A világ a görögök szemével: tudomány és filozófia

Tudomány- Milétosz- az első

kérdések

• Honnan származik minden? (őselemek)

• Milyen anyagból áll valójában; mi az

elsődleges anyag: princípium?

• Hogyan magyarázható a természetben

található dolgok sokfélesége (pluralitás)?

• Hogyan írható le a természet

matematikailag?

Tudomány

Thálész • (625 Kr.e.)

Az őselem: a víz

Tudomány

Püthagorasz • Számelmélet

• Első matematikus

• Iskola

• Irracionális számok (pl. a pí, végtelen tizedes tört)

Püthagorasz

• Püthagorasz

–A tétel

–A zene és a matematika összefüggései-

–Harmónia

–A húrok hosszúsága matematikailag leírható, arányok

Püthagorasz

– Aranymetszés (arány: 1.618)

a+b úgy aránylik az

a-hoz, mint a a b-hez

Pütagorasz

• Arany téglalap/négyzet

Püthagorasz

• Arany háromszög

–72 and 36 fokos szögek

• szimbólum

Arany(tökéletes spirál)

Preszókratikusok

• Anaximandrosz – Őselem: a tűz

• Hérakleitosz – Állandóan változik minden, az ellentétek harca

mozgatja a világot.

– „senki sem léphet 2x ugyanabba a folyóba”

- „a csavar útja: ferde és egyenes”

- -fekete és fehér, háború és béke, nő és férfi..”

- -az ellentétek kiegészítik egymást és

rendszerbe foglalhatók.

Szofisták

• Utazó, előadó tanítók

• vitatkozás, érvelés, szónoklat tanítása

Szofisták

• Művelt réteget képeztek

• Hivatásuk ez volt!

• Pénzért felkészítették az ifjakat a

politizálásra.

• Mindent viszonylagosnak ítéltek! Mindent az ember alakított ki. Jó, vagy rossz. Ő

mondja meg. (különböző kultúrák, különböző

szokások)

Szókratész (Kr.e. 5.sz.)

a legnagyobb görög filozófus

• Ez ellen lépett föl!

• NEM minden

viszonylagos!

Vannak örökérvényű

értékek! (szeretet,

igazság)

Ezek önmagukban

létező fogalmak.

Nem tanít, segít

megérteni a világot.

Szókratész híres mondása volt: „ismerd meg

önmagad”. Ezért mondta, hogy az igazi tudás erény

és – a tudatlanság gonoszság.

Nála a tudás nem észbeli ismeretet jelentett, hanem

jóra való képességet vagy képtelenséget.

Azt hirdette, hogy a boldogság az erényben van, és

a boldogtalanság a gonoszban.

Az istenek szobrait bálványoknak mondta, ezért

istentelenség miatt halálra ítélték, bürök

(méreg)poharat kellett kiinnia.

Platón (Kr.e. 5-4. sz.)

• Szókratész tanítványa,

• az Akadémia létrehozója

• Fogalmak állandóak. Ezek valóságosan az ideák világában léteznek.

A világban ennek csak tökéletlen lenyomata

van.

Jó állam: egyeduralom

Arisztotelész (Kr.e. 4. sz.) • Platón tanítványa

• Nagy Sándor nevelője

• Szellemi világ

magasabb rendű az

anyagi világnál

• ideális államforma:

igazságos egyeduralom

• Nem hitt a

demokráciában ( a

csőcselék uralma)

Történetírás: hisztoria=kutatás,

kiderítés Hérodotosz „a történetírás atyja”

• nem csak leírta az eseményeket, hanem

azok okait is kereste

• utazgatott (Egyiptom, Mezopotámia)

• a népek történelme körforgásszerűen

változik → a virágkort hanyatlás követi,

majd újból felemelkedés

• Fő műve: Görög-perzsa háborúk

• Démokritosz

–Atomelmélet

Démokritosz : az anyag RÉSZECSKÉKBŐL atomokból áll (atomosz=oszthatatlan) Arisztotelész (i.e. 384-322): az anyag folytonos és 4 őselemből épül fel, amelyek arányának megváltoztatásával megváltozik az anyagi minőség → ANYAGÁTALAKÍTÁS:

Arisztotelész elmélete győzedelmeskedik és meghatározóvá válik a középkorban is → ez lesz az anyag átalakíthatóságáról vallott nézetek alapja, mert eszerint csak az anyagot alkotó elemek arányát kell változtatni ahhoz, hogy aranyat állíthassunk elő → ALKÍMIA!

Orvostudomány

Hippokratész, Kósz

szigeti orvos

Gyógyítás alapja a

megfigyelés

Hippokratészi eskü

Szangvinikus,

kolerikus,

melankolikus,

flegmatikus

típusok

Minden

betegségben a négy

testnedv – (vér),

(sárga epe), (fekete

epe), (nyálka) –

aránytalan

eloszlását, az éltető

testnedvek hibás

keveredését látta.

Betegség valamelyik

• Betegség valamelyik

testfolyadék aránytalan

mennyisége (epe, vér,

genny)

Földrajz

Káosz és rend – Akhilleusz és a teknős

– Képzeljük el Akhilleuszt, a leggyorsabb görögöt, amint versenyt fut egy teknőssel. Mivel olyan gyors, nagyvonalúan száz láb előnyt ad a hüllőnek. Alighogy elindul a verseny, Akhilleusz pár ugrással ott terem, ahol a teknős kezdett.

– Ezalatt az idő alatt azonban a teknős is haladt egy keveset, talán egy lábnyit. Akhilleusz egy újabb lépéssel ott terem, ám ezalatt a teknős ismét halad egy kicsit, és még mindig vezet. Akármilyen gyorsan is ér Akhilleusz oda, ahol a teknős egy pillanattal korábban volt, amaz mindig egy kicsit előrébb lesz. Zénón érvelése azt látszik igazolni, hogy Akhilleusz sohasem fogja megelőzni, de még csak utolérni sem a teknőst.

• Ma már tudjuk, hogy végtelen sok szám

összege is adhat véges eredményt. A

paradoxon esetében, ha összeadjuk a

végtelen sok apró időszeletet, amit az

egyes lépések igénybe vesznek, véges

időt kapunk eredményül, méghozzá

pontosan annyit, amennyire Akhilleusznak

szüksége van, hogy utolérje a teknőst. Ha

ennél több időt adunk, természetesen meg

is előzi.