Grg mvszet

Grg mvszet

Eurpaisgunk forrsa, emberkzpont kultra

Antropomorf istenek

I. A grg mvszet kezdetei a/ Krta szigete, palotk, i.e. 2. vezred els fele

Knsszoszi palota, Krta, i.e. 18.sz.

Bonyolult alaprajz

Falfestmnyek

A mkni kultra,i.e. 16-13. sz.

Mkn vra, i.e. 14. sz.

Oroszlnoskapu

Atreusz kincseshza

lboltozat

Homroszi kor, i.e. 12 - 8. sz.

1. Geometrikus stlus

Geometrizlt ember s llatfigurk

2. Orientlis vzakp

Archaikus kor, i.e. 7 6. sz.,

Feketealakos vzakp

Vrsalakos vzakp

2. ptszet: templomptszet jellemzi

Mindennek a mrtke az ember (Prtagorasz)

b/ A frfias oszloprend: a dr oszlop

A dr frz: triglif s metop

A ni oszloprend: in oszlop

A frz: folyamatos dombormszalag

A legjellemzbb rszlet: voluta (csigavonal)

Dipterosz

Egy ksbbi (klasszikus kor, i.e. 5. sz.) oszloprend: korinthoszi

Legjellemzbb rszlet a prnatag akantuszlevl (medvetalpf) dsze

Grg lakhz, trium megjelense

A sznhz (tetrum)

Hres pldk: Epidaurosz, i.e. 330

Delphoi

Taormina

Az archaikus kor szobrszata

Ifj frfi (kurosz, archaikus Apolln)

Leny (kor)

Az archaikus mosoly

IV. A klasszikus kor (i. e. 5 - 4. sz.): a grg kultra fnykora

ptszeti plda: az athni Akropolisz, i. e. 5. sz.

Fellegvr, magas vros

Az Akropolisz ma

A Parthenon: Athna temploma

A cellban llt Pheidiasz hres Athna szobra

Athna szletse, Athna s Poszeidon vetlkedse

Gazdag szobrszati dsz, Pheidiasz a vezet szobrsza

A timpanonok

A metopk: kentaurok s lapithk harca

Erechteion: Athna s Poszeidon temploma

In oszloprend

Legismertebb rszlete a Kariatidk csarnoka

A szobrszi nyelv fejldse

leth s eszmnytett ember

Bronz szobrok

a/ Delphoi kocsihajt, i. e. 5. sz.

b/ Mron: Diszkoszvet,i. e. 5. sz.

c/ Polkleitosz: Drdaviv, i. e. 5. sz.

Ellenttekbl teremt egyenslyt: kontraposzt

A tkletes arnyok knonja

Eltr knonok
Lszipposz mve

d/ Pheidiasz, az kor leghresebb szobrsza
Olimpiai Zeusz

A Parthenon szobrszati dsznek vezet szobrsza: timpanonok, metopk

Pallasz Athna,i. e. 5. sz.

Pallasz Athna(rekonstrukci)

e/ Praxitelsz: Knidoszi Aphrodit, i. e. 4. sz.

A hellenizmus kora, i. e. 3. sz.- 1. sz.,1. ptszet

Tervezett vrosok
Pergamon

Zeusz oltr, rekonstrukci, Berlin

Az istenek s a gigszok harca

a/ Szamothraki Nik, i. e. 200 k.

(Rodoszi Athanadrosz, Agszandrosz s Poldrosz:) Laokon, i. e. 2. sz.

Vge
Ksznm a figyelmet