GONDOLJUK ÚJRA –HOLISZTIKUS SZEMLÉLET A

GYÓGYÍTÁSBAN

Cooperation Based Medicine, mint a paradigmaváltás alapja az egészségügyben

XXIV.Magyarországi Egészségügyi Napok

D E B R E C E N

2017 október 4-7

Dr. Varga Imre

Cooperation Based Medicine, mint a paradigmaváltás alapja az egészségügyben

Betegeink rohanó életritmusa, nemegyszer egészségromboló életmódja,

Sok esetben hibáztatható környezeti feltételrendszer

Ötvöződve a gyakran inkább a tűzoltásra kihegyezett egészségügyi megoldásaink rögzülésével,

Lakossági igény: a szervezet egészének működését szem előtt tartó és egyben tradicionálisabb jellegű terápiák iránt,

Korszerű fejlemények: szakmai „szubspecifitások” egyre nagyobb mértékű megjelenése a medicinában és rendszerjellegű következményeik (Gyermekszemészet, Obezitológia, Hepatológia, Lipidológia, Immunoonkológia, Alvásmedicina, Psicho-neuro-

immunológia, stb.)

Amiben nagyon bíztunk, a techno medicina jövőképe: „More Technology”.

Mit kapunk?

„More Technology & Less Communication”

–adverse drug reactions- nem várt gyógyszer mellékhatások, plusz az orvoslásból eredő egyéb hibák számlájára írható csaknem minden harmadik haláleset -USA adat-!

(Martin Makary and Michael Daniel Medical error—the third leading cause of death in the US BMJ)

Nyomatékosítva módosult a „több technológia – kevesebb kommunikáció” kifejezés a

„kevesebb invazivitás – több tradicionalizmus –ra”

(Less invasive & more traditional)

Nemzetközi gyakorlat változása.

Tegnap előtt kultúrája:

Ha majd elromlik, megjavítjuk!

A változás kívánatos iránya:

Tegyünk meg mindent, hogy ne romoljon el és akkor lehet nem is lesz mit megjavítani!

Kérdés:

A beteg azt kapja ami számára fontos, vagy azt amit a gyógyítói tudnak?

Mottó:

akinek csak kalapácsa van, az a különféle csavarokat is azzal kényszerül beverni!

• IKEA autó…de csak tapasztalt IKEA vevőknek!

• …és a szerszám hozzá!

Kultúraváltás az egészségügyben?• Csaknem kikényszerítődik • az IOM (Institute of Medicine) • az American College of Physicians (ACP)

vezetésével kezdeményezett folyamat (háziorvosok megváltozó szereppel csoport –team- kollektív felelősséggel rendelkezik a beteg gyógyítására.)

• Fontos az a megállapítás, hogy elengedhetetlenaz egészségügyi kultúra váltásánál az allopátiásrendszer előnyök és hátrányok ismerete, mely rákell döbbentsen mindenkit, hogy a tudományönmagában a betegünk komplex igényeit nemtudja maradéktalanul kezelni!

(Snyderman R., Weil A.T.: Integrative medicine: bringing medicine back toits roots. Arch Intern Med. 162:395-397 2002)

Tudományos környezet, kutatás, oktatás, és a gyakorlat. Történet a 70-es évektől.

• Az Office of Alternative Medicine 1993-ban alakult a National Institutes of Health (NIH) –n belül.

• Később hozták létre a National Center forComplementary and Alternative Medicine- t(NCCAM) mely 2010-ben már 127 millió dollárosköltségvetéssel működő intézmény volt. Kutatásiprogramba olyan területek is mint az energiamedicina, vagy a hagyományos kínai orvoslás.

• USA és Kanada területén már 45 orvos képző centrum működik a The Consortium of AcademicHealth Centers for Integrative Medicine (CAHCIM) irányításával. (pl. Harvard, Stanford, Johns Hopkins, stb.)

Az Institute of Medicine (IOM) révén, az IM egyrenépszerűbbé vált, így maga javasolta az említettintézmény, hogy az egyes oktató helyek tegyéklehetővé a végzett kollégák számára a CAMismereteket országszerte. Committee on the Use ofComplementary and Alternative Medicine by theAmerican Public, Board on Health Promotion andDisease Prevention, Institute of Medicine of theNational Academies: Complementary andAlternative Medicine in the United States. 2005 NationalAcademies Press Washington, DC www.nap.edu/

Az IM (integratív medicina) rendszer négy alap eleme:

az elme, a közösség, a test és a szellem.

A rendszer rész elemei: a kutatás, az orvosi tevékenység, a

gyógyszerelés, a megel őzés, a kultúra, az energia, a táplálkozás, a növények, a test

szelleme, melyek centrumába a beteg illesztend ő!!!!!

Szakmai teamek, Health Teams

metabolikus szindróma tancélos példa elhízástól a magas vérnyomáson át, ad abszurdum a rákig igényelheti

dietetikus, pszichologus, pszichiáter, belgyógyász, kardiológus, lipidológus

szakorvosok, diabetológus, hepatológus,onkológus, onkoterapeuta, egészségnevelők, stb. stb. szerepét a gyógyítás folyamatában.

• Multidisciplináris a team, amikor a résztvevő szakmai együttműködés eredményére az egyszerű additív jelző illik.

• Interdisciplináris a team, amikor az interaktivitásjellemzi két vagy esetleg több szakterület kapcsolatát, mikor egymás egyeztetett véleményének függvényében alakítják ki adott kérdésben álláspontjukat

• Transzdiszciplináris a team, mikor a kapcsolat alapját a holisztika jellemzi. A több/számtalan szakterületi kapcsolat fő ismérve, hogy egymástól tanulva közös erőből akár újat is képesek alkotni.

Cooperation Based Medicine (CBM) mint illeszthető módszertani javaslat

(Saját javasolt fogalomkör)

• Alapja az IM ben- relationship-centered care –nek(RCC) nevezett fogalomkör, (kapcsolat centrikus gyógyítás) mely lényegében transzdiszciplináristeam munka egy adott beteg adott problémájának megoldása céljából

• A CBM előbbin túl az ellátó/k tudásszintjére, tájékozottságára, annak eredetére és stabilitására vonatkozik. Különlegessége még az is, hogy nem egy esetben az adott tájékozottság lehet szakmán kívüli valamennyi résztvevő kolléga esetében, más-más szakmai területet érintő!

A környezet és a megelőzés szerepe a megváltozott kultúrában

Az ideális gyógyító környezet, az Optimal HealingEnvironments (OHE) – Egyik serpenyőben a környezetet dominánsabban a

szennyezettség és étrendi hibák jellemzik szegényes szakmai döntésekkel,

– Másik serpenyőben a környezeti tényezők közül a megválogatottabb táplálék, tisztább levegő, testmozgás, a pihenés, a siker, a családi egyensúly dominál, társulva helyes szakmai döntésekkel, található.

– A mérleg forgópontjában a genotípus szerepel

A kultúraváltás lépéskényszere

• Szakmai kényszerhelyzet: Alapszakmákon belüli részterületek megjelenése, utolérhetőségük romlása, holisztikus szemléletmód megerősödése, az egyszemélyes polihisztor orvoslás csaknem kizárt lehetősége!

• Finanszírozói kényszerhelyzet: A „költségrobbanás” kifejezéssel érzékeltethető helyzet esetleges befolyásolhatósága

• Lakossági kényszerhelyzet: Lakossági / beteg igény változás mellyel párhuzamosan alakulnak változások a szolgáltatói oldalon

Szervezési kényszer:• Több ország gyakorlatában létező esetleges

megoldások 1:1 adaptálása lehetetlen.

• Az un „komplementer vadhajtások” –szakmaiatlanság- feltétlenül kerülendő!

• Számtalan neves külföldi egyetem kutatási és oktatási programjában is szerepel e terület, így esetleg a lemaradás generációs hátrányt is okozhat.

• A komplex szervezés időigényes, valamint a felmutatható eredmény sem azonnali, tehát a tétlenkedés így még károsabbnak minősülhet.

A 21. század paradigmája és kihívása a Whole Person Care

• A szervezet egészét, működésének éskörnyezetének valamint a léleknek egységét isfigyelembe vevő irány felvállalása.

• Különbözőségek csak a hogyan kérdésébenlehetnek országonként.

• A feladat összetett, mivel a tudomány és az újorvos technológiai fejlődés eredményeit,adottságait kell a klasszikus gyógyászatiirányokkal, megoldásokkal ötvözni úgy, hogymindez a terápiás effektivitás növekedését ésegyben költséghatékonyságot iseredményezhessen.

„More Technology & Less Communication”

a „több technológia – kevesebb kommunikáció” kifejezés a

„kevesebb invazivitás – több tradicionalizmus –ra”

Less invasive & more traditional

„kevésbé invazívan, több tradicionalitással

GONDOLJUK ÚJRA, GOMBOLJUK ÚJRA?

Motto 1:

Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem az talál kifogást! (Stephen Dolly)

Motto 2:

„Ha csak annyi energiát fordítanánk a holisztikus ellátás és az integratív medicina megértésére, mint amennyit az ellenzésére

pocsékolunk, akkor nemcsak megtanulhatnánk, hanem még előbbre is

vihetnénk!”

Dr. Varga Imre

TAKE HOME MESSAGE

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!