Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus)218

Az elsõ program hagyományosan kul-turális jellegû volt, mely során a komá-romi Monostori erõdrendszerrel lehe-tett megismerkedni. A Monostori erõda komáromi erõdrendszer része, Kö-zép-Európa legnagyobb újkori erõdít-ménye. Korának legfejlettebb hadi-technikai elvei alapján a legigénye-sebb építési technikával készült, 1850-1871 között a Bécset, a Dunántúlt és aDunát védõ komáromi erõdrendszeregyik utolsó tagjaként. Mire építésétbefejezték haditechnikailag már ela-vult. A két világháború között a Ma-gyar Királyi Honvédség laktanyakéntés kiképzõközpontként használta.1945-tõl 1991-ig a szovjet csapatok leg-nagyobb fegyverraktára volt. A pro-gram során rövid séta keretében lehe-tett megcsodálni az erõd leglátványo-sabb pontjait, megtekinteni a Lõoktatótermet, az Ágyú-, valamint a Hadtörté-neti kiállítást, és a Kenyérmúzeumot.Az új Dunai-bástya Klapka-termébõlpedig, még a legforróbb napon is, 20-22oC hõmérsékleten lehet gyönyör-ködni a Dunai látképben.

Az erõd látogatás után a tatai Eszter-házy-kastélyban berendezett, Tatánegyesületi székházzal rendelkezõ Ma-gyar Erdészeti és Vadászati Mûszaki Se-gédszemélyzet Országos Egyesülete(MEVME) és vitéz Szekeres Károly élet-

története emlékkiállítását lehetett megte-kinteni. Ebbõl az alkalomból tartott be-szédében Dr. Sárvári János, a Könyvtárõre a MEVME zászló fordulatos történeté-nek segítségével röviden bemutatta, ho-gyan kísérte végig és kíséri ma is ez a lo-bogó a MEVME és az OEE múltját, jelenétés 75 év után ma is hogyan kapcsolja

össze e két szervezetet. Beszédének vé-gén felidézte az OEE 2011. december 8-iközgyûlési határozatát, mely deklarálta,

hogy az Egyesület a történelmi kénysze-rek miatt megszûnt MEVME szellemi örö-kösének tartja magát.

VÁNDORGYÛLÉS

Szakmai programokAz ünnepélyes megnyitón elhangzott beszédek, köszöntõk végén a ván-dorgyûlés résztvevõi elindultak a választott szakmai programokhelyszíneire. A rendezõk öt programlehetõséget állítottak össze,melyekkel a Vértesben gazdálkodó erdész szakemberek feladatait,kihívásait, mindennapi munkájuk egy-egy sarkalatos, általuk a térségrejellemzõnek tartott részét igyekeztek bemutatni.

Kultúrtörténeti emlékek nyomában

Dr. Sárvári János emlékezik

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus) 219

A megnyitót követõen, bõ egyórás uta-zás után megérkeztünk a Juhdöglõ-völ-gyi Erdõrezervátumhoz. Ott Pintér Ist-ván erdõmûvelési ágazatvezetõ általá-nos tájékoztatót adott társaságunk tevé-kenységérõl, majd Tamás Antal mûsza-ki vezetõ bemutatta a Juhdöglõ-völgyiErdõrezervátumot. Elõadása során ki-tért a rezervátum kialakulásának törté-netére, valamint az ott végzett botani-kai, Sorbus-taxonómiai és mikológiaitudományos kutatásokra.

A Juhdöglõ-völgyi Erdõrezervátummagterülete 25,7 ha, a védõzóna 55,1 ha,változatos termõhelyeken, változatos eda-fikus és mikroklimatikus környezetben,változatos összetételû és korosztályú, idõsés igen idõs (bükk és tölgy) fákkal, lábonálló elhalt fákkal, facsonkokkal, helyen-ként jelentõs fekvõ holtfával és lékdinami-kával jellemezhetõ erdõ. Az idõs állo-mányrész kora az erdõterv alapján 227 év.

A Vértesben folyó, illetve az általá-nos ERTI kutatásokról Csókáné Dr.Szabados Ildikó fõigazgató-helyettestartott elõadást, majd közös sétát tet-tünk az õsbükkösben.

Az elõadást követõen, a bagolyvöl-gyi faszénégetõt kerestük fel. Ehhez kb.negyedórás gyalogutat tettünk meg abuszoktól a Gánti Földtani Tanösvé-nyen. A faszénégetõ egy felhagyott kül-színi bauxitbányában mûködik. A gántibauxitbányászat az 1925-ös próbater-melés után 1926. november 22-én kez-dõdött meg és megszakításokkal 1987-ig tartott. A gánti bauxitbányák a triano-ni Magyarország legelsõ bauxitbányáilettek. Ekkor a gánti bányák a világter-melés egynyolcadát adták.

A gánti bauxitbányászat történetétTamás Antal, a faszénégetés történetét,munkarendjét, munkafolyamataitSchäffer Balázs, mûszaki vezetõ ismer-tette. A faszénégetés hagyományosboksafaszenítéses eljárással történik.Célja az elõhasználatokból származó,gyenge minõségû tûzifa feldolgozása ésezáltal többletbevétel elérése. A mun-kát az elsõ néhány évben saját dolgo-zók végezték, késõbb vállalkozók vet-ték át a helyüket. Jelenleg egy farkasla-kai brigád éget, a csoportvezetõ felme-nõi is szénégetéssel foglalkoztak. Azégetési alapanyagot bükk, gyertyán,kõris és cser fafajok adják.

Ezután Vérteskozma irányába halad-va a Kaszap-kútnál megtekintettük avértesi harcokban elesett magyar hu-szárok és honvédek emlékmûvét. Ittkerült sor Právetz Antal, erdészeti igaz-gató elõadására, mely során rövidenbemutatta a II. világháborús vértesi har-

cokat és Kápolnapuszta tragédiáját. Vé-gezetül vendéglátással, kötetlen barátibeszélgetéssel, közös fényképezésselzárult a szakmai program, majd a bu-szok visszaindulnak Tatára a baráti ta-lálkozó helyszínére.

VÁNDORGYÛLÉS

A Déli-Vértes erdõgazdálkodása

Csókáné Dr. Szabados Ildikó

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus)220

A Vértesi Erdõ Zrt. több hazai céggelegyütt élen jár az erdészeti biomasszahasznosításában, ezért a program céljaelsõdlegesen az erdõgazdaság által elérteredmények bemutatása volt, ezen felülaz egyéb megújuló energiaforrások, ígya napenergia, a geotermikus energia ésszélenergia hazai felhasználási területei,eszközei is ismertetésre kerültek.

A programnak a Pusztavámi Erdészetfûrészüzemének bemutató területeadott otthont. A rendezvény során akonferenciasátorban kilenc elõadáshangzott el, melyekben betekintést ad-tunk a megújuló energiaforrások hasz-nosításának területeirõl, az oktatástólegészen a végfelhasználásig. A Nyugat-magyarországi Egyetem ismertette azenergetika oktatás jelenlegi struktúráját,valamint elõadás hangzott el a fás szárúenergiaültetvények termesztéstechnoló-giájáról. Elõadást halhattunk a tatabá-nyai Edutus Fõiskolán mûködõ megúju-ló energiatermelõ rendszerek üzemelte-tési tapasztalatairól. A NyME által szin-tén bemutatásra került egy környezettu-datos energiahatékony épület. A Siva-

Solar Kft., valamint a Magyar Napenergi-ás Szövetség ismertette a napelemes ésnapkollektoros rendszerek felhasználásiterületeit. A fapellet energetikai célúhasznosításáról a Jákófa Kft., a hõszi-vattyúk vadászházakban történõ fûtésicélú felhasználásáról az Oktoklíma Kft.tartott színes elõadást.

Az elõadások mellett kiállításra ke-rültek a megújuló energia hasznosításá-ban használt fontosabb technológiaieszközök: aprítógép, forwarderek, szál-lítóeszközök, rakodógépek, hasító-da-raboló gépek, napkollektorok, pellet ésfaapríték tüzelõberendezések, valamintenergetikai faültetvényhez alkalmaz-ható dugványozógép.

A program során közel 40 percesgépbemutatót tartottunk, melyben lát-hattunk egy Man tehergépkocsira sze-relt Biber 84 típusú mobil hasító- és ap-rítógépet, egy MAN TGS 35.480 BL tí-pusú pneumatikus ürítésû faapríték-szállító kamiont, egy Ponsee Buffalotömörítõ felépítménnyel rendelkezõerdészeti közelítõgépet, a NyME általfejlesztett BPT-10-MOZ típusú mozgó-rakoncás kihordót, valamint egy S&ÜSSA 700 típusú hasító-daraboló gépetmunka közben. A rendezvény különérdekessége volt a Liget Gatter Kft. ál-tal kiállított ETA faapríték tüzelõberen-dezést bemutató kamion, melyben a fa-apríték-felhasználás teljes folyamatátszemléltették.

A programot színesítette a Vértesi Er-dõ Zrt. termékbemutatója, ahol az erdõ-gazdaság által forgalmazott termékek:ipari és energetikai faaprítékfajták, kan-dallófa, tömbösített fabrikett, grillfaszénés egyéb energiahordózó faalapú ter-mékek voltak láthatók.

A rendezvény zárásaként a résztve-võk megtekintették a vértesszentke-reszti kolostor ma is impozáns rom-jait.

VÁNDORGYÛLÉS

Megújuló energiaforrások hasznosítása

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus) 221

A programra jelentkezõk párhuzamo-san vettek részt a társaságunk, valaminta HM Budapest Zrt. által szervezett be-mutatókon. A megnyitó helyszínérõlkét busszal indultunk a helyszínekre.Az elsõ buszon a házigazda szerepétCsászár Károly, a Tatabányai Erdészetkerületvezetõje, az Agostyáni Arboré-tum egykori vezetõje töltötte be. A HMBudapesti Erdõgazdaság Süttõi Erdé-szetének meghívására a csoport a szo-módi honvédségi lõtérre indult, aholSzimicsek László, a Süttõi Erdészet igaz-gatója és kollégái a lõtéri erdõgazdálko-dás rejtelmeit mutatták be az érdeklõ-dõk számára.

A másik busszal az Agostyáni Arbo-rétumba indultunk. Az Agostyáni Arbo-rétum a Vértesi Erdõ Zrt. mûködési te-rületén, a Gerecse TermészetvédelmiTájegységben az egyik legkedveltebbés legfrekventáltabb kirándulóhely,ezért e 30 hektáros kert közjóléti szere-pe kiemelkedõ. Éves programjainkatúgy állítjuk össze, hogy ki-ki megtaláljaaz érdeklõdési körének legmegfelelõb-bet. Az említetteknek köszönhetõen lá-togatóink száma az utóbbi évekbenmegtöbbszörözõdött, és úgy tûnik or-szágunk legtávolabbi részeire is eljutottjó hírünk. Ennek a mikéntjérõl, hogyan-járól, a közjóléti tevékenység súlyárólés fontosságáról beszélgettünk kötetle-nül sétánk során az Agostyáni Arboré-tumban. Egy helyen megszakítva azt,hogy az arborétum területérõl kilépveátlátogassunk a szomszédos erdõrész-letbe, ahol Keresztes György, a HM Bu-dapesti Erdõgazdaság vezérigazgató-helyettese fogadott bennünket.

A HM Budapesti Erdõgazdaság Zrt.erdõgazdálkodási tevékenysége aHonvédelmi Minisztérium vagyonkeze-

lésében lévõ, állami tulajdonú erdõkreterjed ki. A 2013. évi Vándorgyûlésre azErdõgazdaság két programmal készült:bemutatta a katonai erdõgazdálkodássajátosságait és ismertette válaszát a je-lentkezõ kihívásokra. A program elsõrészének a Magyar Honvédség 25.Klapka György Lövészdandár adott he-lyet a szomódi lõtér bázisán. A honvéd-ség részérõl Dr. Benda László ezredestolmácsolta Sándor Zsolt dandártábor-nok, parancsnok üdvözletét. Az erdé-szet részérõl Szimicsek László erdésze-ti igazgató mutatta be a honvédelmirendeltetésû erdõk kezelésének törté-netét. Külön fejezetet érdemelt a ter-mészetvédelmi rendeltetés (GerecseiTájvédelmi Körzet), ami szinte mindennégyzetméter esetében párosul a hon-védelmivel, néha megelõzve is azt. A„társadalmi nyomás” eredményekép-

pen – amit a különleges honvédelmi éstermészetvédelmi igények is jeleznek –az állandó borítottságot biztosító erdõ-gazdálkodás igénye a Budapesti Erdõ-gazdaság szakmai munkájában már a90-es évek közepén megfogalmazó-dott. Ezt több ok, több tényezõ is szük-ségessé tette: de a legerõsebb ok a ha-gyományos erdõfelújítási eljárásokegyre nehezebb megvalósítása. Minde-zek a körülmények arra ösztönözték azErdõgazdaságot, hogy tovább keresseazokat a lehetõségeket, amelyek révéna vágásterület nélküli erdõgazdálkodásmegvalósítható.

A törekvések eredménye – az immárerdõgazdasági szinten 200 hektár fölöt-ti átalakító és szálaló állományon kívül– egy kíméletes közelítõgép megalko-tása. A gép létrehozását az a szándékvezérelte, hogy egy olyan közelítõesz-köz álljon rendelkezésre, amelynekalacsony az üzemeltetési költsége (amûködési költsége és az értékcsökke-nése egyaránt), és amely a megmaradóállományban – gyérítésben, szálalás-ban – kevés kárt okoz. Emellett nemsérti meg a törzseket, a felszíni gyöke-reket, alig tömöríti a talajt, nem indíteróziót, nem szennyezi az erdõt gázo-lajjal, hidraulika-olajjal, kipufogógáz-zal, zajjal. Üzembe helyezéséhez nemkell nagyobb tõke, magas hatásfokkaldolgozik, a szigorú munkavédelmi ésergonómiai követelményeket is kielé-gíti, más célra is használható, mûködte-téséhez nem kell magas képzettség. Amunka során – az NYME ERFARETközremûködésével – olyan gépet sike-rült kifejleszteni, amely mindegyik fel-tételnek megfelel.

VÁNDORGYÛLÉS

Közjóléti tevékenység és lõtéri gazdálkodás

A kíméletes közelítõgép bemutatása terepen

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus)222

A bányászat és az erdészet gyökerei kü-lönösképpen összefonódtak a tataiszénmedencében. A Vértes erdeire, azerdõgazdaság mûködésére a 20. századfolyamán legnagyobb hatást a helyi bá-nyavállalatok gyakorolták. Ez óhatatla-nul számos természetet károsító jelen-séghez vezetett. Az aknák, üzemeknagy része erdõs területen épült. Ameddõhányók, bányagödrök, külfejté-sek, kötél- és szalagpályák, iszapgöd-rök mind-mind a termõterületeketcsökkentették. A mára felhagyott bá-nyaterületeket ütemesen és igényesen

állították helyre. A termelés megszûné-sével az átlagosnál több rekultivációsfeladat hárult az erdõgazdálkodóra.

Vértessomlón nyitották meg az országelsõ mélymûvelésû barnakõszén bányá-ját. Az akkori döntés elõkészítésébe be-vonták a kor polihisztorát, Mikoviny Sá-muelt is. Ennek az aknának a meddõhá-nyói spontán erdõsültek be, illetve füve-sedtek el. Az avatott szem légi fotókrólmég felismeri a jellegzetes térformákat.

A program a tatabányai szénbá-nyák utolsó és talán legnagyobb kül-színi szén-, illetve bauxit-kitermelésenyomán hátramaradt bányagödrök ésmeddõhányók biológia helyreállítá-sát mutatta be, ahol az erdõgazdasága rekultivációt három ütemben vé-gezte:

1. ütem (1993) 33,4 ha 1. kivitel be-fejezéséig 15,2 ha pótlással

2. ütem (1994) 43,3 ha 1. kivitel be-fejezéséig 1,0 ha pótlással

3. ütem (1999) 15,5 ha 1. kivitel be-fejezéséig 1,4 ha pótlással

A létrehozott kevert talajok a kövessziklás váztalaj és a sekély rendzinakombinációjára hasonlítanak.

A gyenge termõhelyen akácosainkkezdenek csúcsszáradni. Véghasználatukszükségszerû lesz a következõ erdõterviidõszakban. A károsodott részek 100-120m3 véghasználati fatömeg mellett sarjaz-tatva, kerítés védelmében, kis haszonnallesznek felújíthatók. A felújítás során meg-jelent természetes vegetációt kíméljük.

Mivel a közeljövõben hasonlóan né-pes szakembergárda látogatására nincsesély, azért gondoltuk megfogalmaznivendégeinknek a „Hogyan tovább?”kérdést. Az akácos, a feketefenyves ésaz ezüstfás részek megtekintésekor akialakult mûhelybeszélgetés során ven-dégeink megerõsítették a helyi szakem-berek véleményét, miszerint az eléren-dõ állapot egy lassan növõ, kemény-lombos, „örök erdõ”.

Könnyû sétánkat a NagyegyházaiHangistálló hûvösében pihentük ki,ahol Tarjáni Antal fotómûvész kollé-gánk, egyesületi tagtársunk kamaratár-lata a természet apró szépségeit tárta

elénk játékos, könnyed technikai meg-oldásaival.

A délutáni melegben uzsonnánkat ahelyi termelõk „gyümölcsei” adták,majd ezt követõen Erdészetünk szar-vas-gazdálkodásáról adtunk ízelítõt egyhullottagancs-kiállítás keretében.

A program nagyegyházi része utánTatára utaztak a résztvevõk, ahol aMEVME egykori székházának emléketállító szobor avatása zajlott.

VÁNDORGYÛLÉS

Bányarekultiváció

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus) 223

VÁNDORGYÛLÉS

A terepi programok végén az elsõ és azötödik program résztvevõi elõre terve-zetten korábban érkeztek vissza Tatára,a többi szakmai programhoz képest, ígyjelen lehettek az egykori, 1926. június30-án Esztergomban, az ottani Erdésze-ti Szakiskolában megalakult Magyar Er-dészeti és Vadászati Mûszaki Segédsze-mélyzet Országos Egyesülete emlék-mûvének avató ünnepségén. LomnicziGergely fõtitkár felvezetõje és a felhang-zó vadászkürt-szólamok után, ZambóPéter, az OEE elnöke köszöntötte amegjelenteket és tartott ünnepi megem-lékezést. Gyõrffy Balázs a NemzetiAgárgazdasági Kamara elnöke is szóltaz avatáson megjelentekhez, majd az

OEE elnökével kölcsönösen kicseréltéka NAK és az Egyesület között megkötöttegyüttmûködési megállapodás aláírtdokumentumait. Az emlékmûavatáskapcsán beszédet mondott Czunyinédr. Bertalan Judit, a Komárom-Eszter-gom Megyei Kormányhivatal kormány-megbízottja és Michl József Tata polgár-mestere is. Az emlékmûvet Kocsis Mi-hály vezérigazgató és Michl József lep-lezte le, majd a tisztelet koszorúitCzunyiné dr. Bertalan Judit, Zambó Pé-ter és Gyõrffy Balázs helyezték el a ta-lapzat tövében. Az emlékmû a MEVMEegykori Eszterházy u. 1 szám alatt állószékházának a helyét jelöli.

Nagy László

MEVME emlékmûavatás Tatán

Michl József, Kocsis Mihály

Zambó Péter elnök

Balról jobbra: Kocsis Mihály, Michl József, Czunyiné dr. Berta-lan Judit, Zambó Péter

dr. Rakonczay Zoltán,Keresztes György

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 7–8. szám (2013. július–augusztus)224

VÁNDORGYÛLÉS

A 144. Vándorgyûlés eseményei egy rövid, a terepi programokat követõ felfrissítõpihenés, átöltözés és a többi programon résztvevõk megérkezése után a hagyo-mányos baráti találkozóval és ünnepi vacsorával folytatódtak, az Öreg-tó Kempingterületén. A találkozó fesztelen és jó hangulatát alapozták meg – a Vértesi Erdõ Zrt.támogatásával – a pusztavámi Malomerdõ vendégház területén évente megren-dezésre kerülõ ún. Kormorán-Kobak nyári tábor gyerek résztvevõi és maga a Kor-morán zenekar. A vérpezsdítõ, lábdobogtató, néptáncbetétekkel fûszerezettlátványos koncert a magyar népzenei és rockzenei hagyományokat övözte egybe.A zene ezután sem távozott a rendezvénysátorból, ahol a jó hangulatú résztvevõkmondhatnánk, „hajnalig ropták a táncot”. A baráti találkozó kedves eseménye voltaz 1972-es Vándorgyûlésen résztvevõk színpadra hívása.

Nagy László

Baráti találkozó a Tatai-tó partján

A Kínai Állami Erdészet képviselõi

Az 1972-es vándorgyûlés résztvevõi