A mezei szil az évfája 2016-ban!

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Ku-ratórium 2013 után idén ismét lehetõvé tette, hogyaz egyesület ágazati hírportálján és az Év Fája tema-tikus weblapon keresztül on-line módon szavazza-nak erdész tagtársaink, erdészkollégáink és a szak-mán kívüli érdeklõdõk a jövõ évi „Év Fájára”, mely-lyel a 2016-os esztendõ fafaját választhatták meg arésztvevõk.

Az idén is élénk érdeklõdés mellett, egy hónaponkeresztül zajlott folyamatosan a szavazás, amelyenösszesen 3428 érvényes szavazatot adtak le aszavazók, a megadott határidõig.

Köszönjük a korrekt voksokat, az aktív részvételt!Ezúttal közreadjuk a hivatalos végeredményt.

OEE, Év Fája Kuratórium

2. Fehér nyár (Populus alba)

Az egyre jobban átalakuló, leromló alföldi termõhelyekolyan õshonos fafaja, amely az ártértõl a homok-, lösz- ésszikes területekig egyaránt megtalálható, viszont azintenzíven mûvelt fafajok (pl. nemes nyárak) miatt sokhelyen visszaszorult.

1. Mezei szil (Ulmus minor)

Õshonos szilfajaink közül a periodikusan fellépõ szil-favész a legnagyobb mértékben károsítja, továbbáélõhelyein a kultúrerdõk létesítése miatt ma már idõspéldánya is alig akad. Eltûnõben lévõ fafajunk.

Fotó: Korda Márton

Fotó: Korda Márton

994

szav

azat

3. Virágos kõris (Fraxinus ornus)

Ökológiai szempontból egyre nagyobb figyelmet kap(például a feketefenyõ pusztulása miatt), de sajnálato-san a gyomfa-szemléletünk továbbra is megmaradt.Kertészeti jelentõsége szintén nagy.

Fotó: Korda Márton 903

szav

azat

1531

szav

azat

AZ ÉV FÁJA 2016

Tartalom

A mezei szil az év fája 2016-ban ....................................B/2

Dr. Kelemen Géza, Dr. TubaKatalin:Városi erdészet – formálódó szak-terület ........................................330

Nyomdában az Erdészettudományi Közlemények 6.kötete! ..............................................................................332

Lipp Péter, Folcz Ádám:Azt szajkóztuk (Garrulus glandarius L.)… ....................333

Erdész kitüntetettek október 23-án ................................335

Dr. Ódor Péter:Erdõökológiai kísérlet terepi bemutatója a Pilisben ......337

Ficzere András:II. ERDÕ – VÍZ konferencia Szolnokon ........................338

Dr. Lakatos Ferenc, Dr. Frank Norbert:Ülést tartott az MTA EB Erdõgazdálkodási Albizottsága....341

Horváth Márk:Mit adhat a szakmánknak Szlovénia? ............................342

Mõcsényi Miklós, Nagy László:MEGOSZ Nagyrendezvény Budapesten I. ....................344

Gombási Mónika, Dr. Heil Bálint, Dr. Kovács Gábor:A kocsányos tölgy termõhelyi igénye ............................346

Urbán Pál:Természeti károk, természetes bolygatások ................350

Bányai Péter:Bányaüzem bejárása Bükkábrányban......................351

Rosta Katalin: Bakonyi erdészek az Õrségben ............353

Holdampf Gyula: Az utolsó selmeci diák emléke ........354

Dr. Sárvári János:Szalamander 2015-ben is Selmecbányán ......................356

Mátrabérczi Sándor:Az arany tiszteletdiplománk margójára..........................357

Dr. Polner Antal:A szegedi erdõk nagyatyja..............................................358

Apatóczky István:A Janus-arcú Galambos-arborétum ................................360

Nagy László: Kopjafa a Nagy-Szál árnyékában..............364

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CL. évfolyam 11. szám (november)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. OROSZI SÁNDOR

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: dr. Bartha Dénes, Haraszti Gyula, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Puskás Lajos, dr. Sárvári János, dr. SchibernaEndre, Wisnovszky KárolySZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: PR Innovation Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2015. november 4.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Teraszok... Fotó: Bodó Mónika (Pilis hegység)

A harmadik oldal

Október utolsó hétvégéjén, az 1956-os forradalom ésszabadságharc évfordulójának nemzeti ünnepén,immár 15. alkalommal rendezte meg az Erdélyi

Mérnök Társaság Erdészeti Szakosztálya és EgyesületünkErdélyi Helyi Csoportja az évenkénti székelyföldi erdész ta-lálkozóját, Erdészeti Szakkonferencia elnevezéssel. A több-napos rendezvényen számos anyaországi erdész kollégaképviseli a hazai állami és magán-erdõgazdálkodókat, azerdészeti felsõ- és szakoktatást, az erdészettudományi ku-tatást.

Hagyományosan a végtelennek tûnõ erdõségekkel borí-tott háromszéki, csíki, hargitai, kovásznai havasokba tetttúrával vagy választhatóan történelmi, kulturális buszos-gyalogos körutazással telik a rendezvény elsõ napja. Er-dély mindig különleges hangulatú világába tett barango-lások után, másnap már a szakmáé a fõszerep, egész na-pos konferenciával folytatódik a találkozó programja.

Idén az OrszágosErdészeti Egyesületötfõs küldöttsége ekonferencia elõadá-sainak a végén, hi-vatalosan is átnyúj-totta az erdélyi kollé-gáknak Egyesüle-tünk Vándorgyûlészászlaját.

Az OEE alapítá-sának 150 éves jubi-leuma kapcsán a jö-võre tervezett erdélyivándorgyûlés szerve-zési ügyeiben is szá-mos tárgyalást le-folytató küldöttség, aBrassó melletti Tat-rangon, az OEE Er-délyi Helyi Csoport-jának tagjai és szá-mos vendég elõtt, Ta-

más Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, minthivatalos meghívó kezébe helyezte az Egyesület jelkép ere-jû relikviáját.

Az átadáson az erdélyi vendéglátókat Szakács Sándor,az OEE Erdélyi Helyi Csoport elnöke és Kisgyörgy Sándor,Bedõ Albert szülõhelye, Sepsikõröspatak-Kálnok polgár-mestere is képviselte.

A Vándorgyûlés zászló így már Székelyföld szívében,Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön várja, hogy jövõre az er-délyi vándorgyûlésünkkor, az ünnepi közgyûlés alkalmá-val foglalja el méltó helyét és 117 év után visszatérve Er-délybe, töltse be jelkép erejû történelmi szerepét.

Nagy László

Erdészeti Lapok CL. évf. 11. szám (2015. november)330

Történelmi áttekintésAhogy fejlõdik az erdészeti tudomány és változnak a társada-lom elvárásai az erdõkkel szemben, úgy bukkannak fel újabbés újabb kifejezések, módszerek a köztudatban. Ilyenek pél-dául az erdõterületen belül a készletgondozó fahasználat, azátalakító üzemmód, vagy az erdõtörvénybeli fogalmán kívülesõ energetikai ültetvény, aztán az erdészet peremterületeinaz agroerdészet, a zöldítés, a városi vadgazdálkodás stb. Kü-lönösen az angol nyelvbõl honosodik meg egyre több szak-szó a mi szakmánkban is.

Egyik ilyen kifejezés az „urban forestry”. Könnyû lefordítani,habár nem szerencsés a magyar megfelelõje – városi erdészet,városi erdõgazdálkodás –, hiszen fogalmi átfedésekkel terhelt.A kifejezés az Egyesült Államokban már 1894-ben felbukkant.A pontos definíciója még ma sem teljes, de ne csodálkozzunk,maga az erdõ szó tartalma térben és idõben is sokféle lehet.

Az elsõ alaposabb meghatározás 1986-ban született, mi-szerint a városi erdészet az erdõgazdálkodás egyik speciálisága, amelynek céljai között szerepel a városi környezet zöld-felületeinek megalkotása, a lakott területeken élõ fák nevelé-se és kezelése a városi társadalom életfeltételei, szociális ésgazdasági jóléte céljából.

Tegyük hozzá, hogy a városi erdészet tevékenysége nemkorlátozódik a városok területén található fákra, hanem a falvak-ban, majorokban, tanyákon magányosan vagy csoportban állók-ra, sõt egyes elemei akár a szántókon, kertekben, az erdõkbentalálható, valamilyen szempontból becses egyes fákra, továbbáa városhoz közeli erdõterületek rekreációs célú hasznosításánakeszközeire is kiterjed. Az utóbbi esetben a közelség a szerzõk ér-telmezésében a belterületrõl fél órán, milliós nagyvárosok ese-tén egy órán belül megközelíthetõ erdõs-fás területet jelenti. Ígyértelmezhetõ például a debreceni Nagyerdõ városi erdõnek.

A városi erdészet a 80-as években indult rohamos fejlõdés-nek. Ennek oka az idõszakra esõ jóléti fejlõdés, illetve az ez-zel párhuzamosan elõtérbe kerülõ környezettudatos(abb)életfelfogás volt. A tudományág kialakulásában szerepe voltannak a felismerésnek is, hogy a városi növényzet hozzájárula civilizáció néhány kedvezõtlen környezeti hatásának azenyhítéséhez. Ebben az idõszakban fejlõdik ki az a fontosaxióma is, hogy a fák környezeti hatásai nemcsak a tulajdo-nost, hanem a szélesebb körû szomszédságot is megilletik.

A 21. század elején a városi erdészeti tevékenységek hely-színét illetõen két fõ irányzat körvonalazódott. Az elsõ, szû-kebb értelmezés szerint az „urban forestry” a városok belte-rületén, vagy annak közvetlen szomszédságában található er-dõk kezelését jelenti. A második, szélesebb körben elfoga-dott értelmezés az elõbbi meghatározást kibõvíti a kisebb fa-csoportokkal, sõt egyes fákkal kapcsolatos feladatokkal.

A városi erdészet mint szakmaAbban mindkét irányzat egyetért, hogy a városi erdészet te-vékenysége multidiszciplináris, amely magában foglalja afák, a facsoportok, fasorok, az erdõk és a kapcsolódó nö-vényzet, valamint a fizikailag hozzájuk tartozó zöldfelületek(!) tervezését, létesítését, kezelését az épített környezetben ésannak közelében. A célokat illetõen az ökológiai-környezet-védelmi és szociális rendeltetések elsõbbségén túl a faanyag-termelés már elhanyagolható szerepet játszik (noha a kelet-kezõ faanyagra az önkormányzatok szociális célokból ugyan-csak igényt tartanak).

Ez a szakma az erdész és a kertész, illetve kisebb rész-ben az urbanisztikai tudományok közös területe, aholazonban a nagy területû erdõállomány-gazdálkodás, vagy adísznövénytermesztés, esetleg a bevásárlóközpontok ter-vezése valószínûleg nem jön szóba (a gerillakertészetrõl neessék itt szó). A tervezési részterületet nem beleértve, ro-kon értelmû kifejezésként az „arboriculture” szóval is talál-kozhatunk. A szakma mûvelõje a – jobb híján – város-erdész, vagy arborista. Az utóbbit faápolónak magyarítottaa szakma. Rögtön szögezzük le, hogy az ismeretek na-gyobb része ugyanaz, mint amit az erdészek és a kertészekmegtanulnak, csak éppen más leosztásban. Úgy is mond-hatjuk, hogy ugyanazon kártyapakliból más kártyajátékotjátszunk, más bemondásokkal.

Mi a városi erdészet tartalma?A zöldfelületek létesítése, a fák ültetése, nevelése, gondozá-sa, növényvédelme, esetleg kivágása. Egyszerûnek tûnhet,de vegyük figyelembe, hogy mindennek az urbanizált kör-nyezet a színtere, amely az erdei környezethez képest szélsõ-séges hatásokra képes. Gondoljunk csak a talaj különlegessé-geire, a városi hõsziget jelenségére, az infrastruktúra (utak,épületek, vezetékek) akadályozó szerepére, a méretes sorfaültetésének nehézségeire, a szükséges öntözésre, a korona-alakító, koronabiztosító metszésekre, csonkolásokra, a fákszámára sanyarú környezet miatti növényvédelmi gondokra,a sebkezelésekre. Nem feledkezhetünk meg mindezek forrás-igényérõl és a lakosság fokozott elvárásairól sem.

SZAKMAI FÓKUSZ – VÁROSI ERDÕGAZDÁLKODÁS

Városi erdészet – formálódó szakterületDr. Kelemen Géza – erdészeti igazságügyi szakértõ

Dr. Tuba Katalin – egyetemi adjunktus, NYME EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet

Írásunkban bemutatjuk a városi erdészetet mint formá-lódó szakmát, annak fõbb jellemzõit és jelenlegi nem-zetközi, valamint magyarországi helyzetét. Szó esik afontosabb tevékenységeirõl, egyedi jellegzetességeirõl,illetve a közeljövõ lehetõségeirõl is.

Erdei játszótér

Erdészeti Lapok CL. évf. 11. szám (2015. november) 331

SZAKMAI FÓKUSZ – VÁROSI ERDÕGAZDÁLKODÁS

A tudományos háttérA gazdagabb országokban a városi erdészet komoly szakiro-dalommal rendelkezik. Jelentõs szakmai folyóiratok tárgyal-ják egyes kérdéseit, és különösen a favizsgálatok módozata-inak szentelnek nagy teret. Egyes részeirõl már az ErdészetiLapok korábbi számaiban is tájékozódhattunk. A német erdé-szeti szaklap, a kéthetente megjelenõ Allgemeine Forst Ze-itschrift (AFZ) szinte minden számában olvashatunk cikkeketa favizsgálatokról vagy koronaalakításról, sõt a kiadványminden negyedik példányát tematikus lapszámként ennekszentelik. Nemzetközi szinten nagy hagyományú egyesületekfogják össze a szakemberek tevékenységét. A legnagyobbközülük a minden kontinensen és nagyon sok országban je-len lévõ International Society of Arboriculture (ISA). Az Euró-pai Bizottság támogatásával mûszaki-tudományos együttmû-ködés is folyik az „urban forestry” terén. Nálunk néhány évea Magyar Faápolók Egyesülete kívánja összefogni a favizsgá-lattal foglalkozók tevékenységét.

Rangos nemzetközi konferenciák is foglalkoznak a városierdészet kérdéseivel. Az ilyen tudományos tanácskozások so-rában kiemelkedõ a 2014 októberében az egyesült államokbe-li Salt Lake City-ben tartott IUFRO Világkonferencia, ahol sokegyéb erdészeti kérdés mellett három teljes szekció foglalko-zott az „urban forestry” témával, és érintõlegesen több másik-ban is szóba került. Ott már egyenesen a városi erdészet kultu-rális ökoszisztéma-szolgáltatásairól értekeztek, amelyek a vá-rosi fáknak és erdõknek a lakosok egészségéhez, jólétéhez ésboldogságához való hozzájárulását tartalmazzák.

Kizárólag a városi erdészettel foglalkozó tudományos-gya-korlati tanácskozást tartottak idén júniusban Brüsszelben, a2015. évi Városi erdészet európai fóruma (European Forum onUrban Forestry) címmel. A konferencia vezérfonala a fragmen-tált városi zöld infrastruktúra és ezek szerepeinek (ökológiai,rekreációs, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stb.) amegvitatása, illetve kezelésének stratégiai megközelítése, to-vábbá a Natura 2000 elvek és a városi erdõ kapcsolata volt.

Az „urban forestry” egyik késõbb ismertetett, szinte önállósultrészérõl, a favizsgálatokról A fák ápolása a közterületeken 2015-ben címû konferencián idén áprilisban Nyitrán hallhattunk gon-dolatokat és ötleteket, egyebek közt a faápolásról és a hozzá tar-tozó botanikai alapokról és a fák leromlását kiváltó okokról.

E sorok szerzõi jelen voltak az említett konferenciákon,részben elõadóként, részben szerzõként, a témában megje-lent szakkönyveket, kiadványokat végigböngészõk is láthat-ják azonban, hogy még nem kiforrott tudományterületrõl be-szélünk, de a lakosság zöldterületekhez, fákhoz kapcsolódófokozott igényei miatt foglalkozni kell vele. Magyarországonis elkezdõdött az útkeresés, egyes részek (pl. favizsgálatok)technológiai hátterében az elsõk között vagyunk, de a szak-embergárda még fejlesztendõ.

Eltérések a városi erdészet és a hagyományoserdõgazdálkodás között

A városi erdõk tervezése nagyrészben az urbanisztikai isme-retekkel határos terület, ahol a termõhely és a környezetadottságai mellett vizsgálandó a városképbe illeszkedés (afák kifejlett korára is tervezve). Ehhez több-kevesebb (in-kább kevesebb) elõírást találhatunk a településrendezési ter-vekben, illetve az építési szabályzatokban, ám azokat is csakritkán olyan kidolgozottsággal, amely az ilyen erdõk létesíté-sét nagyban segítené. Emiatt aztán kevés helyen érvényesül avárosi erdõkkel kapcsolatos bármilyen koncepció, ez láthatóis legtöbb településünk zöldfelületeinek képén.

A városi erdõkre vonatkozó, a kezelõk birtokában lévõegyfajta „üzemterv” az úgynevezett fakataszter, amellyel sze-rencsére egyre több települési önkormányzat foglalkozik. Ta-pasztalataink szerint a teljes körû, a fa eddigi élettörténetére,illetve jelenlegi állapotára, továbbá a jövendõ intézkedésektervezésére és a költségekre is kitérõ adatbázis azonbanegyelõre erõsen hiányos a városainkban és falvainkban.

A megalkotandó fakatasztereknek figyelembe kell venni-ük azt is, hogy a fák növekedésük során, valamint az intenzívemberi igénybevétel miatt erdei társaiknál gyakrabban kerül-nek olyan helyzetbe, amikor a kezelõnek be kell avatkoznia.A beavatkozások a különbözõ nyesések lehetnek, úgymintkoronaalakítás a helyszûke miatt, koronakönnyítõ metszés astabilitás miatt, koronabiztosító nyesés az ágak törése, hasa-dása miatt, vagy gyakran a hevederekkel történõ vázág-meg-erõsítések, továbbá alátámasztások. Egyes esetekben a fase-bészeti eljárásokat kell alkalmazni a bizonyos szempontbólkülönleges faegyedek életének megtartása, illetve meg-hosszabbítása érdekében. Ezekhez a szakszerûen kivitelezettbeavatkozásokhoz hazánkban kevés ismeretanyag áll rendel-kezésre, erre vonatkozó képzés magyarul még nem elérhetõ.

A hatékony munkavégzéshez szükséges emelõkosaras be-rendezések megvannak, és hellyel-közzel az alpintechnikát al-kalmazó „famászó” szakembereket is találunk. A különbözõnyesések megtervezéséhez, illetve a fa stabilitásának megálla-pításához szükséges favizsgálatok eszközei (tomográf, húzás-vizsgálat) terjednek, de még van hová fejlõdni. Az ezekhezszükséges tudásanyag rendelkezésre áll, de egyelõre kevés aképzett szakember. Az ezzel foglalkozók Magyarországon leg-inkább autodidakta módon jutottak ismereteikhez.

Speciális szakértelmet kíván a hagyományos erdõvédel-mi ismeretektõl jelentõsen eltérõ városi fák növényvédel-

me. A kártevõk és a kóro-kozók, valamint az alkalma-zott módszerek egyaránt el-térnek a fák méretei miatt,ám mindenekelõtt a lakos-ságra kell tekintettel lenni anövényvédelem módjainakmegválasztásakor.

A városi erdõktõl és fáktóla környezetvédelmi szerepmellett talán a közjólétifunkció biztosítása a legfon-tosabb társadalmi elvárás.

Belvárosi zöldfelület

Erdészeti Lapok CL. évf. 11. szám (2015. november)332

SZAKMAI FÓKUSZ – VÁROSI ERDÕGAZDÁLKODÁS / KÖNYVAJÁNLÓ

Ezen a téren a legnagyobb az átfedés a városi erdészet és a ha-gyományos erdõgazdálkodás között, hiszen a lakott területekközvetlen közelében található, közjóléti szereppel is rendel-kezõ erdõk egyben városi erdõnek is minõsíthetõk, a lakó-helyrõl történõ egyszerû és gyors megközelíthetõség miatt. Aszokásos erdei közjóléti létesítményekkel és berendezésekkela lakott területeken is találkozhatunk. (Megjegyzés: a rongálásmértéke azonban még nagyobb, mint a távolabbi erdõkben, afelesleges energiákat a kevesebb utazás sokkal kisebb mér-tékben vezeti le.)

Végül, de nem utolsósorban a városi erdészet ökonómiá-jához szükséges fák, illetve zöldfelületek értékelése a nehe-zen „piacosítható” javak miatt egyelõre csak az infrastruktu-rális értékelés eljárásait követheti. Nemzetközi szinten isugyanez a helyzet, hiszen a legtöbb országban paramétereseljárásokkal készítenek értékbecsléseket. Hazánkban a leg-ismertebb az úgynevezett Radó-módszer (Radó Dezsõ ker-tészmérnöktõl), amelyet a Magyar Faápolók Egyesülete fi-

nomított, annak helyenként nagyvonalú megközelítésétrészletezve.

A közeljövõÚj szakma bontakozik ki a szemünk láttára. A részei nem ide-genek, és vitathatatlanul szükség is van rá. Kérdéses, hogymennyire tud kifejlõdni a városi erdész vagy a faápoló szakmaa mai forráshiányos közegben, de az érdeklõdés nagy, az inter-netes keresés Magyarországon is rengeteg találatot ad, különö-sen a faápolás területén. Sokan szereznek be tomográfot, amitaztán jól-rosszul használnak, hiszen kecsegtetõ lehetõségnektûnik, különösen az uniós támogatásokból megvalósuló kas-télypark-felújítások során. Az elõképzettséget nélkülözõ faápo-lási dilettantizmus azonban hibás döntésekre vezethet, a fölös-legesen kivágott fa már nem ragasztható vissza, a rosszul terve-zett fasorokkal, parkosításokkal kapcsolatban késõbb sok gondmerül fel. Ezek jó része megelõzhetõ lesz, ha valamilyen szak-mai intézményes képzésre egyszer majd lehetõség nyílik.

Változások az erdészeti szaporítóanyag-gazdál-kodásban 1982-2014 között

Bach István, Frank Norbert, Pintér Beáta, Bordács Sándor

Az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás jelentõsen átalakultaz elmúlt évtizedekben. A statisztikai adatok elemzésével nyo-mon követhetõk az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jelen-tõs változások, amelyek a termelõk tulajdonosi szerkezetében,a csemetekertek számában, az átlagos termesztõterület nagy-ságában, a termelt fafajok arányában következtek be. A szak-mapolitikai követelmények változása, elsõsorban a természet-közeli erdõgazdálkodás fokozatos térnyerése és a fafajpolitikaátalakulása, az erdõtelepítési és támogatási alapelvek módosu-lása jelentõsen átalakította az ágazat termelési szerkezetét is.

Egyes fák és faállományok minõségi osztályai

és fahasználati árbevételi kategóriáiRumpf János, Horváth Attila László, Szakálosné Mátyás Katalin

Az Erdészeti Tudományos Intézetben évtizedekkel ezelõtt kidol-gozott „Egyszerûsített méretcsoportos választéktervezési mód-szer” (Szász és Burján 1975) alapját képezõ korábbi választék-

szerkezeteknek és az akkori fakitermelések mellmagassági átmé-rõ szerinti megoszlásának elavulása szükségessé tették azok kor-szerûsítését – a mindenkori aktuális fakitermelések adataihozigazítva –, hogy az értékes eredeti adatállomány a jelenlegi faki-termeléseinek tervezéséhez és értékeléséhez is felhasználható le-gyen. Erre egy egyszerû megoldást dolgoztak ki a soproni Erdõ-mérnöki Kar Erdõhasználati Tanszékén: az ún. kétlépcsõs ará-nyosítás módszerét. Ugyanakkor az ERTI táblázatok használatá-nál a faállomány minõségére is szükség van. A tanszéken erre acélra az Erdõrendezési Útmutató törzsminõsítési rendszerét – afeladatnak jobban megfelelõ módosítással – használtuk fel.

A kocsánytalan tölgy vízhajtásképzésének

vizsgálata ernyõs felújító vágásokbanBárdos Bence, Nahóczki László, Molnár Dénes, Frank Norbert,

Köveskuti Zoltán, Folcz Ádám

Jelen tanulmány a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) állo-mányok természetes felújítása során jelentkezõ vízhajtásoso-dásra irányul, amely jelentõsen befolyásolhatja a potenciáli-san termelhetõ rönk minõségét. Az ebbõl fakadó törzsminõ-ség-romlás jelentõs gazdasági kieséseket jelenthet az erdõ-gazdálkodóknak. Kutatásaink során különbözõ ökológiaikörnyezetben lévõ mintaterületeken vizsgáltuk a kocsányta-lan tölgy vízhajtásképzését ernyõs bontóvágásokban.

Adatok a síkvidéki gyertyános-tölgyesek erdõ-mûveléséhez: lékes felújítóvágás alkalmazásá-nak gyakorlati tapasztalatai és növényzeti hatá-

sai a Szatmár-beregi síkonSzalacsi Árpád, Veres Szilvia, Király Gergely

A síkvidéki gyertyános-tölgyesek a tölgy fatermesztés legfon-tosabb helyszínei közé tartoznak. Mûvelésük az elmúlt 20 év-ben a hazai erdõgazdálkodás és természetvédelem egyik fõ üt-közõpontjává vált. A természetes folyamatokon alapuló felújí-tási módszer kidolgozása érdekében a Nyírerdõ Zrt. területénhárom erdõrészletben lékes felújítóvágás hatását teszteltük. Azígy kialakított erdõ elegyes, horizontális és vertikális tagozódá-sa, továbbá mozaikossága a síkvidéki gyertyános-kocsányostölgyesek tekintetében kifejezetten kedvezõnek nevezhetõ.

Nyomdában az Erdészettudományi Közlemények 6. kötete!

Várhatóan az Erdészeti Lapok 2016. januári lapszámávalegyütt kerül kézbesítésre az Erdészettudományi Közle-mények immáron 6. kötete. Az eddig megjelentekhez ha-sonlóan az erdészettudomány széles spektrumát ölelikfel a benne megjelenõ tanulmányok. A következõkbenkedvcsinálóként adjuk közre a kötetben megjelenõ né-hány cikk rövid kivonatát, a teljesség igénye nélkül. Akimindezek alapján kedvet kap egy-egy téma mélyreha-tóbb tanulmányozására, annak már csak bõ két hónapotkell várnia, hogy kezébe vehesse a kiadványt, benne ateljes terjedelmû írásokkal. Reméljük, hogy a színes kí-nálat minél többek érdeklõdését felkelti.

A szerkesztõk