Erdészeti Lapok 2006. 141 évf. 6. füzet

ERDÉSZETI LAPOKA Z O R S Z Á G O S E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T F O L Y Ó I R A T A

CXLI. évfolyam • 2006. június

ALAPÍTVA 1862-BEN

Kiállítás Bonnban

Nagyszerû kiállítást szervezett Bonnbana VR-V Bank támogatásával RolandMigende, a magyar erdészeti erdei isko-lákkal való kapcsolatának 15 éves év-fordulóján. Az 1989 óta tartó együttmû-ködés során összegyûjtött dokumentá-ciók, számtalan bemutatóról készültfényképfelvételek és elõadások gyûjte-ményét állították ki. A kiállítást a ma-gyar követségi konzul, Bélai Gyula nyi-totta meg. Jelen volt dr. Sulyok GézaFerenc, mezõgazdasági attasé Berlin-bõl. A bemutató összefoglalót adott Ro-land Migende magyarországi tevékeny-ségérõl. Köszönet érte.

* * *

TanösvényekA könyv egységes szerkezeti formábanismerteti az észak-magyarországi régióhárom megyéjében kiépített és használ-ható 43 tanösvényét. A mû létrehozásá-hoz sikerült megnyerni szinte vala-mennyi szakembert – pedagógusokat,nemzeti parki oktatásszervezõket és er-dészeket, akik már létrehoztak és mû-ködtetnek tanösvényt. Az összefoglalóterepi kézikönyv segíti az erdei iskolá-kat, tanulmányi kirándulásokat, termé-szet- és környezetvédelmi vagy egyéb

táborokat szervezõ pedagógusokat. Dr.Kárász Imre szerkesztõ és valamennyimunkatársa alapos munkát végzett.

A könyv megrendelhetõ a TûzliliomEgyesületnél: 3304 Eger, Sánc u. 42.Tel.: 36/419-884

* * *

BúcsúztatóEgyesületünk könyvtárában tartottautolsó ülését a most lezárult ciklusbanmûködõ Szerkesztõ Bizottság. Dr. Szik-ra Dezsõ elnök négyéves összefoglaló-jában – a készült jegyzõkönyvek alap-ján – felidézte az Erdészeti Lapok meg-

jelenésével kapcsolatos fontosabb ese-ményeket. Végül köszönetet mondott aBizottság tagjainak négyéves munkáju-kért, különösen azoknak, akik ötleteik-kel, írásaikkal, javaslataikkal elõsegítet-ték a lapok megjelenését.

Hernyók a pokolbólA Mátrafüredi Országos Erdészverseny számítógépes központjában a terepen zajlóversenyszámok alatt Csóka György levetítette Mosonyi Szabolcs gyapjaspillérõl ké-szített 26 perces filmjét, amelynek alcíme: Hernyók a pokolból. A több nemzetkö-zi díjat nyert alkotásmár-már Attenborough-iszínvonalú produkció.Dramaturgiájában vé-gigkíséri a lepke élet-ciklusát a petétõl azimágóig, bemutatva azátalakulás különbözõfázisait és a gradációösszeomlásának okait.Mindezt ragyogó fény-és hangeffektusokkalteszi izgalmassá és ta-nulságossá.

A DVD lemezmegrendelhetõ a filmszaktanácsadójánál,dr. Csóka Györgynél,az ERTI MátrafürediKirendeltségén.

Álló sor, balról: Greguss László, Bartha Dénes, Andrési Pál, Czerny Károly, Sárvári János,Detrich Miklós. Ülnek: Zétényi Zoltán, Szikra Dezsô, Járási Lôrinc, Pápai Gábor.

A harmadik oldal

F elgyorsultak az események. Nemcsak a nagy-politikában, hanem kis szakmánkat érintõkérdésekben is. A folyamatoktól kívülálló, de

a döntésekkel igencsak érintett egyszerû szakmabéli,OEE tag, vagy az Erdészeti Lapokat rendszeresen olva-só, leginkább pingpongmeccsen érezheti magát azutóbbi hetekben. A hírek hallatán kapkodja a fejét,hol ide, hol oda, és várja, hogy a ködös homályból mi-kor bukkan elõ végre a bizonyosság. Nincs egy fikarc-nyi kapaszkodó, biztos pont, amihez viszonyítva, iga-zodva reménykedhet, hogy végül is a z erdõ számáraa lehetséges legjobb döntés született. Úgy tûnik, ismétrajtunk kívüli erõk döntenek felõlünk, felettünk. Dehát ez nem újdonság, hiszen már 1952-ben is hason-ló módszerbeli gondokkal küszködtünk. Félreértés neessék, nem a végleges döntés jó vagy rossz kérdését kí-vánom minõsíteni, hanem a döntést befolyásoló szak-mabéli súlyunkat. De lehet, hogy alulinformált va-gyok, és a döntést megfelelõ helyzetelemzés szakmaiajánlattevés elõzte meg.

Egyesületünk életében ismét fontos esemény történt,hiszen egy elnökségi ciklus végén vagyunk, és mint ed-dig is, a demokráciára legkényesebbek igénye szerintlezajlottak a választások.

Mindenek elõtt köszönetet kell mondani az elmúltnégy év tisztségviselõinek, azért a munkáért, amit vé-geztek. Mai zaklatott világunkban, ahol a megélhetésértvívott, sokszor heroikus küzdelemben társadalmi funk-ciót vállalni bizony embert, olykor családi békét próbá-ra tevõ feladat. Ezt csak azok tudják, akik komolyanvették a tagság többségének négy évvel ezelõtti bizal-mát. Mert bizony van elég teendõnk a saját portánkonis. Ismételten végig kell gondolni 155 éves Egyesületünklegfontosabb teendõit, a szakmai kérdéseken túl a tár-sadalmi elvárásoknak is megfelelõ „erdõigényt” iskielégítõ tennivalókban. Mielõbb értékelni kell az el-múlt évek eredményeit, kudarcait egyaránt. Valószínû,hogy erdõszemlélettel javíthatunk megítélésünkön, éshosszú távon eloszlathatjuk azokat a rólunk alkototthiteket, tévhiteket, amelyek akadályozzák társadalmitámogatottságunkat.

Ehhez a munkához kívánok erõs hitet, elegendõ erõtés kitartást, és nem utolsó sorban egészséget.

Pápai Gábor

Tartalom

Kosztka Miklós:Az MMK erdészeti, faipari, papíripari és mezõgaz-dasági tagozata ismét mûködik ................................170

Solymos Rezsõ:Századunk erdõstratégiája 2. rész ..................................173

Mátrabérczi Sándor:Egy hetvenmilliós kötélpályáról ....................................175

Állásfoglalás a biomassza erõmûvi felhasználásáról ....176

AMEGOSZ rendezvények májusban............177

Pallagi Ferenc:A vidékfejlesztés támogatása ......................178

Pallagi Ferenc:CEPF közgyûlés ............................................179

Mátyás Csaba:Erdész genetikus az ideiWallenberg-díjas ....................181

Pápai Gábor: Jeli Napok, emlékházavatással ..182

Pedroni Emma Anna:Ceruza és „plajbász”................................................................184

Csuka Imre:Erdészet és humánökológia ..................................................185

Tóth Aladár: Nem tudom, hogy miért? ................................186

Herczeg László:Egy erdészeti ösztöndíj gyümölcse ......................................188

Korabeli felhívás ............................................................189

Kovács Tibor:Európai földigiliszták Észak-Amerikában ......................190

Egyesületi hírek................................................................191

Állásfoglalás a Szeniorok és a WWF rendezvényérõl ..194

Tanösvényavató Diósjenõn ......196

Andrési Pál:Szakmai verseny Ásotthalmon ....................................6/B3

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLI. évfolyam 6. szám (június)FÔSZERKESZTÔ: PÁPAI GÁBOR • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: DR. SZIKRA DEZSÔ

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG TAGJAI: Andrési Pál, Apatóczky István, dr. Bartha Dénes, Detrich Miklós, Greguss László Géza, dr. Járási Lôrinc, MihályfalvyIstván, dr. Sárvári János, Temesvári Erik, Zétényi Zoltán.SZERKESZTÔSÉG: 1027 Budapest, Fô u. 68. Telefon/fax: 201 77 37 • Mobil: 06 30 97 15 255 • e-mail: [email protected]Ó: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fô u. 68. • FELELÔS KIADÓ: CSERÉP JÁNOS elnök

Nyomdai munkák: INNOVA-PRINT, Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik FerencA kézirat lezárva: 2006. június 1.ISSN 1215-0398Terjeszti az Országos Erdészeti Egyesület. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.A címlapon: Június. Fotó: Pápai Gábor.

170 Erdészeti Lapok CXLI. évf. 6. szám (2006. június)

DR. KOSZTKA MIKLÓS

ElõzményekA MMK Erdészeti, Faipari, Papíripari ésMezõgazdasági Szakmai Tagozata(EFPM) 2005. szeptember 21-én alakultújjá. A kissé hányatott sorsú szakmai tago-zat önállósága 2003-2005 között szüne-telt, csak Minõsítõ Bizottsága (MB) mûkö-dött. Szakmai tagozatunk mûködésénekproblémái leképezhetõk a MMK megala-kításának, majd mûködésének társadalmielismertetésének folyamatával.

A MMK 1989-ben alakult meg az egye-sülési jogról szóló 1989. évi II. törvényalapján. Ezzel helyre állt az a 60 éve kisik-lott demokratikus norma, amelyet a mér-nöki hivatást képviselõ köztestület hiányajelentett. A kamarában alapító tagként dr.Varga Szabolcs képviselte az erdõmér-nökök érdekeit. Mivel a kamarai törvényebben az idõben még nem született meg,a testület 1996. január 1.-tõl Mérnök Egy-let néven folytatta munkáját, eleget téve azéppen hatályos jogszabályoknak. A ka-marai törvény (1996. évi LVIII. tv.) megje-

lenését követõen 1997. január 11.-vel tör-vényesen is megalakulhatott a MMK.

A kamarai törvényben foglaltak szerinta vállalkozó erdõmérnököket is a MMKképviseli, mint hivatásrendi köztestület, azEFPM Szakmai Tagozaton keresztül. A ka-marai törvény értelmében a szakminiszté-riumoknak meg kellett újítani azoknak aszakértõi és tervezõi tevékenységeknek alistáját, amelyek alapján a MMK a vállalko-zó mérnököt jogosítja adott munkák el-végzésére. A kamarai törvény megjelené-sekor a Földmûvelésügyi Minisztérium(FM) területén hatályos volt a 61/1994.(XI.8.) FM rendelet, amelyet a szakmai ta-gozat és a MMK együttes harcai alapjáncsak 2005.-ben változtatott meg az FVM akamarai törvénynek megfelelõen. Eddigaz idõpontig a szakértõi és tervezõi jogo-sultságokat az FVM és a MMK párhuza-mosan adta ki. Az FVM-tõl a jogosultságo-kat egyszeri, minimális eljárási díj ellené-ben lehetett megszerezni. A MMK a jogo-sultságokat éves tagdíjat fizetõ tagjainak

adja meg, akiknekéves regisztrációsdíjat is fizetni kell,ha mérnöki tevé-kenységet folytat.Az egyszerûbb ügy-intézés és az alacso-nyabb költségek azFVM irányába terel-ték a jogosultságiránti igénylõket. AzFVM gyakran ki-adott olyan szakte-rületekre is jogo-sultságot, amely asaját rendeletébennem szerepelt, mintjogosultsághoz kö-tött tevékenység. Amulasztásos tör-vénysértés meg-szüntetéséért folyta-tott szélmalomharc,esetenként sajátszakmai szûklátó-körûségünkbõ ladódó nehézségekfelõrölték a tagozatvezetését, amelytisztségérõl 2004.

január 12-én lemondott. Mivel a tisztújítástnem lehetett megtartani a tagság passzivi-tása miatt, a tagozat vezetését a GépészetiSzakmai Tagozat vette át. A MMK felkéré-sére csak a MB mûködött tovább.

A szakmai tagozat normális mûködésifeltételeit a többször módosított 61/1994.(XI.8.) FM rendelet utolsó módosítása(hatályos 2005. V. 12.) tette lehetõvé,amelyben a jogosultság megadását meg-osztotta az FVM és MMK között. Eszerintaz erdészet és faipar fõ szakterületeikre ajogosultságokat a MMK adja ki. Ezzelmegszûnt a korábbi kettõs mérce és azerdõ- és faipari mérnökök a más mérnö-kökhöz hasonlóan végezhetik munkáját.

Mi a hivatásrendi kamarákszerepe?

A MMK szerepét és feladatait dr. HajtóÖdön, a MMK alapító elnöke foglaltaössze még abban az idõben, amikor azegyesület Mérnök Egyletként mûkö-dött. Ma is érvényes megállapításain ér-demes elgondolkozni.

A mérnökök önrendelkezéseA társadalom képzett rétegei számá-

ra egyértelmû (orvos, ügyvéd, építészstb.), hogy saját szakmagyakorlásukkérdéseit – az államigazgatás helyett –saját maguk oldják meg, hozzanak dön-téseket és felügyeljék annak tevékeny-ségét, képviseljék érdekeiket és ehhezlegyen meg a köztestületi jogokkal fel-ruházott önszervezõdési szabadságuk.

A köztestületi jogkörA köztestületi jogkör alá rendelt

kötelezõ tagsággal valósítható meg– a társadalomnak, mint fogyasztó-

nak a védelme, illetve– a tisztességes mérnöki munkának a

védelme,– a hatékony etikai, fegyelmi jogkö-

rön keresztül.

A mérnöki etikaA mérnök csak etikus környezetben

tud megfelelõ szakmai teljesítménytnyújtani. A mérnöknek ezért vállalnikell az etikai kötelmeket, de a társada-lomtól is elvárhatja az etikus magatar-tást. Az etikus mérnöki magatartást a

A MMK erdészeti, faipari, papíripariés mezôgazdasági szakmai tagozataismét mûködik

MMK Etikai Kódexe foglalja össze. Bárvannak, akik az etikai kérdések össze-foglalását nem tartják haladónak, de ajog, az erkölcs és a magántulajdon tisz-teletét nélkülözõ társadalom nem illik atöretlenül fejlõdõ európai közösségbe.Az etikai kérdések szabályozása másköztestületeknél mindig természetesvolt (orvosi etika, ügyvédi etika stb.).

A mérnökök egzisztenciájaA mérnök a megbízói és a köz érde-

kében köteles szakmai színvonalát nö-velni, független értékítéletét megõrizni.Erre csak akkor van lehetõsége, ha díja-zása arányban áll szellemi szolgáltatása-inak értékével. Ezt a célt szolgálja aMÉDI (Mérnöki Szolgáltatások Díjsza-bása), amely alapján a tevékenységekdíjai reálisan elszámolhatók és amegrendelõ részére is tájékoztatást ad.

A folyamatos fejlõdés biztosításaA jogosultságokat meghatározott

idõszakonként meg kell újítani. Eddig ameghosszabbítást általában mindenkimegkapta. Az újabb jogszabálytervezetekértelmében azonban más szakterületek-hez hasonlóan (orvos, jogász stb.) a mér-nöknek is bizonyítani kell szakmaifejlõdését. Az informatika rohamosfejlõdése, az új anyagok megjelenésecsak naprakész tudás birtokában haszno-sítható. Ez is a feltétele annak, hogy a tár-sadalom számára minõségi munkák szü-lessenek, amelynek ellenértékét csak ek-kor várhatjuk el. Az állami vállaltoknálkorábban természetes volt dolgozóikatbeiskolázni mérnöktovábbképzõ tanfo-lyamokra. Ugyanilyen szempontból amagán mérnöki tevékenységet folytatók-nak is fejleszteni kell szaktudásukat. (Aszakmai önképzésnek ez a formája az or-vosoknál már természetes.)

Az érdekvédelemA kamara törvényben foglalt feladata

a közfeladatok ellátása mellett a tervezõés szakértõ mérnökök érdekképviseleteis. Felléphet a jogosulatlan tervezõkkelszemben, akik alacsony tervezõi és szak-értõi díjakkal tisztességtelenül kiszorít-ják a versenybõl a jogosultsággal ren-delkezõ mérnököket.

A jogosításA jogosultságok elbírálásakor arra

kell megadni a választ, hogy a képzett-ség és a szakmai gyakorlat biztosítja-e amagas szintû mérnöki tevékenységet.Így összhangba kell hozni a szakirányúés részben szakirányú végzettségeketés a hozzájuk rendelt gyakorlati idõket.

Ezzel minden mérnöki szakterület kö-rülhatárolja tevékenységi területétét, debizonyos megszorításokkal lehetõségetad az interdiszciplináris területekendolgozók részére a szakmagyakorlásra.

A jogosultságA tervezõi és szakértõi jogosultság-

gal rendelkezõ mérnök egyénifelelõsséget vállal szellemi termékéért.A mérnöki tevékenységek területén atestületi felelõsségnek nincs jogosult-sága. A felelõsök nem intézmények, ha-nem egyének, akiknek ezért jól felfo-gott érdekük a magas színvonalú mun-kavégzés.

Mi az erdõmérnök érdeke?A MMK a második világháború elõtt ismûködött. Abban Modrovich Ferencprofesszor hathatós közremûködése kö-vetkeztében az erõmérnökök is helyetkaptak. Történelmileg az erdõmérnökökkamarai tagsága tehát nem újdonság.Természetesen ma más igényeknek kellmegfelelni, mint akkor, de ez a kamará-ba szervezõdve a korábbiakhoz hasonló-an sikeresen megvalósítható.

A magánerdõ-gazdálkodás a szaksze-rû gazdálkodás megvalósítására egyretöbb olyan erdõmérnököt igényel, akikszakvéleményükkel és terveikkel a gaz-dálkodás színvonalát növelik. Az államizrt.-k közgazdasági hatékonyságuk nö-velése érdekében egyre jobban raciona-lizálják szakembergárdájukat. Ezért le-építik azokat a munkatársakat, akiknekszakértelme szolgáltatásként, a szolgálta-tás igényének megjelenésekor a piacrólmegszerezhetõ. Ki kell, vagy kellene ala-kulni azoknak a magánerdõ-mérnöki iro-dáknak, amelyek a jogosultsághoz kötötttevékenységeket el tudják végezni. Ezzelúj munkahelyek születhetnének azerdõmérnökök számára.

A MMK szerepe ebben az esetben az,hogy jogosultságot valóban csak azokkapjanak, akik a szakmai követelmények-nek megfelelnek. A MB-nak egyre gyak-rabban kell elbírálni olyan jogosultságiránti kérelmeket, amikor a kérelmezõneksem a végzettsége, sem a gyakorlata nemfelel meg az igényeknek és a jogosítási fel-tételeknek. Bizonyos tevékenységek irántugyanis egyre nõ a társadalom igénye.Ahol igény van, ott megjelenik a kínálat is,jelen esetben szakember formájában. Mi-vel a társadalom hosszú ideig nem tûri a„légüres teret”, elõbb-utóbb meg fogja ta-lálni azokat, akik ezt az ûrt betöltik.Amennyiben nem akarjuk, hogy más kép-zettséggel rendelkezõk elégítsék ki a je-lentkezõ igényeket, akkor saját szakterüle-

tünket le kell fedni jogosult szakemberek-kel. Szakmai mûködési területeink-bõlvesztettünk már el területeket azoknak afeltörekvõ, új, megerõsödött szakterüle-teknek a javára, amelyek magasabbérdekérvényesítõ képességgel erõsebbpolitikai támogatást tudtak maguknak ki-harcolni. Nem lenne szabad további szak-területeket átengedni, mert ezzel azerdõmérnöki hivatást gyengítjük.

Bármilyen legyen a jogosítás rendsze-re, bármilyen erõs legyen a MMK érdek-képviselete, egyik sem elég a jogosultsá-gokhoz kötött tevékenységek védelmére,ha hatósági oldalról nincs meg az akaratés az erõ arra, hogy a jogosultsághoz kö-tött tevékenységek körében készülõ szak-vélemények elbírálásakor, illetve a tervekengedélyezésekor elsõ lépésként ne a jo-gosultságot vizsgálja. Más mérnöki szakte-rületeken ez az eljárás a természetes. Ad-dig nem is tárgyalnak a szakértõkkel, illet-ve tervezõkkel, amíg azok jogosultságu-kat a MMK névjegyzékével azt nembizonyítják.

Az jogosultsághoz kötötterdõmérnöki tevékenységekA hatályos 61/1994. (XI.8.) FM ren-

delet szerint a következõ tevékenysé-gek végzése kötött jogosultsághoz:

• SZAKÉRTÉS– Erdészeti szaporítóanyag-termesz-

tés, erdõtelepítés, fásítás, fatermesztés;– Erdõvédelem;– Erdei kármeghatározás, erdõ- és

kárértékelés;– Erdei gyomszabályozás;– Erdészeti gépesítés, erdészeti gé-

pek vizsgálata és biztonságtechnikája,acélköteles faanyagmozgatás;

– Erdészeti biztonságtechnika;– Erdõhasználat;– Erdõhasználati és fakitermelési ter-

vezés;– Erdészeti üzemterv készítése;– Erdõfeltárás és erdészeti útépítés;– Erdészeti vízgazdálkodás;– Erdõingatlan-nyilvántartás és -ren-

dezés;– Szennyvízelhelyezés fásított területen;– Erdészeti környezetvédelmi hatás-

vizsgálat és felülvizsgálat;– Erózió, defláció és biológiai terhe-

lések elleni védelem;– Faanyagvédelem;– Erdõgazdálkodási ökonómia;– Minõség-ellenõrzés, minõségszabá-

lyozás és biztosítás.

• TERVEZÉS– Erdészeti termõhelyfeltárás és tér-

képezés;

Erdészeti Lapok CXLI. évf. 6. szám (2006. június) 171


– Erdõtelepítés és fásítás tervezése;– Erdõtervezés;– Erdõk és zöldfelületek, zöldterüle-

tek tervezése, tájrendezés;– Szennyvízelhelyezést szolgáló faül-

tetvények tervezése;– Erdõfeltárás, erdészeti utak tervezése;– Erdészeti vízgazdálkodási létesít-

mények tervezése;– Erdészeti térinformatika és erdei

térképezés.Jelenleg a jogosultsághoz kötött szak-

területek felülvizsgálata folyik. A kor-mány még ennek az évnek a közepénrendezni kívánja a jogosultsághoz kötöttszakterületek listáját. A MMK ezért össze-gyûjti az egyes mérnöki képzettségekheztartozó tevékenységeket. Ezeket a MMKhonlapján (www.mmk.hu) közzéteszi ésjavaslatokat fogad el a tevékenységi listabõvítésére. A szakmai tagozat felkérimindazokat, akiket érint, hogy látogas-sák meg a honlapot és véleményezzék aközreadott listát.

A szakmai tagozat további feladatai

Az új kormányrendelet megjelenése mi-att a MB ügyrendjét is át kell dolgozni.Ennek legfontosabb része a jogosításokfeltételeinek rendezése. Meg kell hatá-rozni azt, hogy a felsõoktatás folyama-tos átalakulásának következtébeneltérõ tudásbázist nyújtó diplomák ese-tében mik a jogosultság feltételei.

A magyar mérnöktársadalomnak rend-kívül fontos döntéseket kell meghozni.Minden végzettséghez most rendelik hoz-zá azokat az érvényes mûködési területe-ket, kompetenciákat, amelyeken a mér-nök mûködhet. Ez egyben „márkavédel-met” is jelent, mert nem teszi lehetõvémás végzettségûek megjelenését a piaciszegmensben. Mindezt azonban úgy kellelvégezni, hogy a részben szakirányúvégzettséggel rendelkezõknek is legyenlehetõsége szûkített körû jogosultságotkapni. Az interdiszciplináris szakterületekkemény lezárása nem célszerû, mert ez-zel kizárjuk magunkat a más szakterüle-tekkel érintkezõ témákban a jogosultságelnyerésétõl. A „márkavédelem” keményképviselete mellett ezzel más végzettsé-gûeknek lehetõséget hagyunk, ennek fe-jében azonban az okleveles erdõmérnökidiploma konvertálhatóságát is elvárhat-juk.

A MMK EFPM Szakmai Tagozata kü-lönösen a magánmérnöki tevékenysé-get folytatók figyelmét felhívja a MMKhonlapjára, ahol a tervezett jogosultság-hoz kötött szakterületek megtalálhatók,illetve javaslat tehetõ a kiegészítésre.

Amerikai kutatók a világ legerõsebb ra-gasztóját fedezték fel egy, a természetesvizekben élõ baktériumban. Négyszerolyan erõs kötést biztosít, mint a legjobbszintetikus ragasztószer. A Caulobactercrescentus, amely többek között folya-mokban is él, ezzel tartja meg magát ameder különféle felületein a víz sodrásá-val szemben. Mivel az anyag vizes közeg-ben mûködik, nemcsak ipari vagy hét-köznapi ragasztóként szolgálhat, hanemszámos biológiai, sõt orvosi felhasználásais kínálkozik, például a sebészetben vagymûfogsorok szilárd rögzítésében.

Mint azt Yves Brun, az Indianai Egye-tem biológusprofesszora elmondta, abaktériumok erõs tapadóképességét márkorábban is ismerték, hiszen erõs vízsu-gárral sem lehetett lemosni õket példáulüvegfelületrõl. Most sikerült kideríteni,hogy e baktériumnak van egy kocsánya,amelynek korongszerû végét erõsen ta-padó réteg borítja. Ez olyan cukormole-kula-láncokat is tartalmaz, amelyekrõl ko-rábbi vizsgálatokból is tudták, hogy erõsragasztó. Emellett úgy tûnik, hogy a cu-kormolekulák nem önmagukban, hanem

valamilyen, még azonosítatlan fehérje-molekulákhoz kapcsolódva alkotják aszuperragasztót. Eközben a Brown Egye-temen egy másik, Peter Tsang vezette ku-tatócsoport pontosan megmérte, mekko-ra erõvel tapad a baktérium egy pipettafalához, s azt találták, hogy egyetlen bak-térium esetében az 0,11 és 2,26 mikro-newton között van. Ez azt jelenti, hogyegy egyforintos felületének megfelelõbaktériumbevonattal 4–5 tonna, azaz egyfelnõtt elefánt tömegének megfelelõ ter-het lehetne megtartani.

Brun szerint természetesen nem ma-gát a baktériumot, de még csak nem isa róla valamilyen módon leválasztott(erre már sikerült megfelelõ enzimet ta-lálniuk) ragasztóanyagot lehet majd fel-használni. A végsõ cél az, hogy miutánpontosan sikerül kideríteni a ragasztóösszetételét, megkeresik az elõál-lításáért felelõs géneket, és géntechno-lógiai módosítással olyan baktériumvál-tozatot tenyésztenek ki, amely a ragasz-tót nagyobb, kellõ méretû telepekben,ipari mennyiségben termeli.

(Discovery News, Élet és Tudomány)

Szuperragasztó baktériumból

LIGNO NOVUM – WOOD TECH Szakkiállításra Az ERFA-TOURS az alábbi szálláslehetõségeket kínálja régi és új

partnerei számára

Hotel SZIESZTA Sopron, Lõvér krt. 37.egyágyas szoba reggelivel: 7.900,-Ft/éj+IFA, kétágyas szoba reggelivel: 11.100,-Ft/éj+IFA

az árak tartalmazzák a szállást, büféreggelit, belépõt a közeli Lõvér uszodába, a parkoló igénybevételét

BIO-SPORT LÕVÉR Hotel Sopron, Várisi u. 4.egyágyas szoba reggelivel: 18.000,-Ft/éj+IFAkétágyas szoba reggelivel: 20.000,-Ft/éj+IFA

az árak tartalmazzák a szállást, svédasztalos büféreggelit, a házon belüli uszoda, szauna, pezsgõfürdõ, fitness terem használatát

Kérjük, hogy a megrendelésüket 2006. augusztus 5-ig szíveskedjenek megküldeni!Megrendelést minimum 2 éjszakára fogadunk el!

Felhívjuk megrendelõink szíves figyelmét, hogy szállodai szobákatcsak a lefoglalt kontingens erejéig tudunk biztosítani, ezért kérjük, hogy

igényüket minél elõbb közöljék.

Bármilyen szakmai vagy egyéni utazásuk megszervezésében szívesen állunk rendelkezésükre. Csoportos kiutazási igényekre programajánlatot készítünk.

További részletekrõl érdeklõdjön irodánkban:

ERFA-TOURSBudapest II. Fõ u. 68. Tel./fax: (1)-201-2453

e-mail: [email protected] · www.erfatours.hu


SOLYMOS REZSÕ

A természetközeli erdõk fenn-tartása, létesítése, és a ter-

mészetközeli erdõgazdálkodásMindezek után rátérünk a természet-közeli erdõk létesítésének, fenntartásá-nak és a természetközei erdõgazdál-kodás kiterjesztésének az erdõstratégiá-val szervesen összekapcsolt kérdéseire.Az elsõ közülük a hatályos erdõtörvényszerinti tervezés.

Az erdõtervezés és a természetközeliség

Bár az ismertetett természetközeliségrevaló törekvés (termõhelynek megfelelõõshonos faállományok) nem új keletû,mégis szükség van új szemléletûerdõtervezésre, amelynek a jogi alapjaitaz 1996 évi LIV. Tv.(erdõtörvény)erõsítette meg. A Vhr. 26 § (1) szerint:„Az erdõgazdálkodás tartamosságát biz-tosító, a tv.-ben meghatározott új,hosszú távú tervezési rendszer alkalma-zását 2006.12.31-ig kell teljes körûenmegvalósítani.” Ennek figyelembevéte-lével készült el és került kiadásra az ér-vényben lévõ szabályzat, amelyben akörzeti erdõtervekre és az üzemtervekrevonatkozó elõírások jelentõsenelõsegítik a természetközeliséggel kap-csolatos célok stratégiai programjánakhosszú távú teljesítését.

„Lényeges szempont az, hogy a kör-zeti erdõterv hosszú távra szólóan meg-határozza a körzet erdõrészleteinek acélállományait, amelyeket a tízévesvisszatérések során csak az ökológiaitényezõk változása esetén lehet felülbí-rálni, módosítani.

A körzeti erdõtervek és az üzemter-vek ökológiai megalapozását, a ter-mõhelyet optimálisan hasznosító fafa-jok megválasztását folyamatosan vég-zett termõhelyfeltárási és erdõtársulás-tani vizsgálatokkal és az ide vonatkozóadatok gyûjtésével és nyilvántartásávalkell biztosítani.

Erdõterületen azok a termõhelytipu-sok, amelyeken természetes vagy ter-mészetközeli erdõtársulás jöhet létre, il-letve azok a területek, amelyeket jelen-leg is természetes (?) vagy természet-közeli erdõtársulás borít, feltétlen erdõ-termõhelynek minõsülnek

Feltétlen erdõtermõhelyeken távlaticélállományként a természetes, illetvetermészetközeli erdõtársulás csoport-

nak megfelelõ célállományt kell megál-lapítani és törekedni fenntartására il-letve létrehozására.”

Az elõbbi bekezdésekben ismertetettidézetek is elégségesek annak az elbírá-lására, hogy az erdõtervezés a jövõbena természetközeliség stratégiai céljátkellõen figyelembe veszi. Ki kell emel-ni, hogy míg a korábbi erdõtörvény azõshonos fafajokat tárgyalja, az új jog-szabály a természetközeli erdõtársulá-sok visszaállítását helyezi elõtérbe.

A természetközeli erdõtársulások:természetközeli faállományok létesíté-sét az új kifejezés szerinti „nem erdõ-termõhelyeken” a szakemberek közülegyesek nem tartják megvalósítható-nak. Ezzel szemben az álláspontunkaz, hogy már „a nem erdõtermõhe-lyek” fogalmának a bevezetése semindokolt.

A fafajok õshonosságának elbírálásaaz erdõtervezés során is kiemelt fel-adat. Számos, hosszú távú döntés meg-határozója. Az erdõstratégia, a jövõerdõkép szempontjából egyaránt töre-kedni kell arra, hogy a hatályoserdõtörvény betartásával ezt a sokat éssokszor vitatott kérdést lehetõség sze-rint minden esetben ésszerûen, a me-rev felfogások mellõzésével oldjukmeg. A természetes erdõtársulások bo-tanikai értelmezésének sem mond el-lent, ha Magyarországon azokat a fafa-jokat tekintjük õshonosnak, amelyekaz utolsó eljegesedést követõen terjed-tek el, vagy a jégkorszak elõtti, esetlegaz interglaciális idõszakból maradtakfenn (reliktum fafajok).

A külföldrõl behozott, nem õshonos,más néven idegen földi vagy egzóta fa-fajok szerepét nem lenne helyes lebe-csülni az õshonosság elsõrendû szere-pének hangsúlyozásakor. Az erdõter-vezés során külön figyelembe kellvenni ezek közül a fafajok közül azo-kat, amelyek természetes úton magrólvagy sarjról képesek felújulni és akáremberi beavatkozás nélkül is fennma-radni. Indokolt ezeket meghonosodottfafajoknak elfogadni. A felsorolt prob-lémák nem csupán erdõtervezési kér-dések. Azért indokolt az erdõtervezéskeretében felvetni õket, mert ezáltal agyakorlati erdõgazdálkodásban valómegoldásuk is várhatóan eredménye-sebb lesz...

A természetközeli erdõk léte-sítése és fenntartása

erdõgazdálkodási feladatA biodiverzitás, a genetikaikérdések szerepe

A bioszférát alkotó ökoszisztémák kö-zül az erdei ökoszisztémák a legbonyolul-tabbak közé tartoznak. Felismerhetõ ben-nük az élõhelyek rendszere, a táplálkozá-si lánc, amelyben az élõlények energia ésanyagminõségi szempontból input és out-put viszonyban vannak. A szervetlenanyagokból és a napenergiából szervestprodukáló producensek legfontosabbképviselõi a fák, a szerves anyagokat, fásnövényeket fogyasztó consumensek avadállomány és az elhalt szerves anyago-kat lebontó decomponensek, a rovarok,gombák, mikroorganizmusok. Az erdeiökoszisztémában is kialakul a tápláló-anyagok szempontjából valamilyen álla-pot. Ha az input növekszik, felépül az ún.klimax, az ökoszisztéma fejlõdésének ma-ximuma, ahol az egyensúly beáll. Az azo-nos erdõterületen élõ növények és állatokalkotják az erdei közösséget (community,biocönozis), amely az erdei ökoszisztémabiotikus részének alkotója. Az erdei élet-közösséget is jellemzi a meghatározóélõlények, a fák és fafajok dominanciája,valamint a diverzitás, a fajgazdagság, élet-kor megoszlás stb.

A biodiverzitás szerepe a ter-mészetközeliség szempontjából jelen-tõs. Három hierarchikus szintjét célsze-rû megkülönböztetni: gén, faj, öko-szisztéma.

A gén szintû biodiverzitás tárgya aDNS eltérés. Ha egyes populációk ki-halnak, a faj genetikai diverzitása csök-ken, génerózió következik be, amely aváltozó környezethez való alkalmazko-dásban hátrányt jelent. Az ember a gén-erózió tipikus példáit hozta létre a nö-vény- és állatfajták nemesítésével. Az új(nemesített) fajták fajuk genetikai válto-zatosságának csak a töredékével ren-delkeznek. Ezért vált szükségessé az er-dészetben is a génbankok létesítése.

A faj szintû biodiverzitás a fajok ( fa-fajok stb.) számát jelenti az adotterdõterületen, amit fajgazdagsági érték-nek is neveznek. A talált fajok egymás-hoz viszonyított rendszertani távolságais a biodiverzitás kifejezõje.

Az ökoszisztéma szintû biodiverzitásélõhelyre vagy közösségi szintre vonat-

Századunk erdôstratégiai célja és feladata 2. rész


kozik és általában egy adott ökosziszté-ma típus széles körû elterjedésével hoz-ható kapcsolatba.

A biodiverzitás számszerûsítésérenincsen általánosan elfogadott paramé-ter. A fajgazdagságot használják e célralegtöbbször. Az emberi tevékenységcsökkenti a földön élõ fajok számát. (Atrópusi esõerdõk területének csökkené-se fajok ezreinek kihalásával jár.)

Az erdei fafajok génkészletének, agenomnak a feltérképezése is a jövõ fel-adatai közé tartozik. Bõvített tartalmat je-lent az eddigiekhez viszonyítva a klónszó értelmezése is. Az eredeti jelentés sze-rint az ivartalanul szaporodó élõlényekazon csoportját jelentette, amelyeknekközös az õse, genetikai állománya azo-nos. (Nemes nyárak szaporítása stb.)

A génsebészet klónozásnak nevezi azegyik fajból származó gén beültetésétegy másik fogadó fajba. A felsorolt fogal-mak ma még újszerûen hatnak. Gyakor-lati alkalmazásukra, elõször kísérleti célúkipróbálásukra várhatóan szélesedõ er-dészeti körben is sor kerül. Éppen a ter-mészetközeliséggel kapcsolatos kérdé-sek vetik fel az állásfoglalás szükségessé-gét, miként ez már az ember, az állatokés a növények klónozását illetõen konk-rét esetekre vonatkozóan megtörtént. Atermészetközeliséghez kapcsolt erdésze-ti stratégiai állásfoglalás során különös fi-gyelmet kell szentelni annak, hogy:

– a biotechnológia módszereinek al-kalmazása révén genetikailag rendkívülimértékben megegyezõ (nemesített) faj-ták elõállítását teszi lehetõvé, amelyek al-kalmazkodásra alig képesek, illetve kép-telenek, ezért labilis helyzet áll elõ,

– a biotechnológia lehetséges nega-tív hatásait a génbankokkal nem lehetellensúlyozni, mert technikailag meg-oldhatatlan feladat valamennyi geneti-kai változat megõrzése,

– az erõsen szelektált transzgénikusnövények életképessége gyengébbmint a vad populációké,

– kellõen még nem ismerjük, hogymilyen környezeti kockázattal járnak agenetikailag módosított élõ szerveze-tek, például a fás növények esetében.

Ebben a fejezetben (Genetikai szem-pontok, biodiverzitás és a természet-közeliség) nem kívántuk összefoglalni –terjedelme miatt nem is volna lehetséges– a természetközeliségnek és a genetikaiszempontoknak valamennyi, egymássalösszefüggõ tényezõjét. Az erdészeti stra-tégiai kérdések tárgyalásakor azonban a21. század kezdetén nem lehet ezeket azújszerû kérdéseket megkerülni, de nemhagyhatók el az erdészeti nemesítésnek a

hagyományossá vált és jobban ismert kér-dései sem.

A természetközeli faállomá-nyok létesítése: erdõtelepítés

és felújításA létesítésnek az erdõtelepítésre és azerdõfelújításra egyaránt vonatkozó kö-vetelményeit vázlatosan soroljuk fel:

a/ A termõhelyfeltárás, az ökológiaiadottságok számbavétele és a termõ-helynek, az ökológiai adottságoknakmegfelelõ fafajmegválasztás a létesítés-re kerülõ erdõ faállománytípusának(célállományának, jövõképének) ameghatározása az elsõ követelmény.

b/ A választott és az erdõfelújításravagy -telepítésre felhasznált fafajokszármazásának ismerete és elbírálásaabból a szempontból, hogy mennyibenfelel meg a táji, ökológiai adottságok-nak (származási körzet), természetesfelújítás esetén a magot termõ faállo-mány minõsége és fafajösszetételemennyiben felel meg a kitûzött célok-nak (õshonosság stb.), jelenti a máso-dik követelményt.

c/ A természetközeliséget legjobbanjellemzõ, az ökológiai adottságoknakleginkább megfelelõ biodiverzitás, anegyedik általános követelmény.

– A természetes felújítás (elsõsorbanmagról) már a 19. és a 20. század folya-mán is a legfontosabbnak tartotterdõfelújítási mód volt. Ennek ellenérenem sikerült részarányát legalább azõshonos fafajok térfoglalásának a mérté-kéig növelni. A 21. században minden ed-diginél nagyobb lesz a természetes felújí-tás jelentõsége és szerepe. Nem valószínûazonban, hogy a magról való természetesfelújítás mértéke az összes erdõfelújítás-nak a a felét eléri. A szálaló erdõt illetõenújszerû fogalomként értelmezik néhá-nyan az erdõvel való állandó borítottsá-got. Ez a követelmény a sikeres természe-tes felújítással is megvalósul.

A mestreséges erdõfelújítás annak el-lenére, hogy a természetes felújításokatkell elsõsorban szorgalmazni, a 21. szá-zadban várhatóan a felújítandó terület-nek esetleg a kétharmad részén lesz azalkalmazott eljárás. Meghatározó ajelentõsége annak, hogy a mesterségesfelújításra milyen üzemmód alkalmazá-sa esetén kerül sor. A tarvágásokat avéghasználati faállományok és az öko-lógiai adottságok miatt – törekvéseinkellenére – a jövõben sem lehet kiküszö-bölni. Területüket és egymás mellé valóillesztésüket azonban messzemenõenlehet és kell igazítani a természet-közeliség kívánalmaihoz.

A mesterséges erõfelújítás módjaiközül:

– a magvetést indokolt mindenüttelõnyben részesíteni, ahol kellõ ered-ményt ígér,

– a dugványozás aránya jelentõsennem változik, esetleg csökken.

– a csemeteültetés marad a legfonto-sabb felújítási mód.

Az ültetési hálózatra az eddigieknélnagyobb figyelmet kell szentelni. Azegész fatermesztés idõszakát érintõ be-avatkozásokat az induló hálózatalapvetõen befolyásolja. A tágabb háló-zat az erdõvé alakulást késleltei, de a be-avatkozások számát csökkenti. A témakutatási eredményei irányadók. Az ülte-tési hálózatra vonatkozó kísérleti terüle-teink nagyobb részét erdeifenyõ, nyár ésakácállományokban létesítettük.

Az erdõnevelésA természetközeli erdõk ápolásának

és gondozásának a leghosszabb idõsza-kát az erdõnevelés alkotja. Az erdõ-stratégiai szempontból lényeges válto-zást az jelenti, hogy:

– a szorosabb értelemben vett faál-lománynevelésen túl a természetközelierdõkben az erdõnevelés figyelemmelvan az erdei ökoszisztéma valamennyialkotójára, a biocönozis növény- és ál-latvilágára egyaránt,

– a legteljesebb mértékben törekszikkihasználni a természeti erõket, min-denekelõtt az erdõt alkotó fák termé-szetes kiválasztódását, amelynek figye-lembevételével végzi el az erdõk több-célú rendeltetését szolgáló mesterségeskiválasztást.

Az átfogó célok jelentõs része az eddi-gi erdõnevelés során is érvényben volt: Astabil erdei ökoszisztémák kialakítása atermészet törvényszerûségeit követõ em-beri beavatkozásokkal, hogy a lehetsé-ges fatermés a természeti értékek egyide-jû megóvásával és gyarapodásával jöjjönlétre úgy, hogy az ökológiai adottságokkedvezõ szintje is fennmaradjon.

Az elegyes többszintû, esetenkéntvegyes korú erdõállományok létreho-zása és nevelése a jövõ természetközelierdõgazdálkodásának kiemelt feladatalesz. Ennek érdekében:

– kímélni kell a nevelõvágások (tisz-títások és gyérítések) során az elegy-fafajokat és a többszintûség kialakításátszolgáló fákat és facsoportokat,

– tudatosítani (oktatni) és a gyakor-latban alkalmazni kell az egyes fafajoknövekedési menetét, amely az elegyeserdõk szerkezetének alakulásában akülönbözõ ökológiai adottságok szerint


mértékében változik, de menetében ál-landónak tekinthetõ,

– nagyobb gondot, elegendõ idõtkell fordítani az adott elegyes erdõkszerkezetének részletes megismerésé-re, mert az általános irányelveken túl,valamennyi elegyes redõ egyedi értéke-lést és elbírálást igényel az erdõnevelés,a nevelõvágások tervezése, végrehajtá-sa és ellenõrzése során.

Összefoglaló javaslatok a 21.évszázadra vonatkozóan

A 21. század magyarországi erdõstra-tégiáját illetõen a következõket célszerûfigyelembe venni:

– A témával kapcsolatos fogalmak,szakkifejezések értelmezése napjaink-ban rendkívûl heterogén, ezért sürgõ-sen állást kell foglalni az egységes értel-mezést illetõen.

– A természetközeliség fogalma annyi-ban tér el az eddigiek során publikáltak-tól, hogy a termõhelyi és ökológiai adott-ságoknak megfelelõ erdõket ide sorolja,függetlenül a fafajok õshonos voltától.

– A nem természetközeli (nem ter-mõhelyálló) erdõk a rontott erdõk kate-góriájába kerülnek

– A genetikai szempontokat javasol-juk a jövõben is figyelembe venni. Abiodiverzitást három hierarhikus szint-jén célszerû kifejezni és értékelni: gén –fafaj – ökoszisztéma.

– Az erdõtervezés általában megfelel atermészetközeliség követelményeinek.

– Az erdõfelújítás és az erdõnevelésszerepe a természetközeliség megvaló-sításában alapvetõ jelentõségû. Egysé-ges iránymutatást és irányelveket kellmielõbb hivatalosan is megfogalmazniés kiadni

– A természetes, magról való erdõfel-újítás változatlan szorgalmazását javasol-juk.

– A sarjaztatást a jövõben is támogat-ni kell az akác és a kocsánytalan tölgygyökérrõl való sarjaztatását illetõen. Ajelenlegi mérték csökkentése indokolt.

– Az erdõnevelés területén javasol-juk az érvényben levõ modell táblák al-kalmazását a jövõben is.

– Az erdõnevelés a jövõben ne csaka faállomány, hanem az egész erdõélõvilágának a figyelembevételével tör-ténjen. A faállomány szerkezetének ki-alakításakor javasoljuk elõírni az adotterdei ökoszisztéma egészének, élõvilá-gának a figyelembevételét.

– Az erdõnevelési technológiákatfelül kell vizsgálni, mégpedig a lábonmaradó faállomány, a talaj és a növény,valamint az állatvilág védelme szem-pontjából.

– Az elegyes erdõk létesítése ésfenntartása során elõ kell írni az egyesfafajok termõhelyigényének és a ter-mõhelynek a függvényében várhatónövekedési mértékének és növekedésimenetének a figyelembevételét.

– A faállományok egész életére(erdõdinamika) vonatkozóan javasol-juk a multifunkcionális természeteserdõgazdálkodás lineáris programjánaka kidolgozását és a sokhasznú erdõk lé-tesítési és fenntartási irányelveinek, azújabb kutatási eredményeknek a gya-korlati hasznosítását.

2006. február 21-én egyesületünkerdõhasználati és gépesítési szakosztá-lyai közös szakmai napon vettek részt aPilisi Parkerdõ Visegrádi Erdészeténél.

Közelebbrõl: Tahitótfalu 5 F erdõrész-letben 139 éves túltartott bükkösben(FVB) ismerhettünk meg egy kötélpá-lyás közelítést.

Ez persze nem volna hír, hiszen azelmúlt negyven évben több kötélpályais üzemelt már hegyvidéki erdeinken(Pl. Koller, Steyer, Zsilvölgyi berende-zések). Átütõ eredményt azonban nemhoztak ezek a berendezések.

Ennek számos oka közül említek né-hányat: magas óraköltség–alacsony telje-sítmény, alacsony teherbírás, nehézkesáttelepítés–kiszolgálás, mûszaki színvo-nal–üzembiztonság, alacsony faárak.

Amiért tollat ragadtam, hogy a látottberendezésrõl írjak, az a következõk-ben foglalható össze:

– Ez a hetvenmillió forintos kötélpá-lya daru igen magas mûszaki színvona-lat képvisel, üzembiztos és 2,5 tonna te-herbírású.

– A számítógépes kocsivezérlés te-hermentesíti a gépkezelõt, aki a rako-mányképzés alatt darujával rendezi azelõzõ menet faanyagát.

– A kocsiba épített kis dízelmotor,könnyû kötélleadást biztosít az oldalirá-

nyú kötélkihúzáshoz, kímélve a felkap-csoló amúgy sem könnyû munkáját.

– A hidraulikus kötélfeszítések igenegyszerû és gyors szerelhetõséget ered-ményeznek.

– Az önjáró alvázra szerelt 14 tonna-méteres daruval ellátott berendezésnagyfokú mobilitást és gyors szerel-hetõséget biztosít. A nagy teljesítményûdaru léte igen pozitív lehetõségeketnyújt a berendezés kiszolgálásában.

– A kötélpálya daru jó minõségû,igen korszerû berendezés, biztonsággaltudja az 50-100 köbméteres mûszaktel-jesítményt.

A berendezés közvetlen kiszolgálá-sát két fõ: a gépkezelõ és a felkapcsolóvégzi.

A bemutatott bontóvágás végrehajtá-sát hosszúfás munkarendszerben egyszakmai elhívatottsággal bíró vállalkozóirányítja. És ez igen lényeges!

Mint, ahogy a magas szintû elõkészítés,precíz tervezés az erdészet részérõl.

Ez már nem egyszerû „ favágás”, ha-nem egy magas szinten tervezett ésszervezett munka, igencsak anyagi ér-dekeltségi alapon.

E berendezés mellett nem lehet egyórát reggelizni, majd egy jó órát ebédelniés fél négykor lesni a munkásszállítóUAZ-t, mert megyünk haza. A közelítésért

a vállalkozó 4800,- Ft díjat számláz köb-méterenként az erdészetnek. A kitermeléstovábbi költségei a döntés, gallyazás, da-rabolás, némi vonszolásos közelítés és fel-adóállomásra szállítás (esetleg tõár).

Az összes fakitermelési költség olyan8000 forint körül alakul köbméteren-ként, ami meglehetõsen magas. Ennekellenére – az ugyancsak megugrott ésaránytalanul magas alacsonyértékû vá-lasztékárak következtében – az árbevé-tel fedezetet nyújt a technológia gazda-ságos alkalmazására.

A kötélpálya daru alkalmazásával azerdészet olyan felújítások kíméletes kö-zelítését (ezzel felújítóvágását) biztosít-ja, amelyek semmilyen eddig ismertmódon nem oldhatók meg! Ezzelértékesíthetõ fatermék termelõdik, atúltartott állományok – ahelyett, hogyösszeomlanának – felújításra kerülnek.

A helyiek helyzetfelismerése dicsére-tes! Felismerték, hogy az új keletû fa-árak gazdaságossá tehetnek igen drágatechnológiát is. Ehhez kerestek és talál-tak korszerû és termelékeny berende-zést, amit egy elhivatott vállalkozómegfelelõ érdekeltség mellett termelé-kenyen tud üzemeltetni.

A magam részérõl gratulálok a pilisi-eknek.

Dr. Mátrabérczi Sándor

Egy hetvenmilliós kötélpályáról (Koller 501)


A környezet- és természetvédõ szerve-zetek XVI. kongresszusán egyetértet-tek abban, hogy a szilárd biomassza azegyik legfontosabb megújuló energia-forrás Magyarországon. Potenciálja Ma-gyarországon kiemelkedõ, de semmi-képpen nem tekinthetõ kizárólagosmegoldásnak más megújuló energiafor-rásokkal (nap-, szél-, geotermikus ener-gia), vagy az energiahatékonyság növe-lésével szemben.

Alkalmazása kétségtelenül környe-zeti hatásokkal jár, ezek csökkentéseérdekében a szilárd biomassza, mintnyersanyag termelése, feldolgozása ésfelhasználása során törekedni kell arra,hogy ez a lehetõ legkisebb környezet-szennyezéssel és természetkárosítássaljárjon. Ezért a termelés, a szállítás, a fel-használás során minimalizálni kell azüvegház-hatású gázok és egyéb károsszennyezõ anyagok kibocsátását; ésbiztosítani a természetvédelmi szem-pontok maximális prioritását.

A szilárd biomassza, mint lehetségesalapanyag forrásainak felmérésekor min-den esetben, elsõ lépésben az adott terü-leten keletkezõ mezõgazdasági, faipariés egyéb hulladékok, melléktermékekpotenciálját kell figyelembe venni, mely-re területi leltárok készítését javasoljuk.Az energetikai célú növénytermesztéscsak ezek kiegészítésére szolgáljon.

A magas hatásfokú, környezetbarátés decentralizált energiatermelés érde-kében, a természetés környezetvédelmiszempontok alapján történõ szilárd bio-massza felhasználása közvetlen eltüze-léssel kizárólag kisebb (2-20 MW beépí-tett teljesítményû) erõmûvekben történ-jen. Ezek korszerû technológiával ké-pesek megfelelni a környezetvédelmikövetelményeknek, ugyanakkor haté-konyan szolgálják a fenntartható helyigazdaságok kialakítását.

Az erdészeti fakitermelésbõl származó faanyag hasznosításának

szempontjai:– Erdészeti biomassza energetikai cé-

lú hasznosítása csak a hosszú távú kör-nyezetvédelmi kockázatok feltárásávalés kezelésével fogadható el megújulóenergiaforrásként. A civil szervezetek azttapasztalják, hogy a kockázatokat az ille-tékes hatóságok nem vizsgálták megfe-lelõen. A biomassza-erõmûvek, kis mér-tékben ugyan, de védett erdõkbõl szár-

mazó fát is használnak. Nem tartjuk zöldenergiának a védett erdõbõl, energetikaifelhasználás céljából kitermelt fa elégeté-sével nyert energiát.

– Mûvelt erdeinkben különös figyel-met kell fordítani a szükséges holtfamennyiségének biztosítására, mivel aholtfának nagyon fontos szerepe van abiológiai sokféleség megõrzésében. Le-bomlásával biztosítja a talaj természetestápanyag-utánpótlását.

– A vágástéri apadék gyûjtése csakolyan mértékben fogadható el, amelynem csökkenti a talaj termõképességét,valamint tápanyag-ellátottságát.

– Az erdészeti biomassza hasznosítás-hoz szükséges infrastruktúra kiépítése ésmûködtetése során minimalizálni kell akáros természeti, környezeti hatásokat.

Az energiatermelés céljára felhasználterdészeti biomassza jelentõs aránya nem ahazai erdõkbõl, hanem olyan országok-ból származik, amelyekben köztudottangyenge az erdészeti, valamint a természet-védelmi kontroll. Ezért olyan feltételek ki-dolgozását szorgalmazzuk, amelyek segít-ségével ki lehet szûrni a nem fenntarthatógazdálkodásból származó biomasszát.

Az energetikai ültetvények létesítésének és üzemeltetésének

szempontjai:– Energetikai célú ültetvények létre-

hozása csak a termesztéstechnológiá-nak megfelelõ jelenleg is szántóföldimûvelés alatt álló mezõgazdasági terü-leteken történjen. Ennek értelmében atermészetvédelmi oltalom alatt állóélõhelyeken, valamint a nem védett, deérzékeny területeken ne létesüljenekintenzív technológiájú ültetvények.

– A telepítendõ fajták megválasztása-kor figyelembe kell venni a területi sa-játosságokat, földrajzi adottságokat.Elõnyben kell részesíteni az õshonos éskizárni a génmódosított, valamint az ag-resszív terjedésre hajlamos fajokat. Afajtaválasztásnál figyelembe kell venniaz ültetvény késõbbi felszámolhatósá-gát annak érdekében, hogy az élelmi-szertermelésre a késõbbiekben islehetõség legyen. Az energetikai célúnövénytermesztésben olyan fajokat kellalkalmazni, amelyek esetében sok évestermelési tapasztalataink vannak.

– Az ültetvény mûvelése során mini-malizálni kell a mûtrágya- és anövényvédõszer-felhasználást.

Az ültetvények telepítésekor fontosszempont a biodiverzitás megõrzése. Amonokultúrák kialakítása ellen többfé-le fajta alkalmazásával és a táj mozai-kosságának megõrzésével kell véde-kezni.

A szilárd biomassza fûtõ- éserõmûvekben történõ közvetlenfelhasználásának szempontjai:– Az energiatermelés a lehetõ legha-

tékonyabb módon történjen. Ennek ér-dekében:

• minimalizálni kell az égetendõnyersanyag és a megtermelt energiaszállításából adódó energiavesztesége-ket;

• minden erõmû esetében meg kelloldani a villamos energia termelése so-rán keletkezõ hõ hasznosítását, vagyis akapcsolt energiatermelést.

– A biomasszából termelt hõ- és vil-lamos energiáért csak abban az esetbenjárjon támogatott ár, amennyiben iga-zolható, hogy az ültetvényekrõl, illetveaz erdészeti kitermelésbõl származó fásés lágy szárú növényeket – a fenti kör-nyezet- és természetvédelmi szempon-tokat is betartva – termelték meg.

– Javasoljuk, hogy társadalmi ésszakmai konzultáció utján, az illetékeshatóságok részvételével alakítsanak ki abiomassza energetikai célú hasznosítá-sára vonatkozó minimumokat, melyekbetartása az adott erõmû mûködési en-gedélyéhez kötött.

A fent leírt szempontokat a minden-kori kormányoknak figyelembe kellvenni a hazai biomassza felhasználása-kor, valamint a támogatási rendszer ki-alakításakor.

A lapot Magyarország legnagyobbmédiafigyelôje, az

OBSERVER BUDAPESTMÉDIAFIGYELÔ KFT.

1084 Budapest, Auróra u. 11.Tel.: 303-4738

rendszeresen szemlézi

» OBSERVER «

Állásfoglalása szilárd biomassza erõmûi felhasználásának természet- és környezetvédelmi szempontjairól


A MEGOSZ 2006. május 15-én elnöksé-gi ülést, integrátori értekezletet és köz-gyûlést is tartott. Az integrátori értekez-leten dr. Gaál Györgyné, az FVM Magán-erdõ-gazdálkodási és Szabályozási Osz-tályának vezetõje tartott elõadást amagán-erdõgazdálkodás és az erdészetiintegrátori hálózat helyzetérõl ésjövõképérõl. Elmondta többek között,hogy a jelenleg nyilvántartott 64 erdé-szeti integrátor mintegy 160 ezer hektársaját és szakirányított erdõterülettel fog-lalkozik. A magyar magán-erdõgazdál-kodással kapcsolatosan néhány sokat-mondó adatra hívta fel a figyelmet. Pél-dául a tisztítások 53%-a, az erdõfelújítás42%-a magánerdõben valósult meg azelmúlt évben. Az elsõ kivitelek 39%-átvégezték el a magánerdõsök, és ez 82%-ban sikeres volt, ami a szakmai munkaszínvonalát dicséri. Az üres területekközel 80%-a a magánerdõkre esik, ésezek csökkentésében igen jelentõs azerdészeti integrátorok feladata. Az FVMErdészeti Fõosztálya 2007 után is fentakarja tartani és költségvetésbõl finan-szírozni az erdészeti integrátori hálóza-tot, elismerve annak hasznosságát éshatékonyságát, de ez természetesen aközeljövõ költségvetési helyzeténekfüggvénye. – hangzott el. Ezt követõenAli Tamás tanácsos (ÁESZ) tartottelõadást a mezõgazdasági területek elsõerdõsítése jogcím keretében zajló mun-kákról és a jövõben várható feladatok-ról. Az elhangzottakat rendkívül hasz-nosan egészítette ki Nagy Józsefnek, azÁllami Erdészeti Szolgálat ellenõrzésifõosztálya vezetõjének elõadása, amely-nek során a jelenlévõk pontos tájékozta-tást kaptak az erdõtelepítések ellenõr-zésének fõbb szempontjairól, az elõfor-duló típushibákról és az eddigi ellenõr-zések tapasztalatairól.

A közgyûlésrõl készült jegyzõkönyvteljes anyagát az alábbiakban közöljük.

Jegyzõkönyva 2006. május 15-én 14 óra 30 per-ces kezdettel megtartott MEGOSZ

közgyûlésrõl, amelyre az ErdészetiInformációs Központban került sor.

(1021 Bp., Budakeszi út 91.)

Támba Miklós levezetõ elnök köszöntöt-te a megjelenteket és megállapította,hogy a 14 órakor megtartott és határozat-képtelenség miatt lezárt közgyûlés utánaz ismételten összehívott jelen közgyûléshatározatképes. JegyzõkönyvvezetõnekDr. Sárvári Jánost, hitelesítõnek MolnárLászlót javasolta, amivel a közgyûlésegyetértett. Jelezte, hogy az elõzetesentervezett és a meghívóban is szereplõ na-pirendi pontokhoz képest újabb javaslatnem érkezett, majd szavazásra tette föl akérdést, így a jelenlévõk elfogadták azeredeti napirendi pontokat.

Dr. Sárvári János elõterjesztette aMEGOSZ alapszabálya módosításánaktervezetét, amelyet írásban valamennyirésztvevõ megkapott. Dr. Sárvári Jánosismertette az alapszabály módosításátszükségessé tevõ részeket, kitért azokindoklására, majd kérte a közgyûlést amódosított alapszabály elfogadására.Támba Miklós levezetõ elnök szavazás-ra tette fel a kérdést. A közgyûlés ellen-szavazat nélkül elfogadta a MEGOSZ újalapszabályát (1/2006).

A levezetõ elnök felkérésére Luzsi Jó-zsef megtartotta elnöki beszámolóját azelmúlt évrõl. A beszámoló során bemutat-ta a közgyûlésnek a MEGOSZ új munka-társát, Pallagi Ferencet. Ezt követõen ahozzászólásokra került sor: Dobrosi Ká-roly elmondta hogyan kapcsolódott be aMEGOSZ-ba, és milyen szolgáltatásokatvett igénybe azóta. Dicsérte az elnökségmunkáját, és javasolta, hogy a kis erdõtu-lajdonosokat a falugazdászok bevonásá-val próbáljuk megkeresni. Dr. Erdõs Lász-ló a természetvédelem és az erdészet vi-

szonyával kapcsolatban kérte, hogy aMEGOSZ erõteljesebben képviselje amagán-erdõtulajdonosok érdekeit. En-nek kapcsán került ismertetésre aMEGOSZ és még négy szakmai érdek-képviseleti szerv által a KvVM beolvasztá-sával kapcsolatos felhívás, amelynek szö-vegével kapcsolatban a közgyûlés kife-jezte egyetértését és támogatását. Dr.Erdõs László szót emelt a mezõgazdaságiterületek kötelezõ pihentetésével és azakácnak mint a fakereskedelem szem-pontjából rendkívül fontos fának a védel-mével kapcsolatban is. Péterné Benke Jo-lánnak szálalásokra vonatkozó felvetésé-vel kapcsolatban ismertetésre került aFAGOSZ-MEGOSZ-OEE vegyes bizott-ságnak a tulajdonosi erdei haszonvéte-lekkel kapcsolatos állásfoglalása. PéternéBenke Jolán kitért még a rendkívül jelen-tõs vadkárokra Somogy megyében, a sze-lídgesztenye Endothia-fertõzéssel kap-csolatos információk összegyûjtésére, ésaz egyes erdõbirtokossági társaságok át-alakításának lehetõségére is. Támba Mik-lós válaszában elmondta, hogy a jegy-zõnek kötelessége a vadkárok esetében akárfelmérés és a szakértõ kijelölése. Bé-res István felvetése a 2006. évi erdõápo-lási költségek kifizetésére és a falopások-ra vonatkozott. Ez utóbbival kapcsolat-ban Dr. Sárvári János tájékoztatta a jelen-lévõket az elõbb említett vegyes bizottságtörvénymódosító javaslatáról. Szintén Bé-res Istvánnak az osztatlan közös erdõtu-lajdon szétméretésére vonatkozó kérdé-sére Támba Miklós elmondta, hogy apasszív és a közös munkát akadályozó tu-lajdonos társakat be lehet perelni nem-csak azért, ha engedély nélkül mûködte-tik tulajdonukat, de akkor is, ha nem mû-ködtetik azt. Ezt követõen a közgyûlés azelhangzott elnöki beszámolót egyhangú-lag elfogadta (2/2006).

Bodor Dezsõ Károly a felügyelõ-bi-zottság elnöke ismertette a bizottság áp-

MM AA GG ÁÁ NN EE RR DD ÔÔ BB EE NN

MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND MANAGEMENTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91. Tel.: 391-4290, fax: 391-4299

e-mail: [email protected]

MEGOSZ rendezvények május 15-én


rilis 20-i ellenõrzésének eredményét, va-lamint az errõl készült jegyzõkönyvet.Elmondta, hogy a MEGOSZ gazdálkodá-sával kapcsolatban kifogás nem merültfel, a bizonylatokat és azok adminisztrá-cióját rendben találták, és kérte beszá-molójuk elfogadását. A közgyûlés egytartózkodás mellett elfogadta a felügyelõbizottság beszámolóját (3/2006).

Luzsi József ismertette a MEGOSZ2005. évi mérlegét. Kitért a legfonto-sabb sarokszámokra és elemezte azo-kat. Támba Miklós szavazásra tette fel akérdést, és a közgyûlés egyhangúlag el-fogadta a szövetség 2005. évi mérleg-beszámolóját (4/2006).

Dr. Sárvári János ismertette aMEGOSZ 2006. évi részletes költségve-tését. Külön taglalta az egyes bevételi éskiadási tételeket, indokolta azok szük-ségességét, illetve megalapozottságát.Ezt követõen a közgyûlés egyhangúanelfogadta a MEGOSZ 2006. évi elõter-jesztett költségvetését (5/2006).

Az „Egyebek” napirendi pont kereté-ben Támba Miklós tájékoztatta a köz-gyûlés résztvevõit a MEGOSZ idei nagy-rendezvényének elõkészítésérõl. Az in-formációáramlás elõsegítésével kapcso-latban felhívta a figyelmet arra, hogy akorrekt és gyors tájékoztatás érdekébenmindenki próbáljon mihamarabb e-mail címet nyitni.

Dr. Sárvári János elmondta, hogymegfelelõ érdeklõdés esetén 2006. au-gusztusában 3-5 napos önköltséges ta-nulmányutat tervezünk Csehországba,az ottani magánerdõk és jogi szabályo-zás megismerésére. Kérte, hogy két hé-ten belül az érdeklõdõk jelentkezzeneka MEGOSZ titkárságán.

Szabó Sándor tájékoztatta a megje-lenteket Dr. Tanka erdõtulajdonokrólmegjelent igen érdekes könyvérõl, ésfelajánlotta a lehetõséget a szerzõvelvaló kapcsolatfelvételre, amelyet a tit-kárság örömmel fogadott.

Luzsi József zárszavában még egyszeraláhúzta, hogy az elmúlt évben aMEGOSZ mind gazdaságilag, mind az ér-dekképviseleti szakmai munka szempont-jából megerõsödött. Köszönetét fejezte kiaz ehhez nyújtott segítségért a tagságnak,az elnökségnek, és a szövetség alkalma-zottjainak. Támba Miklós levezetõ elnökezt követõen a közgyûlést bezárta.

Budapest, 2006. május 15.Támba Miklóslevezetõ elnök

Dr. Sárvári Jánosjegyzõkönyvvezetõ

Molnár Lászlójegyzõkönyv-hitelesítõ

Ezzel a címmel szervezett szemináriu-mot Szlovákiában, Sielnica-ban azMCPFE (Ministerial Conference on Pro-tection of Forests in Europe – Miniszte-ri Konferencia az Európai Erdõk Védel-me Érdekében). A szervezet jelenlegi,varsói irodája mellett az EFI (EuropeanForest Institute – Európai Környezetvé-delmi Ügynökség), az USSE (Union ofForesters of Southern Europe – Dél-Eu-rópai Erdészek Uniója) és a CEPF tag-szervezeteinek képviselõi voltak jelen,így a MEGOSZ is. Az esemény pártfogó-ja a Szlovák Mezõgazdasági Minisztéri-um volt, és a helyszínt a Nemzeti Erdé-szeti Központjuk biztosította.

A szemináriumnak nagy jelentõségettulajdonítottak az európai, erdészeti po-litika eseményei között, azonban ha-zánk számára igazán most jött el az idõ,hogy a vidékfejlesztési programok újgenerációja elõtt jobban megvizsgáljuka régebbi tagállamok ilyen irányú gya-korlatát.

A MEGOSZ küldöttsége három fõvolt, jelezvén Szövetségünk komolyérdeklõdését: Luzsi József elnök, Sárvá-ri János fõtitkár és Pallagi Ferenc mun-katárs. A helyszínbõl adódóan a szlo-vák erdõtulajdonos kollégákkal egy kü-lön találkozót egyeztetve került sor azútra. A szemináriumot alapvetõen há-rom szervezet és a képviseletükbenmegvalósítani kívánt európai szintûprogram uralta: a szakpolitika részérõl aMCEPF, a kutatás részérõl az EFI, a ma-gán tulajdonosok részérõl az USSE. Aprogram szerkezetében az elõadásokonkívül volt egy lényeges elem, ez pedig amunkacsoportokban történõ javasla ki-

dolgozás a szeminárium kijelölt céljai-nak megfelelõen.

A szemináriumnak hivatalosan két cél-ja volt. Elsõként, a téma stratégiai kérdé-seinek áttekintése és megvitatása, a be-fektetések és az együttmûködések nép-szerûsítésének tapasztalatai alapján. Kon-zultáció a további lehetõségekrõl, melyekcélja kellett legyen az erdõgazdálkodásiszektor versenyképességének és eredmé-nyességének hangsúlyozása, a vidékfej-lesztés integrált részeként.

Másodikként, friss ismeretek és tu-dományos eredmények nyújtása a be-fektetéseket és fejlesztéseket fokozóprogramokról, melyek a MCEPF és azEU lisszaboni stratégiájának támogatá-sával a fenntartható vidékfejlesztés ter-veiben szerepelnek.

A felvezetõ elõadások során elhang-zott, hogy a versenyképes, európaierdõgazdálkodás és faipar fenntartásá-

Befektetések és fejlesztésekfokozása a vidékfejlesztéstámogatásában

Pallagi Ferenc munkatárs


hoz szükséges nagy volumenû befekte-tésekhez az Európai Unió költségveté-sének kutatásra szánt részét és a Világ-bank fejlesztésre kihelyezett forrásaithasználják majd fel. A nemzeti költségve-tések részesedése és a szektor-fejlesztésiprogramokból származtatható profitja,részvétele a tagországoktól függ, de fon-tos az egységes, európai szintû fellépés.

A Faipari Technológiai Platformon(Forest Technology Platform, FTP) ke-resztül mutatták be a szektor 2030-igmegalkotott fejlesztési stratégiájánakmûködését és feladatait. Szövetségünkmár kapcsolatba került ezzel szervezet-tel, mivel áprilisban meghívást kapott amagyar Faipari Technológiai Platformalapító egyeztetésére. A MEGOSZ tá-mogatta az elgondolást, ugyanakkor vi-lágossá vált, hogy a hasonló hazai cé-lokhoz rendelt erõforrások szûkös volta

miatt meg kell találnunk azokat az uta-kat, amivel ezt a legjobban kiaknázhat-juk az elkövetkezõ 24 évben.

A régiók közötti, határon átívelõegyüttmûködés egy igen tetszetõs példá-ját mutatta be az USSE szervezete. A„Compostela-Forets” és az „Eurosylva-sur” együttmûködésben francia, spanyol,portugál közös határokkal kapcsolódórégiók vesznek részt. Létrehozásuk „egy-szerûen” 2-3 közös érdekeltségû szerve-zet és 2-4 hivatalos támogató összefogá-sával valósult meg, mely 7–10 régiót fogössze. A gazdasági szereplõk és a kutatáspiacorientált, együttmûködésének meg-valósítása 3-4 évet vett igénybe.

Hozzá kell tenni, számos olyan szak-mai probléma hangzott el, melyek a ha-zai gyakorlatban több évtizede mármegoldottak. Mindkét projekt esetébenkonkrét piacgazdasági célok elhatárolá-

sával és megvalósulásuknak alárendeltnagymértékû fejlesztési befektetésekeredményeként valósult meg az adottterületek vidékfejlesztése, mint célkitû-zés, nem csupán papíron létezõ elgon-dolások gyakori, hangos ismételgetésekövetkeztében.

A programok költségvetése egyen-ként 3 millió€ körül mozgott, melynekkonkrét forrására vonatkozólag nemkaptunk értékelhetõ választ arra sem,hogy számokkal kifejezve mekkora ésmilyen eredményt hozott. Ebbõl látha-tó, hogy Európa két felében mennyireeltérõek a problémák és megközelíté-sük sokszor ellentétes, mi több, félreér-tésekkel terhelt, még azonos érdekcso-porton belül is.

Link: http://www.efi.fi/events/extra/2006/mcpfe-investment/Programme.html

Pallagi Ferenc

A jellemzõ brüsszeli idõjárás kíséretébenkezdõdött az Európai Magán Erdõtulaj-donosok Szövetségének (CEPF) éves,elsõ közgyûlése. A következõt szintén ittrendezik majd, novemberben. A mosta-ni közgyûlés fontos eseménye volt aSzövetség új elnökének megválasztása.Esa Härmälä elnök lemondásával helyet-tesét, a CEPF-ben 1995 óta testületi ta-got, az osztrák Stefan Schenkert válasz-tották. A kelet-európai régióból, aMEGOSZ képviseletén túl csak a csehor-szági magán erdõgazdálkodók küldtékel két tagjukat.

Az elsõ igazán a MEGOSZ-t érintõnapirendi pont, a CEPF tagszervezeteiáltal fizetett tagdíjak összegének meg-határozása volt. A Szövetségben képvi-selettel rendelkezõ új tagállamok Cseh-ország, Észtország, Magyarország, Lett-ország, Litvánia, Szlovákia ez évre elõírttagdíját, szemben a régi tagországokéves emelésén túl, jelentõs mértékbenés egységesen növelték. A MEGOSZ ré-szére ezt az összeget 2006-ra, a 2005.évi összeg duplájában, 2007-re a há-romszorosában kívánta az elnöki testü-let meghatározni. Ez, a MEGOSZ évesköltségvetését figyelembe véve komolytöbbletkiadást jelentene, ugyanakkoraz európai szövetség fórumai igen fon-tos színterei a hazai magánerdõ-gazdál-kodás pozíciója erõsítésének. A tagságijoggal járó kötelezettség tehát hasznosde meghatározásakor egy teljesíthetõ,mindkét fél számára elfogadhatóösszegben kívánunk megállapodni.

A térségünket érintõ hír, hogy Szlo-véniában május 5-én megalakult a ma-gán erdõgazdálkodók helyi szövetsége.Bulgáriát kizárták az európai szövetség-bõl, köszönhetõen hat év tagdíjhátralé-kának és Románia éppen a döntés más-napján kapott megfigyelõi státuszt, amiitt megerõsítést nyert.

A CEPF magyarországi képviseleté-nek tevékenységérõl a fõtitkár, NatalieHufnagel tartott rövid beszámolót. Dr.Lengyel Attilának a CEPF Közép-KeletEurópai tanácsadójának a feladata,hogy a magán erdõgazdálkodással kap-csolatos témakörökben szakpolitikaikonzultációt folytasson és segítségetnyújtson, amit a MEGOSZ kezde-ményezõen továbbra is igénybe vesz.Ennek megfelelõen Budapest, mint aCEPF régió kapuja, jelentõs súllyal bír.Ez fontos a kapcsolatépítés, az informá-

ció-csere és a határon átívelõ együttmû-ködések megvalósításának szempontjá-ból, melynek súlypontja az EU bõvítésielgondolásaiból adódóan, tõlünk délfelé fog tolódni. Románia, Horvátor-szág, Szerbia, Szlovénia, Macedóniajönnek elsõsorban számításba. Meg kellemlítenem, hogy az önszervezõdésnagyszerûségén túl komoly piaci érde-kek és lehetõségek nyílnak meg ezenaz úton. A kérdés az, hogy a hazai gaz-dálkodók, ki akarnak maradni ebbõlvagy sem?

Esa Härmälä elnök úr leköszönõ be-szédében egyértelmûvé tette, hogy Euró-pa többsége számára az erdõgazdál-kodás és termékeinek értékesítése sza-badpiaci tevékenység. Kevés a támogatójellegû kormányzati és törvényi szabályo-zás, szemben az agrár-mezõgazdasági te-vékenységekével ezért ezekre, hosszútávon nem számíthatnak a gazdálkodók.A CEPF legnagyobb problémája pedignem más, mint a tagságban elõforduló el-vi ellentétek.

A jövõ legfontosabb céljának ezértegy közös tulajdonosi üzenet megfogal-mazását és terjesztését, a szövetség tag-jainak valódi együttmûködõ erõvé ala-kítását tartja. Az egyszerû és kedvesfõtitkári búcsúztató után az elnökségkorábbi javaslatára a közgyûlés ellen-szavazat nélkül Stefan Schenker uratválasztotta a CEPF új elnökének.

Az új elnök vezetésével a következõnapirendre tértünk, mely a Szövetségelkövetkezõ két évre szóló programjá-

Beszámoló a CEPF közgyûlésérôl

A régi és az új elnök


nak pontosításáról szólt. Itt sok egy-másba kapcsolódó javaslat hangzott el,ezekbõl a következõket emelném ki:

A bioenergia-termeléshez kapcsoló-dó célok megvalósíthatóságának felté-tele a hálózatban végzett, pontos és te-matikus adatgyûjtés, hogy sikerrel le-hessen kezdeményezni önálló, nagyprojekteket;

A Natura2000 területek 2007-es át-alakításának lehetõségét sokan, eltérõ-en értékelik. Brüsszelben egyes csopor-tok emelni akarják az intézkedés alávont területek nagyságát, de sok helyenmég a szabályszerû végrehajtás semkivitelezhetõ. Sokan támogatták ameglévõ területi lehatárolások felül-vizsgálatát és az érdekeltek közvetlenbevonását a nemzeti szintû egyezteté-sekbe;

A CO2-emisszió és az erdõk szerepétkutató, CEPF által készítetett szakértõimunka, hamarosan elkészül, ez késõbba lobbitevékenységünk objektív meg-alapozását is segítheti majd;

A multifunkcionális, nem fa termé-kek, a kapcsolódó szolgáltatások, a kö-zösségi tevékenységek szabályozása amagántulajdon területén és a szociálisközszolgáltatási igények megtérítésé-nek jövedelemforrásként történõ bizto-sítása fontos célként jelentkezett;

Az EU-direktívákra biztosított pénz-ügyi háttér figyelemmel kísérése to-vábbra is jelentõs szereppel bír. Sok ter-vezethez nem rendeltek elegendõpénzt, így pl. a Natura2000 és a vízügyidirektíva is jelentõs forráshiánnyalküzdhet;

Régiónk országaiban ötvözni kell atermelõi tevékenységet a gazdaságpoli-tikai önmeghatározással, ez teremthetimeg a befolyással bíró helyi szövetsé-gek erejét;

A vidékfejlesztési pályázatokkal kap-csolatban fontosnak tartották a SzociálisKohéziós Alap nyújtotta támogatások fel-használásának kistérségi szerepét. Szóvolt a 2007-es évben a tagállamokrészérõl önkéntesen végrehajtható pénz-ügyi modulációról is, ami azt jelenti,hogy az EMVA I. pillérbe kapott támoga-tás összegének maximum 20%-át átcso-portosíthatják annak II. pillérébe;

A Natura 2000 területek felülvizsgá-latának 2007-es lehetõségérõl kiderült,hogy a Bizottság nem támogatja az ed-dig kijelölt területek felülvizsgálatánakkezdeményezését. A CEPF saját jogá-szok bevonásával vizsgálja a felülvizs-gálat kikényszerítésének lehetõségeit,illetve a közép-kelet-európai országok-ból a témában érdekelt szakértõk csat-

lakozását várják a nyári szünet utánimunkákhoz. A MEGOSZ részérõl a csehkollégákkal együttmûködve feltétlenüldelegálunk saját szakértõt. Magyaror-szágon a WWF tart szakértõi szeminári-umot a Natura2000 területek finanszíro-zásának megoldásairól június 15-16-án,melynek munkaanyaga az Európai Bi-zottsághoz fog eljutni.

A CEPF meghívására, Hilkka Summaasszony tartott elõadást a Mezõgazdasá-gi Igazgatóságtól (DG Agriculture). Eze-ket az információkat a jövõre nézvemindenképp érdemes szem elõtt tarta-nunk. Kiemelten az alábbiak érdemel-tek figyelmet:

Az EU 2009-11-es költségvetésénekfelülvizsgálata (valószínû átalakítása)jelentõs változásokat hozhat a támoga-tások és a jogcímek terén.

A vidékfejlesztésbõl az erdõgazdál-kodás faanyag-termelésére vonatkozó tá-mogatás háttérbe fog szorulni, de számí-tásba kell venni a képzési és szervezet-alakítási támogatásokat.

Megerõsítette, hogy a MezõgazdaságiIgazgatóság számára a vártnál kevesebbforrás jutott, és a szervezeti átalakítás ishátrányosan érintette az erdészeti ága-zat eddigi kapcsolódási pontjait.

EU- és nemzeti szinten is egyarántfontos a törvényhozási tervezés folya-mán a korai beavatkozás és részvétel.

A terület alapú támogatásokba(SAPS) beleértendõek az energia-célúfásítások és ültetvények. A tagállamok-nak viszont megfelelõ adatokkal kell bi-

zonyítani, hogy mi és mennyi területvehetõ számításba, használatba fenn-tartható módon!

Itt hangsúlyozandó a magángazdál-kodók lehetõsége az egyes agrár-lo-gisztikai rendszerek hiteles, megbízha-tó üzemeltetésében.

A PEFC tanúsítványi rendszert nempiacra lépési jogosítványnak vagy kor-látozásnak kell tekinteni (mint azt teszinéhány kormány), hanem kommuniká-ciós eszköznek a fenntartható fejlõdéspolitikájához (is) és a magán erdõ-gazdálkodók tevékenységének elismer-tetésére.

Zárásként finn kollégánk felhívta afigyelmet, hogy a Helsinkiben tervezett5. Nemzetközi Erdõtulajdonos Konfe-renciára mindenkit szeretettel várnak.

A közgyûlést megelõzõ este ünne-pelte a németországi Mecklenburg-Vor-pommern tartomány az 1706-ban kihir-detett elsõ erdészeti, és vadászati törvé-nyének megalkotását. A CEPF-el közösszervezésben, a Régiók Bizottsága(Committee of the Regions) épületébenkerült sor a „Emlékezzünk a múltra ésünnepeljük a jövõt” jelmondattal meg-hirdetett erdõpolitikai fórumra és foga-dásra. A házigazda Dr. Heinz Kinder-mann az Európai Parlament képviselõjevolt, akinek jelentõs szerepe van azUnió Erdészeti Cselekvési programjá-ban kialakításában és 2006 nyaráigtörténõ véglegesítésében.

Link: http://www.cepf-eu.orgPallagi Ferenc

A nettó erdõvesztés ütemét tekintveAfrika Dél-Amerika után a második, azerdõtüzek gyakoriságát illetõen pedigaz elsõ a világon. Mindez az AfrikaiErdõ- és Vadgazdálkodási Bizottságtanácskozásán hangzott el a mozambikiMaputóban.

FAO adatok szerint a 2000 és 2005közötti idõszakban Afrika éves viszony-latban 4 millió hektár nettóerdõveszteséget könyvelhetett el.Ennek fõ oka az erdõk termõföldekkéalakítása volt. Az erdõtüzek is nagypusztítást végeznek, ami fõleg annak ahagyományos gyakorlatnak az ered-ménye, hogy égetéssel számolják fel azerdõket a mezõgazdálkodásra és legel-tetésre szánt területeken. Különösengyakoriak a tüzek Angola északi részén,a Kongói Demokratikus Köztársaság

déli vidékein, Dél-Szudánban és aKözép-Afrikai Köztársaságban. A FAOmegállapításai szerint Afrika – gondjaiellenére – tett lépéseket a folyamatmegállítására. Az elmúlt 15 évben azafrikai országok több mint fele újerdészeti politikát és törvényeket alko-tott, és a kétharmaduk aktív nemzetierdõgazdálkodási terveket, progra-mokat valósít meg. Az afrikaiak számosmódon függnek az erdõktõl, és az erdõ-vagyon, az erdõ erõforrásai mind a lét-fenntartásban, mind a szegénység eny-hítésében fontos szerepet játszanak.

(www.greenfo.hu)

Erdôpusztulás Afrikában

Hirdessen az

Erdészeti Lapokban!


Erdész genetikus azidei Wallenberg-díjasAz erdészeti és faipari tudomány „Nobel-díját”, a Marcus Wal-lenberg-díjat idén Antoine Kremer francia kutatónak ítélte atekintélyes tudósokból álló jelölõ-testület.

A díjat Marcus Wallenberg svéd üzletember, a Stora Koppar-bergs AB vállalatcsoport egykori igazgató-elnöke – és egyéb-ként a budapesti mártír, Raoul Wallenberg közeli rokona – 1981-ben, az erdészet és faipar területén elért kiemelkedõ és eredetikutatási eredmény elismerésére alapította. A díjat a Nobel-díjhozhasonló ünnepélyes külsõségek mellett a svéd király adja át. Adíjazottak között közel azonos arányban találunk iparifejlesztõket és alaptudományokkal foglalkozó kutatókat.

Antoine Kremer egész Európára kiterjedõ genetikai kutatá-sai során rekonstruálta a tölgyek jégkorszak utáni visszaván-dorlásának útvonalait. A munkában számos intézmény résztvett (magyar részrõl dr. Bordács Sándor, OMMI). A visszaván-dorlás „genetikai lábnyomait” és az így kialakult földrajzi min-tázatot anyai úton öröklõdõ DNS-markerek segítségével sike-rült követni. Az elmúlt években hasonló módszereket alkal-maztak az emberi faj elterjedésének vizsgálatára is.

A kidolgozott eljárás régóta várt lehetõséget nyit meg atölgy faállományok, szaporítóanyag-tételek õshonosság- éseredetiségvizsgálatához. Sõt, alkalmazható a faanyag és fater-mékek eredetének megállapítására is. (Nem különösebbenmeglepõ módon, a híres francia barique hordók eredetiség-vizsgálatára már be is vezették…).

A felfedezés igazi jelentõsége azonban talán abban kere-sendõ, hogy a nagyon szemléletes eredmények ráirányítottáka figyelmet az erdei fák rejtett, különleges világára. Az alkal-mazott módszer modellként szolgálhat hasonló vizsgálatokvégrehajtására más fajok esetében is.

A jelenleg kétmillió svéd koronás (több mint 200 ezereurós) díjat Károly XVI. Gusztáv svéd király ez év szeptember28-án, Stockholmban fogja átnyújtani a díjazottaknak.

Mátyás CsabaUtóiratKét évvel ezelõtt e sorok írója az Erdõmérnöki Kar Taná-

csának elõterjesztette Antoine Kremer egyetemi díszdoktoricímmel való kitüntetését, az erdészeti tudományok területénelért kiemelkedõ eredményeiért. A Kar nem ítélte támogatan-dónak a javaslatot. Kár. Az idei Wallenberg-díjat a soproniErdõmérnöki Kar díszdoktora kaphatta volna…

Vöröstölgy telepítéseThüringiábanNémetországban 1735-ben próbálkoztak elõször vöröstölgyültetésével. A kezdeti buzgalom hamar lelohadt, sok volt a siker-telenség, és jeles erdészek – Hartig, Cotta és Pfeil – szorgalmaztáka próbálkozások leállítását. A XIX. sz.-ban újrakezdték a kísér-leteket, 600 helynél több parcellát ültettek be a fafajjal. Az ered-mény: felhagyott bányaterületeken, hányókon sikert értek el vele.Ezért Schwappach és Mitscherlich is ajánlották elterjesztését.

(Forrás: Forst und Holz, 2004, 5. sz.)Ref.: Dr. Szodfridt István


Verõfényes májusi nap sétálni a rhodo-dendronok között a Jeli arborétumbanszívet-lelket tisztító élmény. A szombathe-lyi Erdészeti Zrt. Gróf Ambrózy-MigazziIstván emlékházának avatására invitálta ameghívottakat. Stílszerûen a parkban fel-állított Ambrózy-szobornál a virágtengerközepén köszöntötte a megjelenteketKronekken József vezérigaztató.

„Tíz év munkájával, öt hektárnyi te-lepített gyûjteménnyel büszkélkedhe-tett. Azonban alig indult útjára élete fõmûve, amikor 64 évesen – megvalósu-latlan terveit hátrahagyva – 1933-ban el-ragadta a halál. Nyugvóhelyéül Jeli-hálást választotta, az arborétum mellettiérintetlen természetet, ahol sírkövénma is olvasható jelmondata: „Sempervireo” – Örökké zöldellek.

Hogy a mediterrán virágos Nizza,vagy a gyermekkori családi birtok kör-nyezete váltotta ki Amrózy-Migazzi Ist-ván botanika iránti lelkesedését, azt csakfeltételezhetjük. Azt azonban biztosan

tudhatjuk, korának legnagyobb kertépí-tõje volt. „A virágos gróf.” Amikor Malo-nyán, felesége birtokán megkezdtekísérletezõ munkáját az örökzöldekkeltalán elsõsorban maga és családja örö-mére díszítette a 70 hektáros parkot.

De mûvész lett, aki alkotott, csodátteremtett. Azt vallotta: „A kertek az em-berek, s nem a kertészek számára van-nak! A kertek manapság a tömegekkultúrszükségletévé váltak, életszük-ségletté lettek az egyén, mint a társada-lom számára.” Arra törekedett, hogykertje minden évszakban szép legyen.

Ma a több mint 100 hektáros terüle-ten tavak, menedékházak, padok,jelzõtáblák találhatók, és sétautakonjárható be a folyamatosan gazdagodottnövényanyag. Aztán fokozatosanbõvültek a kiszolgáló létesítmények is,melynek jelenleg utolsó épülete a mafelavatandó emlékház.”

Pilnay Ildikó magyar népdalokaténekelt, fokozva a látvány keltette emó-ciót.

A felvezetõ után átsétáltunk az em-lékházhoz, melynek alapkõletételét atavalyi Vándorgyûlésen láthattuk.

Azóta felépült a Ház. Az avatási cere-móniát Hámori Péter szavalata nyitottameg, majd Stankowsky Endre csellójá-téka bûvölte el a megjelenteket.

Horváth Ágota szavalt gyönyörûen,melyet követõen Klemencsics Andrásfõosztályvezetõ mondotta el avatóbe-szédét, melybõl idézünk:

„Az Ambrózy Emlékház gondolatalegutóbb az arborétumhoz készített er-dészeti fejlesztés kapcsán fogalmazó-dott meg 2001-ben.

A helyi szakemberek a tervezõvelegyütt az arborétum turisztikai vonzere-jét növelõ és szakmai rendezvények le-bonyolítására is alkalmas épületet ál-

modtak meg, amely bemutatjaAmbrózy-Migazzi István életútját, alkal-mas az arborétumhoz kapcsolódó szak-mai rendezvények fogadására, helyetad az arborétumhoz kapcsolódó oktatá-si-kutatási feladatoknak, lehetõségetbiztosít a diákoknak, hogy közelebbrõlés behatóbban megismerhessék a ter-mészetet.

Az emlékház az arborétum szezoná-lis, május-június hónapokra koncentrá-lódó látogatottságát, kiterjesztését iselõsegítheti az év egészére.

A Jeli Arborétumban az elmúlt évek-ben a Szombathelyi Erdészeti Rt. komolyanyagi ráfordításával, az Állami Erdésze-ti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságá-nak segítségével és a Földmûvelésügyiés Vidékfejlesztési Minisztérium támoga-tásával jelentõs infrastrukturális fejlesz-tés valósult meg. A fejlesztési programkeretében az arborétum területénpihenõházak, kerti bútorok, az arboré-tum területén kívül vendéglátó erdei pa-vilon, szociális épület, parkolók épültek.

Jeli napok – emlékház avatással


Megvalósult a terület vízzel és elektro-mos energiával történõ ellátása is.

A mai napon az arborétumhoz méltóinfrastruktúra-fejlesztés befejezésekéntavathatjuk fel a Jeli Arborétum megala-pítójának emléket állító Ambrózy Em-lékházat.

Bízom abban, hogy az épület mindfunkcióját, mind megjelenését tekintveméltó emléket fog állítani Jeli zseniálisalapítójának, Ambrózy-Migazzi István-nak, továbbá ékes példája lehet azerdõgazdálkodási tevékenység sokszí-nûségének, rávilágít annak közjóléti éskulturális szerepére, és segítheti a meg-értését Széchenyi István híres jelmon-datának: „Csak a múltnak a megbecsü-lésére épülhet fel a jelen”.”

Bárics Lajos kanonok megáldotta azépületet, ami elõtt rövid beszédet tar-tott.

„Jeli áldásUrunk, Te vagy forrása minden örö-

münknek, melyet alkotásod, a teremtettvilág annyi szépsége nyújt nekünk. Atermészet nyugalma felüdíti lelkünket,elûz bánatot, gondot szívünkbõl. Min-dent értünk teremtettél. Adományidatmeg kell becsülnünk, hálát kell adnunkazokért… Át kell éreznünk, hogy a te-

remtett világnak részei vagyunk… Ott-hon érezzük magunkat itt a földön is,különösen ott, ahol annyi szépség vanegyütt, mint e helyen, melyeket ember-társaink gondoskodása, hozzáértõmunkája létesített, óvott, gondozott, óvés gondoz sok-sok szépre, jóra-érzé-keny emberek javára, hogy nyugalmat,békét leljen e környezetben, és gazda-godjék, nemesedjék általa. – Itt szelí-debbé, alázatosabbá, türelmesebbé vá-lik az ember.

Urunk, Te szeretted a természet szép-ségeit… Azt mondtad: „Salamon királyminden dicsõségében sem volt úgy fel-öltözve, mint egy virág.” Azt is mondtad:„A mustármag, mely kisebb minden másmagnál, felnõ, fává terebélyesedik, jön-nek az ég madarai s fészket raknak ágaiközött.” Add, hogy a Te szemeddel lás-suk a természet szépségeit. Köszönjük,hogy az ide telepített sok szépség ezt alátást megadja nekünk.

Enyhülést, felfrissülést ad e hely –Köszönjük Urunk!

A fán ülõ kis cinke így szólt a pinty-hez: „Én nem értem az embereket,szõnek-fonnak terveket, és egymás el-len fenekednek. A pinty azt mondta ne-ki: Talán nincs nekik gondviselõ, Meny-

nyei Atyjuk.” Ezt egy öreg szerzetes hal-lotta ki a madarak énekébõl.

Add Urunk, hogy érezzük gondviselõjóságodat, mint e kis madarak, melyek-bõl itt is sokan vannak. Áldd meg Urunka természetnek e szép gyöngyét, az Ar-borétumot, melyet Te gondoltál ki, s azemberek értõ lélekkel elterveznek, ren-deznek. Õket is áldd meg, és áldd megezt a hajlékot, amelyet a Tõled kapottképességgel az ember gondolt ki, ho-zott létre, hogy akik ide belépnek, sokörömben legyen részük. Ámen.”

Kronekker József és Klemencsics And-rás leleplezték Ambrózy emléktábláját,melyet dr. Sipos Endre, dr. Pethõ József,Nagy Imre, az ÁESZ szombathelyi igazga-tóság vezetõje és Bakó Csaba erdõgaz-dasági igazgató, a helyi erdészet nevébenOrbán Lajos igazgató és Galambos Istvánmûszaki vezetõ koszorúztak meg.

A hivatalos ünnepség után Szép Tiborkereskedelmi igazgató, mûsorvezetõ azemlékház megtekintésére invitálta amegjelenteket.

A tudósító örömmel gratulál azalkotóknak, hogy ismét egy erdészhír-név-növelõ létesítménnyel gazdagítot-ták az országot.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Az Erdõmûvelési Szakosztály április 11-éntartotta vezetõségválasztó ülését.

Bús Mária leköszönõ szakosztályel-nök foglalta össze az elmúlt négy éveseményeit, szakmai munkánk eredmé-nyeit.

A 110 tagot számláló szakosztály min-den évben 2-3 alkalommal tart általánosérdeklõdésre számottartó terepi progra-mot, mely a szakmai ismeretterjesztésentúl a baráti kapcsolatok ápolására, kialakí-tására is alkalmas.

Szerény költségvetésünkbõl hozzájárul-tunk az Év fája kiadványok nyomdai költ-ségeihez. A jó példa ”ragadós” – azótaugyanis több erdõgazdaság is vállalta egy-egy fafaj kiadásának támogatását. Így sike-rülhet lefaragni az elmaradást.

A szavazás szünetében elõadást hall-gattunk még a „Természetes felújítás a ge-netika szemszögébõl” címmel, Bach Ist-ván OMMI-munkatárstól.

A jelenlévõk választása alapján az újszakosztályelnök Urbán Pál lett, aki azEgererdõ Zrt. termelési osztályvezetõje. Atitkár ismét Reményfy Rita, a MátrafürediErdészet mûszaki vezetõje.

Az új vezetõség és mindannyiunk nevé-ben köszönjük Bús Mária szakosztályelnökimunkáját, azt, hogy az Erdõmûvelési Szak-osztály jól mûködõ, új utakat keresõ szak-mai mûhely maradt, „AHOL JÓ LENNI”!

Rostáné Reményfy Rita

Bemutatkozik az ErdõmûvelésiSzakosztály új vezetõsége

A leköszönõ Bús Mária munkáját alegmesszebbmenõkig elismerve, célultûzzük ki annak méltó folytatását.

Programjainkra várjuk a téma irántérdeklõdõket. Nyitni szeretnénk az országazon részein dolgozó Kollégák felé is,akik eddig a szakosztály iránt kevésbéérdeklõdtek. Szívesen látunk jelenleg

nem szakosztálytagokat, és számítunk újtagokra is. A sikeres, nagy érdeklõdésreszámot tartó programokhoz nélkülözhetet-len a Kollégák téma- és programajánlata.Nem csak a szakma szûk területére korlátoz-va a figyelmet, felvállaljuk az ültetvényszerûerdõgazdálkodástól a „természetközeli” szá-laló üzemmódig terjedõen szakmai progra-mok szervezését.

A gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebbinformációcsere végett szeretnénk áttérniaz elektronikus levelezésre azon Kollé-gákkal, akik rendelkeznek e-mail címmel.

Az OEE jelenleg készülõ honlapján ter-vezzük egy Erdõmûvelési Szakosztály linkmegnyitását, ahol bárki tájékozódhat a Szak-osztály eddigi és tervezett programjairól.

Az erdész szakma – különösen a közér-dekû erdõgazdálkodás – érdekében szeret-nénk hatékonyan közremûködni az OEE ci-vil érdekérvényesítõ tevékenységében.

Rostáné Reményfy Ritatitkár

Urbán Pálelnök


Ki nem álmodott gyermekkorában a„mesebeli mindentudó varázsceruzáról”?Ez az egyszerû kis tárgy, mely az emberiéletbe szerényen beleilleszkedett, kül-földi termékként került hazánkba.

1795-ben Conté Miklós francia mû-szerész találta fel a ceruzagyártás módját.Möller János 1818-as könyvében az író-eszközt „Plajbász”-nak nevezi, és azt írta,hogy porrátört ólom, kénkõ és szén ve-gyületébõl állítják elõ a ceruza „belet”.

Fáber János nürnbergi nagyiparosreceptje már módosult. Grafit és agyagkeverékkel hozta létre a „ceruzabél”anyagát. Majd a méretre vágott belet1500 fokos kemencében hevítették. Azígy edzett ceruzabelet végül két árkoltés enyvezett puhafa csíkokba szorítot-ták. A fa felületét színes lakkal, felirattalés márkajellel látták el.

A ceruza keménységi fokát jelölték,H=kemény, B=puha betûjellel.

A betû melletti számjegy – 1, 2, 3, 4– pedig a grafit négy keménységi foko-zatára utal.

A „tintaceruza”, a kék-piros vagy pi-ros-zöld ceruza a postahivatalok min-dennapos íróeszköze, a Posta Múzeumkülönleges szép darabjai, de aceruzagyûjtõk fõ darabjai is.

Világhírûvé váltak a „Faber”, „Staedtler”(alapítási éve 1662), „Hardtmuth-Koh-I-Noor” ceruzák. Majd az „Elsõ Magyar Író-

szergyár”, betûjele „E*M*T”. A ceruza kel-lékeihez tartozott a hegyezõ, ironhe-gyezõ, azaz az „irongyalú” és egy kúposfémhenger – ironvédõ –, másik neveironhosszabbító, nagyszülõk még ma ishasználják a ceruzahegy védésére. A pa-pírboltok új árukínálata, a töltõceruza1915-tõl jelent meg. A napjainkban oly hí-res Sharp Electronics Corporation számí-tógépgyártó cég hírnevét 1915-ben atöltõ-ceruza gyártásával indította el.

A ceruzához késõbb írógépírás javí-tásához radír, törlõgumi, „radiergumi”,vakarógumi tartozott.

Schuler írószergyáros hirdette ezt anélkülözhetetlen kis írószer terméket. A

„Magyar Ruggyantaárugyár” „MRG” je-lével és védjegydíszével vált ismertté aziskolapadban. De közkedveltté a ceru-za végére szorított fémhengerbe illesz-tett radírral gyártott ceruza vált. Az író-gépírás idõszakában pedig keskeny,körlap alakú radír volt a kedvelt. Ennekközéprészén lyukasztott fémlap volt azsinór részére: hogy el ne guruljon,„pórázra” kötötték. A mai ifjúság az illa-tosított, színezett, egész furcsa formájúradírgumik között válogathat, amely agyûjtõk számára nem kis körültekintéstigényel.

Pedroni Emma Annamûvészettörténész

Ceruza és „plajbász”

Íróvesszô és viasztáblát tartó lánypompei-táblakép

FABER Lothar (1817–1896)ceruzagyáros

Megújuló Szakosztályvezetés

A kis-ázsiai ország feketenyár-elõfor-dulásairól készített felmérések az alábbikövetkeztetésekhez vezettek:

– A feketenyárak leltározását folya-matossá kell tenni, és ezzel növelni ge-netikai bázisuk ismeretét.

– A folyómenti feketenyár-egyedekés -állományok ökológiai megismerésé-re törekedni kell.

– In situ elõfordulásait meg kell is-merni és bekapcsolni õket a megõrzésiprogramba.

– Ex situ génmegõrzésérõl gondos-kodni kell.

– Figyelni kell szaporítóanyagánakellenõrzésére és ezek szabványosítására.

– A feketenyár fájának hasznosításilehetõségeit széles körben ismertetnikell.

– Új feketenyár-klónokat kell létre-hozni a kutatás segítségével. Ezzel nö-velni lehet a hasznosítható nyár faanya-got.

Az ajánlások hazai nyártermeszté-sünk irányítói számára is hasznos gon-dolatokat sugallnak.

(Forrás: Unasylva, 2005/2. Vol. 56.)Ref.: Dr. Szodfridt István


Az erdészet egyik útja a humánökológiafelé vezethet, ezt a – hagyományos ol-vasgatásaim alapján leszûrt – konklúzi-ómat szeretném eljuttatni szakközönsé-günkhöz.

Az erdõgazdálkodásunk átalakulásá-nak új irányelveihez hozzászólva, többhivatkozásra támaszkodom.

Felhívom a figyelmet a Nánási Irénszerkesztésében megjelent – húszszerzõtársával együtt írt – nagy mûre,amelynek címe: Humánökológia. / Me-dicina. Bp. 2005./ Ambiciózus alcíme: Atermészetvédelem, a környezetvédelemés az embervédelem tudományos alap-jai és módszerei.

A mû alcímének elsõ két tétele fogal-milag ismert, kapcsolatuk az erdészettelkönnyebben összefoglalható.

A természetvédelem esetében ez akapcsolat a napi gyakorlatig bezárólagrendezettnek mondható, RakonczayZoltán Természetvédelem /2002/ c.könyvében megfogalmazottak szerint:„Az európai értelemben vett tartamos,természetszerû erdõgazdálkodás és atermészetvédelem érdekei nagyrésztösszehangolhatók. Azt azonban nem le-het remélni, hogy az erdõgazdálkodás ésa természetvédelem valaha is minden te-kintetben, maradéktalanul figyelembeveszi egymás érdekeit. A két szakterületközött kisebb-nagyobb nézeteltérésekremég a legõszintébb együttmûködésikészség kinyilvánítása után is számítanikell.” /151. o./

Még egy – az erdõk súlyát kifejezõ –idézet e mûbõl: „Természeti terület”-ként... hazánkban majdnem valamennyierdõ általános védelem alatt áll.” /157. o./

A környezetvédelemhez való elmé-leti hozzájárulásunkra csak példakéntfelhozható Mátyás Csaba /szerk./: Erdé-szeti ökológia /1996/, vagy SomogyiZoltán /szerk./: Erdõ nélkül? /2001/ c.mûve.

Megállapítható továbbá, hogy az el-mélet legfontosabb fogalmai, pl.: a fenn-tartható fejlõdés, ökológiai szemléletûerdõgazdálkodás, biodiverzitás, biológi-ai változatosság, génmegõrzés, stb. be-épültek az erdészet gyakorlatába is. Hi-szem, hogy az erdészt nem szabad„fász”-nak nevezni – az élõvilágot rom-boló, csak a fát látó, vágó értelmezésben– mint azt Somogyi Z. idézi. /231. o./.

Az erdészet környezetvédelmi prob-lémáinak oka elsõsorban, hogy nemtörténik meg az, amit Somogyi Zoltánpontosan meghatároz: „a használó fizetelven: az fizesse meg az erdõkkel kap-csolatos termékeket és szolgáltatásokat,aki azokat igénybe veszi,... a legszéle-sebb értelemben vett társadalom.”/225.o./.

Nánási Irén könyve alcímében har-madikként szereplõ embervédelem és ahumánökológia fogalmának kivonatosdefiníciója:

„Az embervédelmet... a szakiroda-lom és a köztudat is leszûkíti az egész-ségvédelemre. ...Ugyanilyen fontos amanuális, a mentális és a kapcsolat-teremtõ képességek fejlesztése és az ér-tékrend kialakítása.” /6. o./

„A humánökológia új típusú, ma mégútkeresõ tudomány... a szervezõdésalapja három viszonylagos önállósággalbíró pólus: a természet /a geoszféra-bio-szféra folyamatai/, a kultúra /az ember

által létrehozott közvetítõ rendszerek/ ésaz ember /a bioszociális személyiség/különbözõ szinteken érvényesülõ inter-akciója.” /37. o./

A fenti fejtegetések után úgy érzem,hogy az erdészetnek is az emberrel, atársadalommal kapcsolatos oldalát kellsürgõsen erõsíteni. Az erdõ és az erdé-szeti szakma humán hasznát és értéke-it kell felmutatni, csak ezen keresztülkerülhet ágazatunk a méltó helyére!

Most ugyanis jobbára csak negatívu-mainkkal vagyunk jelen a Humánöko-lógia c. könyvben: pl. mint a tájidegenfajok terjedésével /129. o./, az erdõkpusztulásával, irtásával /182. o./, vagy amûvelt erdõkben a fák csökkenõ faj-gazdagságával /439. o./.

Megerõsíti ezen írás alapgondolatát,amit Mátyás Csaba az Erdészeti lapok2005. 11. számában az erdészeti kutatásjövõjérõl szólva közölt: „A nagyon erõstermészettudományos szemléletet minélgyorsabban ki kell egészítse egy egészsé-ges társadalomtudományi, különösenszociális szempontokat érvényesítõ meg-közelítés.”

Az ágazat pénzügyi gondjainak meg-oldását is elõre viheti az emberközpon-tú erdõgazdálkodás kiteljesítése, hiszenaz EU lehetséges erdõgazdálkodási tá-mogatásai közt felsorolásra került: „ azerdõk ökológiai, vagy társadalmi érté-kének növelésére vonatkozó befekte-tés.” /Vahid Y., EL. 2005. 12. sz./

E támogatási szabályok napjainkbantörténõ kidolgozásakor tehetünk a gya-korlatban is jelentõs lépéseket ezen azúton.

Csuka Imre

Jogsegély szolgálat

Dr. DerzsenyiTibor

Telefon: (30) 908 2812

Erdészet és humánökológia

36 éves erdõ- ésvadgazdálkodási technikustöbb mint 10 éves szakmaigyakorlattal munkát keres.Minden megoldás érdekel.

Telefon: 06 20 993 7908.

Feketenyárak nemesítése és gén-megôrzése Törökországban


A székesfehérvári vándorgyûlés szépajándékának, a Grétsy László válogatta:„A mi nyelvünk” címû könyvnek na-gyon örültem. Kettõ okból is. Nem tud-tam az elõkészületekrõl, így váratlanmeglepetés volt, illetve a hiányos iro-dalmi ismereteimet – különösen a kor-társ írók esetében – kiegészíthettem.Évekig forgattam legnagyobb megelé-gedésemre ezt a számomra páratlan is-mereteket nyújtó szép könyvet.

Az elmúlt nyáron nagybátyám ha-gyatékából kapott, régi „Nimród Va-dászújságokat” olvasgatva rábukkan-tam vagy inkább „rálapoztam” FeketeIstván: Múltunk és nyelvünk címû 1935.augusztus 20-i számában megjelent va-dászati elbeszélésére. Könyvalakban aRózsakunyhó címû válogatásban talál-ható.

„Eredetiben” is olvashattam ezt agazdag történelmi és vadászati ismere-tekre épített, szép magyar anyanyel-vünket dicsérõ irodalmi alkotást. Kíván-csi lettem, hogy „A mi nyelvünk” mitválasztott Fekete István remek írásaiból.

Legnagyobb meglepetésemre nemtaláltam benne semmit. Szó szerint sem-mit, Fekete István ugyanis nem szerepela könyvben, amely 269 írót és költõtidéz. A legjobb esetben a 270. lehetneFekete István...

Nem tudom milyen okból vagytévedésbõl maradhatott ki Fekete Ist-ván, a Kisfaludy Társaság tagja az er-dészcsillag jegyében készült könyvbõl,amelyet az erdészeknek írtak. Azt csakúgy mellesleg teszem hozzá, hogy azerdészek egy része vadász is.

A már megkedvelt könyvem hiányos-ságát gyorsan pótoltam. Az alábbi pótla-pot tettem a 146. és a 147. oldalak közé,arra az esetre, hogy ha valaki belelapoz akönyvembe, ne érje már meglepetés.

„Fekete István (Gölle, 1900. január25–Budapest 1970. június 23.) okleve-les gazda, író, drámaíró, forgatókönyv-író, rendezõ, a természet kiváló ismerõ-je, vadászíró.

Regényei, novellái nagy sikert arat-tak. Színmûvei is népszerûek voltak. Aháború után a hatalom mellõzte. A„Zsellérek” címû regénye indexre ke-rült. Kitartott elvei mellett, ezért az ávo-s megverettetést sem kerülhette el. Félszemére megvakult, egyik veséjét szét-verték, amelyet évekkel késõbb kivet-tek.

Ifjúsági regényírónak kívánták fel-tüntetni, de mûveit egész nemzetének

írta. A magyar föld és az emberi lélekkiváló ismerõje és tisztelõje.

Kéziratainak, leveleinek és filmjei-nek egy része a háború idején megsem-misült.

Állatregényei nemcsak a gyermekek-hez, hanem mindenkihez szólnak. Ifjú-sági regényei kötelezõ olvasmányoklettek.

Kiterjedt levelezést folytatott. Hagya-tékának feldolgozása még tart.

Megható emléket állított a szolgála-tuk közben hõsi halált halt erdész-va-dász személyzetnek. Emlékmûre isgondolt.

A legolvasottabb magyar író, akinek2002-ig 50 könyvét több mint 300 ki-adásban, bizonyítottan 8 750 000 pél-dányban adták ki, magyar nyelven. Aszámok állandóan nõnek, mert évente3-5 kötetét jelentetik meg a hazai ki-adók. Külföldön is ezideig 11 nyelven,13 országban, 39 kiadásban jelentettékmeg könyveit.

Jókai Mórt kivéve nincsen magyaríró, akinek az olvasottsága és népszerû-sége akárcsak meg is közelítené FeketeIstvánét.

Irodalomtörténeti értékelése, illetveátértékelése folyamatban van. Tanul-mányok sora jelent meg az utóbbi évek-ben. Bibliográfiája is hamarosan elké-szül.”

Múltunk és nyelvünkrészlet

* * * ...A magyar vadász nyelvi öntudata fel-ébredt a nemzeti öntudattal együtt, settõl kezdve beszélhetünk tulajdonkép-pen a még nem egységes, de egysége-sedõ, tisztuló magyar vadászati nyelv-rõl. Az idegen ágak kevés kivétellel, le-nyesve az öreg törzsrõl: az magátólhozza az új hajtásokat, melyek talánnem is újak,csak el lettek feledve és ha-nyagolva.

A túlzott jóindulat helyenként azon-ban erõszakosságokra, kapásból gyár-tott, sántító újításokra is vezetett. Az újí-tók ugyanis elfeledték, hogy nyelvet«csinálni» nem lehet, mint ahogy nemlehet percek alatt órákat élni.

Az elvetett mag és annak terméseközött virágzásnak kell lenni, tavasznakés nyárnak. A megújuló vadászatinyelvnek is gazdag talaj kell, hogy ma-gától virágozhassák, bõséges nyár,hogy magot köthessen.

Vadászati nyelvünk alapja: maga avadászat. Ennek gazdagságán épült és

épül nyelvünk és hiába minden nyelv-újítás, ha ezen õsi tornánk, lelket üdítõidõnkénti foglalkozásunk nem nõ nagy-gyá lelkünkben, erkölcsi és anyagierõsségünkben, törvényeink védelmé-ben. Erõs, szabad, független vadász,múltját ismerõ, jövõjét féltõ, nyelvére ésnemzetére büszke, törvényeink felettõrködõ vadásztársaságok s a jelenhezsimuló igazságos, okos törvények kelle-nek, ahhoz, hogy vadászati nyelvünknagy legyen, magyar, mintha a Volgátóla csonka Tiszáig nem tûntek volna elgyötrõen hosszú századok.

És még valami: magyar szív és a ma-gyar nyelv tökéletes tudása.

NIMRÓD Vadászújság1935. augusztus 20.

* * * „...Mi elmúlhatunk, de a lánc el nemszakad soha, amíg magyar szó és ma-gyar írás lesz a földön. Mi elmúlhatunk,de könyveink beszélnek, s az örök hu-mánumban tovább dobog a szív – meg-tisztelve és felemelkedve – akkor is,amikor már nem maradt más belõlünk,mint egy marék hamu.”A Kisfaludy Társaság 1946. decem-

ber 4-én tartott ülésén felolvasottszékfoglaló megemlékezés

Az ismeretlen Fekete István 206. old.* * *

„...nem fontos semmi, csak az írástisztasága, örök humánuma, amely min-den vonatkozásán túl is elsõsorban ma-gyar.Részlet Veres Péterhez írt levélbõl.

Budapest. 1959. január 6.Fekete István Tanulmányok I., 258. old.

* * * „...Az írói készség nem érdem, csak

adottság és kötelesség: szolgálni a jót,lobogásra és világosságra gyújtani azo-kat, akik keresik és várják a Szépet,hogy világosságra, örömre és szeretetregyúljanak önmaguk is és gyújtsanak má-sokat is. Ennyi az egész, de ez: Minden”

Részlet Csermely Ottóné, születettBartáky Szilvia Edithez írt levelébõl.

Budapest 1962. márciusifj. Fekete István: Fekete István: az

Édesapám volt. 238. old.Dr. Tóth Aladár

Nem tudom, hogy miért?

J. Horváth József:

KATICABOGÁR

Minden gyerek kicsi kezén ott van…És újra meg újra ujjra mászik…Merre viszel, kérdeztem kíváncsin!?Válasza Te voltál! Nem egy másik!


Az Országos Erdészeti Egyesület Bara-nya Megyei Helyi Csoportja és a Mecse-ki Erdészeti Zrt. a hagyományosErdésznõk Országos Találkozóját 2006.július 21-22-én rendezi meg Pécsett. Akétnapos rendezvényünkre barátsággalvárjuk hölgy kollégáinkat: érezzék jólmagukat részvénytársaságunknál, Pé-csett és a Mecsek gyönyörû erdõsé-geiben!

A találkozó programja:

Július 21.– 10.00: REGISZTRÁCIÓ, a szállás elfog-

lalása. (Universitas u. 2., a 48-as térnél)– 11.30: Gyárlátogatás a Zsolnay Porce-

lánmanfaktúra Zrt.-ben, vezetéssel. A150 éves, a mai napig az egykori telep-helyén mûködõ, világhírû porcelán-gyárban megtekintjük a Zsolnay por-celánok, az eosin és pirogránit tárgyakgyártási folyamatait, valamint a mûem-lékvédelem alatt álló gyárudvar és agyár mûemlékeit. (www.zsolnay.hu)

– 13:30: MECSEXTRÉM PARK. Köszön-tõ, majd ebéd a rendezvénysátorban,ezután a frissen megnyílt szaba-didõközpont megtekintése, szabadprogram. (www.mecsextrem.hu)

– 16:15: KOSZORÚZÁS. Az ÁrpádtetõiErdészet 1996-ban átadott Honfogla-lás Emlékmûvét koszorúzzuk meg.

– 17.00: RÖVID SZAKMAI PROGRAM. AMecsek hegység magasabb régiótjellemzõ bükkös erdõk kezelését szem-lélhetjük meg a Lóri-erdõ-tömbben.

– 18.00: DENEVÉRMÚZEUM. A Duna-Dráva Nemzeti Park egy új (2004) kiál-lítását nézhetjük meg Abaligeten, köz-vetlenül a cseppkõbarlang mellett. Azidõ rövidsége miatt a barlangba ezúttalnem megyünk be.(www.ddnp.hu)

– 19.00: MALOMMÚZEUM. Az orfûierdõk ölelésében töltjük az estét. Azerdészkollegáink által készített kivá-ló vacsorát a Malommúzeum udva-rán költhetjük el, miközben megis-merhetjük a ma is õrlõ, dédapáinkáltal épített vízimalom mûködését.(www.orfuivizimalom.hu)

– 20.30: Ütõshangszerek KONCERTje– 21.00: TÁBORTÛZ. Éneklés, amíg a

jókedv tart.

Július 22.– 7:30: Svédasztalos REGGELI– 8:30: VÁROSNÉZÉS idegenvezetéssel.

Séta Pécs történelmi belvárosában: Ki-rály utca – Széchenyi tér – Dóm tér.

PEZSGÕHÁZ – pincelátogatás. Azegykori Littkei Pezsgõgyár középko-ri eredetû pincerendszerében baran-golunk, ahol megismerjük a külön-bözõ pezsgõkészítési eljárásokat. Aprogramot pezsgõkóstolás zárja.(www.pezsgohaz.hu)SZABADPROGRAM. Séta és vásárlása városban.

– 13.00: EBÉD a szálláson. Búcsúzás.

Információk:A rendezvény részvételi díja: 15 000 Ft/fõ.Jelentkezési határidõ: 2006. június 30.

Szállás és regisztráció: UniversitasKollégium (7622 Pécs, Universitas u. 2.)

A kitöltött jelentkezési lapot, kérjüka [email protected] e-mail címre vagy a 72-508-210 faxszámraszíveskedjetek visszaküldeni.

A részvételi díjat a megadott címrekiszámlázzuk, magánszemélyek ese-tén postai csekken fogadjuk a befize-tés. A csekket válaszlevelünkben meg-küldjük.

További információ kérhetõ HorváthPéter Brúnótól a 30-663-1074-es telefo-non, illetve Ripszám Istvántól a 30-216-9073-as telefonon.

Barátsággal várunk mindenkit!

Erdésznôk Országos Találkozója Pécsett

Fásítási tervek az Alföldön„Befásítom a nagy magyar sztyeppét, oá-zist teremtek a nagy Szaharában, ez lesz avilág legszebb nemzeti parkja, Európa ve-teményes kertje, ott lesz a Dunamedenceéléskamrája és a kamra gazdái büszke,dolgos magyar parasztok lesznek.” Szé-chenyi István gróf ezen gondolata a kor-társakat talán ugyanúgy megmosolyog-tatta, mint „Stefi gróf” egyéb ideái. Mégis,amikor a másik, szintén Széchenyi által ismegálmodott gondolat, az alföldi lecsa-polások és vízrendezések befejezõdtek, sazok hatása az egész térségen érezhetõvévált, egyre többször idézték a „legna-gyobb magyar” elõbbi gondolatait is. Kü-lönösen így volt ez Trianon után, amikoraz ország összterületébõl az Alföld a ko-rábbinál jelentõsebb részt foglalt el.

1923-ban a nemzetgyûlésben hangzottel a jeles gazdaságpolitikus, Czettler Jenõfelszólalása, aki szerint a dualista állam

„térségi-„, sõt nemzetiségi politikája nemvolt megfelelõ. Az elsõ világháború végé-ig ugyanis a fejlesztések fõleg az országerdõs peremvidékeire irányultak, ahol rá-adásul többnyire nem is magyarok laktak.Közben a „törzsökös magyarság” legfõbb„fészkét” jelentõ Alföld nem kapott elégkormánytámogatást. Sõt ezt az elméletetmég azzal is lehetett tetézni, hogy a nem-zetiségi vidékeken képviselõnek általá-ban kormánypárti politikust választottak,míg az Alföld jelentõs része megmaradt a48-as alapokon. Ebbõl aztán érthetõ, hogya fejlesztéseket is a kormánypárti vidékek-re juttatták. A témába itt ugyan nem tu-dunk részletesebben belemenni, de mégisszükséges az ország középsõ vidékénekbirtokszerkezetére is utalni. Nem véletlen,hogy egyes politikusok a „mozdíthatatlan”latifundiumokat szerették volna az országszélsõ, kevésbé sûrûn lakott vidékeire át-helyezni, hogy ezzel a magyarság szállás-

helyén lehessen az egészségesebb, a gaz-dasági és szociális viszonyok emelkedésétszolgáló birtokszerkezetet kialakítani.

Ahhoz azonban, hogy ezek a felisme-rések parancsoló szükségként vetõd-jenek fel, kellett egy Trianon. S ha az elsõvilágháború elõtti alföldi fásításokat eb-ben a közegben vizsgáljuk, talán érthetõ,hogy miért elsõsorban csak tervekrõl ésnem pedig eredményekrõl beszélhetünk.

Befejezésül hadd utaljunk még KaánKároly személyére, aki a XX. századimagyar erdészeti politika meghatározó-ja volt. Õ maga is az utakkal jól ellátotthegyvidéki, jegenyefenyõvel elegyesbükkösöket tartotta a magyar erdészek„ideális közegének”, mûködési terüle-tének. Majd Trianon után döbbent rá:„Boldogulásunk alapja a magyar róna.”S ezzel a felismeréssel vitte tovább Szé-chenyi bevezetõben idézett gondolatát,s lett „az alföldfásítás nagy apostola”.

Oroszi Sándor: Az erdélyi mezôség fásítása és egyébközérdekû erdôtelepítések kérdése

Erdészettörténeti Közelmények LXVII. 2005


Azon az õszi tanévnyitóünnepélyen valósult megegyik régóta megfogal-mazódott vágyam, hogyvalami kiemelkedõ ered-ményt érjek el a szakmaitanulmányok keretein be-lül. Gondolni sem mer-tem rá korábban, hogymár a harmadév küszö-bén ekkora elismerésttarthatok majd a kezem-ben.

A Bedõ Albert Középis-kola, Erdészeti Szakiskolaés Kollégium tanulójakénta 10. évfolyam befejezésé-vel nyári szünetemet töltöt-tem, amikor az iskolámigazgatója telefonon értesített, hogy meg-érkezett a válasz az elküldött pályázatra:az erdészeti ösztöndíjat a következõ tan-évre én nyertem el. Elmondani sem lehet,hogy az emberben ilyenkor mik fogalma-zódnak meg, pillanatnyilag mire is gon-doljon. Az elsõ gondolatom az volt, hogyvajon abban a másik erdészeti iskolábanazt a diákot szomorúsággal érintette-e anem jó üzenet, vagyis, hogy nem õ birto-kolhatja a tanulmányi elismerést. Csakha-mar az elmélkedést ünnepi hangulat vál-totta fel, s rájöttem hogy mekkora csatát isnyertem meg. Mint harcosnak a frissen aj-zott íj, úgy adott magabiztosságot azelkövetkezõ tanév megpróbáltatásaihoz afölöttébb jó hír. Az utolsó pár nap az au-gusztusból röpke lendülettel eltelt, s csak-hamar a naptárak szeptember elejét írtak.

A tanévnyitó ünnepélyen a megszo-kott szabályok szerint álltunk az osztá-lyommal. Igazgatónk ünnepélyes kere-tek között, beszédében nyitotta meg atanévet. Minden tagomban éreztem,hogy ez az ünnepség messze kiemelke-dik az eddigiek közül. Majd Bak Julian-na, az Erdészcsillag Alapítvány kuratóri-umának a tagja vette át a szót. Ismertet-te az alapítvány munkáját, a beküldöttpályázatok elbírálását és értékelését. Eza hátralévõ pár perc volt a legizgalma-sabb. Egyszer csak felhangzottak a be-széd utolsó mondatai és vele együtt anevem is, mint az ösztöndíj nyertese.Örömmel léptem ki a sorból, és men-tem oda az alapítvány képviselõjéhez,aki szintén örömmel és elismeréssel ad-ta át a sötétzöld kötéses erdészeti tanul-mányi ösztöndíjat, majd kézfogássalgratulált a sikerhez, én pedig úgyszin-tén a magam kézfogásával tolmácsol-

tam köszönetemet. Az átvételt követõ-en visszavonultam az osztálytársak gyû-rûjéhez, akik szintén kézfogásokkalgratuláltak. Az ünnepélyt az erdészhim-nusz meghallgatásával zártuk.

Az ünnepséget követõen osztály-fõnökünk kalauzolásával mentünk atantermünkhöz, majd ott a tankönyvekkiosztása és az elsõ tanítási órák meg-tartása után kezdtünk neki az új tanév-nek. Ez a tanév nagy változásokat ho-zott az életünkben. Teljesen új tantár-gyak jelentek meg, így erdõhasználat-tan, erdõmûveléstan, erdészeti alapis-meretek és erdészeti géptan. Megnõtt agyakorlati foglalkozások száma is. Ok-tatóink tanításával erdõhasználat gya-korlaton megismerkedtünk a fadöntésmûveletével, és magával az ezt végre-hajtó eszközzel, a motorfûrésszel is. Ah-hoz, hogy tudásunk még biztosabb ala-pokon álljon, a szükségessé vált téglá-kat az elméleti tanórákon helyezték betanáraink a hiányzó helyekre.

A tanév során havonta érkezettbankszámlámra az ösztöndíj összege,melyet igyekeztem nem háborgatni,összegyûjteni. Egy konkrét cél fogalma-zódott meg a fejemben, mely nem voltmás, mint egy motorfûrész megvásárlá-sa. Az iskolában szerzett tapasztalatoklehetõvé tették, hogy önállóan tudjamalkalmazni a magam céljaira is ezt a ki-fogyhatatlan „étvágyú” benzines „szar-vasbogarat”.

Csakhamar elérkezett a tanév vége,bár a miénk egy kissé hosszabbra sike-redett, mint a többi évfolyamé, ugyanishátra volt még a szakmai nyári gyakor-lat. Ennek teljesítése után, a vakációbankerülhetett sor a láncfûrész megvásárlá-

sára Szegeden. Az ösztön-díjnak köszönhetõen azösszegyûjtött összeg se-gítségével egy Husqvarna350-es típusú fûrészt ve-hettem birtokomba.Ahogy a címben is fogal-maztam, ez volt a „gyü-mölcs”, amelyet a szakmaelismerésének „fájáról” le-vehettem.

A vásárlást követõ párnap a bejáratásról szólt,majd ezt követõen mármunkára is vehettem ezt a„gyalufogas motorcsodát”.A gépezet könnyedén vet-te az akadályokat. Legyenszó kemény- vagy lágylom-

bos fáról, esetleg fenyõrõl. Meg kellhagyni, nem véletlenül világhírû a skan-dináv láncfûrészek csodája. Mindenmunkavégzés számomra egyfajta önkép-zés is volt a végzõs évfolyambeli szak-munkásvizsga teljesítéséhez. Úgy gondo-lom, hogy azzal csak javulhat az illetõ tu-dása, ha önmagát egy pásztorpróbára te-szi. Hogyan is mérje fel egy fa húzási ésdöntési irányát, azt a bizonyos hajkot va-lóban 450-ban tudja bevágni, a döntõ fû-részvágásoknál meg tudja választani azadott tõátmérõnek megfelelõ vágáskom-binációt? Ezernyi kérdést lehetne feltennimagamnak, de ehelyett többre megyek,ha a gyakorlatokba mélyülök, s hagyom,hogy a svédek acélos favágója kalauzol-jon engem. A fûrésznek köszönhetõenaz otthoni tûzifakészlet gyors ütembennövekedett, megspórolva vele a tûzifavásárlásának ügyes-bajos dolgát.

A megmaradt összegbõl be tudtamfizetni a végzõs évfolyam beiskolázásiköltségeit is, a fel nem használt össze-get pedig számlámon hagytam, kama-tozzon csak, hátha idõvel ismét valamihasznos dologra költhetem.

Most pedig, hogy gondolataim végé-re értem, ezúton is szeretném megkö-szönni az igazgatónõnek, osztály-fõnökömnek, tanáraimnak és szakokta-tóimnak, hogy bíztak bennem, s engemjavasoltak e nemes feladat elvégzésére,az Erdészcsillag Alapítvány kuratóriu-mának pedig, hogy fáradozásomat érté-kelték, s e páratlan elismerést a kezem-be adták.

További munkájukhoz jó egészségetés sok-sok tehetséges pályázót kívánok.

Herczeg László12/B osztályos tanuló

Egy erdészeti ösztöndíj gyümölcse

Herczeg László a szüleivel


Az Alföldön telepítendõ erdõk és gazdasá-gi fásítások létesítését, valamint a kopár ésvízmosásos területek beerdõsítését a gaz-dasági viszonyok megjavítása és az országfaállományának emelése céljából gyor-sabb ütemben szándékozom megvalósíta-ni, és azért az erdõsítésre és fásításra köte-lezett, vagy az azokat önként teljesítõ bir-tokosokat az 1923. évi XIX. t.-c. 15. §-ábanés az 1879. évi XXXI. t.-c. 177. §-ában em-lített kedvezményeken felül a rendelkezé-semre álló hitelhez mért legmesszebb-menõ állami támogatásban óhajtom része-síteni.

Az alföldi erdõk telepítésére; fasorok,szélfogópászták és facsoportok létesíté-sére; valamint az ország bármely részénlevõ kopár és vízmosásos területekbeerdõsítéséhez – tehát a törzskönyve-zett erdõterületek vágásait és tisztásait; avárosok és községek belterületét, tereités utcáit, valamint az állami és törvény-hatósági utakat kivéve – a szükséges cse-metéket és suhángokat az államerdészeticsemetekertben kiszedve teljesen díj-mentesen bocsátom a birtokosok rendel-kezésére. Méltánylást érdemlõ esetek-ben, az államerdészeti csemetekertektõltávolabb esõ birtokosok, valamint az ille-tékes m. kir. erdõigazgatóság által igazol-tan rossz anyagi viszonyok között lévõ ésfuvarerõvel nem rendelkezõ kis- és tör-pebirtokosok, nemkülönben a szegénybirtokosságok tulajdonában vagy birto-kában lévõ területek beerdõsítéséhez ésfásításához szükséges csemetéknek éssuhángoknak pedig nemcsak a termelé-si és kiszedési költségeit engedem el,hanem azokat megfelelõen csomagolvadíjmentesen abba a községbe is elszál-líttatom, amelynek határában azok elül-tettetnek.

Erdészeti szakközegeimet utasítottam,hogy a beerdõsítésre és fásításra alkal-mas területekkel rendelkezõ birtokoso-kat személyesen keressék fel; a kérdésesterületeket vizsgálják meg; az erdõsítésreés fásításra vonatkozó szakszerû felvilá-gosításokat és útmutatásokat adják meg;gondoskodjanak arról, hogy a birtoko-sok a befásítandó terület talajának és atulajdonos gazdasági igényeinekmegfelelõ mennyiségû és minõségû cse-metékben vagy suhángokban részesülje-nek; szükség esetén a birtokos kérésérepedig az ültetési munkálatokat is díjtala-nul vezessék és irányítsák.

Feltételül kikötöm azonban, hogy abirtokosok az igényelt és kiutalt cseme-téket és suhángokat a kellõ idõben átve-

gyék, az erdészeti szakközegeim általelõírt módon és idõben tényleg elültes-sék, az ültetéseket gondozzák, és azokata károsításoktól megvédjék. A csemetékés suhángok azok elültetéséig a m. kir.kincstár tulajdonát képezik, azokért tehátaz igénylõk büntetõ- és magánjogifelelõsséggel tartoznak.

A Magyar Alföldet magában foglalótörvényhatóságokban, éspedig: Békés,Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok és Sza-bolcs vármegyékben, valamint Arad,Bács-Bodrog, Bereg, Bihar, Borsod, Csa-nád, Csongrád, Heves, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szatmár, Torontál, Ung és Zemp-lén vármegyéknek a Magyar Alföldhöztartozó síkvidékû részein lévõ szolgabí-rói járások és rendezett tanácsú városok,továbbá Baja, Debrecen, Hód-mezõvásárhely, Kecskemét és Szegedtörvényhatósági joggal felruházott váro-sok területén nagyobb gazdasági fásítá-sokat, hosszú és széles szélfogópásztákatlétesítõ és kiterjedt erdõt telepítõ birto-kosoknak, – amennyiben az illetékes m.kir. erdõigazgatóság által igazoltan rávannak utalva és kérik, – a rendelkezé-semre álló hitel keretén belül az ingyencsemetéken kívül kat. holdanként 50pengõig terjedõ kamatmentes állami köl-csönt nyújtok.

A fõbb feltételek, amelyek melletterdõsítési kölcsönt engedélyezek, akövetkezõk:

1. A kölcsön kamatmentes és tartalma20 (Húsz) év.

2. A kölcsön törlesztése az erdészetihatóság által jóváhagyott erdõsítési tervszerint kitüntetett egész területbeerdõsítését követõ év október hó 1-énkezdõdik, minden év október hó 1-énesedékes, és ettõl az idõtõl számított 20év alatt évi egyenlõ részletekben fize-tendõ vissza.

3. Az engedélyezett kölcsön annyi 50pengõig terjedõ évi részletösszegben fogkiutaltatni, mint ahány kat. hold területbeerdõsítésére a birtokos évente vállal-kozik, illetve amennyit az illetékes m.kir. erdõigazgatóság véleménye szerintelõreláthatólag teljesíteni képes. A tör-lesztési részletek a tényleg felvett összegalapján állapíttatnak meg.

4. A kölcsönösszeget a «Kötelezõ nyi-latkozat»-ban foglaltak terhe alatt kizáró-lag a megjelölt terület beerdõsítési költ-ségeire szabad fordítani.

5. A kérdéses terület beerdõsítésérevonatkozó és az illetékes m. kir. erdõhi-vatal által a birtokossal egyetértõleg

összeállított tervet csatolni kell a kér-vényhez.

6. A beerdõsített területeket tartozik abirtokos saját költségén gondozni, azidõvel netán szükséges pótlásokat foga-natosítani, és a beültetett területet min-den, – fõként a legeltetés által okozható,– károsításoktól megóvni és megõrizni.

7. Tartozik az erdõbirtokos az állam-erdészetnek az erdõsítés idejére, a tala-jok megválasztására és az ültetés módjá-ra vonatkozó útbaigazításait elfogadni éskövetni, és tartozik magát az államerdé-szet díjtalan ellenõrzésének alávetni.

8. A kölcsönösszeget a birtokos bár-mikor felmondhatja, és az egész kölcsön-összeget annak lejárta elõtt bármikorvisszafizetheti.

9. A kölcsönösszeg és a feltételek biz-tosítása céljából a kölcsön, annak esetle-ges késedelmi kamatai és megfelelõ költ-ségbiztosítási összeg a beerdõsítendõ in-gatlanra telekjegyzõkönyvileg fog a m.kir. kincstár javára bekebeleztetni.

10. A kölcsön iránti kérvényeket a m.kir. erdõhivatal útján a területileg illeté-kes m. kir. erdõigazgatóságokhoz kellbenyújtani, ahol a további felvilágosítástis megadják.

A kopár és vízmosásos területek mielõb-bi beerdõsítése és megkötése, – különösenárvízvédelmi szempontból súlyos magán-és közgazdasági érdekbõl szükséges. A si-ker érdekében tehát az ilyen területek gaz-dasági megjavítását a rendelkezésemre állóhitelhez mérten szintén messzemenõ álla-mi támogatásban szándékozom részesíteni.Az ingyen csemetéken és a csemeték eset-leges szállítási költségein kívül rendkívüliállami pénzsegélyben fogom részesítenielsõsorban azokat, az illetékes m. kir.erdõigazgatóságok által igazolt szegényanyagi körülmények között lévõ birtokoso-kat, akik a kopár-fásítási és vízmosás-kötésimunkálatokat a kopárjavítási tervben elõírtidõnél rövidebb idõ alatt teljesítik, illetveakik az évenkint elõírt területeknél na-gyobb terület beerdõsítésére vagy megkö-tésére vállalkoznak. A segélyt szóban vagyírásban a területileg illetékes m. kir. erdõhi-vataltól kell kérni. A pénzsegélyeket a m.kir. erdõigazgatóságok útján a munkálatokellenõrzésével és vezetésével megbízott ál-lamerdészeti szakközegek kezéhez fogomkiutalni, akik a segélyt a teljesített munkaarányában fizetik ki.

Hasonló állami támogatásban fogomrészesíteni a birtokosok kérelmére a ha-tóságilag még ki nem jelölt és jóváha-gyott tervvel még nem bíró kopár és víz-mosásos területek tulajdonosait is,amennyiben a kérdéses területekbeerdõsítését a m. kir. erdõigazgatóság isjavasolja.

M. kir. földmívelésügyi miniszter

Ahogy elkezdôdött, annak idején...Felhívás

alföldi erdõk telepítésére, facsoportok, szélfogópászták és fasorok létesítésére, valamint a kopár és vízmosásos területek beerdõsítésére


Pósfai György: Magyarország Legnagyobb Fái.Dendrománia. – Alexandra Ki-

adó, Pécs, 2005, pp. 168.Egyre rendszeresebben jelennek megfamatuzsálemeinkrõl és faóriásainkrólismeretterjesztõ kiadványok, könyvek,a dendrománia egyre több fotográfust,természetrajongót ejt fogságába. 2005karácsonyán Pósfai György lepett megminket egy impozáns kiadvánnyal,melyben hazánk legnagyobb fáihoz ka-lauzol el képeivel és leírásaival. Külö-nösen érdekes a bevezetõ fejezet,amelyben saját tapasztalatai, terepimegpróbáltatásai alapján próbálja az ol-vasót bevezetni a legek birodalmába,megtalálásuk, megismerésük nehézsé-geibe. Így megtudhatjuk, hogy mikorérdemes felkeresni a nagy fákat, milyenfelszerelést vigyünk magunkkal, ho-gyan és hol kell törzskerületet mérni,érdemes-e az életkort becsülni,

mennyire hihetõk a fákhoz kapcsolódólegendák stb. Mindezt közérthetõ stílus-ban kapjuk, a szerzõ szándékosan ke-rüli a tudományosság látszatát.

Ez a könyv a ma emberének íródott.Információs társadalmunk tagjai kevesetolvasnak, így a szerzõ által készített képe-ket kevés szöveg kíséri, a vizuális élményátadása kerül elõtérbe. De nem terheli azolvasót (tkp. könyvforgatót) holmi tudo-mányos nevekkel, de még fajnevekkelsem, megelégszik a nemzetség szintûazonosítással. S nem törekszik teljességresem, csak az ismertebb, fõleg õshonos fa-fajaink méretesebb egyedeinek bemuta-tását találjuk meg. A geoinformatika vív-mányai viszont már bevonulnak a könyv-be, minden faegyed GPS koordinátáit ismegadja, így modern világunkban a fel-keresésnek már nincs akadálya.

E sorok írója kissé meghökkenve la-pozgatta az igazán dicséretre méltó mûutolsó táblázatát, amelyben a faegye-dek élvezeti értékeit adja meg Pósfai

György. A szarvasagancsok bírálatáhozkidolgozott Nadler-pontok analógiájánhat szempont (törzskerület, egészség,törzsforma, korona, környezet, megkö-zelítés) alapján számolja az élvezeti ér-téket, amelyet ráadásul Nadler-pontszámnak nevez. Tudom, hogy jószándék vezette a szerzõt, így próbáljafáit eladhatóvá, fogyaszthatóvá tenni,de számomra ez némi visszatetszést je-lent. Szabad-e szubjektív szempontokszerint rangot felállítni a legnagyobbfák birodalmában, s az egyiket azértelõrébb helyezni, mert a „fogyasztó”számára jobban megközelíthetõ? S le-het-e a zsennyei tölgy koronájára 3pontot adni (a 10-bõl) azért, mert pusz-tuló ágrendszerével egy különleges ar-chitektúrát, kevesebb „élvezhetõséget”nyújt a szemlélõnek? Nem tudom. Haígy lehet több embert dendrománnátenni, akkor ezt a módszert elfogadom,mert Pósfai György szándéka e könyv-vel egyértelmû: denaturálódó világunkmaradványait közelebb hozni hozzánk.

Dr. Bartha DénesLásd még: E.L. 2006. február

Könyvismertetés

Európából származó földigiliszta-fajokaz európai bevándorlókkal szinte egyidõben kezdték el az észak-amerikaikontinens meghódítását. A folyamat az-óta is tart, és teljesen általánossá váltolyan ökoszisztémákban is, ahol eredeti-leg nem fordultak elõ földigiliszták. Aszáz õshonos faj mellett 45-re tehetõ amáshonnan származók száma. A gilisz-tainvázió hatása az ökoszisztémákraelsõsorban a talajban, illetve a talajfelszí-nen található szerves anyagok és szer-vetlen összetevõk emésztésén, megvál-toztatásán és keverésén keresztül jelent-kezik. A giliszták ezen felül közvetlenülis befolyásolják a növényeket, mivel fo-gyaszthatják azok hajszálgyökereit, mi-közben megváltoztathatják a hajszálgyö-kérzet kémiai környezetét. Az összegzetthatás a mezõgazdasági területeken álta-lában pozitív, de természetes életközös-ségekben nehezen becsülhetõ, és sajnoskevésbé vizsgált. Mivel a giliszták gyö-kérzetet befolyásoló képessége az adottnövényfaj jellegzetességein kívül azadott gilisztafajtól is függ, ezért e hatásterületenként igen eltérõ lehet.

Mindezek alapján logikusnak tûnik afeltételezés, miszerint a földigilisztákmegjelenése egy nélkülük kialakult öko-szisztémában nagyfokú változásokat

okozhat. Ennek megfelelõen az európaigiliszták inváziója a legdrasztikusabb kö-vetkezményekkel Észak-Amerikában, ahûvös klímájú területeken járt, aholõshonos földigiliszta-fajok léteztek. Eze-ken az élõhelyeken megváltozott a talajszerkezete és tápanyag-ellátottsága.Több kutatás is meggyõzõen bizonyítot-ta, hogy az észak-amerikai erdõkben szé-les körben csökkent a természetes aljnö-vényzet sokfélesége és az egyes fajokgyakorisága. Jelenleg az invázió „front-vonala” Minnesota állam keményfa erde-iben húzódik, egyedülálló lehetõségetnyújtva a kutatóknak a földigilisztákmegjelenése által kiváltott talajszerkezetiés -kémiai változások nyomon követésé-re. Cindy Hale és kutatótársai a Minneso-ta Egyetemrõl ebben a határzónábanvizsgálták a különbözõ földigiliszta-faj-együttesek, valamint a növekvõ földigi-liszta-biomassza hatását a talajra, és né-hány, a területre jellemzõ növényfajra.

A talaj szerkezete a földigiliszták bio-masszájának növekedtével a következõmódon változott. A legfelsõ, a humu-szosodás különbözõ fázisaiban lévõ el-halt szerves anyagot tartalmazó talajré-teg elvékonyodott, mialatt a közvetle-nül alatta található, fõleg szervetlenanyagokból álló rétegben a szerves

anyag és a hajszálgyökerek arányamegnõtt, feltehetõen a keveredés hatá-sára. A növények számára elérhetõ nit-rogén- és foszforforrások nagy giliszta-mennyiség esetén lecsökkentek. Ennekkövetkezménye a vizsgált négy nö-vényfajból háromnál tettenérhetõ volt alevelek kémiai vizsgálatakor is. Általá-nosságban az ilyen területeken megnõtta levelekben a szén/nitrogén arány. Aváltozások mértékét a földigiliszták ak-tuális fajösszetétele is befolyásolta. A je-lenség folyamatos vizsgálatát a kutatókfontosnak tartják, mert ez a természeteserdõkre nehezedõ sok egyéb hatásegyik alapvetõ tényezõje lehet.

Dr. Kovács Tibor

J. Horváth József:

BEFELÉ

Az erdõbe már befelé megyünk.Titkolt sebekkel, srétektõl sértve.Eddig fényben, fent fess réten,Ily sok félelemtõl nem kísértve.

Már nemcsak díszes agancsunk hull elMost sötét, szuk szurdokot keresünk.Hol álom, vesézo veselke vár,Hol hulló levél takarja testünk!

Európai földigiliszták Észak-Amerikában


Az 1997. évi CLVI. Törvény 19. §. (A beszámolási szabályok)(1) szakasza alapján, „A közhasznú szervezet köteles az évesbeszámoló jóváhagyásával egy idõben közhasznúsági jelen-tést készíteni” A közhasznúsági jelentés tartalmát a fenti tör-vény 19. §. (3) szakasza határozza meg. A beszámoló e tartal-mi sorrend alapján került összeállításra.

1) Számviteli beszámolóEgyesületünk a törvény elõírása szerint a beszámolási módokközül az egyszerûsített éves közhasznú beszámoló elkészíté-sére kötelezett. A számlarend szerint vezetett kettõs könyvvi-teli adatokat az OEE-vel szerzõdött SASOM Kulturális, Keres-kedelmei és Szolgáltató Bt. (1148 Bp. Kaffka Margit köz 1.)vezette, és készítette el az éves beszámolót. Egyesületünkpénzügyi gazdálkodása az egész év során problémamentesvolt, számláinkat kivétel nélkül idõben kiegyenlítettük. A za-vartalan mûködést a jogi, az egyéni tagdíjak, és az ErdészetiLapok költségtérítésének rendezése, valamint a NemzetiFöldalap támogatása segítette alapvetõen. Ennek eredménye-ként az OTP Optima nyílt végû befektetési alapba az elõírtnállényegesen nagyobb összeg került lekötésre.

A Ellenõrzõ Bizottság, az Elnökség és a Küldöttközgyûlésalapvetõ elvárását, hogy az Egyesületnél vagyonvesztés netörténjen, sikerült teljesíteni.

A közhasznúsági jelentés a mellékelt közhasznú egyszerû-sített éves beszámoló (mérleg) és az Egyesület 2005. évipénzügyi terve alapján készült el.

A mérlegrõl a következõ megállapításokat lehet tenni:A befektetett eszközök az elõzõ évi 867 eFt.-ról 1.119 eFt.-

ra növekedett.A forgóeszközök az elmúlt évi 11.640 eFt.-ról 16.730 eFt.-

ra nõtt. Ebbõl a készletek értéke 3.660 eFt.-ról 4.621 eFt.-ranõtt. A követelések összege az elmúlt évi 2.270 eFt.-ról 623eFt.-ra csökkent. Az értékpapírok értéke 281 eFt.-ról 11.001eFt.-ra nõtt. A pénzeszközök 5.429 eFt.-ról 485 eFt.-ra csök-kentek.

A saját tõke 10.059 eFt.-ról a tárgyévi adózás elõtti eredményösszegével (7.534 eFt.) 17.593 eFt.-ra nõtt. Egyesületünknekhosszúlejáratú kötelezettségei nincsenek, a rövid lejáratú köte-lezettségek összege 2.710 eFt.-ról, 2.349 eFt.-ra csökkent.

Az eredmény az elõzõ évi 1.075 eFt.-al szemben 7.534eFt.-ra növekedett.

Egyesületünk éves pénzügyi mûködése stabil volt, sikerültbiztosítani a pénzügyi egyensúlyt.

Egyesületünk a Küldöttközgyûlés által elfogadott 2005. évipénzügyi tervét a mellékletben található táblázatban foglaltakszerint teljesítette.

– Az Egyesület bevétele a tervezett 66.500 eFt.-al szemben74.403 eFt.-ra teljesült, mely 7.903 eFt.-al több a tervezettnél. Anövekedést döntõ részben a tanulmányutak és a költségvetésitámogatás többletbevétele jelenti. (4.732 eFt.; 5.783 eFt.), mástételek viszont nem teljesültek. (EL-ok eladása, rendezvényekés az innovációs kutatás bevétele.)

– Az egyéni tagok által befizetett tagdíjak tervezett összege6.300 eFt., mely 5.410 eFt.-ra teljesült. Az Erdészeti Lapok terve-zett egyéni tagi költségtérítése 7.500 eFt., mely 7.747 eFt.-ra tel-jesült. Összességében a tervezett bevétel 643 eFt.-al kevesebb.(Viszont a 2004. évi tagdíjbevételt (9.309 eFt.) a 2005. évi emelttagdíj és a költségtérítés együttes összege 3.848 eFt.-tal haladtameg.) Tervezett jogi tagdíj bevétel 9.000 eFt., a tény 9.420 eFt.

– Az Erdészeti Lapok eladási terve nem sikerült, mely mártendencia. Sajnos folytatódik az erdõgazdaságok térségikommunikációra szánt lapelõfizetéseinek lemondása. (terv:1.800 eFt, tény: 657 eFt.)

A külföldi tanulmányutak bevétele minden évben nehe-zen tervezhetõ, hiszen csak év közben derül ki a ténylegesutazási igény és a szolgáltatás színvonala, ennek pénzügyi ki-hatásai. A titkárság, a helyi csoportok és a szakosztályok szer-vezésében tervezett tanulmányutak bevételi terve 12.000 eFt.volt, mely 16.732 eFt.-ra teljesült. A tervezett 1. 000 eFt. ered-mény helyett, 1.036 eFt.-os eredményt sikerült elérni.

A szakmai rendezvények közül kiemelkedik a WOODTECH Erdészeti Szakvásár és Konferencia. A rendezésére azAMC felkérése alapján beadott pályázatunkat végül nem tá-mogatták. A költségeket az OEE vállalta. Sikeres kiállítást ren-deztünk az OMÉK-on is, a MEFA Zrt. anyagi támogatásával, aMEGOSZ és az Egererdõ Zrt. közremûködésével. A rendez-vények közé soroltuk az elmúlt év novemberében szervezetttitkári, szakosztályvezetõ rendezvényt is. A 118 eFt. bevétel-lel szemben kiadásaink 1.258 eFt.-ot értek el.

Az Erdészeti Lapok hirdetése tervszint felett teljesült. (terv:4.000 eFt., tény: 5.699 eFt.)

A vállalkozási tevékenységet a könyvértékesítés jelenti.Eredményes könyvkiadást végzett Egyesületünk, a könyvki-adásból származó árbevétel összege: 1.866 eFt.

Az SZJA 1%-ból a tervezett 1.300 eFt helyett, 1.375 eFt be-vétel származott, az Erdészcsillag Alapítvány belépésével akorábbi összeg osztódott (1.919 eFt) és csökkent.

A költségvetési támogatások jelentõs bevételi forrást jelen-tenek az Egyesületnek. Az NFA éves támogatása kiemelkedikközülük. (12.533 eFt.) A különféle pályázatokból és támoga-tásokból a tervezett bevételt sikerült túlszárnyalni. (terv:4.500 eFt., tény: 9.750). Az összeget növelte (2.042 eFt.) aVADEX Zrt.-vel kötött együttmûködés átfutó tétele és aMEGOSZ pályázatból az EL-ra fizetett összege.(1.470 eFt.)

Az OTP Optima nyílt végû pénzügyi befektetés árfolyam-nyeresége a tervezett feletti összegben valósult meg (500 eFt.helyett 726 eFt.).

Egyesületünk jogosult az innovációs járulék fogadására.Az Északerdõ Zrt. megbízásából kommunikációs kutatástvégzett az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály, 1.500 eFt.összegben.

A tervezett éves kiadás 65.550 eFt., mely 66.869 eFt-ra tel-jesült, 1.319 eFt.-al haladta meg a tervezettet. A többletkiadásta bevételek növekedése ellensúlyozta.

Az általános költség a tervezett 15.250 eFt. helyett 15.763eFt., mely tervszinten teljesült.

A közhasznú mûködés költsége a tervezett 50.300 eFt he-lyett 51.106 eFt.-ra teljesült.

A célszerinti mûködés költsége a tervezett szinten valósultmeg (terv: 15.000 eFt., tény: 15.542 eFt.).

Egyesületi hírekROVATVEZETÔ: ORMOS BALÁZS

ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET2005. évi közhasznúsági jelentése

2006. április 20-i küldöttközgyûlésen jóváhagyott.


A közvetlen költségek 1.070 eFt.-al haladták meg a terve-zettet. (terv: 6.400 eFt., tény: 7.470 eFt.)

A HCS és szakosztályok költségfelhasználása 1.811 eFt.volt, mely a tervezett 1.600 eFt. szintet meghaladta.

Az 1%-ból, 943 eFt szociális segélyt fizetettünk ki az Er-dészcsillag Alapítványon keresztül.

A könyv és kiadványok a tervezett 800 eFt. helyett 2.041 eFt.-ra teljesültek.

A Nemzeti Földalap egyesületi mûködtetésére a tervezett4.000 eFt. helyett 3.529 eFt.-ot költöttünk (bér, kommuniká-ció, gépkocsi).

Az Erdészeti Lapok költségvetése 15.000 eFt. volt, mely 13.926eFt-ra teljesült. A MEGOSZ a magán erdõgazdálkodási részt 1.470eFt-tal támogatta.

A tudományos tanulmányutak a betervezett költségek felettvalósultak meg, mert tervezés utáni igények is jelentkeztek.(terv: 11.000 eFt, tény: 15.696 eFt)

A rendezvények 1.258 eFt. kiadást jelentettek.

2) A költségvetési támogatás felhasználásaEgyesületünk költségvetési források igénybevételével is igye-kezett közhasznú feladatait finanszírozni.

A költségvetésbõl a következõ bevételek származtak:Közhasznú támogatás:a) NFA támogatás 12.533 eFt.b) SZJA 1%, 2005-ben kapott összeg 1.375 eFt.– Erdészcsillag Alapítványnak szociális segélyre: 943 eFt., – 432 eFt. az Egyesület mûködésre került felhasználásrad) Egyéb (Erdészeti Lapokra, könyvre) 2.372 eFt.összesen: 16.280 eFt.

Pályázati támogatás:a) FVM civil pályázat 1.000 eFt.b) NCA civil pályázat 2.000 eFt.c) VADEX Zrt. pályázata 2.042 eFt.összesen: 5.042 eFt.A költségvetési támogatásokat rendeltetésüknek

megfelelõen használtuk fel.

3) Kimutatás a vagyon felhasználásárólA beszámolási idõszak alatt az Egyesület saját tõkéje a 10.059eFt.-ról, 17.593 eFt.-ra nõtt.

4) Kimutatás a cél szerinti juttatásokrólA cél szerinti juttatások tartalmi tagolására nincs kötelezõelõírás. Kiadásaink közül azokat a tételeket soroltuk ide,amelyeket az Egyesület által a cél szerinti tevékenysége ese-tében nyújtott pénzbeli juttatásokkal kapcsolhatók össze. Így:

Jogi személytõl kapott támogatás 783 eFt, mely kiadvá-nyok megjelentetése céljából került felhasználásra.

5) Kimutatás a kapott támogatásokrólTámogatás 0 eFt.

6) Kimutatás a vezetõ tisztségviselõk juttatásairólA vezetõ tisztségviselõk juttatásban nem részesültek.

7) Beszámoló a közhasznú tevékenységrõlEgyesületünk az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: ter-mészetvédelem, környezetvédelem, tudományos tevékenység,kutatás, kulturális örökség megóvása, nevelés és oktatás, képes-ségfejlesztés, ismeretterjesztés, szociális tevékenység, családse-gítés, idõskorúak gondozása, euroatlanti integráció elõsegítése.Egyesületünk munkáját a közhasznú tevékenységének megva-lósítása jellemezte. A megvalósítás nyomon követhetõ az Egye-sület négyéves programjával való összevetésébõl.

7. Az Országos Erdészeti Egyesület 2005. évi rendezvényei.

A helyi csoportok, szakosztályok, pártoló tagi tanácsok és azelnökség munkájukról jelentést készítettek, melyek a titkársá-gon megtalálhatók, munkaidõben megtekinthetõk.

Budapest, 2006. március 31. Cserép Jánoselnök

Összeállította: Ormos Balázs fõtitkár. Elfogadta: Elnökség6/2006. (március 31.) sz. határozatával. Elfogadta: Küldött-közgyûlés, 1/2006. (április 20.) sz. határozatával.

Cserép János elnök köszöntötte a meg-jelenteket, a megválasztott küldötteket,az elnökség és az Ellenõrzõ Bizottságmegjelent tagjait és a tisztújítás során ajelölést elfogadó tagtársakat valamint azOrszágos Választási Bizottság elnökétHalász Gábort. Cserép János elnök utaltarra, hogy újszerû kezdeményezés in-dul, mely szerint a tisztújítás nem a Ván-dorgyûlés keretében, hanem elõttemegrendezett tisztújító küldöttközgyû-lésen történik. Ennek oka, hogy az in-kább adminisztratív jellegû szavazásiaktus ne zavarja a Vándorgyûlés ünne-pi jellegét. A régi elnökség ügyvezetõelnökségként mûködik a Vándorgyûlé-sig, ahol megtörténik a hivatalos és ün-

nepi átadás-átvétel a régi és új elnökközött.

Az elnök megállapította, hogy a kül-döttközgyûlésen a 70 fõ küldöttbõl 49 fõjelent meg, ezzel az ülés határozatképes.A továbbiakban az elõre megküldött na-pirendet tette fel szavazásra, melyet aküldöttközgyûlés egyhangúan megsza-vazott. A szavazás menetének pontosítá-sa vált szükségessé, mely szerint elõszöra régiók szavaznak a saját régióikképviselõire, majd a következõ forduló-ban a küldöttközgyûlés a javaslatotegyetértõen megszavazza. A küldöttköz-gyûlés a szavazás menetével egyet értett.

Cserép János elnök jegyzõkönyvveze-tõnek Mester Gézánét, jegyzõkönyv hite-

lesítõknek Papp Gyula és Keller Józseftagtársakat javasolta, melyet a küldöttköz-gyûlés egyhangúan támogatott.

Cserép János elnök az egyebek napi-rendi pontban javasolta, hogy a küldött-közgyûlés foglalkozzon az OEE által isjegyzett „Felhívás” ügyével, melyet aMEGOSZ és a FAGOSZ szervezetekkelegyütt írt alá és a természetvédelem éserdõgazdálkodás ügyével foglalkozott.A javaslatot egy ellenszavazattal elfo-gadták a küldöttek.

Cserép János elnök felkérte HalászGábort az OVB elnökét, hogy számol-jon be az egyesületi választások lebo-nyolításáról és vezesse le a tisztújítást.Balázs István küldött kért szót és kér-dést valamint véleményt fogalmazottmeg az alelnök-jelölt személyére vonat-kozóan. A kérdés után, mivel kampánytevékenység nem folytatható a közgyû-lésen, az elnök megvonta a szót.

Halász Gábor az Országos Választási

JEGYZÕKÖNYVaz OEE 2006. május 26-án, 10.00 órától tartott

Tisztújító KüldöttközgyûlésérõlBudapest, MTESZ Budai Konferencia Központ, VII. 700. terem


Bizottság (OVB) elnöke ismertette a2006. január 20-án jóváhagyott forgató-könyv szerint lebonyolított helyi cso-portok és szakosztályok választásánakeredményét, az új küldöttek összetétel-ét. A Bp. ERDÉRT és a Bp. OMMI helyicsoport tisztújító választást nem tartott ahelyi csoport megszûnése miatt. Aszakosztályok közül a Táj- és Környe-zetvédelmi Szakosztály nem tartottameg tisztújító ülését, az Oktatási Intéz-mények Pártoló Tagi Tanácsa beolvadtaz Oktatási Szakosztályba. A szavazat-szedõ és a szavazat számláló feladato-kat az OEE Választási Szabályzatának(VSZ) 2/a.§ /3/ bekezdés f) pontja sze-rint Halász Gábor az OVB elnöke,Fritsch Ottó, Papp Gyula, Dr. Péti Mik-lós, Ripszám István, Sere Ferenc, VadasFerenc OVB tagok látják el.

Ismertette a régiókhoz tartozó küldöt-tek számát: Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Za-la és Veszprém megye 20 fõ, a szavazá-son résztvevõk száma: 15 fõ. Baranya-So-mogy és Tolna megye 10 fõ, a szavazásonrésztvevõk száma: 6 fõ. Pest, Fejér, Komá-rom-Esztergom megye és Budapest 11 fõ,a szavazáson résztvevõk száma: 4 fõ.Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemp-lén megye 13 fõ, a szavazáson résztvevõkszáma: 11 fõ. Szabolcs-Szatmár-Bereg,Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnokmegye 7 fõ, a szavazáson résztvevõk szá-ma: 4 fõ. Csongrád, Bács-Kiskun és Békésmegye 9 fõ, a szavazáson résztvevõk szá-ma: 9 fõ.

Az országos jelölõlistát az OVB a helyicsoportoknál, szakosztályoknál és szak-osztály jogállású tanácsoknál megtartotthelyi választások alkalmával, jegyzõ-könyvbe rögzített jelölések alapján, a je-lölteknek kiküldött felkérésekre beérke-zett nyilatkozatoknak megfelelõen állítot-ta össze. A szavazó lapokra azok a jelöltekkerültek fel, akik az adott tisztségre, a jelö-lésük elfogadásáról írásban nyilatkoztak.A nyilatkozatok az OEE irattárában fellel-hetõk. A szavazó lapokat a küldöttek aküldöttigazolvánnyal együtt, aláírásukkaligazoltan átvették. A szavazó urnát azOVB megvizsgálta és rendben találta, le-zárta. Az urna felbontását megelõzõen,annak sértetlenségérõl meggyõzõdött. AzOVB elnöke felkérte a megjelent küldötte-ket, adják le szavazatukat.

A választás szünetét kihasználva kerültmegtárgyalásra a „Felhívás”. Cserép Jánoselnök felolvasta a felhívás szövegét majdkiegészítésekkel élt, mely szerint a termé-szetvédelem is hasonló felhívásokkal élt,akkor azonban nem volt reakció az erdé-szek részérõl. A kormányprogram megal-kotása folyamatban volt ezért azonnali lé-

pésre volt szükség. Az elnöknek lépni kel-lett, erõsítsék vagy gyengítsék tettét a kül-döttek hozzászólásaikkal, majd szavaza-tukkal. Felkérte Dr. Sárvári Jánost aMEGOSZ és Ormos Balázst az OEEfõtitkárát, hogy tájékoztassák a küldötte-ket a részletekrõl. Dr. Sárvári János hang-súlyozta a felhívás fontosabb elemeit, töb-bek között azt, hogy a zöldek felhívásáratörtént a válasz reakció, akik szorgalmaz-ták, hogy az erdõgazdálkodás és a vidék-fejlesztés kerüljön a KvVM-be. A közel-múlt bajorországi tanulmányútja ismegerõsítette a magán erdõtulajdono-sokat, hogy aki rendel, az fizet. A tulajdo-nost nem korlátozzák tulajdonosi jogai-ban, ha fizetnek és vállalja tulajdona kor-látozását, csak akkor lehet lépni. A magánerdõben még azonban nem fizettek! Azöldekkel történt együttmûködés ellenérejelentek meg az erdészet elleni felhívások,ezért személyes látogatás alkalmával ke-rült kinyilvánításra a zöldek módszerénekalkalmazása, a nyílt konfrontáció. Tehátelõre bejelentett lépések történtek. A fel-híváshoz csatlakoztak, az erdõtörvénymódosításán már együttmûködõ FAGOSZés OEE szervezetek.

Ormos Balázs fõtitkár kiegészítésé-ben felolvasta az OEE programjából atermészetvédelemrõl szóló részt. Majdelmondta, hogy elnök úr ennek végre-hajtása szellemében írta alá a felhívást.Az együttmûködési szándék a termé-szetvédelemmel és a zöld szervezetek-kel az OEE kezdeményezése volt amúltban is. Az OEE kezdeményezésérekerült aláírásra a KvVM-el az együttmû-ködési megállapodás, a Természetvé-delmi Hivatallal pedig a munkaterv.Egyesületünk teljesítette a vállalt kötele-zettségeit, a másik oldalon ez nemmondható el minden esetben. A termé-szetvédelmi helyettes-államtitkárt meg-hívtuk elnökségi ülésünkre, ahol mun-kacsoportot hoztunk létre, mely mûkö-désének leállása ugyancsak nem azOEE miatt történt meg. A zöld szerveze-tek több rendezvényén voltak elõadókaz OEE tisztségviselõi. Ránk hivatkozva,ugyanakkor véleményünket nem képvi-selve születtek meg az erdészetet hátrá-nyosan érintõ javaslatok, beadványok,újságcikkek. A felhívás aláírásának céljaaz is volt, hogy jobban figyeljenek odaaz erdészet ügyeire a KvVM-ben és azFVM-ben is. Az erdészet megosztható ésmegosztott, ezt jelezte, hogy egyerdõgazdaság már írásban jelezte, hogykilép a Pártoló Tanácsból és lemondjaaz Erdészeti Lapok elõfizetését, ami akommunikációt szolgálja, és amineksemmi köze az ügyhöz. Ugyanakkor ép-

pen a májusi lapszámban adunk teret amásik fél véleményének és írásainak,ezzel teljesítve szakmánk felé a pártat-lan információhoz jutást. A küldöttköz-gyûlés történelmi határozathozatal elõttáll, jelentette ki a fõtitkár, mert a szakmaegysége a tét.

A továbbiakban hozzászólások követ-keztek. Holdampf Gyula küldött kiemel-te, hogy az OEE a szakma minden szeg-mensét magában foglalja, szerepe nõnifog. Saját házunk táján is érdemes körültekinteni, az Erdészeti Lapokban nemtükrözõdtek vissza a szakma veszélyei,konfliktusai, nem készítette fel a tagságota kihívásokra. Aki fizet, az határozza mega folyamatokat, nem a fizetett alkalma-zott. A szakma jövõjére hatással lesz azegyesült nemzetek erdészeti fórumainmeghatározottak, erre oda kell figyelni.Duska József alalenök hozzászólásábankifejtette, hogy távol kell tartani magun-kat az aktuál politikától, kárt okozhat, akülsõ megítélés is fontos, ezért át kellgondolni mit vállal az OEE. Amit az er-dész szakma nem vállal, azt más vállaljaés elõbb utóbb mások lesznek helyettünkaz erdõben. Cserép János elnök kijelen-tette, hogy akire erdõt bíztak biztos, hogynem akarja tönkre tenni. Mi mindig tár-gyalni akartunk és a sor végére kerültünk.Fontos azt is figyelembe venni, hogy adöntés megalapozott-e és mennyibe ke-rül a társadalomnak. Roth Mathaea kül-dött hozzászólásában elmondta, hogy õ,mint gyakorló természetvédelmi hatóságihivatalnok, a túlterheltség feloldásáért, aszakmai munka elvégzéséért, a törvényikörnyezet módosítását tartja szükséges-nek. Schmotzer András küldött felvetette,hogy nem sikerült a szakmánkat elfogad-tatni és az is elgondolkodtató, hogy nemvagyunk õszinték egymással, csak látszat-ra vagyunk egységesek, hogy az Egyesü-leti tisztségekért nyugdíjasok állnak csata-sorba. Cserép János elnök reagálásábantámogatta a felszólalók véleményét, ésköszönetét fejezte ki a nyugdíjasoknakfelelõsségtudatukért. A vitát lezárva sza-vazásra tette fel a kérdést.

4/2006. (máj. 26.) sz. küldöttköz-gyûlési határozat:

Elfogadja-e a küldöttközgyûlés azelnök tevékenységét a „Felhívás”ügyében az elhangzottakat is figye-lembe véve? (Jelen van 49 fõ kül-dött, 48 igen szavazat, 0 tartózko-dás, 1 ellenszavazat.)

Halász Gábor OVB elnök a szavaza-tok összeszámlálása után tájékoztatta aKüldöttközgyûlést, hogy az 1. forduló-ban leadott érvényes szavazatok száma49, a 2. fordulóban leadott szavazatok


száma 47 érvényes, 1 érvénytelen volt.A szavazás eredménye:

Az Országos Erdészeti Egyesületmegválasztott tisztségviselõi:OEE elnöke Dr. Pethõ József 48 szavazatOEE általános alelnökSchmotzer András 44 szavazatOEE technikus alelnökDoros István 30 szavazatOEE magánerdõgazd. alelnökBodor Dezsõ Károly 40 szavazatErdészeti Lapok SzB elnökeHaraszti Gyula 25 szavazatOEE régióképviselõk:– Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Zala ésVeszprém megye: Tihanyi Gyula 47 szavazat– Baranya, Somogy és Tolna megyeMáté Zoltán 47 szavazat– Pest, Fejér, Komárom-Esztergom me-gye és Budapest: Kertész József 30 szavazat– Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kiss László 47 szavazat– Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar,Jász-Nagykun-Szolnok megyeHorgosi Zsolt 47 szavazat

– Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyePuskás Lajos 47 szavazatEllenõrzõ Bizottság elnökeKolozsvári Ákos 49 szavazatEllenõrzõ Bizottság tagjaiBak Julianna 46 szavazatEõry Lászlóné 27 szavazatDr. Marosi György 39 szavazatMerkel Gábor 40 szavazat

Cserép János elnök a tisztújítás után,gratulált a megválasztott tiszt-ségviselõknek. Kijelentette, hogy azerdõgazdálkodók igyekeznek mindensegítséget megadni az új vezetésnek,beleértve az anyagiakat is. Felkérte amegválasztott elnököt, hogy szóljon aküldöttközgyûléshez. Dr. Pethõ Józsefelmondta, hogy négy éve is felvetõdötta neve az elnöki posztra, akkor nemvállalta. Érzékelte, hogy nem vette atagság jó néven tõle. Az erdészet jelen-legi helyzete cselekvésre késztette, aproblémák súlyosbodtak. Határozottszándéka a kihívásokkal szembe száll-ni, elérni azt, hogy tisztességgel dolgoz-hassunk, törekszik az államerdészetegységének megteremtésére. A komp-romisszumok emberétõl, Deáktól vett

idézettel folytatta mondandóját: „Úgykell szolgálni a jelent, hogy ne kompro-mittálja a jövõt.” A továbbiakban támo-gatóinak, a korábbi elnököknek mon-dott köszönetet. Káldy Józsefnek ésCserép Jánosnak, akik támogatásukrólbiztosították, pénzügyileg is, SchmotzerAndrásnak, akinek örül, hogy vállaltaaz alelnökséget, a mozgékonyságotvárja tõle és hogy lobogjon a tûz azEgyesületben. „Megtisztelnek az elnökiszereppel, felelõsséggel vállalom, segít-séget kérek és menni fog minden” fe-jezte be beszédét Egyesületünk megvá-lasztott elnöke.

Cserép János megköszönte a tisztújí-tó küldöttközgyûlés munkáját és felkér-te a jelenlévõket, hogy az ünnepélyesalkalmat emelve énekeljék el az Erdész-himnuszt.

Kmf.Mester Gézáné

jegyzõkönyvvezetõHalász Gáboraz OVB elnökeCserép Jánosaz ülés elnöke

Papp Gyula hitelesítõKeller József hitelesítõ

„..Ha cserben hagy az értelem,a tapasztaláshoz folyamodunk.”

(Montaigne.)

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE).Szeniorok Tanácsa 2006 február 14-i ülé-sén véleménycserét szervezett „Az erdõszerepe a WWF feladat és tevékenységerendszerében.” címû, Márkus Ferenc aWWF Magyarországi igazgatója által tar-tott indító elõadása kapcsán. A rendez-vényen a témát érintõ és a felmerült né-zeteltéréseket kiváltó okok megbeszélé-se után közös szándék nyilvánult megabban, hogy a konfliktusok lényegétképezõ szak-kérdésekben a vita ered-ményét állásfoglalásban rögzítik.

Kölcsönösen felszínre hozták az ese-ti, (de nem általánosítható) a gyakorlat-ban elõforduló nem kívánatos módsze-reket és megnyilatkozásokat. A vitaeredményeként -az eltérõ megközelítésellenére is- közeledtek a nézetek. Kör-vonalazódtak a közös érdekalapok.

Az OEE Szeniorok Tanácsa tagjai elis-merik a WWF munkatársai idõszerû, nem-zetközi kitekintés során szerzett legújabb

ismereteit és az erdõ hasznosítása terénjelentkezõ újabb társadalmi igényeket. Vi-szonozva a WWF munkatársi ugyanakkornélkülözhetetlenek tekintik az új elgon-dolások megvalósításában azt a megszer-zett tapasztalati képességet, szemléletet,amellyel az évtizedes gyakorlatú szakem-berek és a Sz.Tanács tagjai rendelkeznek.

A nyilvánvaló megszerzett adottsá-gok kölcsönös tiszteletében kinyilvánít-ják, hogy a jövõben, az erdõ és a termé-szetvédelem kapcsolatában felmerülõkonfliktusos kérdéseket megkülönböz-tetett figyelemmel kísérik. A meghatáro-zó szak-kérdésekben, és azokban a koc-kázatos – technológiai, közgazdasági –hatásokban, amelyek a természetessé-get, a biodiverzitást érinthetik, a nézete-iket elõzetesen egyeztetik és közösen iskeresik a minél optimálisabb, hatéko-nyabb megoldási lehetõségeket.

Az erdõ gondozói köszönettel fogad-ják az autonóm civil szervezetek azonmegalapozott, jobbító szándékú vélemé-nyeiket, jelzéseiket, amelyek az erdõ ésaz erdõgazdálkodás jövõje formálásáhozszükségszerûek. Elvárják azonban, hogy

a nyilatkozatok körültekintõbbek legye-nek és a kritikai észrevételekkel arányoseredmények is szerepeljenek. Különö-sen azokban a szakkérdésekben, ame-lyek az általános közélet, a zöldszerveze-tek és a politika irányultságában defor-máló következményekkel járhatnak.

Az elõzõek szellemében szükséges-nek ítélik rögzíteni a közös érdekalapo-kat, illetve azokat az erdõ használatátérintõ szakkérdéseket, amelyek megvá-laszolásra szorulnak, vagy még kihívástképezhetnek;

Azonos a felfogás a tekintetben, hogyaz erdõ olyan különleges közvagyon,amelyhez igen sok össztársadalmi szin-tû és környezetvédelmi érdek fûzõdik.Mint megújuló természeti erõforrásbanegyaránt jelen vannak az ember számá-ra használható természeti javak és a bio-diverzitást szolgáló feltételek. Egy olyanélettér, amelyben a genetikai tartalékaifelértékelõdnek és amely csak a gazda-sági, védelmi, szociális funkciók ará-nyos biztosításával gondozható

Az állami erdõkben különösen, de amagán erdõkben is következetesen cél-

Állásfoglalásaz OEE Szeniorok Tanácsa és a WWF vezetése rendezvényén felmerült szakmai kérdésekben


szerû számon kérni azokat az erdõ-felújítási módszereket, amelyekkel a ter-mészetszerû erdõgondozás irányába el-mozdulhatunk. Mivel azonban eddig islétezett pl. rontott erdõ átalakítás, amelyközel azonos célt szolgált, ezért annaktapasztalatait nem szabad mellõzni.Ugyanakkor, ha a felújítás a talaj és a kli-matológiai feltételek figyelembe vételé-vel történik, ott ne legyünk bizalmatla-nok a helyi tapasztalattal szemben. Hamégis felmerülne gondatlanság, akkorazt ne általánosítva kezeljük, hanemadott helyen konkrétan, kölcsönös biza-lommal és együttes megítélésben.

A mai helyzetben tényként látják, -deelfogadhatatlannak tartják-, hogy léteznekazok a közgazdasági/államigazgatásirendszabályok, korlátok, amelyek ellenehatnak a szükségszerûen felme-rülõ öko-lógiai, biodiverzitásbeli szempontok –elsõbbsége – érvényesülésének. Hiszenmind két szakterületet (erdõ, természetvé-delem) terhel állami, tervezett (kirótt egy-részt nyereség, másrészt) árbevételielõirányzat. Az ökológiai igények érvé-nyesítése érdekében közösen kell keresniazokat a lehetõ-ségeket, amelyekkelcsökkenthetõ, vagy megszüntethetõ az ál-lam árutermelési, szolgáltatói (befizetési)igénye, illetve a piaci jellegû „nyomása”.

Nem mellõzhetõ annak a felismeréseés elfogadása, hogy azokon a küszöbalatti hasznosítású mezõgazdasági terüle-teken, amelyek alkalmasak faültet-vénnyel megfelelõ fatermesztésre, („áru-termelésre”), ott ne feltétlen õshonos fa-fajjal, hanem a termõhelyi adottságnak

megfelelõ fafajt alkalmazhassanak. Azilyen fatermesztést a nemzetgazdasági ér-dek is indokolttá teszi. Ily módon ugyan-is a természetszerûen kezelendõ erdõkreháruló fatermelési igény csökkenthetõ éstöbb lehetõség nyílik az igen nagy távlat-ban lehetséges szálaló jellegû erdõgon-dozás gyakorlati bevezetésére.

Az energia jellegû faültetvények eseté-ben az erdõre vonatkozó elõírásokat in-dokolatlan mindaddig számon kérni ésszorgalmazni, amíg azok ültetvény jelle-gûek. Amíg kiterjedésben és nagyság-rendben annyi mennyiségû fanyersanyagnem termelõdik, amennyi a széndioxidelnyelõ hatásában még szükséges, illetvekockázatmentesen már elégséges is,kímélendõ a természetes jellegû erdõket.

Korszakunkban nem hagyhatók figyel-men kívül a klímaváltozás függvényébenprognosztizálható termõhelyi módosulá-sok sem. Ezért az õshonos fafajok szorgal-mazása elõvigyázatosságra kötelez. Ilyenszempontból szükségessé válik a két –erdészeti, természetvédelmi – tevékenysé-gi kör szorosabb együttmûködése, egy-más jobb megismerése és támogatása a fa-faj megválasztás tekintetében.

Az elõbbi elõlegezett jellegû bizalomtólazokat se fosszuk meg, akik az erdõ vég-vágása, (ahol maradnak hagyásfák és nemtarvágása) tekintetében járnak el. Hiszenaz emberi élet is véges. Az erdõ életében iscélszerû figyelembe venni az emberi szer-vezet analógiát. Ha a végeredményként avitatható végvágás után a termõhelynekmegfelelõ újulat képzõdik, nincs jogunk ateoretikus bizalmatlanságra.

Megfogalmazódott továbbá, hogy azerdészeti ágazatot nem szabad a verseny-képesség feltételeit számon kérõ ágaza-tok között tartani, mert kiszolgáltatottá ésa mindenkori politikai irányzat alku teré-vé válik. Az össztársadalmi igények érvé-nyesítése céljából szükségesnek ítélik,hogy az állami erdõk a mai viszonyainkközött kizárólagosan kincstári tulajdon-lásban és egységes állami irányításbanhasznosuljanak. Ilyenre irányulóan tör-vényes garanciák megalkotását kívánják.Egy az Erdõ, Víz, Természetvédelem ter-mészeti erõforrásokat integráló közös„gazda” – Minisztériumi irányítás és ér-dekképviselete – csökkenthetné az kiala-kult ellentmondásokat, erõsítve azegyüttmûködés lehetõségeit.

Végkicsengése a véleménycserének,abban összegezhetõ, hogy mind kétszakágazat és támogatóinak érdeke úgyaz erdõ folytonossága, mint az abbólszármaztató adottságok optimális hasz-nosíthatósága, de csak akkor ha a ter-mészeti értékrend részletesebb, moza-ikszerû leltára is elkészül..

Minden erõt arra ajánlatos koncent-rálni, hogy az általános szakmai ismere-tek bõvüljenek, az alapozások minélnagyobb ütemben elkezdõdjenek és azegymást érintõ kérdésekben konkrétesetekre korlátozottan megvitatásra ke-rüljenek, hogy az erõink a valódi prob-lémákra fordíttassanak.

Márkus FerencWWF igazgatója

Dr. S Nagy LászlóOEE Szeniorok Tanácsa elnöke

Id. Virág Pál1923–2006

Pálmonostorán született 1923. január 08.Katonai szolgálat után erdészeti dolgo-

zóként állt munkába.Erdészeti tanulmányaitÁsotthalmán végezte.

1952-ben nevezték ki kerületvezetõ er-désznek, amelyben nyugdíjazásáig dolgo-zott. A bugaci Nagyerdõ Keletbugaci kerüle-tét vezette 30 évig a feladatok tömegén ésszigorán át sikeresen. A kerületvezetés mel-lett 10 évig a központi rakodó kezelésével ismegbízottan végezte napi feladatait.

Csendes szóval, de következetes elhatáro-zottsággal ragaszkodva elképzeléseihez, kö-vetelt, utasított, ami minden esetben Õt iga-zolta. Hasznos tanácsokkal, gyakorlati tapasz-talatokkal segítette a fiatal kollegákat, segítsé-gért bizton fordulhattunk bármikor hozzá.

Kollégáival konfliktusmentesen tudottegyütt dolgozni, minden esetben megtaláltaa kivezetõ helyes megoldást. Számomra pél-dakép lett szakmai és emberi nagysága.

Munkájával nagyban hozzájárult Bugackörnyékén az Alföldfásításhoz. Erdészeti fel-

adatai mellett részt vállalt tanácstagként aközügyekbõl, emberszeretetébõl fakadóaneljárni segítségre szoruló emberek ügyes-ba-jos dolgaiban. Feleségével és három gyer-mekével éltek családi szeretetben távol a fa-lutól, a Nagyerdõben.

Családjából egy fia és egy unokája viszitovább, mint jussot az erdõk iránti elkötele-zettségét. 1983-ban nyugdíjba vonulásátkövetõen a Bugaci Erdészet AlföldfásításiMúzeuma elsõ erdész gondnokaként dolgo-zott hat évig. Országos Erdészeti Egyesülettagja 1952-tõl haláláig.

Halálhíre mélyen megrendített minden fi-atal és idõs kollégát.

Nagy részvét mellett kísértük utolsó útjá-ra 2006. március 10-én a bugaci temetõben.

Tóth Antal

Búcsú egy jóbaráttól

Gyászjelentést hozott a postás. Nincs szo-morúbb dolog, mint amikor ilyen borítékotkell bontanom. Pap Ferenc aranydiplomáserdõmérnök haláláról szólt az értesítés. Év-folyamtárs volt és szeretett jóbarát.

Tanulmányait az erdõipari szakon foly-tatta, 1953-ban szerzett mérnöki diplomát.Az ehhez szükséges diplomatervét a Bajaközelében fekvõ csertai uszályrakodón ké-szítette, feladata a munkák gépesítése volt.Értékelnie kellett Radó Gábor láncosrakodó-transzportõrének használhatóságát.A diploma átvétele után a Mohácsi Farost-üzemben helyezkedett el, innen vonultnyugdíjba fõtechnológusként.

Aranydiplomáját 2004-ben kellett volnaátvennie, de felesége súlyos betegsége miattezt személyesen nem tudta megtenni. Azalattomos betegség aztán õt is utolérte,törzsvendég lett a pécsi klinikákon. 90-enfelüli édesanyja viselte gondját, óvta, féltetteés az édesanya szeretetével igyekezett az el-kerülhetetlent távoltartani tõle. A könyörte-len kaszással azonban nem tudott megbir-kózni.

Kedves Feri! Szerénységed, kedves em-beri lényed, áldozatkész barátságod fog hiá-nyozni. Fájdalommal és könnyes szemmelbúcsúzunk Tõled, Isten Veled, kedves jócimbora!

Dr. Szodfridt István


Örvendetes, hogy ismét tanösvénya-vatóra invitálták a Szerkesztõséget.Ezuttal az Ipolyerdõ Zrt diósjenõi erdé-szetének területén kialakitott mintegynégy kilóméteres bemutatóutat adták átaz erdészek a legilletékesebbnek, a he-lyi álltalános iskola tanulóinak. A hiva-talos megnyitó némi késéssel indult,mert a tanári kar ugy döntött, hogy a zu-hogó esõben ne a helyszinen ázzanak atanulók, hanem villámgyors an átrende-zik az iskola auláját, és itt gyülekezen anebulók apraja nagyja. Az erdészettõlZanati lászló erdészetvezetõ, LengyelLászló közönségkapcsolati vezetõ, ésNagy László humánökológus volt jelena végtelen szimpatikus iskola rögtönzöttünnepségén. Szavalat, ének elõztékmeg Lengyel László elõadását, melybenismertette a tanösvény születésének rö-vid történetét , nem felejtve el és gyak-ran emlegetni a helyi tanulók természet-

szeretetét, forrásvédelmi vállalását, és azévi kétszeri erdõtisztitó tevékenységükfontosságát, hasznosságát. Az iskola fa-lain kiállitott rajzok idézetek, fényképekjelezték, hogy itt nemcsak természetsze-retet tanulnak a diákok, hanem hazasz-eretetbõl is erõt merithetnek, melyre managyobb szükség van mint valaha.

Mocsári Gergely igazgatónak és ta-nári karának minden bizonnyal sokörömteli és az oktatásban hasznos órá-kat jelent a most felavatott tanösvény.

Mire a benti mûsor végetért a szakadóesõ is megcsendesedett, igy az erdészetvezetõivel a terepen ismerkedhettünk atanösvénnyel. A husz stációs bemutatóútvonalon az erdészeti, szakmaiismertetõk és a hely történeti, témákkalfoglalkozó bemutató táblák száma test-vériesen megosztozik egymással.

Mint kisérõink elmondták, már nem-csak a diósjenõi és környékbeli peda-gógusok mutatnak érdeklõdést a léte-sitmény iránt, hanem szép lassan hiremegy távalabbról jövõk körében is.

Az FVM Erdészeti Fõosztálya isméthasznos beruházást támogatott.

Kép és szöveg: Pápai Gábor

Tanösvényavató Diósjenôn

Fotó: Nagy László

Fotó: Nagy László

2006. április 26-28 közöttaz ásotthalmi Bedõ AlbertKözépiskola, ErdészetiSzakiskola és Kollégiumadott helyett az erdészetiszakmunkások több évti-zedes hagyományokkalrendelkezõ Szakma KiválóTanulója Versenyének,amelynek fõ szervezõi aFöldmûvelésügyi és Vi-dékfejlesztési Minisztéri-um Oktatási és KutatásiFõosztálya, valamint Kép-zési és Szaktanácsadási In-tézete voltak.

Az elmúlt néhány évhezhasonlóan a versenyen most is két iskolahárom csapata vett részt. Ennek oka, hogynapjainkban az erdészeti szakmunkásszakma egyre kevésbé vonzó, ezért az or-szágban csak két helyen, Ásotthalmon ésa Somogy megyei Szõcsénypusztán folyikilyen képzés. Ennek következménye,hogy mind erdésztechnikusból, minderdõmérnökbõl jóval többen végeznekévente, mint erdészeti szakmunkásból.Hosszabb távon ez a tény biztosan súlyosszakmai problémákat vetít elõre.

A versenykiírás szerint végzõs osztá-lyonként 1-1 csapat 4-4 tanulója nevezhe-tett a versenyre. Az ásotthalmi iskolábankét végzõs erdészeti szakmunkás osztályvan, így innen két csapat indulhatott.

Csütörtök reggel 8 órakor Ott József,a Csongrád Megyei Közgyûlés alelnökeünnepélyes megnyitójával kezdetét vet-te a verseny. Ezt követõen dr. CsókaGyörgy, a versenybizottság elnöke isköszöntötte a versenyzõket. Délelõtt azírásbeli feladatsor megoldása várt a ta-nulókra. Eközben a kísérõk és a vendé-gek a mórahalmi MÓRAKERT TÉSZ te-vékenységével ismerkedtek.

Délután került sor az iskola által ke-

zelt Tanulmányi erdõben és az iskolaudvarán a leglátványosabb, gyakorlativersenyszámok lebonyolítására. Azösszetett gyakorlati verseny során hatfeladatot kellett teljesíteni. A tanulókközel 30 méter magas erdeifenyõketdöntöttek, majd LKT 81-es típusú csör-lõs közelítõvel kellett egy erre a célrakialakított versenypályán faanyagot kö-zelíteni. A gyakorlati számok közöttszerepelt az erdõnevelés szempontjá-ból rendkívül fontos tisztítási feladat is.A leendõ szakembereknek a motorfû-rész lesz a legtöbbet használt eszközük,ezért szerepelt a versenyfeladatok kö-zött a motorfûrész-szerelés, a lánckímé-lõ darabolás, valamint a kombinált da-rabolás is. A délutáni versenyszámoknégy helyszínen folytak. A rendkívülnehéz feladatok megoldásához azidõjárás kedvezõ feltételeket teremtett.A gyakorlati versenyszámok befejezésétkövetõen a vacsora kezdetére minden-ki megismerhette a verseny állását, le-hetett latolgatni a végeredményt.

A verseny záró napjának délelõttjénkerült sor a szóbeli versenyre, ahol azerdõmûvelési, erdõhasználati és gépta-

ni ismeretek mellett amunkavédelmi és európaiuniós ismeretekbõl is szá-mot adtak a versenyzõk. Aversenyzõk összesen 600pontot érhettek el. Azok aversenyzõk, akik elérték a66%-os teljesítményt, auto-matikusan megszerezték ajeles minõsítésû szakmun-kás bizonyítványt. A ver-seny magas színvonalátjelzi, hogy mind a 12versenyzõ teljesítette ezt aszintet.

A záró ünnepségen dr.Csóka György, a verseny-

bizottság elnöke értékelte a teljesítmé-nyeket, majd az ünnepélyes eredmény-hirdetést követõen Pataki Tamás, azFVM Képzési és Szaktanácsadási Inté-zete fõigazgatója bezárta a versenyt,amely hazai sikerrel zárult.

A végeredmény az alábbi lett:Csapat:I. Ásotthalom I.II. Ásotthalom II.III. SzõcsénypusztaEgyéni:I. Fehér János, Ásotthalom II. II. Lévai Lóránt, Ásotthalom I.III. Jakus Dávid, Ásotthalom I.IV. Juhász Jenõ, SzõcsénypusztaV. Pécsi Árpád, Ásotthalom I.VI. Herczeg László, Ásotthalom II.A verseny 27 hivatalos támogatójá-

nak köszönhetõen a versenyzõk na-gyon sok, szép és értékes ajándékkaltérhettek haza. A legjobb versenyzõketa verseny fõ támogatója, a STIHL Kft. ál-tal felajánlott motorfûrésszel, fûnyíróvalés szegélynyíróval jutalmazták. Támo-gatásukat ezúton is köszönjük.

Andrési PálFotó: Zsírosné Kiss Erzsébet

Országos szakmai verseny Ásotthalmon

Documents

Erdészeti Lapok 2006. 141 évf. 6. füzet