MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA

ORSZÁGOS SZERVEZET

MÉDIA MEGJELENÉSEK 2016. MÁJUS

Hirado.hu/M1 TV: Az „ágy mellett” dolgozók bérét fejlesztené elsősorban a szakszervezet ... 4

M1 TV: Balog Zoltán: Az Emberi Erőforrások fejlesztése nyertese a jövő évi költségvetésnek

................................................................................................................................................................. 5

M1 TV: A szakdolgozók bérét kell elsősorban fejleszteni az egészségügyben: Interjú Cser

Ágnessel, az EDDSZ elnökével ......................................................................................................... 5

Híradó.hu: Drasztikus béremelés hozhat csak változást? .............................................................. 6

Weborvos: Libikókázó kórházakról beszélt az államtitkár .............................................................. 8

Magyar Hírlap: Továbbra sincs bérmegállapodás ........................................................................... 8

Medical Online: Megtorpantak az egészségügyi bértárgyalások .................................................. 9

Medical Online: OEP: Lázár szerint most már tényleg van döntés (Frissítve) .......................... 10

Világgazdaság: Nagy béremelést ígérnek az ápolóknak és orvosoknak ................................... 10

Echo TV: Heti mérleg: Egészségügyi bérrendezés ....................................................................... 11

Medical Online: A veszélyhelyzet veszélyei ................................................................................... 11

Medical Online: Még katasztrofálisabb lehet az egészségügy .................................................... 12

Origo: Tiltakozik a kormány terve ellen az orvosi kamara ............................................................ 13

Híradó.hu: „Van bennünk valami plusz” – lecsapnak a magyar ápolókra Európában ............. 13

Medical Online: Vitában áll Ónodival Éger ..................................................................................... 20

Medical Online: „32 milliárd a háttérintézményekből? (Bővítve!) ................................................ 23

Népszava Online: Megint átverték a doktorokat ............................................................................ 23

Weborvos: Mentők Napja: hála van megegyezés még nincs ...................................................... 25

Weborvos: Lecsapnak a magyar ápolókra Európában ................................................................. 26

Echo TV: Átalakítás – változások az egészségügyben ................................................................ 27

24.hu: Közel a megállapodás az egészségügyi szakdolgozói bérekről ..................................... 27

Napi.hu: Nincs megállapodás az orvosi bérekről .......................................................................... 28

Medical Online: Tart a költségvetési számháború ......................................................................... 29

Weborvos: Jövőre körülbelül plusz 80,6 milliárd lesz bérfedezetre ............................................ 32

Profession.hu: Tízezer szakképzett ápoló hiányzik ...................................................................... 36

Ma van az ápolónők világnapja, ennek apropóján megnéztük, milyen állásokat kínálnak! .... 36

Népszava: Agyonhajszolt dolgozók, mint sakkfigurák? - Zavaros egészségügy ..................... 39

Magyar Idők: közel a megállapodás az egészségügyi szakdolgozói bérekről .......................... 39

2

Hirek24: Feneketlen kút: mitől lesz jobb a magyar egészségügy? ............................................. 40

Weborvos: A szakdolgozói bérekről közel a megállapodás ......................................................... 40

Egészségügy: nem tudni, mikor emelik a szakdolgozók bérét .................................................... 41

M1: Közeleg a megoldás – eredményesek az egészségügyi bértárgyalások .......................... 42

Weborvos.hu: Megindul az egészségügyben a bérfelzárkózás .................................................. 43

888.hu: Béremelés az egészségügyben ......................................................................................... 44

Napi.hu: Megvan, milyen béremelésre számíthatnak az egészségügyben .............................. 44

24.hu: Cser Ágnes 3 év alatt 4 béremelést akar ............................................................................ 45

Medical Online: Cser Ágnes jó híreket közölt ................................................................................ 45

Elitmed.hu: A szakdolgozói bérekről ezen a héten megállapodás születhet ............................ 46

Weborvos/weborvospro: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzés ................................ 49

Karc Fm: Elmozdultak a Holtpontról ................................................................................................ 51

Kormány.hu: Jelentős előremozdulás az egészségügyi dolgozók bértárgyalásán .................. 51

Medical Online: Előremozdulás az egészségügyi dolgozók bértárgyalásán ............................. 52

medicalonline.hu, sztarold.hu, Article.wn.com, 2016. május 19. ................................................. 52

(forrás: Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárság, MedicalOnline) .................................... 52

Figyelő: Jövőre 167 milliárd többletforrást kap az egészségügy ................................................. 53

Híradó.hu: Egészségügyi béremelés ............................................................................................... 53

Weborvos/weborvospro: Jelentős előremozdulás a bértárgyaláson .......................................... 54

Origo, Medical Online: Még mindig az egészségügyben keresnek a legkevesebbet .............. 55

Magyar Hírlap: Csak feltételekkel juthatnak pluszforráshoz a háziorvosok .............................. 55

Magyar Idők: Megállapodtak a szakdolgozói bérekről .................................................................. 56

Kormány.hu: Törvényben garantálnák az orvosok és az ápolók fizetésének rendezését ...... 58

Magyar Idők: Az egészségügyi törvénybe foglalnák a béremelést ............................................. 59

Info Rádió: nap hírei ........................................................................................................................... 61

M1 TV: Közeledtek az álláspontok - Magasabb fizetést kaphatnak az egészségügyi dolgozók

............................................................................................................................................................... 61

Klub Rádió: Egészségügyi szakdolgozói béremelés .................................................................... 61

TV2: Tömegesen vándorolnak ki az ápolók ................................................................................... 61

Medical Online: Beszélgetés ............................................................................................................. 62

Weborvos: Már csak a bejelentésre várnak? ................................................................................. 63

Medical Online: Elmennek ................................................................................................................. 64

HVG: Lázár: „Itt háború lesz” ............................................................................................................ 65

3

Hír TV: Bérrendezés........................................................................................................................... 66

Hír TV: Tovább húzódik az egészségügyi dolgozók béremelése ............................................... 66

Origo.hu: Legalább három szuperkórház kell ................................................................................ 67

Szabad Föld: Nagy kerítő a kórház.................................................................................................. 68

Medical Online: Ónodi szerint 150 ezernél kisebb fizetésemelés jöhet ..................................... 69

4

Hirado.hu/M1 TV: Az „ágy mellett” dolgozók bérét fejlesztené elsősorban a szakszervezet hirado.hu, 2016.05.01. TV: M1 - Műsor: Aktuális Dátum: 2016.05.01. 19:12

A szakdolgozók bérét kell a legnagyobb mértékben és a leggyorsabban fejleszteni az egészségügyben - jelentette ki a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában. Cser Ágnes azt mondta, ők azok, akik "az ágy mellett dolgoznak". Nem normális, hogy egy szakdolgozónak negyven-ötven beteget kell ellátnia egy éjszaka alatt, valamint az sem, hogy alig találni 40 éves kor alatti szakdolgozót - tette hozzá. A szakszervezeti elnök kiemelte, hogy ismét vonzóvá kell tenni az egészségügyi pályát, ezért az ágazat összes dolgozójának fizetésén javítani kell, mégpedig olyan mértékben, hogy azt az emberek tényleges bérfelzárkóztatásként értékeljék, ne csupán bérkiegészítésként. Cser Ágnes szerint biztos megállapodnak a kormányzattal, csak még nem tudni, "mennyiben és hogyan". Úgy fogalmazott, hogy komoly küzdelem folyik a költségvetési pénzekért, az egészségügyben azonban már 2016-ban el tud majd indulni a bérfejlesztés.

Arra a felvetésre, hogy a kórházak adósságának rendezése akár 100

milliárd forintot is elvihet az ágazatnak szánt 167 milliárdos

többletforrásból, a szakszervezeti elnök azt mondta: őt "nem érdeklik"

ezek az adósságok.

Nem a munkavállalók feladat- és hatásköre ugyanis, hogy tekintettel

legyenek ezekre, számukra az a lényeg, hogy tisztes megélhetéshez

jussanak - jelentette ki..

Bár Cser Ágnes is elismerte a fejlesztések fontosságát, hangsúlyozta,

hogy "most az ember a legfontosabb az ágazatban". Hozzátette: az

egészségügyi mellett a szociális szféráért is küzdenek, amelynek

elmaradása a bérek területén ugyancsak jelentős.

5

M1 TV: Balog Zoltán: Az Emberi Erőforrások fejlesztése nyertese a jövő évi költségvetésnek TV: M1 - Műsor: Híradó Dátum: 2016.05.01. A videó 07:31 percénél

Nyilatkozik Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere.

M1 TV: A szakdolgozók bérét kell elsősorban fejleszteni az egészségügyben: Interjú Cser Ágnessel, az EDDSZ elnökével TV: M1 - Műsor: Híradó Dátum: 2016.05.02. 8:00 A videó 06:41 percénél

Weborvos: Cser: a szakdolgozók bérét kell elsősorban emelni weborvos.hu, noklapjacafe.hu, 2016.05.02. 07:39 A szakdolgozók bérét kell a legnagyobb mértékben és a leggyorsabban fejleszteni az egészségügyben. Ezt a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke jelentette ki az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában. Cser Ágnes azt mondta, ők azok, akik "az ágy mellett dolgoznak". Nem normális, hogy egy szakdolgozónak negyven-ötven beteget kell ellátnia egy éjszaka alatt, valamint az sem, hogy alig találni 40 éves kor alatti szakdolgozót - tette hozzá. A szakszervezeti elnök kiemelte, hogy ismét vonzóvá kell tenni az egészségügyi pályát, ezért az ágazat összes dolgozójának fizetésén javítani kell, mégpedig olyan mértékben, hogy azt az emberek tényleges bérfelzárkóztatásként értékeljék, ne csupán bérkiegészítésként. Cser Ágnes szerint biztos megállapodnak a kormányzattal, csak még nem tudni, "mennyiben és hogyan". Úgy fogalmazott, hogy komoly küzdelem folyik a költségvetési pénzekért, az egészségügyben azonban már 2016-ban el tud majd indulni a bérfejlesztés. Arra a felvetésre, hogy a kórházak adósságának rendezése akár 100 milliárd forintot is elvihet az ágazatnak szánt 167 milliárdos többletforrásból, a szakszervezeti elnök azt mondta: őt "nem érdeklik" ezek az adósságok. Nem a munkavállalók feladat- és hatásköre ugyanis, hogy tekintettel legyenek ezekre, számukra az a lényeg, hogy tisztes megélhetéshez jussanak - jelentette ki..

6

Bár Cser Ágnes is elismerte a fejlesztések fontosságát, hangsúlyozta, hogy "most az ember a legfontosabb az ágazatban". Hozzátette: az egészségügyi mellett a szociális szféráért is küzdenek, amelynek elmaradása a bérek területén ugyancsak jelentős.

Híradó.hu: Drasztikus béremelés hozhat csak változást? hirado.hu, 2016.05.02. Az általunk megkérdezett közgazdászok és szakmai szervezetek szerint a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása érdekében azonnali béremelésre van szükség mind az állami, mind a magánszférában. Ennek mértékéről és kivitelezéséről azonban megoszlanak a vélemények. Jelentősen elmaradnak a hazai bérek a nyugati fizetésektől. Hogy ezt lássuk, nem kell messzire tekintenünk, elég, ha Hegyeshalomnál átnézünk a másik oldalra. Ugyanis a jelenlegi osztrák bérszínvonal egynegyedén, reálértéken számolva pedig az egyharmadán állnak csak a magyar keresetek. A szakadék mértéke nem számít újdonságnak, viszont minél később kezdjük meg a felzárkózást, annál súlyosabb árat kell majd fizetnünk érte. Elengedhetetlen tehát a bérfejlesztés, különösen a reálbéreket tekintve. A kormányzatnak elő kell segítenie, hogy infláció felett növekedjenek a fizetések, a pénzromlást meghaladó növekmény esetében pedig el kell tekintenie az ezzel járó közterhektől, vagyis fel kell vállalnia a bérteher-csökkentést. Mindezt ugyanakkor csak a hatékonyság és a versenyképesség javításával együtt lehet megtenni – mondta a hirado.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Úgy vélte: a reálgazdaságban már megindult ez a folyamat, de egy központi programmal lehetne még azt támogatni. Nagyarányú béremelést ugyanakkor csak a nagyvállalatok tudnának megtenni, de ők is csak olyan mértékben, hogy az a versenytársainkkal szembeni bérelőnyünket ne veszélyeztesse – állapította meg. Szemléletváltás kell Pesuth Tamás közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint az olyan stratégiailag fontos ágazatokban, mint az egészségügy vagy az oktatás, a bérezést tekintve szemléletváltásra lenne szükség, ami nem 5-10, hanem nagyságrendileg nagyobb, 50-100 százalékos bérnövekedést kellene, hogy eredményezzen.

7

Ez egyrészt csökkentené a képzett munkaerő elvándorlásának ütemét, másrészt nagyobb megbecsültséget eredményezne a munkavállalókban, illetve hozzájárulna a termelékenység emelkedéséhez. A béremelésnél viszont a nettó bér emelését már nem a munkavállalói adócsökkentésen keresztül, hanem a munkáltatói adócsökkentésen és a bruttó bér emelkedésén keresztül lenne célszerű elérni. Például a szociális hozzájárulási adó mérséklése melletti bruttó béremelkedés magasabb nettó bért eredményezne a munkavállaló oldaláról – magyarázta. Lépnie kell az államnak Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a legfontosabb az lenne, hogy alapelvvé váljon: senki sem kereshet kevesebbet, mint amennyi a létminimum összege. Körülbelül 200 ezer ember állami fizetése nem éri el ezt a szintet, ezért a kormánynak azonnali drasztikus minimálbér-emelésről kellene döntenie. Erre meg is lenne a fedezet – jegyezte meg. A magángazdaságban ezt úgy lehetne elérni – folytatta, ha 2018-ig haladékot kapnának a cégek a létminimum szintjét elérő minimálbéremelésre. A vállalkozások többsége már most meg tudná ezt tenni, egy másik része nem, de lenne három éve arra, hogy alkalmazkodjon. Azoknak a cégeknek viszont, amelyek nem tudnának három év alatt sem a létminimum szintjén foglalkoztatni, nincs létjogosultságuk a gazdaságban.

8

Weborvos: Libikókázó kórházakról beszélt az államtitkár

weborvos.hu, hirado.hu, 2016. 05. 02. 09:56

Az államtitkár arról is beszélt, a jövő évi költségvetésbe az egészségügy számára tervezett plusz 167 milliárd forint fele várhatóan béremelésre megy. A másik része rengeteg minden egyébre kell, a forrásokért sokan állnak sorban, új eljárásokat kell befogadni, új mentőautókat kell venni, konszolidálni kell az intézményrendszert, több mint húsz felé oszlik az említett összeg – mondta. Hozzátette, ha csak abból indulunk ki, hogy az intézményrendszer évről évre újratermelődő pénzhiánya körülbelül 36 milliárd forint, akkor elképzelhető, milyen sokan állnak sorban ezét a forrásért. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint lesz munkabéke az ágazatban, már idén szeretnének bért emelni. Talán már az idei büdzséből tudnak forrásokat szerezni, nem kell megvárni 2017 kezdetét – fogalmazott. Az első fontos lépés, hogy a magyar bérszínvonal érje el a V4-ek átlagát. A jelentősebb béremeléshez legalább három-négy év kell, és reményei szerint ennek eredményeképp a mostanihoz képest legalább 50 százalékkal többet vihetnek haza az egészségügyben dolgozók. Az, hogy az emelés három vagy négy ütemben valósul meg, a további tárgyalásoktól függ – mondta az államtitkár.

Magyar Hírlap: Továbbra sincs bérmegállapodás

magyarhirlap.hu, 2016.05.05. 00:59

Húzódik az egészségügyi sztrájktárgyalás, folytatódik a szakértői egyeztetés

Jövő kedden folytatódhatnak az egészségügyi bértárgyalások, a felek

ugyanis tegnap sem jutottak egyezségre. Ekkor várhatóan végső döntés

is születik, ugyanis Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár május 10-ig

zárná le a béremelések kérdését.

Megtorpantak az egészségügyi bértárgyalások, a többlépcsős fizetésemelések mikéntjéről továbbra sem született megállapodás lapunk információi szerint. A több hete tartó egyeztetések soron következő fordulóját tegnap tartották a felek, vagyis az egészségügyi döntéshozók, illetve a reprezentatív szakszervezetek képviselői és stratégiai

9

partnereik, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ). Ismert, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban bejelentette, a 2017-es költségvetésben százhatvanhétmilliárd forint pluszforrást biztosítanak az egészségügynek, ennek körülbelül a felét béremelésekre lehet fordítani. Az előző héten Ónodi-Szűcs Zoltán lapunknak úgy nyilatkozott, még az idén elkezdődik a felzárkóztatás. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az elmúlt években a minimálbér-emelkedések és a garantált bérminimum miatt az eredeti közalkalmazotti bértábla bizonyos oszlopai egy szintre kerültek, a korábbi differenciáltság eltűnt, így a dolgozók többletkompetenciái „már nem jelennek meg, összemosódnak”. Az a kérdés, egységes béremelés legyen vagy mindenkinek „érdemei szerint” növekedjen a fizetése, megjelölve a bértáblán is az értékviszonyokat. Lapunk úgy tudja, erről zajlanak a szakértői egyeztetések, a bértárgyalások következő fordulóját pedig várhatóan a jövő héten, kedden tartják. A megegyezés is ekkorra várható, ugyanis az államtitkár kijelentette, annak május 10-ig célszerű lenne megszületnie, hiszen akkor indul a jövő évi költségvetés vitája.

Medical Online: Megtorpantak az egészségügyi bértárgyalások

medicalonline.hu, 2016.05.05. 07:09

Jövő kedden folytatódhatnak az egészségügyi bértárgyalások, a felek ugyanis tegnap sem jutottak egyezségre. Ekkor várhatóan végső döntés is születik, ugyanis Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár május 10-ig zárná le a béremelések kérdését, írja a magyarhirlap.hu.

Megtorpantak az egészségügyi bértárgyalások, a többlépcsős fizetésemelések mikéntjéről továbbra sem született megállapodás.

Az előző héten Ónodi-Szűcs Zoltán a lapnak úgy nyilatkozott, még az idén

elkezdődik a felzárkóztatás. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az elmúlt években a minimálbér-emelkedések és a garantált bérminimum miatt az eredeti közalkalmazotti bértábla bizonyos oszlopai egy szintre kerültek, a korábbi differenciáltság eltűnt, így a dolgozók többletkompetenciái „már nem jelennek meg, összemosódnak”.

10

Az a kérdés, egységes béremelés legyen vagy mindenkinek „érdemei szerint” növekedjen a fizetése, megjelölve a bértáblán is az értékviszonyokat. Erről zajlanak a szakértői egyeztetések, a bértárgyalások következő fordulóját pedig várhatóan a jövő héten, kedden tartják, írja a Magyar Hirlap.

(forrás: Magyar Hírlap Online)

Medical Online: OEP: Lázár szerint most már tényleg van döntés (Frissítve) medicalonline.hu, 2016.05.05. 15:16

A háttérintézményekről szóló kormányhatározat egyébként kész van, csak a miniszterelnök szeretett volna egyeztetni néhány államtitkárral annak érdekében, hogy lássák az átalakítások hatását, közölte Lázár János, aki a Kormányinfón arról is beszélt, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár bérfejlesztésről szóló tárgyalásai közel járnak a konstruktív megállapodáshoz. Kérdésre válaszolva közölte: nem zárja ki, hogy még idén lehet egészségügyi béremelés.

Világgazdaság: Nagy béremelést ígérnek az ápolóknak és orvosoknak

vg.hu, mösz.hu, 2016. május 07. 12:31

Egymilliárd forintos kormányzati forrásból elkezdődik jövőre az új fővárosi kórház felépítése - közölte parlamenti bizottsági meghallgatásán az emberi erőforrás miniszter. Balog Zoltán azt is bejelentette: jövőre 15,8 milliárd jut a költségvetésben 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos béremelésére, illetve, hogy akár már a jövő héten megkezdődhet a kórházi adósságok rendezése.

"Jó híreket hoztam" - mondta Balog Zoltán a parlament népjóléti bizottságának ülésén, majd közölte: a tegnapi kormányülésen döntöttek arról, hogy 2016-ban 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre arra a bérrendezésre, ami 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost fog érinti. Ez a jelentős pluszmunkát vállaló ápolók esetében komoly mozgóbér-emelkedést jelent majd, míg a fiatal szakorvosok estében megemelt jövedelmet a rezidens programban résztvevők számára. Emellett, az ez évihez hasonlóan, jövőre újabb 10 milliárd forint jut az alapellátás fejlesztésére, valamint 5 milliárd a többletkapacitások finanszírozására. Balog Zoltán hozzátette: az OEP céltartalékában rendelkezésre álló pénzt is megpróbálják már az idén, július 1-jétől bérfejlesztésre fordítani, erről folynak az egyeztetések.

11

A nagy kórházfejlesztések után most az alapellátás megerősítése van a célkeresztben - fogalmazott a miniszter, aki közölte: a kormány elfogadta az alapellátási törvény koncepcióját, amiről a jövő héten lesz egyeztetés az érintett érdekképviseletekkel. A részletekről most csak annyit mondott, hogy a tervezett jogszabály lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a háziorvosi vállalkozásokat mentesítsék a helyi iparűzési adó megfizetése alól.

A kórházadósságok rendezésével kapcsolatos egyeztetések megkezdődtek, a rendelkezésre álló 60 milliárd forintból várhatóan már elkezdődhetnek a kifizetések. A tárca arra is ígéretet kapott - mondta Balog Zoltán -, hogy a jövő évben is lesz pénz a kórházak tartozásainak rendezésére, miközben továbbra is az a kormányzati elvárás, hogy mérséklődjön a kórházak eladósodása.

A miniszter végül a tervezett új budapesti kórházról is beszélt, jelezve: a beruházás elindítására jövőre 1 milliárd forintot biztosít a kormány.

Echo TV: Heti mérleg: Egészségügyi bérrendezés

echotv.hu, 2016.05.08. 20:15 TV: ECHO TV - Műsor: Heti Mérleg Dátum: 2016.05.08. 20:15

Medical Online: A veszélyhelyzet veszélyei medicalonline.hu, 2016. május 09. 09:52

Ha összeomlik az egészségügy, veszélyhelyzet hirdethető. Az origo.hu elemezte a salátatörvény idevágó cikkelyét. A Magyar Közlönyben megjelent törvénymódosítás szerint az egészségügyben elrendelhető a veszélyhelyzet katasztrófa nélkül is, miniszteri mérlegelés alapján. Ekkor az orvosok, ápolók átvezényelhetők bárhová az országba, ahol éppen hiány van belőlük – írja az origo.hu.

Szakmai körökben attól tartanak, hogy az egyre súlyosabb szakemberhiányt próbálja majd a kormány jogi eszközökkel ideig-óráig kezelni, és csupán ezt a célt szolgáljaa Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent egészségügyi törvénymódosító-csomag. Ez lehetővé teszi – a még csak tervezett alkotmánymódosítás szóhasználatát átvéve – az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését – írja a hírportál munkatársa.

Ezt a fenti feltételezést erősíti, hogy a Balog Zoltán humánminiszter által benyújtott törvénycsomag erre a részre vonatkozó indoklása szinte ki is

12

mondja, mi szükség volt az amúgy különleges jogrendi időszakokban – például rendkívüli vagy szükségállapot – esetén jelenleg is alkalmazható egészségügyi válsághelyzet mellett egy új kategória, a veszélyhelyzet bevezetésére. Az elemző írás folytatódik az origo.hu-n.

Medical Online: Még katasztrofálisabb lehet az egészségügy

medicalonline.hu, 2016.05.10. 10:00

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átszervezése még hónapokig nehezítheti az egészségügy működését. A feladatok és a pozíciók újraosztása akár egy évig elhúzódhat. Csak az biztos, hogy átalakítják a jelenlegi működését, és a korábbi feladatokat húsz százalékkal kisebb bérkerettel akarják megoldani - írja a Népszabadság.

Az Országos Vérellátó Szolgálat után az Országos Mentőszolgálat is a kórházfenntartó hivatal irányítása alá kerül. A lap értesülései szerint a Tisztiorvosi Hivatal szintén beolvad majd a szakminisztériumba. Az OEP szétdarabolása akár az év végéig is elhúzódhat. Arról még nincs információ, hogy a szakminisztérium létrehozása mennyibe kerül, vagy mitől lesz jobb, és hatékonyabb a jelenlegi rendszernél, csak az tudható, hogy a kormányzat 20 százaléknyi bérmegtakarítást vár a tervezettől. A névváltoztatás miatt viszont mintegy 20 ezer szolgáltatói szerződést kell újrakötni, és nagyjából 3 millió uniós ellátásra jogosító kártyát bevonni és újat kibocsátani. Kincses Gyula egykori szakállamtitkár, egészségügyi szakértő szerint a változással zavar lehet a pénzbeli ellátások kifizetésében is, és tovább lassulhat a méltányossági ügyek elbírálása. Oberfrank Ferenc, egykori OEP-főigazgató szerint a legnagyobb károkat nem is az OEP szétdarabolása okozhatja, hanem az, hogy az egészségbiztosító működtetésére a jelenlegi ráfordítások 80 százaléka jut majd. Most 7,8 milliárd forintból működtetik a hivatalt, a források apasztása miatt olyan leépítésre kerülhet sor, hogy emberhiány miatt tovább romlik a szolgáltatások ellenőrzése. Ennek pedig drámai következményei lehetnek.

13

Origo: Tiltakozik a kormány terve ellen az orvosi kamara origo.hu, 2016.05.10. 16:17 A Magyar Orvosi Kamara határozottan visszautasítja azt a rendelettervezetet, amely szerint az idei évre juttatandó tízmilliárd forint egy részét csak plusz adminisztráció fejében kapnák meg a praxisok. Éger István, a testület elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a megjelent kormányelőterjesztés-tervezetben foglaltakról szakmai egyeztetés nem volt, az abban foglaltak teljesen elfogadhatatlanok és szembemennek az államtitkársággal kötött - szóbeli - megegyezéssel is. Kiemelte, az idei költségvetésben az alapellátásnak juttatandó plusz tízmilliárd forintból nemcsak a háziorvosok, hanem a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok is pluszbevételhez juthattak, az így fennmaradó 5,9 milliárd forint kiosztását azonban a most megjelent rendelettervezet plusz adminisztrációhoz köti.

Híradó.hu: „Van bennünk valami plusz” – lecsapnak a magyar ápolókra Európában

hirado.hu, 2016. május 10. 13:35 A magyar ellátórendszerből 15-20 ezer ápoló és szakdolgozó hiányzik a becslések szerint. Ennek fő oka, hogy évről évre többen mennek külföldre dolgozni és nincs utánpótlás. Németországban 2 ezer euró a fizetés, míg Svájcban akár 2 millió forintot is kereshet egy diplomás ápoló. Tavaly csaknem 650 ápoló kérte ki az úgynevezett „jó hírnév igazolást” az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól (ENKK) – tudta meg a hirado.hu a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökétől. Ez a szám csak a jéghegy csúcsa a kamara és a Magyar Ápolási Egyesület szerint. Ennél ugyanis jóval több szakdolgozó hagyja el az országot, de sokan olyan területre mennek - például szociális gondozónak -, ahol nincs szükség az ENKK igazolására arról, hogy az ápoló ellen nem folyik eljárás és megvan a szükséges képzettsége, gyakorlata.

14

Németországba, Ausztriába és Angliába mennek A jobb fizetés miatt hagyja el Magyarországot az ápolók többsége. A fő célországok Németország és Ausztria mellett az Egyesült Királyság, de egyre népszerűbbek a skandináv országok is. „Sok orvos ment Skandináviába dolgozni és jellemző, hogy egy idő után magukkal csábítanak másokat is” – mondta a hirado.hu-nak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Dr. Balogh Zoltán tapasztalatai szerint a képzésben résztvevők jelentős része már a tanulmányai alatt kinyilatkoztatja, hogy külföldön fog dolgozni. „Gyakorlatilag csak az marad itthon, aki nem beszél nyelvet, kevésbé bevállalós vagy ideköti a családja ”– mondta a Semmelweis Egyetem tanszékvezető főiskolai tanára, aki naponta találkozik a hallgatókkal. Amikor külföldre megy egy ápoló Másfél évig Németországban, a Bódeni-tónál dolgozott a 26 éves Bednár János, aki azóta már Zürichben él, fél éve egy klinika ápolója. János 2012-ben végzett diplomás ápolóként. Két évig dolgozott Budapesten, majd alapszintű német nyelvtudással külföldre költözött. A kinti fizetése többszöröse az itthoninak. Németországban nettó 1500-2000 euró között keres egy szakápoló, ráadásul – mivel óriási emberhiány van a kórházakban – szinte mindenkit felvesznek, akár nyelvtudás nélkül is. „Az ápolói szakma Németországban lebutított, kevesebb funkciója van egy szakdolgozónak, mint itthon, és ez egy nagy visszalépés, a magyarok többsége küzd ezzel” – mesélte János, aki egy olyan osztályon dolgozott, ahol a kollégáinak zöme magyar volt. A svájciak becsülik az ápolókat János fél éve már Svájcban van, ahol az ápolók mind anyagilag, mind erkölcsileg nagyon megbecsültek. Svájcban egy főiskolai diplomás ápoló bruttó bére 6-8 ezer euró, ebből 20 százalékot vonnak le, ami azt jelenti, hogy egy diplomát szerzett ápoló akár havi 2 millió forintot is kereshet. „Bár Svájc drága ország, de ebből a fizetésből meg lehet élni, és több

15

százezer forintot is meg lehet spórolni” – mondta a hirado.hu-nak Bednár János. Ennyit keres egy kezdő ápoló Az egészségügyi szakdolgozói kamara tájékoztatása szerint Magyarországon egy ápoló kezdő bére az OKJ-s képzés elvégzése után bruttó 129 ezer forint, míg egy főiskolát végzett ápoló bruttó 163 ezer forinttal indul. Erre az összegre jönnek a pótlékok (délutános és éjszakai vagy például az ágy melletti pótlék, amelynek az összege bruttó 24 ezer forint). Néhány ezer forintért is kórházat váltanak Bednárné Gyöngyi 34 éve ápoló, több budapesti kórházban is dolgozott már és bár ő nem számít nagy "vándorlónak”, mégis egyre több kollégáján azt tapasztalja, hogy pár ezer forint pluszért munkahelyet váltanak. „Vagy külföldre mennek, vagy kórházról kórházra vándorolnak. A pénz, a pótlék vagy éppen a túlóra kifizetése miatt. Néhány ezer forint többletért is váltanak” – nyilatkozta. Hiányzik a megbecsülés és az összetartás Gyöngyi a kollégáin azt látja, hogy egyre borúlátóbbak és nincs összetartás. Az mondta: „a pénz régen is kevés volt, de 10-20 éve sokkal jobban megbecsülték a munkánkat, mint most. Ráadásul sokszor szembesülünk azzal, hogy nemcsak a személyi feltételek nem adottak, hanem a tárgyiak sem”. Vannak jobban felszerelt kórházak Budapesten és vannak kevésbé jól

ellátottak. „Dolgoztam olyan helyen, ahol az osztályok között már hónap közepén megkezdődött a cserekereskedelem. Az egyik osztály kesztyűt

adott, míg a másik cserébe vérvételes tűket” – mesélte a most 52 éves ápoló, akinek egyre többet jár a fejében, hogy külföldön vállal munkát.

„Egyre erősebb bennem a gondolat, de nem szántam még rá magam és

nyelvet sem tudok, ez visszatart” – nyilatkozta.

Sok ápoló ingázik Magyarország és Ausztria között

Kilenc évig a soproni kórház traumatológiai osztályán dolgozott, majd tudatosan kezdett el németül tanulni Triberné Ferenczik Csilla. Amikor

16

megvolt az alapfokú nyelvtudása, munkát vállalt Ausztriában a magyar

fizetésének ötszöröséért. Ingázott az otthona és osztrák munkahelye között.

De nem Csilla az egyetlen. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből

sokan naponta járnak át az osztrák kórházakba vagy idősek otthonába dolgozni.

Aggasztó az ápolók helyzete

Egyrészt a társadalmi megbecsültségük hiányzik, másrészt az anyagi

elismerésük. Ráadásul egyre több fizikai és szóbeli atrocitás éri őket a betegek és a hozzátartozók részéről is.

Az ellátás első frontvonalában a szakdolgozók vannak, rajtuk csapódik le

a betegek dühe – mondta egybehangzóan Balogh Zoltán az egészségügyi szakdolgozói kamara és Bugarszki Miklós az ápolási

egyesület elnöke.

Az ápolókra további terhet ró, hogy megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, havonta van, hogy 200-240 órát is.

Érzelmileg kimerültek

Az ápolók több mint fele érzelmi és fizikai kimerültségről számolt be egy

néhány évvel ezelőtt készült felmérés során, amelyben mintegy 1700 ápolót kérdeztek meg Budapesten.

Négyből hárman arról nyilatkoztak, hogy visszaesett a munkahelyi

teljesítményük és nehezen koncentrálnak a feladatokra. A szakdolgozók 35 százaléka küzd depressziós tünetekkel.

A legfrissebb, 2015-ös hazai kutatások szerint az ápolók 34,4

százalékának egynél több munkahelye van – mondta a hirado.hu-nak Ádám Szilvia szociológus, a Semmelweis Egyetem

Magatartástudományi Intézetének adjunktusa. 15-20 ezer ápoló és szakdolgozó hiányzik Az ápolók hiánya leginkább Budapesten, Pest megyében és a megyeszékhelyeken okoz gondot. Ennek oka, hogy a fővárosban és a nagyobb kórházakban sokkal több ápolóra van szükség, mint egy vidéki kórházban, ahol a környéken lakó szakdolgozókkal fel tudják tölteni az álláshelyeket.

17

Az csak az egyik probléma, hogy sokan külföldre mennek dolgozni, de sok a pályaelhagyó is, emellett megfigyelhető, hogy egyre jobban elöregszik az ápolói szakma. Hamarosan 1800 ápoló éri el a nyugdíjkorhatárt és nem lesz kivel pótolni őket – nyilatkozta Balogh Zoltán. A kamara elnöke szerint a másik érdekesség, hogy a 30-40 éves korosztály nagy része gyakorlatilag eltűnt az ápolóknál. Ők kifejezetten keresettek külföldön, mert már 10-15 éves gyakorlatuk van. A krízis elkerüléséhez elengedhetetlen egy olyan életpálya-modell kialakítása, amely az ápolói pályát vonzóbbá tudja tenni a fiatalok számára, másrészt, a pályán lévőket meg tudja tartani - véli az elnök. Emellett bérrendezésre és a szakképzés fejlesztésére is szükség van. Emmi: tárgyalunk a bérrendezésről Az elvándorlás létező jelenség, de a kormány számos intézkedést tett és tesz annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozókat itthon tartsa és javítsa anyagi megbecsülésüket - közölte szaktárca a hirado.hu megkeresésére. Az egészségügyi dolgozók bérrendezésére eddig 300 milliárd forintot fordítottak, amelynek következtében két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. Az érdekvédelmi szervezetekkel már zajlanak az egyeztetések egy többéves bérrendezési programról, amely, ha lesz megállapodás, akkor akár már idén megkezdődhet és hosszútávra kiszámíthatóságot nyújt. Ezen felül számos egészségügyi szakképzést indítottak újra, és támogatják az ápolók képzését - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Egyre több a diplomás ápoló Ápolói végzettséget kétféleképpen lehet szerezni Magyarországon. Az egyik lehetőség az érettségire épülő OKJ-s szakképzés, a másik, a négyéves főiskolai alapképzés, ami után akár egyetemi okleveles ápoló végzettséget is lehet szerezni a mesterképzés elvégzésével. Az Oktatási Hivataltól kapott adatokból kiderül, hogy 2013-ról 2015-re 40 százalékkal emelkedett a felsőoktatásból kikerült diplomás ápolók száma.

18

Felsőoktatásban végzettek száma

Képzési szint Szakképzettség 2013.

dec.

2014.

dec.

2015.

dec. Összesen

alapképzés/főiskolai

képzés ápoló 243 267 350 860 fő

mesterképzés/egyetemi

képzés okleveles ápoló 51 55 56 162 fő

alapképzés dietetikus 87 149 130 366 fő

alapképzés gyógytornász-

fizioterapeuta 291 332 430 1053 fő

alapképzés mentőtiszt 31 73 73 177 fő

alapképzés szülésznő 78 131 129 338 fő

szakirányú továbbképzés akut betegellátó

szakápoló - 1 - 1 fő

Összesen 781 fő 1008 fő 1168 fő 2957 fő

Forrás: Oktatási Hivatal

Nincs különbség ápoló és ápoló között

A hirado.hu által megkérdezett ápolók úgy látják, hogy Magyarországon

nincs különbség ápoló és ápoló között, azaz a feladatok semmiben nem különülnek el egymástól akkor sem, ha valaki diplomát szerzett, míg

külföldön, igen. A fizetésben azonban van különbség egy diplomás és egy OKJ-t végzett ápoló között.

Az OKJ-s képzések során is egyre több ápoló szerez képesítést– ez

derül ki a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal adataiból.

19

OKJ-s képzésben vizsgázók száma

Szakképesítés megnevezése 2014 2015 2016 Összesen

Gyakorló ápoló 113 1479 1801 3393 fő

Ápoló szakképesítés (gyakorló ápolóra épül) - 79 807 886 fő

Gyakorló csecsemő és gyermekápoló 12 200 244 456 fő

Csecsemő és gyermekápoló szakképesítés (gyakorló

csecsemő és gyermekáp. épül) - 11 152 163 fő

Gyakorló mentőápoló szakképesítés - 141 288 429 fő

Mentőápoló szakképesítés (gyakorló mentőápolóra épül) - 9 266 275fő

Összesen 125

fő

1919

fő

3558

fő 5602 fő

Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Szakmai előképzettség birtokában további 12 féle szakápoló

végzettséget szerezhetnek az OKJ alapján a tanulók, egészen a diabetológiai szakápolótól a sürgősségi szakápoló szakképesítés

ráépülésig.

Össze kell hangolni a képzést az igényekkel

A képzést Balogh Zoltán szerint össze kell hangolni a munkaerő-piaci igényekkel is. Azaz olyan szakápolókat, vagy asszisztenseket kell

képezni, akikből a jövőben, például a nyugdíjba vonulás miatt hiány

lehet.

Ugyanakkor szabályozni, sőt csökkenteni kell az olyan képzéseket, ahol

a keresletnél jóval többen végeznek, így őket a munkanélküliség felé terelik. Az utóbbi évtizedben ilyen helyzet például a gyógyszertári

asszisztens és szakasszisztens képzéseknél volt tapasztalható - tette hozzá.

20

Jó hírünk van Európában

A Németországban, majd Svájcban dolgozó János és az Ausztriában dolgozó Csilla is úgy látja, hogy bár a feltételek külföldön jobbak, és egy

ápolóra jóval kevesebb beteg jut, mint itthon, de valahogy Magyarországon jobban működik az ellátás.

„A magyar rendszer struktúrája jobb, és ennek köszönhetően a kevés

személyzet is mindent ellát. Otthon van valami plusz az emberekben, ami kint nincs meg” – magyarázták.

Csilla és János tapasztalatai szerint a magyar szakdolgozókat szeretik

külföldön, máshogy is néznek rájuk, mint például a szlovákokra, a lengyelekre, a románokra vagy a csehekre. Kint azt tartják a

magyarokról, hogy szorgalmasak, empatikusak, jó a problémamegoldó képességük és teherbíróak.

Medical Online: Vitában áll Ónodival Éger medicalonline.hu, 2016.05.10. 18:24

Megszegte az egészségügyért felelős államtitkár a MOK elnökének tett szóbeli ígéretét – derült ki Éger István keddi sajtótájékoztatóján.

Egy közigazgatási egyeztetésre kiküldött rendelettervezetre hivatkozva számolt be dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke arról a szóbeli ígéretről, amelyet márciusban kapott Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkártól, miszerint a háziorvosoknak semmit nem kell tenniük azért a tízmilliárd forintért, amelyet már tavaly nyáron, az idei költségvetés tervezésekor odaígértek az alapellátóknak. A pénzt tavaly még a háziorvos mellett dolgozó körzeti ápolók bérének emelésére szánták a döntéshozók, azonban Ónodi decemberben egy sajtóbeszélgetésen már azt mondta, hogy ösztönzők mentén osztanák szét a 10 milliárd forintot..

Ehhez képest a kormányrendelet-tervezet már azt a javaslatot tartalmazza, hogy a háziorvosoknak jutó 5,9 (a korábbi tervek szerint hat) milliárd forintos keretből 25 ezer forint direkt finanszírozásként jut el a praxisokhoz. A havi, mintegy 50 ezer forint viszont csak akkor jár teljes egészében az orvosnak, ha havonta megújítja a praxisába bejelentett páciensek 2 százalékának törzskartonját. Mint arról Beneda Attilakorábban beszámolt, arra számítanak, hogy az ösztönző

21

rendszernek köszönhetően három év alatt az alapellátók teljes egészében átszűrik a lakosságot.

A köztestület vezetője szerint a háziorvosok körében már most óriási a felháborodás, akik szerint egyébként az új típusú kikérdezéses állapotfelmérés páciensenként 30-40 perc, így a rendeletben megfogalmazottak havonta minimum 30 óra többletmunkát jelentenek a praxisokban. Éger szerint a „botrányszagú közhangulatkeltés” helyett külön projektben, premizálás mellett kell felépíteni egy ilyen rendszert, mert csak így juthat valid adatokhoz a döntéshozó.

„Március elején megállapodtunk az illetékesekkel arról, hogy a MOK nem fogadja el, hogy ezért a pénzért cserébe bárki bármit kérjen” – fogalmazott Éger István, majd kérdésre válaszolva azt is elmondta, az államtitkár személyesen tett ígéretet arra, hogy nem kötik indikátorokhoz a kifizetést. Ehhez képest „mindenféle szakmai egyeztetés nélkül” döntöttek az ösztönző rendszerről, amit „a kamara nem tűr, és nem fogadhat el”, mert „Magyarország tartozik az alapellátóknak”, hiszen a jelenlegi finanszírozásból rentábilis, tisztességes szakorvosi bér egyelőre nem fedezhető. Az elnök beszámolt arról is, hogy miután tegnap este kézhez kapták a rendelet-tervezetet – amelyet péntekig kell véleményezniük – azonnal megkereste a helyettes államtitkárt, jelezte egyet nem értését az államtitkárnál, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel pedig telefonon beszélt, azt remélve, hogy érdemi változást érnek el, és visszatér a kormány a korábbi terveihez, miszerint a tavalyi, az idei és a jövő évi 10-10 milliárd forint azt a célt szolgálja, hogy a kártyapénz teljes egészében a háziorvosnál maradhasson. „Az államtitkárral vitában állok” – jelentette ki a kamara vezetője, míg úgy tűnik, a tárcavezetővel közelebbi álláspontot képviselnek. A MOK elnöke itt emlékeztetett arra is, hogy a háziorvosi, alapellátó fogorvosi praxisoknak és a védőnőknek már január óta kapniuk kellene a finanszírozási többletet, és hozzátette azt is, egyértelműen látszik, hogy a jövő évi költségvetés tervezetéből hiányzik az alapellátásnak 2014-ben ígért 10 milliárd forint egy jó része, a MOK véleménye szerint az alapellátás biztonságos megerősítése érdekében ennek az összegnek maradéktalanul be kell kerülnie a büdzsébe.

Szakmaiatlan döntések

Nemzeti és társadalmi szinten kárt okozó, rossz döntés a háttérintézmnények, és különösen az OEP megszüntetése, nem lehet rajta pénzt spórolni, bürokráciát csökkenteni, csak irdatlan nagy káoszt okozni – fogalmazott Éger István. A szakmát meg sem kérdezték egy olyan sorsdöntő ügyben, mint az OEP megszüntetése, több hónapos polémia után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt heti Kormányinfón bejelentette: megszűnik a pénztár, pedig „a szakmai

22

kormányzás prominensei sem értenek egyet ezzel a lépéssel”, ami hasznot nem hordoz, kárt annál inkább – jelentette ki az elnök. Hiábavalónak tűnik az egészségügyi szervezetek széles körű összefogása is ebben a kérdésben, holott a jelenleg kormányzó párt korábban aktív részese és aláíró partnere volt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal atársadalombiztosítási rendszer megvédésében. Bár a kamara elnöke nem tartja problémának, hogy a tb helyett állami rendszer épül, azt azonban aggályosnak tartja, hogy az átalakításhoz nem kérik független szakértők segítségét a döntéshozók. Azonban a MOK álláspontja szerint az állami egészségügynek is háttérintézménye kell maradjon az OEP, amely nem tud minisztériumi főosztályként működni. Évszázados tradícióval szakít most a kormány, ezek az utolsó lépések afelé, hogy privatizálni lehessen az egészségügyet, ami a társadalom szétszakadásához, szegény és gazdagellátáshoz vezet.

Nagy költséggel és sok bosszúsággal járna az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) átszervezése is, ahol végre kialakult a rezidensszerződések kezelésének stabil, jó gyakorlata – folytatta a kamara elnöke, hozzátéve, az állami hivatal megszüntetése uniós feszültségeket is gerjeszthet. Jelentős romlást okozott az egészségügyi szolgáltatók minőségellenőrzésében és a betegbiztonságban, hogy a kormányhivatalok alá rendelték az ÁNTSZ területi egységeit, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) átszervezésével ez még tovább devalválódhat.

Elmaradt a bértárgyalás, messze még az egyezség?

Egyelőre nem születtek lezárt kérdések a bértárgyalásokon, egyébként a kedd délután öt órára összehívott egyezetést tegnap este negyed hétkor mondta le az államtitkárság – számolt be a MOK elnöke a sajtótájékoztatón, hozzátéve, várhatóan a hét második felében ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd. Éger István szerint így kicsit hosszabbra nyúlik majd a konzultációsorozat, mint amire a felek számítottak, „folytatjuk, amíg van miről tárgyalni”. Bár jogilag és technikailag megoldható lenne, hogy az egészségügyben dolgozók bére július 1-jétől emelkedjen, Éger István szerint erre kevés esély van. Mint kifejtette, még mindig várják, hogy a kormányzat mennyi pénzt szán fizetésemelésre, de számszerű ajánlatokat, amelyek egymásnak vethetők, még nem kaptak. A kamara álláspontja továbbra is az, hogy a szakorvosoknak már az idén meg kell kapniuk azt a 151 ezer forintot, amelyet a rezidenseknek ösztöndíj formájában kifizetnek január óta.

23

Medical Online: „32 milliárd a háttérintézményekből? (Bővítve!) medicalonline.hu, 2016.05.11. 17:43

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az egészségügyi béremeléssel kapcsolatban összeget nem tudott mondani, de jelezte: a céltartalék erre 180 milliárd forint, a konkrét keret azonban az egyeztetéseket követően alakul ki. A bértárgyalások gyors lezárását reméli az EMMI Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár reményét fejezte ki az egészségügyet érintő bértárgyalások gyors lezárásával kapcsolatban.

Népszava Online: Megint átverték a doktorokat nepszava.hu, 2016.05.11.

Az egészségügyi államtitkár korábbi szóbeli ígérete ellenére a humántárca mégis vizsgálatok elvégzéséhez és új dokumentumok kitöltéséhez köti a praxisoknak ígért idei támogatás utalását. A szakma nemcsak emiatt háborodott fel, a Magyar Orvosi Kamara az egészségbiztosító és más háttérintézmények felszámolása ellen is tiltakozik. Elnökük, Éger István szerint a bértárgyalásokon sem jutottak előbbre, a kormány még azt sem mondta meg, idén mennyit szán a béremelések elindítására.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a leghatározottabban visszautasítja az

egészségügyi államtitkárság hétfőn közigazgatási egyeztetésre a többi

tárcának megküldött javaslatát, hogy a háziorvosok 2016-ra ígért

plusztámogatása csak azoknak járjon, akik betegeik 2 százalékát,

havonta átlagosan 30 beteget, tetőtől talpig megvizsgálnak és róluk új

„törzskartonokat” töltenek ki.

A köztestület elnöke a felháborodástól elfúló hangon emlékeztette az

újságírókat arra, hogy amikor tavaly ősszel Ónodi-Szűcs Zoltán

államtitkár először felvetette ezt a feltételt, látszólag sikerült őt

meggyőzniük, hogy a kormány 2014-ben elkötelezte magát az

alapellátás fejlesztése mellett, ennek részeként pedig évente 10

milliárdos többletpénzt ígért a háziorvosi praxisok súlyos pénzügyi

hátrányának ledolgozására. Akkor úgy tűnt, az ágazat vezetője belátta,

hogy az egyébként is túlterhelt orvosok nem tudnak többletfeladatokat

vállalni.

24

Éger István több helyen is örömmel közölte, hogy nem lesz pluszmunka,

erről megállapodtak az államtitkárral. Így most érthetően felháborodott,

hiszen nemcsak Ónodi szavahihetősége kérdőjeleződik meg, hanem az

övé is. Elmondása szerint azonnal megkereste az Emberi Erőforrások

Minisztériuma (Emmi) vezetőit, de az egészségügy államtitkárt most nem

sikerült megpuhítania, viszont a külföldön tartózkodó Balog Zoltán

engedékenyebbnek mutatkozott.

A MOK elnöke emlékeztetett rá, hogy már így is lefaragták a praxisoknak

ígért keretet, mert abból 2-2 milliárdot utólag odaadtak az alapellátó

fogorvosoknak és védőnőknek. Ebbe a kamara is beleegyezett, hisz

ezek a területek is le vannak maradva, de most senki nem tudja, hová

lett 100 millió forint, mert a javaslat csak 5,9 milliárdról szól. Valójában

januártól fizetnie kellene az államnak a kiegészítő pénzeket, de még

most se tudja senki, mikortól utalnak. Ráadásul semmilyen egyeztetés

nem volt az új elosztási tervekről – dühöngött Éger István, hozzátéve,

hogy a havi 75 ezer forintnak csak harmadához juthatna hozzá minden

háziorvos többletmunka nélkül, a fent említett plusz vizsgálatokért járna

50 ezer forint.

Ilyen körülmények között érthetőnek nevezte, hogy már 300 fölött van a

tartósan betöltetlen körzetek száma az országban és a helyzet egyre

romlik. A háziorvosok körében szerinte máris óriási a felháborodás, mert

megint átverte őket a kormány, pedig az alapellátók finanszírozása még

mindig nagyon alacsony, az orvos sem magának, sem asszisztensének

nem tud tisztességes bért fizetni. Éger István úgy látja, amíg ezt az

alapkérdést nem sikerül rendezni, addig csak álmodozni lehet a

praxisközösségek létrehozásáról és új, az orvosok munkáját segítő

alkalmazottak felvételéről, bármilyen terveket szövöget is az

államtitkárság.

Nemcsak erről a kérdésről, hanem az egészségügyi háttérintézmények

jövőjéről sem egyeztetett a szakmával senki – sorolta tovább a

kifogásokat a kamarai vezető. Éger megismételte, a testület más

szakmai szervezetekkel együtt továbbra is tiltakozik az Országos

Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tervezett megszüntetése ellen. A

lépés hasznot nem hoz, kárt annál inkább okoz – közölte a MOK elnöke,

aki szerint a szervezet felszámolása nem szolgálja az olcsóbb állam

megteremtését és a bürokráciacsökkentést, de helyrehozhatatlan,

hosszú távon folyamatosan kárt okozó következményekkel jár.

A Népszava érdeklődésére hozzátette ugyanakkor, hogy ők sem kapnak

több információt az átszervezésekről, mint a közvélemény, így aztán

feltette a kérdést: „hogyan legyenek konstruktív partnerei a

25

kormányzatnak, ha sorsdöntő kérdésekben a szakmát meg sem

kérdezik?” Meglátása szerint az egészségügy totális államosítása

valójában azt készíti elő, hogy az ellátást privatizálni lehessen, és ebbe

ne lehessen beleszólása senkinek és semmilyen intézménynek.

Éger István azt is felháborítónak tartja, hogy az államtitkárság hétfő este

mondta le a keddre tervezett újabb bértárgyalási fordulót, lapunk

kérdésére pedig, igaz-e az államtitkár múlt heti bejelentése a közeli

megállapodásról, mindössze annyit felelt, még azt sem árulta el nekik a

kormány, hogy mekkora összeg áll rendelkezésre az idei évre tervezett

emelésekre. Az érdekvédők és szakmai szervezetek sorolják a

létszámokat és bérigényeket, de szerinte érdemi válasz eddig nem

hangzott el a másik oldalon.

Weborvos: Mentők Napja: hála van megegyezés még nincs weborvos.hu, alfahír.hu, 2016.05.11. 08:06 Még ezen a héten várható a tárgyalások folytatása, és remélik, ekkor már valóban közel kerülhetnek az álláspontok.

Május 10-én van a mentők napja, amikor azoknak adhatunk hálát, akikre

a legjobban vágyunk baj esetén. Sok újat azonban nem mondunk azzal,

hogy az egészségügy ezen ágazata is ki van téve az évtizedek óta zajló

leépülésnek. Az érdekképviselet és az egészségügyi államtitkárság

közötti bértárgyalások pedig túlhaladták a végső határidőnek ígért

dátumot is – írja az alfahir.hu portálja.

A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetétének vezetője, Toma

Lajos elmondta: még ezen a héten várható a tárgyalások folytatása, és

remélik, ekkor már valóban közel kerülhetnek az álláspontok. Jelezte,

hogy az idei költségvetés módosító javaslatát már a tárgyalások

eredményeképp hozták meg, a kormány ennek alapján kap

felhatalmazást az egészségügyi dolgozók év közbeni bérfejlesztésére.

Elmondta: az összeg szerint egyelőre nem ismert bérfejlesztés így már

biztos, hogy idén megjelenik.

26

Weborvos: Lecsapnak a magyar ápolókra Európában weborvos.hu, 2016.05.11. 08:01 Gyakorlatilag csak az marad itthon, aki nem beszél nyelvet, kevésbé bevállalós vagy ideköti a családja. A magyar ellátórendszerből 15-20 ezer ápoló és szakdolgozó hiányzik a becslések szerint. Ennek fő oka, hogy évről évre többen mennek külföldre dolgozni és nincs utánpótlás. Németországban 2 ezer euró a fizetés, míg Svájcban akár 2 millió forintot is kereshet egy diplomás ápoló. Tavaly csaknem 650 ápoló kérte ki az úgynevezett „jó hírnév igazolást" az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól (ENKK) – tudta meg a hirado.hu a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökétől.

Ez a szám csak a jéghegy csúcsa a kamara és a Magyar Ápolási Egyesület szerint. Ennél ugyanis jóval több szakdolgozó hagyja el az országot, de sokan olyan területre mennek - például szociális gondozónak -, ahol nincs szükség az ENKK igazolására arról, hogy az ápoló ellen nem folyik eljárás és megvan a szükséges képzettsége, gyakorlata.

A jobb fizetés miatt hagyja el Magyarországot az ápolók többsége. A fő célországok Németország és Ausztria mellett az Egyesült Királyság, de egyre népszerűbbek a skandináv országok is. Sok orvos ment Skandináviába dolgozni és jellemző, hogy egy idő után magukkal csábítanak másokat is – emelte ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

.Az ellátás első frontvonalában a szakdolgozók vannak, rajtuk csapódik le a betegek dühe – mondta egybehangzóan Balogh Zoltán az egészségügyi szakdolgozói kamara és Bugarszki Miklós az ápolási egyesület elnöke.

27

Echo TV: Átalakítás – változások az egészségügyben Echotv.hu, 2016.05.12. 18:00 TV: Echo TV - Műsor: Híradó Dátum: 2016.05.12. 18:00

A szociális ágyak kórházi ágyakról való leválasztása, illetve a kancellári rendszer bevezetése elkerülhetetlen, ha Magyarország fel akar készülni a demográfiai jövőképre, a társadalom folyamatos elöregedésére - nyilatkozta az egészségügyért felelős államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta: elengedhetetlen az egészségügyi ellátórendszer teljes átalakítása, illetve a kórházi dolgozók bérének rendezése, mivel csak ez teremthet békét az egészségügyben.

24.hu: Közel a megállapodás az egészségügyi szakdolgozói bérekről 24.hu, 2016.05.12. 20:41, frissítve: csütörtök 20:58

Az orvosi bérekről azonban további egyeztetésre van szükség - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az államtitkárság és a szakszervezetek közötti, csütörtöki ágazati sztrájktárgyaláson Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár új ajánlatot tett. Ez az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet, ami az egészségügyi bértáblának a minimálbér és a garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig tartalmazza a bérrendezés egyes lépéseit.

Az “egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések”, de a szakdolgozói bérekről “közel került” a megállapodás. Az orvosi bérek esetében azonban további egyeztetésre van szükség – tették hozzá.

A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában lévő intézményekben a munkáltatók júliustól átvállalják a szakdolgozói kamarai tagdíjat munkavállalóiktól. Ennek kiterjesztése a teljes ágazatra akkor lehetséges, ha létrejön az ágazat dolgozóit érintő kollektív szerződés.

Az államtitkárság vezette tárgyaláson részt vett a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint a vele együttműködési megállapodást kötött szervezetek: a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, a

28

Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselői.

A tárgyalások a jövő héten folytatódnak – közölték.

A sztrájktárgyalások célja, hogy ágazati kollektív szerződés jöhessen létre, ezen belül több évre szóló, legalább évi egyszeri bérfejlesztésben részesüljenek az egészségügyi szakdolgozók – fűzték hozzá.

Napi.hu: Nincs megállapodás az orvosi bérekről napi.hu, 2016.05.12. 20:50

Közel a megállapodás a szakszervezetekkel az egészségügyi szakdolgozói bérekről, az orvosi bérekről azonban további egyeztetésre van szükség - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága.

Az államtitkárság és a szakszervezetek közötti, csütörtöki ágazati sztrájktárgyaláson Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár új ajánlatot tett. Ez az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet, ami az egészségügyi bértáblának a minimálbér és a garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig tartalmazza a bérrendezés egyes lépéseit. Az "egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések", de a szakdolgozói bérekről "közel került" a megállapodás. Az orvosi bérek esetében azonban további egyeztetésre van szükség.

A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában lévő intézményekben a munkáltatók júliustól átvállalják a szakdolgozói kamarai tagdíjat munkavállalóiktól. Ennek kiterjesztése a teljes ágazatra akkor lehetséges, ha létrejön az ágazat dolgozóit érintő kollektív szerződés.

Az államtitkárság vezette tárgyaláson részt vett a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint a vele együttműködési megállapodást kötött szervezetek: a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselői. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak.

A sztrájktárgyalások célja, hogy ágazati kollektív szerződés jöhessen létre, ezen belül több évre szóló, legalább évi egyszeri bérfejlesztésben részesüljenek az egészségügyi szakdolgozók.

29

Medical Online: Tart a költségvetési számháború medicalonline.hu, 2016.05.12. 21:35

Tart a költségvetési számháború, az igények és lehetőségek csatája. A döntő ütközet még várat magára.

Nem azért kell hazajönniük a külföldön dolgozó orvosoknak, mert kevesen maradtak itthon, hanem azért, hogy hazahozzák a kinti munkakultúrát, a gyógyítás pontosan szabályozott folyamatok közötti végrehajtását. Erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt az immár XXXIII. alkalommal megtartott Medicina Konferencián, ahol arról is beszámolt, hogy Angliában részt vett a frissen megalakult Magyar-Brit Orvos Társaság kongresszusán. „Sikerült túlélnem ezt a beszélgetést Manchesterben” – tette hozzá. Mint kiderült, e találkozó két feladatot ró az államtitkárságra: a kinti szakvizsga mielőbbi itthoni érvényesítése érdekében a szerzett creditek „összehangolását”, míg a másik a kint dolgozó orvosok gyerekeit érinti. Amennyiben ugyanis ők itthon szeretnének felsőfokú képesítést szerezni, ki kell hagyniuk egy évet, mivel Angliában az itthoninál később van az érettségi, s az „belecsúszik” a magyarországi felvételikbe.

A fő téma azonban – s nem csak Ónodi-Szűcs Zoltán előadásában – a béremelés, illetve a jövő évi költségvetés volt. Az államtitkár e témákban a már korábban több alkalommal elmondottakat ismételte meg: több lépcsős béremelést szeretnének, amely lehetőleg már idén elkezdődne, s még 2018-ban is folytatódna. A jövő évi költségvetési tervben 166

milliárdos többlet szerepel, s reményei szerint ez még egy kicsit több is

lehet. E növekedési dinamika fenntartása azonban csak akkor lehetséges – tette hozzá, ha a döntéshozók látják a változásokat.

Az egészségügyi ellátórendszerről szólva az államtitkár számokkal igazolta, hogy a rendszert milyen jelentős mértékben uralják az intézményi ösztönzők. Amennyiben például a költségeket a lakóhely szerinti irányítószámokra vonatkoztatják, kistérségi bontásban vizsgálva a felhasználást, a fekvőbeteg kasszában 2,6-szoros, a járóban ötszörös, a krónikus ellátásban több mint nyolcszoros különbségek mutathatók ki az országon belül.

Az államtitkár külön kitért a járóbeteg szakellátásnál tapasztalható hosszú várakozási időkre. Ezzel kapcsolatban elmondta, korábbi munkahelyén az orvosoknak blokkolniuk kellett, hogy követhető legyen, mikor érkeztek, s mikor távoztak, call centert működik sms-robotokkal, amelyek közbeiktatásával figyelmeztetik a betegeket foglalt időpontjukra. A rendszert összekötötték a rendelések munkalistáival, a munkaügyi nyilvántartással és a bérszámfejtéssel is. A fentiek eredményeként a

30

beteg belépésétől távozásáig 18 perc telik el. Érdekességként említette meg, hogy a rendelések első és utolsó fél órájában alig történik betegellátás, miközben az ambuláns naplóban jelzett betegek közel egyharmada soha nem szerepelt az előjegyzési listán! „Az alapfolyamatainkat kell rendbe tenni, hogy tudjuk: amit mondunk az igazság vagy hazugság.”

Nem minden a pénz (?)

Új szerkezetben készül a jövő évi költségvetés, amelyben elkülönítik egymástól a működési, illetve fejlesztési kiadásokat. Erre azért van szükség, hogy az állam ne lépje túl a működésre – amelybe egyébként az egészségügy is tartozik – szánt összeget, a túlköltés legfeljebb a beruházásokhoz kapcsolódhat, hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az egészségügyet illetően jelentős többlettel számol jövő évi terveiben a kormány, hangsúlyozta Banai Péter Benő. Az OECD besorolás alapján ez a plusz 166,9 milliárd forint. Egy másik számítás szerint, ahol az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az EMMI illetve a Miniszterelnökség ágazatot érintő többletét adják össze, ez már eléri a 199,9 milliárd forintot. Azért találhatók három területen a

plusz források, mert, ha nem ismert a többlet pontos összege, s annak

elosztási módja, akkor azt csak a céltartalékban lehet szerepeltetni. Ezek

jelennek meg a miniszterelnökségi fejezetben. Itt 180 milliárd található, ebből a jelenlegi kalkulációk szerint 80,6 milliárd fordítható jövőre az egészségügyi béremelésre. De ez még nem rögzített szám, ha a kormány másként dönt, akkor módosítható.

Az államtitkár cáfolta, hogy 2010 óta kivontak volna pénzt az egészségügyből, a gyógyszerkasszában például szerinte rendszerszintű átalakítás történt, ahol az állam és a fogyasztók terhei egyaránt csökkentek. Magyarországon 2009-2013 között emelkedtek az egy főre jutó egészségügyi kiadások. 2010-től – figyelemmel már a 2017-es tervekre is, a gyógyító megelőző kassza 360 milliárddal nőtt, az alapellátás esetében ez az emelkedés 54,6 milliárd, miközben adósságkonszolidációra is futotta. Az államtitkár ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy bár az egészségügyi kiadások jövőre GDP-arányosan is nőnek, ez nem azt jelenti, hogy az ágazat minden problémája orvosolható pénzzel.

MOK kártyák az asztalon

Egy kőműves – ha alkalmazzák – bruttó 190 ezer forintot keres egy kimutatás szerint, miközben egy középkorú orvos bruttó átlagbére 300 ezer forint – beleértve a 2012-2013-as béremelést is. A Magyar Orvosi Kamara elnöke ugyanakkor elismerte, hogy az egyes intézmények,

31

illetve ezeken belül az egyes osztályok között jelentős különbségek lehetnek, hiszen akad 500-600 ezres átlag is.

A bértárgyalásokon a szaktárca arra hivatkozik, hogy a fizetésemelés révén emelkedő egységnyi óradíj is nő, akárcsak az ebből számított ügyeleti óradíj, s ez növeli a keresetet. „Ezért az összegért a dolgozók túlmunkát végeznek, s amiről a tárcánál beszélnek az nem a fizetés, hanem a jövedelem. Nem tisztességes összekeverni a kettőt, s ezzel célzatosan operálni” – jelentette ki Éger István. Nem véletlen, tette hozzá, hogy a külföldön munkát vállalni akarók száma éves szintre vetítve még

idén is megközelítheti a végzősök számát. A migrációs trend igen hektikusan alakul, s lassú a csökkenés.

Ami a visegrádi országokat illeti Csehországban egy 40 éves szakorvos bruttó alapbére 1500, Szlovákok 1973, Horvátországban 1440 , Szlovéniában pedig 2700 euró, a MOK által bekért adatok szerint.

A jelenleg is folyó tárgyalások egyik eredménye, hogy végre kiderült, mennyi szakorvos dolgozik a közfinanszírozott intézményekben. Nyolc órás állásra vetítve számuk 16 054 (valójában 17 600, mivel van, aki csak négy, vagy hat órában vállal munkát). Ami a pénzt illeti, az

alapellátásnak jövőre is meg kell kapnia a korábbi ígéreteknek megfelelően!

a minimum 10 milliárd forintot, miközben a költségvetési tervben szereplő

4,5 milliárdból 2 milliárdot az alapellátás körében más szakvizsgát is

érvényesítők munkájának finanszírozására fordítanák. Ezt nem a szakellátási kasszából kellene? – tette fel a kérdést a MOK elnöke.

Ami a szakellátást illeti, az itt dolgozó nem pályakezdő szakorvosoknak

még az idén meg kell kapniuk a 151 ezer forintot, 2017-ben pedig 10, 2018-

ban további 20 százalékos béremelést, de ezt már a teljes szakorvosi karnak. Legalább 25 százalékos béremelés jár a szakdolgozóknak. Éger István szerint mindez belefér a korábban emlegetett 80 – esetleg magasabb összegű – keretbe. A műszaki-gazdasági dolgozókról ez alkalommal is mindenki diszkréten hallgat, holott ezek fontos állások. Ami az emelés kezdetét illeti, szeptember elseje az utolsó elfogadható időpont.

Orvos talán lesz, de ápoló….

Az elkövetkezendő tíz évben megfeleződik a szakdolgozók száma, s nincs utánpótlás, számolt be a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérésének adatairól Üveges Péterné. Más most 8-9 ezer ápoló hiányzik, az utánpótlásként számon tartott 18-23 éves korosztály alig 739 tagú! Hasonló a helyzet a műtős szakasszisztensek esetében is, e területen 600-900 fő hiányzik már jelenleg is az ellátásból, miközben a 18-23 éves korosztályban mindössze 11 fővel számolhatnak, mint

32

utánpótlással. Az aneszteziológia-intenzív terápia esetében ez utóbbi szám 8 főt takar, a képalkotó diagnosztika területén pedig még ennél is rosszabb a helyzet.

Ma már nem csak a fiatalok keresnek külföldön munkát, a 35-48 év

közöttiek is családjukkal együtt költöznek a Lajtán-túlra. Tavaly a hivatalos statisztika szerint 707-en távoztak – köztük 491 ápoló, ám a kamarai alelnök szerint ez csak a jéghegy csúcsa. Az oktatás egyenetlenségére jellemző, hogy mindeközben évente 5000 masszőrt képeznek, s bár a gyógytornászokra nagy szükség lenne, s ezzel a képzés is lépést tart, ám mivel tavaly az intézmények áttértek a bértömeg gazdálkodásra, nincs számukra kiírt állás.

A MOK-hoz hasonlóan egyébként a szakdolgozói kamara is körbenézett a szomszédos országokban, s megtudták: míg nálunk 510, addig Szlovákiában 570, Csehországban 730, Lengyelországban pedig 1150 az ápolói átlagfizetés. Nem véletlenül igaz az OECD idevágó adata, miszerint Magyarországon 26 ezer szakdolgozó illetve ápoló hiányzik a rendszerből. Üveges Péterné szerint ezen a helyzeten kizárólag egy nemzeti ápolási stratégia változtathat.

Forrás kerestetik

Az egészségügy forrásainak lehetséges bővítési lehetőségeit tette górcső alá a Magyar Kórházszövetség alelnöke. Bár itt sokféle tétel szerepel, a valódi megoldás azonban talán egy állami rendszeren belüli

kiegészítő biztosítás lehetne, amely egy millió főre számítva akár 240 milliárdos többletet is jelenthetne Ficzere Andrea szerint az ágazatnak.

Horváth Judit

Weborvos: Jövőre körülbelül plusz 80,6 milliárd lesz bérfedezetre

weborvos.hu, weborvospro.hu, 2016.05.12. 16:42

Éger István szerint már szeptember elsejétől meg lehetne emelni a szakorvosok bérét 151 ezer forinttal.

A makrogazdaság javuló tendenciája lehetőséget ad jövőre az

egészségügyi kiadások növelésére is, így csaknem 167 milliárd forint

többlettel számolhat az ágazat, sőt más fejezetek egészségügyi

kiadásait is ideszámítva ez a növekmény csaknem 200 milliárd - mondta

a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős

államtitkára a Figyelő XXXIII. Medicina konferenciáján.

33

Banai Péter Benő a részleteket is bemutatta, eszerint, bár még nem

véglegesek a számok, a költségvetés tervezete a plusz forrásokból a

béremelés fedezetére körülbelül 80,6 milliárd forintot szán. Az államtitkár

kivetített adataiból az is látszik, hogy plusz forrásokat szánnak például a

gyógyszertámogatásra (7,9 milliárd), és a gyógyító-megelőző ellátásra

(57,4 milliárd) is.

Az államtitkár szerint az ágazat finanszírozásában, ha vannak is gondok,

valójában nemzetközi összehasonlításban a magyarországi tendenciák

nem is olyan rosszak. Például mint mondta, az ágazat közfinanszírozott

kiadása a GDP arányában 5 százalék körüli, míg Lengyelországé 4,6

százalék. De a dél-európai országokkal, Portugáliával,

Spanyolországgal, Görögországgal összehasonlítva sem rosszak a

magyar adatok.

Banai Péter Benő a jövő év kihívásai között említette a HBCs revízió

elkezdését, a finanszírozás belső aránytalanságainak fokozatos

felszámolását, az alapellátás további erősítését, a humánerőforrás

problémáinak kezelését. A jelenleg is folyó bértárgyalásokkal

kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: olyan megállapodást

szeretnének az érintett szervezetekkel, amely 2017. után is rendezi a

helyzetet.

Egy magyar szakorvos bruttó átlagbére 300 ezer forint a

közfinanszírozott ellátásban - mondta előadása kezdetén Éger István. A

Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ezt az összeget hasonlította össze

a környező országok orvosainak keresetével, amely Csehországban

például 1450 euró, Szlovákiában 1973 euró, Horvátországban 1444 euró

és a szlovéneknél 2,7- 3 ezer euró. A kamara elnöke hangsúlyozta, hogy

nemcsak a magyar bérek, hanem az egész ágazat finanszírozása is a

GDP-hez mérten legalább 2 százalékkal elmarad a Visegrádi 4-ek

egészségügyi kiadásaitól.

Éger István szerint az alacsony bérek mellett számos más probléma is

nyomasztja az orvostársadalmat. Így például a nem csökkenő migráció,

az orvosok idősödése, a túlterheltség, a kiégés, ami a felmérések szerint

meglepő módon inkább a fiatal orvosokat érinti. Az elnök beszélt a fiatal

orvosoknak juttatott ösztöndíjak és bérkiegészítés kettős hatásáról is,

mert ezek ugyan itthon és a pályán tartják őket egy ideig, de egyre

elviselhetetlenebbé teszik a bérfeszültséget az idősebb és fiatalabb

orvosok között, ami tovább rontja a fiatal generáció képzési esélyeit.

A kamarai elnök szerint a bérrendezés első lépcsőjeként azonnal, még

az idén emelni kell 151 ezer forinttal a nem pályakezdő szakorvosok

bérét a továbbiakban pedig 2017-ben 10 százalékos, 2018-ban pedig 20

34

százalékos béremelést kellene biztosítani. Éger István hangsúlyozta, az

idei béremelésre igenis van pénz, tehát legkésőbb szeptember 1-től

várják az megemelt fizetést. A MOK elnöke elengedhetetlennek nevezte

azt is, hogy a jövőben a dologi kiadásokat értéken finanszírozza az

állam, mert - mint mondta - csak így lehet megelőzni az intézmények

folyamatos eladósodását.

Erős fenntartói struktúra kialakítására van szükség - mondta Németh

László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója.

Szerinte jelenleg az ellátórendszer nehezen átlátható, nincs mindig

összhang a szakellátási terület, a kapacitás és finanszírozás között.

Bizonyos területek alulfinanszírozottak, mások túlfinanszírozottak,

számos helyen pedig előfordul, hogy egy lakos akár 15 kórházhoz

tartozik. Például van olyan budapesti kerület, ahol a belgyógyászati és a

sebészeti ellátás két külön kórházban működik, az idegsebészet, a

neurológia és a stroke ellátás pedig három különböző intézményben

vehető igénybe. Az államtitkár szavaira ráerősítve a főigazgató is

elmondta: sok az érthetetlen ellátási egyenlőtlenség az országban, "mi

az igazság, ezt kell megtalálnunk" - húzta alá.

Ebben is segíthet a kancellária rendszer, amelyről a főigazgató azt

mondta: nincs még végleges megállapodás róla, de az alapelveket már

lefektették. Területi alapon fog működni, lépcsőzetesen és fokozatosan

vezetik be, és felhasználják a felsőoktatásban már működő kancellári

rendszer tapasztalatait. Azt is hangsúlyozta:a kancellár nem a

kórházvezetés ellensége lesz, hanem segítője.

Éger István a főigazgató előadásához hozzászólva "közbotránynak"

nevezte, hogy még mindig vannak területek, ahol egyik intézményben

készítik a stroke ellátáshoz nélkülözhetetlen diagnosztikát, és másikban

végzik az intervenciót. Az elnök szerint furcsa, hogy már sokadik

egészségügyi vezető hivatkozik arra, azért nem tudnak lépni, mert

nincsenek valid adatok, és most a főigazgató előadásából is az derült ki,

hogy még mindig hiányoznak ezek. Szerinte hiba a háttérintézmények

megszüntetése, így az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervezett

bezárása is, mert annak éppen az lenne a feladata, hogy elvégezze az

egészségügyi ellátás pénzügyi háttérszámításait, amelyek alapján

hatékonyabbá lehetne tenni a rendszert.

A vis major kereten keresztül idén csaknem 4 milliárd forinttal járultak

hozzá az egészségügy működéséhez - mondta Pozsgay Csilla az

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)

főigazgatója. Az intézet eredményeit sorolva a főigazgató az egyik

legfontosabbként azt emelte ki, hogy a gyógyszerellátásban olyan zárt

35

rendszert sikerült létrehozni, amelybe hamis készítmény nem került be.

Ezt többek között a gyártóhelyek, az ellátólánc, a gyógyszer-

nagykereskedők, a patikák szisztematikus ellenőrzésével érték el. Ez

utóbbi kapcsán az intézet vezetője hangsúlyozta a 4040 patika

háromnegyedénél minden rendben volt, csupán alig több mint 10

százaléknál találtak a normától való eltérést.

A gyógyszerek klinikai vizsgálata kapcsán a főigazgató felhívta a

figyelmet arra, hogy ez a terület, amely pénzt termel az egészségügyi

költségvetésnek és az orvosoknak is hasznot hoz, 2018-tól közös uniós

szabályozás alá kerül, tehát ettől az évtől kieséssel kell számolni.

Nemcsak az orvosok bére, hanem az egészségügyi szakdolgozóké is

jelentősen elmarad a környező országokban dolgozó kollégáik bérétől.

Többek között erről beszélt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói

Kamara (MESZK) képviselője. Üveges Péterné előadásából kiderült, hogy

"katasztrofális" a szakdolgozói létszámhelyzet szinte minden területen a

diagnosztikától, a műtéti asszisztenciáig mindenütt. A képzési, a

migrációs, a pályaelhagyási és a nyugdíjba-vonulási statisztikákat alapul

véve a számok azt mutatják, hogy tíz év múlva a mostani alacsony

létszám is a felére zsugorodik.

Sürgős cselekvésre van ezért szükség. A MESZK képviselője szerint

tehát mihamarabb elengedhetetlen az utánpótlás kezelés, a

kompetencia bővítés, az ideális családbarát munkahelyek megteremtése

és a bérrendezés. Mint aláhúzta, ragaszkodnak ahhoz, hogy a következő

négy évben az uniós szakdolgozói bérek legalább 70 százalékát elérjék.

Több olyan lehetséges bevételi forrást is megjelölt előadásában Ficzere

Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, amelyek

segíthetnék többek között a kórházi adósság kompenzálását. Például a

cigaretta, az alkohol, az egészségügyi turizmus megadóztatásával, az

üzemanyagban lévő baleseti járulék emelésével, az orvosválasztásért

kérhető pénz beszedésével, az összes magánellátókhoz bevezetett

online kasszával, a területi ellátáson kívüli ellátás megfizettetésével.

Összességében az elnökhelyettes szerint 310 milliárd forint forrást

lehetne így teremteni.

A kórházi szakember szerint nagy bevételi forrást jelenthetne az is, ha

nem magánbiztosítókon keresztül, hanem az állami ellátáson belül lenne

lehetőség kiegészítő biztosítás kötésére. Ez számításai szerint havi 20

ezer forintos biztosítási díjjal számolva, akár 240 milliárd forint plusz

forrást jelentene az egészségügyi kasszának.

36

A humánerőforrás helyzet javításához a kórházi szakember szerint

életpálya modellre, folyamatos képzés biztosítására, előmeneteli

lehetőségekre, biztonságot nyújtó fizetésre, a munkahelyi körülmények

javítására, és a szakmai és emberi megítélés javítására van szükség.

Ficzere Andrea beszélt arról is, hogy mennyire fontos a betegbiztonság

fejlesztése, amely nem egyenlő a kézmosással, hanem sokkal

bonyolultabb feladat.

Az elnökhelyettes ismét szót emelt az állami kórházakban végzett

térítéses ellátás mellett. Az előnyök között említette többek között az

ellenőrizhető színvonalat, a munkaerő megtartását, a kórháznak jutó

többletforrást, a paraszolvencia szerepének csökkentését, transzparens

jövedelmeket, a rövidebb várólistát.

A kórházszövetség legfontosabb teendői között is megemlítette a

betegközpontú ellátás támogatását, és azt is vissza kell szerezni a

betegek bizalmát.

Profession.hu: Tízezer szakképzett ápoló hiányzik profession.hu, 2016.05.12. Ma van az ápolónők világnapja, ennek apropóján megnéztük, milyen állásokat kínálnak! Tízezernél több ápoló hiányzik a magyar egészségügyből, mérések ugyan nincsenek, csak becslések. Felvetődik az a kérdés is, hogy ki az, akit ápolónak tekinthetünk, a tényleges hiány ugyanis a szakképzett ápolókra vonatkozik, akiket szakképzetlen munkatársak helyettesítenek – mondta Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke az ATV egy korábbi műsorában. Kevés az ember, ezért az egészségügyi szakdolgozók leterheltsége nagy, az ápolók egyes területeken 168 helyett 190-210 munkaórát dolgoznak egy hónapban – mondta az elnök. Íme az ápolóknak szóló állások!

- Ápolóknak ilyen munkalehetőségeket kínálnak. - A legtöbb állás Budapesten van, de Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Somogy és Zalamegyékben is találhatunk munkalehetőségeket. - A kórházak, rendelőintézetek, illetve a háziorvosi rendelők állásajánlatait itt böngészhetjük

37

- Diplomásoknak ilyen állásokat kínálnak, érettségizetteket, illetveszakmunkásképzőt végzetteket is kerenek. - A legtöbb pozícióhoz nem kérnek nyelvismeretet, angol, illetve német nyelvtudással ezekre az állásokra pályázhatunk. - Pályakezdők jelentkezését is várják. - Több részmunkaidős állást is kínálnak. - Az összes egészségügyi munkalehetőséget ITT böngészhetjük!

Az ápolók hiánya leginkább Budapesten, Pest megyében és a megyeszékhelyeken okoz gondot a hírado.hu szerint. A fővárosban és a nagyobb kórházakban sokkal több ápolóra van szükség, mint egy vidéki intézményben, ahol a környéken lakó szakdolgozókkal fel tudják tölteni az álláshelyeket.

Sokan mennek külföldre

A hiány egyik fő oka, hogy sokan mennek külföldre dolgozni és nincs utánpótlás. Tavaly csaknem 650 ápoló kérte ki a külföldi munkához szükséges igazolást az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtól. A Magyar Ápolási Egyesület a híradó.hu-nak elmondta, ennél jóval több szakdolgozó hagyja el az országot, de sokan olyan területre mennek - például szociális gondozónak -, ahol nincs szükség az igazolásra arról, hogy az ápoló ellen nem folyik eljárás és megvan a szükséges képzettsége, gyakorlata. A KÜLFÖLDI ÁPOLÓI ÁLLÁSOKAT ITT TALÁLJUK. A jobb fizetés miatt hagyja el Magyarországot az ápolók többsége. A fő célországok Németország és Ausztria mellett az Egyesült Királyság, de egyre népszerűbbek a skandináv országok is. Svájcban például akár 2 millió forintot is kereshet egy diplomás ápoló, Németországban nettó 1500-2000 euró között keres egy szakápoló, ráadásul – mivel óriási emberhiány van a kórházakban – szinte mindenkit felvesznek. Az egészségügyi szakdolgozói kamara tájékoztatása szerint Magyarországon egy ápoló kezdő bére az OKJ-s képzés elvégzése után bruttó 129 ezer forint, míg egy főiskolát végzett ápoló bruttó 163 ezer forinttal indul. Erre az összegre jönnek a pótlékok (délutános és éjszakai, vagy például az ágy melletti pótlék, amelynek az összege bruttó 24 ezer forint).

38

Miért május 12-én ünnepeljük az ápolónőket?

Ezen a napon született Florence Nightingale (1820-1910) brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. Rá emlékezve tartják május 12-én az ápolónők nemzetközi napját. "Az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt" – vallotta. A magyar ápolók napját február 19-én, Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), hazánk első országos főápolónője, az ápolóképzés megteremtője születésnapján tartjuk. 2014 óta ünnepeljük ezen a napon a magyar ápolókat. Forrás: atv.hu, hirado.hu, jelesnapok.hu, wikipedia

39

Népszava: Agyonhajszolt dolgozók, mint sakkfigurák? - Zavaros egészségügy nepszava.hu, 2016.05.12. 21:15

Az Emmi (hurrá)optimista

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága csütörtök este azt közölte, hogy közel a megállapodás a szakszervezetekkel az egészségügyi szakdolgozói bérekről, az orvosi bérekről azonban további egyeztetésre van szükség.

A közlemény szerint az államtitkárság és a szakszervezetek közötti ágazati sztrájktárgyaláson Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár új ajánlatot tett. Ez differenciált béremelést jelenthet, ami az egészségügyi bértáblának a minimálbér és a garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig tartalmazza a bérrendezés egyes lépéseit. Az egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések, de a szakdolgozói bérekről közel került a megállapodás. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak. (MTI)

Magyar Idők: közel a megállapodás az egészségügyi szakdolgozói bérekről magyaridok.hu, article.wn.com, 2016.05.12. 21:15

Közel a megállapodás a szakszervezetekkel az egészségügyi szakdolgozói bérekről, az orvosi bérekről azonban további egyeztetésre van szükség – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint az államtitkárság és a szakszervezetek közötti, csütörtöki ágazati sztrájktárgyaláson Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár új ajánlatot tett. Ez az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet, ami az egészségügyi bértáblának a minimálbér és a garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig tartalmazza a bérrendezés egyes lépéseit. Az „egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések”, de a szakdolgozói bérekről „közel került” a megállapodás. Az orvosi bérek esetében azonban további egyeztetésre van szükség – tették hozzá. A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában lévő intézményekben a munkáltatók júliustól átvállalják a szakdolgozói kamarai tagdíjat munkavállalóiktól.

40

Ennek kiterjesztése a teljes ágazatra akkor lehetséges, ha létrejön az ágazat dolgozóit érintő kollektív szerződés. Az államtitkárság vezette tárgyaláson részt vett a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint a vele együttműködési megállapodást kötött szervezetek: a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselői. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak – közölték. A sztrájktárgyalások célja, hogy ágazati kollektív szerződés jöhessen létre, ezen belül több évre szóló, legalább évi egyszeri bérfejlesztésben részesüljenek az egészségügyi szakdolgozók – fűzték hozzá.

Hirek24: Feneketlen kút: mitől lesz jobb a magyar egészségügy? hirek24.hu, 2016. május 12., 16:15

Még az idén jöhet a béremelés

Az egészségügyi dolgozók béremelésének szerkezetéről szólnak a bértárgyalások, amelyek csütörtökön is folytatódnak. Közölte, a kormányzati szándék az, hogy a szakápolók és az orvosok is többlépcsős béremelésben részesüljenek, és nem zárta ki, hogy a béremelés a 2016-os évet is érintse.

Weborvos: A szakdolgozói bérekről közel a megállapodás weborvos.hu, 2016.05.13 06:55 A csütörtöki tárgyalás során Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár új ajánlatot tett. Május 12-én folytatódtak az ágazati sztrájktárgyalások az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérrendezéséről. A tárgyalások célja, hogy ágazati kollektív szerződés jöhessen létre, ezen belül több évre szóló, legalább évi egyszeri bérfejlesztésben részesüljenek az egészségügyi szakdolgozók, vagyis hosszabb távú megegyezésre törekednek a tárgyalófelek - tudatta közleményben az EMMI egészségügyi államtitkársága. A csütörtöki tárgyalás során Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár új ajánlatot tett, amely az egészségügyi szakdolgozók

41

kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet, amely az egészségügyi bértábla minimálbér és garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig terjedően tartalmazta a bérrendezés egyes lépéseit. Az ajánlat alapján az egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések, de a szakdolgozói bérek tekintetében közel került a bérmegállapodás, az orvosi bérek tekintetében azonban még további egyeztetésre van szükség. A tárgyalópartnerek megállapodtak abban is, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában lévő intézményekben a munkáltatók júliustól átvállalják a szakdolgozói kamarai tagdíjat munkavállalóiktól. Ennek kiterjesztése a teljes ágazatra akkor lehetséges, ha létrejön az ágazat dolgozóit érintő kollektív szerződés. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága vezette tárgyaláson részt vett a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), valamint a szakszervezettel együttműködési megállapodást kötött szervezetek, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselői is. A tárgyalások jövő héten folytatódnak - áll a közleményben.

Egészségügy: nem tudni, mikor emelik a szakdolgozók bérét hrportal.hu, 2016. május 13.

Közel a megállapodás a szakszervezetekkel az egészségügyi szakdolgozói bérekről, az orvosi bérekről azonban további egyeztetésre van szükség - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága.

A közlemény szerint az államtitkárság és a szakszervezetek közötti, csütörtöki ágazati sztrájktárgyaláson Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár új ajánlatot tett. Ez az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet, ami az egészségügyi bértáblának a minimálbér és a garantált bérminimum miatti összecsúszását kompenzálja majd. Az ajánlat 2019-ig tartalmazza a bérrendezés egyes lépéseit. Az "egyes lépések időbeliségében voltak ugyan minimális eltérések", de a szakdolgozói bérekről "közel került" a megállapodás. Az orvosi bérek esetében azonban további egyeztetésre van szükség - tették hozzá.

42

A tárgyalópartnerek megállapodtak abban, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásában lévő intézményekben a munkáltatók júliustól átvállalják a szakdolgozói kamarai tagdíjat munkavállalóiktól. Ennek kiterjesztése a teljes ágazatra akkor lehetséges, ha létrejön az ágazat dolgozóit érintő kollektív szerződés. Az államtitkárság vezette tárgyaláson részt vett a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, valamint a vele együttműködési megállapodást kötött szervezetek: a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Szakdolgozói Kamara, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Kórházszövetség képviselői. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak - közölték. A sztrájktárgyalások célja, hogy ágazati kollektív szerződés jöhessen létre, ezen belül több évre szóló, legalább évi egyszeri bérfejlesztésben részesüljenek az egészségügyi szakdolgozók - fűzték hozzá.

M1: Közeleg a megoldás – eredményesek az egészségügyi bértárgyalások m1.hu, 2016. május 16.

TV: M1 - Műsor: Híradó Dátum: 2016.05.16.

Nyilatkozik Cser Ágnes, az MSZEDDSZ elnöke.

Hirado.hu: Már idén zárkózhat a bér az egészségügyben m1.hu, 2016. május 16.

TV: M1 - Műsor: Aktuális Dátum: 2016.05.16. 11:29 Nyilatkozik Cser Ágnes, az MSZEDDSZ elnöke. Már az idén kézzelfogható eredménye lesz a bértárgyalásoknak, 2016 júliusától, az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja, és megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása is - mondta a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók

43

Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Cser Ágnes kifejtette, hogy a szakdolgozók esetében idén átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés körvonalazódik, a szakszervezet pedig szeretné elérni, hogy a következő három évben négy alkalommal is legyen béremelés.

Emellett közel a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum közötti évek alatt felhalmozódott összecsúszások kiegyensúlyozásáról - mondta az elnök. Jelenleg ugyanis a 10-20-30 éve, rendkívüli felkészültséget igénylő munkát végző dolgozók ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek az ágazatba dolgozni - tette hozzá.

Weborvos.hu: Megindul az egészségügyben a bérfelzárkózás weborvos.hu, weborvospro.hu, informed.hu, profitline.hu, mandiner.hu, noklapja.hu, mok.hu, belfoldihirek.hu, 2016.05.16., 2016. 05. 17. A szakszervezeti elnök szerint már az idén kézzelfogható eredménye lesz a bértárgyalásoknak. 2016 júliusától az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja, és megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása is - mondta a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1 aktuális csatornán hétfőn. Cser Ágnes kifejtette, hogy a szakdolgozók esetében idén átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés körvonalazódik, a szakszervezet pedig szeretné elérni, hogy a következő három évben négy alkalommal is legyen béremelés. Emellett közel a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum közötti évek alatt felhalmozódott összecsúszások kiegyensúlyozásáról - mondta az elnök. Jelenleg ugyanis a 10-20-30 éve, rendkívüli felkészültséget igénylő munkát végző dolgozók ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek az ágazatba dolgozni - tette hozzá. Cser Ágnes elmondása szerint az egészségügyi ágazatban 80 ezer szakdolgozó van, 20 ezer alatti az aktív orvosok száma, ezen felül mintegy 25 ezer gazdasági-, műszaki háttérfoglalkoztatott munkavállaló van, az ő bérfejlesztésük még nyitott kérdés.

44

888.hu: Béremelés az egészségügyben 888.hu, 2016.05.16.

Megindul az egészségügyben dolgozók bérfelzárkóztatása. BUDAPEST, 13:48 Megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása, valamint júliustól az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja. Az intézkedések a bértárgyalások eredményeképp születtek. A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy idén idén átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés körvonalazódik, a szakszervezet pedig szeretné elérni, hogy a következő három évben négy alkalommal is legyen béremelés. Emellett közel a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum közötti évek alatt felhalmozódott összecsúszások kiegyensúlyozásáról. Jelenleg ugyanis a 10-20-30 éve, rendkívüli felkészültséget igénylő munkát végző dolgozók ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek az ágazatba dolgozni.” – mondta Cser Ágnes, a szakszervezet elnöke. Az egészségügyi ágazatban 80 ezer szakdolgozó van, 20 ezer alatti az aktív orvosok száma, ezen felül mintegy 25 ezer gazdasági-, műszaki háttérfoglalkoztatott munkavállaló van, viszont az ő bérfejlesztésük még nyitott kérdés.

Napi.hu: Megvan, milyen béremelésre számíthatnak az egészségügyben napi.hu, 2016. május 16. hétfő, 10:41

Már az idén kézzelfogható eredménye lesz a bértárgyalásoknak, 2016 júliusától, az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja, és megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása is - mondta a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1-en.

Cser Ágnes elmondta, a szakdolgozók esetében idén átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés körvonalazódik, a szakszervezet pedig szeretné

45

elérni, hogy a következő három évben négy alkalommal is legyen béremelés. Emellett közel a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum közötti évek alatt felhalmozódott összecsúszások kiegyensúlyozásáról - mondta az elnök. Jelenleg ugyanis a 10-20-30 éve, rendkívüli felkészültséget igénylő munkát végző dolgozók ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek az ágazatba dolgozni. Cser Ágnes elmondása szerint az egészségügyi ágazatban 80 ezer szakdolgozó van, 20 ezer alatti az aktív orvosok száma, ezen felül mintegy 25 ezer gazdasági-, műszaki háttérfoglalkoztatott munkavállaló van, az ő bérfejlesztésük még nyitott kérdés.

24.hu: Cser Ágnes 3 év alatt 4 béremelést akar 24.hu, 2016. 05. 16. 11:29 Júliustól az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja, megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása is – mondta a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1 aktuális csatornán. Cser Ágnes közölte, hogy a szakdolgozók esetében idén átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés körvonalazódik, a szakszervezet pedig szeretné elérni, hogy a következő három évben négy alkalommal is legyen béremelés. Emellett közel a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum közötti évek alatt felhalmozódott összecsúszások kiegyensúlyozásáról. Jelenleg ugyanis a 10-20-30 éve, rendkívüli felkészültséget igénylő munkát végző dolgozók ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek az ágazatba dolgozni – tette hozzá. A szakszervezeti vezető szerint az egészségügyi ágazatban 80 ezer szakdolgozó van, 20 ezer alatti az aktív orvosok száma, ezen felül mintegy 25 ezer gazdasági-, műszaki háttérfoglalkoztatott munkavállaló van, az ő bérfejlesztésük még nyitott kérdés.

Medical Online: Cser Ágnes jó híreket közölt medicalonline.hu, 2016.05.17. 07:57

Már az idén kézzelfogható eredménye lesz a bértárgyalásoknak, 2016 júliusától, az állami fenntartású intézmények munkavállalóinak kamarai tagdíját az állam átvállalja, és megindul az egészségügyben foglalkoztatottak bérfelzárkózása is, mondta a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke az M1 aktuális csatornán hétfőn.

46

Cser Ágnes kifejtette, hogy a szakdolgozók esetében idén átlagosan 20 százalékos bérfejlesztés körvonalazódik, a szakszervezet pedig szeretné elérni, hogy a következő három évben négy alkalommal is legyen béremelés.

Emellett közel a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum közötti évek alatt felhalmozódott összecsúszások kiegyensúlyozásáról, mondta az elnök. Jelenleg ugyanis a 10-20-30 éve, rendkívüli felkészültséget igénylő munkát végző dolgozók ugyanannyit keresnek, mint akik most jöttek az ágazatba dolgozni. Cser Ágnes elmondása szerint az egészségügyi ágazatban 80 ezer szakdolgozó van, 20 ezer alatti az aktív orvosok száma, ezen felül mintegy 25 ezer gazdasági-, műszaki háttérfoglalkoztatott munkavállaló van, az ő bérfejlesztésük még nyitott kérdés.

Elitmed.hu: A szakdolgozói bérekről ezen a héten megállapodás születhet elitmed.hu, 2016.05.17. A szakdolgozók béremeléséről megállapodás születhet az államtitkárság szerint, azonban egy, a bértárgyalásokkal egy napon tartott rendezvényen még távolinak tűntek az álláspontok. Ugyanakkor később lapunknak érdekképviseleti források is megerősítették: az ápolók fizetéséről valóban egyezségre juthatnak a héten. A Figyelő című lap XXXIII. Medicina konferencián többek között az is elhangzott, hosszú távon rendezné az egészségügyiek béreit az államtitkárság Nincsenek kevesen az orvosok a hazai ellátórendszerben Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint, így nem is emiatt fontos, hogy hazatérjenek azok, akik külföldön dolgoznak, mint inkább a kint szerzett tapasztalataikat kellene itthon kamatoztatniuk, és az ott bevált szabályozott ellátási folyamatokat meghonosítaniuk a hazai intézményekben – nyitotta előadását a szakpolitikus. Ugyanakkor azt elismerte, hogy átlag alatti a szakdolgozói létszám az OECD országokhoz viszonyítva, de nem elegendő a képzések száma sem, bár azt előnyösnek mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a szakképzést az erőforrás minisztériumon belül kezelik. Hogy pontosan mire gondolt az államtitkár, az azért nem világos, mert az iskolarendszerű szakképzést – az érintett szervezetek tiltakozása ellenére – éppen nemrégiben szervezték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá, a ráépített szakképzésekért pedig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) felel, amelyet a kormány jogutód nélkül szüntetne meg a bürokráciacsökkentés jegyében. Az államtitkár szerint

47

első sorban a hazai továbbképzési pontrendszert kell oly módon megfeleltetni a kinti rendszerekhez, hogy ez ne jelentsen akadályt a hazatelepülésben. Ezen egyébként már 2011-ben igyekezett változtatni a szakpolitika, és lehetővé tette a külföldön szerzett gyakorlat és revalidáció hazai érvényesítését, de az érintettek szerint is szükség van a finomhangolásra. Korrekció az ösztönző rendszerben Bár tavaly 200 milliárd forinttal több került az egészségügyi kasszába, mint 2009-ben, ez nem hozott elégedettséget sem a dolgozók, sem a betegek körében – mondta az államtitkár, azt is hozzátéve, bár sokan úgy vélik, hogy súlyosan alulfinanszírozott a rendszer, szerinte azonban nem ez a probléma, hanem a források nem megfelelő elosztása az ország egyes területei között, amely az ellátás valamennyi szintjén tapasztalható. Emellett a gyógyítást nem a lakossági igények, hanem az intézményrendszer ösztönzői határozzák meg, aminek az a következménye, hogy egyedül hazánkban növekedett az utóbbi években a kórházi bennfekvések időtartama. Hogy az ellátás mindinkább megfeleljen a betegek érdekeinek, átalakítást terveznek mind a teljesítményvolumen korlát (TVK) rendszerben, mind a HBCS-n belül úgy, hogy az intézmények is jól járjanak. A kórházak évenkénti konszolidációja struktúra átalakítása és a finanszírozás aránytalanságainak megszüntetése nélkül hiba, és bár a szolgáltatót adósságállománya csökkent a tavalyi 60 milliárd forintos konszolidációnak köszönhetően, de még mindig magas – összegezte Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős államtitkára is a konferencián. A finanszírozási egyenlőtlenségeket példákkal támasztotta alá előadásában Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója is, hangsúlyozva, a jobb betegellátáshoz jó cselekvési program is szükséges. Elmondta azt is, lépcsőzetesen vezetnék be a kancelláriarendszert az egészségügyben, a kancellárok pedig amely nem a kórházi vezetés ellenségei, hanem annak tárgyaló partnerei lesznek. A rendszer átláthatóságát és egységes irányítását a hamarosan felálló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér biztosítja majd a kórházfenntartó vezetője szerint. Olyan ügyekbe fogunk belevágni, amibe mások nem mertek, vagy belebuktak – folytatta Ónodi-Szűcs, hozzátéve, mindezt bővülő források mellett tehetik meg, hiszen 166 milliárd forint érkezik a kasszába. Hasonló ütemű növekedésre azonban csak akkor számíthat az ágazat, ha a politikai döntéshozók látják, hogy az egészségügy is változik. A növekmény felét, mintegy 80 milliárd forintot a bérek emelésére szánnak, ugyanakkor a kórház-konszolidációra, és új gyógyszeres terápiák befogadására is számítani kell. Arra a felvetésre, hogy a jövő évi költségvetésben mindössze 71 milliárd forint többletet nevesített a

48

kormány az egészségügy számára, az államtitkár úgy reagált, 80-90 milliárd forint a tartaléksoron található. Az ápolókkal megegyeznek Miközben egy légirányító 763 ezer forintot keres, egy kőműves alkalmazottként pedig 195 ezer forintot vihet haza, addig a bruttó orvosi átlagbér nem éri el a 300 ezer forintot – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Beszámolt arról is, 16054 orvos dolgozik alkalmazottként, 8 órában a közfinanszírozott ellátásban – a 4-6 órában foglalkoztatott kollégákkal együtt a számuk 17600 fő – nekik kellene a kamara javaslata szerint még ebben az évben 151 ezer forintos fizetésemelést kapniuk, amire a forrás is rendelkezésre áll, hiszen a kormány megnyitotta az idei büdzsét. Az ez évi mellett jövőre tíz, 2018-ban pedig újabb húsz százalékos béremelést sürget a kamara a szakorvosoknak, legkésőbb szeptember 1-jétől, nem pedig decembertől, ahogyan azt a gazdasági döntéshozók tervezik. Úgy tűnik egyébként, hogy Ónodi-Szűcs betartotta a konferencián tett ígéretét, amely szerint több javaslattal készült a délutáni bértárgyalásokra, bízva a megegyezésben – legalábbis ami a szakdolgozói kart illeti. Lapunknak ugyanis az érdekképviseleti oldalról is megerősítették, hogy elfogadható ajánlatot kaptak az államtitkárságtól, és ezen a héten egyezségre jutnak az ápolók béreiről. Az államtitkár egyébként azt is hangsúlyozta, a 2018-2019-es bérekről is egyeztetnek a tárgyalásokon, ami arra utal, hogy elfogadhatnak egy új szakdolgozói bértáblát. A Medicina konferencián Üveges Péterné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara fekvőbeteg ellátásért felelős alelnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az utánpótlás hiányosságai miatt hamarosan 8000-9500 felnőtt szakápoló és 900 műtős szakasszisztens fog hiányozni az ellátórendszerből. De súlyos a helyzet a képalkotó diagnosztikában éppen úgy, ahogy a laboratóriumokban sincsenek elegen a szakképzett asszisztensek: 10 év múlva 53 százalékuk hiányzik majd a rendszerből. A szakdolgozók 70 százalékát közalkalmazottként foglalkoztatják, azonban kompetenciaköreik tisztázatlanok, folyamatos túlórában, egyre nehezebb beteganyaggal kell dolgozniuk. A visegrádi országok közül hazánkban a legalacsonyabb az ápolók fizetése, míg szlovák kollégáik 570 eurót keresnek havonta, Csehországban 730, Lengyelországban pedig 1150 euró a havi bér, egy magyar ápoló illetménye 510 euró egy hónapra. Pénzért legyen kapuőr a házorvos Azzal a nyolcvanmilliárd forintos bérfedezettel együtt, amelyet a miniszterelnökségnél kezelnek, összesen 166,9 milliárd forinttal kap többet az egészségügy – mondta Banai Péter Benő, hozzátéve, 2017-

49

ben GDP arányosan is növekszik az egészségügy részesedése. Az alapellátás fejlesztésére jövőre is szánnak többletforrást, azonban ezzel azt is szeretnék elérni, hogy a háziorvosok ellássák a kapuőri szerepüket, és csak azok a betegek kerüljenek kórházba, akiknek az állapota ezt valóban indokolja – mondta az államtitkár. Ezzel az elképzeléssel egyébként vitában áll Éger István, szerinte ugyanis nem szabad ösztönzőkhöz kötni a többletpénz kiosztását. Mint azt egy korábbi sajtótájékoztatóján elmondta, az emelést korábban arra szánták, hogy abból a rezsiköltségeket és a szakdolgozói béreket tudják emelni a háziorvosok, hogy a praxis bevételeiből végül egy tisztes szakorvosi bért és megélhetést tudjanak kigazdálkodni saját maguknak is. Míg a kamara elnökének Ónodi-Szűcs Zoltán azt ígérte, hogy nem lesz feltétele a kifizetésnek, egy múlt héten megjelent kormányrendelet-tervezet már azt a javaslatot tartalmazza, hogy a háziorvosoknak jutó 5,9 (a korábbi tervek szerint hat) milliárd forintos keretből 25 ezer forint direkt finanszírozásként jut el a praxisokhoz. A havi, mintegy 50 ezer forint viszont csak akkor jár teljes egészében az orvosnak, ha havonta megújítja a praxisába bejelentett páciensek 2 százalékának törzskartonját. A 10 milliárd forint fennmaradó részét az alapellátó fogorvosok és a védőnők között osztanák szét, ami ellen egyébként a kamarának nincs kifogása.

Weborvos/weborvospro: Felzárkóztató egészségügyi ápolói szakképzés

weborvos.hu, weborvospro.hu, kormany.hu, fidesz.hu,

magyaridokonline.hu, forrasfigyelo.hu, 2016.05.17.

A régi típusú, általános ápoló és általános asszisztens szakképesítésű szakdolgozók képzettségi szintjének emelésére. A kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók élet-és munkakörülményeinek javítása mellett. Az idei évben a 2014-2020. uniós fejlesztési időszakban több pályázatot hirdet az Emberi Erőforrások Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretein belül. Az egyik ilyen kiemelt projekt a Felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program, mely több mint 1,8 milliárd forint összegű támogatást biztosít a kormány ágazati humánerőforrás-fejlesztési célkitűzéseinek elérésére - tudatta közleményben az államtitkárság. A Felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program célja az egészségügyi ellátórendszerben dolgozó, régi típusú, általános ápoló és általános asszisztens szakképesítésű, de további szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi szakdolgozók képzettségi szintjének emelése,

50

és az OKJ-s ápolói képesítés megszerzéséhez szükséges képzések biztosítása. Ezen személyek az egészségügyi munkaerőpiacon alacsony szakképesítésük miatt hátrányos helyzetben vannak. Ezek az egészségügyi dolgozók az OKJ-ban nem szereplő szakképesítésük miatt a szakképesítés-ráépülésekbe nem csatlakozhatnak be, így nem tudnak speciális szakirányú képzettséget szerezni azokon a munkaterületeken, ahol dolgoznak, vagy ahol munkáltatójuk foglalkoztatni szeretné őket. Az új, megfelelő szakmai kompetenciákat biztosító szakképzés megteremti a szakmai előmenetel lehetőségét az élethosszig tartó tanulás jegyében. A képzés további, úgynevezett ráépített szakképesítés megszerzését is lehetővé teszi, így a szakdolgozó több munkakörben is alkalmazhatóvá válik a munkáltató számára. A 766 fő részére szervezett képzések 24 helyen zajlanak majd. A projektgazda Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) az együttműködő partnerként bevont egészségügyi intézményekkel együttműködési szerződést köt annak érdekében, hogy biztosítható legyen a képzésben résztvevők számára ösztöndíj, illetve a képzés időtartamában őket helyettesítő személyeknek helyettesítési díj kifizetése. Az együttműködési megállapodás 69 kórházzal jön létre. A programba kapcsolódási lehetőség a képzésben résztvevő szakdolgozó egyéni fejlődésén túl, az egészségügyi ellátórendszerre is kedvező hatást gyakorol. A megfelelő szakmai végzettséggel és felkészültséggel rendelkező humánerőforrás javítja az egészségügyi ellátás színvonalát, lehetővé teszi a biztonságos betegellátást, melynek következtében csökkenhet a kórházi ápolási napok száma. A projekt célja továbbá, hogy a kvalifikált munkaerő biztosításával az egészségügyi ellátórendszer társadalmi megítélése is pozitív irányba változzon. A több mint 1,8 milliárd forint összértékű projekt 2016. január 1. és 2018.december 31. között, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A pályázat nyitórendezvényére 2016. május 17-én, Budapesten került sor, melyen Dr. Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár is részt vett.

51

Karc Fm: Elmozdultak a Holtpontról Rádió: Karc Fm Műsor: Hangoló Dátum: 2016.05.17. Nyilatkozik Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke

Sikerült a legfontosabb célt elérni az egészségügyi szakdolgozók

béremelésével kapcsolatban – mondta a KarcFM-en az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Balogh Zoltán kifejtette: azt akarták, hogy

a 2016-os költségvetés megnyíljon, vagyis már idén legyen változás a fizetésekben. Szerinte a most beígért 20% körüli növelés a következő

években is tartható. Balogh Zoltán hangsúlyozta: a béremelésre azért is van szükség, mert a szakdolgozók helyzetének javítása nélkül nem

lehet megoldást találni az ágazat többi problémájára. Balogh Zoltán szerint, ha a szakdolgozók bére pár éven belül a duplája nőne, az már

akkora emelkedést jelentene, hogy a bizonytalanok itthon maradnának. Emlékeztetett: Lengyelország hasonló helyzetben volt, mostanra viszont

– a bérrendszeren keresztül – sikerült megállítaniuk az elvándorlási hullámot.

Kormány.hu: Jelentős előremozdulás az egészségügyi dolgozók bértárgyalásán

kormany.hu, 2016.05.17.

Ismét tárgyalóasztalhoz ültek csütörtökön az ágazati sztrájktárgyalók és folytatódtak az egyeztetések az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérrendezéséről. A múlt héten tartott egyeztetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár új ajánlatot tett, amely az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet a szakdolgozók számára.

A csütörtöki tárgyaláson az Egészségügyért Felelős Államtitkárság az orvosi bérek tekintetében újabb ajánlatot tett, amely a tárgyalófelek szerint jelentős előremozdulást jelent. A cél továbbra is a többlépcsős bérmegállapodás az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és stratégiai partnereikkel.

52

Az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnereik javaslatára az Egészségügyért Felelős Államtitkárság felkérte az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, hogy a következő hetekben kezdje meg az ágazatban dolgozó, nem egészségügyi munkavállalók, vagyis gazdasági, műszaki személyzet felmérését.

(EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság)

Medical Online: Előremozdulás az egészségügyi dolgozók bértárgyalásán medicalonline.hu, sztarold.hu, Article.wn.com, 2016. május 19.

A csütörtöki tárgyaláson az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárság az orvosi bérek tekintetében újabb ajánlatot tett, amely a tárgyalófelek szerint jelentős előremozdulást jelent.

Mint azt a szaktárca szerkesztőségünkkel közölte: ismét tárgyalóasztalhoz ültek csütörtökön az ágazati sztrájktárgyalók és folytatódtak az egyeztetések az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérrendezéséről.

A múlt héten tartott egyeztetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár új ajánlatot tett, amely az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet a szakdolgozók számára.

A csütörtöki tárgyaláson az Egészségügyért Felelős Államtitkárság az orvosi bérek tekintetében újabb ajánlatot tett, amely a tárgyalófelek szerint jelentős előremozdulást jelent. A cél továbbra is a többlépcsős bérmegállapodás az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és stratégiai partnereikkel.

Az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnereik javaslatára az Egészségügyért Felelős Államtitkárság felkérte az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, hogy a következő hetekben kezdje meg az ágazatban dolgozó, nem egészségügyi munkavállalók, vagyis gazdasági, műszaki személyzet felmérését.

(forrás: Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárság, MedicalOnline)

53

Figyelő: Jövőre 167 milliárd többletforrást kap az egészségügy figyelo.hu, 2016.05.19. 15:00

Meghaladta a kétszázat lapunk múlt héten rendezett XXXIII. Medicina konferenciáján részvevők száma, amelyet a jövő évi költségvetés vitájával és az egészségügyi bértárgyalások finisével egy időben rendeztünk.

Központi témája az egészségügy és az egészség humán és gazdasági értékként történő kezelése volt. Banai Péter Benő költségvetésért felelős államtitkár a konferencián megerősítette, hogy jövőre 167 milliárd forinttal több juthat az ágazatnak, ennek felét béremelésre szánják, de több jut a gyógyszerek támogatására és az gyógyító intézmények finanszírozására. Elismerte a gyógyítók jogos bérigényét, s utalt arra is, hogy már az idén nőhet az egészségügyiek bére. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár miközben folyamatos tárgyalást folytat az érdekképviseletekkel, az általa irányított államtitkársággal és egészségügyi háttérintézményekkel hozzáfogott céljai megvalósításához. Kiemelte az alapellátás megerősítését, a specifikus népegészségügyi intézkedéseket, valamint a gyógyítási minimum rendelet felülvizsgálatát. Professzionális intézményirányítást szeretne, ezt segítenék a „kancellárok". Úgy látja, hogy az esélyegyenlőség megkívánja a betegség menedzsment rendszer bevezetését, a gyógyító kapacitások szükségletalapú tervezését, a fővárosi új kórház kialakítását. Utalva az Állami Egészségügyi Ellátó Központ feladatára - egy erős fenntartói struktúra kialakítását helyezte kilátásba. (Bővebb tudósítás a Figyelo.hu/ Medicina rovatban.)

Híradó.hu: Egészségügyi béremelés hirado.hu, magyaridok.hu, 2016.05.19. Lázár János az egészségügyi bértárgyalásokról azt mondta, a kormány már elment a falig, a lehetőségei ugyanis korlátosak. A szakdolgozói bértárgyalások már a vége felé járnak, az orvosokkal még folynak az egyeztetések, de hamarosan megszületik majd a remélhetően mindenkit megnyugtató végeredmény - tette hozzá.

54

Weborvos/weborvospro: Jelentős előremozdulás a bértárgyaláson weborvos.hu, weborvospro.hu, munkajog.hu, 2016. 05. 20. Az államtitkárság felkérte a kórházfenntartót, hogy mérje fel az ágazatban dolgozó, nem egészségügyi munkavállalókat is. Csütörtökön ismét tárgyalóasztalhoz ültek csütörtökön az ágazati sztrájktárgyalók és folytatódtak az egyeztetések az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérrendezéséről.

A múlt héten tartott egyeztetésen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár új ajánlatot tett, amely az egészségügyi szakdolgozók kérésének megfelelően differenciált béremelést jelenthet a szakdolgozók számára.

Az egészségügyért felelős államtitkárság közleménye szerint a csütörtöki tárgyaláson az orvosi bérek tekintetében az államtitkárság újabb ajánlatot tett, amely a tárgyalófelek szerint jelentős előremozdulást jelent.

A cél továbbra is a többlépcsős bérmegállapodás az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és stratégiai partnereikkel - álla közleményben.

Az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnereik javaslatára az államtitkárság felkérte az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, hogy a következő hetekben kezdje meg az ágazatban dolgozó, nem egészségügyi munkavállalók, vagyis gazdasági, műszaki személyzet felmérését.

55

Origo, Medical Online: Még mindig az egészségügyben keresnek a legkevesebbet origo.hu, medicalonline.hu, 2016.05.20.

Lesz béremelés A jövő évi költségvetésben 167 milliárd forint pluszforrás jut az egészségügyre. Már azt is tudni lehet, hogy a megalázóan alacsony orvosi és ápolói bérek emelésére ennek az összegnek a felét, vagyis 80-85 milliárd forintot szánnak. Az egészségügyben dolgozók bérfejlesztéséről már hónapok óta tartanak az egyeztetések a szakszervezetek és a kormányzat között. A legutóbbi egyeztetés csütörtökön volt, amiről csak annyit lehet tudni, hogy jelentős előrelépésként értékelték a felek az orvosi bérekre vonatkozó államtitkársági ajánlatot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága az orvosi bérekre új ajánlatot tett, ami jelentős előremozdulást jelent. A cél továbbra is a többlépcsős bérmegállapodás.

Magyar Hírlap: Csak feltételekkel juthatnak pluszforráshoz a háziorvosok

Újság: Magyar Hírlap - Rovat: Belföld - Oldalszám: 2. oldal - Dátum: 2016.05.20

- Szerző Jobbágyi Zsófia

Egyre közelebb a bérmegállapodáshoz

Végső megállapodás továbbra sem született az egészségügyben

dolgozók béremelését illetően, ám a tárgyaló felek egyre közelebb

kerülnek hozzá – közölte lapunkkal a tegnapi egyeztetést követően az

egészségügyért felelős államtitkárság. A szakdolgozók esetében – az ő

kérésüknek megfelelően – differenciált bérfejlesztés várható, amely az

egészségügyi bértábla minimálbér és garantált bérminimum miatti

összecsúszását kompenzálja. Az orvoskar juttatásainak emelését

illetően Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár új ajánlatot tett, amely a jelen

lévő érdekvédelmi szervezetek szerint is „jelentős előremozdulást”

eredményezhet. Az egyeztetések következő fordulója június elejére

várható, ám a szakmai tárgyalások addig is zajlanak az átfogó emelések

mikéntjéről. Cser Ágnes, a Szociális és Egészségügyi Ágazatban

Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke még a múlt héten

56

kijelentette, „már az idén kézzelfogható eredményük lesz a

bértárgyalásoknak”.

Magyar Idők: Megállapodtak a szakdolgozói bérekről

Újság: Magyar Idők - Rovat: egyéb - Oldalszám: 1,5. oldal - Dátum: 2016.05.21 - Szerző Haiman Éva

Minél gyorsabban megszületik a megegyezés az egészségügyiek béremeléséről, annál előbb bekerülhet az ágazati törvénybe az új szakdolgozói és orvosi bértábla – derül ki a szakállamtitkár Magyar Időknek adott interjújából. Ónodi-Szűcs Zoltán ebben azt is egyértelművé teszi, hogy nem várható el olyan mértékű fizetésemelés, amellyel egy év alatt be lehet hozni az évtizedes lemaradást.

A szakdolgozói bérekről gyakorlatilag megszületett a megállapodás, itt az új bértáblával egy teljesen világos előmeneteli rendszer léphet életbe. Az orvosoknál is jó esély van már a megegyezésre, itt azon van a vita, hogy az érdekképviseletek minden szakorvosnak 150 ezer forintos béremelést követelnek idén szeptembertől, az államtitkár szerint azonban az orvosok nem kaphatnak kétszer akkora fizetésemelést, mint az ápolók. A tervezett többlépcsős, több éven át tartó bérrendezésre a jövő évben mintegy 80 milliárd forint áll rendelkezésre, de az idei költségvetésből is áldoznának erre a célra, hogy már ez évben elkezdődhessen a bérfelzárkózás. Egyezség az egészségügyi szakdolgozók béréről Törvényben garantálnák az orvosok és az ápolók fizetésének rendezését Egy év alatt nem lehet évtizedes lemaradást behozni, és az sem fogadható el, hogy az orvosok kétszer akkora béremelést kapjanak, mint a szakdolgozók – erről is beszélt a bértárgyalásokkal kapcsolatban a Magyar Időknek adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. – Több mint egy hónapja tartanak az egészségügyi bértárgyalások, de több forduló után sem sikerült tető alá hozni a megállapodást. Nem igazán érthető, hogy miközben még a visegrádi országokhoz képest is

57

nagyon alacsony a magyar orvosok és ápolók fizetése, nem tudnak dűlőre jutni arról, hogyan költsenek el több mint 80 milliárd forintot. – Kormányzati részről már nagyon sok javaslatot letettünk az asztalra arról, hogyan lenne érdemes felhasználni ezt a komoly összeget. Összehasonlításul: a teljes bértömeg éves szinten az egészségügyben 370 milliárd forint. Azonban nem a gyorsaság a fontos, hanem az, hogy a szakma által is támogatott, többéves, kiszámítható béremelési programot tudjunk indítani. A labda jelenleg nem a mi oldalunkon pattog. – Ha igazak a hírek, az ápolók bérrendezéséről már nincs vita, de az orvosoké már keményebb dió. – A szakdolgozói bérekről nagyon konstruktív tárgyalás folyt, mindkét fél minden alkalommal keményen dolgozott azon, hogy előbbre jussunk. A garantált bérminimum, illetve a minimálbér-emelés miatt az egyes fizetési osztályok között ma már nagyon kicsi az eltérés, és ez a mostani megegyezés segíthet érdemben kiigazítani. Az új bértáblával egy teljesen világos előmeneteli rendszer léphet életbe, szándékaink szerint a lehető leggyorsabban. Az orvosi bérekkel kapcsolatban a legutóbbi, csütörtöki tárgyaláson talán tudtunk olyan ajánlattal élni, ami már a másik fél számára is elfogadható lesz. – Legutóbb egy rendezvényen Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke konkrét elvárásokról, vagy ha úgy tetszik, követelésekről beszélt, amikor azt mondta, a kezdő szakorvosokhoz hasonlóan minden szakorvosnak 150 ezer forintos béremelést kérnek, még idén szeptembertől. – Az érdekképviseletek dolga az, hogy képviseljék a mögöttük állók érdekeit, de ez nem egy kommunikációs csata. Egy tárgyalás csak akkor haladhat előre, ha az abban részt vevők igyekeznek megérteni egymás álláspontját, lehetőségeit, és megpróbálnak megegyezésre törekedni. Ha nem ez a folyamat lényege, hanem kvázi diktátumot kell végrehajtani, az már nem tárgyalás. A lényeg, hogy a kezdő szakorvosok azért kapnak 150 ezer forintos havi plusztámogatást, mert a rezidensösztöndíjuk lejártával visszaesett volna a fizetésük, és ez veszélyeztette volna az itthon maradásukat. De ez nem béremelés, hanem fizetéskiegészítés, ami nem számít bele az alapbérbe, így a pótlékok, ügyeleti díjak kiszámításánál sem veszik figyelembe. Ha tehát a nem kezdő szakorvosoknak bruttó 106 ezer forinttal emelkedne a fizetésük, ugyanazt a nettó havi alapbért kapnák, mint a 150 ezer forintos kiegészítéssel a kezdők.

58

– Lehetséges, hogy megállapodnak az ápolók bérrendezéséről, de nem egyeznek meg az orvosokéról? – Fő tárgyalópartnerünkön, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetén (EDDSZ) múlik, hogy amennyiben ilyen helyzet alakulna ki, aláírja-e a megállapodást. Én nem ezt szeretném, ezért ha kell, külön is tárgyalok akár a MOK elnökségével is, csak jussunk végre dűlőre. Mindenkinek be kell látnia, hogy egy több évre szóló bérmegállapodással minden évben tudunk egyet lépni előre, és nagyon rövid idő alatt megközelíthetjük a visegrádi négyek bérszínvonalát. Egy év alatt azonban nem tudunk évtizedes lemaradást behozni, és az sem fogadható el, hogy az orvosok kétszer akkora béremelést kapjanak, mint a szakdolgozók. Az ápolók elvándorlását eddig nem tudtuk olyan mértékben lassítani, amilyenben szeretnénk. Ezért is lenne fontos minél előbb az egészségügyi törvényben rögzíteni az új bértáblát, hogy mindenki számára világos legyen, mit követelhet a munkáltatójától, függetlenül attól, hogy milyen fenntartású intézményben dolgozik. KA: Ónodi-Szűcs Zoltán: Csütörtökön talán tudtunk olyan ajánlattal élni, ami a másik félnek is elfogadható

Kormány.hu: Törvényben garantálnák az orvosok és az ápolók fizetésének rendezését kormany.hu, 2016.05. 21. Minél gyorsabban megszületik a megegyezés az egészségügyiek béremeléséről, annál előbb kerülhet az ágazati törvénybe az új szakdolgozói és orvosi bértábla - írja a Magyar Idők szombati számában. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a lapnak adott interjúban úgy értékelte, hogy a szakdolgozói bérekről nagyon konstruktív tárgyalás folyt, az orvosi bérekkel kapcsolatban a legutóbbi egyeztetésen talán tudtak olyan ajánlattal élni, amely a másik fél számára is elfogadható lesz. Az államtitkár úgy fogalmazott: mindenkinek be kell látnia, hogy egy több évre szóló bérmegállapodással minden évben lehet egyet lépni előre, és rövid idő alatt megközelíthetik a visegrádi négyek bérszínvonalát.

Hozzátette: egy év alatt nem tudnak évtizedes lemaradást behozni, és az sem fogadható el, hogy az orvosok kétszer akkora béremelést kapjanak, mint a szakdolgozók.

59

Az ápolók elvándorlását eddig nem tudták olyan mértékben lassítani, amilyenben szeretnék, ezért is lenne fontos minél előbb az egészségügyi törvényben rögzíteni az új bértáblát, hogy mindenki számára világos legyen, mit követelhet a munkáltatójától, függetlenül attól, milyen fenntartású intézményben dolgozik - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Időknek.

(MTI)

Magyar Idők: Az egészségügyi törvénybe foglalnák a béremelést magyaridok.hu,mfor.hu, informed.hu, 2016.05.21. - 2016.05.22.

MÁR CSAK AZ ORVOSOK FIZETÉSRENDEZÉSÉRŐL KELLENE MEGEGYEZÉSRE JUTNI Egy év alatt nem lehet évtizedes lemaradást behozni, és az sem fogadható el, hogy az orvosok kétszer akkora béremelést kapjanak, mint a szakdolgozók – erről is beszélt a bértárgyalásokkal kapcsolatban a Magyar Időknek adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár.

– Több mint egy hónapja tartanak az egészségügyi bértárgyalások, de több forduló után sem sikerült tető alá hozni a megállapodást. Nem igazán érthető, hogy miközben még a visegrádi országokhoz képest is nagyon alacsony a magyar orvosok és ápolók fizetése, nem tudnak dűlőre jutni arról, hogyan költsenek el több mint 80 milliárd forintot. – Kormányzati részről már nagyon sok javaslatot letettünk az asztalra arról, hogyan lenne érdemes felhasználni ezt a komoly összeget. Összehasonlításul: a teljes bértömeg éves szinten az egészségügyben 370 milliárd forint. Azonban nem a gyorsaság a fontos, hanem az, hogy a szakma által is támogatott, többéves, kiszámítható béremelési programot tudjunk indítani. A labda jelenleg nem a mi oldalunkon pattog. – Ha igazak a hírek, az ápolók bérrendezéséről már nincs vita, de az orvosoké már keményebb dió. – A szakdolgozói bérekről nagyon konstruktív tárgyalás folyt, mindkét fél minden alkalommal keményen dolgozott azon, hogy előbbre jussunk. A garantált bérminimum, illetve a minimálbér-emelés miatt az egyes fizetési osztályok között ma már nagyon kicsi az eltérés, és ez a mostani megegyezés segíthet érdemben kiigazítani. Az új bértáblával egy teljesen világos előmeneteli rendszer léphet életbe, szándékaink szerint

60

a lehető leggyorsabban. Az orvosi bérekkel kapcsolatban a legutóbbi, csütörtöki tárgyaláson talán tudtunk olyan ajánlattal élni, ami már a másik fél számára is elfogadható lesz. – Legutóbb egy rendezvényen Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke konkrét elvárásokról, vagy ha úgy tetszik, követelésekről beszélt, amikor azt mondta, a kezdő szakorvosokhoz hasonlóan minden szakorvosnak 150 ezer forintos béremelést kérnek, még idén szeptembertől. – Az érdekképviseletek dolga az, hogy képviseljék a mögöttük állók érdekeit, de ez nem egy kommunikációs csata. Egy tárgyalás csak akkor haladhat előre, ha az abban részt vevők igyekeznek megérteni egymás álláspontját, lehetőségeit, és megpróbálnak megegyezésre törekedni. Ha nem ez a folyamat lényege, hanem kvázi diktátumot kell végrehajtani, az már nem tárgyalás. A lényeg, hogy a kezdő szakorvosok azért kapnak 150 ezer forintos havi plusztámogatást, mert a rezidensösztöndíjuk lejártával visszaesett volna a fizetésük, és ez veszélyeztette volna az itthon maradásukat. De ez nem béremelés, hanem fizetéskiegészítés, ami nem számít bele az alapbérbe, így a pótlékok, ügyeleti díjak kiszámításánál sem veszik figyelembe. Ha tehát a nem kezdő szakorvosoknak bruttó 106 ezer forinttal emelkedne a fizetésük, ugyanazt a nettó havi alapbért kapnák, mint a 150 ezer forintos kiegészítéssel a kezdők.

– Lehetséges, hogy megállapodnak az ápolók bérrendezéséről, de nem egyeznek meg az orvosokéról?

– Fő tárgyalópartnerünkön, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetén (EDDSZ) múlik, hogy amennyiben ilyen helyzet alakulna ki, aláírja-e a megállapodást. Én nem ezt szeretném, ezért ha kell, külön is tárgyalok akár a MOK elnökségével is, csak jussunk végre dűlőre. Mindenkinek be kell látnia, hogy egy több évre szóló bérmegállapodással minden évben tudunk egyet lépni előre, és nagyon rövid idő alatt megközelíthetjük a visegrádi négyek bérszínvonalát. Egy év alatt azonban nem tudunk évtizedes lemaradást behozni, és az sem fogadható el, hogy az orvosok kétszer akkora béremelést kapjanak, mint a szakdolgozók.

Az ápolók elvándorlását eddig nem tudtuk olyan mértékben lassítani, amilyenben szeretnénk. Ezért is lenne fontos minél előbb az

61

egészségügyi törvényben rögzíteni az új bértáblát, hogy mindenki számára világos legyen, mit követelhet a munkáltatójától, függetlenül attól, hogy milyen fenntartású intézményben dolgozik.

Info Rádió: nap hírei Rádió: Info Rádió Műsor: - Dátum: 2016.05.21. 21:18

Az egészségügyi államtitkár szerint minél gyorsabban megszületik a megegyezés az egészségügyiek béremeléséről, annál előbb kerülhet az ágazati törvénybe az új szakdolgozói és orvosi bértábla. Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Időknek azt mondta: azért is fontos minél előbb jogszabályban rögzíteni az új bértáblát, mert az ápolók elvándorlását eddig nem tudták az elvárt mértékben lassítani.

M1 TV: Közeledtek az álláspontok - Magasabb fizetést kaphatnak az egészségügyi dolgozók hirado.hu, 2016.05. 20. TV: M1 - Műsor: Híradó Dátum: 2016.05. 20.

Klub Rádió: Egészségügyi szakdolgozói béremelés Nyilatkozik Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara általános alelnöke Rádió: Klub Rádió Műsor: Szolidaritás.hu Dátum: 2016.05. 23. 15:15 Az adás 19:24 percénél

TV2: Tömegesen vándorolnak ki az ápolók tv2.hu, hirek.animare.hu, 2016.05.24. 19:30 TV: TV2 - Műsor: Tények Extra Dátum: 2016.05.24. 19:30 Több mint ezer ápoló vállal külföldön munkát évente, másfél ezren mennek nyugdíjba, pályakezdők viszont alig vannak. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint 5 éven belül vészhelyzet lesz a magyar kórházakban. Egy svájcban dolgozó ápoló a Tényeknek arról beszélt, hogy tízszer annyit keres ott, mint itthon. Egy budapesti kórház nővérei viszont azt mondják: ha csak pár tízezerrel emelnék a bérüket, már az is itthon tartaná őket. Most ugyanis sokan külföldi munkán gondolkodnak.

62

Medical Online: Beszélgetés

medicalonline.hu, 2016. május 24. 10:25

A Magyar Idők interjút készített az ágazatvezetővel, aki egyebek mellett a bérrendezésről úgy nyilatkozott, hogy nem lehet 10 éves lemaradást 1 év alatt pótolni.

Több mint egy hónapja tartanak az egészségügyi bértárgyalások, de több forduló után sem sikerült tető alá hozni a megállapodást. Nem igazán érthető, hogy miközben még a visegrádi országokhoz képest is nagyon alacsony a magyar orvosok és ápolók fizetése, nem tudnak dűlőre jutni arról, hogyan költsenek el több mint 80 milliárd forintot – vetette fel a Magyar Idők munkatársa, mire Ónodi-Szűcs Zoltán a következőt válaszolta:

"Kormányzati részről már nagyon sok javaslatot letettünk az asztalra arról, hogyan lenne érdemes felhasználni ezt a komoly összeget. Összehasonlításul: a teljes bértömeg éves szinten az egészségügyben 370 milliárd forint. Azonban nem a gyorsaság a fontos, hanem az, hogy a szakma által is támogatott, többéves, kiszámítható béremelési programot tudjunk indítani. A labda jelenleg nem a mi oldalunkon pattog.

Ha igazak a hírek, az ápolók bérrendezéséről már nincs vita, de az orvosoké már keményebb dió – mondta az újságíró.

"A szakdolgozói bérekről nagyon konstruktív tárgyalás folyt, mindkét fél minden alkalommal keményen dolgozott azon, hogy előbbre jussunk. A garantált bérminimum, illetve a minimálbér-emelés miatt az egyes fizetési osztályok között ma már nagyon kicsi az eltérés, és ez a mostani megegyezés segíthet érdemben kiigazítani. Az új bértáblával egy teljesen világos előmeneteli rendszer léphet életbe, szándékaink szerint a lehető leggyorsabban. Az orvosi bérekkel kapcsolatban a legutóbbi, csütörtöki tárgyaláson talán tudtunk olyan ajánlattal élni, ami már a másik fél számára is elfogadható lesz" – válaszolt az ágazatvezető.

Legutóbb egy rendezvényen Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke konkrét elvárásokról, vagy ha úgy tetszik, követelésekről beszélt, amikor azt mondta, a kezdő szakorvosokhoz hasonlóan minden szakorvosnak 150 ezer forintos béremelést kérnek, még idén szeptembertől – vetette fel a riporter.

Ónodi így válaszotl: "Az érdekképviseletek dolga az, hogy képviseljék a mögöttük állók érdekeit, de ez nem egy kommunikációs csata. Egy tárgyalás csak akkor haladhat előre, ha az abban részt vevők igyekeznek megérteni egymás álláspontját, lehetőségeit, és

63

megpróbálnak megegyezésre törekedni. Ha nem ez a folyamat lényege, hanem kvázi diktátumot kell végrehajtani, az már nem tárgyalás. A lényeg, hogy a kezdő szakorvosok azért kapnak 150 ezer forintos havi plusztámogatást, mert a rezidensösztöndíjuk lejártával visszaesett volna a fizetésük, és ez veszélyeztette volna az itthon maradásukat. De ez nem béremelés, hanem fizetéskiegészítés, ami nem számít bele az alapbérbe, így a pótlékok, ügyeleti díjak kiszámításánál sem veszik figyelembe. Ha tehát a nem kezdő szakorvosoknak bruttó 106 ezer forinttal emelkedne a fizetésük, ugyanazt a nettó havi alapbért kapnák, mint a 150 ezer forintos kiegészítéssel a kezdők.

A teljes interjúért kattintson a magyaridok.hu-ra.

Weborvos: Már csak a bejelentésre várnak? weborvos.hu, weborvospro.hu, 2016.05.25. 08:27 Az egészségügyi szakdolgozói kamara elnöke szerint öt éven belül vészhelyzet lesz a magyar kórházakban.

Több mint ezer ápoló vállal külföldön munkát évente. Másfél ezren

mennek nyugdíjba, pályakezdők viszont alig vannak. Az egészségügyi

szakdolgozói kamara elnöke szerint öt éven belül vészhelyzet lesz a

magyar kórházakban. Egy Svájcban dolgozó ápoló a TV2 Tényeknek

arról beszélt, hogy tízszer annyit keres ott, mint itthon. Egy budapesti

kórház nővérei viszont azt mondják, ha csak pár tízezerrel emelnék a

bérüket, már az is itthon tartaná őket. Most ugyanis sokan külföldi

munkán gondolkodnak.

Balogh Zoltán, elnök, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a

műsorban elmondta, egy-egy évben egy-egy kórházban dolgozó

embertömeg fog külföldre távozni, illetve nyugdíjba vonulni. Pályára

vonzással, különböző ösztöndíjrendszerek kialakításával most kellene

elkezdeni a toborzást a következő tanévtől annak érdekében, hogy

három-öt év múlva legyenek pályakezdő fiatalok. Ha ez nem lesz, akkor

azt lehet mondani, hogy a mi egészségünket senki nem fogja tudni

megmenteni.

A tervek szerint több lépcsőben, három éven keresztül emelné a

kormány az ápolók fizetését, húsz százalékkal már idén nőhet a bérük,

erről április végén a Mokkában beszélt az egészségügyi államtitkár.

Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, ha azt kérdezi, hogy ez elegendő-e a

64

célhoz, nyilván nem. Ezért kell minden évben újabb és újabb pénzeket

belepumpálni a bértáblába.

A Tények kereste az államtitkárságot, hogy pontosan mikortól és

mennyivel nő az ápolók bére. Azt válaszolták, hogy az egyeztetések a

szakszervezetekkel már a végéhez közelednek, és hogy az a céljuk,

hogy kiszámítható fizetésemelési program induljon. A bérrendezés több

tízezer forintot jelentene a szakdolgozóknak. Most arra várnak, hogy ezt

hivatalosan is bejelentsék.

Medical Online: Elmennek medicalonline.hu, 2016. május 25. 08:58 Az ápolók tömeges kivándorlásáról készített riportot a TV2 Tények c. műsora. Egy Svájcban dolgozó ápolót is megszólaltattak. Több mint ezer ápoló vállal külföldön munkát évente, másfélezren mennek nyugdíjba, pályakezdők viszont alig vannak. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint öt éven belül vészhelyzet lesz a magyar kórházakban – vázolta a témát a TV2 riportere.

Egy Svájcban dolgozó ápoló a Tényeknek arról beszélt, hogy tízszer annyit keres ott, mint itthon. Egy budapesti kórház nővérei viszont azt mondják, ha csak pár tízezerrel emelik a bérüket, már az is itthon tartaná őket, most ugyanis sokan külföldi munkán gondolkoznak – fűzték hozzá.

A Péterfi Sándor Utcai Kórház urológiai osztályának főnővére Gornicsár Katalintól,aki huszonkét éve ápolónő, a szerkesztő megkérdezte mennyit keres.

"Az én bruttó garantált alapilletményem a százkilencvenötezer-hétszáz forint, és ebből a nettó százharmincezer-száznegyvenegy forint" – válaszolta a szakember, majd Így folytatta: "Én nem szeretnék mást csinálni. De úgy érzem, hogyha nem lesz hathatós változás, akkor tényleg nagyon komolyan el kell azon gondolkodni, hogy egy másik országban kezdünk egy új életet."

Varga Éva EKG-t készít, tizenhat éve ápoló, ő száztizenötezer forintot kap készhez – tájékoztat a szerkesztő. Ő is arról beszélt a Tényeknek, hogy az óriási fizetéskülönbség miatt megfordult már a fejében, hogy elhagyja az országot.

A szerkesztő egy 26 éves, másfél éve Svájcban dolgozó ápolót, Benár Jánost is megkérdezte tapasztalatairól.

65

"Svájcban egy diplomás ápoló hat-nyolcezer frank között megkeresett bruttóban, aminek a nettója olyan ötezer-hatezer-ötszáz között mozog. Ez forintban másfélmillió illetve egymillió-kilencezer forint között mozog valahol" – mondta a fiatalember. "Itt az ápolónak van respektje is, istenigazából a beteggel is van időnk kommunikálni, nem is negyven betegre vagyunk ketten, hanem az osztályon, ahol dolgozom,

harminchat beteg van összesen, és arra legkevesebb egy délelőtti műszakban például hatan vagyunk. Illetve van minden. Nem kell arra figyelnem, hogy valamit túl sokat használok és utána nincs semmi" – fűzte hozzá.

"Pályára vonzással különböző ösztöndíjrendszerek kialakításával most kellene elkezdeni a következő tanévtől annak érdekében, hogy három-öt év múlva legyenek pályakezdő fiatalok. Ha ez nem lesz, akkor azt lehet mondani, hogy a mi egészségünket senkinek nem fogja tudni megmenteni" – vélekedett a riportban Balogh Zoltán MESZK elnök.

A tervek szerint több lépcsőben három éven keresztül emelné a kormány az ápolók fizetését, húsz százalékkal már idén nő a bérük, erről április végén – így a riporter. Ónodi-Szúcs Zoltán egészségügyi államtitkár kérdésre azt válazolta: "ha azt kérdezi, hogy ez elegendő-e a célhoz, nyilván nem. Ezért kell minden évben újabb és újabb pénzeket belepumpálni a bértáblába."

Az államtitkárság a TV2-nek azt üzente továbbá, hogy az egyeztetések a szakszervezetekkel már a végéhez közelednek, s az a céljuk, hogy kiszámítható fizetésemelési program induljon. A bérrendezés több tízezer forintot jelentene a szakdolgozóknak. Most arra várnak, hogy ezt hivatalosan is bejelentsék.

HVG: Lázár: „Itt háború lesz”

hvg.hu, 2016. május 26. 14:10

Béremelések volt a fő téma a kormányülésen. Jövőre 787 milliárdból emelnek béreket, ebből a pedagógusoké 343 milliárd, az egészségügyi dolgozóké 149 milliárd lesz. A most eldöntött béremelések és a bértárgyalások 1014 milliárdba kerülnek 2020-ban.

66

Kormány.hu: 787 milliárd a közszféra béremelésére

kormany.hu, 2016. május 26. 14:43

A miniszter elmondta, a szerdai kormányülésen a fő téma a jövő évi költségvetési törvényjavaslat volt. 2017-ben 343 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozók, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók, 42 milliárdot a kormánytisztviselők, 27 milliárdot az adóhatóság munkatársainak béremelésére, és a bíróságokat támogató béremelés, valamint a szociális dolgozók béremelése is 30 milliárd forintos tétel lesz - mondta.

Hír TV: Bérrendezés hír tv, 2016.05.27. 20:53 TV: Hír TV - Műsor: Magyarország élőben Dátum: 2016.05.27. 20:53 Többlépcsős bérrendezést terveznek az egészségügyben. Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke érkezett hozzánk.

Hír TV: Tovább húzódik az egészségügyi dolgozók béremelése hirtv.hu, 2016.05.30.

TV: Hír TV Műsor: Híradó Dátum: 2016.05. 31. Még nincs megegyezés az egészségügyi dolgozók idei béremeléséről, így azt sem tudni, hogy idén mikortól növekedhet az orvosok és a szakdolgozók bére. Az egészségügyi államtitkár a Hír TV kérdésére azt válaszolta, a szakdolgozói bértábla már elkészült, az orvosok béremeléséről még tárgyalnak. Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta, jövőre 80 milliárd forintot szánnak béremelésre, melynek mértékét százalékosan állapítják meg. „Ugyanolyan arányban szeretnénk bért emelni mind a két kategóriában, tehát nem szeretnénk különbséget tenni a tekintetben, hogy valaki szakdolgozó vagy orvos. Ezt a forrást úgy szeretnénk felhasználni, hogy mindenki azonos mértékben érezze, hogy mi történt vele. Számokról nem tudok beszámolni, mert amíg nem történt egyezség, addig abban

67

maradtam a tárgyalófelekkel, hogy erről mi a sajtóban nem kommunikálunk” – mondta az államtitkár.

Origo.hu: Legalább három szuperkórház kell

origo.hu, 2016. május 31. 13:15 Az egészségügyért felelős államtitkár szerint három vagy négy fővárosi szuperkórházra lenne szükség, és úgy látja, hamarosan az ápolók, orvosok bérét is emelhetik. Egy április végi konferencián azt mondta, két héten belül jöhet az egészségügyi béremelés első lépcsőfoka. Május végén járunk, az emelés még nem történt meg. Miért? Nem azt ígértem, hogy két hét múlva történik meg, hanem hogy heteken belül megegyezhetünk az érdekképviseletekkel. Ez egy tárgyalási folyamat, a szakdolgozóknál nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Az orvosoknak új ajánlatot tettünk, és a Magyar Orvosi Kamarával most tárgyalok újra. Mekkora emelésre számíthatnak első lépésben az érintettek? Ahhoz mindenképpen ragaszkodom, hogy az orvosi béremelés arányait tekintve ne legyen magasabb, mint a szakdolgozói, mert a tárca álláspontja az, hogy az igazi problémát a szakdolgozói hiány jelentheti majd. Annyit elmondhatok, hogya MOK korábban bruttó 150 ezer forintos emelést kért minden fizetési sávban.Ennél valamivel kevesebbet tudunk vállalni, de az ajánlatunk szerintem így is előnyös lesz. Emellett újra érzékelhető lesz a különbség a bérkategóriák között. A távlati terv, hogy 2019-re meghaladjuk a V4-es országok átlagát. Erre 80-85 milliárdos keretet kaptunk a jövő évi költségvetésben. Az emelés megállíthatja majd az egészségügyi dolgozók elvándorlását? Nagyon remélem. A szakdolgozók hiányát jellemzi, hogy sok helyen orvosok látják el az alapvetően ápolói-asszisztensi feladatokat is.

68

Szabad Föld: Nagy kerítő a kórház szabadfold.hu, weborvos.hu, weborvospro.hu, 2016. május 31. – 2016. június 1. 14:43 A MI MUNKÁNK megfizethetetlen, de ez nem jelenti azt, hogy ne fizessék meg – mondták a bértárgyalások sikerében reménykedő egészségügyi szakdolgozók. Volt-e okuk az idén ünnepelni az ápolónőknek, műtősöknek, beteghordóknak? – erről faggattuk őket Egerben. Tavaly ilyenkor több ezer egészségügyi dolgozó vonult az utcára, jelezve, hogy elfáradtak, felőrölte őket a túlterheltség és az anyagi elismerés hiánya. Az ápolók nemzetközi napja az idén csendesebben telt, a reményt legalább az éltette, hogy a bértárgyalások sikeréről szólnak a hírek. Babonits Tamásné, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnökhelyettese, aki 44 évet dolgozott egy budapesti kórházban, Egerben is ezzel biztatta az ápolókat. Lapzártánkkor még vártak a hivatalos bejelentésre, de az érdekképviseletek szerint már körvonalazódik: ebben az évben elkezdődne a bérek felzárkóztatása, ami egészen 2019-ig tartana. Az ágazati kollektív szerződés pedig garantálná, hogy amennyiben az ígéret nem valósul meg, akkor lehet sztrájkolni. A szakdolgozók különösen igazságtalannak tartják, hogy a bértábla „összecsúszott”, azaz a már 15 éve a betegágy mellett helytállók szinte ugyanannyi fizetést kapnak, mint a fiatal pályakezdők. Így szép számmal akadnak családfenntartó, gyermeküket egyedül nevelő ápolók, akik hétvégi és éjszakai pótlékokkal sem visznek haza havonta 120 ezer forintnál többet. Az volna méltányos, ha legalább havi 50 ezer forinttal többet kereshetnének a szakdolgozók – ez volt a kamara korábbi álláspontja. Aki hónapról hónapra él, örül a kis gesztusoknak is, így már azt is értékelték a nővérek, hogy júliustól az állami fenntartású intézményekben dolgozók kamarai tagdíját átvállalja az állam. Így évente néhány ezer forinttal több marad a zsebükben. Mi tartja még a hazai kórházakban, rendelőkben a fehér köpenyeseket? Megkérdeztem néhányukat: a szakma szeretete, a hivatástudat. Olykor a betegektől is érkezik elismerő mondat: „Amikor a nővérke belépett a szobába, mintha kisütött volna a nap.” Akadnak azonban, akiknek másféle sikerélmény jut. – Ha a beteg szépen alszik, problémamentesen ébred, számomra az adja a munkám szépségét – mondja az idei kitüntetettek egyike, Molnár Lászlóné aneszteziológus szakasszisztens, aki 1976 óta dolgozik az egri kórházban. Az elszegényedő intézményekben egyre türelmetlenebbek, ingerültebbek a betegek, és a feszültség gyakran a nővéreken csapódik le. Ők azonban egymásban is tartják a lelket.

69

– Beleszerettem ebbe a hivatásba. A kórház nagy kerítő, nem ereszti az embert. Igazi segítő foglalkozás a miénk, rajtunk áll vagy bukik a beteg nyugalma, jóléte, közérzete. A kiszolgáltatott embert, aki ott fekszik az ágyban, úgy kell ellátnunk, hogy ne szégyenkezzen az állapota miatt – emlékszik a betegágy mellett töltött éveire Sövényi Ferencné, Klári, aki korábban országos főnővérként dolgozott és oktatta is a leendő ápolónőket. Személye fogalommá vált, „Klarissza nővérnek” hívták a minisztériumban is. – A '90-es években megálmodtuk a magas szintű képzést, hozzá méltó bérekkel. Az egészségügyben kapott fizetések azonban egyre lejjebb csúsztak a rangsorban más szakmákhoz képest. Európa szerencséje, egyben országunk szerencsétlensége, hogy remekül képzett szakdolgozóink könnyedén találnak állást külföldön – magyarázza. Azt sem tartja megoldásnak, hogy gyorstalpalókon képezzenek ki például segédápolókat, így töltve be az üres állásokat. A szakképzett ápoló irányítására mindenképpen szükség van: mielőtt például megetetnék a beteget, el kell dönteni, egyáltalán etethető-e. Bizony, életek múlhatnak egyegy tévedésen…

Medical Online: Ónodi szerint 150 ezernél kisebb

fizetésemelés jöhet

medicalonline.hu, 2016. június 1. 09:07 Hamarosan az ápolók, orvosok bérét is emelhetik, mondja az Origónak adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Egy április végi konferencián azt mondta, két héten belül jöhet az egészségügyi béremelés első lépcsőfoka. Május végén járunk, az emelés még nem történt meg. Miért?

Nem azt ígértem, hogy két hét múlva történik meg, hanem hogy heteken belül megegyezhetünk az érdekképviseletekkel. Ez egy tárgyalási folyamat, a szakdolgozóknál nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Az orvosoknak új ajánlatot tettünk, és a Magyar Orvosi Kamarával most tárgyalok újra.

Mekkora emelésre számíthatnak első lépésben az érintettek?

Ahhoz mindenképpen ragaszkodom, hogy az orvosi béremelés arányait tekintve ne legyen magasabb, mint a szakdolgozói, mert a tárca álláspontja az, hogy az igazi problémát a szakdolgozói hiány jelentheti majd. Annyit elmondhatok, hogy a MOK korábban bruttó 150 ezer forintos emelést kért minden fizetési sávban. Ennél valamivel

70

kevesebbet tudunk vállalni, de az ajánlatunk szerintem így is előnyös lesz. Emellett újra érzékelhető lesz a különbség a bérkategóriák között. A távlati terv, hogy 2019-re meghaladjuk a V4-es országok átlagát. Erre 80-85 milliárdos keretet kaptunk a jövő évi költségvetésben.