Filozófia 2.

Történelemfilozófia- és civilizációelmélet

A történelemfilozófia tematikája

• az ember történetiségének problémája.Kérdések:1. Az egyén élete összefonódik a történelmi események

sorozatával. – generációk tudati termékének és cselekedetének örököse.

2. Az egyén kiszolgáltatottja vagy cselekvő részese a történelmi folyamatoknak?

3. A történelem szüntelen változás folyamata, keletkezés és pusztulás törvényszerűségén belül mi az ember szerepe?

4. Van-e értelme az egyén létezésének?• történelmi ismeretek objektivitásának problémája.

A történelemfilozófia modern képviselői

• Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatalógia (1955)-előadássorozat

• Toynbee: The Study of History (1930-50-es évek)

• Collingvwood: The Idea of History (1946)• Karl Löwith: Meaning in History (1949)Oka : a XX. században uralkodó válságtudat,

világháborúk és kétpólusú világrend, technikai vívmányok óriási fejlődése

A történelem értelmezése a Krisztus előtti korszakokban

• archaikus időszak

1) mítoszok (nem a történetírás terméke) nem emberi cselekedetek és élmények, hanem teogóniák és kozmogóniák.

2) kultuszok és rítusok kísérői, a természet részeként létező embert segítik a hétköznapi világban.

A történetírás kezdete

• megjelenik a történelmi tudat az adott közösség életében – történelmi elbeszélések formájában

• nagy emberek és hősök cselekedetei• Istenek jelentős szerepe az emberek világában• narratív elbeszélő jellegű (pl. Hérodotosz műve,

annales, krónika)• lényege: az adott nép átéli a történelmi

eseményeket és ez segít a közösséggé formálódásban

A görög történetírás

• alapja: a görög ember felfogása önmagáról: „logosz” alapján az igazság keresése,

• a történelem mint a tudomány csupán egyik ága a természetnek (kozmosz)

• történelmi és földrajzi érdeklődés összefonódik• a természettudomány analógiája• a történelmet nem tekintették a jövő iránti

felelősség eszközének• evolúció - gondolat hiánya• ember = „szubsztanciális”, állandó, cselekedetei

akcidentálisak, esetlegesek

A görög történetírás alakjai• Hérodotosz1) beszámolójának célja: a múlt

dicsőségeinek megörökítése2) események oka: az Isten

kormányzó tevékenysége3) istenek büntetése a bűnökért,

emberi büszkeség és jólét megzabolázása

4) személyes indítékoknak is jelentőséget tulajdonít!

5) morális jellegű büntetésekben hisz

• Thuküdidész1) szofista hatás 2) nem hisz az istenek

kormányzásában és egyéb morális erők emberi cselekedetekre gyakorolt hatására.

3) természeti történések mintájára – „természettudós” álláspontjáról vizsgálja a történelmet.

4) A történelem elsődleges mozgatóereje a hatalomra törekvés

5) Hasznossági kritérium

Polübiosz

• a történelmi mozgás a természeti történések mintájára írható le.

• az érdeklődés középpontjában a törvényszerűségek kimutatása áll.

• történelem értelmezésének hiánya ↔okok• egységes világtörténet, pragmatizmus• politikatörténet kiemelkedő jelentősége• a történelem csúcspontja a Római Birodalom

mint szintetikus egység• a történelem egyetlen haszna: a politizáló ember

nevelése

A római történetírás

Livius • nevelő célzat: dicső

cselekedetek megőrzése a jövő számára = a történelem példatár, mérce,

• fontos szerepe van a morális erőnek – korrupció bírálata.

Tacitus

erkölcsi tényező jelentősége: „praecipuum munus” = „érdem ne maradjon néma”

lélektani érdeklődés a szereplő irányába

az állam legfőbb jellemhibája a pozíció iránti törtetése, ambíciók, féltékenység, irigység illúziók

Zsidó történelemfelfogás

• Izrael népe – (Ószövetségi hagyomány)

1. középpont a zsidó nép élményei és küldetéstudata „kiválasztottság”

2. Isten a történelem irányítója /szándékának kifürkészése

3. történelem össztervének gondolata (egységes egész, korszakokra tagolva)

4. a korszakok jelentősége a világtörténelem egésze felől

5. önvizsgálat lehetősége6. jövő iránti felelősség7. „Jahvista / Elóhista Forrás”

• „Jahvista Forrás” (Kre. IX. sz.)

1. elohisztikus jelleg: a történelem kezdete és vége egységes folyamat része, amelyet az isteni ígéret köt egybe.

2. emberi bűnök, isteni ítélet, megváltás szüntelen folyamata

3. teleológikus4. Az egész történelem

Isten uralmát támasztja alá

keresztény történelemfelfogás

Első ízben Szent Pál munkásságában jelenik meg, összefüggésben van a „Korinthosziakhoz írt első levelének” tartalmával.

1. univerzalizmus – az egész emberiség történelméről

2. apokaliptikus szemlélet – a múlt története az emberi bűnösség története, bűn megfékezése szolgálja a törvény

3. eszkatalógia – világ végére vonatkozó isteni ígéret, földi élet átmenetisége

Szent Ágoston történelemfilozófiája

• „De Civitate Dei” (Az Isten városáról)

1. világtörténelem folyamatán belül egyre nagyobb jelentőséggel bír az egyház

2. harc a Civitas terrena és Civitas Dei között (állam – egyház, mint előkészítő)

3. linearitás (Vallomások – idő koncepció) 1. Ádám és Éva bűnbeesése

2. Krisztus születése

3. Krisztus eljövetele

Középkori és reneszánsz történelemfilozófia

Érett középkor• Fiorei Joachim (1131-1202)

• Atya• Fiú • Szentlélek

tagolása jellemzi a történelemszemléletét.

• reneszánsz

történelemszemlélet szekularizálódása /profán értelmezés/

1. az ember a történelem folyamatainak elindítója

2. nincs új felfogás, a korábbi korszakok bírálata jellemzi

Újkori történelemfilozófia (Barokk)

• 1681. Bousset1. Az emberi történelmet

az isteni bölcsesség irányítja ↔ káosz

2. Az emberek cselekedeteinek úgy kell szolgálnia az isteni tervet, hogy nem tudnak róla.

• 1725-1730: Giovanni Giambattista Vico „Új tudomány”

1. a történelem természeti és isteni gondviselés együttes színtere

2. racionális teológia = az emberek történelmi döntéseinek és cselekedeteinek formájában valósul meg a világtörténelem

3. elveti az eszkatalógia gondolatot

Újkori történelemfilozófia(Német felvilágosodás)

• Kant: „Az emberiség egyetemes történelmének eszméje világpolgári szemszögből” (1784)

1. haladásgondolat

2. teleológikus

3. racionális és morális egyén önkibontakozási folyamata

4. szekularizált

5. törvényszerűség

6. világtörténelem eszméje

7. világpolgári állapot: szabadság és jogszerűség

• Hegel „Előadások a világtörténet filozófiájáról

1. világtörténelem egységes egész

2. politikai történelem

3. szellem önkibontakozási folyamata az államban

4. szabadság állapotában való folyamatos előrehaladás

5. ész csele

6. ↔Jakob Burkhardtal való vita

Újkori történelemfilozófia(Francia felvilágosodás)

• Voltaire

↔Bousset, Leibniz

1. a történelemben megvalósuló fejlődés = tudás haladása

2. a történelem értelme az ember gyarapodása tudásban és jólétben

3. túllép az európai történelmen

• Turgot1. szekuláris haladáshit

2. kereskedelem és politika egyesíti az emberiséget – kozmpolitizmus

3. szenvedélyek, bűnök is a haladás szolgálatában

• Condorcet1. tökéletesedés

2. igazság, egyenlőség

3. jólét

4. szabadság

5. európai civilizáció minta

A 19. század történelemfilozófiája

• pozitivizmusAuguste Comte1. tudásban való szüntelen

fejlődés2. történelem→ szociológia

(azaz a társadalmi tények és törvényszerűségek kimutatása)

3. A történelemben:• gyermekkor• ifjúkor• érettkor

• materializmus, marxizmus1. dialektikus fejlődés2. szekularizált jelleg3. mozgatóerő: az anyag4. minden történelmi jelenség

gazdasági és társadalmi feltételekből ered.

5. társadalmi szerkezet a termelési feltételek leképezése

6. osztályharc /kísérőjelenség7. fejlettebb politikai formáció felé 8. az állam elhalása9. forradalom vagy evolúció

A történelem naturalizálása

• Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájához (1784-91)

1. Az emberiség történelmét természeti leírásokkal kezdi. –evolúció

2. Az ember és az állat megkülönböztetése – lsd. antropológia

3. emberi természet tipizálása a történelem folyamatában

4. történelmi korszakok nem összemérhetőek5. népszellem meghatározó volta6. Lemond a történelem értelmének kutatásáról

Az európai civilizáció hanyatlása

• Civilizációelméletek1. Oswald Spengler: A nyugat alkonya.2. Arnold Toynbee: The Study of History1-2. kölcsönhatás

Közös elemek: • kultúrák és civilizációk vizsgálata• ciklikusság• élő szervezet (keletkezés, pusztulás)• kilép az európai történelem

tanulmányozásából

Arnold Toynbee civilizációelmélete

• ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján

• a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai:

1. barbár népek anarchiája

2. rendi széttagoltság

3. ipari forradalom nemzeti állam

4. világgazdaság, világállam

4.civ. bukása

1.természettörténelem

2.társadalom

3civilizáció

Az objektív történelmi ismeret

• hermeneutika /értelmezés lehetséges szintjei:

1. tudományos – történészi

2. pszichológiai3. esztétikai• összefügg az

ismeretelmélettel

• történész szubjektivitása –portrék korszakonként változnak

• források hiánya, töredékes, hamis volta

• a jelenség csak az értelmezéssel összhangban válik értelmessé.

Collingwood

• a történelmi megismerés tárgya nem az esemény (objektum), hanem a gondolati tevékenység maga

• oka. A történelem folyamat jellegében és változásában keresendő

• történelem ismeret és önismeret összefügg.• különbség a természettudós és történész között.• haladáshit• teleológia elvetése