Reformok az egészségügyben: államraison és üzleti lehetőségek

Reformok az egészségügyben: államraison és üzleti lehetőségek

Államreform Bizottság (ÁRB)Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

CEBC – XIII. Vezérigazgatói Találkozó, Göd, 2007. május 30-31.

2. oldal

Miért szükséges a változtatás?

3. oldal

Egy rossz közhely…

Téves beidegződés:

Magyarország egészségügyi ellátása nagyon rossz, de legalább igazságos.

Valóság:Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások átlagos minősége nem rossz, de túl nagy a szórás. A gazdagoknak jut a jobb, a szegényeknek a rosszabb minőség.

4. oldal

Ki mit mond?

Betegek Orvosok Külső szakértők

(közgazdászok, piacok, kormány, EU stb.)

1. A kórházakban rémesek a körülmények.

1. Gyalázatosak a keresetek az EU-hoz képest és a belső arányokat tekintve.

1. A pénzügyi hiány finanszírozhatatlan; sem a biztosítási, sem a szolidaritási elv nem érvényesül.

2. A hálapénz terhes és igazságtalan.

2. Állandó hajsza; nem megfelelőek a munkakörülmények.

2. Torz a struktúra, torz a verseny.

3. A betegre senki sem figyel.

3. A hálapénz megalázó.

3. A rendszer átláthatatlan és korrupt.

5. oldal

Az EU tagországok egészségügyi kiadásai

Nincs több pénz! Máris többet költünk, mit amit a gazdasági fejlettségünk indokolna.

Forrás: Világbank (2005) OECD 2003-as adatok alapján

Új EU tagok

Egy főre jutó GDP

EU 15

Magas jövedelmű OECD (Svájc, Norvégia)

0

2

4

6

8

10

12

0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000

Teljes egészségügyi kiadás (GDP százaléka)

HUNSVN

CZE

POLSVK

ESTLVA

LTU

6. oldal

A TB-gyógyszerkassza alakulása, 1995–2006

Ezen belül drámai a gyógyszerkassza elfutása.

(GDP %-ában)

*905 Ft/doboz-ról 1586 Ft/doboz-ra**Támogatott: 5408 gyógyszerForrás: PM

▪ A fajlagos doboz-ár 2000-2005 között 75%-kal nőtt*, miközben a doboz-szám stagnált

▪ A kiadásnövekedés oka a struktúra „akadálytalan” változása**

7. oldal

Mi a pálya?Konvergencia-program: 0,9% GDP arányos forráskivonás.Ennek ellensúlyozására három lehetőség van:

▪ Folyamatos megszorítás 2010-ig▪ Járulékemelés▪ Biztosítási reform

Az OEP gyógyító-megelőző kasszájának alakulása

500

550

600

650

700

750

800

Mrd

Ft (

2007

. évi

árs

zint)

8. oldal

Államraison, vagyis egy kis adag makroökonómia…

Ahogy a szocializmus idején a hiánygazdaság, úgy ma a közteherviselés alól való kibújás lehetősége a szürke és fekete gazdaság alapja. Akinek sikerül kibújnia az szja-fizetés alól, az megússza a tb-járulékfizetést is (eü. + nyugdíj).

9. oldal

Az E. Alap és az Ny. Alap problémái egy tőről fakadnak és nagyságrendileg azonosak. Mindkét alap puha költségvetési korláttal működik.

A puha és kemény „költségvetési korlát” fogalmát Kornai János magyar közgazdász 1979-ben vezette be a nemzetközi szakiroda-lomba.

A központi költségvetés hozzájárulása a tb-alapokhoz

0%

1%

2%

3%

4%

5%

6%

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006*

Ku

mu

latí

ve, a

GD

P%

-áb

an

E. Alap Ny. Alap

10. oldal

A kormány – részben egy rossz elméleti megközelítés foglyaként - folyamatosan csökkentette a járulékkulcsokat.

A tb-alapok járulékbevételei (számított egyenérték a keresetek %-ában)

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

%

Nyugdíj

Egészségbiztosítás

11. oldal

KÖLTSÉGTUDATOSSÁG

1. Addig nem lehet megszüntetni a HÁLAPÉNZ-t, amíg az emberekben nem tudatosodik, hogy mennyi járulékot fizetnek.

2. Addig az emberek eltitkolják jövedelmüket, amíg nem szembesülnek azzal, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk. ( Ez fog pozitívan hatni az E. Alapra.)

3. Szükség van a számlaadás gyakorlatának terjesztésére is.

12. oldal

Miért nem létezik sehol a világon egybiztosítósegybiztosítós rendszer?

Ha …nincsenek egymástól és a költségvetéstől független, egymással versengő és a tönkremenés kockázata által fenyegetett biztosítók (pl. 100%-os állami garancia van),

akkor…felesleges luxus fenntartani az önálló járulék-beszedési, jogosultsági nyilvántartást (TAJ-szám) és az Egészségügyi Minisztériumtól független szakapparátust (pl. a szolgáltatókkal történő szerződéskötésre).

Így működik pl. közoktatás, a rendőrség, a tűzoltóság. Vagy Angliában az NHS (1 millió közalkalmazott!)

13. oldal

Ma Németországban 251, Ausztriában 28, Svájcban 24, Franciaországban 18 versengő egészségbiztosító között lehet választani a kötelező biztosítás piacán. Angliában, ahol az eü.-t adóalapon finanszírozzák - tehát nincs állami biztosító -, az NHS mellett egy sor magánbiztosító működik. A lakosság 10-15%-a itt van biztosítva. Ez a feltétele annak, hogy a tisztán szolidaritási alapon működő rendszer életképes legyen. 1945 előtt Magyarországon – amikor csak a keresők 22%-a, a lakosság 10%-a volt biztosítva! – 52 önálló betegbiztosító működött.

14. oldal

Több biztosító van, na és?!

Gyakorta említett érv, hogy az európai több-biztosítós rendszerek „agyon vannak szabályozva”, nincs különbség, nincs verseny.De számos országból ismert, hogy ez ma már nem így van!

Francia reformok (2004):

A betegbiztosítók szabad kezet kaptak a csomag definíciójában, az ár- és tarifa-megállapításban (gyógyszer, gy. segéd-eszköz is!);Co-payment szabályozásban;Szakszervezetekkel való tárgyalásban.

Svájci reformok (2004)

Szerződési kötelezettség oldása a „fekete bárányok” kiszűrése érdekében.

Holland reformok (2006)

• Csak for-profit biztosítók

•Szerződési szabadság

•Fix-összegű biztosítási díj

•Változó önrész (€ 100-500)

15. oldal

Német reform (2006) – verseny a címben!

16. oldal

Elvben mindig van választási lehetőség…

1.Várunk („Ej, ráérünk arra még!”) könnyű konszenzust teremteni

2.Visszatérés az állami (adóból finanszírozott) ellátáshoz

3.OEP Zrt.4.4.Biztosítási piac Biztosítási piac

megnyitása és versenymegnyitása és verseny ▪ Csak magán, for-profit▪ OEP is marad (vegyes

rendszer)….▪ ???

17. oldal

29 üzleti biztosító van Magyarországon, ebből 8 foglalkozik egészségüggyel.

1. Aegeon2. Allianz Hungária3. ING4. Generali Providencia

5. K&H Biztosító6. OTP Garancia 7. Winterthur8. Union

+ kb. 25 működő egészségpénztár (600 ezer tag)

+ 15 IBR 2,3 millió tag

… akkor miért nem megoldás a „kiegészítő biztosítás” gyors ütemű bővítése???

Válasz: mert a hálapénznél olcsóbb biztosítási terméket jelenleg nem lehet csinálni. (A „lehetséges” megoldások – csomagszűkítés és további adókedvezmény – NEM MEGOLDÁS.)

18. oldal

Ha sikerül a reform… Következmények és lehetőségek

az üzleti szféra számára:Rövid táv:

1. Elkerülhető a pénzügyi – és az azt szükségszerűen követő – politikai zűrzavar. (≈ árfolyamkockázat)

2. A biztosítási piac rövid időn belül 2-szeresére nő; bővülő cross-selling lehetőségek, pénzügyi közvetítés mélysége nő

3. Informatikai fejlesztések (példa: vizitdíj-automaták), tanácsadói feladatok volumene bővül

4. A megszorítások és a biztosítói reform együttesen kikényszeríti a privatizációt az eü. szolgáltató intézmények jelentős részénél

5. Az élesedő verseny miatt az eü. szolgáltatók gyors ütemű komfort-javító beruházásokat fognak végrehajtani (Építés + eszköz beszerzés; fedezet: EU-források)

Közép- és hosszú táv:

1. Adó- és járulékreform elkerülhetetlen (szektor-semleges adózás, felbruttósítás, fix összegű eü. biztosítás)

2. Jobb és megbízhatóbb egészségügyi ellátás3. Gazdaság kifehéredése

Köszönöm a figyelmet!

Mail: [email protected]

20. oldal

A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és az új tagállamokban

Ennek megfelelően javuló tendencia figyelhető meg a férfiak átlagos élettartamánál

Forrás: WHO EUR

Magyarország

Régi EU tagok

Új EU tagokÉlettartam (év)

60

65

70

75

80

1970 1980 1990 2000 2010

Látványos javulás

Év

21. oldal

Évek száma

A 30 éves korban várható további élettartam iskolázottság szerint

Viszont tűrhetetlen különbségek láthatók a hozzáférésben és az egészségi állapotban

Évek száma

▪ A rendszerváltás óta a diplomások helyzete javul, a 8 osztállyal sem rendelkezőké romlik▪ A legmagasabb végzettségű nők és a legalacsonyabb végzettségű férfiak között a

különbség ma több, mint 20 év

Férfiak Nők

1986–1990 2000–2004

Forrás: Államreform Bizottság

22. oldal

Aktív kórházi esetek száma 100 lakosra

Közben túl sok ember kerül kórházba (pl. kivizsgálás címén)

Db

Forrás: European Health for All, January 2006

Magyarország

EU 10

EU 15

2004

23. oldal

Műtétek száma 1000 lakosra

Rendkívül magas a műtétek száma

Db

Forrás: OECD Health Data, 2005, October

Magyarország

Egyesült Királyság

Hollandia

Szlovénia

24. oldal

Az egészségügyi rendszer finanszírozásának problémái

Az egészségügyi rendszer finanszírozásának legfőbb problémáját a járulékot nem fizetők magas aránya jelenti

*Minimálbérnél nagyobb járulékalap után járulékot fizetőkForrás: Államreform Bizottság

Egészségügyi járulékot fizetők aránya (%)

▪ A közteherviselés alól való kibújás az SZJA fizetés kikerülésén kívül az egészségügyi és nyugdíjjárulékok fizetésének elkerülését is jelentik

▪ Végeredményben 1,6 millió nem minimálbéren foglalkoztatott állampolgár finanszírozza a sajátján kívül 8,4 millió honfitársa egészségügyi szolgáltatását

Járulékot egyáltalán nem, vagy minimálbér után fizetők aránya

Járulékfizetők* aránya

25. oldal

Min kell változtatni?

26. oldal

Vízió – az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos elvárások

A reform célja a modern, európai szintű szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi rendszer megteremtése


▪ Szolgáltatáselvű rendszer

▪ Az Európai Unió normáihoz illeszkedő rendszer

▪ Az orvosi munka minőségének átlag körüli szórását csökkenteni kell

▪ Szakmai – és költséghatékonyság javulása

▪ Betegek komfort érzetének javulása

▪ Hálapénz és korrupció minden formájának visszaszorítása

27. oldal

A reform során eddig elhatározott lépések – 1.

Számos fontos kérdésben meghatározó előrelépés történt az elmúlt időszakban


Leírás

Biztosítási elvű egészségbiztosítás

▪ A járulékot fizetni nem akaró potyautasok helyett a jövőben már nem fizetnek a megbízható járulékfizetők

▪ Felesleges kapacitások leépítése▪ Kórházi kezelések helyett a

járóbeteg/ambuláns ellátás előnyben részesítése

▪ A szabályozás által generált, felesleges többlet-kereslet visszafogása

▪ Az egyes panaszokat az azt leghatékonyabban gyógyító szinten kell kezelni

Az ellátó intézmények rendszerének átalakítása

A többlet-kereslet visszafogása

Betegút szabályozás

28. oldal

A reform során eddig elhatározott lépések – 2.

Számos fontos kérdésben meghatározó előrelépés történt az elmúlt időszakban


Leírás

Piacfelügyelet ▪ A független piacfelügyelet szabályozó szerepének a piac minél nagyobb részén érvényesülnie kell

▪ Felírási, támogatási és kiskereskedelmi szabályok megváltoztatása annak érdekében, hogy a drágább innovatív gyógyszerek helyett az olcsóbb, generikus gyógyszerek felé tereljék a betegeket

▪ A tartósan hátrányos helyzetbe került személyek komplex rehabilitációját végző ellátási rendszer kialakítása a munkaerő-piacra való visszatérés elősegítése érdekében

▪ A betegség valószínűségének és az ezáltal generált beavatkozások és gyógyszerek költségének csökkentése

Gyógyszerfelírási szokások megváltoztatása

Komplex rehabilitáció elősegítése

Prevenció előtérbe helyezése

29. oldal

A biztosítási piac megnyitásának kérdése

A biztosítási piac megnyitásának kérdése azonban még megválaszolatlan maradt


Hosszú távra, 10-20 évre szóló döntést kell hoznunk

Egybiztosítós rendszer fenntartása

Több-biztosítós rendszer bevezetése

30. oldal

Választási lehetőségek

És több választási lehetőség is áll előttünk...,


Döntés elhalasztása

Visszatérés az adóból finanszírozott ellátáshoz

OEP Zrt.

Biztosítási piac megnyitása és verseny

31. oldal

A döntés során érvényesítendő elvek


Azonban a következő elveket minden esetben szem előtt kell tartanunk

Leírás

Társadalombiztosítási modell

▪ A magyar egészségügyi rendszer jövője a társadalombiztosítási modellben képzelhető el reálisan, nem pedig az állami egészségügyi rendszer (pl. Anglia) kereteiben

Szolidaritás és nemzeti kockázatközösség

▪ A finanszírozás két alapelve a szolidaritás és a nemzeti kockázatközösség kell, hogy legyen

Kockázatszelekció kizárása

▪ A biztosított választhat biztosítót, a biztosító azonban nem választhat a biztosítottak közül

Jogviszony alapú ellátás

▪ Mindenki mögött ellenőrizhető, közvetlen vagy származtatott befizetésen alapuló jogviszonynak kell állnia

Szolidaritási elv ▪ A szolidaritási elv megvalósítása a számon kért kötelességek és számon kérhető jogok egyensúlyán alapul

▪ A köz-és magánfinanszírozás aránya változatlan maradjon, az igazságos és az igénybevételt racionalizáló egyéni teherviselés senkit nem zárhat el az elől, hogy hozzájuthasson az általánosan biztosítható, hatékony technológiákon alapuló ellátások igénybevételéhez, az általánosan biztosítható körülmények között

Köz- és magán-finanszírozás aránya

▪ Az egészségügyi szolgáltatási piacot erős felügyelet ellenőrzi, mely engedélyezi a piacra lépést, a működést és pénzfelhasználást és a biztosítottak fogyasztóvédelmét látja el

Felügyelet

32. oldal

A modellek értékelése

Az egyes működési modelleket az alábbi szempontok alapján is értékelnünk kell


▪ Biztosítottak számára nyújtott ellátás színvonala

▪ Egészségügyi ellátás területi különbségeinek felszámolására gyakorolt hatás

▪ Államháztartás egyensúlyára gyakorolt hatás

▪ Államreform elképzeléseinek való megfelelés

▪ Lakosság számára jelentett anyagi teher

▪ Átlátható viszonyok kialakulásának elősegítése

▪ Életpálya-kilátások az egészségügyi dolgozók számára

▪ Egészséges életvitelre ösztönzés

▪ Munkaerőpiacra gyakorolt hatás

▪ Egészségügyi piac élénkítése, beruházások ösztönzése

33. oldal

Megválaszolandó kérdések

És a következő kérdéseket is meg kell tudnunk válaszolni


▪ Miért előnyös az állampolgároknak, ha választhatnak egészségbiztosítót?

▪ A biztosítási piac megnyitása esetén milyen garanciák biztosítják a szolidaritási elven működő átcsoportosítások fennmaradását?

▪ A biztosítási piac megnyitása esetén az üzleti biztosítók hajlandóak lesznek-e a szerepvállalásra?

▪ Hogyan lehet biztosítani, hogy versengő biztosítók esetén a veszteségeket ne a költségvetés állja?

▪ Milyen szerződéskötési kötelezettség terhelné a versengő biztosítókat és ez hogyan egyeztethető össze az önkormányzati ellátási kötelezettséggel?

▪ Szükséges-e a mai finanszírozási technikák megváltoztatása?

▪ El kell-e kötelezően választani a szolgáltatói és a vásárlói oldalt?

▪ A több-biztosítós rendszer működési költségtöbblete alacsonyabb-e a hatékonyság-javulásból származó eredménnyel?

▪ A biztosítók hozamérdekeltsége milyen mértékben drágítja az egészségbiztosítást?

34. oldal

A biztosítási piac megnyitása esetén követendő alapelvek

Amennyiben a biztosítási piac megnyitása mellett döntünk, akkor a következő alapelveket kell szem előtt tartanunk


Minden állampolgárra kiterjedő, kötelező biztosítás

Legfeljebb 8-10 darab, profitorientált biztosító legyen a méret- és választékgazdaságosság érdekében

Demográfiai alapú kockázatkiegyenlítés a biztosítók között (szlovák vagy holland modell)

A kockázatközösség megőrzése országos szinten a közegészségügy és a legköltségesebb eljárások esetében

A finanszírozás bér- és bérekhez kapcsolódó jövedelmekből történik, lineáris kulccsal és felső plafonnal

Kemény költségvetési korlát a biztosítók számára az állami költségvetés védelme érdekében

Kötelező biztosítás

Finanszírozás jövedelemből

Biztosítók korlátozott száma

Gazdálkodás

Kockázatkiegyenlítés

Kockázatközösség

35. oldal

Magán egészségbiztosítás Magyarországon

A biztosítási piac megnyitása esetén nem nulláról kell indulni


Biztosítók Egészségpénztárak IBR

▪ 29 biztosító közül 8 foglalkozik egészségügyi termékekkel:– Aegon– Allianz Hungária– ING– Generali Providencia– K&H Biztosító– OTP Garancia– Winterthur– Union

▪ 25 db egészségpénztár▪ 500 ezer tag

▪ 15 IBR▪ 2,3 millió tag

Documents

Reformok az egészségügyben: államraison és üzleti lehetőségek