TTTAAANNNMMMEEENNNEEETTTJJJAAAVVVAAASSSLLLAAATTT...A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján. 1. Ismeretszerzés,

TTTÖÖÖRRRTTTÉÉÉNNNEEELLLEEEMMM 999...

TTTAAANNNMMMEEENNNEEETTTJJJAAAVVVAAASSSLLLAAATTT

2

Témák Új tananyag feldolgozása Összefoglalás,

gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám

74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

Az őskor és az ókori Kelet 7 2 9 8

Az ókori Hellász 9 2 11 11

Az ókori Róma 11 3 14 12

A középkor 14 4 18 18

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 14 4 18 16

A projekttémák feldolgozása

4 4

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

3

Témák órákra

bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET

1. Bevezető óra Ismerkedés a tanulócsoporttal.

2. 1. Az őskor Az őstörténet forrásainak bemutatása. Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése. A mitokondriális Éva elmélete. Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának bemutatása. A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések. A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért jött létre a mezolitikumban a letelepült életmód, és ez mennyiben segítette elő az élelemtermelés kialakulását?

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. az őskorra vonatkozó forráscsoportok). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az őskor szakaszainak összehasonlítása). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. a letelepedést elősegítő tényezők).

F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neander-völgyi ember, neolit forradalom É: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körül N: Charles Darwin T: „termékeny félhold” ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, társadalom, népességrobbanás

3. 2. Az ókori Mezopotámia A mezopotámiai civilizáció hátterének és jellemzőinek feltárása. A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak a tisztázása. A főbb régészeti leletek kiemelése. A társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Mezopotámiában). A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). 2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. a kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján).

F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz ÉK: ok és következmény, történelmi forrás TK: állam, életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, politeizmus

4

Témák órákra

bontása



4. 3. Az ókori Egyiptom Az ókori Egyiptom legfontosabb művészettörténeti emlékeinek bemutatása. A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) bemutatása. Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Egyiptomban). A földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációjának történetében, kultúrájában).

F: piramisok, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmus É: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332 T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és Felső-Egyiptom, Théba N: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

5. 4. Hódító birodalmak A hódító birodalmak terjeszkedési irányainak elemzése. A látványos sikerek okainak feltárása. A birodalomszervezés közötti különbségek kiemelése. A főbb régészeti emlékek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. írásos források a hódító birodalmak működéséről). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében).

F: despotizmus, ékírás É: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése) N: I. Dareiosz, Assur-ban-apli, Kürosz T: Perzsia, Asszíria, Ninive ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, állam, birodalom, kultúra, vallás, birodalom

5

Témák órákra

bontása



6. 5. Az ókori zsidó állam és Fönícia

Az ókori zsidóság történetének áttekintése. A zsidó vallás kialakulása, körülményeinek és forrásainak elemzése. A politeizmus emlékei a héber Bibliában. A zsidóság egyistenhitének összehasonlítása a többi civilizáció vallásaival. Az ókori Fönícia kulturális szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a zsidó nép történetének és vallásának írásos forrásai). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Kelet vallásainak összehasonlítása).

F: Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírás É: Kr. e. 10. század N: Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon T: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, monoteizmus

7. 6. Az ókori India és Kína története

A természetföldrajzi körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak bemutatása. India és Kína főbb kulturális örökségének bemutatása. A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az indiai társadalmi viszonyok bemutatása a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek az ókori Kínában). A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében (pl. a földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában).

F: árja, kasztrendszer, érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, Selyemút É: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete) N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-ti T: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: életmód, állam, birodalom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

6

Témák órákra

bontása



8–9. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

3. Kommunikáció Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján (pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása). 4. Tájékozódás térben és időben A megismert történelmi események időrendbe állítása (pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon).

AZ ÓKORI HELLÁSZ

10. 7. A poliszok világa A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek bemutatása. A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása. A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának bemutatása. A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők).

F: régészet, bronzkor, mítosz, mitológia, polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, görög gyarmatosítás N: Homérosz, Heinrich Schliemann É: Kr. e. 13. század, Kr. e. 8–6. század T: Knósszosz, Trója, Kréta, Mükéné ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, kereskedelem, vallás

7

Témák órákra

bontása



11–12. 8. Az athéni demokrácia kialakulása

Az athéni történelem főbb eseményeinek bemutatása. Az arisztokrata családok vetélkedése, a demokrácia irányába tett lépések kiemelése. A főbb rendelkezések elemzése a források alapján. A demokrácia fogalmának tisztázása, az athéni államszervezet működésének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Drakón vérbosszúellenes törvénye. A társadalom vagyoni felosztása. A zeugitészek hopliták, nem ökörfogatosok.) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az athéni társadalom és állam átalakulása). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása.)

F: adósrabszolgaság, teherlezárás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazás É: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész T: Balkán-félsziget, Athén, Attika ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, város, államforma, államszervezet, polgárjog, demokrácia

13. 9. A spártai állam és társadalom

A spártai állam és társadalom bemutatása az írásos források alapján. A köztudatban élő Spárta-kép és a régészeti feltárásokon alapuló megállapítások közötti különbségek kiemelése. Spárta és Athén összehasonlítása (társadalom és államszervezet).

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a spártai társadalom rétegződése, életmód). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Athén és Spárta államszervezetének összehasonlítása).

F: dór, helóta, krüpteia, vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitétel N: Lükurgosz T: Peloponnészosz, Spárta ÉK: történelmi jelentőség és interpretáció TK: társadalmi csoportok, életmód, államszervezet, polgárjog, királyság

14. 10. A görög poliszok mindennapjai

Az athéni társadalom rétegződése, illetve a nők és gyermekek helyzetének bemutatása a források alapján. A nők polgárjoga. Az életkörülmények bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az athéni társadalom rétegződése, a nők helyzete Hellászban, gyermeknevelés, életmód).

F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság, agora, pedagógus, gümnaszion ÉK: történelmi jelentőség TK: társadalmi csoportok, polgárjog, életmód, népesedés

8

Témák órákra

bontása



15–16. 11. A görög–perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

A görög–perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján. A marathóni futás legendája. Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői. Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése. Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom).

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a görög–perzsa háborúk főbb szakaszai). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. művészettörténeti emlékek Athénban, az antik dráma). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Periklész tevékenységének megítélése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész).

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, sztratégosz N: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz É: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepe T: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz, Parthenón ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: városállam, birodalom, demokrácia, államszervezet

17. 12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma

A poliszvilág válságát okozó események bemutatása. Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján. Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása. A kialakuló hellenizmus fogalmának értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Nagy Sándor hadjáratának áttekintése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a hellenizmus kultúrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése).

F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhosz É: Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 N: Démoszthenész, II. Philipposz, Nagy Sándor T: Makedónia, Alexandria, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: állam, birodalom, gazdasági rendszer, kultúra

9

Témák órákra

bontása



18. 13. Az antik görög vallás és művelődés

A görög vallás legfőbb jellemzőinek bemutatása. A vallás kultuszainak és a sportrendezvények közötti kapcsolatok kiemelése. Az állatáldozat közösségformáló szerepe. A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. görög történetírás és filozófia). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. görög mitológia).

F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófia É: Kr. e. 776 N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész T: Olümposz, Delphoi, Olümpia ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, kultúra


3. Kommunikáció Folyamatábra, diagram elemzése/készítése (pl. az athéni demokrácia kialakulása). 4. Tájékozódás időben és térben Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a görög–perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján).

10

Témák órákra

bontása



AZ ÓKORI RÓMA

21. 14. Itália első évszázadai Róma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján. Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára. A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források segítségével. A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. írásos források és régészeti emlékek). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a köztársaság államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban).

F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus É: Kr. e. 753, Kr. e. 510 N: Romulus, Remus, Tarquinius Superbus T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, városállam, államszervezet

22. 15. A hódító Róma Róma hódítási szakaszainak feltárása. A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján. A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római–pun háborúk szakaszai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Róma birodalommá válása).

F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legio É: Kr. e. 264–146 N: Pürrhosz, Hannibál, Scipio T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Cannae, Zama ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: politika, gazdaság, birodalom

11

Témák órákra

bontása



23–24. 16. A köztársaság válsága A hódítások társadalmi hatásainak elemzése. A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb szakaszainak kiemelése. Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának bemutatása.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Marius, Sulla, Iulius Caesar). A történelmi problémák felismerése (pl. a köztársaság válságának okai, egyeduralmi törekvések). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Caesar intézkedései).

F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio É: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44 N: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, Brutus T: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: birodalom, egyeduralom, diktatúra, politika, köztársaság

25–26. 17. Az egyeduralom kialakulása

A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése. Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése. Augustus principatusi rendszerének elemzése a források alapján. A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyett a békéért cserében fogadtak el. A Iulius–Claudius-dinasztia császárainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a principatus kialakítása, a Iulius–Claudius-dinasztia császárai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a principatus rendszerének működése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Augustus önéletírása és a történelmi események).

F: principatus, pax Romana É: Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14 N: Marcus Antonius, Octavianus–Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero T: Actium, Pannonia ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, birodalom, egyeduralom, diktatúra, császárság

12

Témák órákra

bontása



27. 18. Életmód és mindennapok Rómában

Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek bemutatása. A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján. A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római nevek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. Róma, a világváros). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás).

F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: főbb római istenek ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, kultúra

28. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.

29. 19. A kereszténység kialakulása

Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején. Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján. A keresztény egyház korai történetének áttekintése. A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Palesztinában, a Pilatus-felirat, keresztény szimbólumok). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Jézus életének és tanításának áttekintése).

F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóra É: Kr. u. 70 N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostol T: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, birodalom, vallás, monoteizmus

13

Témák órákra

bontása



30. 20. A császárság évszázadai

A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai. A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció). A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében (pl. a terjeszkedés határai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása).

F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchia É: Kr. u. 284–305 N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, Dacia ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, államszervezet, egyeduralom

31. 21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása

A népvándorlás menetének áttekintése a térkép segítségével (egyes népcsoportok vándorlási irányainak rögzítése). Constantinus látomásának átértelmezése. A birodalom kettéválásának és a Nyugatrómai Birodalom bukásának bemutatása. A kereszténység 4. századi történetének elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a kereszténység diadalának forrásai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a népvándorlás menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Constantinus reformjai).

F: keresztényüldözés, egyház, püspök, zsinat, dogma, államvallás, népvándorlás, hunok É: Kr. u. 313, 325, 395, 476 N: Constantinus, Attila T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, Ravenna ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés, monoteizmus

14

Témák órákra

bontása



32. 22. A Kárpát-medence a római korban

A római uralom értékelése a Kárpát-medencében. A főbb régészeti emlékek bemutatása. A főbb pannoniai és daciai városok áttekintése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Pannóniában). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. római emlékhelyek a Kárpát-medencében).

F: provincia, limes, Borostyánkő út, romanizáció É: Kr. u. 9–433 N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Napoca, Apulum ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság


4. Tájékozódás térben és időben Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása (pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása). Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a hódítások szakaszai).

15

Témák órákra

bontása



A KÖZÉPKOR

35. 23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom

A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere. A Frank Birodalom kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található. Bizánc mellett a Frank Birodalom is Róma örökösének tartotta magát; az okok tisztázása.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása).

F: kancellária, grófság É: 732, 800, 843 N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztia T: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra, államszervezet, közigazgatás

36. 24. A középkori Európa születése

A Német-római Birodalom létrejöttéhez vezető események bemutatása. A kora középkori demográfiai változások elemzése, a mezőgazdasági módszerek megismertetése. A feudális társadalom kialakulásának körülményei, az egyes társadalmi rétegek jogainak és kötelezettségeinek részletezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a kora középkori gazdálkodás jellemzői). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a népvándorlás utolsó hulláma). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a feudális társadalom kialakulása).

F: normannok, kora középkor, önellátás, nyomásos gazdálkodás, uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy, robot É: 933, 955, 962 N: I. Ottó T: Német-római Császárság ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: gazdasági tevékenység, termelés, életmód, társadalom, társadalmi csoport

16

Témák órákra

bontása



37. 25. A keresztény világ kettéválása

Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése. A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete. A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése. A pápaság politikai törekvéseinek elemzése, a pápai hatalom és a császárság küzdelmének az ismerete.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a keresztény egyház történelme a kora középkorban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a szerzetesség kialakulása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (egyházszakadás, és az invesztitúraharc).

F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, invesztitúra, regula, teológia, Canossa-járás É: 1054, 1075 N: Szent Benedek, VII. Gergely T: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra

38. 26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás

Az iszlám vallás történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése. Mohamed történelmi jelentőségének megértése. Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése. A muszlim vallású térségek ismerete napjainkban.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az iszlám hit jellemzői, az arab terjeszkedés). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Mohamed életének és tanításának áttekintése).

F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síita É: 622, 732 N: Mohamed T: Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

17

Témák órákra

bontása



39. 27. Városfejlődés a virágzó középkorban

A virágzó középkor időszakának a kiemelése, a korszak összehasonlítása a kora középkorral. A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete. A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a középkori gazdálkodás jellemzői). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. városi önkormányzat és céhes gazdaság). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka).

F: virágzó középkor, polgárság, városi önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza É: 11–13. század T: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

40. 28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa

A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete. A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése. A lovagi életmód és neveltetés bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a keresztes hadjáratok okai és szakaszai). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a lovagi életmód jellemzői).

F: keresztes hadjáratok, templomosok, johanniták, lovag (társadalmi helyzet, értékrend, harcmodor, kultúra) É: 1095, 1187, 1204, 1291 N: Szaladin, I. Frigyes, Oroszlánszívű Richárd T: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, vallás


18

Témák órákra

bontása



42–43. 29. Nyugat-Európa államai a középkorban

A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete. A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az angol rendi mozgalom dokumentumai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a rendi monarchiák államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a királyi hatalom helyzete).

F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchia É: 1215, 1265, 1302, 1356 N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, államszervezet, közigazgatás

44. 30. A középkor művelődése

A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése. A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése. A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. középkor filozófiája, egyetemek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. román és gótikus építészet). Ismeretszerzés más tantárgyak és szaktudományi munkákból (pl. szerzetesek világa, eretnekmozgalmak).

F: hét szabad művészet, teológia, skolasztika, egyetem (karok, autonómia), kolduló rendek, eretnekség, inkvizíció, román stílus, gótika N: Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos, III. Ince T: néhány egyetem (pl. Bologna, Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó) ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

19

Témák órákra

bontása



45. 31. A hanyatló középkor A hanyatló középkor fogalmának az értelmezése, illetve a korábbi korszakokkal való összehasonlítás. A pápai főhatalom helyzetének az elemzése az időszakban. A százéves háború okainak elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d'Arc történelmi szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Nyugat-Európa válságának háttere). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a százéves háború menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Jeanne d'Arc történelmi jelentősége).

F: hanyatló középkor, pestisjárvány, százéves háború, „avignoni fogság”, nyugati egyházszakadás É: 1337–1453, 1415, 1431 N: Jeanne d'Arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz János T: Krím félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, történelmi forrás TK: lesüllyedés, gazdasági válság, politika, birodalom

46. 32. Közép- és Kelet-Európa államai a középkorban

Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak bemutatása. A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának bemutatása. A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai, dinasztikus kapcsolatok a térségben). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a mongol/tatár hódítás üteme).

F: hospes, ortodox kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német Lovagrend É: 1241–42, 1410, 1415 N: Dzsingisz kán, Batu kán, III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond T: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: gazdaság, életmód, politika, birodalom, vallás

20

Témák órákra

bontása



47. 33. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az oszmán terjeszkedés szakaszai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Oszmán Birodalom államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a balkáni államok sorsa).

F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsák É: 1389, 1396, 1453 N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. Mohamed T: Kis-Ázsia, Konstantinápoly – Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

48. 34. Reneszánsz és humanizmus Itáliában

Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének bemutatása. A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet bemutatása. A reneszánsz stílusjegyek elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az itáliai városállamok jellemzői). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. reneszánsz építészet és művészet). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. humanista tudósok).

F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás N: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, Gutenberg T: Velence, Firenze, Mainz ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

21

Témák órákra

bontása



49. 35. Hétköznapi élet a középkorban

A középkori életviszonyok bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel. A nők és gyermekek helyzetének elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival. Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. nők és gyermekek helyzete a korban). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. életkörülmények a középkorban).

F: lovagi értékrend, apród, inas, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, vallás


51–52. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. Számonkérés.

4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem elemzése (pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11–15. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. az arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása).

22

Témák órákra

bontása



A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG

53. 36. A magyar nép őstörténete

A magyar őstörténelem vitás kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján. A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok bemutatása. A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei. A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. a magyar őstörténelem forrásainak értékelése). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő elméletek a magyarság eredetéről). A földrajzi tényezők szerepének felismerése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai).

F: finnugor nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződés T: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés

54. 37. A honfoglalás és a kalandozások kora

A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének bemutatása. A magyarság életmódjának elemzése a források alapján. A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével. A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a honfogaló magyarok életmódja, harcmodora). 2. Kritikai gondolkodás Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására (pl. a magyar honfoglalás menete). A történelmi problémák felismerése (pl. a kettős honfoglalás elmélete).

F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodor É: 895, 907, 933, 955 N: Árpád, Álmos T: Vereckei-hágó, Pozsony, Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalmi csoport, felemelkedés, életmód, politika

23

Témák órákra

bontása



55–56. 38. Géza fejedelemsége és Szent István királysága

Géza fejedelem és I. István politikai lépéseinek áttekintése. A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján. I. István államszervező tevékenységének bemutatása. Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a meghatározó döntések hátterének feltárása. A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az egyház- és államalapítás fő vonásai). A források áttekintése és értékelése (pl. Szent István törvényeinek elemzése). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Géza fejedelem külpolitikai nyitásának oka).

F: primogenitura, szenioratus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépek É: 972–997, 997/1000–1038 N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gizella T: Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, politika, állam, közigazgatás, államszervezet, királyság, vallás

57. 39. A Magyar Királyság első évszázada

A Szent István halála utáni évtizedek áttekintése. A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában. A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése. Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése.

2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása). A történelmi események nyomon követése (pl. trónviszályok Szent István halála után).

F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent Korona É: 1077–1095, 1095–1116 N: Imre herceg, Vazul, Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves Kálmán T: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi mobilitás, életmód, politika, törvény, vallás, kultúra

24

Témák órákra

bontása



58. 40. Gazdaság és népesség a 12. században

A népesedési viszonyok és az életkörülmények áttekintése. A gazdasági viszonyok fő vonásainak áttekintése az időszakban. Az ország külpolitikai helyzetének bemutatása a 12. században.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. népesedési és gazdasági viszonyok elemzése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Freisingi Ottó krónikarészlete).

F: kancellária, hospesek, szászok, domaniális jövedelmek, regálejövedelmek É: 1172–1196 N: III. Béla, Mánuel császár, Anonymus T: Szászföld ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

59. 41. Az Aranybulla kibocsátása

II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése. Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése. Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben, illetve információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése (pl. az Aranybulla elemzése).

F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradék É: 1205–1235, 1222 N: II. András, Gertrúd T: Halics ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, politika

25

Témák órákra

bontása



60. 42. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése. A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek bemutatása. A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a 13.század végén.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a tatárjárás menete és következményei). 2. Kritikai gondolkodás Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. IV. Béla „második honalapítása”). A történelmi változások nyomon követése (pl. az utolsó Árpádok időszaka).

F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritás É: 1235–1270, 1241–1242, 1301 N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. András T: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezés TK: társadalom, politika, népességfogyás


62. 43. Magyarország az Anjouk korában

A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban. I. Károly gazdasági reformjainak bemutatása. Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével. A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjou-kor időszakának értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. I. Károly gazdasági reformjai). A források áttekintése és értékelése (pl. az 1351-es törvény). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a kiskirályi hatalom felszámolása). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. (Nagy) Lajos külpolitikai törekvései).

F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, perszonálunió, ősiség, úriszék, báró, köznemes, kilenced É: 1308–1342, 1312, 1342–1382, 1351, 1370 N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Csák Máté, Anjou Mária, Hedvig T: Visegrád, Rozgony, Nápoly, Krakkó ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, kultúra

26

Témák órákra

bontása



63. 44. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

A királyi hatalom helyzetének bemutatása Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején. Zsigmond külpolitikájának bemutatása. A török elleni védekezés első évtizedeinek elemzése a térkép alapján. A Zsigmond halála utáni események bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Zsigmond belpolitikai tevékenysége). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az Oszmán Birodalom elleni védekezés). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zsigmond külpolitikai tevékenysége).

F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlés É: 1387–1437, 1396 N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert T: Nikápoly, Galambóc ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: társadalom, politika, állam

64. 45. Gazdasági és társadalmi változások a 14–15. században

A késő középkori jobbágyság jogi és gazdasági helyzetének bemutatása. A magyar városfejlődés és a polgárság jellemzése és összehasonlítása a nyugat-európaival. Erdély földrajzi és etnikai áttekintése térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a középkori magyar városfejlődés). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Erdély a középkorban, a társadalom átalakulása a késő középkorban).

F: székely, szász, erdélyi vajda, rovásírás, kollektív jogok, autonómia, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros T: Székelyföld, Szászföld, Szepesség, Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kultúra

27

Témák órákra

bontása



65. 46. Hunyadi János török elleni harcai

Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével. A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440–1457 között. A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján. Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Hunyadi János politikai pályája). A források áttekintése és értékelése (pl. a nándorfehérvári diadal). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Hunyadi János hadjáratainak áttekintése).

F: erdélyi vajda, kormányzó É: 1440–1444, 1444, 1456 N: I. Ulászló, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Hunyadi László T: Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: politika

66. 47. Hunyadi Mátyás uralkodása

Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése. Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján. Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Mátyás hatalomra kerülésének körülményei). A források áttekintése és értékelése (pl. Mátyás gazdaságpolitikája). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere).

F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonal É: 1458–1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: felemelkedés, adó, politika, kultúra, életmód

28

Témák órákra

bontása



67. 48. Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon

A legfontosabb középkori történeti munkák bemutatása. A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban. Mátyás reneszánsz udvarának elemzése a források alapján. A középkori Buda fejlődésének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A tanultak felhasználása új feladathelyzetben (pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. történeti irodalom). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. a középkori Buda).

F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio Bonfini T: Kassa, Ják, Pozsony ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra


69–70. Összefoglalás, ellenőrzés A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján. Számonkérés.

4. Tájékozódás térben és időben A tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai). Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.

71–74. A projekttémák feldolgozása

Documents

TTTAAANNNMMMEEENNNEEETTTJJJAAAVVVAAASSSLLLAAATTT...A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján. 1. Ismeretszerzés,