AZ ÓKORI GÖRÖG AZ ÓKORI GÖRÖG FILOZÓFIAFILOZÓFIA

Az ókori görög Az ókori görög filozófia korszakai, filozófia korszakai, iskolái, irányzataiiskolái, irányzatai

1. A presz1. A preszóókratika (Szókratész előtti kratika (Szókratész előtti filozófiai korszak) - Kr.e. filozófiai korszak) - Kr.e. 6. sz. – 5.6. sz. – 5. sz. sz. közepe-végeközepe-vége

2. A klasszikus athéni filozófia – Kr.e.2. A klasszikus athéni filozófia – Kr.e. 5 5.sz. .sz. vége – Kr.e. 322vége – Kr.e. 322..

3. A hellenizmus korának filozófiai 3. A hellenizmus korának filozófiai irányzatai - Kr.e. 322 – irányzatai - Kr.e. 322 – Kr.e. 120 (Kr.e. Kr.e. 120 (Kr.e. 31 vagy akár 31 vagy akár Kr.u. 529Kr.u. 529))

A preszókratikaA preszókratika

1. 1. Általános jellemzésÁltalános jellemzés

- a források hiánya, az értelmezések nehézségei és bizonytalanságai- a források hiánya, az értelmezések nehézségei és bizonytalanságai- fragmentumok, testimóniumok- fragmentumok, testimóniumok

Ami összeköti őket: Ami összeköti őket: - természetfilozófusok – fűzisz- természetfilozófusok – fűzisz

- a világmagyarázat sémája:- a világmagyarázat sémája:-- "Minden víz. "Minden víz.” – „Minden egy.”” – „Minden egy.”- a mindenség: - a mindenség: KozmoszKozmosz – rendezett világmindenség, szépség, – rendezett világmindenség, szépség,

harmóniaharmónia- a rendezettség forrása: közös eredet, ok: - a rendezettség forrása: közös eredet, ok: arkhéarkhé

- - a mindenség ésszerű - nem mitizáló - magyarázata egya mindenség ésszerű - nem mitizáló - magyarázata egyetlen etlen okokra ra visszavezetve visszavezetve

- Ez a séma soha nem hagyja el az európai kultúrát - történeti - Ez a séma soha nem hagyja el az európai kultúrát - történeti analógiák analógiák (teremtés,(teremtés, ősrobbanás)ősrobbanás)

2. Csoportok2. Csoportok, iskolák, iskolák

A / ión természetfilozófusokA / ión természetfilozófusok

- Milétosz - Th- Milétosz - Thaalész, Anaximandrosz, lész, Anaximandrosz, Anaximenész Anaximenész

- Epheszosz – Hérakleitosz- Epheszosz – Hérakleitosz

B / dél-itáliaiakB / dél-itáliaiak - Krotón - Püthag- Krotón - Püthagóórasz (püthagoreusok)rasz (püthagoreusok) - Elea - Xenophanész, Parmenidész, Zén- Elea - Xenophanész, Parmenidész, Zénóón (eleaták)n (eleaták) - Akragasz – Empedoklész- Akragasz – Empedoklész

C / atomistákC / atomisták - Abdéra - Leukipposz, Démokritosz- Abdéra - Leukipposz, Démokritosz

D / athéniD / athéni - Anaxagor- Anaxagoraaszsz

A / ión A / ión természetfilozófusoktermészetfilozófusok

THALÉSZTHALÉSZ (Kr. e. VI. sz.)(Kr. e. VI. sz.)

- a hét görög bölcs egyike, - a hét görög bölcs egyike, - matematikai és csillagászati ismeretek, matematikai és csillagászati ismeretek,

felfedezések (Egyiptom - piramisok felfedezések (Egyiptom - piramisok magassága),magassága),

- két munka: a Napfordulóról és a két munka: a Napfordulóról és a Napéjegyenlőségről, egy napfogyatkozás Napéjegyenlőségről, egy napfogyatkozás megjövendőlése, megjövendőlése,

- a lélek halhatatlan, az élettelen dolgoknak a lélek halhatatlan, az élettelen dolgoknak is van lelkük (mágnes), is van lelkük (mágnes),

- mindennek a mindennek a vízvíz az alapeleme az alapeleme (ARKHÉ) (ARKHÉ), , - életrajzi legendákéletrajzi legendák – a filozófus – a filozófus

személyisége, megítéléseszemélyisége, megítélése

ANAXIMANDROSZ (Kr. e. 611-ANAXIMANDROSZ (Kr. e. 611-549.)549.)

csillagászati ismeretek: a Föld csillagászati ismeretek: a Föld gömbalakú, a Hold a Naptól nyeri a gömbalakú, a Hold a Naptól nyeri a fényét, a Föld a világegyetem fényét, a Föld a világegyetem középpontja, a Nap nagyobb a középpontja, a Nap nagyobb a Földnél és a legtisztább tűz,Földnél és a legtisztább tűz,

napóra, térképnapóra, térkép

"A létezők szükségképpen abban az "A létezők szükségképpen abban az elemben pusztulnak el, amelyből elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek, mert számot adnak az keletkeztek, mert számot adnak az idők során egymás ellen elkövetett idők során egymás ellen elkövetett jogtalanságaikról, és megbűnhődnek jogtalanságaikról, és megbűnhődnek érettük.érettük.””

az alapelv és az őselem a végtelen az alapelv és az őselem a végtelen apeironapeiron - meghatározhatatlan, - meghatározhatatlan,

határtalan határtalan

- bizonyítékok a végtelen létezésére - bizonyítékok a végtelen létezésére (Arisztotelész): - az idő, a mennyiségek (Arisztotelész): - az idő, a mennyiségek végtelen oszthatósága, a keletkezés és végtelen oszthatósága, a keletkezés és pusztulás feltétele annak a dolognak a pusztulás feltétele annak a dolognak a végtelensége, melyből a keletkező végtelensége, melyből a keletkező származik, a gondolkodás végtelen)származik, a gondolkodás végtelen)

a a látható világok sokféleségelátható világok sokfélesége az az apeironból keletkezik, annak a része, a apeironból keletkezik, annak a része, a részek átlakulnak az egész változatlan részek átlakulnak az egész változatlan (jelenség-lényeg)(jelenség-lényeg)

ANAXIMENÉSZANAXIMENÉSZ ( Kr. e. 527.)( Kr. e. 527.)

az arkhé a levegő;az arkhé a levegő;

-- ritkulásából lesz a tűz, sűrűsödéséből ritkulásából lesz a tűz, sűrűsödéséből a szél, a felhőa szél, a felhő,, a víz, a föld a kő a víz, a föld a kő

B / dél-itáliaiak  B / dél-itáliaiak 

PÜTHAGÓRÁSZPÜTHAGÓRÁSZ (Kr. e. 580-(Kr. e. 580-500), 500), (püthagoreusok)(püthagoreusok)

a kozmoszban uralkodó rend - harmónia, minta a zene, a a kozmoszban uralkodó rend - harmónia, minta a zene, a zenei harmónia a hangok összecsengéséből alakul ki, a zenei harmónia a hangok összecsengéséből alakul ki, a hangok szabályos sorokban rendeződnek el, amit végső hangok szabályos sorokban rendeződnek el, amit végső soron az arányoson változtatott húr hossza szab meg, az soron az arányoson változtatott húr hossza szab meg, az arány két szám hányadosaként fejezhető ki, mindebből az arány két szám hányadosaként fejezhető ki, mindebből az kövekezik, hogy a mindenség végső elve a szám.kövekezik, hogy a mindenség végső elve a szám.

- a megismerés az érzékelés útján történik- a megismerés az érzékelés útján történik

- a lélek harmóniája a zene által teremthető meg - "a testet - a lélek harmóniája a zene által teremthető meg - "a testet az orvoslás útján, a lelket a zene útján tisztították meg". Az az orvoslás útján, a lelket a zene útján tisztították meg". Az emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók.emberi élet és az erkölcsök a zene útján megjavíthatók.

- vallási közösség, zárt vagyonközösség, nők is tagjai- vallási közösség, zárt vagyonközösség, nők is tagjai

- - philoszophoszphiloszophosz - nem bölcs, hanem a bölcsességet szerető - nem bölcs, hanem a bölcsességet szerető emberember

XENOPHANÉSZ (Kr. e. 570 XENOPHANÉSZ (Kr. e. 570 körül-?)körül-?)

- az ember a saját képére teremti az - az ember a saját képére teremti az isteneitisteneit

PARMENIDÉSZ (Kr. e. 525 PARMENIDÉSZ (Kr. e. 525 körül-?)körül-?)

IIgazság és vélekedés megkülönböztetése és gazság és vélekedés megkülönböztetése és szembeállításaszembeállítása (episztemé és doxa), (episztemé és doxa),

az igaz tudás a tiszta észmegismerésben az igaz tudás a tiszta észmegismerésben (noein) érhető el; elgondolni, így megismerni (noein) érhető el; elgondolni, így megismerni és kimondani is csak azt lehet, ami létezik, és kimondani is csak azt lehet, ami létezik, vagyis csak a lét létezik, és nincs nem-lét, vagyis csak a lét létezik, és nincs nem-lét,

nnincs változás, nincs mozgás, nincs incs változás, nincs mozgás, nincs keletkezés és pusztulás, ami van az keletkezés és pusztulás, ami van az mozdulatlan és örökmozdulatlan és örök,,

a gondolkodásnak ellentmondásmentesnek a gondolkodásnak ellentmondásmentesnek kell lenniekell lennie,,

a gondolkodás és a lét ugyanaza gondolkodás és a lét ugyanaz..

ZÉNZÉNÓÓNN (Kr. e 490 körül - ?)(Kr. e 490 körül - ?)

- a mozgás jelenségének elgondolása - a mozgás jelenségének elgondolása ellentmondáshozellentmondáshoz vezet vezet

-- azért aazért a mozgás - így a keletkezés, mozgás - így a keletkezés, a a pusztulás és minden változás - csak pusztulás és minden változás - csak látszatlátszat

mozgás-apóriákmozgás-apóriák - Akhilleusz és a - Akhilleusz és a teknős versenyfutása, a repülő teknős versenyfutása, a repülő nyílvessző, stb.nyílvessző, stb.

HÉRAKLEITOSZHÉRAKLEITOSZ (Kr. e. 540 k(Kr. e. 540 k.. - ?)- ?)

- az epheszoszi homályos- az epheszoszi homályos - a töredékek csoportosítása az - a töredékek csoportosítása az

alábbi értelmezési szempontok alábbi értelmezési szempontok szerintszerint: :

- Kozmológiai töredékek- Kozmológiai töredékek

- Etikai töredékek- Etikai töredékek

Kozmológiai töredékekKozmológiai töredékek -- a kozmoszról a kozmoszról - 29. - 29.

- örökkévaló, nem teremtetett, ugyanaz mindenkinek- örökkévaló, nem teremtetett, ugyanaz mindenkinek- az - az arkhéarkhé - 29. tűz, mely fellobban mértékre és kialszik - 29. tűz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre (30., 67., 93.)mértékre (30., 67., 93.)

- a folytonos változásról (6., 12, 50.)- a folytonos változásról (6., 12, 50.)

- a változást a harc mozgatja - nemcsak pusztít, de létre is hoz - a változást a harc mozgatja - nemcsak pusztít, de létre is hoz (54., 82.) (54., 82.)

- a harc ellentétek harca, melyek együtt egységet alkotnak, mert- a harc ellentétek harca, melyek együtt egységet alkotnak, mert- - vagy illeszkednek: (8., 10.), vagy illeszkednek: (8., 10.), - - vagy eredendően egyek: (60., 61., 108.)vagy eredendően egyek: (60., 61., 108.)- - vagy egymásba átcsapnak: (63., 91.), egyik a másik vagy egymásba átcsapnak: (63., 91.), egyik a másik

nélkülnélkül nem nem létezhetlétezhet- a dialektika értelme- a dialektika értelme

- a - a logoslogoszrólzról - jelentése: értelem, gondolkodás beszéd, nyelv, tan, igazság, a - jelentése: értelem, gondolkodás beszéd, nyelv, tan, igazság, a dolgok, természete, mérték, stb.dolgok, természete, mérték, stb.

- a világ értelmes rendje, világtörvény, melyet az emberi - a világ értelmes rendje, világtörvény, melyet az emberi értelemmel fel lehet fogni, értelmes beszédben, tanításban el értelemmel fel lehet fogni, értelmes beszédben, tanításban el lehet mondani, a másik ember ezt az értelme által szintén lehet mondani, a másik ember ezt az értelme által szintén felfoghatja, de nem csupán a beszéd értelmét érti meg, hanem felfoghatja, de nem csupán a beszéd értelmét érti meg, hanem egyúttal azt is, amire a beszéd vonatkozik, vagyis magukat a egyúttal azt is, amire a beszéd vonatkozik, vagyis magukat a dolgokat ismeri meg a természetük szerintdolgokat ismeri meg a természetük szerint (1.) (1.)

- a világ igaz megismerése azért lehetséges, mert a logosz és a - a világ igaz megismerése azért lehetséges, mert a logosz és a kozmosz közös, ugyanaz mindenkinek (117.)kozmosz közös, ugyanaz mindenkinek (117.)-- a bölcsesség - a mindeneket kormányzó értelem felfogása a bölcsesség - a mindeneket kormányzó értelem felfogása (41.)(41.)- az igaz megismerésről, a vélekedés és a látszat elkerüléséről - az igaz megismerésről, a vélekedés és a látszat elkerüléséről (46., 27., 47.), (46., 27., 47.), - a tudatlanságról (99.)- a tudatlanságról (99.)

Etikai töredékekEtikai töredékek -- éthosz - éthosz - az ember helye a kozmoszbanaz ember helye a kozmoszban

- az ember a fűzisz részeként alá van vetve a minde- az ember a fűzisz részeként alá van vetve a mindennt irányító t irányító törvénynek, mértéknek. A bölcs felismeri ezt a törvényt, a tiszta törvénynek, mértéknek. A bölcs felismeri ezt a törvényt, a tiszta ember pedig követi. A legfőbb erény a mértékhez való ember pedig követi. A legfőbb erény a mértékhez való alkalmazkodás, azaz a mértékletesség (71., 114., 115., 116., 120.)alkalmazkodás, azaz a mértékletesség (71., 114., 115., 116., 120.)

- az embernek magának kell megtalálnia az éthoszát (105., 123., - az embernek magának kell megtalálnia az éthoszát (105., 123., 120.) 120.)

- az önismeret- az önismeret- kötelesség – 120.,- kötelesség – 120.,- soha véget nem érő feladat - 45.,- soha véget nem érő feladat - 45.,

- a jóslatok értelmezése és az "ismerd meg önmagad" parancsa - - a jóslatok értelmezése és az "ismerd meg önmagad" parancsa - 97. 97.

EMPEDOKLÉSZ (Kr. e. 490 EMPEDOKLÉSZ (Kr. e. 490 körül - ?)körül - ?)

- az arkhéról szóló tanok szintézise - - az arkhéról szóló tanok szintézise - mind a négy elem eredendően mind a négy elem eredendően alkotja a kozmosz arkhéjátalkotja a kozmosz arkhéját

- keletkezés és pusztulás - - keletkezés és pusztulás - összekapcsolódás és szétválás - ezt összekapcsolódás és szétválás - ezt kormányozza két erő: a szeretet és a kormányozza két erő: a szeretet és a viszályviszály

C / atomistákC / atomisták

LEUKIPPOSZ és DÉMOKRITOSZLEUKIPPOSZ és DÉMOKRITOSZ (Kr. e. 470-361)(Kr. e. 470-361)

- arkhé: - arkhé: atomatom - oszthatatlan, parányi - oszthatatlan, parányi részecske, melyből minden létező részecske, melyből minden létező felépülfelépül

- végtelen számú atom van, csak - végtelen számú atom van, csak mennyiségi jellemzőkkel bírmennyiségi jellemzőkkel bírnaknak (alak, (alak, tömeg, nagyság, számosság, tömeg, nagyság, számosság, mozgás), elpusztíthatatlanokmozgás), elpusztíthatatlanok

- keletkezés - pusztulás = - keletkezés - pusztulás = atomok atomok összekapcsolódásösszekapcsolódásaa - szétválás - szétválásaa

- - nincsnincs semmilyen semmilyen külső princípiumkülső princípium, , amely szabályozná az atomok kapcsolódását amely szabályozná az atomok kapcsolódását és felbomlását, az atomok mozgásának és és felbomlását, az atomok mozgásának és minden más viselkedésének oka magába az minden más viselkedésének oka magába az atomban rejlő, a tulajdonságaiból következő atomban rejlő, a tulajdonságaiból következő szükségszerűség.szükségszerűség.

- a dolgok valódi jellemzői a mennyiségi - a dolgok valódi jellemzői a mennyiségi

tulatulajjdonságok, a minőségi tulajdonságok donságok, a minőségi tulajdonságok csupán az érzékelőben létrejövő csupán az érzékelőben létrejövő érzetérzet, ez , ez mindenkiben más és más, de az elnevezés mindenkiben más és más, de az elnevezés konvencionális volta miatt azonosnak konvencionális volta miatt azonosnak tekintjük. tekintjük.

- halál nem megsemmisülés (a test - halál nem megsemmisülés (a test test-atomokra, a lélek pedig lélek-test-atomokra, a lélek pedig lélek-atomokra bomlik szét, ezek atomokra bomlik szét, ezek pedig pedig elpusztíthatatlanok)elpusztíthatatlanok)

ezért nem kell félni tőleezért nem kell félni tőle a halálfélelemtől megszabadulva a halálfélelemtől megszabadulva

lehetséges szenvedélymentes lehetséges szenvedélymentes ((ataraxia)ataraxia) életet élni (a szenvedélyek életet élni (a szenvedélyek oka a halálfélelem)oka a halálfélelem)

d./ athénid./ athéni

ANAXAGORÁSZANAXAGORÁSZ (Kr. e. 500 (Kr. e. 500 körül - ?)körül - ?)

arkhé: végtelen sok, minőséggel arkhé: végtelen sok, minőséggel rendelkező parányi részecske – rendelkező parányi részecske – csíracsíra

nusznusz - világész, külső, - világész, külső, szellemiszellemi princípium, mely a csírák mozgását, princípium, mely a csírák mozgását, összekapcsolódását és szétválását, összekapcsolódását és szétválását, azaz a keletkezést és a pusztulást azaz a keletkezést és a pusztulást kormányozzakormányozza

ÖsszegzésÖsszegzés

1. arkhé-probléma - a mindenség 1. arkhé-probléma - a mindenség keletkezésére és működésére keletkezésére és működésére vonatkozó magyarázat első és végső vonatkozó magyarázat első és végső oka, elveoka, elve,,

2. jelenség-világ és lényeg-világ 2. jelenség-világ és lényeg-világ megkülönböztetése - ellentétek, megkülönböztetése - ellentétek, melyek érték-hierarchiát jelölnek ki:melyek érték-hierarchiát jelölnek ki:

JelenségJelenség

(lefokozás)(lefokozás)LényegLényeg

(felértékelés)(felértékelés)

változásváltozás állandóságállandóság

tapasztalat, tapasztalat, érzékelésérzékelés

gondolkodás, gondolkodás, szemlélődésszemlélődés

doxadoxa

vélekedésvélekedésepiszteméepisztemé

igaz tudásigaz tudás