16
Radnóti (Glatter) Miklós (1909- 1944)

Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

  • Upload
    coral

  • View
    254

  • Download
    3

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944). Kötetei. Életében megjelent kötetei Pogány köszöntő ( 1930 ) Expresszionista szabad versek Újmódi pásztorok éneke ( 1931 ), Idillek és elégiák+ expr. Lábadozó szél ( 1933 ) Szabad vers – klasszikus mérték Ének a négerről, aki a városba ment ( 1934 ) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

Radnóti (Glatter)

Miklós (1909-1944)

Page 2: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)
Page 3: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

KöteteiÉletében megjelent kötetei Pogány köszöntő (1930) Expresszionista szabad versek Újmódi pásztorok éneke (1931), Idillek és elégiák+ expr. Lábadozó szél (1933) Szabad vers – klasszikus mérték Ének a négerről, aki a városba ment (1934) Újhold (1935) Fenyegetettség érzése, halálfélelem Járkálj csak, halálraítélt! (1936) Klasszicizálódás, kötött

formák Meredek út (1938) Vergélius-fordítás Ikrek hava (1940) Válogatott versek (1930-1940) (1940) Naptár (1942)Posztumusz kötete Tajtékos ég (1946)

Page 4: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

Csak 1924-ben tudta meg, hogy nemcsak édesanyja, de öccse is a költő születésekor halt

meg.Ikrek hava című prózai munkájában írt erről. A

téma 1940-es önéletrajzi vázlatában is felmerült: „Iker gyerek vagyok, öcsém és édesanyám meghaltak születésemkor. Anyámat az ikerszülés ölte meg, nem bírta a szíve, öcsém gyönge volt, elszívtam tán tőle az életerőt. Tizenkét éves voltam, meghalt apám is. Az anyámat nem ismertem, az apámra valójában alig emlékszem, néhány éles, de összefüggéstelen képet, emléket becézek róla magamban…”

Page 5: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)
Page 6: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)
Page 7: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

1926 őszén ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival

1928: hazatért Liberecből ( cseh kereskedelmi iskola), majd nagybátyja nagykereskedésében könyvelő.

Barátaival irodalmi folyóiratot indítottak. -Jóság címmel önálló antológiát jelentettek meg

1930: Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti kar, magyar-francia szak –’34: végez

Avantgard (expresszionista, szürrealista) íz és csapongó szabadvers-formák

falujárások, a parasztság nyomorát így saját szemével láthatta, népköltészet

Párizs; néger művészet felfedezése

Page 8: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)
Page 9: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)
Page 10: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

Házitanítóskodás, műfordítás, alkalmi kiadói munkák (zsidó származása miatt nem kap állást)

A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett Mint a bika (1933.):

két idősíkot és magatartásformát szembesít. A múlt, a fiatalság - az önfeledt élet: figyelmen kívül hagyja a veszélyeket. A jelen magatartásformája tudomásul veszi a veszélyt, s a nem-menekülés helytállását hirdeti. A vers üzenete: „Így küzdök én is…”

1935: feleségül vette Gyarmati Fannit Irodalmi tevékenységek, díjak, verses kötetek Hagyományos, ókori műfajok felelevenítése (

episztola – Levél a hitveshez; himnusz – Himnusz a békéről; óda – Nem tudhatom...; ekloga – Eclogák).

Verselésében visszatér a kötött formákhoz, a klasszikus és nyugat-európai időmértékes verseléshez.

Page 11: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)
Page 12: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

1940: első munkaszolgálat egy kolozsvári hadtestparancsnokság munkaszolgálatos zászlóaljában

1940-től 1944-ig Radnóti javarészt munkaszolgálatos. Ettől fogva rettegés és szakadatlan megpróbáltatás az élete. A "munkaszolgálat„ 1942-től kezdve halálraítéltséget jelentett.

Az emberi lélek tiltakozásának, a nagy reménységeknek, a nagy vágyaknak, a haza, az otthon és a hitves iránti vágyakozásnak ódai-elégiai hangvételű, humanista eszmei töltésű, formájában végképpen kikristályosodott klasszicizáló kifejezője lett.

Page 13: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

A jugoszláviai Bor felől terelték a menekülő tömeggyilkosok Radnótiékat Németország felé. Közben öldösték őket. Így lőttek agyon a Sopron megyei Abda község határában huszonkét, útszélre állított áldozatot. Köztük volt Radnóti Miklós is.

1946-ban exhumálták és ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

Page 14: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

Abda

Page 15: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

Jegyzőkönyv a gyilkosság bűntette miatt ismeretlen tettesek ellen indított bűnügyben ismeretlen holttestek szemléjéről és boncolásáról: Abda, 1946. június 19.Orvosi vélemény: A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel datáljuk vissza: a rothadás fokát, a ruházat állapotát a talajviszonyokkal hozva összefüggésbe. A lövések általában hátulról előrehaladó irányúak (tarkó-arc), voltak azonban ellenkező irányúak is. A bűncselekmény 22 egyén életének erőszakos módon való kioltásában állott.

A 12. számú holttest.Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs.Külvizsgálat: A holttest derékban kettévált, igen kevés, szappanná vált lágyrész, nyitott testűrökkel. Tarkópikkely baloldalán belövés, fejtetőnél kilövés. Hajzat világos barna, felső fogsorban elől hiányos fogazat, alul 1-1 sárga korona.Vélemény: Tarkón, fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal.Jegyzet: A ruházatából előkerült iratköteg huszonöt tételből áll. A papírlapokon az írás elmosódott, szétázott, nehezen olvasható. A dokumentumok szélén egységesen vörös vérfolt.

[...] A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó

zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra…[6]

Page 16: Radnóti (Glatter) Miklós (1909-1944)

Radnóti Miklós síremléke