-
ERDÉSZETI LAPOK Az országos Erdésze t i -Egyesüle t
K Ö Z L Ö H Y E . Kilenczedik évfolyam: V. füzet. Május
1870.
A badeni és würtembergi fekete erdő. Ir ta Pausiriger József
árvái e rdőmes te r ,
fordí to t ta W i c k l An ta l .
A múlt nyá ron mélyen tisztelt ko rmányzómtó l Gróf Zichy Ödön ö
Excellentiájától engedélyt nyer tem, hogy a baden i és wür temberg
i fekete erdőt (Sehwarzwald) beutazzam, ott a szálfának gúzszsal
lazán kö tö t t t a lpakban való tutajozását tanulmányozzam , és
szerzett tapasztalataim alapján véleményt adjak, mennyiben volna
ezen eljárás az itteni viszonyok közt alkalmazható.
Minthogy ezen tutajozási mód nálunk még csak rövid idő ó ta i
smere tes , de körülményesen és a laposan még le nem Íratott, bá
rha sok j ó tulajdonsággal b i r , — 0 Excelentiájátol azon
meghagyást k a p t a m , hogy ezen tutajozási m ó d o t valamint
egyéb, u tazásom alatt szerzett tapasztala ta imat közé tegyem.
Ezen meghagyásnak megfelelve kijelentem hogy figyelmemet
leginkább azon erdőműtani müveletekre, fordí tot tam melyeknek a
honi e rdőkben való a lkalmazása előttem különösen fontosnak lá t
szo t t ; minélfogva ezen köz leményem az összes kezelési viszonyok
leírásán k ivü l , kivál tképen az üzem sajátságaival fog
foglalkozni.
Általános viszonyok. A fekete erdő Rastadt tó l Baselig, a
Rajnával pá rhuzamo-
A-P
-
san, kelet felé 18'—20 mértföldnyi hosszaságban, és 8—10
mértföldnyi széleségben terjed. Wür tembergfe lé el lapul; s ágai
észak felé a Nekárig és keletfelé a Rauehealpig nyúlnak. Összes
terjedelme körülbelül 170 Q mértföldet, s az összes erdőtér 658000
holdat tészen, melyből 558000 holdat a badeni, és 124000 holdat a
würtembergi fekete erdőre lehet szám-itani. Ebbő l kitűnik hogy itt
te temes erdőterülettel nem pedig valami csekély erdőkertészettel
van dolgunk.
Utazásom alkalmával csak is a fekete erdő északnyugoti részén
fekvő Murg-, Ki őzig- és Nagold völgyeket kerestem fel melyek
kitűnő usztatási intézeteikről régóta ismeretesek, s ennélfogva
leírásom a fekete erdőnek csak fent nevezett völgyeire fog
szorítkozni,
A Murg- valamint a Kinzig völgyben az alapkőzetet főképen a
gneis és gránit képez i , melyekre a hátulsó részekben és a
magaslatokon i romba homokkő rakódot t le .
A hegyoldalok a gránitkőnél sajátságos 2 0 — 2 5 fokig ter jedő
lejttel birnak, kősziklák által ri tkán vannak megszakítva, ele
annál gyakrabban gneis-törmelék által fedve, kiváltkepen ott a hol
az i romba-homokkő képezi az a lapot ; mely esetben tökéletes
kőgorczok képződnek melyeken csak vigyázva és nagy erőtetéssel
lehet odább haladni .
A bejárt erdőrészekben leginkább a gránitkőzeten volt
a leg termékenyebb talaj, ta lá lható , kevésbbé a homokkő-
omladékok lejtőin, melyek gyakran posványosak, s áfonyával
és repcsény-harcgával vannak b e n ő v e .
A fekete erdő forrásokban gazdag s a benne eredő patakok és
folyók csak is a jó l fenntartott erdőségeknek köszönhetik tar
tósan egyenlő magas vízállásukat. A Murgot és Kin-ziget a Vággal és
Garammal lehet összehasonlítanunk. Esésük a forrástól -távolabb
fekvő részeiken nem mondható szem-
-
beöt lőnek; de annál inkább nagyobbod ik minél j o b b a n köze
ledünk eredetükhöz ugy, hogy ot t 1 2 — 1 5 fokra is rug.
A Kinzigbe ömlő Wol fachnak m e d r e nagyon köves és t ö b b
vizzuhataggal b í r , mi a tutajozást nehezíti és veszélyessé
teszi.
Az e rdő tenyészeti ha tárán belől, de m á r feltűnő magasban ,
egy körülbelül 1 0 — 1 2 hold kiterjedésű hegyi tavat is lá t tam,
mely faragott kőből készi tet t gáttal volt e l lá tva , és igy
felszerelve vizgyüjtőként alkalmaztat ik. Ezen tó nagy hasonla
tosággal b i r a Ká rpá tokban az e rdőtenyésze t határai
felett^előfor-duló tengerszemekkel .
Az éga l j , a feltűnően változó magas la toknál fogva , nagyon
k ü l ö n b ö z ő , ugy hogy a mérsékel t enyhe égalj mellet t a
zordon égalj sem hiányzik . Errő l a vö lgyekben , e lőhegyeken
valamint magas la tokon előforduló növények csalhatlan b izonyságo
t tesznek ; mer t m i g a M u r g v ö l g y to rkola tában a szőlő,
szelíd gesztenye és diófa eléfordul, a Kniebissen m é g a
legközönségesebb gyümölcs sem található.
Gerwig adata i szerint, Kar l s ruhenek át lagos évi hőmérsé -ke
8,08 R° t e s z ; ebből következte tve W a l c h n e r megközel í
tő számítása szerint a Fe ldbe rgnek át lagos évi hőmérséke 1,68 R°
lenne, s igy a l egnagyobb és legkisebb á t lagos hőmérsék-közt
eléforduló kü lömbség 6,40 R° tészen.
Az u ra lkodó fanem a jegenyefenyő (abies pec t ina ta) . E z
nem csak nagy ter jedelmű tiszta-, hanem bükk- , erdeifenyü és
tölgygyei elegyes e rdőke t is képez . Leg jobban tenyészik a mély
talajú," televény dús, kevésbé nedves sőt köves és sziklás de védet
t a lan tabb fekvő hegymagas la tokon és keleti vala-
| mint nyugoti hegyolda lokon. Az efelé t e rmőhelyek az ot tani
e rdőszök által, a jegenyefenyő valódi hazájának neveztetnek. Az
ily te rmőhelyeken nőt t e rdőkben nem r i tkaság a 200 éves
jegenyefenyő. A mi a magaslati övet illeti mondha tom , hogy a 6 0
0 — 2 5 0 0 ' magas la tokat leginkább kedve l i ; sőt 3 2 0 0
'
-
magaslatokon is találtam a lúezfenyüvel elegyesen, hol azonban
nagyobbára törpe növésű vol t : mi egyébiránt a rosz termőhelyen
kivül, még a védtelen fekvésnek is tulajdonítható.
Az ottani erdőszök állítása szerint a j egenyefenyű 130-ik éves
korában éri el átlag-növekvése te tőpont já t : mely adat a Press
ler féle erdőszeti segédkönyvben közétet t német terrnési táblákkal
is megegyezik.
Az ott tett észleletek szirint a j egenye fényű majd minden
évben terem magot, miáltal az újra erdősités igen meg van
könnyítve.
A jegenye fényű után a bükk foglalja el a legnagyobb területet.
Összefüggő ós tiszta állabokat csak az előhegyeken k é p e z ;
odább hatolva a j egenye fényűvel elegyesen j ö n elő. Az alom
használat következtében több bükk erdő növedéke annyira a p a d t ,
hogy a bükköt az elégülékeny erdeifenvűvel kellett felcserélni.
A bükk ugyan azon talajt szereti melyet a jegenyefenyű jó
tenyészete kivan; de a melyen azután igen magas kort ós rendkívüli
méreteket ér e l ; miről a karlsruhei erdészeti kiállításban
látott, a schönmürzachi völgyben nőtt 6 láb átmérőjű óriás bükk
eléggé tanúskodik.
Az erdeifenyűt tisztán csak a Murg völgy hátulsó részében, még
pedig i romba-homokkőn találtam. Növése igen szép, s ott is hol a j
egenye-és lúczfenyűvel elegyesen fordul elő, j o b bat nem lehet
kivánní. Ezen erdeifenyűk fája igen gyantás és a vörösfenyűéhez
hasonló, j ó sága miatt ped ig híres.
Az erdeifenyűk itt nem szenvednek anyit a hónyomástól mint az
előhegyek és a Rajna völgy j ó talajú síkjain, minthogy lombozatuk
sokkal gyé rebb , fájuk pedig szívósabb s na-gyob ellentállási
képességgel bír.
Ezen fanemet minden felé találtam, úgy a rónákon mint az
előhegyeken, valamint a magas lápokon eltörpült állabok-
-
ban. Az alom nyerés folytán el törpült bükke rdők átvál
toztatásánál is nagy szerepet já tsz ik .
A lúczfenyü nincs nagyon elterjedve, többny i re csak alárendel
ten a jegenyefenyűvel e legyesen j ö n elő.
Legújabb időben azonban mind ikább n a g y o b b elterjedésnek ö
rvend ; s nevezetesen afreudenstadt i p a g o n y b a n a vágások
kijavítására majdnem kizárólag a lúczfenyü használtat ik. Azt tart
ják hogy sokkal e légülékenyebb mint a jegenyefenyű, s a mocsá ios
helyeket kivéve, minden te rmőhelyen meglehe tősen j ó l
tenyészik.
Fáját kedvelik, de azér t még sem becsülik t öbb re mint a j
egen v e fényűét.
A tölgyet csak a Gernsbach és Kinzig előhegyein találtam. Az
utóbbi helyen legújabb időben n a g y o b b mérvben ül tetik ,
miután meggyőződ tek hogy cse rüzemben kezelve nagv hasznot
hajt.
A vörösfenyűt e lőbbi időkben itt o t t u tak mellett
mesterségesen tenyészte t ték, azonban a törzsek tö rpe ,
csavarszerü növése s azon körü lmény , hogy m á r a fiatalabb fák
kérgé t is ellepték a mohák és zuzmók, muta t ta , h o g y a talaj
és kl ima neki nem kedvező , s igy a további tenyésztése i
felhagytak.
Gervig a Feke t ee rdő fanemeinek e legyarányát a következő
számokban adja e l ő :
jegenyefenyű . . . 3 0 % bükk 3 5 % lúczfenyü . . . . 2 5 %
tölgy és erdeifenyű . 1 0 %
A jegenyefenyű áll i tólag n a g y o b b tömegben volt elterj
edve mint j e l e n l e g ; de a F e k e t e e r d ő több részeiben
alkalmazott tarvágás folytán á l l i tó lag te temesen megapad t
.
A m o s t a n i k e z e l é s n e k a l a p e l v e i . a.) A
fanemek megválasztása.
A jelen e rdőgazdaságnak legfőbb elve, a jegenye-fenyű
-
terjedését minél j o b b a n előmozdítani , mer t ezen fanem nem
csak hogy a kevésbé kedvező termőhelyeken is j ó növésnek ö rvend ;
hanem a szélvészeknek ellentállva, természetes uton való vetülése
könnyen s ikerül , és az ottani terjedelmes szerszámfa
kereskedésben a legnagyobb hasznot biztosítja.
A hol tehát tiszta jegenyefenyű állabok vannak, azok minden áron
fentartattnak, sőt a hol még nem léteznének, de a talaj e fanemnek
megfelelő, ott ez iigy a természetes felújításnál, valamint az
értéseknél különösen szaporittatik. E melett a lúcz- és az
erdei-fenyű sem hanyagoltat ik el, de csak oly helyeken, a hol a
jegenyefenyű többé nem tenyészik, valamint a vágások hézagainak
kijavításánál.
Hol az erdeifenyű természetes uton létre jöt t , ott
fenn-tartatik, mert azon termőhelyen nagyobb jövedelmet biztosit
mint más fanem; egyébbaránt ott is türetik a hol a jegenye-fenyáí á
l labokban mint alárendelt fanem fordul elő.
A bükk terjedelmes tiszta ál labokban semmi kedvezményben sem
részesül. D e miután az a talajt javítja, s a l eg jobb tüzelő fát
szolgáltatja, valamint némely iparczélokra nélkülözhetlen, a
jegenyefenyűvel alárendelt elegyítésben tenyésztetik.
A tölgyet egyedül a Kinzig völgyben találtam, hol a cser-üzem
kedvéért rövid fordában tenyésztetik.
Az igen számos elegyes ál labokban mindég a legértékesebb fanem
részesül legtöbb kedvezményben anélkül, hogy a több i eléforduló
fanemek véglegesen^elnyomatnának, hanem csak a nekik leginkább
megfelelő termőhelyekre szoritatnak vissza.
b.) A forda idő.
Miután a fenyvesekben minden törekvés oda van irányozva, hogy
minél vas tagabb szerszámfa nyeressék , a fordaidő 2 0 — 3 0 éves
ujbolítási tartani melett, 120 évre határoztatott . Az ottani
szaktársak nyilatkozata szerint ezen forda a Fekete erdőnek
valamenyi pagonyában megtartat ik.
-
T o v á b b á minthogy nagyon vastag és ér tékes szálfák
tenyésztése nagyon szükséges ; e czélból a kiválasztot t szép
növésű j egenye- és erdeifenyűfákat a szél ellen védet t he lyeken,
az utak és csuszornák szélein, az ismét beköve tkezendő
ujbolitásig- íentart ják. Ily elővigyázat melet t lehetségessé
válik a fentartott fákat a fordaidő lefolysa~előtt is felhasználni,
anélkül hogy ez által az á l labban ká r tétessék.
Lehe t , hogy ezen forda a je lenleg divó nézetek szerint
némelyek által magasnak tartat ik. D e ha vesszük a választékok á
rkü lömbségé t és az ez által nyer t ér téknövedóket valamint a
rendszeres szállaló vágások kezelését és az ezekben nyer t 4 — 4
7-2% növedéket , — b e kell va lamink , hogy még a Press ler féle
alaptételekkel is összehasonlítva, ezen forda pénzügyileg igazolva
van.
Legyen szabad még megemlí tenem, hogy a r i tkí tot t vágásokban
Press le r növedék fúrójának segítségével — 7 % n ö vedéket
találtam, s még azon meglepő észleletet is tet tem, hogy a ri
tkítás következtében a növedék legalább háromsxor n a g y o b b
lett mint a r i tkítás előtt volt.
c.) A vágás és a vágásrend.
Mindazon p a g o n y o k b a n melyeket meglá togat tam a
vágások természetes felújítása szabály volt, mig a tarvágás csak k
i vételt "képez.
Ezen ujbolitási eljárás mindég az á l labminőség- és a
termőhelyhez alkalmaztat ik.
A tiszta, valamint a n a g y o b b á r a jegenyefenyűvel
elegyített ál labok, rendszeres szállaló vágások által ta ro l ta
tnak le. A vetővágást 5 — 2 0 évvel az előkészi tővágás előzi meg,
hogy a ri tkított á labban^a mag te rmés e lőmozdi tassék,
Ily előkészületek után megkezdet ik a v á g á s , mely
alkalommal nem egyenlő felosztással , hanem a mint j ön ,
hézagonként is vágatnak ki a l egvas t agabb , csekélyebb növedékü
és hibás fák.
-
A vágirány mindig az uralkodó széllel ellenkező irányba
helyeztetik, s a széloklalon szélfogók hagyatnak.
Széles lejtőkön a serdény kímélése végett, a hegygerinczen
kezdetik meg az újbólitás, s onnan folytattatik a völgyfenék i g ;
úgy, hogy midőn a völgyben az állabot még csak ritkítják, e
hegytető már ujbolitva van.
J ó talajon rendesen már az első vágás után történik a ve-tülés.
A hol ez hosszabb ideig be nem következik, ott mesterséges úton
segítenek a ba jon ; mely eljáráshoz egyébaránt csak r i tkán
kénytelenek folyamodni.
H a már természetes vetülésből eredt, habár elnyomott serdény
létezik, ez lehetőleg meg kiméltetik.
H a a serdény 3—8-ik évét elérte, és oly erős lett, hogy a gyom
által többé el nem nyomatik. akkor a vágásnak ritkítása
eszközöltetik.
A tökéletes vetülés esetében, s b a a serdény kellőleg
megerősödött , ezen ri tkítás oly mérvben hajtatik végre, hogy az
után a végvágat következhessek; ellenkező esetben a ritkítás
csekélvebb mér tében és elővigyázattal történik.
Miután a ritkítás nem mindég a serdény igényei szerint
alkalmazható, — hogy a fiatal növények a levegő és világosság
szükséges befolyását élvezhessék; a még álló anyafák föl-nyesetnek.
Ezen fölnyesés á l t a l , ha az kellő figyelemmel és szorgalommal
vitetett véghez, a fák kárt nem szenvednek, s a sebhelyek 5—6 év
alatt beforrnak.
Ezen ritkításra következik a serdénynek a megmaradt a-nyafák
levágása által szabad állásba való he lyezése , rendesen nem
egyszerre, hanem fokonként, minthogy különben a fának nagy tömegben
való k ihordása által, nagy kárt szenvedne.
Ily módon tenyésztet t ál labokat a Gernsbach- i , Herren-wies-í
pagonyokban láttam, s mondhatom hogy tökéletes zárlati mellett a 30
éves ál labok oly szabályszerűek, hogy ezeket az ültetett vagy
vetett állaboktóJ nem lehetett megkülönböz-
-
tetnem, s e mellett oly épek egészségesek voltak s oly vidám
tenyészetnek örvendtek, hogy az t a mes terséges ú ton tenyésztett
á l laboknál csak r i tkán láthatni .
A W ü r t e m b e r g i á l lamerdőségek kezelése a fentebbi
eljárástól némikép kü lönböző , mi n a g y o b b á r a az ottani á
l lab- és termőhelyi viszonyokon alapszik.
I t t az első vágás valódi ve tővágás , melynél a vetülés
biztosan tö r t énhe t ik , me lynek beköve tkez t e u tán ha a se
rdény megerősödöt t , a végvágás eszközöltet ik . Az előforduló
hézagok 6 éves csemetékkel , t öbbny i r e lúczfenyűrel ül tetet
tnek be .
A z ál talam megszemlél t á l l abokban az erdőuji tás k ö rüli
ezen eljárást j ó siker koronáz ta . Megjegyzendő azonban hogy ezen
á l labokban m á r 10 '—20 éves lúcz- és j egenyefenyű előserdény
is talál tatott , melynek k o r o s a b b lúczfenyvei minden
kimélet nélkül levágat tak, a mit Neudörfer e rdőmes te r avval
okadato l t , hogy ha az e lőserdény túlnőt t egyedei , a vetővágás
előtt ki nem vágatnának, az utserdény az e lőbbiek á rnyékában soka
t szenvedne, sőt egészen is e lnyomatnék .
A hézagok ta ta rozása igen észszerűen eszközöltet ik , melyről
később részletesen szóiandok.
E g y e s j ó növésű tö rzsek , a mint m á r említve vol t , a
másod ik fordán át is föntar ta t tnak.
A tiszta bükk ál labok, ve tővágások által uj i tatnak ugy a
mint az áltál jában minálunk is tör ténni szokot t .
T i sz ta erdeifenyü á l labok csak is mes terséges u ton, t ö b
b nyire ültetés által uji tat tnak.
A vJgályitás itt már r égó ta van a lkalmazásban. A z o n b a n
a vékony fának á ra miat t csak a k o r o s a b b ál labok vigályit
tat-nak. E z e n közteshasznála tnál főszabá ly : „mérséke l ten de
annál g y a k r a b b a n . "
Altal jában azt vet tem észre, h o g y az á l labok ápo lásá ra
nagy figyelem fordittatik, és a tökéle tes zárlatu, valamint j ó n
ö vésű ál labok tenyésztése , a gazdaság főczófját képezi .
22
-
Ámbár itt az erdők természetes felujitása szabá ly , tarvá-gás
pedig kivétel; mindazonáltal az értés itt nagy szerepet játszik
melynél ugy a tu la jdon, mint az idegen legújabb és legj o b b
tapasztalatok nagy szorgalommal felhasználtattnak.
A vetés, a mennyire tudomásomra ju to t t , csak azon jó
termőhelyi jegenyefenyű ál labokban a lkalmazta t ik , melyekben a
természetes vetülós hosszabb időn át k imarad t ; különben a
vágások hézagainak kijavítása ültetés által történik, különösen
ujabb i d ő b e n , midőn meggyőződtek, hogy némi vigyázat és
szorgalom melleit, a jegenye fényűt is j ó l l e h e t ültetni. A
szükséges csemeték e czélra készített faiskolákban nagy
szorgalommal neveitettnek.
A faiskolák számára mindig j ó , frisés mélytalaju, dérmen-tes
helyek személteinek ki.
Kirándulásaim alkalmával az erdei kerteket és faiskolákat egynek
kivételével, mely a végett volt egy állabtisztásra elhelyezve ,
hogy a jegenyefenyű plánták oldalt védve legyenek, elhagyott
szántóföldeken vagy réteken ta lál tam; s mind a melett hogy ezek
oltalom nélkül vol tak, ép oly szép j egenye fényű plántákat
szolgál ta t tak, mint az mely az állab által védve volt.
Az erdei kertek talaja jó l megforgattatván, keverék trágya
földdel vagy pedig gyephamuval elegyittetik. A mag, egymástól 3 — 4
" távolságra eső barázdákba, melyek a 3 ' széles ágyakon keresztbe
huzatnak, vettetik el. A vetés tavaszkor történik, minthogy ezáltal
m i n d a z o n veszélyek kikerülteinek melyek az őszi vetést
fenyegetik; a vetéshez szükséges csekély menyisé-gü mag pedig télen
át tobozokban csirképesen könnyen eltar tható .
Valamennyi faiskolában 1—3' magason az ágyak fölött, rudakból
készített rostélyt találtam, mellyre szükség esetén fényű galyak
rakatnak, hogy a magonczok a dér vagy hőség ellen
megvédessennek-
-
Ezen fedelek a nyáí" forró szakában éjeire leszedetnek, h o g y
a magonczok a ha rma t j ó t é k o n y befolyásában
részesüljenek.
Némelyek ezen galyfödést fölöslegesnek ta r t j ák , s csak akko
r vélik a lka lmazandónak , ha az időjárási v iszonyok szerént
dórtól kell tartani . Némely e rdőke r tben a sorközök mohával
voltak betakarva . E n n e k czélja a g y o m o t e lnyomni és a m
a -gonczokat a felfagyás ellen m e g v é d e n i : mi kü lönösen az
első ese tben rendel te tésének tökéle tesen m e g is felelt.
Miután a vágások hézagainak beül te tésére csak e rősebb
csemeték használ tat tnak, a magonczok jó l megmunká l t ágyakba ül
te t te tnek át. A sorok 6" t ávo lságban vannak s a magonczok
ezekbe 3 " - r y i r e egymás tó l ül tetet tnek el.
Mesterségesen nevelt magonczok h i á n y á b a n az e rdő
ritkásabb helyeiről s az u tak lejtőiről, 2 — 4 éves vadonczok
ásatnak ki s ü l te t te tnek az i skolába át , honnan 3 — 4 évi
ápolás u-tán kivétetvén, a vágások hézagainak kijavitására használ
ta tnak.
A Rippo ldsau ' i p a g o n y b a n lá t tam a fent emiitet t m
ó d o n tenyésztet t c s eme téke t , melyek l e g n a g y o b b
meg lepe té semre oly épek és egészségesek vol tak, mintha ve
tővágásban nőt tek volna fel.
A jegenyefenyű mellet t lúcz- és erdeifenyü csemeték is voltak
ezen faiskolákban s ugyan azon tövér tenyésze tnek örvendtek mint
az előbbi .
A faiskolák á p o l á s a , vagy is az á g y a k n a k gyomtó l
való megtisztítása valamint ö n t ö z é s e , egy a köze lben lakó
a n y ó kára van, b izonyos évi ál talány mellett , bizva.
t
Á m b á r ezen faiskola, ter jedelmes vol ta mellet t csak egy
személy által ápo l t a to t t , mindazonál ta l oly t isztaság és
rend által tündököl t , hogy ehez hasonlót m é g oly fa iskolákban
sem lá tha tn i , melyek időszakonkén t , n a g y o b b k iadások
mellett , t öbb napszámos által mivel tetnek.
A csemeték gom nélkül ül tetet tnek á t a vágásokba . Az
-
ültönczök gyökerei a kiszáradástól és napfénytől nedves mohába
való takarás által védetnek meg.
Ily szép faiskolák nemcsak Badenben hanem Würtem-bergben is lá
thatók.
A freudenthali pagonyban alkalmam volt egy sajátságos, d e az
ottani körülményeknek megfelelő s igen czélszerü zsomb-ültetést
látni.
E g y igen megri tkí tot t vágásban , az i romba-homokkőn, a
talaj silánysága miatt helyenként a jegenyefenyű vetülése kimaradt
. Ezen helyek sekély, köves és repcsényhangával nagyon benőtt
talajjal b i r tak. E talaj a jegenyefenyünek egyáltal-j á b a n
meg nem feleit, s azért annak beültetése 4 — 5 éves lúcz-fenyűvel
eszközöltetett .
Az ültetés előbb gödrökbe történt , még pedig termékeny föld
használata mellet t ; azonban a csemeték igen elsatnyultak,
betegeskedtek. Az ez i rányban tett fürkészet azt mutatta, hogy a
fácskák alsó gyökere i mind elhaltak, s feljebb voltak kénytelenek
uj gyökere t hajtani.
Ezen há t rány kikerülése végett most a csemeték a talaj
felületén j ó földből készített halmocskára, zsombra, ültettetnek.
A szükséges föld egy évvel az ültetés előtt hordat ik össze nag y o
b b halmokra, a mi köbölenként szakmányban készítve 3 ft. 24 o. é.
krajczárba kerül.
Az ültetésnél következőkép j á rnak e l : Az ültönczöt egy
munkás közvetlenül a földszinére füg
gélyesen tartja s annak gyökerei t természetes fekvésükbe he
lyez i ; más két munkás pedig földet hordoz kosarakban a gyökerekre
mig azok egészen elfödetnek. H a a zsomb eléggé nagy, mihez
körülbelül 4 kosár föld szükséges, akkor azt keményen meg tapossák,
s evvel a munka b e van fejezve.
Száz csemetéhez körülbelől V* köb-öl j ó föld szükséges, s ennek
beszámításával az ültetés 100 darabonként 1 ft. 40 o. ó. krajczárba
kerül. Ezen értés tagadhatlanul nagyon
-
d r á g a , de ha meggondol juk, hogy csak a vágások legfeljebb
0,3 tevő oly hézagaiban a lkalmaztat ik , melyeknek beül te tése
különben más m ó d szerént csak bizonytalanul s ike rü lne ; s ha
tekinte tbe vesszük a biztos értés által nyer t t öbb évi
növedé-ket , valamint az ottani magas f aá raka t ; m e g kell val
lanunk, hogy ezen költséges értés mégis igazolva van.
T o v á b b á m é g egy körülményről kell emlí tés tennem, mely
méltó arra , hogy nálunk is u tánoztassék.
Ez ugyan is hajdan az e rdő á l lományhoz t a r t ozo t t , most
már te rméket lenné vált szántóföldek ré tek és legelőknek, az
állam s más nagybi r tokosok által való megvéte le s erdősi tése ,
a bel vett p e d i g , a mezőgazdaság számára való á tengedése oly
erdőterüle teknek melyek szántóföldnek vagy rétnek kiválólag
alkalmasak.
; A nevezet t kiélt földeknek értése, kü lönösen h a magasan és
védtelenül fekszenek, nem oly könnyű mint azt némelyek gondol ják,
mer t ezen si lány talajon a csemeték rendkívül las san nőnek s
csak kissé száraz nyá ron nedvességhiány miat t sokat szenvednek.
Ezen ba jon , m é g p e d i g igen jó sikerrel az által segítettek,
hogy a füvet fel nem használ ták hanem tövén ott korhadni h a g y t
á k , minek hatása már a másod ik évben a fácskáknak hoszabb
csúcshajtásában muta tkozot t . H a a csemeték terebéfyesebbek
lettek s a talajt beárnyékol ják , akko r m á r növésükben feltűnő
ha ladás t muta tnak , kivált az u ra lkodók oly hoszhajásokat
tesznek a milyet ily talajon alig várna valaki .
I ly területek erdősi tésére rendesen a lúczfenyűt választj á k
s e közé körülbelül 1% jegenyefenyűt szórványosan ültetnek. A
lúczfenyűk 3 — 4 , a j egenyefenyűk p e d i g rendesen 8—10
évesek.
Ezen kora rány azért ál l i tatott fel, mer t tapaszta l ták
hogy azon jegenyefenyű c seme ték , melyek a derek régiójából még
ki nem vergődtek, a derektől sokat s zenvednek , növésükben hátra
maradnak s végtére a lúezfenyűáltal e lnyomatnak .
-
Ezen eljárásnak jó tékony következményei m á r i s láthatók Az
az előtt haszonvehetlen kopá r területek zöldülni kezdenek és szép
jövedelemre nyújtanak reményt , a mezőgazda pedig czéljainak j o b
b a n megfelelő telkeket nyervén, nem panaszkod-hatik hogy az
erdőtalaj a mezőgazdaság rovására szaporittatik
Mily szükséges volna e példát nálunk követni ! kivált azon
megyében hol én lakom (Árva,) a hol a mezőgazdasági földeknek több
mint 'A-de a föltétlen erdőtalajból vétetett.
Ezen telkek nagyrésze , kivált a námesztói és thurdosnini j á
rásban , annyira elsilám odot t hogy már a bevetet t magot sem adja
vissza. Minek folytán műveletien hagyatván, a boróka és más
hasztalan cserjék ellepik s ily ál lapotban alig szolgáltatnak a
kecskének és juhnak némi koplaló legelőt.
Trencsón és Árva megye éjszaki részén több ezer holdat lehet
látni, mely úgyszólván erőszakosan szakitatott ki a föltétlen
erdőtalaj kebeléből , és most mogyorófa és gyalogfenyű-vel benőve,
mint sovány legelő használtatik.
A természet maga, erőnek erejével törekszik ily területeken,
kivált ha egy p á r evig nem szántat tak, ismét erdőt hozni l é t r
e ; mert ha közelben csak egy pá r lúczfenyü á l l , annak magjával
a terület bevetül, s az igy természetes uton létre jöt t ifjú erdő
sürjebb mint kívánatos lenne. Csak békét kellene ezen surjánynak
hagyni , s ez minden legkisebb költség és munka nélkül értékes
erdővé nőné ki m a g á t ; azonban alig lett husz éves , már is egy
pár középszerű aratás reményében kiirtatik , hogy egy pá r évi
sanyargatás után ismét kimerülve használatlanul hagyassék.
A terméketlen kopá r területeknek erdősítése nálunk, hol a
szeszélyes klima és a nedvességhiány évről évre érezhetőbb lesz,
még sokkal üdvösebb hatást muta tna mint azon kis német ta r
tományokban hol a szigorú erdőtörvények a rakonczátlan erdőir
tásokat eleitől kezdve gátol ták.
-
Azonban minálunk ezen eljárás nem könnyen foganatosítható. Azon
kopár területek már rendkivüli te r jedelmet nyertek s b i r
tokosaik oly szivósággal r agaszkodnak hozájuk, azokér t oly á raka
t követelnek, hogy azt senki meg nem vásárolha t ja , legkevésbé a
n a g y b i r t o k o s , k inek azon üdvös törekvését mindég
gyanakvó szemmel tekintenék.
Békés u ton ez i rányban egyelőre nem sokra fogunk m e he tn i ;
sőt szerencséseknek tar that juk magunka t h a a várva várt uj e
rdőtörvény a további e rdő i r tásoknak gátot fog vetni.
(folytatjuk.)
A tölgy s annak tenyésztése. I r t a I l lős N á n d o r .
Az orsz. erdészeti egyesület m. é. közgyűlésén Kassán szóba
hozatott a tölgy tenyésztése; a vita folyamában a nézetek
meglehetősen elágaztak, de azon óhajtásban megegyezni látszottak,
hogy az E . L. e kérdést tárgyalnák. Ezen óhajnak kívánok eleget t
e n n i , midőn e lapok hasábjain megkisértem előadni azt, a mit a
tölgy tenyésztésére nézve a legjelesebb Íróktól, milyenek Pfeil,
Burckhardt, Jáger , Cotta, Gwinner , Stumpf, Har t ig , Heycr sat.
tanul tam, és azt a mi t magam szemlélet és összehasonlítás utján
észleltem.
Én e kérdésnek nagy fontosságot tu la jdoni tok; mer t hazánkban
a tölgyesek még nagy területeket lepnek e l , és helyes bánásmód
mellett nagy reményekre jogosítanak. Tapasztalásból tudjuk azonban,
hogy tölgyes erdőségeink á ta lában véve rosz karban vannak,
kivévén ott, a hol a rendkívül erőteljes, gazdag, üde talaj a
legroszabb gazdasággal is da-czolni képes. A ki tölgyeseinket
figyelemmel szemléli, lehetetlen hogy észre ne venné, miszerint
növekvésük mindenfelé apad, szép fát r i tkán teremnek, s más
fanemek, kivált az árnytürők, mindinkább túlsúlyra ju tnak bennök,
sőt a tölgyet teljesen ki is szorítják.
Szomorú tapasztalás ez, kivált a mostani időkben, midőn a tűzifa
jövője mindinkább söté tü l , a müfáé pedig rózsás színben ragyog.
És
