KUK - I-31-71-elsoresz-OVARI-iskola

8/8/2019 KUK - I-31-71-elsoresz-OVARI-iskola

http://slidepdf.com/reader/full/kuk-i-31-71-elsoresz-ovari-iskola 1/41

31

3. feiezet.

János Zsigmond halála után.

János Zsigmond halála után az unitárizmus sorsa rosszra

fordult, ami a kollégium k ü l s ő és b e l s ő életében egyarántéreztette hatását. Haner úgy fejezi ki magát, hogy .az országban minden e l l e n k e z ő r e fordult". A helyzet e rosszabbodásának k ü l s ő politikai és b e l s ő viszonyok az okai.

Utódja Báthori István, jelmondata: lsten hánnat tartottfenn magának: a s e m m i b ő l teremteni, a j ö v ő t tudni s a lelkiismeret feleli uralkodni. A lelkiismeret felett való uralkodásisteni joga nála azonban csak jelszó maradt. Semmi sem való

sult meg b e l ő l e . Összes vallásügyi intézkedései ezt bizonyítják.Minden iránt mély ellenszenv élt benne, ami unitárius volt éss z a b a d e l v ű . Dávid Ferencet személy szerint gyülölte, mert ahatholicizmus megrontójának tartotta s tanaitól féltette a társadalom rendjét. E l s ő uralkodói tette az volt, hogy udvarábólminden unitáriust eltávolított. Dávid Ferenc helyébe udvariprédikátorául Alesius Dénest nevezte kL 1571 szept. 17-én egyrendelettel megliltolla vallásos könyvek kinyomatását vizsgálat

nélkül. Ennek végzetes hatása volt a csak most megalakultegyházra, mert kiveIle a v e z e t ő k k e z é b ő l azt a legfontosabbeszközt, mellyel k ö v e t ő i k e t irányíthatják és összetarthatják. Alegtekintélyesebb unitárius pártfogók vagy elhalnak, vagy átállanak más felekezethez, vagy visszaszorított helyzetükbentehetetlenek lesznek. Elvette a gyulafehérvári nyomdát, melynek Dávid Ferenc f e l ü g y e l ő j e volt.

E k ü l s ő csapásokhoz j ő n e k a b e l s ő egyenetlenségek és

a hittani kérdésekben valóe l t é r ő

felfogásokés

meghasonlások.A Krisztus nem imádásának tana, melyet Parutha Katechesiseés Somrner m ű v e i vetettek fel. már 1570 elején, a marosvásárhelyi országgyülés e l ő t t egy évvel. az unitárius egyház legjell e m z ő b b hitelvei közé tartozott. Dávid már 1569-ben hive volte tannak, de pár hónappal a vásárhelyi diadalmas országgyülés után megáll a reformok útján s Melius és Károli unszolásai ellenére határozottan a Krisztus imádása mellettnyilatkozik. Talán a vallásos felvilágosodásban meg nem e r ő -södött hiveket féltette, vagy aggódott a fejedelem halála miattbizonytalanná vált j ö v ő miatt, talán Blandrata beszélte le anyilt f e l l é p é s r ő l ? Amit 1569-71-ben. t é v e d é s b ő l " elmulasztott,azt akarta pótolni következetlenül , s ő t csekély vigyázattal" a s z a b a d e l v ű s é g útjáról már letért o r ~ z á l l o s viszonyokfigyelembe nem vételével. mikor 1574 táján hirdetni kezdte aKrisztus nemimádásának merész tanát akkor, mikor a feje-



32

delmi széken nem jóbarát. hanem ellenség ült s a jezsuitákErdély határán álloItak.'

Az 1572-ben Olaszországból hazajölt tanulók a lélek halhatatlanságát ostromolták. Tóth Miklós a feltámadás tanáttagadta.

Somrner 1572-ben megtámadta a hit á ltal való megigazulás tanát. valamint az e r e d e n d ő b ű n hitcikkét is. Szept. 19-énaz unitárius szeniorok elé terjesztette. de ezek megmaradnakkorábbi álláspontj ukon s azt védelmezik. Szemére vetik. hogyaz egyházat ok nélkül zavarja. Somrner tárgyalja a keresztséget is. m e l y r ő l az a felfogása. hogy szimbolikus j e l e n t ő s é g e vans ma nincs rá szükség. hanem csak a kereszténység kezdeténvolt. Ennek a következménye lelt. hogy k é s ő b b e n csak a fel-

n ő I t e k e t keresztelték meg.1570-ben Miklós (Sztárai 7) predikátorról a városi tanács

végzése: plebánus uram kivánsága szerint, bíró uram intse.hogy csendességben legyen a keresztelés f e l ő l való tanításbana szinodusiglan és amire olt végeztetik. maradjon is abban.1578-ban a gyermekkeresztség beszünteltetelt. (Pokoly, Az unitárizmus Magyarországon. Prot. Szemle. 1898.) Pokoly JánosZsígmond halála után az unitárizmus "gyors aláhanyatlásá

nak" okát abban látja, hogy ..sehol egy bizonyos hittétel. melye g y e z ő értelemmel elfogadtatnék a hitsorsosok által". .Ez abizonytalanság. ez a chaotikus zavar ép oly, s ő t e r ő s e b b tén y e z ő az unitárizmus hanyatlásában. mint a k ü l s ő üldözés.avagy a politikai viszonyok k e d v e z ő t l e n alakulata". Pokolynakigaza lehet ebben. mert ebben az i d ő b e n az unitárizmusnakközépponti gondolatán. az egy lsten hitén kivül. a többi hittételei nem voltak megállapítva és rendszerbe foglalva. A lel

kek állandó forrongásban éltek. Ezek a zavbrok és ellentétestanítások okozták. hogy János Zsigmond az 1570. évi medgyesio r s z á g g y ű l é s e n .. az mostan támadott eretnekségek és azokindítói m e g b ü n t e t é s é r ő l tesz javaslatot s hoza t törvényt. Ezekenaz anabaptismust. a lélek halhatatlanságának tagadását kell értenünk. Báthori alatt. l 572-ben. a tordai o r s z á g g y ű l é s tilalmaaz új szekták és felekezetek ellen, az unitárizmus kebelébenf e l m e r ü l ő úiítások ellen irányul.

Dávid Ferencre magára súlyos csapások nehezedtek. Azudvari papság és a fehérvári nyomda felügyeletének elvesztésévei nagy jövedelem t ő l esett el. Meghasonlott egyházközségee l ő l j á r ó i v a l Kolozsvár tanácsával a lelkészi javadalmazás miatt.A plebánusnak szabad asztallal kellett tartania a mestert s aprédikátorokot is fizetnie kellett. Fizetésjavitást kért s ezért

I Kanyaró A Krisztus nemimédés tana 1570-ben. Ker . M a g v e t ő , 1895 .



hiv Iv I Idell/. 157 \ jon. 3-1 I I/sz v n k restiOl. gye7.-ked ' 11 . oko mind n vo lószln Cls II sz rinl (IZ 6 IInYlIgizovorl!lbon IIOJ'(lHc ndc5. Udvorl PllP koróbo n 80jó I klózsl6j6ban,; lIg 110 11 - ti szolg{ 101 I l-U sli nl . 1572-b n r IOj6nU o. h ilY",Indk I n /llZ I r SZere 8zo lgó lnl f íJ, csold'OIlY o mogyo r prédl

Ild lor Itldd8dUll I mog lollorllh ll880 (J lI kob E. lörl. II.210- 217. 1.) . ílO ltldl I I b n ls Ay mósl rlók II szomorúSÓI! II. 1573-bon m II holI omm r s i tl nyo . UIIYo nez vb nrn ó80dsz r n6s0 11 . d n m II nyul/odl hóZlls I I l. m ri n msok ru II rptl lvo r f Iyl közöllOk. om ly vólóssol v gz6döll.

Ez k o lonb II gy n 11 -ns g k. o l, dv z611 n polItik III visz n ok ' 8 súlyos llflyogi go nd ol, oz 0116. h IlY \573 d c.27- n ol on agg da lm a \( Iözöll Irjo Krokkóbo Polo logushoz.hogy mind n nop r088zo bbro fordul sorsuk . Házassági pö ro8 m Ich I II II dv z6 hol118so1 oz unitá rius egy ház I jllld6séres rllsöd s r .

A mós dlk nagy sopós az unllá rlzmu sro Bókes bukáso(1 575 /ul. 7- n a sz nl pó ll Sa lóban). A Irón ri lolylololl z aIIO zd m p n vo llósl há lt r mioll váll olyo n v reS8 . Nemv I II n. hon m ludol08 I rvsz rOs g. m lyn l, c lio oz unitá-rius v ll . hogy B k s hiv II Kol ozsvárpiO ón önblzo lom m gr nd Ul , t i klcslnyhitOek

IngodozniAz 1576 januórlu sl m ggy si oz unitá rius

suP rlnl nd nsl el m I o va llás dolgá-b/Ill s mmll n ujllson, amib n . 8zon á llo-poibon m/lfodi on". D ugyon z vi kolozsvórl országgyOI s ozslOilltll rlás l cS8 k Koloz vórra S Tordára korI á loUo. Viszo nlt i köv lk vi lordol orszóggyO I s o rer. pUspökölI Ibiz181j 0. hogy " O más va llóson levll popokal is serkenlve.

Iniv '. lanllvo az 6 l l · ir .. von hassa .L h -I lI "n n m lá lni ill ozl o c II, ho gy Dávid FerenclIyhézál hiv inek számát aposszák.

Bálhori II sz n ö cs po litikájá t I Iylolla. 1578ápr. 24. m g8 1kollo azt 8 v lI'Z les lörvényl azInn ovolorok 8mely oko I sz Dávid Ferenc tr811'édiájának.Enn ,k 16zm ny ul ludnunk k II . hogy 8 jezsuilák Idllbenszé lIIng zni be (\ városba s 1.1 F renc-rendlek zárdájébon litkon Isi nllszlel 1·1 tarlanak. A százf rfIak 1577 szepl.I. z ll -n S minihogy "a klaslromban

(\ . kérik 1.1 hogyt\ btlj t szUnl ss n l "g. Err 1.1 II r sr volt válasz a Fe-r n I s hive lI suJtó országgyO lésl v ' gz s. melyel Dávid

Itlltáso a szószéki61. nemsokára lelarlózlalóse. a lár"ya lá••lit I 8 • a börlön s halála kövelell.

3



. Báthori István 1576 elf'jén Lengyelországba költözött. deállandóan figyelemmel kisérte a szomszédos Erdély vallásiügyeit. Már 1567 nyarán. mikor János Zsigmond betegen fe-küdt. gondolkozott egy jezsuita kollégium felállításán. De afejedelem felgyógyult s tervével hallgatnia kelleti. Mikor Erdélyfejedelme lett. iskolaalapításra nem gondolhatott. mert a jezsuiták behivásával nem akarta maga ellen zúditani a protestánsurak haragját. kiknek megválasztását köszönhette. De a tervetnem ejtette eL 1578 tavaszán jelentette szándékát apápának.ki örömmel támogatta azt. Egy év mulva. 1579 tavaszán Báthori Kristóf jelentette királyi öccsének. hogy elérkezett az i d ő a jezsuiták beküldésére. mert .a m i n d e n k i t ő l g y ű l ö l t DávidFerencet kénytelen volt elfogatni. hogy számot adjon tanairóls aligha kerüli el a halált." Hogy útjokat e l ő k é s z í t s e . egy udvari prédikátort küldött Kolozsvárra s a városi tanácshoz szigoru parancsot. hogy bántani ne merjék. Hogy a papot bántódásne érje. a lakosság és kivált a tanulók r é s z é r ő l és . semmi!O'alázatos szó rajta ne essék", a k ö z g y ű l é s elrendelte a birónak: .hivassa be a mestert és hagyja meg neki. hogy megfenyítse az gyermekeket, hogy semmi kiáltással, vagy gyalázatos szóval ne illessék az megmondott papot" bejövetelekor.

Báthori István késedelem nélkül útnak inditotta Szántó(Arator) Istvánt nehány társával. akik okt. I-re érkeztek megKolozsvárra. S mikor Dávid Ferenc a dévai vár börtönébenutolsó napjait élte, a jezsuiták Monostoron már megkezdeltékaz ifjúság tanitását.

Az 1579 okt. 20-24-i tordai o r s z á g g y ű l é s e n a fejedelemmár bemutatta a l e n g y ~ 1 király levelét s e l ő a d t a , hogy ajezsuitákat Kolozsmonostorra már be is hozta az ifjúság ok

tatása végett. Az o r s z á g g y ű l é s befejezett ténnyel állott szemben.Nem tehetett egyebet, mint tudomásul vette, de könyörgött afejedelemnek, hogy ..ami végre hozatta ő k e t , viseljék csakabban magukat, a tanításon k i v ű l ne menjenek. legyenek atanítás tisztéhez kötelezve. hogy a k ü l ö n b ö z ő tanítók közt háboru ság ne következzék".

Képzett. buzgó és lelkes tanítók voltak ezek a jezsuiták.akik azzal a céllal küldettek ide, hogy az arianusols hatását

ellensúlyozzák s a tanulókat iskolájukból elvonják. .. Ugy indultmunkájuk, mondja Veress Endre. hogy Kolozsvár unitáriusaités egyéb újhitü lakóit bámulatba ejté." Báthori Kristóf 1 5 7 9 . b e ~ írja a lengyel királynak, hogy levele keltének napján LeleSZIpáter 40 unitáriust keresztelt meg.2 A tanulók száma nemso-

• A kolozsvá ri Báthori . egyetem története lerombolásáig. 1603-ig. Er·M lyi Múzeum. 1906.



kára emelkedett." "sok nemes ifju lévén köztük. kik e l ő b b protestáns iskolába jártak és eretnek·elvek szerint nevelkedtek:De az t ű e k " mindent elkövettek. hogy a tanulókat visszatartsák az új iskolától s így a kétosztályu iskola f e l s ő b b osztályában nem mutathatlak fel olyan eredményt. amilyent óhaj

toltak. 1580 húsvétja után felállították a harmadik. humanioraosztályt. pedíg itt csak ideiglenesen m ű k ö d t e k s alig várták.hogy beköltözhessenek a városba . hol a fejedelem épületetigért nekik. Az építkezés tervének puszta hire aggódaImat keltelt s már a jun. 20. k ö z g y ű l é s e n szóba hozták a dolgot. dea k ö z g y ű l é s i d ő e l ő t t i n e k tartotta a tiltakozást. Tavasszal megkezdték a hely kimérését. A t a n á c ~ ápr. 2-án követeket küldött a fejedelemhez könyörögni. "hogy ne szállítaná közéjüka városba. mert nagy e g y e n e t l e n s é g t ő l . háborúságtól f é l ő ad o l o ~ . J ő t a v á ! o ~ n a k s z a ~ ~ d s á g a kezd v e a z e ~ e l e m b ~ n forogm. O Nagysaganak van JO helye Monostoron IS. hova afélescholát építhet." A fejedelem május 5-én kelt levelében ígyfelelt: országában a t u d o m á n y e l ő m o z d í t á s a s az ifjúságközt ti szabad mesterségeknek elterjesztése végett határozta elmagát Kolozsvárt a jezsuita kollégium felállítására." Biztosítjaa várost. hogy a kollégium alapítása által régi szabadságait.kiváltságait és mentességeit nem akarja csorbítni s a tanító

intézetet azért állítja fel. hogy annak díszére és hasznára legyen. 1581 április havában a jezsuiták beköltöznek Kolozsmonostorról a Farkas-utcába. A fejedelem május elejére Kolozsvárra jött az o r s z á g g y ű l é s r e , amely kimondotta, hogy afejedelem jezsuitákat M o n o ~ t o r o n , Kolozsváron és Fejérváronk i v ű l "ujabb helyekre, városra avagy falvakra ne plántáljon. "O r s z á g g y ű l é s után kis fiával a jezsuita kollégium megnyítóünnepélyére ment, ahol a tanulók dialogusokat, iskolai drámát

adtak e l ő s ez annyira tetszett a hallgatóságnak, "hogy azúj hifúek közül sokan beadták fiaikat az iskolába." A pá!e,rekbuzgalma alig két e s z t e n d ő alatt ..400-nál több lelket tentettvissza a régi hit kebelébe". . . ,

Báthori Kristóf a kolozsmonostori, bácsi és jegenyei JOszágok mellé újabban a Blandratától e l c s e ~ é l . t Kajánt?, Tiborcés Bogártelke birtokát adományozta a kollegIUmnak ugy, hogy500-nál több jobbágya volt. 1581 május 27-én meghalt. .,

A fejedelem halálával azonban nem szünt m ~ g az umtariusokra n e h e z e d ő nyomás. A dolgokat t o ~ á b b r a I,S a l e n g y ~ 1 király irányította. Kristóf halála után 1581 J u ~ . 12:en .leveleta 12 kormányzótanácsoshoz Zsigmond nevelese ugyeben, m!tGám János unitárius f ő u d v a r m e s t e r vezetett ugyan, de a tam-

a Erdélyi Károly : A kolozavári r. kalh. /6gimn. 1897/98. évi érleail6je. 9. I.

3'



tást tényleg jézsuiták végezték: .A gyermek tanításában semmiváltozást ne tegyenek, se pedig a religioban meg ne háborítsák" .Az két jezsuitát, az melyekkel az gyermeket taníttatta, valamin e m ű rendelésbe az szegény bátyám tartotta, azon állapotbanés békességben tartsák. Az monostori és kolozsvári collegiumotés societast (= a jezsuitákat) kegyelmetek minden injuriátólmegoltalmazza és mindezekben megtartsa az szegény bátyámrendelése szerint és ha mit épületére .collegiumnak designált,ordinált, azt kegyelmetek beteljesítse." (Ker. M a g v e t ő 1877.28. I.) 1581 máj. l2-én Vilnán írta alá alapító levelét, mellyelaz iskolának akadémiaí jelleget biztosítot!. feljogosítván a baccalaureus. magister és doctor cimek adására. Ez alapító levélnyílván elárulja a király szándékát. ami nem más. mint: fenn

tartani az igazi és ő s e r e d e t i (verus et genuinus) istentiszteld el.Nemcsak a tudományt akarja terjeszteni, hanem a Kolozsvártelterjedt vallásos tévelygéseket is üldözni. tehát az unitátizmusellen irányul. 1583 febr. l3-án kelt alapitólevelével létesítette aseminariu mo t s évi 1000 magyar aranyfrtot rendelt részére aszász papok dézsmájából. És adta az Alsó- és F e l s ő z s u k határán

l e v ő Barátok tavál. A pápa 1200 tallért igérI. Possevino azalapítólevéllel márc. l-én érkezett Kolozsvárra s tárgyalni kezdet!

a városi tanáccsal a szeminárium felállítása érdekében. Dea lkalmatlan épületet ajánlottak fel, mire Possevino azzal fenyeg e t ő z ö t t . hogy a fejedelemmel az óvári Domokosok zárdáját

véteti el az unitáriusoktól. Erre megállapodtak, hogy a várossaját költségén házat vesz a szeminárium részére. Possevinoelútazván, utódja Campani János Pál, ki a kollégium új rektorával Capicio Ferdinánddal intézte az építés ügyét, A király1585 végén elrendelte a bölcsészet és teológia tanítását.

Hogy mennyire szívén viselte a lengyel királya kollégiumügyét, mutatja egyebek mellett végrendelete. Ebben meghagyjaBáthori Zsigmondnak : "mindenek felelt a kolozsvári és fejérvári kollégiumokat hagyom és bizom rád, amely kollégiumokata te atyád és én s!'lját tehetségünkböl alapítollunk. senkinekjogát nem sértve. Ugy oltalmazd és védd ezeket, ahogy szívednek drága azon hazánk üdve. melynek fejedelme vagy".Az ariánusok követelni fogják megsemmisítésüket. a te kálvi

nista és lutheránus tanácsosaid támogatni fogják eretnekudva ri ifjoncok helyeselni fogják. te azonban tartsd és olta l-mazd öket . ha kedves a lelked üdve".

Báthori Zsigmond minden alkalmat megragadott szeretetének megmutatására. Igy 1587 öszén a kolozsvári országgy ülés utá negész udvarával meglátogatta az iskolát s résztve tt a tanulók vizsgálatán. Volt hittani vitatkozás is s ..ez annyira meg indította azellenfeleket is. hogy sokan hozzájuk adták fia ika t nevelésbe" .



37

A lengyel király. leghatalmasabb támogatójuk meghalván.a többi vallásúak elérkezettnek látták az i d ő t a fellépésre.

Mikor 1588 okt.·ében az enyedi országgyülésen a rendekpanaszolnak ellenük. ezek azzal védekeznek. hogy minden

vallástm e g \ ű r n e k .

még a zsidókat is. csakő k e t

nem. a fejedelem n e v e l ő i t : azonban inkább elszenvedik a halált. semhogy a fejedelem és az ország üdvét a gonosz kezébe adják.A fejedelem feloszlatta az országgyülést és dec. 8-ra Medgyesretette át. A fejedelem e l ő t e r j e s z t é s é b e n nem érintette ezt azügyet. de a rendek azt kivánlák. hogy mindenek e l ő II ezt vegyék e l ő s minthogy a békét és a lelkek nyugalmát zavarják.üzessenek ki. De ez a kivánság nem ment ellenmondás nélkül.Voltak. akik ügyüket pártolták. A medgyesi templom zajos ve

szekedések és viták tere letl. A jezsuiták is megjelentek. Szótkértek. Ök senkit sem bántoltak. nem is maguktól jöttek be.hanem a fejedelem hívta. A rendek csendesen hallgatlak. Mikoraztán eltávoztak. a vita megint hevesen e l k e z d ő d ö t t s ez ígytartott napokig. Dec. l3-án Zsigmond azt üzente. hogy nemtehet s z ü l ő i ellenére. álljanak el kivánságuktól s tárgyaljanake g y e b e k r ő l . Az országgyülés 25 tagot választott. kik e l ő a d l á k aFejedelemnek. hogy a jezsuiták az ország e l ő l e g e s beleegyezése

nélkül jöttek be. ami már magában törvénytelen. Tanítottákugyan az ifjúságot. de ez nagyon hetyke. maguk szerteszétjárnak. a Székelyföldön is terjesztik tanaikat. processziókkalbosszant ák a népeI. tanulóik fegyveresen járnak. Kolozsvártaz utcákon az embereket kigúnyolták. a darabontokat a városkapujánál szidalmazták.

Az országgyülésen a mi r é s z ü n k r ő l két paptársával együtIH unyadi Demeter volt jelen. kinek nagy része volt a kizárás

kimondásában. ..Nem veszitek észre. - így szólt a jezsuitákjelentése szerint - hogy amint az osztrákok ellen a bécsiseminariumol. a litvánok ellen a vilnai! állítotla : úgy állítotlaErdély ellen a kolozsvárit. m e l y b ő l a tanulók oly feJfegyverzetten jönnek ki. hogy magát is fenyegetlék s a város kapuitő r z ő poroszlókat meglámadták. Ha ezek az országban hagyatnak. rövid i d ő alatt vége lesz Erdélynek. Amint nehány éve l ő t t a római pápák nagy tömeg kincset hordottak el. ha a

kath. hit megnövekszik. félnünk kell. nehogy visszakövetelikazon egyházi javakat. melyek minthogy már a nemesség köztki vannak osztva. csak nagy kárral és bosszúsággal adathatnakvissza". A kolozsváriak sérelme az volt. hogy ifjaik Demeterpüspököt bántalmazták kihivóan és bosszantás végett a koporsókat nagy pompával v'iszik végig a városon s hogy a p á p ~ aszeminariumot az összes eretnekség ellen állítotla fel épen Ide.

A fejedelmet annyira oslromolták. hogy választania kel-



38

Jell a Irón és a jezsuiták között. Az o r s z á g g y ű l é s végül számű z e t é s ü k e t kimondotta és Zsigmond ..szivében titkos ellenmondássaI" megesküdött. hogy a jezsuitákat Erdélyben nemt ű r i meg. be sem hívja többé s 25 nap alatt k i ű z i országából.Hosszu i d ő óta az e l s ő örömnapja az unitáriusoknak. mikor

dec. 16·án Hunyadi Demeter püspök a medgyesi templombanhálaimát mondolI Istennek. köszönetet a fejedelemnek s különösen a rendeknek. hogy oly kitartóak voltak.

A jezsuilák 1589 elején elhagyták az országot. De Zsigmond keserü önváddal szivében egyre-másra küldte utánukhivogató leveleit. hogy csak jöjjenek be. mert világi. kanonokiruhában nem lesz semmi bántódásuk.

A fejedelemnek ez az eljárása törvénytelen volt. s ő t egye

nesen esküjébeü t k ö z ő .

amit nem enyhit az, hogy a pápafel

mentette esküje alól. De m e n t h e t ő s háborgó l e l k i i s m e r e t é b ő l kimagyarázható. mondja Veres. Jogtalan volt az a cselekedeteis. hogy a jezsuiták birtokait nem csatolta a fiskushoz és megengedte. hogy egy páter továbbra is Kolozsmonostoron maradhasson, ott taníthasson. prédikálhasson. a kolozsvári tanácstiltakozása és parancsa ellenére. Hiteles történeti adatok igazolják. hogy a medgyesi határozatok ellenére is maradtak itt

jezsuiták. Világi papoknak öltözve megeresztett szakállal ésbajusszal visszajöttek s mindvégig kitartottak. 1591. tavaszánCarilIo Alfonz jött be. kinek érdeme a jezsuita kollégium ésszeminárium m ű k ö d é s é n e k megszakítatlan folytatása. A várositanács 1589-ben és 1591-ben végzést hozott, hogy a városbanmaradt jezsuita páter távozzék. 1593. május <:2-i k ö z g y ű l é s megtHtotta a kolozsmonostori diákoknak. hogya városba bejárjanak temetésre. A m i b ő l látszik. hogy a s z á m ű z e t é s idején

sem szünetelt az iskolájuk. Az J593. évi o r s z á g g y ű l é s a jezsuiták népes helyeken való újabb megtelepedését panaszoljafel. s végzést hoz. hogy e h e l y e k r ő l távozzanak. Azzal is vádolták ő k e t . hogy tanulóikat fegyverre ingerelték. Habár azingerültség folyton n ő t t ellenük. Carrillo mégis négy évi munkájával kiville. hogy a fehérvári O r s z á g g y ű l é s 1595 máj. l-éntörölte a medgyesi pontokat s megengedte a jezsuiták visszatéréset három helyre: Kolozsvár. Monostor, Fejérvár. kikötvén.

hogy "az miném ü tanítók. prédikátorok az római religionkí

v ü ~ az egyéb recepta religiókon országszerte n a k . se kZbe-melyekbe. se iskolájokba. se templomokba. se J o v e d < : l ~ e emeg ne háboríUassanak. de a jezsuita atyák l;; ..semml osszeveszésre és egyenetlenségre okot ne adjanak .

A rendek jóformán még el sem oszoltak. már megszereztea fejedelem utasítását a városi tanácshoz. hogy ..az ott. valókollégiumot templomos tul mind az monostorjával együtt mmden



39

ezekben l e v ő eszközökkel és benne való pertinentiájával együttaz kezében bocsássa és belé vigye minden invenláriumávalviselhesse úgy gondját ezután, az mint kivántatik" .

Carrillo Thömösváry István kancellária i notariussal 1595.máj. 10·én vette birtokba a tanácstól a javakat amonostoriapátsággal együtt ..az mi oda való, m i n d e n t ő l hívségesen e l ő -kérvén nagy bosszuságára Szentmargitai Jánosnak, az unitáriu8gimnázium rektorának és tanártársainak, kik a jezsuiták távollétében zavartalanul m ű k ö d h e t t e k " .

A gimnázium most megint négy osztállyai m ű k ö d ö t tZsigmond havasalföldi hadjáratáról megjövén, 1595. dec. 27·énkelt levelével a kollégium 1000 frt. régi jövedelmét örök i d ő k r e biztosílolla. 1597-ben ujabb 1000 frt. évi jövedelmet adott.

1596 ő s z é n megnyilt az ötödik, retorikai osztály. 1598 ő s z é n három új tanszéket szerveztek s tanítani kezdették ismét abölcsészeti és p a p n e v e l ő tárgyaka!.

Zsigmond ez év tavaszán (1598 ápr.) búcsut mondott azországnak, majd nyár közepén visszajött, Tordára országg y ű l é s t hívott s megesküdött a törvényekre, amiért a rendekbelenyugodtak, hogy a jezsuiták Kolozsvárt maradjanak.

Mihály vajda, Rudolf helytartója, nemsokára elfoglalta

Erdélyt S rémes napokat teremtett Kolozsvár!. Borsos Tamásszerint különöse n a magyar papok elfogását és megölését parancsolta meg katonáinak. Basta 1600 szep!. 14-én ért Kolozsvárra. Zsigmond 1602 juJ. végén átadta a fejedelemséget Rudolfnak s többé nem tért vissza.

Székely Mózes török-tatár hadával Bastát kikergelte azországból. 1603 jun . I-én Kolozsvár falai alá érkezik s a városfeladását követeli. A válasz késelt. Hogy siettesse, felgyujtatta

a külváros!. A város magyar polgárai fel akarták adni, a szászok nem. A nép ö s s z e g y ű l t a f ő t é r e n s követelte a megadás!.A német ő r s é g kapitánya meghalt, a tanács engedett, az ő r s é g kivonult. Az ezután történteke!. hifelekezeti állásuk szerint, kül ö n b ö z ő e n írják le a krónikaírók. Segesvári unitárius emlékíró GöcsPálról azt mondja, hogy Thorockai Mátéval s a város népével..az kalastromra menének és elronták az kalastromot és az bálványt". Jakab Elek (Kolozsvár története. II. 383,) leírván azeseményeket, azt mondja. h o ~ .. egy a nép közül" lázitá fela szenvedélyeke!. Vass József ilyen lázitáslól nem tud semmit: ..A helybeli s városba szorult idegen nép vad tömege ajezsuitákat a városból k i ű z e t n i zajos lármával, vad ordítássalkövetelte, s ő t erre a város tanácsát kényszerítette is. Ezután

. 4 Az erd61yl római katholikusok rótaninlézele Kolozsvárott. A kolozs-

vá ., róm. kolh. nyilváno. lelje. gymna.ium évkönyvei. 1856/57. 11 - 12. I.



40

egész tömegben a szentegyházat, szerzetes lakot, valamint atanintézetet is megrohanta, kifosztotta, lerombolta, mely utóbbimint kath. k é p z ő intézet, azon helyen többé soha fel nem állít:tatolI. A társoda 14 tagja galádul bántalmazva, gúny és gya-lázás között e l ű z e t e t t ; kiket, hogy a hazában szerte portyázó

tatárok körmei közé ne jussanak, a kath. f ő r e n d ű Tholdy Ist-ván nemeslelküleg oltalmazván, Bogáthy János görgényi vá-rába küldött. hol is minden s z ü k s é g e i k r ő l emberbaráti szépérzettel gondoskodott. Egy közülök, Fekete Manó, a szentegy-ház gondnoka, a b ő s z nép vad dühének esett haláláldozatul,ki a templom kirablásakor homlokán vett fejszeütés s egy-szersmind golyó által lelketlenül rogyott össze." Pokoly meg-nevezi Torockait, mint a jezsuiták ellen kirobbanó szenvedély

felszítóját s megjegyzi, hogy a Székely Mózes sikere feletti lel-kesedés sok helyen túl ment a határon. (Az erdélyi rer. egy-ház története. J. 308.) Veress Endre azt állítja, hogy Torockaimár napok óta izgatot! ellenük, kivált vasárnapi templomi be-szédjében, kijelentvén, hogy elérkezett az i d ő , hogy a bálvány-imádóktói megszabaduljanak. Szamosközi (Történeti maradvá-nyok 111. 101-104.) így írja le a törtenteket : "Vix egressaCaesarea militi a, datur 9 Junii a Mojse potestas Arianae plebi

Collegium Societatis Jesu diripiendi et patres ejiciendi, Quodut solemnius perficeretur, ducem scelesti facinoris publice sepraesentavit Matthaeus Toroczko, Arianorum superintendens,cum Paulo Tonsorio, ejusdem recto ministelIo. Quibus ducibus,audita prius in publico foro sediliosa adhortatione, animataplebe, cum ingenti vocifei"atione, armis. saxis, sudibus, securi-bus ac variis instrumentis instructa, ad Collegium patrumSocietatis, in extremo plateae a Lupo nomen habentis silum,

processit, idQue cum tempio diripuit ac pessum dedit, non sinelaesio ne caedeQue religiosorum, Qui omnes exulare sunt coacti."Jakab Elek szerint "egy a nép közül" így beszélt a tömeghez:• Ezek bálványimádók, akiknek imádását és tisztelését az lstena második parancsolatban tiltja s akik a legtudósabb férfiakítélete szerint mai napig az Antikrisztus gyermekeinek tartat-nak; s bárha az alázatosság és szenteskedés ürügye miattsokak e l ő t t tekintélyben állanak s többek elméjét megvakilot-

ták, hogy a rossz tovább ne terjedjen, eljött alkalmas ideje !'gyógyításnak, nehogy a még romlatlanok is veszélyeztessenek .A tömeg f e n y e g e t ő z n i kezdett. ha a tanács nem engedné mega jezsuiták k i ű z é s é l . Aztán Veress Endre, Szamosközi nyománközölt leírása szerint "az unitárius tanulók, papjaik és meste-reik vezetésével, három csoportra oszolva, meglepték a pate-reket. neki estek a templomnak. kollegiumnak és szeminarium-nak. lövésekkel. fejszével és más eszközökkel törve, zúzva



4\

mindent, amihez értek, .mint valami alvilági furiák". V ~ g r e egy városatya a helyszínére érkezett a t a n á ~ s p a r a n ~ a ~ ah emberéletben kárt ne tegyenek. Ez aztan az umtáriusp ~ ~ k k a l kivezette a p a t e r ~ k e t a k o l l é g i ~ m b 6 I " g . ~ ~ ~ e n a

Hid.utcai kapuig, ahol a Szekely Mozes szekel,Y~ s . t o ~ o k

katonái tódultak be. Székely Mozes a szentmlklosl taborbanré.zvéttel fog adta ő k e t s esküdözött, hogy ami történt, aztudtán s akaratán kivül történt, .ámbár a fáma nyiltan hirdette, hogy a népet az embere izgatta fel ...•

Minden adatunk m e g e r ő s í t i azt, hogy Torockainak ésGöcsnek szerepe volt a rombolás e l ő i d é z é s é b e n , habár Veresssemmivel sem tudja igazolni, hogy Torockai templomi szós z é k b ő l tüzelte volna a nép szenvedélyét. Mentegetni ezt az

eljárást nem akarjuk, csupán megmagyarázni. Peccatum est etintra et extra muros .

NaprÁgy Demeter r. kath. püspök 1602 febr, 1. titkos jelentést küldött· II. Rudolfnak, amely minden kétségen felüligazolja, hogy a jezsuiták az unitárius vallás és egyház kiirtására törekedtek s e céljuk elérésére k ö v e t k e z ő módokat és eszközöket eszelte ki s ajánlotta a császárnak: a fel ség ne legyenhozzájuk kegyelmes. Az ariánusok templomait zárassa be,

a predikátorokat a s z ó s z é k t ő l f ő v e s z t é s terhe alalt tiltsa el.Akik megférnek az ő s i vallásba, nyerjenek kegyelmet, a nemakarókkal durván és szigoruan kell bánni. Az ariánusok dézsmáit. jövedelmeit vegye el s adja vissza a régi tulajdonosoknak.Z e n d ü l é s t ő l ne tartson. Torda és Dés. az ariánusok e két nagyszékhelye, már megvan törve. \ ű z által m e r ő b e n elpusztítva.Csak Kolozsvár áll még, a püspök székhelye. .Ezt a pestisesfelekezetet onnan is ki kell ű z n i . ami a legkönnyebben meg

t e h e t ő " .Ami a vallást illeti. ha az isteni dolgok az emberiekelé t e e n d ő k . a mostani g y ő z e l e m folytán az ország f ő g e n e r á l i s a (Basta) az ariánusok kolozsvári templomait foglalja el, zárja beés az ariánus predikátorokat kergesse el. .mert ezek a jezsuitákés katholikus vallás elleni minden tanácsban és mesterkedésben az e l s ő k " . Igy lehet János király ariánus hitszegését megbosszulni és kárhoztatni.

Basta 1602 aug. 23. meggyesi országgyülésen biztosítottaugyan a bevett vallások szabadságát, de szept. 1. emlékíratában azt ajánlja a császárnak. hogy az ariánusokat, sabbathariusokat mindenütt ki kell írtani.

(, A város levéltárában meg van az ft j e g y z ő k ö n y v , melyet ft város,!,eg

kobdásór61 és a rombolásokr61 tartott tanukihaUgatásokr61 1606-1609.

eve en (elvettek• •J.kab Etek, Egyháztörténelmi adatok. Ker. Magv,tó. 1883.388-391. 1.



•

42Ilyen tanácsok után csoda-e, ha a létüket fenyegetve érz ő k olyan kirobbanásokra vetemednek ? Ök nem ismerték a

levél tartaImáI. de ismerték írója lelkületét s benne éltek abbana korban, melyben a vallási m e g g y ő z ő d é s olyan élesen szembeállította egymással az embereket. S ha az unitáriusokat kárhoztatni lehet a népszenvedély felszításáért. sokkal több joggal lehet és kell elítélni azokal, akik az udvarnál való befolyásukat arra használják fel, hogy meg nem engedett, nem alkotmányos úton törvénytelen cselekedetet sugalmazzanak.

Székely Mózes d i c s ő s é g e rövid ideig tartott. Brassó mellett Radul vajdával szemben nemsokára maga is a csatatérenmaradt. Basta hadával megjelent Kolozsvárt s ezzel megkezd ő d ö t t az unitáriusok szenvedése. Náprágy püspöknek Rudolf

császárnak adott tanácsait szószerint megfogadta. Iszonyu boszut állt a városon. amely akkor teljesen unitárius volt. A városi tanács hiába védekezett, hogy nem a polgárság a hibás,hanem a nép, amely közé sok falusi paraszt is vegyült. Adévai országgyülés szept. 13-án kimondotta, hogy Kolozsvárt.mint a császár h ű s é g é t ő l eltért városban. római katholikusistentiszteleten kivül mást tartani nem szabad, a f ő t é r i templomot s a többit is mind. parochiájukat, összes egyházi javaikat.

kollégiumukat adják át a jezsuitáknak; fizessenek 70.000 frt.hadisarcot. a kormányzó híre nélkül bírót és tanácsot nem választhatnak. a kapuk kulcsa egy császári kapitánynál álljon.Basta a dévai gyülés után Kolozsvárra j ő . Az egyház v e z e t ő emberei menekültek, ki ahová tudott. Torockai Máté püspöksokáig lappangott e r d ő n , m e z ő n . Torockó rézbányáiban. G ő c s Pál Lengyelországba menekült. Csanádi Pál, - Pokoly sze ·rint - Olaszországba ment tanulmányai öregbítésére. Egye

düI Broser János maradt itthon..német ruhában" s Segesvári szerint ..orozva is" életveszélyek között prédikált a hí

veknek. 1603 o k t ó b e r é t ő l 1605 jul. 21-ig Biró Sámuel házában

tartották titokban az istentiszteletet. A templom elfoglalásajul. 17-e után mindjárt megtörtént, csak a hivatalos helybenhagyás hiányzott. Ezt rendelte el Basta 1603. okt. 2. parancsábans meghagyta a város f ő b i r á j á n a k és esküdt polgárainak. hogymiután a jézsuitáknak templom helyett templomot adott. az

ahoz tartozó malmot, kerteket, s z ö l l ő k e t s minden egyebeket

adjanak át a jezsuitáknak. 1603. szept. 27-én Krausenegg Pálés Hoffmann GYÖrgy császári biztosok ajánlják. hogy folyamodjék a város a felséghez s kérjen engedélyt. hogy a magyar és szász nemzet külön-külön prédikátort tarthasson.

Az 1604. dec. 28 .-i g y ü l é s b ő l kéri a tanács, hogy .. szokottrégi szertartásuk szerint prédikáltathatnának és hallgathatnákaz úr igéjét, minthogy a közönség is felette igen szomj uh ozza".



43

Az 1605. jun. 8. közgyülésen bejelentik. hogy a prédikálástmegengedték.

Bocskai uralomra kerülvén az elvett templomok. iskolaés minden vagyon visszaadását elrendelte. De a visszaadásnem ment simán és akadályok nélkül. A városi jegyzökönyvleírása szerint így történt: A katholikusok a rendelet e pontjaenen kérést adtak be. A tanács 1605 jun. 21-én ..szavazatoktöbbségével" kimondotta. hogya kérés .. a városnak legelsö éslegföbb kivánsága ellen van" és .. lelkiismeretek ellen semmi-oképen rá nem mehetnek. söt arra semmi úton senkinek szabadságot nem engedhetne k" . Mi történt ezután. nem tudjuk.de a jul. 16. k ö z g y ű l é s már az átadással foglalkozot!. A jezsuiták rektora Kadi atyával a g y ű l é s b e ment s azt kérdezte.

mik azok. amiket a város visszakíván. A g y ű l é s a város nevében kivánta a templomot. iskolát. plébánfa-házat mindenhozzájok tartozó jókkal. ..mind a városi urainknak házakkalegyütt". A rektor azt felelte. hogy ök azok közül ..hatalmasulsemmit sem bírnak. hanem törvényesen bírják. Báthori fejedelem emberei és a tanács bocsátották kezekbe". A k ö z g y ű l é s bebizonyította. hogy nem törvényesen bírják. hanem eröhatalommai foglalták el. amint ezt a két jezsuita atya levele iga

zolja. akikkel az elvéteIt annak idején aláirásukkal ismertettékel. Erre a k ö z g y ű l é s .. szavazatok többségével" kimondotta.hogy mindakét templomot adják vissza. ..a plébánia·házbólpedig a jövö kedden estére minden marhástól kiköltözzenek.a leltárt. amivel elfoglalták. adják ki. A bírónak legyen gondjae határozat végrehajtása. hogy se marhájokban. se személyökben senkitöl meg ne bántódjanak. Ha e végzéseknek nem engedelmeskednek és a városból ki nem költöznek. oltalmát meg

vonja tölük". A jul. 21.k ö z g y ű l é s

már megállapítja. hogy ajezsuiták a városból kimentek s intézkedik a Göcs Pál plebánusnak való átadásról. akinek meghagyja. hogy ..istenes lelkeszerint" elégítse ki a predikátori rendet. ..akik mind hevet.mind hideget velünk együtt fürtek, szenvedtek. nem különbenaz iskolához valókat is egészen elégítse ki. valakiknek valamivel tartozik úgy. hogy azok is. nyavalyások. hálával vehessék. egész béröket fizesse meg nekik".

A római katholikusok nem nyugodtak meg a végzésen.Lépéseket tehettek sérelmeik orvoslására. mert az aug. 23.-i

k ö z g y ű l é s ilyen végzést hoz: ..Ami a háromságos atyafiak indulatjukat illeti. meghatároztatott. hogy a bíró minden haladék nélkül az idösebbekböl számosokat g y ű j t s ö n be és azokathivassa meg. akikröl tudja. hogy hit alatt való kötelességükl!tmegszegve a város bevett vallása ellen (contra receptam rehgionem civitatis) törekednek s intsék meg öket fenyítékkel.



44

hogy a praktikáioktól m e g s z ~ n j e n e k s . a z ~ se litkon, se nyil-ván ne folytassak, mert a varos semmI uton nem szenvedihanem külön.ben úgy megzabolázzák, hogy mindeneknek pél:dául lesznek .

Ezek szerint az iskola 1603/4. és 1604/5. iskolai években

nem m ű k ö d ö t tBocskai Medgyesre országgyülést hivott. Az ingerült pap

ság szenvedélyesen izgatott a jezsuiták ellen. Legel ő s e bben·szóloltak ellenük a Torockó bányáiból e l ő k e r ü l t Torockai Mátéés Tasnádi Mihály, az ujonnan választott ref. püspök. T ámogatóik voltak a kolozsvári biró és követek. Most van az alkalmas i d ő - mondolták - mikor megszabadulhatunk az.átkos paterektöl". A jezsuiták ügyét Pater Argenta védelmezte,

hogy nem bálványimádók. nem Foglalkoznak politikával.Lehurrogták, mire abbahagyta védekezésél. De Bocskai nemengedett a közhangulat nyomásának, megvédelmezte ő k e t . Egy félév mulva azonban bizonyos titkos machinációikról értesülvén "arliculus nélkül" számüzte ő k e t E r d é l y b ő l .

Az egyház és iskola Bocskai alatt, kit a császár a választó fejedelemhez írt levelében ariánusnak mond, de akiennek ellenére épen nem szeretle az unitáriusokat, szoron

gattatásaiból, aléltságából kiszabadul. A Basta-korszak végénmindenütt rom és pusztulás. Az unitárius lakosság u DézstBasta, Tordát a hajdui felégették, elpusztították. Kolozsvárt anyáj pásztorok nélkül. A püspök, papok, tanárok idegenbenbujdostak. A veLetés nélkül maradt nép között aszombatosrajongás napról-napra hódított. Torockai Máté Bocskaitól megkapván püspöki m e g e r ő s í t ő diplomáját e r ő s kezekkel kezd aromok eltakarításához és az építéshez. A szombatosokat kire

kesztette az egyházból.Bocskai 1606. dec. 29-én Kassán hirtelen meghalt. Holt

teste Kolozsvárra vitetvén a piaci nagytemplomban tartatott1607. Febr. 7-én a gyászszertartás, hol Samarjai Márton rektorbúcsuztatta. Az eget sötét f e l h ő k borították. Szakadó záporbankísérte a város közönsége a Gyulalehérvárra induló halottaskocsit, melynek kerekeit az elváláskor Györgyfalva határábankönnyezve ölelte.

4. fejezet.

A kollégium helyzete a 16. században.

Az iskola l s ő l e t é r ő l , tanulmányi r e n d j a tanárokról a 16, század folyamán nagyon keveset tudunk. Anyakönyveit, naplóit, ha voltak ilyenek, megsemmisíte tte az a tör-



45

ténelmi fergeteg, ami reánk szakadt. Ami keveset tudunk. aztis csak a város j e g y z ő k ö n y v e i n e k gyéren folyó adatai ból, vagya jezsuita atyák l e v e l e z é s e i b ő l meríthetjük. ami természetesennem lehe! elfogulatlan és tárgyilagos ítélet alapja. Még a rektorok sorát sem tudjuk kifogástalan pontossággal megállapí

tani. Kénosi T ő s é r - U z o n i Fosztó szerint a 16. század rektoraia k ö v e t k e z ő k : Mo/nár Gergely. Sommer. Palae%gus, HunyadiDemeter, Pinczovita vagy Szen/-Margitai. Enyedi György, SzentMártoni Bálint (Valenlinus Sancto Marlinatesl és Göcs Pál.Székely Sándor szerint igazgatók 1566·tól 1600·ig: Dávid Ferenc. segédje Basilius István. Sommer János 1569-1573, Palae%gus 1569-1577 "tájig", Hunyadi Demeter 1577-1579jul. 13·ig. Pinczovita Mátyás 1579-1587, Enyedi György

1587-1592 jul. 6., Szent Margitai János 1592-1596, SzentMártoni Bálint 1596-1600 és Göcs Pál 1600 május 1 5 · t ő l . Ugyanígy adja az igazgatók sorát Frankl Vilmos (A hazai

és külföldi iskolázás a XVI. században, Budapest, 1873.).

Kutatásaim alapján az igazgatók sorrendje ez: DávidFerenc 1568·tól (segédje Basiliusl. Félegyházi Tamás 1570-1571.SommerJános 1571-1573. Pa/ae%gus Jakab 1573-1575 aug •

Hunyadi Demeter 1575 aug.-I579 e l s ő fele, Bogáti Fazakas

Mik/ós 1579 második f e l é t ő l 1580·ig. Pinczovita Mátyás 1580-1585 (7). Femmich János 1585-1586 aug. 27·ig. Szent MargitaiJános e l ő s z ö r 1586-1587, utána Enyedi György 1587-1592julius 6. és Szent Margitai másodszor 1592-1596. Szent Mártoni Bálint 1596-1600 és végül Göcs Pá/ (Veress Endre GöcziNyiró (Tonsorius) Pálnak nevezi). M ű k ö d é s ü k méltatása Igazgatók c. fejezetben olvasható.

Még kevesebbet tudunk a tanárokról, kiknek még hiány

talan névsorát sem tudjuk összeállítani. E z e k r ő l I. a Tanárokc. fejezetet.

János Zsigmond halála után egyszerre megrendül és bizonytalanná válik a plebánus helyzete. kevesbedik jövedelme,a m e l y b ő l a rektora kat is fizetni kellett s ez a körülmény éreztette hátrányos befolyását az iskolában is.

A fejedelem 1572-ben elrendelte a papok és rektor elbocsátását, mint innovatorokat. A százférfiak máj. 6. gyülése a

bírót negyedmagávalleküldötte Gyulafehérvárra. hogy "könyörögjenek az ujonnanjött predikátorért s jelentsék. hogy nemolyan ember, akihez valami kétség férhessen. hogy az országnak bántására lenne. hanem jám bor tudós, kire a városnakszüksége van; a másik a rektor, ki köteles volt most is aziOskolához; azok mellett a többiért is könyörögjenek. hogy

NagySága ne háborgassa meg a várost a tanítók dolgában.



46

mert nálok nélkül nem lehetnek és nem ujságot prédikálnak" 1

Tehát, szigoru . e l l e ~ ő J z ~ s ~ I á k e r ü ~ t , az iskolában a tanítás.szószeken az Jgehlrdetes es a sajtoban a gondolat szabadnyilvánítása. 1571 dec. 17·én a szegény és árva tanulók részéreadott 250 frt dézmanegyed alapítólevelét m e g e r ő s í t e t t e ugyande a tanárokat rendeletei megfélemlítették. Az iskola Ü g y ~ elárvult. A tanítás fiatal tanítókra szállott. Az 1573 dec. 10.

közgyülés arra kéri a f ő b i r ó t . kerítsenek olyan scholamestert.aki ne legyen gyermek. hanem legyen emberszámban és be.csületben, ki a város gyermekeinek tanítására és egyéb iskolában l e v ő diákoknak bírására elég legyen. Fizetést a városa magáéból nem akar adni. mint eddig. hanem mint régentevolt, hogy az abc-tanuló és sillabizáló gyermekek esztendeigfizettek 25. olvasók 50 drt, aki helyen ül, l frtot. Ezen kivüla plebanus úr szabad asztallal tartozik a mesternek, melyettisztességesen kiszolgáltasson.' Ez a fizetés-leszállítás nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett. Kérésükre az 1574. évijan. 27. közgyülés az e l ő b b i állapotot visszaállította. . .Megigérik a scholamestereknek az e l ő b b i 100 frtot, de biró uramhivassa be a tanácsba és adja elébe. hogy kétképen valófizetést nem akarnak tenni a g y e r m e k e k t ő l . hogy a tanító diáknak is külön fizessenek a gyermekek s z ü l ő i . Mert a város amesteri nem az idegen diákoknak, hanem a magok gyermekeiknek fogadja és tartja. Azért azt kivánják. hogy a mestera gyermekeket az öreg diákoknak közébe ossza be tanításraés meghagyja nekik. hogy szorgalmatosan tanítsák. Az jutalmuk a g y e r m e k e k t ő l nem egyéb. mint a sabathalis (= szombati ajándék). azzal elégedjenek meg. Amelyik nem akarja

tanítani a gyermekeket,azt

a mesterse

tanítsa.s ő t

küldjeki

az iskolából az aféle e n g e d e t l e n k e d ő k e t ; mert a meghalt kegyelmes fejedelmünk elég segítséget rendelt nekik a kvartából.kivel meg kell elégedniök."

E b b ő l a közgyülési végzés ból látszik. hogy ez i d ő b e n aziskola tanári kara csak a s c h o l a m e s t e r b ő l állott. kinek segítségére voltak a kis tanulók tanítására az i d ő s e b b diákok. Lektorokról tehát most még nincs szó. És látjuk azt is. hogy aziskola a megszületés e l s ő idejében m i n ő nehézségekkel küzd.A mesterek a vallási üldözések és félemlítések miatt s ű r ü n változnak. Gyakran nincs. ki a m e g ü r e s e d ő helyet betöltse.Keresve kell keresni a m e g f e l e l ő emberI.

Most amikor nemsokára képzett és lelkes jezsuita páterekkezdik meg nagy buzgalommal ellensúlyozó m ű k ö d é s ü k e t ná-

l Jekeb Elek, Kolozsvár története ll. 208.

• U. o. 213 .



47

lunk a helyzet az. hogy kevés a pap es tanár s aki van is.nem élhet kizárólag az iskolának. Magyarázatul sitéletünkenyhíléséül említsük meg, hogy ezt a sajnálatos helyzetet kül ö n b ö z ő okok idézték elé. A papok s tanárok nem foglalkozhaltak kizárólag az iskola ügyével: védelmezniök kellett az új

hitet kivülállókkal szemben, maguk közölt is sokat vitatkoztak.Azlán nem voltak elég számmal. János Zsigmond és DávidFerenc leltek ugyan intézkedések et ifjú emberek külföldön valótanulása érdekében, de Hunyadi Demeter és Theobald lektoreselén kivül nincs másról tudomásunk. Nem volt k e l l ő gon·doskodás tanárok pótlásáról. Anyagi helyzetük is megromlott.Sokszor olvasunk lizetésemelési k é r é s e k r ő l és tárgyalásokról.

1577 febr. 13-án a szász férfiak kérik a bírót és a tanácsot

.a schola dolga f e l ő l , hogy arra és tanító személyekre viseljenek gondot, minél jobban tudják". Hosszu i d ő n keresztül azegyetlen intézkedés az iskola érdekében. Az 1580 márc. 12.k ö z g y ű l é s panaszolja: fájó szívvel tapasztalják .egész városul.hogy az ifjúság az Istennek igéjére e l ő b b i mód szerint nemtaníttatik és az katechizálás teljességgel megszünt, holott szükség van az ifjúságot az Istennek tisztességére g y e r m e k s é g t ő l fogva tanítani és abban felnevelni", amiért kivánják, hogy

.az e l ő b b i rnód szerint hívassák be plebánus uramat és hagyják meg, hogy minden vasárnap délután az régi szokás szerintminda két templomban katechizáltasson, hogy az ifjúság azIstennek tisztességére nevekedjék fel". 1581 szept. 30-án aszász férfiak sürgetik a népnek a jezsuiták tanításától valóvisszatartását s az iskolákra jobb gondviselést. A plebánustartson szász prédikátort, ne hozassa fel a szentpéterit, hanemprédikáltasson ott este-reggel, hogy .ne kényszerittessék a köz

ség a jezsuitákhoz futni". "Az iskolára is legyenő k e g y e i m é n e k

gondja, minthogy az arra való gondviselést magának kivánta,hogy az is ne panaszoljon a tanítók tunyasága miatt".

A város számadás könyvében 1 5 7 9 · r ő l olvassuk: Az mostani scholamesternek Bálint deáknak fl. 55. Okt. 28-áról: Ugyanazon napokban fogatták meg kegyelmek tanácsul az mostani scholamesterI. Miér hogy Bányán volt lakása, hazamentmarhájáérl. Csürös (7) Andrást vetették alája. hog;: Bányáravitte, esmét idehozta 4 lovon, fizettem neki fl. 6. magánakadatott velem kegyelmek költségére fl. 4. 1579 nov. 8-áról:Ugyanakkor jött meg az oskolamester Nagybányáról. Hoztakide marháját 4 lovon. Fizettem a szekeresének fl. 12. NagyJános ' azt mondja. hogy az új iskolamester, ki nov. 28-án

b6\ Ka SzemelVények Kolozsvár város 1579. évi kOzgyOlési jesyzökOnyvé

. . M"svetö. 1879. 114. I.



48

érkezet! meg Kolozsvárra. talán Laskai János volt. De feltevését semmivel alá nem támasztja. Uzoni-Fosztó szerint Lascovius nem vo It rektor. csak lektor s nem Bányáról, hanemBaranyáról való. 1585 okt. I 5-rö I azt olvassuk: ..az iskolamester fizetése - ki most lektor - fl. 25. Az a körülmény.

hogy lektoroknak. s ő t deákoknak kellett rektorként müködniöks rektorokat keresve kell keresniök. arra mutat. hogy Dávid Ferenc elítéltetése nagy riadalmat okozott. nagy félelmetvert a lelkekbe s nagy zavart és fennakadást okozott az iskolai közszolgálat ellátásában az. hogy nem voltak k e l l ő számban tudós férfiak. vagy nem vállal ták a nemsokára e r ő r e kapójezsuilákkal szemben a küzdelmet.

Ez az alapos kifogás alá e s ő állapot csak nem akar meg-

szünni. A panaszok tovább tartanak. 1585. évi jan. 15. közgyülés már szükségesnek látja az iskola felügyeletével két tagotmegbizni: ..Vették észre városul. minémü nagy gondviseletlenség van a scholában a tanítók miatt. ki immár ugyan egynehány i d ő t ő l fogva volt. hanem az jött immár be. hogy tanítványok tanulásnak okáért a íezsuitákhoz mennek; kérik azérta tanácsot. hogy erre l e g f ő b b gondot viseljenek s a scholánaklátogatására maguk közül k e t t ő t válasszon kegyelmek. kik

minden hónapban meglátogassák és a hanyag tanítót meg-dorgálják". Ugyanez évi nov. 25. közgyülés újból visszatér etárgyra. ami azt mutatja. hogy nagy volt a baj s az iskolaügyét a biró és tanács felügyeletére bizza. hogy a püspökkelis szólván. legyen rá mindenképen gondviselésök". A baj minden intézkedés ellenére tovább tart. Az 1588. juJ. 8 közgyülésj e g y z ő k ö n y v é b e n olvassuk : ..a schola is lektor nélkül szükölködvén immár maid két e s z t e n d ő t ó l fogtán pusztulásba kezdett

ereszkedni"., Erre a határozatra történt. hogy kiküldötték Jacobinus Bernárdot Magyarországra. esetleg külföldre a fejedelemengedélyével 1588 szept. 14-én: ..Kolozsvár város bölcs ése l ő r e l á t ó polgárainak nagy szüksége lévén ifiuságuk taní/ásavégeIt egy tudós és érdemes férfiura ". E menedéklevél k ü l s ő lapján ez az egykorú írás van: Johannes Erasmus hivatalja exannuenlia principis lött".

1590 január 30-án a város számadás könyvében ezt olvas

suk : Die 30. Januariiaz

quarta dolgát mindenképene l e i t ő l

fogvaszorgalmatosan és híven elígazitván. az sok adósságokat. melyeket költött az város az idegen országokban taníttatott alumnu, okra és az scholabeli professorokra. kik most sokan tartatnak.mind megfizetvén. annyi pénzt találtanak készen fl. 487.Ugyanez év aug. . é r ő l olvassuk. hogy négy professor va n.négy kollaborator és két kántor és sok a költség .. az u m n ~ -sokra. mind. akik idegen országokban s mind. akik iti a schola-



bl1 n lonlltl1lnl1k h .

k ~ i l r ~ ! ' t l l l Il\illS ft S t l ~ Vf'k , G ntf kkftl II "rs!'n 'It\ llo l v!'ht>tik ("I.

, It t i

tM 8

)/1 ult/I Itl lIRlIt-

Mlft. . .Inlen ft h I .: t(\ lont\ffik számo vo lt o hely-et I I re l Itnl viszon oko t

rl),jz l ll. l l I \ e lá tt fa . .• T n r az. h ill' oz ' /1 7. erd I I

'lIeml I. R 101'miitus k s k plol-n- I mm, h gy

. Il ml . s:tUks gl I lk I mb r ,it-

kel Amint Ján S Bó lh ri Istvá n I rlsl Ik mb B ogy h zi ( rfiak, t i h A bojnokol . klic m gLuth r. Il , Mclan kl n O I UI ' Idönlud má n sságro. I Itek 8Z ri. : IlZ

itthoniak közül k v S n ny mukbo. Az lInitárlU801 ko-lozsvári j les isk It\la n m g ide b I I igll :tán szom rú k p tmul ll t. A nogy bujd s k ellóv ztóvo l oBg von n v il mboz él n ; pedig a vó r s is gazdng v It, oz Iskolánnk ls vo lt

vag ono. S kszor szint lámpássa l k r si k o jó r kl rokal smost o ·f 10fm á lusokh Z, majd o külföld r lordultalt. h gy oziskola t kinlély I lennior thassák. "

Jakab Elek vol szlnú I It v ' S" sz rlnl o koll glum lonul mányi r nd szer ug " noz I h I tt. mini sz b ni szósz gimnázium . N mel r sz II I g oz k róban, I 30- 4 l öz . tis I nn állotl. A lanltás il lanulás sulypontjo ft latin i l g 'rögvo lt , hez kapcsolód tt a va llás. A koll glum I n II r Idorállott. válaszlotta VOllY t\iánll ll o lekloroknl, v ·z tto. ell n·örizle a lan tlás l. V It m II · ti r nd sz rlnl 2 I Idor, 2 kollaborolor. néha löbb. n ho k v il -bb il l kánior. A lantlás idejúgy volt b osztva m II oz ö korában ls. hogy a r ktor th 0-

log iál tanItott t I s eb d után ozórán. Ez utón a az .r g bb vá loszlholott.hogy r gge l. vllgy tantIson. iOobb I ktor r nd sz .rintd. u. olvaso tt a rektor után. T I n olvaslak a r gg B ,ma(pr ces) elölt is. A kollaboratorok 9-t I d. u. 4- ig tonItoltak.

A tonllás III g oz ö Itoróban is r 1111 I 5 órakor k zdlldö tt.A kánlor 12- I-ig lonlloll n It t. - s v ze lle tl?! neki st atemplomban s temet seken (choru s). A ját It s teslQ'Yakorltlsid je szerda. pénteic. szomba I d lulón. .

A város jegyzökönyv ben. vagy gyházl,ok 8zámodásábon ohány edtltot. vagy I Uegyz st olvashalunk Iskol!.\! b Isll

Dr. Cnl Kol«lIl1. n I A ko lolt_vn ,1 unllc\tluII l l l tö,14na lo. 4



50

javításokról. néhány könyv b e s z e r z é s é r ő l . fizetések kiadásáról1579. ápr. 25-én K ő m í v e s Ferenc regestrurnában : a scholabeÜdeákok egy este éneklének az szálláson, attam nekik dr. 16.Máj . 29-én: Eppel Jánosnak, az magyar prédikátornak, az oskolamestemek altam fl. 3. Az lektornak attam miért hogy beteg

volt, felesége is vele volt fl. 2. Nov. 3-án: Az nagytemplombanaz szász deákoknak az é n e k l ő könyvet ujonnan megírták, fizettünk fl. 2 dr. 50. Az nagytemplom felett való, mivel az tanítóra csengetnek, vettünk szíjat dr. 5_ 1581-ben: Az magyardeákoknak írattunk egy é n e k l ő könyvet, kiért is fizettünk az

deákoknak érette fl. 2. 1584-ben az iskolamesternek - fIZetnekmeg - ki most lektor, tölt vala ki fél esztendeje a mesterségében Szent András napján. Ápr. 9·én az óvári scholában a

segreslyét auditoriumnak rendezték be. Szept. 14-én a lektorBálint deák házában mázas kályhát tétet, melyet ad 5-5

pénzért, teszen mindenestól fogva dr. 74, csinálásától dr. 35.1590. febr. :LS-én: Franken számára csináltattak egy könyvnekpulpitust s egy fogast; a szász kollaborator "házára" lakatot.1593. máj. ll-én: Az Ovárban . való folyamra való költség,mely az föld alatt az scholán által megyen: 2 Decembris alkultam mingyárást meg az k ő m í v e s német Bálinttal az fo

lyamnak teljességgel végbenviteléig minden napra dr. 25.Okt. 30-án: A scholára lantomát csináltattunk dr. 4. 1594 febr.19-én: Heltai Gáspárnak fizettem, hogy az oskolához az legieseket (leges 7) nyomtalta, fl. 2. 1596 máj. 3-án a könyvtár feletta héjazatot csináltatták meg. 1597-ben többször van kiadásBogátinak Lamek n e v ű fia szükségeire: papirosra, ágy- és ruhan e m ű r e , asztaltartására János kántornál.

1598-ben márc. 16-án az egyik scholabeli szobát, mely

ben a professzorok laktanak, padimentomoztalták, a gyermekek két klasszisában a széket megszegeztették, ment ezekremindenestól 300 lécszeg, dr. 48 . Abba egy asztalt és két hosszúszéket öt ablakrámával egyetemben hogy csináltattunk, fizettünk asztalos Lukácsnak fl I dr 95 . Ápr. 2-án: az gyermekekaz scholában az k i b ő l isznak, csináltaItunk 2 e s ő s csebret d.40. Ápr. 4-én: A deákok meggyülnek, nem fémek a kamarában, csináltatnak a sütóházban egy asztalt és egy h o s s z ~ P I ~ -dot, fizetIünk asztalos Lukácsnak 90 dr. Jun. 16-án : Mik osdeákot lektorkeresni küldik Besztercére 32 dr. Nov. 2-án : agyermekek auditoriumában, a sch ola mester, lektorok és kántorházakban megfoltozzák a kemencét. Nov . 14-én : a magyarlektor házába csináltatlunk egy hosszú széket d. 15, a magyarkollaboratoréba egy asztalt, fizettünk asztalos Lukácsnak d. 50.1599 febr. 22-én a grádicsok alatti szobában a ~ k e t megcsináltatlák "a deákok sokasága miatt". Okt. 24-én "mmd-



si

két hallteremben" megcsináltatták az ablakokat. 1599 jun. 9·énvettek Thesaurus Iinguae Latinae-t 2 kötetben 8 Frt 6 p-ért.mivel akkor egy ökröt lehetett venni. Oldalt az volt a számadásba irva. hogy az inventariumba beirandó. m i b ő l következik. h9gy az iskolának akkor már nagy könyvtára volt.

Alljon itt még két adat e korszak t ö r t é n e t é b ő l . 1585-86-ban nagy pestis dühöngött Kolozsvárt. Ezért 1586 májusábana városi közgyülés végezte. hogy az iskolában a tanítás szünjék meg. a gyermekek legyenek atyjuk házánál. míg megszünik i l nagy veszedelem. A iul. 6.-i közgyülés látva. hogy 8t e m e t ő és sirásó nem elég. még 8 embert Fogadott Fel. Ekkorkele/kezeli a mai köz/eme/6. Femmich rektorunk 1586 aug.27-én halt meg pestisben.

1602-ben a duló háború miatt megint pestis volt. Márc.6-án meg tiltják a templomokban való temetkezést. mert a hívekmegirtóztak és megszüntek a templombajárástól is. mert aholttesteket gyakran hányják sokak lelki Fájdalmára.

5. fejezet.

Háromszéki unitárius eklézsiák a ref. püspökvizsgálata alatt.

Hogy az unitárizmus János Zsigmond és Dávid Ferenchalála után aláhanyatlolt. annak több oka van. B e l s ő . tanbelioka az. hogy Dávid Ferencnek nem adatott meg. hogy az

unitárizmus egész tanrendszerét teljesen kiFejthesse. Ebben meggátolta mártir-halála. melyet az unitárizmus központi gondolata.az egyistenhit hirdetéseért kellett elszenvednie. Egyik k ü l s ő oka az unitárizmus meggyöngülésének a háromszéki unitáriusegyházközségeknek az unitárius püspök h a t á s k ö r é b ő l való elvonása és az ortodox püspök vizsgálata alá bocsátása. Ezalaposan meggyöngítelte az egyházat. papok álloltak át. eklézsiák ingottak meg. A szivekben a j ö v ő iránti hít megrendült.Több mint 70 e s z t e n d ő n keresztül álloltak ezek az eklézsiák areF. püspök Fennhatósága alatt s ha e hosszu i d ő n át mégis

maradtak meg eklézsiáink. az csak a vallásban r e j l ő 1 s ő e r ő n e k tulajdonítható. amely összekapcsolta a háromszék. ésa többi egyházkörök unitáriusait. Mert a hosszú i d ő n át unitárius püspök oda nem tehelte be a lábát.

Erre nézve egyháztörténelmi tankönyveinkben sok tévesadat forog közkézen. azért kissé részletesebban Foglalkozunkvele.



52

Bethlen Gábor trónraléptekor esküvel fogadta. hogy ..min-den rendeket személyválogatás nélkül szabadon meglart reli-giójukban és annak szokott exercitiurnát az artikulusok tartása szerint". Esküjét meg is tartotta. s ő t ahol lehetett. az articulusokon enyhített és lazított is. Pl. az 1610 évi besztercei

o r s z á g g y ű l é s katholikusok eUeni határozatán enyhített. mikormegengedte. hogy a jezsuiták Kolozsmonostorra visszatérhessenek s a zárdát és templomot birtokukba adta. Az 1614. évimedgyesi o r s z á g g y ű l é s kimondotta. hogy minden bevett vaUások püspökei és szeniorai. . .kiki mind az szokott vaUásában.recepta religióján valókat mindenütt az országban szabadonvizitálhassák. fogyatkozásokat reformálhassák . . Elfogulatlan,szabadelvü kijelentés, megfelel esküje fogadalmának. Valamint

az a privilegiumos levele is, melyet ugyanez év aug. 10-énbocsátott ki s melyben a háromszéki ref. és unitárius papságkérelmére bizonyos szabadalmakat ad, melyek az egyháziszolgák tehermentességére, az egyházkormányzásra s az egyházi rend függetlenségére vonatkoznak. Fájdalommal tapasztalja - úgymond - hogy mai napság a professzorokat s mástudós embereket nem becsülik meg k e l l ő k é p e n s a fejedelmekIjjtai nehezebben nyílnak meg e l ő t t ü k , mint a h í z e l g ő k e l ő t t . Ugy értesült, hogy a székely székekben lakó ref. és ..ariánus"felekezet esperesei, papjai és tanítói, akik eddig sikeresen nevelték a népet, mosfl;mság kiváltságaikban sokszor zavartatnak,s ő t polgári és hadi terhek viselésére kényszeríltetnek. TorjaiSzékely Péter, Koppáni István (unitárius) és Leerde János esperesek kérésére rendeli:

Minden pap és iskolamester mindenféle rendes és rendkivüli adó alól mentesek legyenek. Ezek özvegyei is élvezik

e kiváltságol. Az egyházkörökben évenként egye l ő l j á r ó

hivatalos vizsgálatot tartson. Az eklézsiák elöljárói 15 naponkénttörvényeik s egyházi ügyeik intézésére g y ű l é s t tartsanak. Aharmadik pontot szóról-szóra idézem :

Partes ipsae in uno corpore licet diversa habeant munia.nihilominus tamen ad conservationem totius corporis omnesearundem partium adiones tendere vide mus. Unio et concordiaab omnibus san is et piis hominibus non solum laudatur, verumperpetuis enchomiis quoque extoUitur. Inde ab initio, quosingulari dei beneficio propulsis tenebris inspiranle gratia spi·ritus sandi praemissae ecclesiae tam orthodoxae, quam unitariae religionis iUuminalae exstiterunt, orthodoxa et unitaria religio in ipsis ecclesiis libera fuit. Ips! autem minislri et rectores . licei diversae exstilerint religionis, attemen mirabili concordiae nexu uniti, dependenliam unusquisque habuerit a suoepiscopo el seniore, unione eorundem sa/oa tamen rema-



53

nente: ' E fejedelmi levél szerint tehát minden pap és mestera saját maga püspökétöl és mesterétöl függött.

E .csodálatos egyetértés" úgy keletkezhetett. hogy Mihályvajda és Basta rémuralma alalt a kolozsvári központtól távole s Ő

vidékeken, a Székelyföldön s különösen Háromszéken ésErdövidéken l e v ő eklézsiák felügyelet, vizsgálat és e l l e n ő r z é s nélkül maradtak. Ennek a helyzetnek lelt a következményeaz, a m i r ő l a Katalin által 1630-ban elrendelt tanukihallgatásokból értesülünk. hogy az oltani eklézsiák szabadon hívhattak magoknak papokat és mestereke!. Megtörtént nem egyszeraz is, hogy egy eklézsiában unitárius pap volt és ref. mester,vagy megfordítva. Állások üresedése alkalmával ref.-t hívtakoda. ahol a z e l ő t t unitárius pap volt s ugyanigy mestereket is.

A papok és mesterek békességben éltek még abban az esetben is. ha k ü l ö n b ö z ő felekezetekhez tartoztak, A két felekezettagjai sok helyen ugyanazon templomba jártak S egy istentiszteletet hallgattak, A felügyeletet és egyházkormányzástmindenik fél feleli saját e l ő l j á r ó s á g a gyakorolta. Ezt az állapotot a szükség hozta létre s a reL és unitárius esperesekkérésére a fejedelem m e g e r ő s í t e t t e . szentesítelle,

Bethlen ezzel a privilegiumos levéllel vallási elfogulatlanságának j e l l e m z ő bizonyítékát adta. A két vallás hívei közötteddig is fennállolI és nagy elismeréssel kiemeIt egyetértést és

barátságot - mondja Pokoly - még szorosabbá teile s .olyszoros kapcsolatot létesítell. mely communitas néven századokon keresztül fennmaradt". (Id, m. 2. 59.),

Ez a meleg barátság és szoros egyetértés azonban nemsokáig tartott. s ő t az is kérdéses. hogy a valóságban megvolt-eegyáltalában. Legalább is erre mutal az a Bod Péternél" olvas

ható adat: ..Megállapítlatott. hogy a reL püspök bizonyítványanélkül még az uniláriusok közé sem v e h e t ő be papságra. Ilyenbizonyítvány az árkosi unitárius pap reszére a k ö v e t k e z ő : •Tasnádi Mihálytól, a szentháromságot valló eklézsiák püspök é t ő l a tudományban és erkölcsökben ünnepélyesen megvizsgáltatván bevéteteIt a törvényt és evangeliumot tanítók. azü d v ö z í t ő t ő l szerzett szentségeket kiszolgáltató k közé a mi tiszt e l e n d ő testvérünk Márkosfalvi Dávid. Amit bizonyít az egyház

közpecsétjével és annak püspöke aláírásávalm e g e r ő s í t e t t

elevél. Kelt Kézdivásárhely t (Vásárhelyini Siculorum) 1614 jan. 16.Michael Tasnádi superintendens". Bod ezt az adatot az .árkosi

eklézsia levelesládájából" közli.E b b ő l úgy látszik. hogy nem minden pap függött a saját

: Ker. M S R v e l ő . 1906, 22-30.Historia Unitariorum in Transylvani8, Leiden 1781. J82.



54

maga p O s p ö k é t ő l és hogy az az egyetértés a valóságban nemvolt meg. A Bethlen adománylevelének ..ut vocant Arianaereligionis" kifejezését Uzoni-Fosztó gyülöletes célzatúnakmondja. melynek mását más kiváltság-levelekben nem leli.Ennek s é r t ő hatását Péchi Simon kancellár és Bölöni Gáspár

titkár. mindketten unitáriusok. kissé letompitják a hozzáadottmagyarázaltal : "unum verum deum et mediatorem J. Chr.prolitentes ..

Bethlennek ez az elfogulatlan pártatlansága nem sokáigtartolt. Az 1618. évi fejérvári országgyülés törvényt hozolt a "zsidózás" terjedésének meggátlása és a "zsidózók" megbüntetésetárgyában. Mert felmerült az a kérdés. kik hát a szombatosok?Ezek. mikor veszély fenyegeIte ő k e t . mindíg az unitáriusokközölt húzták meg magukat. A szombatosok kikeresése végeItaz unitáriusok a fejedelem r e n d e l e t é b ő l még azon év nov. ll-énE r d ő s z e n t g y ö r g y ö n zsinatot tartottak. hol a fejedelem képviseletében udvari papja Keserüi Dajka elnökölt. A szombatosok kikeresését nem az unitárius püspök végezte. hanemmaga Keserüi velte a kezébe. 1619-ben ment végbe ez a híres.. megcirkáltatás". m i d ő n Dajka nem eIégedeIt meg a szombatosok kikeresésével. üldözésével és ref. hitre térítésével. hanem"az egész székelységet. kiváltképen Háromszéket a melléjeadolt bracchium által az e l l e n k e z ő k n e k ( unitáriusoknak)nagy méreg bosszúságokra megcirkáltatá·. (Geleji Katona.Titkok titka) s unitárius eklézsiákat f t ref. vallásra áttérésrekényszerített. S mindez történt egy félszázaddal k é s ő b b hogyTordán a feltétlen vallásszabadság elve törvényben kimondatott.

E püspöki vizsgálat viharai alatt Radecius püspök nemmozdult ki Kolozsvárró!. Emialt vádolják is félelemmel éshanyagságga!. Szent-Ábrahámi nem foglal ellene állásponto .

Uzoni-Fosztó határozottan védelmére kél s e l ő a d j a hogy1622-ben súlyos pestis dühöngölt Kolozsvárt . Márc. 4-én meghalt Göcs Pál plebánus. okt. 27-én Lisznyai Gervdsius magyarpap. dec. 2-án Broser János szász pap. aztán sok unitáriusszenátor. A reformátusok közül is sokan. köztük maga a fejedelem neje. Károlyi Zsuzsánna és Gyöngyösi András ref. pap..a sátán angyala" . Radecius nagy bánaIta l nézte ezt a pusztulást. de nem tétlenül, amint zsinati összehivó levelei muta t-

ják. 1623 jun. 25-re Adámosra hív össze zsinatot. Soraibólkicsendül az a gondolat. hogy talán éri a szemrehányás.ha nem_ arthatnak k e l l ő i d ő b e n zsina tot. de az is. hogy min

.felol veszélyek tornyosulnak feléjük. k csak azIstem hatalom menthe ti ki v e t k e z ő évi zsinatot összehivó levelében megint fájda lommal mondja. hogy . ki vagyunktéve a világ gyülöletének és megvetésének és veszélyben van



55

eklézsiánk állapota a világ fiainak istentelen és ártalmas kivánságai miatt".

E híres ..megcirkáltatás " lefolyását és f ő l e g eredményétk ü l ö n b ö z ő k é p e n állapítják meg egyháztörténetírók. Unitáriusírók. mint Uzoni-Fosztó. Szent-Ábrahámi s utánuk mások is62170 unitárius eklézsia á t t é r í t é s é r ő l beszélnek s ez van maaz unitárius köztudatban, l ! . ő t iskolai kézikönyvekben is. Pokolyezzel szemben "legfeljebb 8-10 'unitárius egyházközség bekebelezését engedi meg. Szerinte e vizsgálat eredménye nemaz, hogy 70 unitárius eklézsiát áttéritettek, hanem az, hogy"az olyan h e l y e k r ő l , hol az 1614_ évi unio-okmány alapjánref. gyülekezetekben unitárius pap, vagy mester volt alkalmazva, ezeket innen karhatalommal is eltávolította". Ami nem

egyházfoglalás volt, hanem "a felekezeti egyházak határainakszilárd megvonása". De - mondja tovább - az 1614. éviprivilegiumban foglalt kapcsolat alapján kieszközölte a fejed e l e m t ő l , hogy a háromszéki unitáriusok, a dogmaticumokatkivéve, minden tekintetben a ref. püspök alá vettessenek. Aza 8-10 unitárius eklézsia, mely akkor Háromszéken fennállott,a privilegium erejével, de azért mégis k e l l ő indok nélkül, mintegy bekebeleztetett a ref. egyházba s itt is maradt 1693-ig.

A 62170 unitárius eklézsia "elrablása", m i r ő l unitárius egyháztörténetírók mesélnek, nem egyéb, mint leJlenda, mely semmitörténelmi okmánnyal bizonyítva nincs.· Es a sérelem nem a62 eklézsia elrablása, hanem az, hogy "unitárius pap trinitárius gyülekezet lelkésze nem lehet", amint az unitáriusokJ620-ban megkeres ték a ref. zsinatot : "hogy az unio in omnibus punctis et clausulís megfartassék. Ac perinde liberum legyen ezután is trinitaria ecclesiába transmigrálnunk, mikor

vocationk vagyon, aminthogy a trinitárius alyánkfiainak is antitrinitaria ecclesiába, amint ekkedig volt". Amire a ref. zsinatazt felelte, hogy az unio tartassék meg, de a transmigrálásnem engedtetik meg, "bátor hivatala legyen is a tudatlan községtól" , hanem csak ha teljességgel religiojukat mutálni akarják".

E vitás kérdésben a történetirók figyeImét kikerülte SzentAbraháminak egy megítélésünk szerint nagyon fontos megjegyzése, az t. i. "hogy a háromszékiek nem voltak eléggé forgot

tak, gyakoroltatottak a keresztény vallás ágazatiban az unitáriusok szerint". (Egyháztörténelem 476. 1.) Mit jelent ez?Ez eklézsiákban megjelenik a ref. fejedelem f ő p a p j a ka

tonai karhatalommal s az állami hatalom minden jelvényével.Rs vizsgáztatni kezdi a papokat a keresztény vallás azon fogós

d é s e i r ő l amelyek az unitárius és református felfogást elvá-

.' Az erdétyi rel. egyház története. lll. 72- 73· I.



56

lasztják s melyek f ő l e g a Jézus istenségére vonatkoznak. Fel.teszi a kérdéseket olyan célzatlal, hogy kivánt feleleteket kap.jon rájuk. És a ..nem eléggé forgott és gyakoroltatott" papokfeleleteket adnak, melyek é r t é k e l h e t ő k így is, úgy is s az érté.k e l ő és a végzést megfelebbezhetetlenul kimondó : a rel. püs.

pök, akinek a háta mögött a karhatalom. Azoknak a ' papok.nak csupa Luthereknek, vagy Dávid Ferenceknek kellett volnalenniök, hogy a ..vallás ágazaliban" szabatos és félremagyarázhatatlan feleleteket adjanak s az erkölcsi bátorságnak olyanfokával birjanak, amely az ..itt állok, máskép nem tehetek"keresztjét is vállaOa.

Ha Bethlennek annyira magasztalt elfogulatlansága ..nemszámítás és nem mesterkéltség" volt, amint Pokoly mondja,

akkor szilárdan meg kellett volna állania az 1614. évi állás.pontján és nem leli volna szabad megengednie unitárius eklé.zsiáknak a ref. püspök hatósága alá bocsátását, még akkorsem, ha udvari papja csábítja erre.

halála után az uniláriusok Katalinhoz fordultak,tartanak 1630·ban tanukihallgatásokkal

Köröspataki Kálnoki István ésBoldizsár, 58 tanut, köztük idös

jól emlékeztek még Dávid Ferenc és HunyadiDemeter püspökök idej ' r . A felvelt jegyzökönyv alapján 1630ápr. 20-án rendeletet ad ki Katalin , melyben elmondja, hogymindkét fél elöadta a maga elöterjesztését s az unitáriusoksúlyos sérelemnek ta rtják, hogy a székely sz ' keken levö un i·tárius ld'zsiák a ref. püspök hatósága ala tl legyenek. A má·sik f I azt á lHtolla , hogy ez a dolog és soha meg nem

rendje. Hogy minden megszüntess n,

hogy "a sz kely szék ken levö eklézsiáknaksl\iát va llású esp r sük, azonban ism rie

az orthodox re f. uallds ti mint eddig,tigy is. Mikor a ref. püspök tari, az unitá·rius sp r s I g n melle tt , kinek a eját va llásúpapok vizsgálása a va llás d Igában ' s a r I. püsp"k öketva llásukra n zö dolgokban ne xamináOa. Unitá riu s papokr nd I s t n a r 1. . han m az unit. püspök végezz. Ha a

va llá s a I Ikiek dolgában viszál 'ok kel tkeznek. azokat ozunitá riu s kell f I bbezni. A közigazgatás mind n. más a ref. i fü !.nJi n k!

K s ril i pilsp 'knek ez a r ndelet ka p f6 j . tt. hár. m-sz kl unitárius papokat En dr zsinatro hf ta. kiv tv rtlllJ l I

kk

a taksát i . Err az unitáriu sok Rák czihoz k st mt te ,

• Kor. " l l V e 1884. 351.



57

melyben hivatkozva Katalin rendeletére. e l ő a d j á k hogy Kese rü ipüspök azt . messze kiterjedett értelemre vivén". az unitáriuspapokat zsinatra hívta Enyedre. Elmondják. hogy az unitáriuspüspök barátságosan kérte a reformátust. hogy . bennünket azza lne bántana és ne terhelne. de reménységünk kívül ezt meg nemnyerhetle". Kérik azért Únagyságát. hogy . az ország uniója szerint i l n d ő magyarázatlal való világosítást tétetni" méltóztassék.

A fejedelem 1631. jun. 27. válasza rövid és v e l ő s : . AmintKolozsváron elrendeltetell és eligazíttatott a terminuson. mindkélfél ahoz tartsa magát sub poena calumniae". A k é r e l m e z ő k hiteles magyarázatot kérnek a f e j e d e l e m t ő l arról. hogy kell-enekik lelkiismeretük ellenére a kálvinista zsinatra menni és ottrendelelet kérni az egyisten tiszteletére a három Istent l i s z t e l ő p ü s p ö k t ő l s akkor a fejedelem azt feleli: .mint a kolozsváriterminuson eligazíttatott" .

Keserüi a háromszéki unitárius papokat ezután is az ország legtávolabbi részébe hivta zsinalra. k ü l ö n b ö z ő cimekentaksákat vetell ki rájuk. gazdaságuktól elvonta. Ez az állapottartott a k ö v e t k e z ő ref. püspökök alatt is s az unitárius püspöknek nagy gondot adott a zsinatok helyét és idejét úgy kiválasztani. hogy a háromszéki unitárius papok a mi zsinat

jainkon is megjelenhessenek. t. i. úgy. hogy a kálvinista zsinathelyéhez k ö z e l e s ő unitárius eklézsia legyen a zsinat helye.S ő t megtették a reformátusok azt is. hogy sérelmük gyanántelpanaszolták a fejedelemnek. hogy a háromszéki unitárius esperes és papság az 1630. évi itélet ellenére nem akar a református p ü s p ö k t ő l függni. zsinat jaira járni.

Az unitárius püspök egyházlátogatási jogának megszo·rílását tartalmazza I. Rákóczi két oklevele. Rákóczi 1642

április (4-én Beke Dániel püspök részére kiadolI levele.melyben a püspöki látogatást szabályozza. felhatalmazza apüspököt. hogy látogassa meg az unitárius eklézsiákat Erdélyben mindenüit. ..kivévén a Sepsi. Kézdi és Orbai székelyszékeket. ohol eddig is az unitárius eklézsiáknak meglátoga-tása és megvizsgálása bizonyos korábbi egyezés következtébenaz orthodox vallású püspök kötelessége volt és most is azé ;"azok papjait. az iskolák rektorait a vallásból és e r k ö l c s ö k b ő l megvizsgálja. hibáit megfeddje s ha joga van rá. megbüntesse ;az egyházi birtokokat a papok jövedelmével együtI kinyomozván. visszaadassa. mindent törvényes állapotába és gyakorlatába visszahelyezzen ; a templomokat s népiskolai épületeketépíttesse fel. vagy javíttassa ki. A hamis tudományt valló és ta-

• lj; Jakab Elek. Az unitárizmus aláhenyaUása János Zsigmond választott

k.,ály éa Dávid Ferenc hatáta után . Ker. M a g v t896.



58

nUó papok és mesterek helyébe alkalmas, jámbor és a sU'ntszolgálat teljesítésében hív és buzgó papokat nevezzen ki.

Ugyanez a kikötés szerepel 1642 jul. 26-i püspöki mege r ő s í t ő levelében is. melynek feltételei: quod maiorem et ampliorem authoritatem, nisi €Om, quam haclenus usurpassetvisitalionemque liberiorem in posterum quoque sibi vendicare'reservare. tribuere nullatenus praesumere intendet, p r a e s e r t i t ~ vero in ecc/esiis trium Sedium Siculicalium Sepsi. Kézdi etOrba i, aliisque locis, inter nostrae religioni addiclos homines.Cui quidem conditioni reliqui succedentes episcopi sese peromnia accomodare tenebuntur. Quod in authorilatis praero-gativam officiumque episcopi nostrae re/igionis orthodoxae.nulla via aut quocis sub praetexfu sese ingerit aut immiscet.

A püspöki m e g e r ő s í t ő oklevél harmadik pontja: hogyhallgatóít és híveit az 1638. évi dézsi országgyülésen meg·állapított norma szerint oktatja és igazgatja s attól a zsidózásra. vagy más t é v e l y g ő szektára térni és eltántorodni nemengedi.

Rákóczi 1647 május 10-én Sikó István. Dálnoki Balázs,Besenyei Kövér Miklós és Szent-Iváni Gergely esperesek ké·résére m e g e r ő s í t i Bethlen 1613. évi adománylevelét, de még

öt pontot tett hozzá. melyek a vacans rektorokra. a quinde.na lis s z é k e k r ő l igazoltan elmaradás elfogadására vonatkoznaks b e l s ő emberek gyermekeit. ha nem egyházi szolgálatbanvannak, adózásra s katonáskodásra kötelezik. Negyedikígy szól : "Quod ministri (ut vocan!) unilarii in tríbuspraefalis sedibus Siculicalibus commorantes. eo, quo jam nuncex communi regnícolarum constilulione in usu est, a modo dehinc quoque successivis semper temporibus dependenliam suam

quod mora/ia seu externam disciplinam a superattendente orthodoxo habeant ; eique soli. non vero unitario, ipsorum superattendenti visilandi ipsis potestas concedafur; verum si quidipsis cum eo negotii, in rebus religionem ipsarum concernenlibus. interveniat. suo iIIum loco requirere debeant'·.Az unitárius papok tehát kifejezetten a ref. püspök hatósága alá rendeltettek. De megengedték nekik. hogyha valamidolguk van vallási kérdésekben, az unitárius püspökö t saját

lakóhelyén -H á r o m s z é k r ő l

Kolozsvárra az akkori biztonságmellett és közlekedési viszonyok között I - felkereshetík.Csulai György püspök a sepsi. kézdi. orbai és miklósvárí. ud ·varhelyi és alsófehérmegyei rektorok és unitárius esperesek.papok és mesterek nevében kérte Bethlen és I. R á ~ ó c z i I , : Iének m e g e r ő s í t é s é t ll. Rákóczitól, ki 1654 jul. 13·an s l

Az unitáriusok 1659 elején Barcsay fejedelemhez mlezettkérésük ben elpanaszolják többek között azt is , milyen nagy



59

sérelmük, hogy a háromszéki unitáriusok a ref. püspök direkciója alaIt legyenek, .mely miatt az unitárius püspök ő k e t sohain negotio religionis is nem vizitálhalta, mert arról arceálták".Barcsay azt írta a kérésre, hogy keressék meg akkor, mikor az

o r s z á g g y ű l é s össze fog ülni.Azonban még löbb, mini 30 évnek kellett lefolynia, mígez a képtelen helyzet megváltozott. 1 6 2 2 - t ő l 1692-ig, tehát 70évig az episcopus call)iniamus moralis nem engedte be azepiscopus uni/arius spiri/ualis/ Háromszékre.

Mikor aztán Erdély az osztrák-ház uralma alá került s akirályi gubernium felállíttatott, ez 1692 márc. l5-én bizoltságotküldölt ki a négy vallás megbízotljaiból Kolozsvárra, hogy avallásügyeket rendezze. Akkor az unitáriusok a többi közöttazt is e l ő a d t á k súlyos sérelmük gyanánt, hogy több eklézsiájoknem az unitárius, hanem a ref. püspök hatósága alá van vetve8 kérték saját püspökük alá rendelését. Bánffy György gubernator t692 nov. 26-án megadja az engedélyt Almási Mihálypüspöknek, hogy a háromszéki eklézsiákat is vizsgálja, a papokat examinálja, g y ű l é s b e hívja stb.

Almási 1693 febr. I-én általános vizsgálatot tartot!. Nagyajtán kezdvén munkáját. Az e l s ő zsinatot Bölönben tartották

1698 jun. I-én.

6. fejezet.

A dézsi egyesség és B szombatosok.1

Az unitárizmus hanyatlásának második mélyreható oka aszombatosság volt. A szombatosság l e g e l s ő alakjában "zsi

dózás" és eredete Dávid Ferenc utolsó vallásáigv e z e t h e t ő

vissza. Ez a "zsidózás" azonban még nem szombatosság. Azsidózás elméleti tan, melynek gyakorlati következményei akeresztség elvetése és az úrvacsora lenézése. Az úrvacsoraideje akkor nem volt pontosan megszabva. Ritkán éltek vele,mert Pál apostol írásaiból nyilvánvaló. hogy tetszésükre voltbizva, mikor éljenek vele s mikor ne: "Valahányszor eszitekés isszátok". A c s e c s e m ő k keresztelését is elhagyták, mert adézsi egyesség parancsolja, hogy megint gyakorlatba kell venni.Socinus senkit sem kereszteine meg, míg a hitvallás és keresztelés megértésére meg nem ért.

Ez a zsidózás szombalossággá csak akkor let!, mikor azelmélethez a szombat megülésének gyakorlata járult.

1 Szilágyi Sándor: Az unilériusok 1638. évi üldözlelésének s adéz.!complanalionak lórIéneléhez. Ker. M a g v e t ő , 1874. - Gál Mikló.: A dé . .komp!anécló létrejölle és hatása. U. o. 1912.



60

G e r e n ~ i János f ő ú r környezetében megtaláljuk e gyakorlatot s tudjuk, hogyaszombatosokat "gerendisták"-nak is

nevezték. Szánthó István jezsuita atya egyenesen Gerenditölszármaztatja ő k e t . Pokoly meg világos összefüggést lát DávidFerenc utolsó vallása és a zsidózás között. De a zsidózás nemáll!,P?dolt meg. a . s z o m b ~ t n á l , ..biz.ony?s á l l a t o ~ , . faggyú lilaImanaI. hanem alterl a Mozes torvenyel megtartasara. Es innenszámítják a szombatosságot Eössi András nevével kapcsolatban. Péchi Simon. Báthori Zsigmond, majd Bocskay kancellárja nagyban emelte a szombatosság hírét s nevelte híveinekszámát. Már igen bátran léptek fel s kezdtek nem t ö r ő d n í azinnovalio tilalmával. Udvarhely t az ..ariánusok"·kal kezdtekgyüléseket tartani. "melyennek e l ő l t e nem volt". Rákóczi

Zsigmond már 1606 márc. 7-én eltiltolta együlésezéseket.Aztán kezdtek veszedelmesek lenni az unitáriusokra. mertfogyasztották számukat s rossz hírbe hozták ő k e t . A Krisztusnemimádásának tana s bizonyos más egyezések ő k e t is a szombatosság gyanujába keverhelték. Hiszen Bod Péternél azt ol-

vassuk, hogy az unitárius papoknak a ref. püspök alá rendelésének oka az volt. hogy az unitárius papok a kis gyermekeketvagy nem keresztelték meg. vagy Ábrahám. Izsák és Jákob

istenének nevében kereszteltek. Ezért az 1606. évi kolozsvárizsinat a judaizánsokat kizárta az unitáriusok k e b e l é b ő l éstársaságából.

A szombatosokról kifejezetten az 1610. évi beszterceio r s z á g g y ű l é s e n van szó; azokról az innovatorokróI. kik .sídóhitet és sidó ritust követvén. Isten ellen való káromlásokatszólnak" 2 elrendelik. hogy .efféle religión valókat az j ö v e n d ő g y ű l é s r e citáltassa Felséged. holott ha ad meliorem mentem

nem redeálnak. törvény szerint bünteltessenek. Interim a papok.kik káromlást szóloItanak. tisztességes custodia alalt tartassanak". A szombatosság mind jobban közeledvén a zsidózásfelé.•botrány volt Európa szemében". mondja Pokoly (id. m.

II. 67). ki elismeri. hogy a ref. egyháZ .ez ügyben nem nél·külözte a teologusok ismeretes türelmetlenségét". 1618·bannyilvános disputációt tarloltak az unitáriusok és reformátusokközölt GyulafehérvárI. a fejedelem jelenlétében. Az utolsó hit-

vitae z e l ő l t

egy félszázaddal tartatott Vásárhely t János Zsigmond e l ő l t De mennyire más volt akkor a helyzet I Akkor mi

voltunk felül s a reformátusok leszorítása volt a szándék. Mosts e r é l ő d ö t t a szerep. A reformátusok a támadók s az uni

táriusok a v é d e k e z ő k . A cél pedig az. hogy az unitárius kivettessék a recepta religiók sorából azon okból. hogy nemállanak a János Zsigmond korában elfogadott hittani alapon,meri nem hiszik a Krisztus istenségét. A vitatkozó



61

Csanádi a kollégium rektora, a. r e f o r m ~ t u s o k r é s z é r ő l GelejiKatona 'a fejérvári rektor. A vita heveben Csanádi a Krisztust "c;inált" Istennek !"ondotta s ezzel úgy felingerelte a fe-. d Imet hogy csak elore megnyert salvus conduelusa menrt t

emeg a kemény b ü n t e t é s t ő l . Ez után a vita után a refor

e . s z é r ő l széltében hallani . lehetet.t a vádat, hogy az: ; ' n ~ t á r i u s o k e l ő t t a Krisztus n e ~ t o ~ b : mmt a törökök e l ő t t . Az 1618. évi (nov. 4-?1) ? r s z a ! ! . g y ~ l e ~ e n maga .a . r ~ j e d e l e m tell e l ő t e r j e s z t é s t a ZSldozas ter)edesenek meggatlasara s azsidózó k megbüntetésére. Az o r s z á g g y ű l é s az e l ő t e r j e s z t é s t elfogadta s rendelte, hogy "a bevett vallásokon kivül valóhaeresiseket" k ö v e t ő k e t , ha karácsonyig valamely bevet! val.lásba nem térnek, Önagysága maga e l ő idézze s megbüntesse

"mind magokat, mind peniglenazoknak

patronusá\' promotorités faelorit". De támadták az unitáriusokat is. Azzal vádoltak,hogy inkább ragaszkodnak a zsidó és török, mint a keresztényvalláshoz. Radecius már másnap Apologiát adott be a fejedelemhez azok ellen, "kik az unitárius vallást török vallásnaklenni e r ő s í t i k " . Pokoly szerint a vád túlbuzgóság m ű v e volt sveszedelmet nem hozott az unitáriusokra, ami nem felel mega valóságnak. A fejedelem rendeletet adott, hogy a szomba

tosok kikeresése végett még ezen évben zsinatot tartsanak. Eza zsinat E r d ő s z e n t g y ö r g y ö n tartatott Keserüi Dajka elnökletealatt.

Mi volt a zsinat eredménye? Pokoly szerint alig tudunke r r ő l valamit; l e g h i h e t ő b b az, hogy megállapíttatlak azok amódozatok, melyekkel a szombatosok k i k e r e s h e t ő k az unitáriusok közül. Ferencz József <Unitárius Kistükor. 1930. 54.) 6pontban közli a hozott határozatokat, melyek között nincsenekaz egyházból kizáró rendelkezések. Kohn (id. m. 85. l.) szerintkizárták ő k e t maguk közúl, hogy szabaduljanak a nevük svallásuk védelme alat! t e r j e d ő zsidózás v e s z é l y é t ő l .

Ezekkel a határozatokkal 300 katona kiséretében indultel Keserüi Dajka ref. püspök vizsgálatra, megludni, hogy kika szombatosok s kik nem. Bejárta nemcsak Udvarhely ésMarosszéket, ahol szombatosok voltak, hanem Háromszéketis, amint más helyt már elbeszéltük.

A "sabbatharia seela" ellen Rákóczi idejében újabbpanaszok emelkedtek. Pécsi Simon a Bethlen idejében kegyvesztett f ő ú r , visszavonult a magánéletbe s bibliai tanulmányokkai foglalkozott. A szombatosság nála már egészen zsidózássá vált. Szenterzsébeten iskolát alapított, sok ifjut taníttatott; a pünköst napját pénteken ülték meg.

.. . 1635-ben hozott a gyulafehérvári o r s z á g g y ű l é s e l ő s z ö r torvenyt ellenök, mely meglérésre hívja fel e szekta tagjait s



62

h a t á r i d ő t túz ki számukra. De karácsonyig alig tért át valakik ő z ű l ö k .

A fehérvári artikulus szerint az államügyész nyomozástinditott a szombatosok és istenkáromlók ellen s tanukat hallgatott ki, hogy a dézsi terminus . ü g y ö _ k ~ t v ~ g l e g , : ~ e n elintéz_hesse. A fiskális direktor az orszaggyules utan beJarta a szom_batosoktól lakolt vidékeket, f ő l e g Udvarhely és Marosszéket ;Marosvásárhelyt és Kolozsvárt is megindította a nyomozástés tanukihallgatásokat. Kolozsvárt a városi tanács kikeIt ell( ne,mert hallatlan és szokatlan inquisilionak" tartotta. Kassai

islván í l é l ő m e s t e r erre .igen serio megintette a birákat, hogyaz inquisiliot ne impediálják." Pokoly (id. m. Il; 137.) a birákellenállását is indokoltnak" mondja, mert a nyomo-

zással .az eretnek és zsidózó könyvek" össze-nem kimélték a kifogástalan unitárius könyveketsem, a szombatos iratok elkobzása mellett lefoglaltakolyanokat is , melyeket az unitáriusok eddig több mint félszázadon k e r e s z t ű l szabadon használhattak.

Milyen volt a nemzetközi helyzet vallásügyi tekintetbena dézsi egyesség idejében? A hollandi refollllátus egyház adordrechti zsinaton (1618-19) kizJÍrla k e b e l é b ő l azokal, akik asupralapsarizmus dogmáját nem fogadták el. Ezek aztán -1 6 l O - t ő l remonslransoknak nevezlelve - mindenféle üldözésnek voltak kitéve úgy, hogy 1630-ig csak titokban gyakorolhstták vallásukat. Vádolták ő k e t szocinianizmussal is, merisdyesen érintkeztek Lengyelországból jött szociniánusokkal.l ~ b a n a szociniánusok üldözését kivánják egyik zsinatonvilági 1630-ban valláS'3zabadMgot nyerlek s l634-benAmsterdamban teologiai szemináriumot alapítottak. Ekkor jöttközbe Statorius levele, melyet akkori hollandiai szokás szerintközútettek, nyilvános helyeken, templomok a jtaján kiragasztották úgy. hogy mindenki olvashatta. Közzétételének célja valós'Ínüen: az épen m e g e r ő s ö d ö t t remonslrans egyház elnyo-mása, gyamrsilása s fejlödésének gátlása és hogy csapást mérjen a szociniánizlllusra, ha a ho lland remonslránsok közölt isvolnának hjyei. A levél erdélyi vona tkozásai e t k e z ő k : Alevél írója Slatorius az a Stoinski. aki l633-ban KolozsvártV? lt.s ili az .Imitárius kolllgÍlqnol. templomot meglátogatta, két

társával együtt. rojkor Frank Adámot Ko lozsvárra kisérték. Papvolt Ra kowban, l638-ban. Lengyelországból eJnzelve Hollandjéba menekült. Levelének. melyet 16J8.ban küld Frank Ádámlrolozsváti lelkészhez, e ő s é g e abban áll. hogy épen

f ...... Sh"o,ius jé-nnl,miM,ius ldk; rzbez

!dV. . levele~ e I 6 , 1917.



63

Rákóczi fejedelem konCiskálja és küldi ki Hollandiába 8 épenattól a B i s t e r f e l d t ő l . aki a szociniánusok ellen Leidenben egy

könyvet készül kiadni. A fejedelemnek - amint Voetiu8 megjegyzi - ezzel az volt a célja. hogy a keresztény vallás irántis z e r e t e t b ő l figyelmeztesse a hollandokat a lengyel és erdélyiszociniánusok kapcsolataira. Rákóczi vallási politikájának alapelve: az egyház hitvallás beli egységének m e g ő r z é s e 8 ezérté r t h e t ő ha a jelentéktelennek látszó levelet olyan fontosnakitéli. hogy Bisterfeld útján küldi el.

A l e v é l b ő l megtudjuk. hogy írója kiváncsi az Erdélybe nt ö r t é n ő eseményekre. mert bár s z á m ű z ö t t . nem történhetik veleolyasmi. ami miatt az erdélyiek iránt való é r d e k l ő d é s é t elvesztené. E l l e n k e z ő l e g a legpontosabban óhajtja megtudni a tör

téntekel. hogy megállapítsa. mit lehetne csinálni munkájuke l ő h a l a d á s a érdekében és Krisztus országénak terjesztésére.Azt is szeretné tudni. vége van·e annak a szerencsétlen Ravius-féle veszekedésnek ? Irja. hogy ott .nem kevés Nicodemitavan. akik unitáriusok s nem tagadják. hogy minket testvéreikültekintenek". A szombatosok üldözésének részleteit is szeretnétudni f ő l e g azérl. hogy holland barátjaik m e g g y ő z ő d h e s s e n e k . hogy nem az okai annak az üldözésnek, amit Voetius

egyenesen nekik tulajdonít.Voetius a szöveghez készített jegyzeteiben a remonslránsokat gyanusítja. a zsidózókat Dávid k ö v e t ő i n e k mondja, márismeri Kolozsvárt a hivatalokban beállott azt a változást. hogya városi tanács 100 tagja közül 25 református, ·mit csak Bist e r f e l d t ő l tudhatotl meg ily rövid i d ő alaIt. Vádolja Statoriust.hogy többi lengyel testvéreivel. nem sikerülvén Lengyelországban és Erdélyben tanuk elterjesztése. most már Hollandiára

vetették szemüket.A levél adatokat szolgáltat az erdélyi uniláriusoknak alengyelekkel való érintkezésére is. Megtudjuk b e l ő l e . hogyRadecius püspök állandó levelezésben volt Statoriusszal. mikorez a rakowi gyülekezet élén állott. Lengyelországban a szocinianusok ellen inditott jezsuita aknamunka k ö v e t k e z m é n y é ü ~ 1638-ban a varsói országgyülés törvényt hoz ellenük. III. Ulászloa katholikus egyházat akarta egyedül uralkodóvá t e n ~ i s munkáját a többi protestánsok támogatása mellett a szocJOlánusokellen indítolt üldözéssel kezdte. Ebben Rákóczinak nem voltugyan szerepe. de bizonyosan tudott róla. meri a lengyelekköveteket küldtek az országgyülésre.

Ilyen volt a vallásügy helyzete Hollandiában és lengyelorSzágban. mikor Ravius panaszára az unitáriusok ügye azo r s z á g g y ű l é s r e került

Ehez járult a b e l s ő viszálykodás következtében el6állotl



64

szerencsétlen helyzet. melyben az egyház vezetöi álloltakegymással s z ~ m b e n . Ravius. egy fiatal szász pap. sok újitástakart behozDl az egyházba. de a városi tanács nem engedteRadecius halála után az 1632. évi zsinat kimondotta. h o ~ ezután csak magyar nemzetbeli püspököt válasszanak. akit anép is megért. Ravius püspökségre vágyván. izgatni kezdetthívei között. De a magyar unitáriusok elöbb Csanádit 0632-36)majd Beke Dániel bordosi papot választották püspöknek. akiRavius bujtogatásai folytán e l ő á l l o t t viszály miatt egy ideigbe sem költözhetett Kolozsvárra. Ezért Raviust megfosztottákállásától. ki e l ő b b a lengyel szociniánusokhoz fordult s mikoritt nem kapta meg a várt támogatást. bevádolta Beke püspököt a fejedelemnél. hogy az unitáriusok újílanak s nem az

elfogadott hitvallást tanítják és tagadják Krisztus istenségét.Furcsa ez a vád épen t ő l e . - mondja Jakab Elek - akimaga indította az innovatiol. HA nepotizmus és a reakció összeesküvése volt az egyházközség uj emberei ellen." A vádas·kodó párt könnyü l e l k i i s m e r e t ű . tekintélyes állású e m b e r e k b ő l állotl. A papi rend s tanárok fiatalok. tapasztalatlanok. Apüspök csak most költözött be S z é k l y f ö l d r ő l . Frank Ádámpredikátor nemrég jött Lengyelországból. Dálnoki. az új rek

tor. Olaszországból. Pártfogók. rokonok. támasz nélkül állanak.könnyen támadhatók.Rákóczi vallási politikájának alapelve nemcsak az egyhAz

hitvallásbeli egységének ő r z é s e . hanem az orthodox reformátusegyháznak kizárólagos uralomra juttatása. Erre neki a BekeRavius-féle viszály épen kapóra jött. K e d v e z ő aikaImul szolgáit arra. hogy a viszály eldöntése mellett az unitárizmusra ishatalmas csapást mérjen. Egyházi politikája évek óta céltu-

datosan e l ő k é s z í t v e 1638-ban a körülmények összejátszásával éskihasználásával t e t ő p o n t j á t éri el és megalapozza egy e r ő t l j e s református egyház megteremtésél. A terv szerint sorbana zsidózókat az unitárius egyház kebelében a karták észretéríteni. de viszont az unilárizmus törvényessége e l ő t r b e tolásával azt létalapjába n fenyegették. Rákóczi nem erdélyi e m ~ e r . nem ismeri az erdé lyi lélek Iürelmességél. Udvari papjai IS

folyton unszolták. hogy a szomba tosok le törése és megtéríté semellett egy füst alatt az unitáriusokat is megtörje. Nem sokszolés kellett. csupán a törvényes form áka t kelle ti megkeresmokcéljuk elérésére. Családi érdekek is irá nyitottá k. Minden módonbiztositani akarta fej edelm i székét. Az volt a gyanu ja.az unitáriusok titkon támogatják a török támogatásá t e . s , ! ifj. Székely Mózes fejedelemségét. Az unitáriusok e llen ke.sz.ulocsapás s z ü l e t e az kezében futn ak össze. Nem feltuno-e.hogy a lengyel unitáriusok elleni akn amunka épen a bban az



65

idöben folyt s a lengyel király, kivel Rákóczi szíves viszonybanélt, épen abban az évben semmisitelte meg a rakowi unitáriusföiskolát oly okból, amely ürügy lehet, de elégséKeS ok nemegy nevelöintézet eltörlésére? És nem feltünö·e, hogy Statoriuslevelét 6 konfiskálja s küldi ki Hollandiába?

De mindezeknél sokkal erösebb bizonyíték ellene sajátnyilatkozata. Közvetlenül a dézsi tellninus elölt írta, hogyazokat az unitáriusokat, akik Jézust imádni nem akarják, "csakarra a rámára fogják vonni", mint a zsidózóka\. (Ker. Magvetö, 1874.).

A fejedelem Ravius panaszára meghagyta a püspöknek,hogy tartson zsinatot s a hitcikkeket terjessze az 1638 évi (ápr.23-máj. 10.) fejérvári országgyülés elé. A püspök a zsinatot1637 jul. 29-re Tordára összehivta s itt elhatározták, hogyEnyedi Explicationes·ét terjesszék az országgyülés elé. A zsinatot aztán áttették Kolozsvárra, melyen ezt a határozatotodamódositották, hogy a Consensus ministrorum-ot terjesszékelé. A konfessziót a püspök beadta, de az országgyülés nembocsátkozott tárgyalásába, hanem 17 tagu bizottságo t választottak, mely jul. I-én Dézsen üljön össze, ott az unitárius egyházmindkét töredékének képviselöit hallgassák ki s a kontroversiátigazitsák el. De az országgyülés ugyanezt a bizottságot utasította

arra is, hogy a szombatosok ügyét tárgyalja le s hozzon itélete\.Jul. I·re megjelentek a hitújilással vádolt magyar unitáriusokBeke püspökkel s a vádló szász és lengyel unitáriusok képviselö . Jul. 3-án kezdödött a tárgyalás s hosszú viták után7-én a complanalioval befejezödött.

A dézsi egyesség rendelkezései ezek:l. Hunyadi Demeter alatt hozott consensus szerint Jézust

istennek kell vallani, imádni és segilségül hivni és az eecle

riaslica disciplina III. cikkelyébe a papok kötelességeiról szószerint beimtni a konfesszió\.2. A szentségek kiszolgáltatása is legyen az ecel. dis

ciplina szerint: a kis gyermekeket az Atya, Fiú és Szentléleknevében kell megkeresztelni; az úrvacsoránál a pohár a hivekkezébe adandó.

3. A bántódások Szórös Mátyás és hivei s a püspök éshivei között örök feledésbe és amnesztiába menjenek.

4. A zsid6z6k és Jézus istenségének káromlái az amnesz

!iából örökre kizáratnak.5. Az unitárius püspök minél hamarább. hivjon . ö ~ z e zsinatot és az unitárius konfessziót, consensust es eccles,ashcadiSciplinát, amint most eligazíttatott, tegye kötelességévé. apapoknak mestereknek és kántoroknak, hogy aszerInt pred,káljanak, 'tanítsanak és énekeUenek sub poena notae infide-

ln . GAl Kelemen : A kolo:r..vt\rl unlt6.r\II. k o l l ~ l i u m I O f h n c l e 5



66

Iitatis. Ezen a zsinaton írjanak olyan konfessziót, amely min·denekben egyezzen a mostani konfesszióval, consensussal ésecclesiastica disciplinával. amint mostan eligazílIatoll s a jövöterminusra adják be.

6. E pontot szószerint ideirom : .Ha kik ez mostan eliga-zíttatolI recepta unitaria confessio ellen vétenek, azoknakmegbüntetésekben való authoritast az országnak supremusmagisiratusa az unitárius püspöknek és consistoriumnak nemengedhet, holott az elött val,) fejedelmek is ezt az authoritastmagoknak reserválták, amint ezen dolog az országnak régiarticulusából constál.·

7. Ha valaki a mostan eligazítolI unitárius religio ellentanítana, ima, vallana és megint .ujabb indítást indítana· (no-

vum motum excitaverit), idéztessék az országgyülés elé s mintinnovator s a közbéke megzavarója in nota perpetuae infideli-talis convincáltassék.

8. Ha pedig az unitárius papok, mesterek a külsó rend-tarlásokban, erkölcsökben, magok viselésében az ecel. disciplinaellen vétenek. azokat a püspök és konzistorium büntessék.

9.•Ha kiknél akár ecelesiaslica, akár secularis personák-nál oly könyvek, irások és káromlásra formáltatott képek vol-

nának, melyek a mostan eligazítIatolI recepta unitaria religioellen valók: mindazokat a könyveket, irásokat és képeketminden ember felkeresvén tarlozik az jövendó Szent Mártonnapjára a fejérvári káptalanba bevinni. Ennek utána pedigaféle könyveket, irásokat és képeket senkinek szabad ne légyenimi, nyomtatni, tarlani, avagy másunnan az országba behoznisub poena notae infidelitatis.·

10.•Ha az unitaria religión levók közül a mostan eliga·

zított recepta unitaria religionak confessioja szerént könyvetima is valaki: de azt kinyomtatni és kibocsátani az országfejedelmének hire nélkül semmiképen ne merészelje sub eadempoena notae infidelitatis.·

II. Mivel pedig az aratás miatt most mindjárt zsinat összenem hivható, a most e1igazitotl konfesszió és komplanacióirassék le, a papok elsó beszédjökben hirdessék ki és annakvallására és követésére minden alattok levó hallgatójokatkényszeritsék. •

A komplanació elintézése után jul. 8.án kezdte a törvény-szék tárgyalni f t zsidózók és istenkáromlók ügyét, kiket akomplanació kizárt az amneszliából. Mindnyájan fejök, jószáguk

a Dr. Tóth GyOray: Az unitárius egyház rendszabályai, Kolozsvár.1922. 24-51. I.



61

elvesztésére ítélteItek. De a halálbüntetést csak egyhajtották végre, a többit börtönbe hurcolták. Torockaipüspök fiát, János kolozsvári ötvöst, ki azt mondta Jézusról:ő n e csak a földre , a s z ő l l ő b e küldeném kapálni", jul. 17-én

megkövezték, .a feleségét is kiperengérezték a városból". Amég el nem ítélt szombatosok ügyének befejezésére 1638 nov,elejére Besztercén újabb terminust hirdetett a fejedelem. Közben felvételte a tanuvallomásokat s t ű r t e , hogy .papjai nagybuzgalommal foglak hozzá a n a g y m é r t é k ű . részben e r ő s z a k o s hiltérítéshez, me ly évtizedeken át folytatva a refollllátus vallásnak meghódította a szombatosok legnagyobb részét s egyúltal kiterjedt az unitáriusokra is, mondja Pokoly". A szombatosok, kik . k ü l s ő l e g többnyire az unítáriusokhoz tartoztak".

a ref. hitre tértek. Medgyesi Pál. Rákóczi fejedelem udvaripapja, 1638 szepl. 24·én 55-öt keresztelt ki közülök. UtoUáraOrbán Ferenc és Péchi is kikereszlelkedtek.

Rákóczi nem elégedett meg az elfogott, vagy elitélt szombatosok megtérítésével, hanem bizottságot küldött ki, hogy bejárja a helységeket, a ref. vallásra térítse a szombatosokat. sakik áttérni nem akarnak, írják össze, hogy megindíthassák ellenök az eljárást. Ez a bizottság aztán szabadon garázdálko

dott, olyanok ellen is eljárt, akikre csak ráfogta. hogy szombatos. E r ő s z a k . fenyegetés. vagy szépszó. csábítás és igéretekkövetkeztek; katonai szolgálat alól való felmentés az igazhitre t é r ő k n e k . Ez az eljárás jelentékeny sikerrel és eredménynyel járt. Az áttérésekkel párhúzamosan járt számos unitáriustemplom elfoglalása a reformátusok részére.•Akkor ugyan azttudták, hogy ugyan deponáltatik az unitaria religió; de az

istennek kegyelmes nagy providenliájából megfarlaték, hogy

nem telik kedvek benne, amint gondolták volt, hogy teljességgel eloltódjék az unitaria religio. Az istennek nagyobbgondja volt rá, t. i. az kicsiny seregére -s.

A periratok és a törvényszék következetesen különbségettesz a kétféle vádlottak között. Zsid6zókon érti a voltaképeniszombatosokat, károm/6kon. azokat, akik megvetöleg nyilatkoztak Jézusról. De a hatóságok s az egykoru tudósításokösszezavarják a k e t t ő t . Az unitáriust, ha nem fogadta el aJézus islenségét és imádását, bár nem gyakorolt zsidó rit,:,st,

azért csak zsidózó nak tekintették. A szombatost pedig. kl azsidó vallást gyakorolta, bár egy árva szót sem beszélt Jézusellen, szintén istenkáromlónak mondottak. Tényleg lehetett valaki - mondja Kohn - Jézus igaz istenségének káromlója,anélkül, hogy zsidózott volna; ilyenek voltak e korban f l Dá-

• Erdélyi lörli:nelmi adatok. IV. 218.

5'



68

vid Ferent lanaihoz ragaszkodó unitáriusok s viszont aki buzgón gyakorolta a zsidó szertartásokat, azérl vallásos tiszteletlellehetett Jézus iránt. Kohn felteszi a kérdést: a dézsi törvény_szék elé került káromlók szombatosok voltak-e, vagy a széls ő s é g i g m e n ő

unitáriusok? És felel rá: .A róluk szóló ludósítások az utóbbit sejtetik".Rákóczi szombatosok és unitáriusok elleni eljárását kü

l ö n b ö z ő e n ítélik meg. Kemény János kapzsisággal vádolja ő t , aki azonban törvényes formákat keresett arra, hogy perbe fog'hassa azokat, akiknek jószágait áhította. Szilágyi Sándor azzalpróbálja védelmezni ez ö n z ő , kapzsiságból e r e d ő családi politika ellen, hogy abban az i d ő b e n ez volt az egyetlen helyespolitika, mert az ország véderejének tekintélyes részét a várak

tették s mennél több és e r ő s e b b vára volt a fejedelemnek,annál nagyobb volt az ország hadi ereje.Jakab Elek szerint ez a felfogás nem állhat meg, mert

a birtokokat a fiskus részére foglalták ugyan le, de a ref. fejedelmek ref. vallású uraknak adták örök birtokul. Péchil jószágvesztésre ítélték s miután a fejedelem vallására tért, megint visszaadták. Sok ref. f ő ú r gazdagodott meg ez alkalommal.Nem a "vallásigazítás " iti a l e g e r ő s e b b ok, hanem a proseli

!izmus. Es fölveti a kérdést: melyik nagyobb politikai b ű n : f i szombatosság-e, vagy: pénzzel. birtokkal megvásárolni alelkiismeretet? Vagyont venni el vallási m e g g y ő z ő d é s é r t I Maföllázad ez ellen a lelkiismeret, akkor nem botránkozott mega korszellem. Rákóczi megtartotta ugyan a törvényes formákat,de megsértette s halálos döfést adott a vallásszabadság nevezetes törvényének, melynek megcsúfolásával örök szégyenfoltothagyott nevén. Hogy az uniláriusok meggyöngílése nem utolsór e n d ű

célja volt, mutatja az a levele, melyet a dézsig y ű l é s

e l ő e s t é j é n Tolnay István sárospataki paphoz írt' s melybenarról értesiti, hogy a g y ű l é s e n nem az unitárius vallásról. hanem azokról a szombatosokról lesz szó, akik a recepta unitárius religioról a judaizmushoz tértek mert csak azok a receptauniláriusok, akik az Úr Jézus K r i s ~ t u s t invokálják, adorálják,mint Istent. Az unitárius papoknak a püspökkel együtt lakh ~ l y ü k r ő l más városba rendelése, más vallású papok és világ , ~ k ~ c o n v e n t u s a elé állítása, régi vallási könyveiknek kérdésala vetele. elkobzása, melyet már az 1638. é vi április 23-május 16-i gyulafehérvári o r s z á g g y ű l é s elrendelt, mind azt mu taija, hogy a szombatosok ügye csak ürügy volt, az igazi cél:a szabadabb e l v ű irány megförése.

• Szilágyi Sándor: Az uniláriusok 1638-diki üldöztetésének s • dézsicomplana!ion.k történetébez. Ker. M8\lVetö , 1874 .



69

Pokoly aki pedig Rákóczi eljárását amennyire csak te·heti, mentegetni igyekszik, a szombatosok elleni eljárást .val·lási üldözésnek" mondja, melyet egyenesen a reformátusokindítotlak, mert a szombatosság állami tekintetben teljesenártatlan volt. Az üldözést .egyenesen és tisztán a vallási

s z ű k k e b l ü s é g és elfogultság rovására" írja, habár ..jogos alap.pal" bír!. Törvényes alapon és jogi formák között e r ő s z a k követtetett a lelkiismereti szabadságon; de - hozzáteszi - ak ö z m í v e l ő d é s n e k nem hátrányára, hanem e l ő n y é r e történt. Afejedelemnél és ref. egyháznál ..a haszon is indító ok volt",de nem játszott e l s ő r e n d ű szerepet. A nótaperek a fiskustgazdagítolták, az áttérések a református egyházat gyarapít ot·ták. Az áttérés meg volt ugyan engedve bármely egyházba,

- mondja Pokoly - de az is igaz, hogy csak ref. pap fér·kózhe/ell hozzájuk. A várfogságból hazatértek legnagyobbrésze, mint református tért lakóhelyére. Igy megváltozott areformátusok és unitáriusok számaránya, a m i b ő l a major parselvénél (ogva az egyházi javak tulajdonjogára nézve is változás állott be. Számos egyházközség volt, f ő l e g Udvarhelyszéken s Pécsi birtokain, hol reformá'us eddig alig volt, csakunitárius és szombatos. A szombato sok azonban nem alkot

ván jogos egyházat, az egyházi vagyon az unitáriusokat illettevolna. A szombatosok áltérése a reformátusokat sok helyentöbbségre juttatta. Igy keletkezett számos ref. gyülekezet ott,hol eddig János Zsigmond óta nem is léteztek.

Az unitárizmus ereje meg volt törve, a szombatosság -úgy látszott. - végképp kiirtva. Geleji Katona az épen ezi d ő b e n írt Ti/kok titkában lsten jutalmát és áldását kériRákóczi fejére, hogy ezt a fenét kiírtá. De az öröm korai volt.

A .megtérítetlek" titokban tovább gyakorolták a szombatosságot. I. Rákóczi halála után merészebben kezdtek fellépni s II.Rákóczi 1652-ben kemény rendeletet ad ki ellenük. Az ezi d ő t á j t összeállított Appr. Const. megújítják a rájuk kimondottvagyon· és f ő v e s z t é s t . ApaH 1662-ben bizottságot küldött kivisszatéritésükre, de ennek szemébe mondták: .nem az agondja most ő n a g y s á g á n a k , hogy religiót igazgasson." S mikoraz 1638_ban letett esküjökre hivatkoztak, az azóta f e l n ő t t új

nemzedék határozottan kijeolentette: .mi meg nem esküdtünksem egyszer, sem máskor".

Apan 1668-ban a besztercei januári o r s z á g g y ű l é s e n e l ő -terjesztette, hogy a judaizmus nemcsak nem szünt meg, .ha-nem titkos szinek alatt naponként gyarapodik" s javasolta,h?gy a négy recepta religióból törvényszék rendeltessék, melyrovid úton döntsön a szombatosság felett. Sót még azt is ki-vánta. hogy I. Rákóczi alatt a ref. vallásra tért szombatosok



70

utódaitól vétessék el a jog. hogy a négy bevett vallás akármelyikére állérhessenek. hanem köteleztessenek csak az orthodox vallásra. De az e l ő t e r j e s z t é s nem talált k e d v e z ő fogadta_tásra. Igen tekintélyes embereket. köztük Koncz Boldizsár

püspökötés

Szent-Iváni Sámuelí t é l ő r n e s t e r t

kellett volnamegbüntetni a fejedelem kivánsága szerint. Teljesen igaza voltKoncz Boldiz.sámak - mondja Pokoly - ki maga is SZOmbatos s z ü l ő k t ő l származván 18 éves korában lelt református ból uniláriussá. mikor arra hivatkozott, hogy aszerintis meg kellene büntetni és ha vele. a f ő v e l . ez történik. mifog akkor a többiekre következni? A rendek nem fogadtákel. A fejedelem viszont az unitáriusok kérésének áliolI ellen.kik a már megtelepedett lengyel menekültek honositásáért

folyamodtak. Az ugyanazon évi julius 15. radnóti országgyülés a ref. és uniláriusok között felmerült azon vitás kérdést döntötte el. hogy a templomok ecclesiasticum bonumok·e vagy nem? A kérdés felvetésére az adott alkalmat. hogyaz unitáriusok a kissolymosi és bözödújfalvi templomokat exlraarticulum foglalták el s azzal védekeznek, hogy a templomnem ecclesÍBstícum bonum . Az Approbaták ugyanis egyházijavak eUoglalóira 200 frl. bírságot rónak ki. Az országyülés

különbséget tett egyházi közönség által közterületen és egyesföldes urak által magánbirtokaikon épített templom között samazokra kimondotta. hogy egyházi vagyon. Apali 1670-benujból bizottságot küldött ki. hogy tanuvallomásokat tartson sez alapon perbe foghassa ő k e l . Mi lett ez intézkedés következménye. a források nem beszélnek róla. 1 6 7 0 - t ő l 1717-ig nemhallunk a szombatosokról semmil. Az utolsó templom. melyeta major pars jogán vettek el a reformátusok az unitáriusoktól. a

nagyleremü volt 1672-ben.Az egyesség 6. pontja szerint a bevett konfesszió ellenv é t ő k k e l szemben való eljárást az ország supremus magistratusa az unitárius püspöknek és konzisztoriumnak nem engedheti. Az unitáriusok 1659 elején Barcsai Ákos fejedelemhezbeadják .az unitárius vallás oppressiójára irt bizonyos conIraclusok és articulusok által tett· sérelmeiket. Ezek közöltegyik az 1638. évi .contraclusnak azon része. hogy azokra valóanimadversiot. kik a papok. vagy mesterek közül az unitári,!svallás ellen vétenek. nem engedte az unitárius püspöknek eSkonzisztoriumnak. hanem a p ü s p ö k t ő l elvette. holott nemk ü l s ő ember. hanem a püspök és consistoriuma igazgatja azeklézsiákat" . A másik a lakosoknak k ü l ö n b ö z ő módokon. fogsággal. igéretekkel. katonai szolgálat alól való f e l m t é s ~ e l csábitása. kényszeritése a vallásváltoztatásra. hogy a maJo rpars törvényét alkalmazhassák. Elpanaszolják azt is. hogy egy



•

11

kátét állilollak össze s kérték az "ngedélyt a klnyomtatésára,de oha OnallYsága meg nem engedé. UlIYanazon évb"n

de coena Domini kinyomtallak ellY tractatust, három példányban elküldötték a fejedelemnek, kérvén, hollY engedjemeg kibocsátását. NemhollY megengedte volna, de sub poena

notae infidelilatis megtiItatta a kibocsátást. PanaszoUák. hollYakik a iudaizmusból. vallY a pogányságból. vallY a receptareligiókból vallásunkra át akarnak térn i, 200 (rllal büntetik. fenyegetik. S végül kérik. hollY ..megbántódásinkat megorvosolnis religiónknak szabadságával e l l e n k e z ő contractusokattollálni"kellYes lellYen. A kérésnek nem leli semmi eredménye.

7. fejezet.

A dézsl egyesség következményei.

(Dlodplina EccleslaoHca és K.Ué.lrodalmunkJ

A dézsi ellYességnek. mellyel Rákóczi a vallásszabadságfelséges elvén halálos sebet ejtett. az unitárius ellYházra nézvetöbbirányú súlyos kövelkezményei voltak. l\yenek: az ellYházi

rendtartás átdolgozása, mely e l t é r ő vallási n é z e t e k r ő l való suttogást még a lakás .zugolyaiban" is megtiltja ; vallási könyvekkinyomtatásának e l ő l e g e s cenzura nélkül való eitUtása, mi nemcsak a s z a b a d e l v ű hitelvek f e j l ő d é s é t akadályozta meg teljesena 19. század közepéig, henem a 16. században oly szépenfellendült unitárius irodalmat is csaknem teljesen elnémította.És mindezek kövelkezményéül a lelkeket oly csüggedés ésreménytelenség keríti hatalmába, hollY unitárius irók, ha akad

egy-e IlY, szinte bocsánatot kérnek. hollY élnek és szólni mernek. Az ellYezség legközvetlenebb következménye az volt.hollY aRadecius-féle 1626. évi EcclesiasIica Disciplinát. melyaz ellYházi szolgálatot t e l j e s í t ő k jogait és kötelességeit szabályozta. az ellYesség elvei szerint ki kellell igazItani. A kompIanáció e l s ő határozata: ..Az miképpen Dávid Ferenc condamnálása után Demetrius Hunyadi püspöknek idejében az unitariareligion l e v ő ministerek azon megellYeztenek. hollY az úr Jézus

Krisztusnakaz

AtyaI s t e n t ő l

adatolI Istenségét vallani, igazIstennek hirdetni kell és imádni és segítségül hivni, segllségett ő l e kérni, ez ellen pedig senki se titkon. se nyilván ne tanlt

Documents

KUK - I-31-71-elsoresz-OVARI-iskola