GYORSAN

BIZTONSÁGOSAN

A Husqvarna XP® fűrészeket folyamatosan, nagy igénybevételnek kitéve teszteljük, amihez nélkülözhetetlen a megfelelő teljesítmény, a precizitás és a megbízhatóság. Mérnökeink a teljesítményt és gyorsaságot ötvözték a kis súllyal és az ergonómiával. Így egy jól manőverezhető gépet hoztak létre, amivel gyorsabb és biztonságosabb a munka.További információ a husqvarna.hu weboldalon.

Cop

yrig

ht ©

201

4 H

usqv

arna

AB

(pub

l). A

ll ri

ghts

res

erve

d.

HUSQVARNA 550 XP®

Professzionális láncfűrész közepes igénybevételre tervezve. Az AutoTune biztosítja a motor optimális működését.50,1 cm³; 2,8 kW, 15'', 4,9 kgRevBoost™ • Low Vib • Air Injection®

HQV_Lanfuresz_550XP_hirdetes_215x305.indd 1 11/05/15 13:41

Tartalom

Dr. Hirka Anikó, Dr. KoltayAndrás, Kolozs László, Szõcs Levente, Dr. Csóka György:Erdeink egészségi állapota 2014-ben ....................................258

Bodor László: Az erdészszakma alapfogalmairól ..........262

Dr. Keserû Zsolt:Látogatás az ICRAF kenyai központjában ....................266

Dr. Bordács Sándor:Akadémiai bizottsági ülés Mátrafüreden ........................269

Iványi Ákos, Keresztes György:Német erdészek a Kisalföldön és a Gerecsében............271

Erdész kitüntetettek augusztus20-án ......................................273

Az Erdészeti Albizottság és az Országos Erdõ Tanácsülése ................................................................................275

Andrési Pál:Menekültáradat az ásotthalmi erdõkben (is!) ................276

Dr. Csóka György, Prof. Dr. Lakatos Ferenc:A kocsányos tölgyrovarvilága..............................277

Nagy László, Dr. Sárvári János:Riedl Gyulára emlékeztünk ............................................281

Garaszegi István: Az OEE Erdélyi Helyi Csoportjánakalföldi tanulmányútja ......................................................282

Öt éve alakult meg az Erdélyi Helyi Csoport ................283

Hortobágy, a magyar Gulag ..........................................284

Dr. Sárvári János: Újabb adomány a Könyvtárnak ......284

Szakmai bemutató az Év Erdésze versenypályán ..........285

Gerely Ferenc: A Kossuth téri tölgyfa története ............286

Apt Kamill: ÉDESAPÁM, Apt Ödön ..........287

Nagy László: A palóc „Grand Canyon” ..........................292

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CL. évfolyam 9. szám (szeptember)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. OROSZI SÁNDOR

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: dr. Bartha Dénes, Haraszti Gyula, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Puskás Lajos, dr. Sárvári János, dr. SchibernaEndre, Wisnovszky KárolySZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2015. szeptember 2.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Szabadon... Fotó: Nagy László (Drahosi-rét, Zempléni hegység)

A harmadik oldalHogyan tovább Erdõmérnöki Kar?

Az utóbbi hetekben az írott és elektronikus sajtóban több-ször, többféle megközelítésben is szó volt a Nyugat-ma-gyarországi Egyetemrõl, esetenként az Erdõmérnöki Kar-ról is. Valószínû a híreket kiemelt figyelemmel követték azErdészeti Lapok olvasói is.

Idõközben több dolog tisztázódott, illetve minisztériu-mi/egyetemi döntést követõen megindultak a változások.Ezek közül az egyetem szempontjából leglényegesebb válto-zás több kar kiválása. Kezdõdött mindez a Geoinformati-kai Kar (Székesfehérvár) tavalyi távozásával és folytatódikidén a mosonmagyaróvári (Mezõgazdasági és Élelmiszer-tudományi Kar, MÉK) és a gyõri (Apácai Csere János Kar,AK) karok kiválásával. Bár döntés született a szombathelyikarok rövid távú maradásáról is, a közép- és hosszú távútervek ebben az esetben erõsen bizonytalanok.

Hogyan érinti mindez az Erdõmérnöki Kart? Nehéz eztmost megítélni. Bizonyára lesznek hátrányai (pl. szorosoktatási és kutatási együttmûködés volt, illetve van az Er-dõmérnöki Kar és a MÉK között), de reményeink szerintaz elõnyök lesznek túlsúlyban.

A karra most is jellemzõ a kettõsség. Egyrészt többszörelhangzott, hogy az unikális erdõmérnökképzésre igenisszükség van, azt a különbözõ kormányzati szintek is tá-mogatják. Másrészt viszont, az életbe léptetett – esetenkénterõsen túlzó – fiskális szabályok szinte lehetetlenné teszika mindennapi mûködést.

A helyzet megértéséhez azt is tudni kell, hogy a karonegyetemi tanulmányokat folytató diákoknak csupán feleerdõmérnök-hallgató, a másik fele a további négy szak(környezetmérnök, környezettan, természetvédelmi mér-nök, vadgazdamérnök) valamelyikére jár.

Feladatként most azt kaptuk, hogy az országosan csök-kenõ hallgatói létszám mellett újabb, a kar profiljánakmegfelelõ képzéseket kezdeményezzünk, részben nyitva anagyvilágra is (pl. idegen nyelvû képzések). Ez képzéseinkvalamennyi szintjét érintik: az alap- és mesterképzést, adoktori és a posztgradulális képzést is. Ennek részét képe-zi például az erdõgazdasági dolgozók és az erdészetiszakszemélyzet oktatásában való részvétel is.

Reményeink szerint a támogatási szándékok elõbb-utóbb konkrét formában (pl. pályázati kiírásokban) ismegjelennek, így ahogyan a korábbi években is többszörpályázatokon keresztül tudtuk finanszírozni az oktatá-sunk jelentõs részét, a jövõben is megtehetjük majd ezt. Kü-lönösen bízunk partnereink együttmûködésében és támo-gatásában! Ehhez kívánok – magunknak is – Jó Szerencsét!

Prof. dr. Lakatos Ferenc, dékán

Erdészeti Lapok CL. évf. 9. szám (2015. szeptember)258

EVH I. szintû egészségi állapotfelmérés

Hazánkban az EVH I-es szintû hálózat ke-retében 1988 óta készítenek felvételezéstaz erdõk egészségi állapotáról. A minta-pontokat egy 16x16 kilométeres rácshálómetszéspontjaiban lévõ állományokbanjelölték ki, összesen 78-at (1872 mintafa).A felvételezések nemzetközileg egysége-sített módszertannal és Európa-szerteazonos idõszakban (július-augusztus) zaj-lanak. Az egészségi állapot meghatározá-sa a mintafák egészére, így a koronára,törzsre és gyökfõre egyaránt kiterjed. Aterepi felvételek során a károsodásokerõsségét 5%-os pontossággal állapítjákmeg, majd a kapott értékek a feldolgozásfolyamán egyezményes nemzetközi kár-fokozati sávokba kerülnek (tünetmentes:0–10%, gyengén károsított, vagy veszé-lyeztetett: 11–25%, közepesen károsított:26–60%, erõsen károsított: 61–99%, el-pusztult: 100%).

Tavaly 76 mintaponton (két minta-ponton az állomány letermelésre került,így ezeken felvételezés nem volt),összesen 1824 faegyed vizsgálata tör-tént meg.

A 2014. évi adatok feldolgozásábólés összesítésébõl kiderült, hogy a vizs-gált erdõállományok egészségi állapota2012 óta folyamatosan romlik, és a rom-lás mértéke tavaly az elõzõ évekénél je-lentõsebb volt.

Az összes levélvesztés alapján a vizs-gált fák 38,8%-a egészséges, tünetmen-tes volt, 33,6%-a gyengén károsodott,azaz kisebb mértékû levélvesztés történtezeken az egyedeken, de a károsodásmég nem számottevõ. A közepesen ká-rosodott egyedek aránya 20,9%, míg azerõsen károsodott fáké 3,8% volt. A fris-sen pusztult fák aránya 0,7%-ot tett ki.

A 2014. évi vizsgálatok eredményeit akorábbi évek adataival összevetve megál-lapítható, hogy tavaly a fák egészségi álla-pota sokat romlott. A tünetmentes fákaránya 16,8%-kal csökkent, ezzel párhu-zamosan 11,6%-kal emelkedett a veszé-lyeztetett fák aránya. A közepesen káro-sodott és az erõsen károsodott egyedekszáma szintén kisebb mértékû emelke-dést mutat. Ezek a változások a korábbikisebb mértékû állapotromlással ellentét-ben már jelentõsebbnek tekinthetõk, ésarra utalnak, hogy az erdõkben egy ked-vezõtlen folyamat erõsödött fel, amely-nek eredményeként a fák egészségi álla-pota tovább romlott 2014-ben. Az elõny-telen változások annak ellenére követ-keztek be, hogy 2014 idõjárása viszony-lag kedvezõen alakult a vegetációs idõ-

szakban. Az átlagosnál több csapadékhullott és a havi középhõmérsékletekrendszerint szélsõségektõl mentesek vol-tak. Az állapotromlást a korábbi évekkedvezõtlen idõjárási viszonyai indítottákel, ezek akkumulálódó hatásai 2014-benmutatkoztak meg látványosan. (1. ábra)

Tavaly a fontosabb kárformák meg-oszlása valamelyest változott az elõzõévhez képest. A kedvezõ idõjárási vi-szonyoknak megfelelõen az abiotikuskárok mértéke kissé csökkent, ugyan-akkor a gombafertõzések aránya emel-kedett. A korábbi évek kedvezõtlenkörnyezeti hatásainak nyomán a lerom-lásos, komplex károsodási tünetek ará-nya évrõl évre nagyobb. Ezzel párhuza-mosan a többi kárforma enyhén csök-ken. (2. ábra)

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM

Erdeink egészségi állapota 2014-benDr. Hirka Anikó1, Dr. Koltay András1,

Kolozs László2, Szõcs Levente1, Dr. Csóka György1

1 NAIK ERTI Erdõvédelmi Osztály2 NÉBIH Erdészeti Igazgatóság

A magyar erdõk tavalyi egészségi ál-lapotát két monitoringrendszer kere-tein belül gyûjtött adatokra alapozvaértékeljük. Ezek az EVH I-es szintûegészségi állapot monitoring parcel-lák, illetve az Országos Erdõkár Nyil-vántartási Rendszer.

1. ábra: A levélvesztés mértéke 2007–2014 között

2. ábra: A fontosabb kárformák elõfordulási aránya 2011–2014 között

Erdészeti Lapok CL. évf. 9. szám (2015. szeptember) 259

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM

A lomblevelek elszínezõdése a koráb-bi évekhez képest 8%-kal emelkedett,de mértéke továbbra sem jelentõs avizsgált állományokban. A levélvesztés-hez hasonlóan, 2009-tõl a koronaelha-lás tekintetében is évrõl évre kisebbromlás figyelhetõ meg, amit a tünet-mentes fák arányának folyamatos csök-kenése mutat. Az emelkedõ mértékûkoronaelhalás egyik tényezõje, hogy azarra utaló száraz ágak évekig a koroná-ban maradnak és az új elhalásokösszeadódnak a régiekkel, bár esetünk-ben a folyamat már egy fokozatosanromló tendenciára utal.

A törzskárok esetében is kisebb mér-tékû emelkedés figyelhetõ meg 2012-óta. A tünetmentes, azaz sérülésektõlmentes fák aránya tovább csökkent, je-lenleg 68,1%. A tünetcsoportban bekö-vetkezett folyamatos emelkedés okanincs összefüggésben a környezeti ha-tásokkal. A korábban észlelt törzssérü-

lések csak igen kis hányada tûnik el akövetkezõ évre, így a törzskárok eseté-ben is összeadódott (kumulatív) érté-kek szerepelnek évrõl évre. A törzská-rok többsége emberi tényezõre vezet-hetõ vissza, és csak kisebb részük bioti-kus vagy abiotikus eredetû. Az emberibeavatkozások nyomán, elsõsorbanmechanikai törzskárok formájában ész-lelhetõk a tünetek. Többnyire a véko-nyabb kérgû és így sérülékenyebb bük-kökön és a gyertyánokon tapasztaltunkgyakrabban ilyen jellegû károsodást.

Az egészségi állapot minõsítése so-rán a kárformák három fõ csoportba so-rolhatók: biotikus, abiotikus és komp-lex leromlásos kategóriákba. Egymás-hoz viszonyított arányuk az elõzõ év-hez képest nem változott lényegesen.

A biotikus eredetû károk adják to-vábbra is a károsodások többségét,54%-át. A biotikus károkon belül a leg-nagyobb arányban a rovarkárok fordul-nak elõ (25%). Ezt követik a különféle

gombák okozta ká-rosodások (15%).Az emberi tevé-kenységbõl eredõkárok (5,7%) dön-tõen mechanikaisebzésekbõl, kö-zelítési sérülések-bõl adódnak. Azugyancsak ide tar-tozó egyéb kategó-riába sorolt károso-dások aránya 6,8%.A vadkár 1,5%-otképvisel. (Ez azadat azonban nemtükrözi az orszá-gos átlagot, mivela mintaterületek jelentõs része idõsebbállományban van, míg a fiatalabb állo-mányok zöme kerített, így nincs bennevadkár). A második leggyakrabban elõ-forduló kárcsoport a leromlásos tünetek

kategóriája. A fel-vételezések soránvalamennyi, a fákáltalános leromlá-sából, illetve kárlán-colódásából adó-dó tünetcsoportebbe a kategóriábakerült. Tavaly eb-be a csoportba tar-tozott a károk34,7%-a, ami aligmásfél százalékkaltöbb, mint az elõzõévben.

Az abiotikuskárok a külön feltüntetett, de természe-tesen ide sorolható tûzkárokkal együtt,az összes kárforma 11,3%-át tették ki.(3. ábra)

Az általános egészségi állapotot leg-inkább tükrözõ levélvesztés alapjánmegállapítható, hogy 2014-ben az elõ-zõ évhez hasonlóan a nyárak és azegyéb lágy lombos fafajok mutatták alegjobb egészségi állapotot. Ezeknél atünetmentes egyedek aránya megha-ladta a 60%-ot, ami azonban így is szá-mottevõen elmarad a 2013-astól. Ezzelszemben a feketefenyõ, a tölgyek és abükk mutatta a legrosszabb állapotot,mivel ezeknél a fafajoknál a tünetmen-tes egyedek aránya 30% alatt maradt.(4. ábra)

A különféle fafajokon belül nagyokaz eltérések a kárformák megjelenésiarányaiban is, a komplex leromlásos tü-netek szinte valamennyi fafajnál túlnyo-mó többségben vannak. Különösen afeketefenyõ esetében kiemelkedõ ez akárforma, de az akácnál is számottevõ,eléri az 50%-ot. A tölgyeken, gyertyá-non és az egyéb lágy lombos fafajoknála leromlásos tünetek mellett a rovarká-rok is nagy számban fordultak elõ. Eb-

4. ábra: A fák egészségi állapota a levélvesztés alapján, és az átlagos kármérték fafaj-csoportonként 2014-ben

3. ábra: A károsítások kárcsoportonkénti megoszlása 2014-ben

Erdészeti Lapok CL. évf. 9. szám (2015. szeptember)260

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM

ben az évben a csapadékos idõjáráseredményeként a gombabetegségek isnagyobb arányban jelentek meg, mintkorábban. A feketefenyõn, kocsányos-és kocsánytalan tölgyeken, valamint azegyéb kemény lombos fajokon fordul-tak elõ nagyobb arányban különfélekórokozók.

A cser, bükk és nyárak esetében kikell még emelni az abiotikus károkat,ami elsõdlegesen a késõi fagyok és a vi-haros idõjárás következtében kialakulttörzskárokat (fagyrepedés), lombvesz-tést és hajtáskárokat jelenti. A mechani-kai sérülések továbbra is a vékony kér-gû bükk- és a gyertyánfajokon volt alegmagasabb arányú. (5. ábra)

Országos Erdõkár NyilvántartásiRendszer

2012-ben az Erdõvédelmi Jelzõlapokatfelváltotta az Erdõvédelmi KárbejelentõLap, amely az új, Országos ErdõkárNyilvántartási Rendszer alapbizonylatalett. Az új rendszer (melyet a NÉBIH Er-dészeti Igazgatósága és az ERTI közö-sen üzemeltet) adatgyûjtési módszerta-na a korábbira épül, de annál jóval rész-letesebb adatokat tartalmaz. Így azújonnan bevezetett rendszer adataicsak korlátozottan vethetõk össze a ko-rábbi rendszerével. A káradatok érté-kelésénél az OENyR adatain kívül fel-használásra kerültek az Erdészeti Fény-csapda Hálózat fogási adatai is.

1962 óta az erdõkárok (biotikus ésabiotikus károk is) növekednek (6.ábra). Ebben az idõszakban az erdõte-rület is bõvült, amíg 1962-ben 1,37 millióha erdeje volt hazánknak, addig 2014-ben már 1,94 millió ha. Az erdõkárokazonban ezt figyelembe véve is növekvõtrendet mutatnak a biotikus és az abioti-kus károkat illetõen egyaránt. Átlagosan

erdeink 6,1%-át érinti valamilyen erdõ-kár, a legkisebb érték 1982-ben 1,4%, alegnagyobb 2005-ben 20,7% volt.

A 2014. évi erdõgazdasági károknagysága a kárjelentések szerint 74 745,7ha, ennek 46 %-a biotikus (34 158,9 ha),54%-a abiotikus (40 586,8 ha) volt. Abiotikus károsítások közül a rovarokokozta kár 12 120 ha-on (35%), a kóro-kozók által okozott fertõzés 4320,9ha-on (13%) fordult elõ. Gerincesek13 948,2 ha-on (41%) károsítottak. A fa-pusztulással érintett terület 2707,5 havolt (8%). Növényi károsítókról mind-össze 9,7 ha-ról érkezett bejelentés. Ezvalószínûleg jóval a tényleges értékalatt van. Ember okozta károsítást 715,4ha-on észleltek (2%). Emellett az isme-retlenként megjelölt károk is csekélynagyságot, 335,2 ha-t (1%) képviseltek(7. ábra).

A továbbiakban cikkünk csak azokata kárféleségeket tárgyalja, amelyeketösszességében legalább 200 ha-ról je-leztek.

2014. évi biotikus károkA cserebogárpajorok károsítását 1412ha-ról jelezték, legnagyobb kiterje-déssel a Belsõ-Somogyi-homokvidék-rõl. Ugyancsak jelentõsen károsított aDuna-Tisza közi hátságon és a Gödöl-lõi-dombságon. A károk 89%-a köze-pes vagy annál erõsebb mértékû volt.A májusi cserebogár VI. törzse, vala-mint az erdei cserebogár imágói a be-jelentések alapján összesen 63 ha-onokoztak rágáskárt a Dunántúlon.2015-ben a Melolontha melolonthaVII. törzse rajzott.

A szúk kártételével érintett terület531 ha volt, több mint 80%-án a betû-zõszú (436 ha-on) károsított. A legin-kább érintett tájak a Göcseji-domb-ság, a Soproni-hegység és az Alsó-Õr-ség.

Az araszoló fajok együttes kártételiterületét 4130 ha-on észlelték 2014-ben.A legjelentõsebb károk a Fertõ-Hanság-medencében, a Déli-Bakonyban, a Ma-gas-Bakonyban, a Borsodi-dombságonés a Heves-Borsodi-dombságon fordul-tak elõ. Az õszi és téli araszolófajokra ál-talában jellemzõ volt, hogy a fogási szá-mok erõteljesen csökkentek 2014õszén, ami azt vetíti elõre, hogy 2015-ben az elõzõ évinél kisebb területen ala-kulhatnak ki araszolókárok.

2007-tõl 2010-ig a gyapjaslepke kár-tétele elenyészõ volt, 2011-ben 3347ha-ról jeleztek rágáskárt, míg 2012-benmár összesen 7000 ha-ról. 2013-bancsaknem megkétszerezõdött a rágás-kár, összesen 12 935 ha-on alakult ki.Tavaly jóval kisebb területrõl, 4949 ha-ról jeleztek rágáskárokat, elsõsorban aBakonyból és a Balaton-felvidékrõl.Országos viszonylatban a károk közelfele (48%-a) az enyhe (1–10%) és gyen-ge (11–25%) kategóriába esett. 47% kö-

5. ábra: A 2014-ben elõfordult károk típus szerinti megoszlása fafajcsoportonként

6. ábra: Az erdõkárok éves bejelentett értékei (az erdõterület %-ában) 1962 és 2014 között

Erdészeti Lapok CL. évf. 9. szám (2015. szeptember) 261

zepes (26–60%) vagy erõs (61–99) kárvolt, és mindössze 5%-uk volt tarrágás,így megállapítható, hogy 2013-hoz vi-szonyítva gyengébb rágáskárok alakul-tak ki. 2013-ban országosan kismérték-ben csökkentek a fénycsapdák azegyébként sem magas fogásszámai, eza folyamat tavaly is folytatódott. 2014-ben összesen 628 ha-ról jeleztek pete-csomó-fertõzöttséget. A Veszprém Me-gyei KH EI kivételével más tájakrólgyakorlatilag nem jelentettek fertõzött-séget. A 2014-es petecsomó-adatok aztmutatják, hogy országosan a fertõzöttterületek 93%-a enyhe vagy gyenge,csupán 7%-a közepes fertõzöttségû. A2013-as csökkenõ petecsomó-fertõzött-ség, a fénycsapdaadatok már önma-gukban is azt jelezték, hogy a2003–2006-os tömegszaporodást jel-lemzõ nagy területû kárai vélhetõennem fognak kialakulni a gyapjaslepké-nek 2014-ben. Ezt támasztotta alá az atény is, hogy 2013-ban egy új, a gyap-jaslepke népességére hatást gyakorlótényezõ is megjelent Magyarország er-deiben. Ez pedig egy entomopathogéngomba, az Entomophaga maimaiga.Jelentõsége, szerepe nagy valószínû-séggel meghatározó volt a 2014-es rá-gáskárok mérséklésében. A tavalyi rá-gáskár-, fénycsapda- és petecsomó-adatok egyértelmûen arra utalnak,hogy a gyapjaslepke várt mértékû tö-megszaporodása elmarad, 2015-bencsupán kisebb területeken számíthat-tunk kártételére. Ez be is igazolódott.

A gerincesek (kivéve háziállat, rág-csálók és hód) 11 760 ha-on károsítot-tak. A rágcsálók 2044 ha-on okoztakkárokat, a legnagyobb területet a Be-rettyó-Körös vidékérõl jelentették. A60-as évek eleje óta ez a legnagyobbbejelentett rágcsálókár. Ezt megelõzõen1995-ben volt hasonló területû kár. Arágcsálók kártételi területe hideg és csa-

padékos tél eseténalacsony szintenmarad, erõteljesnövekedés száraz,meleg idõjárásnálvárható.

2014-ben 333ha-ról jelezték afomopszisos akáckéregrák elõfordu-lását, legnagyobbterületrõl a Duna-Tisza közi hátság-ról, ahol 2014 tava-szán nagy kiterje-désû fagykárok isvoltak. A gyökér-

rontó tapló kártételi területe 369 havolt, legnagyobb területrõl a Vértesbõlés a Vértesalji-dombságról jelentették.A terület 90%-a az „erõs”, illetve a „tel-jes pusztulást okozott” kategóriábaesett. Amennyiben a tapló megjelentegy állományban, azt csak a foltok sze-gélyeinek kezelésével lehet megállítani.

Ellenkezõ esetben a taplóval fertõzöttállományban a gomba okozta elhalásokmegállíthatatlanul nõnek évrõl évre. Akõris kéregfekélyt 315 ha-ról jelezték,legnagyobb területrõl a Drávamenti-síkságról, ahol gyakorlatilag teljes pusz-tulást okozott. A tölgy lisztharmat kár-tételi területe a jelentések alapján 3105ha volt, elsõsorban a csapadékos má-jusnak következtében. Legnagyobb te-rületrõl a Bodrogközbõl jelentették elõ-fordulását. A károsítás mértéke a területközel 90%-ánál közepes vagy ennélerõsebb fokozatú volt.

A fapusztulással érintett területeknagysága 2708 ha volt. A fapusztulásokközül kiemelendõ a fenyõpusztulás, hi-szen 2015 ha-ról jelezték 2014-ben. A

legnagyobb károkat a Pápai-Bakonyal-ja, valamint a Devecseri-Bakonyalja tér-ségben tapasztalták, összesen többmint 900 hektár fenyõpusztulást jelen-tettek. Emellett a Központi-Bükkben ésa Heves-Borsodi dombságon lépett felnagyobb arányú fenyõpusztulás. Acserpusztulással érintett terület 329 havolt, a legnagyobb kiterjedésû károk aPápai-Bakonyalján, a Balaton-felvidé-ken és a Déli-Bakonyban jelentkeztek.Az ember okozta károk közül a falopás-nak volt nagyobb jelentõsége, 648 ha-ról jelezték.

2014. évi abiotikus károkA 2014-es csapadékos évnek tudhatóbe, hogy magas volt a belvízzel érintettterület, összesen 2164 ha-ról jelezték akövetkezményeit. Az aszálykároknagysága az idõjárásnak köszönhetõenjóval kisebb volt, mint egy évvel koráb-ban, összesen 4283 ha-ról jeleztek ki-sebb-nagyobb aszálykárokat, ez csakközel negyede az elõzõ évi kárterület-

nek. A károk mintegy 18%-a enyhe,gyenge vagy közepes fokozatú, a többipedig erõs fokozatú, illetve teljes kárvolt. Fiatalosokat és állományokat érin-tõ fagykárokat 2015 ha-ról jeleztek.Hótörés miatt 1631 ha-on alakultak kikárok, zúzmarakár 425 ha-on fordultelõ. 2014-ben a téli jégkár nagysága1965 óta a legnagyobb területû volt,összesen 14 527 ha-ról jeleztek kisebb-nagyobb pusztítást. A legnagyobb ká-rok a Börzsönyben, a Pilis-Budai-hegy-ségben, a Gödöllõi-dombságon, a Ge-recsében és a Mátrában jöttek létre. Akárok mintegy 1/3-a a fák teljes pusztu-lását jelentette. A széldöntés és széltörésnagysága is kiemelkedõ volt, összesen14 938 ha-ról jelezték.

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕVÉDELEM

7. ábra: A biotikus erdõkárok megoszlása 2014-ben az OENyRadatai alapján