Erdészeti Lapok 2003. 138 évf. 9. füzetErdészeti Lapok CXXXVIII. évf. 9. szám (2003. szeptember) 243 maga az erdô mint társulás is lehet a közvetlenül védendô természeti

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXXXVIII. évfolyam • 2003. szeptember

ALAPÍTVA 1862-BEN

Megjelent szakkönyvek (lásd 267-268. oldal)

A harmadik oldal

Az Országos Erdészeti Egyesület és a MEGOSZképviselôi 2003. május 20-án megbeszélésttartottak az OEE Fô utcai tanácstermében. A

jelenlévôk megvitatták az Erdôgazda c. lap körülkialakult helyzetet és közös megoldást kerestek aprobléma orvoslására. Mint ismeretes az Erdôgaz-da c. lapot a MEGOSZ a megfelelô finanszírozásiforrások hiánya miatt nem tudta a továbbiakbanmegjelentetni s ezért olyan fórumot keresett, ahola szövetség tagjai és más magánerdô-tulajdonosokmegfelelô tájékoztatást kaphatnak a MEGOSZ általfontosnak tartott eseményekrôl, hírekrôl, szakmaicikkekrôl. Az Erdészeti Lapok eddig is kiemelttémaként kezelte a magánerdôk ügyét, ezért isindította meg ez évben „Magánerdôben” címû ro-vatát. Így vetôdött föl annak lehetôsége, hogy azErdészeti Lapok hasábjain a MEGOSZ lehetôségetkapjon „MEGOSZ Híradó” néven a fentiközlemények megjelentetésére. A rendkívül jóhangulatú és a közös célokat is meghatározótalálkozó jelentôsen közelítette egymáshoz az OEEés a MEGOSZ magánerdôket támogató törekvéseit,ami remélhetôleg az ágazat vezetésében is ked-vezô visszhangra talál majd.Az Erdészeti Lapoknak a fenti megbeszélést követôjúnius 26-i Szerkesztôbizottsági Ülése is örömmelüdvözölte a kezdeményezést és az elôterjesztésalapján befogadta az Erdôgazda c. lapot, azzal,hogy a MEGOSZ Híradó elsôként a lap szeptembe-ri számában jelenik meg.És most itt tartunk, reménykedve abban, hogyközösen még hatékonyabban tudjuk képviselni amagyar magánerdôk, a magánerdô-tulajdonosokügyét s talán az Egyesület és a Szövetség továbbiegyüttmûködését is elôremozdítja ez a közösfórum. Természetesen mindehhez a szakma anyagitámogatása is szükséges, nehogy úgy járjon akezdeményezés, mint a lap, melynek szerepét azErdészeti Lapok átvette.Kérjük az Erdészeti Lapok valamennyi olvasóját,kedves kollégáinkat, hogy fogadjanak minket sze-retettel és írásaikkal, észrevételeikkel tiszteljék méghíradónkat, amelyeket a MEGOSZ Titkárságánakbármelyik elérhetôségén örömmel várunk.

Dr. Sárvári János

Tartalom

Temesi Géza:A védelmi rendeltetésû erdõk jogszabályi kategóriái és kezelésük alapelvei ............................242

Erdészettudományi fórum az Akadémián ................245

Kovács Gábor:A piaci versenyfunkciók hatékony érvényesítése ..246

Mátyás Csaba:Széljegyzetek egy festményhez....249

Bemutatkozik a MEGOSZ..........................250

FAO/IUCN/PS – MEGOSZ projekt ..........250

Szedlák Tamás: EU sarok..........................252

Dr. Frank Norbert:A hegyi juhar erdõmûvelési tulajdonságai ................................254

„Kaán Károly” Országos vetélkedõMezõtúron ..............................................258

Dr. Koltay András: Szlovéniai tanulmányút ............260

Pápai Gábor: Kistérségi gondok Erdélyben ............261

Bús Mária - Garamszegi István - Greguss László Géza:Szigetközi erdõgazdálkodás......................................262

Apatóczky István: Interjú Pöhle Józseffel ................264

Dr. Sipos Árpád: Harcoljunk az erdõkért ................265

Dr. Szodfridt István: Homokfásítás Dániában..........266

Mirõl írtunk 100 éve, 50 éve? ..................................267

Dr. Kollwentz Ödön: Az öreg erdész másképp látja ....269

Csányi Sándor: Erdõ vagy ültetvény........................269

Kovács Árpád: „Kapásnövény”-e az erdõ? ..............270

Egyesületi hírek ........................................................271

Ormos Balázs: Irtsuk vagy hasznosítsuk? ................271

Pápai Gábor: Újságírók a nyugati végeken ............275

Pápai Gábor: Érettségi találkozó ..............................276

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXXXVIII. évfolyam 9. szám (szeptember)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. SZIKRA DEZSÔA SZERKESZTÔBIZOTTSÁG TAGJAI: Andrési Pál, Apatóczky István, dr. Bartha Dénes, dr. Csernyi Károly, Detrich Miklós, Greguss László Géza, dr. JárásiLôrinc, dr. Sárvári János, Zétényi Zoltán.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon/fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255KIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68.• FELELÔS KIADÓ: CSERÉP JÁNOS elnökNyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2003. szeptember 10.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, fotóért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon Mátyás Csaba fotója (cikk a 249. oldalon)

242 Erdészeti Lapok CXXXVIII. évf. 9. szám (2003. szeptember)

Az erdôrôl és az erdô védelmérôl szó-ló 1996. évi LIV. törvény nemcsak a címében, preambulumában és szelle-mében, hanem az erdô elsôdlegesrendeltetésével foglalkozó szakaszai-ban is az erdô védelmét, védelmi sze-repét helyezi elôtérbe, szemben a ko-rábbi erdôtörvénnyel, amely a fater-melést tekintette elsôdlegesnek, a vé-delmi rendeltetést pedig még különle-gesnek. A természet védelmérôl szóló1996. évi LIII. törvény a nemzetközigyakorlatnak is megfelelôen határozzameg a védett természeti területi alap-és járulékos kategóriákat, ami termé-szetszerûleg az erdô mûvelési ágú te-rületekre is érvényes. Az egy törvény-csomagban kihirdetett törvényekegyüttes értelmezésében a védelmirendeltetésû erdôk, illetve a termé-szetvédelmi oltalom alatt álló erdôkszámos kategóriája, kategória-kombi-nációja különböztethetô meg, eltérôcéllal és kezelési alapelvekkel.

A természetvédelmi törvény értel-mében a védetté nyilvánított, azaztermészetvédelmi oltalom alatt ál-ló (= védett) természeti terület an-nak jelentôsége és a védelem fokaszerint lehet:

1. fokozottan védett természeti terület(amely mindig országos jelentôségû),

2. országos jelentôségû védett termé-szeti terület és

3. helyi jelentôségû védett természe-ti terület.

Az országos jelentôségû védett ter-mészeti terület tehát „védett” vagy „fo-kozottan védett”, a helyi jelentôségûmindig „védett”. (Bár a törvény különnem nevesíti, de negyedik fogalom le-hetne a „nemzetközi jelentôségû védetttermészeti terület”, amely az elsô kettô-bôl kerülhet ki.)

A természetvédelmi oltalom alatt ál-ló területek gyûjtôfogalma a védetttermészeti terület, amely a védelemkiterjedtségének, céljának, hazai ésnemzetközi jelentôségének megfelelô-en lehet:

– nemzeti park (NP),– tájvédelmi körzet (TK),– természetvédelmi terület (TT) és– természeti emlék (TE).Ezek a védett természeti területek

alapkategóriái.

A nemzeti park és a tájvédelmikörzet mindig országos jelentôségû,ilyen védetté nyilvánításra kizárólag atermészetvédelemért felelôs minisz-ter jogosult. A NP és a TK területei le-hetnek védettek vagy fokozottan vé-dettek, a nemzeti park területe pedig(az IUCN által javasolt zonációt kö-vetve) három övezeti kategóriába so-rolható:

– természeti övezet („natúrzóna”,amely mindig fokozottan védett),

– kezelt övezet és– bemutató övezet.A nemzeti park kategória fô kritériu-

mai a viszonylag nagy kiterjedés, a ter-mészetes vagy természetközeli állapot,az ökológiai rendszerek zavartalan mû-ködésének és a biológiai sokféleségneka fenntartása, a különleges jelentôségûtermészeti értékek rendszerének védel-me, valamint a nyitottság a nagyközön-ség számára (rekreáció, oktatás). E rész-ben ellentmondó kritériumoknak, az

érdekellentéteknek való megfelelés azemlített zonációval oldható meg, amelyegyes helyeken nagyfokú védelmet biz-tosít, másutt viszont lehetôséget ad anem károsító, természetközeli tevé-kenységek folytatására.

A tájvédelmi körzet kritériumai: atájképi és természeti adottságokbangazdag nagyobb összefüggô terület, azember és a természet kölcsönhatásá-nak esztétikai, kulturális és természetiszempontból jól megkülönböztethetôjellege, valamint a tájképi – természetiértékek megôrzésének követelménye.Fontos és hosszú ideje fennáll itt azemberi hasznosítás és befolyás. A tájvé-delmi körzetek a természet megóvásá-hoz és a természettel harmóniában lé-vô életmód fenntartásához egyaránthozzájárulnak.

A természetvédelmi terület elsôdle-ges célja egy vagy több védett termé-szeti érték (védett faj és élôhelye stb.)védelme. Az élôhely gyakran erdô, de

DR. TEMESI GÉZA

A védelmi rendeltetésû erdôk jogszabályikategóriái és kezelésük alapelvei

A természetvédelmi oltalom és az erdô elsôdleges rendeltetése

Erdészeti Lapok CXXXVIII. évf. 9. szám (2003. szeptember) 243

maga az erdô mint társulás is lehet aközvetlenül védendô természeti érték.

A természetvédelmi terület és a ter-mészeti emlék országos jelentôségûvagy helyi jelentôségû, az országos je-lentôségû TT és TE pedig védett vagyfokozottan védett lehet.

Országos jelentôségû védett termé-szeti területi járulékos kategóriák

– az erdôrezervátum, – a bioszféra rezervátum és – a tudományos rezervátum. Az erdôrezervátum és a bioszféra re-

zervátum magterületbôl és védôzóná-ból áll, a magterület mindig fokozottanvédett.

Egyes esetekben a természetvédelmioltalom külön védetté nyilvánítás nél-kül, a törvény erejénél fogva áll fenn.Ilyen ún. „ex lege”, országos jelentôségûvédett természeti területnek minôsül va-lamennyi forrás, barlang, láp, víznyelô,szikes tó, kunhalom és földvár, „ex le-ge” fokozottan védett természeti terület-nek pedig a nemzeti park természetiövezete, valamint az erdôrezervátum ésa bioszféra rezervátum magterülete.

Az erdôtörvény szabályozása az er-dô elsôdleges rendeltetése szerintmegkülönböztet:

– védelmi,– gazdasági,– egészségügyi-szociális, turisztikai,

valamint– oktatási-kutatási célokat szolgáló

erdôt.A védelmi rendeltetésû erdô lehet:– védett erdô, azon belül:

– fokozottan védett természetiterületen levô erdô,

– védett természeti területen levôerdô,

– erdei génrezervátum,– erdôrezervátum és– történelmi emlékhely területén

levô erdô, továbbá– védô erdô (talajvédelmi erdô, me-

zôvédô erdô, vadvédelmi erdô stb.),amelyek közül közvetlen természetvé-delmi célokat szolgál a

– tájképvédelmi erdô.A védett természeti területi alap- és

járulékos kategóriák, a kiemelt termé-szetvédelmi oltalom foka, továbbá azáltalános természetvédelem körébetartozó területi kategóriák egybeveté-se alapján az erdôknek elméletilegmintegy 40-féle természetvédelmiszempontú kategória-kombinációjakülönböztethetô meg. A kombinációkcsoportosított összevonásával a ki-emelt természetvédelmi oltalom ésaz általános természetvédelem

alatt álló erdôknek a kezelésialapelvek szempontjából 12 ter-mészetvédelmi kategóriáját cél-szerû tárgyalni. Ezek általános ésrészletezett természetvédelmi ke-zelési alapelvei a következôkbenfoglalhatók össze.

A természeti területen levô, nem vé-dett természetszerû erdôkben folyógazdálkodás során az erdôtörvény ren-delkezései mellett a természetvédelmitörvény II. Részének általános termé-szetvédelmi elôírásait is figyelembe kellvenni.

A védett természeti területen levô er-dôk elsôdlegesen védelmi rendeltetésû-ek. Fokozottan védett természeti terüle-ten erdôgazdálkodási beavatkozás csaka természetvédelmi kezelés részekéntvégezhetô. A védett természeti terüle-ten levô erdôkre a természetvédelmitörvény 33. §-a tartalmaz elôírásokat,amelyek között egyebek mellett szere-pel a termôhelynek megfelelô ôshonosfafajok alkalmazásának követelményeaz erdôfelújítások és az erdôtelepítéseksorán, az erdônevelés természetközeli-ségének és a fakitermelések vegetációsidôn kívüli végrehajtásának elôírása, to-vábbá a biológiai vágásérettséghez kö-zeli idôpontban végzendô véghaszná-lat. Természetvédelmi szempontbólfontosabbnak tartjuk védett természetiterületen az ôshonos fafajokkal történôerdôfelújítást és erdôtelepítést, mint azerdô záródására vonatkozó erdészetielôírások erôltetését fôleg az erdôs-sztyepp klímában. A biológiai sokféle-ség fenntartása pedig elsôbbséget élveza fahasználati törzsminôségre törekvôerdômûvelési beavatkozásokkal szem-ben. Az erdôtörvény rendelkezéseitegyébként védett természeti területenlévô erdô esetén a természetvédelmitörvényben foglalt eltérésekkel kell al-kalmazni.

Mind a természeti, mind a védetttermészeti területen levô természet-szerû erdôkben általános alapelv a fo-lyamatos borítást biztosító, természe-tes folyamatokra alapozott, „Pro Silva”elvek szerinti (fenntartható, ökológiaiértelemben vett tartamos, készletgon-dozó) erdôgazdálkodás megvalósításaa védettség szerinti korlátozásokkal ésspeciális követelményekkel. A foko-zottan védett erdôkben a természetvé-delmi kezelés részeként „természetvé-delmi célú erdôfenntartás” folyhat. Azerdôhasználat a védett erdôkben „ter-mészetvédelmi célú természetközelierdôgazdálkodás”, míg a természet-szerû gazdasági erdôkben „gazdasági

célú természetközeli erdôgazdálko-dás” keretében valósulhat meg. (A tel-jesség kedvéért: az ültetvényszerû er-dôkben „faállomány-gazdálkodás”, afaültetvényekben „agrár-technológiájúfaállomány-gazdálkodás”, az energia-erdôkben pedig „ipari fatömeg-terme-lés” folyik.)

A természetvédelmi kezelés továbbialapelvei az említett fôbb kategóriákszerint részletezhetôk.

Erdôrezervátum magterület (1)A fokozottan védett természeti terüle-tekre és erdôkre vonatkozó törvényielôírásokban megfogalmazott termé-szetvédelmi kezelés itt a lehetô leg-szûkebben értelmezendô, és általá-ban tilos minden emberi beavatko-zás, teljes erdôgazdálkodási korláto-zás érvényesül. Tudományos kutatáscsak biomonitoring céllal és a megfi-gyelés módszereivel folyhat, mester-séges beavatkozás nélkül és a területtermészetes zavartalanságának (boly-gatatlanságának) biztosítása mellett.A területen csak extenzív vadgazdál-kodás folytatható, fôleg a nagyvadidôben és térben erôsen korlátozott,de intenzív vadászatával, a teljes er-dôrezervátum különleges rendelteté-sû és természetvédelmi célú vadász-terület-részként való kezelésével. Amagterületre történô belépés csakkülön feltételekkel, ellenôrzött körül-mények között, tudományos kutatásiés oktatási céllal engedélyezhetô azarra illetékeseknek. Nemzeti park ke-zelt vagy bemutató övezetében és táj-védelmi körzetben bemutató erdôre-zervátum jelölhetô ki.

Bioszférarezervátum magterület (2)A természetvédelmi kezelés célja azadott, sajátos jellemzôkkel rendelkezô,nemzetközileg kiemelkedô tudomá-nyos értékû, természetes, illetve termé-szeteshez közel álló ökológiai rendsze-rek fenntartásának elôsegítése. Ezenökológiai rendszereknek alkalmasak-nak kell lenniük az ökológiai kutatásra,az összehasonlító tanulmányozásra ésaz oktatásra, amely tevékenységek afokozottan védett természeti területrevonatkozó jogszabályi elôírások és anemzetközi kötelezettség-vállalásokkeretein belül folytathatók. Az „erdô”bioszféra rezervátumban a fokozottanvédett természeti területekre és erdôk-re vonatkozó törvényi elôírások betar-tásával kis belenyúlási erélyû nevelô-vágások, a véghasználat során pedigszálalásos, szálalóvágásos és csopor-


tos-mozaikos felújítóvágásos módsze-rek alkalmazhatók. Vadgazdálkodásiszempontból (az erdôrezervátumhozhasonlóan) szintén indokolt a teljesbioszféra rezervátum különleges ren-deltetésû vadászterület(rész)ként törté-nô fenntartása.

Fokozottan védett erdô nemzetiparkban (3)a) A nemzeti park fokozottan védett ter-mészeti övezete az a zóna, ahol „szigo-rú” védettség érvényesül, ezért mind agazdálkodás, mind a látogatás erôsenkorlátozott. A konkrét védett természetiértékektôl függô természetvédelmi ke-zelés szakmai alapelvei gyakorlatilagmegegyeznek az elôzô pontban foglal-takkal.b) A nemzeti park kezelt és bemutatóövezetében a természetközeli kezelésés a nyilvános látogathatóság funkciójakerül elôtérbe, de ezen övezetekben iselôfordulhat olyan természeti érték,amely miatt a területet fokozottan vé-detté nyilvánították. Érvényesíteni kellezért a konkrét természeti értéktôl füg-gô, és a terület fokozott védelmébôladódó jogszabályi elôírásokat. A vég-használat során elsôsorban szálalásos,szálalóvágásos és csoportos-mozaikosfelújítóvágásos módszerek alkalmazha-tók. A vadgazdálkodás célja a természe-tes vadeltartó képességnek megfelelô,természetszerû vadállomány-fenntartása természetvédelmi célok és érdekekelsôbbsége mellett úgy, hogy az erdô-felújítás vadvédelmi kerítés nélkül vég-rehajtható legyen.

Fokozottan védett erdô tájvédelmikörzetben vagy természetvédelmiterületen (4)A tájvédelmi körzet meghatározott ré-sze és a természetvédelmi terület vagyannak része szintén lehet fokozottanvédett az ott található természeti értékvagy más ok miatt. A tájvédelmi körzetés a természetvédelmi terület fokozot-tan védett természeti területén a konk-rét természetvédelmi céltól függô keze-lés szakmai alapelvei megegyeznek a 3.b) pont alattiakkal.

Erdôrezervátum vagy bioszféra re-zervátum védôzóna fokozottan vé-dett erdeje (5)Erdôrezervátum vagy bioszféra rezer-vátum védôzónájában elôforduló fo-kozottan védett erdô esetén a termé-szeti terület fokozott védelmére vo-natkozó jogszabályi elôírások érvé-nyesítése és a konkrétan elôforduló

természeti értékektôl függô termé-szetvédelmi kezelés mellett a magte-rületet védô szerep biztosítása a leg-fontosabb alapelv. Ennek érdekébena nevelôvágások során is a kis bele-nyúlási erélyû, óvatos beavatkozáso-kat kell elôtérbe helyezni. A termé-szetvédelmi kezelés további szakmaialapelvei szintén megegyeznek a 3. b)pontban foglaltakkal.

Erdôrezervátum vagy bioszféra rezer-vátum védôzóna védett erdeje (6)Erdôrezervátum vagy bioszféra rezervá-tum védôzónájában a védett természetiterületekre és erdôkre vonatkozó jog-szabályi elôírások betartásával, vala-mint az elôforduló védett természeti ér-tékektôl függô természetvédelmi keze-lési elôírások figyelembe vételével ter-mészetközeli erdôgazdálkodás folytat-ható. Meghatározó cél a magterületetvédô szerep biztosítása.

Védett erdô nemzeti park kezeltvagy bemutató övezetében, tájvé-delmi körzetben, vagy természetvé-delmi területen (7)Ezen erdôterületeken a NP, a TK illet-ve a TT céljainak megfelelôen, a vé-dett természeti területekre és erdôkrevonatkozó jogszabályi elôírások be-tartásával, valamint az elôforduló vé-dett természeti értékektôl függô ter-mészetvédelmi kezelés keretében ter-mészetközeli erdôgazdálkodás foly-tatható. A fokozatos felújítóvágást be-fejezô végvágás megengedhetô leg-nagyobb összefüggô területnagysága5 ha. Tarvágás csak nem ôshonos fa-fajokból álló, vagy természetes fel-újulásra nem képes állományokbanengedélyezhetô, sík vidéken legfel-jebb 3 ha, domb- és hegyvidéken maximum 1 ha kiterjedéssel. A tör-vényben megengedett maximális te-rületnagyságokat azonban csak kivé-telesen alkalmazzuk, minden esetbenhagyásfa-csoportok megtartásával! Avadgazdálkodási szakmai alapelvekmegegyeznek a 3. b) pont alatt foglal-takkal.

Tudományos rezervátum védettvagy fokozottan védett erdeje (8)A tudományos rezervátum ez idáignem alkalmazott járulékos védett ter-mészeti területi kategória. A védett-ség foka és a természetvédelmi keze-lés a konkrét tudományos céloktólfügg. Az elsô tudományos rezervá-tummá nyilvánítás elôkészítése folya-matban van.

Helyi jelentôségû védett természetiterületen levô erdô (9)A helyi jelentôségû védett természeti te-rületen álló erdôkben a természetvédel-mi terület (TT) védett erdejére vonatko-zó elôírásokat (lásd 7. pont) kell az ön-kormányzati természetvédelmi hatóság-nak (a polgármesteri hivatal jegyzôjé-nek) érvényesítenie.

Tájképvédelmi erdô (10)A tájképvédelmi erdôben (amely nemvédett, védô erdô) a nevelôvágások so-rán csak kis belenyúlási erélyû, óvatosbeavatkozások alkalmazhatók, késôbbcsak egészségügyi fakitermelés végez-hetô. A véghasználat során elsôsorbanszálalásos, szálalóvágásos és csoportos-mozaikos felújítóvágásos módszerek al-kalmazhatók az elsôdleges cél, a tájképvédelme érdekében.

Természeti területeken levô erdôk (11)A nem védett, de természeti területekenlévô, természetszerû erdôkben a termé-szet általános védelmére vonatkozójogszabályi elôírások betartásával ter-mészetközeli erdôgazdálkodást kellfolytatni.

Védôövezet erdei (12)A természetvédelmi törvény 30. §-a sze-rint védett természeti területet szükségesetén védôövezettel kell ellátni,amelynek célja, hogy megakadályozzavagy mérsékelje a védett természeti te-rület állapotát, rendeltetését kedvezôt-lenül befolyásoló tevékenységek hatá-sát. E célnak megfelelôen kell itt tervez-ni és az erdôt kezelni.

A különbözô védettségi kategó-riák kombinálódása esetén termé-szetesen mindig a szigorúbb elôírásokaz érvényesek, az esetleges ellentmon-dások csak széles körû szakértelemmelés a szükséges egyeztetésekkel oldha-tók fel. Vonatkozik ez azokra az ese-tekre is, amikor a védelmi rendelteté-sen belül a védettség és a védô célokkombinálódnak, vagy bizonyos szem-pontokból ütköznek. Tekintettel arra,hogy sem az eljáró hatóság és a hatósá-gi eljárásban közremûködô szakható-ság, sem a szakhatóságok között nincshierarchia, sôt gyakran a védelmi célokközött sincs, a felmerülô problémákmegoldását az elfogadható szakmaikompromisszum eredményezheti.Mindehhez az erdôtörvény és a termé-szetvédelmi törvény hatályba lépéseóta eltelt több mint hat év elegendô ta-pasztalatokkal szolgálhatott.


Hatodik alkalommal tartotta az MTAAgrártudományok Osztálya ErdészetiBizottsága a kiemelkedô rendezvényt.A megnyitó beszédet dr. Kroó Norbertakadémikus, az MTA fôtitkára tartotta.Az elhangzott elôadásokról szokás sze-rint külön kiadvány jelenik meg, ezérta dokumentáció kedvéért azoknaktémáit, elôadóit soroljuk fel, illetve egykorreferátumot szerkesztett formábanadunk közzé.

Elôadások

Az erdei ökoszisztémák multi-funkcionalitásának fenntartása ésfejlesztése

Dr. Solymos Rezsô akadémikus,kutatóprofesszor ERTI, az MTAErdészeti Bizottság elnöke

Korreferátumok: Gémesi Józsefügyvezetô igazgatóhelyettes, ÁPV Rt.,Dr. Pethô József vezérigazgató, Szom-bathelyi Erdészeti Rt.

Az újratermelhetô környezetbarátfa a jövô nyersanyaga

Dr. Winkler András, az MTA dokto-ra, egyetemi tanár, rektorhelyettes,NyME FMK, Dr. Molnár Sándor, azMTA doktora, egyetemi tanár, dékán,NyME FMK, Dr. Marosvölgyi Béla, azMTA doktora, egyetemi tanár, NyMEEMK

Korreferátumok:Fekete Lajos vezérigazgató, FALCO Rt.,

Kovács Gábor vezérigazgató, NYÍR-ERDô Rt.

Magyarország faszükséglete és afenntartható erdôgazdálkodás fôbbökonómiai vonatkozásai

Dr. Mészáros Károly kandidátus,egyetemi tanár, dékán, NyME EMK, Dr. Lett Béla kandidátus, egyetemitanár, NyME EMK, Dr. Héjj Botond kan-didátus, egyetemi docens, NyME EMK,Dr. Stark Magdolna kandidátus, egye-temi docens, NyME EMK

Korreferátumok:Csóka Péter fôigazgató, ÁESZ,

Dr. Rédei Károly kandidátus, fôigaz-gatóhelyettes, ERTI

A minôségi fatermesztés ökológiaiés ökonómiai feltételei

Dr. Führer Ernô kandidátus, fôigaz-gató, ERTI, Dr. Marosi György PhD tu-dományos osztályvezetô, ERTI

Minôségi fatermesztés és a biodi-verzitás

Dr. Mátyás Csaba, az MTA doktora,egyetemi tanár, NyME EMK, Dr.Borovics Attila PhD tudományosfômunkatárs, ERTI, Dr. Führer Ernôkandidátus, fôigazgató, ERTI

A következô évtizedek fakitermelé-seinek választék-összetétele

Gólya János egyetemi adjunktus,NyME EMK, Dr. Rumpf János kan-didátus, egyetemi tanár, NyME EMK

A technika a fenntartható erdô-gazdálkodás szolgálatában

Dr. Jörn Erle professzor, Mûe-gyetem, Drezda

Az elôadást tartja: Dr. Rumpf Jánoskandidátus, egyetemi tanár, NyME EMK

A bükk-álgesztesedés molekulárisvonatkozásai

Dr. Albert Levente kandidátus, egye-temi tanár, NyME EMK, Dr. KoloszárJózsef kandidátus, egyetemi tanár,NyME EMK, Dr. Varga Szabolcs kan-didátus, egyetemi docens, dékán-helyettes, NyME EMK

Új lehetôségek a sarangolt fa iparihasznosításában

Dr. Winkler András, az MTA dokto-ra, egyetemi tanár, rektorhelyettes,NyME, Fekete Lajos vezérigazgató,FALCO Rt.

A faipari termékfejlesztés új kihívásaiDr. Kovács Zsolt kandidátus, egyete-

mi tanár, NyME FMK, Tóth Tibor egye-temi magántanár, iparmûvész, NyMEFMK

A faenergetika helyzete és jövôjeDr. Marosvölgyi Béla, az MTA dokto-

ra, egyetemi tanár, NyME EMK, Dr.Kovács Jenô, az MTA doktora, c. egye-temi tanár

Fafeldolgozási hulladékok keletkezéseés kezelése

Dr. Boronkai László kandidátus,egyetemi tanár, NyME FMK, Dr.Lang Miklós kandidátus, egyetemitanár, NyME FMK, Dr. Varga Mihálykandidátus, egyetemi docens, NyMEFMK

Erdészettudományi és fatudományifórum az Akadémián

Dr. Magyar János, 92 éves soproni pro-fesszorunk, a Magyar TudományosAkadémia rendes tagja 2003. május 31-én részt vett Aszódon az Aszódi Öregdi-ákok Egyesületének találkozóján ésközgyûlésén. Az egyesület 1926-banalakult és a II. Világháborút követôévekben szüneteltette mûködését egé-szen 1989-ig, újraalakulásáig. MagyarJános szakosztály tagunk az AszódiGimnáziumban – ma Petôfi SándorGimnázium és Gépészeti Szakközépis-

kola – érettségizett 1930-ban. Az öreg-diákok, akik között egészen fiatalok,2002. évben érettségizettek is voltak,nagy szeretettel fogadták egykori isko-latársukat. Az egyesület leköszönô ésmegválasztott új elnöke is meleg sza-vakkal köszöntötte ez idôben leg-idôsebbként számon tartott diáktár-sukat, aki a köszöntések viszonzásáraelmondta, hogy az iskolában töltöttévekben – a jórészt SelmecbányárólAszódra települt tanáraiktól – a rendít-hetetlen kötelességtudatot tanultákmeg, és ezt a mai diákság figyelmébe isjó szívvel ajánlja.

Találkozó

Fotó: Kmoskó András


A fenntartható erdôgazdálkodást hang-súlyozó európai uniós erdészeti straté-gia a tagállamok konszenzusán alapul.A nemzeti erdészeti politikákat befolyá-solni igyekszik, de a közös erdészetipolitika, a kötelezôen alkalmazandó át-fogó erdészeti jogrend kialakítása vár-hatóan nem a közeljövô feladata. AzEurópai Parlament Gazdasági és Szoci-ális Bizottságának terjedelmes kiegészí-tô véleménye is utal az eltérô nemzeti,regionális stb. érdekekre. A magyar erdészeti hagyomány és kultúra, az eze-ken alapuló magyar erdészeti jogfejlô-dés megfelel az EU erdészeti stratégiá-ban meghatározott „lényeges elemek”-nek. Néhány elemre azonban érdemesjobban figyelnünk, mert az utóbbi páresztendô magyarországi szakmai és tár-sadalmi vitáiban bizonyos elemek elke-rülték a nyilvánosságot. Fontos jelzés,hogy Akadémiánk a mai konferenciánelsôsorban ezekre irányítja rá az erdé-szeti tudomány, a gyakorlat és az erdé-szet ügye iránt elkötelezett társadalomfigyelmét.

Az EU erdészeti stratégiájának 13alapelvét címszószerûen sorba szedvedôlt betûkkel mutatjuk be azokat, ame-lyekkel kapcsolatos érdekegyeztetés,vita Magyarországon jóval a Tanács ha-tározatának megszületése (1998.dec.15.)elôtt elkezdôdött. Félkövér betûkkelszedtük azokat a lényeges elemeket,amelyek nálunk eddig kevesebb figyel-met kaptak, pedig hatásaik mind az er-dôtulajdonosokat, mind az erdészetbenés fafeldolgozásban érintett munkavál-lalókat több évvel a csatlakozás elôttmár bizonyíthatóan érintették.

Az EU Erdészeti stratégiájának„lényeges elemei”:

fenntarthatóság és többcélúság,szubszidiaritás,szabad piac,nemzeti erdôprogramok (a nemzet-

közi ajánlások alapján),nemzetközi együttmûködés,koordináció, kommunikáció és együtt-

mûködés (az erdészeti politikában),biodiverzitás megôrzése,környezetbarát termékek,

jövedelemtermelés, foglalkoztatásés életminôség-javítás,

erdészeti politika holisztikus megkö-zelítése,

cselekvô hozzáállás az erdôtulajdo-nosok bevonásával,

egyedi megközelítés erdôtájak szerint,a stratégia dinamikus folyamat. Külön kiemelten hívjuk fel a figyelmet

a Stratégia ajánlott „akciói” közül a 14.sorszám alattira, mely a piaci verseny-funkciók hatékony érvényesítéséhezszükséges eszközök fontosságára utal.

A mezôgazdasági hasznosítású terü-letek, különösképp a szántó mûvelésiágú termôföldek termelésbôl való kivo-nása az alábbi ábra és a csatlakozásiszerzôdés ismeretében elkerülhetetlen.A földhasznosítás ismert és sokszorhangoztatott egyik alternatívája az er-dôtelepítés. Az elmúlt másfélszáz esz-tendôben azonban – éppen az agrár cé-lú földhasznosítás érdekében – olyan ár-vízmentesítést és lecsapolást hajtottunkvégre a Kárpát-medencében, amelynekkövetkezményeként az ôshonos, nagyvízigényû fafajokból álló erdôállomá-nyok termôhelye összeszûkült.

Erdôtelepítési elméleti alternatívák asík és dombvidéken:

a) a vizet visszaengedjük a korábbanmentesített ártérre, itt és a folyók hul-lámterén természetközeli erdôállo-mányokat hozunk létre,

b) egyszerû vízkészletgazdálkodásimódszerekkel és víztakarékos termesz-

tési technológiával ôshonos fafajok-ból és adventív fajokból faállományo-kat tartunk fenn,

c) a hajdani ártér szabályozott vízellá-tásával, azaz öntözéssel, nem ôshonosfafajokból különbözô termesztési ciklu-sú intenzív ültetvényeket hozunk létre,

d) nem ôshonos fafajokból létesí-tünk szárazságtûrô erdôállományt vagyültetvényt.

Az elméleti lehetôségek felvázolásátazért tartottuk szükségesnek, hogy rá-mutathassunk: a kelet-közép-európai(CEEC) országok olyan forrásokat, ame-lyek tartósan veszélyeztetik a jelentôsnettó befizetô EU országok erdôtulajdo-nosainak piaci pozícióit, várhatóan ne-hezen érnek majd el. A vidékfejlesztés-be ágyazott erdôtelepítési támogatás cél-ja a termôföld mezôgazdasági hasznosí-tásból történô kivonása, lehetôleg olyanmódon, hogy ez közép- vagy hosszú tá-von se veszélyeztesse az EU nagy áldo-zatok árán egyensúlyban tartott agrárpi-acát. Ilyen szempontból a hosszú ter-mesztési ciklusú, ôshonos fafajokból ál-ló faállományok jöhetnek elsôsorbanszóba. Ez teljesen egybeesik a jó szán-dékú, de a vízviszonyok és egyéb kör-nyezeti tényezôk megváltozásával nemszámoló hazai törekvésekkel, miszerintaz erdôtelepítések során csak az ôsho-nos állománytípusokat szabad támogat-ni. A hosszú termesztési ciklus alatt azabiotikus és biotikus károsodás valószí-nûsége meglehetôsen nagy, így sok és

KOVÁCS GÁBOR

A piaci versenyfunkciók hatékonyérvényesítése és a fenntarthatóerdôgazdálkodás kapcsolata

1000 lakosra jutó mezôgazdasági hasznosítású földterület és szántóföld


jó minôségû fatermékkel az EU fapiacánaligha okozunk majd zavart. Magyar er-dôtulajdonosként és erdôkezelôkéntbíznunk kell abban, hogy nemzeti erdé-szeti stratégiánk és politikánk alakításasorán találunk konszenzuson alapulómegoldást arra is, hogy adventív fafa-jokból jól jövedelmezô c) és d) alatti kategóriákba sorolt állományokat, ültet-vényeket támogatással hozzunk létre, il-letve a b) pontban említett hosszú ter-mesztési ciklusú erdôk minôségi fater-mesztéshez elegendô támogatást kap-junk. „Elkerülve a piactorzító intézkedé-seket” tudnunk kell támogatni a maveszteséges erdônevelési, erdôvédelmimunkákat.

A fentiekkel összefüggô más megkö-zelítés, hogy a magyar erdôgazda mi-lyen fafajok erdei választékait tudjanagy biztonsággal, jó eredménnyel ér-tékesíteni a számára elérhetô piacon.Az EU erdôállományainak hozzávetôle-gesen 60 %-a fenyô. A keménylombosfák erdei választékaira (a ciklikusanelôforduló túlkínálat ellenére) az EU-ban folyamatos a kereslet. A trópusi er-dôk keménylomb árujára nehezedôegyre nagyobb európai behozatali kor-látozás várhatóan még jobban felérté-keli e fafajokat. A lágylomb, ezen belülkülönösen a nyárfajok és klónok fa-anyaga iránti kereslet növekedése töret-len. Mindezek következményekéntprognosztizálható, hogy a kemény- éslágylomb fafajok jelenthetik a jövedel-mezô magyar erdôgazdálkodás tárgyát,

s e tekintetben az EU centrumában lé-vô, nálunk fejlettebb országokkal erdô-gazdálkodási érdekkonfliktusba tartó-san nem kerülünk.

A minôségi fatermesztés fontosságakapcsán a magyar erdészettudomány ésgyakorlat két évszázados törekvését, er-dészgenerációk áldozatos munkáját ésannak eredményét kötelességünk ezena fórumon is fôhajtással említenünk. Ama részben gazdasági célú, részben ter-mészetvédelmi oltalom alatt álló értékes,az EU piacán is jó áron eladható faanya-got adó erdeink bizonyítják törekvéseikhelyességét. Költségtakarékos, de szak-mailag vitatható próbálkozásaink sokkedvezôtlen gyakorlati tapasztalatot ishoztak. Közülük a Nyírségbôl ajánljuk fi-gyelmükbe a következô példát.

A múlt század negyvenes éveinekvégén, ötvenes éveinek elején az akáccsemetét 80x80 cm-re ültették ki erdôsí-tésbe a minél korábbi talajtakarásra tö-rekedve. A teljes kézi kapálásos gyom-talanításhoz volt elég munkaérô. Tíz évmultán a sortávolságot elôbb 110, majd140 cm-re növelték, a sorközi mûveléstlóvontatású ekekapával végezték. Agyakran tisztított és nyesett, mégis kel-lôen sûrûn nevelt mag vagy sarj erede-tû állomány volt a minôségi fatermesz-tés eszköze. Következményeként anyolcvanas-kilencvenes években na-gyon jó minôségû akácosok kerültekvéghasználatra, a kiváló akácrönk foga-dására a feldolgozóipar nem volt kellô-en felkészülve.

Késôbb a sortávolságot – a mezôgaz-dasági erôgépekhez igazodva – 240-250cm-re kellett növelni. A nagy vagy azaszimmetrikus növôtér erôs oldalágmegvastagodáshoz vezetett, költségta-karékosság okán a nyesések elmarad-tak. Az elszáradó vastag oldalágak be-nôtt, korhadt göcsöket hagytak magukután, ezek a fûrészipari feldolgozás ki-hozatalát nagyon érzékenyen érintik. Aközben fogadóképessé vált faipar egyrekevesebb jó minôségû rönköt tud felvá-sárolni. Az akácrönk jó híréért, piaci te-kintélyének helyreállításáért újra megkell küzdenünk. Minôségügyi teendô-ink sorát nem a vágástéren, hanem azerdôfelújításban fogjuk kezdeni.

A következô ábrán 60 ezer hektárnyírségi és szatmár-beregi erdô több-éves fahasználati tevékenységének átla-gos hozam adatait mutatjuk be.

Nettó 250 ezer m3 fakitermelés (akác,tölgy, nyár elô- és véghasználat együtt)választékmegoszlását és árbevétel ará-nyait tartalmazza a két kördiagram. Arraszeretnénk velük rámutatni, hogy

erdész elôdeink minôségi fatermesz-tésre irányuló törekvései ellenére viszo-nyaink között meglehetôsen magas asarangolt áru, különösen a tûzifa arány,

a minôségi fatermesztésre való tö-rekvésnek a mostani hazai árarányok fi-gyelembevételével továbbra is van lét-jogosultsága.

Ma már történelmi tapasztalat, hogyaz erdôvel és erdôgazdálkodással kap-csolatos elvárások a társadalom és gaz-daság változásával módosulhatnak. Azesetenként gyorsan változó igényekazonnali kielégítésére irányuló törekvé-sek szakmai tévedésekhez, csak hosszútávon korrigálható hibákhoz vezethet-nek. Olyan nemzeti erdészeti stratégiá-ra és intézményrendszerre van szüksé-günk, amelyik a hagyományos értékekmegôrzése mellett képes ösztönözni aszükséges változtatásokat.(a szerzô a Nyírerdô Rt. vezérigazgatója)

Felhívása gödi Nemeskéri-Kiss kúriában 2003. november 3-án St. Hubertus Napi rendezvényen megrendezésre kerülô

motorfûrészes fafaragó versenyreElôször kerül megrendezésre a gödi Nemeskéri-Kiss kúriában az erdészek és vadászok motorfûrészes fafaragó versenye.

Olyan versenyzôk jelentkezését várjuk, akik motorfûrésszel nagyméretû rönkfából állatalakokat tudnak kifaragni. Az érdeklôdôk számára a részletes versenyszabályokat megküldjük.

Információ: 06-30/210-2531 és a 06-30/990-1948 telefonszámokon


Kitüntetettjeink:Peták István vándorgyûlésenelhangzottelôadásáhozNagy örömmel olvastam az elôadásszövegét. Végre egy megértô és tárgyi-lagosságra törekvô megnyilatkozásmunkánkkal kapcsolatosan. Hiányzikbelôle az ökölrázás, a másik felet leala-csonyítóan anyagiasnak minôsítô szem-lélet. Sorai olvastán két élmény merültfel emlékezetemben.

Úgy 10 évvel ezelôtt kiküldetést kap-tam a freiburgi egyetemre. Vendéglátóimegy teljes napig utaztattak a Schwarzwaldrengetegeiben, hogy különféle kísérle-tekkel megismertethessenek. Egyik he-lyen kocsinkból kiszállva és két kísérôm-mel csendesen beszélgetve közelítettükmeg az erdôben elhelyezett mûszercso-portot. Egyszerre több túrázó jelent megvelünk szemben. Kiránduló mivoltukrautalt túrabakancsuk, öltözékük, a kezük-ben lévô bot és a hátizsákjuk. Egyikük,idôs férfi, odalépett hozzánk és udvaria-san csendre intett azzal, hogy ez az ô ki-rándulóhelyük, azért jöttek ide, hogy acsendet élvezzék és a természet sajátosneszeit: madárcsicsergést, a közeli patakvizének csobbanását, a fák koronájátmozgató szellô zúgását. Értettünk a szó-ból, suttogóra fogtuk a beszédet és ezzelrendezôdött az „affér”.

Másik élményem közelebbi terület-hez kötôdik. Két alkalommal is lehetô-séget kaptunk arra, hogy még az NKD-s idôkben két hetet eltöltsünk a gothaierdôgazdaság hegyi üdülôjében athüringiai erdô közepén. A szép erdeikörnyezet sétára ösztönzött. Feltûnt,hogy egy-egy fán vörös kereszttel meg-jelölt kis ládikót helyeztek el gondoskezek. Ajtajuk nem volt kulcsra zárva,bárki kinyithatta, és ha megtette, köt-szert, jódot, ollót, fertôtlenítôszert találtbenne, a kisebb erdei balesetek orvos-lásának alapvetô eszközeit. Tartalmukatsenki illetéktelen nem vitte el, megbe-csülték és vigyáztak rá. Aztán arra gon-doltam, ha ezt a ládikót a soproni vagypilisi erdôben tennôk ki egy fára, vajonmeddig maradna érintetlen. Mernék fo-gadást ajánlani, hogy ládikóstul eltûnneegy órán belül.

Erre a két dologra visszaemlékezve atanulság az, hogy: ez már Európa. S ha miis oda akarunk jutni...? Nos, ehhez kellmég egy kis nevelômunka. Nem is kevés!

Dr. Szodfridt István

Ambrus TivadarDr. Andor JózsefDr. Barcsay LászlóBesenyei JánosDr. Csanády EteleCsermely LászlóCsobánci ErzsébetDsupin JánosFekete BélaFleck ErnôFodor ImreFodor IstvánFrivaldszky Margit(Bogár Istvánné)Gönczöl ImreDr. Hajdú IstvánHalász ArankaHártó JánosHorváth KárolyJárási JózsefDr. Joó ImreKalamár AngyalkaKálnoki Kis JánosKemény KárolyKeszthelyi IstvánKiss ErnôKondor Magdolna(Dr. Takácsi Nagy Andrásné)Kornis JánosKotány GyörgyDr.H.C.Dr. Kovács Jenô

Leic JózsefLicskó ZoltánLombos TiborMajor RichárdMarkovics LászlóMátay IbolyaMészáros GyörgyMészáros JózsefMitnyik LászlóÓbert GyulaOtt GyörgyPap FerencPénzváltó GézánéPéterfalvi SándorPráger IstvánRadványi TivadarSaskó IstvánSimon FerencSoós JózsefSzalai LászlóSzékely EdgárDr.H.C.Dr. Szodfridt IstvánTanaszi GyörgyTanay LászlóDr. Tóth JánosTörök LászlóUrbanyik JánosVarga LászlóVissi EmilZékány Tibor

Aranyoklevélben részesülô okleveles erdômérnökök:

Bobok LászlóDraskóczy JózsefDr. Futó LászlóGillay JózsefHalász AladárKiss Gyula

Medvey TiborPethô AndorSzabó KárolySzovják JenôDr. Szônyi LászlóDr. Tóth Béla

Gyémántoklevélben részesülô aranyokleveles erdômérnökök:

Vasoklevélben részesülô gyémántokleveles erdômérnök:

Szerémy György

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatakitüntetést kapta:

Koloszár József, a mezôgazdasági tudományok kandidátusa, a Nyugat-ma-gyarországi Egyetem Erdômérnöki Kara tszv. egyetemi tanára;

Rakonczay Zoltán erdômérnök-közgazdász, ny. környezetvédelmi és víz-gazdálkodási helyettes államtitkár.

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta:Kôhalmy Tamás, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi tanára, a me-

zôgazdasági tudományok doktora.

Tiszteletdiplomák adományozása

Valamennyi kitüntetettnek szívbôl gratulálunk.


Lapunk februári számában hangulatosbeszámolót olvashattunk Wessely pro-fesszor fakitermelést és fahasználatotbemutató nevezetes festményérôl. Aszerzô, Rumpf János professzor részle-tes és történetileg is pontos leírást adotta festmény létrejöttének körülményei-rôl, a festô személyérôl.

A leírás alapján világos, hogy ez akép valóban a szlavóniai tölgyeseketábrázolja; a faóriások méreteit és alakjátlátva, ez nem is lehetett kétséges. Seholmásutt Európában ilyen méretû tölgye-ket, ilyen tömegben nem lehetett találni!

Az sem véletlen, hogy a festményelôzményeként szolgáló, fakitermelésimûveleteket ábrázoló rajzok a XIX. szá-zad utolsó évtizedeiben készültek. Aszlavóniai tölgyesek tömeges kitermelé-sének feltételeit a kiegyezés utáni iparifellendülés teremtette meg. Ahogy eztmár lapunkban részletesen megírtam, aszlavóniai tölgyesekbôl származó bevé-telek jelentôsen hozzájárultak Horvátor-szág modernizálásához, az út- és vasút-hálózat kiépítéséhez, iskolák építéséhez,sôt még a zágrábi erdômérnöki fôiskolamegalapításához is (Mátyás Cs.: A pan-non térség ôserdeinek utolsó tanúi, Erdé-szeti Lapok, 1998. november, 353. old.).

A szinte egészében kincstári tulajdon-ban lévô, ôserdô állapotú szlavon tölgye-sek rohamos fogyása az erdészeti statisz-tikákból jól követhetô. Az erôltetett üte-mû kitermelést egyébként az erdészetihatóságok a bevételi kényszer mellett azállományok „túlkorosságával” indokol-ták, ami – ôserdôrôl lévén szó – megle-pô, ám nem teljesen váratlan magyarázat.

A XX. század elején már elôreláthatóvolt, hogy az utolsó ôserdô jellegû állo-mányok is hamarosan fejsze alá kerül-nek, ha nem sikerül védelmüket megol-dani. Boór Károly erdômérnök 1906-banaz Erdészeti Lapok hasábjain kezdemé-nyezte a szlavóniai tölgyesek kíméletét.Cikkében a következôket olvashatjuk:„Csak rövid három esztendô választ elbennünket attól, hogy ezen 300 évesSzáva menti tölgyóriásokat a kérlelhetet-len ember a föld színérôl eltüntesse. Szá-zadok viharát átélt tölgyekkel lévén dol-gunk, azok teljes kiirtásában szinte ke-gyelethiányt látok, legyen bár igaz az azállítás, hogy a tölgyek túlkorossága és apénzügyi körülmények a tervbe vett ki-használás foganatosítására késztetnek.

De talán lehetne a dolgokat úgy in-tézni, hogy ezen körülményeket is te-kintetbe véve, a kegyeletnek is hódol-hassunk s e ritka természeti kincsneklegalább egy parányi részét megment-sük. Szerény véleményem szerint jóvolna 100 vagy legalább 50 holdnyi te-rületet ezen koros tölgyesekbôl kihasí-tani és azt szállaló vágásban házilag ke-zelni olyképpen, hogy csak a teljesség-gel pusztulásnak induló példányok ke-rülnének fejsze alá, még mielôtt érték-telenné váltak volna. Ezen vágásmódalkalmazásánál inkább a szépészeti,mint a pénzügyi tekintetek lennénekszerény véleményem szerint a mérv-adók; szinte parkszerüleg lehetne e kisterületet kihasználni, de a szlavoniaitölgymûfa nap-nap mellett emelkedôára mellett még kielégítôen jövedelme-zôvé is tenni. A törzsek javarésze mégsok évtizeden át hírmondója lehetne azegykori ôserdônek, amelyhez nem egyszakember és botanikus látogatna el,mint természeti ritkasághoz.”

A festményen ábrázolt tölgyóriásoktiszteletet parancsoló méreteit Boór K.adatai is megerôsítik: a 35-40 m magasfák mellmagassági átmérôje nem ritkánelérte a 2 m-t; egyetlen általa hossztolttörzsbôl 18,5 m3-nyi rönk került ki. Egy1909-ben kitermelt példány 42 m magas,mellmagassági átmérôje 118 cm volt. I.osztályú „hosszú rönkje” 27 m hosszú és15,4 m3 térfogatú volt. Két óriás ágábóltovábbi 15 fm, 2,1 m3-nyi iparifa kerültki. A törzset 2448 koronáért értékesítet-ték. Nem csoda, hogy a fogyó kincs irán-ti érdeklôdés egyre növekedett: csak

1902 és 1905 között a lábon értékesítetttölgyek átlagos eladási ára kétszeresére,219-rôl 430 koronára ugrott törzsenként!

A kincstárat, ill. a horvát határôrvidé-ki beruházási alapot gazdagító tölgyesekkitermelése ezért – minden vészjelzés el-lenére – tovább folytatódott. KuzmaGyula az 1910-es Erdészeti Lapokban le-hangoló mondatokkal búcsúzik a szla-vóniai ôserdôk utolsó tanúitól. „Az „egy-szeri letarolásra” kihasított harmincezerholdnyi ôstölgyes utolsó 516 holdas ré-szének f. é. október 11-én volt az árveré-se és ezzel a beruházási alap faállomá-nyának eladása letûnt a napirendrôl. Né-hány hét még és a krajnai (ma: szlovéni-ai) munkások özöne – szlavóniai mun-kás ehhez nem ért – eltünteti a föld szí-nérôl a több századot élt tölgyóriásokat.A gôzfûrészek is hamarosan felaprítjákazt, amit a nagy természet több százéven át alkotott a Száva síkság vízjártarengetegének csöndjében.

Akinek módjában van, aki teheti, si-essen elzarándokolni az erdészet ezenMekkájába, legeltesse szemét a termé-szet e nagyszerû alkotásán, mert az életprózájában mindenkor érvényesülôanyagi elônyök nem engedték meg azt,hogy a szlavóniai erdôk eme virágábólpár holdnyi bokrétát konzerválhattunkvolna az utókor számára. Aki most ha-marosan meg nem nézi a fejszecsapások-tól hangos Szocsnát és Bolykovót, azugyan késôbb is láthat Szlavóniábanelég szép erdôt, de olyat, mint amilyetmost tarolnak, ember többé soha!”

Hát errôl (is) szól a nevezetes festmény.Mátyás Csaba

Természetvédelem és „az élet prózája”– széljegyzetek egy festményhez


A Magán Erdôtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a magyar magánerdôgazdaság képviselôje ha-zai és nemzetközi téren egyaránt. Tagja az Erdôtulajdonosok Európai Szövetségének (CEPF) és megfigyelôként részt vesz aPáneurópai Erdôtanúsítási Tanács munkájában.

A Szövetség a magán erdôtulajdonosok, a magántulajdonon alapuló egyéni vagy társas (magán erdészetek, erdôbir-tokossági társulatok, erdôszövetkezetek, szövetkezeti erdészetek, termelôi csoportok, gazdasági társaságok, ezek társulásai ésközös vállalatai stb.) és a közösségi erdôk tulajdonosainak, gazdálkodóinak országos érdekképviseleti szerve.

A Szövetség célja a tagok gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztetô feladatainak ellátása, erdeikben a több-célú és tartamos erdôgazdálkodás megvalósítása, erdôvagyonuk megôrzése és növelése, az erdôvagyon mûködtetésének se-gítése tulajdonosainak hasznára. A magánerdôkben az erdészeti és az erdô hasznosításához kapcsolódó szakmai kultúra fej-lesztése.

A Szövetség létszáma dinamikusan gyarapodik, jelenleg már közel 600 egyéni és társas erdôgazdálkodó a tagja, akiken ke-resztül mintegy 30 ezer fô erdôtulajdonost és 120 ezer hektár magánerdôt képvisel.

Dr. Sárvári János fôtitkár

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÔÔ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND SYLVICULTURISTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

Bemutatkozik a MEGOSZ

FAO/IUCN/PS– MEGOSZ projekt a magán erdôgazdálkodás fejlesztésére

A Magán Erdôtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) és az ENSZ Élelmezésügyi és MezôgazdaságiSzervezete (FAO) szerzôdést kötöttek a magyar magán erdôgazdálkodás fejlesztése tárgyában. A projekt része a FAO és IUCNáltal 2002-ben indított közös projektnek, amely kelet-európai, illetôleg az EU-hoz újonnan csatlakozó országok magán erdô-gazdálkodásának fejlesztésére indult és folyamatosan zajlik. Magyar részrôl a magánerdô gazdálkodókat a MEGOSZ képvise-li a projektben, melyet támogat a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és VízügyiMinisztérium is.

A projekt egyik elsô lépése a magán erdôgazdálkodás helyzetének felmérése, a magánerdô gazdálkodók igényeinek mi-nél alaposabb megismerése, feltérképezése (szakhatóság – magán erdôgazdálkodó viszonya, természetvédelem – magán er-dôgazdálkodás viszonya, erdôgazdálkodói érdekképviselet, szervezeti kérdések, támogatások stb.). Erre azért van szükség,hogy feltárjuk azokat a neuralgikus pontokat, ahol sürgôs változtatásokra van szükség. A FAO-IUCN közös projekt pontosanezen változtatásokat kívánja elômozdítani szemléletformáláson, képzéseken, oktatásokon, gyakorlati bemutatókon, kiad-ványokon stb. keresztül. A felmérés folyamatosan zajlik.

A projekt második lépése a magán erdôgazdálkodók részére egy tanfolyam-sorozat szervezése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Pro Silva Hungária támogatásával a természetszerû erdôgazdálkodás alapelveinek megismertetésé-re. A tanfolyamon résztvevôk szállás, étkezési és a szervezéssel kapcsolatos egyéb költségek jelentôs részét a Környezetvé-delmi és Vízügyi Minisztérium fedezi. A résztvevôknek mindössze 2-3000 Ft részvételi díjjal kell számolniuk. Sajnos csak kor-látozott számban tudunk jelentkezôket fogadni a túloldali ismertetôben foglaltak szerint, elsôsorban a jelentkezési sorrendalapján. Kérjük ezért, hogy a tisztelt tagok – és természetesen nemcsak a MEGOSZ, hanem az OEE magánerdô tulajdonos,vagy magánerdôt kezelô tagjai is – jelentkezési szándékukat a MEGOSZ Titkárságának fenti elérhetôségein, vagy a 06 30 57874 81 mobil számon mielôbb jelezni szíveskedjenek!

A projekt harmadik lépcsôje egy összevont tanfolyamsorozat lesz a késôbbiekben, amely a természetvédelem és az erdô-gazdálkodás EU-konform összhangjáról ad képet a magán erdôgazdálkodók számára. Ennek idôpontjáról a késôbbiek soránértesítjük a tisztelt Tagságot.

Aktív közremûködésükre számítunk, használják ki a kínálkozó lehetôséget!

Tisztelettel:Dr. Ódor József

MEGOSZ ügyvivô elnök


A magán erdôgazdálkodás támogatását szolgálóFAO/IUCN/PS projekt 2003. évre tervezett kétnapos tanfolyamok

A projekt végrehajtásának megkezdéséhez megvannak az alapvetô feltételek:– a széles körû nyomatékos társadalmi igény;– az egyértelmû politikai és kormányzati támogatás;

az érintett szervek és szervezetek magasszintû képviselôibôl alakult Koordináló Bizottság;a PSH eddigi – hasonló célokat szolgáló – tevékenysége során felhalmozódott ismeretanyag és tapasztalat, valamint a ki-alakult személyi és tárgyi feltételek (köztük elsôsorban a bemutató-, referencia- és gyakorlóterületek hálózata), továbbáa KVM olyan mértékû anyagi támogatása, amely fedezi a megalapozó tanfolyamok résztvevôinek szállás- és étkezési költ-ségeit, valamint a szervezéssel járó kiadásokat.

A tervezett tanfolyamok:

Célcsoportjai: – magán erdôtulajdonosok, erdôgazdálkodók,– magánerdô kezelô, szakirányító erdészek és szervezetek képviselôi,– magán erdôtulajdonosok érdekvédelmi szervezeteinek képviselôi,– erdôfelügyelôk és– nemzeti parkok erdészettel foglalkozó szakemberei.

Létszáma: 20 fô (ebbôl 5 fô ÁESZ, ill. NP alkalmazott),Elôadói: a PSH tagjai és az általa felkért szakemberek,

Megrendelôje és beiskolázója: a MEGOSZ, mely számíthat a helyileg illetékes erdôfelügyelôség, nemzeti park, továbbá a PSH és az OEE segítségére.

A MEGOSZ 2003. augusztus 26-i Elnökségi Ülésének határo-zata alapján az Elnökség a Szövetség fôtitkári teendôinek el-látásával 2003. szeptember 1-tôl dr. Sárvári Jánost bízza meg.

* * *

A MEGOSZ Elnöksége Telegdy Pál elnök úr lemondása ésaz Alapszabály módosítása, valamint a MEGOSZ program-tervezetének megvitatása miatt Rendkívüli Közgyûlést hívössze, amelyre 2003. szeptember 30-án 9 óra 30 perckor azErdészeti Információs Központ Tanácstermében kerül sor.

AMOBIL Traktor családi vállalkozásban

Kevesen tudják, hogy Magyarországon már létezik traktor-összeszerelô üzem. Az AMOBIL TRADING Kft. 1995-ben alakultcsaládi vállalkozás, melynek fô tevékenysége mezôgazdasági traktorok összeállítása, forgalmazása. A cég az alapításkezdetétôl folyamatos növekedést mutat mind árbevétel, mind nyereség tekintetében, átlagos forgalma 300 millió forintéves szinten. A magyar traktor prototípusa 2001 második felében készült el. 2002. január 08-án kapta meg a Magyar Típus-bizonyítványt és elindult a sorozatgyártás. 2002. évben kb. 50 darabot értékesítettek. A már megvalósított traktor tulajdon-ságai megfelelnek a tervezéskor kitûzött követelményeknek (alacsony fogyasztás, megbízhatóság, tartósság, olcsóüzemeltetés). Az elkészült és bevizsgáltatott prototípus paraméterei alapján a szakemberek egyöntetû véleménye, hogy azúj magyar traktor felveheti a versenyt a nyugati traktorokéval. Jelenleg ez az egyetlen olyan magyar gyártmányú traktorMagyarországon, mely típusbizonyítvánnyal rendelkezik ebben a kategóriában. 80, illetve 100 LE-s teljesítményûeket gyár-tanak. A sorozatgyártás során egyre nagyobb ütemben állíthatók elô újabb gépek. A vásárlók részérôl nagy az érdeklôdésaz új magyar traktor iránt. A Perkins motorral üzemeltetett AMOBIL traktor e pár hónap alatt több díjat is kiérdemeltkiemelkedô mûszaki teljesítményével, erejével, könnyen kezelhetôségével. Egyebek között az AGRO+MASHEXPO ren-dezvényén a szakemberek a kiemelkedô mûszaki teljesítménye miatt részesítették kitüntetésben, súlygéphúzó versenyenII. helyezést ért el, az Alföldi Növénytermesztési Napok keretében mûszaki újdonságai miatt jutalmazták, valamint elnyerte„A Magyar Mezôgazdaságért” címû díjat is. Szerintünk az AMOBIL a magyar erdészet univerzális gépe lehet, hiszen áramintegy 25%-kal olcsóbb külföldi társainál.

Sorszáma Körzete Helye Idôpontja Házigazdája

1. Ny.-Dunántúl Ôriszentpéter 2004 Markovics Tibor

2. Közép-Dunántúl Bakonybél X.14-15. Balogh László

3. Közép-Magyarország Dobogókô X.28-29. Csépányi Péter

4. É.-i Középhegység – Ny. Királyrét XI.5-6. Haraszti Gyula

5. É.-i Középhegység – K. Füzér 2004. Frank Tamás

MEGOSZ hírek


Az EU csatlakozás kapcsán néha egészen„érdekes” elképzeléseket hallhatunk. Mivel2004. május 1. már karnyújtásnyira van, ,,célszerû tisztázni néhány felmerült elkép-zelést, vágyálmot, rémhírt stb., amelyekmögött többször csak félinformációk vagysaját vágyak, érdekek rejtôzködhetnek.

Talán az Erdészeti Lapok július-augusz-tusi számban megjelent híradásából is kide-rült, hogy nincs semmiféle EU-s kényszerarra, hogy az erdôket privatizálják, mintahogy ez többször felbukkan a szakmai be-szélgetésekben. Nem fogja tehát Görögor-szág vagy Írország, de Ciprus sem privati-zálni erdeit, valamiféle EU-s kényszer hatá-sára. Az Egyesült Királyságban – ahol az er-dészet központja Edinbourghban van – párévvel ezelôtt, a „Vaslédi” idején, amikor anagy privatizációs hullám beindult, és az az-óta keservesen megbánt vasúti privatizációis végbement, szó volt az erdôk privatizáci-ójáról is. A kollégák elmondása szerint ek-kor elementáris erejû tiltakozás kezdôdött,mivel az emberek azt gondolták, hogy azerdôk-nek igen jelentôs közfunkciókatkell betölteniük, és ezt megbízhatóancsak akkor tudják teljesíteni, ha köztulaj-donban vannak. Annak ellenére mondtákezt, hogy jelentôs területek vannak nem ál-lami, hanem „egyesületi”, alapítványi stb.tulajdonban! Végül is megmaradtak az ak-kori állami erdôk állami tulajdonban.

Az állami erdôket a Forestry Commis-sion egyik része, a Forestry Enterprise ke-zeli, elsôsorban a faanyagból befolyó pén-zekbôl, de ha ez az összeg kevés a közjó-léti feladatok fedezésére, pl. leestek a fa-árak, akkor az állam belenyúl a zsebé-be és kifizeti a legszükségesebb közjó-léti feladatokhoz szükséges költsége-ket. Ez az összeg a 10 millió angol fontotis eléri, ha kell!! Ezt a kiadást a közvéle-mény elfogadja, mivel tudja, hogy eztvisszakapja szolgáltatásokként, ame-lyeket mindenki élvezhet, azaz megva-lósul a „köztulajdon a közért” elv.

Igaz azt is meg kell említeni, hogy talánegyszerûbb a struktúra, azaz van aForestry Commission központja és van-nak az erdészetek, azaz egy „cég” van ésnincsenek erdôgazdasági központok. Amásik, hogy eddig csak „egyszerûbb” au-tókkal találkoztunk náluk: Wauxhall (azOpel ottani megfelelôje), „Astra”, ill. pl. aPeugeot hasonló kategóriája, ill. terepjáró-ként a Land Rover.Volvoval, BMW-vel,Audival stb. még nem találkoztam, talánott ezeket a közvélemény nem fogadná el.

Az erdôk közjóléti szolgáltatásai irántiigény rohamosan nô az Unió tagországa-

iban, ezért is fontos a már tárgyalt válto-zás, hogy az állami erdôk a KAP reformkövetkeztében majd EU-s támogatást iskaphatnak.

Az Európai Unióban nemcsak alkal-mazkodnunk kell és „mindent átvenni”,hanem aktívan is tudjuk befolyásolni,hogy mi történjen (természetesen össze-fogva más hasonló érdekû országokkal),sôt tanulhatnak, átvehetnek tapaszta-latot, gyakorlatot tôlünk.

Ezzel kapcsolatban hallhatjuk, hogy azEU-s csatlakozáskor megszûnik az ÁllamiErdészeti Szolgálat, az erdôtervezés, mivelnincs szükség ilyen tervezésre(!?).

Legjobb tudomásom alapján enneksemmi EU-s alapja nincs!

Az Európai Unió országaiban a tag-országi sajátosságoknak megfelelô in-tézményrendszer mûködik, különöstekintettel arra, hogy az erdészetre is vo-natkozik a szubszidiaritás elve, azaz min-dent a lehetô legalacsonyabb szinten kellmegoldani. Mivel (még) nincs kötelezôérvényû erdészeti politika, ezért az erdé-szettel kapcsolatos EU-s stratégia végre-hajtása is a tagállamokra van bízva.

Sôt, többször elmondják, hogy bi-zony nem lenne rossz, ha egy-egy tagor-szágban – ahol esetleg nincs – lenne egy agazdálkodótól független, a társadalomhosszú távú érdekeit szem elôtt tartó ter-vezô, nyomon követô szervezet, mint ami „rendezôségeink”. De egy új szervezetfelállítása sokkal többe kerül, mint egy meg-lévô mûködtetése. Most, amikor a takarékos-kodás a közkiadásokkal egyre jobban elôtér-be kerül, nem is várható, hogy nagyon erôl-tetnék ilyen szervezet felállítását.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt idô-szakban igencsak megszaporodtak az er-dészettel kapcsolatos közösségi szabályo-zási témakörök, egyre többet tudunkmajd profitálni abból, hogy nekünkmár van egy mûködô és éppen EU-sPhare Twinning program segítségévelmodernizálás alatt álló szervezetünk.

Alátámasztásul: a legfontosabb vezérelva FENNTARHATÓ ERDÔGAZDÁLKO-DÁS, ez után jön a jogszerûség, amivelkapcsolatban kidolgozás alatt van egy újrendelet, amely kimondottan a nemze-ti erdészeti szolgálatokra támaszkod-na, amikor az illegális fakitermelés és fake-reskedelem visszaszorítását és nyomon kö-vetését várja el a tagországoktól. Az erdôkvédelmével foglalkozó Forest Focus („Er-dôk a Központban”) rendelet pedig azÁESZ által eddig is végzett, (elsôsorban)légszennyezés hatásait nyomon követô

monitoring hálózat (EVH-Erdôvédelmi Há-lózat) kibôvítésérôl rendelkezik majd úgy,hogy fokozottabban elôtérbe kerül a tüzekmegelôzése, hatásainak felmérése, nyo-mon követése, a talaj és klímavédelem kér-dése is. Mindezek egységes megközelí-tést, szemléletet kívánnak meg és ezt aleghatékonyabban egy profi, erre a cél-ra jól kiképzett és gyakorlott csapattudja végrehajtani. Szerencsére nekünkvan ilyen, csak nehogy úgy járjunk, amikoraz átalakításokat, átszervezéseket tervezget-jük, hogy a fürdôvizzel a gyereket is kiöntjük.

A közösségi támogatások eléréséhezszükségünk van egy kifizetô ügynökségre,amelyet az EU elfogad. Ez lesz a Mezôgaz-dasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).Tekintettel arra, hogy az erdészet radikáli-san különbözik a „normál” mezôgazdasá-gi támogatásoktól (hosszú idôtartam, fafa-jok, faállományok, biodiverzitás stb. kér-dései), több tagországban az erdészeti in-tézményrendszer vagy teljesen önmaga,(mint például az Egyesült Királyságban aForestry Commission), vagy „bedolgozva”a Kifizetô Ügynökségnek látja el a delegál-ható, illetve közremûködôi feladatokat.

Az ÁESZ-t az elmúlt idôszakban többEU-s szakértô vizsgálta át és észrevételeikalapján elmondható, hogy az MVH sikere-sen tudja majd az erdészeti támogatásokatkezelni, mert megbízható, profi partnerelesz a Szolgálat, mint a delegálható felada-tokat ellátó szervezet. Ez egyben azt is je-lenti, hogy például a mezôgazdasági terü-letek erdôtelepítése esetében várhatóannem sok változás lesz a pályázó szem-pontjából, ô ezután is az erdôfelü-gyelôségekkel kerül majd kapcsolatba.

Ugyancsak most jött el a pozitív eredmé-nye a sokat bírált „túl bonyolult” pályáza-ti, ellenôrzési rendszerû erdészeti támogatá-soknak. Az erdészet esetében hozzászok-tunk egy bonyolult, szigorú eljárásrendhez,amit csak mérsékelten kell átalakítani másmezôgazdasági támogatásokhoz képest.

Az Európai Bizottság vidékfejlesztésiosztályvezetôje is csak „legyintett”, amikoraz erdészeti támogatások kezelésérôl voltszó. Mint elmondta: „tudjuk jól, hogy az er-dészeknek nagy gyakorlatuk és hagyomá-nyaik vannak, és hogy most is jól mûködôtámogatási rendszerük van. Meg kell tenni aszükséges változtatásokat, és ezzel nemlesz probléma…”. Azaz – ismerve a ma-gyar és más tagországi erdészeti gya-korlatot – nem tart attól, hogy ne tud-nánk felhasználni az erdészetre szántforrásokat, vagy esetleg hiányosságok mi-att vissza kelljen fizetni, mint ahogy az idén

EU sarok


is 115 millió eurót kell a tagországoktólvisszavonni mezôgazdasági – de nem erdé-szeti - támogatásokból az elégtelen ellenôr-zés, helytelen felhasználás miatt!

Mindez nem azt jelenti, hogy nincs dol-gunk! Csak azt, hogy eleve a most meglé-vô törvényt és végrehajtási rendeletet kellbetartani(!) és a szükséges átalakításokatprecízen elvégezni, és a rendszert mûköd-tetni.

Nagyon fontos mindenki számára tud-ni, megérteni azt, hogy az EU-ban minô-ségi, pontos, igényes munkára van szük-ség, legyen az csemeteültetés vagy tör-vényalkotás. Ebbe beleértendô az is, hogya pályázati kiírás, követelmény, határidôszent, azon nem lehet még az osztálytárs,vagy vadásztárs kedvéért sem változtatni!

Az erdôtelepítések kapcsán meg kellemlíteni például azt, hogy az elsô kapavá-gást, csemeteültetést csak akkor lehet el-végezni, ha már meg van a szerzôdés,azaz nem lehet EU-s pénzzel utólag támo-gatni már megkezdett telepítést! Nagyonszigorú ellenôrzésekre kell számítani, deaki betartja a játékszabályokat, az nem járrosszul.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájaátalakulásban van, egyre nagyobb súlytkap a biztonságos termelés, a fenntarthatógazdálkodás és a vidékfejlesztés. A cél az,hogy az emberek megmaradhassanakszülôhelyükön, és ott a környezettel össz-hangban levô tevékenységet (nem túlter-melést okozó!) folytassanak. Ebbe kiváló-an beleillik az erdôgazdálkodás, ami -mint tudjuk - a bölcsôtôl a sírig kapcsolat-ban van velünk.

Még egy-két gondolat az erdészet mé-diában való megjelenésérôl, tekintettel ar-ra, hogy az Európai Unió a FAO ErdészetiVilágkongresszusára idôzíti egy 50 olda-las, az EU Erdészetét bemutató kiadványá-nak megjelentetését.

Tagországi kollégák említették, hogyha kell, olvasói levelek írását ösztönzik azújságokba és életben tartanak internetesfórumokat, hogy minél több embert is-mertessenek meg az erdészettel kapcsola-tos kérdésekkel, problémákkal. Mi gátolmeg minket ebben? (A www.index.hu-n atörzsasztalban az internethez hozzáférôkegy olyan fórumot tudnának kialakítani,ahol azok is információhoz jutnának akiknem olvassák az Erdészeti Lapokat.)

Kíváncsian várom, hogy az idén lesz-evégre összefogott reklám, tájékoztatás arról,hogy az emberek tudják, hogy a karácsony-fa direkt erre a célra ültetett termék, és ha„visszacserélhetô” fát vásárolnak, azzalegyetlen hektár erdôt sem mentenek meg,viszont a cserés megoldás is igen jó üzlet…

Szedlák Tamás

Immár második alkalommal rendeztekfakitermelô versenyt a KEFAG Rt.Kelebiai Erdészetnél 2003. június 26-án,mintegy 30 induló versenyzôvel.

A verseny támogatója a HUSQVAR-NA volt. Minden induló versenyzô egy-egy döntôsisakot kapott a nevezéskor,fülvédôvel és arcvédô rostéllyal felsze-

relve. A verseny elsô díja egy H-359, amásodik díja egy H-345 típusú motorfû-rész, a harmadik díj pedig egy motorfû-rész kezeléshez szükséges kiegészítô-ket tartalmazó Husqvarna csomag volt.

Az elmúlt évi versenyhez képest azindulók felkészültsége, technikai tudá-sa lényegesen jobb volt.

A szervezôk szándéka a térségbendolgozó fakitermelôk szakmai tudásá-nak fejlesztése, a verseny során történôelmélyítése, a fakitermelés munkabiz-tonsági szabályaira való figyelemfelhí-vás volt. Az egyes versenyszámok kivá-lasztása és a kiértékeléshez a verseny-szabályok kialakítása is úgy történt,hogy az ne öncélú legyen, hanem minéljobban a napi fakitermelôi gyakorlathozigazodjon. A fakitermelôk között kiala-kult versenyszellem a munkabiztonság,

a termelékenység és a megtermelt fater-mékek minôségének a javulásához ve-zet, nagyobb értékkihozatalt tesz lehe-tôvé. A nevelô vágásokban a fakiterme-lô brigádok munkakultúrájának fejlôdé-se az érintett erdôállományok egészségiállapotának, állékonyságának és aszebb fejlôdésének a biztosítéka.

A versenyszámok sorozata a tavalyihozhasonlóan az irányított döntéssel (1) kez-dôdött, a verseny a motorfûrész-szerelés-sel (2) folytatódott, majd következett akombinált (3) és a lánckímélô (4) darabo-lás. A rendezôk idén az utolsó verseny-szám, a gallyazás (5) lebonyolításábanváltoztattak. Az elsô négy versenyszámsorán elért összpontszám sorrendje alap-ján, a legkevesebb pontot elért versenyzô-tôl a legmagasabb pontszámot elért ver-senyzôig, hajtották végre az indulók páro-sával, egyszerre a gallyazást. Erre a módo-sításra azért került sor, mert ebben a pá-ros, látványos versenyszámban az indulókpontszáma nagyot változhat, csak az utol-só percekben dôlt el a végsô sorrend.

Kép és szöveg: Gôbölös Péter

A verseny végeredménye (a helyezettek)az alábbiak szerint alakult:

Fakitermelô verseny aKEFAG Rt. KelebiaiErdészeténél

Döntés Szerelés Kombinált Lánckímélô Gallyazás Összesendarabolás darabolás

Hely. Név

1. id. Keresztes

József 434 58 186 198 402 1278

2. Nádasdi László 406 86 218 136 404 1250

3. Csertô Imre 409 82 137 184 385 1197


Hazánkban a bükkö-sök, gyertyános-tölgye-sek, szikla, szurdok- éstörmeléklejtô-erdôk, li-geterdôk, valamint par-kok, arborétumok, er-dôsávok, fasorok igendekoratív, és sajnosegyre ritkábban meg-csodálható növénye ahegyi juhar. Európábanmegtalálható a montánés a szubalpin régiók-ban is; Rubner szerint ahegyi juhar a belsô Al-pokban (Wallis) egé-szen 1980 méterig is fel-hatol.

Törzsméret, alak, lombozatZárt állományban, kedvezô termôhelyiviszonyok között 25-35 m magasságotis elér. Ilyen esetben törzse egyenes,hengeres, jól feltisztult. Szabad állásbannagy, terebélyes koronát nevel. Nagymennyiségû lombot vet, mely könnyenbomlik, igen gazdag N-ben és Ca-ban.

GyökérzetAz elsô néhány évben karógyökeret fej-leszt, melynek vastagság általában 1-2

cm, bár ritkán, de elôfordul a szívgyö-kérszerû oldalgyökerek megjelenése isebben az idôszakban. A második év vé-gére a gyökérzet hossza általában 50cm körül van; idôs korban a hegyi juhargyökérzete az 5-6 méteres mélységet iseléri. A gyökérzet fejlôdése a külföldivizsgálatok alapján télen 1,6 ºC-os talaj-hômérsékletnél a gyökércsúcs környé-kén megáll (bükknél ez 4,2 ºC). A hegyijuhar gyökérzetére jellemzô, hogymind a karógyökere, mind az oldalgyö-kerek fejlôdési iránya gyakran megvál-

tozik. Megfigyelések sze-rint egy idôs hegyi juharesetében a mintegy 17-28m hosszú gyökérzet csak7-9 m távolságban helyez-kedik el a törzstôl. Már vi-szonylag fiatalon (10-15év) megkezdôdik a gyö-kérzet oldalirányú fejlôdé-se; a szívgyökérzet 30-40éves korra teljesen kifejlô-dik. A gyökérzet által elértmaximális mélység 110-140 cm, mélyebbre csak ahajszálgyökerek hatolnak.

Növekedés, életciklus

A szeptember végén, októ-ber elején megérett és álta-lában november végéig(néha az egész tél folya-mán) lehullott termés(sokszor még március-

májusban is láthatók ter-mések a fákon), tavasszalindul csírázásnak (epigeicsírázás). A terméshullássorán a kezdeti szakasz-ban pörgés nélkül, fajtólfüggôen a lependékmintegy 0,4-0,8 méterttesz meg. A pörgéses sza-kaszban a termés sebes-sége fajtól, termésállapo-tától függôen 0,8-1,3m/sec (Zasada–Strong,1974). A csíracsemete azelsô vegetációs idôszakvégére eléri a 15-25 cm-t.3-5 éves kortól kezdôdô-en az évi növekedése100-150 cm, amely a ter-môhelyi viszonyoktól

függôen akár 20-35 éves korig is eltart.Az elsô 10 év növekedése alapján Leib-undgut a mérsékelten gyorsan növô fa-fajok közé sorolja a hegyi juhart. Vas-tagsági növekedése 10-15 éves kortólkezdve évente 3-4 mm. Természeteséletkora 300 év, állományokban azon-ban igen ritkán éri el a 100 éves kort.

Fényigény, hôigény, víz-igény, páraigény

A közepes fény- és hôigényû fafaj nemkedveli az éghajlati szélsôségeket. Újulatkorban elviseli, sôt igényli az árnyéko-lást, de generatív fázisában kimondottanfényigényes. A korai fagyok nem, azon-ban a késôi fagyok fiatal korban károsít-ják a hegyijuhar-újulatot. Igen fontosszámára az egyenletes csapadékeloszlásés a viszonylag magas légnedvesség. Atartós elárasztást nem viseli el (egy-kéthetes elöntést kibír). A hegyi juhar leve-lének 100 g-ja közel annyi vizet fesz fel,mint a kocsányos tölgy.

Szaporodásbiológiai jellemzôk

Virágzási idô április második fele, májuseleje; teljes virágzás 7-15 napig tart(Suszka–Muller–Bonnet–Masimbert,1994). (Európa magasabb fekvésû terü-letein a virágzás júniusig is elhúzódhat.)A fôvirágzás és a termések fiziológiaiérettsége között általában 150-160 nap telik el. A hímvirágok, melyek a vi-rágzat mintegy 60 %-t teszik ki (fiatal

DR. FRANK NORBERTAz év fája

A hegyi juhar erdômûvelési tulajdonságai

A termés ...

A hegyi juhar gyökérzete fiatal és idôs korban(Köstler–Brückner– Bibelriether, 1968)


egyedeknél ez az arány nagyobb), ko-rábban nyílnak. Magzókorát állomány-ban 25-50 éves, szabad állásban 15-30éves korban (sarjegyedek esetében mégkorábban) éri el. Bôséges magtermésselszinte minden évben számolhatunk. Mi-vel a termése viszonylag nehéz, így azanyafák körül tömegesen újul, de nemritka, hogy a termés 50-100 m-es távol-ságba is eljut (erôs szél esetén, nyílt te-rületen ez több kilométer). A termés csí-rázóképességét 1,5-4 évig megôrzi; akora tavasszal gyûjtött termések csírázó-képessége 10-40 %-kal gyengébb azôsszel gyûjtötteknél. A tárolás meghatá-rozó faktora a mag nedvességtartalmaés a tárolási hômérséklet.

A viaszérésben lévô termést azonnalvetni kell, vagy ôszi maggyûjtés után(november) 8-15 hét 0-10 ºC-on történôtárolás után (Jahnel 1955, Szukszka1978, ISTA 2003) vethetô a mag. Ezer-magtömege átlagosan: 120 g.

Társulási és visszaszerzôképesség

Határozott klímaigénye miatt társulás-képessége gyenge. Mivel kevés alvó-rüggyel rendelkezik, a koronát illetvehajtásrendszerét ért károkat általábannehezen heveri ki.

Felújulási, sarjadzó- ésterjeszkedôképesség

Sarjadzóképessége közepes, általábantôsarjakat hoz, melyek növekedési eré-lye közepes. Mind erdôterületen, mindfásításokban a tô-, illetve bélkorhadtegyedek hamar elpusztulnak.

Erdôgazdasági jelentôségA hazai juharok közül erdôgazdaságiszempontból a legjelentôsebb faj. Zártállásban igen kedvezô a törzsfa aránya(65%). Bár a természetes erdôfelújításoksorán sok esetben a hegyi juhar vissza-szorítása a fôfafaj fennmaradásának elô-segítése miatt indokolt, teljes eliminálá-sa hibás. Természetes-természetszerûerdeinknek fontos eleme. Értékes fája,mely az utóbbi években igen keresett,megfelelô méret és minôség eseténkönnyen értékesíthetô. Fenyvesekben ajól és gyorsan bomló avarja hozzásegít atû lebomlásához és a talaj javításához.

A hegyi juhart a méhcsaládok fôleg afiasítás neveléséhez használják fel.

Természetvédelmi besorolásNem védett, mérsékelten veszélyezte-tett, félintenzív génmegôrzési módsze-reket igénylô faj (Bach–Bordács–Mátyás, 1998).

Megôrzésének lehetôségeTörekedni kell a természetes erdôfelújí-tások során a fôfafaj(ok) fennmaradásá-nak elôsegítése mellett az elegyfafajokmegtartására. Állományszéleken, gyen-gébb termôhelyi adottságú mozaiko-kon a néhány egyedbôl elegyetlen faál-lományfoltok megszüntetése, átalakítá-sa nem szükséges. Mesterséges erdôfel-újítások, erdôtelepítések során általá-ban pótlások során, 2/0, 1/1 minôségûszaporítóanyag felhasználásával kerülbe az állományba.

Jól alkalmazható megfelelô klímájúroncsolt területek biológiai újrahaszno-sításában, mezôvédô erdôsávokban,ahol célszerû gödrös ültetés után három-éves iskolázott csemetéket felhasználni.

A hegyi juhar tavaszi virágzatával,bôséges lombozatával, jelentôsen hoz-zájárul erdeink sokszínûségének meg-ôrzéséhez, értékes fája szinte mindenesetben biztos bevételt jelent az erdôtulajdonosának.

A virág ...

Az újulat ...

Csôdközelbenaz erdészeticsemetekertekAz Erdészeti Szaporítóanyag Termékta-nács felmérése szerint jelentôs kárt oko-zott a tartós aszály, a 30 C fok feletti ma-ximum hômérséklet a 4000 hektár körü-li erdészeti csemetekertekben, közölteTóth János terméktanácsi titkár, aki aztis elmondotta, hogy a 800 hazai terme-lôi kör jelentôs károkat kénytelen mostelviselni, mivel a magvetések jelentôsrésze nem kelt ki.

Tóth szerint, ahol öntözési lehetôsé-gek vannak, sokat tudnak tenni a cse-meték kipusztulása ellen. Több erdônyiterületre elegendô csemete pusztult kiaz elmúlt hónapokban, ami nemcsakanyagi veszteséget jelent a termelôk-nek, hanem érzékeny hátrányt jelent afásításban is. Becslések szerint Magyar-országon évente (2002-es adat) 240 millió csemetét produkálnak. Idén jó,ha a felét sikerül elôállítaniuk.

A magvetésben lévô kocsánytalantölgy, az akác, a nyár és a fenyô, mint fôfafajok, Magyarországon a csemeteker-tekben súlyos kárt szenvedtek. De az 1-2-3 éves csemetékbôl is jelentôsmennyiség pusztult ki.

Magyarországon a csemetekertek-ben zajló szaporítóprogram költségei isévrôl évre növekednek.

Éves átlagban egy-egy facsemete, faj-tól függôen, elôállítási költsége 12–15forint, a nemesebb fafajokra 40–50 fo-rintot használnak fel. Ezzel szemben azerdôgazdaságok, a területi önkormány-zatok, pénz híján az önköltséget semtudják mindig megfizetni.

Kiváltképpen ott emelkednek jelen-tôsen a termelés költségei, ahol kihasz-nálják az öntözés lehetôségeit, mivel azilletékes kormányzati szervek az aszályellenére sem hajlandók mérsékelni, illet-ve eltörölni a vízhasználati díjakat. Szá-mítások szerint a csemetekertek jelentôsrésze csôdbe jut, ha a fásítási programalapból nem kapnak támogatást.

(Fejér Megyei Hírlap)

Hirdessen az

Erdészeti Lapokban!


Örvendetes mozgolódás tapasztalhatóa dunántúli fakitermelôi körökben. Azelmúlt ôszön és idén tavasszal ismétversenyen zúgtak a motorfûrészek aKisalföldön, Zalában és a Bakonyban.2002 szeptemberében a Gyôr-Moson-Sopron megyei Stihl kereskedôk, 2003.április 26-án a Zalaerdô Rt., a TIT és aMunkavédelmi Fôfelügyelôség Zalamegyei szervezete a Husqvarna cég tá-mogatásával, 2003. május 23-án pedig a Bakonyerdô Rt., a Stihl Kft. támogatá-sával szervezett szakmai fakitermelôversenyt.

Fontos hangsúlyozni a szakmaisá-got, hiszen mostanában elôfordulnaksztahanovista típusú munkaversenyekis, az említettek azonban a NemzetköziFakitermelô Versenyek szabályzatáraalapozott, korrekt szakmai versenyekvoltak.

A zalai versenyt Lentiben és Szilvá-gyon rendezték motorfûrész-kezelôi ésfakitermelôi kategóriában. A résztvevôktovábbképzô elôadásokat hallgattakmeg a Munkavédelmi Fôfelügyelôség ésa Nyugat-Magyarországi Egyetem szak-embereitôl, majd egy teszt kitöltését kö-vetôen kezdték a versengést. A motor-fûrész-kezelôk szerelésben és darabolás-ban, a fakitermelôk szerelésben, dara-bolásban és döntésben mérték össze tu-dásukat. A rendezôknek az sem szegtekedvét, hogy a fakitermelôk versenyétvendégversenyzô nyerte: Balai Károly,a Bakonyerdô Rt. ösküi vállalkozója.

A Bakonyban 1999 óta már a negye-dik versenyt rendezik az erdészetek ál-tal kiállított kétfôs csapatok részére. Adöntést és a gallyazást Bakonybélben

bonyolították le. A kétfôs csapat egyikembere végezte a döntést, a másik agallyazást, átvéve egymás eredményét.A szerelés, a kombinált darabolás és alánckímélô darabolás versenyszámairaaz Ugodi Erdészetnél, Huszárokelô-pusztán került sor. Az összetett egyéniversenyt Balai Károly, a csapatversenyta Balatonfüredi Erdészet csapata nyerte.A gyôztesek és a helyezettek a Bakony-erdô Rt.-tôl pénzjutalomban, a Stihl Kft.képviselôjétôl tárgyjutalomban része-sültek.

A legfontosabb – a semleges ver-senybizottsági elnök szemével nézve –mégis az volt, hogy a bakonyi fakiter-melôk szakmai tudása szemmel látható-an javult, munkakultúrájuk magasabblett az 1999. évi elsô vállalati versenyóta. A jó hangulatban eltöltött nap vé-gén a fakitermelôk érezhették, hogy aBakonyerdô Rt. vezetése megbecsülimunkájukat és értékeli szakmai tudásu-kat. Az eredményhirdetés után a részt-vevôk a huszárokelôpusztai vadászház-ban jó hangulatú estebédet fogyasztot-tak el közösen.

Jó lenne, ha a Bakonyerdô Rt. veze-tôinek ezt a gondolkodásmódját máserdôgazdaságok is átvennék, és hason-ló versenyek szervezésével segítenékelô – saját érdekükben is – a fakiterme-lési munkakultúra növelését. A Nyugat-Magyarországi Egyetem ErdôhasználatiTanszéke és a Fakitermelési Munkakul-túra Alapítvány az ilyen kezdeménye-zésekhez biztosítja a szakmai támoga-tást versenyszabályzat átadásával ésszemélyes közremûködéssel.

Kép és szöveg: Dr. Gólya János

Újra fakitermelô versenyek Eltûnt többmocsarunk...Több állatfaj pusztult ki a Közép-Tiszamentén az utóbbi évek szélsôséges idô-járása miatt.

Kevesebb esô esik, minthogy keve-sebb felhô keletkezik a Kárpát-meden-cében a vizes felületek és összefüggô er-dôterületek folyamatos csökkenése mi-att. Ezek a néha csak milliméterekben éstizedfokokban mérhetô változásokdrasztikus hatással vannak az élôvilágra.Tallósi Béla, a Hortobágyi Nemzeti Parktermészetvédelmi felügyelôje elmondta,amikor régen voltak ilyen éghajlati kilen-gések, ingadozások, akkor a szárazság-tûrô élôlények el tudtak vonulni olyanélôhelyekre, ahol átvészelhették azt azidôszakot, és ez fordítva is érvényes volt.

Az éghajlat változása lehet természe-tes folyamat is, de a most megfigyelhe-tô kilengésekhez az embernek is közevan: a szántóföldek javára eltûntek amocsarak, a vizes élôhelyek, a gátak,amelyek megmentik az árvíztôl a falva-kat, állat- és növényfajokat veszélyez-tetnek. A természetvédelmi szakemberszerint a Közép-Tisza vidékén százávalpusztultak ki különbözô rovarfajok, dea gerincesekrôl is elég hosszú listát le-hetne felállítani, fôleg, amelyek nemtudnak olyan gyorsan elmenekülni,mint a madarak, vagy a helyüket változ-tatni. Ezek lehetnek apró gerincesek,kétéltûek, halak, amelyek nem tudnakalkalmazkodni ilyen gyorsan. Így hiábakeresnénk a Tisza mellett hôscincértvagy remetebogarat, eltûnt a lapos orrúormányos és több levélbogárfaj is. Rit-kaságnak számít térségünkben mindennôsziromfû- vagy orchideaféle, továbbáalig van már réti csík és mocsári teknôs.

Pogány Attila (Metro)

Eurázsia erdei a III. évezredbenFenti címmel konferenciát szerveztekMoszkvában. A számos elôadó közöttmagyar is akadt, mi több ô kapta a „Leg-jobb elôadásért” járó oklevelet. LászlóRichárd, az Erdômûveléstani Tanszékadjunktusa, korábban a Termôhelyis-merettani Tanszék doktorandusza „Szá-radási jelenségek nyugat-magyarországierdôkben” címû munkájával ért el sikert.Gratulálunk neki és további eredményeskutató- és oktatómunkát kívánunk!



A Nemzeti Földalapkezelô Szervezet (to-vábbiakban NFA) a 255/2002. (XII.13.)Korm. rendelet 2.§-ában kapott felhatal-mazás alapján pályázatot hirdet a termô-föld állam által életjáradék fizetése elle-nében történô megvásárlására. A pályá-zat részletes feltételei:

I. Életjáradékra jogosult: az a 60. élet-évet betöltött természetes személy, aki a tulaj-donában álló termôföld tulajdonjogát vagytulajdoni hányadát, illetôleg részarány-tulaj-donát életjáradék ellenében kívánja a MagyarÁllamra átruházni.

II. A pályázat szempontjából termôföld-nek minôsül: az a földrészlet, amelyet a tele-pülés külterületén, szántó, szôlô, gyümöl-csös, kert, rét, legelô (gyep), nádas, erdô, fá-sított terület mûvelési ágban vagy halastókénttartanak nyilván.

III. A földterület nagysága: Életjáradékellenében felajánlható az 1 hektárnál na-gyobb, de 20 hektárnál kisebb földterület.Különösen indokolt esetben az NFA egy hek-tárnál kisebb termôföldet is megvásárolhat,az NFA elnökének méltányossági jogkörbenhozott döntése alapján.

IV. A földterület értéke: Életjáradék elle-nében felajánlható földterület értéke nem le-het kevesebb 100 000 forintnál és nem halad-hatja meg a 3 000 000 forintot. Amennyiben apályázó tulajdoni hányadot vagy aranykoro-na részarányt ajánlott fel, ezek értékének is elkell érnie a 100 000 forintot.

V. A hatályos jogszabályok értelmében azNFA életjáradék ellenében nem vásárolhat-ja meg azt a földterületet, amely

– védett, illetve védelemre tervezett ter-mészeti területnek, illetôleg

– korábbi jogszabályok szerint zártkert-nek minôsül.

VI. A jelen pályázat keretei között a tulaj-donos védett vagy védelemre tervezett terület-re vonatkozóan is tehet ajánlatot, az NFA ré-szére. Az ilyen felajánlások elbírálására amindenkor hatályos jogszabályi rendelkezé-seknek megfelelôen a Környezetvédelmi ésVízügyi Minisztériummal egyeztetett, különeljárásban kerül sor.

VII. Aranykorona részarány felajánlá-

sa: Az NFA részarány-tulajdon felajánlását ab-ban az esetben fogadja el:

– ha a részarány-tulajdonos a földrendezôés földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II.

törvény 5. § (1)-(3) bekezdésének rendelke-zése szerinti határidôben benyújtotta a mégkiadatlan részarány-tulajdona önálló ingat-lanként vagy osztatlan közös tulajdonban tör-ténô kiadása iránti kérelmét az illetékes föld-mûvelésügyi hivatalhoz, és

– ezáltal a birtokegyesítés elérhetô. A kérelemhez csatolni kell a Földmûvelés-

ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesMegyei Földmûvelésügyi Hivatalának igazo-lását a kérelem benyújtásáról illetôleg arról,hogy a részarány-tulajdonnak megfelelôaranykorona értékû termôföld melyik telepü-lésen, melyik földrészlet terhére adható ki.

VIII. Tulajdonostársak tulajdoni há-nyadának felajánlása: Amennyiben azéletjáradékra jogosult pályázó tulajdoni há-nyadot ajánl fel, tulajdonostársa - aki egyéb-ként életjáradékra nem jogosult - a jogosultszemély pályázatához csatolt nyilatkozatbanszintén felajánlhatja termôföldjét. Ebben azesetben a tulajdonostárs a vételárnak kész-pénzben történô kifizetését kérheti, vagy avételárat az életjáradékra jogosult pályázóraengedményezheti.

IX. A pályázathoz csatolni kell:

a. az illetékes települési önkormányzatjegyzôje által - valamennyi földrészletrôl kü-lön-külön - kiállított adó-és értékbizonyít-ványt,

b. amennyiben a felajánlott termôföldetkorábban haszonbérbe vagy más jogcímenhasználatba adták, a hatályos haszonbérletiszerzôdés vagy a jogszerû földhasználatotigazoló egyéb megállapodás másolatát,

c. amennyiben életjáradékát bankszámlá-ra utalással fogja kérni, a bankszámlát vezetôpénzintézet nyilatkozatát (igazolását) a bank-számlaszámáról.

A pályázat további kötelezô mellékle-teit a pályázat benyújtásakor az illetékes kör-zeti földhivatal térítésmentesen biztosítja, ille-tôleg közremûködik azok elkészítésénél:

• valamennyi életjáradékért felajánlottföldrészlet tulajdoni lap másolata,

• a földhasználati nyilvántartás adatlapja, • a pályázó személyazonosítására szol-

gáló igazolványok (személyazonosító iga-zolvány, lakcímet igazoló hatósági igazol-vány, hatósági igazolvány a társadalombiz-tosítási azonosító jelrôl, adóigazolvány)fénymásolata.

A pályázó által közölt személyes adatokvédelmérôl az NFA a vonatkozó jogszabályokelôírásai szerint gondoskodik.

X. A pályázat elbírálása során elônybenrészesül:

a. az a pályázó, aki a felajánlott földrészlettulajdonjogát 2002. augusztus 1. napja elôtt sze-rezte meg (tulajdonszerzés idôpontjának meg-határozásánál az ingatlan-nyilvántartási bejegy-zés alapjául szolgáló okirat kelte irányadó);

b. tulajdoni hányad illetve aranykoronarészarány felajánlása esetén azok a pályázók,akinek felajánlott tulajdoni hányadaik külön-külön vagy együttesen elérik az adott föld-részlet 25%-át vagy meghaladja a 3 hektárt.

XI. Pályázat elbírálása során kizárófeltétel:

a. A földrészletre vonatkozó tulajdoni la-pon el nem bírált széljegy található;

b. A földrészletre vonatkozó tulajdoni lapIII. részében jelzálogjog, elidegenítési és terhe-lési tilalom, perfeljegyzés, vételi jog, haszonél-vezeti jog, visszavásárlási jog, tartási és életjá-radéki jog, végrehajtási jog van bejegyezve;

c. A földrészleten környezetszennyezés(idegen anyag, szemét, törmelék) található ahelyszíni szemle alapján;

d. A földrészlet eróziónak (víz, szél, szike-sedés, savanyodás) fokozottan kitett;

e. A földrészleten valamilyen épület, épít-mény található;

f. A helyszíni szemle során megállapításrakerül, hogy a szolgalmi vagy használati jog aföldterület mûvelését jelentôs mértékbenakadályozza.

XII. A pályázat benyújtása: A pályázatinyomtatvány a felajánlott földrészlet fekvéseszerint illetékes körzeti földhivatal ügyfél-szolgálatán vehetô át, és az ügyfélszolgálatmunkatársának segítségével az ügyfélszolgá-laton személyesen vagy meghatalmazott út-ján tölthetô ki. Több földrészlet felajánlásaesetén, bármely földrészlet fekvése szerint il-letékes körzeti földhivatalhoz benyújtható apályázat. A pályázatokat a Nemzeti Földalap-kezelô Szervezet nyilvántartásba veszi.

XIII. A pályázattal kapcsolatban továbbifelvilágosítás:

- az NFA 06-80 204-266 ingyenes zöldszá-mán, illetve a (1) 301-59-17 telefonszámon;

- az [email protected] e-mail címen kapható.A pályázattal kapcsolatos jogszabályi ren-

delkezések, valamint egyéb nyomtatványokmegtekinthetôek a www.nfa.hu interneteshonlapon.

Budapest; 2003. augusztusBenedek Fülöp sk.

elnök, címzetes államtitkár

A Nemzeti Földalapkezelô Szervezet pályázati felhívása Termôföld állam által életjáradék fizetése ellenében történô megvásárlására

* A pályázat 2003. augusztus 22 és október 21 között hatályos.A pályázati felhívásnak megfelelôen, a pályázatot a földrészlet fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kell benyújtani. A pályázati nyom-tatványokat minden esetben a körzeti földhivatal munkatársa tölti ki. Önnek a pályázat benyújtásához csak a felhívásban megjelölt mel-lékleteket kell magával vinnie.


Tizennegyedik alkalommal jöttek összeMezôtúron az általános iskola ötödikesés hatodikos tanulói, akik az évközi or-szágos selejtezôkön bekerültek a dön-tôbe. A Tessedik Sámuel fôiskola volt,mint eddig is, a házigazda.

A versenyzôk megkoszorúztákKaán Károly mellszobrát, ahol OrosziSándor, az OEE ErdészettörténetiSzakosztály elnöke (képünkön) mon-dott beszédet méltatva az erdômérnök

életútját, szakmai tevékenységét. Azünnepélyes megnyitón ott volt a nagytermészetbarát unokája is. A régebbiversenyek gyôztesei közül is meghívótkaptak néhányan, akik már egyetemihallgatók. Szót kaptak ôk is, így aut-entikusok szájából hallhattuk, hogymennyi mindent köszönhettek a ne-mes vetélkedônek.

A háromnapos verseny kétségtelenlegizgalmasabb része a terepi programvolt, Tóth Albert tanár úr vezényletével.A Mezôtúr környékén barangoló autó-buszok olykor megálltak, majd egy-egybotanikai érdekességnél kiselôadásthallgattak a versenyzôk. Minden lénye-gest fel kellett jegyezni, mert a nap fo-lyamán többször is kérdésekre kellettválaszolni, természetesen a jegyzetekfelhasználásával. Elég egy röpke kiha-gyás, mert lehet, hogy az akkor elhang-zott adat kérdésként fog szerepelni abeszámolókor. Jegyzeteltek is veszettüla nebulók. A kísérô tanárok, akik egy-

ben a felkészítôk is voltak, vérmérsék-letükhöz méltón izgultak. Mást nem te-hettek, mert a külsô segítségnek még aszándéka is lehetetlen. Végül, mintmáskor, ez a verseny is véget ért, és ki-alakult a végsô sorrend. Az OEE részé-rôl Puskás Lajos adott át értékes köny-veket, és a legjobbaknak éves elôfize-tést az Erdészeti Lapokra. Így tíz iskolabiológus tanítója kapta meg a lehetôsé-get, hogy az erdészek munkájával is-merkedjen, és használja az olvasottakata felkészítés során.

Pápai Gábor

„Kaán Károly” Természet és Környezet-ismereti Országos vetélkedô, Mezôtúr

A régi gyôztesek és felkészítô tanáraik

... Kaán Károly unokájával ... ... és elôadás közben.


Összesített 5. osztály

Hely. Versenyzô neve Helység Felkészítô tanár 1. Csullag Balázs Bonyhád Takács Lászlóné 2. Nagy Veronika Szombathely Buús Péterné 3. Németh Tünde Virág Nagykanizsa Kisné Cseh Éva 4. Hegedûs Veronika Kaposvár Újváry Miklósné 5. Südi Anna Budapest Havas Katalin 6. Zlatniczki Lilla Csongrád Blázsik Gyuláné 7. Lovas Evelin Mogyoród Zelnikné Török Ilona 8. Zahariev Anna Budapest Juhar Emôke 9. Tasi Júlia Andrea Mezôkovácsháza Chovan Erzsébet 10. Bódis Attila Kunhegyes Karmazsin Eszter11. Pajtók Csongor Mezôkövesd Nagy Lászlóné 12. Papp Levente Napkor Baksa Ferencné13. Korpics Barnabás Nemesszalók Fülöpné Somogyi

Katalin 14. Tóth Ágnes Budapest Szedmákné Kiss

Ágnes 15. Boglári Csaba Gyôr Szalontay Lukácsné 16. Harangi Adrienn Tarnaôrs Birikiné Nyéki Andrea 17. Tóbiás Ádám Tatabánya Nagyné Szilágyi Mária18. Gyôrfi Sándor Kaba Tani Sándorné 19. Dibuz Orsolya Diósjenô Fodor Illésné 20. Kozma Dóra Komló Albertné Zemplénszky

Zsuzsanna 21. Gárdonyi Zsolt Csákvár Buncsák Istvánné 22. Czombos Barbara Kiskunmajsa Csányi János

Összesített 6. osztály

Hely. Versenyzô neve Helység Felkészítô tanár 1. Kiss Máté Báránd Kabai Józsefné 2. Horváth Anikó Budapest Pánczélné Petô Gizella 3. Poller Gyöngyvér Balatonfüred Polgárné Harczi Zsuzsa 4. Hartmann Réka Gyôr Bodor Lászlóné 5. Juhász Sarolta Mezôkövesd Juhászné Bodnár Mária 6. Fürtös Anikó Lábatlan Horváth Ágnes 7. Bali Dóra Szombathely Buús Péterné 8. Szabó Máté Csengôd Mikulás Tünde 9. Magos Barbara Budapest Havas Katalin 10. Kovács András Fegyvernek Zakar Zoltánné 11. Zádor Nóra Szekszárd Nagy Györgyné 12. Sipos Hédi Makó Szabó Zsuzsanna 13. Bárdos Nikolett Komló Wágnerné K. S.,

Albertné Z. Zs. 14. Korponai Kristóf Keszthely Gerencsér Lászlóné 15. Petô Zsolt Tarnaôrs Birikiné Nyéki Andrea 16. Koren Zoltán Szentendre Gerlai Péterné 17. Halasi Fruzsina Mezôkovácsháza Chovan Erzsébet 18. Szabó Diána Öreglak Gelencsér Viktória 19. Dibuz Dániel Diósjenô Fodor Illésné 20. Szûcs Zsolt Nagyecsed Véghné Csehi Katalin 21. Bariska Gábor Budapest Legerszki Andrea 22. Szászi Zoltán Székesfehérvár Nagy Györgyné


Az Erdôvédelmi Szakosztály június elején,a kicsiny, ám változatos természeti adott-ságokban bôvelkedô Szlovéniába szerve-zett tanulmányutat, melyen 35 fô vettrészt. A nagykanizsai indulást követôenrövid idô múlva már a határ túloldalán jár-tunk, és hamarosan megérkeztünk utunkelsô megállójához Ptuj városához. Vasár-nap délelôtt lévén a hangulatos óváros ut-cáin csak a templomba sietôket zavartameg kis csapatunk. A hangulatos sétát kö-vetôen továbbutaztunk a Kamniki Alpok-ba, ahol a Bystra folyó, csodálatosan bôvi-zû forrását és környékét jártuk be. A hazaihôség után a hegyvidéki terület hûvös,esôs délutánja mindenki számára felüdü-lést jelentett, mi több, a bátrabbak meg-mártóztak a forrás igencsak friss vizében.

Az ország nyugati részén húzódó me-diterrán karsztvidéket kerestük fel. A he-lyi erdôgazdálkodással és erdôvédelmiproblémákkal kapcsolatosan a Vipavamelletti erdôkben kaptunk képet EgonRebec úrtól, aki a Szlovén Állami Erdésze-ti Hivatal Seznai körzetének vezetôje.Utunk során lépten-nyomon szembesül-tünk a XVII. század végére – a mértékte-len legeltetés, fakitermelés és az erdôtü-zek következtében – kopárrá vált táj eró-ziós problémáival. Kísérônk elmondásaszerint, a tartományban és egyben azegész országban gondot okoz, a közel 73 %-os magántulajdonú erdôk rendkívü-li elaprózottsága és ennek megfelelôen atulajdonosok hihetetlen magas száma. Avipavai erdôket elhagyva rövid sétát tet-tünk az aprócska, tipikusan mediterránjellegû falucskában, Stanjelben.

Következô programunk a falu közelé-ben lévô idôs feketefenyves egészségiproblémáinak és felújítási gondjainak be-mutatása volt. A Monarchia idején a kopárterületeket ôshonos, elsôsorban lombosfafajokkal próbálták beerdôsíteni, ám ez

nem járt eredménnyel. Ekkor kezdtékmeg a feketefenyô szélesebb körû telepí-tését, amely végre meghozta a kívánteredményeket. Az így létrehozott állomá-nyok az elmúlt évtizedekben jól fejlôdtek,egészségesnek bizonyultak. Ugyanakkormegtudtuk, hogy az utóbbi években itt isjelentkezô szélsôséges idôjárás miatt szá-mos abiotikus és biotikus probléma lépettfel, amelyekre jelenleg is keresik a megol-dásokat. A hivatalos program egy nagy te-rületet érintô, magánerdôben keletkezetttûzkár bemutatásával zárult, amelynek fel-újítása a nagyszámú tulajdonos miatt kilá-tástalannak tûnik.

Június 3-án, kedden az ország déli ésközépsô területeit jártuk be Udovic Markoúr, a Postojnai erdôkerület erdômûvelésivezetôjének kíséretében. Elsô utunk aCerkniskega tóhoz vezetett. A maga ne-mében egyedülálló idôszakos tó vízszint-je az évszakok és a csapadékviszonyokalakulásának függvényében folyamatosanváltozik. A természetvédelmi terület köz-pontjában nagyméretû maketten szemlél-tették a medence vízviszonyainak kiala-kulását. A tavat elhagyva a helyi mészkô-területekre jellemzô erdôállományok kö-zött utaztunk hangulatos erdei utakon,majd a Rakov Skocjani, évezredekkel ko-rábban beomlott barlangrendszer párat-lan szépségû völgyében tettünk kisebb tú-rát. A társaság gyönyörködve járta végigSzlovénia második legnagyobb feltárt bar-langját, a Skocjanske barlangot. Hihetet-len méretû termekben, lenyûgözô színûés formájú cseppkövek között vezetett azút messze a felszín alatt. Az arányok szem-léltetésére csak egy példa: a központinagyteremben kényelmesen elférne a bu-dapesti Bazilika!

A Pokljuka fennsíkon folytatott erdô-gazdálkodásba és az itt jelentkezô erdôvé-delmi problémákba pillanthattunk be

Vida Papple-Lampe asszony vezetésével.Az egész fennsík a Triglav Nemzeti Parkterületéhez tartozik. Erdôvédelmi szem-pontból különleges a terület, mivel sem-miféle közvetlen beavatkozásra nincsmód, csak hosszabb távon érvényesülômegelôzô védekezési eljárásokra nyíliklehetôség. Elsôsorban az ökológiai egyen-súly megbomlása veszélyezteti a területet.Abiotikus károk és az ennek következté-ben fellépô biotikus károsítók megjelené-se jelenti a fô gondot. A szél- és hótörésekután gyakori a szú gradációk kialakulása.Fô fafaj a luc, de a jelenlegi törekvésekszerint ennek arányát csökkenteni szeret-nék a jegenyefenyô és a bükk javára. Afennsíkon egy több hektár kiterjedésû tô-zeglápos terület különleges növényvilágá-nak bemutatásával zárult a program. Adélutánt a Bohinji tó és a közelében talál-ható Száva folyó vízesésként aláhulló for-rásának megtekintésével zártuk.

Június 5-én nagy bánatunkra véglegesbúcsút intettünk szállodánknak és elin-dultunk a Predjamszki vár „ostromára”. Alovagvár messze földön híres látványos-ság. A Lokva patak völgyének végébenegy nagy kiterjedésû barlang bejáratánálépült a XII. században. A kitûnôen helyre-állított várban a korabeli környezetet, esz-közöket szemlélve átélhettük a középkoriember mindennapjait. Egyesek irigykedvegondoltak a békés, telefonmentes idôkre,míg mások a korhûen berendezett kony-hát és borospincét látva a letûnt idôk lako-máit emlegették. A vár elôtti csoportképelkészültével a határ felé vettük utunkat.

A tanulmányút során ismét bebizonyo-sodott, hogy az együtt eltöltött néhánynap, nemcsak a szakmai ismeretek bôvü-lését szolgálja, hanem az építô gondola-tok cseréjére és nem utolsósorban a barát-ságok elmélyítésére, új kapcsolatok kiépí-tésére is kiválóan alkalmas.

DR. KOLTAY ANDRÁS

Beszámoló Szlovéniai tanulmányútról

Fotó: Koltay A. Fotó: Koltay A.


Meghívót kaptam a Határon Tú-li Magyarok Hivatalától egykerekasztal beszélgetésre, mely-nek fô témája a Gyergyói Me-dence Kisrégió fejlesztéséneklehetôsége volt.

„Térségünkben a felgyorsultintegrációs folyamatok új kihí-vásokkal jelennek meg mindegyéni, mind pedig közösségiéletünket tekintve. Feladatunktehát a még nyitott kérdéseknekelébe menni kárpát-medencei,kétoldalú és nemzetközi szintenegyaránt. Az uniós csatlakozásküszöbén álló anyaország mel-lett a határon túli magyar közös-ségek életében is meghatározóelem az agrárium jövôjének kér-dése. A kistérségi, regionálisszervezettség és kapcsolatépítésnemcsak közösségépítô jellegemiatt fontos, de megkerülhetetlenneklátszik az országos és európai uniós tá-mogatások megszerzésében is.”

Írta meghívójában Bálint Pataki Jó-zsef. Komlóssy József Svájcban élô er-dômérnök felvetésére hívták össze akonzultációt, melynek témája a Gyer-gyói-medence mezôgazdasági területei-re vonatkoztak. Természetesen az er-dôkkel kapcsolatos problémák is el-hangzottak.

Dr. Baróti Lajos ismertette a Gyer-gyói-medence gazdasági helyzetét,hogy a magántulajdonú felfogás gyen-ge, és a feketegazdaság érvényesül.

Kató Béla püspökhelyettes kifejtette,hogy vissza kell adni az embereknek amunkába vetett hitet. A ruha és egyébadományok károsak, mert koldusszem-léletet táplálnak. Erdôbôl minden egy-házközség 30 hektárt kapott.

Csak a reménykedô ember tud erdô-vel foglalkozni, mondotta.

Garda Dezsô RMDSZ képviselô arrólbeszélt, hogy nehezen fogadták el a„Közbirtokossági erdô” fogalmát, éshogy magyar erdészek tüntettek Buka-restben az erdôk visszaadása ellen. (!!!)Ugyanilyen tiltakozás fogadta Magáner-dészeti Hivatal alakulását is. A térség-ben négy magyar magánerdészet van,melyek komoly mûszerhiánnyal küzde-nek. A négy magánerdészet a gazdasá-gi autonómia alapja, mondotta, majdbefejezésül nyomatékosan hangsúlyoz-ta, hogy az erdô maga a szülôföld.

Dobos András az „Új kézfogás” Ala-pítvány tevékenységét ismertette, melyszerint támogatásokkal segítik a vállal-kozásokat, kamatterheket vállalnak át.

Gyergyóremete polgármestere,Laczkó Elemér arról szólt, hogy a faki-

termelések során a község útja-it tönkretették. Dr. Fülöp Lászlógyergyócsomafalva polgármes-tere figyelmeztetett, hogy 120kft.-bôl 110 fával foglalkozik, éshogy a maffia oda is betette alábát.

Rákosi Botond, Bajcsi Istvánés Tôke István erdômérnök,földmérô, a térség magáno-sításának helyzetével foglalko-zott. Könnyíti a helyzetet, hogyErdélyben volt telekkönyv, ésösszefüggôen lehet mérni.Megtudhattuk a falopások általokozott károkat, és hogy mégmindig erôs az állami konku-rencia.

A Csiki erdôk 70%-a magán-erdô, mely 33 ezer hektárt je-lent. A támogatásra még rászo-rulnak, mert nem olyan erôsek,

hogy meg tudjanak állni a lábukon.A magyar meghívottak dr. Mikó Zoltán

elnökhelyettese a NFA-tól, dr. VargaSzabolcs Sopronból és Pápai Gábor, azErdészeti Lapoktól tartottak néhányperces elôadást, mellyel szándékaikszerint hasznos információkkal látták ela jelenlévôket. Itt jegyzem meg, hogy aNFA hazai szándékával ellentétes folya-matok segítik az erdélyi magyarságföldhöz, erdôhöz – egyszóval szülô-földhöz való jutását.

E sorok írója az OEE nevében fel-ajánlotta az Erdészeti Lapok nyilvános-ságának lehetôségét a csiki szakembe-reknek, kollégáknak.

Végül Komlóssy József foglalta összeaz elhangzottakat, majd délután a leg-fontosabb tennivalókat egyeztették ameghívottak.

Pápai Gábor

Kistérségi gondok Erdélyben


Talán a folyópartokkal szemben támaszt-ja az ember a legsokoldalúbb, sokszoregymásnak ellentmondó elvárásait. Külö-nösen igaz ez a Szigetközre – az öreg Du-na és a Mosoni-Duna által körülölelt terü-letre –, mely ráadásul még rendszerváltószimbólum is.

Ezen a területen próbál feladatainaka jó gazda gondosságával megfelelni aKAEG Rt. E munkába tekinthetett be azErdômûvelési és Erdôhasználati Szak-osztály 2003. május 21–22-én. A terepiprogram elôtt Kocsis Mihály vezérigaz-gató-helyettes tartott rövid tájékoztatásta Részvénytársaságról.

Az elsô „tô melletti” helyszín a Sziget-köz legkeletibb településének határábanvolt, ahol a Vének 3A erdôrészletbôl tör-ténô faanyagszállítást tanulmányoztuk.

Bevezetôjében Limp Tibor erdészetiigazgató ismertette a Szigetköz közel-múltjának történetét. A múltbeli gazdál-kodás gerincét az állattartás, ezen belül iselsôsorban a marhatartás jelentette. Acsordákat tavasztól ôszig – szigetrôl-szi-getre úsztatva legeltették. A téli takar-mányt is ezeken kaszálták és szállítatták afalvakba. Az erdôsültség nem érte el az50%-ot, ezen belül is domináltak a hazainyárasok, a füzesek, bokorfüzesek.

A tûzifát ún. fejesfákról és sarjerdôk-bôl gyûjtötték. Nemes nyárat elsôként aKhuen birtokon ültettek 1926-ban. A II.világháború után az ismert okok miattaz egyéni állattartás visszaszorult, egyretöbb kaszálórét beerdôsítése történtmeg. A jelenlegi erdôsültség 90%.

Mindezek alapján nagyon nehezen re-konstruálható a – természetvédelem ál-tal igényelt – természetes állapot.

A szigeteken történô jelenlegi fakiter-melési gyakorlat szerint a termelô vállal-kozók gépi eszközeikkel az Rt.-tôl béreltkomppal, és az azt meghajtó saját motor-csónakkal közelítik meg a munkahelyet.A kitermelt faanyagot kiszállítószerel-vényen szállítják a vízpartra, majd a sze-relvény a kompon átjut az anyapartra, ésa lerakodás idôjárásbiztos út mellett tör-ténik. A megoldás rendkívül költséges. ADuna elterelése elôtt a szigetekrôl a fa-anyag-hasznosítás, -szállítás jól beváltgyakorlat szerint zajlott: a dolgozók ter-

melô, anyagmozgató eszközeikkel kom-pon jutottak a munkahelyre, a faanyagpedig közvetlenül uszályokba került. AzRt. (jogelôdjeit is beleértve) komoly vízijármûparkot tartott fenn. Az elterelés mi-att az uszályok már nem tudtak a szige-tek közt közlekedni, és az alacsony víz-szint miatt a kompközlekedés is proble-matikus lett. A jármûpark zöme haszon-vasként értékesült, és ezzel egy – máraerdészeti – ipartörténeti gyakorlat ismegszûnt. A szigeteken utak, a Duna-ágak között átjárók létesültek, a komp-közlekedés lehetôsége korlátozódott.

Második megállónkat a Gyôrzámoly6B1 erdôrészlet szélén tartottuk.

Jól megfigyelhettük a 15 és „Bédai” fe-hér fûz klónegyedeinek a csúcshajtás el-halással kezdôdô, hajtás- és ágpusztulás-sal folytatódó, elhalással járó pusztulását,melynek elsô jeleit az Erdészet elôször1987-ben észlelte. A vizsgálatok során el-sôdleges kórokozót nem sikerült azono-sítani. Az elképzelhetô okok közül arésztvevôk legfontosabbnak a klón elöre-gedése miatti „természetes” mortalitást, il-letve az egyöntetû kromoszómaszerel-vény miatt a még nem ismert kórokozók-,károsítók számára a könnyû támadási le-hetôségét tartották. A probléma súlyossá-gát jelzi, hogy a pusztulás összesen mint-egy 250 ha-t érint – érintett. A pusztuláscsak a nemesített füzeknél észlelhetô.

Ezt követôen szépen sikerült 6,6 ha-osnemes nyár utáni elegyes kocsányostölgy – magaskôris mesterséges erdôfel-

Szigetközi erdôgazdálkodás(a távolról jöttek szemével)


újítást csodálhattunk meg az Ásványráró2B erdôrészletben, nyers öntéstalajon.

A kiváló termôképességet bizonyítja,hogy az erdôsítés 3 éves korára „kész” er-dô képét mutatta.

Sor került izgalmas, egyidôs azonostermôhelyen álló fiatal tölgy- és nemesnyár-állomány gazdaságossági összehasonlítá-sára is, az Ásványráró 7G és 7H szomszé-dos erdôrészletekben. A mai gazdálkodá-si körülményeket és a jelenlegi piaci hely-zetet tekintve a nemesnyár-gazdálkodásévi egy ha-ra vetített becsült eredményemintegy 10 eFt-tal, 15%-kal haladja meg akocsányos tölgyét. Mindemellett felvetô-dött, hogy az azonos idôre vetített jóvalnagyobb munkaigény miatt a nemes nyárembereltartó képessége többszörösenmeghaladja a tölgyesekét, természetesenjóval gyakoribb bolygatás mellett. Ahosszú élettartamú fafajokra történô fafaj-csere természetesen folyamatosan csök-kenti egy-egy gazdálkodónál az éventekitermelhetô fatömeget is, ennek vala-mennyi piaci, egzisztenciális, tájátalakítóvonzatával.

Nagyon hasznosnak tûnik e ténylegesprobléma többoldalú, többszintû megvi-lágítása, a megoldások körvonalazása.

A tölgy „polémia” tovább tartott: az Ás-ványráró 8E erdôrészlet 9 éves tölgyfiata-losa tisztításra tervezett. A végrehajtást il-letôen több változat is elhangzott. A töl-gyesekben gazdálkodók véleményeösszecsengett: a jó fejlôdésû tölgyeketcsak a koronaszintben veszélyeztetik másfajú vagy saját fajú nemkívánatos egye-dek. Kizárólag ezeket kell eltávolítani, atörzseket árnyaló fás szárú fákhoz, cser-jékhez csak olyan mértékben szabadnyúlni, hogy a munkavégzés közbeniközlekedést ne gátolja.

Be kell tartani a tanult elvet: „Fedetlenfôvel, vízben, de subában.”

Egy másik, szintén megalapozott véle-mény szerint a látott állomány most mégnem is igényli a beavatkozást.

Az elsô nap terepi zárásaként megte-kintettük az Öntés-tavi madárvártát. A le-írtak értékelése a közös estebéd után mégsokáig folytatódott.

A csütörtöki ébredést követôen meg-tekintettük a szállásunkul szolgáló – aRavazdi Erdészet székhelyén található –erdei iskola kiállításait. A klasszikus er-dészhangulatot árasztó épületegyüttes, agondozott környék és a méltó kiállítástöbbünket jó értelemben vett erdészirigy-séggel töltött el.

A program a dunakiliti duzzasztómûkezelôépületében folytatódott. A PrémusKároly vízépítô mérnök által tartott kiválóelôadás egyértelmûen bizonyította, hogyfelelôs döntéseknél az érzelmeket háttér-be kell szorítani az értelemmel szemben.

Egyértelmûsíthetô, hogy a jelenlegihelyzet elônyeit a szlovákok élvezik, ahátrányok jóval nagyobb része viszont

nálunk jelentkezik. Ebben a helyzetbencsak tudatos, a katasztrófát csökkentô meg-oldásokat szabad finanszírozni. Ezek egyi-ke a dunakiliti fenékküszöb, a mûtárgynakköszönhetôen legalább a kisebb Duna-ágak vízpótlását sikerül részben biztosítani,fenntartva ezzel a szigetközi vegetációt.

A hallottakat az Öreg-Duna gáton vé-gigautózva saját szemünkkel is láthattuk,ugyanis az „rút szibarita váz”-nak mutat-kozott, vízszintje több m-rel a Duna-ágakvízszintje alatt volt.

Mindenképpen hasznosak lehetnek to-vábbi fenékküszöbök is, elképzelhetetlenugyanis, legalábbis középtávon, hogy Gab-cikovót elbontják és a kék Duna úgy höm-pölyögjön, mintha mi sem történt volna.

Végül még további kiváló fejlôdésûnemes nyárasokat láthattunk, melyekkelbüszkén dicsekedett gazdájuk, e napiprogramunk szervezôje May Imre kerü-letvezetô erdész; mondván, ô már azt ter-meli, amit ültetett. Kívánjuk neki és min-den szigetközi kollégának, hogy a ma fel-újításra kerülô erdôk hasznosulását is érjemeg erôben, egészségben.

A két nap tapasztalatai azt mutatják,hogy e tájban értôn-érzôn nagyon körül-tekintôen kell erdészkedni sok, másholismeretlen probléma miatt. Ehhez segítsé-güket – szerény lehetôségeik szerint – aSzakosztályok felajánlják.

Végezetül szeretettel köszönjük aKAEG Rt. utunkat egyengetô munkatár-sainak, kiemelten is dr. Magas László ve-zérigazgatónak, Kocsis Mihály vezérigaz-gató-helyettesnek, Limp Tibor erdészetiigazgatónak, May Imre kerületvezetô er-désznek és Greguss László OEE csoport-titkárnak azt az ôszinte barátságát, mellyeltanulmányutunkat egyengették.

Bús Mária, Garamszegi IstvánFotó: Greguss László Géza


Ismét történelmi tájra veze-tett a sorsolás szeszélye.Hányszor olvastuk, hallottuktanulmányaink közben aBácska-Bánát földrajzi neve-ket!? Bácska északi szegleté-ben, Bácsalmás, Madaras tér-ségében dolgozott aktív korá-ban, és dolgozik most nyugdí-jasként is Pölhe József er-dész, szakirányító.

– Jó reggelt Pölhe úr! – Elôszöris hadd kérdezzem az életkorát éskérjem, hogy tegezhessem. Én azötvenes éveimben járok.

– Hatvanhat éves vagyok, sem-mi gond a tegezôdéssel, Szevasz!

– Úgy emlékszem, az elsônyugdíjas interjúalany vagy. –Az életutadról légy szíves néhánymondatban mesélni!

– Elôbb az indíttatásomrólhadd mondjak annyit, hogy anyainagyapám az Alföldfásítás hôs-korában Kiss Ferenc kocsisakéntteremtett kapcsolatot az erdôvel (ezena vidéken akáccal, hazai nyárakkal tör-tént erdôtelepítés). Közben szerzettszakképesítést a nagyapám, és 36 évetszolgált erdészként. Engem egészen kiskoromtól vittek az erdôre, emlékszem,a nyakamba akasztott puskát „húztam”magam után.. Szüleim mezôgazdaság-ban dolgoztak, késôbb a tsz-be szer-vezôdtek „önként”. A földmûvelésselinnen a kapcsolat, napjainkban prita-mintermesztéssel is foglalkozunk. A jótalajon jól terem és elfogadható a jöve-delmezôsége is. És az erdészetrôl: aszegedi Erdészeti Technikumban ér-tem el technikusi képesítést, szolgála-tom a mai Kefag Rt-nél telt el. Vi-szonylag kis kerületem volt, így össze-sen 22 tsz-nél szakirányítóként, aKPM-nél fásítóként is feladatot kap-hattam. Ha belegondolok, a kiterjed-tebb munkahelyem úgy 80 km hossz-ban és vagy 40 km szélességben adottfeladatokat. Munkám mellett Sopron-ban növényvédelmi szaktechnikus ké-pesítést értem el. Örök emlékem ésösztönzôm marad ebbôl az idôbôl dr. Firbás Oszkár tanár úr! 1996-tólnyugdíjas vagyok.

– A szakirányítás tehát más tulajdo-ni viszonyok mellett ugyan, de rögzô-dött benned..

– A szakmai munkát illetôen nincs ishiba, de az újólag, általában sok tulaj-donosnak osztott erdôk dolgában ne-héz közös nevezôre jutni velük.

– Melyik települések rendelkeznekszámottevô erdôvel?

– Ebben a kis körzetben Madarast le-het említeni 6-700 hektárral, a volt tsz-erdôkbôl részarány-tulajdon és kárpót-lás révén alakultak a magánerdôk. Má-sutt – a jó termôtalajon – mezôgazdasá-gi termelés folyik. Ne feledjük, hogy aFelsô-Bácskában vagyunk.

– A nagyapai telepítôi véna tud-e ér-vényesülni?

– Nem sok terület marad erdôtelepí-tésre az elôbb mondottak miatt. Dé-lebbre, a Telecskai dombok tájékán,meredek felszínen, ahol a szántóföldigazdálkodás nehézkes volna, ott adó-dik lehetôség telepítésre és szôlôter-mesztésre is. Elôbbi helyét jól meg kellválasztani, mert a laza felszín alatti elte-metett homokon a kezdeti ugrás utánmegáll a növekedés.

Átlagos talajviszonyok esetén akáccal,mélyebb fekvésekben, jó vízgazdálkodá-sú helyeken olasz nyárral erdôsítünk.

– És az erdôfelújítások?- Milyenek akorosztályok?

– Nagyjából 20-25 évre tehetô az át-lagos kor, tehát növekedhet a közeljö-

vôben a véghasználatok mennyi-sége. Érdekesség, hogy a közelivolt Latinovits-kastély környékénmár erdôfelújítás folyik. Adotthelytôl függôen sarjaztatjukvagy tuskózás után mestersége-sen újítjuk fel az akácosokat. Ahazai nyárasokat inkább sarjaz-tatással, a nemes nyárasokat szin-tén tuskózás után újítjuk fel. A fa-kitermelésre és az erdôsítésre isvállalkozókkal szerzôdünk. Álta-lában jól felkészültek és a speci-ális gépi felszereléssel rendelke-zô, helyi szakemberek dolgoz-nak nálunk.

– Napjainkban éppen mit?– Az egy-két éves erdôsíté-

sekben gépi sorköz-talajápolásfolyik. Idejében végeztünk ta-vasszal a kapálásokkal, sajnos,több helyen kevés ered-ménnyel.

– Gondolom, ott is az aszályosidôjárás eredménye a mostanieredménytelenség?

– Sajnos, igen. –Az erdészetetérintô károkról szinte sehol sem le-het hallani, ami a médiát illeti.–Egymás között beszélünk róla, pe-dig ez kevés, miközben a mind-annyiunkat érintô kár felbecsülhetet-len! Siralmas a látvány, hogy 5-6 mé-teres szürke nyárak száradnak el pél-dául.

– A kudarc kicsit megingatja az em-bert az igyekezetében.- Mégis, elôbbretekintve, mit tudsz a nagyobb tájegységerdôvel kapcsolatos terveirôl?

– Úgy tudom, hogy a SAPARD prog-ramra alapozva, Bács-Kiskun megyé-ben a terület 2/3 részéig erdôsítésselszámolnak, az e fölötti rész maradnamás mûvelésben. Sok mindentôl függmindez, és sok bíztató is rejlik a szán-dékban.

– A fiatalabb szakembereknek is ma-radhat tehát tennivaló. – A családod-ban érint-e valakit?

– Közvetlenül nem, egy lányom van,a két unokám persze lehet érintett vala-mikor. – A vejem, a Kefag Rt-nél vállal-kozó, faanyagszállítással foglalkozikMAN szerelvénnyel.

– Az egész családnak jó egészségetkívánok, és sikereket erdôben, erdôntúl!

Apatóczky István

TTAALLÁÁLLOOMMRRAA

Kiss Ferenc nyomdokainInterjú Pölhe József nyugdíjas, szakirányító erdésszel


Jó lenne, ha az „Erdészeti Lapok” 2003.áprilisi és májusi számában rögzítettesemények minden erdészt nyilatkozat-ra kényszerítenének.

Dr. Papp Tivadar „Harmadik oldal”c. sorai rövid feltárása az erdô megítélé-sének. „Nincs erdészeti politikánk!” Hi-ányzik a nagy feladatokat megoldó er-dészeti miniszter. „Nincs jelentôsége azerdész által is megalkotott stabil életkö-zösségnek. Kiderül, hogy az erdô márnem képes annyi ember ellátására. Va-lakik feleslegessé válnak. Természete-sen az erdészek, az alkotók!” Arat az el-hibázott filozófia. Környezet- és termé-szetvédô társadalmi szervezetek 13.Orsz. találkozója, Szombathely – egyet-len témája az erdô kerülgetése. Olybátûnik, csak ez a környezeti gond a favo-rit. Haraszthy László, a KvVM Termé-szetvédelmi Hivatal elnöke bevezetôjé-ben megadja az alaphangot. Közli,hogy Magyarországon 85%-nyi volt azerdôsültség. Aztán az I. világháború be-fejeztével 10%-os mélypontra csökkentaz erdôterületünk. Nem mondta, hogy atrianoni diktátumban a nagyhatalmaktorz döntése elvette országunk 2/3 ré-szét, százados erdôk hosszú nagy sorátés megmaradt az ország sivatagosodóközepe, az Alföld.

Az erdész saját erejébôl, verejtékébôlelkezdte az Alföld fásítását, mert tudta,mit jelent a fás terület a természet vé-delme szempontjából. Azóta folyamato-san növekszik a 10%, de „a természet-védelem nézôpontjából szemlélve, bi-zony a növekményt elsôsorban az ültet-vényszerû erdôtelepítésekkel érték el.”Természetes felújítással kellett volnamegoldani? Közli továbbá, hogy 350ezer ha külön jogszabállyal védett. Eztelsôsorban a létrehozójától, az erdé-szektôl kell védeni? Az 50 ezer fokozot-tan védett területen gazdálkodni nemlehet! Ott semminemû emberi, fôleg er-dészi beavatkozást nem végeznek?Vagy ha igen, az nem gazdálkodás atermészettel? Néhány éve még felvetet-te, hogy „miért nem oldják meg a felme-rült problémákat a minisztériumok?” –Azért nem, Elnök úr, mert nincs meg ráa felhatalmazásuk és hiányosak a szük-séges ismereteik, nincs erdôstratégiá-juk! Az agráriumból kikerülô több száz-ezer hektárból erdôsítésre is kerül,

„melynek semmiféle rentabilitása nincsés nem is lesz. Miközben más helyekenbükkösöket lehetne telepíteni...” Ezutóbbi a bükk ôshonossága miatt nemültetvény, hanem erdô? A feladat végre-hajtásába be kell vonni a magántulaj-dont és a tôkét. Az pedig követeli ahasznát. A bajt abban látom, hogy a ter-mészetvédelem még gyermekcipôbenjár, bár vannak hangos hirdetôi. Az er-dôt, mint egységes egészet, az LIII.,LIV., LV. törvényekkel felszabdalták.Világossá kell tenni, hogy mit akar a ter-mészetvédelem. Az erdô immateriálisés materiális tényezôinek maximális,tartamos kielégítését! S ebben iránymu-tató lehet az erdész évszázadosnál többszakmai tapasztalata. „Az rt.-k nagy ré-sze a létért küzd”, nem tudja magát agazdálkodásból fenntartani. A termé-szetvédelem fenntartja magát, vagy tart-ja a pénzeszsákot az erdô létébôl faka-dó tevékenységének hangoztatásához?Az EU is közbeszól a versenysemleges-ségek és egyéb csavaros kívánságok-kal. Annál is inkább összhangot kelleneteremteni a szakmában. Milyen jó islenne, ha az ez irányú gondokat 1 kmmûút építésének költségével éventerendbe lehetne tenni. Ez nem megol-dás, de még az a pénz sincs.

Pethô József szólásában a gyakorlatioldalról megvilágítja az erdôvel kapcso-latos zûrös helyzetet. Az elmúlt évtize-dek tulajdonváltozásai sok zavar forrásavolt. 1990-ben ismét új helyzet állt elô.A piacgazdaság keretében rt.-i gazdál-kodás alapján kezdjük a továbblépést.Ez az indulás nem a nyugati természe-tes fejlôdés folytatásának útja. Az erdônélkülözhetetlen éltetô eleme az embe-riségnek. Azzal gazdálkodni kell, tehát –„aki a természetvédôt erdôkezelési sze-reppel is fel akarja ruházni – téves útonjár.”

Ki kell hangsúlyozni az erdônekmint összetett életközösségnek az em-berre gyakorolt életbiztosítási alapját,de szükség van a fára is (a magyar la-kosságnak évi 10 millió m3-re). Az er-dôvel tehát az erdô egyensúlyát fenn-tartva kell gazdálkodni, melynek nemlehet más fôszereplôje, mint az erdész.Itt állunk igazi vezéregyéniség nélkülévszázados tapasztalatok birtokában.Politikai oldalról döntô lenne megfele-

lô erdészvezetôt a jövô stratégiai helyé-re állítani. A természetvédelem korláto-zásait mintegy 1,5 milliárd forint segí-téssel lehetne egalizálni, mondá a h. ál-lamtitkár.

„Úgy kell szolgálni a jelent, hogy nekompromittáljuk a jövôt” – fejezte bebeszédét Pethô József.

Haraszthy úr magánemberként vála-szol, „...nem olyan nagy baj az, hogynincsenek olyan nagy emberek. Volt atörténelemben egypár, s milyen galibátcsináltak!” De maradandót alkotók isvoltak, s az erdészek ilyet akarnak.

Haraszthy úr egyetért azzal, hogy azerdôt az erdészekre kell bízni. De sze-rinte az erdôstratégia és az erdôkezeléskülön fogalmak. „A stratégia számtalanszakterületet igényel, az erdôben foly-tatott tevékenység pedig erdész szak-embert igényel.” Uram, mondjon egystratégiai területet, amelyet az erdômér-nök – tanulmányait kiegészítve környe-zetvédelmi tanulmányokkal – nem tudmegoldani. Sértô, hogy leértékeli az er-dôben folytatott tevékenységet – mertaz csak „erdész szakembert igényel”.Szerintem az erdô érdekében végzettbármilyen munka az erdôstratégia ré-sze, így a természetvédelem is. „Sajnála-tos, mondhatnám minôsíthetetlen,hogy az erdôügynek nincs államtitká-ra.” Ezen véleményével az erdészekegyetértenek. Mások a természetvédel-mi vagyonkezelési prioritások – mond-ta a válaszadó. Ez igaz így, de a priori-tás az erdész számára is minden erdô-részben más és más, de az erdei össze-tett életközösségnek a javát hivatottszolgálni.

Borkó Károly országgyûlési képviselôkérdésére adott miniszteri válaszok is atémához kapcsolódnak.

Dr. Németh Imre miniszter válasza a– K–2705 sz. kérdésre: felsorolja a

vonatkozó törvényi lehetôségeket,melynek vége: „Sajnos az idei szûköspénzügyi forrás (kevesebb a terve-zettnél, de még az elmúlt évinél is) amegnövekedett folyamatban lévô er-dôtelepítési állomány adta determiná-ció következményeként is az igénynéljóval kevesebb új erdôtelepítés elkez-dését teszi lehetôvé.” Az EU „csatlako-zás után a pénzügyi források remélhe-tôleg lehetôvé teszik a mezôgazdasági

Harcoljunk az emberi életet biztosítóerdôkért!

A dániai homokfásítás abban különbö-zik a hazánkbelitôl, hogy ott a tengerszállította a homokot az ország na-gyobb részét kitevô Jütland félszigetpartjaira, nem pedig folyami eredetûhomokról van szó. Ezt azért is hangsú-lyoznunk kell, mert a tengeri eredetûhomok magas konyhasótartalommal isrendelkezik. Termôhelyi adottságain azsem javít, hogy az évi csapadék 6–700mm, de a tenger felôl fújó szél erôsenszárítja. A relatív páratartalom viszontmagasabb, ezért nálunk szóba se jöhetôfafajokkal is számolhatnak.A homokfásítás Dániában elsôsorbandûnefásítás, a szél mozgatta dûnékmegállítása a cél. A feladat megoldásá-ban fontos helyet kap a tarackképzéserévén kiváló kötôképességû Ammophi-la arenaria nevû fûféle, ezt egészítik kifák ültetésével. A feladat megoldásárakülön szervezetet hívtak életre, ez azÁllami Dûne-Szolgálat (hasonló, mint análunk a II. világháború után mûködte-tett ETÁLL volt).Az erdôtelepítéseket az alábbiak indo-kolják: 1. a mozgó homok megállítása,2. tüzelôanyag elôállítása lakosságiszükségletre, 3. faanyag termesztéseugyancsak lakossági szükségletre, 4. atenger felôl érkezô és mezôgazdaságotveszélyeztetô hideg ködáramlatokmegállítása, 5. az országban uralkodómunkanélküliség javítása.A feladatot nehezíti a durva szemû, rosszvíztartó képességû kvarchomok jelenlé-te. Kedvezôbb az, ha a szélfújás agyagosréteget terít be homokkal, vagy ahol el-érhetô gyökérközelben talajvíz van.

Az erdôtelepítésre elsôsorban fenyôfé-léket használnak. Eleinte 50 000 db/hamennyiségû csemetével próbálkoztak,ma már elégnek találják a ha-kénti 6000db-ot is. Fô fafaj a feketefenyô, a törpe-fenyô (Pinus montana) és az erdeife-nyô. A feketefenyô az elsô 15 évbenígéretesen nô, de akkor gombabeteg-ség lepi meg, ezért váltották fel a törpe-fenyôvel. Ennek ugyan számottevô nö-vedéke nincs, mert inkább cserje-, mintfaméretû, de a homokkötésben igenhasznos. A legjobb termôhelyekre er-deifenyôt, szitkafenyôt, szürke lucot(Picea glauca) és csavarttûjû fenyôt(Pinus contorta) ültetnek. A Pinus-féléket azonban lombrágó hernyók lep-ték el. Hasonlóan kudarcot vallottak aszitkafenyôvel is, mert vízigényét nemtudták kielégíteni. A csavarttûs fenyôegyes származásai jól teljesítenek, ezfelhívja a figyelmet a megfelelô szárma-

zások kísérleti kiválasztására. A törpefe-nyô elôerdôként is jól vizsgázott, védel-mében sikeresebb volt az erdôtelepítés.A fô veszélyt jelentô dûnék mögötti te-rületen a mi szemünkkel nézve nagyonigényes jegenyefenyô is jól nô.Lombos fafaj nem áll rendelkezésre. Hamégis ültetnek, a kirándulók esztétikaiigényét szolgálják és a fenyôket sújtótûzveszély elhárítására teszik. A nyír éséger jöhet számításba ott, ahol közelitalajvíz van. A fafajválaszték szélesítésé-hez külföldön keresnek megfelelô vá-lasztékot.Összefoglalóan csak annyit, hogy az ál-lami kezelésben álló 45 000 hektárnyihomokdûnés területbôl már 32 000 ha-tsikerült erdôtelepítéssel hasznossá ten-ni.(Forrás: Poul Thaarup: Sand fixation indune areas in Jutland)

(Ref. Dr. Szodfridt István)


szerkezet-átalakítás megvalósításátelôsegítô erdôtelepítési program vég-rehajtását.”

Alapozhat az erdész az elmondottakra?– K–2704 sz. kérdésre:Az NFSZ „hatáskör hiánya miatt je-

lenleg nincs abban a helyzetben, hogy...megfelelô segítséget tudjon nyújtani”.Amíg a jogi probléma fennáll, „az érin-tettek forduljanak bizalommal az adottterület szerint illetékes természetvédel-mi hatósághoz.”

Tisztelt Miniszter úr! Az Ön válaszaikonkrétak, de gátolják az erdészeti cél-kitûzés megvalósulását, és a végsô érté-kelésnél hátrányt jelentenek. Önre azagrárium nehéz sorozata nehezedik,sertés-, tej-, fagykárok, borexport, juhá-

szat, bizonyos termékek exportja stb.,nem tartaná könnyítésnek, ha a közgaz-daságilag eltérô szemléletet követelôerdôvel kapcsolatos feladatok végzésé-re megfontolná javaslatát egy új minisz-térium felállítására, amely az erdészetifeladatokat látná el.

Dr. Kóródi Mária miniszter válasza:– a K–2703 sz. kérdésre:„Az erdôtelepítés és a fásítás szabá-

lyozásáért, központi irányításáért, költ-ségvetési támogatásáért az FVM a fele-lôs. ...idén mintegy 9 ezer hektár elsôkivitelû erdôtelepítés teljesítése várha-tó”, mely pályázati rendszer keretébenvalósul meg. A „100 millió fa” programvégrehajtása tekintetében a legfonto-sabb szempont nem az idôarányosság,

hanem a kellôen megalapozott pályá-zatok támogatása, zárta válaszát a mi-niszter.

Kérdésem: a kellôen megalapozottválaszokat a pályázatokra a végrehajtásideje elôtt néhány évvel hagyják jóvá? Ajelzett 9 ezer hektár elsô kivitel érintettvagy eredményes területet jelent?

A nehezebb munka a pótlás, ápolás,védelem, ápoló vágások.

Végül, akik az erdô kézbentartásáérta felvetetettek szerint velem is hasonló-an aggódnak – akik elfogadják tegezômegszólításom –, nyilvánítsatok véle-ményt.

Dr. Sipos Árpádokl. erdômérnök

környvezetv. és tájr. szakmérnök

Homokfásítás Dániában


Erdészeti Lapok

1903. évfolyama

Szeptember

Csegezy Pál: Erdôkezelési állapotok(852-854.p.)

„Nem lehet eléggé hangsulyozni an-nak szükségességét, hogy az igazgatásés kezelés közötti érintkezés mindin-kább megkönnyíttessék; egyes fonto-sabb dolgoknak közös tanácskozásban,majd a helyszínén való megbeszélése,megvitatása nem csak az ügy érdemérelehet jó eredménynyel, de ezúton in-kább elkerülhetô a kétely, a gyanu s amindennél rútabb személyeskedés. Azerdôgazdaság fejlesztése közösczélunk, nem lehet egyesek kiváltságosfeladata, a feladatok megoldásánakmunkájában egyaránt részt kell venniminden erdésznek, hogy a jól megfon-tolt és a jól végzett munka kedvezôeredménye közös örömünk legyen. Ígyleszünk érdemesek a bizalomra!”

Különfélék (858 .p.)

„A körmendi magpergetô tulajdonosa,Stainer Gyula cs. és kir. udvari szállító

körlevelet bocsájtott szét, a melyben azérdeklôdô közönséget értesíti, hogykörmendi magpergetôjében kizárólagmagyar termékeket, magyar munkások-kal dolgoztat fel.

„A magyar korona országainak gyá-ri faipara 1898 évben” cím alattSchmidt Károly m.k. erdôtanácsos a kö-vetkezôkrôl ad ismertetést. (813-827.p.)

„Kaptafagyártás. A kaptafagyártásthazánkban inkább csak kisiparszerülegûzik és a kaptafa-készítôk többnyire abognárok közül kerülnek ki. 1898-bancsupán két gyártelepünk volt, a melyekközül az egyik, a pécsi, kizárólag kapta-fákat készített, a másik, a soproni pedigegyéb faáruk készítésével is foglalko-zott … A soproni gyár gyártmányait túl-nyomó részben Bécsben helyezte el.”

Az Erdô 1953. évfolyama

Szeptember

Káldy József: Hibák és feladatok a faki-termelés területén. (212-227.p.)

„A tudomány eredményeinek a fel-használása csak kis részben történt megés a napi kérdések megoldásán túl, alig

foglalkozik valaki a fakitermelés mun-katerületén meglévô sok probléma tisz-tázásával és megoldásával. Az erdômû-velés területén egymást érik az anké-tok, a tudományos viták, addig a faki-termelés területén nincs ez meg, ez pe-dig egyáltalában nem nevezhetô kedve-zô jelenségnek … 1953-ban a belföldifakitermelés, erdeink leromlott állapo-ta, kedvezôtlen fafajösszetétele és kor-megoszlása miatt összes iparifa szük-ségletének mintegy egyharmadát képesfedezni. Ezen belül azonban még ennélis kedvezôtlenebb az arány. Ipari-faszükségletünk döntô részét importál-nunk kell. A faimport nagy megterhe-lést jelent egész népgazdaságunkra,mert teljes importunk értékének mint-egy 10 %-át teszi ki. Amikor a ránk bí-zott erdôkben fakitermelést végzünk netévesszük szem elôl ezeket. A fakiter-melés munkáját azért a fával való na-gyon takarékos gazdálkodás kell, hogyjellemezze; úgy gazdálkodjunk vele,mint akik tudjuk, hogy nagy érték vangondjainkra bízva.”

A kordokumentumokat kifürkészte,válogatta és lejegyezte:

Riedl Gyula és dr. Sárvári János

Mirôl írtunk 100 éve, 50 éve?

KönyvismertetésCsóka György: Levélaknák és levél-aknázók. Agroinform Kiadó, Bp.1–192. o.

Az ERTI kuta-tójaként dol-gozó szerzô agubacsok éshernyók utánújabb kötet-tel jelentke-zett. A rova-rok sorábanhelyet fogla-ló, nem egy-szer jelentôskárosítást isokozó akná-zókat tûzte

tollhegyre. A levélaknák fôbb típusai-nak és jellemzôiknek bemutatása utánaz ezeket okozó rovarok fôbb cso-

portjait tekinti át. De olvashatunk élet-módjuk elônyeirôl és hátrányairól is.Inkább felsorolásszerû rövidséggelképet kapunk a levélaknázókról éstápnövényeikrôl, kártevô szerepükrôlés természetes ellenségeikrôl. Eme in-kább bevezetônek minôsíthetô fejeze-tek után gazdanövények szerint ren-dezetten a szerzô bemutatja az egyesaknázókat és kárképük jellemzôit.Pompás színes felvételek egészítik kiaz egyes fajok leírását.

Megszívlelhetjük a szerzônek azt afontos intését, hogy a bemutatott akná-zó rovarok akkor válhatnak kártevôvé,ha a tápnövények monokultúrában je-lennek meg.

A könyv érdemei: tömör, mégis kel-lô tájékoztatás, a szöveges rész angolnyelvû fordítása. Nagyszerû színes fel-vételek.

A rövid ismertetést hadd zárjam egyszemélyes kiegészítéssel. Ha a most 7éves, legnagyobb unokám hozzánk ér-kezik, elsô dolga a könyvespolcról le-venni a szerzô korábbi, hernyókat be-mutató könyvét. Nos, a hernyós könyv-nek most alighanem versenytársaakadt, és ennek nemcsak az érdeklôdôgyerek, hanem a felnôtt is örülhet, hi-szen kiválóan sikerült, tanulságos ésszép kiállítású könyvet lapozgathat. Ér-demes megvásárolni!

Ráadásul a könyv hátsó borítóján egymosolyra késztetô fényképet találunk aszerzôrôl és hozzá kapcsolódó temati-kus bemutatást. Utóbbiból csak annakmegjelölése maradt ki, hogy a kép ábrázolja vajon a szalonnabogár-félék(Dermestidae) vagy a díszbogarak(Buprestinae) közé sorolható-é.



Kerényi Attila: Európa természet- éskörnyezetvédelmeNemzeti TankönyvkiadóKözismert, hogy az Európai Unióhoz va-ló csatlakozásunk folyamatában egyiklegnagyobb gondot jelentette környezet-védelmünk elmaradottsága. Ez a terület,ahol a csatlakozási tárgyalásaink sorántöbb témakörben derogációt (az unióskövetelmények teljesítéséhez halasztást)kértünk. Nem lehetünk büszkék a lakos-ság környezeti tudatának fejlettségéresem, holott hazánkban örvendetesensok magyar nyelvû szakkönyv jelent mármeg. E gazdag „könyvtermésben” is hi-ánypótló Kerényi Attila: Európa termé-szet- és környezetvédelme c. mûve. Ezaz elsô olyan magyar nyelvû mû, amelykontinensünk természeti környezeténekváltozásait a társadalmi-gazdasági fejlô-dés tükrében mutatja be, majd részlete-sen foglalkozik az utóbbi évtizedek fôbbkörnyezeti ártalmaival és a kivédésük ér-dekében tett intézkedésekkel.

A mû három részre tagolódik. Az el-sôben az ember és a természeti környe-zet kölcsönhatásait követhetjük nyo-mon a pleisztocén jégtakaró visszahú-zódásától a 20. század végéig. Külön fe-jezet foglalkozik az erdôk középkoriveszélyeztettségével és védelmével.Ábrát közöl pl. a tölgyfajok jégkorszakutáni terjedési útvonalairól és Közép-Európa erdôsültségének ezer évesdrasztikus csökkenésérôl. Az okokat ki-

fejtve bemutatja, hogyan szorultak visszaegyre kisebb területre kontinensünktermészetes és természetközeli erdei,sôt a füves bokros társulások is.

A II. részben a jelenlegi antropogén ha-tások erôsségének elemzésébôl indul ki,majd bemutatja kontinensünk ökosziszté-máinak típusait, állapotukat és faji diver-zitásukat, a fajok fenyegetettségének mér-tékét. Részletesen foglalkozik az európaierdôpusztulással, az erdôtüzek gyakorisá-gával és kiderül, hogy ez utóbbi tekinteté-ben sajnos a negyedikek vagyunk Euró-pában. Külön alfejezet foglalkozik az er-dôtelepítés és fakitermelés ökológiai hatá-saival általában a kontinensen és néhányországban külön-külön is. Érdeklôdésretarthat számot „Az európai gazdálkodáshatása a trópusi erdôkre” c. fejezet is.

Képet kaphatunk az európai folyók,tavak átalakításáról, élôviláguk pusztu-lásáról, védelmérôl. Külön fejezet szól aKárpát-medence biológiai sokféleségé-rôl a bennszülött és reliktum fajokról ésaz itt kívánatos természetvédelmi straté-giáról. (Ezt a fejezetet Varga Zoltánegyetemi tanár írta.)

A szerzô nem feledkezik meg földré-szünk élettelen természeti értékeirôlsem. A második rész 7. fejezetében sor-ra veszi és összefoglalja az egyes euró-pai országok természeti értékeit

Mindezek után a természetvédelemeurópai szintû törekvéseit mutatja be.Ezek közül kiemeljük a Páneurópai

Ökológiai Hálózat létrehozását, s veleegyütt a magyar ökológiai hálózat meg-alkotását. Megismerhetjük az EurópaiUnió természetvédelmi politikáját éshazánk természetvédelmi feladatait is.A II. részt a nemzetközi természetvédel-mi egyezményekkel zárja.

A harmadik rész a szorosabb értelem-ben vett környezetvédelemmel foglalko-zik. Megismerhetjük a levegô regionálisháttér-szennyezettségének különbségeita kontinensen, a városi környezet sajá-tosságait, emberekre veszélyes ártalmait,a zöldfelületek jelentôségét. Külön feje-zetben elemzi a feltételezett klímaválto-zás Európára vonatkozó fontosabb kuta-tási eredményeit. A könyv egyik legfon-tosabb információjának tartom az euró-pai országok ökológiai lábnyom és öko-lógiai hiány térképét.

A könyv utolsó, terjedelmes fejezeteaz Európai Unió környezetvédelmi po-litikájával foglalkozik (Fazekas Istvántollából). A fejezeten belül kiemelt sze-repet kap a 6. Környezetvédelmi Akció-program, amely 2010-ig meghatározzamajd a kibôvített Unió környezetpoliti-káját, így hazánkét is.

A könyv rendkívül gazdagon illuszt-rált: 155 fekete-fehér ábra, 5 színes tér-kép, 22 színes kép és 52 táblázat tá-masztja alá a szerzô mondanivalóját.Kislexikon, továbbá név- és tárgymuta-tó segíti a terjedelmes mû használatát.

Berki Imre

Borhidi Attila: Magyarország növény-társulásai. Akad. Kiadó, Bp. 2003.1–610. o.Ez a mû már régóta váratott magára. Azelmúlt 1-2 évtizedben annyi új dolgo-zat jelent meg egy-egy újabban feltártvagy újabban felismert növénytársulásleírásával, hogy nagyon idôszerû voltmár ezek gyûjteményes összefoglalá-sa, bemutatása, a közöttük felismerhe-tô kapcsolatok leírása, egyáltalánrendteremtés ebben a kavargó forga-tagban. Borhidi Attila pécsi egyetemitanár és a vácrátóti botanikai és ökoló-giai kutatóintézet napjainkban vissza-vonult vezetôje vállalta ennek az óriásiszellemi munkának terhét. Könyvébena vizekben lebegve elôforduló nö-vénytársulásoktól kezdve a hazai vi-szonyok között legmagasabb fokonszervezôdött erdôkig mutatja be ha-zánk növénytársulásait és az ezekbôlkiformálódó rendszert. Tiszteletteladózunk az igényes, bámulatraméltószellemi teljesítménynek, és hasznot ishúzhatunk belôle valamennyien, akik

a növényvilág valamelyik szegletével,pl. az erdôkkel vagyunk kapcsolatban.

Erdészeti vonatkozásban újdonság-nak számít, hogy a mesterséges erdôkrendszerezése is végre megjelent ebbena mûben, kár, hogy csak az akácosokraszûkítve, mert rajtuk kívül a fenyvesek,diósok stb. stb., de a származék éskultúrerdôk is megérdemelnék a ha-sonló mélységû feldolgozást.

Számunkra érdekesség még az erdô-szegélyek önálló növénytársuláskéntileírása. Ha ugyan szabadna ezeket az er-dôtôl elkülönítetten, velük azonos rend-szertani kategóriaként tárgyalni. Végtéreis szorosan kötôdnek az erdôkhöz, er-dôk nélkül nem létezhetnek. Igaz, a bo-tanikus számos olyan elkülönítô nö-vényfajt talál a szegélyekben, amelyekaz erdôk árnyékolt belsejébôl hiányoz-nak, tehát a különbség közöttük valós,ám ha az erdôszegély önálló növénytár-sulás, akkor annak kellene értékelnünkaz erdôk egyéb összetevôit, a lombko-ronaszintet, cserjeszintet stb. is.

Nehezíti a könyv értékelését az, hogy

a bôven említett növényfajok neveineklatin alakját idôközben oly mértékbencserélték, hogy a Jávorka-féle növény-határozókon nevelôdött botanikai ér-deklôdésû ember már alig ismeri ki ma-gát. Ez akkor is nehézséget okoz, ha aszerzô a nevezéktan kérdéskörének kü-lön fejezetet szentel és ezzel indokoljanévválasztását. Talán egy szótár hozzá-adásával lehetett volna ezen könnyíteni?

Az egyes növénytársulások bemuta-tásához kapcsolt ökológiai (termôhelyi)megjelöléseket is helyes lett volna pon-tosítani. Mert pl. a külföldi talajrendsze-rekbôl átvett típus-megjelölésekkel –ilyen pl. a protorendzina – nehezenboldogulunk.

Az említett hibák ellenére kiválómunkát vehetünk kezünkbe. Csaloga-tóan szép színes felvételek láttatjákvelünk hazánk növényvilágának sok-színûségét. Ezért a természetet elmé-lyültebben ismerni akarók kezébeajánljuk a könyv beszerzését és lapjai-nak forgatását.



Háromszor is elolvastam Keresztes Györgyírását, mert nem akartam elhinni, hogy afával fedett területeket így is lehet kétosztályba sorolva elnevezni: a természe-tes úton keletkezetteket erdôknek, amesterséges úton létesítetteket faültetvé-nyeknek, akár ôshonos, akár külföldiszármazásúak (nem behurcoltak!).

Ez az elgondolás elfogadhatatlan, mert:

ellentmond az 1996. I. IV. törvényben(Erdôtörvény) foglaltaknak, amely er-dônek csak az ôshonos fafajú állomá-nyokat, ültetvénynek csak az idegenbôlbetelepített (külföldrôl származott) fafa-jok állományait nevezi el, ezeket eltérô-en szabályozza;

ellentmond az erdô klasszikus megha-tározásának is, amely szerint: erdô a talajés a rajta álló faállomány a makro- és amikrofaunájával, flórájával egyetemben;

az elgondolás megvalósulása eseténaz erdôgazdálkodást szabályozó erdô-gazdasági üzemtervek használhatatla-nokká válnának, mert a szerzô szerintaz ún. „faültetvények” fahasználati (fa-

termesztési), az „erdôk” jóléti és/vagyvédelmi feladatokat teljesítenének. Eb-bôl az következik, hogy az „erdôk”-bencsak a természetvédelmi hatóság általjóváhagyott, visszafogott erdôgazdálko-dás volna lehetséges, így további erdô-területek esnének ki a szakszerû erdô-gazdálkodásból;

az elgondolás megvalósulása eseténszámolni kellene a faipar ôshonos fafa-jok iránti igényének importtal történôkielégítésével, esetleg akár országos fa-hiánnyal is;

az elgondolás megvalósulása eseténszámolni lehet a természetes felújításokterületi csökkenésével, mert az erdô-gazdálkodóktól (jelenleg is) megkívántnyereséges gazdálkodás rákényszerít-heti ôket arra, hogy magyarázatot talál-janak a természetes felújítás végrehajtá-sának akadályairól.

Véleményem szerint:fogadjuk el az erdô klasszikus meghatá-rozását;

fogadjuk el továbbra is a nem ôsho-nos (betelepült és nem behurcolt!) fafa-jok állományait erdônek éspedig az er-

dészet által elnevezett „kultúrerdô”-nek, mert ez is olyan fatermést biztosítóéletközösség, amelynek „megérésére”több évre, évtizedekre van szükség. Ál-lománya alatt a lágyszárúak, esetleg acserjék talajában a makro- és a mikroor-ganizmusok megjelennek, vagyis abiotop itt is kialakul csekélyebb fajta-számmal;

felejtsük el, illetve hagyjuk el az ültet-vény és a faültetvény szavak erdészetialkalmazását, mert ezeknek megvan amegfelelô szakmai elnevezése, hát ak-kor minek kell szolgailag átvenni a másszakma által kitalált (kreált) elneve-zést?!!!

Sejtem, hogy megállapításaim töb-beknél ellenkezést fognak kiváltani,de szolgáljon mentségemül, hogymint öreg erdész, minden fával borí-tott területet erdônek tekintek, mégakkor is, ha az nemes nyáras, mert ezis az erdô funkcióit látja el, asszimilál,disszimilál, talajt árnyal, fát termeszt,levegôt tisztít, szelet megtör, mint azôshonos fafajú erdô. Hát akkor miértültetvény?

Dr. Kollwentz Ödön

Az öreg erdész másképp látja

Az erdô és a faültetvény nevesítése kö-rüli vitatkozások már évtizedekkel ez-elôtt elkezdôdtek és folytatódnak nap-jainkban is – eredménytelenül.

Nem lesz fölösleges az ismétlés, hamost is leírom, hogy elôször H. Fr.Joachim eberswaldei igazgató 1962-benmeghirdette – akkor a Német Demokra-tikus Köztársaságban (NDK) – az úgy-nevezett ültetvényszerû nyárfaprogra-mot. A német erdészek ellenszenvesenfogadták a „faültetvény” kifejezést, deaz elmúlt 40 évben keletkezett németeredményekrôl nincsenek adataink.Hazai tapasztalataink vannak, miszerintparlagfûként terjedt el szakmai berkek-ben is az „ültetvény” fogalom, amirôlnyíltan kijelenthetjük, hogy az erdészet-ben „tájidegen” jelenség.

Magyarországon – ha kisebbségbenis – az erdészek, erdômérnökök egy ré-sze hangosan támogatja az „ültetvény”megnevezés erdészeti létjogosultságát,ill. a telepített faállományoktól az erdô-nevesítés megvonását. Egyéni vélemé-

nyem, hogy az „ültetvény-pártolók” sa-ját hibájukba estek, mert nem számítot-tak az objektív nehézségekre, s figyel-men kívül hagyták az ellenérveket is,amelyek az ültetvény-lobbizással szem-ben állnak. Szabadjon ezekbôl néhá-nyat felsorolni.

A Magyar Tudományos Akadémiaáltal szerkesztett és kiadott „Magyar értel-mezô szótár”-ak (1972, 1992, 2003) amagyar nyelv- és szóhasználat helyesalkalmazását írják elô, mondhatni:anyanyelv-használatunk törvényköny-vei. A közelmúltban megjelent 2003. évikiadású kötet 314. oldalán az ERDÔ, az1406. oldalon pedig az ÜLTETVÉNY fo-galmának hiteles meghatározását olvas-hatjuk.

Nem tisztázott (talán elhallgatott)kérdés, hogy a „faültetvények” milyenúj vagy a meglévô mûvelési ágazatbanszerepelnének, ill. nyernének nyilván-tartást?

Arról az elképzelésrôl sem nyújtot-tak tájékoztatást az „ültetvényesek”,

hogy a telepítések területei részesei le-hetnek-e az ország erdôsültségi ará-nyának?

Végezetül, de nem utolsósorban: kikés milyen képesítésû szakemberek ke-zelnék az ültetvényeket?

Fentieken kívül is van még néhány„ellenható” érv a tárgyi újítással kapcso-latban, amelyek a vitatkozás folytatásaesetében kerülnek majd elôterjesztésre.

Jelen írásomban nem szerepel az erdô és az ültetvény pontos meghatáro-zása (definíció), mert az Erdészeti La-pok 1999. márciusi számában „Az erdônem ültetvény” cím alatt csaknem min-den részkérdésre megtalálható, olvas-ható a válasz.

Bezárólag szabad legyen néhaiJerome Renétôl vett idézettel elköszönniaz erdô- és az ültetvény-pártolóktól.„Felhígítjuk az erdônek szá-

munkra szent fogalmát (…) azültetvényekben.”

Csányi Sándorerdész

Erdô vagy ültetvény?


Minden tiszteletem Kurdy István ny. er-dômérnök kollégáé, aki 40 évet „húzottle” a szakmában, Szolnok megyében.Biztos, hogy sokkal több erdôtelepítéstlátott – esetleg vezényelt le –, mint jó-magam; ez már csak a korkülönbségbôlés a tevékenységi helyünkbôl is adódik.

Sajnos úgy érzem, hogy az erdôtele-pítésekrôl szóló írása – minden jó szán-dék mellett – félreérthetô, illetve félre-vezetô. Talán kissé rányomja bélyegétaz egyoldalú alföldi gyakorlat is. Lássuk,mik a konkrét problémáim:

– A szerzô cikkében az erdôtelepíté-sekrôl szóló általános bevezetés utánmár csak az alföldi – sôt helyenkéntcsak az erdôssztyepp klímára vonat-kozó – jellegzetességekrôl ír. Azonbanez csak az írás nagyon figyelmes – esetlegtöbbszöri – átolvasásakor derül ki. Akicsak „átfutja” a cikket, merôben téves kö-vetkeztetéseket vonhat le az erdôtelepíté-sek lehetôségeirôl és követelményeirôl.

– A túlzottan – sok esetben károsan –intenzív erdôsítési módszereket (mély-forgatás, totális vegyszeres gyomirtásstb.) – Liszenko ide vagy oda – ma márlassan illene háttérbe szorítani! Erôsenmeggondolandó, hogy ott, ahol ilyendurva beavatkozásokra van szükség azerdô létrehozásához, a várható ered-mény megéri-e (gazdasági és természet-védelmi szempontból is) a „ráfordítást”?Nem kell-e inkább meghagyni a szikigyepet, magaskórós társulást vagy bármimást, ami ott van? Emellett a tuskózásos– teljes talaj-elôkészítéses – intenzív ápo-lásos erdôfelújításokra, mint „mintára”való hivatkozás teljesen hibás. Aki csakminimális ökológiai szemlélettel van„megverve”, az tudja, hogy az ilyen mó-don „felújított” (tarvágás után totális ki-tuskózás, tuskóösszetolás és mélyforga-tás) erdôk legfeljebb a mûvelési águk-ban és az üzemtervezettségükben tekint-hetôk folyamatosan erdônek – biológiaiértelemben nem. Az ilyen erdô még természetszerûnek sem nevezhetô; ésugye nem ez a távlati cél? (Most nem istérnék ki arra, hogy egyes talajokon amélyforgatás lehet kimondottan hibáseljárás, amivel a mélyebb réteg talajhibá-ját a felsôbb rétegekbe is felhozzuk.)

– A legnagyobb problémát a cikkazon részében látom, ahol Kurdy Istvánaz erdôt a szántóföldi kultúrákhoz ha-sonlítja. Ez a szemlélet mindeddig csak

az erdészethez abszolút nem értôk, illet-ve az annak ártani akarók sajátja volt.Egyrészt én mindig azt tanultam (ésminden általam ismert erdészember aztképviselte), hogy az erdô – már csak„vágásfordulójának” hossza okán sem –nem hasonlítható össze az éves haszon-vételû mezôgazdasági kultúrákkal. Ahosszabb idô alatt az erdô egy sokkalbonyolultabb életközösséget is létrehoz(ill. fenntart). Emellett egyéb biológiaijellemzôi is jelentôsen különböznekmondjuk – a kapásnövényekétôl. Ho-gyan lehet azt – ilyen egyszerûsítve – le-írni, hogy mivel a fa gyökérzete mé-lyebbre hatol, mélyebb talajrétegre vanszüksége, mint pl. a kalászosoknak?Igaz, a fa gyökérzete mélyebbre hatol.

Sôt mondhatni ott kezdôdik, ahol azegynyári kultúrnövényeké többnyirevégzôdik. Azonban: sokkal szerteága-zóbb és nagyobb, a fa mérete és levélfe-lülete miatt jóval nagyobb az ozmotikusszívóereje, tehát jobban tudja hasznosí-tani a nedvességet. Mivel mélyebb réte-gekbe hatol, ott kiegyenlítettebb viszo-nyokat talál, mint a lágyszárúak; így ke-vésbé szenved a felsô talajszintet érintôszélsôséges viszonyoktól (szárazság,fagy). Mint magasabb rendû szervezet,önszabályozásával széles tartománybanképes kiegyenlíteni a környezeti hatáso-kat (párologtatás szabályozása, pH-tû-rés, pangóvíz tûrése, károsítások utánivisszaszerzô képesség stb.). Ha a ter-môhelyigény szempontjából igaz lenneaz, amit a cikkíró állít, az erdôtalajok zö-mén nem lenne erdô! Hol lennének a

törmeléklejtô-erdôk, a karszterdôk, aváztalajok erdei? Vagy – ha már Alföld-ben gondolkozunk – lehetett volna-e afutóhomokon és a szikeseken erdeife-nyôvel, akáccal, fehérnyárral, borókávalerdôsíteni?

Az EU nagyon örülne annak a szem-léletnek, amit Kurdy István képvisel.Mármint annak, hogy az erdô – mint ma-gasabb rendû növénytársulás – létesíté-séhez csak a mezôgazdasági mûvelésrealkalmas; horribile dictu!: azoknáljobb területek a megfelelôek. (Az Unióugyanis pont azt szeretné, ha minél többkiváló termôföldünket erdôsítenénk be.A gyenge hozamú területek terményeiaztán már nemigen zavarnák köreiket.)Azonban aki nyitott szemmel jár az or-szágban, az látja, hogy mennyi domb-és hegyvidéki – ma már parlagon ha-gyott – valamikori mezôgazdasági terü-let van, amit kiválóan lehetne (ôshonosfafajokkal!) erdôtelepítés céljára haszno-sítani. Ezek a területek egyébként több-nyire nem alkalmatlanok a mezôgazda-sági mûvelésre; csak kevésbé, vagy egy-általán nem gazdaságosak. És itt – véle-ményem és kevés tapasztalatom szerint– nem lenne szükség intenzív mûvelés-re. Esetleg egy gyepszaggatás és/vagypadkázás; esetleg (nagyon esetleg!) egytotális gyomirtás; aztán ültetés (csemeté-vel v. maggal). Utána már csak sorköz-ápolás kell, de az is csak kaszálás (sarló-zás). Amennyiben a vadlétszám nor-mális (lenne), ezeken a területeken kü-lönösebb probléma nélkül elég jó erdô-ket lehetne így „csinálni”. (Erre a „tech-nológiára” több példát is láttam.)

Lehet, hogy mivel én – születésem ésmunkaterületem szerint is – inkább ahegy- és dombvidékhez kötôdöm, ke-vésbé érzem át az alföldiek erdôkkelkapcsolatos problémáit. De úgy vélem,hogy míg az Alföldön – bár valamikor(legjobb tudomásunk szerint) annak isjava része erdô volt – már csak nagyonkorlátozottan vannak meg az ôshonosfafajokkal való erdôtelepítés feltételei,addig hegy- és dombvidékeink parlag-területein minden lehetôség adott nagymértékû erdôtelepítések elvégzésére.Ne vegyük el az emberek kedvét ettôlfélreérthetô cikkekkel!

Kovács Árpáderdômérnök

ÁESZ Egri Igazgatóság

„Kapásnövény”-e az erdô?Válasz Kurdy István cikkére (Telepítsünk „újra” erdôt!, EL CXXXVIII. évf. 6. szám)


Szabadságom egy részét volt hazámban,a Mecsekben töltöttem, ahol az erdeiprogramom közben régi vadász ismerô-seimmel, a volt Zengô VT egyes tagjaivaltalálkoztam. Szombat reggel jöttek a voltvadászházukhoz – az új törvényi szabá-lyozás következtében vesztették el terü-letüket – vadlest építeni. A Kárászi Erdé-szettel kötött megállapodásuk alapjánvégezték munkájukat. Bányászok, kétke-zi munkások, akik még mindig a közös-ség kedvéért, a vadászcimborákért jöttekössze a hét végén. Dolgoztak, ettek, ittak,emlékeztek, emlékeztünk és kérdeztekúj munkaköröm adta információk után.Természetesen a túlszaporodott vad és avadászat, vadgazdálkodás jövôbeni hely-zete érdekelte ôket elsôsorban, de hamarmás témák is napirendre kerültek. Vajonmilyen lesz az erdészet jövôje?

Haza jôve még mindig visszacsenge-nek a baráti beszélgetés gondolatai,foglalkoztatnak a felvetett gondolatok,melyeket szeretnék megosztani tagsá-gunkkal, talán másokat is érdekelnek,érintenek. Tennivalók is megfogalma-zódnak a felvetett gondolatok kapcsán.

Az állami erdészet, de a magán erdô-gazdálkodók körében is egyik központitéma a nagyvadállomány túlszaporodá-sa. Különbözô szakmai vérmérséklet sze-rinti mértékben apasztani szándékoznakaz egyedszámot, mert az erdei faállo-mányt károsítja és a felújulást hátráltatja,a mezôgazdasági kárért pedig tetemeskárt kell fizetni. Különbözô számok is el-hangzanak a létszám-apasztás mértékétilletôen, legutóbb harminc százalékról le-hetett olvasni. A csökkentéssel a nagytöbbség egyetért. A módjában és ütemé-ben azonban már eltérések vannak. Fel-vetôdik a kérdés, hogy irtsuk ki a többle-tet vagy hasznosítsuk. Nem mindegy! Azirtáson érteni az azonnali kilövést, füg-getlenül az egyéb körülményektôl, hasz-nosításon pedig a megtervezett, átgon-dolt, a legjobb szakmai és pénzügyi ered-ményt adó megoldássorozatot.

Alkalmat ad az ügy arra is, hogy gon-dolatokat vessünk fel az erdôgazdálko-dás hasonló jövôbeni kérdéseirôl, az EU-csatlakozás küszöbén. Az erdészet azEU-ban a vidékfejlesztés részeként jele-

nik meg, ami nem egy-egy tevékenységfelkarolását jelenti csupán, hanem kom-plex programok megvalósítását. Például,nemcsak a vadászatban (vad lelövés) kellgondolkodni, hanem átfogóbban, példá-ul a vadászturizmusban. A vadászturiz-mus fejlesztése folyamán, új vadászházaképítésére, korszerûsítésére, teniszpályák,szauna, uszoda létesítésére, kapcsolódóprogramok szervezésére, lovaglás, gyó-gyturizmus, nevezetes magyar esemé-nyekhez kötôdô programok hirdetésestb. A vadásztu-rizmussal a vadat is hasz-nosítani tudjuk és munkahelyeket lehetteremteni kollégáinknak az építkezések-kel, üzemeltetéssel és programszervezés-sel. Természetesen pénz, de fejlesztésistartégia és szándék, valamint megfelelôlobbimunkára is szükség van a folyamatbeindításához. Azon is el kell gondol-kodni a vad számának csökkentéseügyén, hogy egy állami vagyont szabad –e áron alul értékesíteni? Minden példasántít, de egy növekedésfokozó gyérítéselhalasztását, mert a kitermelendô fa-anyag nem értékesíthetô megfelelô ár-szinten, természetesnek vesszük, pedig avisszamaradó faállományban kárt te-szünk, nem képes kellô eréllyel fejlôdni.A természetvédelmi korlátozások isokoznak hasonló károkat. Nem a vad lét-számát kívánom védeni, hanem az államivagyon hasznosítása felelôsségére sze-retném a figyelmet ráirányítani. Tudom,hogy az építkezés, a munkahelyteremtésszakembert kívánó vezetôt próbáló fel-adat, de az eddigi kormányok programjaimind tartalmazták ezt az elvárást és ága-zatunk érdeke is ezt kívánja. A jelen idô-szak történései erôsítették meg bennem,hogy szükséges az ágazat fejlesztési kon-cepcióján gondolkodni, nincs hova hát-rálni, a cél csak az elôrehaladás lehet.

Sajnos az elmúlt idôszakban éppen azellenkezôje volt tapasztalható. A ma-gánerdô-gazdálkodás több mint tíz évután sem képes átfogó elôrelépést felmu-tatni. Az állami erdôgazdálkodásban aszakemberek létszámának leépítése, aszervezeti csonkítások és a vagyoneladásvolt tapasztalható és nem az építkezés, avidék fejlesztése. Remélni tudjuk csak,hogy a készülô állami erdészet stratégiá-

ja központi eleme a fejlesztés lesz. A kiúta fejlôdésben, fejlesztésben keresendô, atöbb lábon állási stratégia újragondolásá-ban és megvalósításában. EgyesületünkKüldöttközgyûlése által jóváhagyott2003. évi terv szerint az állami erdészetvonatkozásában „a szervezeti összevo-nást és létszámleépítést meg kell akadá-lyozni”. Mert van még lehetôség a fejlô-désre is. A szakszerû munkavégzés szi-gorúbb megkövetelése, a szakemberekés vállalkozók képzése, továbbképzéseazonnali szakmai és pénzügyi ered-ménnyel kecsegtet. A faalapú energiahasznosítása EU elvárás. Most kell kiter-jeszteni ágazati szinten, magán- és államierdôkben egyaránt. Remélhetôleg az ál-lami szabályozás és támogatás is elôsegí-ti az EU elvárás megvalósítását, hogy2012-re, 6%-ra emelkedjen az újrahasz-nosítható alapanyagból elôállított ener-gia szintje. Jó lenne, ha a jövôben az er-dôgazdálkodók nem kényszerülnénekbeszállítói státusra, hanem sikerülne elér-ni a résztulajdonosi lehetôséget az erô-mûveknél. Az elkövetkezendô néhányév energetikai fejlesztésének koncepció-ját szeptember közepére adják le az ille-tékesek a Gazdasági Minisztériumnak.Megint csak remélni tudjuk, hogy a faala-pú energia nem marad ki a programbólés ágazatunk érintett vezetôi képviselikaz erdészet és a faipar érdekeit, hogy amunkahelyek megmaradjanak és az er-dészet a vidékfejlesztésben ráesô felada-tát elvégezhesse.

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

IRTSUK VAGY HASZNOSÍTSUK?Milyen lesz az erdészet jövôje?

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÔ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

OEE Titkárságtel.: 201-6293, Fax: 212-7518

e-mail: [email protected] cím: www.oee.hu


A fafeldolgozás is nehéz helyzetbe ke-rült. Központi irányítás látszik szükséges-nek a nagyobb üzemek mûködtetéséreaz állami területen, hiszen egy állami er-dôgazdaság nem mindig képes mûköd-tetni, faanyaggal ellátni, de egy tervezettösszefogás eredményes lehet. Nem fel-tétlen szükséges idegen kézbe adni azüzemet, hogy azután beszállítóként kell-jen küzdeni a feldolgozásra alkalmas fa-anyag eladásáért. Hasonló gondolkodásmentén mûködtethetô a vadászatszerve-zés és a vadhúsfeldolgozás is. Nem cél-szerû kiengedni a legjobb lehetôségeketaz állami erdészeten kívüli vállalkozók-nak, amíg van állami erdôgazdaság, melyképes a feladatot ellátni. De hasonló köz-ponti feladat lehet a vadászturizmus(ökoturizmus), a kommunikáció, az in-formatika, a kereskedelem bizonyos há-nyada is. Tagságunk véleményét tolmá-csolom, mikor ismét elôkerül a korábbanfelvetett állami erdészeti központi szer-vezet gondolatának igénye.

A magán fafeldolgozás tôkehiányos,állami pályázati lehetôségei rendkívülcsekélyek, többségük szabálytalan mó-don üzemel és pénzügyileg sem stabi-lak. Nem kell jósnak lenni, hogy az EU-csatlakozás után nagy részének sorsamegpecsételôdik. Az ágazat évtizedeskormányzati gazdátlansága sajnos meg-teszi negatív hatását.

E sok gond és probléma megoldásáravan-e kiút, szükséges-e továbbra is elke-seredettnek lenni az ágazatunk jelenét ésjövôjét illetôen? A jelen történések nemkedvezôek, de éppen egy problématö-meg megoldására való törekvés nyithatjameg a fejlôdés elôtt az utat. Nekünk errekell koncentrálni és minden erônket arrafordítani, hogy visszatérjen a szakmaiigényesség ágazatunkba és a legfôbb ér-ték a jól képzett szakember legyen, mert

a jövô programját csak ôk képesek aszakma elé tárni és megoldani. Az újprogram megindításához a szakmai felté-telek mellett pénzre van szükség.

Az elmúlt években rendezvényeken,levelek útján, személyes lobbival igye-keztünk rendeleteket módosíttatni,pénzügyi forrásokat szerezni ágazatunk-nak, de az eredmény csekély volt. Bekell látni, tudomásul kell venni, hogy alegalább 1 milliárd Ft megszerzésére,mely az ágazat szinten tartását jelenti,nincs reális esély ilyen gyenge, nem egy-séges érdekérvényesítési képviselet mel-lett. Új stratégiát kell felépíteni. Tagsá-gunk igénye, hogy véleményét többszörkérjék ki szakmai kérdésekben is, azOEE programja szerint. Az érdekérvé-

nyesítés lehetôségével ôk is szeretnénekélni, hiszen látható, hogy az egyéni kez-deményezéseknek kevés hatásuk van.

Az utóbbi idôben több, a szakma jö-vôjével foglalkozó elképzelés került el-készítésre vagy van éppen elôkészítésalatt. Ezek többségét az ágazat vezetôbeosztásban lévô kollégái készítették ésvéleményezték. Tagságunk körébôl egy-re erôteljesebb a kérés, hogy az ôket isérintô kérdésekrôl közvetlenül is megfo-galmazhassák javaslataikat. Ezért a kö-zeljövôben megkeressük szervezeti egy-ségeinket, hogy meghatározott tematikaszerint, célcsoportonként, fogalmazzákmeg üzeneteiket, javaslataikat, melyekettitkári, szakosztályvezetôi értekezletenöntenek közösen elfogadott formába. AzEgyesület vezetô testületei is megtár-gyalják az elfogadott javaslatokat és vég-sô formájukban fogják képviselni az ér-dekérvényesítési munkájuk során.

Egyesületünknek kiemelt szerepe le-hetne az ágazati kommunikáció terüle-tén is, mely segíthetne megfogalmazottfeladataink megoldásában, hiszen min-den tevékenységünk ezt a célt szolgálja.A felkérést szívesen fogadjuk.

Egyesületünk, mint szakmai érdek-képviselet következetesen igazodiktagságának céljához, melyet már az1889. évi Alapszabály is tömören meg-fogalmazott: „…Magyarország erdôgaz-daságának érdekeit megóvni és elô-mozdítani.”

Ormos Balázsfôtitkár

VII. ERDÔK HETEmegnyitó a Parlamentben

2003. október 3.Az OEE Erdészeti Erdei Iskola Szak-osztálya immár hagyományosan szer-vezi az ERDÔK HETE rendezvényso-rozatot az ország egész területén. Ezévben az Országgyûlés Mezôgazdasá-gi Bizottsága és Erdészeti Albizottságaa Parlament Felsôházi Termében „Er-dészeti nyílt nap”-ot szervez, Egyesü-letünkkel közösen, mely egyben azERDÔK HETE rendezvénysorozatmegnyitó ünnepsége lesz.

A rendezvény programja kialakításalatt van, szeretnénk az ágazat számá-ra fontos személyeket megnyerni arészvételre.

Belépés a Parlament szabályai sze-rint történik, feltétele a jelentkezési la-pok határidôre történô visszaküldése, aregisztrálás és a meghívó, melyet a kor-

látozott részvétel miatt elôre elosztunk.Aki nem jutott meghívóhoz az OEE tit-kárságán igényelhet. Kérjük, aki nemtud eljönni, a regisztrációs lapot és ameghívót szíveskedjen átadni annak,aki részt tud venni a rendezvényen.

Az OEE Kárpát-medencei pályáza-tot hirdetett ez alkalomra, „Így látom azerdôt” címmel, melyre több mint ezerpályamû érkezett. A legjobb alkotások-ból kiállítást rendezünk a Parlament-ben és a díjak is itt kerülnek átadásra.Meghívjuk a rendezvényre az erdészetierdei iskola programjain részt vevô di-ákokat és pedagógusokat is.

Az ERDÔK HETE alkalmával az or-szág több régiójában szervezünkprogramokat, ahova várunk mindenérdeklôdôt.


Az ez idei szakvásárt Benedek Fülöp államtitkár nyitotta meg, aki bejelentette a Földmûvelésügyi és Vidék-fejlesztési Minisztérium támogatását, mely szerint a rendezvénynek hosszú távon is Sopron adjon he-lyet. A rendezô és szervezô szervezetek képviselôi együttmûködési nyilatkozatban erôsítették meg az államtitkár úr szándékával egybeesô fejlesztési és támogatási elképzeléseiket.

Az örömteli eseményrôl tagságunkat ez úton értesítem és tájékoztatásul közlöm az aláírt nyilatkozatszövegét.

Együttmûködési nyilatkozata Ligno Novum – Wood Tech asztalos, faipari és erdészeti szakkiállítás fejlesztésérôl,

szakmai támogatásáról

Alulírottak a hazai faipar és erdészet rangjához méltó vásár állandó helyszínének továbbfejlesztése érdekében egyet-értünk a

Ligno Novum – Wood Tech

asztalos, faipari és erdészeti szakkiállítás soproni helyszínével.

Egyetértési nyilatkozatunkat az itt felsoroltak alapozzák meg:

– Magyarországon a Ligno Novum – Wood Tech asztalos, faipari és erdészeti szakkiállítás 13. éve a fa-

ipar és az erdészet igen jelentôs rendezvényévé vált, mely külföldön is rangot szerzett magának.

– Sopron és a dunántúli régió a hazai faipar és bútoripar bázisa, itt található a faipari és bútoripari

szakma vezetô cégeinek jelentôs része.

– A Nyugat-Magyarországi Egyetem a faipari és az erdészeti képzés, valamint a szakma tudományos éle-

tének központja. Az Egyetem és a régió szakközépiskoláiban a faipari és az erdészeti képzésben ré-

szesülô hallgatók száma meghaladja a 2000 fôt, ami a soproni helyszínt erôsíti.

– A szakkiállítás helye, idôpontja és a szakmai rendezvények jó lehetôséget biztosítanak az erdô- és fa-

ipari mérnökök, a belsôépítészek, formatervezôk, a terület szakmunkásai, mesteremberei és minden

további érdeklôdô részére szakismereteik bôvítésére.

– Az erdészeti és faipari szakma részére a rendezvény kiemelkedô szakmai-üzleti találkozóvá vált, ha-

gyományteremtô volt a 13 év, amit nem gyengíteni, hanem erôsíteni kell.

– A szakkiállítást Sopron városa is magáénak tekinti. A város fekvése, légköre és szolgáltatásai egyedül-

állóak Magyarországon.

– A szakkiállítás Sopronban való rendezését az eddigi sikerek és eredmények, valamint a kiállítók és

tagvállalataik visszajelzései és elvárásai is igazolják.

A fentiek alapján mindannyiunk közös feladata és érdeke, hogy ez a rendezvény a szakma jelentôs és egyre

bôvülô, fejlôdô eseménye legyen.

Nyilatkozatunkkal együttmûködési szándékunkat erôsítjük meg.

Sopron, 2003. szeptember 12.

Aláírók:

Program Kiállításszervezô Kft., Sopron Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, Országos Asztalos- és

Faipari Szövetség, Faipari Tudományos Egyesület, Országos Erdészeti Egyesület, Nyugat-Magyarországi Egyetem,

Magyar Bútor- és Faipari Szövetség, Pannon-Dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter, Közép-Dunántúli Fa- és Bútor-

ipari Klaszter, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

LIGNO NOVUM-WOOD TECH 2003.


Tilesch György (1914–2003)

Ismét kihunytegy erdészcsillag:Tilesch Györgyerdômérnök, abaranyai parkokrekonstruktôretávozott el azélôk sorából.

Tilesch Györgya felvidéki Turóc-

németiben (Skleno) egy tanítócsaládharmadik gyermekeként született. Mint-hogy a családfô az utódállamtól megkí-vánt hûségesküt nem volt hajlandó le-tenni, három évig tartó munka- és hely-keresés után Pécsett találtak véglegesletelepedést. Elemi és középiskoláit ittvégezte és 1933-ban a pécsi állami reál-iskolában letett érettségi után a pécsitüzéreknél töltötte le önkéntesi évét.

1934-ben egyetemi tanulmányait aJózsef Nádor Mûszaki és Gazdaságtu-domány Egyetem erdômérnöki karánkezdte, és diplomáját 1938-ban kaptameg. Ezután elhelyezkedési nehézsé-gekkel küszködve 1938. júl.–nov. hóna-pokban Ferenc bajor kir. Herceg sárvá-ri uradalmában, majd 1939. decembervégéig a May-féle fakitermelô cégnéldolgozott; 1940. év elsô felében Hohen-lohe Ágost somogyszobi uradalmábanbeosztott erdômérnökként, 1940 júliu-sától mint honvédségi erdômérnök szá-zados Királyszálláson, Budapesten aHM-ben és Gyôrszentivánban teljesítettszolgálatot. 1945 márciusától május vé-géig a kapott kiürítési parancsra Auszt-riában tartózkodott. Mint honvédségialkalmazott nôsült meg 1942-ben, csa-ládját még a kiürítési parancs végrehaj-tása elôtt sikerült Pécsre hoznia. 1945júniusától december végéig a Tolnamegyei Pálfán földosztó mérnökkéntdolgozott. Ezután négy évi erdôgond-noki mûködés következett Gyulajon,majd 1952. év végéig a Pécsi Erdôren-dezôségen üzemtervezési munkát vé-gez. 1953-ban az erdészettôl az útjai el-válnak. 1956. év közepéig a Pécsi Ter-vezô Iroda dolgozója; ettôl kezdve1961-ig a Baranya megyei FöldmérôMunkaközösség vezetôje; 1961–1969-celbezáróan a Tanácsi Tervezô Vállalatszakosztályvezetôje; 1970–1974. évi nyug-díjazásáig a Pécsi Építés Gazdasági Terve-zési Intézet tudományos munkatársa.

Íme egy erdész élete, aki a szakmánkívül is bebizonyította az erdészeti egye-temi oktatás magas színvonalát és becsü-letet szerzett az erdész diplomának.

Nyugdíjazása után szíve szerintimunkáját végezhette, amidôn aBaranya megyei parkok rekonstrukció-jával foglalkozhatott. Ezzel fiatalkori ál-ma valósulhatott meg. Összesen hu-szonöt, a háború után tönkretett parkújjáéledését segítette elô. Az ezekkelkapcsolatos munkarészeket a pécsi le-véltár ôrzi.

Egy széles látókörû, segítôkész, mé-lyen vallásos kollégától búcsúztunk.

Dr. Kollwentz Ödön

Jakabffy Ernô(1928–2003)

Nem egészen egyhónappal teme-tése elôtt így bú-csúzott: Találko-zunk június 26-án két órakor,mondotta, majdmég egy utolsópillantást vetettaz Egyesület

Könyvtárának adományozott trófeáira,melyeket sajátkezûleg helyezett el a fa-lakon, és lassú léptekkel indult el a fákalatt a kijárat felé.

Csak késôbb, amikor búcsúlevelétmegkaptuk, tudtuk meg, hogy komolybeteg volt. Csak késôbb, a temetôben tud-tuk meg, hogy a találkozóra való invitáláslényegében a temetési búcsúszertartásidôpontját jelentette. „Virágot, koszorút nehozzatok, részvétnyilvánítást ne küldjetek– helyette köszönettel veszünk ’megváltást’a rászoruló, öreg erdészek számára.”

Kérlek, kedves Olvasó, tedd le egy párpercig az újságot, és gondolkozz el azon,hogy mit miért tett Jakabffy Ernô kol-légánk… Minderre kevesen lennénkképesek… s ne ítéljük el holmi moralitástemlegetve, mert mint búcsúztató papjaidézte a Szentírást: „az vesse rá az elsô kö-vet, aki bûn nélkül való.”

De ki is volt ez az Ember?Székelyföldön kisnemesi családból szü-

letett. Gyergyószentmiklós után a kolozsvá-ri piaristák középiskolájában szívta magábaa tudást, de a végbizonyítványt Debrecen-ben vette át. 1941–1945-ben a pécsi Hadap-ródiskola növendéke, majd amerikai hadi-fogság. Itthon nem engedik a hadseregnélszolgálni. Fizikai munkás, elutasított egyete-mi felvételik után eljött 1956. Sebesültszállí-tó a Péterffy J. utcai Kórházban. Ausztria,Svédország menekülésének útvonala, aholelvégzi az Erdômérnöki Fôiskolát. 1970-ben sikerrel védi meg kisdoktori értekezé-sét. 1993-ban „Szorgalommal és Becsülettel

a Hazáért” elismeréssel ment Svédország-ban nyugdíjba. (Milyen szép kitüntetés!!!)

Aktív tevékenységet folytat élete sorána svédországi magyarok társadalmi életé-ben. A Svédországi Magyarok OrszágosSzövetsége örökös tiszteletbeli elnöke.

1988-ban felvették a Vitézi Rend Nem-zetvédelmi Tagozatába, ahol kitüntették aVitézi Rend Jubileumi Emlékkereszttel.1991-ben átveszi a Magyar KöztársaságCsillagrendje kitüntetést. Még ez év ôszéna „Magyar Köztársaság Tisztikeresztje” el-ismerésben részesül.

1992-ben a Magyarok Világszövetségé-nek alelnökévé választják.

Ember volt, Vitéz!Isten Veled!

Pápai Gábor

Retkes M. László(1915–2003)

Született 1915-ben Tószegen,vasutas család-ban. Erdész képe-sítését Esztergom-ban szerezte.

Erdészeti pálya-futását 1934. már-cius 1-én gyakor-nokként kezdte.

Szolgált Nagykôrösön, a BustyaháziErdôigazgatóságon. Az 1941-42. évekbena székelyföldi Görgényszentimrén, aholaz erdészképzô szakiskola szolgálatveze-tôje és oktatója volt. Dolgozott erdész se-gédtiszti, üzemtiszti, erdôgondnoki,szakelôadói és csoportvezetôi munkakö-rökben. 1952-tôl a Kecskeméti Erdôgaz-daságnál, tagja volt a MEDOSZ Országosés Megyei Elnökségének. A HazafiasNépfront Megyei Elnökségének.

Munkássága alatt elévülhetetlen érde-meket szerzett új erdôk telepítésében,erdôállományok szakszerû kezelésében,az alföldi erdôk tûzvédelmében, terme-lések és szállítások szervezésében.

Szorgalommal és hozzáértéssel ve-zette és irányította a rábízott ágazato-kat. Szerette, óvta és védte az erdôt.

41 éves erdészeti szolgálat után közelharminc év nyugdíjas élettel ajándékoztameg a sors. Sajnos utolsó éveiben kora ésbetegsége már lakáshoz, majd ágyhozkötötték. Nyugdíjas találkozókra voltmunkatársainak mindvégig meleg hangúüzeneteket küldött szép szálkás betûivel.Nyolcvannyolc évesen távozott közülünk.

Emlékét ôrzik kollégái és a kiskunsá-gi erdôk.

Szeverényi István


Ismét autóbusznyi újságíró kerekedettfel, hogy a Szombathelyi Erdészeti Rt.meghívásának eleget tegyen. Az aranyatérô májusi esôben Pethô József vezér-igazgató és munkatársai a Farkaserdônfogadták a toll-, mikrofon- és filmforga-tókat. Az erdôgazdaságról adott rövidtájékoztató után Scherg Lôrinc(1864–1938) erdômester síremléke elôttközösen emlékeztünk a kiváló bajor er-dészre. Sírfelirata mindennél többetmond:

„Bajor tölgyek tövén Spessartban volt hazámMajna mosta Lohrban ringatott jó anyámDe több mint fél-század: magyar erdô lett honomS magam-ültette tölgy borula síromon”

A rododenronok színorgiáitól a kô-szegi erdôkkel és nevezetességeivel is-merkedtek az újságírók. A részvénytár-saság mikroszaporító laboratóriumábankapósak voltak a nyilatkozók.

A Stájer-házaknál kialakított erdé-szeti múzeumban kérdeztem BereczBélát a kétnapos kiruccanások haszná-ról. „Ahhoz, hogy egy újságíró reális tá-jékoztatást tudjon adni, ismernie kellmagát a szakmát. Ezek a változó hely-színeken rendezett terepi bemutatókhozzásegítenek, hogy a valósághoz kö-zelálló ismereteket szerezzünk az erdé-szekrôl. Az itt szerzett ismeretanyagottermészetesen nagyszerûen tudjukhasználni az erdôvel kapcsolatos, denem kifejezetten erdôgazdálkodásrólszóló anyagaink elkészítésénél is. Ha

jól emlékszem, lassan tizedik alkalom-mal jöttünk össze, és meg kell mond-jam, ez a szûk két nap bennünket, új-ságírókat is összehoz, mert jobbanmegismerjük egymást. Egyszóval ra-gyogó kezdeményezés ez az erdészekrészérôl, s kijelenthetem, hogy ilyen ki-tartó következetességgel más szakterü-leteket nem ismerhetünk meg. Azt ismeg kell jegyeznem, hogy nem irigy-lem az erdészeket. Mert ebben a több-szörös szorításban dolgozni – amely aszakmára nehezedik –, bizony nem le-het könnyû. Mert végül is az erdészek-

nek kell dönteni, hogy mit tesznek,hogy az erdô érdekei ne sérüljenek.Irigylem Önöket azért a felhalmozott,hatalmas ismeretanyagért, amit az év-századok folyamán elsajátítottak.

Múzeumaik is tele vannak a múlt em-lékeivel, a ‘Gyökerek és lombok’ riport-sorozat a maga nemében egyedülálló al-kotás, hiszen megmenti az utókornakazoknak a kiváló szakembereknek azéletútját, akiknek ‘tudásköveibôl’ felépül-hetett ez a csodálatos szakma, hivatás.Nagyon kérem Önöket, ne adják fel.”

Pápai Gábor

Újságírók a nyugati végeken

Fotó: Detrich Miklós

Fotó: Detrich Miklós


„Alberti, Burai, Csányi, Csonka...” ígykezdôdött annak az 1963-ban, a szege-di Kiss Ferenc erdészeti technikumbanvégzett negyvennégy fôs évfolyamnaka névsora, akik Ásotthalmán tartottáknegyvenéves találkozójukat. Majd har-mincan jöttünk össze, ami igen szépszám, ha figyelembe vesszük, hogy akaszás már igencsak vastag rendet vá-gott a névsorban.

Való igaz, különleges egy évfolyamvolt a hajdani negyvennégy. Alig voltegy-két fô, aki nem csinált valami több-letet a kötelezô tanulmányoknál. Fôlega sport terén. Akkoriban az erdészek ké-zilabdacsapata fogalom volt Szegeden.A Radnóti gimnáziummal vívott városibajnoki csaták százakat vonzott az ép-pen aktuális pályák köré. Az atléták ishoztak haza mindig egy-egy rangos ér-met az országos versenyekrôl. A tor-nászcsapat országos bajnokságot nyert(három tagja osztályunkból való) a me-zôgazdasági középiskolák versenyén.Bak István testnevelô tanár mutogatta isaz elsárgult fényképeket a hajdani di-csôségekrôl. Pezsgô irodalmi élet volt,melynek szintén ez az évfolyam adta agerincét. Magyartanárunk, Halápi ta-nárnô kedves levelet küldött az össze-jötteknek. Komoly zenei élet is volt,amit néhai Gál István tanár úr tartott ön-képzôköri délutánokon. Két osztályfô-nököt szolgáltunk. Az elsô két évben acsodaszép Géczy Ilona, akibe egyszerrevolt szerelmes az egész kamasz osztály.Persze rajongásunk nem akadályozta

meg abban az évfolyamot, hogy egynem tetszô döntés miatt az osztálykirán-dulásra készülô negyvennégy diák areggeli vonatindulásra, néhány hitsze-gôt kivéve, tar fejjel jelenjen meg. Kép-zelendô az alig harmincéves erdômér-nök tanárnôt a kopasz sereg élén.

László Endre matematikatanár, akiszerelmünket követte az osztály élén,annakidején komolyan fejtegette a zse-

ni ismertetôjelét, mely szerint aki bal-kézzel ír, epilepsziás és ágyba vizel, azjoggal tarthatja magát kiugró tehetség-

nek. S ahogy ilyenkor lenni szokott,elôkerültek az emlékek bugyrából ahajdani jópofa történetek, melyek oly-kor a jó ízlés határát messze-messze át-lépték. Az, hogy Kovács Karcsi elveszt-vén egy fogadást, az egész nap haszná-latban lévô gumicsizmából – melyben akapca is benne volt – ivott meg fél literbort, bocsánatos bûn volt ahhoz képest,hogy a kollégium ablakából leoltottlámpa idején lestük a szomszéd ház al-sóbb emeleten lakó ifjú hölgy esti vet-kôzôszámait. Az ügyeletes figyelô...adás... adás... kiáltással jelezte, ha ahölgy lefekvéshez készülôdött. A kollé-giumként használt kolostor magas kô-kerítése sem jelentett problémát a zöldkeris lányok báljára este tíz után igyek-vôknek, vagy a döglött macskát zsinó-

Érettségi találkozó

Géczy Ilona és László Endre osztályfônökök

Az osztály

A bajnok tornászcsapat. Jobbról: Bak István tornatanár, Faragó Mihály, Pápai Gábor, AlbertiIstván, Halász László, Szörényi Miklós, Fazekas Attila

ron húzó, a temetôbe osonóknak, akikMark Twain után szabadon az éjféli ha-rangszókor „irtották” szemölcseiket.

De a találkozón szóba kerültek komo-lyabb dolgok is, ami kissé megkeserítettea hangulatot. Az erdôgazdaságoknál dol-gozó kerületvezetôk panaszáradata egy-általán nem nevezhetô elszigetelt jelen-ségnek. Mint elmondták, soha ilyen ne-héz helyzetben nem voltak a kerületveze-tô erdészek. Megalázóan alacsony fizeté-sért olyan elvárásokat kell teljesíteniük,mely elfoglaltság mellett éppen az erdôrenincs idejük. Lótás, futás az életük, többhelyen megduplázódott területeken, oly-kor vállalkozóvá kényszerítve, ami köz-gazdasági okokból nézve elfogadhatólenne, de az erdô nyugalma, a hajdaniszakma ebbôl eredeztethetô szépsége bi-zony odavész a folyton izgága, zaklatott,olykor bizonytalan jövôt illetôen. Nem er-dészélet ez már, Pierre (az én volnék),mondotta keserûen, egy idô elôtt nyugdí-jaztatott, hajdani padtársam. És azt hi-szem, hogy igaza van, mint ahogy az or-szágot járva hallani jóval fiatalabb kollé-gáktól is. A szegedi diákévekben tanultPuskin epigramma jut eszembe:

A vas és az arany

„Enyém mindenmondta a vasEnyém mindenmondta az aranyMindent elveszekmondta a vasMindent megveszekmondta az arany.”

Hát itt tartunk kettôezerhárom nya-rán, jobb jövôt várva a következô, anegyvenötéves találkozóig.

Pápai Gábor

Documents

Erdészeti Lapok 2003. 138 évf. 9. füzetErdészeti Lapok CXXXVIII. évf. 9. szám (2003. szeptember) 243 maga az erdô mint társulás is lehet a közvetlenül védendô természeti