TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN - oktatas

Történelem horvát nyelven középszint — írásbeli vizsga 0814

Név: ........................................................... osztály:......

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

2009. május 6. 8:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

9.

má

jus

6.

írásbeli vizsga 0814 2 / 44 2009. május 6.

Történelem horvát nyelven — középszint Név: ........................................................... osztály: .....

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, primjenjujte nedvosmisleno označavanje – i u slučaju ispravki! U svojim odgovorima se trudite formulirati bit, nemojte prekoračiti prostor koji vam stoji na raspolaganju! Dajte samo toliko elemenata odgovora koliko se zadatkom traži! (Ako upišete više odgovora, vrednovat ćemo ih u redoslijedu upisivanja.) Molimo vas koristite kemijsku olovku plave boje! Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge! • Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka! • Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)! ● Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. • Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. tvrđavni kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept ! 6. Otkrijte prethodne događaje, razloge i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis! Na znanje: Kriteriji ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka • udovoljavanje sadržajnim zahtjevima • uređenost, logičnost, jezična pravilnost odgovora

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA

1. Zadatak je u svezi s padom Rimskog Carstva. Pomoću izvora i svojih spoznaja odgovorite na sljedeća pitanja! Koristite i srednjoškolski povijesni atlas! (Po elementu 0,5 boda.) „A gótok 376-ban Trákiában megszállták a Duna partjait, majd követeket küldtek Valens császárhoz, és alázatosan kérték befogadásukat a birodalom területére. Megígérték, hogy békében fognak élni, és ha a helyzet követeli, csapatokat is állítanak. A határokon túlról, az északi népek mozgolódásáról érkező ijesztő híreszteléseket hallva a hízelgés szakértői még nagyobbnak tüntették fel a császár szerencséjét, amely íme a világ végéről annyi újoncot hoz és kínál fel neki váratlanul. […] És valóban azon szorgoskodtak, hogy a Római Birodalom jövendő felforgatói közül senki se maradjon odaát, még a halálos beteg se. Amikor tehát a császár engedélyezte, hogy átkeljenek a Dunán és Trákia bizonyos részeit lakhassák, megkezdődött az átszállítás éjjel és nappal: csapatonként rakták hajókra, tutajokra és kivájt fatörzsekre az embereket. Ez idő tájt, amikor határsorompóink felnyíltak, a barbár föld úgy öntötte magából a fegyveres csapatokat, mint az Etna a tüzes szikrákat. A tisztán nem látó illetékesek ügybuzgalma így készítette elő a római világ pusztulását.” (Ammianus Marcellinus római író; Kr.u. IV. sz.) „Goti su 376. godine u Trakiji zauzeli obale Dunava, a potom uputili poslanike caru Valentu (Flaviju) te ga ponizno molili da im dozvoli ostanak na području Carstva. Obećali su da će živjeti u miru, te će ako prilike budu zahtijevale, ustrojit i svoje čete. Čuvši prekogranične zastrašujuće glasine o kretanjima sjevernih naroda, majstori laskanja su još više veličali carevu sreću kako je on eto, s kraja svijeta iznenada ponudio i dao toliko novaka. […] I zaista su se trudili da od budućih prevratnika Rimskog Carstva nitko ne ostane s druge strane, čak ni smrtno bolesni. Kada im je dakle car dopustio da prijeđu preko Dunava i da nasele određene dijelove Trakije, otpočeo je danonoćni prijevoz: po grupama su ukrcavali ljude u brodove, na splavi i izdubljenim stablima drveća. U to vrijeme kada su dignute granične rampe, zemlja barbara je izlijevala iz sebe naoružane jedinice kao što Etna izlijeva vatrene iskre. Pretjerana predanost nadležnih koji ne vide posve jasno je tako pripremila propast rimskog svijeta.“ Amijan Marcelin, rimski pisac; IV. st. poslije Krista)

a) Formulirajte, u čemu autor vidi razlog propasti Rimskog Carstva! ……………………………………………………………. b) Kada je Carstvo podijeljeno na dva dijela? ……………………………………… (godina) c) Napišite kako su se nazivala ta dva dijela! 1. ……………………………………….

2. ……………………………………

2 boda



2. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnim heretičkim pokretima. Iza fragmenata izvora napišite na koje se heretičke pokrete odnose! (Po elementu 1 bod.) bogumili albigenzi valdenzi

a) „Péter cár éveiben bukkant fel bolgár földön egy Bogomil nevű - valójában azonban Isten előtt nem kedves - pap, aki elsőnek kezdte el hirdetni bolgár földön azt az eretnekséget, amelyről később szólunk. Külszínre az eretnekek olyanok, mint a juhok: szelídek, alázatosak, hallgatagok és sápadtak, mintegy a képmutató böjtöléstől; haszontalan szót nem ejtenek, hangosan nem nevetnek, nem hivalkodnak, elrejtőznek a szemérmetlen tekintet elől, és külszínre mindent úgy csinálnak, hogy nem lehet megkülönböztetni őket az igazhitű keresztényektől, belül azonban farkasok. Az eretnekek széthasogatják a kereszteket és szerszámokat készítenek belőlük [...] az eretnekek nem imádják önként az ikonokat, hanem bálványoknak nevezik azokat. Az eretnekek gúnyt űznek a szentek csontjaiból, és kinevetnek bennünket, akik tiszteljük azokat.” (Kozma presbiter; X. század)

a) „ U godinama cara Petra se u zemlji Bugara pojavio jedan svećenik imenom Bogumila koji zapravo nije bio mio Bogu i koji je prvi počeo u zemlji Bugara propovijedati herezu o kojoj ćemo kasnije govoriti. Po vanjštini heretici su isti kao i ovce: pitomi, ponizni, šutljivi i blijedi kao od licemjernog posta; ne govore nepotrebne riječi, ne smiju se grohotom, ne razmeću se, skrivaju se od besramnih pogleda, i sve naizgled čine kao pravovjerni kršćani, ne može ih se razabrati među pravovjernicima, a iznutra su zapravo vukovi. Heretici razrezuju križeve i čine od njih alate […] heretici ikone ne štuju samovoljno, već ih zovu idolima. Heretici se rugaju kostima svetaca, ismijavaju nas koji ih štujemo.“ (Prezbiter Kuzma, X.st.)

…………………………………………………………..

b) „A manicheizmussal egybehangzóan két őselemet vesznek fel: Egy jó és egy gonosz Istent, vagyis az ördögöt, aki szerintük megteremtett minden testet, míg a jó isten minden lelket... Tagadják azt, hogy a testek feltámadnak; nevetnek azokon jótéteményeken, melyeket az élők a holtaknak megadnak, haszontalan dolognak tartják templomba járást vagy az imádkozást a templomban... Elvetik a keresztelést, s káromolják Krisztus testének és vérének szentségét [...].” (Heisterbachi Cézár: Dialogus Miraculorum; XIII. sz

b) „Suglasno maniheizmu prihvaćaju dva praelementa: jednog dobrog i jednog zlog boga, to jest đavla, koji je po njima stvorio svako tijelo, dok je dobar bog stvorio svaku dušu … Niječu da će tijela uskrsnuti; ismijavaju ona dobročinstva koja živi čine mrtvima, drže nekorisnim odlazak u crkve i molitvu u crkvama … Odbacuju krštenje i hule sakrament Kistova tijela i krvi […]“ (Caesarius Heisterbac: Veliki razgovor o prikazima i čudesima, XII. st.)

…………………………………………………………



c) „Egy bizonyos lyoni polgártól, Valdesiustól vagy Valdensustól erednek, aki javakban bővelkedett, de mindenét otthagyva elhatározta, hogy ezentúl szegénységben él, és az evangéliumi tökéletességre fog törekedni, miként erre példát adtak az apostolok. A maga számára lefordíttatta francia nyelvre az evangéliumot és a Bibliának egyik-másik könyvét, valamint Szent Ágostonnak, Jeromosnak, Ambrusnak és Gergelynek egynéhány jelentős mondását, címszavak szerint rendben, amelyeket ő és követei szentenciáknak neveztek.” (Bernát inkvizítor jelentéséből; XIV. század eleje) c) „Potječu od stanovitog lionskog građanina Valdesa ili Valdensa koji nije oskudijevao dobrima, ali ostavivši sve odluči da će od sada živjeti u siromaštvu, te da će se truditi savršenstvu evanđelja, kako su tome primjerom poslužili apostoli. Dao je prevesti sebi na francuski jezik evanđelje i pokoju knjigu Biblije, odnosno po nekoliko značajnih izreka Svetog Augustina, Jeronima, Ambrozija i Grgura, složenih po natuknicama, a koje su on i njegovi sljedbenici nazivali sentencama.“ (Iz Izvješća inkvizitora Bernarda, XIV. st.)

…………………………………………………………..

d) Odgovorite pomoću sljedećeg fragmenta izvora! Kako se crkva odnosila prema hereticima? „2. §. Azokat pedig, akiket az eretnekségnek csak gyanújával is meg lehet bélyegezni, abban az esetben, ha a gyanú jellege és személyük minősége szerint saját ártatlanságukat kellő tisztázással be nem tudnák bizonyítani, az egyházi átok kardjával kell sújtani, s mindaddig, míg kellő elégtételt nem szolgáltatnak, kerülje el mindenki; és ha egy éven át megmaradnak kiközösített állapotukban, akkor eretnekekként kell ítélkezni felettük.” (A IV. lateráni zsinat határozatából; XIII. sz.) „2. §. One pak koji se mogu obilježiti samo i sumnjom hereze, u slučaju ako po karakteru sumnje i po važnosti njihove osobe svoju nevinost ne bi mogli zadovoljavajućom vjerodostojnošću dokazati, mačem crkvenog prokletstva treba sjeći, sve dotle dok ne budu pružili odgovarajuću zadovoljštinu, neka ih svi zaobilaze; te ako se tijekom jedne cijele godine zadrže u stanju izopćenosti, treba im suditi kao hereticima.“ (Iz Odluke Lateranske sinode, XIII .st.)

………………………………………………………………………………………………..

4 boda



3. Sljedeće se pitanje odnosi na ekonomsku politiku Karla I. Roberta. Pomoću izvora i svojih spoznaja odgovorite na sljedeća pitanja!

a) Nabrojite koje proizvode izvozi naša domovina u smjeru Poljske! (Po elementu 0,5 boda.) ………………………………………………………………………………………….. b) Nabrojite dva proizvoda koje naša domovina uvozi iz smjera zapada! (Po elementu 0,5 boda.) …………………………………………………………………………………………..

Trgovački putovi Izvoz Uvoz

barhent, začini, njemačko platno, sukno, proizvodi metalne industrije

živa stoka, koža, vosak,zlato, srebro, bakar, vino, usoljena riba

zapadno sukno, proizvodi metalne industrije

začini, svila,vosak, levantinski proizvodi

sukno vino, bakar

konji, volovska koža, bakar, srebro

skupocjeni tekstil, začini



c) Uz fragmente izvora napišite odgovarajuće pojmove! (Po elementu 1 bod.)

1. „Ha elődeink által jóváhagyott régi szokás szerint a köteles vámot megfizetitek, s a szávai rév mellett épített várunk alatt a harmincadot megadjátok, egész országunkban szabadon és biztonságban jöhettek-mehettek embereitekkel királyi hitünkre.” 1. „Ako po starim običajima koje su odobrili naši predci platite obvezne carine i ispod naše tvrđave sagrađene kraj savske skele date tridesetinu, po cijeloj našoj državi možete slobodno i u sigurnosti sa svojim ljudima dolaziti i odlaziti, vjere nam kraljevske.“

2. „Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei egymás közt beható és egyértelmű megbeszélést folytatván, elénk járulva alázatosan azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára, maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.” 2. „Znajte da su prelati, baruni i plemići naše države, vodeći između sebe temeljit i nedvosmislen dogovor, pristupivši k nama ponizno nas molili, budući da slab novac naše komore doista pogađa naše pučanstvo, u korist ustrojenja nekadašnje dobrobiti naše države i u korist općeg dobra, kujemo novac trajne vrijednosti, dobar novi novac koji će se dobro okretati u cijeloj našoj državi.“

3. „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni [...] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, az előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” 3.“Naredili smo i zapovijedamo da u svakoj županiji, za svaki ulaz kroz koji se mogu zaokrenuti ili proći kola natovarena sijenom ili žitom […] u roku od 15 dana od razrezivanja, u korist komora, na ruke župana ranije navedenih komora treba uslužiti i isplatiti 18 dinara.“

5 bodova



4. Zadatak je u svezi s prirodnim znanostima i umjetnošću XVI.-XVII. stoljeća. Pored fotografija upišite slovni znak odgovarajućeg pojma! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!) (Po elementu 0,5 boda.)

A. filozofija B. fizika C. slikarstvo D. astrologija

2 boda

Nikola Kopernik Galileo Galilei

Rembrandt Roger Bacon



5. Zadatak je u svezi s poviješću Mađarske u XVIII. stoljeću. Pomoću izvora i svojih spoznaja odgovorite na sljedeća pitanja! „1. § Minden egész helyes jobbágy köteles lészen maga földes urának minden hétben egy napot nap-kelettül nap-nyugodtik […]. Marhás munka helyet pediglen minden hétben azon egész helyes jobbágy földes urának két nap kézi munkával dolgozni tartozik.” (Jobbágyrendelet; 1767) „1. §. Svaki kmet sa cijelim selištem će biti dužan svome feudalcu svakoga tjedna po jedan dan od praskozorja do sumraka […] Umjesto rada s govedom je pak kmet sa cijelim selištem dužan svome feudalcu svakoga tjedna odraditi dva dana posla na ruke.“ (Uredba o kmetstvu, 1767.) a) Formulirajte, o kojoj usluzi kmetova je riječ u izvoru! (1 bod) ………………………………………………………………… b) Kako je Uredbom regulirana usluga? (1 bod) ………………………………………………………………

c) Navedite ime vladara koji je izdao Uredbu! (1 bod) Vladar: …………………………………………… d) Kada je vladala osoba koja je izdala Uredbu? (1 bod) Godina: ………………………………………… „Először: A' jobbágyság állapottyát, annyiban a' mennyiben a' parasztok […] örökös kötelesség alá vettetve és a' földhöz köttetve voltanak, jövendöre tellyességgel el-töröllyük […] következendöképpen minden parasztokat, akár mely nevezet és vallásbéliek légyenek, jövendöre magok személlyekre nézve lakásokat szabadosan változtathato emberekké tészük, […].” (Jobbágyrendelet; 1785) „Prvo: Ono stanje kmetstva po kojem bi seljaci […] za sva vremena bili vezani obvezom i uz zemlju, za ubuduće, u cijelosti poništavamo […] posljedično svakoga seljaka bilo kojega imena i vjere bio, za ubuduće činimo ljudima koji slobodno mogu izabrati mjesto stanovanja, […] (Uredba o kmetstvu, 1785.) e) Formulirajte, kako se Uredbom regulira pitanje kmetstva? (1 bod) …………………………………………………………………. f) Koji je vladar izdao Uredbu? (0,5 boda) Vladar: ………………………………………………………

5 bodova



6. Zadatak se odnosi na odnose na Balkanu u drugoj polovici XIX. stoljeća. Pomoću zemljovida i svojih spoznaja odgovorite na pitanja! a) Napravite legendu uz sljedeći zemljovid! U legendu uz ime naroda upišite broj! (Po elementu 0,5 boda.)

1. Slovenci 2. Srbi 3. Hrvati

,,1. Bulgária autonóm és adózó fejedelemséggé alakíttatik ő császári felsége, a szultán hűbérurasága alatt, lesz keresztény kormánya és belföldi néphada. 3. A bolgár fejedelem szabadon fog választtatni a nép által, és a Fényes Porta által megerősíttetni, a hatalmak beleegyezése mellett. [ ... ] 13. A Balkán-hegységtől délre alakíttatik egy tartomány, amely a Kelet-Rumélia nevet veszi föl, s amely ő császári felségének, a szultánnak közvetlen politikai és katonai fennhatósága alatt állva, közigazgatási autonómiát élvez. [ ... ] 25. Bosznia és Hercegovina tartományokat Ausztria-Magyarország fogja megszállni és kormányozni. [ ... ]” (A berlini kongresszus jegyzőkönyvéből; 1878) „1. Bugarska se pod njegovim carskim Veličanstvom i sultanovim feudalnim gospodstvom ima pretvoriti u autonomnu kneževinu koja plaća porez, imat će kršćansku vladu i domaću narodnu vojsku. 3. Bugarski će se knez slobodno birati voljom naroda, potvrditi od Visoke porte, uz suglasnost vlasti. […]

Makedonci Muslimani Albanci Turci Mađari Nijemci Ostali



13. Južno od Stare planine/Balkanskog gorja formirat će se jedna pokrajina koja će se nazivati Istočnom Rumelijom, te koja će pod neposrednom vlašću Njegovog Carskog Veličanstva i sultana uživati prava upravne autonomije. 25. Pokrajine Bosne i Hercegovine zaposjest će i upravljati njima Austro-Ugarska. […]“ (Iz Zapisnika Berlinskog kongresa, 1878.) b) Napišite na koju se državu odnosi naziv „Visoka porta“! (0,5 boda) ………………………………………………………… c) Kojoj državi je pripadala Istočna Rumelija prije 1878. godine? (1 bod) ……………………………………………………………

3 boda

7. Zadatak je svezi s poviješću Mađarske reformnog doba. Imenujte dvojicu najznačajnijih političara reformnog doba! O navedenim informacijama odlučite s kojom se osobom mogu dovesti u vezu! Na osnovi toga ispod imena napišite odgovarajuće slovne znakove! (Po elementu 0,5 boda.)

A. Hitel B. Pesti Hírlap C. Društvo za zaštitu

mađarske trgovine i industrije

D. Lančani most

E. ujedinjenje interesa

F. Mađarska akademija znanosti

G. konjske trke

H. Saborska izvješća

ime i prezime

ime i prezime

5 bodova



8. Zadatak je u svezi s velikom svjetskom gospodarskom krizom. Pomoću niza podataka odlučite, jesu li tvrdnje istinite ili lažne! (Po elementu 1 bod.)

Nezaposlenost (milijuna osoba) SAD Njemačka

1929. 1,5 1,4 1930. 5 3 1931. 9 4,5 1932. 13 6,1 1933. 13 7-8

Pokazatelji industrijske proizvodnje nekih zemalja od 1929.-1938. (1913. = 100%)

1929. 1932. 1938. SAD 180,8 93,7 143 Njemačka 117,3 70,1 149,3 Velika Britanija 100,3 82,5 117,6 Francuska 142,7 105,4 114,6 Italija 181 123,3 195,2 Svijet 153,3 108,4 181,7

Istinita Lažna

a) Nezaposlenost je u SAD-u rasla u manjem omjeru nego u Njemačkoj.

b) Što se tiče industrijske proizvodnje, kriza je bila najdublja u Sjedinjenim Američkim Državama.

c) U Europi je krajem dvadesetih godina u Italiji uslijedila najveća promjena pokazatelja industrijske proizvodnje.

d) Industrijska proizvodnja Francuske 1938. godine nije prelazila omjer od prije krize.

4 boda



9. Zadatak je u svezi s Horthyjevim razdobljem. Odgovorite na sljedeća pitanja pomoću tabele! (Po elementu 1 bod.)

Društveni sloj Brojnost

(tisuća osoba)

Omjer (%)

Prihod po osobi

(pengova)

Prihod u usporedbi s prosjekom (%) (534 pengova = 100 %)

Veleposjednici i buržoazija 52 0,6 17800 3335 Srednja klasa 1582 18,2 1050 197 Seljaci (od 10-100 kat. holdi) 748 8,6 432 81 Rudari i radnici u metalurgiji 112 1,3 427 80 Građanski sloj (radici u industriji,prometu) 1903 21,9 376 71

Samostalni obrtnici 468 5,4 320 60 Nadničari u industriji 224 2,6 250 47 Seljaci (od 1-10 kat. holdi) 1750 20,1 227 43 Sluge u poljoprivredi 560 6,9 205 38 Nadničari u poljoprivredi 1250 14,4 183 34 Ukupno 8688 100,0 534 100

a) Napišite koliki postotak mađarskog pučanstva ima veći prihod od prosječne vrijednosti! ……………………………………………………………….. b)U kojoj je grani gospodarstva najniži prihod po osobi? ………………………………………………………………………… c) Kolika je bila razlika između najviših i najnižih prihoda onih slojeva koji su živjeli od poljoprivrede? ……………………………………………………………….. d) Imenujte, omjer koje grane gospodarstva je bio najviši u Horthyjevom razdoblju!

4 boda

Grana proizvodnje: …………………….

poljoprivreda

industrija, rudarstvo

trgovina, promet

ostalo



10. Zadatak se odnosi na revoluciju i oslobodilačku borbu 1956. godine. Ispod fotografija napišite slovni znak odgovarajućeg fragmenta izvora! (Po elementu 1 bod.)

.................................

..................................

A) „A troli végállomásához két páncélautó érkezett és lőttek belőle megállás nélkül. Mire az árkádok alá jutottam, 3-4 épület tetejéről és a Parlament elől is lőttek. Iszonyatos mészárlás volt. Az oszlopsor szélét lekaszálták. Sokan a metró liftaknájában kerestek menedéket. Akik kívül maradtak a lejtős gyep mögött hasalva, mind elpusztultak. A Földművelésügyi Minisztérium vezetői utasítást adtak a nagykapu bezárására, elzárva az utat a menekülő ezrek elől.”

A) „Kod posljednje postaje trolejbusa su pristigla dva oklopna vozila iz kojih su gađali bez prestanka. Dok sam stigao do ispod arkada, već su gađali i s krovova 3-4 zgrada i ispred Parlamenta. Strahovit pokolj. Pokošeni su ljudi na rubovima redova stupova. Mnogi su tražili spas u otvoru za dizala metroa. Oni koji su ostali na nizbrdici travnjaka, svi su poginuli. Čelnici Ministarstva poljoprivrede su izdali naređenje za zatvaranje velikog ulaza, zapriječivši tako put spasa tisućama ljudi.“

........................................

...................................



B) „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak! – A kormány a helyén van! – Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”

B) „Govori Imre Nagy, predsjednik Savjeta ministara Narodne Republike Mađarske. Jutros u zoru su sovjetske jedinice pokrenule napad na naš glavni grad s očitom namjerom rušenja zakonite mađarske Vlade. Naše se jedinice bore! Vlada stoji na svome mjestu! Ovo priopćujem narodu zemlje i svjetskoj javnosti.”

C) „Visszamentünk a Rádióhoz, akkor már ott dúlt a harc. Valaki azt mondta, hogy nem elég a fegyver, menjünk a Lámpagyárhoz. Ez akkor így ment: valaki mindig időben mondott valamit. Nincs a világon olyan tábornok, aki ezt így le tudta volna vezényelni. Megyünk a Lámpagyárba teherautón, és a sárhányón. Akkor tudtam meg, hogy az egy fegyvergyár. […] Ott elég sok fegyvert szereztünk, és mentünk át a Rádióhoz harcolni.”

C) „Vratili smo se kod Radija gdje su se tada već vodile borbe. Netko je rekao da nema dovoljno oružja te da idemo do Tvornice lampi. To se tada dešavalo tako: netko je nešto uvijek rekao na vrijeme. Nema na svijetu generala koji bi to tako mogao provesti. Vozimo se u Tvornicu lampi teretnjakom, na blatobranu. Tada sam saznao da je to jedna tvornica oružja. […] Tu smo nabavili podosta oružja, pa smo krenuli boriti se kod Radija.“

D) „A MEFESZ építőipari műszaki egyetemi diáknagygyűlés határozatának főbb politikai, gazdasági és eszmei pontjai: 1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi–korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le. 5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.”

D) „Važnije političke, gospodarske i idejne točke odluka Velike sjednice studenata Građevinsko-tehničkog fakulteta MEFESZ: 1. Zahtijevamo neodgodivo povlačenje svih sovjetskih jedinica iz Mađarske, na osnovi Mirovnog sporazuma. 3. Neka se Vlada pod vodstvom druga Imre Nagya preoblikuje, te neka se svi krivci, vođe staljinističkog Rákosijevog razdoblja odmah smijene. 5. Zahtijevamo opće, jednake i tajne izbore u zemlji sa sudjelovanjem više stranaka, s ciljem izbora novoga sabora. Zahtijevamo jamčenje prava radništva na štrajk.“

4 boda



11. Zadatak je u svezi s institucionalnim sustavom Europske unije. Popunite sljedeću tabelu pomoću izvora! (Po elementu 0,5 boda.)

politikai irányvonalak kijelölése – određivanje političkih smjernica; konzultáció, együttműködés, együtt döntés, hozzájárulás – konzultacije, suradnja, zajedničko donošenje odluka, suglasnost; javaslat – prijedlog; döntés –odluka; a Bizottság megvalasztása, ellenőrzése – izbor i nadzor Komisije

Europsko vijeće

Komisija ili Europska komisija

Obje Nijedno

1. Članovi su joj predsjednici država i vlada zemalja članica.

2. Ima 732 zastupnika.

3. Može uputiti prijedloge Europskom parlamentu i Vijeću Europske unije.

4. Među njegove najvažnije zadatke spada nadzor financija.

5. Njegove/njene članove bira Europski parlament.

6. Formulira prijedloge Vijeću Europske unije i Komisiji.

3 boda

Institucije Europske unije

Europsko vijeće predjenici država, predsjednici vlada, ministri vanjskih poslova zemalja članica + predsjednik Komisije

Vijeće Europske unije predstavnici vlada članica

Gospodarski i socijalni odbor

Odbor regija

Europski sud

nadzor

Europski revizijski sud

nadzor financija

Europska komisija (25) najviše 27 povjerenika

Europski parlament 732 zastupnika



12. Zadatak je u svezi sa zakonom o mađarskim nacionalnim i etničkim manjinama. Odgovorite na pitanja pomoću izvora! (Po elementu 0,5 boda.) „1. § (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.

(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek joga települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzat) létesítése.

(2) A kisebbségi önkormányzat létesítésének kezdeményezésében és választásában az a választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választási nyilvántartásban (a továbbiakban: kisebbségi választói jegyzék). A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékben szerepelhet. A kisebbségi választói jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.

(3) Valamely kisebbség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.

5/A. § (1) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.

22. § A kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre.

27. § (1) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.” (1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól) „1. §. (1) Važenje ovoga zakona obuhvaća sve one osobe mađarskog državljanstva s prebivalištem u Republici Mađarskoj koje se smatraju pripadnicima bilo koje nacionalne ili etničke manjine, odnosno zajednice tih osoba. (2) Sukladno ovome zakonu, nacionalna i etnička manjina (u daljnjem dijelu teksta: manjina) je svaka takva narodna skupina koja na teritoriju Republike Mađarske prebiva najmanje jedno stoljeće, koja je u odnosu na pučanstvo države u brojčanoj manjini, čiji su pripadnici mađarski državljani, te se od ostalog dijela stanovništva razlikuju po svome jeziku, kulturi i običajima, te svjedoče o takvoj svijesti o zajedničkoj pripadnosti koja je usmjerena na njihovo očuvanje, na izraz i zaštitu interesa njihovih povijesno formiranih zajednica.



5. §. (1) Pravo manjina u Republici Mađarskoj je osnivanje mjesnih, lokalnih i državnih ( u daljnjem dijelu teksta zajedno: manjinske samouprave) samouprava. (2) U iniciranju osnivanja i na glasovanju može sudjelovati onaj građanin s pravom glasa koji je na listi za manjinske izbore (u daljnjem: lista za manjinske izbore). Građanin s pravom glasa može biti samo na popisu za izbore jedne manjine. Detaljna pravila u svezi s ,manjinskim listama sadrži poseban zakon. (3) Zastupništvo bilo koje manjine može prihvatiti onaj kandidat koji je na manjinskoj listi. Pravo zastupništva se može prakticirati samo za jednu manjinu. 5/A. §. (1) Osnovne zadaće manjinskih samouprava su zastupanje i obrana prava manjina, prakticiranjem prava i djelokruga propisanih zakonom za te samouprave. 22. §. (1) Sukladno posebnom zakonu, građani s pravom glasa mogu osnovati manjinsku samoupravu putem neposrednih izbora. 27. §. (1) Sukladno pravilniku o organizaciji i radu, mjesna samouprava – mjesnoj manjinskoj samoupravi osigurava uvjete rada manjinskog zastupničkog tijela. Za njeno izvršenje je odgovoran ured (grado)načelnika. 61. §. (1) Sukladno ovome zakonu, u Mađarskoj se autohtonim tretiraju sljedeće zajednice: Bugari, Romi, Grci, Hrvati, Poljaci, Nijemci, Armenci, Rumunji, Rusini, Srbi, Slovaci, Slovenci i Ukrajinci.“ (Zakon br. LXXVII. iz 1993. godine o pravima nacionalnih i etničkih manjina) a) Navedite dva takva kriterija koja po zakonu moraju biti karakteristični za manjinu! ………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

b) Formulirajte, može li se paralelno s bilo kojom lokalnom samoupravom osnovati manjinska samouprava! Obrazložite svoj odgovor! Odgovor: ………………………………………………………….

Obrazloženje: ……………………………………………………

c) Formulirajte, može li jedna osoba sa srpskim državljanstvom glasovati za zastupnike srpske manjinske samouprave? Obrazložite svoj odgovor! Odgovor: ………………………………………………………

Obrazloženje: …………………………………………………..

d) Mogu li u našoj domovini osnovati manjinsku samoupravu Kinezi koji su se tu nastanili i dobili državljanstvo? Obrazložite svoj odgovor! Odgovor: …………………………………………………………

Obrazloženje: ……………………………………………………..

4 boda



II. TEKSTUALNI ZADACI S RAZLAGANJEM

Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno tri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: Mora se razraditi: jedan zadatak u svezi s općom poviješću, dva zadatka – jedan kratak i jedan dugačak – različitih razdoblja, u svezi s mađarskom poviješću. Proučite pozorno zadatke!

Redni br. Razdoblja, teme Tip zadatka

Opća povijest

13. Važnija učenja kršćanstva kratak 14. SAD i pitanje robovlasništva kratak

Mađarska povijest

15. Umjetnosti i spomenici kulture u vrijeme prije Mohača

kratak

16. Formiranje sustava graničnih utvrda do 1568. godine

dugačak

17. Aristokracija u dualističkoj Mađarskoj kratak 18. Druga industrijska revolucija u Mađarskoj dugačak

19. Način života u Horthyjevom razdoblju kratak

20. Mađarska u II. svjetskom ratu dugačak

Za pomoć dat ćemo vam moguće kombinacije rednih brojeva pravilno izabranih zadataka. Označite jedan stupac sljedeće tabele! Zaokružite slovni znak izabranog stupca!

Tip zadatka A B C D E F G H I J K L

kratak 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

kratak 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

dugačak 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Mogu se vrednovati samo zadaci izabrani sukladno pravilima! Nakon zadataka navedeni su kriteriji za vrednovanje, broj postignutih bodova određuje profesor koji ispravlja radnje. Od zadataka razradite samo izabrana tri, ostalo ostavite prazno!

Prije razrade zadataka proučite uputu na stranici br. 2! Prilikom zgotovljavanja odgovora može se raditi skica!



13. Zadatak je u svezi s kršćanstvom. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite najvažnija učenja kršćanstva!

„5,38. Hallottátok. hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. 5.39. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is. 5.43. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. 5,44. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket; 5,45. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak. 6,2. Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon […]. ” (Máté evangéliuma) „5,38. Čuli ste, da je bilo rečeno: Oko za oko, zub za zub! 5,39. A ja vam kažem: Ne opirite se zlu, nego ako te tko udari po desnom obrazu, obrni mu i drugi! 5,43. Čuli ste, da je bilo rečeno: Ljubi bližnjega svojega i mrzi neprijatelja svojega! 5,44. A ja vam kažem: Ljubite neprijatelje svoje i blagoslovite one koji vas proklinju, činite dobro onima koji vas mrze i molite se za one koji vas uznemiravaju i progone! 5,45. Tada ćete biti djeca Oca svojega nebeskoga, koji pušta da sunce njegovo izlazi nad dobre i zle i daje da daždi nad pravedne i grješnike. 6,2 Kad daješ milostinju, ne trubi pred sobom, kao što čine licemjeri u sinagogama i na ulicama […]“ (Evanđelje po Mateju) ,,13,13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” (Pál apostol első levele a korinthosziakhoz) „13,13. Sada zato ostaju vjera, nada i ljubav – to troje, a od njih najveća je ljubav.“ (Prva Pavlova poslanica Korinćanima) „3,29. Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. 13,7. Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.” (Pál apostol levele a rómaiakhoz) „3,29. Ili tada, Bog bi bio Bog samo Židovima? Nije li on također Bog i poganima? Da! On je također Bog pogana. 13,7. Podajte svima čime ste dužni: kome ste dužni za porez - porez, kome ste dužni carinu – carinu, kome strahom – strah, kome čestitost –čestitost.“ (Pavlova poslanica Rimljanima) ,,6,1. A kik iga alatt vannak mint szolgák, az ő uraikat minden tisztességre méltóknak tekintsék, hogy Isten neve és a tudomány ne káromoltassék. 6,2. A kiknek pedig hívő uraik vannak, azokat meg ne vessék [ti. azért, mert gazdagok], mivelhogy atyafiak; hanem annál inkább szolgáljanak, mivelhogy hívők



és szeretettek, kik a jótevésben buzgólkodnak. [ ... ] 6,18. Hogy jót tegyenek, legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, legyenek szíves adakozók…” (Pál apostol első levele Timótheushoz)

„6,1. Svi koji su pod jarmom ropstva trebaju smatrati svoje gospodare dostojnim potpunog štovanja, da ne bi ime Boga i nauk bili huljeni. 6,2. Oni koji imaju gospodare vjernike nek' ne uzmanjkaju štovanjem pod izgovorom da su braća. Naprotiv, nek' ih služe još bolje, pošto su vjernici i ljubljena braća koja uživaju njihove dobre usluge. […] 6,18. Nek' čine dobro, obogaćuju se dobrim djelima, daju s darežljivošću, dijele drugima…“ (Prva Pavlova poslanica Timoteju) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova

Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Primjena stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 4 Otkrivanje čimbenika koji su formirali događaje

6

Uređenost, jezična pravilnost 2 Ukupni broj bodova 24 Djelitelj 2 Broj ispitnih bodova 12



14. Zadatak se odnosi na povijest SAD-a u XIX. stoljeću. (kratak) Predstavite razvoj robovlasništva u Sjedinjenim Američkim Državama u XIX. stoljeću! (Pri razradi odgovora koristite srednjoškolski povijesni atlas!)

„Az új kormánynak alapköve az a meggyőződés, hogy a néger nem lehet egyenlő a fehér emberrel, hogy a rabszolgaság, a felsőbbrendű fajnak való alárendeltség a négerek természetes állapotának felel meg” (Egy déli politikus nyilatkozata)

„Kamen temeljac nove vlade čini uvjerenje da crnac ne može biti ravan bijelom čovjeku, da je robovlasništvo i podređenost višoj rasi prirodno stanje crnaca.“ (Izjava jednog političara Juga)

„4. Elhatároztatott, Hogy a déli államokon belüli rabszolgatartást kizárólagosan a mondott államok ellenőrzése alá tartozónak tekintvén a központi kormányzat bármely más államának minden beavatkozását szándékos és törvénytelen beavatkozásnak tartjuk, melynek azonnal és minden lehetséges körülmény között ellenállunk.” (Dél- Karolina határozata; 1835) „4. Donesena je odluka kako smatrajući da držanje robova u južnim državama spada u isključivu nadležnost narečenih država, središnja će vlast svako uplitanje drugih država smatrati namjernim i nezakonitim uplitanjem, kojem ćemo se smjesta i u svim okolnostima suprotstaviti. (Odluka Južne Karoline, 1835. godine) „[...] én, Abraham Lincoln, az Egyesült Államok elnöke, ezennel elrendelem és kinyilvánítom, hogy a [...] rabszolgaként tartott személyek valamennyien szabadok [...] az Egyesült Államok végrehajtó hatalma, katonai és tengerészeti hatóságait is beleértve, elismeri és megvédelmezi a szóban forgó személyek szabadságát.” (Határozat a rabszolga-felszabadításról; 1863. január 1.) „[…] ja, Abraham Lincoln, predsjednik Sjedinjenih Država ovime naređujem i obznanjujem da su […] sve osobe držane u ropstvu slobodne […] izvršna vlast Sjedinjenih Država, uključujući i vojnu i pomorske vlasti, priznaje i branit će slobodu narečenih osoba.“ (Odluka o ukidanju ropstva, 1.siječnja 1863. godine) „l. § Az Egyesült Államokban vagy annak fennhatósága alá eső területen sem rabszolgaság, sem kényszerű szolgaság nem fordulhat elő, kivéve bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetés esetét, amikor az elkövetőt törvényes eljárással kell elítélni.” (Alkotmánymódosítás XIII. cikkely 1865.) „1. § U Sjedinjenim Državama ili na teritoriju koji je pod njenom nadležnošću ne smije biti robovlasništva, služenja pod prisilom, osim u slučaju kazne za izvršenje krivičnog djela, kada počinitelja treba osuditi u okvirima zakonskog postupka.“ (Čl. XII. Izmjena i dopune Ustava, 1865. godina)

„1. § Az Egyesült Államok polgárainak szavazati jogát sem az Egyesült Államok, sem annak egyik állama nem vonhatja meg vagy korlátozhatja fajra, színre vagy korábbi szolgaságra való hivatkozással.” (Alkotmánymódosítás XV. cikkely 1870.)



„1. § Pravo glasa građana Sjedinjenih Država ne mogu ukinuti, ograničavati na rasu ili boju kože, ili pozivajući se na ranije ropstvo niti Sjedinjene Države, niti bilo koja njena država.“ (Čl. XV. Izmjena i dopuna Ustava, 1870. godina)

Plakat kojim se obznanjuje trgovina robljem, 1842.

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



15. Zadatak se odnosi na razdoblje mađarske povijesti prije Mohača. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristike mađarske umjetnosti, graditeljstva i književnosti u razdoblju prije Mohača! Pri izradi odgovora koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Posmrtni govor i preklinjanje

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova


6


Tvrđava u Diósgyőru

Poprsje s glavom Svetog Ladislava



„Volék sirolm tudotlon. Sirolmol sepedik, Búol oszuk, epedek. Választ világumtuul -- Zsidou, fiodumtuul, Ézes ürümemtüül. Ó én ézes urodum, Eggyen igy fiodum! Sirou anyát teküncsed, Búabeleül kinyuhhad! Szemem künyüel árad, Én junhum buol fárad. Te vérüd hullottya Én junhum olélottya.” (Az Ómagyar Mária- siralom eredeti olvasás szerint) Crkva u Jáku Ne znah za naricanje, Jad me sad ranjava, Bol kinji, mrcvari, Odgovor od moga svijeta, Židovskoga sina, Radosti moje slatke, Oh, moj Gospodine dragi, Sine jedini, Mater svoju uplakanu pogledaj, Od boli je poštedi! Iz oka mi suza teče, Srce mi muka steže, Krv tvoja što teče, Srce moje siječe. (Posmrtni govor i preklinjanje po izvornom čitanju)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

16. Zadatak se odnosi na povijest Mađarske XVI. stoljeća. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite promjene mađarskog sustava graničnih utvrda između 1521. i 1568. godine! Pri izradi odgovora koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Prva crta graničnih utvrda „Vót elyen fő vég háznak veszedelme, ki nemcsak Magyarországnak, de mind az egész körösztyénségnek kapujának mondattatott vóna bizonyába, amint azután való idő es naponként megmutatta vót. Kiből azután a császár [a szultán] nemcsak

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova


6




Magyarországba tött dúlást és rabolást, vérontást.” (Zay Ferenc Nándorfehérvár elvesztéséről; 1521) „Bila je to takva velika pogibelj doma, što je ne samo za Mađarsku već i za svekoliki kršćanski svijet mogao predstavljati zapreku, što je skorašnje vrijeme svakodnevice i pokazalo. Od čega je car [sultan] poslije toga činio pustoš, pljačku i krvoproliće ne samo po Mađarskoj. (Ferenc Zay o gubitku Beograda, 1521.)

„A csata körülbelül másfél óráig tartott. Sokakat az említett feneketlen mocsár temetett magába. A király testét, akiről pedig némelyek azt állítják, hogy szintén itt pusztult el, Mohács fölött, fél mérföldnyire a Csele nevű falutól egy mély földszaka-dékban találták meg utóbb, ebben a szakadékban a Duna kiáradása következtében akkor a rendesnél nagyobb víz volt, ebbe fúlt bele lovastul együtt, úgy amint volt, teljes fegyverzetben...” (Brodarics István a mohácsi csatáról) „Bitka je trajala otprilike sat i pol. Mnoge je sahranila spomenuta močvara bez dna. A kraljevo su tijelo, za koga neki tvrde da je također tu poginuo, poslije pronašli iznad Mohača, na pola milje od sela zvanog Csele, u jednoj provaliji u kojoj je zbog poplave Dunava u to vrijeme bilo više vode nego inače, gdje se utopio zajedno s konjem i svim oružjem i oklopom…“ (István Brodarics o bitci kod Mohača)

„Midőn így valamennyi kaput, utcát és keresztutat gyorsan, csellel elfoglaltak, a janicsárok parancsnoka is Budára odalovagolt, s a·piactéren és nagyobb helyeken hírnökök által kihirdettette, hogy a hatalmas Szolimán szultánnak az a parancsa, hogy a városban mindenki nyomban tegye le, és adja át fegyverét, s ki-ki békésen és nyugodtan maradjon odahaza. Aki nem engedelmeskedik, azt kivégzik. A polgárok ettől a nagy és nem várt bajtól megrémülve átadták fegyverüket. A janicsárok és a többi török - lehettek vagy tízezren - a házakat szállásukként elfoglalták. Mikor Szolimán megtudta, hogy a nép csendben, és a város a kezén van, a gyermeket arra a kocsira tette, amelyen a táborba hozták, s visszaküldte a városba anyjához.” (Buda eleste) „Nakon što su varkom osvojili sve ulaze, ulice i poprečne putove, i zapovjednik janjičara je dojahao u Budim te na tržnici i većim okupljalištima putem glasnika obznanio da veliki sultan Sulejman naređuje da u gradu svi smjesta polože i predaju oružje, te da svatko u miru ostane kod kuće. Oni koji se tome suprotstave, bit će pogubljeni. Građani su, uplašivši se tog velikog i neočekivanog zla, predali svoje oružje. Janjičari i ostali Turci su – kojih je moglo biti desetak tisuća – zaposjeli njihove domove. Kada je Sulejman saznao da je narod u miru i da je grad u njegovim rukama, dijete je posadio na ona ista kola kojima je dovezeno u tabor, te ga vratio u grad materi.“ (Pad Budima)



Druga crta graničnih utvrda

„Az ellenség most, mintha béke se lenne, éget, pusztít, a szegény népet mindenféle sanyargatásokkal behódolásra kényszeríti, a végvárakat csellel vagy erőszakkal elfoglalja, s uralmát tilos és nem tilos módon terjeszti. Ellenben, ha a mieink magukat jogosan megvédelmezik, tüstént azt állítja, hogy az a szerződés ellen történt, s minket vádol a béke megszegésével [...]. Nem vonhatom kétségbe, hogy a töröknek nagy a hatalma, gyakorlott katonái és roppant serege van, de magam úgy tapasztalom, hogy az mégis kisebb mint hiszik [...]. Hidd el [uram, királyom] hogy tőled a kereszténység nem meggondolatlan vakmerőséget kér, hanem azt, hogy mindenekelőtt az eltiport Magyarország jólétét és szabadságát állítsd helyre [ ... ] minél egy magasztos lelkű fejedelem nagyobb dicsőséget nem kívánhat.” (Zrínyi Miklós a törökkel kötött békéről)

„Protivnik sada, kao da i nije mir, pali, pustoši i narod svakojakim mučenjima prisiljava na predaju, granične utvrde silom ili varkom osvaja, te svoju vlast na zabranjene i nezabranjene načine širi. U protivnom, ako se naši s pravom brane, on odmah tvrdi da je to suprotno sporazumu i optužuje nas za povredu mira […]. Ne mogu osporiti da je turska vlast velika, da ima uvježbane vojnike i ogromnu vojsku, ali je moje iskustvo da je manje od onoga što vjeruju […]. Vjeruj mi [moj gospodine, kralju moj] da od tebe kršćani ne traže nepromišljenu drskost, već prije svega da vratiš slobodu i dobrobit pogažene Mađarske […] od čega veću slavu jedan knez uzvišene duše poželjeti ne može.“ (Nikola Zrinski o miru sklopljenog s Turcima) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova


10




17. Zadatak se odnosi na društvo razdoblja dualizma u Mađarskoj. (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite mađarsku aristokraciju! „Még az első világháború előtt is az volt a magyar mágnás, dzsentri és köznemes földbirtokos életideálja, hogy minél jobban és minél többet termeljen, de gabonája és állatai eladásával már ne maga foglalkozzék személyesen. […] Előkelő dolog volt szép tenyészállatokat nevelni, gyönyörű bikákat és lovakat hajtani a kiállításra, de saját lovainkat és marháinkat eladni már nem szerettük, s ezt a foglalkozást átengedtük a zsidóknak és a cigányoknak. Az állatkereskedő megvetett, lenézett személlyé lett. „Kupecnek” hívták. Számtalan anekdotát találtak ki róla, és jellemébe belemagyarázták mindazokat a sajátságokat, amelyeket a magyar úr nem szeretett volna magáénak mondani.” (Makkai János társadalomkutató; 1942) „Još i prije Prvog svjetskog rata je ideal života mađarskog magnata, zemljoposjednika pripadnika srednjeg plemstva bio što više i kvalitetnije proizvoditi, ali prodajom svoga žita i životinja se ne bi htio on osobno baviti. […] Bilo je otmjeno uzgajati domaće životinje, tjerati na sajmove prekrasne konje i bikove, ali svoje konje i goveda prodavati već nismo voljeli, to smo zanimanje prepustili Židovima i Romima. Trgovac stokom je postao prezrena i omalovažavana osoba. Zvali su g a „mešetarom“. O njemu su izmišljene brojne anegdote i njegovom su karakteru pripisivali sve one osobine koje mađarski gospodin ne bi htio da se smatraju njegovim.“ (János Makkai, sociolog, 1942.)

„Életünk szabályos rendben folydogált az évszakoknak megfelelően. A telet és a tavaszt Budapesten töltöttük, a budai Duna-parton, a Margit rakparti Andrássy-palotában. Június végén, a tavaszi idény befejeződése után Terebesre mentünk, Zemplén megyébe. A szeptember hónapot Dubrinban töltöttük, az erdélyi hegyekben, ezer méter magasan fekvő vadászházunkban. Három nevelőnő volt tehát mellettünk, egy német, egy francia és egy angol- magyar egy sem. [...] Először angolul tanultam meg. Angol nevelőnőmet Miss Hillnek hívták. Magyarul nem tudtam; anyámat rokonaink szemrehányásokkal is illették ezért. Anyánkat egyébként ritkán láttuk, csak jó reggelt és jó éjszakát kívánhattunk neki. […] Tiszadobon [egy másik Andrássy kastélyban] a közönséges hétköznapi ebéd kiadós előétellel kezdődött: sajtos soufflé [felfújt] vagy rákmajonéz, majd tiszai hal következett, pompás, friss, nyílt tűzön ropogósra sütött kecsege; utána jött a fő fogás, rendszerint marhasült, borjú vagy kacsa három-négy különböző körettel és főzelékkel; a negyedik fogás külön zöldség volt, esetleg spárga; utána torta és fagylalt következett. Utána lassan vége felé tartott az ebéd: már csak édes kukorica következett vajjal (igaz, hogy négy-öt cső kukoricát is meg tudtunk enni fejenként), meg sajt és száraz aprósütemény. Befejezésül pedig görögdinnye, nagyszerű, zamatos, bő levű, jégbe hűtött dinnye, s persze minden más nyári gyümölcs, ami éppen érett. A remek magyar borokból mi, gyerekek nem kaptunk. [...] A hallban ittuk meg az ebéd utáni török kávét. A dzsentri, kisnemesi körökkel nemigen érintkeztünk. Ezekben a körökben szabadabbak voltak a lányok. Az arisztokrata férfiak velük érintkezhettek, de mi általában nem érintkeztünk a dzsentri férfiakkal. Nagy ritkán rendeztek ugyan szélesebb körű ünnepségeket közösen, többnyire jótékony céllal, de még ilyen



alkalmakkor is gondosan körülvett bennünket a mi férfiaink kísérő testőrsége, nehogy valamelyik "kívülálló" fel merészeljen kérni egy táncra.” (Károlyi Mihályné Andrássy Katinka emlékirataiból) „Naš je život tekao u pravilnoj kolotečini, sukladno godišnjim dobima. Zimu i proljeće proveli smo u Budimpešti na obali Dunava, u Andrássyjevoj palači na pristanišnoj obali Margit. Krajem lipnja, nakon završetka proljetnog ciklusa, otišli smo u Terebes u Zemplensku županiju. Rujan smo proveli u Dubrinu, u erdeljskim planinama, u lovačkoj kući na tisuću metara nadmorske visine. Dakle, tri su odgajateljice bile s nama: jedna Njemica, jedna Francuskinja i jedna Engleskinja – Mađarica nijedna. […] Prvo sam naučila engleski. Odgajateljica Engleskinja zvala se Miss Hill. Mađarski nisam znala, zbog čega je mojoj majci rodbina i predbacivala. Majku smo inače rijetko viđali, mogli smo joj zaželjeti dobro jutro i dobru večer. […] U Tiszadobu [u jednom drugom Andrássyjevom kaštelu] jedan ne običan, svakodnevni ručak započeo bi obilnim predjelom: sufle od sira ili majoneza od rakova, a potom riba s Tise, sjajna, svježa na vatri pečena hrskava kečiga, zatim je slijedilo glavno jelo: redovito goveđe pečenje, teletina ili patka s tri-četiri vrste različitih priloga i varivima, četvrto je jelo u nizu bilo posebno povrće, možda šparoge, nakon toga torta i sladoled. Poslije tog je ručak polako išao prema završetku: slijedio je slatki kukuruz s maslacom (istina, znali smo pojesti i po četiri-pet klipova po osobi), sir i sitni suhi kolači. Za završetak lubenica, sjajna, ukusna, sočna – ohlađena ledom, i naravno svo ostalo ljetno voće koje je zrilo. Od briljantnih mađarskih vina mi djeca nismo dobili. […] U holu smo nakon ručka popili tursku kavu. S džentrijima i pripadnicima krugova srednjeg plemstva nismo dolazili u kontakt. U tim su krugovima djevojke bile slobodnije. Aristokrati muškarci su mogli doći s njima u vezu, ali mi s muškarcima džentrijima ne. Vrlo su rijetko upriličene velike zajedničke svečanosti, najviše humanitarnim ciljem, ali smo još i u tim okolnostima bili brižno okruženi našim muškarcima, da se neki „vanjski“ ne bi usudio zamoliti nas za ples.“ (Iz memoara Károlyi Mihályné, Katinke Andrássy) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..

18. Zadatak se odnosi na gospodarski razvitak dualističke Mađarske. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite razvoj mađarske industrijske revolucije i njen utjecaj na gospodarstvo! Svojim odgovorom obuhvatite analizu pojedinih grana industrije! (Koristite srednjoškolski povijesni atlas!)

Industrija Mađarske krajem XIX. stoljeća

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova


6


srtojogradnja željezna rudača bakarna rudača crni ugljen smeđi ugljen zemni plin sol zlato industrijska područja



Prosječni prinosi u Mađarskoj i drugim europskim zemljama 1909.–1913. (q/ha)

pšenica kukuruz krumpir šećerna repa

Danska 33,1 - 148,3 306,0 Belgija 25,3 - 186,4 274,9 Njemačka 24,1 - 151,7 299,7 Nagy-Britannia 21,2 - 156,4 - Austrija 13,7 15,0 83,4 204,7 Mađarska 13,2 17,5 80,2 254,2 Francuska 13,1 12,1 87,1 239,1 Poljska 12,6 - - - Rumunjska 12,9 13,1 - 205,5 Italija 10,5 15,8 57,6 335,5 Srbija 10,5 13,0 40,9 208,3 Rusija 6,6 11,3 70,0 164,1 Bugarska 6,2 12,9 37,6 228,6

Željeznička mreža 1866. i 1913. godine

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Komercijalna banka

Reklama za žetelicu iz 1901. godine

Društvo austrijskih državnih željeznica Južno željezničko društvo Željezničko društvo Tisa Parobrodno plovidbeno društvo Dunav

Prvorazredni glavni pravac Drugorazredni glavni pravac Trećerazredni pravac Privatne željeznice

1866. 1913.



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



19. Zadatak se vezuje uz Horthyjevo razdoblje. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite razlike u načinima života u gradu i provinciji! „Orosháza piaca vallomás: baromfihadseregek, tojáshegyek s a gabonás zsákok ezredei, a konyhakertészet remekei [...] csupa minőségi remeket találunk. Export-képes termelés folyik itten [...]. Egyik tanyán ezermestert találok. Negyven holdja van, de udvarán műhelyek és raktárak sorakoznak. A fészerben gépek s olyan kukoricavetőgépeket találok, mely csak néhány éve került forgalomba s a legtöbb nagybirtokon hiába keresném. [...] A tanya itten kultúrtanya. [...] Az öregek tanyáját még valami megható puritánság jellemzi. Hófehérre meszelik a falakat s feketére a gerendát. Bútoraik még a régi parasztbútorok. De a fiatalabbak tanyái a legjobb pa-raszti polgárosodást jelzik. Modern bútorok, rádió, könyvek, folyóiratok találhatók szinte valamennyiben ...” (Féja Géza: Viharsarok, 1937) „Tržnica u Orosházi: vojske živine, brda jaja, pukovnije vreća sa žitom, sjajni plodovi vrtova […] sve sama kvalitetna roba. Proizvodnja je to za izvoz […]. Na jednom salašu pronalazim majstora za sve. Ima četrdeset holdi, ali na dvorištu su poredani skladišta i radionice. U šupi nalazim strojeve i takvu sijačicu kukuruza kakva je samo prije nekoliko godina stavljena u promet i kakve bih uzaludno tražio na velikim

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova


10


Sirotinjski kvart glavnog grada



posjedima. […] Salaš je tu kulturni salaš. […] Za salaš je karakterističan nekakav tronuti puritanizam. Zidove oboje snježnobijelom, a grede crnom bojom. Pokućstvo je staro, seljačko. Ali salaši mlađih nose odlike najboljeg seljačkog građanstva. Moderni namještaj, radio, knjige i časopisi mogu se pronaći u gotovo svima ….“ (Géza Féja: Viharsarok, 1937.)

„Ez a távlatból nézve megnyugtató külsejű település a legijesztőbb nyomort takarja [...] A gyermek rengeteg. A telepesek fiatalok s alig láttam asszonyt, aki nem terhes. Ezekről is sorra kiderült, hogy szoptatnak. Két iskolaterem van, s a tanulók létszáma átlag 200. Az iskolásgyermekek 25%-a rühes, 30-35%-a tetves [...] Ágy legjobb esetben kettő akad egy lakásban, holott a családtagok átlagos száma 8-ra tehető. A gyermekek a földön hemperegnek. Egyetlen ruhájuk nappali ruha, éjjel takaró. A ruha tisztántartásáról szó sem lehet. Az iskolába éhesen jönnek, szűk években a tanítás közben a figyelem erőltetése következtében összerogynak. Télen a mosdatlanság és gondozatlanság folytán a bűz szinte elviselhetetlen.”(Féja Géza: Viharsarok; 1937) „Ovo naselje koje gledano iz perspektive djeluje umirujuće, a krije zastrašujuću bijedu. […] Neizmjerno mnogo djece. Naseljenici su mladi i jedva da sam vidio ženu koja nije trudna. I o njima redom postaje jasno da doje. Ima dvije učionice, broj učenika iznosi u prosjeku 200. 25 % učenika ima šugu, a 30-35 % ih je ušljivo […] U jednom stanu, u najboljem slučaju, ima dva kreveta, iako je prosječan broj članova obitelji oko 8. Djeca se valjaju po zemlji. Jedina im je roba dnevna odjeća, a noću pokrivač. O čistoći odjeće ne može biti ni riječi. U školu dolaze gladni, za siromašnih godina – zbog silom nametane pozornosti – padaju u nesvijest. Po zimi je pak, zbog neumivenosti i nedostatka njege, smrad nepodnošljiv. (Géza Féja: Viharsarok, 1937.)

Omjer kućanstava s električnom energijom Omjer kućanstava opskrbljen vodom iz vodovoda

Omjer kućanstava opskrbljen plinom

Budimpešta Provincija



„A ház lakói rendszerint rémülten tekintenek a belépőkre. Az egyik tömeglakásban, ahová bementünk, egy fiatal nő, aki pokrócba burkolózva feküdt az ágyneműtlen ágyon, felkiáltott: "Jaj Istenem!" Egy másik lakásban a családfő nyugtalanul fordul felénk: "Mi történik most velünk, kérem?" Az első pillanatban mindenütt a megaláztatásban élők, a kiszolgáltatottak és védtelenek pillantása fogadja az idegeneket. Ezek az emberek nem követnek el bűnöket, nincs különösebb takargatnivalójuk, és mégis félnek. Megszokták, hogy ha a "felsőbb osztályokhoz" tartozók felkeresik őket, abból többnyire nem származik semmi jó.” (Bálint György: Visegrádi utca 20-24.) „Stanari kuće redovito prestrašeno gledaju u onoga koji ulazi. U jednom stanu u koji smo ušli je jedna mlada žena koja je zamotana u deku ležala na krevetu bez posteljine uzviknula:“Joj Bože!“ U jednom se drugom pak stanu glava obitelji nemirno okrenuo prema nama:“Što će se desiti s nama, molim vas?“ U prvom trenutku smo se suočili s pogledima poniženih, podčinjenih i nebranjenih. Ti ljudi ne čine ništa loše, nemaju što za skrivati, a ipak ih je strah. Navikli su već, ako ih potraže oni iz „viših klasa“, neće im se ništa dobroga desiti.“ (György Bálint: Višegradska ulica, 20.-24.)

„A zárkózott városrész ellenkezve és bizalmatlanul ejtette csak le fátylait. A Krisztina tele volt nyugalmazott és aktív "méltóságokkal", s maga a városnegyed is olyan méltóságos volt, nem köszönt előre senkinek [...] Sehol sem találkoztam azelőtt ilyen rendíthetetlenül kiegyensúlyozott és fölényes tartású úriemberekkel, mint a budai sétányokon. Én is peckesebben kezdtem hát lépkedni, s megvártam, míg a szomszédos utcából a szenes előre köszön. A budai rezerváltság [tartózkodás] meghaladta az angolok tartózkodását is. Mintha mindenki egy kissé Szent István palástjával takarózna a háromszobás, jórészt "komfort"-nélküli budai bérlakásokban.” (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai)

„Suzdržani dio grada je s protivljenjem i nevjerom spuštao svoj veo. Kristina je bila puna umirovljenih i aktivnih „dostojanstvenika“, a i sama gradska četvrt je bila tako dostojanstvena da nije nikoga pozdravljala unaprijed … Nigdje ranije nisam sreo takvu nepokolebljivo uravnoteženu gospodu s nadmoćnim držanjem kao na budimskim šetnicama. I ja sam pak počeo oholije koračati i pričekati dok mi ugljenar

Teritorijalna rasprostranjenost pučanstva

1930. godine

Budimpešta

Ostali gradovi Sela



iz susjedne ulice ne pozdravi unaprijed. Budimska je premašila i englesku suzdržanost. Kao da su se svi u svojim budimskim trosobnim iznajmljenim stanovima „bez komfora“ pomalo pokrivali plaštom sv. Stjepana.“ (Sándor Márai: Priznanja jednog građanina)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Kritereriji Broj

mogućih Osvojeni

broj bodova


6




20. Zadatak se odnosi na razdoblje Drugog svjetskog rata. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja analizirajte mogućnosti vanjske politike Mađarske od izbijanja Drugog svjetskog rata do pokretanja vojnog pohoda protiv Sovjetskog Saveza! „A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk vérezni hiába. De borzalmas nehéz, talán lehetetlen ellenállni. A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ezzel nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. [...] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni. Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinkót [Kárpátalját] is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd aztán követelik az árát. És ez az ár a velük együtt való háborúzás lesz, az ország maga lesz az ára a revíziónak.” (Teleki Pál, 1939 végén) „Moramo biti s Nijemcima jer drukčije nije moguće, ali samo do određene točke. Ta točka, ta crta razgraničenja je sudjelovanje u ratu. To nećemo činiti ni u kom slučaju jer za tuđe interese nećemo krv prolijevati. Ali užasno je teško, gotovo nemoguće suprotstaviti se. Revizionizam je, i to govorim samo tebi, najveća opasnost koja prijeti, ali s time ne mogu ništa učiniti jer ću propasti. Naša je javnost poludjela. Vratiti sve! Bilo kako, pomoću bilo koga, po bilo kojoj cijeni! […] Revizionizam će nas uništiti, to će nas uvući u rat. Vraćeni su nam Gornja Ugarska, dobro, natrag i Rusinko [Potkarpatje], to još možemo provariti, preuzeti i urediti. Na redu je Erdelj, strahujem što će biti tada. Ako Erdelj bude vraćen, zauvijek ćemo biti obvezni Nijemcima koji će zatim naplatiti njegovu cijenu. A ta će cijena biti ratovanje zajedno s njima, a država sama će biti cijena revizionizma.“ (Pál Teleki, kraj 1939.) „A háború kérdése igen rövid idő alatt biztosan el fog dőlni. Ha pedig Németország a háborúra határozza el magát, egyfelől a német haderő eddigi átütő sikerei alapján, másfelől az orosz haderő értékének és ellenálló erejének ismeretében biztosan szá-míthatunk avval, hogy a német haderő rövid idő alatt ki fogja vívni a győzelmet épp-úgy, mint eddig is tette. [...] Oroszországgal szemben éppoly gyors sikerekre számít-hatunk, mint eddig. Ekkor pedig Magyarország részvétele is igen rövid ideig fog tartani, olyannyira, hogy néhány hét múlva a mozgósított magyar haderő fokozatos leszerelésére számíthatunk úgy, hogy a bevonultatott tartalékosok a leszerelés után még az aratásra is hazatérhetnek. [...] Szilárd meggyőződésem szerint Magyarország a német-orosz háborúban nem ma-radhat tétlen. E háborúban részt kell vennünk: 1. mert ezt megköveteli az ország területi épségének, valamint állami, társadalmi és gazdasági rendszerünk biztosítása; 2. mert jövőnk érdekében az orosz szomszédság gyengítése és eltávolítása határa-inkról elsőrendű nemzeti érdekünk; 3. mert erre kötelez a keresztény nemzeti alapon álló világnézetünk és a bolsevizmussal szembeni elvi állásfoglalásunk úgy a múltban, mint a jelenben is;



4. mert politikailag a tengelyhatalmak mellett véglegesen lekötöttük magunkat; s, mert további országgyarapításunk is ettől függ.” (Werth Henrik vezérkari főnök emlékirata; 1941. június 14.) „Pitanje rata će se sigurno riješiti za vrlo kratko vrijeme. Ako se pak Njemačka odluči za rat, zbog s jedne strane do sada probitačnih uspjeha njemačke vojne sile, a s druge strane u posjedu spoznaja vrijednosti i sposobnosti suprotstavljanja ruske vojne sile, sigurno možemo računati s tim da će njemačka vojna sila u vrlo kratkom roku izvojevati pobjedu, kako je to i do sada činila. […] Protiv Rusije možemo računati na isto takve brze uspjehe kao i do sada. Tada će pak sudjelovanje Mađarske biti kratko, toliko da za nekoliko tjedana možemo računati na postupnu demobilizaciju mađarske vojne sile na način da mobilizirani rezervisti nakon demobilizacije mogu stići kući i za žetvu. […] Po mom čvrstom uvjerenju Mađarska u njemačko-ruskom ratu ne može ostati po strani. U tom ratu mi moramo sudjelovati: 1. jer to zahtijeva teritorijalna cjelovitost naše države, odnosno zbog osiguranja našeg državnog, društvenog i gospodarskog sustava 2. jer u interesu naše budućnosti, naš je prvorazredni cilj slabljenje i udaljavanje ruskog susjedstva od naših granica 3. jer nas na to obvezuje naš svjetonazor zasnovan na kršćansko- nacionalnoj osnovi, te naše idejno stajalište nasuprot boljševizmu, kako u prošlosti, tako i danas 4. jer smo se definitivno obvezali uz Sile osovine i jer daljnje širenje naše države ovisi o tome.“ (Memoari Henrika Werta, šefa Glavnog stožera, 14. lipnja 1941.) „Százszázalékos német győzelem százszázalékos német megoldást jelent. Hol marad a magyar megoldás akkor, ha minden erőnket eleve ennek a százszázalékos német győzelemnek a kivívására bedobjuk és feláldozzuk? Ezért mindent egybevetve azt hiszem, hogy várnunk kell. Ne siessünk. Ne akarjunk németebbek lenni a németeknél […]. Nem helyezkedhetünk mi, magyarok a németekkel azonos álláspontra. A háború hosszú háború lesz, erre és nem a villámháborúra kell berendezkednünk. A nagy hatalmi politikát és hadászatot át kell engednünk a nagyhatalmaknak, nekünk a fal mellett kell járnunk.” (Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök; 1941. december) „Sto postotna njemačka pobjeda znači sto postotno njemačko rješenje. Gdje će biti mađarsko rješenje onda kada mi sve svoje snage ubacimo i žrtvujemo toj sto postotnoj njemačkoj pobjedi? Zbog toga, uzevši u obzir sve, ja vjerujem da moramo pričekati. Ne žurimo! Nemojmo biti veći Nijemci od Nijemaca […]. Ne možemo se mi Mađari postaviti na isto stajalište kao i Nijemci. Rat će trajati dugo, moramo se pripremiti za to, a ne za munjeviti rat. Politiku velikih sila i ratovanje moramo prepustiti velesilama, mi moramo hodati uza zid.“ (Ferenc Szombathelyi, šef Glavnog stožera, prosinac 1941.)

„Amennyiben a magyar [...] [kormány] eltűri, sőt elősegíti, hogy a német hadsereg Magyarországra bevonulva, azt katonai bázisnak használja Jugoszlávia ellen, Anglia részéről diplomáciai viszonyunk megszakításával és annak összes következményével



okvetlenül számolnia kell. Ha azonban Magyarország e támadáshoz bármilyen indoklással (Jugoszlávia területén magyarok megvédése) csatlakoznék, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei [...] hadüzenetével is kell számolni. Ezen esetben, az angolok végső győzelme esetén, magatartásunk alapján, mint Anglia és Amerika nyílt ellensége leszünk megítélve, sőt az örök baráti szerződés flagráns [nyilvánvaló] megsértésével leszünk megvádolva, mert itt a barátsági szerződést úgy értelmezik, hogy éppen a béke érdekében Jugoszláviával szemben is területi igényeink érvényesítéséről egyelőre lemondottunk. Az Egyesült Államok [...] velünk szemben analóg [hasonló] magatartást fog tanúsítani. Nagyméltóságod fenti táviratában kifejtett különleges magyar indító oknak nyomatékos hangsúlyozását itt alig fogják megérteni, és mindkét fenti eshetőségben az egész angol és amerikai világ bennünket szerződésszegéssel és esetleg új barátaink hátbatámadásával fog megvádolni.” (Barcza György londoni magyar nagykövet távirata Teleki Pálnak; 1941. április 2.) „Ukoliko mađarska […] [Vlada] podnese, što više pomogne da njemačka vojska, nakon što uđe, Mađarsku koristi za bazu napada protiv Jugoslavije, od strane Engleske zacijelo morate računati na prijekid diplomatskih odnosa s njenim svim posljedicama. Međutim, ako bi se Mađarska bilo kakvim opravdanjem (obrana Mađara koji žive na tom području) priključila tome napadu, mora računati na objavu rata Velike Britanije i njenih saveznika […]. U tom slučaju, nakon konačne pobjede Engleza, na osnovi našega ponašanja, bit ćemo ocijenjeni kao otvoreni protivnici Engleske i Amerike, što više, bit ćemo optuženi za flagrantnu [evidentnu] povredu vječnog sporazuma o prijateljstvu, jer sporazum o prijateljstvu ovdje tumače na način da smo baš u interesu mira za sada odustali i od svojih teritorijalnih zahtjeva prema Jugoslaviji […]. Sjedinjene Države će se prema nama odnositi analogno. Izričito naglašavanje posebnih mađarskih razloga u gornjem brzojavu Tvoje Ekselencije je ovdje posve nerazumljivo, i u oba gore navedena slučaja će nas cijeli engleski i američki svijet optužiti povredom sporazuma i eventualnim napadom u leđa novih prijatelja.“ (Brzojav Györgya Barcze, mađarskog veleposlanika u Londonu Pálu Telekiju, 2. travnja 1941.)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Kritereriji

Broj mogućih

Osvojeni broj

bodova Razumijevanje zadatka 8 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Primjena stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 8 Otkrivanje čimbenika koji su formirali događaje

10




Maksimalni broj

bodova

Postignuti broj bodova

I. Jednostavni, kratki odgovori II. Tekstualni zadaci s razlaganjem

1. Pad Rimskog Carstva 2 2. Heretički pokreti 4 3. Gospodarska politika Karla I. Roberta 5 4. Znanost ranog novog vijeka 2 5.Uredbe o kmetstvu u Mađarskoj 5 6. Nacionalna nastojanja na Balkanu 3 7. Széchenyi i Kossuth 5 8. Kriza svjetskog gospodarstva 4 9. Društveni odnosi Horthyjevog razdoblja 4 10. Razlozi i događaji 1956. 4 11. Institucionalni sustav EU 3 12. Manjinski zakon 4

I. Ukupno

45 13. Važnija kršćanska učenja 12

14. SAD i pitanje robovlasništva 12 15. Umjetnost i spomenici kulture prije Mohača 12 16. Formiranje i promjene sustava graničnih utvrda 21 17. Aristokracija u vrijeme dualizma 12 18. Druga industrijska revolucija u Mađarskoj 21 19. Način života u Horthyjevom razdoblju 12 20. Mađarska u Drugom svjetskom ratu 21

II. Ukupno 45 Ukupni broj bodova pismenog dijela ispita: 90

Datum:

Profesor koji je ispravio

radnju



__________________________________________________________________________

Broj postignutih

bodova Elért

pontszám

Broj bodova upisan u program

Programba beírt

pontszám I. Jednostavni, kratki odgovori I. Egyszerű, rövid válaszok II. Tekstualni zadaci s razlaganjem II. Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju javító tanár

Bilježnik jegyző

Datum / Dátum: ...................... Datum / Dátum: ...........................

Documents

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN - oktatas