Erdészeti Lapok 144. évf. (2009.) 5. sz. (május)erdeszetilapok.oszk.hu/01733/pdf/EL_EPA01192_2009_05.pdf · 2010. 3. 11. · 130 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 5. szám (2009. május)

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLIV. évfolyam • 2009. május

ALAPÍTVA 1862-BEN

DR. SZEMERÉDY MIKLÓS nyugal-mazott erdõmérnök, erdészeti szak-értõ Debrecenben, késõbb Nyíregy-házán dolgozott a Felsõtiszai Erdõ ésFafeldolgozó Gazdaságban, 15 évigfõmérnökként irányította a nagyvál-lalat erdõmûvelési szakmai munká-ját. Állandó fejlesztéssel, új technoló-giák és új nemesített fajták bevezeté-

sével rentábilis erdõgazdálkodást valósított meg. Így születettmeg az ország legnagyobb – európai színvonalú – csemetekert-je Derecskén, mely a gyorsan növõ fafajok termesztési és neme-sítési centrumává vált. Nyárnemesítési témából doktorált; s a fe-hérnyár vegetatív szaporítását lehetõvé tévõ eljárását számos or-szág és helyi termelõ vezette be. Mint megszállott természetba-rát, két évtizedig irányította a debreceni Erdõspuszták és a nagy-

kállói Harangod közjóléti fejlesztését. Ezekkel a rekreációs felté-teleket megteremtõ beruházásokkal a térség üdülõ- és pihenõ-erdõkkel is gyarapodott. Jelenleg Debrecen megyei jogú városerdészeti szakértõjeként dolgozik, továbbá az Európai Unió Er-dészeti és Faipari Bizottságának „Urban Forest and Trees” park-erdõfejlesztõ albizottságában a – Magyarországon bemutatómintaterületnek kijelölt – debreceni Erdõspuszták fejlesztésénekirányítója, melyrõl számos könyvet is írt. Tõsgyökeres debrece-niként egész életét és – több díjjal elismert – szakmai pályafutá-sát a város fejlesztésének, fejlõdésének szentelte.

A közgyûlés Debrecen város fejlõdését segítõ, kimagaslóerdõmérnöki, szakértõi munkássága elismeréseként adomá-nyozza részére Debrecen város Pro Urbe Díját.

Vereb István

Túl a nehezén

Az országgyûlés április 27-én elsöprõ többséggelelfogadta az új erdõtörvényt, amely a köztársaságielnök aláírása után a Magyar Közlönyben való meg-jelenéssel lép hatályba. Szolgálja valamennyiünk ésaz erdõ érdekét.

Csokonyavisontára, játszótéri berendezések bemutatójárainvitált a Dunaker Kft. A rendkívül ízléses meghívó tájékozta-tott arról, hogy a dél-somogyi összefogás eredményekéntmegszületett bemutató célja az, hogy természetes anyagból, aszinte hungarikumnak számító akácfából egyedi tervezésalapján készített játszótéri elemekkel ismertesse meg a meg-jelenteket. Az összefogás zászlóshajója a 20 éves DunakerKft., mely egyben garancia a minõségre. A kivitelezést a TEATBt. és a Schiffer Kft. végezte Darvas Iván tervei alapján.

Az EP döntést hozott olyan szigorú szabályok bevezetéséért,amelyek révén kiküszöbölik Európa piacairól a törvénytele-nül kitermelt fákat. A faellátással foglalkozó valamennyi vál-lalkozásnak tájékoztatást kell adnia arról, hogy honnanszármazik az Unióban eladásra kínált terméke.

Civitas Fidelissima-díjSopron város közgyûlése minden évben a hûség napjánelismerésben részesíti azokat, akik kiemelkedõ tevékeny-ségükkel Sopron hírnevét öregbítik. A Selmecbányáról Sop-ronba áttelepült akadémia hallgatói 1921-ben Ágfalvánfegyveres ellenállással védték meg az ország nyugati hatá-rát. Ennek emlékére kapott Civitas Fidelissima-díjat a Nyu-gat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kara.

Tartalom

„Ha Selmec hív…” – Részletes vándorgyûlési program ..130

Bakay László:A szlovák erdészet 1919-tõl napjainkig..........................132

Lovas István:Európa is védi az erdõket és a fákat ..............................134

A WWF kiáll az új erdõtörvény mellett ..........................135

Flamm Benedek László:Készüljünk a magyar EU-elnökségre! ............................135

Spiegl János:Ennyit ér az üzemterv?....................................................136

Szolnyik Csaba:Egyre nagyobb teret nyer hazánkban a folyamatoserdõborítású erdõkezelés ..............................................137

Jereb Ottó:Sörházdomb ....................................................................139

Baricz Árpád:Tanösvényavatás Gemencben ............................141

Száz éve született Nemky Ernõ ......................................142

Pápai Gábor:Parkerdõ természetesen ................................................143

Andrési Pál:Erdészek és vadászok szakmaiversenye Ásotthalmon............144

Bortnyák Géza: Erdõgondnoksági élet Kárpátalján ......146

Hegedûs Attil–Szentesi Zoltán:A magánerdõ-gazdálkodás kialakulása Abaúj-Zemplénhatárán ............................................................................148

MEGOSZ Hírlevél ........................................151

Grátzer Miklós: Elõdeink nyomában ............................154

Bejczy Péter:Erdei iskola a Ruhr-vidéken ..........................................156

Egyesületi hírek ..............................................................157

Hogyan készül az Erdészeti Lapok? ..............................160

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLIV. évfolyam 5. szám (május)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Puskás Lajos, Sárvári János.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon: 201 62 93, fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: DR. PETHÕ JÓZSEF elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2009. május 4.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Tölgyvirágzás. Fotó: Pápai Gábor

A harmadik oldal

S erdülõkorú lett a 17 éve indított Kaán Károly Or-szágos Természet- és Környezetismereti Verseny. Averseny célja a szemlélet- és tudatformálás, a helyes

ember–természet viszony kialakítása, a környezettudatos-ságra való nevelés, az ember–erdõ kapcsolat minél alapo-sabb megismertetése.

Az országos versenyhálózat három pillére: Mosonma-gyaróváron a Kitaibel Pál verseny a gimnáziumok ésszakközépiskolák I-II. osztályosai számára. Kisújszállásona Herman Ottó biológiaverseny a 7-8. osztályosoknak ésMezõtúron a Kaán Károly verseny az általános iskola 5-6.osztályosainak. Így a versenyrendszer a legfogékonyabbhat évfolyamnak nyújt versenyzési lehetõséget a környe-zettudatos magatartás kialakításához. Az ökokommuni-káció módszertanát a terep- és laborgyakorlatok, valaminta kiselõadások reprezentálják. A döntõbe jutott iskolák ál-tal készített, szintén versenyfeladatnak kiírt figyelemfelkel-tõ poszterek teszik színessé a versenyt.

A verseny tizenhét éve alatt az elõselejtezések során250 000 gyermek ismerkedett meg Kaán Károly nevévelés korabeli munkásságával. Az elõselejtezésbõl továbbju-tó, húsz helyszínen zajló megyei versenyeken 25 000, azinnen továbbjutó országos versenyen 800 tanuló vettrészt.

Kaán Károly születésének 135., a verseny 10. évfordu-lóján az egykori erdõmérnök, földmûvelési államtitkáremléke elõtt Gyõrfy Sándor Munkácsy-díjas szobrászmû-vész készítette mellszobor állításával emlékeztünk.

A verseny 15. évfordulóján az erdészpolitikus, tudós,akadémikus emlékére a Mezõtúri Református Általános Is-kolában emléktáblát avattunk.

A verseny terepi programjának záró eseményén min-den évben bemutatjuk és elültetjük „Az év fájá”-t, amely ezévben a SEFAG Zrt ajándéka.

Kaán Károly munkássága Mezõtúron és környékén kü-lönösen tiszteletreméltó, hiszen õ hirdette meg, hogy a tria-noni békediktátum után elsõsorban a fában szegény Alföl-dön kell erdõ telepíteni, és azok értékét gazdasági és termé-szetvédelmi funkcióval növelni.

A kiváló erdész nemcsak az erdészeti ügyeket tartottafontosnak, hiszen ebben az egész országot érintõ nagymunkában gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyarvolt a példaképe. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem,hogy nevéhez fûzõdik az 1935-ben életbe lépett elsõ termé-szetvédelmi törvény, melynek megalkotásában elévülhetet-len érdemei vannak. Az idén 35 településrõl és a vajdasá-gi törökbecsérõl 46 tanuló érkezik Pünkösd havában Me-zõtúrra, hogy számot adjanak felkészültségükrõl.

Dr. Tóth Albert, dr. Kirzsán Józsefné

130 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 5. szám (2009. május)

2009. július 3. (péntek)7.00–8.30: Érkezés a visszaigazolásban megjelölt szállás-

helyekre – regisztráció, szállásfoglalás(Július 2-án esti érkezésre, valamint – a prog-ram mindkét napján – egynapos részvételreis van lehetõség!)

9.00: Indulás autóbuszokkal Selmecbányára10.50–11.00: Érkezés Selmecbányára, gyülekezés a Szent-

háromság téren11.00–11.50: Köszöntõk és ünnepi megemlékezés a Szent-

háromság térenÜnnepi köszöntõk, beszédekEmléktábla leleplezése a Zsembery-ház falán.

11.50–12.00: A résztvevõk felkeresik a vezetett csoportju-kat (a kapott útbaigazítás alapján)

12.00–15.00: Selmec és környékének programjai:

1. program: „Bár elvitt a halál, szívünk mégis rád talál…”A selmeci temetõkben nyugvó oktatók, hallgatók, erdészek, ko-hászok, bányászok sírjának felkeresése, tisztelgés elõttük.Fõprogram: a város temetõinek bejárása

2. program: „Megkerülném én a várost...” Csontvárynyomában az Eötvös úton.Fõprogram: a város panorámája Csontváry nevezetes képealapján

3. program: „Imhol a föld alá megyünk…” A bányászatiskanzen megtekintése, a bányászati emlékek bejárása.Fõprogram: a Szabadtéri Bányászati Múzeum megtekintése –Klinger-tó

4. program: „Mi tündöklik ott fenn...” A Selmeci-érchegy-ség legmagasabb pontjának, a Szitnyának megmászása.

Fõprogram: a Selmeci-érchegység botanikai és geológiai ne-vezetességei, a Szitnya egykori turisztikai jelentõsége

5. program: „Ha ballag már a vén idõ az õsi lombo-kon...” A Selmeci-érchegység legmagasabb pontjának, aSzitnyának autóbusszal való megközelítése.Fõprogram: a Balassa-vár és a Szitnyai kilátó

6. program: „Köszöntlek éji alvilág, hová csak a bá-nyászfi hág…” Az egykori hallgatók bányajárásának szín-helye és a Kamaraház bányászati emlékei.Fõprogram: Glanzenberg-táró megtekintése

7. program: „Szerencse fel! A tárna vár...” A Fõ tér és köz-vetlen környéke épületei, oktatási vonatkozásai.Fõprogram: a Bányabíróság épülete, kiállításai és tárnája

8. program: „Vivat Academia!” Az Akadémia egykori épü-leteinek és Botanikus kertjének megtekintése.Fõprogram: az akadémiai épületek megtekintése belülrõl

9. program: „Vivant Professores!” A professzordûlõ és azerdészeti felsõoktatás épületei.Fõprogram: az erdészprofesszorok lakóházainak megtekinté-se, az erdészeti felsõoktatás elõadóhelyeinek felkeresése

10. program: „Selmec, Téged soha nem feledtünk...”Selmecbánya csodái.Fõprogram: 1. Szentháromság-szobor –Városháza – Óvár – Új-vár és Kálvária – Háztetõ – Kút – Nagyboldogasszony-templom

11. program: „Ah! Szegény jó anyám, ha tudná, hogyanélek Selmecen, Selmecen...” Selmeci diákélet.Fõprogram: Olimposz és Steingrube megtekintése

Meghívóaz Országos Erdészeti Egyesület

2009. július 3–4-énmegrendezésre kerülõ 140. vándorgyûlésére.

A rendezvény rövid programja:július 03. Selmecbánya és környéke nevezetességeinek megismerése

Ünnepi gyûlés, baráti találkozó Szentantalbanjúlius 04. Szakmai és helytörténeti kirándulások a Börzsönyben és a Cserhátban

Kérjük, részvételi szándékukat legkésõbb május 20-ig jelezni szíveskedjenek a programismertetõ alapján.

Részletesebb információkat, jelentkezési lehetõséget és regisztrációs felületet a Vándorgyûléshonlapján, a http://vandorgyules.ipolyerdo.hu/jelentkezes internetes címen tettünk közzé.

Dr. Pethõ József Kiss Lászlóaz Országos Erdészetei Egyesület az Ipoly Erdõ Zrt.

elnöke vezérigazgatójaés a szervezõk

„Ha Selmec hív…” – Részletes program

Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 5. szám (2009. május) 131

12. program: „Ég veled, Maflasarok, Terasz és Wintri...”A Szentháromság tér és az Arany utca nevezetességei.Fõprogram: a templomok meglátogatása

13. program: „Dicsérjük a régi szép idõt...”A Kálvária megtekintése.Fõprogram: a Kálvária stációi, templomai és kilátás a Kálváriáról

14. program: „Õrizzétek az õsök erényeit...”A kisiblyei tanulmányi erdõ és nevezetességei megtekintése.Fõprogram: gyalog a Bethlen-magaslatra (Wagner-emlék),vissza a Szécsi-tó felé

15. program: „A Csókligetbe csókért õszig nem me-gyünk...”Kisiblye nevezetességei.Fõprogram: a Csókliget és környéke (Erdõõri lak – halastavak– Lövölde – Csemetekert – E-betû – Erzsébet-forrás) – a Ná-rodné Lesnícke Centrum erdészeti kutatóival

16. program: „Selmectõl búcsút veszek hát, s elmegyek...”A szklenói (repistyei) erdõ nevezetességei.Fõprogram: az Akadémia egykori repistyei erdõbirtokánakmegtekintése - a Szlovák Államerdészet (Lesy SR – špBanská Bystrica) szakembereinek közremûködésével

15.00–15.40: Utazás autóbusszal Szentantalba, a Koháry-Coburg kastélyba

15.40–16.00: Gyülekezés az ünnepség színhelyén16.00–19.00: Az OEE ünnepi gyûlése a Kastély udvarában

Ünnepi köszöntõk, beszédekMegemlékezés halottainkrólDíjak, oklevelek átadásaA Vándorzászló ünnepélyes átadása(A kastély kiállításai a programok alatt is láto-gathatók.)

19.00–23.30: Baráti találkozó, kultúrmûsorok, vacsora akastélyparkban felállított sátorban

23.50: Indulás Szentantalból a szálláshelyekre, autó-buszokkal

2009. július 4. (szombat)8.00–8.50: Reggeli a szálláshelyeken9.00: Indulás a programokra a szálláshelyekrõl, au-

tóbuszokkal9.30–10.00: Érkezés a terepi és kulturális programok in-

duló színhelyeire10.00–14.30: Terepi és kulturális programok az Ipoly

Erdõ Zrt. térségében:

1. program: Nagymaros, a Dunakanyar és a Déli-Bör-zsöny – Híres elõdeink nyomában Nagymaros térségébenMegemlékezés Kittenberger Kálmánra és Nemky ErnõreNagymaroson, a „Ki a vadász?!...” kiállítás megtekintése. Pa-noráma a Dunakanyarra, erdei séta (kb. 1 óra) a Rózsa-kunyhó környékén. Terepi ebéd Tóvikban.(Házigazda: Nagymarosi Erdészet)

2. program: Kisvasúttal a Börzsöny szívébe – Erdei vasútés erdõkezelés Királyrét környékénUtazás a Királyréti Erdei Vasúttal Kismarostól Szokolya-Pap-hegy állomásig. Az erdõgazdálkodás története, szálaló és

szálaló vágásos erdõkezelés bemutatása Paphegy térségében– az MgSzH Erd. Ig. és az ELTE munkatársainak bevonásá-val (kb. 1,5 óra bakancsos erdõjárás). Terepi ebéd Tóvikban.(Házigazda: Királyréti Erdészet)

3. program: József fõherceg emléktúra –Történeti emlé-kek és természeti értékek Királyháza környékénTermészetkímélõ erdõ-, vad- és rétgazdálkodás a Közpon-ti-Börzsönyben, a Börzsöny geológiája, József emlékmû,Királyné pallagja (kb. 3 óra bakancsos erdõjárás). Fõher-cegi emlékek a Királyházi vadászházban. Terepi ebéd Ki-rályházán.(Házigazda: Kemencei Erdészet)

4. program: Erdõ és emberek Kemence környékén – Er-dészettörténet, kisvasút és erdei iskola KemencénA Strázsahegyi tanösvény bejárása (kb. 1,5 óra bakancsoserdõjárás), utazás a Kemencei Erdei Vasúttal. Erdészettörté-neti visszatekintés, az egyházi erdõbirtokok öröksége, erdeiiskola Kemencén, a Domszky Pál Erdészházban. Terepi ebéd Királyházán.(Házigazda: Kemencei Erdészet)

5. program: Vörösfenyves bükkösök a Börzsönyben –Tuskó László és Sándor Géza nyomában, az ÕzberekbenBakancsos erdõjárás (kb. 3 óra) a Mázsaháztól a Hosszú-bércig és vissza a Bárány-bércen át a DINP Ig. munkatársai-nak bevonásával. Különleges értékû elegyes állományok, avörösfenyõ felújulása. Erdész elõdeink emlékezete a Verebes-kaszálón. Terepi ebéd Királyházán.(Házigazda: Diósjenõi Erdészet)

6. program: Túra a Magas-Börzsönybe – Montán bükkö-sök, erdõrezervátum, erdõkezelés védett területenA Magas-Börzsöny megközelítése a Mázsaháztól pótkocsistraktorral, panoráma a Nyír-rétrõl, kirándulás a Pogány-Ró-zsás erdõrezervátum területére – a DINP Ig. munkatársainakbevonásával. Gyalogos leereszkedés a Musli és a Foltán-ke-reszt irányába, az Õzbereken és a Verebes-kaszálón át, aMázsaházhoz. (Bakancsos erdõjárás - kb. 3 óra - túra-jelle-gû megterheléssel!) Terepi ebéd Királyházán. (Házigazda: Diósjenõi Erdészet)

7. program: Írók és erdészek nyomában a Palócföldön– A magyar irodalom emlékhelyei Balassagyarmat környékénA Legbátrabb Város (Civitas Fortissima) nevezetességei,Kondor Vilmos emlékezete a Palócligetben. Madách szülõ-háza Alsósztregován, Mikszáth emlékháza Szklabonyán(Mikszáthfalván), Madách kúriája és emlékmúzeumaCsesztvén. Rövid erdei séta, terepi ebéd. (Házigazda: Szécsényi Erdészet)

8. program: Vác, a barokk város – Szakavatott ízelítõ aDunakanyar fõvárosának történeti és kulturális értékeibõlFõbb látnivalók: a Fõtér nevezetes épületei – Városháza, Kú-ria, templomok, Nagypréposti palota; a Székesegyház, a Sze-minárium, a Püspöki palota és a Könyvtár, a Kõkapu és aDunapart. Ebéd egy hangulatos vendéglõben.(Házigazda: Váci Erdészet)

Kb. 14.30: A rendezvények lezárása 14.30–15.30: Visszautazás a szálláshelyekre autóbuszok-

kal, kijelentkezés, hazautazás


A következõ szavakkal fordult munkatár-saihoz Josef Opletal erdõmérnök, az Álla-mi Erdõk és Birtokok frissen kinevezettigazgatója 1919. július 23-án, Beszterce-bányán:

„E pillanatban, amikor összejöttünka közös munkához, azt tartom megfele-lõnek, hogy kitûzzük azt a célt, amerreszeretnénk haladni. Minden gondola-tunk és tettünk vezérlõ csillaga legyenszilárd akaratunk szorgalmasan dol-gozni, az állami erdõk és birtokokhasznára. A mi új államunk elvárja tõ-lünk az objektív, tárgyilagos munkát…

Megtörténik, hogy a személyi cserék-nél az új állást betöltõ hivatalnokokegyoldalú bírálatnak vetik alá elõdei-ket, sokszor igazságtalanul. Csak arossz oldalaikat és hibáikat látják - erõ-sen hangoztatják, hogy minden más-képp lesz és jobb lesz, mindenütt újítá-sok, reformok kellenek. Ne kövessük elezt a hibát, mint szakemberek, legyünkigazságosak az elõdeinkhez! Valljukbe, hogy az elõzõ igazgatás jó volt ésmagyar kollégáink sok olyan intéz-ménnyel rendelkeztek, amelyeket mi avolt Ausztriában nélkülöztünk.

Az Igazgatóság erdei tudomásomszerint jó állapotban vannak - hálátla-nok lennénk az elõdeinkkel szemben,ha ezt nem ismernénk el. Semmilyenemberi alkotás nem tökéletes, és ha-zánkban nem találunk olyan erdõtsem, amelyrõl ezt el lehetne mondani.

Az erdõgazdaság folyamatos tevé-kenység, a munkaszünet az erdõben ahanyatlást jelenti. Folytassuk a munkátazokon a meglévõ alapokon, melyekettalálunk - habozás nélkül, de nem el-hamarkodottan. Tevékenységünk fõ te-re az erdõmûvelés és az erdõvédelem,mert az e téren elért sikerek szerint is-merhetõek fel a haladó erdészek, amik-nek szeretnénk megmaradni.”

(Opletal, J.: Moje pamìti II; Brno, 1951.)

Ezzel az idézettel kezdem a szlovákerdészet bemutatását, mert tulajdon-képpen ettõl kezdve íródik annak im-már önálló története.

Tovább visszamenni a múltba, gon-dolom, nem szükséges – mert a régebbimúlt idõszaka a magyar erdészek számá-ra talán nem egészen ismeretlen.

Erdõk, erdõgazdálkodásA szlovákiai erdõk területe 1920-ban 1659ezer ha volt, mára ez 1 932 ezer hektárraemelkedett, ami az ország területének

39%-a (2006). 1920-ban az erdõk 20%-avolt állami tulajdonban, amelyet a voltkincstári erdõk és az uralkodóház birtokaiképeztek, és a békeszerzõdések alapjánkerültek a csehszlovák állam birtokába.

Szlovákia területén – a parlamentegykori határozata értelmében – ér-vényben maradtak a XXXI/1879. és aXIX/1898. törvénycikkelyek, és azok –kisebb módosításokkal – hatályosakvoltak egészen 1960-ig.

Hatalmas károkat okozott az erdõk-ben a kezdeti idõszak egyik miniszterirendelete (a 90/2708-1919 sz., ún. Šro-bár-törvény), mely lehetõvé tette az ál-latok legeltetését minden 20 év felettikorú állományban (!).

Az állami erdészetnek szlovák terü-leten öt igazgatósága volt – Beszterce-bánya (Banská Bystrica), Liptóújvár(Liptovský Hrádok), Zsarnóca (�arno-vica), Tótsóvár (Solivar) és Árvaváralja(Oravský Podzámok) – melyek kisebb-nagyobb változásokkal fennmaradtak1948-ig, még az önálló szlovák államidején is. Az igazgatóságokat erdésze-tekre osztották fel, azokon belül pedigerdõkerületek mûködtek. Amikor azigazgatóságokat megszüntették, magu-kat az erdészeteket emelték igazgatósá-gi szintre.

Ettõl kezdve szinte folyamatosak voltakaz átszervezések, 1960 hozta el az elsõ sta-bil idõszakot. Megalakult a négy vállalatiigazgatóság: Bazinban (Pezinok) 20 erdé-szeti üzemmel, Besztercebányán szintén20 üzemmel, Zsolnán (Zilina) 24 üzemmelés Kassán (Kosice) 32 üzemmel. Ezekenkívül, önálló vállalatként mûködött Kista-polcsány (Topolcianky) és a Magas TátraiNemzeti Park (TANAP). Ebben az évbenlépett hatályba az új erdõtörvény is.

A rendszerváltásig az átszervezések márcsak „kozmetikai” jellegûek voltak, legin-

kább az üzemek és az erdészetek szintjénjelentkeztek – mindez általában leépítése-ket jelentett. Ekkorra már szinte minden er-dõterület állami használatban volt.

A rendszerváltás után, az új gazdasá-gi környezetben elõremutató kezdemé-nyezések is mutatkoztak – elsõsorbanaz üzemek önállósításával –, de a való-di eredmények elmaradtak.

1999-ben egy központosított, egysé-ges állami vállalat gondolata vált valóra– létrehozták a Lesy Slovenskej Repub-liky (Lesy S. R.) nevû állami vállalatot. Aszervezet elsõ vezérigazgatója Bla�ejMo�ucha, a magyar erdészek köreibenis jól ismert erdõmérnök lett.

A vállalaton belül ma 26 erdészetiüzem mûködik, az üzemek erdészetekreés erdõkerületekre vannak felosztva –csaknem ugyanolyan területi nagyság-rendben, mint Magyarországon. A cégjelenleg 1,1 millió hektár erdõterületengazdálkodik, amibõl 812 ezer hektár vanállami tulajdonban (ez az összes erdõte-rület 41%-a). A fennmaradt részeketszerzõdés alapján kezeli, vagy a mégrendezetlen (vissza nem igényelt és is-meretlen) erdõtulajdont használja.

A rendszerváltás után visszaigényelt(magánosított) erdõterületeken az államierdészeten kívül egyéb szervezetek, vala-mint magánszemélyek is gazdálkodnak.

Mint Európában mindenütt, Szlová-kiában is megnõtt a társadalmi igény azerdõk védelmi és közjóléti szolgáltatásaiiránt. 1980-ban a gazdasági erdõk résza-ránya még 80% volt, azóta folyamatosancsökken, ma csupán 68 %. A védelmi –elsõsorban természetvédelmi – rendelte-tésû erdõk aránya napjainkban 17,0%, azegyéb rendeltetésû erdõké 15%.

Az utóbbi két évtizedben a gazdálko-dási módok szerkezete is nagyon meg-változott. A korábban szokásos, és csak-

A szlovák erdészet 1919-tõl napjainkig

Az erdôterület megoszlása 2006-ban, tulajdon szerint


nem kizárólag használt tarvágásos mód-szer háttérbe szorult. Míg 1990-ben avéghasználattal érintett terület 85 száza-lékán tarvágást alkalmaztak, ez a 2007-esadatok szerint 31 százalékra esett vissza.Elõtérbe kerültek az ernyõs felújítóvágá-sok, arányuk elérte az 66% százalékot. Aszálaló üzemmód alkalmazásának ará-nya megduplázódott – 3 százalékra nõtt.

Napjainkban Szlovákia erdõgazdálko-dását a természetes felújítások jellemzik.Mindennek a mozgató rugója elsõsorbanaz erdõfelújítási költségek csökkentése, éscsak másodsorban a tarvágás alkalmazá-sának törvényben korlátozott lehetõsége.

A tarvágásos gazdálkodási mód a szo-cializmus éveiben terjedt el. Keretei közöttkönnyen bevethetõ volt az „olcsó” csörlõsvonszolós, hosszúfás közelítési technoló-gia – az LKT. Ezt követte a hosszúfa be-szállítása a központi faraktárakba, itt tör-tént a faanyag választékolása és értékesí-tése. E módszer – elsõsorban a magasszállítási költségek miatt és gyengébb mi-nõségû faanyag esetében – nem elég ha-tékony.

A közelítés alkalmazott módszerei szé-leskörûek. A legelterjedtebb közelítõ esz-köz ma is a traktor és maga az LKT, amiköztudottan hazai gyártmány. A lófogatosközelítésre mindig nagy az igény. Ezt elsõ-sorban a gyérítéseknél alkalmazzák, mivelkíméletes, emellett viszonylag olcsó. ASzlovákiában kitermelt faanyag 6 százalé-kát ma is lovakkal közelítik. Érdekesség-nek számít, hogy egyes helyeken – példá-ul a Polyánán, Szalatnya (Vrch. Slatina)közelében – még ökörfogatokat is hasz-nálnak. Ez szintén olcsó és kíméletesmegoldás lehet, emellett méretesebb állo-mányokban is alkalmazható. Elterjedõbenvannak a drótkötélpályák (alkalmazásukaránya ma 8 %), ami az átlagos terepviszo-nyok ismeretében valóban indokolt.

Az utóbbi két évtizedben az erdõter-vi fakitermelési lehetõség országosanévi 5,2 millió köbméterrõl 7,2 millió

köbméterre nõtt. A lehetõségek idõsza-kos növelését a jelentõs arányban lévõközépkorú erdõk nagyobb növedékeindokolja. Emellett az éves fakitermelésvolumene is folyamatosan növekedett,1995-tõl – a kényszerû egészségügyitermelések miatt – a megemelt üzem-tervi lehetõséget is meghaladja.

A lucos állományok jellemzõen bete-gek, sok helyen pusztulóban vannak. Aprobléma erdõvédelmi szempontbólóriási feladatok elé állítja a szlovák er-dészeket, jelentõs gazdasági problémátvetítve elõre.

A fakitermelést az utóbbi fél évtized-ben alapvetõen meghatározzák a szél-döntések és a szúfélék okozta károk.

A kalamitásokkal érintett faanyag fel-dolgozása egyre nagyobb erõket veszigénybe. Gyakran, sokszor indokolatla-nul akadályozzák a munkálatokat a ter-mészetvédelem hivatalai és a polgáriszervezetek, ezzel fokozva a károkat,egyben a gondjainkat is.

VadgazdálkodásNapjainkban Szlovákia területén 1826 va-dászatra jogosult szervezet – ebbõl 38 ön-álló vadaskert és fácános – mûködik. A va-dászterületek átlagos nagysága folyamato-san csökken: 1990-ben még 3400 hektárvolt, ma alig haladja meg a 2400 hektárt.

Az állami erdészet 136 vadászterüle-ten, összesen 512 ezer hektáron vad-gazdálkodik, ami Szlovákia vadászterü-leteinek 11,5 százaléka.

A vadállomány jelentõs részét az õs-honos nagyvadfajok – az õz, a szarvasés a vaddisznó – teszik ki, ezenkívülelõfordul még a muflon és a dám. A fá-cán, a fogoly és a mezei nyúl állományaitt is csökkent. A ragadozók közül ismételterjedõben van a medve, a hiúz és afarkas. Vadászatuk szigorúan szabályo-zott – a nyilvántartás szerint 2007-benaz engedélyezett 67 medvébõl 34-et,ezenkívül 86 farkast lõttek ki.

Jelenleg a törvényhozás új vadászatitörvényen dolgozik.

Oktatás és kutatásA selmecbányai erdészeti fõiskola elköl-tözése után Szlovákiának nem volt erdé-szeti felsõoktatási intézménye. Dolgoz-tak egy mûszaki fõiskola megalapításánPozsonyban (Bratislava), melynek részelett volna az erdészeti fakultás – ezek vé-gül csak tervek maradtak. A szlovák er-dõmérnök-jelöltek Prágában (Praha)vagy Brünnben (Brno) végezhették ta-nulmányaikat. A csehszlovák parlamentegy 1937. évi törvényben jóváhagyta egymûszaki fõiskola megalapítását Kassán(Kosice). A bécsi döntés miatt azonbanez már nem valósulhatott meg, így a fõis-kola Eperjesen (Prešov) és Turócszent-mártonon (Martin) keresztül, végül Po-zsonyban „kötött ki”, így – a szlovák mû-szaki fõiskola részeként – ide került azerdészeti fakultás is.

1946-ban a fõiskola erdészeti és me-zõgazdasági szakosztályából alakítottákmeg Kassán az Erdészeti és Mezõgazda-sági Fõiskolát.

A fõiskola alapító rektorává SamuelKriska professzort nevezték ki. Késõbb,1949-ben az erdészeti tanszéken belülmegszervezték a faipari szakosztályt. Ezenaz alapon alakult meg az 1952/53. tanév-ben Zólyomban (Zvolen) az Erdészeti ésFaipari Fõiskola, így véglegesen kialakultaz erdészeti felsõoktatás szervezete.

Az egykori selmecbányai fõiskolaépületében erdészeti szakközépiskolátalapítottak 1919-ben, tehát ez az intéz-mény az idén 90 éves!

1919-ben a kutatóintézet is megújítottaa mûködését Selmecbányán. 1947-benmegalakult az Erdészeti KutatóintézetekIgazgatósága, melynek székhelyét 1964-ben áthelyezték Zólyomba. Ezzel Zólyomlett a szlovák erdészeti oktatás és a tudo-mányos kutatás székhelye. Selmecbá-nyán, a kutatóintézet felújított épületébenma az Erdõvédelmi Szolgálat mûködik.

Íme, vázlatosan a szlovák erdészetkialakulásának története, annak legfon-tosabb fejezeteivel. Kollégáimmalegyütt örülnénk, ha még inkább felkelt-hetnénk a magyarországi erdészek ér-deklõdését a munkánk iránt!

Írásommal szeretnék figyelmet irá-nyítani az Országos Erdészeti Egyesület140. Vándorgyûlésére is, melynek –1864 és 1900 után immár harmadszor –2009-ben ismét Selmecbánya ad ott-hont, a szlovák erdészek nélkülözhetet-len közremûködésével.

Bakay Lászlóerdõmérnök, Szlovákia

A fafajok állományainak megoszlása változatos


Nemcsak Magyarországon, de az egészvilágon súlyos veszélyt jelent az erdõk-re nézve a törvénytelen fakivágás, mi-vel annak eredménye erdõk eltûnésevagy minõségének romlása. Erdõöko-rendszerek, állat- és növényfajok tûn-nek el miatta. Az Európai Unió, amely avilág egyik legnagyobb fafelhasználója,a múlt héten végre lépett annak érdeké-ben, hogy szigorú szabályokat léptes-sen életbe az illegális fakitermelés és -vágás visszaszorítására.

Az Európai Parlament úgy döntött,hogy kitiltja a törvényellenesen kiter-melt fát az európai piacokról. A testületáltal elfogadott döntés értelmében a fa-kereskedõknek tájékoztatást kell adni-uk minden olyan fatermékrõl, amellyelaz Európai Unió bármely tagországánakpiacán kereskednek. „Az illegális faki-termelés az értékes trópusi erdõk nö-vekvõ pusztításának fõ okozója, és érté-kes bevételi forrástól fosztja meg a helyiközösségeket” – mondta Anke Schul-meister, a WWF Természetvédelmi Vi-lágszervezet erdõpolitikáért felelõstisztségviselõje.

Az Európai Parlamentben a nép-párti-kereszténydemokrata frakciónevében a témában felszólaló OlajosPéter kijelentette, hogy a trópusi er-dõk mellett különösen fontosnak tart-ja a Kelet-Közép-Európában zajló er-dõirtás megállítását, valamint a fa-

anyagok, illetve a fából készült termé-kek esetében a szigorú fenntartható-sági kritériumrendszer felállítását.Zöldközbeszerzésekre és fenntartha-tósági kritériumokra van szükség amegújulóenergia-teremléshez felhasz-nált fa és egyéb biomassza tekinteté-ben, mondta, és hozzátette: a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésébõlszármazó aukcióbevételek egy részétaz erdõirtás megállítására kell fordíta-ni. Dicsérte, hogy a téma jelentéstevõ-je az ellenõrzés szigorúságára és haté-kony büntetõrendszer kialakításáratörekszik, és arra, hogy ellenõrzõszerveket állítsanak fel, valamintolyan pénzbüntetéseket alkalmazza-nak, amelyek valóban tükrözik a kör-nyezeti kár megtérítésének nagyságát.Olajos még elmondta, hogy jelenlegévente közel 13 millió hektár erdõ tû-nik el.

A fa iránti növekvõ keresletre jellem-zõ, hogy – egy friss ENSZ-jelentés sze-rint – Európában a papíripari termékekiránti kereslet 2030-ra 80 százalékkal nõmajd. A WWF nyilvánosan sürgette azEurópai Unió mezõgazdasági tanácsát,hogy a júniusban Luxemburgban tar-tandó ülésén támogassa az Európai Par-lament állásfoglalását, és szavazzonmeg szigorú törvényt az illegális fake-reskedelem megállítására. Ha a mezõ-gazdasági miniszterek akkor az Európai

Parlament javaslatát elfogadják, az új in-tézkedések 2010 és 2011 folyamán lép-nek életbe.

A WWF április elején közzétett jelen-tése szerint az európai kormányok nemsokat tesznek az illegális fakivágásmegakadályozására. A vizsgált 12 or-szág közül egyik sem mutatott kielégítõteljesítményt a vizsgált 9 intézkedés te-rületén. A felmérésbõl kiderül: a britkormány védi a leginkább a fákat, azt adán, német és svéd kormány követi.

Az Európai Unió felmérése pedigazt mutatja, hogy ez a kormányzati ha-nyagság egyáltalán nem találkozik aválasztók akaratával, ugyanis a felmé-résben szereplõ országok polgárai 93százaléka tekinti fontosnak azt, hogyaz Európában eladott fatermékeket le-gálisan vágják ki, és így kereskedjenekvelük. Ugyanezen polgárok 92 száza-léka gondolja úgy, hogy európai érvé-nyességû törvénykezést kell bevezetniannak biztosítására, hogy a fát legáli-san vágják ki, és a fatermékeket is ígyforgalmazzák.

Érdekes, hogy a WWF felmérése sze-rint az erdõvédelem terén a legrosszab-bul teljesítõ kormányok olyan országo-kat irányítanak (Portugália, Olaszországés Spanyolország), ahol a polgárok alegfontosabbnak tartják az erdõk és fáklegszigorúbb védelmét.

Lovas István (Magyar Nemzet)

Európa is védi az erdõket és a fákat

Magyarországon a legnagyobb problémaaz illegális fakitermelés. Az elmúlt évek-ben számos eset döbbentette meg a köz-véleményt, mégis mára szinte mindenna-possá váltak a falopások. Emlékezeteseset volt 2007 õszén a Borsod megyei Sa-jólád mellett fekvõ, Natura 2000 oltalomalatt álló, 178 hektárnyi erdõ teljes kiirtá-sa. Az eset kapcsán a Tiszántúli Termé-szetvédõk Társulata beperelte a magyarállamot, és az Európai Bizottság eljárástindított az ügyben. Tavaly õsszel a fõvá-ros XVIII. kerületében a fatolvajok rálõt-tek a kerület határát ellenõrzõ erdõgazda-sági dolgozókra, idén télen pedig Gyürénegy tulajdonosnak figyelmeztetõ lövéstkellett leadnia, mert az erdejében tettenért „favágók” megtámadták. A tolvajokminden fát levágnak, a karvastagságút is,ezzel a növendék fáknak nincs idejükmegerõsödni. Fával manapság már uzso-

rakölcsönt is lehet törleszteni, és akadolyan település, ahol az italmérésben iselfogadják fizetõeszközként. A honi er-dõkbõl évente tízezer köbméter fa tûnikel, értékük több száz millió forintra rúg, atermészetkárosítás és a fa pótlásának költ-sége további több milliót emészt föl. Azuniós törekvésekkel összhangban az újerdõtörvény bevezeti a faanyag szárma-zási igazolási rendszerét, amely lehetõvéteszi majd, hogy ne csak az erdõben le-hessen tetten érni az engedély nélkül fátkitermelõ személyeket, hanem a fakiter-melést követõen, közúti szállítás során,telephelyeken vagy értékesítéskor is. Aszármazási igazolási rendszer mûködteté-sére és az illegális fakitermelés elleni fel-lépés összehangolására szükség van azerdészeti hatóságon belül erdõvédelmiszolgálatok felállítására.

Velkei (Magyar Nemzet)

Hazai körkép Rövid hírekAz ENSZ FAO szervezetének legújabb be-számolója szerint Kínában jelenleg többmint 53 millió hektárnyi mesterséges erdõvan, ami a világ mesterséges erdõinek40%-a. Ezzel Kína az elsõ helyen áll.

Március 12-e a kínai fásítás napja. AZsenmin Zsipao aznap kiadott jelentéseszerint évente több mint 6 millió 600ezer hektárral csökken az erdõsített te-rület a világon, miközben Kínában átla-gosan 4 millió hektárral, vagyis a leg-gyorsabban növekszik a világon.

(Ref.: Belovitz Károly)* * *

Tisztelettel kérem a kedves kollégákat,hogy akiknek van az elmúlt, közel kétévtizedben megjelent Erdészeti Lapok-ból feleslegessé vált példánya, kérem,jelezze a 7570 Barcs, Rákóczi út 11. pos-tacímre, Köszönettel: Katona István er-dõmérnök.


Magyarország 2011 elsõ félévében leszaz Európai Unió legfontosabb döntés-hozó szervének, az Európai Tanácsnakaz elnöke. Az elnökségi poszton, amelyhat hónapig tart, elõre meghatározottsorrendben követik egymást az EU tag-országai. (Innen ered a „soros elnök-ség” kifejezés.)

Az elnökség komoly politikai felelõs-séget és koordinációs munkát jelent. Azelnöklõ ország határozza meg az Euró-pai Tanács napirendjét, vagyis mindenolyan ügy tárgyalását, melyek a közöspolitikák – mezõgazdaság, környezetvé-delem, energia-, kereskedelempolitikastb. – területeit érintik. Ezeken a terüle-teken többnyire konszenzussal, politi-kai megállapodásokkal hoz döntést azEU 27 tagállama. Azonban nemcsak egyuniós szerv munkáját kell irányítani, ha-nem az EU más fontos intézményeivel –pl. Európai Bizottság, Európai Parla-ment – is folyamatosan egyeztetni kell.Ugyanakkor az elnöklõ ország képvise-li az európai közösséget „kifelé”, a nem-zetközi diplomáciai szinten.

Az elnöklõ tagállam befolyást gyako-rolhat az Unió közös politikáira, azokfejlõdési irányára. Az eltérõ tagállamiérdekek összehangolásán, az ésszerûengedményeken keresztül elérendõdöntések közvetlenül több mint 450millió állampolgárt érinthetnek. Az el-

nökségi tevékenység felelõssége ezértóriási jelentõségû.

Az uniós ügyek irányításával járó po-litikai felelõsség vállalása és a koordiná-ciós munka elvégzése a mindenkorikormányzati politika feladata. Egy tag-országban a szakminisztériumok ésmás állami szervek gondoskodnak min-den olyan feladat végrehajtásáról, me-lyek az ország EU-tagságából származ-nak. A kormányzatnak kell arról gon-doskodnia, hogy megfelelõ számú ésfelkészült apparátus, valamint a munká-jukat segítõ háttércsapat álljon rendel-kezésre az elnökség kezdetét megelõzõutolsó évben.

Az elnökségre való felkészülésbenazonban nem kizárólag csak a kormány-zatnak kell részt vennie, hanem a hazai ci-vil élet szereplõinek is. A részvétel megva-lósítása céljából párbeszédet kell kezdemé-nyezni a társadalmi szervezetekkel. Nemszabad megfeledkezni arról, hogy fél évenkeresztül az elnökséget ellátó országra irá-nyul az Unió figyelme. Ez kiváló alkalmatnyújt arra, hogy a hazai agrárium területénmûködõ társadalmi szervezetek összefo-gással, összehangoltan alakítsák a Magyar-országról kialakított nemzetközi képet.

A magyar mezõgazdaság az egyikkulcsfontosságú ágazat és hozzájárul azország felemelkedéséhez. Nemzetköziviszonylatban Magyarország kiemelke-dõen kedvezõ mezõgazdasági termelé-si adottságokkal rendelkezik; a magyaragrárium szerves része az országrólalkotott hagyományos országképnek.

A magyarországi civil agrárszerveze-tek számos elképzelés, újszerû ötletekmegvalósításával járulhatnak hozzá a si-keres magyar elnökséghez és ahhoz acélhoz is, hogy újra a hazai agráriumkerüljön az országra irányuló nemzet-közi érdeklõdés középpontjába.

A tervezést most kell elkezdeni ésegy éven belül, 2010 tavaszára a konk-rét programokat kell véglegesíteni.

Dr. Flamm Benedek LászlóFVM

Készüljünk a magyar EU-elnökségre!

A WWF Magyarország az Élõlánccalszemben támogatja a végszavazáselõtt álló új erdõtörvény-tervezetet,ami a gazdálkodás ellenõrzésénekésszerûsítése mellett olyan termé-szetvédelmi és közjóléti szempont-ból fontos elemeket tartalmaz, ame-lyek elõrelépést jelentenek a mosthatályos erdõtörvényhez képest.

„Ez a törvénytervezet nem tökéletes,de még mindig sokkal jobb, mintha min-den maradna a jelenlegi helyzetben.” –mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyar-ország természetvédelmi igazgatója. –„Ez volt a legjobb kompromisszum, amitel tudtunk érni. Az ennél radikálisabb ja-vaslatok nem jutottak volna el a parla-ment elé, megakadtak volna a különféleérdekcsoportok ellenállása miatt.”

Az elmúlt évtizedekben világszertekomoly szemléletváltozás következett

be az erdõk közjóléti és védelmi szere-pét illetõen, ami új megvilágításba helye-zi az erdõgazdálkodás céljait is. A fa-anyagtermelés mellett kiemelt szerepetkap az erdõk számos szolgáltatása, aszéntárolástól a biológiai sokféleségmegõrzésén át az egészséges életkörül-mények folyamatos biztosításáig. Az újkihívásokra a magyarországi erdõgaz-dálkodásnak is megfelelõ választ kell ad-nia, amire véleményünk szerint az új er-dõtörvény keretei között a jelenleginéltöbb lehetõség nyílik.

Kiemelt fontosságúnak tartjuk a terve-zetben az erdõtermészetességi kategóri-ák bevezetését, valamint a vágásostól el-térõ üzemmódok definiálását. A védelmiés közjóléti rendeltetésû állami erdõkegy részében kötelezõ lesz eltérni a vágá-sos üzemmódtól annak érdekében, hogyott folyamatosan biztosítható legyen azerdõ valamennyi funkciója.

A WWF üdvözli az állami erdõk túl-nyomó részének forgalomképtelenségétbiztosító elõírásokat, amelyek értelmé-ben a társadalom számára kiemelt fon-tosságú erdõterületek nem lesznek a jö-võben privatizálhatók. A szervezet jelen-tõs elõrelépésnek tartja az erdészeti ható-ságon belül az erdõvédelmi õrszolgálatfelállítását. Fontos eleme a tervezetnektovábbá, hogy megteremti a jogi környe-zetet az európai uniós támogatások meg-felelõ elosztásához, ami elsõsorban amagánerdõ-tulajdonosok számára ki-emelt fontosságú. Bízunk benne, hogy atörvénytervezet egyelõre vitatható pont-jai, így a Natura 2000 erdõk kérdése,vagy a civil szervezetek ügyféli jogállásaa jövõben megnyugtató módon rendezõ-dik. A hatósági eljárás egyszerûsítése, re-méljük, hatékonynak bizonyul, és to-vábbra is a megfelelõ erdõgazdálkodáscéljait szolgálja.

A WWF kiáll az új erdõtörvény mellett


(M)ennyit ér az üzemterv?! – teszi fel akérdést – és egyben sommásan (le)mi-nõsítõ határozott választ is ad arra –Szarvas László erdõtulajdonos és erdõ-gazdálkodó az Erdészeti Lapok februáriszámában megjelent írásában. A bíráltüzemtervet készítõ intézmény vezetõje-ként kötelességemnek érzem, hogy –munkatársaim nevében is – reagáljak aleírtakra.

Szakmai körökben köztudott, hogyaz erdõkre készülõ és 10 évente terepifelülvizsgálattal (gyakorlatilag újrater-vezéssel) megújításra kerülõ körzeti er-dõtervek az erdõrészlet faállományá-nak meghatározó paraméterei tekinte-tében az érvénybelépés idõpontjára vo-natkoztatott adatokat tartalmazzák. AzOrszágos Erdõállomány Adattárbanazután ezen kiinduló adatok alapjántörténik meg évente a növedékesítés,azaz a faállomány-adatok aktualizálása,erdészkutatók több nemzedékénekmunkájaként létrejött modelltáblák se-gítségével. Egy-egy erdõrészlet eseté-ben ezt egészíti még ki az erdészeti ha-tóság tudomására jutott fahasználatokátvezetése is.

A gazdálkodó üzemtervének erdõ-részlet-lapjai ezen, az Adattárban azüzemterv kiadásának évében az adotterdõrészletre aktuálisan nyilvántartottadatokat tartalmazzák. A felvételkoriadatok évenkénti aktualizálása feltéte-lezi, hogy a faállomány fejlõdését rend-kívüli események nem zavarták meg.Az erdõt nem sújtotta aszály, hótörés,erdõtûz, nem szaporodtak el károsítók,nem történtek falopások stb.

Az „erdõterv” és „üzemterv” megne-vezések sokak számára azt sugallják,hogy az ezekben szerepeltetett vala-mennyi számadat megbízhatóságaösszevethetõ valamely kimondottanmûszaki tárgyú (például gépészeti vagyépítészeti) tervtõl elvárható pontosság-gal. Az erdõ fái egyedi élõlények, az er-dõ – még a kevés fafajból álló mestersé-gesen létrehozott ültetvényszerû erdõ is– bonyolult életközösség, mely állandóváltozásban van, s ebbõl következõen afaállomány számszerû leírása, fejlõdé-sének prognosztizálása is csak korláto-zott pontosságú lehet. Ezt minden gya-korlati szakember tudja, és az üzemtervfatérfogat-adatait tájékoztató jellegûnektekinti. Nem véletlen, hogy a tõ mellettiszaknyelv a faállományok fatérfogat-meghatározását – legyen az bármilyenmódszerû – csak becslésként emlegeti.

Az a körzeti erdõterv, melynek alap-ján Szarvas úr üzemterve készült, 1999.január elsején lépett érvénybe, ami aztjelenti, hogy a terepi felvételek 1998-ban történtek. A cikkben felsorolt öt er-dõrészletben a fatérfogat-meghatározásmódja egyszerû körlapmérés volt,melynek megkívánt pontossága ±20%.Az erdõtervezés során az öt erdõrészlet-bõl négy törzskiválasztó gyérítés, egypedig egészségügyi termelés és tarvá-gás fahasználati elõírást kapott. Ezeketa beavatkozásokat (a véghasználat ki-vételével) a korábbi erdõgazdálkodó2002. évben engedéllyel elvégezte. Akövetkezõ években az erdõrészletek fa-állományát alkotó középkorú fenyve-sekben (erdei és feketefenyõ) az addigis jelenlévõ gyökérrontó tapló egyreerõsödõ kártétele jelentkezett, mely afolyónövedék erõteljes visszaeséséteredményezte, sõt az is valószínûsíthe-tõ, hogy a véghasználat idõpontjáig azegyre több kipusztult fa miatt az élõfa-készlet csökkenése is bekövetkezett.

Szarvas László 2005-ben került erdõ-gazdálkodói pozícióba, üzemtervét isabban az évben – a körzeti erdõterve-zést követõ 7. évben – rendelte meg éskapta kézhez. Felmerülhet a kérdés,hogy az üzemterv kiadását – tekintettelaz erdõtervezés óta eltelt hosszabb idõ-re – miért nem elõzte meg részünkrõlegy terepi ellenõrzés, melynek nyo-mán, elvégezve a szükséges méréseket,lehetõségünk lett volna a növedékesí-tett fatérfogat-adatok korrekciójára. Saj-nos ilyen jellegû munkákra, még haazok ilyen esetekben indokoltak is len-nének, az erdészeti igazgatásnak kapa-citása és erõforrásai sem 2005-ben nemvoltak, sem napjainkban nincsenek, ésnem nehéz megjósolni, hogy a jövõbensem lesznek.

Az erdõgazdálkodó a szóban forgóerdõrészletek véghasználatát jóváha-gyott erdõgazdálkodási terv birtokában2008-ban hajtotta végre. A 15,16 ha tar-vágásból 13,36 ha üzemtervtõl eltérõvéghasználat volt, melynek engedélye-zését a faállományok már említett rosszegészségi állapota (és nem a vágásérett-ségi mutatója) indokolta. Két erdõrész-letben a véghasználat részterülettel tör-tént. Ezen két részlet összesen 16,76 ha-nyi területébõl az erõsebben károso-dott, tehát az erdõrészletek átlagos fa-térfogatánál nyilvánvalóan lényegesenkevesebb faanyagot adó állományré-szek (6,23 ha) lettek letermelve.

A fentebb kifejtett okok miatt szintebiztosan állítható – és ebben az erdõgaz-dálkodóval egyet is értek –, hogy 2008-ban ezen erdõrészletek faállományánaktényleges fatérfogata és az üzemtervi fa-térfogat eltért egymástól, éspedig azüzemtervi érték volt a nagyobb. De hogya Tény/Terv arány, ahogy a cikkben kö-zölt táblázatban szerepel, csak 39,5 % lettvolna, az erõs túlzás. Munkatársaim – ittmost nem részletezett módon – a gazdál-kodó által közölt nettó kitermelési adato-kat alapul véve kiszámították az érintetterdõrészletek faállományának záródásátés törzsszámát. Ezek területtel súlyozottátlaga 54 %-nak és 376 db/ha-nak adó-dott. Ezen adatok helytállóságát sem a te-rületrõl még a véghasználatok elõtt ké-szült légifotó, sem a vágásterületek jelen-legi képe nem igazolja. A közölt kiterme-lési adatok tehát nem tûnnek valósnak.

Szarvas László kérdezett, én is kérde-zek tõle:

Ha már a két erdõrészletben végzettegyedi fatömegbecslés nyomán tapasz-talta, hogy nincs meg az üzemtervi fa-térfogat, miért alapozta üzleti számítá-sait a többi erdõrészlet esetében mégisaz üzemtervre, amikor az üzemtervtõleltérõ véghasználatok engedélyezésétéppen a faállományok egészségi álla-pota miatt kérte?

Mi a véleménye saját szakirányítójá-ról, aki az elõzmények ismeretében éslátva az erdõk állapotát, három erdõrész-let esetében – csak hogy az engedély mi-nél gyorsabban megszülessen – az éveserdõgazdálkodási tervben fatérfogat-becslés mellõzésével, gépiesen az üzem-tervi adatokat tüntette föl, s a részterüle-tes véghasználatok esetében figyelmenkívül hagyta az állományrészek lényege-sen eltérõ egészségügyi állapotát ?

Tudja-e, hogy az üzemtervben szerep-lõ bruttó fatérfogat a faállomány föld fe-letti kéregben mért összes faanyagát(még a legkisebb ágacskát, fenyõk ese-tében a tûleveleket is beleértve) jelenti,függetlenül attól, hogy a kitermelésnyomán abból mennyit hasznosítanak?

Ennek ismeretében ildomosnak tart-ja-e a feldolgozott és értékesített fa-anyag minden korrekció nélkülimennyiségét összevetni a bruttó köb-méterben kifejezett üzemtervi fatérfo-gattal, és ezt írásában Tény/Terv arány-ként szerepeltetni, megtévesztve a fi-gyelmetlen olvasót?

Biztos benne, hogy a faanyag felvé-telezése minden esetben szabályosantörtént, és hogy minden elszállított fa-anyag felvételezésre került?

Ennyit ér az üzemterv?

(Folytatás a 140. oldalon)


SZOLNYIK CSABA*

Magyarországon a folyamatos erdõ-borítást biztosító természetközeli er-dõgazdálkodási módszerek iránt nö-vekvõ társadalmi igény tovább ösz-tönzi a nem vágásos erdõkezelésiüzemmódok térhódítását. Ezek közüljelentõs szerep jut az erdészeti igaz-gatás által kiemelten támogatott – azerdei ökoszisztémában lejátszódóönszabályozó természeti folyamatok-ra alapozó – szálaló és átalakítóüzemmódoknak, mivel az így kezelterdõk védelmi és közjóléti funkcióikmindegyikét magas szinten képeseka gazdálkodás mellett is betölteni.

Az elmúlt években a szálaló – a rend-szeres, és az erdõ folyónövedékéhez iga-zodó mértékû fahasználatokkal (szála-lás) történõ erdõkezelés, amelynek so-rán az erdõnevelési és a véghasznála-ti/erdõfelújítási idõszakok nem különül-nek el egymástól – és az átalakító üzem-módban – melynek elsõdleges szakmaicélja a vágásos üzemmódról a szálalóüzemmódra való áttérés – kezelt erdõ-területek aránya a vágásoshoz viszonyít-va tovább növekedett. Korlátozó ténye-zõként szerepel az a tény, miszerint afolyamatos erdõborítást biztosító üzem-módok csak abban az esetben alkal-mazhatók, ha a termõhelyi és erdõállo-mány-viszonyok azt lehetõvé teszik.

Az Országos Erdõállomány Adattáradatai alapján 2004-tõl mintegy 8350 haszálaló, 2005-tõl pedig 12 150 ha átala-kító üzemmód került bevezetésre a kör-zeti erdõtervezés során. Jelenleg a fo-lyamatos erdõborítást biztosító erdõke-zelési üzemmódok összterülete eléri a20 500 ha-t.

Az alábbiakban az adatok továbbifeldolgozása során szerzett tapasztala-tokat és értékeléseket szeretnénk közreadni és megosztani.

Az 1. ábrán a szálaló és átalakítóüzemmódok összterületét tüntettük felévenkénti bontásban. A kimutatás sze-rint az évenként tervezett szálaló üzem-mód minden egyes évben meghaladtaaz 1700 ha-t. Az átalakító üzemmódbantervezett területek összege stabilan4000 ha körüli értéket mutatott az egyestervezési években.

Fontos kiemelni, hogy a nem vágá-sos üzemmódba tervezett területeknem oszlanak el egyenletesen vala-mennyi megyei erdészeti igazgatóságközött (ez érthetõ is a különbözõ adott-ságok – klíma, termõhely, faállománytí-pus – miatt).

Éppen ezért az egyes igazgatóságokezen két üzemmódba tervezett területei-nek összesített adatai meglehetõsen vál-tozatos képet mutatnak. A 2. ábra igazga-tóságonként és évenként mutatja be a fo-lyamatos erdõborítást biztosító üzemmó-dokban tervezett területeket. A sávozottoszlopok minden esetben a szálaló, míg asötét oszlopok az átalakító üzemmódokterületi értékeit szemléltetik. Három igaz-gatóság esetében (Somogy, Bács-Kiskun,Hajdú-Bihar megyei MgSZH EI) ezenüzemmódok egyikébe sem történt beso-rolás a vizsgált idõszak alatt.

Tovább vizsgálva és az igazgatósá-gok erdõtervezési részlegeinek tervezé-si adatait összesítve, a különbségek job-ban szemléltethetõk (3. ábra). Azoknálaz erdõtervezési részlegeknél, ame-lyeknél kis területen volt igény ezenüzemmódok tervezésére (többnyire az50 ha alatti tömböket alkotó erdõrészle-tek esetében), inkább a szálaló üzem-módot preferálták. Ennek fõ oka lehet aszálalást lehetõvé tevõ megfelelõ faállo-mány és korosztályviszonyt mutató te-rületek országos szintû aprózódása,mozaikossága. Az egri és váci erdõter-vezési részleg esetében elsõsorbannagy területû, összefüggõ területi egy-ségek kialakítása történt.

Az 1. táblázatban azoknak a körze-teknek és erdészeteknek a felsorolásáttettük meg, amelyeknek a 2004-2007.közötti tervezési idõszakban a szálaló

Egyre nagyobb teret nyer hazánkban afolyamatos erdõborítású erdõkezelés

* MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezõ Osztály

1. ábra. A szálaló és átalakító üzemmódba tervezett területek (ha) évenkénti és összesen bontásban

1. táblázat. Tervezési egységek 500 ha-t meghaladó szálaló és/vagy átalakító üzemmódba tervezett területtel


és/vagy átalakító üzemmódban terve-zett területe meghaladta (nem egybe-függõen) az 500 ha-t. Ezekre a Fõvárosiés Pest megyei, a Veszprém, Vas, Zalaés Heves megyei MgSZH ErdészetiIgazgatóságán került sor.

Az Országos Erdõállomány Adattár-ból származtatott, a szálaló üzemmódbatervezett erdõterületek faállománytípu-saira vonatkozó adatok szerint megálla-pítható, hogy a szálaló üzemmódban azárnytûrõ fafajok alkotta állományok ajelentõsebb területûek, így a bükkösök,

2. ábra. A megyei MGSZH Igazgatóságok által tervezett szálaló és átalakító üzemmódok adatai az Országos Erdôállomány Adattár alapján

2. táblázat. A szálaló és átalakító üzemmód 15 legnagyobb területtel bíró faállomány típusa

3. ábra. A szálaló és átalakító üzemmódok összesített területei (ha) a Megyei MGSZHErdészeti Igazgatóságok erdôtervezési részlegeinél


a bükkös-gyertyános-kocsánytalan töl-gyesek, valamint a gyertyános-bükkö-sök. Az átalakítással érintett erdõterüle-tek faállományát zömében cseresek éskocsánytalan tölgyesek (kocsánytalantölgyes-cseres, cseres-gyertyános-ko-csánytalan tölgyes, cseres-kocsánytalantölgyes) alkotják. A 2. táblázatban aszálaló és átalakító üzemmód alapjánfolytatott erdõkezelési módszerrel érin-tett tizenöt legnagyobb területtel bíró fa-állománytípust mutatjuk be. Az Orszá-gos Erdõállomány Adattár (2008. no-vember 14-i állapot) adatai szerint amintegy 8350 ha szálaló üzemmódbólmindössze 1347 ha (16%) található ma-

gántulajdonban, a 12 150 ha átalakítóesetében pedig ez az arány 7 %, amicsupán 820 ha-t jelent. A 4. ábra a ma-gántulajdonú erdõkre tervezett nem vá-gásos üzemmódok megyénkénti elosz-lását szemlélteti, rendre szálaló és átala-kító üzemmód sorrendben.

Az átalakító és a szálaló üzemmódoktervezésében a gazdálkodói akarat játszaa fõszerepet, mivel e nélkül eredmé-nyes és szakszerû munka a folyamatoserdõborítással kezelt erdõkben nemvárható el.

A 2004-2007. közötti erdõtervezésiévek adataiból kimutatható, hogy aszálalás 74 %-a, míg az átalakító üzem-

mód 89 %-a védett természeti területenlévõ erdõkben került tervezésre. A nemvédett területeken történõ elõírásokra aközjóléti funkciót is ellátó üdülõterüle-teken, parkerdõkben, valamint víztáro-zók környezetében került sor. Ugyan-akkor mind gyakrabban fordul elõ az azeset, hogy a viszonylag kis területtel bí-ró magángazdálkodó maga kéri az er-dõterületére az üzemmód-váltást, fa-használati elõírásként pedig a szálalást.Ezeknek az eseteknek a gyarapodásakét okra vezethetõ vissza. Az egyik azún. „háztáji gazdálkodás” gyakorlásá-nak kívánalma, ami köztudottan azt je-lenti, hogy az erdõgazda csak saját fel-használásra szeretne termelni, általábancsak annyit, amennyit az adott évbensaját céljaira felhasznál. A másik ok,hogy a szakszerû szálalás folytatása so-rán nem keletkezik felújítandó üres vá-gásterület, így a hagyományos vágásosüzemmóddal szemben jelentõs felújítá-si és ápolási költség takarítható meg.

Megítélésünk szerint a nem vágásosüzemmódok arányának növekedése vi-tathatatlan jele a természeti folyamatok-ra alapozott erdõgazdálkodás térnyeré-sének, mely tendencia a jövõben várha-tóan tovább erõsödik.

4. ábra. A szálaló és átalakító üzemmódba tervezett, magántulajdonban lévô erdôk eloszlásamegyénként

Az 1944. december 18-i bombatámadássorán sok bomba hullott a Sörházdombrais, fõleg a körút felé esõ részére. Csak atetõn álló feketefenyves vészelte át a tá-madást, ami ma is áll a volt kilátó környé-ki területen. A domb nagyobb részét luc-fenyves borította, s ennek jelentõs száza-léka találatot kapott vagy megsérült. A ki-dõlt vagy széttördelt fák, a bombakráte-rek évekig a helyszínen maradtak, de afaanyag egy részét a környékbeli lakókidõközben feldarabolva elvitték onnan, akráterek pedig éveken át éktelenkedteka domboldalon. Az elvitt faanyagot fõlegtüzelésre használták fel, de annak egy ré-sze egyéb célt is szolgálhatott. Ez az er-dõrész azonban 1948 õszéig gyakorlati-lag csaknem a senki földje volt.

Akkor még ez a terület Sopron várostulajdonát képezte, nem tartozott a sopro-ni erdõgondnoksághoz. A városnak elsõ-sorban a romok eltakarításáról kellettgondoskodnia, továbbá az újjáépítés, alerombolt és kifosztott üzemek helyreállí-tása, beindítása, az élelmezés elfogadhatóbiztosítása volt az elsõdleges feladata.

1948 õszén végre a városközeli erdõkrendbehozatalára is sor kerülhetett. Mi-

vel a Tanácsnak akkor még nem volt er-dõmérnök, sõt erdész alkalmazottja sem,a Tanulmányi Erdõgondnokságtól kértsegítséget. Tamás József fõtanácsos ésSárkány Jenõ fõmérnökön kívül, akikmár az idõsebb korosztályhoz tartoztak,én voltam az egyetlen fiatal, mindenreelszánt, végzett erdõmérnök, s így enge-met kértek fel a sörházdombi munkákirányítására, elvégeztetésére. Nagy lelke-sedéssel fogtam hozzá ehhez az elsõ ön-álló és felelõsségteljes munkához, meg-terveztem a kitermelést, és szinte parker-dõszerûen az erdõsítést.

1948 õszén fõleg fahasználati mun-kákat végeztünk. Elõször a még meg-maradt kidõlt, csúcs- és törzstörött fá-kat, majd a szúkárosítás miatt kiszáradtvagy száradó lucokat termeltük ki, s vé-gül a fertõzést, illetve a szúk kirepülésétjelzõ, de még zöld példányokat is kiter-meltük. Abban az évben a Sopron kör-nyéki erdõkben már nagy volt a szúkár.

A fakitermelést alkalmi fakitermelõmunkások végezték,akik virradattól söté-tedésig dolgoztak.Naponta jártam ki a

területre – kora reggel és délután –, ek-kor kijelöltem a kivágandó törzseket, kö-zöltem az elvégzendõ feladatokat, ellen-õriztem a végrehajtott munkákat. Nap-közben a munkák menetét egy felügye-lettel megbízott személy végezte. A kiter-melt faanyagot minden nap számbavet-tük, s az akkori igényeknek megfelelõnhossztoltuk. Mivel akkor még csak kéziszerszámok voltak, a csaknem 500 m3 fa-anyagot mintegy 2 hónap alatt dolgoztafel a 10 fakitermelõ munkás, s annak egyrészét eladva azonnal elszállíttattuk.

Az erdõsítési munkákat részben márõsszel, de fõleg a következõ év tavaszánvégeztük el. A terület DK-i sarkán, aholkénytelenek voltunk tarvágást alkalmaz-ni, már 1948 õszén, novemberben vörös-tölgy-makkot vetettünk. A területen a fel-sõ útra merõlegesen kitûztük m-enként asorokat, s az egész területet 10x10 m=100m2-es parcellákra osztottuk. Az erdõsítéstsakktáblaszerûen hajtottuk végre. Min-den második parcellába vöröstölgy-mak-kot vetettünk, s a következõ év tavaszán– parcellasoronként felváltva – erdeife-nyõt és feketefenyõt ültettünk.

Sörházdomb


Mind a makkvetés, a fenyõültetés na-gyon jól sikerült, s az elsõ néhány évenkeresztül a sakktáblás elrendezõdés na-gyon jól érvényesült. De késõbb változotta helyzet. Én csak az erdõsítések befeje-zéséig kaptam a megbízatást, s az erdõsí-tések ápolására nem fordítottak komo-lyabb gondot. A vöröstölgy erõteljesebbkezdeti növekedése felülmúlta a két fe-nyõ növekedését, s a határvonalak men-tén az elárnyalt erdei- és feketefenyõ fo-kozatosan lemaradt. Az elmaradt segítségmiatt a vöröstölgy késõbb az egész terü-letet eluralta. Tény azonban, hogy a par-cellák a sakktáblás elegyítéshez túlságo-san kicsinyek voltak.

A következõ év márciusában elkez-dõdött az egész terület beerdõsítése, ahiányok pótlása. Mintegy 30 000 db cse-metét ültettünk el a tavasz folyamán. Ameghirdetett munkafelhívásra jelentke-zett mintegy 20 fõ, fõleg B-listázott ka-tonatiszt, elõfelvételit nyert egyetemihallgató és néhány környékbeli lakó.

Az erdõsítések során fõleg erdeifenyõtültettünk, de más fafajra is sor került. ASörházdomb tetõ közeli, nyugati oldalára,ahol elõzõleg fõleg akácsarjak voltak, idõ-sebb, már suháng méretû (2-3 m-es) er-deifenyõt ültettünk. A városi mérnöki hi-vatal vezetõje, Boronkai Pál fõrménökajánlotta, hogy a Brand-majorban, a voltcsemetekert helyén, van vagy 250 db idõ-sebb erdeifenyõ-fácska, amit talán még ellehetne ültetni. Elvállaltam a kétes felada-tot, s elültettük ezeket az erdeifenyõ-fács-kákat a kitermelt akácsarjak helyére. A

legjobban dolgozó, fõleg idõsebb embe-rekkel, az utcafásítás során alkalmazottnagygödrös módszerrel, elültettük ezeketa fácskákat, sõt gödrönként egy-egy vö-dör vizet is felhasználtunk, amit a közelikerti vízcsapokból hordtak a dolgozók. Akilátó alatti átszelõ út felsõ oldalára szelíd-gesztenyét, a letarolt keleti végére – még’48 õszén – vöröstölgy-makkot vetettünk.Minden pad két oldalára hamisciprustvagy simafenyõt, a sakktáblás parcellanyugati sarkára 6 duglászfenyõt, a Princz-pihenõ elé két-két db tiszafát és simafe-nyõt ültettünk. Az uszoda felõli dombol-dalra elõbb jegenyefenyõ, majd erdeife-nyõ került, de van a területen japánakácés ezüstjuhar is.

Kitûztünk két új utat és egy erdeiösvényt is. Az egyik út a Szabadság út fe-lõl indul el – a szemben levõ erdõrészbejárati út ellenében – és kis ívben ka-nyarodva ráfut a felsõ átszelõ útra. Ezt aszakaszt egyébként a közönség márelõbb alaposan kitaposta, s így természe-tes volt, hogy mindezt figyelembe vettük.Az ösvényt kiszélesítettük, lekavicsoztuk,a két oldalára kislevelû hársat ültettünk.Az utat ma sokan használják, a hársakegy része meg is maradt.

A felsõ átszelõ útról a kilátó felé egyegyenes utat tûztem ki, lekavicsoztat-tam, s az alsó szakaszának két oldaláraezüstjuhar került. Ez látható ma is.

Az ösvény a felsõ átszelõ útról indult eldél felé haladva, a sarkon álló (ez a rész azuszoda elõtti erdeifenyves mögött van)padhoz vezetett, majd az emlékmû felett

(régen itt volt a turulmadár) a körútra le-futva haladt. Ezt a két utat és az ösvényt azarra járók ma is szívesen használják.

A Sörházdombot bejárva megállapít-ható, hogy a tetõn álló feketefenyves, anyugati, kevésbé bombázott, fõleg töl-gyes rész és a körút melletti idõsebb,szintén tölgyes szakasztól eltekintve, azegész terület állománya az 1948 és1949-es erdõsítés eredménye.

Meg kell említenem azonban, hogy apadok két oldaláról az odaültetett fae-gyedek jó része eltûnt, a duglászfenyõtnéhány év után karácsonyfának lenya-kalták, de a Princz-pihenõ elõtt egy si-mafenyõ és egy tiszafa ma is áll.

Mindezt azért írtam le, mert tudomá-som szerint pontos üzemtervi adatokezekrõl nincsenek, de a sörházdombimunkákról mind ez ideig tõlem semkértek még pontosító adatokat. Habárjelenleg Gödöllõn élek, nem szeretném,ha mindezek feledésbe mennének.

Dr. Jereb Ottó

(Folytatás a 136. oldalról)Tudja-e, hogy az üzemterv egy er-

dõrészletrõl még elegyetlen faállományesetében is negyvennél több adatot tar-talmaz? Nem túlzás-e ezekbõl egyet –a fatérfogatot – kiragadva, az egészüzemtervet gyenge használati értékû-nek minõsíteni?

A parlament elõtt lévõ új erdõtör-vény-tervezet szerint az üzemterv meg-szûnik, s helyébe egy, az erdõtervezéslezárultával a hatóság által kiadandó er-dõterv-határozat lép, melyet minden er-dõgazdálkodó – ha kéri, ha nem – megfog kapni, és talán még fizetnie sem kellérte. Az ebben szereplõ fatérfogat-ada-tok a felvételkori adatok lesznek, s így afaállományok fejlõdésének anomáliáimiatt bekövetkezõ növedékesítési pon-tatlanságok a jövõben már nem tévesz-tik meg a gazdálkodót.

Spiegl János Bács-Kiskun Megyei MgSzH

Erdészeti Igazgatóság

Újra közmunkaprogram indul a Me-cseki Erdõgazdaság területén: atöbb mint 100 milliós program szá-zötven embernek ad munkát.

Összesen 154 ember vesz részt ab-ban a 112 milliós költségvetéssel indulóprogramban, amelynek célja a foglal-koztatottság javítása. A közmunkaprog-ramban résztvevõk 40%-a hosszú idejeállástalan, rendelkezésre állási támoga-tásban részesülnek a lakhelyük szerintiönkormányzatoktól.

A résztvevõk közül huszonegyenOKJ-s képzésen vesznek részt Pécsen,ahol motorfûrész-kezelõi és fakiterme-lési gépkezelõi vizsgát tesznek. A kép-zést a Somogyi Térségi Integrált Szak-képzõ Központ Közép- és SzakiskolaDráva Völgye Középiskolája, Barcsszervezi és bonyolítja.

A foglalkoztatottak a Mecseki Erdé-szeti Zrt. öt erdészeténél (Árpádtetõ,Sellye, Szigetvár, Sásd, Pécsvárad) fog-nak erdõmûvelési munkákat végezni. Atársaság a program idejére munkaruhát,közlekedési támogatást, étkezési utal-ványt, orvosi ellátást biztosít az ideigle-nes munkavállalók számára; a dolgozók10%-a a program befejezése után 3 hó-napos továbbfoglalkoztatáson veszrészt, amit a részvénytársaság saját for-rásból fedez.

* * *A program teljes, 112,75 millió Ft-os

költségvetésébõl 35 milliót a Szociálisés Munkaügyi Minisztérium ad, a tulaj-donos a Magyar Nemzeti VagyonkezelõZrt. 55,2 millió Ft-ot, míg az erdészetitársaság a fennmaradó önrészt, 22,55millió forintot biztosítja.

Németh Rudolf

Megjelent a „Kapocs” 48. száma,mely, mint köztudott, a kanadai diví-zió idõszakos közleménye. Sajnos, ahátsó borítón felsorolt teljes névsor-ban egyre több név mögött tûnik felkét évszám. A még élõk jelentetikmeg a lapot, melyben – koruknál fog-va – jórészt visszaemlékezések, életu-tak, életpályák olvashatók. Tanulsá-gos valamennyi, gratulálunk a szer-kesztõnek, Rétfalvi Lászlónak.

Százmilliós közmunka


Új tanösvényt avattak ma a gemenci er-dõben Keselyûsnél. A „Hogyan lesz itterdõ?” program keretében általános is-kolások is részt vettek az „Õcsény 30C”erdõrészlet felújítási munkálataibanmúlt év õszén. Idén a Gemenc Zrt. szak-emberei a munkálatokat egy tanösvénykialakításával folytatták. Az elkészült újismeretterjesztõ sétautat – kapcsolódvaa Hollós László emlékévhez – a 150 éveszületett híres gombász tiszteletéreavatták fel.

Hollós László életrajza1859. június 18-án, Szekszárdon szüle-tett.

Elemi iskolába Szekszárdon járt. Kö-zépiskolai tanulmányait, különbözõ vá-rosokban (Székesfehérváron, Kalocsán,Baján és Pécsen) végezte, 16 évesenpedig a budapesti mûegyetem elõkészí-tõ osztályába járt.

1877-1880-ig a József-mûegyetemenés a budapesti tudományegyetemenvegytant (kémiát) és természettant (fizi-kát) hallgatott, az egyetemi évek alattállami ösztöndíjjal Bécsben is tanult.1882-ben tanári vizsgát tett.

1881-1887 között nevelõi állást vál-lalt az ország különbözõ részein. 1887-ben Jászmonostoron Fáy Dezsõ család-jánál volt alkalmazásban. Ebben az idõ-ben jelent meg a Cserey-féle növényha-tározó, ami kedvet adott Hollósnak anövényhatározáshoz. A kastélyparkbanés a közeli hegyekben 700 virágos nö-vényt gyûjtött és határozott meg.

1887-ben beiratkozott a budapestitudományegyetemre, hogy természet-tanból szerezzen diplomát, de a földrajzszakot is elkezdte. 1892-ben doktori ok-levelet szerzett növény-, ásvány- ésvegytanból. A földrajz diplomadolgoza-tát ugyan elkészítette, de tanári vizsgátnem tett le és felhagyott az oklevelekhalmozásával.

Az 1890-es években kémiai, régészeti,növénytani és geológiai tanulmányai je-lentek meg tudományos lapokban. Szép-irodalommal is próbálkozott, novelláit aKecskemét c. lapban publikálta.

1895-ben Kecskemét város mono-gráfiájába Hollós a geológiai viszo-nyokról szóló és a növénytani fejezetetkészítette el, illetve közremûködött azállattani fejezetnél is. A növénytanirészt évek óta folytatott kutatásai alap-ján írta meg. Ehhez a tanítványai általhozott és a saját útjain talált gombákat isösszegyûjtötte. A több mint 200 darabot

elküldte Hazslinszky Frigyesnek, az or-szág legismertebb gombaszakértõjénekEperjesre. Hollós László figyelme ezu-tán – Hazslinszky hatására - a gombákfelé fordult és minden mást abbahagyvaennek a tudománynak szentelte egészéletét.

1897-ben tervbe vette a pöfeteggom-bák rendszerbe foglalását. A pöfeteg-gombák hazai monográfiáját ötéves ku-tatómunka után 1903-ban, Magyaror-szág Gasteromycetai címmel jelentettemeg, kötetének illusztrációit saját magakészítette. 1904-ben mûvét németül iskiadták. Munkája elismeréséül a Ma-gyar Tudományos Akadémia levelezõtagjává választotta.

1905-ben a Magyar TudományosAkadémia megbízta Magyarország föld-alatti gombáinak gyûjtésével és feldol-gozásával. Hollós maga járta az orszá-got és gyûjtötte a gombákat. Az addigismert hazai fajok számát 16-ról 68-ra

emelte. A tudományos megfigyelésekmellett a szarvasgombák gyakorlati ér-tékét is méltatta.

1911-ben jelent meg összefoglalómunkája, mely a Magyarország földalat-ti gombái, szarvasgombaféléi címetkapta.

1911-ben Kacsóh Pongrác, a kecske-méti fõreáliskola igazgatója felszólítottaHollós Lászlót, hogy az európai hírûgombagyûjteményét vigye el a szertár-ból, mert azt tanteremmé akarja átala-kíttatni. A tudós ezen annyira elkesere-dett, hogy gombáit ez év nyarán eléget-te, és a szemétre dobta. Az esetbõl or-szágos felháborodást keltõ ügy lett. Amegkeseredett tudós tanár pedig nyu-galomba vonult, eladta könyvtárát ésvisszaköltözött Szekszárdra. 1912-ben akultuszminiszter elismerése jeléül cím-zetes igazgatónak nevezte ki, tanártár-sai búcsúlevelet intéztek hozzá. Hollós4800 darabos természetrajzi gyûjte-ményt ajándékozott az egykori iskolájá-nak és 2000 forintos alapítványt alapí-tott a botanikából legeredményesebbdiákok számára.

Szekszárdon visszavonultan élt, dehamarosan újra növénytani és gombá-szati cikkeket publikált. 1913-ban jelen-tette meg a Kecskemét vidékének gom-bái címû, több mint 20 év kutatásátösszefoglaló munkáját. A szülõvárosá-ban végzett munka eredménye az Újgombák Szekszárd vidékérõl 1926-ban,majd 1933-ban a Szekszárd vidékénekgombái.

1940. február 16-án hunyt el Szek-szárdon.

Forrás: http://www.szekszard.hu/hollos_laszlo_emlekev/hollos_laszlo

Baricz Árpád

Tanösvényavatás Gemencben


Zsúfolásig megtelt a hajdani Nö-vénytani Tanszék elõadóterme, aholaz ott hallgatók és vizsgázók nosztal-giával gondolhattak az elmúlt diáké-vekre, ugyanis – nagyon helyesen –a régi padsorokban hallgattuk BarthaDénest, az utódot. Egykor munkatár-sai, Gencsy László, Vancsura Rudolfemlékeztek munkásságára. IllyésBenjamin a hallgatók nevében eleve-nítette fel lebilincselõ elõadásait.Mégis, a sok visszaemlékezés közülleánya, Klára fogalmazta meg sze-mélyiségének igazi varázsát. Avisszatekintések után Csiszár Ágnesés Király Botond docensek tartottakelõadást.

Emlékezés Nemky ErnõreNEMKY ERNÕ szerény, rendkívül fe-gyelmezett, nagyon tehetséges, csön-des ember volt. Otthon nagy tekintély-nek örvendett, elég volt az ígérete an-nak, hogy „megmondom édesapának”és a sorok máris elrendezõdtek a gye-rekszobában.

Nagymarosi erdõgondnok idejébentéli estéken gyakran hegedült. Ezenki-vül azonban csak felnõtt korunkbanhallottunk arról, hogy milyen kiválóanatletizált. Ha egy hosszadalmas beteg-ség közbe nem jön, valószínûleg részt-vehetett volna az 1932-s olympián .Azttudtuk, hogy jól tanult a gimnázium-ban, de azt amit a temetésére össze-szaladt volt iskolatársak elmondtak,hogy évekig emlegetett példaképevolt mindnyájuknak, nem. Azt sem,hogy az iskola ma is egyik legsokolda-lúbb, legtehetségesebb diákjakénttartja számon, amibe belefogott, ab-ban mindenben kimagaslóan eredmé-nyes volt.

Nagymarosi erdõgondnok idejébenha a feladat megengedte a két lóerõsgondnoki fogaton elvitt magával. Így el-mondhatom, hogy jártam és emlékszemZebegényben a Gründl rét környéki

öreg erdõkre, és talán az egyetlen va-gyok, aki tudja, hogy az ötven év körü-li mai erdõben ugyanazon lágy szárúnövények találhatók.

Az erdõgondnoki munkát nagyonszerette, azonban amikor 1949 elején aNagymarosi Gondnoksághoz is teljesenszakképzetlen káder ellenõrt neveztekki, állást változtatott. A községi párt-szervezettel folytatott viták mellé ezmár túl sok volt.

A család együtt ebédelt mindennap. Ez alatt számoltunk be a napköz-ben velünk történtekrõl és beszélget-tünk mindenfélérõl. Itt hangzottakmindig el az olyan magyarázatok,hogy kislányom, miért nem illik a Vár-kerületre sétálni menni. Hogy bármi istörtént az iskolában, a tanárnak megintigaza volt, mert…

Sopronban esténként gyakran diktáltédesanyánknak, aki elsõ osztályú gép-és gyorsíró volt. És az este gyorsírássalleírtakat másnap napközben áttettegépre, ami az erdészeti kifejezések vo-

natkozásában sem okozott nehézséget,mert házasságuk elõtt az erdészeti ál-lamtitkár titkárnõje volt Így készült többjegyzet, a kandidátusi disszertáció elsõváltozata stb.

Soha, egyetlen alkalommal nem for-dult az elõ, hogy az elõadások elõtti es-tén a már sokszor leadott tananyagrólkészített jegyzeteit, vázlatát ne néztevolna át.

Megtanult angolul. Folyamatosan ta-nulmányozta az angol nyelvû szakiro-dalmat, és amit fontosnak tartott, aztrögtön beépítette a tananyagba.

1956 nagy vízválasztó volt az éle-tünkben, különösen az övében mertTuskó Ferenc és Jablánczy Sándor csa-ládostól Kanadába költözött, Láng Lász-lóék Ausztriába. Hiányukat csak jóvalkésõbb Sopp Lászlóhoz fûzõdõ barátsá-ga enyhítette.

Nagymaroson mind a beosztottai,mind a lakosság tisztelte, szeretettelemlegették. Az 1973-ban még szolgá-latban álló erdészektõl sok segítséget,õszinteséget kaptam. Amikor építkez-ni kezdtünk, az utcából két korábbanszámomra ismeretlen öreg szomszé-dunk sok jó szóval emlékezett rá, át-jöttek megismerkedni. Nehéz idõk-ben, a háború alatt dolgozott itt, kor-rektnek, pártatlannak, igazságosnakemlítették.

A szakmánkban is tisztelettel emle-getik a volt tanítványok, ez rám is kisu-gárzott, köszönet érte.

A tanítással kapcsolatban azt vallot-ta, hogy a tanár dolga a. diákból a ma-ximumot kihozni. Hogy csak jó mérnö-köket szabad képezni, mert a világ sor-sa az õ tudásuktól, emberi magatartá-suktól függ.

Nyugdíjazása után szeretettel figyelteés segítette az unokák, három fiú és kétlány növekedését. Kár, hogy az 1991-ben született elsõ dédunokát már nemlátta meg.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Száz éve született Nemky Ernõ

Balról Gencsi László és Vancsura Rudolf Bartha Dénes A hozzátartozók


Májusi számunkban hírt adtunk a közelfélmilliárdos uniós támogatásból finanszí-rozott természetvédelmi projektrõl, melya Pilisi Parkerdõ és a Duna-Ipoly Nemze-ti Park együttmûködésével valósult meg.A fõvároshoz és agglomerációjához tarto-zó területeken fokozottan veszélybenvannak a védett objektumok, barlangok,növények, állatok. Elég, ha csak a bar-langokra, a pilisi lenre, a Sas-hegyen élõpannongyíkra gondolunk, mint a legis-mertebbekre. A Pilisszentiván térségébentalálható Szénás-hegycsoport különösenérzékeny terület, hiszen a sziklagyepek,molyhos tölgyes erdõk már listázottak,mint pannon-különlegességek. És akkormég nem beszéltünk a magyar gurgulyavagy az István-király szegfûrõl. A Szénás-hegycsoport 1995-ben nyerte el az Euró-pa-diploma címet. Erdészeti vonatkozásúbemutatón kiemelt szerepet kapott a mû-anyag csúszda, mely a meredek hegyol-dalról való rövid választékú közelítéstmutatta be.

Az élõhelyek helyreállítását, õrzését,kutatását és bemutatását az EurópaiUnió LIFE programja 754 millió forinttaltámogatta. A pályázat befejezését köve-tõen az erdõgazdálkodó és a természet-

védelmi kezelõ ezeknek a feladatoknaka közös ellátására együttmûködésimegállapodást kötött.


Parkerdõ természetesen

Boros Ádám (1900–1973)Breviárium

Szerk: Szabó István L. és Szabó László Gy.

Pannon Egyetem, Georgikon Kar,

Keszthely, 2008.

Számos fotó és ábra, 265 o.

Boros Ádám különleges helyet foglal el a XX.századi magyar botanikusok körében. A ’Bre-viárium’ a szerkesztõk széleskörû szakirodal-mi kutatásai és személyes élményeik alapjánírt megemlékezések gyüjteménye, amely átfo-gó képet nyújt a tudós Boros Ádám botanikaitevékenységérõl.

Megismerhetjük a magyar florisztika kutató-jának életútját és több korabeli beszámolót ta-lálunk a kötetben botanikai gyûjtõútjairól. Kü-

lönös érdeklõdést mutatott a magyar tájakonfellelhetõ mohák leírásában.

Speciális területe volt a Magyarországonfellelhetõ mohák kutatása, ez az érdeklõdésevezette el Magyarország barlangjainak floriszti-kai, bryológiai leírásához. A Magyar Barlangku-tató Társaság társelnöke volt 1941-1944 között.

Kiadta a magyarországi mohákra vonatkozóbibliográfiát is 1944-ben.

Egyetemi tanulmányai után a Gyógynövény-kisérleti Állomáson kezdett dolgozni, amelynekkésõbb igazgatója lett 1945 és 1957 között. Ala-pítója volt a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet-nek, ahol haláláig tevékenykedett. Tanítványai-val számos magyarországi terep bejárását és bo-tanikai leírását végezte el. Magángyûjtésbõl szár-mazó herbáriumát nemzeti értékû védett gyüjte-ménnyé nyílvánították 1949-ben.

Egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá 1948-ban nevezték ki, biológiai kandidátusi disszer-tációját „A Duna-Tisza köze növényföldrajza”címû munkájával érte el, „Magyarország moha-földrajza” munkája a biológia tudomány dokto-ra elismerést hozta meg számára 1957-ben.

Az argentiniai Cuyo Nemzeti Egyetem(Mendoza) tiszteletbeli doktori címének átadá-sát (1974) már nem érte meg.

A könyv méltó fõhajtás a botanikus halálá-nak 35. évfordulóján és megismerteti az olvasótBoros Ádám életével és tudományos, szakiro-dalmi munkásságával.

Ajánlható a botanika iránt érdeklõdõknek,tudománytörténészeknek és minden olyan szak-embernek, aki meg akar ismerkedni a kiválómagyar botanikus, bryológus tudós életútjával.

Dr. Lipták József


Az erdészeti szakmunkásképzéshezkapcsolódó „Szakma Kiváló TanulójaVerseny” közel 4 évtizedes múlttal ren-delkezik. Ebben a tanévben április 14-17. között Ásotthalmon, a Bedõ AlbertKözépiskola, Erdészeti Szakiskola ésKollégium volt az országos verseny há-zigazdája. Sorrendben harmadszor,Ásotthalmon azonban most elõször azerdészeti szakmunkások vetélkedõjévelegyszerre rendezték meg a vadász, vad-tenyésztõk országos versenyét is. A kétszakma országos versenyét az FVM, azFVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szak-tanácsadási Intézete, a Magyar Agrárka-mara és a Csongrád Megyei Önkor-mányzat hirdetette meg.

Az erdészeti szakmunkások verse-nyén évtizedek óta 3-4 csapat szerepelt,erre a versenyre viszont 5 iskola csapa-ta nevezett be. Az ország északkeleti fe-lén két újabb iskolában is végeznek er-dészeti szakmunkások. Ebben mindenbizonnyal szerepet játszik hazánk erdõ-sültségének folyamatos emelkedése is.A kiírás szerint végzõs osztályokként 4-4 fõs csapatok indulhatnak. A kedd dél-utáni beérkezést követõen 4 órakor azünnepélyes megnyitóval vette kezdetéta verseny. Szerdán délelõtt az erdészetiszakmunkások egy háromórás, össze-tett írásbeli feladatsorral kezdtek, ami-ért 100 pontot lehetett elérni. Délután aszóbeli megmérettetés következett,ezért ismét 100 pontot érhettek el. Ezenerdõmûvelési, erdõhasználati, géptani,valamint munkavédelmi és EU-s isme-reteikrõl is számot kellett adniuk. Csü-törtökön került sor a leglátványosabb,

gyakorlati versenyre, amelyen 400 pontvolt az elérhetõ. A gyakorlati versenyekaz ásotthalmi iskola tanulmányi erdejé-ben zajlottak. A versenyzõknek 50 éveserdei fenyvesben kellett dönteni, majdLKT típusú csörlõs traktorral faanyagotközelíteni. A leendõ szakembereknek amotorfûrész lesz a legtöbbet használteszköze, ezért szerepelt a versenyfela-datok között motorfûrész-szerelés,lánckímélõ és kombinált darabolás is.

A vadászok, vadtenyésztõk szakmaiversenyére ebben az évben három is-kola 4-4 fõs csapata nevezett, akiknélszerdán volt a verseny gyakorlati része.Az ifjú versenyzõk lövészet, trófeabírá-lat, távolságbecslés, vadbefogó-csap-dák felállítása, motorfûrész-szerelés,valamint darabolás feladatokban mér-

ték össze tudásukat. Az elméleti meg-mérettetésre csütörtökön került sor.Többek között vadtenyésztés, vade-gészségtan, állattan, kinológia és mun-kavédelem tárgyakból mérték össze tu-dásukat.

Az izgalmas versenyeket követõenpénteken került sor az ünnepélyeseredményhirdetésre.

Az erdészeti szakmunkások verse-nye fényes ásotthalmi sikerrel zárult.Mivel az ásotthalmi csapat egymást kö-vetõen háromszor elnyerte az AOKDSZvándorkupáját, így ezt véglegesen el-nyerte az iskola csapata.

A végeredmény az alábbi lett:Csapat:1. Ásotthalom2. Somogyzsitfa-Szõcsénypuszta

Erdészek és vadászok szakmai versenyeÁsotthalmon

Kombinált darabolás Lánckímélô darabolás

Tisztításjelölés Andrésiné dr. Ambrus Ildikó igazgató


3. Mátrafüred4. Hajdúböszörmény5. MátészalkaEgyéni:1. Szunyi András, Ásotthalom2. Tóth Zsolt, Ásotthalom3. Berkó János, Ásotthalom4. Bujtor Ferenc, Somogyzsitfa-Szõ-

csénypuszta5. Cserti István, Somogyzsitfa-Szõ-

csénypuszta6. Bencskó István, Ásotthalom

A vadász, vadtenyésztõ szakmunká-sok versenyét a mátészalkai csapatnyerte.

A végeredmény az alábbi lett:Csapat:1. Mátészalka2. Somogyzsitfa-Szõcsénypuszta3. Gyula-ElekEgyéni:1. Tóth Imre, Mátészalka2. Bodnár Gergõ, Mátészalka3. Istiván Attila, Somogyzsitfa-Szõ-

csénypuszta

A versenyzõk a verseny több mint 30támogatójának köszönhetõen szép, érté-kes ajándékokkal térhettek haza. Az er-dészeti szakmunkások elsõ három he-lyezettjének értékes ajándékát a buda-pesti Stihl KFT biztosította. A versenyenmindkét szakmában az elsõ 6-6 verseny-zõ elérte a 66%-os teljesítményt, ezzelautomatikusan megszerezték a jeles mi-nõsítésû szakmunkás bizonyítványt.

Valamennyi versenyzõnek és felké-szítõiknek gratulálunk.

A vadász versenyzôk és felkészítôik

Az erdész versenyzôk és felkészítôik


1939. július 6.Debrecen. Áthelyezésemet megkap-

tam, utazom Bustyaházára.1940. április 14.

1939. július 12-én küldtek Bustyahá-zára, a Tisza völgyébe.Innen felvittekAlsókalocsára az erdõhivatal vezetésétátvenni a Talabor völgyébe. Alsókalocsakörjegyzõség 4 ezer lélekkel. Én 16 000kat. hold kincstári erdõbirtoknak va-gyok az erdõgondnoka. Gondnoki la-kásban vagyok, van kincstári fogatom.1940. május 17.

Az erdõhivatali szolgálatomat katonaibehivásom megszakitotta. A hivatal átadá-sa után Husztra vonultam be. Egyébként ami igazgatóságunktól 4 erdõhivatal-fõnökvan bennt Huszton. A katonai behivásona gyalogezred raktárát kezelem.1940. május 28.

Lehet hogy holnap elmegyünk Huszt-ról. A civil ruhámat itt hagyom a husztierdõhivatal-fõnök kollegánál, Janko-vics Péternél, a lakásán, mert õ is bevo-nult és itt van.1940. augusztus 15.

Megkezdõdtek az aratási szabadsá-gok, igy kitólja a mi katonáskodásun-kat! Arankáék alsókalocsai nyaralásátsikerült nyélbeütni! Azt hiszem 15-énutazok Husztra átvenni a leszerelési ira-tokat, onnan Alsókalocsára.1940. augusztus 18.

Itt nálam a két nagyszobában tisztiétkezde van, a másikban én lakom anegyedikben a helyettesem. A konyhais foglalt a katonák részére. Az egyikanyaországi erdõõr felesége vállalta azebédem elkészítését. A reggelit és va-csorát a magam módja szerint csinálom.1940. augusztus 26.

Amióta hazajöttem még most is folyika hivatalom átvétele helyettesemtõl. Va-sárnap d.u. helyettesem felvitt Alsószine-

vérre motorkerékpárján, elmentünk apóstáért Kalocsától 11 km-re. Szombat éj-jel a katonaság innen Kalocsáról elment,szobám, konyhám szabad.1940. augusztus 29.

Még mindig itt van kis kollegám, mégnem vagyunk készen a hivatal átadásá-val. Tegnap itt volt a görög. kat. pap a fe-leségével, egy kicsit iszogattunk és Sze-derjei Ákos gramafonján eljátszottunk.Megérkezett a festõ és holnap meg-kezdjük a szobákat festeni! /hálószoba,ebédlõ, dolgozószoba, kis szoba, kony-ha/ Most az összes erdõõreim lakásátmegcsináltatom. Egy festõt szereztemÖkörmezõrõl, de bevonult katonának.1940. szeptember 6.

Két hete leszereltem, azóta idehazavagyok Kalocsán. Eljegyzésemet fogomtartani, talán októberben az esküvõt.Tegnap a hivatalt átvettem. Partos taná-csostól kértem szabadságot, megadta.Holnap még a fõtanácsostól Blickhardt-

tól fogom jóváhagyását kérni. A laká-somban 4 cserépkályha, az irodában 2cserépkályha átrakása, az erdõõreim la-kásába is lenne hasonló munka, 4 szo-ba van, újra akarom padlóztatni. A ker-tem egy részét kiadtam. 13-án indulokHusztról Egerbe. Kértem Szüleimet jöj-jenek el az eljegyzésünkre.1940. szeptember 26.

Ahogy elutaztatok, mindenki megje-lent, dolgozik a festõ, a kályhás, a tetõtés a csatornát csinálják, folyik a kerítésjavítása.1940. október 13.

Dönci hétfõtõl nálam lakott,a mérése-it számította ki, itt dolgozott az irodában.A jövõ héten felmegy a havasra egy hétigkitûzni a határt. Rengeteg dolgom van.Az igazgatóság tudja ezt, felterjesztett aFöldm. Minisztériumba: miniszteri elis-merést kaptam. Holnap Döncivel együttmegyünk Husztra, megérdeklõdöm abútorszállításnak mi a lehetõsége. Úgyszámitom folyó hó 20-ig kész a lakás, ésnovember 9-én lehetne esküdni! Én esté-re elfáradok, hamarabb kelek mint Dön-ci, nekem muszáj hogy 1/2 6-kor kinn le-gyek, és ellenõrizzem az embereket! 19-én szombaton érkeznék Egerbe, aztánmennék Pestre a Szüleimhez!1940. december 8.

A mindennapi munkám megerõsö-dött, most kell zárni a másfél éves tény-kedést, közben az elmúlt két hét a sze-rencsétlen tutajozással telt el. Jégzajláskövetkeztében egy csomó szerencsét-lenséget kaptunk tutajozás közben. Ela-kadt 1000 köbméter fenyõrönk fánk aTalaboron, közbe a beszorult tutajosokközül egy bele is fúlt a vizbe. Sajátkezû-leg húztam ki a Talaborból.1941. június 16.

Sok az elfoglaltságom, ünnepnincs.Az irodából elvittek két embert tõ-

Erdõgondnoksági élet KárpátaljánBortnyák István erdõgondnok levelezésébõl


lem. A szabadság fel van függesztve.Kérem szüleimet jöjjenek el ide meglá-togatni. Husztra lemegyek a hintón, fél-úton Kövesligeten tiszti szállóm van. Azidõjárás állandóan esõs. Most csináljuk akerítést, a Talabor úti nagykaputól felegészen a lóistállóig. A krumplival bajvan, elrohadt. Ma szerettem volna kez-deni a munkát, de ma nem dolgoznakaz emberek, a mennykõnek az ünnepevan. Aki dolgozik, azt agyon üti. Ma ren-deltem Kövesligetrõl két kis malacot.

Vasárnap du. Felsõszinevérrõl Bustya-házára átutazóban Márkusi tanácsos va-lamilyen minisztériumi Úrral bejöttek ahavaslegeltetési ügyekkel kapcsolatban.Az elõbb meg Bustyaházáról Felsõszine-vérre utazva Kovács Gyula bácsi két kétnõvérével meg a bátyjával betértek ide.

Most sok dolgom és bajom van a le-geltetésekkel. Szombaton tutajozás volt.Elzárás szerencsére nem volt, de Alsószi-nevéren egy három és egy két táblás tu-taj egymásba futott. Csak szerdára tudjukõket rendbehozni. Egy másik tutaj meghátul széjjel bomlott és így mint egy ki-nyitott bojt jött le Alsószinevérrõl Kalo-csáig. Igen drukkoltam, hogy valaholmegakad és elzárásom lesz. Különös sze-rencse volt hogy nem akadt meg, hanemígy kinyitva lejött ide az erdõhivatalig ésitt egy oldalágába a Talabornak befutott.Közben majdnem tutajos sztrájk is volt.

Áncsa rendesen mûködik.Tegnap kenyeret sütött, sajtotis csinált.1941. junius 22.

Nem tudja az ember mirevirrad: tegnap béke honolt ésmára egész nap hallani lehetaz ágyúzást Kõrösmezõ felõl.Ma itt volt Kálmán Jóska ésnyerget kért tõlem. Tõle hal-lottam hogy a polgári távíró éstelefonszolgálat szünetel. Egyvonat azért jár. Kedden egy át-

utazó kályhással megegyeztem hogy alakásban megcsinálja a négy kályhát. 1941. június 22.

Ténykedéseim közepette állított beRíedl Gyuszi, meg Blickhardtnak a fia.Csütörtökön Ökörmezõre mentem, esteSzilágyihoz mentem, volt vele hivataloselintézni valóm. Szombaton csuda nagyfizetés volt. Már korán jött Danis JánosSzinevérrõl fizetni. Van dolgom és gon-dom elég.A segéderõ még mindig nemjött meg. Ellenben tudják parancsolni,hogy a tutajosokat azonnal fizessem ki,ezt persze csak hetenként egyszer tu-dom elvégezni. Most a nyakunkba sza-kadtak a munkásigazolványok és a hoz-závaló fényképek. Ez is kétheti munka600 igazolványt kiállítani,nyilvántartás-ba venni. Vettem egy kotlóst 12 csirké-vel. A kertnek egy része kapálva, akrumpli is. A káposztának hagyott föl-dön dolgoztak, bepalántázta Áncsa.1941. december 20.

Vettünk egy második tehenet, van kétmalacunk, és 40 baromfi. Ünnepre Eger-bõl várjuk Anyuékat. Sok a hivatalos ven-dégjárás. Itt Alsókalocsán csak papíronvan tiszti szálló. Az irodámban van ágy. aközpontból, ha valaki kijön, itt kosztolnaknálunk. Én most jan. 5.-ig helyettesítem aszomszéd gondnokot is. Ez sem karácso-nyi ajándék, de hát ezt már megszoktuk.Jenõ itt járt nálunk halászni a nyáron.

1942. április 1.Itt a végeken való robotolás közben

a tavalyi vadászújságból csak egyet voltmódomban elolvasni. Újévkor sikerültHuszton ruhaszekrényt venni. Nincs rá-diónk. Van 15 tyúk és 6 libánk. Vanszálkás szõrû vizslám. A két tehénke isjó karban van. Két malacunk szép nagy.1943. julius 25.

Sajnáljuk, hogy Édesanyám meghült, bi-zonnyára Huszton visszautazáskor. A juh-gomolyára vonatkozóan, azt én kaptam azegyik havasomról. Gabicám felvittem a Ki-rálymezõi nõi gyógyfürdõbe pár hétre.1944. július 28.

Sokat gondolunk haza, ebben abombázásokkal teli idõben! Várjuk na-gyon már s bízunk benne hogy még mi-elõtt a hó leesik, végre sikerül innen Al-sókalocsáról elkerülni.1944. október 13.

Alsókalocsáról a kárpátaljai kor-mányzói biztos rendeletére eltávoztamés 1944. okt. 29.-én Egerbe érkeztem.Ettõl kezdve itt maradtam.

Önéletrajz kiegészítése Alsókalocsán 3000 kat.hold rontott er-dõt hoztam rendbe és részben felújítot-tam, részben betelepítettem fõkép luc-fenyõvel. Majd több mint 200 km trasz-szírozott cser-készutat /0,6-1,5 m szé-les/létesítettem a gondnokság és a fia-talosok kezelésére. Azonkívûl útépíté-seket s mivel évente 27 000m3 fenyõt /aszinevéri és alsókalocsai anyagot/ tuta-joztam a Talabor folyó 50 km-es szaka-szán, nagymérvû állandó jellegû fo-lyószabályozást végeztem. Havonta abérjegyzékek összege 100-120 000pengõ volt.

1939. VII. 12-tõl Alsókalocsai erdõ-gondnokság vezetésére megbízás.

1939. X. 2-án erdõmérnök gyakor-nok.

1940. XII. 31-én segéderdõmérnök. 1941. XII. 29-én erdõmérnök a ki-

nevezésem.Munkatársak, barátok voltak: Bustyaháza Erdõigazgatóság; igazga-

tók: Blickhard József, PartosGyula, Szilas Géza.

Erdõmérnök: Madas And-rás.

Alsókalocsa Erdõhivatalvezetõ helyettes: SzederjeiÁkos

Dolhai Erdõhivatal vezetõ:Danis János

Királymezõi Erdõhivatal ve-zetõ: Riedl Gyula

Összeállította:Bortnyák Géza


Az OEE Sárospataki Helyi Csoportjaaz elmúlt évben Mogyoróskán, a re-géci vár tövében tartotta szokásosõszi összejövetelét. A szakmai napközéppontjában az abaúj-zemplénimagánerdõ-gazdálkodás állt. A ma-gánerdõ-gazdálkodás múltjáról dr.Járási Lõrinc magas színvonalú er-dészettörténeti elõadást tartott,amely jelen cikk fõ vázát alkotja.

A magánerdõk kialakulása a 19.században

Abaúj-Zemplénben a 19. századot meg-elõzõ idõkben az erdõket legeltették,makkoltatták, kitermelték a szükséglet-nek megfelelõ méretû, fafajú, mennyi-ségû fát, vagyis használták az erdõt ésannak termékeit. A térség erdõgazdál-kodását döntõen befolyásolták az ak-tuális birtokviszonyok. Tudatos erdõ-gazdálkodásról, vagyis az erdõ nevelé-sérõl és felújításáról, a fa házilagos ki-termelésérõl, feldolgozásáról, értékesí-tésérõl, szakszemélyzet alkalmazásárólelsõként a 19. század végétõl a radványiKárolyi, majd késõbb a tolcsvai Wald-bott uradalomban beszélhetünk.

A terület fõurai királyi adománykéntkapták birtokaikat. Így lett a Károlyiaké1686-ban Füzér és Radvány, a Trautson,majd a Bretzenheim családoké a II. Rá-kóczi Ferenctõl elkobzott Regéc és Pa-tak, a Péchy-Zichy családé Boldogkõ-váralja a lõcsei jezsuitáktól.

A továbbiakban a 19–20. század for-dulóján darabokra hulló, mintegy 50ezer kat. hold3 erdõvel bíró regéci Bret-zenheim uradalommal foglalkozunk,mert ebbõl alakultak meg késõbb a ki-sebb-nagyobb magán erdõbirtokok. ABécsben élõ Bretzenheim családban kétfiú és három leány született. Az elsõszü-lött Ferdinánd irányította a birtok gaz-dálkodását, Alfonz katona lett, a lányokférjhez mentek. 1855-ben azonban vá-ratlanul meghalt Bretzenheim Ferdi-nánd és ott maradt az uradalom a fele-ségére, Schwarzenberg Karolinára és ahárom lánytestvérére. Négy részre osz-tották a birtokot, a községek egy részét

felezték, de Regécet 1/4 – 1/2 – 1/4 arány-ban osztották fel. Ismételt öröklések éseladások következtében az uradalomfokozatosan elaprózódott, széthullott,Schwarzenberg Karolina WindischgrätzLajosra hagyta az uradalmát.

Témánkhoz Telkibánya-Fony-Re-géc-Mogyoróska-Háromhuta erdei szol-gálnak alapként így az unokák, dédu-nokák közül csak néhánnyal foglalko-zunk, hogy a Wallis – Hadik – Barkóczy– Szapáry – Waldbott gazdálkodásbabetekinthessünk.

A birtok családtagok közötti felosztá-sával egy idõben elkezdõdött az úrbéri-ség megszüntetésével a jobbágyoknakjáró erdõk elkülönítése, ami számosproblémával járt. Ferencz József 1853.évi úrbéri nyílt parancsa szerint a jobbá-gyoknak egy egész telekre 2 holdnálkevesebb és 8 holdnál (1200 öles) többnem adható. 8 zsellér és a lelkészszámára egy-egy egésztelek, a tanító-nak féltelek erdõilletõség járt. Az erdõ-juttatás alapja tehát az egész telek, vagyis28-30 hold földterület. A kis népességû,szegény hegyi falukban azonban csaknéhány fél- és negyedtelkes jobbágy ésnagyobbrészt zsellérek éltek. Évtizede-kig tartott az egyezkedés, mert a fõúribirtokostól függött, hogy mennyi erdõtad egy telekre. A regéci Háromhutánpéldául 1857 decemberében kezdõdöttaz eljárás, 1873-ra jutottak egyezségreés 1878-ban – több mint húsz év múlva– fejezõdött be az átadás. Regéc, Mo-gyoróska, Háromhuta 12-12 holdat ka-pott egy telekre, de pl. Vitányban csak

4,5, Bodrogolasziban 3 hold erdõt kap-tak. Hosszas egyezkedés volt és meg-osztotta a falvakat a plébániáknak át-adott erdõ, mert pl. Erdõhorváti ésKomlóska plébániája 28, Háromhuta11, de Mogyoróska csak 5,5 hold erdõtkapott.

Korabeli erdészeti politikaA térség korabeli erdõbirtokosainaktöbbsége tövön eladta a fát, majd ké-sõbb a kitermelt erdõt is, hogy szabadul-jon az erdõfelújítási kötelezettségtõl. Afáért és az erdõért kapott pénzbõl csakWaldbotték fordítottak az erdõk fenntar-tására, aminek eredménye a háromhutaifenyvesítés, az erdõk egy részének feltá-rása, szakemberek alkalmazása. Elõsegí-tette ezt a mindenkori erdõtörvény, amia tulajdonviszonyok alapján megkülön-böztette az erdõbirtokosokat. 1935-igmagánerdõben nem kellett üzemtervszerint gazdálkodni, 1918-ig még terme-lési engedélyt sem kellett kérni.

Az 1879.évi erdõtörvény szerint „avolt úrbéresek tulajdonába átment er-dõk” üzemterv szerint kezelendõk, tár-sulat alapítására kötelezettek, de pl.Óhuta erdejét csak 1897-ben üzemter-vezték. Megállapították, hogy „az erdõ90%-a már letaroltatott”, mert az ungvá-ri erdõfelügyelõség javaslata alapjánZemplén vármegye Közigazgatási Bi-zottsága 1895-ben engedélyezte, hogy46 hold erdõ faállományát nyilvános ár-verésen eladhassák.

Az 1898.évi XIX. tc. szabályozta aközös birtokosok gazdasági ügyvitelét,

HEGEDÛS ATTILA1 – SZENTESI ZOLTÁN2

A magánerdõ-gazdálkodáskialakulása Abaúj-Zemplén határán

1 Hegedûs Attila – okl. erdõmérnök, Ph.D., Há-romhegy Ebt., elnök, [email protected]

2 Szentesi Zoltán – okl. erdõmérnök, MGSZHErdészeti Igazgatóság, erdõfelügyelõ, [email protected]

3 1 kataszteri hold = 0,575466 hektár


elõírta, hogy a „volt úrbéresek erdeje ál-lami kezelésbe adandók”. Megalapítot-ták a magyar királyi állami erdõhivata-lokat, járási erdõgondnokságokat és azabaúji erdõk az eperjesi erdõhivatalnakalárendelt Kassa-vidéki erdõgondnok-sághoz tartoztak, aminek székhelyeSzikszón volt.

Az elsõ közbirtokossági üzemterveksarjerdõ üzemmódot és térszakozással20, majd 40 éves vágásfordulót írtakelõ. Pl. Abaújszántó elsõ két üzemterve20 éves vágásfordulóval, cserhántássalkapcsolatos, sarjerdõ üzemmódot álla-pított meg, vagyis évente 55 hold erdõtvághattak. 1907-ben azonban 40 évreemelték a fordulót, így csak 27 holdontermelhettek. 1936-ban 80 éves vágás-fordulóval, fokozatos felújító vágásosszálerdõ-gazdálkodást írtak elõ és egybonyolult hozamszabályozás szerint2015-re alakult volna ki a szabályos ál-lapot, évi 12-14 hold véghasználattal.

A kisebb erdõbirtokosoknál még na-gyobb gondot okozott a vágáskor fel-emelése. Az 56,3 holdas Óhutai Volt Úr-béresek 1934-ben készített üzemtervetért át a 40 éves vágásfordulóra. 40 évenfelüli erdejük azonban csak 3,9 holdvolt így csak a költségek fedezése érde-kében engedélyeztek évente 12 m3 vég-használatot szálalással és 2,3 hold gyé-rítést összesen 7 m3 fatérfogattal. A bir-tokosságnak ugyanis hatféle adó címen34,08 pengõ, állami erdõkezelési járu-lék és vármegyei erdõõrzési költség cí-men 69,77 pengõ fizetési kötelezettségevolt. Ha az eladott fa ára4 nem fedezte aköltségeket, akkor a tagoknak kellett fi-zetni.

A 19. század végén felfedezték, hogya fiatal kocsánytalan tölgy kérgével islehet bõrt cserzeni. A 20. század elsõévtizedeiben területünk tölgyesei von-zották a kereskedõket, így Gönc –Abaújszántó – Olaszliszka lett a kéreg-termelés központja. Fontos megemlíte-ni, hogy Abaúj-Zemplénben a helyi ter-mészetes erdõtársulásokból a cser fafajteljesen hiányzik, ezt az erdész-botani-kusok évtizedek óta különleges tény-ként kezelik. A 20 éves cser-sarj üzem-módban kezelt tölgyesek sok rontott er-dõt eredményeztek.

A kéregtermelési témával kapcsolat-ban idézünk az Erdõbényén 2205 hol-don gazdálkodó Asztalos-féle erdõbir-tokosság 1933-ban készült üzemtervé-bõl: „a csertermeléssel kapcsolatos tûzi-fa termelésére berendezett erdõbirtokjövedelme… állandóan biztosítva látszik,míg a vastagabb méretû tölgy és bükkmûfa … sok esetben eladhatatlan, ezértaz erdõbirtok jobb helyén fekvõ tölgye-sekben … 20 éves vágásfordulóval …597,1 holdon cserüzem terveztetik”. Azüzemterv jóváhagyásakor az Földmûve-lésügyi Minisztérium csak 200 hold cser-üzemet engedélyezett, de késõbb 561hold cserzéses tarvágásra mégis kaptakengedélyt 20 000 pengõ erdõsítési letétellenében.

Erdõbirtokok5 helyzete a 19. század végén, illetve a 20. sz.

elsõ felébenA kiegyezést (1867) követõ gazdaságifellendülés hatására az országnak sokfára volt szüksége. A jobbágyok robot-munkáját elveszítõ erdõbirtokos fõu-raknak azonban nem volt forgótõkéje,amibõl a fa kitermelésének, szállításá-nak költségeit fedezhették volna. Ígykapcsolódtak be az erdõtulajdonos és afelhasználók közé a más iparágbanszerzett profitjukkal, majd a bankok tá-mogatásával a fakereskedõk, akik elvé-gezték a tövön megvett fa kitermelését.Az erdõ kitermelését gyakran követteannak eladása, és ennek okait szemlél-tessünk néhány példával.

A Bretzenheim örökösök közül csaka Waldbott család élt a területen. A töb-bieknek teher volt a távoli erdõ, viszontpénzre volt szükségük a fõúri életnívófenntartásához. Ezért adta el Wallisné a2208 holdas regéci birtokának fáját akassai fakereskedõknek, majd 1896-ban80 ezer forintért az erdõt is Károlyi Lász-lónak. Ugyanezért adott el Hadik-Bar-kóczyné az 1920-as években a telkibá-nyai Felsõ-erdõbõl több részletben 2573holdat, amit a Csajka Endre és társai er-dõbirtokossági társulat vásárolt meg.

A Waldbott család erdeinek sorsát agyerekek száma, a filoxéra pusztítása és agazdasági válságok határozták meg. Az1879-ben Tolcsvára költözött Waldbott

Frigyes feleségéé volt a regéci uradalom-ból Erdõhorváti, Háromhuta teljes terüle-te, Komlóska 1/2, Regéc 1/4, Fony 1/10-ed ré-sze. Az ausztriai birtokok eladásábólWaldbott megvette Szirmai István tolcsvaikastélyát 150 hold szõlõvel, az erdõbényeifürdõt a környezõ erdõkkel. 3 fiúk és 4 lá-nyuk született és ahogy nõttek a gyere-kek, úgy emelkedtek a család költségei, afiloxéra pedig pusztította a biztos jövedel-met adó szõlõket. Egyszerre kellett bizto-sítani a fiúk taníttatását, a lányok hozomá-nyát, a Kincsem szõlõ rekonstrukcióját,Dorgó, Eszkála, Nagykõrös, Pinkút feny-vesítésének költségeit, amit végül az erdõ-bényei birtok eladásából biztosítottak.

A térítendõ bankkölcsön és a fize-tendõ kamat határozta meg a mogyo-róskai erdõk sorsát.

A regéci uradalom felosztásakorBretzenheim Amália – férjezett TaaffeKárolyné – kapta a telkibányai alsóer-dõt, Fony 9/10-ed, Regéc 1/4-ed részét ésMogyoróskát összesen 8800 hold erdõ-vel. Gyerekeitõl gr. Szapáry László sze-rezte meg, akitõl a Stirling fakereskedõtestvérekhez került. A nagy fakitermelé-seket 1922 után a Trianont követõ faín-ségben végezték, aminek érdekébenerdei vasutakkal tárták fel a Gergely-hegy, Borsó-hegy, Nagy-patak térségét.A szikszói erdõfelügyelõ 1928 tavaszijelentése szerint Stirlingék mogyoróskaierdejében még van 246 holdon 41 540m3 vágható erdõ, amit ki is termeltek.Ezek az adatok 300 m3/ha fakészletû,tehát jó erdõt jeleznek.

1928 októberében eladtak 70 holderdõt Mogyoróskán 22 400 pengõért 28óhutai lakosnak, a Kaselya Ferenc éstársai erdõbirtokosságnak. Ennyi pénzazonban nem mentette meg a Stirlingcéget, 1928 õszén csõdöt jelentettek. Abirtokot gr. Károlyi Imre, a Stirlingéketfinanszírozó Angol – Magyar Bank igaz-gatóságának elnöke vette meg és abank 1,5 millió aranypengõ jelzáloggalterhelte meg a birtokot.

Folytatták a nagy termeléseket, az1933 tavaszi böjti túrán részt vevõ turis-ták a Turistaság és Alpinizmus címûlapban a következõket írták: a Kövespatak völgyében (Ósva felsõ része) „ateljes pusztulás képe várt ránk… amed-dig a szem ellát… az erdõnek csak rom-jai látszottak… mindenfelé feltúrt faszál-lító utak… fatönkök végtelen sora.”

A hiányos adatokból is kiolvasható,hogy a legalább 13 társulatba szervezetttöbb száz mogyoróskai, regéci, hutai,horváti, vizsolyi, hernádcécei lakos vá-sárolta meg az elõzõ birtokosok általnagyrészt kitermelt mogyoróskai erdõ-

4 1932. évi átlagárak: Tölgy rönk 35 cm Ø-tõl 45-50 pengõ/m3

Bükk rönk 35 cm Ø-tõl 30-35 pengõ/m3

Bányafa 24-26 pengõ/m3

5 Közbirtokosság – Az úrbéri rendezés elõtt alakult szervezet, pl.: Szabad Sáros Nagy- és Kis-Pa-tak város közbirtokossága. – Az 1840-es években bankkölcsön felvételével a város megváltottamagát az úrbéri szolgáltatások alól és így kaptak 3576 kat. hold erdõt.Volt Úrbéresek – Az úrbéri rendezés alkalmával erdõilletõség fejében a volt úrbéresek tulajdoná-ba átment, közösen kezelt erdõ.Az 1935. évi IV. tc. elõírta, hogy a közbirtokosságok és a volt úrbéres közösségek közös erdei-ben arányrésszel bíró tulajdonosok kötelesek erdõbirtokossági társulattá alakulni.


ket. A társulatok nagy részének 30-70hold erdeje volt. Nem ismerjük a vásá-rolt erdõk állományviszonyait. MagyarJános és társai még vegyes korú erdõtvettek, mert 1933 márciusában 5 ezerûrm. tûzifa árverését hirdették, amibõl 2ezer ûrm. B hasáb, 500 ûrm. KTT hasáb,és 1000 ûrm. cserzésre alkalmas KTTdorong volt, tehát volt jó állományuk is.

A társulatoknak nem sok hasznukvolt az erdõbõl. Az 1951-ben bevezetettállami kezeléssel megszûnt az önállógazdálkodás. A társulatok nagyobbikrésze átvészelte a 40 éves szocialistakényszerpihenõt és a 1990-es évekbenújraalakult. Pl. Mogyoróska községha-tárában jelenleg kilenc erdõbirtokossá-gi társulat mûködik mintegy 1080 hek-táron, amelyek közül hét a II. világhá-ború elõtt jött létre.

Szakmai nap fontosabbeseményei

A házigazdák, Hegedûs Attila a Három-hegy Ebt. elnöke és Kopasz János a Pa-pelyusi Ebt. elnöke, erdész-szakirányítóa nemrégiben átadott erdei tanösvényinduló állomásán várta a helyi csoportérkezõ tagjait. Itt elmondták a polgár-mester bevonásával, hogy 2008. évben

egy három állomáshelyes tanösvényt va-lósított meg Mogyoróska Község Önkor-mányzata az FVM által kiírt „az erdõkközjóléti célú védelmét és bõvítését szol-gáló feladatok ellátásának 2007. évi cse-kély összegû (de minimis) támogatásá-ról, a személyi jövedelemadó 1%-ánakadófizetõk által felajánlott részébõl kép-zett bevételbõl” elnevezésû pályázatnakköszönhetõen. A tanösvény induló állo-másán egy a szabadtéri elõadások meg-tartását is lehetõvé tevõ, padokkal ésasztalokkal felszerelt helyszínt alakítot-tak ki. A tanösvény három információ-ban bõvelkedõ tábláját egymástól 200m-re helyezték el, így egy rövid séta fo-lyamán a látogatók könnyen bejárhatják.Elmondták, hogy erre a tanösvényre márégetõ igény jelentkezett, hiszen több fa-lusi vállalkozás a gyermekcsoportok tá-boroztatására épít, melynek során kint aszabadban elõadásokat lehet megtartani,ezáltal közelebb hozni a gyermekekszámára a természetet.

Szakmai programként elõször egy ko-csánytalan tölgy-elegyes erdeifenyvesnevelõvágásos átalakítását tekintettünkmeg a Mogyoróska 2 J erdõrészletben.Az állomány jelenleg 50 éves, 85%-banerdeifenyõ 15%-ban kocsánytalan tölgy

szórt eleggyel. Az erdõrészletben tett sé-tánk alkalmával meggyõzõdhettünk,hogy fiatal kora ellenére egy-két foltbanmár meg-megjelent a tölgyújulat. Ezek-ben a tölgyújulatos foltokban a tölgyessévaló átalakítás érdekében az erdei fenyõkivágásra került. Mindez az elsõ lépcsõ-je az átalakításnak, de bízunk benne,hogy egy-egy jó makkterméses év utánez a folyamat tovább folytatódik.

A második állomáshelyünk Mogyo-róska 29 A erdõrészlet volt ahol egybontóvágás elvégzését követõen tekin-tettük meg az erdõrészletet. Az állo-mányt 46%-ban kocsánytalan tölgy,25%-ban bükk, 29%-ban gyertyán al-kotják. Az üzemterv 3,3 ha redukált te-rülettel bontóvágás elvégzésének lehe-tõségét adja. A gazdálkodó ebbõl a le-hetõségbõl a felújult foltok mentén 244m3 bruttó fatömeget termelt ki, melynekkb. felét a gyertyán alkotta.

Mindezek után megtekintettük a Re-géci várat, ahol újabb nagyszerû elõ-adást hallhattunk dr. Járási Lõrinctõl.Végül az egykori halastói csemetekert-ben található erdészház tövében fo-gyasztottuk el az ízletes halászlevet a fa-lu szakácsának jóvoltából, a fénykép isott készült.

M E G H Í V Óa MEGOSZ 2009. évi Közgyûlésére

Értesítem, hogy a MEGOSZ következõ Közgyûlését az Elnökség

2009. május 18-án (hétfõn) 10 órára

hívja össze az Erdészeti Információs Központ tanácstermében (1021 Budapest, Budakeszi út 91.).

Napirend:– Elnökségi beszámoló a 2008. évrõl (Luzsi József) – Felügyelõ Bizottság beszámolója a 2008. évrõl (Bodor Dezsõ Károly)– A 2008. évi mérleg elfogadása (elõterjesztõ: Luzsi József)– 2009. évi költségvetés megvitatása (Dr. Sárvári János)– Egyebek

Az Elnökség határozatképtelenség esetén a megismételt Közgyûlést azonos napirenddel 2009. május 18-án 10 óra30 percre hívja össze, azonos helyszínre. A megismételt Közgyûlés a jelenlévõk számától függetlenül határozatképes.

A jelen meghívó kézhezvételétõl számított 8 napon belül várjuk írásos (levél, fax, e-mail) javaslataikat esetleges újabbnapirendi pontokra a MEGOSZ titkárságán.A Közgyûlést követõen, elõreláthatólag 13,00 órai kezdettel erdészeti integrátori értekezletet tartunk, amelynek fõnapirendi pontja az erdészeti szakirányítási, üzemvezetési de minimis rendelet tervezett módosításának megvitatásalesz. Az integrátori értekezlet nyilvános, azon bárki részt vehet.

Budapest, 2009. április 28.

Tagtársi üdvözlettel az Elnökség nevében:Luzsi József

elnök


Tisztelt MEGOSZ Tagok!Mivel nem minden tagtársunk ren-

delkezik internetes eléréssel, ezértmegragadjuk a MEGOSZ Híradó általkínált lehetõséget arra, hogy a közel-múlt néhány, a magán erdõtulajdono-sok és gazdálkodók többségét érintõeseményrõl, változásról tájékoztatástadjunk.

Az új ErdõtörvényTöbb mint 3 éves elõkészítõ munkaután a Parlament elfogadta az új erdõ-törvény tervezetét. A MEGOSZ a kezde-tektõl kiemelt partnerként vett részt amódosító javaslatok kidolgozásában, amagán erdõgazdálkodás érdekeinek fo-kozott érvényesítésében a jogalkotásminden szakaszában. El kell monda-nunk, hogy nem kevés ellenállást kel-lett legyõznünk, míg a javaslatok jelen-tõs része beépült és támogatást kapottaz új jogszabályban. Az elért eredmé-nyek, számunkra kedvezõ változásokközül kiemelnénk a következõket:

– az erdészeti igazgatás adminisztrá-ciójának csökkentése (az éves tervké-szítési kötelezettség eltörlése),

– a szabad rendelkezésû erdõ kate-gória megteremtése,

– az illegális fakitermelések ellen azerdõvédelmi szolgálat létrehozása, a ki-termelt faanyag nyomon követésénekszigorítása,

– a tulajdonosok erdõõrzési kötele-zettségének eltörlése,

– a saját használatra történõ faanyag-kitermelés lehetõségének megteremtése,

– az erdõfelújítási garanciarendszer(biztosíték adás) szabad választás alap-ján történõ meghatározása,

– általában a tulajdonosi és erdõgaz-dálkodói jogok és egyben kötelezettsé-gek megerõsítése.

Reméljük, hogy az új törvény hama-rosan megjelenik. Ezt követõen – ha le-het – még nagyobb feladat vár ránk, ne-

vezetesen az erdõtörvényhez kapcsoló-dó végrehajtási rendelet szövegénekmegvitatásában és véglegesítésében va-ló szerepvállalás, amihez kérjük és vár-juk a tagság aktív részvételét, javaslatait.

A magánerdészeti szakirányításról ésüzemvezetésrõl szóló 109/2008. FVMrendelet (de minimis) megjelenése ésmûködése

A korábbi erdészeti integrátori háló-zat – fõként az uniós elvárások miatt –eredeti formájában nem volt továbbmûködtethetõ. Ezért az egyes országoksaját hatáskörében nyújtható csekélyösszegû, un. „de minimis” támogatásikörében kellett megteremtenünk azo-kat a biztosítékokat, amelyek a magánerdõgazdálkodás további töretlen fejlõ-dését szolgálják. Ide tartoznak az erdõ-tulajdonosok részére térítésmentesennyújtandó alapszolgáltatások biztosítá-sa, és az ügyfélszolgálati irodák meg-nyitása, mûködtetése is. A MEGOSZ so-kat tett és tesz ezen feladatok állami tá-mogatásának megteremtéséért, vala-mint a rendeletnek a gyakorlat elvárá-saihoz történõ igazításáért.

A MEGOSZ harcolta ki annak idején,hogy az Új Magyarország Vidékfejleszté-si Program (ÚMVP) keretében az Unióáltal lehetõségként megfogalmazott va-lamennyi erdészeti jogcím szerepeljen.

További feladatunk most az, hogy

ezek a jogcímek megfelelõ formában ki-írásra is kerüljenek és adminisztrációjuk,a kifizetésekkel kapcsolatos ügyintézésrugalmas és ügyfélbarát módon történ-jen. Rendkívül sok napi teendõnk van etéren, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesz-tési Hivatal (MVH) ez irányú tevékenysé-gének jobbá tétele érdekében. Sajnosköztudomású, hogy az erdõtelepítés,mint a legismertebb, bár alapvetõen me-zõgazdasági, de erdészethez kapcsolhatóvidékfejlesztési jogcím, jelentõsen vissza-esett többek között az egységárak és a jö-vedelempótló támogatások drasztikuscsökkentése miatt. A MEGOSZ ezért kez-deményezte az elsõ kivitel és az ápolá-sok egységárainak felemelését legalább akorábbi, vagy az azt meghaladó szintre.

Azon vagyunk, hogy a gyorsan vál-tozó szabályozók világában napraké-szen tájékoztassuk tagságunkat az ese-ményekrõl. Ennek leghatékonyabb esz-köze a kör e-mail, ezért kérjük, hogyminél többen nyissanak maguknakelektronikus postafiókot, és e-mail cí-müket küldjék meg a MEGOSZ titkár-ság bármelyik elérhetõségére, hogy azinformációk szabad áramlása számukrais biztosítható legyen!

Budapest, 2009. április 30.Erdészüdvözlettel

Luzsi József s.k.elnök

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÕÕ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

MEGOSZ Hírlevél

Tisztelt tagtársak! A pártoló tagok és a birtokhasznosítási bizottsági tagok kivételével a 2009.évi tagdíjat szíveskedjenek mihamarabb befizetni (csekket kérésre küldünk),vagy átutalással (OTP Rt. 11705008-20438153) rendezni! A beérkezetttagdíjakról számlát állítunk ki. A tagdíjak mértéke a 2009. 13-i Közgyûléshatározata értelmében:egyéni tagoknak 50 ha erdõterületig: 3000 Ft/év, gazdasági társaságoknak,szövetkezeteknek és erdõbirtokossági társulatoknak 50 ha erdõterületig:10 000 Ft/év, 50 ha erdõterület felett valamennyi tagnak: 25 000Ft/év, Vala-mennyi magánerdészeti üzemvezetési központnak erdõterülettõl függetlenül:120 000 Ft/év, Erdészeti Lapok igénylése esetén a tagdíj további 3000 Ft-talnövekszik. Természetesen, akik a 2009. évi tagsági díjat már rendezték, azoktekintsék tárgytalannak jelen kérésünket!


A MEGOSZ az erdészeti igazgatás és amagán erdõtulajdonosok, gazdálko-dók közötti információcsere haté-konyságának növelése érdekébenmegállapodást kötött a MezõgazdaságiSzakigazgatási Hivatal Központi Erdé-szeti Igazgatóságával, amelynek szöve-gét az alábbiakban tesszük közzé:

MEGÁLLAPODÁSamely létrejött

egyrészrõl a Magán Erdõtulajdono-sok és Gazdálkodók Országos Szövet-sége (1021 Budapest, Budakeszi út 91.,képviseli: Luzsi József elnök) – a továb-biakban: MEGOSZ –,

másrészrõl a Mezõgazdasági Szak-igazgatási Hivatal (1024 Budapest, Ke-leti Károly u. 24., képviseli: WisnovszkyKároly igazgató) – a továbbiakban:MgSZH között

ElõzményekMagyarország európai uniós csatlako-

zása nyomán a vidékfejlesztési támogatá-sok rendszerében gyökeres változásokkezdõdtek meg. A korábbi egyszerûnemzeti támogatási rendszert, melynekegy forrása volt, következésképp egy sza-bályrendszer szerint mûködött, felváltottaegy összetett, több forrásra támaszkodó,emiatt több szabályrendszerû támogatásirendszer. A csatlakozás elõtti támogatásirendszer ellenõrzési és kifizetési szabá-lyai sokkal rugalmasabbak voltak, ezért aközösségi támogatások szigorú és merevfeltételrendszerének bevezetése rengeteggondot okozott és a szemléletváltás igé-nyét hozta mind az igazgatás, mind a gaz-dálkodók részérõl. Az új rendszernek va-ló megfelelés és a rendelkezésre álló tá-mogatási források mind hatékonyabbjogszerû felhasználása a gazdálkodók ésaz igazgatás rendszeres információcseré-jével oldható meg.

A megállapodás céljaAz erdészeti igazgatás és a magán er-

dõtulajdonosok és gazdálkodók közöttiinformációcsere hatékonyságának növe-lése, a vidékfejlesztés átalakuló, össze-tett rendszerében a nemzeti és közössé-gi támogatások hatékony felhasználásá-nak ösztönzése, a támogatási rendszer-ben felmerülõ problémák feltárásánakés megoldásának elõsegítése a rendsze-res és eseti kommunikáció eszközével.

A MEGOSZ, mint érdekképviseletiszerv vállalja, hogy gondoskodik a ma-gán erdõtulajdonosok és gazdálkodókkörében a támogatásokkal kapcsolatbanfelmerült kérdések és problémák különegyeztetés alapján megadott formában

történõ összegyûjtésérõl és az MgSZH EIrészére történõ továbbításáról, a témá-ban a megkapott információk minél szé-lesebb körû, országos nyilvánosságáról,az érintett körök rendszeres tájékoztatá-sáról, konzultációk szervezésérõl, és azMgSZH EI-tõl kapott írásos és elektroni-kus anyagok továbbításáról.

A MEGOSZ kiterjedt tagságára támasz-kodva részt vesz az egyes támogatásirendszer mûködtetéséhez vagy átalakítá-sához szükséges adatszolgáltatásban, azígy gyûjtött adatok kiértékelésében.

Az MgSZH vállalja, hogy az erdõgaz-dálkodás támogatási rendszerét érintõpublikus információkat a lehetõ legrö-videbb idõn belül továbbítja a MEGOSZrészére. A támogatási rendszer változá-sairól rendszeres tájékoztatást ad. Az újtámogatási jogcímekrõl elõzetes tájé-koztatást ad a lehetõ legrészletesebb in-formációkkal ellátva, elõsegítve ezzel aforrások hatékonyabb lekérését.

Vállalja, hogy gondoskodik a MEGOSZáltal továbbított kérdések megválaszolá-sáról, a problémák lehetséges megoldá-sáról, ennek érdekében együttmûködikaz igazgatás többi résztvevõjével, külö-nösen a Földmûvelésügyi és Vidékfej-lesztési Minisztérium érintett fõosztá-lyaival, és a Mezõgazdasági Vidékfej-lesztési Hivatallal.

Vállalja, hogy az egyes felmerülõnagyszámú gazdálkodót érintõ kérdé-sek esetén szervezett konzultációkon aszakterületnek megfelelõ munkatársaijelenlétét biztosítja.

Mindezen túl a felek együttmûköd-nek az ágazatot érintõ jogszabályok vé-leményezése, a vidékfejlesztéshez kö-tõdõ támogatási rendszer kialakítása ésátalakítása során.

A felek a kapcsolatot kijelölt kapcso-lattartóik útján tartják. A kapcsolattartókkijelölésére a megállapodás aláírásátkövetõ nyolc napon belül kerül sor.

Budapest, 2009. április 16.Luzsi József

elnökMEGOSZ

Wisnovszky Károlyigazgató

MgSZH Központ EI* * *

Levél a miniszternek a magánerdõ-gazdálkodás aktuális problémáiról

„Gráf József úrnak,miniszterBudapest, 2009. április 17.Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Mi-nisztérium

Tisztelt Miniszter Úr!Nagy örömmel értesültünk arról,

hogy továbbra is vállalja a tárca vezeté-sét. Nekünk, magánerdõsöknek ezmegnyugtató, a minisztériummal kiala-kult eddigi példaértékû és korrekt mun-kakapcsolat tapasztalatai alapján.

Sajnos az események rendkívülmódon felgyorsultak és újból felhalmo-zódott több olyan kérdés is, amelynekmegválaszolásában, megoldásában,megnyugtató rendezésében kérjük Mi-niszter Úr szíves segítségét!

Számunkra rendkívül fontos, hogyaz erdõtörvény-tervezet az eredeti, tör-vényalkotói és minden oldalról egyez-tetett szellemiségû változatában kerül-jön elfogadásra az Országgyûlés által.Kérjük támogatását abban, hogy a túl-zott természetvédelmi igények és a ko-rábbi merev, túlbonyolított adminisztrá-ció visszaállítását követelõ javaslatok neérvényesülhessenek, eltorzítva e fontosjogszabály eredeti célját.

A magán erdõgazdálkodás, más ága-zatokhoz hasonlóan, rendkívül válsá-gos helyzetben van. A fapiac összeom-lása, a kereslet minden várakozást felül-múló csökkenése olyan kiszolgáltatotthelyzetbe hozza az erdõtulajdonosokatés gazdálkodókat, amibõl önerõbõlképtelenek kilábalni. A magán erdõgaz-dálkodás túlélésének záloga ezért nap-jainkban a nemzeti támogatások fenn-tartása és zökkenõmentes mûködteté-se. Emiatt kérjük a vonatkozó, az egyeserdészeti közcélú feladatok csekélyösszegû támogatásáról szóló 109/2008.FVM rendelet jogi és pénzügyi szem-pontból történõ megerõsítését éshosszú távra való biztosítását.

Nem szívesen tesszük, de újból elõkell hoznunk a vidékfejlesztés erdésze-ti jogcímeinek problémakörét. Változat-lanul azt tapasztaljuk, hogy az egyetlenmûködõ (erdõtelepítés), illetve a folya-matban lévõ néhány erdészeti jogcím(erdészeti gépek beszerzése, erdészetipotenciál helyreállítása) vonatkozásá-ban az adminisztráció (határozathozata-lok, kifizetések, ügyfelekkel való kap-csolattartás milyensége, stílusa, beadvá-nyokra történõ válaszadás stb.) minõsé-ge továbbra sem javult, az MVH hozzá-állása nem változott. Nagyon fontosnaktartjuk és újból megismételjük azon ké-résünket, hogy a megnyitásra kerülõ er-dészeti jogcímek között kérjük soroljákelõre az „erdõ gazdasági értékének nö-velése” jogcímen belül az erdõnevelésibeavatkozásokat. Nem tudjuk elfogadniazokat a különbözõ sajtóorgánumok-ban megjelenõ híreszteléseket sem,


melyek szerint egyes jogcímek megnyi-tását késleltetik vagy véglegesen elha-lasztják.

Tisztelt Miniszter Úr!Kérjük szíves támogató segítségét a

fenti problémák megnyugtató rendezé-sében!

Tisztelettel:Luzsi József

elnök”* * *

Jegyzõkönyv-kivonata MEGOSZ budapesti irodájában,2009. május 4-én (hétfõn) délelõtt10 órai kezdettel megtartott MEG-OSZ elnökségi ülésrõl

Luzsi József tájékoztatást adott azidei MEGOSZ nagyrendezvény tervérõl.A rendezvény házigazdája MolnárLászló alelnök és Luzsi József elnöklesznek. Fõ témája a magánerdõ válság-kezelési stratégiájának bemutatása. Arendezvényen való részvétel a korábbiévekhez hasonlóan ingyenes lesz

Luzsi József a 109/2008. FVM rendeletkeretében az erdészeti szakirányítási tá-mogatásokra beérkezett igények össze-sítése után kialakult helyzetet ismertette.A jelenlegi csökkentett támogatásiösszeg a teljes igény csupán 50-55 %-átfedi le. A témához valamennyi jelenlévõhozzászólt és élénk vita bontakozott ki,amelynek eredményeként a következõelnökségi határozat született:

A MEGOSZ ragaszkodik a teljes igé-nyelt erdészeti szakirányítási támogatá-si összeg kifizetéséhez és felkéri azFVM-et a kért keret biztosítására.

A 109-es rendeletet alapvetõen jónaktalálja, annak kismértékû korrekcióiravonatkozó, az integrátoroktól bekértmódosító javaslatokat május 18-ig a Tit-kárság összegyûjti (EH 4/2009).

Luzsi József köszönetet mondott azúj erdõtörvény kialakításában résztve-võknek. Kapcsolódunk ahhoz a szán-dékhoz, hogy a törvény kimunkálásá-ban résztvevõk számára találkozót hív-janak össze, amelynek egyik fontos cél-ja a ma már erdészettörténeti eseménypontos leírása az utókornak. A MEG-OSZ elnöke meghatározónak mondtaSzövetségünk szerepét a törvény mó-dosításának kezdeményezésében és avégsõ szöveg kialakításában, amelyetfontos megörökíteni.

Az erdõtörvény végrehajtási rendele-tének kialakításában, véleményezésé-ben, megvitatásában is rendkívül fontosfeladatok hárulnak a magánerdõre.Ezért a MEGOSZ elnöksége Mocz And-rás, Támba Miklós és Szabó Vendel

alelnököket, valamint Bodor Dezsõ Ká-rolyt, a Felügyelõ Bizottság elnökét bíz-ta meg a végrehajtási rendelettel kap-csolatos tárgyalások során a magánerdõérdekeinek következetes és egységesképviseletével (EH 5/2009).

Dr. Somogyvári Vilmos tájékoztatta ajelenlévõket a vidékfejlesztés keretébenmeginduló kötelezõ és szabadon vá-lasztható képzésekrõl. A MEGOSZ há-rom nyertes képzési hely (Debrecen,Gödöllõ, Mosonmagyaróvár) oktatásiprogramjához kapcsolódik. Két helyenoktatást nyújtó, szervezõ résztvevõként,egy helyen konzorciumi tagként. A kép-zések lehetséges idõpontjairól és tárgyá-ról készített rövid összefoglalót a MEG-OSZ tagság rendelkezésére bocsájtjuk.

Luzsi József tájékoztatta a megjelen-teket, hogy az erdõtelepítési elsõ kivite-li és ápolási egységár módosító, növelõjavaslatainkat információi szerintBrüsszelben akkreditálták, így remé-nyeink szerint a jövõben ismét lendüle-tet kaphat a mezõgazdasági területekelsõ erdõsítése jogcím!

Luzsi József tájékoztatta az ülés tagjaitGráf József miniszterrel való találkozásá-ról, ahol mód nyílt a magánerdõ gazdál-kodással kapcsolatos aktuális kérdésekáttekintésére. A személyes találkozótmegelõzõ fórumon a miniszter kijelen-tette, hogy az erdészeti közmunkát kiter-jesztik a magánerdõkre is! Ez rendkívülfontos bejelentés és igazolja az ügybentett eddigi lépéseink helyességét.

Ezt követõen a jelenlévõk megvitat-

ták az erdészeti géptámogatási pályáza-tok jelenlegi állását. Egyetértettek ab-ban, hogy az ezzel kapcsolatos rendele-tet oly módon kell módosítani, hogycsak a ténylegesen erdõgazdálkodásitevékenységekhez kapcsolódó gépbe-szerzések legyenek támogathatók.Mocz András jelezte, hogy várhatóan aIV. tengelyben az erdészeti szolgáltatókis pályázhatnak majd kis értékû gépek(pl. motorfûrészek) beszerzésére..

Dr. Sárvári János ismertette röviden a2008. évi mérleg és a 2009. évi költségve-tés fõbb elemeit. Elmondta, hogy a tava-lyi esztendõ mérlege negatív volt, de ezalapvetõen annak tudható be, hogy a2008. évi integrátori tagdíjak a késedel-mes támogatás kifizetés miatt átcsúsztakaz idei évre, ugyanakkor kevesebb pá-lyázatot sikerült elnyernünk. Az ez éviköltségvetést is – a pályázati lehetõségektovábbi beszûkülésének ismeretébenszintén – negatív szaldós lesz.

Tomka Kornélia titkárságvezetõ tájé-koztatást adott a tagdíjbefizetések jelen-legi állásáról. Elmondta, hogy a 2008.évrõl áthúzódó tagdíjhátralékok nagyrésze 2009. januárjában befizetésre ke-rült, de még mindig jelentõs elmaradá-sok vannak a tavalyi integrátori, illetverendkívüli integrátori befizetéseknél.Az idei tagdíjat a tagok mintegy 1/3-amár befizette. Az elnökség a tartozásokbefizettetésével Szabó Vendel tagságiügyekben illetékes alelnököt és dr. Sár-vári János ügyvezetõ elnököt bíztameg. Határidõ: folyamatos.

Soha ennyi állástalan nem jutott mun-kához a kelet-magyarországi erdõkben,mint ebben az évben. Április közepénért véget az elsõ alkalommal meghirde-tett téli erdõmûvelési közmunkaprog-ram, amelyben a NYÍRERDÕ NyírségiErdészeti Zrt. 444 embert foglalkoztatotthárom hónapon keresztül. A héten pe-dig megkezdõdött a már hagyományos-nak mondható héthónapos progra-munk, amelynek során november végé-ig 560 munkanélküli dolgozik az államierdõkben – mondta Kaknics Lajos, atársaság vezérigazgatója.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék közel 60 ezer hektár államitulajdonú erdeit kezelõ NYÍRERDÕ Zrt.minden erdészete alkalmaz közmunká-sokat. A létszám 40%-a a rendelkezésreállási támogatásban részesülõk közül ke-rül ki, és meghaladja a 40%-ot a romák

aránya, minden harmadik közmunkáspedig 45 év feletti. A két megyében 72 te-lepülés érintett a programban. Hajdú-Bi-harban a legtöbben Debrecenbõl, Vá-mospércsrõl és Hajdúhadházról jönnek.Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pe-dig a tiszaberceliek, tiszadobiak és nyír-béltekiek vannak különösen nagy szám-ban. A társaság vállalta azt is, hogy a prog-ram lezárulta után minden tizedik mun-kavállalót három hónapon keresztül to-vább foglalkoztat – ismertette az adatokatdr. Halmágyi János, az erdõgazdasághumánpolitikai osztályvezetõje.

Napi nyolcórás munkájukért a mini-málbérnek megfelelõ 71 500 forintra jo-gosultak havonta. Ezen felül étkezésiutalványt, tûzifa-ellátmányt, munka- ésvédõruhákat kapnak.

Vereb IstvánNYÍRERDÕ Zrt.

Több mint félezer közmunkás


Háromévi próbálkozás után végre néhá-nyan el tudtak helyezkedni erdészetimunkakörben, és feleségek és felnõttgyerekek munkaalkalmai is az Ausztriá-ban maradást segítették. Valójában to-vábbra is a „mohikánok”, a legidõsebbcsoport jövõje volt a legkilátástalanabb.Vitézy (Früstök) László volt magyar er-dészeti igazgató 66 éves volt, Farkas Je-nõ csak 57, de beteg, és a többiek is ha-sonló korban voltak; nem ideális helyzetelmenni favágónak pár évre, nyelvet ta-nulni és utána elkezdeni egy új életpá-lyát. Jött ugyan egy biztató válaszlevélArgentínából: „Tudjátok, azt hittem,hogy már minden megkövült bennem,de mikor leveleteket olvastam, eszembejutott a régi Selmec, és a szívem nem tudfeledni. Elfogott valami erõs nosztalgia –nagyon szeretnék együtt lenni veletek.”Reméli, hogy tudna szerezni 5-6 belsõtérképészeti munkahelyet, amit idõskorban is lehetne végezni, és ha mindenkötés szakad, akkor lenne lehetõség el-menni gazdag német családokhoz ház-mester/szakácsnõi kombinációban, s ak-kor a nyelv se probléma. Az aláírás: Ban-di (azt hiszem, ez báró Bánffy Endre, akimár évek óta ott élt).

Ugyanebben az idõben felcsillantegy lehetõség az USA-ból, ami eddig tel-jesen kizárt volt. Lengyel Sándor megad-ta a címét egy állítólag magyar erdész-nek, aki talán tudna segíteni: Allen deChany. Farkasnak „Heureka” pillanatalehetett, amikor arra gondolt, hogy eznem lehet más, mint selmeci barátja ésévfolyamtársa, Csányi Aladár. Azonnalmegeresztett egy hosszú levelet. „Lehet,hogy 34 év után már nem emlékszel, aSztankayéknál laktam kamarásommal,Gellért Gézával, a patika feletti szobá-ban.” Levelében felsorolja a kollégáknevét, akiket Csányi biztos ismert diák-korából. A válaszból kiderült, hogy nemcsak ismerte õket, de Simonkay(Schmotzer) a firmája volt. A nyolc olda-las levél így fejezõdik be: „Igyekeztemmindnyájunk nevében a mi SOS kéré-sünket elõadni. Ismétlem, kizárólagcsak erkölcsi segítséget kérünk, és vala-milyen bevándorlási tanácsot. Belédvetjük minden reményünket, a régi sel-meci cimborába. Várjuk légipostás vála-szodat, régi selmeci testvériséggel.”

Elõdeink nem csalódtak Csányiban.Levelük feladásától számítva 16 napramegérkezett egy húsz(!) oldalas válasz.„Egy órával ezelõtt vettem kezembe leve-letek, és bár az élet kõkeménnyé gyúrta

érzelmeimet, s könnyezni utoljára anyámtemetésén láttak, de most ilyen állapot-ban válaszolok. Akármilyen keserves is asorsotok, jól tettétek, hogy elhagytátokszerencsétlen szülõföldünket” - így kez-dõdik levele. A bevándorlási lehetõségszinte lehetetlen a komplikált törvényekés quota rendszerek miatt, és ráadásul amagyarok háborús ellenségnek számíta-nak, de ígéri, hogy megtalálja a segítségmódját. „Áldjon meg a selmeci Atyaúris-ten mindnyájatokat erõvel, bizalommalés hittel” - fejezi be levelét. Ígérete és me-legszívû levele nagyon feldobta a mohi-kánokat. Valóban óriási szerencséjükvolt, mert a vak véletlen úgy hozta, hogyha létezett egy személy USA-ban, aki tu-dott segíteni, az õ volt. Csányi személyesbarátja volt az egyik legnagyobb vezetõpolitikusnak, Henry Cabot Lodge szená-tornak, a késõbbi alelnök-jelöltnek. Rá-adásul pont akkor Lodge a szenátusbanaz új bevándorlási törvény szponzora ésszakértõ hatalma volt.

Egy évig tartott a bevándorlási bürok-rácia akadályversenye, és közben egy tra-gikus haláleset Münchenben, de Csányibiztató levelei rendszeresen érkeztek.Nemcsak segítõkészsége volt kiemelke-dõ, hanem levelei most 60 év után is a vi-lágpolitika alapos ismeretérõl, és prófétaimeglátásokról tanúskodnak. Öbölhábo-rút jósol az olaj miatt, közel-keleti válsá-got, kiélezõdõ hidegháborút. Természe-tesen levelei jelentették a reményt a napiéletben a menekülteknek – „fontosabb,mint a napi inzulin” – írja Farkas. Firmájaörömben úszik: „Akad-e még e széles vi-lágon még egy hasonló, önzetlen, segíte-ni akaró barát, a selmeci szellem megtes-tesítõje? Ma is ugyanaz a kedves, örökifjúselmeci diák; Isten áldotta tehetsége mel-lett megmaradt szíve és idealizmusa.”

1949-ben, hosszú és keserves hajó-zás után megérkezett a 7 erdész mohi-kán és 23 családtag új hazájukba. Szét-szóródtak a nagy országban, de erõskapcsolatuk megmaradt. Minden évbentartottak egy többnapos „csúcstalálko-zót”. Soraik kezdtek ritkulni, de ez lettaz új É-Amerikai nucleus. Dél-Ameriká-ból késõbb többen áttelepedtek, ésegy-egy új jövevény is érkezett, mint pl.a 75 éves P. K., aki 1951-ben egyedül,Kõszegnél szökött át a határon. 1957-ben, amikor a vancouveri Sopron Fa-kultásnak híre elterjedt, akkor nemcsakõk, hanem más országokból is felvettéka levelezõ kapcsolatot velünk. Nevükszerepel Roller könyvében (Sopron

Chronicles), és a kiegészítõ címtárban.Jablánczy professzor sok levelet meg-õrzött egy ládában, amit késõbb TakácsJóska barátom jóvoltából én örököltem.Húsz évig a Magyar Mérnökök világszö-vetségének igazgatósági tagja voltam,és ebben a kapacitásban is szerencsémvolt felfedezni öreg firmákat.

Kezdem egy fatörzs leírásával, egykis menekült erdõmérnök-csoporttal,és rövid idõ alatt ebbõl egy terebélyeskorona lett szétfutó ágakkal. Minden újlevél vagy beszámoló egy új emberisorsot, dokumentfilmbe való életet tártfel. A mindennapi epizódok és hírfosz-lányok, amiket a kapcsolatok és követ-kezmények fontak össze szellemi örök-ségnek, érték lehet mindazoknak, akik-nek a szívében még él az Alma Mater ésa selmeci szellem. Dolgozom egy rész-letes listán, s most csak egy kis ízelítõtszeretnék adni a szétágazó korona ter-jedelmérõl, mind az 1956 elõtti idõbõl.

Gerard de Pottere, magyar síszlalom-bajnok, California

Bujtár Ágoston, Perzsia (Irán), de fõ-leg Afganisztánban tervez vasutakat.

Havas István, Törökország, erdésze-ti Igazgató.

Asbóth Pál, a hollywoodi MGM stú-dió dél-amerikai igazgatója.

Gerlay (Klee) Alfonz, Ausztrália, hi-vatásos kígyóbõrvadász.

Bacsó Gergely, tudományos kutató,Svájc.

Ijjász Ervin, professzor, Medelin,Colombia.

Stranszky János, kutató/professzor,vadgazdaságtan, Texas.

Sartorius László, UNESCO tanácsa-dó, Genf, Svájc.

Sok az ág, kevés az idõ, lehetne mégnyomokat keresni sok irányban. Egyamerikai egyetemen (Clemson) azegyik fõépület egy magyar erdõmérnök-rõl lett elnevezve. Ilyen néven (Le-hoczky) négyen végeztek Selmecen. Miitt a háttér? A venezuelai gyémánt lelõ-helyek felfedezõje egy magyar erdõ-mérnök, és a televízióban is láttamtöbbször az 50-es évek végén. Mikor ottdolgoztam 68-ban, akkor nem sikerülttalálkoznunk, és késõbb már hiába ke-restem. Állítólag ötödik feleségénekkedvéért valami spanyol/indián nevetvett fel.

Csupán négy személyrõl szeretnékpár sort írni, mert életük erõsen össze-fonódott a közösséggel, a másokért va-ló munkával.

Farkas Jenõ 1893-ban született. Négyévig katona, egy évig hadifogoly az oroszfronton. 1920-ban kapta oklevelét. Az Esz-

GRÁTZER MIKLÓS

Elõdeink nyomában


terházy birtokok erdészeti igazgatója volt.Katonatiszt és erdész hallgató fiát egyorosz katona lõtte le Ausztriában. Marad-hatatlan érdeme, hogy fáradtságot nem kí-mélve összefogta a menekült magyar er-dészeket. Megalapítja, és hihetetlen buz-gósággal szerkeszti a Családi Értesítõt. Be-tegsége ellenére hihetetlenül szétágazó le-velezést végez, hogy kapcsolatot szervez-zen minden külföldi kollégával. Fiatalon,1953-ban halt meg, röviddel USA-ba köl-tözés után. Temetésén mondta JellachichLászló: „Jenõ volt mindnyájunk legönzet-lenebb és legszeretõbb kollégája.”

Jellachich László 1902-ben született,erdõmérnöki diplomája mellett kultúr-mérnöki diplomája volt a Mûegyetemrõl,majd francia technikai doktorátusaNancy-ból, és jogi doktorátusa Pécsrõl.A II. Erdészeti Világkongresszus titkára,a Duna Bizottság tagja. Társszerkesztõjea Családi Értesítõnek. USA-ba költözésután mérnöki vállalatot épít ki. Mikor aSoproni Divízió megalakult Vancouver-ben, akkor tõle kaptuk az elsõ üdvözlõlevelet, és felajánlotta segítségét.

Csányi Aladár Selmecbányán született1891-ben. Az elsõ világháborúban õ istiszt az orosz fronton. Nagy tehetségû, ki-tûnõ fiatal erdész, hamar vezetõi állások-ban. A 20-as évek elején elhagyja az or-szágot. (Az ok ismeretlen. Egy levélbentaláltam egy burkolt célzást: „A grófnõ na-gyon szép volt, de a komornája megegyenesen gyönyörû, koromfekete hajá-val.”) Sok kaland, kemény munka és féltucat ország után az USA-ban köt ki. Minthadmérnök gyorsan halad elõre, eredmé-nyei kitûnõek, munkája igen szétágazó. A30-as évek végén a „Florida Csatorna” ter-vezését irányítja. A csatorna átvágta volnaa Floridai-félsziget nyakát, lerövidítettevolna a kereskedelmi hajózást, és az at-lanti flotta mozgását a Golf felé, és biztosmenedéket adott volna a tengeralattjárók-nak a németek ellen egy esetleges hábo-rúban. Szerencsére a csatorna nem ké-szült el, óriási természeti károkat okozottvolna, és az egyedülálló everglade öko-szisztéma is eltûnt volna. A háború után aVeterán Adminisztráció fõmérnöke, kezealá tartozik egy kontinensre kiterjedõ in-frastruktúra, kórházaktól üdülõkig, repü-lõterektõl parkokig. „Ha lesz még egy há-ború, akkor biztos én tervezem a katonaimobil bordélyházakat” – írja egy levelé-ben. Szoros kapcsolatban áll a magyarszármazású tudósokkal, és bár nem poli-tizál, ismeri a magyar emigráció vezetõit(Eckhardt Tibor, Nagy Ferenc stb.). Ma-radt benne egy kis erdész vér is. Magyar-ország duglászfenyõmagot akart venni, deaz USA megtagadta a vételt, mert háború

után is fennállt az eladási tilalom ellensé-ges országok felé. Személyesen ment el aföldmûvelési miniszterhez és Montgo-mery nagykövethez. Nemsokára feladotta US Forest Service 15 kiló magot. Ingyen.Érdekes, hogy közeli barátsága Lodgeszenátorral hogyan kezdõdött. Csányi ki-tûnõ táncos volt, úgyszintén felesége, aki22 évvel volt nála fiatalabb. Egy nagy bá-lon a Waldorf-Astoriában a Csányi házas-pár nagyon kitett magáért. Lodge szená-tor odament hozzájuk, bemutatkozott, ésmegkérte Csányit, hogy táncoltassa megfeleségét. Csányi beleegyezett, ha Lodgeaz õ feleségével táncol. Utána együtt ma-radtak beszélgetni, és megindult egy ké-sõbbi szoros barátság a két házaspár kö-zött. (Azt itt hozzáfûzöm, hogy évekkelkésõbb 1956-ban, és utána az elnökvá-lasztási vitákban Lodge a magyar ügyeklegnagyobb támogatója volt.) A mohiká-nok megérkezése után Csányi elválaszt-hatatlan barátjuk lett öreg cimboráinak.Sajnos Farkas korai halála után (53) Csá-nyi is meghalt (55). Égõ házából kimen-tette feleségét és gyerekeit, de mikorvisszatért anyósáért, az életébe került.

Koller Pál 1894-ben született; erdõ-mérnöki oklevele mellé Magyaróváron isoklevelet szerzett. Õ is katona az oroszfronton, és utána hadifogoly Szibériában.Kitûnõ nyelvérzéke volt, nyolc nyelvenbeszélt. Ez segített egy kicsit helyzeténAusztriában, mert tolmácsként dolgozha-tott. Csoportjuk USA-ba indulása elõtt tra-gikusan elveszti feleségét. (Tévedésbõl/!/megmérgezték egy müncheni kórház-ban.) Elsõ amerikai munkaköre nyelvta-nítás az egyetemen. Rövidesen az OhioPower Co. erdésze lesz. Fõ munkaköre avállalat nagyméretû külszíni fejtés utániterületek erdõsítése, rekreációs létesítmé-nyek és mesterséges tavak tervezése.Mint a vancouveri Sopron Divisio ven-dégprofesszora élõ híd a két emigrációshullám és két nemzedék között. Gyakranképviseltük együtt csoportunkat fogadá-sokon és egyéb eseményeken, gyûlése-ken. Ma is nagy kitüntetésnek érzem,hogy barátjának és kollégájának tekintett,bár gyakran „õs dunántúlinak” tituláltaangol kiejtésem. Késõbbi években gyak-ran meglátogattam Ohioban. Hetvenkétéves korában is még dolgozott. Kézzelrajzolt négyzetméteres üzemtérképeimestermûvek voltak, és ezekbõl kettõtmagammal vittem. Bekereteztettem, éskiakasztottam tanszékem folyosófalára,hogy lássák ezek a yankee gyerekek(University of Connecticut), hogy Selme-cen milyen volt a szakmai színvonal. 76éves korában újranõsült, és 1972-ben Cle-velandban hunyt el.

A feldolgozott anyagra visszanézvetöbb szubjektív, de értelmileg is megin-dokolható észrevételt tudnék tenni. Na-gyon jól megválogathatták, hogy kibõllett selmeci vagy soproni erdõmérnökhallgató. Életük bizonyítja, hogy jól kép-zett, tehetséges és mindenhol talpra esettegyének voltak, bárhova is vitte õket asors. Becsületre, tisztességre és elvekrenagyon sokat adtak. Lengyel Sándor, aki1912-ben végzett Selmecen, így ír a kol-lektív erdõmérnöki társadalomról: „Na-gyon szerencsés a szakmánk; köztünkrosszcsontpeti ritka, mint a fehér holló.Máshol talán az egyetem és az élet ne-hézsége kiöli az emberekbõl a jót, amígSelmecen a baráti közösség pedig ponttáplálja.” Az is furcsa, bár jellemzõ, hogybár hazájukat elhagyták, a magyar erdõksorsa szívügyük maradt életük végéig.Mohón olvastak minden otthoni szakcik-ket, és a legapróbb részleteken is parázsvitákat folytattak. Hónapokon keresztülfolyt egy levélváltás Brazília és Ausztriaközött, hogy melyik tölgy lenne legalkal-masabb Somogyban. A legfontosabb pe-dig az, hogy a selmeci hagyomány mág-neses erõvel kötött össze egyéneketmessze országok és generációk között.Mindennapi tettek mutatták, hogy a ha-gyomány náluk nem felvett szavak, ha-nem egyéni karakterük szerves részei.

Kezemben egy kis papírfüzet. Tintá-val papírra vett hangjegyek, és a nóta-szövegek szabatos mérnöki kézírással,ahogy még Staszi tanított bennünket.Selmeci diákszótár-részlet, és egy-kétkönyvlap-másolat. A címlapon csakennyi: Egyházi Jóskától. Kinek küldte?Öreg barátainak, hogy ne felejtsenek?Nekünk fiataloknak, hogy tanuljunk?Nem tudni, csak az biztos, hogy nemakarta, hogy vele együtt elhaljon egymorzsája is a hagyományoknak.

Közel egy éve foglalkozom ezekkel azelsárgult, töredezett papírlevelekkel. Kö-szönöm régen elhunyt elõdeinknek, hogymegengedték, hogy betekintsek életükbe.Tanultam, példát kaptam, és úgy érzem,hogy egy sróffal jobb utód lettem közben.Remélem, nem én leszek az egyetlen.

MellékletA lista csak azoknak a selmeci/sopronierdõmérnököknek nevét tartalmazza,akik a „Családi Értesítõ” körével levele-zõ kapcsolatban álltak, vagy késõbbRoller dékánnal leveleztek, és 1956elõtt hagyták el az országot. Legtöbben1890-1905 között születtek, több mintfele még Selmecen végzett. Minden jelés utalás szerint a külföldre távozottakszáma kb. kétszerese ennek a listának.


Dél-Amerika:Bánffy Endre, Argentína; Egyházi Jó-

zsef, Chile/USA; Erdõssy János, Argentí-na?; Götze Zoltán, Brazília; Illyász (May)Ervin, Colombia; Kovács Ernõ, Argentí-na; May Ottó, Brazil/Arg.; Rákos B. Mik-lós, Venezuela, Réz Endre, Brazília; Sper-ling Oszkár, Brazília; Szatmári László,Argentína; Thuronyi Béla, Brazília; Va-don Sándor, Argentína; Vági István, Chi-le; Worschitz Frigyes, Argentína

Egyesült ÁllamokAsbóth Pál, USA/D-Amerika, Balogh-

Jekei Béla, Csányi Aladár, Farkas Jenõ,Hajdu Gyula, Jellachich László, KapácsiMiklós, Koller Pál, Mindel Alfonz, Mutt-

nyánszky Zoltán, Násfai (Niederman)Árpád, de Pottere Gerald, Seregély Pál,Stranszky János, Tóth László József, Svéd-ország/USA; Vitézy (Früstök) László

Európa(?)ölich Gyula, Ausztria; ()uriss

László, Ausztria; (?)altenbach Ferenc,Germany?; Kendeffi Miklós, Ausztria;Kovács Gyula, Belgium; Király (Kori)Oszvald, Ausztria; Leich Ottó, Ausztria;Martinkovics Anton, Ausztria; NagyMihály, Italy; Orth Pál, Ausztria;Páczner Károly, Ausztria; Seherg Ká-roly, Germany; Simonkay (Schmotzer)Gy., Ausztria; Sartorius László, Svájc;Szeless István, Ausztria; Thiringer Já-

nos, Svédország; Wittelsbach Lajos,Germany

AusztráliaFöldváry László, Geffert István, Ger-

lay (Klee) Arnold, Kókai JózsefCanadaKiss Imre, Plathy Béla, Sallay József,

Sotonyi (Schultz) Károly, Szinay (Neu-bauer) János

Bujtár Ágoston, Irán; Havas István,Turkey

Szerepelnek a levelekben, de or-szág-megjelölés nélkül:

Asztalowsky János, Fábián János,Modly István, Nagy József, Lengyel Sán-dor, Székely Elemér, Takács „Cs.”

A 2000-ben aláírt, illetve 2004-ben meg-erõsitett német-magyar erdészetiegyüttmüködési szerzõdés keretébenszerencsém volt látogatást tenni tavalyév végén Észak-Rajna-Wesztfáliában (atovábbiakban ÉRW), a Ruhr-vidék szí-vében.

Roland Migende erdõmérnök – akinem mellesleg egyesületünk tisztelet-beli tagja – meghívására indultam el 5napos szakmai tapasztalatcserére és ta-nulmányutra a Ruhr-vidékre.

A Ruhr-vidék, Nyugat-Németországlegjelentõsebb vidéke, bányák, kohók,ipari üzemek, füstöt okádó gyárkémé-nyek hazája – gondolom sokunknak eza plasztikus és lehangoló kép villannabe, hisz a földrajzórák és a szorgos ta-nulás meghozza gyümölcsét (sic.)

A dortmundi reptértõl 30 km-re talál-hatjuk meg Arnsberg ódon és szinte érin-tetlen középkori városát. A várostól 6km-re már szembeötlik a kétszintes épü-letkomplexum, az arnsbergi erdei iskola.Minhármunkat (Roland Migendét,Christiane Pape dortmundi tanárnõt éserdõpedagógust – állandó kisérõimet –és szerénységemet) az erdei iskola igaz-gatója, Ralf Neuheuser erdõmérnök lá-tott vendégül. Az „ismerkedési est” rop-pant szívélyes volt, és ez a szívélyességaz 5 nap végére, szerénytelenség nélkülmondhatom, barátsággá vált. Mivel esteérkeztem, a másnap reggel szolgált óriá-

si meglepetéssel:egy gyönyörü, ter-mészetvédelmi ol-talom alatt álló er-dõtömbben talál-tam magam, me-lyet alapvetõenidõs és középkorúlágy lombos fafajokalkottak természet-szerûen kezelve.Hihetetlen hangu-lata van egy ilyen erdõnek, ez kuriózumnem csak ÉRW tartományban, de orszá-gosan is. Ideális helyszín egy erdészetierdei iskolának, melynek tanulóit 4 na-pos turnusokban fogadják hetente. Reg-gel pontban 9-re megérkeztek a gyere-kek, az arnsbergi általános iskola alsóstanulói, akik bentlakásos rendszerbenkötött, szervezett programokon vettekrészt. A program kidolgozásánál az er-dész szakemberek figyelembe veszik azéletkori sajátosságokon kívül az éppenaktuális tananyagot is, de alapvetõen anégy nap az erdõrõl, az erdészeti mun-kákról, erdõgazdálkodásról és nemutolsósorban az erdészekrõl szól! Az er-dei iskolai foglalkozásokat erdészek ve-zetik, bevonva a kísérõ tanárokat is. Aprogramot elõzetesen egyeztetik az is-kolai tanárokkal. Hihetetlen volt szá-momra, hogy az ajánlott programot 99%-ban elfogadják az iskolák, persze igény

esetén menet köz-ben is változtathatóde ez nagyon rit-kán fordul elõ!Irigylésre méltó,hogy egy pro-fesszionális szintenfelszerelt tanmû-

helyt is megismerhettem, ahol mindentanulónak külön munkapadja van, szószerint fúrhat-faraghat, famegmunkáló és-díszítõ szerszámok széles választéka állrendelkezésre, melyet a gyerekek felü-gyelet mellett használhatnak. Személye-sen megcsodálhattam, hogy 10 éves gye-rekek erdész felügyelete alatt díszes séta-botot faragtak az erdõrõl hozott ágakból.A munkavédelmi oktatás jelentõségét ésmikéntjét mi sem jellemzi jobban, hogymég nem történt baleset, pedig a németgyerekek ugyanolyan elevenek, bohókés fegyelmezetlenek, mint nálunk. Ju-ventus ventus! Egyébként a foglalkozá-sok, a tematika megegyezik a miénkkel,két különbséggel: az eltérõ jellegû spe-ciális foglalkozásokon más-más erdészszakember dolgozik, valamint csak és ki-zárólag erdész szakemberek vannak azerdei iskola részérõl. Ars poeticájuk,hogy erdészeti munkákat és az erdõt azerdész mutassa be, és ha valaki erdei is-kolába jön, azt az erdõért és az erdészetiismeretekért tegye.

A költség 65 Eu/nap teljes ellátásssal,de ebbõl csak 12 Eu-t fizetnek a szülõk, atöbbit ÉRW tartomány biztosítja, illetve

Erdei iskola a Ruhr-vidéken

(Folytatás a 159. oldalon)

Az ülés helyszíne: a Pilisi Parkerdõ Zrt.által vagyonkezelt Erdészeti Informáci-ós Központban elhelyezett OEE Wag-ner Károly Erdészeti Szakkönyvtár

Jelen vannak:Elnökség tagjai: dr. Pethõ József el-

nök, Schmotzer András általános alel-nök, Doros István technikus alelnök,Haraszti Gyula EL SzB elnök, KissLászló, Kertész József és Tihanyi Gyularégióképviselõk.

Tanácskozási joggal: Kolozsvári Ákos EB elnök, dr. S.

Nagy László MTESZ alelnök, az OEESzeniorok Tanácsa elnöke, dr. SárváriJános a MEGOSZ ügyvezetõ elnöke,könyvtár õre, Ormos Balázs fõtitkár,Pápai Gábor fõszerkesztõ, Mester Gé-záné titkárságvezetõ.

Munkahelyi elfoglaltsága miatt ki-mentését kérte: Bodor Dezsõ Károlymagánerdõs alelnök, Horgosi Zsolt,Máté Zoltán és Puskás Lajos régiókép-viselõk

Dr. Pethõ József elnök köszöntötteaz elnökségi ülésen megjelenteket.Megállapította, hogy az Elnökség 7 fõ-vel határozatképes. A jegyzõkönyv ve-zetésére Mester Gézánét, hitelesítõknekDoros István és Haraszti Gyulát kértefel, mellyel az Elnökség tagjai egyetér-tettek. Az Elnökség a meghívóban ki-küldött napirendi pontokat egyhangú-an elfogadta.

Az elsõ napirendi pontban kerültmegtárgyalásra a Wagner Károly Erdé-szeti Szakkönyvtár és az Egyesületszámára fontos helységek bérleti szer-zõdése, mely a Pilisi Parkerdõ Zrt.-velkerül megkötésre, együttmûködve aMagán Erdõtulajdonosok és Gazdálko-dók Országos Szövetségével. Az Elnök-ség a Bérleti Szerzõdés tervezetét pont-ra-pontra megtárgyalta. Egyhangú véle-mény volt, hogy a szerzõdés megkötésefontos esemény az Egyesület életében,hiszen ezzel a könyvtár hosszabb távúelhelyezése biztosított, és az alábbi ha-tározatot hozta:

6/2009. (április 15.) sz. határozatAz Elnökség megbízza dr. Pethõ

József elnököt a Bérleti Szerzõdés2009. április 20-ig történõ aláírásá-val. Az aláírást követõen a szerzõdés2/5. és 12/1. pontját a Pilisi Parker-dõ Zrt.-vel értelmezni kell és szük-ség szerint mellékletként aláírni.

(Jelen volt 7 elnökségi tag: 7igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

Második napirend a 2009. évi kitün-tetetési javaslatok: dr. Pethõ József a ki-tüntetési javaslatok tárgyalása elõtt is-mertette a Díj Bizottság elnökétõl, Bog-dán Józseftõl érkezett állásfoglalás ter-vezetet, a leírtakkal az Elnökség egyet-értett és az alábbi határozatot hozta:

7/2009. (április 15.) sz. határozatA szavazás technikájának finomí-

tása érdekében, a Kitüntetési Sza-bályzat elvét és elõírásait nemérintve, az Elnökség elfogadja a DíjBizottság alábbi Állásfoglalását,amelyet a 2009. május 7-i Küldött-közgyûlésen ismertetni kell.

Az Országos Erdészeti EgyesületElnöksége fontosnak tartja, hogyegyesületi kitüntetést csak meggyõ-zõ támogatottsággal (a KitüntetésiSzabályzat 7/a. pontja szerint lega-lább 50% + 1 fõ igen szavazatával)lehessen elnyerni. Ennek biztosítá-sa érdekében a három emlékérem-re történõ szavazás során az alábbi-ak szerint kell eljárni:

Ha bármelyik kitüntetési foko-zatban az elsõ 2 forduló során a 3-3fõs lehetõség még nem lett kihasz-nálva, a 3. fordulóban a még szava-zásra váró személyek közül csakannyi fõre lehessen szavazatot lead-ni, amennyi kitüntetési hely mégkitöltetlen. Ha a 3. forduló így semhoz eredményt (50% + 1 fõ!), a sza-vazás lezárul és 3 fõnél kevesebbszemély kap csak kitüntetést azadott fokozatban.


Ezt követõen az Elnökség megvitattaa hatáskörébe tartozó kitüntetési javas-latokat. A szakosztályok által beküldöttjavaslatokat a saját javaslataival kiegé-szítve az alábbi határozatot hozta:

8/2009. (április 15.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség vita után, a hatáskö-rébe tartozó kitüntetésekrõl azalábbiakban határozott:

Tiszteletbeli Tagsági OklevélElnökség saját jogán: dr. Király

Pál (7 igen)

Bedõ Albert EmlékéremSzakosztályi javaslatból: Haraszti

Gyula (6 igen, 1 tart.)Balsay Endre (7 igen)Elnökség saját jogán: Andrésiné

dr. Ambrus Ildikó (7 igen)dr. Bartha Dénes (7 igen)

Kaán Károly EmlékéremSzakosztályi javaslatból: Burián

Endre (7 igen)Kondor Endre (7 igen)Elnökség saját jogán: Prof. dr. Ró-

nay Eugen (7 igen)dr. Rumpf János (6 igen, 1 tart.)

Decrett József EmlékéremSzakosztályi javaslatból:

nem volt javaslat (Apatóczky István2 igen, 5 nem)

Elnökség saját jogán: Ó Szabó Mi-hály (7 igen)

Miklósi Lajos (7 igen)

Elismerõ OklevélSzakosztályi javaslatból:Detrich Miklós (7 igen)Domokos Gergely (7 igen)Égetõ Gábor (7 igen)Hanyvári Zsolt (7 igen)Kovácsevics Pál (7 igen)Németh Szilveszter (7 igen)Elnökség saját jogán: nem volt

javaslatAz Elnökség felkéri Ormos Balázs

fõtitkárt, hogy a javaslatokat a Díj Bi-zottsághoz határidõben juttassa el.

(Jelen volt 7 elnökségi tag)

A harmadik napirendi pontban azElnökség – az Ellenõrzõ Bizottság ülé-


Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

Jegyzõkönyvaz Országos Erdészeti Egyesület Elnökségének

2009. április 15-i ülésérõl, Budapest


sén kialakított véleménye és javaslataalapján – Ormos Balázs fõtitkár elõter-jesztésében megtárgyalta a 2008. éviközhasznúsági jelentést, a befektetésekbeszámolóját és a 2009. évi programot,a pénzügyi tervet és befektetések ter-vét. A fõtitkár tájékoztatta az Elnöksé-get, hogy a 2008. év pénzügyi teljesíté-se terven felül sikerült, ezért a készletenlévõ könyvek és kitûzõk leírásra került-ek. Az Egyesület is költségcsökkentésiprogramot hajt végre, ennek érdekébenpéldául az Erdészeti Lapok reprezentá-ciós példányszámát csökkenteni szük-séges, tekintettel arra, hogy ennek össz-költsége 865 eFt volt és már elkészül azelektronikus változat is, melyet érde-mes használni. A pénzügyi lekötésekterv szerint történtek, 2009-ben a pénz-lekötés csak a pénzpiaci alapban törté-nik. A saját gépkocsi használat jogsza-bályi változás miatt módosítható szemé-lyi kifizetéssé. Új külalakban készül el a2008-2009. évi pénzügyi terv-tény táb-lázat, melyet a Küldöttközgyûlésnekmeg kell küldeni.

Kolozsvári Ákos, az EB elnöke elis-merését fejezte ki az Elnökségnek a2008. év pénzügyi teljesítéssel kapcso-latban és kérte Elnök urat ennek ismer-tetését a Küldöttközgyûlésen. Az Ellen-õrzõ Bizottság szeretné, ha ez a tervsze-rû pénzügyi gazdálkodás a jövõben ismegmaradna.

Haraszti Gyula a költségcsökkentésérdekében elõterjesztést készít az Erdé-szeti Lapok interneten történõ megren-delésével kapcsolatban.

Dr. Pethõ József kifejtette, hogy aköltségcsökkentés érdekében a Kül-

döttközgyûlés elé viszi, hogy az Erdé-szeti Lapok költségtakarékos terjeszté-sébe miként tudnának besegíteni a He-lyi Csoportok.

Kertész József tájékoztatta az Elnök-séget, hogy a költségcsökkentés érde-kében a régiójába tartozó Visegrádi és aBp. HM helyi csoport lapjait mindenhónapban az Egyesület Titkárságárólszemélyesen viszik el az erdõgazdaságitársaságok és a lapot elõfizetõ tagoknakkiosztják.

Schmotzer András a 2008. évi terv-hez kapcsolódóan tájékoztatta az El-nökséget, hogy a jogi tagdíjat három er-dõgazdaság nem fizette be, az egyénitagdíjak befizetésénél is hátralék mutat-kozik. A 2009. évi egyéni tagdíjak befi-zetése is csak részben történt meg. Ja-vasolja, hogy az Elnökség munkatervé-ben szerepeljen a helyi csoportok ésszakosztályok titkári értekezleténekmegtartása. Felhívta a figyelmet, hogy ajövõ évi választások miatt a szabályzatszerint még ez évben meg kell választa-ni a választási bizottságokat.

9/2009. (április 15.) sz. elnökségihatározat:

Az elnökség a 2008. évi közhasz-núsági beszámolót és a befektetésekbeszámolóját elfogadja és a Küldött-közgyûlés elé terjeszti jóváhagyásra.


10/2009. (április 15.) sz. elnöksé-gi határozat:

Az elnökség a 2009. évi progra-mot, pénzügyi tervet és a pénzügyibefektetések tervét a módosítások-kal együtt elfogadja és azt a Küldött-közgyûlés elé terjeszti jóváhagyás-ra.


A negyedik napirendi pontban KissLászló vezérigazgató ismertette az IpolyErdõ Zrt. által Selmecen és a Börzsöny-ben 2009. július 3-4-én rendezendõ ideiVándorgyûlés tervezett programját. dr.Pethõ József az Elnökség nevében elis-merését fejezte ki vezérigazgató úrnak,hogy a Vándorgyûlés számos újdonsá-got és erdészeti múltunkat bemutatóprogramot tartalmaz.

Az ötödik napirendben dr. Pethõ Jó-zsef javasolja az Elnökségnek, hogy Pá-pai Gábor elõterjesztéseit – a MezõtúriKaán Károly vetélkedõ szellemi és gya-korlati vezetõinek dr. Tóth Albert és dr.Krizsán Józsefné egyesületi kitüntetése,

valamint az „Év erdésze” Verseny elne-vezése Henter Pálról – az idõ rövidségemiatt tûzzék ismét napirendre. Egyhan-gúan elfogadva (7 fõ).

Schmotzer András tájékoztatta az El-nökséget, hogy a Visegrádi és a BajaiHCs tagjainak még ebben a hónapbanátadásra kerül az egyesületi tagságotigazoló Tagsági Okirat.

Dr. Pethõ József elnök megköszöntea meghívottak és az Elnökség tagjainakmunkáját és az ülést bezárta.

K.m.f.Dr. Pethõ József

elnökMester Gézáné

jegyzõkönyvvezetõHitelesítõk: Doros István

Haraszti Gyula

Ujházy Béla(1925–2009)

1925. augusztus 23-ánszületett Budapesten.Érettségi után 1943õszén iratkozott be aMûegyetem Erdõmér-nöki osztályára Sop-ronban. Katonaság,háborús viszontagsá-gok, majd rövid hadi-

fogság után a háború után meginduló okta-táskor azonnal folytatni tudta egyetemi tanul-mányait, szülei betegsége miatt saját magá-nak kellett gondoskodnia ellátásáról. Fõleg anyári idõszakokban dolgozott; elõször a Bu-dapest Székesfõváros Mezõ- és Erdõgazdasá-gi hivatalában, majd a Budapesti Erdõigazga-tóság Erdõrendezõségénél tevékenykedett.Késõbb a Központi Erdõrendezõségnél résztvett az országos erdõleltár elkészítésében.

Erdõmérnöki diplomájának 1948-bantörtént megszerzése után elõször az Erdé-szeti Kutatóintézetben, majd a jogutód ERTI-ben kapott beosztást, ahol erdõvédelmi ku-tatással foglalkozott. 1951-ben került külön-bözõ erdõgazdasági munkakörökbe, kez-detben a Dunaártéren, majd a Mátrában.

1958-ban átkerült az Állami Erdõrende-zés kötelékébe, és elõször a Mátrai Erdõgaz-daságnál, majd Gyõrbe költözésekor a Kisal-földi Erdõgazdaságnál lett erdõrendezési fel-ügyelõ.

Ettõl kezdve 1985-ben bekövetkezettnyugdíjazásáig erdõfelügyelõként tevékeny-kedett a Szombathelyi Erdõrendezõség, il-letve Erdõfelügyelõség keretei között.

Munkássága elismeréseként több alka-lommal kapott Erdészet kiváló dolgozójaminiszteri kitüntetést.

Az Országos Erdészeti Egyesületnek pá-lyafutása kezdete óta tagja volt.

2009. januárjában csendesen elhunyt,február 6-án temettük Gyõrben.

Emlékét megõrizzük. Greguss László Géza

Hcs titkár

Új belépõk

Baranya megyei HCs: NádasdiPetra erdõmérnök, Szénási Miklóserdõmérnök, Pyber Iván erdész-technikus, Józsa István erdésztech-nikus, Éles Csaba, Kiss Sándor er-dõmérnök; Pápai HCs: PatocskaiZoltán erdõmérnök, faipari mér-nök; Kecskeméti HCs: Rózsa Ká-roly erdésztechnikus; Gyõr MagánHCs: Kanka Tibor erdésztechni-kus; Balassagyarmati HCs: VargaZoltán erdõmérnök; Tamási HCs:Boczor Ferenc egyéb felsõf.; BpHM HCs: Mészáros-KomáromyMárk egyéb felsõf.; Egyéni tagság:Oláh János faipari felsõf.; Visegrá-di HCs: Mészáros Orsolya egyébfelsõf.; Gödöllõi HCs: Szilágyi Pé-ter tanuló; Kaposvári HCs: Pa-laczki József erdõmérnök


EU-s pályázatokon nyerik, de a tartomá-nyi segítség markánsan meghatározó. Azétkezésrõl saját konyha gondoskodik, afûtést pedig egy 100%-osan automatizáltfaanyagaprítékos rendszer (a svájciSchmidt gyár terméke) biztosítja, mely a2000. évi átadásakor 646 000 DM volt,mely összeget teljes egészében a tarto-mány adta.

Találkozhattam a helyi erdészet ve-zetõjével Günter Damerel, valamint arégió erdészeti felûgyelõjével JoachimBöhmerrel is, sõt az a megtiszteltetésérte személyemen át egyesületünket,hogy személyesen megismerhettemFrank-Dietmar Richtert, aki ÉRW tar-tomány erdészeti és faipari vezetõje! Ittés ezúton kell köszönetet mondanomMarjai Zoltánnénak és Szõnyi Lacibácsinak, hisz nem volt olyan találko-zás ahol a nevük egy-egy magyarorszá-gi tanulmányúttal kapcsolatban ne ke-rült volna dicsérõleg szóba.

Az erdészet mellett megismerhettemaz arnsbergi génbankot is Heike Her-mann kollégának köszönhetõen. Ittmár szóba kerültek az erdészeti kutatá-sokat kurtító anyagi megszorítások is.

Végül, de nem utolsósorban szólnomkell a Dortmundban tartott Környezetvé-delmi kerekasztal-konferenciáról is, ahola tartományi zöld szervezeteken kívülrészt vettek az érintett minisztériumokképviselõi is, nem ritkán és ezúttal is ál-lamtitkári szinten. Számomra példaérté-kû volt a hivatalos és civil szervezetek

együttmüködése, szinte tökéletesnekmondható összhangja. Az összejövetelegyik meghatározó témája volt az idénmárcius 31. és április 2. között megtartan-dó UNESCO Környezetvédelmi Konfe-rencia Bonnban, mely hat fõbb témakörtölel fel, a legfontosabbal kezdve: globálisfelmelegedés, egészségvédelem, gazda-sági környezet, energialehetõségek, kör-nyezetvédelem, természetvédelem. A tar-tományi Természetvédelmi Akadémia ré-szérõl a levezetõ elnök, Peter Schütz fel-kért, hogy mondjak pár szót a magyarkörnyezet- és természetvédelmi problé-mákról, hisz õt idézve: „általam nemzet-közivé vált a kerekasztal”.

Két problémát említettem szûkebbpátriámból, az osztrák bõrgyárakszennyezését a Rábán, valamint aSzentgotthárd mellett építendõ osztrákszemétégetõt és ennek várható hatá-sait. Megdöbentett megdöbbenésük,ugyanakkor ígéretük megnyugtatott:megfelelõ információk beszerzéseután mind a Környezetvédelmi Kerek-asztal, mind a Természetvédelmi Aka-démia határozott állást foglal ezenügyekben, melyet eljuttatnak a megfe-lelõ oszrák és magyar, valamint EU-sfórumoknak! Úgy legyen – s ez vég-szónak sem utolsó!

Bejczy Péter

(Folytatás a 156. oldalról)

Siker koronázta az elmúlt öt évben pén-züket erdõbe és fába befektetõ erdõbir-tokosok munkáját Nagy-Britanniában. Ötév alatt több mint duplájára nõtt az erdõkára. Az UPM Tilhill and Savills 2008/9 er-dõpiaci jelentése a 25 hektárnál nagyobberdõk piacát jellemzi, kiemelve, hogy azelmúlt öt évben az erdõk és fás területektulajdonosai 125- 150 százalékos nyere-ségre tettek szert. Az elmúlt öt évben azerdõsítések, telepítések átlagára többmint 100 százalékkal emelkedett.

Egy olyan évben, amikor az olajárakrekordszintekre emelkednek, most a gaz-daság a recesszió felé csúszik, és háromnagy bank került államosításra, az erdõtu-lajdonosok szembeszegülnek a folyamat-tal. Az erdõpiaci jelentés bemutatja, miértlehet biztos pénzmentésnek tekinteni azerdõket ezekben a gazdaságilag bizony-

talan idõkben. Az idén egy átlagos telepí-tés/erdõsítés értéke elérte 3596 fontot,hektáronként. Az átlagos nagyságú erdõeladási ára 10 százalékkal emelkedett a2006-os 135 hektárra érvényes számok-hoz képest. Az eladások összpiaci értéketavaly 24,4 millió fontot tett ki. A komolybevételekkel és remek kilátásokkal ren-delkezõ erdõbirtokosok befektetéseiketilletõen hosszú távon gondolkodnak. AzErdészeti Szolgálat „jövõre vigyük ki azerdõtulajdont a piacra” határozata értel-mében a jövõre piacra kerülõ erdõk érté-ke 2009-ben várhatóan tovább nõ.

Kiemeli a jelentés a biomasszapiacbõvülését is, mely kezdi éreztetni pozitívhatását az erdõk értékén, és fenntarthatójövedelemforrássá válhat az erdõbirto-kosok számára. Ugyanakkor, az építõ-iparban tapasztalható visszaesés a folya-

matos fenyõeladások, és a fenyõfûrész-rönk iránti kereslet csökkenése miattérezteti hatását faanyag árakon, mint-hogy sok fûrészüzem és fafeldolgozócsökkentett kapacitással üzemel. Igaz, ahalaszthatatlanul kitermelendõ, vágás-érett állományokat érintheti ez a folya-mat, a fiatalabb erdõk esetében tovább-ra is optimisták az elõrejelzések. A fontgyengülésével megdrágítja az importfát,de a cellulóz és papírfa Skandináviábairányuló exportja némi haszonnal jár. A2008. év adatai szerint nõtt a kisebb er-dõk értéke, tíz erdõ a legkisebb kategó-riában, átlagban kétszázezer font érték-ben, 57 százalékkal magasabb áron keltel, mint az elõzõ évben, továbbra is alegmagasabb a kereslet a településköze-li, kikapcsolódásra alkalmas erdõk iránt.

(ForestPress)

Balról jobbra: Günter Dame erdõmérnök, arnsbergi erdészetvezetô, Chritiane Pape tanár, erdô-pedagógus, Roland Migende erdômérnök, az OEE tiszteletbeli tagja, Ralf Neuhauser az arnsber-gi erdei iskola igazgatója, szerénységem, Joachim Böhmer a területi erdészeti szolgálattól

Jó üzlet az erdõ Nagy-Britanniában


Régi, hûséges lapelõfizetõk még bizo-nyára emlékeznek Jerôme René erdõ-mérnök kollégára, aki a lapok – ides-tova – két évtizeddel ezelõtti megújulá-sánál munkatársként dolgozott a szer-kesztõségben. Nos, nemcsak hasznostanácsaival segítette az akkor félig-med-dig autodidakta szerkesztõ munkáját,hanem kényes helyzetekben a lehetõlegjobb megoldást javasolta. Néhányhéttel a halála elõtt mintegy szakmaivégrendeletként közölte, hogy: „amitadni tudok neked, az két jó tanács, haokos vagy, megszívleled, ha nem, ki-sebb-nagyobb kellemetlenségeid adód-hatnak”. Visszatekintve azt kell monda-nom, tökéletesen igaza volt.

Az egyik: „a lapnak az a tulajdonsá-ga, hogy minden hónapban megjele-nik”. Ez az elsõ olvasásra semmitmon-dónak tûnõ tanács mélységes igazságottartalmaz, hiszen hányszor, de hányszorfordult elõ, hogy teljesen kiürült a kö-zölhetõ cikkek dossziéja, és mégis, mi-re az újabb lapzártáig eltelt az idõ, „va-lahogy” összejött a 32 oldal.

Idestova másfél évszázados lapunk(2012-ben lesz 150 éve, hogy megjelent)hosszú évtizedeken keresztül többnyiretömény szakmai témákkal foglalkozott,ahogy mondani szokás, belterjes tarta-lommal a szakmai elõfizetõk igényénekmegfelelõen. Aztán nagyot fordult a vi-lág, és egyre inkább jelentkeztek írásaik-kal olyan szerzõk is (erdészek, nem er-dészek), akik tágabb értelemben szem-lélték, vették tudomásul a tényt, hogy azerdõ nemcsak fát, vadat szolgáló mun-katerület, hanem ki kell elégítenie a tár-sadalom egyre szélesedõ igényét is.

Ebbõl adódóan a szerkesztõ feladata ésfelelõssége is bonyolultabb lett, hiszen azaddigi, szorosan vett szakmai cikkek ará-nyát a kapcsolódó témákéhoz viszonyítvacsökkenteni kellett. Annál is inkább, mert

– mint a felméré-sekbõl kiderült (ésezt az elõfizetõknélis tetten lehet érni)– már szakmán kí-vüliek is érdeklõd-nek a Lapok iránt.Csínján kell tehátbánni a lap szerke-zetével, még akkoris, ha olykor egyikvagy másik témávalkapcsolatos cikkekvannak túlsúlybanabban a bizonyosdossziéban. (Több-ször felvetõdött atematikus számok igénye, amellyel az agondom, hogy óhatatlanul megrövidül-nek azok az olvasók, akiknek az érdeklõ-dési köre nem egyezik az adott témával.)

Nagyjából a Lapok szerkesztésénekelvi kérdésein továbbléphetünk. Néz-zük a gyakorlati szempontokat.

A Szerkesztõbizottság negyedévenkéntáttekinti a szakmában jelentkezõ forszo-sabb eseményeket, a beérkezett írásokat,és értékeli a megjelent lapszámokat. Mivel– ahogy szokták mondani – ízlések és po-fonok között nagy különbség van, bizonyolykor parázs vita alakul ki az egyes cik-kek lapon belüli helyével, a címlap mi-lyenségével és a fényképekkel kapcsolat-ban. De végül is elõbb-utóbb helyreáll arend, hiszen egy lap arculatát az azonosszerkesztési elveket képviselõk határoz-zák meg, „a karácsonyfa-díszítés” pedigegyértelmûen a szerkesztõ, illetve a tör-delõ felelõssége. Többnyire külsõ szerzõka meghatározók, akik néhány fontos tud-nivaló ismeretével könnyíthetik a szer-kesztõ munkáját, mindenekelõtt azzal,hogy ne legyen hosszú, terjengõs, narcisz-tikus az írás. Tanúsítsunk önmérsékletet,hiszen a legbonyolultabb téma is össze-

foglalható 5-6 gépelt oldalban, amely azújságban illusztrációkkal bõvítve 3-4 oldalterjedelmet jelent. Higgyék el, hogy csak atémára „vájt fülûek” olvassák el a hosszúírásokat, és különben is, tiszteljük a többiolvasót. A leghálátlanabb szerkesztõi fela-dat, amikor különbözõ okok miatt másszellemi termékébe (kézirat) kell bele-nyúlni, húzni, átrendezni, csonkítani. Pél-dául, ha a szakmai rendezvényekrõl írtak-ban túlteng a gasztronómia, vagy mint anekrológokban a személyes, családi motí-vumok, érzületek sorolása.

Mivel a tördelés számítógéppel törté-nik, a „sokszínûség” bonyodalmat okoz.A kézzel vagy hagyományos írógéppelírt anyagokat be kell íratni, ami hibalehe-tõség. Az elektronikus úton eljuttatottírást lehetõleg word.doc formátumban, aképanyagot kb. 1 Mb méretû, nagyfel-bontású jpeg formátumban kezeljük. (Ittmeg kell jegyezni, hogy az internetentalálható képek, általában kisfelbon-tásúak, nyomdai megjelenésre többnyirealkalmatlanok.) Az átküldött e-mail tár-gyaként tüntessük fel röviden a valósá-gos tartalmat, és ne azt, hogy: cikk küldé-se, EL-ba cikk stb.

Hogyan készül az Erdészeti Lapok?

Komornik Ferenc nyomdavezetô

A tördelôk: Gyarmati Péter és Balog Zoltán A gépmester, Mészáros László

Azokat a türelmetlen szerzõket, akik abeküldés utáni héten már érdeklõdnek,hogy nyomdában van-e már az írásuk,szeretném megnyugtatni, hogy a fent em-lített lapszerkesztési elv miatt bizony néhahónapokat is csúszhat a kézirat megjele-nése, és ebben semmiféle szándékosságnincs. Mert a fent említett arányosság azegyik legfontosabb lapszerkesztési alap-elv. És itt idézem René bácsi testamentu-mának második elemét: „soha ne ígérjsemmit!” Hányszor, de hányszor nem vet-tem figyelembe intelmét, és többnyiremindig kellemetlenül keveredtem ki belõ-le, szereztem rövidebb-hosszabb ideigcsalódást a szerzõnek, vagy örök idõkreharagost magamnak. Pedig nem szándé-kos adott esetben az ígéret megszegése.Most már elmondhatom, hiszen letelt azeset „kihordási ideje”. Fontos beosztásúkolléga jelezte, hogy átküldi írását, melyetlapzárta körül kaptam meg, és ígéretem-hez híven „belepréseltem” a lapba. A tü-relmetlen szerzõ néhány nap múlva izga-tottan hívott, és kérdezte, hogy mi van azírással. Megnyugtattam, hogy már nyom-ják a lapot. Elfojtott káromkodása jelezte,hogy elhamarkodta a cikk leadását, ugyan-is fülébe jutott, hogy felettesei az ágazattalkapcsolatos átfogó elképzeléseirõl merõ-ben másképp gondolkoznak. Sokba ke-rült ez neki, mert az érintett nyomdai ívet(16 oldalt) át kellett szerkeszteni, újra-nyomni és fûzni. Végül megúszta.

Mindezek után térjünk rá a lap készíté-sének technikai részleteire. A szerkesztõa szándékai szerint összeállított kéziratot,fotóanyagot tartalmazó elektronikus hor-dozóval és a forgatókönyvvel leül a tör-delõ mellé és elkezdik a lapot véglegesformájába önteni. Ez olykor nem is olyanegyszerû, mert hiszen az egyes cikkekterjedelme nem mindig kompatibilis azoldalkilövéssel, színesképigénnyel stb.Jelen pillanatban a lap nyomdai munkála-

tait az Innova-Print Kft. végzi, mellyel kö-zel évtizedes jó kapcsolatunk van.

A Kft. vezetõjével, Komornik Ferenc-cel beszélgetünk:

Az Innova-Print pár száztól pár ezerigterjedõ példányszámban megjelenõ, ir-katûzött kiadványok, periodikák nyom-dai munkálatait végzi. Ez adja az árbevé-telünk 40–50%-át. Az elmúlt évben 200milliós nettó árbevételünk volt. Új telep-helyre költöztünk, s lecseréltük a gépein-ket is. Elég jelentõs a bérmunka is, bedol-gozunk nagyobb nyomdáknak. Tudnikell azt, hogy nálunk elektronikusan ké-szül minden. Egyetlenegy manuális do-log van, a korrektúra.

A tördelés után következik mindez,amikor a szöveget nemcsak helyesírásiszempontból ellenõrzi a korrektor, ha-nem gyakran bizony stiláris és olykor el-lentmondásos, a szerkesztõ figyelmét el-kerülõ tényekre, adatokra is felhívja a fi-gyelmet. A korrigált levonatot átvezeti atördelõ, és a végeleges állapotot impri-málja, jóváhagyja a szerkesztõ.

Ezután digitális montírozás alá kerül

a lap, vagyis a kolléga regenerálja azo-kat a PDF-fájlokat, amiket a tördelõ ki-javítva átküldött. Utána egy CTP-beren-dezésre kerülnek ezek a kilõtt állomá-nyok, vagyis ezeket az elektronikusadatokat offsetlemezre világítja.

Melyik az a pont, amikor még módo-sítani lehet, mondjuk egy-két szót?

Addig a pontig, amíg viszonylag ol-csón bele lehet nyúlni, s ez a nyomtatáselõtti fázis, amíg nem történik meg a sok-szorosítás. Ezután az anyagot egy alumí-nium offset nyomólemezre világítjuk rá.Ezt rakja be a gépmester a nyomógépbe.Ugyanakkor, amikor levilágítódik ez azállomány a lemezre, a program kiszá-molja az úgynevezett festékezési zónákbeállítását, az is digitálisan történik. Gya-korlatilag a gépmester beteszi a négy le-mezt, a gépbe behelyezi a papírt, és attólkezdve teljesen automatikusan jön márki a lap. A/2 méretben négy oldalt nyo-munk egyszerre. Egy egyenes-vágógépfelvágja A/3-as, tehát négyoldalankéntikilövés szerint az íveket, az bekerül egyugyancsak automata irkakészítõbe. AzA/3-as lapokat összehordja, utána bevisziegy ún. irkakészítõ gépbe, ahol behelye-zi a két irkakapcsot, meghajtja a kész fü-zetet, s mielõtt kijön, levágja frontban azelejét. Tehát gyakorlatilag teljesen készkötészeti feldolgozást végez. Ezután márcsak csomagolni kell. Ez a legkorszerûbbtechnológia, amit használunk.

Amikor kész van az újság, egy úgy-nevezett zacskózás folyik egyesével,amelyeket az OEE által megadott cím-lista alapján címkézünk fel. Ezeket ad-juk fel a postán.

Hogy olykor két hét is eltelik a pos-tára adás és a postaládákban való meg-jelenés között, az a postai szolgáltatásrejtelmeinek egyike.


Putnoky Gábor vágó Moravekné Klári a kötôgépnél

Dikter S. Judit csomagol Karakó András postára indul

Akció! 2009.05.31-ig, illetve a készlet erejéig!

Válassza a minőséget!Garantált szerviz alkatrészellá-tás. A STIHL és VIKING termé-kek megvásárolhatók az ország közel 300 szakkereskedésében.

• benzinmotoros fűrészek• elektromos fűrészek• motoros kaszák• sövénynyírók, sövényvágók• magassági ágnyesők• lombfúvók és lombszívók• permetezőgép, kombimotor• VIKING termékek

ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.Telefon: +36 (23) 418-054 • Fax: +36-(23) 418-106Internet: www.stihl.hu • E-mail: [email protected] Látogasson el

megújult honlapunkra!www.stihl.hu

Tavaszi Lendület Könnyed kertápolás a STIHL termékeivel

Stihl_sajto_erdészeti_2009_04_205x295.indd 1 2009.05.08. 13:23:43

Documents

Erdészeti Lapok 144. évf. (2009.) 5. sz. (május)erdeszetilapok.oszk.hu/01733/pdf/EL_EPA01192_2009_05.pdf · 2010. 3. 11. · 130 Erdészeti Lapok CXLIV. évf. 5. szám (2009. május)