Erdészeti Lapok Tartalom · Elek Geográfiai szótárában olvashatjuk. 194 Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 7-8. szám (2000. július-augusztus) latosságuk mindennémü kézi mester-ség

Erdészeti LapokAz Országos Erdészeti Egyesület folyóirata

CXXXV. évfolyam 7-8. szám(július-augusztus)

FôszerkesztôPÁPAI GÁBOR

A szerkesztôbizottság elnöke:DR. SZIKRA DEZSÔ

A Szerkesztôbizottság tagjai: dr. Bartha Dénes,Bartha Pál, dr. Bondor Antal, Dévai Péter, GencsiZoltán, dr. Járási Lôrinc, dr. Király Pál, Oláh Tibor,Pintér Ottó, Répászky Miklós, dr. Somogyi Zoltán,Szakács László, Tóth Miklós.

Szerkesztôség: 1027 Budapest, Fô u. 68.Telefon/fax: 201-7737Mobil: 06-30-97-15-255Internet: http://larix.efe.hu/oee

Kiadó:Országos Erdészeti Egyesület

1027 Budapest, Fô u. 68.

Felelôs kiadó:KÁLDY JÓZSEF

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, BudapestFelelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2000. május 31.

ISSN: 1215-0398

Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást alappal kapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásbavesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosak a szer-kesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzôfelel. A szerkesztôség fenntartja magának a szerkesztés jo-gát. Honoráriumot – megegyezéssel – csak felkért íráso-kért, a fotóért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

Címképünk: Pápai Gábor felvétele

Tartalom

Vándorgyûlés 2000 193

Csóka Péter: A barkócaberkenye ízeltlábú faunája 220

Bakon Gábor: Budapest parkerdeje 221

Bányász-kohász-erdész találkozó 223

Az országgyûlés MG-bizottságának kihelyezett ülése 224

Bartha Pál: Görbe tükör 229

Reményfy László: A vizsgálat lezárult, ne felejtse el 232

Z. Horváth József: Gombák a Zselicben 234

Vajda Pál: Közelítés kiszállítás régen és ma 235

Mátyás Csaba: A (szak)tudás veresége 238

Andrásevits Zoltán: A vadkár elleni védekezés 239

Erdôgazda-napok,Monor 246

V. Nemzetközi Erdôpedagógiai konferencia 248

Gólya János: Fakitermelô verseny a Bakonyban 250

Szász Tibor: Szeniorok Tanácsa a Szikkísérleti Állomáson 251

Pais Juditnak nyilatkozik Grétsy tanár úr(cikkünk a 209. oldalon) Fotó: Detrich Miklós

A lapotMagyarország legnagyobb médiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÔ KFT.1084 Budapest, Auróra u. 11.

Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 7-8. szám (2000. július-augusztus) 193

V á n d o r g y û l é s 2 0 0 0

Székes-Fehérvár, (Alba Regia,Stuhlweissenburg) szabad királyi vá-ros, Székes-Fehérvár vmegyében; fek-szik egy kies róna vidéken, Budától sEsztergomtól 8½, Veszprémtôl 5 mfd-nyire. Hajdan nevezetesb város volt,mint most, sôt hogy az elsô királyi váro-sok közt lehetett, onnan itélhetni, merttöbb régi királyi városok szabadságle-velében, a fehérvári polgároknak adottkiváltságokra van idézet. Továbbá ele-inte Magyarországnak fôvárosa lévén,a királyok is itt laktak, ide temetkeztek,itt koronáztattak meg, s az országgyûlé-sei és az octavalis itélôszékek is ittentartattak. Története röviden e követke-zendô.

Mintegy IV. Béla idejéig állandó lak-helye volt a magyar királyoknak, Péter

ide záratott, s itthalt meg 1047-ben.

1. Béla alatt apogány vallás visz-szaállitását kivánófelzudult magyarok itt tétettek tönkre.

1387-ben mart. 20-kán Zsigmondot,nem lévén Esztergomi érsek, a Veszpré-mi püspök koronázta meg.

1440-ben Erzsébet Posthumus Lász-ló fiát megkoronáztatta máj. 15-kén.

1490. sept. 15-kén vagy némellyekszerint sept. 18-kán itt koronáztatottmeg Ulászló a zágrábi püspök által.

1490. nov. 19-kén Maximilian rómaikirály a várost véres ostrommal vette be.

1521. dec. 11-kén országgyûlés tar-tatván, Mária, mint Magyarország ki-rálynéja megkoronáztatik.

1526. nov. 11-kén Zápolya János ma-gyarországi királynak koronáztatik.

1527. nov. 3-kán hasonló történt 1.Ferdinanddal, kit a nyitrai püspök ko-ronázott meg.

1541. 1. Ferdinand a várost régi sza-bad királyi jogába visszahelyheztette.

1543. a törökök a várost egészen fel-prédálták, s a levéltárakban való okle-veleket is megsemmisitették.

1773. Mária Therezia a városban ró-mai kath. püspökséget állitott fel.

Az itteni temetkzô helyre e következen-dô királyok tétettek: 1. István, Kálmán, II.Béla, III. István, IV. István, III. Béla, I.Károly, I. Lajos, Albert, Corvin Mátyás,II. Ulászló, II. Lajos, és Zápolya János.

Elosztatik Fehérvár belsô és külsôvárosra, s mindöszve 1357 házatszámlál, mellyek többnyire földszinti-ek, de elég csinosak. Legderekabb há-zakat láthatni a vásárhelyen. Utczáikövezve vannak. Nevezetes épületek:a székes-szent-egyház, melly egyszer-smind parochiális; a külsô városbanlévô kath. anyaszentegyház; a hajdanjesuiták, most cisterciták, a régencarmeliták, most papnövendékek há-zai, a ferencziek, és nem egyesültóhitüek anyaszentegyházi; a püspökipalota és kert; a cisterciták és gym-názium épülete; az igen szép izlésü 2emeletes vármegye háza; a városi ta-nácsház; a cs. kir. élelemtár, kaszár-nya, s kanonok urak házai; egy nagyserfôzô ház, és a fekete sas vendégfo-gadója. Jelességei közzé tartozik az1834-ben furatott ártézi kut.

Lakosai, kik 19,773 r. kath., 404ref., 378 n. e. óhitü, 206 evang., és 9zsidóra, azaz öszvesen 20,770 lélekremennek, nyelvökre nézve nagyobbrészt magyarok, vannak azonban né-metek is, de ezek mind értenek ma-gyarul, sôt gyermekeik ezen nyelvenmár jobban beszélnek. Az evangeliku-sokat kivéve, mindenik keresztyén fe-lekezetnek van helyben papja. Fogla-

SzékesfehérvárA királyi város adott helyt a millenniumitalálkozóra. Mivel tovább folytatódott a hetekóta tartó jó idô, a júniusi péntek verôfényreébredt. Az járt jól, aki a terepi bemutatókrarövidnadrágot választott ruhatárából. A VADEXRt. szervezôgárdája alaposan felkészült a négyterepi bemutatóra. De mivel a koronázó város-ban voltunk, egy ötödik városnézô délutánt isbeiktattunk. Kezdjük mi is a város bemutatásá-val. Mivel ezeréves távlatokra emlékezünk, pil-lantsunk bele a százötven évvel ezelôttiSzékesfehérvár állapotába úgy, ahogy FényesElek Geográfiai szótárában olvashatjuk.

194 Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 7-8. szám (2000. július-augusztus)

latosságuk mindennémü kézi mester-ség (különösen emlitést érdemelnek a90 számot meghaladó posztósok éspokróczosok), kereskedés, föld-mivelés, és bortermesztés. Szántóföld-jei igen termékenyek, rétje sok; szôlôkertjei nagy kiterjedésüek s rakvákcsinos mulató házakkal, de boruk ameleg pinczék miatt nem állandó, s aGája vize számos liszt és kalló malmo-kat forgat. Országos vásárjai fôképszarvasmarhára, aztán lovakra és ser-tésekre nézve nagy fontosságuak.

Tanitó intézetei: a kath. nagyobbgymnázium, püspöki papnövendékház,1. kath. fô (capitalis), és egy leányosko-la; 5 kat., 1. ref., 1 óhitü néposkola, a 19számu gyalog ezred nevelô háza.

Hazai nyelvi márványemlékekSzékesfehérvárról:

A tihanyi apátság alapítólevele 1055-bôl. I. Endre állíttatta ki; szerkesztôje,fogalmazója valószínûleg Miklóspüspök volt, leírója azonban más,ismeretlen személy. Magyar szórványai– koraiságuknál és viszonylag nagy szá-muknál fogva – rendkívül jelentôsek:tulajdonneveiben, helymegjelöléseiben58 magyar közszó és ezekben 33 képzôismerhetô föl; s mivel a latin szövegbenéhány magyar szerkezet, sôt mondat-töredék is be van ágyazva, az emlék mára nyelvtani rendszer kutatásához is adbizonyos fogódzókat. Szórványai közülnéhány: monarau bukurea (Mogyoró-bokorra), ohut cutarea (Óut kútjára),mortif uuafara kuta rea (Martonvásárakútjára), nogu azah fehe rea (Nagyaszófejére), feheruuaru rea meneh hodu uturea (Fehérvárra menô hadútra), petrezenaia hel rea (Petre szénája helyre) stb.

* * *A székesfehérvári keresztesek

javainak megerôsítô levele 1193-ból.Írója valószínûleg III. Bélának Vaskanevû nótáriusa. Elsôsorban földrajzi

neveket tartalmaz, több mint félszázat.A Velencei-tó térsége az ország egyiklegjobb terepe a közjóléti funkciónak. Amadárrezervátumról megtudtuk, hogy

– kiterjedése 420 hektár, a teljes terü-let fokozottan védett, nem látogatható:

– ornitológiai szempontból ma ki-emelkedô értéket a vörös gém, a nyárilúd, a kékbegy és a fülemülesitke jelen-tôs fészkelô állománya képvisel;

“Nemzetközi jelentôségû vadvizekjegyzékébe” bejegyzett terület (ún.Ramsari terület);

– a rezervátumban és annak határá-ban mintegy 150–200 ha kiterjedésû,közel összefüggô úszóláp terület talál-ható;

– európai unikalitást ad a tónak,hogy keleti medencéje szikes, míg nyu-gati része – az úszólápoknak köszönhe-

A terepi bemutatók1. Az erdô védelmi és közjóléti funkcióinak

érvényesülése a Velencei-tó térségébenA rendezôk szándéka a Vándorgyûlés valamennyi bemutatójávalaz volt, hogy az erdôkben folyó emberi tevékenységgel igazolja,hogy az ember az erdôért van, és hogy ezt a Vadexesek nagyonkomolyan veszik. Mind a négy bemutatóhelyen hangsúlyoztákaz elôadót kísérô kollégák, hogy a legfontosabb az erdôk kondí-ciójának megtartása úgy, hogy az emberi tevékenység – legyenaz haszonvétel vagy „csak” közjóléti igénybevétel – ne sértse azerdô, a természet érdekeit.

Pákozd, magyar falu, Fejér v.-gyében, a velenczei tó partján,Fejérvárhoz 1½ órányira, 2000 reform., 490 kath., 10 zsidó lak., ref. éskath. paroch. templomokkal, vendégfogadóval. Szántófölde sok és elsôosztálybeli; szôlôhegye, nádlórétje, kôbányája van. F. u. a fejérvári kápta-lan. Nevezetessé teszi ezen helységet azon ütközet, melly egy részrôl b.Jellachich horvátországi bán hada, más részrôl a Móga cs. kir. tábornok ve-zérsége alatt álló magyar sereg közt történt 1848. sept. 27-kén, mellynekkövetkeztében a bán Gyôr és Bécs felé húzódott.

A Dinnyési-Fertô: A nádasokat sze-gélyezô gyepterületeket az Alföld né-mely részére jellemzô sziki vegetációborítja. Egy kis területen jól tanulmá-nyozható a szikes padka, a vakszik jel-legzetes vegetációjának szerkezete is.

A gémfélék kedvenc táplálkozó- ésköltôhelye a Dinnyési-Fertô, legismer-tebb költôfajai: a nagy kócsag, akanalasgém, a vörös gém és a szürkegém, valamint a rejtettebb életû gémfé-le a bölömbika.


tôen – savanyú kémhatású.Jellacic altábornagy körülbelül 35 ezerfônyi hadserege élén, 1848. szeptember11-én lépte át a Drávát. A forradalomügye immár a hadseregek összecsapá-sától függött.

Lázas sietséggel tette meg a magyarkormány az utolsó intézkedéseket amegfelelô számú honvédség kiállításá-ért: Batthyány Lajos általános népfölke-lésre szólította fel a veszélyeztetett me-gyék lakóit, az önkéntes nemzetôrizászlóaljakat a Dunántúlra rendelte.Orvosolták a parasztság egyik sérelmétis: szeptember 15-én eltörölték aszôlôdézsmát. Emiatt jelentôs parasztitömegek álltak fegyverbe a hon védel-mére. Ugyanezen a napon alakult megaz Országos Honvédelmi Bizottmány.Kossuth utóbb igen sikeresnek bizo-nyult alföldi toborzókörútra indult.

Jellacic közben szinte akadálytalanulvonult, rabolva és fosztogatvaNagykanizsán át Székesfehérvárra.Elôle a magyar honvédsereg hátrált, ámugyanakkor az utolsó hetek sikerestoborzásával ki is egészült: létszáma 6ezerrôl 14 ezerre nôtt. Jellacic nyilván-való célja a fôrávos elfoglalása volt, ígySzékesfehérvárról Buda felé indult.

A magyar sereg sem várhatott to-vább, Budát meg kellett védenie. Aszeptember 28-i, híres és viharos suko-rói haditanácson, a református temp-lomban végül is a fôváros és ezzel a for-radalom végveszélyének az érve gyô-zött, valamint az a józan belátás, hogy aVelencei-tó északi partja és a hegységközé szorított ellenséget csak itt lehet-séges legyôzni; tovább tehát nem lehethalogatni a harcot.

Móga János altábornagy a magyar

honvédsereg élén, szeptember 29-énvédôállásban várta Jellacic hadmozdu-latait. A magyar jobbszárny Pátkánál, aderékhad Sukoró és Pákozd térségébena budai út védelmére, a balszárny pediga Velencei-tó másik partján állomáso-zott. A hadállás igen elônyös volt: azutat azon a ponton zárta le, ahol azhegyvonulatok közé ér. A dombokközötti, az útra merôleges völgyeket isa védôk foglalhatták el.

A támadást a horvát balszárny kezdtemeg szeptember 29-én reggel 9 óratájban a pátkai mezôn a magyar jobb-szárny ellen. A támadást sikerült vissza-verni, majd egy horvát átkaroló hadmû-veletet is meghiúsítottak. A magyar jobb-szárny ellentámadásba kezdett, amire eza horvát haderô megfutott, egy részétPátkáról az ideérkezô zámolyi nemzetôrzászlóalj még tovább kergette.A szárny harcának sikertelenségét lát-va, déltájban kezdte meg Jellacic a de-rékhad támadását a budai út két olda-lán, körülbelül 10 ezer katonával. Azút északi oldalán lévô dombokról tü-zérségével lövette a déli dombsoronálló magyar tüzérütegeket. A honvéd-tüzérség gyôzött, és a horvátokéPákozdra vonult vissza. Ezután az álta-lános támadás során Jellacic négy si-kertelen gyalogsági rohamot vezé-nyelt az észak-déli irányú völgyekbenhelyet foglaló védôk össztüze alatt, azáttörés kierôszakolására. 15 órakorfeladta a számára reménytelen harcot,s a 3 napi fegyverszünet ideje alatt,Fehárváron és Gyôrön át, csalárd mó-don megfutamodott. Utóvédjét Fehér-váron október 3-án, segédcsapataitpedig Ozoránál október 6-án a népföl-kelôk segítségével fegyverezték le. –Tudhatjuk meg Demeter Zsófia tájé-koztatójából.

A Velencei-tó térségének multifunk-cionális erdôgazdálkodása:

A Velencei-tóhoz látogató több száz-ezer üdülô a szórakozási-kikapcsolódásilehetôségeket keresi, a természetvédelema saját jogos érdekeit akarja érvényesíteni,a Vízügyi Igazgatóság a tó vízminôségé-nek védelmét szorgalmazza, a VADEX Rt.pedig szeretne erdôgazdálkodni, a tör-vény által rárótt kötelezettségeket magasszínvonalon teljesíteni.

Azzal, hogy az egyes zónák kiemel-ten egy célt szolgálnak egyben a szom-szédos zóna funkcióját erôsítik, hiszenegy adott területnek nem halmozott,hanem egyszerre csak egy fô igényt kellkielégítenie.

Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, termé-szetesen szükséges az adott terület ke-zelôinek, gazdálkodóinak a teljesegyetértése, együttgondolkodása éstenni akarása.

A pákozdi csata


A Sukoró erdôgazdasági táj Mezôföldtôlvaló elkülönítését a lényegesen eltérôgeomorfológiai és az ezekbôl származótalaj- és fatenyészeti viszonyai tettékszükségessé.

A Velencei-hegység hazánk egyetlenôshegysége (ôsmasszívum), a földtörté-neti ókorban mélybe süllyedt Dunántúliközéphegység felszínen maradt darabja.

Fô tömege mélységi kôzet, gránit. Atektonikus mozgások hatására kiemel-kedô izzó gránit a felette lévô üledékeskôzeteket (pl. mészkô) magas hegység-gé boltozta, és a gránittal érintkezô kô-zetek átkristályosodtak. Az így kialakultmetamorf kôzetek késôbb az erózióserôk hatására nagyrészt elpusztultak.

Többségében erre a sorsra jutottak aharmadkor végén lerakódott meszesüledékek, valamint az utolsó jégkor-szakban kialakult löszös rétegek.

A geológiailag stabilnak tekinthetôôsmasszívumon (a Variszkuszi ôshegy-ség maradványa) helyezkedik el Nadapközség határban Magyarország szinte-zési ôsjegye.

A Velencei-hegység lepusztulása so-rán egészen Seregélyesig elnyúló 10–15km hosszú hordaléklejtô fejlôdött ki.Ebbôl a törmelékes lejtôbôl a hegységdélkeleti lábainál húzódó törésvonalmentén árkos süllyedéssel alakult ki amai Velencei-tó medencéje, hasonlóana tó vízgyûjtôjéhez.

2. Természetszerû erdôgazdálkodás a Kelet-Bakonyban

A részvénytársaság 4 erdészeteközül a mecséri az egyetlen,amely hegyvidéki jellegû és iga-zán kedvezô erdészeti adottsá-gú. Az 5200 ha-os terület nagyrésze a Magas-bakony, illetveBakonyalja, kisebb része azÉszaki Pannonhát erdôgazdasá-gi tájakra esik.

A Tímári vadaskert gímállománya azország egyik legjobb állománya, ahol atartamos gazdálkodás következtébenévente 8–10 öreg (12–15 éves) 9 kg fe-letti bika kerül terítékre. (Az Rt. rekordbikája a tavalyi szezonban itt esett el,mely 14,03 kg; páratlan 24-es, 13 évesés 243,1 CIC, melynek elejtés elôttmegörökített „eleven” képe a Nimródés a Vadászlap címoldalán is láthatóvolt.)

Mindkét vadaskertben I. osztályba so-rolt igényes vadászház várja az idelátoga-tó külföldi és belföldi bérvadászokat,vendégeket. A vadászvendégek 95%-akülföldi.

* * *A Tûzköves-árok az ôslények sza-

badtéri múzeuma:A Tûzköves-árok a Keleti-Bakony-

ban van, a Mellár-fennsíkról északralefutó völgyek egyike. A völgy feje aBorjúkút közelében található, innenmintegy 1 km hosszan vadregényesszurdokot alkotva tart északkelet fe-lé.

Az egykori déli és északi földrészekközti hatalmas Tethy-óceán hullámzottitt. Az óceánfenék meszes üledékei ké-sôbb kiemelkedtek, majd a felszínt for-máló külsô erôk alakították, vésték atájat a mai formájúra. E helyen olyanszerencsésen, hogy egy százméteres tá-von belül az 50 millió évre kiterjedôjura kor valamennyi kôzetrétegét meg-szemlélhetjük a bennük elôforduló ál-latmaradványokkal együtt. A víz alattiállatvilág éppoly gazdag és mozgalmasvolt, mint ugyanezen kor szárazföldjei-nek óriás sárkánygyíkokkal jellemzettvilága és nagy részük a következô kré-ta korban éppúgy örökre kihalt, mintahogy a sárkánygyíkok is.

Rómer Flóris, a híres geológus-régészpaptanár a következôképpen számoltbe: „A bánya maga – melyhez a tegnapiutamnál valamivel alább tértünk be, smely a vaspályai társulattól kibéreltetett,

Fotó: Detrich MiklósA VADEX Rt. kezdeményezésére az idei évben már rendszeres a székesfehérvári diákok szá-mára az Arborétumban az oktatás. A részvétel minden osztály számára egynapos, a Székes-fehérvári Önkormányzat vállalta a diákok reggeli-esti szállítását, a VADEX Rt. az oktatásköltségeit. A tanítást párhuzamosan erdész szakember és pedagógus végzi. Az oktatás sorántermészetesen bemutatásra kerül a tájház kiállítása, az Arborétum jellemzô növény- és állat-világa, a diákok megismerkednek az erdôgazdálkodás alapfogalmaival.

Velencei-hegység


hogy innen nagy tereméjû táblákat tö-ressen – felülmulá vala várakozásomat;mert a sz. margiti vállalaton kívül, megkell vallanom, még oly hatalmas és re-gényes fekvésû kôfejtô intézetet nemláttam; pedig hazánk legnagyobb részétbebarangolván, sok ilyen telepzetet lá-togattam. Ha itt némi elragadtatással be-szélek ezen helyrôl, nem értem épen abánya kimondhatatlan kiterjedését,vagy óriás mérveit, hanem azon megle-petést, melyet a háznyi terjedelmû asíma jeltôrôl lehömpölygött s mozdulat-lanul heverô vörösmésztáblák okozá-nak; a már félig meddig faragott döcökhulladékai közt csak föl kell szedni a karvastagságú orthoceratitek és kocsi keréknagyságig terjedô ammonitek ritka pél-dányait. Szünnap volt, s azért egyedülmagunkra hagyatva annyit szedtünk,amennyit hamarjában felcipelhettünk amagas lejtô szélénél álló szekérig.”

A völgy bal oldalába készült a kétgeológiai feltáró árok. A keletebbre lé-vô, hosszabbik a jura kor alsó (liász)és középsô (dogger) szakaszát tárjafel, a nyugatabbra lévô, rövidebb árokpedig a felsô (malm) szakaszt. Az egy-

kori bányából, majd a geológiai feltá-ró árkokból a jura kor rétegsora és azezekre jellemzô, ezeket elkülönítô it-teni állatvilág ismerhetô meg – írjaEszterhás István.

* * *Természetszerû erdôgazdálkodás a

Mecsérpusztai Erdészetnél:Az erdôk zöme az 1945 elôtti idôszak-

ban a Klosteneburgi apátság birtokavolt. Üzemterv szerinti, szakszerû erdô-gazdálkodást folytattak, amit bizonyít aránk hagyott erdôállományok állapota.

Ezt az örökséget kell nekünk elôde-ink munkáját megbecsülve kezelni.

A természetszerû erdôgazdálkodáskulcsfontosságú az erdészet munkájá-ban. Az erdészet döntôen felújítóvágás-üzemmódban dolgozik, és a végh-használatoknak csupán 4–5%-a tarvá-gás. Az elsôdlegesen fatermesztési ren-deltetésû bükkös, cseres-tölgyes és cse-res erdôállományok felújítása szinte ki-zárólag természetes felújítással történik.

* * *A mecséri programot választók tanúi

lehettek a Hosszú-kígyósi Erdei Szen-tély felavatásának. Ott olvashatjuk:

Kedves Erdôjáró!Szemben a kereszttel ülj le a padra!

A csendben percrôl percre jobban érzedmagad.

A kereszt a Teremtôt jelképezi, aki-nek a tökéletes természetet, benne éle-tünket köszönhetjük.

E bükkerdô katedrális: mindenkiszámára nyitott, elmélyülésre késztet,az Úrral való kapcsolat megteremtésére.

Ugye rádöbbensz: a mindennapokrohanásában, a munkahelyen, város-ban és autóban rabja vagy az anyagidolgoknak, áldozata a múlandó érté-kekért folytatott harcnak.

Rájössz, hogy lelked is van, hogy atermészet része vagy, attól elválasztha-tatlan, az Úr határozott célja és akara-ta szerint.

Látod, az erdô folyamatosan aztnyújtja, amiért teremtett: véd, fát ad,oxigént termel, vigasztal, felüdít, jókedv-re derít, minden nap megteszi dolgát.

Te is megteszed mindazt, amiértvagy? Gondold végig!

Az Úr melléd áll, ha hiszel, a szere-tet hatja át lényed, a jót és nemeset aka-rod, képességed szerint keményen dol-gozol, maradandót fogsz alkotni mun-kádban, családodban, igazi értelmelesz életednek.

Jöjj ide máskor is, a természet, az er-dô mindig vár!

Mecsér, puszta, Székes-Fejér vmegyében, 31 kath., 4 ref. lak.,erdôs, hegyes határral. F. u. gr. Zichy István. Üt. p. Fejérvár.


Erdôterületeink korábban egyrészt aZichy, Festetics, Széchenyi grófok, vala-mint a veszprémi püspökség tulajdoná-ban voltak.

A vadászterület 450 ôznek, 90 vad-disznónak, 400 mezei nyúlnak, 3200 fá-cánnak, 25 gímszarvasnak kínál termé-szetes élôhelyet. Mesterségesen 15 havolierben 30 ezer fácánt, 600 ha vadas-kertben 600 vaddisznót és 50 db szar-vast nevelünk.

Az erdészet kezelésében 180 ha tófe-

lület van, ez kiegészül a 150 ha-os víz-tározó területével, ideális lehetôségetkínál a vízivadvadászatnak.

A vizes élôhely optimális életfeltételtteremt a nagyvadállomány számára is –nem messze innen alakították ki acsiripi 400 ha-os vaddisznós kertünketés fácánosi 50 ha-os szarvasfarmot.

Vadfeldolgozó:Évente 200–300 ezer db szárnyas ap-

róvadat dolgoz fel üzemünk. Nagyvad-

feldolgozáshoz az alapanyagot saját cé-günk és az egész ország területét behá-lózó mintegy 86 felvásárlótelepünk biz-tosítja.

Nagyvadfelvásárlás 900–1000 to/év.Nagyvadfeldolgozás:– Szôrös-bôrös nagyvad átvétele, ke-

reskedelmi minôsítés.– Az azonosítást biztosító adatok

rögzítése számítógépen.– Állatorvosi vizsgálat (emberi fo-

gyasztásra alkalmas vagy nem).– Elôhûtés +4 °C-on.– Nyúzás.– Másodlagos húsvizsgálat.– Darabolás: csontos termék, csont

nélküli termék.– Csomagolás:fagyasztott késztermék (2 év lejárati

idô)friss késztermék (21 nap lejárati idô)– Hûtés:fagyasztott késztermék –22 °Cfriss késztermék +4 °CA termékek 80%-át exportálják, 20%-

át belföldön értékesítik. A belföldi piacfolyamatos bôvítését tervezik. Terméke-ik legnagyobb részét német piacon érté-kesítik, de szállítanak Olaszországba,Belgiumba, Ausztriába, sôt Japánba is.

Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet:A mozaikos jellegû Sárvíz-völgye

Tájvédelmi Körzet. Táctól mintegy 20km hosszban nyúlik el a völgybenSárszentágotáig. A védett terület kiterje-dése: 3650 ha, ebbôl fokozottan védett157 ha.

A tájvédelmi körzet legértékesebbbotanikai értékei a szikes és sztyepptár-sulásokhoz kapcsolhatók. Külön ki-emelhetôk az ürmös szikespuszta rét-és a zárt homoki réttársulások. Az eddi-gi botanikai kutatások alapján 25 vé-dett, illetve fokozottan védett növényfajelôfordulása bizonyított. Itt találhatóFejér megye legnagyobb, fokozottanvédett pókbangó állománya, de leg-alább ilyen értéket képviselnek a polos-kaszagú kosborok is, melyek összállo-mánya a százezres nagyságrendet ismeghaladja.

A tájvédelmi körzet élôhelyeinekmegôrzése, fenntartása a természetvé-delem kiemelt feladata, hiszen az or-szág egyik legjelentôsebb agrárvidé-kén keresztül húzódó Sárvíz-völgyejelenti az ökológiai kapcsot a Dunán-túli-középhegység és a Duna között,biztosítva ezzel a növény- és állatvilágszabad mozgását az emberi tevékeny-ség által annyira átalakított Mezôföl-dön át.

3. Apróvad-gazdálkodás és természetvédelem aSárréten

A Sárréti különleges rendeltetésû vadászterület bemutatásán ke-resztül annak bizonyítása, hogy az apróvad-gazdálkodás eredmé-nyes folytatásához a természetes élôhelyek fenntartása és fejlesz-tése, a mesterséges vadsûrûk, vadföldek tájba illô kialakítása, aterületek nyugalma és a szigorú felügyelet szükségesek, amelyekmegegyeznek a természetvédelem érdekeivel. Soponya–BárándEurópa hírû fácános vadászterületek, a vízivad vadászata mellett,gyarapodnak természeti értékekben.


Hideg, viharos téli reggelen gyülekezettmintegy 30 puskás a soponyai vadász-háznál, hogy résztvegyen a MezôföldiÁllami Erdôgazdaság által rendezett va-dászaton, a Kálóz-Soponya között elte-rülô apróvadas területen.

A vendégvadászok a soproni erdé-szeti egyetem tanári karából, az ErdeiMelléktermék Vállalat és az OEF dolgo-zóiból kerültek ki. Jankó János igazgatóüdvözölte a ven-dégeket, rövidenismertette a vadá-szat rendjét, és azeligazítás után atársaság elindult anéhány km-nyirefekvô Kálóz köz-ség határa felé, azelsô nyúlhajtásmegindulási vona-lához.

Tehergépkocsinutazva – mintahogy ilyenkorszokás – folyt a vitaa várható ered-ményrôl, figyelem-be véve az igenerôs szelet, latol-gatva az egyéni for-mát, a lôszer minô-ségét, a vadászsze-rencsét, mert mittudni, milyen leszaz eredmény, ésesetleg szükség le-het a kedvezôtle-nül ható tényezôk-

re való hivatkozás a „megmagyarázás”során...

Folyt az egymást ugratás és cívódás,amikor a gépkocsi a tsz. géptelepe mel-lett a kôkeményre fagyott, hepe-hupásúton haladt, s az elôbb még széthúzótársaság egymásra borulva várta a kocsifenekén helyzetének jobbra fordulását.

Az elsô hajtás kb. 4 km hosszúságúfronttal, hajtóvonallal és több száz méter

hosszú jobb- ésbalszárnnyal indult.

A nyúl az erôsszél következtébeninkább még a szá-ron álló kukoricás-ban és mélyforga-tott szántóterületentartózkodott. A ta-karás nélküli terü-leten egy-egy me-zôvédô erdôsáv,erdôfoltocska vagyéppen szalmakazaloázisként hatott aszél ellen néhánypercre a puskások-nak és hajtóknakegyaránt.

A puskák a terü-letnek megfelelô-en váltakozó erôs-séggel szóltak, vol-tak, akik már a haj-tás elején a kukori-cásban szép ered-ményt értek el,csaknem a napifejadagjukat meg-

lôtték. Az erôs szél valóban megnehezí-tette a lövést, nagyon kellett ügyelni „azelôretartásra”, különösen annak, aki ap-ró, 10-es sörétet használt, és bizonyámulva nézhetett a biztosra vett nyulaután, amely fittyet hányva a lövésnek, aszél szárnyán tovaporzott.

Így aztán megbabonázott nyulak éskomikus helyzetek is adódtak, melyekegyben ötletet is adtak – pl. az Erdei Mel-léktermék Vállalat részére –, hogyan le-hetne a nyúlállomány apasztása nélkülprofilírozni a nyúlszôr-termelést...

A jó szervezésnek köszönhetô, hogya hosszú hajtóvonal egyenletesen ha-ladt, Rósenberg Pál fôvadász ló hátárólirányította a derékhadat, így zsák seholnem képzôdött, s elszakadás sem tör-tént. A vadászati személyzet a szárnya-kat is tervszerûen vezette, a puskásokés hajtók fegyelmezett viselkedése ishozzájárult, hogy a zárás mind a kéthajtás esetében kifogástalanul történt.

Már sötétedett, amikor a kürt a vadá-szat befejezését jelezte. A vadászateredménye, a termelési tevékenységszempontjából tekintve az idôjárásokozta nehézség ellenére is kielégítô-nek mondható, 324 db nyúl, 22 db fá-cán és 1 db róka esett.

Kedvezôbb idô esetén bizonyára na-gyobb terítékre is lehetett volna számí-tani. A töltényfelhasználás is a megadottkereten belül maradt.

A napnak igen szép befejezô részevolt az este, a tábortûznél szakszerûenés vadászetika szempontjából kifogás-talanul elkészített teríték megtekintése.A fôvadász jelentette a vadászat ered-ményét, majd a vadászok megszemlél-ték a díszesen felsorakoztatott terítéket,megadva végtisztességét.

Soponya, magyar falu,Székes Fejér vmegyében, aSárviz csatornánál 162 kath.,1283 ref., 2 evang., 9 zsidólak. Ref. anyaekklézsia. Rónahatára termékeny. Sok rét éslegelô. Szôlôs kertek. Virágzónemesitett birka tenyésztés.F. u. gr. Zichy János örökösei.Fejérvárhoz 2 óra.

Tácz, magyar falu, Székes-Fejér vmegyében, a Sárvizcsatornájánál: 166 kath., 513ref. lak. ref. anyaekklézsiával,sok legelôvel, gazdag határrals nemes birka tenyésztéssel. Acsatorna ásása alkalmával itttöbb kövekre, koporsókra, srómai elmékekre találtak. F.u. gr. Zychy János örökösei.Ut. p. Sár-Keresztur.

Vadászat Soponyán


A vadaskertek további eredményes mû-ködtetéséhez jó genetikai adottságú, el-lenôrzött, kiváló tulajdonságú tenyész-állatot hivatott elérhetôvé tenni az1995-ben létesített martonvásári inten-zív gímszarvastenyésztô kert.

A farmi szarvastenyésztés országosméretû, önálló ágazatként való elterjesz-

tése jóvátehetetlenkárokat okozna amagyar vadászathírnevének, várha-tóan jelentôsencsökkenne a vadá-szati turizmus és azehhez kapcsolódó,nem elhanyagol-ható nagyságrendûdevizabevétel is,amit – ismerve apiaci lehetôsége-ket – nem tudnapótolni az állatte-nyésztésszerû gím-

tartásból származó húsárbevétel, nembeszélve a vadgazdálkodáshoz, vadász-turizmushoz kapcsolódó munkalehetô-ségek várható drasztikus csökkenésérôl.

A kert felosztása a 4 db tenyészkert,4 db bikakert, 2 db borjúkert, 3 db tar-talékkert, illetve a kezelôépülethez köz-vetlenül kapcsolódó karanténkertek(K1–3) kialakításával történt, s a vala-mennyi felsorolt kert kapukkal kapcso-lódik a kezelôépülethez vezetô terelô-folyosóhoz. Mindegyik kertet felszerel-ték az állatok évi ellátásához, megfigye-léséhez, esetleg egyedi immobilizálásá-hoz szükséges berendezéssel (kombi-nált etetô, itatóvályú, dagonya stb.).

Bôgéskor a tenyészkertekbe csopor-tosított tehenek (15–20 tehén) mellé be-tesznek a kiszemelt egy-egy db kiválóparaméterekkel ren-delkezô tenyészbi-kát, majd 3 héttelkésôbb, az esetlegkésôbb ivarzó te-henek miatt, hakondíciója indo-kolja, lecserélik akövetkezô 21 nap-ra a hasonlóan jóminôségû tartalék-bikával, amelyetezután visszahe-lyeznek a bika-kertbe.

Martonvásár, gímszarvastenyésztô-telep:

A VADEX gazdasági érdekeit és amagyar vadgazdálkodás érdekeitegyaránt szolgálva úgy vélik, hogy amartonvásári intenzív gímszarvaste-nyésztô-telep – különösen az elsôidôs korosztály beérését követôen(2003 után) – nagy szerepet fog be-tölteni vadgazdálkodásukban, ill. agímszarvas génmegôrzése és a vadas-

4. Intenzív nagyvadgazdálkodás az Észak-Mezôföldön

A több, mint 20 éve üzemelô nagy területû (650–1200 ha) váli,fehérvárcsurgói, tímári és a tavaly elkészült vérti félintenzív va-dászkertjeinkben minden hazánkban vadászható nagyvadfajmegtalálható. A kertekben lévô gímszarvasállomány vérfelfrissí-tése, az exluzív, nagyobb agancssúlyú (11–12 kg felett) bikákiránt megnövekedett vadászati igények kielégítése miatt fontosfeladatként jelentkezik a kiváló genetikájú új gímállományok fo-kozatos betelepítése.

Martonvásár, német–magyar–tót m.-város, Székes-Fejér vmegyében, 1557 kath.,23 ref., 14 evang., 9 zsidó lak.Fekszik a fehérvári országut-ban Budához 4 órányira.Kath. paroch. szent egyház.Nagy vendégfogadó. Postahi-vatal. Ékesiti az uraság kasté-lya, mellyhez nagy kiter-jedésü gyönyörü angol kerttartozik, egy pataktól át-metszve. Igen szép fekvésüszántóföldjei sikeres buzát te-remnek; szôlôhegye kissé tá-vol esik; rétjei kövérek; azuraság a juhnemesitésbenmessze haladt, s általjábanigen jól elrendelt okszerü gaz-dálkodást folytat. F. u. gr.Brunszvik Ferencz örökösei.


A Váli-völgyben kiemelkedô Pogányvárkörnyékét már a kelták és rómaiak islakták, amit a találttárgyak, szerszá-mok, urnákbizonyítanak.

A honfoglalásután Fejér megyeaz Árpád-családbirtoka volt. Válközség nevét Ár-pád vezér Vál ne-vû unokájátólkapta. Erdôvel bo-rított terület volt avidék, amely a va-dászaton kívülmég a tûzifanye-rést szolgálta.

Az Árpádháziak után különbözôbirtokosok kezében volt a terület. A

török uralom alattôrhely volt Válon.1579-ben Jakasitsgyôri várkapitá-nyé, majd 1637-tôl a jezsuitákévolt.

1775-ben MáriaTerézia ÜrményiJózsef státuszmi-niszternek adomá-nyozta. Ekkor in-dult komolyabbfejlôdésnek a köz-ség és vidéke. Me-zôvárossá, majdjárási székhellyé

lett Vál. Megépült a jelenleg is még állóerdészház, és a környéken az akkorikövetelményeknek megfelelô erdôgaz-dálkodást folytattak. Új erdôket telepí-tettek, amelyek csak részben fedték ajelenlegi erdôterületet.

1878-ban az egész község aDreher-család birtoka lett. Az 1920-asés 30-as években nagyarányú erdôte-lepítést végzett az uradalom, komolyanyagi fedezetet nyújtottak a telepí-téshez és az erdôápolási, mûvelésimunkálatokhoz.

Fónagy István erdômérnök nevéhezfûzôdik az új erdôk létesítése, aki többévtizedig állt a Dreher-uradalom szol-gálatában. Az erdôsítéseket nagy gond-dal és lelkiismerettel végezték, melyneknyomai még ma is láthatók.

Kitûnô nyiladékrendszert alakítottakki, ami úgy erdô-, mint vadgazdálkodásszempontjából jól bevált, rendeltetésé-nek megfelelôen.

Az erdô bejáratánál feszik a Vajda Já-nos költôrôl elnevezett emlékmúzeumés erdészház. Vajda János – akinekédesapja Vajda Endre fôerdész volt –gyermekéveit a váli erdészházban töl-tötte.

Vajda János

A vaáli erdôben

Odabenn a mély vadonban,A csalános iharosban,Félreesô völgy ölében,Sûrû árnyak enyhelyében;

Oh milyen jó volna ottan,Abban a kis házikóban,Élni, éldegélni szépen,Békességben, csöndességben!...

Nem törôdni a világgal,A világ ezer bajával.Meggondolni háboritlan;Ami immár közelebb van...

Illatos hegy oldalában,A tavaszi napsugárban,Nézni illanó felhôkbe,Múlt idôkbe, jövendôkbe...

És azután, utóvégre,Észrevétlenül, megértve,Lehullani önmagátólA kiszáradt életfáról...

S ismeretlen sírgödörbe’Elalunni mindörökre...S ott egyebet mit sem tenni,Csak pihenni, csak pihenni...

kerti vadgazdálkodás, valamint az eh-hez vérfrissítésként kapcsolódó in-tenzív zárttéri szarvastenyésztésszempontjából, amelyek jelentôsége

az EU-csatlakozáshoz közeledve vár-hatóan növekedni fog, értékes ta-pasztalatokkal szolgálhat az egészszakma számára.

A váli vadaskert története

Vál, magyar m. v. Fehérvmegyében, szôlôhegyek serdôk közé szorított kiesvölgyben, 2038 kath., 613ref. lakossal, kath. és ref.anyatemplomokkal. Szépurasági kastély és kert.Vizimalmok. Dombos határasikeres buzát, tágas szôlôhe-gye hires fejér bort terem.Birja az Ürményi nemzetség.Ut. post. Márton-vásárhozészakra 1¾ óra.


Az utóbbi években valamennyi vándor-gyûlés szervezésekor órákat elemzi avendéglátó és az egyesület elnöksége aköltségcsökkentô lehetôségeket. Silyenkor kiderül, hogy az igazán nagytétel a sátor, ahol el kell helyezni a7–800 résztvevôt, színpadot, kiszolgálószemélyzetet. Azután rövid szóváltástkövetôen megegyezés születik, hogy asátornál nincs jobb megoldás. És való-ban nincs.

Most is oly kényelmesen fértek el arésztvevôk, hogy a szokásos egymáshozmászkálás is kényelmesen történhetett.Jó ötlet volt az egyes cégektôl jövôket azasztaloknál számokkal jelzetten egyben-tartani (a kitûzô adott egyértelmû eliga-zítást), azután ki-ki mehetett kedvére acimborájához.

Káldy József elnök úr köszöntöt-te a megjelenteket.

Mivel a többnyire hosszadalmasra si-

keredett fôtitkári beszámoló a közgyûlé-sen elmaradt, az elnök röviden össze-foglalta az elmúlt év eseményeit, törté-néseit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves vendégeink!Kedves Házigazdák!Székesfehérvár alapjait Géza fejede-

lem vetetet meg. 972-tôl számítják a vá-ros alapításának idejét.

Ma is jól ismert új-latin nevét – AlbaRégia – a magyar középkor idején kap-ta, s jelentése a keleti nomád népek ha-gyományát ôrzi, amely szerint a fehérszó a „század” „uralkodó” várost illetô-leg népet jelölte.

Ezen a környéken volt a honfoglalóÁrpád vezérnek és fejedelmi törzsénekelsô szálláshelye, és itt alakult ki az álla-mi szervezet elsô központja, székhelye.

E rangos múlt után ma egy rangosszakmai bemutató végén, a baráti talál-kozó köszöntésekor tisztelettel hajtokfejet Balsay Miklós vezérigazgató úrnakés csapatának ezért a kiemelkedôen jólsikerült mai napért.

Jó érzés itt ma vendégnek lenni. Hiszmindenhol és mindenben érezhetô abarátság, a remek légkör, a szakmaiság,az odafigyelés.

Egyesületünk 4 éves programjában isfontos helyen szerepel az egyesületiösszetartozás erôsítése. Úgy gondolom,hogy vándorgyûléseink, a több száz fôstalálkozások mind-mind ezt az ügyetszolgálják.

A székesfehérvári vándorgyûléssel azelnökségi munka félidejéhez érkeztünk.

Engedjétek meg, hogy ezen idôszakegy-két kiemelkedô eseményérôl, az el-végzett munka jelentôsebb állomásairólszóljak:

– Közös összefogás eredményeként

sikerült elérni, hogy a parlament a költ-ségvetés végszavazásakor a közcélú tá-mogatást 1 milliárd Ft-ra, a parkerdei tá-mogatást 205 millió Ft-ra emelte. Cé-lunk, hogy a ciklus végére az erdészetköltségvetési támogatási szintje elérje azFVM tárca költségvetésének 5%-át.

– Örvendetes együttmûködés alakultki az egyesületünk kezdeményezésére akapcsolatunkban lévô szervezetekkel. Ameghirdetett együttgondolkodás a Par-lament Mezôgazdasági Bizottsága Erdé-szeti Albizottsága, az ÁPV Rt. Agrárgaz-dasági Ügyvezetôsége, az FVM Erdésze-ti Hivatala, a PM Agrárgazdasági Fôosz-tálya, a Magyar Tudományos AkadémiaAgrárosztálya és Erdészeti Bizottsága, azErdészeti és Faipari Dolgozók Szakszer-vezete, a Soproni Egyetem HallgatóiÖnkormányzata, a KörnyezetvédelmiMinisztérium és egyesületünk közöttalakult ki a legaktívabban. További ti-zenkét szervezettel állunk kapcsolat-ban, melyekkel együttmûködésünk ren-dezett és rendszeres.

– Kiadványokkal is igyekszünk segí-teni a szakmai színvonal emelkedését.Madas László fordításában, egyesüle-tünk és a Soproni Mûhely kiadásábanjelent meg a természetközeli erdôgaz-dálkodás alapmûve, Hermann Krutzsch:Erdôk megújítása címû könyve. Az er-dôgazdálkodás természethez igazodó,megújítandó gazdálkodásának fontossegítôje lehet e könyv.

Másik kiadványunk: Útmutató magánerdôgazdálkodók részére (az erdôgaz-dálkodás jogszabályi háttere, 1 füzet)

– A vándorgyûlésre frissen kézbevett„A mi nyelvünk”

– Elôkészületben az erdészeti emlék-helyek

Az MTA Agrártudományok Osztályaés Egyesületünk rendezésében kerültsor a Magyar Tudományos Akadémián aBedô Albert akadémikus születésének160. évfordulójára összehívott emlék-ülésre, és az erdômérnöki kar dékánjaáltal szervezett Erdésznagyjaink arckép-csarnoka sorozatban megjelent BedôAlbert élete és munkássága az OEE tá-mogatásával.

A Millenniumi Vadászati Emlékbi-zottság kezdeményezésére az FVM Er-dészeti Hivatala, a TermészetvédelmiHivatal és az OEE együttes megjelenésé-vel ünnepelték az országban 4 helyen aMadarak és fák napját.

A társadalom igénye az erdôvel kap-csolatosan, az erdô faanyagon kívüliszolgáltatásai elôtérbe kerültek. Egyesü-letünkön belül elsôsorban az ErdészetiErdei Iskola Szakosztály koordinálásá-

Baráti találkozó

Fotó: Detrich Miklós


val folyik a munka az erdôgazdaságirészvénytársaságoknál mûködô iskolák-ban.

Itt szeretném megköszönni RolandMigende úrnak a sok fáradságot és se-gítséget, amivel munkánkat támogatja.

Az Erdôk Hete rendezvénysorozatmegnyitó ünnepségére az MTA nagy-termében került sor, a rendezvényenrészt vett és felszólalt a program fô-védnöke, Glatz Ferenc úr, az MTA el-nöke. A rendezvény zárásaként kerültbemutatásra az Ember és az erdô vi-deofilm Pápai Gábor fôszerkesztôszerkezetésében a Vajdahunyad vár-ban.

Sopronban az Erdészeti Múzeumbana 133 éves egyesületet bemutató idôsza-kos kiállítást rendeztünk.

Beindítottuk és mûködtetjük a régió-értekezlet intézményét. Az ott felvetô-dött javaslatokat, észrevételeket az ille-tékesekhez továbbítottuk, illetve la-punkban nyilvánosságra hoztuk.

Az erdészeti dolgozók, idôsek, árvák,rászorulók támogatására létrehoztuk azErdészcsillag Alapítványt.

Az Alkotmány utcai székház vissza-

szerzése érdekében mûködik a székházbizottság, bírósági szakaszban van má-sodfokon.

Sikerült a taglétszám-csökkenéstmegállítani. Az elmúlt 2 évben 300 fôvelnôtt az OEE létszáma.

Lapunkat, az Erdészeti Lapokat folya-matosan változtatjuk, nyomdai és tartal-mi minôségét próbáljuk úgy alakítani,hogy minél több tagtársnak tetszését el-nyerje.

Ezekbôl is jól látható, hogy aZalaerdô Rt.-nél Nagykanizsán az új el-nökség nevébent tett ígéretembôl jó né-hány megvalósult, van még azonbanmegoldásra váró is.

Ezek az évenkénti találkozások fon-tosak!!

Fontosak a kézfogások, az eszmecse-rék, a rendezô Részvénytársaság mon-danivalói, üzenetei.

A mai napról azt az üzenetet viszemmagammal, hogy

“Nem elég elindulni,de mást is hívni kell!S csak az hívjon magával,aki vezetni mer!”Az OEE elnöksége és tagsága nevé-

ben gratulálok a rendezôknek és köszö-nöm ezt a szép napot.

Balsay Miklós vezérigazgató úrköszöntött a házigazdák nevében.

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Vendé-gek, Kedves Barátaim!

Most találkozom sok résztvevôvelelôször, ezért a rendezôk nevében nagyszeretettel köszöntök mindenkit.

Számunkra igen nagy megtiszteltetés,hogy megrendezhetjük ezt a találkozót,amely utoljára 121 évvel ezelôtt, 1879-ben volt Székesfehérvárott.

Az a 7. volt, mert a sorozat 1867-benkezdôdött.

Micsoda múlt! Mint a magyar erdé-szeté!

Mi egy kicsit eltértünk az utóbbi évekgyakoraltától:

Egyrészt a 4 szakmai program, Szé-kesfehérvár bemutatása, a baráti találko-zó és a szombati ünnepi közgyûlés amillennium jegyében külön hangsúlytkap, mint ahogy Fehérvár kiemelt szere-pet játszott az államalapításkor is.

Másrészt kevesebbet szeretnék be-szélni szervezeti ügyeinkrôl és többet azerdô multifunkcionális szerepérôl, azerdész új feladatairól, az ember és az er-dô mélyebb kapcsolatáról.

A rendezvény célja:• Megemlékezés a magyar erdészet

1000 évérôl• A természetvédelem, az erdô- és

vadgazdálkodás kapcsolata a térségbenerdôfunkciók megismertetésén keresz-tül

• A VADEX Mezôföldi Rt. bemutatá-sa, helye a környezetében, e vidék éle-tében

• Barátság ápolásaRemélem, hogy az eddig látottak ki-

elégítették igényeiteket, gondolatokatébresztettek, netán vitákat indukáltak.Ez volt a célunk.

A szakmai programok során arra is

Fotó: Vadex Rt.


törekedtünk, hogy bepillantást nyújt-sunk a VADEX Mezôföldi Rt. – többitôleltérô – színes tevékenységi körébe.(Ennek részleteit az errôl szóló füzetbenmindenki megtalálja.)

Azt gondolom, hogy minden helyszí-nen munkatársaim ôszintén beszéltek,bemutatták a feladatokat, az alkalmazott– sokszor speciális – megoldásokat, gya-korlatot.

A szakmai programokról röviden:I. Az erdô védelmi és közjóléti funk-

cióinak érvényesülése a Velencei-tó tér-ségében

Kiemelt üdülô övezet: természetvé-delem, üdülés, pihenés, az erdô talaj-,vízvédelmi és közjóléti rendeltetéserészben egymástól elkülönülve, deegymást erôsítve mûködik.

Komplex szemlélet és gyakorlat, pri-oritások.

II. Természetszerû erdôgazdálkodása Kelet-Bakonyban

Ideális termôhelyi körülmények kö-zött az elsôdlegesen fatermesztési ren-deltetésû erdôk azonos helyen magasszinten tesznek eleget multifunkcionálisszerepüknek. Benne a természeti érté-kek védelmének is. Feltétel: Komplexszemléletû erdôgazdálkodás.

III. Apróvadgazdálkodás és termé-szetvédelem a Sárréten

Természetes (száraz és vizes) élôhe-lyek fenntartása, fejlesztése szigorú felü-gyelet = eredményes vadgazdálkodás éstermészetvédelem.

Vadfeldolgozó üzem, minôség, meg-bízhatóség, stabil, fizetôképes kapcsola-tok.

IV. Intenzív nagyvadgazdálkodás azÉszak-Mezôföldön

Gyenge adottságú erdôk gazdaságoshasznosítása – vadaskertek. Kiváló ge-netikai tulajdonságú vadállomány, stabilfizetôképes vendégkör, 20% nyereség-hányad, mezôgazdaság és jó erdôk vad-mentesítése.

A VADEX egyik legfontosabb straté-giai ágazata.

Büszkék vagyunk eredményeinkre,termékeink, szolgáltatásaink, erdôkeze-lésünk színvonalára, mert itt e vidéken,a tevékenységi körünkben a siker éseredményesség soha nem az adottsá-gokból származott, hanem 100%-ban azemberi igényességbôl, a tenni- és gyôz-niakarásból, az újra fogékonyságból ésa rengeteg munkából.

Persze voltak és vannak buktatók,csalódások, ellendrukkerek, de hitünk,kedvünk, akaratunk, tisztességünk sohanem hagy el minket, mindig elég muní-ció van tarsolyunkban, és meg fogunk

felelni az új kihívá-soknak!

Minket nem aziparvállalatokrakitalált ösztönzôk,mutatók hajtanak,hanem a jól sike-rült erdôsítések, akiváló vadásztró-feák és terítékek,a táj arculatformá-ló alkotótevé-kenységünk, a ki-váló vadhúster-mékek és vadá-szataink nemzetközileg is elismertszínvonala – tehát saját belsô tüzünkés sikereink éltetnek!

Rendre bizonyítjuk, hogy az – egye-dül nálunk – egyre növekvô mértékbenveszteséges erdôkezelési tevékenység(fakitermelés, erdôfelújítás szaldója), va-lamint a hazai élelmiszeripari válság el-lenére a VADEX Mezôföldi Rt. fejlôdik,eleget tesz a térségben ráháruló és magaelé tûzött feladatoknak, megfelel a tulaj-donosok kívánságainak.

Mi úgy gondoljuk, hogy az erdôrôlaz erdészeknek (törvényalkotóknak,tervezôknek, felügyelôknek, erdôgaz-dálkodóknak) kell gondoskodni. Jó né-hány szomorú példát lehet sorolni (saj-nos helyet is) a „gólya- és sóly-omfészkes” magárahagyott, oktalanulés ok nélkül védett, teljesen tönkre-ment erdôkrôl, amelyekben már semfészek, sem fa, sem lágyszárú értékesnövényzet nincs.

EU-csatlakozás – a környezetvéde-lem legfôbb hiányosság

Itt nálunk a megyei folyók, a levegôszennyezettsége néhol elképesztô mér-tékû, és semmi nem történik. Csendvan. De ha mi kivágunk 22 db túltartott,üzemterv szerint kitermelésre elôírt fát,tele van vele a sajtó!

Az élô természeti környezet legfonto-sabb eleme az erdô. Területe nô, jó ke-zekben van (legalábbis az állami), amígaz erdészeknél van.

Nem ezzel kell foglalkozni, hanem atöbbivel!

A szennyezô források feltárásával,megszüntetésével, ha kell, büntetések-kel. Itt kellene keménykedni az illetéke-seknek!

Az erdésznek pedig nem csendben,utólag kell magyarázkodnia. Gyengékvagyunk. Nem kezdeményezünk, nemtudjuk idôben értelmesen elmondani,mit akarunk.

Teljesen egyértelmû és bizonyított,hogy a világon szerte elismert hazai

képzési és erdôgazdálkodási gyakorlatés a komplex szemléletû erdész szak-ember teszi képessé az erdôt a többcélúfunkció kifejtésére, és ugyanez az er-dész szakember teszi képessé az embertis annak védelmére, ésszerû használatá-ra. Az általa irányított erdei iskolai okta-tás és bemutatás, a tömegekkel való fo-lyamatos kapcsolat és kommunikációszükséges ahhoz, hogy az emberekbenkialakítsa és valós gyakorlattá tegye atermészet, az erdô szeretetét, védelmét,mely által az egyén is egyre jobbanigényli azok közelségét, a benne valótartózkodás létszükségletévé válik. Alegfontosabb dolog ezután történik: be-lép az erdô 4. fô funkciója, amely a lé-lekre hat, a legszélesebb dimenzióbanmûködve az ember és az erdô közöttikapcsolaton keresztül megadja az életigazi értelmét. Ezt akartuk beindítani aHosszú-kígyósi Erdei Szentély létesíté-sével, amelyet terveink szerint több isfog követni.

Itt egy tölgyfakereszt áll a hozzá ve-zetô erdei út mellett, s remélhetô, hogysokezer turista pihen meg, s olvassa aszöveget, melybôl erôt vehetünk vala-mennyien.

Kívánom, hogy érezzték jól magato-kat, legyen emlékezetes ez a két nap!

––––– ° –––––

És a résztvevôk nagyon jól érezték ma-gukat. Hideg volt a sör, finom a vacsora,és a mûsor is nagyszerûen változatos.Hallhattuk a Los Andinos együttest, akikdél-amerikai zenét játszottak, láthattuk aFelicita táncegyüttest, és a komolyzenétigénylôknek is jutott egy-egy ária Noe Ju-dit és Fátrai János elôadásában.

A fotópályázat, melybôl a szakmaizsûri közel félszáz alkotást tartott érde-mesnek kinagyítani, tényleges szinfoltjavolt a sátornak. Köszönet illeti SzekeresGyörgyöt, a VERGA Rt. vezérigazgató-helyettesét a technikai kivitelezésbennyújtott segítségéért.


A Vándorgyûlés jelmondata, „Az er-dôk védelme önmagunk védelme!” fo-gadta a résztvevôket.

A jelmondat kettôs tartalmat üzent.Egyfelôl az emberiséget figyelmeztetiaz esztelen erdôirtásra, másfelôl azerdészeknek jelzésértékû, hogy azutóbbi idôben ért támadásokat csakaz erdôk szakszerû védelmével, mun-kálkodással és összefogással tudjukkivédeni.

Mondhatjuk, megtelt a VörösmartySzínház, miután a polgármesteri foga-dás és köszöntô után a rezesbanda ze-néjére és a mazsorettáncosok kíséreté-ben átvonultunk a színházba.

Mint említettem, a mostani forgató-könyv merôben eltért az eddig megszo-kottaktól. Jóval könnyedébb, s éppenezért elviselhetôbb volt a délelôtt, mintmáskor. Bizonyítja ezt, hogy a szünetután sem ment el csak egy-két távollakó.

A Himnuszt a Teleki Blanka Gimnázi-um vegyeskara énekelte, majd Káldy Jó-zsef elnök tartotta ünnepi beszédét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Kedves vendégeink! Kedves ün-

neplô közönség!

Az Országos Erdészeti Egyesület el-nöksége nevében tisztelettel és melegbarátsággal köszöntöm államiságunkezeréves évfordulóján Vándorgyûlé-sünkön e szép erdészünnepen megje-lent valamennyi kedves jelenlévôt.

Ez a mai ünnepi küldöttközgyûlés,mint látható, nem a megszokott forga-tókönyv szerint zajlik. A rendezôkkel,a Vadex Rt. vezetôivel úgy gondoltuk,hogy más ruhába öltöztetve jelenünkmeg, rangot, méltóságot adva szak-mánknak.

Így az elnöki köszöntô és a rövidbeszéd se a megszokott.

“...haza, nemzet és nyelv, háromegymástól válhatatlan dolog, s ki ezutolsóért nem buzog, a két elsôért ál-dozatokra kész lenni nehezen fog!” –írja Kölcsey.

Egy nép gazdasági élete szakadatla-nul változik, fejlôdik, s ennek függvé-nyeképpen fejlôdik társadalmi és poli-tikai rendszere, intézményei mûveltsé-ge és egész gondolkodásmódja.

A nyelv társadalmi termék és az arendeltetése, hogy egy adott társada-lomban mindenkor alkalmas eszköz

legyen a gondola-tok kicserélésére,a kívánságok ésaz érzelmek meg-foga lmazásá ra ,sôt fejlettebb fo-kon rögzítésére.

A magyar nyelvtörténete mindenkorban összefüg-gött azokkal agazdasági, társa-dalmi és mûkö-désbeli változá-sokkal, amelye-ken a magyar népátment, és tükrö-zôdnek benneazok a fontos po-litikai eseményekis, amelyek sorsá-nak irányításába atörténelem folya-mán beleszóltak.

Gazdasági fej-lôdése során egynép új munkaesz-közökkel, munka-folyamatokkal, el-járásokkal ismer-kedik meg, míg

mások elavulnak, idôszerûtlenekkéválnak.

A társadalmi átalakulás új intézmé-nyeket hoz létre, míg elôzôek feledés-be mennek. Az egyre magasabbra len-dülô mûveltség igen sok új fogalom is-mertét hozza magával.

Az új fogalmakat, tárgyakat, eljárá-sokat, cselekvéseket meg kell nevez-ni. Ezért a szókincs közvetlenül köve-ti és tükrözi mindazokat az átalakulá-sokat, amelyeken egy nép történetesorán átment.

A mindenkori szókészlet hû képétadja a nép mûveltségének, anyagi ésszellemi fejlettségének, mert ezen aponton a nyelv és a társadalom törté-nete a legközvetlenebbül összefügg.

A magyar nyelv a messzi múltbangyökerezik. Sajátos módon fejlôdött kiés szerkezete oly régi idôkbôl ered,amikor a ma beszélt európai nyelvekmég nem is léteztek. Olyan nyelv,amelyik önmagában, következetesenés szilárdan fejlôdött, és amelybenmély logika rejlik, párosulva az erdôés a hangzás alkalmazkodóképességé-vel és rugalmasságával. Olyan, mintegy egyetlen darabból álló terméskô,amin az idôk viharai még csak karco-lást sem ejtettek. Nem naptár ez,amely a korok változásaihoz alkal-mazkodik. De nincs is szükség erre:nem vesz kölcsön, nem ad senkinek,de nem is vesz el senkitôl. Ez a nyelva legrégibb és legdicsôségesebb emlé-kei a nemzeti önállóságnak és szelle-mi függetlenségnek.

Semmi sem jellemzô annyira egynyelvre, mint sajátos hangzása. Olyanez, mint a virág illata, a bor zamata, azománc, az opál tüze. Megismerni ró-la a nyelvet már messzirôl, mikor aszót még nem is értjük. Minden nyelv-nek megvan a maga hangszíne, tem-pója, ritmusa, dallama, egyszóval ze-néje.

A magyarét egyre többen fújják ha-misan.

Tudjuk, a leírt betûnek majd min-den nyelvben más a hangértéke. Ma-napság egyre sûrûbben hallani a ma-gyar beszédben egy-egy betûnek másnyelvbôl kölcsönvett hangértékét. Denemcsak egyes hangot veszünk át, ha-nem más nyelvek ritmusa, hangsúlya,dallamvonala kifejezései is beszivá-rognak. A latin mûveltséget fitogtatóidegen szavak használata mellett be-szédünkbe sokszor keverednek angolszavak, kifejezések is. Sajnos ez maoly divatos. Egyszóval megváltozott abeszéd zenéje. Egy idegen nyelv zenei

Közgyûlés

Fotók: Detrich Miklós


elemei keveredtek a magyarba. Mint-ha borba sört kevernének vagy málna-szörpöt.

Általában minél feljebb hágunk atársadalmi ranglétrán, annál magyarta-lanabb kiejtésre találunk, tisztelet a ki-vételnek. A magyar társadalomtörté-net természetes következménye ez.Normális fejlôdésû nemzetben a leg-elôkelôbb és legmûveltebb körök be-széde a legszebb. Azt utánozza min-denki. Nálunk, fájdalom, nem így van.Sok ember az idegen nyelvtudás ked-véért elhanyagolja anyanyelvét, ma-gyar kiejtése megrontja az ôt utánozó,feltörekvô rétegekét is. Értelmi fejlett-ségétôl egyrészt joggal várhatjuk,hogy gyorsan felismeri az ügy jelentô-ségét, másrészt nyelvérzéke és gya-korlottsága megkönnyíti elbetegültmagyar kiejtése meggyógyítását, har-madrészt a trágárkodás megvetését,elítélését, az attól való elzárkózást,csak meg legyen rá az akarata.

Egy német író odáig megy, hogy azelsô világháború elvesztéséért a németvezetô államférfiak hiányos beszélô-képességét okolja, szemben az ango-lok és franciák fejlett beszédkultúrájá-val. Minden túlzás mellett van ebbenvalami igazság, s ha a mai államokatnézzük, látnunk kell, hogy még soha avilágtörténetben nem volt ekkora sze-repe az élô szónak, mint ma.

A beszédkultúra tehát a létfenntar-tás egyik eszköze lett, s ez talán ráéb-reszti fontosságára azokat is, akikneka tisztán kulturális vagy mûvészeti ol-dala iránt kevés az érzékük. Csak rövi-den említem, hogy nyelvünk sajátos

hangrendszere kötelezô hangszerelé-se az egész magyar költészetnek. Hanyelvünk harangszavát repedt fazékkáengedjük zülleni, ne csodálkozzunk,ha senki sem hallgat ránk, és elmerü-lünk a népek tengerében. A hibás kiej-tésnek több oka van. Egyik egyszerû-en a fogyatékos nyelvtudás.

Ha idegen nyelvrôl van szó, termé-szetesnek vesszük, hogy fogyatékoskiejtés csak féltudás! Miért nem termé-szetes az a magyarnál is? Aki magyarulakar beszélni, tanulja meg a kiejtést.

Az idegen nyelvekrôl nem mondha-tunk le. Sôt arra kell törekednünk, hogylegalább egyet minden mûvelt magyartökéletesen tudjon. De használjuk felidegen nyelvtudásunkat arra, hogy velemagyar nyelvtudásunk nyerjen, ne ve-szítsen. Az idegen nyelvvel párhuzamo-san tanuljuk újra a magyart. Vegyükszámba minden zenei eltérését, s men-nél jobban elsajátítjuk az idegen nyelvkiejtését, annál tudatosabbá tehetjük amagyart. Akkor nem rontjuk vele ma-gyar tudásunkat, hanem megerôsítjük.Régi igazság, hogy anyanyelvét is job-ban tudja, aki még egy nyelven tud.

Két vagy több eltérô hangrendszerûnyelv tudása oly feszült figyelmet,folytonos éberséget kíván, hogy nemcsoda, ha sokan belefáradnak, és fel-áldozzák magyar kiejtésüket az idegenkedvéért. ôk azonban egy tál lencséértodaadják napi örökségüket.

Mielôtt tehát arra törekszünk, hogyaz angolt angolosan, a németet néme-tesen beszéljük: próbáljuk a magyartmagyarosan, minden idegen mellékíznélkül beszélni. A magyar kiejtést is ta-

nulni kell, még született magyarnak is.Ha nem csiszolja, újítja folytonosan,berozsdásodik. Ha valaki elhatározza,hogy megtanulja a helyes magyar kiej-tést, csak idô és szorgalom kérdése. Bi-zonyos, hogy aki nem kapta örökségül,kemény munkával kell megszereznie.A megtartása sem kisebb munkát je-lent. Aki erre elszánja magát, kell, hogyezt a nyelvet minden másnál jobbanszeresse. Hogy inkább szégyellje a ma-gyar, mint az angol kiejtése hibáját.Minden kimondott szóban a nemzetértvaló testi kiállást is kell éreznie. Odáigkell jutnia, hogy nyelvtani hibát, ide-genszerûséget, minden rosszul kiejtettszót árulásnak érezzen. Felelôsségérzetkell ehhez, a nemzeti öntudatnak felfo-kozása.

Felemás beszéd, felemás lélek jele.Hozzuk rendbe elôbb a beszéd, a kiej-tés lelki alapját. Akkor szinte magátólmegjavul a kiejtésünk. Többé-kevésbémindnyájan hibázunk a beszédben,mert több-kevesebb fogyatékosságmindnyájunk belsô magyarságábanakad. A magyarságot ma senkineksem teszik készen a bölcsôjébe. Min-denkinek meg kell dolgoznia érte. Int-sük-tanítsuk egymást szeretettel, félre-téve egyéni hiúságot, vélt jobban tu-dást, semmi egyebet nem tartva szemelôtt, mint anyanyelvünk megôrzését,védelmét és ápolását. A nyelv milliókalkotása, s akkor él igazán, ha mennéltöbben élnek vele tudatosan.

Bessenyei gondolataival zárom ün-nepi mondandómat:

„...soha a földnek golyóbisán egynemzet sem tehette addig magáévá a

bölcsességet, mélységet, va-lameddig a tudományokat amaga anyanyelvébe bé nemhúzta. Minden nemzet amaga nyelvén lett tudós, deidegenben sohasem.”

A kultúrmûsorban hall-hattuk Szabó Gyula Kos-suth-díjas kiváló mûvésztolmácsolásában WassAlbert Üzenet haza és Vö-rösmarty Mihály Fóti dal cí-mû versét. Operaáriákat Fo-dor Gabriella és Fátrai Já-nos énekelt KallainéGustchar Ágnes zongorakí-séretével. Az Alba Regiatáncegyüttes szatmári tán-cokat adott elô.

Koloszár József rektorúr mondott beszédet 1000év a magyar erdôgazdál-kodásban címmel.Fotó: Detrich Miklós


Ha egy elôadó ilyen megtisztelô feladat-ra vállalkozik 15 percben, akkor alapve-tôen két módszer között választhat.

Megpróbálkozhat avval, hogy idô-rendben felsorol mindent, amit egy év-ezred történéseirôl elolvasott, vagy ön-kényesen kiragad néhány általa fontos-nak vélt momentumot, és azokat elemzi.

Miután egyik megoldás sem tökéletes,én egy harmadik módszert választok, ezpedig nem más, mint a kettô ötvözete,vállalva a sikertelenség kockázatát.

Elôadásom elsô részében a magyarerdôk és azok használatával kapcsolatosváltozásokat sorolom fel, majd mondan-dóm második részében a magyar erdô-gazdálkodás jelenlegi helyzetét elemez-ném az 1000 éves múlt függvényében.

Mind történelmi, mind pedig a maiMagyarország erdôterületének változásá-ról csak a XIX. század elejétôl rendelke-zünk megközelítôen pontos adatokkal.

Tudományos feltételezések szerint azország mai területét a honfoglalás idején6–7 millió ha erdô borította, körülbelülannyi, mint a történelmi Magyarországegész területét a XX. század elején.

Az erdôterület folyamatos csökkené-sének oka a történelmi Magyarországkülönbözô területein különbözô okokmiatt következik be.

Míg a mai területen, amely az idôkfolyamán a Kárpát-medence éléstárávávált, a mezôgazdaság területnyerése ér-dekében az erdôt egyszerûen kiirtják,addig a Kárpátokban és Erdélyben azipar és bányászat fafogyasztása okozzaaz erdôterület rohamos fogyását.

A XIII–XIV. században indult megaz erdôk nagyarányú irtása, illetve fo-kozott igénybevétele. A tatárjárás utánnémet és kun telepesek lepik el az or-szágot, letelepedésük érdekében irtjákaz erdôt, ún. irtványfalvak keletkez-nek.

Ugyanebben az idôszakban lendülfel az érc- és sóbányászat, a kohászat,így a bányák és kohók környékérôl ro-hamosan fogynak az erdôk. Ez a fogyásolyan aggasztó méreteket ölt, hogyZsigmond király 1426-ban kiadja az er-dôk használatát szabályozó elsô rende-letet. Ennek lényege az, hogy a zólyomiólombányák környékén az erdôk nemkerülhetnek más mûvelési ágba.

A török elleni háború idején a várakkörnyékén nagy az erdôirtás, majd a tö-rök uralom után a falvak újjáépítése igé-nyel rengeteg faanyagot. Az idôközbenhozott erdôt védô intézkedések, mintpl. a térszakozás és felújítási kötelezett-ség elrendelzése némileg lassítják, demegállítani nem tudják az erdôterületfogyását és az erdôk minôségi romlását.

A XVIII. században ismét rohamosanfogyni kezdenek az erdôk, s ez már el-lentétes a katonai érdekekkel is. A Fô-haditanács nyomására 1754-ben az ál-lam az erdôk gondozását a közügyekszintjére emeli, majd Mária Terézia1796-ban kiadja Magyarország elsô er-dôrendtartását. A rendtartás elrendeli azerdôk területének felmérését, a fahasz-nálat szabályozását és az erdôfelújításkötelezettségét. Ez a magánbirtokosokszámára csak ajánlás, de a szabad királyivárosok részére már parancs.

Európa, s így Magyarország erdeire alegnagyobb csapást a XIX. században

kezdôdô, hatalmas méreteket öltô vas-útépítés és szénbányászat jelentik.

A történelmi Magyarország erdôterüle-te még mindig jelentôs, így a hazai szük-ségletek bôséges fedezése mellett lehetô-ség nyílik nagy mennyiségû faanyag ex-portjára is. A fakitermelés minden eddigi-nél nagyobb méreteket ölt, s különösen amagánerdôk területe csökken jelentôsen.Ha hinni lehet a korabeli felméréseknek, atörténelmi Magyarország erdôterülete1830 és 1915 között 8,2 millió ha-ról 7,2millió ha-ra csökkent úgy, hogy a mai Ma-gyarország területén az erdôterület gya-korlatilag változatlan maradt (1,1 millióha).

Az államnak a magánerdôk kezelé-sébe továbbra sincs beleszólása, vi-szont az állami, akkori nevén a korláto-zott közforgalmi erdôk érdekében meg-születik az 1879. évi erdôtörvény. A tör-vény az állami erdôk felügyeletét aFöldmûvelésügyi Minisztérium hatás-körébe helyezi, kialakítja az igazgatásiformát, amely napjainkig sem változottsokat, országos erdészeti fôhatóság, er-dôigazgatóság, erdôgondnokság.

Az államerdészet vezetôje ebben azidôszakban államtitkári rangban BedôAlbert, aki a legnagyobb érdemeketszerzi az európai színvonalú magyar er-dôgazdálkodás kialakításában. Élenjá-rók még a magyar erdôgazdálkodás fej-lesztésében a Selmecbányai Bányászatiés Erdészeti Akadémia jeles tudósai:Wilkens Henrik Dávid, Wágner Károly,Feirmantel Rudolf és Fekete Lajos.

Tulajdonképpen ettôl az idôszaktólbeszélhetünk elôször a mai értelembenvett erdôgazdálkodásról, amikor az er-dôhasználat összekapcsolódik az erdô-mûveléssel.

A magyar erdôgazdálkodás töretlenfejlôdését az I. világháborút követô tri-anoni diktátum zúzza szét. Csonka-Magyarország területén rekedt a la-kosság 40%-a és az erdôterület 14%-a.Szólni kell a megmaradt erdôk minô-


ségi paramétereirôl is. Az alig több,mint 1 millió ha erdôterület csaknemfele rövid vágásfordulóval kezelt sarj-erdô. Jelentôs a legeltetéstôl, makkol-tatástól és alomszedéstôl leromlott er-dôk területe is.

Elhamarkodott dolog lenne kijelen-teni, hogy minden a korábbi erdôgaz-dálkodás bûne lett volna. Miért?

Kis túlzással azt lehet mondani, hogya történelmi Magyarország területéncsak ott volt erdô, ahol a termôhely me-zôgazdasági mûvelésre teljesen alkal-matlan volt. Az erdôk a tûzifa és szerfaszükségletet voltak hivatottak kielégíte-ni, az értékes ipari fát a 25% fenyô rész-arányú elcsatolt területek erdei adtákbôséges mennyiségben.

Ez a történelmi tragédia vélemé-nyem szerint azt eredményezte, hogy amagyar erdôgazdálkodást elölrôl kellettkezdeni, s teljesen új alapokra kelletthelyezni.

Kaán Károly, az államerdészet veze-tôje volt az, aki ebben a vészhelyzetbenelsôként fogalmazta meg az erdészetlegfontosabb feladatának az erdôterületés az erdôk hozamának növelését, és azállam szabályozó, ellenôrzô tevékeny-ségének kiterjesztését az ország vala-mennyi erdejére.

Mint tudjuk, kezdeményezése az er-dôbirtokosok ellenállásán megbukott, sa két háború között az erdôgazdálko-dás helyzete nem javult. Ami a II. világ-háború után történt, azt a jelenlévôk jóltudják, többen részesei is voltak annaka hatalmas munkának, amely Kaán Ká-roly álmainak megvalósulását eredmé-nyezte. Erdôterületünk 50 év alatt mint-egy 1,1 millió ha-ról 1,8 millió hektárra,az élôfakészlet 132 millió m3-rôl 320millió m3-re, a növedék 5,3 millió m3-rôl11 millió m3-re nôtt.

Mi, magyar erdészek erre a teljesít-ményre büszkék vagyunk, s nem hagy-hatjuk, hogy munkánkat s még inkább

elôdeink munkáját jogtalan és megala-pozatlan kritikák érjék.

Míg a világ számos részén még min-dig az erdôk irtása folyik, addig Európá-ban és hazánkban is egy erdôépítési fo-lyamat kezdôdött el, amely különösen1000 év elôzményeit is figyelembe vévenem könnyû feladat, így nem is lehethibáktól mentes.

Az utóbbi néhány évben a hibák in-dokolatlan felnagyítása révén a magyarerdôgazdálkodás a támadások kereszt-tüzébe került.

Engedjék meg, hogy a három leg-gyakrabban elhangzó kritikát éppen azeltelt 1000 év elôzményeinek függvé-nyében cáfoljam, illetve tompítsam.

1. Túl magas (43%) a nem ôshonosfafajok aránya. Válaszom: A magyar er-dôgazdálkodásnak Trianon óta 10 mil-lió ember egyre növekvô faanyagszük-ségletét kell mindinkább hazai forrás-ból fedezni. Ez lehetetlen a gyorsan nö-vô, értékes faanyagot adó kultúr fafajokhasznosítása nélkül. A kultúrerdôk zö-mének telepítése több száz éve mezô-gazdasági mûvelés alatt álló területekentörtént, amely területek talajai nem vol-tak, s még néhány száz évig nem is lesz-nek alkalmasak magasabb rendû ôsho-nos fafajokból álló erdôk tenyészetére.

A kultúrerdôk telepítése végered-ményben egy katasztrofális faínségetenyhített.

A második kritika: Erdeinket kivételnélkül vágásos üzemmódban kezeljük,s ezen belül is alacsony a fokozatosfelújítóvágások aránya.

Válasz: A magyar erdôk használatára,eltekintve a kisparaszti rendszertelenszálalástól, a vágásos, elsôsorban tarvá-gásos üzemmód volt jellemzô. A XX.század magyar erdészei egykorú, fôlegsarj eredetû vágásos erdôket örököltek.A fokozatos felújítóvágást német mintá-ra csak a múlt században kezdték ha-zánkban alkalmazni ott, s csakis ott,

ahol azt az ökológiai viszonyok teljesbiztonsággal lehetôvé tették.

A mai magyar erdôkben is ez azalapelv, bükköseinket és tölgyeseinkjelentôs részét ma is így újítjuk fel.

A szálaló üzemmód alkalmazásáhozelsôsorban szálalóerdôk szükségesek.Ilyenek Magyarország mai területénnem alakultak ki – kivéve a kis területûôrségi paraszti szálalóerdôket.

Magyarország termôhelyi viszonyaiés az arra alkalmas fafajok hiánya (jege-nyefenyô, lucfenyô) nem tették, s a jö-vôben sem teszik alkalmassá erdeinketa szálaló üzemmód alkalmazására.

A harmadik kritika: A részvénytársa-ságok nyereségorientált gazdálkodásaaz állami erdôk immateriális funkcióitveszélyeztetik.

Az 1000 éves folyamat ismertetésébôltalán kitûnik, hogy a királyi és az államierdôkben folyt mindig a legmagasabbszínvonalú erdôgazdálkodás, s így vanez ma is. Arról talán nem a részvénytár-sasági forma tehet, hogy Magyarorszá-gon az erdôk fenntartásának és kezelé-sének szinte kizárólagos forrása a kiter-melt és értékesített faanyag. Személyestapasztalatom az, hogy a részvénytársa-ságokban a korábbiakhoz képes színvo-nalasabb, fegyelmezettebb és kímélete-sebb erdôgazdálkodás folyik.

Hölgyeim és Uraim!Az 1000 éves múlt után nehéz a ma-

gyar erdôgazdálkodás 1000 éves jövôjétmegjósolni.

A közeli jövô feladatai ismertek.Mind a gazdasági, mind pedig az ökoló-giai érdekek az erdôterület növelésétkövetelik meg. Ezen belül törekednünkkell a termôhelyi viszonyoknak megfe-lelô stabil, természetszerû erdôk kiala-kítására.

Nem lennénk bölcsek, ha az 1000 évhibáit, erényeit nem elemezhetnénk, ésaz elemzés eredményeit nem hasznosí-tanánk a jövô nemzedékek javára.


– Nagyon szerencsés találkozást él-tünk meg. Harminc éve dédelgettemegy ilyesféle könyvnek a megjelené-sét. Igaz, hogy már 1970-ben kiadtunkegy kis füzetecskét Gulya János kollé-gámmal közösen, aki a göttingeniegyetem professzora, a „Nyelv, sugár-zó anyanyelvem” címen. Azóta gyûj-töm azokat a vers- és prózarészleteketszinte mániákus megszállottként,amelyek a magyar nyelvvel kapcsola-tosak, és ezekbôl kívántam egy köte-tet kiadni. Mert úgy érzem, hogy egyilyen kötet alkalmas arra, hogy egy ki-csit megnövelje az agyontépázottnemzeti tudatunkat.

A sors kegyének köszönhetem,hogy tavaly megkeresett Bánó Lászlóerdômérnök és – nyilván nem tudvaebbéli szándékomról – felajánlottanemcsak szervezôi segítségét, hanemcége jelentôs anyagi támogatását is,mely már kézzelfoghatóvá tette a kötetmegjelenését. Igen kedvesen mozgal-mat indítottak az Erdészeti Lapokban„Nyelvészek a magyar nyelvért” cím-mel. Ez külön jelzésértékû volt szá-momra, hiszen az erdészek ezt megelô-zôen 1861-ben már tettek hasonló kez-deményezést. Akkor még nem volt Er-dészeti Lapok, hiszen Divald Adolf ésWágner Károly „A magyar erdészetiirodalomért” felhívást tettek közzé a„Vadász és versenylap”-ban, gazdasági

lapokban és önálló füzetben. Ennekeredményeként alakult meg 1862-benaz „Erdôszeti Lapok”. Ezután jelentmeg a magyar–német, német–magyarmûszótár is.

Az élet csodálatos ismétlôdése, hogymásfélszáz év után egy hasonló felhívásjelent meg az Erdészeti Lapokban. Szá-momra meghatóan megtisztelô volt Bá-nó úr felkérése, ami stílusosan az„Aranyszarvas”-ban történt, s ahol Ön isott volt.

– Gondolta, Tanár Úr, hogy ilyen rö-vid idô alatt megszületik a kötet?

– Rögtön elfogadtam a felkérést, hi-szen közeledett a millennium. A szán-dék a jelentôs felajánlott pénzzel együttbizakodásra adott okot. Azután – mintolvashattuk – több, mint hetven magán-személy, többnyire erdészek – támogat-ták a kezdeményezést, ami manapságritka dolog a kultúra területén. Örülök,hogy a kötet az államiság ezeréves for-dulóján és a harmadik évezred küszö-bén jelenhetett meg, mert ha magamravagyok utalva, bizton állíthatom, hogysemmiképpen nem jelenhetett volnameg, esetleg csak évek múlva. Bízombenne, hogy az erdészek is jól fogadják,hiszen itt az Önök vándorgyûlésén többszázan álltak türelemmel sorban a dedi-kálásért.

– Milyen kisugárzást vár a kötettôl?– Az igazi siker az lesz, ha az erdész-

családoktól ki-indulva újabbérdeklôdôk ke-resik a kötetet.Sokat várok apedagógusokfogadtatásától.Teher alatt nô apálma, szoktukmondani. Anemzettudatot,éppúgy, mintaz anyanyelvet,különféle külsôbehatás fenye-

geti. Különféle kozmopolita törekvéseknem használnak a magyar nyelvnek, dea nemzettudatnak sem. Ezek korábbanis voltak, de a rendszerváltás óta felerô-södtek. Ezeknek a folyamatoknak jó el-lenszere, és hasznos lesz ez a kötet. Biz-tató és örömteli, hogy az utóbbi évek-ben se szeri, se száma az anyanyelvi ve-télkedôknek az iskolákban, s remélhe-tôen ezeknek a versenyeknek, vetélke-dôknek a résztvevôit, gyôzteseit ezzel akiadvánnyal jutalmazzák. Mert a könyvilyenkor jó helyre kerül.

– Várható, hogy vége lesz az idegennyelvû cégtáblák, szóhasználatok olydivatos áramlatának?

– Nem hiszem, hogy ez az irányzatcsökkenni fog. Gondoljunk csak az EU-csatlakozás következményére. Ezértfontos a nemzeti tudat erôsítése, azanyanyelvhez való szoros kötôdés. Tíz,ötven év múlva is erôs lesz az idegenhatás, de mint az EU-ban már bent lévôországok is rájöttek, hogy a nemzettu-dat és az anyanyelv védése különösen akis nemzetek esetében életbevágóanfontos.

Glatz Ferenc elnök úr is ezért mon-dotta, hogy meg kell felelni a kor kihí-vásainak ezen a téren is.

A magyar nyelvet támogató mozga-lom erôsödni fog, mert az idegen hatásezt megkívánja. Ebben a mozgalombanpillér értékû ez a kötet, így az erdészeksegítô kezdeményezése.

A nyelvet törvényekkel nem lehetmegvédeni, csak az Önökéhez hasonlókezdeményezésekkel s természetesen akiadvány folyamatos használatával. Node ez a szülôk és a pedagógusok dolga,felelôssége. Gondoljunk csak arra,hogy a népi hagyományok elfelejtésé-vel mennyivel lennénk szegényebbek.A sokszínûség – hiszen az erdô is ilyen– gyönyörködtet.

– Kedves Tanár Úr! Oly sok jót mon-dott az erdészekrôl, hogy önkéntelenülis felmerül a kérdés, mire gyûjtsünkezután? Miben segíthetünk e nemes célérdekében?

– Sokkal fontosabb ez a kérdés,mintsem hogy most így kapásból meglehetne válaszolni. Arra biztatom az er-dészeket, hogy gyomlálják ki saját szak-nyelvükbôl az esetlegesen bentlévôkonkolyt. Az Erdészeti Lapokban meg-jelenô írásokban legyen minél keve-sebb idegen kifejezés.

A kérdésre válaszolva azt mondom,hogy aludjunk rá egyet, s biztosan lesztéma, melyben újra megnyilvánulhat azerdészek hazaszeretete.

Pápai Gábor

Beszélgetés Grétsy László tanár úrral

A mûsor szünetében hosszú sor kígyó-zott a dedikálóasztal elôtt. Dr. GrétsyLászló tanár úr írt be néhány kedvesszót a „Mi nyelvünk” c. könyvbe, melyez alkalomra jelent meg, s akinek volttürelme kivárni, míg sorra kerül. Azutóbbi évtized leghasznosabb „ajándé-ka” került a résztvevôk táskájába. Meg-születése felôl kértem a tanár urat, tájé-koztassa az olvasókat.

Fotó: Detrich Miklós

Deák István erdômérnök-nek, a volt Gyulaji Erdô- ésVadgazdaság nyugalmazottigazgatójának.

Deák István fél évszázada, 1950 szep-temberében kezdte szakmai tanulmányaita Soproni Erdômérnöki Fôiskolán. Gya-korlati munkáját 1955-ben kezdte a Tamá-si Állami Erdôgazdaságnál. Szívéhez min-dig közel állt az erdômûvelés, erdôvéde-lem, az ökológia szakterülete, ezért rövi-desen az Erdôgazdaság központjában er-dômûvelési vezetôként teljesített szolgá-lat. A Tamási Erdôgazdaság és a GyulajiVadgazdaság összevonásával alakultGyulaji Állami Erdô- és Vadgazdaság ti-zenöt éven át igazgatóhelyettes fômérnö-ke. Részese volt a ..... erdômûvelés kidol-gozásának, szerzôje a zöld könyveknek,irányítója a Vadászati Világkiállítás, az1973-as Vándorgyûlés és Mûszaki napokrendezvénysorozatának. 1985-tôl az Erdô-és Vadgazdaság igazgatója. Nevéhez fû-zôdik – több más mellett – a Csibráki Fa-feldolgozó Üzem és a vállalat központjá-nak megépítése. Három évtizeden át voltaz egyesület helyi csoportjának titkára,1985-tôl 1998-ig az elnöke.

Dr. Szikra Dezsô erdômér-nöknek, a Volánpack Rt. fa-kereskedelmi ágazatvezetôjé-nek.

Dr. Szikra Dezsô 1964-ben végezteel a Soproni Erdészeti Technikumot,1969-ben az Erdészeti és Faipari Egye-tem Erdômérnöki Karát.

Szakmai pályafutását a VeszprémiÁllami Erdôrendezôségen kezdte,majd annak átszervezése után a Veszp-rémi Erdôfelügyelôségen folytatta. 15év alatt üzemtervezô, csoportvezetô,kirendeltségvezetô-helyettes, központiüzemtervezô, fôfelügyelô, majd 1976-tól igazgatóhelyettes munkakörökettöltött be.

1984 és 1993 között a Pilisi ÁllamiParkerdôgazdaság igazgatóhelyettes fô-mérnöke.

1993 és 1999 között a Budapesti Ter-mészetvédelmi Igazgatóság, majd a jog-utód Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazga-tóságának igazgatóhelyettese.

1999-tôl a Volánpack Rt. fak-ereskedelmi ágazatvezetôje.

1970 óta (30 éve) egyesületi tag.Veszprémi MÉM helyi csoport titkára,a Pilisi Helyi Csoport elnöke. 19 éven

át választmányi tag. Az Erdô szerkesz-tôbizottságának és az Erdészeti Lapokszerkesztôbizottságának tagja, 1998-tól a szerkesztôbizottság elnöke, egy-ben elnökségi tag. 1994 és 1998 közöttaz OEE fôtitkára, ez idô szerint azutolsó választott fôtitkára, aki az Egye-sület egyre szerteágazóbb ügyeit napimunkája, fôhivatása mellett is példa-mutató felelôséggel és alapossággalvégezte.

Veszprémi Géza erdész-technikusnak, nyugalmazottszakoktatónak.

Veszprémi Géza erdésztechnikus,nyugalmazott szakoktató 1957-ben vé-gezte a Soproni Erdészeti Technikumot,majd ettôl az évtôl a Tanulmányi ÁllamiErdôgazdaságnál dolgozott. AFertôrákosi, majd a Szárhalmi kerületetvezette. 1977 májusától 1992 júliusáig aTómalmi csemetekertet irányította, na-gyon nagy sikerrel.

Ebben az idôben élte a csemetekert– azóta sem látott – reneszánszát. 1992augusztustól 1999. január 1-ig, nyugdí-jazásáig a Roth Gyula Erdészeti és Fa-ipari Szakközépiskolában adta át a 35éven keresztül szerzett óriási tapaszta-latát a diákoknak szakoktatóként.

Szakmailag, emberileg kiváló egyéni-ség, lelkiismeretes, kötelességtudó, na-gyon jó példaképe az ifjú erdésztanulók-nak. Ma nyugdíjasként sem pihen, a ta-vasz már a csemetetermelésben éri.Olyan munkás idôszakot fejezett be (denem hagyott abba) a nyugdíj, ami a maivilágban már ritkaságszámba megy!


KitüntetettekDr. Bondor Antal, a díjbizottság elnöke ismertette a bizottság döntését.

Az egyesületben végzett kimagasló társadalmi munkájáért

és a magyar erdészet fejlesztésében elért eredményeiért a

Bedô Albert-emlékérmet adományozza:


Baranyai Katalin ker-tészmérnöknek, nyugalma-zott közjóléti ágazatvezetô-nek.

Baranyai Katalin 1975-tôl dolgozotta Pilisi Parkerdô Rt.-nél, illetve jog-elôdjénél. A Budapesti Erdészetnélmegindult Fôvárosi Zöldövezeti erdô-sítések telepítési, tervezési és ápolásimunkáit irányította. A fôváros köz-igazgatási határán belül mintegy 1200ha erdô telepítését végezte.

1995 óta a budapesti erdôk közjólétilétesítményeinek fenntartásával és fej-lesztésével foglalkozott.

Kiemelkedô feladata volt Budán aNagy Hárshegyen a Kaán Károly kilá-tó létesítése, a régészet, a mûemlékvé-delem és az erdészet közötti példaér-tékû együttmûködéssel sikerült aBudaszentlôrinci Pálos kolostorromfôtemplomának feltárásában és állag-megóvásában is látványos eredménytelérni.

Komoly feladatot látott és lát el az Er-dei Iskola program kiteljesítésében.

1988 óta a Pilisi Parkerdô Rt. közjólé-ti és természetvédelmi elôadója, késôbbágazatvezetôje 1999-ig.

1977 óta tagja az Egyesületnek, ésnyugdíjazásáig az Erdôk a Közjóértszakosztály titkára több, mint hat éve. Aszakosztály programjait magas színvo-nalon szervezi.

A szakosztály nevében és együtt-mûködésével a társadalmi szerveze-tekkel való kapcsolatépítésben szere-pet vállalt és építi azt az erdészethírnevének javára.

Polner Frigyesné Cser-novszki Julianna erdômérnök-nek, a Délalföldi Erdészeti Rt.Ásotthalmi Erdészete erdészetiigazgatójának.

Polner Frigyesné Csernovszki Julian-na 1970-tôl dolgozik a Délalföldi Erdé-szeti Rt. Ásotthalmi Erdészeténél, illetvea jogelôdeinél, csemetetermesztési mû-szaki vezetô, erdômûvelési mûszaki ve-zetô, majd 1989-tôl erdészetvezetômunkakörben.

Munkája során közel 4000 haerdôfelújítási és erdôtelepítési munká-ban vett részt tervezôként, ill. szakirá-nyítóként.

A térség mezôvédô erdôsáv hálóza-tának tervezését is elvégezte. Bevezettea nemesnyár vízfúrásos mélyültetésitechnológiát, a fenyô gyökérrontó tapló(Heterobasidium) elleni biológiai véde-kezés üzemi módszerét.

Az ERTI-vel együttmûködve fenyô-nyár hálózati, származási és fatermesz-tési kísérleteket telepített és értékelé-sükben vesz részt.

Része volt az 1977-ben telepített erdeifenyô magtermô plantázs megvalósításá-ban és további fejlesztésében. Aktívan

részt vesz a térség természeti értékeinekfelkutatásában, lakóhelyének fejlesztésé-ben. A magánerdô-tulajdonosok gazdál-kodását szaktanácsadással segíti.

1964-tôl megszakításokkal, majd 1970-tôl folyamatosan tagja az OEE-nek, 1984-tôl vezetôségi tagja a helyi csoportnak.Tagja az Erdôvédelmi Szakosztálynak.

Jaksics István erdésztech-nikusnak, a VADEX MezôföldiRt. Mecsérpusztai Erdészete ve-zetôjének.

Jaksics István erdésztechnikusi okle-velét 1970-ben szerezte Sopronban. Akatonai szolgálat letöltése után, a tômelletti munkát választva 1972-ben aVADEX Mezôföldi Rt. jogelôdjénél he-lyezkedett el erdészként

10 év kerületvezetôként eltöltöttszolgálat alatt megismerte a társaságszámára kincset jelentô bükkösökbenfolyó munkákat. Irányította és szervezteaz erdômûvelési és fahasználati tevé-kenységeket.

Kimagasló szakmai tudását, nagygyakorlati tapasztalatát elismerve1983-ban fahasználati mûszaki veze-tôvé nevezték ki. Ezzel együtt nemmondott le a két ágazat közös területe– az állománynevelések és fokozatosfelújítóvágások, ezeken belül különö-sen a természetszerû erdôgazdálko-dás – iránt érzett elkötelezettségérôl,melyet mindig magas színvonalonmûvelt.

Ezt felismerve 1997-ben munkakörétkibôvítették az erdômûvelési mûszakivezetô teendôinek ellátásával.

Szakmai hitvallása: „Az erdôben nemcsak dolgozni, hanem azt szolgálni iskell.”

* * *

Az egyesületben végzett kimagasló társadalmi munkájáért

és a magyar erdészet fejlesztésében elért eredményeiért a

Kaán Károly-emlékérmet adományoz:


Ágoston Dénes Egererdô Rt.Almási István KEFAG Rt.Almási János dr. KEFAG Rt.Almási Vince KEFAG Rt.Áncsán György Hajdúhadházi EBTÁncsán Györgyné Hajdúhadházi EBTAndrásevits Zoltán ÁESZ KaposvárAntal János ÁESZ VeszprémAntli István Gyulaj Rt.Arató János Gyulaj Rt.Bacsa Árpád ÁESZ KecskemétBagaméri Gáspár OMMIBajnai Csaba Ipoly Erdô Rt.Bajtel György Északerdô Rt.Bak Julianna Északerdô Rt.Bakó György Szombathelyi

Erdészeti Rt.Bakon Gábor Pilisi Parkerdô Rt.Bakonyi Lajos Balatonfelvidéki Rt.Baksa Gábor HM Kaszó Eg. Rt.Bálint István Ipoly Erdô Rt.

Balogh István KEFAG Rt.Balogh József Délalföldi Rt.

ÁsotthalomBalogh László BudapestBalogh Ödön Balatonfelvidéki Rt.Baloghné Váradi Éva DINPIBalsay Antal FVM Erdészeti HivatalBalsay István országgyûlési

képviselôBalsay Miklós VADEX Rt.Balsay Sándor Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Balsay Zsolt VADEX Rt.Bányai István VADEX Rt.Barabás Attila Gemenc Erdô Rt.Barabits Elemér Alsótekeres

DíszfaiskolaBaracs Zsolt Vérteserdô Rt.Baranyi Katalin BudapestBárkányi Pál Délalföldi Rt. Kistelek

Barkóczi István SEFAG Rt. KözpontBartha Pál FVMBartha Péter dr. TIVIZIG DebrecenBartucz László HM Budapesti

ErdôgazdaságBecsy Bálint KEFAG Rt.Bejczy Péter Szombathelyi

Erdészeti Rt.Béni Kornél DINPIBenke Zoltán Balatonfelvidéki Rt.Benkô László Balatonfelvidéki Rt.Berényi Gyula MûegyetemBerényi János Gemenc Erdô Rt.Bircher Gyula Balatonfelvidéki Rt.Birck László Gemenc Erdô Rt.Bíró Attila SEFAG Rt. KözpontBíró Boglárka SEFAG Rt. KaposvárBíró Ferenc Szombathelyi

Erdészeti Rt.Bíróné Marton Zsuzsanna ÁESZ MiskolcBoda Katalin VADEX Rt.Bogdán József SEFAG Rt. NagyatádBognár Gábor ÁESZ KecskemétBognár István VADEX Rt.

Elismerô Oklevelet adományoz:Antal Jánosnak (Veszprémi FVM

csoport tagja),Bakonyi Lajosnak (Keszthelyi Hely

Csoport),Barthos Tibornak (Kaposvári Helyi

Csoport),Fröhlich Andrásnak (Oktatási

Szakosztály),Kaproczi Józsefnének (Miskolci He-

lyi Csoport),Miszlang Lajosnak (Baranyai Helyi

Csoport),Páli Lászlónak (ERTI Helyi Cso-

port),Plestyák Károlynak (Pilisi Helyi

Csoport),Rauch Józsefnek (Erdômûvelési

Szakosztály), (képünkön)

Tihanyi Gyulának (NagykanizsaiHelyi Csoport),

Túri Lászlónak (Magán és TársultErdészeti Szakosztály),

Várkonyi Vilmosnak (KecskemétiHelyi Csoport).

Kovács Gábor, a Nyírerdô vezér-igazgatója vette át a vándorzászlót, –melyet a VADEX Rt. készíttetett – ésígérte, hogy mindent megtesz a térség,hogy a harmadik évezred elsô vándor-gyûlésén is jól érezze magát mindenki(A vándorszászlóról még részletesenírunk.). A kétnapos rendezvény az Er-dészhimnusz hangjaival ért véget.

Köszönjük a VADEX Rt. vala-mennyi dolgozójának a fáradságosés odaadó szervezést.

A résztvevôk névsora:

Bognár Miklós VADEX Rt.Bognár Tibor Gyôr magánerdôBolla Sándor Gyôr magánerdôBóna József Mecsek Erdô Rt.Bonczó Kálmán ÁESZ SzombathelyBorka László VADEX Rt.Borosán István SEFAG Rt. MarcaliBorzási Béla NEFAG Rt.Börzsei László Börzsei és Fiai Kft.Bôsze Aurél Gyôr magánerdôBriglevics László Zalaerdô Rt.Brojnás László ÁESZ DebrecenBubán István Pilisi Parkerdô Rt.Bucsai Csaba Pilisi Parkerdô Rt.Budai Péter Pilisi Parkerdô Rt.Bugovits Tamás SEFAG Rt. IgalBuliczka János HMBurghardt Ferenc Vérteserdô Rt.Burján Árpád NEFAG Rt.Búza Ferenc VADEX Rt.Buzsáki Gábor SEFAG Rt. ZselicCsanádi Béla Mecsek Erdô Rt.Császár György SEFAG Rt. IharosCser Attila Zalaerdô Rt.Cserép János Északerdô Rt.Cserhalmi József Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Csertei Lajos Gemenc Erdô Rt.Csihar László DINPICsikós László Balatonfelvidéki Rt.Csóka Péter ÁESZ fôigazgatóCsonka Tibor Gemenc Erdô Rt.Csordás Sándor Mecsek Erdô Rt.Czeglédi István ÁESZ DebrecenCzövek Zoltán VADEX Rt.Dallos Péter VADEX Rt.Daragó József ÁESZ EgerDávid József Pilisi Parkerdô Rt.Deák István Gyulaj Rt.Deák Istvánné Gyulaj Rt.Deák Sándor Nyírerdô Rt.Debreczeni Ferenc Nyírerdô Rt.Dégi Zoltán NEFAG Rt.Detrich Miklós SEFAG Rt. KözpontDiósi Gyula Balatonfelvidéki Rt.Dobó Béla ÁESZ ZalaegerszegDobos Antal DINPIDobos Zsolt BAZ m. KözútkezelôDobroszláv Lajos dr. Vérteserdô Rt.Domján Istvánné VADEX Rt.Doros István Egererdô Rt.Dudás Pál Gemenc Erdô Rt.Duska József Bükki Nemzeti

Park IgazgatóságDürgôné Szalay Piroska Gyulaj Rt.Éder Tamás ÁPV Rt.Emmerling Gábor VADEX Rt.Emmerlingné Köhler Marietta VADEX Rt.Endre László NEFAG Rt.Erdôs Lajos Nyírerdô Rt. HalápiErd.Erdôs László dr. FVMErhardt János ÁESZ KecskemétFábián József KEFAG Rt.Fábián Tamás Balatonfelvidéki Rt.Faragó Sándor dr. Ny.Mo-i Egyetem

Farkas Csaba SEFAG Rt. LábodFarkas Ferenc KEFAG Rt.Fazekas József Délalföldi Rt.Fehér Ferenc Vérteserdô Rt.Fehér István ÁESZ MiskolcFehér István Gyulaj Rt.Feiszt Ottó Zalaerdô Rt.Fejes Dénes Egererdô Rt.Fekecs Lajos SEFAG Rt. KözpontFekete Péter Délalföldi Rt. KistelekFeketéné Pechtol Éva Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Ferencz László Gemenc Erdô Rt.Ferenczi József KEFAG Rt.Ferenczi Tamás Szombathelyi

Erdészeti Rt.Fertô Imre Vörös MeteorFertô László megyei önk. elnökeFiath Géza Mecsek Erdô Rt.Ficere András NYME EMKFodermajer Vilmos Gemenc Erdô Rt.Fodor Gábor VADEX Rt.Fodor József SEFAG Rt. IgalFodor Mihály KEFAG Rt.Forster Endre ÁESZ Budapesti Ig.Földényi Pál ÁESZ BudapestFrantz Árpád HM Kaszó Eg. Rt.Franz Razt AusztriaFritsch Ottó BudapestFröhlich András Délalföldi Rt.Furne András NYME EMKFüredi Tibor VADEX Rt.Füst Miklós Mecsek Erdô Rt.Füzi János Északerdô Rt.Gaál György dr. ÁESZ Budapesti Ig.Gaál Györgyné dr. ÁESZ Budapesti Ig.Gabnai Gábor FM HírlapGábor Gusztáv ÁESZ DebrecenGách György ÁESZ EgerGajdán István Magyar AszfaltGál Imre Délalföldi

Erdészeti Rt.Gál István KEFAG Rt.Gál Sándor ÁESZ EgerGalambos István Szombathelyi

Erdészeti Rt.Galgóczy Árpád ÁESZ VeszprémGáspár-Hantos Géza BudapestGazdag Istvánné VADEX Rt.Gémesi József ÁPV Rt.Gerely Ferenc Sylvacons Kft.Gergô G ábor VADEX Rt.Golovics Menyhért KEFAG Rt.Gonda Tamás Erdôbénye EBTGórász László VADEX Rt.Göbölös Antal dr. ÁESZ KecskemétGöbölös Péter KEFAG Rt.Gôsi István Pilisi Parkerdô Rt.Gransperger Gyula ÁPV Rt.Greguss László Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Guba István Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Gyergyák Lajos Zalaerdô Rt.Gyöngyös István Gemenc Erdô Rt.Gyôri Tibor VADEX Rt.Györke Gábor SEFAG Rt. Központ

Györkös Károly Balatonfelvidéki Rt.Haas Béla VADEX Rt.Hajdu Attila Délalföldi

Erdészeti Rt.Hajdu Ferenc Balatonfelvidéki Rt.Hajdu Pál Egererdô Rt.Hajnal Imre NEFAG Rt.Hallósy Miklós VADEX Rt.Halmos László Gemenc Erdô Rt.Haranti Gyula Ipoly Erdô Rt.Hardi László ÁESZ PécsHartdégen Mátyás Vérteserdô Rt.Hartyáni Zoltán VADEX Rt.Haszonics Attila SEFAG Rt. IgalHavas Tibor ÁESZ ZalaegerszegHázi Ferenc VADEX Rt.Házi János NEFAG Rt.Hefler László SEFAG Rt. IgalHefler László VADEX Rt.Hegedûs Attila Egererdô Rt.Helmrich Tamás VADEX Rt.Herczeg Miklós MEDOSZHerczeg Miklósné MEDOSZHerczegh József KEFAG Rt.Herke József Gyulaj Rt.Herpay Imre dr. NYMEHerpay Zsuzsanna Erdért Rt.Hidas Tibor Nyírerdô Rt.Hoffmann Gábor Vérteserdô Rt.Hoffman Mátyás Mecsek Erdô Rt.Holdampf Gyula FVM Erdészeti Hiva

talHoldampf Gyuláné FVM Erdészeti

HivatalHonti Zsolt Északerdô Rt.Horváth Dénes ifj. Zalaerdô Rt.Horváth Dezsô SEFAG Rt. SzántódHorváth Elek Zalaerdô Rt.Horváth Ferenc Zalaerdô Rt.Horváth Géza Balatonfelvidéki Rt.Horváth György Szombathelyi

Erdészeti Rt.Horváth István Balatonfelvidéki Rt.Horváth István Balatonfelvidéki Rt.Horváth József SEFAG Rt. LábodHorváth Tibor FATE-elnökHorváth Zoltán SEFAG Rt.

Mag-CsemeteIberpaker Gábor SEFAG Rt. SzántódIllés Gábor ERTIIllés László Vérteserdô Rt.Isó Lajos SEFAG Rt. KözpontIvády István Egererdô Rt.Iványi Gábor VADEX Rt.Iványi Miklós Zalaerdô Rt.Jaksics István VADEX Rt.Jaksics Istvánné VADEX Rt.Jámbor László dr. Tanulmányi Eg. Rt.Jancsó András Pilisi Parkerdô Rt.Jankovics László Gyulaj Rt.Jaspor Attila Balatonfelvidéki Rt.Jelicai Edit Duna-Dráva NPJeszenszky András Napkor

Erdôgazdák Szöv.Jeszenszky Andrásné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Joachim Buff NémetországJoó Antal Duna-Dráva NP



Jung László Egererdô Rt.Kajtor István VADEX Rt.Káldy József Mecsek Erdô Rt.Kálmán József VADEX Rt.Kapronczi Józsefné Északerdô Rt.Kara Miklós KEFAG Rt.Kárász Attila Gyulaj Rt.Karba János Szombathelyi

Erdészeti Rt.Karnis Gábor Ipoly Erdô Rt.Karóczkay Zsolt VADEX Rt.Karvaly Gyula Fejér m. FM

HivatalKató Sándor Mecsek Erdô Rt.Kauzli Dezsô ÁESZ VeszprémKékesi Károly ÁESZ EgerKelecsényi Péter Vérteserdô Rt.Kemenen Zoltán Északerdô Rt.Kemendy Géza Balatonfelvidéki Rt.Képli József VADEX Rt.Keresztes György HM Budapesti

ErdôgazdaságKeresztes László Szombathelyi

Erdészeti Rt.Kertész József Pilisi Parkerdô Rt.Keskeny József Zalaerdô Rt.Keszi László Zalaerdô Rt.Király Pál dr. BudapestKirály Zoltán VADEX Rt.Kiss Barnabás NEFAG Rt.Kiss Béla KEFAG Rt.Kiss János Szombathelyi

Erdészeti Rt.Kiss József Tanulmányi Eg. Rt.Kiss József I. VADEX Rt.Kiss József II. VADEX Rt.Kiss Károly VADEX Rt.Kiss László Ipoly Erdô Rt.Kiss László VADEX Rt.Kiss Pál VADEX Rt.Kiss Richard KÖTIVIZIG SzolnokKissné Szabó Gabriella Pilisi Parkerdô Rt.Kisteleki Péter VADEX Rt.Kiszály Gábor Egererdô Rt.Klemencsics András ÁESZ Budapesti Ig.Kluber József Vérteserdô Rt.Koch Mihály VADEX Rt.Kocsis László Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Kocsis Mihály Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Koczka Zoltán KEFAG Rt.Kollwentz Péter Mecsek Erdô Rt.Koloszár József dr. NYMEKorbonski Kazimierz Ipoly Erdô Rt.Korbonski Kazimierzné Ipoly Erdô Rt.Kormos Ferenc Északerdô Rt.Kormos Krisztián Egererdô Rt.Kormos Krisztina Egererdô Rt.Kovács Ferdinánd Egererdô Rt.Kovács Gábor Nyírerdô Rt.Kovács János Vérteserdô Rt.Kovács László Balatonfelvidéki Rt.Kovács László VADEX Rt.Kovács László Zalaerdô Rt.

Kovács Mátyás Környezetvédelmi Minisztérium

Kovács Péter Délalföldi Erdészeti Rt.

Kovács Zoltán KÖTIVIZIG SzolnokKovács Zsigmond KEFAG Rt.Kovácsné Schulteisz Margit Gemenc Erdô Rt.Kökény István SEFAG Rt. BarcsKômûves Imre VKV Kft.Körmöczi János VADEX Rt.Králik Miklós Orsz. Vízügyi

FôigazgatóságKránicz Róbert Zalaerdô Rt.Kronekker József Szombathelyi

Erdészeti Rt.Kubinyi Balázs Vérteserdô Rt.Kulcsár László SEFAG Rt. MarcaliKutasiné K. Ildikó SEFAG Rt. KözpontKürti István Gyulaj Rt.Láng István ÉDTVIZIG GyôrLassán Tibor SEFAG Rt.

NagybajomLatin János SEFAG Rt. IharosLévai László Északerdô Rt.Linde Ratz AusztriaLipók László KEFAG Rt.Liptai Gábor Északerdô Rt.Lóki Tamás Mecsek Erdô Rt.Lukács Sándor HM Budapesti

ErdôgazdaságLukjanos János Zalaerdô Rt.Maár Gyula VADEX Rt.Macsek Lajos Pilisi Parkerdô Rt.Maczinkó László SEFAG Rt. NagyatádMagas László dr. Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Magi Mónika KEFAG Rt.Major László Balatonfelvidéki Rt.Major Zsolt HM VergaMák József Vérteserdô Rt.Markovics László VADEX Rt.Markovics Tibor Fertô-Hanság NPMarosi György Tanulmányi Eg. Rt.Marton András Szombathelyi

Erdészeti Rt.Marton Zoltán Ipoly Erdô Rt.Máté Zoltán HM Kaszó Eg. Rt.Mátrabérci Sándor Zalaerdô Rt.Matyasovszky Albert Balatonfelvidéki Rt.Mercsek József KDT VIZIGMerczel István SEFAG Rt. KözpontMerkel Gábor FVMMerza Gábor VADEX Rt.Mester Gézáné BudapestMészáros Gyula HM VergaMézes Lajos KEFAG Rt.Mihalics Gyula SEFAG Rt. MarcaliMikófalvy Ákos Fejér m.

KözútkezelôMikulási Béla KEFAG Rt.Misztang Lajos ÁESZ PécsMizik András Mizik és Tsa Kft.Mizikné Koller Gyöngyi Mizik és Tsa Kft.Molnár András Gyulaj Rt.Molnár György OMMIMolnár István Molnár Kft.

Molnár József HM Budapesti Erdôgazdaság

Monostori Miklós Szombathelyi Erdészeti Rt.

Mosonyi Géza ÁESZ PécsNádas József ÁESZ KaposvárNádi János NEFAG Rt.Nagy Emil dr. GATENagy Ferenc VADEX Rt.Nagy Frigyes Vince ÁESZ VeszprémNagy János Egererdô Rt.Nagy József NEFAG Rt.Nagy Sándor VADEX Rt.Nagy Zoltán ÁESZ KaposvárNagy Zsolt ÁESZ KecskemétNánási Katalin ÁESZ MiskolcNánási Sándor VADEX Rt.Nándor László dr. Zalaerdô Rt.Naszladi Géza SEFAG Rt. LábodNemes Zoltán Zalaerdô Rt.Németh Béla Pilisi Parkerdô Rt.Németh Imre Szombathelyi

Erdészeti Rt.Németh János Vérteserdô Rt.Németh József Zalaerdô Rt.Németh László TIVIZIG DebrecenNémeth Sándor Balatonfelvidéki Rt.Németh Sándor SEFAG Rt. KözpontNémeth Zsolt Vérteserdô Rt.Novák Zoltán Északerdô Rt.Nyúl Bertalan Gemenc Erdô Rt.Ocsovai Zoltán Pilisi Parkerdô Rt.Oláh Tibor Nyírerdô Rt.Oravecz József Vérteserdô Rt.Ormos Balázs BudapestÓvári Ilona Bükki Nemzeti

Parki IgazgatóságOzsváth Györgyné FVMÔze István SEFAG Rt. ZselicPacsesz Attila Északerdô Rt.Padlecsik Ferenc Egererdô Rt.Pál Balázs Napkor

Erdôgazdák Szöv.Pál Balázsné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Pál Gyula SEFAG Rt.

NagybajomPáli László ERTI SárvárPallagi László Egererdô Rt.Pálmai Gábor Ipoly Erdô Rt.Pántl László FVM Fej. m. FM

HivatalPápai Gábor BudapestPápai Tamás Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Papp Sándor KÖVIZIG GyulaPapp Tivadar dr. Mecsek Erdô Rt.Pásztor János Északerdô Rt.Pásztor József KEFAG Rt.Peer László Balatonfelvidéki Rt.Pekár Attila HM Budapesti

ErdôgazdaságPéntek Péter Zalaerdô Rt.Perl József HM Budapesti

ErdôgazdaságPesek Géza Ipoly Erdô Rt.Pethô József dr. Szombathelyi

Erdészeti Rt.


Péti Miklós dr. VeszprémPetrik János Pilisi Parkerdô Rt.Pintér Anikó SEFAG Rt. LábodPintér Beáta OMMIPintér Csaba Gy-S-M megyei

FM hivatalPintér Csaba Zalaerdô Rt.Pintér István FVM Vadászati Fôo.Pintér László VADEX Rt.Pintér Ottó SEFAG Rt. KözpontPirity Csaba ÉMVIZIG MiskolcPiti Tibor Délalföldi Rt.Pitonyák József HM Kaszó Eg. Rt.Plestyák Károly Pilisi Parkerdô Rt.Pletser Mihályné VADEX Rt.Polner Frigyesné DALERD Rt.Polner Katalin KEFAG Rt.Pozojevits Miklós Délalföldi Erd. Rt.Pôcze Levente Délalföldi Rt.

ÁsotthalomPöntör Györgyi Vérteserdô Rt.Primus József Balatonfelvidéki Rt.Puskás Zoltán SEFAG Rt.

SomogyvárRácz Albert Délalföldi Rt.

ÁsotthalomRadetzky Jenô Ker. és Ip. Kam. elnökRádi József Gemenc Erdô Rt.Rajkai József ÁESZ BudapestRajkó Csaba VADEX Rt.Raszler József ÁESZ EgerReményfy László Egererdô Rt.Reményfy Rita Egererdô Rt.Rencsi Gábor Északerdô Rt.Répászky Miklós BudapestRiedl Gyula BudapestRipszám István Mecsek Erdô Rt.Roland Miegende NémetországFrau Miegende NémetországRosta Gyula Egererdô Rt.Roth Matthaea Tanulmányi Eg Rt.Rössler István VADEX Rt.Rudolf József Pilisi Parkerdô Rt.Rujzán Antal Balatonfelvidéki

Rt.Sabjanics Gyula Becsehely MGTSZSalamon Károly Gyulaj Rt.Sándorfalvi László VADEX Rt.Sári József Északerdô Rt.Sárvári János dr. BudapestSchaffer Ferenc Vérteserdô Rt.Schmotzer András MEFAG Rt.Schneider Géza ÁESZ MiskolcSchulheisz József Jagermeister Kft.Schulheisz József Jagermeister Kft.Schumacher István HM VergaSchwarcz Dezsô SEFAG Rt. KözpontSchweighardt Ottó Vérteserdô Rt.Sebestyén János VADEX Rt.Sej Tibor HM Budapesti

ErdôgazdaságSere Ferenc Délalföldi Rt.

KistelekSillinger András HM Kaszó Eg. Rt.Simágel József Ipoly Erdô Rt.Sipos Géza ÁESZ DebrecenSipos György Délalföldi Rt.

Kistelek

Sipos József Szombathelyi Erdészeti Rt.

Sipos László Szombathelyi Erdészeti Rt.

Sipos Péter Balatonfelvidéki Rt.Sipos Sándor KEFAG Rt.Sipôcz László VADEX Rt.Sobor Vilmos SEFAG Rt. NagyatádSódar Pál KEFAG Rt.Sohajda István VADEX Rt.Solti Imre Gemenc Erdô Rt.Solymos Rezsô dr. BudapestSomay Gergely NYME EMKSomogyi Gábor VADEX Rt.Somogyi József Balatonfelvidéki Rt.Somogyvári Vilmos dr. Somafaler Bt.Spingár Ferenc dr. SEFAG Rt. KaposvárSpingár Péter SEFAG Rt. KaposvárStádel Károly Gyôr ErdôgazdaságSteiner László Mecsek Erdô Rt.Sümegi József Balatonfelvidéki Rt.Sümegi Kálmán Zalaerdô Rt.Szabados Sándor Gemenc Erdô Rt.Szabó Endre Vérteserdô Rt.Szabó Ferenc Ipoly Erdô Rt.Szabó Géza VADEX Rt.Szabó Ibolya Nyírerdô Rt.

Halápi Erd.Szabó István Délalföldi

Erdészeti Rt.Szabó János KEFAG Rt.Szabó János SEFAG Rt.

SomogyvárSzabó Péter ÁESZ DebrecenSzabó Sándor dr. Corydalis Bt.Szabó Szabolcs ÁESZ SzombathelySzabó Szilárd Zalaerdô Rt.Szabó Tibor KEFAG Rt.Szabó Zsolt VADEX Rt.Szafik Mária Pilisi Parkerdô Rt.Szakács István Balatonfelvidéki Rt.Szakács Zoltán VADEX Rt.Szalai Gábor Egererdô Rt.Szalai Imre ÁESZ BudapestSzalay Károly ÁESZ BudapestSzalay Károlyné ÁESZ BudapestSzamonek Zoltán SEFAG Rt. BarcsSzamosi Jánosné Délalföldi Rt.Szani Zsolt Délalföldi Erdészet Rt.Szaniszló Gábor Északerdô Rt.Szederkényi Zoltán KEFAG Rt.Székely János Délalföldi

Erdészeti Rt.Szekrényes Tamás Balatonfelvidéki Rt.Széles Attila dr. Vérteserdô Rt.Szenthe Ádám FVMSzentpéteri Sándor ÁESZ Budapesti Ig.Szigeti Ferenc Balatonfelvidéki Rt.Szigeti Miklós Északerdô Rt.Szíjjártó István Délalföldi

Erdészeti Rt.Szikra Dezsô dr. BudapestSzikra Dezsôné BudapestSzkalák Gyula ÁESZ SzombathelySzônyi János Mecsek Erdô Rt.Szônyi László dr. BudapestSzöôr Levente NEFAG Rt.

Sztancsik Béla FETIVIZIG Nyíregyháza

Szuromi László MátrafüredSzûcs András Nyírerdô Rt.

Halápi Erd.Szûcs Imre KEFAG Rt.Szûts Szabolcs VADEX Rt.Szûts Szabolcsné VADEX Rt.Takács Andrea Beáta ÁESZ ZalaegerszegTakács Ferenc ÁESZ KaposvárTakács Imre ÁESZ ZalaegerszegTakács József SEFAG Rt.

NagybajomTakács Lajos Szombathelyi

Erdészeti Rt.Takács Tamás Mecsek Erdô Rt.Tamás Antal Vérteserdô Rt.Támba Miklós Napkor

Erdôgazdák Szöv.Támba Miklósné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Tapasztó Sándor VADEX Rt.Tarjáni István KEFAG Rt.Tasi Lászlóné Északerdô Rt.Tátrai Gábor NYME EMKTeicht Ede Vérteserdô Rt.Telegdy Pál ERDôSZÖVTémun Jánosné SEFAG Rt. BarcsTihanyi Gyula Zalaerdô Rt.Tokodi László VADEX Rt.Tokodi Lászlóné VADEX Rt.Tonkal Péter NEFAG Rt.Torma Zsolt Gyulaj Rt.Toronyi Márton Napkor

Erdôgazdák Szöv.Toronyi Mártonné Napkor

Erdôgazdák Szöv.Tóth Aladár dr. Mecsek Erdô Rt.Tóth Antal KEFAG Rt.Tóth Attila KEFAG Rt.Tóth Györgyné dr. Gyulaj Rt.Tóth Imre dr. NEFAG Rt.Tóth István ÁESZ DebrecenTóth János FAGOSZTóth János Nyírerdô Rt.Tóht Károly VADEX Rt.Tóth László Egererdô Rt.Tóth László Mecsek Erdô Rt.Tóth Lóránt SEFAG Rt. KaposvárTóth Ottó Északerdô Rt.Tóth Sándor Egererdô Rt.Tóth Zoltán Pilisi Parkerdô Rt.Tóth Zsolt Pilisi Parkerdô Rt.Trombitás Tamás dr. ÁESZ PécsTúri László ÁESZ DebrecenTúróczy Ferenc Gemenc Erdô Rt.Tükör László Balatonfelvidéki Rt.Udvari Zoltán Vérteserdô Rt.Urbán Pál Egererdô Rt.Uzsoki András KEFAG Rt.Vadas Ferenc NEFAG Rt.Vadasdy Kálmán KEFAG Rt.Vágner László Egererdô Rt.Vágó László Egererdô Rt.Vakaró Józsefné Mecsek Erdô Rt.Valent Sándor SEFAG Rt.

SomogyvárValler Lajos VADEX Rt.


Valovics József Északerdô Rt.Váraczki Mihály VADEX Rt.Váradi Géza dr. Erdért Rt.Várady János Gyulaj Rt.Varga Ferenc HM Budapesti

ErdôgazdaságVarga Ferenc VADEX Rt.Varga Gellért Zalaerdô Rt.Varga Gyula Tanulmányi Eg. Rt.Varga József Kisalföldi

Erdôgazdaság Rt.Varga Miklós ÁESZ VeszprémVarga Rita Tanulmányi Eg. Rt.Varga Sándor KEFAG Rt.Varga Tamás Tanulmányi Eg. Rt.Varga Tibor Gemenc Erdô Rt.Vargovics József Zalaerdô Rt.Varsányi István VADEX Rt.Vas Tamás Nyírerdô Rt.

Halápi Erd.Vasas Ernô Északerdô Rt.Vasas Zoltán SEFAG Rt. ZselicVaski László Zalaerdô Rt.Vaskó Ferenc Balatonfelvidéki Rt.Vass Sándor Délalföldi Rt.Vass Sándorné ATIVIZIG SzegedVégh Károly KEFAG Rt.Végvári Gyula NEFAG Rt.Veperdi Irina dr. ERTIVér István KEFAG Rt.Verbai József dr. FVMVeszprémi Géza SopronVeszprémi Gézáné SopronVidács Attila KEFAG Rt.Víg István ÁESZ DebrecenVigh István NEFAG Rt.Viharos Zsolt dr. Balatonfelvidéki Rt.Vilmányi Márton Vilmányi-Fa Kft.Viniczai Istvánné VADEX Rt.Virág István KecskemétVitéz Tamás Kisalföldi

Erdôgazdasági Rt.Vízhányó László Délalföldi Rt.Vízvári István SEFAG Rt. KözpontVörös Csaba Szombathelyi

Erdészeti Rt.Vörös György SEFAG Rt. KözpontVörösmarty Zoltán Vérteserdô Rt.Vranesics Judit Mecsek Erdô Rt.Wisnovszky Károly FVM Erdészeti

SzolgálatZámbó Gábor ADUVIZIG BajaZámbó Péter Pilisi Parkerdô Rt.Zay Adorján Egererdô Rt.Zsigmond János VADEX Rt.Zsombor Ferenc dr. OMMIösszesen 648

Fejér megye társadalmi-gazdaságiszervezetei részérôl 17 személy tiszteltemeg jelenlétével a rendezvényt. AVADEX Rt. fenti névsorban nem szerep-lô, nem egyesületi tag munkatársai kö-zül a vándorgyûlés szervezésében és le-bonyolításában további 66 fô segített. Ahárom tételbôl így az összes résztvevôszáma: 731 fô.

Az Országos Erdészeti Egyesület 2000.április 13-án tartotta meg küldöttköz-gyûlését az MTESZ Fô utcai székházá-ban.

A megválasztott 71 küldöttbôl 54 fôjelent meg, így a közgyûlés határozat-képes volt.

Napirend:1. A 2000. évi egyesületi kitüntetések

elôterjesztése, megvitatása és jóváha-gyása (írásos anyag a meghívóhoz mel-lékelve).

2. Egyesületünk 1999. évi közhasz-núsági jelentésének, pénzügyi befekte-tési beszámolójának és 2000. évi pénz-ügyi tervének jóváhagyása (írásosanyag a meghívóhoz mellékelve).

3. Az „Erdészcsillag Alapítvány” lét-rehozásának küldöttközgyûlés általi jó-váhagyása (írásos anyag a meghívóhozmellékelve).

4. Egyebek.A Küldöttközgyûlés az alábbi fonto-

sabb határozatokat hozta:Küldöttközgyûlési határozat: 2/2000.

(április 13.)Az Országos Erdészeti Egyesület kül-

döttközgyûlése 2000. évben Bedô Al-bert-emlékérmet adományoz a követ-kezô személyeknek:

Deák István erdômérnök (30 szava-zat),

Dr. Szikra Dezsô erdômérnök (32szavazat),

Veszprémi Géza erdésztechnikus (24szavazat).

Az Országos Erdészeti EgyesületKüldöttközgyûlése 2000. évben KaánKároly-emlékérmet adományoz a kö-vetkezô személyeknek:

Baranyi Katalin kertészmérnök (28szavazat),

Jaksics István erdésztechnikus (27szavazat),

Pollner Frigyesné erdômérnök (41szavazat).

Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése 2000. évben ElismerôOklevelet adományoz a következô sze-mélyeknek:

Antal János (32 szavazat),Bakonyi Lajos (33 szavazat),Barthos Tibor (36 szavazat),Fröchlich András (31 szavazat),Kaproczi Józsefné (44 szavazat),Miszlang Lajos (32 szavazat),Páli László (33 szavazat),Plestyák Károly (45 szavazat),Rauch József (43 szavazat),

Tihanyi Gyula (36 szavazat),Túri László (33 szavazat),Várkonyi Vilmos (37 szavazat).Az 1999. évvel kapcsolatos jelen-

tések és beszámolók, továbbá a2000. évi pénzügyi terv ismertetéseután a küldöttközgyûlés az alábbiegyhangúlag elfogadott határozato-kat hozta:

Küldöttközgyûlési határozat: 3/2000.(április 13.)

Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése az 1999. évi Közhasz-núsági Jelentést az Ellenôrzô Bizottságáltal tett észrevételekkel és kiegészíté-sekkel elfogadja.


Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése az 1999. évi befekteté-sekrôl szóló beszámolót az EllenôrzôBizottság által tett észrevételekkel és ki-egészítésekkel elfogadja.


Az Országos Erdészeti Egyesületküldöttközgyûlése az 2000. évi pénz-ügyi tervet az Ellenôrzô Bizottság ésZachar Miklós által tett észrevételekkelés kiegészítésekkel elfogadja. (Meg-jegyzés: Zachar Miklós javasolta, hogyegyrészt az éves maradványokat felkell vinni a bevételek rovatba, és ígykell képezni a záróállományt, továbbáhogy a befektetési alapokból tervezettbevételeket mint tartalékot szerepel-tessék a tervben.)

Ormos Balázs fôtitkár elôterjesztésealapján a Küldöttközgyûlés az alábbiegyhangú határozatot hozta:


Az Országos Erdészeti Egyesület kül-döttközgyûlése elhatározza, hogy Er-dészcsillag Alapítvány néven alapít-ványt hoz létre, melyet kér bejegyezni aközhasznú tevékenységet folytató szer-vezetek nyilvántartásába.

A Küldöttközgyûlés tudomásul veszi,hogy az alapítvány alapító okiratát azEgyesület képviseletében Káldy Józsefelnök már 1999. október 11-én aláírta.A küldöttközgyûlés úgy döntött, hogy 1 000 000 Ft-ot ad az alapítványi vagyoncéljára.

Jelen határozattal kéri az Egyesület aGyôr-Moson-Sopron Megyei Bíróságot,hogy az alapítványt vegye nyilvántar-tásba.

Az OEE küldöttközgyûlése

Documents

Erdészeti Lapok Tartalom · Elek Geográfiai szótárában olvashatjuk. 194 Erdészeti Lapok CXXXV. évf. 7-8. szám (2000. július-augusztus) latosságuk mindennémü kézi mester-ség