DR. TOMORI ERIKA

POLGÁRI JOGI ÖSSZEFOGLALÓ

A TŐKEPIACI ALAPISMERETEKHEZ

GÁRDOS, FÜREDI, MOSONYI, TOMORI

ÜGYVÉDI IRODA

2013. SZEPTEMBER

2

BEVEZETÉS

A tőkepiacon dolgozó szakemberek számára elengedhetetlen, hogy a piaci ügyleteket,

folyamatokat a maguk teljességében ismerhessék meg és értékelhessék. Ehhez az üzleti-piaci

ismeretek mellett szükséges a jogi szabályozás megfelelő mélységű megismerése. A tőkepiaci

szabályozás nem szorítkozik az ágazati jogszabályokra, a tőkepiacról szóló törvényre és

befektetési vállalkozásokról szóló törvényre (és végrehajtási jogszabályaikra, illetve a kapcsolódó

uniós szabályozásra), hiszen a vonatkozó ágazati jogszabályi rendelkezéseket tágabb

összefüggésben, a polgári jog, esetenként a polgári eljárási jog egyes elemein keresztül kell

megismerni ahhoz, hogy a szakemberek tisztában legyenek azzal, például az általuk kötött

szerződést a jog érvényesnek tekinti-e vagy sem, ha nem, annak mi a következménye, hogyan

lehet egy szerződést létrehozni és megszüntetni, milyen alapvető szerződésfajtákat alkalmaznak a

tőkepiacon stb.

Emiatt az értékpapírjog és a tőkepiaci szabályozás témakörébe tartozóként az ezen a piacon

dolgozó szakemberek számára – az ágazati szabályozás ismeretén túl – nélkülözhetetlen az

alapvető polgári jogi ismeretek megszerzése, amibe beletartozik a Polgári Törvénykönyv (a

továbbiakban: Ptk.) általános részéből többek között a szerződés érvényességének és

érvénytelenségének kérdése, a szerződések tartalmát, létrejöttét, megszűnését, a követelések

elévülését szabályozó rendelkezések, valamint a szerződéseket biztosító mellékkötelmekre, míg a

Ptk. különös részéből az adásvételre és annak különös nemeire, a cserétől és az ajándékozástól

való elhatárolásra, a megbízásra, a bizományra és az értékpapír fogalmára vonatkozó szabályok.

Bár a polgári jogi szabályozás – éppen az alapvető jogintézményekre vonatkozó

rendelkezésekre tekintettel – stabilnak és állandónak tekinthető, a változó gazdasági viszonyok

között elkerülhetetlen, hogy a Ptk. egyes rendelkezései módosuljanak, sőt akár magának a Ptk.-

nak a helyébe is új törvény lépjen.

Amint az köztudomású, a polgári jog újraszabályozására már sor került: a parlament elfogadta

az Új Polgári Törvénykönyvet1 (a továbbiakban: Új Ptk.), aminek hatályba lépési időpontjaként

2014. március 15-ét határozta meg. Az Új Ptk. hatálybalépése – éppen amiatt, mert a polgári jog

az életviszonyok és a piaci viszonyok jelentős részére vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza

– feltehetőleg az egyes ágazati jogszabályok módosítását, továbbá az egyes részkérdések további

szabályozására alacsonyabb szintű jogszabályok életbe lépését fogja eredményezni a hatályba

lépéséig rendelkezésre álló idő alatt.

1 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

3

A jelen összefoglaló a hatályos Ptk. releváns rendelkezéseinek egyszerű összefoglalására tesz

kísérletet, azonban utolsó fejezetként felhívja a figyelmet az ÚJ Ptk. alapvető újdonságaira.

Ami általános változás (az Alaptörvénnyel összefüggésben is): az ország elnevezése

Magyarország.

A polgári jog határterülete témánk szempontjából a polgári eljárásjog: innen az értékpapírok

megsemmisítésének szabályozása bír jelentőséggel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy mivel jelenleg Magyarországon a jogszabályok rendkívül nagy

tömegben és gyorsan, rövid hatálybalépési idővel módosulnak, nem kizárt, hogy a jelen

összefoglalóban foglalt szabályok módosítására az összefoglaló lezárását követő időben már sor

került.

I. A HATÁLYOS PTK.

1. POLGÁRI JOGI ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

A polgári jog tőkepiac szempontjából leginkább alkalmazott része a kötelmek területe: a

kötelem eredményez jogosultságot a követelésre és kötelezettséget a teljesítésre.

Kötelmet általában a szerződés hoz létre, emiatt az alábbiakban bővebben a szerződésről lesz

szó. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy kötelmet nem csupán a szerződés keletkeztethet,

hanem kötelmet hoz létre pl. az egyoldalú nyilatkozat is, ha jogszabály így rendelkezik – ilyen

egyoldalú nyilatkozat pl. az értékpapír .

2. A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN

2.1. A szerződés alanyai, tárgya, alakja

2.1.1. A szerződés alanyai, a személyek, a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok

A szerződés megkötésének alapja a szerződő felek megismerése.

Szerződést csak létező személyek köthetnek. A személyek két nagy csoportba sorolhatók: jogi

személyek és természetes személyek. E kategóriákon kívül a polgári jog ismeri a jogi

személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok intézményét is, ilyen a közkereseti társaság és

a betéti társaság.

4

Természetes személy az ember, aki teljes körben jognyilatkozatot akkor tehet, ha cselekvőképes2.

Cselekvőképes a nagykorú személy, ha a cselekvőképességét a bíróság gondnokság elrendelése

formájában nem korlátozta.

A jogi személy tulajdonképpen nem más, mint absztrakció: jogi személy az állam és a jogszabály

által erre feljogosított szervezet3. A jogi személy jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és

kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A Ptk. jogi

személyiséggel ruházza föl például az állami vállalatot, a költségvetési szervet, a szövetkezetet, az

alapítványt, a gazdasági társaságok közül pedig a korlátolt felelősségű társaságot és a

részvénytársaságot, továbbá az egyesületet és a leányvállalatot.

Azt, hogy a piaci szereplők közül melyik minősül gazdálkodó szervezetnek, szintén a Ptk.4

szabályozza: gazdálkodó szervezet az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a

szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai

részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési

csoportosulás, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az

erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az

állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az

alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó

szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha maga a Ptk. e jogi személyekre

eltérő rendelkezést tartalmaz; a pénztartozás teljesítése, a késedelmi kamat, továbbá az építési és a

szerelési szerződés esetén bizonyos szempontból nem minősül gazdálkodó szervezetnek a

közbeszerzésekről szóló törvény értelmében az ajánlatkérő (szerződő hatóság).

Az értékpapírjog szempontjából a személyek közül a vállalkozások, ezek közül is – a jelenleg a

gazdasági társságokról szóló törvény által szabályozott – a gazdasági társaságok bírnak különös

jelentőséggel. A gazdasági társaságok alapításának, működésének szabályait jelenleg a gazdasági

társaságokról szóló törvény5 rendezi, alapvetően kogens, azaz eltérést nem engedő

megközelítéssel: a törvény rendelkezéseitől ott lehet eltérni, ahol azt maga a törvény megengedi.

Az egyes, belföldön tipikusnak tekinthető gazdasági társasági formákat a társasági törvény

nevesíti. A gazdasági társaságok jogalanyok, azonban közülük némelyeket a törvény felruház jogi

személyiséggel, míg másoktól ezt a hatályos szabályozás megtagadja.

2 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Ptk.) 11.§ 3 Ptk. 28-74/H.§ 4 Ptk. 685.§ c) pont 5 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, ún. társasági törvény

5

Ennek megfelelően a mai szabályozásunk a következő gazdasági társaságokat ismeri:

a) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok:

aa) a részvénytársaság (mind a zártkörűen, mind a nyilvánosan működő), és

ab) a korlátolt felelősségű társaság,

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok:

ba) a betéti társaság, és

bb) a közkereseti társaság.

2.1.2. A szerződés fogalma, tartalma

A piaci szereplők egymással szerződést köthetnek. A szerződés – függetlenül attól, hogy azt a

felek „szerződés”-nek vagy például „megállapodás”-nak nevezik – kötelezettséget keletkeztet a

szolgáltatás teljesítésére, és jogosultságot a szolgáltatás követelésére6.

Szerződést – hacsak kifejezett kötelező jogszabályi előírás nincs – akár szóban, akár írásban,

akár pedig ráutaló magatartással lehet kötni7. Ugyanakkor a „hallgatás” automatikusan nem

minősül elfogadásnak, beleegyezésnek, kivéve, ha a felek erről megállapodtak, vagy maga a

jogszabály így rendelkezik.

A szerződés kötelező tartalmát a Ptk.8 igen rugalmasan határozza meg: a szerződés létrejöttéhez

az szükséges, hogy a felek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített

kérdésekben megállapodjanak. Ugyanakkor a szerződésnek nem kell olyan kérdéseket

tartalmaznia, amelyekre jogszabály előírást ad. Ennek megfelelően, bár a szerződések szokásos

tartalmát (szerződő felek, szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározása, hatálybalépés, határidő,

teljesítés ideje, helye, módja, keltezés, aláírás stb.) általában ismerjük, egy szerződés mintát soha

nem szabad sémaként alkalmazni, hanem azt mindig az adott ügyre és a felek szerződéskötéskori

akaratának megfelelően kell kialakítani9.

2.2. A szerződés érvényessége, érvénytelensége

A Ptk. szabályozása diszpozitív, azaz eltérést engedő, azzal, hogy – össztársadalmi érdekből –

bizonyos magatartásokat tilthat (emiatt a Ptk.-ban is szerepelnek kogens előírások). Ennek

megfelelően a Ptk. óriási szerződési szabadságot biztosít a szerződő felek számára a szerződés

fajtája, tartalmának meghatározása során, ugyanakkor korlátokat is szab. Ilyen korlátozás például, 6 Ptk. 198.§ (1) bek. 7 Ptk. 216.§ 8 Ptk. 216.§ 9 Ptk. 205.§

6

hogy tilos jogszabályba vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötni, vagy olyat,

amely jogszabály megkerülésére irányul. Amennyiben a szerződés e tilalmakat megszegve jön

létre, úgy a szerződés érvénytelen10. A szerződés érvénytelensége azt jelenti, hogy az ilyen szerződés

joghatás kiváltására alkalmatlan: az ilyen szerződés nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás

teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás követelésére.

A szerződés érvénytelensége két formában jelenhet meg, a szerződés az érvénytelenség

folytán:

a) semmis, vagy

b) megtámadható.

2.2.1. A semmis szerződés

A szerződés semmis akkor, ha olyan nyilvánvaló vagy súlyos hibában szenved, amely

semmiképpen sem orvosolható, és azon az idő múlása sem javít. Ilyen ok lehet például, hogy a

szerződés jogszabályba ütközik (például az uzsorás szerződés, vagy a jogszabály megkerülésére

irányuló szerződés) vagy nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, azaz – tételes jogszabályi tilalom

hiányában is – sérti a társadalom értékítéletét.

A semmis szerződés érvénytelensége objektív: ha törvény kivételt nem tesz, a semmis

szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, és a semmisség megállapításához

külön eljárásra nincs szükség, azzal azonban, hogy a bírósági gyakorlat szerint az érvénytelenség

jogkövetkezményét a bíróság peres eljárás eredményeként állapítja meg, és az érvénytelenség

jogkövetkezményeként a szerződő felek jogviszonyának a bíróság általi rendezésére csak az

elévülés illetve az elbirtoklás időbeli korlátai között kerülhet sor.

2.2.2. A megtámadható szerződés

Amennyiben a szerződés érvénytelenségét szubjektív ok eredményezi, pl. az egyik felet

megtévesztették, tévedett, jogellenesen megfenyegették, esetleg a felek szolgáltatásai feltűnően aránytalanok, vagy

a szerződés a jogi személy részére indokolatlan, egyoldalú előnyt biztosít, a Ptk. lehetővé teszi, hogy a

sérelmet szenvedett fél a szerződést bíróság előtt megtámadja.

Megtámadási határidőként a Ptk. 1 évet határoz meg attól az időponttól kezdődően, hogy a

sérelmet szenvedett fél olyan helyzetbe kerül, hogy jogait érvényesítheti (pl. fenyegetettsége

megszűnik).

10 Ptk. 234-239.§

7

A megtámadható szerződést a sérelmet szenvedett fél és az jogosult megtámadni, akinek a

megtámadáshoz érdeke fűződik.

2.2.3. Az érvénytelenség jogkövetkezménye

Az érvénytelen szerződésnek az volna az általános jogkövetkezménye, hogy a szerződéskötés

előtt fennállott helyzetet, az eredeti állapotot kell helyreállítani. Ez azonban az iránymutató

bírósági gyakorlat szerint csak akkor lehetséges, ha a szerződés dolog tulajdonjogának

átruházására irányul (pl. adásvétel esetén)11. Más esetben, pl. szolgáltatás nyújtás (pl. befektetési

szolgáltatás) vagy követelés átruházása (faktorálás) esetén a bíróság – ha az érvénytelenségi ok

kiküszöbölhető, akkor ezúton – érvényessé nyilvánítja szerződést, vagy, ha erre nincs mód, úgy a

bíróság a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja, és az esetleg ellenszolgáltatás

nélkül maradt szolgáltatás ellenértékét pénzben rendeli megfizetni (elszámolási kötelezettség).

2.3. A szerződés módosítása

Amennyiben a szerződés érvényesen létrejön, a nem azonnal teljesülő szerződések esetében a

szerződés hatálya alatt felmerülhet a szerződés módosításának igénye. A szerződés a felek egyező

akaratával módosítható. Amennyiben azonban a felek között a módosítás tekintetében

megállapodás nem jön létre, úgy a szerződés egyoldalúan általában nem módosítható12.

Ha a felek a módosításban megállapodnak, úgy a szerződés abban a formában (írásban,

közokiratban stb.) módosítható, amilyen formában azt létrehozták.

2.4. A szerződés megszűnése

A szerződés több okból is megszűnhet13, akár a felek akaratából, akár külső erő hatására.

2.4.1. A szerződést megszüntető körülmények

A szerződés megszűnésének klasszikus esete a teljesítés: a szerződésszerű teljesítéssel a

szerződés megszűnik. A pénztartozás teljesítésére speciális szabályok vonatkoznak: A pénztartozás

teljesítésének helye – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye.

11 1/2010. (VI.28.) PK vélemény 12 Ptk. 240.§ 13 Ptk. 319-323.§

8

Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a

pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30

napon belül kell teljesíteni. A jogosult teljesítésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni a

pénztartozást, ha

a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését

megelőzte;

b) nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája

kézhezvételének időpontja; vagy

c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési

kötelezettségét.

Gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és

tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó

szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére a

fentiektől eltérő, 60 napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési feltételt.

Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás

kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell

elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.

A teljesítés speciális módja pénzszolgáltatás esetén a beszámítás: a kötelezett a jogosulttal

szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz

intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás

erejéig a kötelezettségek megszűnnek.14

Megszűnik a határozott időre szóló szerződés a határozott idő elteltével.

A szerződés megszűnik akkor is, ha a teljesítés lehetetlenül, azaz olyan okból válik lehetetlenné,

amelyért egyik fél sem felelős15, továbbá akkor is, ha a szerződés jogosultja és kötelezettje ugyanaz a

személy lesz (pl. a zálogjogosult megveszi a zálogtárgyul szolgáló ingatlant).

2.4.2. A szerződés megszüntetése közös megegyezéssel

Ugyanakkor a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik a szerződést, szándékuknak

megfelelően

a) a jövőre nézve (ex nunc hatállyal), vagy pedig

b) a szerződés megkötésének időpontjára visszaható (ex tunc) hatállyal.

14 Ptk. 296. § 15 Ptk. 312.§

9

A szerződés megszüntetése esetében [fenti a) eset] a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a

felek további szolgáltatásokkal – a már teljesített szolgáltatások ellenértékével való elszámoláson

túl – nem tartoznak.

Ha azonban a felek a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal [fenti b)

eset] kívánják megszüntetni, a felek a szerződést felbontják, és a már teljesített szolgáltatások

visszajárnak.

2.4.3. A szerződés egyoldalú megszüntetése

Elképzelhető olyan eset is, hogy valamelyik szerződő fél egyoldalúan kívánja a szerződést

megszüntetni. Erre kizárólag akkor van lehetőség, ha ezt a jogot vagy maga a szerződés, vagy

pedig jogszabály biztosítja.

A szerződés – vagy jogszabály – biztosíthatja a szerződő feleknek a szerződés felmondásának

jogát: aki a felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal

gyakorolhatja. A felmondás a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. Ha a felmondás nem

azonnali hatályú, akkor a szerződés a felmondási idő elteltének időpontjával szűnik meg.

A szerződés – vagy jogszabály – valamelyik szerződő félnek az elállás jogát is biztosíthatja:

ebben az esetben az erre jogosított fél egyoldalú nyilatkozata következtében a szerződés a

megkötésének időpontjára visszaható hatállyal szűnik meg. Emiatt az elállás a szerződést

felbontja.

2.4.4. Egyéb körülmények

A kötelezett halálával a szerződési kötelezettségek nem feltétlenül szűnnek meg. Erre csak

abban az esetben kerül sor, ha a szolgáltatás kizárólag személyesen teljesíthető (pl. egy

festőművész kép festésére vállal kötelezettséget). A halállal ugyanis bekövetkezik az öröklés16, és

az örökösök nem csupán vagyontárgyakat, hanem jogokat és kötelezettségeket is örökölnek az

örökhagyó után. Az örökös a hagyatéki tartozásokért – ezek között az örökhagyó tartozásaiért is

– korlátozottan, a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival, illetve az örökség erejéig egyéb

vagyonával is felel17. A jogosult halála pedig akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás

kifejezetten az ő eltartására irányult, egyébként a jogok, követelések is öröklésre kerülnek.

16 Ptk. 598.§ 17 Ptk. 679.§

10

A szerződés megszegése értelemszerűen nem jelenti a szerződés megszűnését, hiszen ezzel maga

a szerződéskötés válna értelmetlenné. A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés

mértékére – bizonyos kivételekkel – a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség

szabályait kell alkalmazni18. Ha a szerződés lejártával, a teljesítési határidő bekövetkeztével nem

történik meg a teljesítés, a kötelezett szerződésszegő módon késedelembe esik, ennek

jogkövetkezményeit viselnie kell (lásd: késedelmi kamat, kötbér).

2.5. Változás a felek személyében

2.5.1. A követelés jogosultjának változása

Vannak olyan ügyletfajták, amelyekkel a szerződő felek személye változhat. Az engedményezés19

az a szerződés, amellyel a jogosult a követelését másra átruházza, és így a szerződő fél

(engedményes) a követelés jogosultjának (engedményező) helyébe lép.

Természetszerűleg csak a forgalomképes követelések ruházhatók át.

Az engedményezéshez a Ptk. alapján nem szükséges a kötelezett hozzájárulása, azonban

engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az

engedményezőnek teljesíteni. Ha azonban a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az

értesítés után csak az új jogosultnak teljesíthet.

A kötelezett jogosult arra, hogy az engedményessel szemben érvényesítse azokat a kifogásokat,

amelyek az engedményezővel szemben megillették.

Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az

engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – egyszerű kezesként felel, kivéve, ha a

követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre, vagy ha a

felelősségét egyébként kizárta.

Az engedményezés történhet ellenérték fejében, ilyenkor az engedményre az adásvétel

szabályait, míg ha ingyenesen történik, az ajándékozás szabályait kell alkalmazni. Az üzletszerűen,

az adásvétel és az engedmény szabályai szerint folytatott követelés vásárlás a pénzügyi

szolgáltatások körébe tartozó ún. faktoring tevékenység (jelenleg a Ptk.-ban külön nem nevesített

szerződés).

18

Ptk. 318. § (1) 19 Ptk. 328.§

11

2.5.2. A tartozás kötelezettjének változása

Ha valaki a kötelezettel abban állapodik meg, hogy a tartozását átvállalja, tartozásátvállalásról20

beszélünk.

A tartozás átruházója, az eredeti kötelezett köteles a tartozásátvállaláshoz a jogosult

hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, köteles a kötelezettet olyan helyzetbe

hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a

tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.

2.6. A követelés elévülése

Azzal, hogy a kötelezett a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, azaz megszegi a

szerződést, maga a kötelezettség nem szűnik meg. Van azonban a követelés lejáratát követően egy

olyan időpont, amely után a jog már nem tud támaszt nyújtani a követelés érvényesítéséhez: ez

pedig az elévülési idő21. Az elévülési idő tehát nem azt jelenti, hogy a szerződéses kötelezettség, a

követelés megszűnik, hanem csupán azt, hogy az bírósági úton a későbbiekben már nem érvényesíthető.

Az általános elévülési idő 5 év, azonban a felek írásban rövidebb elévülési időben is

megállapodhatnak. (Az egyes értékpapírok esetében a külön jogszabályok általában az általánostól

eltérő elévülési időt állapítanak meg.)

Az elévülés az esedékességgel (lejárattal) kezdődik. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli

felszólítás, továbbá a követelés bírósági úton való érvényesítése, valamint a tartozáselismerés és az

egyezség általában megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása után az elévülés újból

megkezdődik.

Az elévülés nyugvásáról beszélünk akkor, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja

érvényesíteni. Ilyenkor az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül – 1 éves vagy ennél

rövidebb elévülési idő esetében pedig 3 hónapon belül – a követelés akkor is érvényesíthető, ha

az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál kevesebb van hátra.

20 Ptk. 332.§ 21 Ptk. 324-327.§

12

3. A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK

A szerződéses kötelezettségek teljesítését bizonyos mellékkötelezettségekkel lehet biztosítani.

Ilyenek például a bankgarancia, a kezesség, a jogvesztés kikötése, zálogjog és az óvadék, valamint

a későbbiekben tárgyalandó foglaló és kötbér.

3.1. A bankgarancia

A bankgarancia22 nyilatkozat kiállítója a bank, azaz az erre engedéllyel rendelkező hitelintézet. A

bankgarancia vállalása a hatályos pénzpiaci jogszabályok alapján pénzügyi szolgáltatás, csak a

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) vagy a Felügyelet szerepét

és hatáskörét ellátó a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető.

A bankgarancia nyilatkozatban a bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek

– így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása –

esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog

teljesíteni.

A bankgarancia – eltérően a kezességtől – nem járulékos jellegű kötelem, hanem a bank önálló

kötelezettségvállalása. Ennek megfelelően a bankgarancia vállalója nem a biztosított követelés

alapján, hanem a bankgarancia nyilatkozat tartalma szerint köteles helytállni.

3.2. A kezesség

A kezességi23 szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem

teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Kezességet nem csak hitelintézet, hanem bármely személy, aki szerződés kötésére jogosult,

vállalhat. Az üzletszerű kezességvállalás azonban a hatályos pénzpiaci jogszabályok alapján

pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ami csak a Felügyelet, vagy a Felügyelet szerepét és hatáskörét

ellátó a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető.

Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.

A kezesség járulékos jellegű, azaz a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik,

amelyért kezességet vállalt biztosított követelés, és érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket

a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A járulékos jellegből következik, hogy a

követelés átszállásával (átruházásával) a kezesség is átszáll az új jogosultra.

22 Ptk. 249.§ 23 Ptk. 272.§

13

A kezesség két fajtája

a) az egyszerű kezesség és

b) a készfizető kezesség.

Az egyszerű kezesség esetében a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a

kötelezettől behajtható (sortartási kifogás).

A készfizető kezesség esetén a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a

kötelezettől hajtsa be, azaz a sortartási kifogás nem illeti meg. A kezesség akkor készfizető, ha (a)

a felek így állapodtak meg, vagy (b) ha a kezességet bank vállalta.

3.3. Jogvesztés kikötése

A jogvesztés kikötéssel24 a felek írásban abban állapodnak meg, hogy a szerződésszegésért felelős

fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Ha

azonban a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.

3.4. A zálogjog

A zálogjog25 alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének

biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket

megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A zálogjog – a kezességhez hasonlóan – általában járulékos jellegű, azaz a zálogtárggyal való

felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál.

A járulékos jelleg további eleme, hogy a követelés átszállásával (átruházásával) a zálogjog is átszáll

az új jogosultra. A zálogjogot – az önálló zálogjog kivételével – csak a követeléssel együtt lehet

átruházni.

A zálogjog tárgya bármely birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés lehet, azzal,

hogy bizonyos vagyontárgyak elzálogosítását jogszabály korlátozhatja (pl. az önkormányzat

törzsvagyona) vagy harmadik személy jóváhagyásához kötheti. Zálogul a kötelezett jogi személy,

illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is

szolgálhat, a vagyont alkotó egyes dolgok, jogok meghatározása nélkül, ez az ún. vagyont terhelő

zálogjog.

Ha a zálogjog jogosultját nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, jelzálogjogról beszélünk.

Ha a zálogjog jogosultját megilleti a zálogtárgy birtoklásának joga, kézizálogjogról van szó.

24 Ptk. 250.§ 25 Ptk. 251-269.§

14

Zálogjog szerződés, jogszabály vagy hatósági határozat alapján keletkezhet.

Ingatlant terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjognak az

ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más zálogtárgyat terhelő jelzálogjog, valamint

vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a

jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint

vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Kézizálogjog szerződéssel való alapításához a szerződés megkötésén kívül a zálogtárgy átadása is

szükséges.

Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, az általános szabály szerint a kielégítés joga a

jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg.

A zálogtárgyból való kielégítés alapesetben bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik.

A kielégítési jog megnyílta után azonban a felek írásban megállapodhatnak – a legalacsonyabb

eladási ár és a határidő meghatározásával – a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha pedig a

zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával

üzletszerűen foglalkozik, a felek a kielégítési jog megnyílta előtt írásban abban is

megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is

értékesítheti, illetve a jogosult – a felek írásbeli megállapodása alapján – a dolog értékesítésére

záloghitel nyújtásával vagy árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó személynek megbízást

adhat. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel

elszámolni, és a követelését meghaladó bevételt kiadni.

3.5. Az óvadék

Óvadékról26 a hatályos szabályok alapján akkor beszélünk, ha valamely kötelezettség

biztosítására pénz, akár okirati formában kiállított, akár dematerializált értékpapír, bankszámla-

követelés, vagy a Bszt.-ben27 meghatározott pénzügyi eszköz formájában ilyen címen biztosítékot

nyújtanak, és a felek megállapodása alapján a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem

szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből, bírósági vagy más hatósági

eljárás nélkül – a kötelezettel való elszámolás mellett – kielégítheti. 2011. június 30-a után alapított

óvadék esetén az óvadék tárgya hitelkövetelés is lehet. Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen

azt a követelést kell érteni, amely hitelintézettel – ideértve az Európai Unióban működő központi

bankokat, postai elszámolóközpontokat és egyéb, az adott EGT-állam jogszabályai szerint

hitelintézetnek minősülő pénzügyi intézményeket is – kötött kölcsönszerződésből származik.

26 Ptk. 270.§ - 271/A.§ 27 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6.§

15

Az óvadék lehetséges tárgyaként meghatározott fenti jószágoktól eltérő dolgon alapított

óvadék nem érvénytelen, hanem zálogjogként (lásd a 3.4. pontot) érvényes.

Az óvadék alapításához az óvadéki szerződés megkötésén túl szükség van az óvadék tárgyának

az óvadéki jogosult részére való átadására is. Átadásnak számít azonban a tényleges fizikai

átadáson kívül pl. a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír letéti számlán való jóváírás is. Ha

az óvadék tárgya nem kerül átadásra, szintén a zálogjog szabályai alkalmazandók.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és

rendelkezhet azzal (pl. felhasználhatja, elidegenítheti), de köteles azt legkésőbb az óvadékkal

biztosított követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni, és ez a fedezet az

óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.

A felek ilyen irányú megállapodása esetén a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog

megnyílta előtt bármikor más, egyenértékű fedezettel helyettesítheti, ami az óvadék eredeti

tárgyának helyébe lép.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a

beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy joglemondó

nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

Az óvadék jogosultja kielégítési joga megnyíltakor az óvadékkal biztosított követelését az

óvadék tárgyából közvetlenül akkor elégítheti ki, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés,

nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül

meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Az ilyen egyértelmű és

könnyen meghatározható értékkel nem rendelkező értékpapírok és pénzügyi eszközök körében –

ideértve a hitelkövetelést is – a szabályok közvetlen kielégítést csak akkor engednek, ha a felek

erről az óvadéki szerződésben külön megállapodtak, és meghatározták az eszközök értékelésének

módját is. A hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelkövetelés

óvadékba adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai szerint értesítsék.

A felek megállapodhatnak abban is, hogy közvetlen kielégítés helyett az óvadék tárgyául

szolgáló értékpapírt és egyéb pénzügyi eszközt értékesítik, mely esetben az értékesítésnek a

szerződésben meghatározott, kereskedelmi szempontból ésszerű feltételek szerint kell történnie.

Az óvadék intézményére egyebekben a zálogjog közös szabályait kell alkalmazni, a

zálogszerződésre jellemző kötelező írásbeliség kivételével.

16

4. AZ EGYES SZERZŐDÉSEK

Az egyes szerződések körében fontos kiemelni, hogy a Ptk. ugyan ismeri a nevesített

szerződéseket, azonban a szerződéskötési szabadság keretében a szerződő feleknek – a törvény

korlátozó rendelkezése hiányában – lehetőségük van ún. atipikus, azaz a Ptk.-ban nem nevesített

szerződések, illetve több szerződés jellemzőit is mutató vegyes szerződések megkötésére is. Az

ilyen szerződések megkötése során ügyelni kell arra, hogy a szerződés egyébként megfeleljen az

általános vagy az egyes szerződésrészekre irányadó jogszabályi előírásoknak.

4.1. Az adásvétel

A tipikus szerződések közül az értékpapírpiacon a leggyakoribb az adásvétel28. Az adásvétel

szerződő felei az eladó és a vevő. Az eladó az adásvételi szerződéssel a dolog tulajdonjogát a

vevőre ruházza és a dolgot a vevő birtokába bocsátja, a vevő pedig a vételárat megfizeti és a

dolgot átveszi.

Adásvétel tárgya csak forgalomképes dolog lehet29. Az adásvételi szerződés általában nincs

írásbeli alakhoz kötve. Ez alól kivétel pl. az ingatlan adásvételi szerződés, amelynek

érvényességéhez nem csupán a szerződés írásba foglalása, hanem – az általános szabályok szerint

– ügyvédi ellenjegyzés is szükséges.

Tekintettel arra, hogy a polgári jog a szerződéseknél általában feltételezi az értékarányosságot30,

az adásvételi szerződés megkötése során ezt is figyelembe kell venni.

Az adásvétel különös nemének minősül a vételi jog31 és az elővásárlási jog. A Ptk. a „vételi jog”

(„call” opció) fogalmát azonosítja az opcióval, ugyanakkor egyelőre nem nevesíti a tőzsdei

ügyletek körében szereplő és a gyakorlatban elterjedt „eladási opció” („put” opció) intézményét.

A vételi jog annak polgári jogi fogalma szerint azt jelenti, hogy a tulajdonos másnak (vevő,

jogosult) arra ad jogot, hogy az (a) előre meghatározott időpontban vagy időtartam alatt, (b) előre

meghatározott áron (c) a dolgot (d) egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja. A vételi jogra

vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell foglalni. Fontos

korlátozás a vételi jog hatályos szabályozásánál, hogy a vételi jogot legfeljebb 5 évre lehet kikötni,

az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A határozatlan időre kikötött vételi jog pedig 6 hónap

elteltével megszűnik.

28 Ptk. 365-377.§ 29 Ptk. 365.§ 30 Ptk. 201.§ 31 Ptk. 375.§

17

Az elővásárlási jog32 annyiban hasonlít a vételi joghoz, hogy lehetőséget biztosít az elővásárlási

jog jogosultjának a dolog megvásárlására. Az elővásárlási jog esetében, ha a tulajdonos a dolgot el

akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlási jog jogosultjával

közölni. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot

elfogadja, a szerződés közöttük létrejön (ennyiben hasonlít a vételi jogra). Ha azonban az

elővásárlási jog jogosultja a megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz (azaz

kifejezetten lemond az elővásárlási jogáról, vagy nem nyilatkozik), a tulajdonos a dolgot az

ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.

Mind az elővásárlási jog, mind pedig a vételi jog átruházása – törvény eltérő rendelkezése

hiányában – semmis, azaz amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik, egyik jog sem

ruházható át, ugyanakkor gazdálkodó szervezet kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására

jogosult. Az elővásárlási jog – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem örökölhető33.

A tőkepiaci törvény a fentiektől eltérően kimondja, hogy a tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy

elővásárlási jog átruházható, és az örökösökre is átszáll34.

4.2. A csere35

Az adásvételtől a csere abban különbözik, hogy a szerződő felek közül mindkét szerződő fél

dolog tulajdonjogát ruházza át – kölcsönösen – a másik félre, és nincs közöttük vételár fizetési

kötelezettség.

A cserére egyebekben az adásvétel szabályai vonatkoznak (két adásvételi ügylet, amelynek

során a fizetési kötelezettséget a felek beszámítással rendezik).

4.3. A megbízás és a bizomány

A megbízás olyan szerződésfajta, ahol a megbízó és a megbízott a szerződő felek, és ahol a

megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően36.

Ha a megbízó az ügyek vitelével a megbízottat meghatalmazza, úgy a megbízott a megbízó nevében

és helyette jár el.

A bizomány37 ezzel szemben sokkal konkrétabb szerződésforma: a bizományi szerződés alapján

a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, a saját nevében adásvételi szerződést kötni.

32 Ptk. 373.§ 33 Ptk. 373.§, 375.§ 34 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (a továbbiakban: Tőkepiaci törvény) 323.§ 35 Ptk. 378.§ 36 Ptk. 474.§ - 487.§ 37 Ptk. 507-513.§

18

Abban az esetben, ha a bizományos a megbízó által megadott feltételeknél kedvezőbb

feltételekkel köti meg az adásvételi szerződést, úgy az általános szabályok szerint az abból eredő

előny megosztásáról a felek egymás között rendelkezhetnek, de ha ilyen rendelkezés nincs, az

előny a megbízót illeti meg.

A bizomány fontos eleme, hogy a bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a

bizományos szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi, a bizományos pedig a

megbízónak tartozik felelősséggel mindazon kötelezettségek teljesítéséért, amelyek a vele

szerződő felet a szerződés folytán terhelik. Ugyanakkor az általános szabályok szerint a

bizományos jogosult arra, hogy az adásvételi szerződést a megbízójával maga megkösse

(önszerződés).

Tekintettel arra, hogy a bizományos nem a saját tulajdonában lévő dolgokat értékesíti, illetve

nem a saját pénzén vásárol, a bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt vételi bizomány

esetén a bizományos által megvett dolgokra, eladási bizomány esetén pedig a bizományoshoz

befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a

megbízót illetik.

4.4. A letét

A letéti szerződésben38 a szereplő felek: a letevő és a letéteményes.

A letéti szerződés alapján a letéteményes (a letét őrzője) köteles a letevő által rábízott dolgot

időlegesen megőrizni, és a letevőnek – vagy a letevő utasítása szerint – kiadni. A letéteményes a

dolgot nem használhatja és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letevő beleegyezett.

A letéteményes a jogszerűen igénybevett harmadik személy (pl. alletéteményes) magatartásáért

úgy felel, mintha a dolgot ő maga őrizte volna.

A letét szintén visszterhes szerződés, tehát a letevő a letétért díj fizetésére köteles. A

letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására törvényes zálogjog illeti meg a letevőnek a

letéteményes birtokába került (letett) vagyontárgyain.

Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthető dolog, a Ptk. kiegészítő szabályt alkalmaz: ha a

felek megállapodása szerint a letéteményes később ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben

köteles visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell alkalmazni (rendkívüli letét).

38 Ptk. 463-466.§, 472-473.§

19

5. PÉNZZEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

A tőkepiacon felmerülnek olyan, a pénztartozás teljesítésével kapcsolatos fogalmak, amelyek

elhatárolása különösen indokolt lehet. Ilyen az előleg, a bánatpénz, a foglaló, a kamat és a kötbér

fogalmának elkülönítése.

5.1. Az előleg

Az előleg a pénzbeli szolgáltatás (vételár) egyik részlete, a vételár teljes megfizetését

megelőzően. Az előleg átadása a feleket a szerződéshez szigorúbban nem köti, az előleg a

vételárral azonosan viselkedik: amennyiben a szerződés meghiúsul, az előleg visszajár.

5.2. A bánatpénz

A bánatpénz39 az elállási jog kikötéséhez kapcsolódik: a kötelezett annak fejében, hogy a

szerződésben elállási jogot köthessen ki, bánatpénzt fizet. Tekintettel arra, hogy az elállási jog

kikötése nagymértékben bizonytalanná teszi a már megkötött szerződést, gyakori, hogy az elállási

jog „áraként” a felek meghatározott pénzösszeget határoznak meg: ez a bánatpénz.

5.3. A foglaló

A foglaló40 ezzel szemben a szerződést biztosító mellékkötelezettség. A szerződés megkötésekor

a kötelezettségvállalás jeléül lehet foglalót adni.

A foglaló jellegnek a szerződésből kétségtelenül ki kell tűnnie.

A foglaló jellemzője, hogy abban az esetben, ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás

ellenértékébe be kell számítani. Akkor azonban, ha a teljesítés meghiúsul, úgy

a) ha a foglalót adó fél felelős a teljesítés meghiúsulásáért, az adott foglalót elveszti;

b) ha a foglalót átvett személy felelős a szerződés meghiúsulásáért, a kapott foglalót

kétszeresen köteles visszatéríteni;

c) ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél

felelős, a foglaló visszajár.

39 Ptk. 320.§ 40 Ptk. 243-245.§

20

5.4. A ügyleti kamat

A pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a Ptk. szerint a teljesítés helyén érvényben lévő

pénznemben kell megfizetni. Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés

helyén és idején érvényben lévő árfolyam (ár) alapul vételével kell átszámítani41.

A pénztartozás után általában kamatot kell fizetni42. Magánszemélyek egymás közötti

szerződéses viszonyában azonban kamat csak akkor jár, ha ezt kifejezetten kikötötték. Kamatos

kamat is érvényesen kiköthető.

Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az

alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség esetén,

ide értve a támogatási szerződésekből eredő fizetési kötelezettséget is, a kamatfizetés mellőzésére

vagy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamat fizetésére irányuló szerződési kikötés - ha

jogszabály eltérően nem rendelkezik – semmis. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az

államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások felhasználására kötött szerződésekben,

valamint a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával megbízott és e körben olyan

szervezetek által vállalt fizetési kötelezettség esetében is, amelyet államháztartási szervezet

alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik.

A kamat mértéke – jogszabály eltérő rendelkezését kivéve, vagy ha azt a felek nem határozták

meg - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári

félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A

jegybanki alapkamatot Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank határozza meg (mértéke az

MNB honlapján – www.mnb.hu – elérhető).

Mivel korábban a magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött kamat sok esetben

túlzott volt, a 2012. április 1-jét követően magánszemélyek egymás között megkötött

szerződéseiben kikötött kamatláb – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jegybanki

alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis.

További jogszabályi korlátozás vonatkozik a pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi

vállalkozások) által a fogyasztóknak (azaz a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső

célból szerződést kötő személyek részére) nyújtott kölcsönre: 2012. április 1-jét követően –

bizonyos kölcsönfajták, így tipikusan a folyószámlahitel, hitelkártya, fogyasztási hitel, kézizálog-

hitel kivételével – nem nyújtható olyan kölcsön, amelyben a teljes hiteldíj mutató (THM)

meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. A fizetendő kamat

számításakor az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat

41 Ptk. 231.§ 42 Ptk. 232.§

21

az irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság egyébként is mérsékelheti.

5.5. A késedelmi kamat

A pénztartozás késedelmes megfizetésének jogkövetkezménye – ha jogszabály eltérően nem

rendelkezik – a késedelmi kamat43 megfizetése.

A késedelmi kamat fizetésének szabályai az utóbbi időben többször, utoljára 2013. júliusában

változtak, azzal, hogy az új rendelkezések várhatóan az ÚJ Ptk. részét is képezik.

Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve köteles késedelmi

kamatot fizetni. A kötelezett akkor is köteles késedelmi kamatot fizetni, ha a késedelmét

egyébként kimenti.

Ha a kötelezett pénzzel tartozott nem kamatozó szolgáltatásként (pl. áru ellenértékét kellett

volna meghatározott időpontban kiegyenlíteni), a késedelmi kamat mértéke megegyezik a

késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal. Ha pedig a

pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, a késedelmi kamat mértéke azonos az adott

pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci

kamattal. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes

jegybanki alapkamat az irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár,

azaz a szolgáltatás kamatozó, úgy a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül –

ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félév első napján

érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű késedelmi kamatot, de összesen

legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal

megegyező mértékű kamatot köteles fizetni. Ha a pénztartozást idegen pénznemben kell

teljesíteni, a magyar jegybanki alapkamat helyett az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által

meghatározott alapkamatot, ennek hiányában a pénzpiaci kamatot kell alkalmazni.

A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat – ha jogszabály másként

nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében

semmis.

Ha a szerződő felek gazdálkodó szervezetek, a közöttük létrejött szerződések esetén a késedelmi

kamatra vonatkozó általános szabályokat bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni. Ilyen eltérést

jelent a késedelmi kamat mértéke, ami a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes

43 Ptk. 301-301/B.§

22

jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre

a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – 8

százalékponttal növelt értéke. Új rendelkezés, hogy a késedelmi kamatot kizáró gazdálkodó

szervezetek között szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér

fizetésére köteles.

Ha gazdálkodó szervezetek közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles a

jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére ún. behajtási költségátalányt

fizetni. Ennek a mértéke legalább 40 eurónak – a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a

késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama

szerint számított – megfelelő forintösszeg. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése nem mentesíti a

kötelezettet a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; ha azonban a kötelezett a kamaton felül

kártérítéssel is tartozik a jogosultnak, a kártérítésbe a behajtási költségátalány összege beszámít.

Az ettől eltérő kikötés semmis.

Ha a szerződés szerződő hatóság és szerződő hatóságnak nem minősülő személy között jön létre, a

késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat szintén bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni.

A késedelmi kamat mértéke ilyen esetekben megegyezik a gazdálkodó szervezetek egymás közötti

viszonyában alkalmazandó késedelmi kamat mértékkel. A késedelmi kamatot kizáró vagy

korlátozó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére

köteles. Ugyanígy alkalmazandók ebben az esetben is a behajtási költségátalányra vonatkozó

rendelkezések. Szerződő hatóság és szerződő hatóságnak nem minősülő személy közötti

szerződés esetén a késedelmi kamat esedékességét nem lehet a jogszabályban írtaktól eltérően

meghatározni, az ilyen szerződési kikötés semmis.

A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.

A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

23

II. AZ ÚJ PTK.

Az Országgyűlés idén februárban elfogadta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvényt, amely 2014. március 15-én felváltja a korábbi Ptk.-t. Az Új Ptk. a pénzügyi piac

szereplőinek működése szempontjából releváns területeken is jelentős változtatásokat hoz.

Elengedhetetlen ezért, hogy már a hatálybalépés előtt röviden megemlékezzünk egyes kiemelt,

lényeges módosulásokról. Az alábbiakban emiatt példaszerűen áttekintjük, hogy az Új Ptk. milyen

főbb változásokat hoz, ezek hogyan érintik a tőkepiac szereplőinek működését.

Az Új Ptk. által hozott változások alapvetően két csoportba oszthatóak aszerint, hogy azok

a) az ügyfelekre mint jogalanyokra vonatkozó státusz-szabályok, vagy pedig

b) a tőkepiaci ügyletekre vonatkozó szerződéses szabályok (ezen belül minden szerződéstípus

esetén általánosan érvényesülő pedig pénzügyi piac specifikus szabályok);

külön említjük a bizalmi vagyonkezelés új intézményét, amely mind a két csoportba tartozó

szabályokat tartalmaz.

1. A STÁTUSZ-SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI

Az Új Ptk. jelentős változásokat hoz a természetes és a jogi személyek státuszát érintő

szabályokban. A tőkepiaci szolgáltatóknak a mindennapos működése, az ügyfelekkel való

kapcsolattartása során tisztában kell lennie e változásokkal, és figyelembe kell vennie azokat.

2. A MAGÁNSZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ VÁLTOZÁSOK

A magánszemélyekre vonatkozóan ilyen változások példaszerűen a következők:

a) cselekvőképesség: a cselekvőképesség jelenlegi teljes korlátozása helyett a

cselekvőképesség részleges korlátozásának elterjedése várható, és a korábbi ügycsoportok

helyett új, a törvény által nem nevesített korlátozási kategóriák megjelenése, új

jogintézmény a támogató, aki a cselekvőképességében esetleg korlátozott személy mellett

eljárhat, és amely a jognyilatkozatok tétele során kiemelkedően fontos;

b) házassági vagyonjog: az új házassági vagyonjogi rendszerek szabályozása a vagyonközösség

visszaszorulásához és ezzel párhuzamosan a jelentősebb különvagyonok megjelenéséhez

vezethet, amely többek között a fedezet vizsgálata során bírhat kiemelt jelentőséggel;

c) élettársi kapcsolatok: az élettársak is választhatják mindazon vagyonjogi rendszert, amely a

házastársak rendelkezésére áll, így esetükben is a házastársak vagyonával kapcsolatos

kérdésekhez hasonló problémák merülhetnek fel.

24

3. A CÉGEKRE VONATKOZÓ VÁLTOZÁSOK

A jogi személyeket átfogóan újraszabályozta az Új Ptk., alapvetően megváltoztatva a

szabályozás filozófiáját, és sok részletszabályt is. (Természetesen ezek a változások a tőkepiaci

szolgáltatót mint jogi személyt közvetlenül is érintik.)

Az Új Ptk. valamennyi gazdasági társaságot jogi személynek minősíti. Az Új Ptk. alapvető

szerkezeti változtatása, hogy a "társasági törvény"-t is magában foglalja. A változások a gazdasági

társaságok típusait és a típuskényszert nem érintették, de a szabályozás filozófiája gyökeresen

megváltozott: diszpozitívvá vált, aminek eredményeként várhatóan az egyes típusokon belül

jelentősen sokszínűbb megoldások fognak megjelenni. A diszpozitív szabályozás azt jelenti, hogy

a jogi személy tagjai, illetve alapítói (1) az egymás közötti és (2) a jogi személyhez fűződő

viszonyuk, valamint (3) a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a

létesítő okiratban eltérhetnek az Új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, az alábbi

kivételekkel: ha

a) az eltérést maga az Új Ptk. tiltja; vagy

b) az eltérés a jogi személy (1) hitelezőinek, (2) munkavállalóinak vagy a (3) tagok

kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti; vagy

c) a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

A változás a tőkepiaci szolgáltatókat két irányból is érinti:

a) a tőkepiaci szolgáltató a korábbinál jelentősebb mértékben ki van téve a létesítő okirat

esetleges érvénytelensége kockázatának, amely meghatározott körben indokolttá teheti a

létesítő okirat érdemi vizsgálatát a szerződéskötést megelőzően;

b) a tőkepiaci szolgáltató kockázatát növeli, hogy minden ügyfele esetén figyelemmel kell,

hogy legyen az adott jogi személy szervezetére vonatkozó speciális szabályokból fakadó

eltérésekre (pl. a diszpozitív szabálytól eltérően szabályozott képviselet, döntéshozatali

rend), amely a szerződések standardizálásának lehetséges mértékét is befolyásolhatja.

4. A MÓDOSULÁSOK SZEREPE A TŐKEPIACI SZOLGÁLTATÓNÁL

A szabályozás változásából adódóan a tőkepiaci szolgáltató különös figyelemmel kell hogy

legyen a státusszabályok változására például azzal, hogy:

a) vizsgálja a szerződő fél cselekvőképességét, és azt, hogy a cselekvőképesség korlátozása

esetén az ügyféllel az adott szerződés megköthető-e;

25

b) vizsgálja, hogy a természetes személy ügyfelek esetén érvényesül-e a vagyonközösségtől

eltérő házassági vagyonjogi rezsim (ki tekint be a szolgáltató nyilvántartásába, a

vagyonközösségtől eltérő házassági vagyonjogi rendszer esetén a különvagyon körét a fél

milyen módon bizonyítja);

c) a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás diszpozitivitásából fakadó kockázatokat

értékpapír- és ügyfélszámla vezetőként és esetleg befektetési hitelezőként milyen körben

kívánja kezelni (pl. a létesítő okiratot milyen körben szükséges vizsgálni), a szervezeti

struktúra eltéréseit a tőkepiaci szolgáltató hogyan kezeli a szerződésekben (pl. képviseleti

jog kérdése).

5. A SZERZŐDÉSES SZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI

5.1. Általános jellegű változások

A tőkepiaci szolgáltató tevékenysége leírható úgy is, hogy szerződéseket köt, az azokból

fakadó kötelezettségeit teljesíti és jogait érvényesíti. A tőkepiaci szolgáltatói kockázatvállalások

sok esetben már önmagában a szerződés megkötésével, minden további cselekmény (pl.

bizományi megbízás teljesítése) nélkül megvalósulnak. Ezért a tőkepiaci szolgáltató számára

fontosak azok a változások, amelyek a szerződésekre általában vonatkoznak. E változások egy

része a hazai vagy a nemzetközi gyakorlatban kialakult megoldások kodifikálása (pl. teljességi

záradék, fedezeti vétel), a bírói gyakorlatban kialakult értelmezések rögzítése (pl. lényegesség

fogalma a megtévesztés kapcsán), a gyakorlatban felmerült problémák alapján a hatályos

szabályozás megváltoztatása (pl. kellékszavatossági határidők, az érvénytelenség

jogkövetkezményei), míg egyes szabályok előzmény nélküli újdonságként kerültek az Új Ptk.-ba

(pl. fiduciárius biztosítékok – biztosítéki célú vételi jog, engedményezés – megszüntetése,

közjegyzői letét).

Az alábbiakban az Új Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai közül néhány, erre a

területre is jelentős hatással bíró változást emelünk ki:

a) míg a jelenlegi szabályok pontosan meghatározzák, hogy mikor minősül írásbelinek egy

jognyilatkozat, az Új Ptk. ehelyett technológia-semleges módon, három konjunktív feltételt

(tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat

megtétele időpontjának azonosítására alkalmas forma) meghatározva definiálja az írásbeli

jognyilatkozatot, amely definíciónak ma a nem hagyományos írásbeli forma mellett

kizárólag a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum felel meg;

26

b) míg a jelenlegi Ptk. nem teszi lehetővé, hogy a képviselő érdekellentét esetén eljárjon, az Új

Ptk. ilyen esetekben rugalmasabb szabályozást alakít ki, és érdekkonfliktus esetén, ha arról

a képviselt nem tudott, csupán megtámadási jogot biztosít;

c) az Új Ptk. szigorítja az elévülés megszakításának szabályait, így a jövőben például a

kötelezett egyszerű írásbeli felszólítása nem vezet az elévülés megszakításához;

d) az Új Ptk. modernizálja a pénztartozásra vonatkozó szabályokat. E szabályok a kötelmek

közös szabályai (fizetés új fogalma, teljesítési módoknak a pénzforgalmi szabályoktól eltérő

szabályozása, a teljesítési határidő és hely új szabálya), a szerződés általános szabályai (pl.

idő előtti teljesítés fogyasztói szerződésekben) mellett hangsúlyosan megjelennek a hitel- és

számlaszerződések körében (pl. a fizetési megbízás új szabálya), és minden jogviszonyt

érintenek, ahol a tőkepiaci szolgáltató pénzt fizet vagy a tőkepiaci szolgáltatónak pénzt

fizetnek;

e) az Új Ptk. pontosítja a szerződés létrejöttére vonatkozó szabályokat, meghatározva

például, hogy mely kérdések minősülnek a szerződés létrejötte szempontjából lényegesnek,

pontosítva az előszerződésre vonatkozó szabályokat és rögzítve a versenyeztetési eljárással

történő szerződéskötés szabályait;

f) az Új Ptk. számos ponton változtat az érvénytelenség szabályain, így például változik a

megtámadási határidő számításának a szabálya, a feltűnő értékaránytalanság miatti

megtámadási jog – fogyasztói szerződések kivételével – kizárhatóvá válik, a fiduciárius

biztosítékok (vételi jog, engedményezés biztosítéki célú alkalmazása) semmisek lesznek,

fogyasztói szerződésekben a választottbírósági kikötések tisztességtelennek minősülnek,

végül pedig az Új Ptk. átfogóan újraszabályozza a semmisség jogkövetkezményeit;

g) lényeges változásokat hoz az Új Ptk. a szerződésszegés szabályai körében, amelyek közül

kiemelkednek a szerződésszegésért való felelősség szabályai, de ezek mellett új

jogintézményeket is szabályoz (pl. fedezeti szerződés, közbenső szerződésszegés);

h) az Új Ptk. új koncepció mentén szabályozza az engedményezést: a dogmatikai tisztázáson

túl a szabályok változtatnak az engedményezést kizáró kikötések jogkövetkezményén,

valamint jelentősen módosul az engedményezésről történő értesítés szabályozása;

i) a hatályos Ptk. hiányosságát orvosolva az Új Ptk. új jogintézményként szabályozza a

jogátruházást és a szerződésátruházást, ezzel lehetővé téve a szerződéses pozíció teljes

átruházását.

27

5.2. A tőkepiaci szolgáltatói tevékenységet specifikusan érintő változások

Az Új Ptk. számos olyan változást hoz, amely a tőkepiaci szolgáltatókat és az általuk nyújtott

szolgáltatásokat érintik. Ezek a következők:

a) a számlaszerződésre vonatkozó szabályok (a tőkepiacon: ügyfélszámla, értékpapír-számla);

b) a finanszírozásra vonatkozó szabályok (a tőkepiacon: befektetési hitel és

értékpapírkölcsön);

c) a biztosítékokra (kezesség, zálogjog, óvadék)

vonatkozó szabályok.

5.3. Bizalmi vagyonkezelés

Az Új Ptk. bevezeti a magyar jogban eddig ismeretlen bizalmi vagyonkezelés jogintézményét,

amely a tőkepiaci szolgáltató számára kétféle lehetőséget is nyújt: egyrészt maga is megjelenhet a

piacon bizalmi vagyonkezelőként, másrészt pedig szolgáltatást nyújthat bizalmi vagyonkezelők

számára. Ez utóbbi szolgáltatások sokfélék lehetnek, a két legjellemzőbb szolgáltatás azonban

várhatóan e körben az ügyfél- és értékpapírszámla-vezetés és a befektetés lesz. Tekintettel a

bizalmi vagyonkezelés speciális jellegére, számlavezetés esetén biztosítani kell, hogy a vagyon ne

vegyülhessen a vagyonkezelő saját vagyonával vagy az általa kezelt egyéb vagyonokkal. A

befektetés körében ugyancsak a vagyonelkülönítés jelent majd új szempontot.

Tekintettel a szabályok alapvető változására, a fenti rövid összefoglaló az Új Ptk.

hatálybelépését követően természetesen nem helyettesítheti az új szabályozás részletes

megismerését és elsajátítását.

****