Gt Jegyzet

Kisfaludi András társasági jogi előadásai 2003. őszKészítették: Bognár György és Sayol

TartalomjegyzékBevezető......................................................................................................................................4

Kedves felhasználó!................................................................................................................ 41. előadásKisfaludi András......................................................................................................................... 9

Általános tudnivalók:.............................................................................................................. 9Miért kell megtanulni?............................................................................................................ 9

2. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 12

Mi a társaság?........................................................................................................................12Rendszerezés – a jogalanyiság mentén................................................................................. 13


A tagok személye, mint összefüggési pont:.......................................................................... 17A társasági jog rendszere.......................................................................................................18


Az alapítás módja..................................................................................................................245. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 26

A létesítő okirat fontos elemek kiemelése:........................................................................... 266. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 30

Az alapító okiratok tartalmi kellékei – folytatás................................................................... 30A gt. bejegyzése.................................................................................................................... 34


A társaság szervezetének és működésének szabályai............................................................368. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 39

A szervezet............................................................................................................................39Felelősség..............................................................................................................................40Egyéb: a gt. törvényességét biztosító intézmények............................................................... 43


Kisebbségvédelem.................................................................................................................45A gt. megszűnése.................................................................................................................. 45Hivatalból való törlés............................................................................................................ 47


Jogutódlás..............................................................................................................................49A közkereseti társaság...........................................................................................................52A kilépő és a belépő tag felelőssége......................................................................................54Szervezet............................................................................................................................... 54


Bt...........................................................................................................................................57Tagok személyével kapcsolatos problémák.......................................................................... 58Megszűnés különös esetei..................................................................................................... 59

1



Közös vállalat (KV) X. fej.................................................................................................... 61Kft és rt..................................................................................................................................61Kft. (XI. fejezet).................................................................................................................... 63Pénzben szolgáltatott törzsbetét............................................................................................ 63Nem pénzbeli hozzájárulás................................................................................................... 64


Tagság a kft-ben.................................................................................................................... 66Üzletrész................................................................................................................................66Az üzletrész mint ügylet tárgya.............................................................................................67


Kívülállóra történő átruházás................................................................................................ 6815. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 73

Az üzletrész felosztása.......................................................................................................... 73Magához vonás és bevonás................................................................................................... 73


A vagyoni hozzájárulás sorsa a gt. működése során............................................................. 76Osztalék.................................................................................................................................76A társasági szerződés módosítása......................................................................................... 78


Rt. három fő jellemzője.........................................................................................................81Értékpapír..............................................................................................................................81

18. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 8419. előadásKisfaludi András....................................................................................................................... 89

Dematerializálás....................................................................................................................89Az értékpapír nyilvántartásának rendszere............................................................................89


Alapítás és működés..............................................................................................................92A részvény osztályozása........................................................................................................93


Az rt. alapítása.......................................................................................................................98Zártkörű alapítás....................................................................................................................98Rt. apportjára vonatkozó speciális szabályok..................................................................... 100

22. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 101

Rt. alapítása – folytatás....................................................................................................... 101A nyílt alapítás.................................................................................................................... 101A nyilvános ajánlattétel.......................................................................................................103


Az alaptőke szolgáltatása.................................................................................................... 106

2


A részvényes....................................................................................................................... 10724. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 109

Tőkevédelem....................................................................................................................... 109Az alaptőke......................................................................................................................... 110


Alaptőke leszállítása........................................................................................................... 11326. előadásKisfaludi András..................................................................................................................... 116

Befolyásszerzés................................................................................................................... 116Melléklet................................................................................................................................. 121

TÁRSASÁGI JOG VIZSGAKÖVETELMÉNYEK2004/2005. I. félév.............................................................................................................. 121

3


Bevezető

Kedves felhasználó!

Jelenleg egy a társasági jogi vizsgára történő felkészüléshez esetlegesen segítő anyagot tartasza kezedben. Ez a jegyzet nagyrészt a saját, kisebb részt mások előadásjegyzetekre épül.

Néhány dolog tisztázása szükséges. Először is ez nem rövidített jegyzet, ha megcsúszol a ta-nulással, akkor nem biztos, hogy segíteni fog kikerülni a szorult helyzetből. Sőt, az előadás-jegyzeteket további jegyzetekkel láttuk el – például vizsgatapasztalatok szerint hangsúlyos, denem kellően kifejtett témák esetén –, emiatt némileg bővebb is annál. Továbbá én igen részle-tesen jegyzetelek – úgy, ahogy társasági jogi előadáson kell. A mellékesnek tűnő, az előadá-son elhangzott információk is kérdezhetőek vizsgán.

Amikor e jegyzet elkészítésének nekiláttunk, abból indultunk ki, hogy továbbra is dr. Kisfalu-di András Tanár Úr fogja a tantárgyat vinni. Ez azonban időközben megváltozott. Mindazon-által nem tartjuk szükségtelennek a jegyzet elkészítését, annak ellenére sem, hogy dr. Meny-hárd Attila más rendszerben adja elő a társasági jogot.

Épp ezért ez a jegyzet nem mentesít az előadások látogatása alól! Ugyan jegyzeteljük azt, ha a2003 őszi előadások során változás következett be a joganyagban, de ez önmagában nem ga-rancia arra, hogy 2004-2005 fordulóján is naprakész lesz ez a jegyzet. Amellett egyébként semegyezik meg 100%-ban évről-évre az előadáson elhangzott tananyag, még akkor sem egyeznemeg, ha ugyanaz az oktató tartaná az előadásokat.

Néhány hasznos tudnivaló, melyek a korábbi évek tapasztalatain alapulnak, vagyis azon azidőszakon, mikor Kisfaludi Tanár Úr vitte a tárgyat:

Minden előadásra be kell menni – ez javaslat minden évfolyamnak, függetlenül attól, hogymelyik évben ki viszi a tárgyat. A 2003. őszi gyarkorlat az volt, hogy az előadásokon az el-múlt óra anyagából Kisfaludi Tanár Úr kérdéseket tehet fel – a kellemetlen helyzetek elkerülé-se végett ajánlott tanulni. A másik ok, hogy igen jó arcmemóriával rendelkezik a Tanár Úr. Azutolsó két előadásra is be kell menni, mivel sok kérdés várható vizsgán ezekből.

A tananyag a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény – az elmúlt két évbenaz átalakulásról szóló VII. fejezet nem képezte a PJ5 kollokvium tárgyát. A törvény viszony-lag sok jogalkotási hibát tartalmaz, amellett néha egy-egy §-ba logikailag nem olyan szorosanösszetartozó szabályok is kerültek.

Szükséges még a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló1997. évi CXLV. törvény, rövidítése: Ctv. Ebből tavaly a 15–18. §§, 20–22. §§, 26–32. §§,39–48. §§, 56–58/E. §§ kellett, de szóbelin pl. a cégbíróság törvényességi felügyelete is kér-dés volt. Erről a Gt.-ben egy §-t lehet találni.1 Az is csak utalószabály.

Sokak „kedvence” volt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) számú törvény-monstrum, ami főleg az értékpapírjogot, részvénytársaságok jogát „színesíti”, illetőleg szabá-lyozza. Sok jogász arra hívja fel a figyelmet, hogy ez tulajdonképpen nem magyar gyártmányútörvény, hanem főleg angolszász jogalkotási termékek fordításának eredménye. Példaként az5. § definícióit említhetném, ami nagyon jellemzően brit-amerikai hatású. A Tpt.-ből a Máso-dik rész, a Harmadik rész, a XIII–XV. fejezetek, XVII. fejezet és az ezekhez kapcsolódó defi-níciós szabályok az 5. § (1) bekezdéséből kellettek. Az értékpapír kibocsátásának szabályai-1 Gt. 46. § A gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, acégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint.

4


nak tanulásakor abból kell kiindulni, hogy mi kapcsolódik a PJ5 témájához. A hitelviszonytmegtestesítő értékpapírok a PJ3 részét szokták képezni, PJ5 vizsgán némileg súlytalanabbak,igaz, tudásuk feltételezett. Az előadások a Tpt. szabályai között való eligazodáshoz jó iránytűtadnak. Főleg érdemes látni a részvénytársaság alapításának szabályai és az értékpapír kibocsá-tásának szabályai közötti összefüggéseket.

A szükséges jogszabályok tanszék által megadott listáján szerepelt a külföldiek magyarországibefektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény. E körből azonban egyik vizsgaalkalmon semvolt kérdés, habár állítólag fontosnak tartja a tanszék. 2004. január 1-jét követően nem sokrendelkezése maradt hatályban. Azért nem árt tudni róla.

Nem elhanyagolható a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) fontosságasem. Főleg, hogy minden vizsgázó a Gt.-re van kihegyezve, és olyan apróságokon veszít pon-tot, ami a Ptk.-ból tíz perc tanulással megjegyez. A Ptk. 52–60. §§, 74/H. §§, 338/A–338/D.§§, 568–578/A. §§, 578/H–578/I. §§-ai voltak tavaly megjelölve, mint amelyek szükségesek.

Egy résztémához, az értékpapírok megsemmisítéséhez kell a polgári perrendtartásról szóló1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában címetviselő 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet is – annak 40–44. §§-ai. Nem éppen modern szabá-lyok ezek.

Az ezévi vizsgakövetelmények az 1. Mellékletben megtalálhatóak.

A korábbi évek vizsgatapasztalatait az alábbiakban foglalom össze.

Három vizsgaidőpont volt az elmúlt évben megadva: egy decemberi első vizsgahéten, egy de-cember utolsó, vagy január első hetében, egy pedig egy héttel ez után. Ezek egyikén minden-képpen kísérletet kell tenni. Ha egyik alkalommal sem jelensz meg, akkor ebben a félévbennem vizsgázhatsz PJ5-ből.

Az írásbeli vizsgára mindenképpen vidd Magaddal az indexed, különben nem vizsgázhatszebben a félévben. Figyelj arra is, hogy ha le kell tenni a tollakat és be kell adni a dolgozatot,akkor le kell tenni és be kell adni, mert ha ezek bármelyikével késlekedsz, akkor nem veszikbe a dolgozatot, ez pedig elégtelen osztályzatot eredményez.

A dolgozat négy oldalból áll, oldalanként négy kérdéssel, amiből egy általában jogeset. A ket-tes eléréséhez a következő feltételek együttes fennállása szükséges: az általában 80 pontnyiösszpontszámból 50%+1, azaz 41 pont elérése, és az oldalankénti 20-20 pontból minden olda-lon legalább 10 pontot el kell érni. Na ez utóbbi az, ami miatt a PJ5 rettegett hírnevét köszön-heti: az utolsó oldalon ez igen keveseknek szokott sikerülni.

Az oldalak:

Első oldal: általános kérdések, pjt., Ctv., stb.

Második és Harmadik oldal: kkt., bt., kft., esetleg egyesülés.

Negyedik oldal: rt., értékpapírok, konszernjog, take-over.

A hallgatók túlnyomó többségének az első három oldalon szép a teljesítménye, és összpont-száma meghaladja a 41 pontot. A legjobb vizsganapon is a próbálkozók legalább 45-50%-afennakad a rostán. Hangsúlyozom: a legjobb vizsganapokon. Tavaly a legkönnyebb vizsganapaz utolsó volt, azt megelőző évben a legelső. Kiszámítani viszonylag nehéz, de gyakrabb alegelső időpont. Erre viszont nem szabad építeni!!! A gyakorlat bármikor változhat!

Az írásbeli 8:00-kor kezdődik, kb. 1–1,5 óráig szokott tartani. 15–20 óra között már az ETR-en lehet olvasni az „eredmények”-et.

5


Ha ügyes vagy, akkor az írásbelivel kivégzed a PJ5-öt. Ha ügyes vagy, de nincs szerencséd, ésbárhol 10 pont alá mész, akkor választhatsz, hogy – amennyiben van ilyen, és hely is van rajta– írásban javítasz. Ez egy lehetőség, akik így próbálták, azok sokan Veled együtt próbálnakebben a félévben újból – ezúttal sikeresen – levizsgázni PJ5-ből. Ha ötödik évfolyamos vagy,akkor ez határozottan nem ajánlott, mert már csak egy dobásod van: bizottság előtt, és nem is-merek olyan ötödik évfolyamost, aki sikerrel vette volna ezt az akadályt. Pedig igen sokakatismerek.

Ha inkább a szóbeli mellett döntesz, akkor a következőkre kell számítanod: csak azokra azidőpontokra jelentkezhetsz be, ami „1x bukottak részére” lett meghirdetve. Vagyis UV hétenelső UV-t tenni PJ5-ből nem lehet, mert akkor nincs vizsga egyszer bukottak részére. Ha beje-lentkezel „2x bukottak részére” fenntartott vizsgaidőpontra, akkor törlik a jelentkezésed.

Egyszerre öten-hatan vizsgáztok, ha nincs ott a kör kezdetekor legalább öt ember, akkor azzala vizsgáztatás befejeződik. Tehát ha egy időpontra húsz hallgató jelentkezett be, és tételezzükfel első körben csak négyen hajlandók bemenni, akkor a „maradék” tizenhat nem vizsgázhat.

Egy vizsgáztató van, aki mindig vizsgáztat, legyen akár 8:00-kor vagy 14:00-kor a vizsga. Na-gyon ritkán, ha külföldre utazik, akkor Darázs Lénárd vagy Csehi Zoltán helyettesít.

Minden kör szabályismertetéssel kezdődik: ez nem versenyvizsga, mindenki kap kérdést, ésazt kell megválaszolni. Mellébeszélni nem lehet. Az épp nem vizsgázók is figyeljenek, mertrásegítő kérdést, ha az első címzett nem tudja, akkor a következő hallgató, ha ő sem, akkor azazt követő hallgató kapja.

Mindenki egy kérdést kap, általában valami átfogóbb témából. Idő van az átgondolására, csakaztán kell elkezdeni beszélni róla. Ha azt nem tudja, akkor egy ideig még várakozik, ha ezsem segít, akkor a következő hallgató kapja a maga kérdését.

Ha el tudod kezdeni mondani a kérdésre a válaszod, és valamit hiányol, akkor kapsz rávezetőkisebb kérdést. Ennek segítségével eszedbe juthat, mit hagytál ki. Ha ezt nem tudod, akkor –ahogy fent leírtam – a következő ezt, de csak ezt a kérdést átveheti. Ha megválaszolta, vagysenki nem tudta, akkor a fő kérdésre való válaszadás joga újra Téged illet.

A vizsga végén – kb. 1–1,5 óra – sorban haladva kiosztja a jegyeket.

Általános, és igen fontos tanács: hülyeséget szabad mondani, de izgulni úgy, hogy ő is lássa,idegeskedni, tilos‼ Ha izgulsz, irányodban nem lesz türelmes. Nem fogsz kapni rávezető kér-dést, sőt eleve lehet, hogy nehezebb kérdést kapsz.

Ha a szóbeli sem sikerült, akkor lehet újabb kísérletet tenni. Az előzőekhez képest annyi az el-térés, hogy két vizsgáztató lesz, vagyis Fuglinszky Ádám, Faludi Gábor, Darázs Lénárd közülegy valaki még benn ül és hallgat. Az is eltérés, hogy a vizsgáztatás némileg cinikusabb ésrosszindulatúbb, az ötödik évfolyamos hallgatóknak pedig minden lehetőséget biztosítanak,hogy hatodikos hallgatókká váljanak. Ekkor is van még esély a javításra, de már igen hajszá-lon függ a dolog. A kör végeztével a hallgatók elhagyják a vizsgahelyszínt, míg a bizottságmegtanácskozza a jegyeket. Ez pár percig tart, de a kinn várakozók éveknek érzik. A jegybe-írás után stócban kihozzák az indexeket és átadják.

Ha e lépcsőfokok bármelyikén is sikerült átjutni, akkor büszkén kijelentheted: a „dr.”-ből a„d”-t megszerezted. ;-)

Köszönettel tartozom elsősorban Bognár Györgynek, a jegyzet készítéséből oroszlánrészt vál-laló írótársamnak, aki a jegyzet jelentős részének megírását vállalta magára, és a jegyzet átte-kinthetősége érdekében is sok munkát végzett. Köszönettel tartozom továbbá Balázs Ágnes-

6


nek, Barizs Gabriellának és Urbán Viktornak is, akik jegyzetekkel és jó szóval segítették azírók munkáját.

Mindenkinek, aki a társasági jogi vizsgára készül, sok sikert, erőt, kitartást kíván a szerzőpá-ros!

Előadások leírói:

Bognár György: 11-26. előadások

Sayol: 1-10. előadások, Bevezető

Kérdéseket az ELTE-jog levelezőlistán lehet feltenni a jegyzet készítőihez. Az esetleges hi-bákra való figyelemfelhívást is kérjük és szívesen fogadjuk.

Az ELTE-jog levelezőlistára feliratkozni a [email protected] címre kül-dött bármilyen tatalmú levéllel lehet.

7


Rövidítések:Áht. – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényáll. – államált. – általában/általánosAPEH – Adó- És Pénzügyi Ellenőrző HivatalAUT – Ausztria/osztrákbság. – bíróságbt. – betéti társaságCtv. – a cégeljárásról, cégnyilvánosságról szóló 1997. évi CXLV. törvénydef. – definícióelj. – eljárásépapír – értékpapírfeb – felügyelő bizottságfilo. – filozófia/filozófiaiFRA – Franciaország/franciagazd. – gazdaságGBR – Egyesült Királyság/britGER – Németország/németGt. – a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénygt. – gazdasági társasággyak. – gyakorlatgyűl. – gyűléshat. – határozatHOL – Hollandia/hollandHUN – Magyarország/magyarill. – illetveIM – a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumainfó – információj. – jogj.szab. – jogszabályj.szem. – jogi személykft. – korlátolt felelősségű társaságkht. – közhasznú társaságkkt. – közkereseti társaságköltvet. – költségvetésköt. – kötelezettségKSH – a Magyar Köztársaság Központi Statisztikai HivatalaKt. – a kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikkkult. – kultúra/kulturáliskv. – közös vállalatLB – a Magyar Köztársaság Legfelsőbb BíróságaMTA – Magyar Tudományos Akadémianyil. – nyilatkozatönk. – önkormányzatpj. – polgári jogpjt. – polgári jogi társaságpnp – polgári nemperes eljáráspol. – politika/politikaiPSZÁF – Pénzügyi Szervezetek Állami FelügyeletePtk. – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

8


r. – rendeletrégi Gt. – a gazdasági társaságokról szóló, hatályát vesztett, 1988. évi VI. törvényrt. – részvénytársaságszabi – szabadságszerz. – szerződésszolg. – szolgáltatás/szolgáltató/szolgáltattan. – tanácstárj – társasági jogtárs. – társadalomtárszerz. – társasági szerződésTEÁOR – a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszereterm.szem. – természetes személytev. – tevékenységTht. – a társasházról szóló a társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény2

Tpt. – a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénytul. – tulajdontulaj – tulajdonostv. – törvényua. – ugyanazUSA – Amerikai Egyesült Államok/államokbeliúj Ptk. – a 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozat alapján kidolgozandó új polgári törvénykönyvvki – valakivmi – valamivisz. – viszony

: – Kisfaludi András véleménye, megjegyzése

Ha egy § száma előtt nincs törvényre utaló rövidítés, akkor a „Gt.” értendő oda

2 A jegyzet megírásakor már elfogadásra került, és kihirdetésre került a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény.

9


1. előadásKisfaludi András

Általános tudnivalók:

egyféléves tárgyírásbeli kollokvium az egész társasági jogbólNehéz,… de nem teljesíthetetlenA számonkérés kellően alaposMiért ez a néhány %-os ráta, mi az ok?az anyag nagy, nehéz, sokat kell vele foglalkozniszerinte a szorgalmi időszak végtelen, a vizsgaidőszak ellenben korlátokkal bír → tanulni kellszorgalmi időszakban, mert a vizsgaidőszakban tíz nap sem elégKérdezhetünk, de a kérdezéshez is tudni kellMi is megszólalhatunk – biztosítja számunkra –, ezt ne vegyük zaklatásnak. Következeteslesz, akit felszólít, attól választ vár.

A jegyzet hagyományosan megjelenés alatt.

Oka: épp aktuális egy módosítás (2003:XLIX. tv.)

2006-ig várható egy új Gt.

A Gt.-nek még nincs gyakorlataÁllandó változások, újdonságok, emiatt nem készülhet el egy időtálló jegyzet

A jogszabályok és az előadások tudása elegendő a vizsgához – lehet többet tud-ni, de ennyi elég

Jogszabályok, amelyek a Gt.-n kívül kellenek:

· Ptk.

· Ctv.

· Tpt.

Minden norma nem kerülhet sorra, ettől függetlenül minden kelleni fog

Tehát önálló munka szükségesA tv.-től eltérően halad, mivel az nem didaktikai célból készül(t)Közelítünk a társasági joghoz

Miért kell megtanulni?

Nyilván, mert jelentős:

A jogász nem tudja magát távol tartani, bárhova is megy

Gyámügyi előadó: a gyerek üzletrészt örököl

Büntetőjogász: társaság révén elkövetett csalás

Sokak számára kínál megélhetést, érdekes munkát

10


Jogi személy gt. 190 000 db felett

Nem jogi személyiségű gt. 217 000 db felett

Nem minden bejegyzett működik: működő gt. 165 000 jogi személy gt.

190 000 nem jogi személy gt.

Emellé 5481 bejegyzett és működő szövetkezet

Állami vállalat 31 éldegél még

Gazdasági jelentőség: (USA-ban mérik először)Sok mérési alany országokkal versenghet!Sok vállalkozás államokat megelőző gazdasági súlyúA 100 legnagyobb magyar vállalkozás – a vállalatcsoportokat annak ellenére nem nézve, hogygt.-kből állnak – gt. – ált. rt., kft.A gt.-k számával az egyéni vállalkozók száma verseng, de jelentőségük nemA gazdaság motorját adják a gt.-k

A tárj. miért a pj.-n belül van oktatva? Miért nem önálló?A pj. tudás előfeltételezett:

Személyi jog

Tulajdonjog

Szerződések, kötelmek és felelősség

Mind erre épül.

A rendszer ismét áttekintve:– a személyi jog első félévben tanultA pj. meghatározza: ki lehet jogalany – már itt jelentkezik a társaságMinden jogalany válhat jogviszony alanyává, mégsem szabályozzák mindet részletesen– pl. áll. is lehet alany, de a fő tevékenységét nem a pj. szabályozzade mások belső viszonyait a pj. szabályozhatja, és kell is, hogy szabályozza– egymás mellé rendelt, egyenértékű szervekpl. az állam szül egy szervet– ez nem egymás mellé rendelt visz.,ez hatalmi döntés

a kereskedelmi társaságoknak volt kereskedelmi törvényük: Kt. – a kereskedelmi törvényrőlszóló 1875: XXXVII. tc., amiben részletesen szabályozták őket

de már 1840 óta a közkereseti csoportokra részletes szabályok voltak

1930: V. tc. a korlátolt felelősségű és a csendes társaságokról szól

Ptk. még nincs, kereskedelmi jog, benne tárj. már van

A kereskedelmi jog önállósága viszont nem modern – az új Ptk.-nál is elvetették (van olyanegyetem, ahol önálló tanszék van a kereskedelmi jognak, de azok vitatkozzanak csak az elha-tároláson)

A kereskedelmi jogot is bele kell foglalni a pj.-be, és nem kell annyira differen-ciálni: külön kereskedelmi és külön egyéb

11


A jelenlegi állapot, hogy külön van Ptk. és Gt., az nem elvi különállást jelent,hanem jogtechnikai megoldás

Egyesek elkülönült jogágnak vélik, de a legmodernebbnek számító HOL Bourgerlijk Wetboek(Ptk.) magába építi a teljes társasági jogot (Második könyv).

– „hol húznánk határt? Ki a ’kereskedő’?”

12


2. előadásKisfaludi András3

Mi a társaság?

– erre nincs ált. def.

– sőt, közös szabályok sincsenek

– hatnak a pj. alapelvek itt is [Ptk. 4. § (1), (4),4 stb.], a Gt. alapelvei irányadóak főlegRt. Kht. Pjt. Szövetkezet Építőközössé

gHázasság

Kft. Egyesület Élettársiviszony

Bt. Államivállalat

TársasházKözöstulajdon

Kkt.Kv.A) „több személy” (a rt. és a kft. lehetnek egyszemélyesek)

1. Cél: társulás nélkül is rendelkezhessen (róla)

a) a j. célja: a társaság vagyona és a magánvagyon különüljön el egymástól

2. az áll.-i vállalat azért nem társaság, mert egy „személy” meghatározó vele kapcsolatban:Magyar Állam

B) „közös cél”ez differenciált → elsődlegesen vagyoni következményekkel kell járnia

1. az egyesület emiatt lett kizárva: társ.-i, kult., és nem elsősorban gazdasági tev.-re létesül

a) végezhet ilyen tevékenységet, de ennek az alapcél kereteket állít

2. a (a) házasság és (b) élettársi viszony szintén kizárt

a) vagyonközösség, az új Ptk. a Második könyvben (Családi jog) szabályozza majd

b) az új Ptk. kiemeli majd a társasági szerződések közül

3. Pjt. „gazd.-i tev.-et is igénylő közös cél érdekében…”

a) bármilyen (legális) közös cél, lehet nem gazd.-i is!!

b) a cél teljesítéséhez szükséges a gazd.-i tev.

1. a bírói gyak. rendezte a vele kapcsolatos kérdéseket

C) szövetkezet: külön tv.(-ek) szabályozzák

3 Az első fél Balázs Ágnes jegyzete alapján.4 Ptk. 4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni.(2)–(3) hk.(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Sajátfelróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik félfelróható magatartására hivatkozhat.

13


1. pedig jellegük, működésük, küldetésük nem teszi őket a gt.-ktől idegenné

2. a Kt. alapján pl. beilleszthető volt a szűk értelemben vett tárj.-ba

a) csak az eltérések voltak külön szabályozva:

b) egy tag – egy szavazat”

3. – az új Ptk. a szövetkezetet gt.-ként kívánja szabályozni

Rendszerezés – a jogalanyiság mentén

Rt. Kht. Pjt.Kft. Egyesülés ÉpítőközösségBt. Társasházi közösségKkt.Kv.

Ők önálló jogalanyok A társasházi közösség nem (teljesen) önálló jogalany.(-nem biztos, hogy j.szem.-ek is!!)

jogképesség: jogok és kötek alanyává válhat saját neve alatt

– a gt. jogalany kell legyen

– enélkül nem lehetne tulaj, nem szerződhetne, nem perelhetne és nem lenne pe-relhető

– de jogalany → neki pedig van képviselője: a képviselő pedig a képviselt számára közvetle-nül j.-ot szerez

de a pjt.? – ő nem j.szem

társasházi közösség → 50 fő egyszerre áll szerz.-ben?

(mind az 50-en kézen fogva bevonulnak a boltba, és vesznek egy parabola antennát)

eljárhatnak képviselő útján

– minden tag jogosult képviseletre – a tv. szerint –, ti. a többiek képviseletére

– ebből azonban a többiek kizárhatják

– a tagok jogalanyiságán keresztül működik, így lesz a pj.viszonyok alanya

felelőssége a pjt.-nek nincs: nincs jogalanyisága

– a tagok egyetemlegesen, korlátlanul és közvetlenül felelnek a tv. szerint

fontos: korlátlan, tehát az egészért felelnek – az egy másik kérdés, hogy behajt-ható-e

elég nagy a kockázat és az egymásrautaltság → a bizalom feltételezett

14


külföldön emiatt létszámhatárt szabnak, nálunk rájuk van bízva: ők tudják, hányan tudnakegyüttműködni ilyen feltételek mellett

Ezzel szemben a j.szem, jogalany társaságok nem tagjaik, hanem saját jogala-nyiságukat használják fel

– ezért mindegy, kik a tagok

– változhatnak, mert a gt. tőlük elválasztva működik, nem érinti a gt. jogalanyi-ságát a tagok változása

DE ha a pjt. egy tagja meghal

– a társaság megszűnik

Lehet folytatni, DE az egy új akaratnyil., új összetétel

Ez egy szerz., pl. a bérlettől sem kérdezik meg, hogy jogalany-e?

– ez is csak egy kötelmi viszony

– a tagok és a társaság viszonya

személyegyesítő vagyonegyesítőpjt. millió átmenet rt.Egy tag meghal:a társaság megszűnik

azt sem kell tudni, van-emásik tag, és ha van, ki az?

A tagoknak személyesen kell közreműködniük

(személyegyesítő jelleg – meghaladott)

szocialista ideológiai ok: munka nélkül csak burzsoá jövedelem szerezhető

a szabály csat a term.szem.-eket köti, de talán már ez is felesleges

elvállal bármely apróságot: kitakarítja az irodát pl., akkor már teljesítette

a kkt.-re vonatkozó hasonló szabály már nincs

Mi lehet az a „közös cél”, amire a pjt. létrejöhet? 1. jogeset

– nehéz eldönteni, hogy ez most olyan közös cél, ami már megfelelő

– pl. a Bartók vonósnégyes – egy belépő és egy kilépő tag

A „vonóstrió” folytathatná, de arra elég kevés darabot írtakA kilépő tag nehezményezi a névhasználatot,5 ez nem folytatás hanem új társaság – szerinteBság: ez nem gazdasági tevékenység, ezért nem pjt.

semmit nem vettek közösen, még kottát sem

a cél kult. élmény nyújtása volt

: ha pl. koncertbevételen vesztek volna össze, nem biztos, hogy ugyanígy döntött volna a bság.

Mi lehet az a „közös cél”, amire a pjt. létrejöhet?

5 A Bartók-örökösök hozzájárultak a névhasználathoz.

15


cégek szétváltak, de a maradtak a hatalmas közös telephelyen (mind a közel száz cég); egy be-járata volt, körbe volt kerítve, stb.

a cégektől loptak, ezért közösen fogadtak egy vagyonvédelmi kft.-t, úgy, hogy névleg az egyikfogadja fel, ő fizet, neki pedig a rájuk eső részt a többiek fizetik meg

de volt akitől még mindig loptak, neki nem tetszett, ki akart szállni

– ha pjt., akkor 3 hónap a felmondási idő → addig még fizetni kell

– ha nem az, akkor pillanatok alatt kiléphet

Van-e közös cél? Gazd.-i-e a közös cél – ha van?

– az örző-védő cég gazd.-i tev.-et végez, DE másik oldalról az-e?

közös vagyonuk nincs egy pillanatig sem

mivel cégekről van szó, nem lehet „személyesen közreműködniük”

Gazd.-i tevékenség a másik oldalról is!!!

A LB ezen viszont fennakad: ha nincs közös vagyon, nincs pjt. sem!!!

A szabály elég rugalmas, LB esetről esetre állapítja meg, mikor pjt. egy adott formáció

A társasházi közösség felett is volt egy vonal

– jogalany és nem jogalany képződmények között helyezkedik el!

Ők abszolút j.képesek (kivéve, ahol csak a term.szem. j.képes)

de vannak nem abszolút j.képes szervezetek: ilyen a társasházi közösség

közös név alatt a Tht. szerint fenntartás, felújítás, közös tul. kezelése

ÉS ezen a körön belül szez.-t köthet, köt.-et vállalhat, perelhet és perelhető

Állandóan vita tárgya: egy adott szerz. beletartozik-e ebbe a körbe?

– pl. gőzmozdonyt vásárol? Ha dísznek veszi, talán

A sor tehát:

1. nem jogalany

2. relatív j.képesség

3. abszolút j.képesség

Két gt. nem j.szem.!!! A többi az

DE ez a két gt. is jogalany ÉS abszolút j.képesek

16



Jogalanyok Nem jogalanyok

Abszolút jogképesek Relatív jog-képesek

Nem j.-szem.

Kkt.Bt.

j.szem. Kv.Kft.Rt.

Egyesülés Kht. Társasháziközösség

Az, hogy a kkt. és a bt. nem j.szem. nem jár komoly következményekkel: sajátneve alatt szerezhetnek j.-okat, vállalhatnak köt.-eket

– tul.

– szerz.-t köthet

– perben állhat

Tv. nem mondja meg milyen körben → bármilyen körben!

Mégsem j.szem.-ek: még közel áll a pjt.-szerű formához

ún. személyegyesítő társaság

persze a vagyon is egyesül

Akkor nem is kell elkülöníteni a tagoktól

DE: a felelősség elsősorban a társaságot terheli!!!!!

A j.szem. gt.-k esetén formalizált testületi elj.-ok

A kkt. s bt. ezzel szemben egyszerűbb

– itt nem „taggyűlés”, hanem „tagok gyűlése” a legfőbb szerv

( : persze a rt. közgyűlése is tagokból áll)

A j.szem. leglényegesebb kritériuma: az elkülönült szervezet

Kérdés volt: a tag halála hogy érinti a szervezetet?

– pjt. megszűnt

– a kkt. viszont él tovább → nem a tagok összessége, hanem elkülönült entitás

17


: A megkülönböztetésnek van némi alapja, de kevés értelemmel bír és rossz a hatása:

– pl. alapítványt korábban alapíthatott term.szem. és j.szem. → kkt. nem, mert nem j.szem

Mindenhol kicserélgették: „term.szem., j.szem., j.szem.-iséggel nem rendelkező egyéb gazda-sági társaság”

1997-ben halálra akarták ítélni ezt a kettősséget, de cégbírák abban a tévhitben élve, hogy ezmegbonyolítja az elj.-t, kérik maradjon. Az új Ptk. szándéka szerint a bt. és a kkt. j.szem.-eklesznek – újra jelentkezik ugyanez az ellenállás:

– a Gt. felülvizsgálata során: „bonyolultabb szervezet kellene nekik!”

: dehogy, egyszerűen a valóságnak felelne meg a tv.!

A tagok személye, mint összefüggési pont:

felelősség – a tag hogyan felel?

Az tény: a gt. felel

Ne vezessen félre a korlátolt felelősségű társaság nevében a „korlátolt fele-lősségű” szövegrész!! Ő is az egészért felel!!

– pl. korlátozott a felelőssége az örökösnek: ő csak a hagyaték erejéig felel

A tag és a társaság ilyen viszonya esetén látni kell, hogy a társaság elkülönült!

– ő ezért a saját vagyonával felel!

De lehet, hogy mögöttesen ott van a tag felelőssége is

– van mögöttes felelőssége a tagnak:

– bt., kkt.: korlátlan, egyetemleges, DE nem közvetlen!

– kv. – van mögöttes felelősség, de nem egyetemleges, hanem együttes

– egyesülés

itt a gondos hitelező megnézi: mi van a gt. vagyonában

ÉS

mi van a mögöttesen felelős tagok vagyonában

a társasági tev.-ek között is eltérés van.

gt.-k üzletszerű gazd.-i tev.-re jönnek létre (direkt def. nincs)

üzletszerű, azaz rendszeres haszonszerzésre vagy vagyongyarapításra tö-rekednek

egyesületnek és alapítványnak nem lehet elsődleges célja a haszonszerzés és vagyongyarapí-tás!

18


Egyesülés

a régi Gt. szerint gt. volt

a Gt. szerint nem gt., de ennek ellenére ő maga szabályozza:

· nem üzletszerű gazd.-i tev.-re jön létre,

· hanem tagjai üzletszerű gazd.-i tev.-ét segíti elő

Az előzőekben felsorolt főtev.-ek mellett lehet üzletszerű gazd.-i tev.-ük

Kht.

közhasznú tev.

társ.-i szükségleteket lát el, nem pedig haszonszerzés a célja [Ptk. 57. §6]

gond vele: ua. tev. lehet gazd.-i és közhasznú (pl. szennyvíztisztítás)

ált.azt látja el, amire senki nem vetemedik, de el kell látni

ha lenne is profit, akkor sem osztható ki a tagnak

az elkülönült gt. is végső soron visszaoszt pénzt a tagjainak

Pjt.

nem feltétlenül gazd.-i a cél, de az eszköz, ami a célhoz elvisz, az gazd.-i

kht. a kft.-hez kapcsolódik

csak azok a lényegi elemek vannak meghatározva, melyek elkülönítik minden mástól, a többi-re a kft. szabályait kell alkalmazni

az egyesülés a tananyag végén lesz tárgyalva – társaságok közötti kapcsolatok egy speciálisformája

A társasági jog rendszere

A tárj. rendszere nem egyenlő a gt.-k és egyéb társaságok rendszerével

A tárj., mint j.forrás már szóba került, most a j.szab.-ok közöti összefüggést tekintjük át:

Ptk. szabályozza a pjt.-t

és a kht.-t – ahogy láttuk fenn

Tht. a társasházi közösséget

6 57. § (1) A közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységetrendszeresen végző jogi személy. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaságtevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

(2) A közhasznú társaságra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a gazdasági társaságokra irányadó közösszabályait, valamint a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és – szükség szerint – az általa folytatott üzletszerűgazdasági tevékenységet. A társasági szerződésben meg kell határozni a társaság megszűnése esetén a 60. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon közhasznúcélra való fordításának módját is.

19


A Ptk. szól a gt.-kről is → a Második részben (Személyek) és a Negyedik rész-ben (Kötelmi jog)

Többen megállapították: nem túl jól sikerült szabályok – 1-1 § szól róluk

Mögöttes szabályokra van szükség: Gt.

– szűk értelemben véve a Gt. teljes körűen szabályozza a kérdéseket – nincs szükség végrehaj-tási rendeletekre ált.

– persze nem lehet teljes körűen szabályozni

Amit a Ptk. nem szabályoz, azt megtaláljuk a Gt.-ben

De ami a Gt.-ben sincs benne? Hová menjünk? – a Ptk-hoz.

Jó, ez a visszautalás nyelhető, de azért nem olyan egyértelmű

Pl. kkt. esetén a tag tagsági j.visz.-a hogyan szűnik meg?

Ha egy új tag megvásárolja a egy régi tag tagsági jogait?

– ilyet a Gt. nem ismer

– hát ha nincs, 9. § (2)7 alapján visszamegyünk a Ptk.-hoz, ahol van

DE a bság. szerint ez itt mégsem működik

– a tagság megszűnése lenne

– arra pedig a Gt.-ben van speciális szabály: meg van határozva, mely esetekbenszűnik meg a tagsági j.visz.

Tehát van szabály – szándékosan nem tették vélhetően lehetővé az ilyen tagsági jog felvásár-lását –, és ezért ilyenkor nem lehet 9. § (2) alapján a Ptk.-hoz visszatérni

Ugyanez a bság. ítéletével való szerz.módosításra – Ptk. 241. §8 szerint lehet,Gt. nem szabályoz → Ptk.

DE a a bság. szerint ez itt mégsem működik – akárcsak az előző esetben

a kérdés rosszul lett feltéve: a Gt. szabályozza a szerz.módosítás eseteit, ha ezekközött nem szabályozta az ítélettel való szerz.módosítást, akkor ezt szándékosantette: nem lehet

De!! A pjt. is társasági szerződéssel jön létre, és az a társasági szerződés módosítható bíróiítélettel a Ptk. szerint!!

7 9. § (2) A gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvrendelkezéseit kell alkalmazni.8 Ptk. 241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyikfél lényeges jogos érdekét sérti.

20



a Gt.: klasszikus kódex.

Első rész – ált. rész

esetenként nem csak a gt.-kre alkalmazandóak szabályai

a gyak.-ban is jelentkező probléma: nincsen „általános eset”, csak konkrét esetek léteznek

A vizsgálati sorrend ezért a következő:

1.különös rész

2.általános rész

3.Ptk.

Szabályozási módszer

ez filo. kérdés

– magánj.-i jelleg, magánautonómia → diszpozitív szabályozás

– intézmény → kógens

a szabályozás e két lehetőség között ingadozik

a régi Gt. diszpozitív volt – kivéve az rt. szabályait (nagy tőkekoncentráció nincs alku, stb.)

Ahol lehet érdemben megállapodni, ott jó néhány szabálytól el lehetett térni

Persze: mit kezdünk azzal a kft.-vel, amely esetén az alapítók eltértek a mini-mum törzstőke szabályától és 1 Ft.-tal alapították?

– jól át kell gondolni, hol kell megtiltani az eltérést

– a Gt.-t ezért kógensre állították

– emellett az átláthatóság és a hitelezők védelme szólt

A Gt.-t be kell tartani, kivéve, ahol eltérést enged

Ez se lett sikeres: több gondot okoz merevségével, mint a régi Gt. a diszpozitivitásával

21


Hogyan fogható fel a kógens szabály?

· amire nincs szabály, az szabadon alakítható

· csak annyi a tárj., ami az 1. §-tól az utolsóig van

· ez az uralkodó álláspont

: a kógencia mennyire érint(het) külső érdeket?

– akkor kell beavatkozni, ha vkit meg kell védeni

Pl. a kkt. konszenzussal módosít szerz.-t – akkor meg minek a tv.-i szabályozás?

A kógencia a 9. § (1) bek.-ben9 van kimondva: csak ahol enged, ott leheteltérni – ott viszont szabadok

Alapítás

Mikor kell vagy érdemes társaságot alapítani?

Nincs feltétlenül szükség gt.-re, és ha szükség is van, akkor sem feltétlenülhelyből rt.-t kell alapítani

Miért kellhet?

· kell pénz → vagyonegyesítő társaság

· kell vki, aki ért valamihez → személyegyesítő

DE vehetek fel kölcsönt

alkalmazottat vehetek fel, aki ért hozzá

Általánosságban nem eldönthető, melyik a jobb

Nagyméretű vállalkozási tev. mindig is volt: Kheopsz piramis felépítése

A speciális igények onnan jelentkeznek, mikor a pénz és munkaerő ill. hozzáér-tés a piacon áruként jelentkezik

ha csak egyszerűen elveszem, ami kell, akkor még nem jelentkezik

A hitel ősi eredetű vmi. – miért ne így szerezzünk pénzt

A tejgyár vehet tehénranch-ot, így nem lesz azzal gond, hogy a beszállító késik, elég utasítani

Sőt, vehet bolthálózatot, nem lesz gond az értékesítéssel és az igényeinek megfelelő lesz az el-adás

Ezáltal a piaci kockázatokat ki tudja küszöbölni

DE a hitel is költségekkel jár – a gt. tagja kamat nélkül ad pénzt!

9 9. § (1) A tagok (részvényesek) e törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A tagok (részvényesek) e törvény, illetve ajogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) tartalmát szabadon állapíthatják meg.

22


Egyes közgazdászok szerint a világgazd.-ot egyetlen óriási társaságba kellene szervezni!

– ellenérv: túllendül az optimumon, és egyre több költséget okoz, míg a hatékonyság is romlik

a tőketulajok a nagy gt.-okban nem látják át a visz.-okat

– kell hozzáértő

– de a tulajok érdekében

– és ellenőrizni kell őket

– akkor kell gt., ha olcsóbb, mintha a piacon szerezné be

A gt.-k alakulnak, átalakulnak, megszűnnek, be és kiszerveznek egyes tev.-eket

Ebben a körben teljes a szabadság: bármilyen gazd.-i tev.-re alapítható gt.

J.szab.-ok előírnak esetenként formát:

– bank,

– biztosító,

– bekektetési szolg.,

ha gt. formájában alapítják, csak rt. lehet

Az egyes formák más-más tev.-re jók:

tőke kell → rt.

ha személyes közreműködés → bt./kkt.

a társasági forma kiválasztásában nincs szabadság: típuskényszer

többféle gt.-forma létezik, de ami nincs a Gt.-ben, olyan nem alapítható

pl. nem alapíthatunk „betéti részvénytársaság”10-ot, „csendestársaság”-ot, stb. (van külföldön,ill. volt nálunk)

a létező formák elemei sem vegyíthetők: pl. a kft. tagjai mögöttesen nem tehe-tők felelőssé

egyszemélyes gt. kivétel

Társasághoz tagokra van szükség

10 Nem kell előre összeadni a tőkét, csak garanciát vállalnak arra, hogy ha szükséges, szolgáltatják.

23


Term.szem, j.szem., j.szem.-iség nélküli gt. alapíthat

1988-ban hatalmas vívmány volt, hogy nem csak az áll.! (mára triviálisként hat)

gt.-t létrehozhatunk:

· vadonatújat, vagy

· egy létezőből alakíthatunk át egyet:egy vagy több gt., illetőlegmás gazdálkodó szerv alakul át

Alapítsunk egy újat (eredeti alapítás):

bárki alapíthat, de legalább 2 (kettő) tag kell legyen (rt. és a kft. lehet egy-személyes: 1. válhat azzá, 2. létesíthető eleve egyszemélyesként)

Azért mégsem „bárki”, létezik:

· tárj.-on belüli és

· kívüli

korlát

4. §11 – egyszemélyes gt. nem alapíthat másik egyszemélyest

állítólag ezt az integráció követeli meg – ez nincs így

az irányelv szerint csak azt kell biztosítani, hogy lehessen egyszemélyes korlá-tolt felelősségű társaság

VAGY

az egyéni vállalkozó különíthessen el olyan vagyont, ami a vállalkozási kocká-zatot viseli

be lehet vezetni korlátozást

a bevezetés oka: egy vagyoni hozzájárulással egy személy sokszorozódik meg

– kijátszani könnyű: egy 99,9%-os részesedésű és egy 0,1%-os részesedésű tag esetén a tila-lom nem él (természetesen a két tag „rokon”) ;-)

de mi történik, ha a GER egyszemélyes GmbH nálunk hozna létre egy újabb egyszemélyest?

Vagy a „keikitsu” az most egyszemélyes? Egyáltalán: gt.?

LB: meg kell nézni

– gt.-e?

– egyszemélyes-e?

11 4. § (4) Egyszemélyes gazdasági társaság – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese.

24


Vagy a másik tilalmat – vagyis, ha csődbe ment társaság vezetője volt, és nem a csődelhárítás-ra hozták, akkor nem lehet egy ideig újra vezető tisztségviselő – akarja valaki úgy kijátszani,hogy az AUT-ban épp csődbevitt egy GmbH-t, nálunk meg alapítani akar egy kft.-t12

: pihenjen inkább egy kicsit, töltődjön fel… ;-)

– egy term.szem. egyszerre csak egy gt.-ben lehet korlátlanul felelős tag13

– a hitelezőt védené

– bízhat abban, hogy a teljes vagyon követelése biztosítékául fog szolgálni

– épp ezt korlátozná a többi biztosíték!

De egy kft. 26 kkt.-ben tag és 38 bt.-ben beltag – ez lehetséges

Az már más kérdés, hogy helyes-e:

– megfontolandó, hogy ki kell-e terjeszteni a tiltó szabályt, és ha igen, akkor meddig: teljesen?

Alapít egy egyszemélyes gt.-t, és kijátszotta – az lesz a másik társaság korlátlanul felelős tagja

– egy kkt., ill. egy bt. gt.-ben nem lehet korlátlanul felelős tag14, bárki is alapítsa a gt.-t

– nem jó, ha a vezető visszaél

– nála az infó, ő lát rá a dolgokra:

Összeférhetetlen más, hasonló tev.-et végző gt. tagságával15

– kivéve a hozzájárulás esetét

– kiskorú nem lehet korlátlanul felelős tag16

– eredetileg nem vállalhatott személyes közreműködést – gyerekmunka tilalma,

(ma már nem valós veszély)

Ok: cselekvőképtelen

Még felmerülhet a szövetkezet, költvet.-i szerv, önk., kisebbségi önk. is

Az alapítás módja

· ki kell fejezniük a feleknek az akaratukat

· írásbeli létesítő okirat az előírt forma

· társzerz. (alaptípus)

· alapító okirat (egyszemélyes gt., zártkörűen működő rt.)

· alapszabály (nyíltan működő rt.)

12 23. § (3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági társaságvezető tisztségviselője az, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra kerülttársaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor.13 4. § (1) Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag.14 4. § (3) Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.15 25. § (1) A vezető tisztségviselő – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet társasági részesedést agazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonostevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővéteszi vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.16 4. § (2) Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

25


gt. társzerz.-e csak írásban érvényes: pjt. akár szóban vagy ráutaló magatartássalis alapítható

· közokirati (közjegyző)

· ellenjegyzett (ügyvéd, j.tanácsos) magánokirat

Utóbbi miért?

– jogászok meg akarnak élni – rosszindulatú válasz 17

– bonyolult: több személy együttműködését kell szabályozni, még akkor is nehéz, ha elvilegegyüttműködni kötelesek és érdekeik azonosak

– a gond itt jelentkezik: a jövőbeli konfliktusokat kell megelőzni

– mikor alapítják, szeretik egymást, biztosak abban, hogy ez mindig így is marad („legyen arészesedés 50-50%!”)

– de a gt. nem megy jó, összevesznek – a gt. döntésképtelen lesz az 50-50% miatt!

A jövőbeni problémákra legyen előzetesen már válasz

– a cégbság.-nak is segítség: talán kevesebb a hiba

az okiratot alá kell írni – kivéve, ha szavazással elfogadott → nyílt rt. alapszabálya

A tv. több szinten szabályozza a szerz.-i elemeket

· vannak köt. tartalmi elemek, és

· egyes gt.-knél esetleges vagy szükségszerű elemek

– ezek nélkül is lehet teljes a szerz., de ha rendelkezni akarnak róla, akkor azt csak a társzerz.-ben tehetik

Pl. a vagyoni hozzájárulás egyes kérdéseiről

Ezek az általános részben találhatóak, de az egyes gt.-kre határozhat meg további köt. eleme-ket a tv.

17 A 2005-2006-ra várt új Gt.és Ctv. bizonyos esetekben nem követeli majd meg a jogászi közreműködést – ha a törvény mellékletét majdan képező társaságiszerződés formanyomtatványt töltik ki. Lásd: A társasági törvény és a cégtörvény koncepciójáról szóló előterjesztést.http://www.im.hu/adat/letoltes/tarsasagitorveny.doc

26



Létesítő okirat (kérdezget):

társzerz.

alapító okirat – egyszemélyes gt.-k és zártkörűen működő rt.

alapszabály – nyíltan működő rt.

a tartalmi kellékek a 11. §-ban18 – többször visszautalnak az (1) bekezdésére, ami furcsa, mertnem áll bekezdésekből…

A létesítő okirat fontos elemek kiemelése:

A) cégnév19

kell a jogalanyisághoz – ez a saját név alatti j.szerzés és az elkülönültség záloga

A Ctv. ír elő vele szemben követelményeket:

· legalább két, de inkább három egységből álljon

· a fő- vagy alaptev.-et ki kell fejezni

· a társasági formát, vagy rövidítését fel kell tűntetni (pontosan: rt., kft., kv., bt., kkt.)

Tehát ha a cégünk zöldségeket árul és kft., akkor „Zöldségkereskedelmi Korlá-tolt Felelősségű Társaság”

De rajtunk kívül még létezik egy kupac másik zöldségkereskedelmi kft.

→ „vezérszó”-t kell a névbe illeszteni

· nem kell, hogy infós tartalma is legyen

· lehet szöveg, szám egyaránt a bsági gyak. szerint

· még értelmes szónak sem kell lennie

· lehet a tulaj/egyik tag neve is: „Kovács és Társa Zöldségkereskedő Korlátolt Fele-lősségű Társaság”

Fontos elvek:

18 11. § A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határoznia) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;b) a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével;c) a gazdasági társaság tevékenységi körét;d) a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;e) a cégjegyzés módját;f) a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét;g) a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valaminth) mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.19 11. § [A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni]a) a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;

27


cégkizárólagosság elve20

hasonló tev.-i körű cég nevétől különböznie kell

Szélesen értendő: mezőgazdasági cég és toronydaru gyár neve is lehet összetéveszthető

Oké, de mi a „hasonló” tev.-i kör? – egy cég többféle tev.-et is végezhet, írhatbele a létesítő okiratába

bság: – egy tev. ua.

– többség ua.

– fő tev. ua.

– a ténylegesen gyakorolt ua.

A mai álláspont: a cégnévben feltüntetett tev. ua.-e? – ez dönti el a kérdést

Az IM céginfós szolgálata elmondja, hogy egyedi-e a név

Ha a tagok neve szerepel a névben, akkor lehetséges az egyezés, DE csak korlátokkal

Van egy „Vígh és Társa kft.”. Engem Víghnek hívnak, akkor én alapíthatok„Vígh kft.”-t, de „Vígh és Társa kft.”-t nem!

Ha van egy Carlos Butik, amely a tulajról kapta a nevét és jön egy Juan Mariade Solbedo y Carlos Lorenzo nevű emberke, és követeli, hogy mivel az ő egyikneve „Carlos”, ezt a butikot hívják másképp

bság: csak vezetéknév lehet vezérszó, ne legyenek „János bt.”-k!

Történelmi személyiségek nevei csak a MTA engedélyével lehet felhasználni, elkerülendő a„Rákóczi Ferenc Rovar- és Féregmentesítő Betéti Társaság”-ok létrejöttét

cégvalódiság elve21

– a névnek a tev.-et és a cégformát megfelelően tükröznie kell

így kevéssé tűnik helytállónak az „Első Országos Magántisztasági Kkt.” 2003-ban

avagy a cégformaként megjelölt „ügynökség” sem helyes, mert ilyen nincs

a társasági formát láttatni kell, nem lehet elrejteni

cégszabatosság elve22

magyarul szóljon – a vezérszó lehet bármi, de ott is ügyelni kell a helyes-írásra, még külföldi nyelven isa helyesírásnak megfelelőenrövidítést lehetőleg mellőzni kell

20 Ctv. 15. § (8) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különbözniekell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez arendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A Szolgálat – kérelemre – acégbejegyzési kérelem benyújtása előtt felvilágosítást ad arról, hogy a választott elnevezés a kérelem időpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba márbejegyzett más cég elnevezésétől.21 Ctv. 15. § (1) A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.22 Ctv. 15. § (5) A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak avezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

28


ha nincs megfelelő magyar szó, lehet külföldi is

ezek eredményeképpen – ha minden utasítást betartottunk – kaptunk egy helyes, de 2 kmhosszú nevet

pl. a „szolgáltató” szó beépítése esetén nem tiltakoznak, ezzel lehet rövidíteni

ezért lehet a hosszú név mellé egy rövidítettet is levezetni: a vezérszó + társasá-gi forma

– a vezérszót nem lehet rövidíteni

Kiss és Nagy Szolgáltató Kft. → Kiss és Nagy Kft.

A cég csak saját cégnevén működhet

– a cégeljárásban ezt a nevet kell alkalmazni, és

– a kapcsolatokban is

De ha egy kft. több vendéglőt is üzemeltet? – mindet hívják „Késdobáló a döglöttmacskához”-nak?

: meg kellene engedni a cégnév mellett az egyéb nevet is.

B) székhely

– ez mi?

Ctv.: a gt. központi ügyintézésének helyét kell érteni alatta

HUN területén kell lennie, azon belül bárhol – ha külföldön van a székhely, akkor az nem atartozik a Gt. hatálya alá

– ha HUN gt. székhelyét vinném külföldre, azt sem tudom HUN cégbsággal bejegyeztetni

Megoldási mód: a hazai gt.-t megszüntetni, és külföldön alapítani egy újat

Nálunk abból nincs gond, hogyha a nálunk alapított gt. külföldön végzi a tev.-ét; ez akkorgond, ha pl. nálunk a kft.-hez kell tőkeminimum, míg GBR-ban ez kevésbé szigorú (Case ofCentros Ltd.)

a székhely meghatározza, melyik cégbság illetékes

– a kezdet kezdetén jó néhány cégbság el volt havazva, ezért a cégek Nógrádban alapultak,majd áttették székhelyüket

a székhelynek a település egy pontosan, fizikailag meghatározható és azonosítható helyén kelllennie, nem elegendő pl. a „Székesfehérvár” megjelölés, kell az utca, házszám, stb.

ha a székhely és a tényleges ügyintézés helye elválik

– akkor is a székhelyen fogják keresni az APEH-től kezdve mindenki, oda kell vinni a köny-veket is

a Ctv. szól a telephelyről és a fióktelepről

29


– a központi ügyintézés máshol folyik, de a gt. ténykedik ezeken a helyeken is

– telephely: a székhely és a telephely egy településen van

– fióktelep: a székhely és a fióktelep két különböző településen van

A külföldi cég HUN-i fióktelepe nem egyenlő a HUN gt. fióktelepével!!

C) tevékenységi kör

a társzerz.-ben meg kell határozni a tev.-i kört

– egy statisztikai nomenklatúrába kell besorolni: KSH TEÁOR-ja– a kocsmát fel kell lelni – mármint a megfelelőjét → Ez az alapítók kötelessége

a tev.-i kör meghatározása korlátozza a tényleges tev.-et

– márpedig – hiába illogikus – nem korlátozza

a j.képesség teljes!!!!! Ezt nem korlátozza a KSH közleménye

ha nem így lenne, vizsgálni kellene, hogy az adott ügyletre j.képes-e?

ha nem az, a szerz. érvénytelen, és a terheket az a külső, harmadik személy viseli, aki elfelej-tette megnézni, hogy nem j.képes a cég arra

más j.ágban lehet j.következménye:

· engedélyköteles tev.

· közigazgatási szankció

· adój.-i szankció, áfavisszaigénylés, stb.

maximum a gt. vezetését lehet piszkálgatnia a tagoknak, miért nem azt csinálja, amit az alapí-tók óhajtottak

– a belső viszonyban hat, de kifelé nem

30


6. előadásKisfaludi András23

Az alapító okiratok tartalmi kellékei – folytatás

D) a jegyzett tőkéről és rendelkezésre bocsátásának módjáról rendelkezni kell

– a „jegyzett tőke” számviteli fogalom, miért itt kell tárgyalni?

– szolgáltatására a tagok köt.-et vállalnak

A nem j.szem gt.-knél mindegy, hogy a tag vagyona-e, vagy a gt.-é, a tag mögöt-tes felelőssége miatt

A j.szem gt.-knél, ahol nincs mögöttes tagi felelősség, ott már bonyolultabb:csak a gt. vagyona áll helyt

a vagyoni hozzájárulás lehet:

pénzbeli

nem pénzbeli

a magyar gt.-nek HUN forintban kell szolg.-ni

külföldi szolg.-hat valutában vagy devizában

miért ne szolgáltassunk pénzt?

– igény van más típusú vagyonelemek bevitelére– elősegíti a tőkeáramlást is– az induláshoz kell vagyoni hozzájárulás: legyen miből gazdálkodni– az más kérdés, hogy használható lesz-e?– pl. 50 000 km-es trabimat felajánlom – nem igazán lesz használható

A bevitt dolgok idővel elértéktelenedhetnek: sértheti a kívülállók érdekeit

A vagyoni hozzájárulás tárgyát tulajdonba kell adni

tehát csak olyan dologról lehet szó, ami tulj. tárgyát képezheti

· dolog

· vagyoni jog

És a szellemi alkotás (beviszem a szabadalmam)? És bérleti j.-ot lehet tul.-ba adni?

már az kérdéses, hogy j.-on állhat-e fenn tulj. – talán az új Ptk. engedi

A gyak. hektikus: vki engedi, vki nem

23 Késett.

31


Ahol a tag nem felelős mögöttesen, ott a szabályozás részletesebb

– szigorúbban van szabályozva a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás – logikus

A felsorolásban a „szellemi alkotás” külön nevesítése felesleges, mivel:

· a személyi rész nem átruházható

· a vagyoni rész pedig benne a vagyoni jogokban

A legfontosabb vagyoni hozzájárulás: az ingatlan (magas értéke van)

Igény: a gt., mint a villám tudjon megalakulni

Tény: a földhivatal mint a reumás csiga lassított felvételen

A Ctv. szerint csak a bejegyzett ingatlantulaj adhatja tul.-ba ingatlanát

És ha a bejegyzésre váró tagnak mégsem kerülne a tul.-ába az ingatlan, akkor a közben renge-teg köt.-et vállaló gt. hitelezői számára kiderül, hogy a gt. vagyona nem ekkora, hanem ekkora

Segítenek magukon: gyorsabb bejegyzést érnek el

A Ctv. alkotásakor a lobbi belenyúlt a mellékletbe: ha ingatlan a vagyoni hozzá-járulás tárgya, akkor az ingatlan-nyilvántartásban az egy széljegy még elfogad-ható, több viszont nem

DE: széljegyből nem derül ki, hogy a bejegyzést kérő ténylegesen j.osult-e ren-delkezni a tul. tárgyával!

– a társzerz tul.-t ruház át a tagról a gt.-re: logikus, hogy átruházni csak forgalomképes dolgotlehet24

– pl. épület egy részét, vagy csak az épületet föld nélkül nem lehet átruházni, csak együtt

volt olyan kísérlet is, hogy csak a szőlőtőkéket apportálták, a földet, amibe gyökeret eresztet-tek, azt nem → ez sem jött be

arra viszont van mód, hogy csak a tul. egy eszmei hányadát vigyék be

a széles körben még nem ismert know-how 25 bevihető-e?

a hitelező ezzel mit kezd?

Cégbság: a hasznát nem tudja mérni, de azt igen, hogy tényleg a gt. rendelkezé-sére bocsátották-e az ilyen ismereteket:

– valamilyen rögzített formában (írásos, számítástechnikai úton rögzített) át le-het és kell adni a gt. részére

A külföldiek trükköznek vele: „ideküldünk két embert, akiktől lehet majd kérdezni” → eznem működik

24 A vésnök megjegyzése: a dolgok közül is csak azok, amelyek nem állnak kizárólagos állami tulajdonban. Pl. a Balaton nem apportálható cégbe – konkrét jogesetalapján. Lásd: a jegyzetelt Ptk.-t! www.hok.ajk.elte.hu/jegyzettar25 Lásd Ptk. 86. § (3)–(4) bekezdéseit.

32


A jól ismert tag kiváló üzleti kapcsolatait vinné be – az ilyen képesség lehet-e apport?

nem, mert nem válik el a személytől

a cégnév és a hozzá kapcsolódó jó hírnév, „goodwill” ellenben bevihető!!

nehéz elhatárolni

Pl. Kagylós Ubul büféje → túlságosan is személyhez kapcsolódik, ezért nem

– a tervezési-szervezési ismeretek jöhetnek: ez teherautóra rakható, elvihető

az emberek kreatívak, mindig újabb trükk kieszelve, és arra kell reagálni

a kft. és rt. esetén nem lehet nem pénzbeli hozzájárulás a kötelmi alapú követe-lés

– LB szerint ez bizonytalan, még az elismert követelés is: mi van, ha nem be-hajtható?

A bevitt nem pénzbeli hozzájárulás értékelése:

– a kívülállóknak fontos, de belül a tagoknak is

Pl. én adok 100 Ft-ot, társam ad vmit, amiről azt állítja, hogy 100-at ér

– elvileg 50-50% a részesedésünk: egyenlő arányban illetnek meg minket a j.-ok

DE:

– ha az apport csak 50-et ét valósan?

A valós viszonyokhoz képest eltolódás keletkezik az apportszolgáltató javára!!

– ha az apport viszont 200-at ér, akkor a valós viszonyok a pénzbetétet szolgáltató irányábatolódnak el

a kívülállóknak lehet különösen hátrányos, kiváltképp kft. és rt. esetén:

– 200-at várt (100+100), de csak 150 (100+50) van

– kft. és rt. esetén nem is mehet tovább a tag felé

az értéken aluli bevitel talán kevésbé káros: megfontolta, felnőtt ember, tudja,mit csinál: lehet, hogy cserébe valamit kapott (a hitelező meg kellemesen megle-pődik)

De mindez közpénzből?!!

– az Áht. nem enged alulértékelni az áll.-i vagyont

Ha mégis megtörténik, kit kellene felelősségre vonni?

: a tisztviselőt kellene!!

Ehhez képest a szerz.kötő partnerre terhelve – aki felel a másik hülyeségéért

33


A túlértékelésre a Gt. is reagál – sérülnek a hitelezők érdekei

– egy ált. és egy rossz különös szabály

Az ált. szabály úgy szól, hogy aki nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgálta-tott, az felelősséggel tartozik a szolg.-kori értékre

– egyértelmű: elhasználódás

– amortizáció

A szolg.-tól számított 5 (öt) évig

Ha tehát mégsem ér a szolgáltatott dolog annyit, akkor fizetési köt. áll fenn

– a 100-nak mondott dolog 50-et ér, akkor 50-et még fizetnie kell!

Mindezzel a gt.-nek felel, másik tag eziránt nem perelhet

Egy kérdés persze felmerül: a szolg.-kor mennyit ért?

→ néhány esetben értékeltetni kell független szakértővel az apport értékét

nálunk a „független szakértő” a könyvvizsgáló – ő viszont nincs erre berendezkedve, gyakortanem tud ált. vagyonértékelést végezni

a bság ezt áthidalva könyvvizsgáló szakértőt vet be

és ugye az is egyértelmű, ha ő értékel, akkor tévedhetetlenül a reális értéket állapítja meg

– az általa megállapítottnál alacsonyabban is meg lehet állapítani a nem pénzbeli hozzájárulásértékét

ez tehát felfelé korlát, lefelé nem

ha tehát nem veszek igénybe könyvvizsgálót, akkor nincs korlát sem, lefelé sem felfelé: nincsmihez viszonyítani – mihez képest magasabb vagy alacsonyabb?

A társzerz.-ben azt is meg kell határozni: ki, mikor, mennyit szolgáltat

ha nem szolgáltat: régen kizárás

ma a tv. erejénél fogva rekesztődik kívülre

elj.: ha nem fizet, felszólítják erre, 30 napos határidő kitűzésével, és felhívják afigyelmét arra, hogy mi történik akkor, ha nem szolgáltat

ha ennek ellenére sem fizet, akkor a tv. kizárja

a kkt.-nél gondot okozhat: megszűnik a gt.!

ha már teljesített részhozzájárulást, annak a sorsáról a részletszabályok rendelkeznek

a többi magánszorgalomból26

Ha eddig minden megfelelő tartalmú és formájú, azzal csak egyet léptünk előre

26 Készítők megjegyzése: ez nem azt jelenti, hogy nem kell megtanulni.

34


A gt. bejegyzése

a megyei bságok egyikénél – az illetékesnél –, mivel ők vezetik a cégjegyzéket

– oda kell benyújtani a kérelmet a bejegyzésre

Határidő: 30 nap a létesítő okirat keltétől – a késedelem bírságolva

ügyvédkényszerAkkor lehet több, ha maga az alapítás is engedélyköteles – pl. bank

Ha csak a végzendő tev. engedélyköteles, attól még bejegyezhető

A cégbság pnp-ban megvizsgálja, majd dönt a bejegyzésről

lényeges kérdés: j.szem. lesz-e?

ha a válasz nem, akkor gyorsított elj. – 30 napos határidővel

ha a válasz igen, akkor lassabb elj. – 60 napos határidővel

Egyszer mód van hiánypótlásra, rövid határidővel

Ha cégbságot kötő határidő lejár, akkor a cégbság vezetője intézkedik, de nem abejegyzésről, hanem a cégbíró nógatásáról: 8 nap van erre

Ha ez az idő is eredménytelenül telik el, a gt. bejegyződik magától

– félelmek voltak, hogy micsoda szörnyszülött gt.-k fognak létrejönni, egyforintos alaptőkéjűrt.-k, egytagú kkt.-k, stb.

Alaptalanul: de vannak pozitív hozadékok, pl. jobban tartott eljárási határidők

A vizsgálat eltérő mélységű a különböző társasági formák esetén:

– kkt., bt. esetén megvannak-e a kellő papírok, j.szerű-e az alapítás, stb.

– j.szem. gt. esetén tv.-ességi szempontú vizsgálat, teljesebb

Az utolsó lépés: a Cégközlönyben való közzététel – amiből talán egyszer e-Köz-löny lesz27

– a bejegyzési elj. így is nagyon hosszú, a gazd. nem tűri el, hogy három hónapig csak mal-mozzon

– régi Gt. → a létesítésre visszamenőleges hatállyal jött létre a gt.– Gt. → a bejegyzéssel és a jövőre nézve jön létre a gt.

a bejegyzésig pedig a GER-ból importált konstrukció, az előtársaság működhet

ami szükséges ehhez: ellenjegyzett létesítő okirat

eltérések, azonosságok:

ugyanazok a j.-ok illetik meg, mint a létrehozni kívánt gt.-t

27Mára már azzá vált. 2004. január 1-je óta a 2003. évi XLIX. törvény 16. § (1) bekezdése állapította meg a Ctv. 7. § (1) bekezdésének szövegét.

35


tagot viszont nem zárhat ki

társzerz.-t nem módosíthat (kivéve hiánypótlás esete)

üzletszerű gazd.-i tev.-et nem végezhet, csak előkészületeket végezhet

a gazd.-i tev.-et a bejegyzési kérelem benyújtásától kezdheti meg

ha a tev.engedélyköteles, akkor azt csak a bejegyzés után kezdheti meg

sokak szerint a méhmagzat j.állásával lesz rokonítható

36



a tanulandó szövegállapotok: 2005. január 1-jei!28

Az alapítási elj. vége felé (kérdezget)

A gt. az elj. végén be lesz jegyezve

a bejegyzés j.következménye: a bejegyzéssel és a jövőre nézve jön létre a gt.az ellenjegyzett okirat és bejegyzés között előtársaság működikcsak a bejegyzést követően végezhet engedélyköteles tev.-et, a kérelem benyújtásáhozkötve az üzletszerű gazd.-i tev.a bejegyzés egy közhiteles nyilvántartásba történik → az áll. elismeri valósnak a bennenyilvántartott tényeket és adatokat

a létesítő okirat érvényessége csak szűk körben támadható ezutánegy új szabály29 szerint az is csak az alapítástól számított 6 hónapigaz okok is meghatározva: nem a szerz.-ekre vonatkozó ált. okokról van szó

hitelt folyósítok X kft.-nek, mert megnéztem a cégjegyzékben, hogy van ilyen kft., atörzstőkéje pedig megfelelő

Aztán jön a nagy bukta: nincs ilyen kft.

Az első tárj.-i irányelv is már előírta ezeket az eseteket → ezek már a cégbsági elj. soránkiderülnek:

nincs a gt.-nek neve

az összes alapító cselekvőképtelen: 2. Zárt Osztály Kft., Budapest, Nyéki út 12.; ZuglóiÓvoda Kft.

ez persze lehet, hogy nem derül ki, cégbság nem tudja, elvileg lehet az ovisoknak is gt.-jük

a bejegyzés még nem j.erős, akkor lehet támadni az ált. szerz.-i hibák miatt is

– (közös) téves feltevés, tévedés

ez a merevség és fixség a szerz.-sel nem mindig fér össze, de a kívülállók védel-me viszont indokolja ezt a megoldást

A társaság szervezetének és működésének szabályai30

Ezek a szabályok nem önmagukért való technikai szabályok: van oka ált. annak, hogy ígyszabályozták az adott kérdést

A legkisebb gt. is tagjaitól elkülönült szervezettel kell rendelkezzen28Ez a 2004-2005. év téli vizsgaidőszakára értendő, 2003 őszén a 2004. január 1-jei szövegállapot kellett.29Ctv. 48. § (2) bekezdés.30 Kevésbé tér ki rá.

37


legalább kétféle, de inkább háromféle funkció ellátására van szerv

1. dönteni kell → legfőbb szerv

2. a döntést kifelé képviselni kell → ügyvezetés

3. elkülönült ellenőrző funkció → feb és könyvvizsgáló

– kívül és belül!

az egyszerű modellből kiindulva: 1. és 2. egymással hierarchikus visz.-ban állnak, 1. a leg-főbb, ő dönt

legalábbis így hinnénk: nem mindig pont így működik

1. a tagok összessége képezi:– tagok gyűl.-e → kkt., bt.– igazgatótan. → kv.– taggyűl. → kft. (fakultatívan kkt. és bt. esetén)– közgyűl. → rt.

a határozatképességhez a kicsiknél minden tagnak jelen kell lennie a nagynál nem szükséges,mert kivihetetlen

pl. Óriás Rt. – a részvényes átlagosan 0,1% szavazatot megtestesítő részvénnyel bír, mégis tel-jes egészében részt vehet a közgyűlésen

emellett a részvényestől azt sem várhatjuk el, hogy kikupálódjon, indítványozzon, stb.

– ő azt az egy szavazatot tudja leadni

– ha el is ér vmit, akkor is sokkal többet fektetett bele, mint amennyi hasznot szerzett ezzel, aráfordítást viszont teljes egészében ő viseli

minden döntést nem hozhat meg a legfőbb szerv

más döntési pozícióban lévő is kell – az ügyvezetés

ebből fakadó kérdés:

hogyan oszlik meg a döntés j.-a?

kettős funkció:

· dönt

· végrehajt

a fontos ált. a legfőbb szervé, maradék az ügyvezetésé

jó, ezt nézzük meg a valóság oldaláról:

– az Óriás Rt. közgyűlése elfogadja az éves beszámolót

– amit az átlagember nem ért meg

– ő nem fogja kiképezni magát közgazdaságtanból

– a tagok nem értik és nem tudják szükségszerűen, egyáltalán miről van szó

38


tehát csak formailag dönt a legfőbb szerv

– szinte sosincs érdemi vita róla, az ügyvezetés előkészíti, ők pedig rábólintanak

az ügyvezetés meghatározó: neki van apparátusa – a legfőbb pedig formai sze-repre kárhoztatva

pl. az alaptőke felemelés kezdeményezése szinte kizárt a tag részéről

2. az ügyvezetés saját hatáskörű– és nincs taxálva, mint a legfőbb szervé– a hatásköre nem elvonható → értve ez alatt a már megkapott hatáskört– lehet bővíteni a legfőbb szerv hatásköréttehát ha vmi nem a legfőbb szerv hatásköre → az ügyvezetéséés ez nem is piszkálható ad hoc, konkrét ügyben

ritka az ügyvezetés javaslatának leszavazása

a régi Gt. lehetővé tette a hatáskörelvonást, de ez az ügyvezetés eszköze volt a felelősség áthá-rítására

az ügyvezetésnek van szükséges üzleti tapasztalata

legfőbb szervi választásokon nyeri el tisztségét (a visszahívásról és díjazásról is a legfőbbszerv dönt)

az egyes tul.-i körök jól lepaktálnak egymással → a legfőbb szerv itt sem autonóm döntéshozó

a paktum be nem tartása természetesen nem rendelkezik tárj.-i vonzattal

39



A szervezet

Folytatjuk a legfőbb szerv nimbuszának tépázását

– elvileg „legfőbb”-sége alapján bármilyen döntést meghozhatna

– logikus: a gt. tagjaiért van, és a tul.-i érdekeltség motiválja őket a megfelelő döntésre

A 19. § (2)31 akkor viszont miért van?

– kellő körültekintéssel elj.-t → tudja vagy tudnia kellene

– a tagok miért ne tehetnék tönkre a dolgukat? → én is kidobhatom a rossz székem

Magának a gt.-nek felel az, aki rongál

a tagok többségének akarata hátrányos lehet a gt.-nek, ezért maga a gt. támadja meg a hat.-ot

– erről az ügyvezetés dönt: fellép-e a tagok döntésével szemben

(ki ne váltana le egy ilyen ügyvezetőt?)

Tételezzük fel mégis, hogy végigviszik: szegény bíró hogyan állapítsa meg, hogy melyik ér-dek a gt.-é → a gt. a tagjaiért van

Új közgáz szemlélet:

léteznek országnyi cégek → ez már nem magánügy

– országos, pol., munkaügyi, gazd.-i kérdés

Tehát a gt.-nek igenis van társ.-i jelentőssége

Vagyis van olyan pont a gt. érdekkörében, ami lehet, hogy ellenkezik a tagjainakérdekeivel

A szemlélet létező

– a multi úgy véli, hogy HUN-on már nincs jövője → de a kivonulása gazd.-i, foglalkoztatásiés egyéb zűröket okoz

– viszont neki gazd.-ilag hátrányos: csak az ő pénze van benne

– mégis elvárt: ne vonuljon ki

Az ügyvezetés látja át csak az óriáscéget

a tag érdekei így is sérthetőek – csak ügyesen

Elképzelhető, hogy a gt. tagjainak 100%-a áll szemben a gt.-vel

– meddig terjed a felelősség határa?

31 19. § (2) Azok a tagok (részvényesek), akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy az elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaságjelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredő kárért.

40


Ha a tagok úgy döntenek, a gt. megszűnik → ennél nem lehet jobban sérteni a gt. érdekeit

– itt elképzelhetetlen a beavatkozás

Egyes döntéseket igenis meg kell engedni

különben a tagok jótékony szervezetté válnak, akik elősegítik a foglalkoztatást,fejlesztik a nemzetgazdaságot és a közjót szolgálják

Talán a közjón kívül más célt kellene választani: mégiscsak a saját bőrüket vi-szik vásárra

– az ügyvezető(k) is felelősek

– a bt. és a kkt. esetén a tagok sorából kerül ki az üzletvezető

– a kft., rt., kv. esetén lehet nem tag!

Ennek vannak következményei:

– ő hoz döntést

– de a döntés következményeit a gt. és a tagok viselik

Felelősség

A felelősségi szabályok itt logikusan másképpen épülnek fel

29. § (1)32 → fokozott gondosság és

§ a gt. érdekeit kell elsődlegesen szolgálnia

§ e szabályok megsértése felelősségét megalapozza,

DE nem az ált. elvárhatóság, hanem szigorúbb mérce

egy ideig az objektív felelősség irányába mozdul, de az nem helyes: a tv. tartal-mazza a „vétkesen” kitételt

pl. az ált. elvárhatóság helyzetfüggő:

– tömegszerencsétlenség esetén tőlem kevesebb várható el,

– mint dr. Mészáros Géza sebész-főorvostól

az ügyvezető arra nem hivatkozhat, hogy ő nem ért ahhoz, amit csinál

nem objektív, veszélyes üzemi felelősség

csak a tv. szájbarágós: többet kell az ügyvezetőtől elvárni

a gt. érdekeinek elsődlegessége – van másodlagos?

eredeti szövegtervezet szerint: a tagok másodlagossága, ill. ne az egyes tagokérdekében, de a tagok akaratának összességéből áll össze a gt. akarata!

32 29. § (1) A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdaságitársaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaságlegfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályaiszerint felelnek a társasággal szemben.

41


A tv.hozó: a gt.-nek lehet saját, egyéni érdeke

az ügyvezető nem felel azért, mert a gt.-t szem előtt tartva járt el

a gt. vesztesége nem csak a tagoknak rossz – vagy nekik még egy ideig nemrossz

Mellékes kérdések szervezeti j.-ból

a legfőbb szervek ülését az ügyvezetés hívja össze

de van arra kisebbségi j., hogy valahogy az ülés összehívását elérjék

a napirend meghatározása is az ügyvezetés j.-a

a kicsik kiegészíthetik

alig tudnak vmit a tagok, azt se, hogy miről fognak beszélni és ált. csak a napi-renden szereplő kérdésekről lehet beszélni

csak ha mindenki ott van és egyetért, akkor lehet ettől eltérni

a rt. közgyűl.-énél ez tul.képpen kizárt

Egy döntés felkerülése

megtárgyalás, és az előírt többséggel dönt

Mit tudhatunk a gt. ügyeiről?

a létrejöttéről tudunk → Cégközlöny (bárki hozzáfér)

az éves beszámolót néhány cégnek – nem mindnek – közzé kell tennie

ha bemegyek a székházba, hogy nekem infók kellenének a gt.-ről, akkor a por-tás ívesen kihajít;

veszek gyorsan egy részvényt, és bemegyek a székházba, hogy nekem infók kel-lenének a gt.-ről, de a portás akkor is ívesen kihajít

A tag sem tud esetenként többet, mint a kívülállók (a konkurenciának egyszerűis lenne a dolga: venni kellene egy részvényt, aztán át lehetne nyálazni az el-lenfél könyveit)

az ügyvezető tud a dolgokról → fel kell világosítania a tagokat

27. § (2)33 betekintés is van a könyvekbe!

a (3) bek.34 viszont korlátoz: az üzleti titkot nem sértheti

a gt. titkolózhat saját tagja előtt!!

33 27. § (2) A vezető tisztségviselők kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba valóbetekintést lehetővé tenni. Ha e kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve abetekintés biztosítására.34 27. § (3) A tagok (részvényesek) (2) bekezdés szerinti joggyakorlása nem sértheti a gazdasági társaság üzleti érdekeit, illetve üzleti titkait.

42


a teljes nyitás sem jó: lásd fenn, vesz egy részvényt, áttúr mindent

sőt, az érdekeit sértő dolog is elzárható a kérdések elől!

A gt. tagja nem j.osult minden infóra – a kft.-ben is megtörténhet, de itt egyszerűbb ez ellenfellázadni

Ha a nagy gt. vezetője be van betonozva: drága leváltani

A tagok nem is nagyon ácsingóznak infóért, ha megkapják a maguk kis jövedelmét, ami jár

A nagy szigor sem jó az ügyvezetők kárára

– senki nem akarna ügyvezető lenni

– vagy a gt.-vel köttet rá biztosítást

– persze van felső összeghatár

– drága, mert kalkulálhatatlan – ezért van felső határ

– senki nem merne kockáztatni:

– ha véletlenül nem jönne be, csak pármilliárd €-t kellene kicsengetnie

– ha bejön, akkor a gt. nyer rajta sokat, ő meg szinte semmit → jó ez neki?

Inkább nem kockáztat

A bsági gyak. visszalendül: inkább vállaljon ésszerű kockázatot

A vezető összesen legfeljebb 3 (három) gt.-ben lehet vezető – 22. §35

a rt. ügyvezető szerve az igazgatóság: tagjai az ügyvezetők

– ők nem ülnek minden nap, inkább ¼ évente

az Óriás Rt. nem így működik, a tv. beszélhet arról, ami tetszik

az igazgatóság távlati terveket gyárt, célokat tűz ki

az igazgatóság tagja gyakorta annyit ér, mint egy egyszerű gt.-tag: jó esetben elolvassa az elő-terjesztéseket

tehát ők nem ügyvezetnek, nem értenek hozzá, de mégis felelősek ezért

van j.rendszer, amely tudomásul veszi, és szabályoz menedzsertanácsot, aminek a tagjait be iskell jegyeztetni

UGRUNK

35 22. § (1) Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. A megválasztott személy az új tisztsége elfogadásátólszámított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már vezető tisztségviselő, írásban tájékoztatni köteles.

43


Egyéb: a gt. törvényességét biztosító intézmények

van, ami eléri ezt a célt, és

van, ami nem erre való

cégbság felügyel → hivatalból

A Ctv.szerint ott folyhat ez a pnp, ahol más hatóság nem jár el

pl. tűzrendészeti kérdésben nem a cégbság jár el

van rendes bsági felülvizsgálat – vki perel

ameddig erre van lehetőség, a cégbság nem jár el

kezdeményezheti:

· tag

bármely szerv hat.-át felülvizsgáltathatja

· vezető tisztségviselő

· feb tagja

utóbbi kettő csak a legfőbb szerv hat.-át

okok:

· tv.-t, más j.szab.-t sért a hat.

· alapszabályt, más hasonló szabályt sért

· létesítő okiratot

NEM ok a határozat célszerűtlensége vagy gazd.-talansága

CSAK j.szab.-sértés

Határidő: kétféle határidő van

a j.osult tudomásszerzésétől számított 30 nap – szubjektív

a hat. meghozatalától számított 90 nap – objektív

– tovább nem lehet bizonytalanságban tartani a gt.-t

44


a túlnyúló napok már nem játszanak

a régi egyszerűbb volt: a hat. meghozatalától 30 nap

a kezdő időpont lényeges

választottbság mondta ki: ha vkit nem hívnak meg és hat.-ot hoznak, akkor az nem létező hat.,mert nem volt legfőbb szervi ülés sem!

Bság: létezik a legfőbb szervi ülés és hat.-ot is hozott, ami 90 napon belül megtámadható

ha lejárt: pech, mert anyagi j.-i határidő, nem kimenthető, nem igazolható: „a viszontlátásra!”

45



Kisebbségvédelem

ez érdekvédelem: hogy fér össze a tv.-ességgel?

a legfőbb szerv a többségi elven működik: akkor meg minek a kisebbségvédelem?

kisebbségben van, aztán kész

álljon össze másokkal, és többség lesz

az persze előfordulhat, hogy vkié az 50%+1 szavazat

a tárj. meglenne nélküle: az üzleti érdek határozzon meg

de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tőkét többen adták össze

· ha lenne vkinek egymagának elég ereje, megcsinálná maga

· ha már többen adták össze, tekintettel kell lenni rájuk is

· különben nem szállnak be, a gazd. elveszti őket

kapnak bizonyos j.-okat:

· napirendet illetően

· kifogáshoz való j.

· vizsgálat

· egyebek

Cél: legalább a hangja hallatszon

DE döntési j.-ot nem eredményez

Értéke kétséges: összehívhatja a legfőbb szervet, de ott a többség dönt

Egy hatékony mód: az egyhangú döntés, ami viszont ritka

Tehát döntést ki tud kényszeríteni, de nem feltétlenül a maga javára

A gt. megszűnése

Látható a gt. „élete”: keletkezik, működik, megszűnik

A megszűnési ok és megszűnési elj. KÜLÖNBÖZIK

A Gt. szabályozza a megszűnési okokat

– a megszűnési ok egy folyamatot indít el, amely végén a gt. megszűnik

46


A gt. bejegyzésétől létezik, törlésétől megszűnik

– a törlés eredményeképp szűnik meg

– lehet, hogy „haldoklik”, de „meghalni” a törléssel hal meg

Az 53. §-ban36 lettek felsorolva a megszűnési okok

– pl. b) pont: elhatározza megszűnését – a legfőbb szerv dönti el

Ha elhatározzák, akkor az ok miatt indul meg az eljárás, amelynek a végén a törlésig lehet el-jutni

– lehet felszámolási eljárás [g) pont37]

– a bság – és nem cégbság – kimondja a cég felszámolását és törölteti a céget

– lehet végelszámolási elj.

– nem megszűnési ok!!!

Nem az elj. a megszűnés oka!!!

→ pl. eldöntik, hogy megszűntetik a gt.-t [b) pont]

ez elindítja a végelszámolási elj.-t, aminek a végén a gt. megszűnik

– lehet hivatalbóli törlés [f) és g) pontok38]

– ilyenkor nincs végelszámolás → egyébként a végelszámolás a szokásos elj.-i rend

Tehát:

· felszámolás

· végelszámolás

· hivatalból való törlés

a három elj.-i mód, ahogy eljuthatunk a törlésig

A törléstől pedig megszűnik a gt.

A cégbság megszűntnek nyilváníthatja a gt.-t

· törvényességi felügyeletet gyakorol

· ennek során észleli a tv.-ellenességet, ezt szankcionálja

36 53. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, haa) a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését;c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását);d) tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek;e) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;h) e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.(2) A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg.

3753. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, hag) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

38 53. § (1) A gazdasági társaság megszűnik, haf) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

47


· ha a gt. a tv.-ellenességet a felhívás ellenére sem küszöböli ki, vagy nem küszöböl-hető ki

A felszámolás és a végelszámolás kapcsolata:

felszámolást a gt. fizetésképtelensége esetén rendelnek el

végelszámolást más okból

A cél közös: a gt. vagyonát véglegesen rendezni

· behajtani a követeléseket

· kielégíteni a hitelezőket

Ha van j.utód, akkor nem kell végelszámolni: nincs lezárva a működés

Hivatalból való törlés

a „fantomcégek” ellen

j.-i értelemben létezik, de a cégbság nem képes vele kapcsolatba kerülni

székhelyén üres telek, vagy van épület, de ott sosem hallottak a cégről, esetleg már harmincéve elköltözött onnan

a cégbság ilyenkor minden címet megnéz – telephely, fióktelep, és a vezető tisztségviselők la-kóhelyét is

DE nincsen semmi

A Ctv. erre elj.-t intézményesít – 2004. január 1-jétől lényegesen megváltoztak a szabá-lyok

2004. január 1-jét megelőzően: nincs a székhelyén → elj. megindul

Cégközlönyben hirdetmény:– aki tud valamit a cégről, jelezze = „kifogás”

Ha határidőn belül semmi, akkor törlik

Ha vki a cég székhelyéről valós adatokat tud közölni, akkor a cég megmenekül-het

Ilyenkor nincs végelszámolási vagy felszámolási elj.

– hitelező keservesen sír: „velem mi lesz?”

– hiába kifogásol: ha nem tudja hol található – Cégbság: „hová küldhetem a felszámolót?”

Jó módszer: agyonadósodik a cég → kell adni egy ötezrest a postásnak, aki visszaviszi a leve-let ;-) → cégbság nem találja a céget, kivégzi hát

Ha a cégnek így is van fellelhető vagyona?

a hitelezők vágyakoznak, de csak vágyakozhatnak

A cég tagjai elől is eltűnhet – két év múlva értesülnek: a cég törölve

48


2004. január 1-től cizellált a szabályozás

a cégbság az ismert címeken nem találja a céget, ott az nem működik, a képviselő eltűnt

Az elj. megindul

a cégben 25, 50, 75%-os szavazati aránnyal rendelkező tagok neve be van jegyezve

– a cégbság megkérdezi őket, mi a véleményük

– felhívják őket: állítsák helyre a törvényes működéstpl. a székhelyen vegyék át a leveleket (a központi ügyintézés helye)azért őket, mert ők tudnak tenni valamit

– eszközöket is kapnakpl. a legfőbb szervet összehívhatják – jó akkor, ha az összehívásra jogosult elhunyt pl.

– 60 nap van erre

ha nem reagálnak – vagy maguk is fantomok

– ha annak ellenére nem tesznek semmit, hogy tehettek volna, felelősek a tartozásokért

– esetleg annak ellenére is, hogy a cég kft. vagy rt.volt

az elj. tovább folyik

1. a cégbság végzést hoz: meg kívánja indítani a törlés iránit elj.-t

2. felhív: aki tud bármilyen adatot a működésről, az jelezze

3. a cégbság vizsgál: van-e vagyona → ennek kiderítése érdekében közhiteles nyilvántartáso-kat kereshet meg

a. ha találtak vagyon, akkor a törlés iránti elj.-t megszüntetik, elindítják a felszámolási elj.-t – a felszámolási elj. nem feltétlenül csak fizetésképtelenség esetén indítható!

b. ha nincs vagyon (nem található), nincs a cég létére vonatkozó adat sem, akkor az elj. to-vább folyik

4. a céget törlik

Törlik, pedig még lehet, hogy valahonnan előbukkant vagyon, aminek tulajdo-nosa a törölt cég (volt)

Erre van az új „vagyonrendezési elj.”

· vagyon rendezőt rendelnek ki a felszámolók közül és helyett

· mivel már megszűnt a cég

Ő pedig értékesít, a befolyt összegből hitelezőt kielégít – ha még maradék is lenne, akkor aztszétosztja a volt tagok között

: Ha van vagyon, nem tűnik el a cég ;-)

A nyilvántartásokba is bejegyzik – hiába „csak” a vagyonrendezővel szerződik a vevő

49



Jogutódlás

lényeges különbség van aközött, ha

· van jogutód, illetve, ha

· nincs jogutód

az sem mindegy, mennyi van, ha van

tisztázni kell, melyik jogutód miért felel

Ha a jogutód gt. nem tud felelni, akkor a társaság korábbi tagjai felelnek

Ha nincs j.utód, akkor a tagok felelnek (ugyanaz a végeredmény)

Tagok a megszűnést követő 5 (öt) éven át felelnek, ~ elévülés, kivéve, ha a gt. köt.-e korábbanmegszűnik

: egyszerűbb lenne az elévülést használni…

kkt.:– itt a gt. megszűnése nem mentesíti a tagot a felelősség alól

a kft., rt. esetén viszont a korlátozott felelősség át lett törve, de csak annak erejéig, amennyit agt. megszűnésekor kapott

ha utóbb – a megszűnés után – merül fel jogos igény, akkor a megszűnés pillanatában a hitele-zőkkel szemben helytállásra rendelt vagyon [értelmezhetetlen így, kiegészítés szükséges]

: vigyázni kell arra, hogy jelentős különbség az „erejéig”, „mértékéig” szavak jelentéseés az „arányában” jelentése között, Nem szabad keverni‼

Az „arányában” ugyanis korlátlan felelősséget jelentene! pl. 1:2 arányban fele-lünk, mert 100 és 200 pl. a hozzájárulásunk, termeltünk 3 000 000 adósságot,akkor ha ezt a hozzájárulásunk arányában viseljük, akkor 1 000 000 és 2 000000 az általunk fizetendő összeg!

Ha mértékéig, és 100, ill. 200 a betett összeg, akkor ezzel felelünk: a 3 000 000-ért a 300-zal: 2 999 700-ra nincs fedezet, de senki nem kötelezhető az ezért valóhelytállásra

Ezért a „mértékéig” szó helyes itt

A rendszer elvileg zárt:

· leképeződik: a gt. elkülönült jogalany

50


· megszűnés után már nem állhat helyt

· kivéve a volt tagok, de csak a megszűnéskor kapott vagyon mértékéig

Vegyünk példaként egy kéttagú kft.-t:

vagyonát a tagok saját célra használják fel (kiszedik belőle a pénzt, majd hagyják csődbe men-ni)

Pl. behoznak egy óriási importárut, majd jó áron eladják, de vámot, adót nem fizették ki, apénz eltűnt, a gt. pedig tönkrement

Majd alapítottak egy újat

Nem lehet abszolúttá tenni – alapelv a korlátolt felelősség, de nem abszolút

GBR, USA, GER → a bírói gyak. alakítja ki

Taxivállalat

ügyeskedtek: minden egyes autóra alapítottak egy kft.-tésszerű → pl. ha egy kocsi balesetet okoz, akkor az az egy kft. felel, az is az immár totálkárostaxijával ;-) és nem a nagy vállalat

A bság úgy véli, hogy ez így nem helyes, az egész gazdasági egység felel, hiába a sok pici j.-ielem

GBR-ban a II. világháború alatt lekapcsolták a német cégeketLondonban bejegyzett, GBR honosságú cég olajjal kereskedik– stratégiailag fontos– tagjai viszont németek!

A tag ≠ gt!

A Lordok Háza jogi bizottsága (GBR legfelsőbb bírósága): a szabályozás céljának megfelel,ha ezt a céget is elkapják

Még egy jogeset:

Az igazgatóval megbízatása megszűnésekor kötnek szerz.-t, hogy három évig nem végez ilyentev.-et, pláne nem konkurensnél

Azt azonban látják, hogy ő üzletel az ügyfelekkel, és viszi el őket

„ááááááá, az egy gt., a feleségem, én és a lányom vagyunk tagok, és én nem isvagyok vezető tisztségviselő, valójában a gt. üzletel!”

a bságot nem sikerült ezzel meggyőzni…

Meg még egy:

dr. Szuperagy Hugó feltalálja az örökmozgót és szabadalmaztatja → majd eladja egy gt.-nek

51


abban állapodnak meg, hogy Hugó az örökmozgó hasznosítása folytán befolyt nyereségből,annak meghatározott %-a erejéig részesül

egy ideig megy,majd látja, hogy bár árulják az örökmozgó révén előállított terméket, de ő egy fillért sem kap

gt.: „hát, a szabadalmat apportáltam egy másik gt.-be, amikor abba tagként beléptem → márnem az enyém”

A bság nem cizellálta, egyszerűen kimondta, hogy jár a pénz a feltalálónak

A fenti jogesetek „eltekintés” az elkülönült j.-alanyiságtól, „lepel fellebbentése”,az elkülönül jogalanyiság „áttörése” néven ismeretesek

– főként megszűnéskor jelentkezik problémaként (56. §39)

megszűnik a gt.

a tag mégis felel, ha visszaél a korlátozott felelősséggel

Na de hogy lehet azzal visszaélni?

a tag tudja, hogy a gt. felelőssége fennáll, és azt is, hogy neki a gt. tartozásai-ért korlátozott a felelőssége, ÉS direkt elvonja a gt. vagyonát, ami egyedül ké-pezi a hitelezők követelésének kielégítési alapját

Mi történik, ha ugyanezt a gt. működése alatt teszi?

a j. nem érdeklődik az iránt, hogy ki hogyan rongálja saját dolgát, MÍG nemérinti a kívülállók érdekeit

: jó helyen van elhelyezve a Gt.-ben ez az intézmény, itt, a megszűnés szab.-ai között

a felszámolás során 10-15% behajtható legfeljebb – egyes ezzel foglalkozó bírákszerint legfeljebb 1% (‼)

ez egy plusz lehetőség a hitelezők kezében, ha a tag a fenti módon járt el

DE kezeletlen maradt néhány olyan eset, amikor szintén szükség lett volna „áttörés”-re

– és ha eddig nem voltak a bírók kellően rugalmasak, akkor ezután még kevésbé lesznek azok– a fenti esetre – az ellopott ügyfélkör esetére – nem alkalmazható

– a befolyásszerzés szintén gond → ha egyedül képes mindent meghatározni, akkor feleljen

Csak egy eset:

még hatályos volt a régi Gt., de már az újra tekintettel született meg a határozat

39 56. § (1) Ha a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátlan és egyetemleges volt, a helytállási kötelezettsége is

korlátlan és egyetemleges a megszűnt gazdasági társaság kötelezettségeiért. A tagok között a helytállási kötelezettségre tekintettel felmerült tartozást a felosztotttársasági vagyonból való részesedésük arányában kell megosztani.(2) Ha a tag felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért a társaság fennállása alatt korlátozott volt, a tag (részvényes) felelőssége a társaságmegszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak (részvényesnek) jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért.(3) Nem hivatkozhat korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaságelkülönült jogi személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nemelégített kötelezettségeiért.

(4) Különösen fennáll a tagok (3) bekezdés szerinti felelőssége, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, illetve, ha a társasági vagyont saját vagy másszemélyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeitharmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

52


– gt. ígért egy csomó embernek lakást, de csak ígért, a befizetett pénzt pedig jól zsebrevágta

– gt. megszűnik → nem felel

– a tag korlátolt felelősségű → ő sem felelne

DE mégis felel, mert visszaélésszerűen vonták el a pénzt

– csak a Gt.-ben van benne a szabály, de hivatkozza a még nem hatályos tv.-t a bság

: elég lett volna a Ptk. 339. §40 szerinti kártérítés, nem kellett volna ezzel ügyeskedni

a szab. a tagokra vonatkozik, nem a vezetőkre – „de hát én nem is vettem részt aműködtetésben!”

Külföldi bságok akkor is felelőssé teszik a tagot, ha befolyásolni képes a vezető tisztségviselőtés él is vele (GBR: „árnyékigazgató”)

A közkereseti társaság

nem j.szem,tagok felelőssége korlátlan és egyetemlegesszemélyegyesítő jellegű

Alapítás:

társzerz. megkötése éstöbb személy szükséges

A társzerz kötelező elemei:

csak az általános részben felsoroltak – nincs plusz elem, amit hozzátettek volna

A társ. szerz. esetleges elemei:

· lehet taggyűlést létrehozni a tagok gyűlése helyett

· személyes részvétel, közreműködés

Belső és külső jvisz.-ok vannak megkülönböztetve

Tagok egymás között tag/kifelé és gt. között

belül:

a) vagyoni hozzájárulás

b) részesedés a jövedelemből

ad a) meg kell határozni a jegyzett tőkét – annak mértéke viszont nincs meghatározva40

Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adotthelyzetben általában elvárható.

(2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti.

53


elvileg ketten 1-1 Ft-tal (2 Ft‼) tudnak kkt.-t alapítani‼

cégbság vizsgálta: arányban áll-e a kitűzött céllal?szerinte adott esetben nem → nem jegyezte be!

LB: megsemmisíti a végzést és új elj.-ra utasítja a cégbságot, mert bármekkoraösszeggel lehet alapítani

: azért mégsem ajánlott 2 Ft-tal alapítani… jó lenne, ha cégbság kiszűrhetné a kirívó ese-teket

ha a kkt. nem rendelkezik tőkével, akkor a tag felel

LB az utóbbira volt figyelemmel:

úgyis ott van a fedezet, végső soron mindegy, hogy egészen pontosan hol van:– a tagnál vagy a kkt.-nél, míg szükség nem lesz rá

DE a veszteség sem ok arra, hogy a tőkét növeljék

Az sincs rögzítve, hogy mennyi legyen a pénzbeli, és mennyi a nem pénzbelihozzájárulás, sem ezek aránya → akár csak apporttal is alapítható kkt.!

ad b) nyereség és veszteség

itt eltérhetnek a tv.-től

ha nem állapodnak meg másban, akkor a vagyoni hozzájárulás arányában

a societas leonina azonban kizárt

Évente el kell számolni– de kevésbé szigorú, mint más beszámolók

tag felelőssége kifelétudjuk: korlátlanul és egyetemlegesen, DE elsősorban a gt. felel‼

a hitelező beperli a gt.-t, kap végrehajtható hat.-ot 3-5 év múlva

– de a gt.-nek nincs végrehajtható vagyona

– beperli a tagokat, s kap végrehajtható hat.-ot 3-5 év múlva → össz 6-10 év

EHELYETT perelhető együtt a gt. és tagjai

Szinteken helyezkednek el:

A tagok csak a második szinten, másodsorban felelnek – ott viszont egyetemle-gesen

A bság a kkt.-t és a tagokat együtt marasztalja, tagok között egyetemlegesen – az ítélet úgyrendelkezik, hogy a kkt.-t marasztalja, és amennyiben a megítélt követelés nem behajtható,akkor lehet csak végrehajtás alá vonni a tagokat

54


És mi van a tag magánhitelezőjével?

hitelező1

kkt. hitelező2

tag1 tag2 tag3

hitelező2 nem a kkt. hitelezője, hanem a tagé!

azért adott kölcsönt, mert az látta, hogy van egy Rózsadombon álló ház, két kocsi,négy nyaraló → de ez mind a kkt.-jüké!

abból indulhatunk ki, hogy a tag tartozásaiért a gt. vagyona nem áll helyt

de ha a tagot végrehajtás alá vonták, a vagyona részét képezi a gt.-beli részese-dés!

kívülálló gyakorolhatja a felmondás jogát‼ – mármint a tag helyett

három hónapra, indokolás nélkül

ekkor el kell számolni vele, részét ki kell adni

ez pedig már nem a gt. vagyona, hanem a tagé, a végrehajtó pedig ráteszi a kezét, a hitelezőpedig dörzsölheti össze a sajátját

Egyedülálló, hogy kívülálló gyakorolhat felmondási jogot

Ha viszont a kkt.-t határozott időre hozták létre, nincs felmondás

· ált. ki lehet várni

· de ha szép kereken 100 évre hozták létre, esetleg szebb, ha 99 évre, akkor kicsivel több tü-relem kell a kiváráshoz

A kilépő és a belépő tag felelőssége

vezérelv: legrosszabb legyen a tagnak, legjobb a hitelezőnek

belépő: „én még ott sem voltam‼”

kilépő: „én már nem vagyok tag‼”

a kilépést megelőzően keletkezett köt.-ért még 5 évig felel

A belépés előnyei az övé, legyen övé a belépés minden hátránya is

legyen körültekintő

Szervezet

A legkevésbé kidolgozott a szervezete, de van

55


a) legfőbb szerv: a „tagok gyűlése” – de bevezethetnek „taggyűlés”-t

: túl nagy különbség nincs

a tv. nem mondja meg: – ki hívja össze – mikor, hányszor kell megtartani

ha a tagok összetalálkoznak bárhol, és a gt. ügyeiről beszélnek: akkor az a tagok gyűlése

pl. férj és feleség a tagok

reggeli közben az asztalnál

akár hálószobában ;-)

ha csak szóbahoz egy a gt.-vel kapcsolatos témát, akkor az a napirend

ha a taggyűlési formát választják, akkor a társzerz. szabályozza:

· az összehívás és

· a határozathozatal rendjét

tagok gyűlésénél a tv. csak szótöbbséget ír elő a határozathozatalnál

hat.-képesség nincs meghatározva, de csak minden tag jelenléte esetén van tagok gyűlése

ehhez képest kell számolni a többséget

b) operatív szerv, ügyvezetés: „üzletvezetésre jogosult tagok”

: csak hogy szeressük ;-)

vezető tisztségviselő csak tag lehet

van egy előírás, miszerint csak term.szem lehet vezető tisztségviselő, mi van olyankor,ha a kkt. tagjai csak gt.-k?

ETTŐL el lehet tekinteni!

nem lehet külső akárki a vezető tisztségviselő!

főszab. szerint mindegyik tag j.osult üzletvezetésre

de kijelölhető egy vagy több tag erre

nincs 5 éves felső korlát!

c) Cégjegyzési jog

Mindentag Több tag Egy tag

Önállóan Ez a fő-szab.*

Együttesen kizárt

*a következményt mindenki viseli!

56


d) Az üzletvezetés ≠ képviselet

Döntéshozatali j. a képviselő kifelé testesíti meg a gt.-t – kkt.-nél mindenki az

Kifogásolni lehet egy üzletvezetésre j.osult tag intézkedésének tervezetét – a tagok gyűlésedönt

Sürgős esetben önállóan intézkedhet a kifogás ellenére is a vezető a tag

: Erről ennyit, a többit nézzük meg, és kérdezzünk következő órán

57



: (az oktatót üdvözlő szokásos felállás alatt): „az maradjon állva, akinek kérdése van akkt.-ről (a jelenlévők rekordgyorsasággal leülnek), ebben az esetben felhatalmazottnak érzemmagam, hogy továbblépjek a betéti társaságra.”

Bt.

látszólag a bt.-ről tartalmazza a legkevesebb szabályt a Gt., de mégis nehéz

Három fő fogalom:

1) üzletszerű gazd.-i tev.

közös

utóbbi legalább biztos

2) vagyon kell

keveset mond a Gt.: tagoknak kell szolgáltatniuk, és kell

a tagok felelőssége

3) kétféle tag:

beltag → korlátlan a felelőssége, több tag esetén egyetemleges is

kültag → nem felelős!

Természetesen a tag felelőssége mögöttes!

: Nem szabad olyat mondani, hogy „betétje arányában”!

Helyesen: a betétje mértékéig

de azzal is csak akkor, ha még nem teljesítette a saját vagyonából!

Csak a betett pénzt kockáztatja, csak azzal „játszik”

felelőssége a vállalt szerz.-ses kötelezettséghez hasonlít

Hogyan működik?

Előképeit a messze múltban már felismerhetjük

Modellszerű esetben:

két tag különböző érdekkel vesz részt a gt.-ben:

58


– egy üzleti vállalkozó, aki a tev.-et végzi, neki felelnie kell

– egy olyan, akinek tőkéje van, de dolgozni nem akar, ő nem felel – nem felelhet olya-nért, amit nem csinál

Pl. egy idős kereskedő → ő már nem akar hajóra szállni, életét nem, legfeljebb pénzét kockáz-tatná: rábízza a hajósokra

Vagy a nemes nem vállalkozhat, de a pénze ne penészedjen meg, rábízza vkire, aki működteti→ ez a vki felel!

A kültag a fentiek miatt viszont nem j.osult a bt. képviseletére, sem az üzletvezetésre!

– ő csak tőkét ad – cserébe a korlátozott felelősség a „jutalma”

A beltag az üzletvetetést végzi, operatív döntést hoz, képvisel

A modellszerű állapotra viszont – meglepő módon – nincs igény!

Cél: úgy biztosítani a korlátozott felelősséget, hogy a kft.-hez szükséges köve-telményeket ne kelljen teljesíteni (vagy nem tudják, vagy nem akarják)

Ált. a beltag olyan, akinek nem jelent semmit a bukás:

· eddig sem volt semmije

· ezután sem lesz

A kültag pedig ténylegesen érdekelt

: Gond csak akkor van, ha a beltag minimálnyugdíjas nagymama öntudatra ébred, ésszerződést köt, tulajdont szerez, perel ;-)

bság: nem lehet a kültag úgy sem képviselő, hogy cégvezetőnek nevezik ki [B. Gy. megjegy-zése: láttam arra utaló nyomokat Cbság-on, hogy a jogi személy beltag a jogi személy kültagszervezeti képviselőit nevezte ki a közös bt-jük képviselőjéivé – ez jó trükknek látszik a sza-bály kikerülésére]

cégvezető a képviseleti j.osultsággal felruházott alkalmazott

cégvezetőt lehet kinevezni, de az nem lehet a kültag

korábban a beltag első tette volt ált., mindenre kiterjedő, visszavonhatatlan meghatalmazástadni a kültagnak

Tagok személyével kapcsolatos problémák

a beltag kft.: → a felelőssége nem korlátlan, a korlátlanság a tagjaira vonatkozik

ilyenkor az üzletvezető a kft. maga! (eltérés az általános szabálytól)

a beltag kft tagjai lehetnek-e a bt. kültagjai?

igen, azonban így lehetséges, hogy az üzletvezetésre jogosult egyben kültag islesz

a bság nem mindig emészti meg ezt az egybeesést (a kültag általános képvise-letre semmilyen módon nem jogosult)

59


a kültag neve a bt. nevében szerepelhet-e?

lehetséges, de ez azt sugallja, mintha beltag lenne, emiatt felel:

Gt. 103. § (1) A beltaggal azonos módon felel a kültag, ha neve szerepel a tár-saság cégnevében.

az ilyen kültag jogosult képviselni is

elegendő a családi név feltüntetése, még akkor is, ha a beltag családi neve ez-zel azonos (LB)

ha minden kültag neve szerepel a cégnévben, akkor ez voltaképpen kkt.,

azonban ez 3. személyt nem sért, tehát nem tiltott

és ha a kültag neve eltorzítva, felhasználva stb. szerepel a cégnévben?

LB: ebben az esetben a kültag nem felel beltag módjára

mi történik, ha a kültag még nem teljesítette vagyoni hozzájárulását?

addig a mértékig felel, amennyit a vállalt hozzájárulásból még nem teljesített

erre nézve azonban a kültag saját vagyona is fedezetül szolgál (nem csak a tár-saságé), és a kültag közvetlenül perelhető!

a kültag ezt csak egyszer köteles teljesíteni, vagy a társaság, vagy annak hitele-zője részére (utóbbi esetben a társaság már nem követelheti), vö. qui prior intempore, potior in iure

Megszűnés különös esetei

főszabály: legalább egy-egy beltag és kültag kell legyen

tagság elveszítése: ld. kkt. (mögöttes szabály, 101. § (3) bek.)

mi történik, ha a tagok egyik ága kiürül?

3 hónap áll rendelkezésre a tsz. módosítására (pl. új kültagot találni)

ha nem sikerül: lehetséges kkt formájában folytatni, feltéve, hogy több bel- il-letve kültag maradt (és a másikból egy sem, természetesen)

mi történik, ha csak 1 db tag marad?

kérdéses, hogyan lehet tsz-t módosítani így

egyszemélyes társaságként csak kft. és rt. működhet

53. § (1) bek.: elvileg ez a megszűnés egyik esete, de vö. 98. § (1) bek.

60


mi történik, ha a két taggal működő bt. egy aktussal mindkét tag helyére másik tagot léptet?

A) ilyenkor a bt. megszűnik, mert egy mozzanatban nincs tagsága (leejtettük anarancsokat zsonglőrködés közben)

B) valami más történik

gt. formaváltás különös szabályai:

· nem kell alkalmazni az átalakulási szabályokat

· mérleg nélkül, zökkenőmentesen alakul át

61



eszmefuttatás a csendestársaságról, mint társasági formáról

1930:V. tc.-ben létezett

1988-as álláspont: majd a bt. ellátja ezeket a funkciókat

igény: döntéshelyzet a pénzkölcsönzés és a gt-be betársulás között

LB szerint érvénytelen a megállapodás, amelynek tárgya pénzkölcsönzés, de nem ka-mat, hanem a nyereségből való részesedés ellenében, azzal, hogy nyereség híján a tel-jes tőkét kell visszafizetni

LB ezt az 1930:V. tc. szerinti csendestársaságnak minősíti

LB: ilyen a Gt-ben nincsen, emiatt nem is lehetséges

Közös vállalat (KV) X. fej.

1989 előtt volt létező cégforma, ezért marad fenn

a KV-k száma csökken

1997 – felmerül az eltörlése

meglehetősen nehéz megértetni a magyar jogrendhez nem szokott személyekkel

nem jellegadó, de sajátos felelősségi rendszer

· mögöttes felelős a kezes, kezesként pedig a tagok felelnek mögöttesen

· kkt: ha a tagot a hitelezők kifosztják, a tag a többi taggal szemben érvényesítheti az igé-nyeit

· KV: a kifosztott tag a KV ellen fordulhat csak

· de ha már a tag állt helyt a hitelezővel szemben, a KV úgyis fizetőképtelen

amennyiben a kv feltételeit teljesíti egy társaság, ezzel az erővel lehetne kft is

Kft és rt

közös jellemzők: korlátozott tagi felelősség (helyesebben: a tag nem felelős, nem csak korlá-tozottan az)

a tag vagyoni hozzájárulása szükséges a társasághoz, viszont ennek megtétele után a gt. adós-ságaiért a tag egyáltalán nem felel

USA: előfordult ennek ellenkezője is (a tagok feleltek az rt. kötelezettségeiért)

a felelősség különválásának kialakulása

62


a vállalkozó felel a tettéért, a másik vállalkozó is felel a tettéért → feleljenek azért is, amit kö-zösen tesznek, miért is ne?

{növekvő méretek: azoktól is tőkét kell bevonni, akik nem felelnek, mert csaktőkét szolgáltatnak – nem is tevékenykednek a gt-ben, a tevékenységhez nem isértenekha ők is felelnének, a gt-be nem szállnak be, illetve sokkal költségesebb lennemindeza korlátlan felelősség annak a legrosszabb, akinek van mit veszítenie → a na-gyobb tőke kisebb hajlandósággal involválódik

a gazdasági racionalitás kikényszeríti a változást (a felelősség leválását)

ellenvélemény: „csavargótv” → mindenki felelőtlenül rohangálhat

ámde a gazdaság ettől nem omlott össze, és a visszaélések száma sem mutatott változást a ko-rábbiakhoz képest

ha ennyi közös vonás van, miért két forma?

lényegi különbség:

nyilvánosság: a kft. nem gyűjthet41 tőkét a nyilvánosságtól, csak zárt befektetőikörből → egyszerűbb szabályozás → egyszerűbb szabályozás

de ez hogyan ellenőrizhető?

pl. igazolják, hogy együtt jártak óvodába, vagy ugyan csak 2 napja ismerikegymást, de már jóban vannak...

a cégbság nem tudja ellenőrizni, legfeljebb bejelentésre

az ÁPV Rt. nyilvánosan adott el üzletrészeket, ez mi?

a szabály az alapításra vonatkozik

zártkörű rt.?

zártkörű rt. nem fordulhat a nyilvánossághoz

minősített többséggel alakulhat át nyílt rt-vé (amennyiben szükséges a nyilvá-nos tőkegyűjtés)

nincs lehetőség arra, hogy beleavatkozzanak a feltételekbe:

· ha egyedi alku, nem nyilvános a forma

· a nyilvános hirdetés utáni alkudozás más

· de az is eltérő megítélésű, hogy nagyszámú személy dönt: csak igen/nem között választhat-nak

: az nyilvános, amikor a társasági szerződés tartalma nem lehet alku tárgya41122. § Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.

63


Kft. (XI. fejezet)

alapítása:

· társasági szerződés → több tag

· alapító okirat: → egy tag

tartalmi kellékek:

· az általános részben foglaltak kivétel nélkül

· itteni különös szabályok

· szükség szerinti tartalmi elemek

új fogalmak:

· törzsbetét: a tagok által az alapításkor szolgáltatott vegyoni hozzájárulás

· törzstőke: a törzsbetétek összege

a törzstőkét a tv. védi: folyamatosan rendelkezésre kell állnia, hogy a hitelezőket szükség ese-tén ki lehessen elégíteni

nem megoldható, sajnos

a törzstőkét és összetevőit is pénzben meg kell határozni, a törzstőkétképezheti:

· pénz

· nem pénzbeli hozzájárulás

Pénzben szolgáltatott törzsbetét

a törzsbetét legkisebb összege 100 000 Ft – efelett 10 000-rel maradék nélkül osztható összeg

10 000 Ft → 1 szavazat (a '88-as Gt. maradványa, ma már fölösleges, de legalább gondot okozelszámoláskor)

100 000 Ft-os minimum:

ha többen fizetnek be egy törzsbetétet, ők együttesen lesznek egyetlen tag: 1-1 törzsbetét = 1-1tagi pozíció

ha ilyen módon egyszemélyes kft-t alapítanak egyetlen törzsbetéttel, úgy a Gt. szabályain kí-vülre került a döntés → nincs taggyűlés, de mégis többen érdekeltek

a minimumérték indoka a miniszteri indokolás nyomán az, hogy a cégforma nagyobb súlyaérezhető legyen – de egyben ezzel felesleges is a szabály

inkább a túl kicsi részesedés elkerülése a cél: így nem fordul elő, hogy már nem éri meg a tagszámára az informálódás, tehát a kft.-ben ténylegesen vesz majd részt

64


Nem pénzbeli hozzájárulás

ha valaki rendelkezhet a jogról, előzetes hozzájárulása szükséges42 – pl. ha bérleti jogot appor-tál a bérlőm a kft-be, ehhez, hogy a kft. majd szabadon rendelkezhessen vele, hozzá kell járul-nom

LB: mivel a kötelmi követelések

· nem biztosak és

· nem bírnak kellően határozott értékkel,

ezért nem apportálhatók.

a hozzájárulás mértéke

mivel a tagok nem felelnek, egyedül a törzstőke áll helyt → az induló vagyon emiatt 3 000000 Ft-nál nem lehet kevesebb

korábban pengőben volt meghatározva, ezt PM r. váltotta át → '88: 500 000 Ft

a jogalkotó nem kapott közgazdasági elemzést: megkétszerezi, '97 – ismét nem kap, te-hát 3m

alapításkor tehát a 3m szolgáltatása megtörténik, de ezt követően folyamatosan nem férhetőhozzá → ezzel vállalkozik, jó eséllyel csökken:

alapítás költségei (ügyvéd, közzététel, illetékek)

→ nem válik belőle közös biztonsági alap

alapításkor lehet tudni, mi képezi a törzstőkét, ezt követően csak azt, mennyi a törzstőke

további korlátok

legkevesebb 30%, de legalább 1m Ft pénzbeli hozzájárulás kell hogy legyen a törzstőkéhez(nem keverendő a törzsbetéttel!)

'88: 1m-ból 500e kellett – erősebb korlát

eddig az okirat tartalmáról volt szó, most egy kis gyakorlat :)

a társasági szerződésben meg kell határozni, mikor és hogyan bocsátja rendelkezésre a tag

az üzletvezető nyilatkozik, átadták-e – nem vagyoni hozzájárulás: tényleges átadás számít

a pénzbetétek felét, de legalább 1m Ft-ot be kell fizetni, a gt. bejegyzése után pedig a még benem fizetett pénzbetéteket is teljesíteni kell (amennyiben ilyen van) → ez nem a törzstőkérevonatkozó 1 milliós összeg!

ez az egyes pénzbetétekre vonatkozik: tehát minden egyes pénzbetét felét, és összesen leg-alább 1m-t kell befizetni

42124. § (3) A jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamintvagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyetutóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. Ilyennek kell tekinteni, ha az engedélyt már a nem pénzbelihozzájárulás szolgáltatásakor megadták.

65


a be nem fizetett pénzbetéteket 1 éven belül kell teljesíteni, ezt a határidőt a társasági szerző-désben meg kell határozni (a Gt. csak maximálja 1 évben)

66



Tagság a kft-ben

a társasági jog által szervezett egységet képez → a tagsági jog átruházás tárgya lehet

ellenérték fejében, ld. adásvételi szabályok

Üzletrész

a törvényi definíció rossz.

133. § → az üzletrész nem testesít meg jogot, erre csak az értékpapír alkalmas

csak az rt. részvénye értékpapír is egyben, ilyet a kft. kibocsátani, kiállítani nem tud

üzletrész mint a vagyoni jogok és kötelezettségek összessége: ez túl széles, magában foglalhatgt. szervezeti jogokat is

→ nem vagyoni hányadot jelent, mivel a gt. és tagja elkülönül: a gt. vagyonának a tulajdonosaa gt. és senki más – a tulajdonosnak sincsen köze a gt. tulajdonához

kimarad a tagsággal járó kötelezettségek bennfoglalása (de az kikövetkeztethető)

üzletrész: a társaság cégbejegyzése után a tagokat megillető jogok és köte-lezettségek összessége

kötelezettségek:

· vagyoni hozzájárulás: a cégbejegyzés feltétele→ nem jöhet létre a gt., ha a pénzbeli betétek 50%-át a tag nem fizeti bea tagság az általános részbeli indokok alapján megszűnik, de ez más: itt még nincs létrejötttársaság

· ha az utólagosan teljesítendő részre vonatkozó nem teljesített kötelezettségét nem telje-síti: ez ettől még használható → szabadon marad az ülzetrész, volt taggal szerződéstköthet, vagy akár árverezheti az üzletrészét

· mellékszolgáltatás vállalása: esetleges szerződési elem

· nem része a törzsbetétnek és törzstőkének

· a társasági szerződésben köthető ki (nem kötelező)

· CSAK a társasági szerződés határozhatja meg a mibenlétét (nem utalhat más szerződés-re, határozatra)

· nem száll át a tag jogutódjára, de külön megállapodással ebbe az új tag beleegyezhet

· pótbefizetési kötelezettség

67


· esetleges elem

· a kft-ra hatványozottan igaz, hogy a vagyoni hozzájárulás mértékét növelni nem kell(szabad hagyni csődbe menni), de pótbefizetést vállalhat

· a taggyűlés mint legfelsőbb szerv jogosult elrendelni

· absztrakt szabályozást kell alkotni róla: a taggyűlés felhatalmazást kap, hogy szükségesetén elrendelje, ilyen klauzulához minden tag hozzájárulása szükséges (vagy a társasá-gi szerződés megkötésekor, vagy később, de egyhangúlag kell meghozni)

· amennyiben a klauzula a társ. szerz-ben szerepel, minősített többséggel meghozott dön-tés nyomán az összes tagot lehet kötelezni

· ez a gt-tag viszony része, a hitelező tag ellen ilyennel nem fordulhat (korlátozott tagi fe-lelősség)

· ebből következően a befizetés maximális gyakorisága

· és a felső összege meghatározott kell legyen (pl. törzsbetét 50%-a, pl. X Ft)

· a tőkét nem érinti, de szolgáltatásának szabályai azonosak

· átmeneti mentőöv: ha nincs rá szükség, vissza kell szolgáltatni

· de nem részesül a törzstőke speciális védelmében

· a törzsbetétek arányában kell teljesíteni, és csak pénzt lehet szolgáltatni

Az üzletrész mint ügylet tárgya

a)átruházható

b)örökölhető

c)be lehet vonni

a) átruházhatóság

→ új tag kerül be, akivel eredetileg nem volt megegyezés – a kft. nem teljes mértékben tőke-egyesítő jellegű

tagok közötti forgalom nincs korlátozva, bár átalakulhatnak belső viszonyok

→ szavazati arányok megváltozása, részesedés megváltozása

ki lehet kötni a társasági szerz-ben egymás között fennálló elővásárlási jogot

68



(folytatjuk az üzletrész átruházását)

→ eltérő szabályok attól függően, kire ruházunk át

Kívülállóra történő átruházás

a személyegyesítő jelleg érvényesül

→ tv-n alapuló elővásárlási jog illeti meg a többi tagot

miért ne lehetne lemondani? az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nemlehet43, különösebb indoka a szabálynak nincsen

elővásárlási jogosultak sorrendje:

1.a gt. tagjai

2.a gt. maga

3.a tagok által az elővásárlási jog gyakorlására közösen kijelölt 3. személy

PK. 9. → más szempontokat vezet be elővásárlási jogra a gt-knél

a cél az eredeti viszonyok megőrzése – többen, üzletrészeik arányában gyakorolják az elővá-sárlási jogukat

mi történik a többek által közösen befizetett üzletrésszel?

közös tulajdon van, erre vonatkozik az elővásárlási joga másoknak és a tulaj-donostársaknak is

vajon előbb általános pj. elővásárlás, azt követően társasági jogi, vagy csak egyik vagy másik?

a válasz kiforratlan :)

mindenesetre a csak pj. elővásárlás a közös tulajdonú üzletrészhez képesti ta-gok érdekeit súlyosan sértené, nyilvánvalóan méltánytalan

milyen ügyletek esetén érvényesül?

átruházás:

→ tulajdonszerzési mód, több jogcím képzelhető elközös vonás: szerződésesbíróság: csak a pénz fejében történő adásvétel esetén áll fenn az elővásáráspl. ajándékozás, tartás, apportálás nem vonja maga után

ez a norma igen könnyen kijátszható, s ezt a bsági gyakorlat is elősegítiaz elővásárlási jog lényege a megelőzés, ehhez szükséges a 3. személy – ha ere-

43136. § (1) bek. 2. mondata: Az elővásárlási jogról érvényesen lemondani nem lehet.

69


detileg neki eladja (kezdeményezi) a tulajdonos, nem is lehet gyakorolni az elő-vásárlási jogot

elővásárlás: a 3. személy tesz ajánlatot, ezt kell teljes mértékében közölni a jo-gosulttal, és ezt teheti vagy nem teheti magáévá a jogosult → szerződés jön lét-re a két tulajdonostárs között

LB: az eladási szándék közlésétől kezdődik a 15 napos határidő, ezen belül kellnyilatkozni, akar-e élni az elővásárlási jogával. más semmi: nem kell pl. közöl-ni az ajánlatot. – erről több BH is van(elrettentő) példa: T1: eladom. (és ezzel teljesíti a kötelezettségeit) – T2: meg-veszem. → ezzel létrejött egy szerződés a lényeges elemek nélkül – és akkor eztígy most hogy?

tanulság: ajánlott a normális pj módszerrel működni

: ez fájdalmas

az átruházás jogkövetkezményei

jogcím szükséges, ingó dolog esetén átadás is – értékpapír? más dologként sem képződhet le

a joghatásnál a gt-t érő joghatást is figyelembe kell venni:

→ be kell jegyezni a cégvezető által vezetett tagjegyzékbe, illetőleg a cégbság cégjegy-zékébe

a bejelentés módja:

írásban (közokirat/t. b. e. magánokirat) a belépő fél bejelenti, hogy megszerezte az üz-letrészt

nem kell a társasági szerződést módosítani

→ nem teljesen valós tartalom

de a felek szabad akaratából köthető átruházási szerződést nem lehet függővétenni a taggyűlés jóindulatától (ti. hogy módosítják-e)

ha írok egy levelet a következő szöveggel: T. Cégvezető Asszony/Úr, értesítem, hogy megsze-reztem az összes üzletrészt, köszönettel X. Y., és a t. sz. hatályát magamra nézve elismerem,akkor mi van?

nyilvánvalóan a telefonkönyvből néztem ki a címet, a t. szerződést sem ismertetni, semcsatolni nem kell

nem kell nyilatkoztatni az eladót sem

és a gt. sem tudja ellenőrizni, hogy a az átruházási szerződés teljesedésbe ment-e

mi történik, ha elfelejti a tájékoztatást?

nem lehet rendes taggyűlést összehívni (a régi tagot kellene meghívni, de hátaz értelmetlen)

hivatalos tudomásszerzésre nincs mód

70


a cégbság felé már a cégvezető jelenti be a változást

a tagváltozást visszamenőleges hatállyal jegyzik be – de erről nem ismeretes, mikor isvan (az LB sem képes választ adni)

elvileg az időpontot a bejelentésben közölni kell → a bejelentés előtt van az időpont(de persze nem sokkal korábban) – és ha a kft. nem hiszi el: nem jegyzik be

LB: az üzletrész nem dolog, hanem „eszmei dolog”, és így az átadással száll át a tulajdon

átadás: az a helyzet, amikor a tagsági jogok már gyakorolhatók (amelyek persze akkor gyako-rolhatók, ha átszállt)

logikus következtetés: a tagsági jogok akkor gyakorolhatók, ha a tagsági jogok gyakorolhatók.

: szerencsésebb volna, ha a cégvezetőnél vezetett névjegyzékbe való bekerüléstől gyakorolhat-ná a tagságból eredő jogokat (be nem jegyzést pedig peresíthetne)

az átruházásra irányuló szerződés

adásvétellel csak közvetve oldható meg, mivel csak dolgot lehet adni-venni

átruházásra irányuló szerződés

· eladó, vevő megnevezése

· cég megnevezése, üzletrész megjelölése

· ár

meghatározza a cég állapota, likviditása, többségi vagy kisebbségi üzletrészstb.

mi történik, ha a gt. vagyona bcs. eredményeképpen többnek látszik a valósnál?

aki üzletrészt vesz, az nyilvánvalóan pórul jár

bság: az átruházás tárgya a jogok és kötelezettségek összessége – az üzletrész.az pedig átszállt.

ez persze nem ilyen egyszerű helyzet → javallott az átruházási szerződésbe belefoglalni azilyen helyzetekre irányadó szabályozást

→ részletes előzetes vizsgálat (szerződések, tulajdonok, peres ügyek stb. stb.), a kockázatosrészekre magasabb eladói kockázatot érdemes rögzíteni

pl. tájékoztatást kér a gt. elleni perekről, ahhoz mért kilépő tagi kötelezettségeket érde-mes megállapítani

de ha nem vezetője a gt-nek, nem feltétlenül tud mindenről

a gt. pedig az üzlet tárgya, tehát nem szólhat bele

hátrány a gt-nél lép fel, előny a kilépő tagnál → miért a belépő tag kapjon kompenzációt? (agt-hez kellene továbbítania)

és ha a belépő tag kisebbségi tulajdonos lesz, a perlés joga pedig átszáll a gt-re, s az nem élvele?

→ mivel mindez sérti a gt. titkait is, a gyakorlat titokvédelmi nyilatkozat tételével próbálkozik

71


a saját üzletrészét megszerző gt. esete

a gt. elkülönült

az üzletrész forgalomképes, így saját magát veheti meg? → 0 személyes társaság jöhet létre,aminek a képviselője jár el:

meghívja magát, szavaz és újraválasztja magát

ha felmondás történik, a vagyon nem vonható vissza

sérti a hitelezők érdekeit (visszafizethetnék a tagnak a hozzájárulását)

különösen nem mindegy, többségi vagy kisebbségi részt fizet, sokkal hangsúlyosabb az érték-különbözet ebben az esetben (teljesen értéktelen/értéken jóval felüli)

legegyszerűbb megoldás: meg kell tiltani

azonban szükséges lehet, védheti a gt. érdekeit

→ korlátok:

· csak taggyűlés határozhat erről, minősített többséggel (→ kisebbségvédelem)

· a hátralékos üzletrészt nem lehet így megvenni (→ védi a törzstőkét, kizárja az egyik zseb-ből a másikba történő pakolgatást)

· csak akkor vásárolhatja meg, ha ez a törzstőkén felüli vagyonból teljesíthető (→ a törzstő-két védi)

· az üzletrészek legfeljebb egyharmad részét szerezheti meg így (nem működőképes, mi van,ha egy 90%-os, egy 6%-os és egy 4%-os üzletrész van?)

· szavazati jogot nem gyakorolhat

· csak átmemeti ideig, legfeljebb 1 évig tulajdonolhat → nem károsodik a kft. a vétel miatt

az üzletrész ettől még megmarad, nem szűnik meg, nem vonja magához/vonjabe a kft.

mi történik, ha egy év múlva nem adja el?

ki kell adni a tagoknak

vagy be kell vonni (ezzel a törzstőke leszállítása együtt jár) → az üzletrészmegszűnik, továbbiakban nem értékesíthető, csökken a vagyon → szomorkodóhitelezők

: ez talán nem kellene hogy a kötelező leszállítás esete legyen

a tagoknak csak térítésmentesen adható át

öröklés

eleve önállóan lehet a forgalom tárgya, élők között szabadon átszállhat

vagyonegyesítő jelleg → öröklés útján is mehet

72


társasági szerződésben ki lehet zárni, viszont ekkor rendelkezni kell a sorsáról: megváltás

taggá nem válhat, de az érték megilleti → a gt. vagy a tagok fizetik ki

ha dolgozói üzletrészről van szó, az öröklés máshogyan zajlik

73



házassági vagyonközösség → kihatása van az üzletrészre – ütközik a csj és a társ. j.

a gt. tagjai nem határozhatják meg, ki lehet tagja a gt-nek? (~örökös)

társasági jog: nem lesz tag a házastárs

de a házasság megszűnésével az üzletrész értéke beletartozik az elszámolási körbe –tagsági jogot nem eredményez

halál

állagörökös gyermek, haszonélvező túlélő házastárs – ki fog taggyűlésre járni?

a haszonélvezet csak hasznot hajtó jogokra áll fenn – hogyan választhatók szét az üzletrészbena jogok és a kötelezettségek? pl. a szervezeti jogok nem hajtanak hasznot (közvetlenül semmi-képpen sem)

pl.

az állagörökös taggyűlésre jár, a haszonélvező felveszi az osztalékot → az állagörökösnem fog lelkesülni, és nem szavaz meg osztalékot

ha a haszonélvező szervezeti jogokkal bír, az érdeke a rövid távú nyereség

még nincs egyértelmű bírósági álláspont

Az üzletrész felosztása

erről csak a taggyűlés dönthet, és csak átruházás vagy öröklés esetében tehet így

LB: szűkítő értelmezés – csak az a felosztás, ha ettől nő az üzletrészek száma (az üzletrész-há-nyadok átosztása nem felosztás)

egy tag maximum egy üzletrésszel bírhat: ha újat szerez, a meglévőhöz hozzánő, a szerzett üz-letrész elveszíti önállóságát

az egy üzletrésszel járó szavazatokat nem lehet maximálni → az előző szabállyal együtt értel-mezve ez csak akadályozó tényező: ha a szerző tag továbbértékesítené a szerzett üzletrészét,ahhoz be kell szereznie a taggyűlés hozzájárulását

ha az üzletrész speciális, nem lehetséges (illetve körülményes) az összenövés

· különös jogosultságot biztosító üzletrész

· dolgozói üzletrész

hogyan nő össze a közös tulajdonú üzletrésszel a hozzá vásárolt más üzletrész? – nem tudni

minden újonnan keletkező üzletrész legalább 100 000 Ft értékű kell legyen

Magához vonás és bevonás

mik ezek, és miért rosszak a jelenlegi formájukban?

74


ok: van rá eset, hogy a gt-nek kell rendelkeznie az üzletrészével, de megszerezni nem szerez-heti meg → jogokat gyakorol felette

pl. a kft. köteles értékesíteni (az üzletrészt) – a tag tagsági jogviszonya megszűnik, mivel nemteljesítette a vállalt vagyoni hozzájárulását – az elárverezhetőséghez rendelkeznie kell vele →kizárás/pótbefizetés: a kizárt tag üzletrészét el kell árverezni

→ magához vonás: a gt. rendelkezési joggal bír a saját üzletrésze felett

sem nem szerzi meg az üzletrészt, sem nem szűnik az meg

ilyen árveréseken gyakori a lefelé licitálás

→ 144. § – a magához vonás szabályozása

(1) bek. a tag jogutód nélkül megszűnik

jogi személy/jogalanyisággal rend. egyéb gt. nem szűnik meg csak úgy –felszámolják/végelszámolják/egyéb eljárás folyik le, csak ez a tvhely sugall ilyen hirte-len megszűnést

a felszámoló/végelszámoló mint vagyoni értékű jogot, eladja → nem válik uratlanná

műhiba esetén (ha a felszámoló/végelszámoló elfelejti), a gt. magához vonja azüzletrészt, a hitelező pedig pórul járt

a gt. a magához vont üzletrészt természetesen a tagjainak is továbbadhatja

az üzletrész bevonása

ha a gt. nem tudja értékesíteni a magához vont üzletrészt (144. §) vagy a megszerzett üzlet-részt (143. §), sor kerülhet annak bevonására (a megszerzett saját üzletrészt 1 éven át nem si-került átruházni másra)

ekkor a gt.:

· eladhatja a tagoknak

· bevonhatja

erről a taggyűlés dönt

a bevonással az üzletrész megszűnik létezni, többé nincsen – megszűnnek a vele járó jogok éskötelezettségek

→ a törzstőke emelésével lehet új üzletrészt létrehozni

→ a bevonással a törzstőke megváltozik, le kell szállítani

milyen jogokat testesít meg?

a tv. határozza meg – azonos mértékű üzletrészhez azonos jogok tartoznak

bizonyos üzletrészekhez speciális jogok tartozhatnak44

a speciális jogokat a társ. szerz. alapítja (→ konszenzusos elem)

44133. § (1) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Azonos mértékűüzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. A társasági szerződés azonban egyes üzletrészeket a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházhat fel.

75


pl. ha Tóbiás 100x annyi szavazattal bír, mint Kleofás, ezért Kleofás minden bizonnyalegyéb előnyöket szerzett

pl. legyen 10 milliós törzsbetétünk – kötelező-e, hogy 10 db 10%-os részesedés le-gyen? nem.

függhet mellékszolgáltatásoktól – aki többet vállal, kapjon vissza többet

a dolgozói üzletrész is hasonló mód speciális, mind a jogokat, mint a kötelezettséget tekintve

a gt-n belül érdekellentétek léteznek, az egyik érdekcsoport a dolgozói érdekeké

· liberális felfogás: a cégügyekhez nincs közük, eladták a munkaerejüket, és cserébe bértkapnak, ennyi

· de ha érdekelt lenne a gt-ben, talán többet tenne annak céljaiért

a dolgozói üzletrészhez előnyök és hátrányok kapcsolódnak

· ingyenesen vagy kedvezményesen szerezhető:

· kedvezményes: 100 000 Ft alatti befizetéssel is megszerezhető

· → hitelezői érdekvédelem! → törzstőkét fokozottan kell védeni (az áll helyt, ugye)

· honnan kerül mögé a vagyoni hozzájárulás? – a gt. saját forrásából pótolja ki: a törzs-tőkén kívüli saját vagyonból megemeli a törzstőkét, s az így keletkező üzletrész kerültovább

· tehát ha ilyen vagyona nincs, nincs dolgozói üzletrész sem

· korlátozott forgalomképesség

· kifelé (nem az adott gt dolgozójára történő) átruházás tilos, kivéve a gt-től nyugdíjbament természetes személyekre

· a volt dolgozó, örökös megtarthatja, de 6 hónapon belül el kell adnia

· ha ez nem történik meg, a gt:

· átalakíthatja és eladhatja ezután, vagy

· bevonhatja (nincs szó magához vonásról, noha az történik valójában)

76



A vagyoni hozzájárulás sorsa a gt. működése során

a gt. vagyonából nem lehet visszakövetelni

kkt. megszűnésekor lehetett kérni, hogy adják ki a hozzájárulás aktuális értékét

a felmondás joga a kft. tagját nem illeti meg – LB: ez fogalmilag kizárt, mivel a hitelezők ki-elégítési alapját veszélyeztetné → garancia kell

az üzletrész átruházása az egyetlen módja a (konkrét tagi) tőke kivonásának, mert ez pótoljarögtön (– ld. korábbról az üzletrész fogalmának kritikáját)

Osztalék

a tagot megilleti a gt. nyereségéből való részesedés joga

(az üzletrész napi értéke nincs olyan jól meghatározva, mint a részvényé)

a társaság adózott eredményéből részesedhet

korlátai:

· közterhek

· számviteli és más szabályok meghatározzák

ha az eredménykimutatás 0 adózás utáni eredményt mutat, természetesen nincs osztalék

ha az eredmény több 0-nál:

· a gt-nek magának is döntenie kell (legfőbb szerv – taggyűlés – is így kell döntsön)

· lehet egészben/részben felosztani, illetve visszatartani (utóbbi nem jellemes döntés)

· egyes tagokra nézve a döntés mindig lehet sérelmes

· tulajdonosi a döntés (és nem üzletvezetői), emiatt indokolás nem kérhető – a kisebbségneklehet kellemetlen

· a döntő befolyással rendelkező tag visszaélhet vele (elvonhatja a bevételt a többi tagelől)

· USA vizsgálat: lehet, hogy nem kell éppen visszatartani – mivel pl. a gt-ben nem is tudhasznosulni –, de mégis magánál tartja, mert még jó lehet valamire (pl. nem kell hiteltfelvenni majd)

a legfőbb szerv gyakorta önállótlanul dönt

ez helyes: a tagság hadd döntsön a saját osztalékáról

USA tagállamai: az igazgatóság dönt, ha a tagságnak nem tetszik, buktatnak

ha a tagnak nincs szakértelme, nem tudhatja felmérni a gt. jövőjét, a sajátját inkább

→ érdekellentét a gt. és tagja között:

77


· gt.: fejleszteni kellene

· tag: inkább egy autót szeretnék venni

éppen emiatt osztalékfizetésre csak az ügyvezetés tehet javaslatot, ha van fb.,akkor a hozzájárulására is szükség van

141. § (3) bek.45 – mit jelent a jogszabályhely?

javaslat kell: megfelelő, hogy az ügyvezetés azt javasolja, hogy ne fizessen osztalékot, s ezt a

taggyűlés jól meghallgatja, majd megszavazza, hogy legyen osztalék?

osztalékfizetésre irányulónak kell lennie a javaslatnak

ebben a tekintetben a gt. lgefőbb szerve nem annyira legfőbb, de az akaratátmégis érvényesítheti az elé tett javaslatra nézve

de ez álmegoldás: a tagok bármikor hozzácsaphatnak +1 pontot a napirendhez „az üzletveze-tők visszahívása” néven, s ha van elég meghatározó üzletrésszel bíró tag, ők „adhatnak” üzlet-vezetőt: érvényesül a tagi akarat

hitelezői szempontok

törzstőke nem csorbítható osztalékfizetéssel sem

mindig évente van döntés – de ha korábban veszteségek voltak, nem osztható osztalék, amíg asaját tőkét el nem érte ismét

mi történik, ha a vagyon a törzstőke alá csökken?

a hitelező a Gt. alapján gondolhatná, hogy az mindig rendelkezésre áll... denem

ha a törzstőke veszélybe kerül, beindulnak a vészcsengők (de ettől nem lesz jobb)

a törzstőke magától nem változik, azt a társ. szerz. állapítja meg

a kérdés az, hogy a vagyon fedezi-e a törzstőkét, vagy sem – a törzstőke állandó, a napi ügyle-tektől nem változik

152. § (2) bek.: össze kell hívni a legfőbb szervet (taggyűlést), ha

· a saját tőke a törzstőke felére csökken, vagy

· a saját tőke a 3 milliós (vagy más) összeg alá csökken

saját tőke számviteli fogalma: nem teljes vagyon, a számviteli szabályok hatá-rozzák meg (lehet negatív tétel stb. stb.)

évente kell az alapul szolgáló adatokat felmérni (de közben is tekintettel kell lenni az alakulá-sukra)

régi Gt. – elég volt összehívni a legfőbb szervet, akik meghallgatták, hogy az ügyveze-tő bejelenti a sanyarú helyzetet, majd az ülést berekesztve hazamehettek

45141. § (3) A taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető - ha a társaságnál felügyelő bizottság működik, akkor a felügyelő bizottság által jóváhagyott -javaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Nem fizethető a tagoknak osztalék, ha ennek következtében a társaságsaját tőkéje a számviteli jogszabályok szerint számított módon nem érné el a társaság törzstőkéjét.

78


mit kellene tenni?

· pótbefizetés írható elő: ettől a törzstőke nem nő (mert úgy a veszteség sosemtűnne el, mindig megmaradna a különbség a törzstőke és a vagyon között)a saját tőkére fizeti be

· törzstőke leszállítása: ezt a hitelezők sértésnek is felfoghatják akárüzenetértéke: nem megbízható, jövőkép 0hitelezővédelmi garanciák övezik, kivéve, ha a leszállítás kötelező esete állfenn

152. § (3) bek.46 – átalakulás: ha a két egymást követő mérleg utáni 3 hónapot követően sin-csenek meg a kellő feltételek, kötelezően át kell alakulni → elég kétévente egyszer összekapnia dolgokat :)

gt beszünteti a fizetéseit → ua. (ld. jogszabály) – össze kell hívni a taggyűlést

a kötelező összehívás egyéb esetei → általános rész

pl. ha a feb elnökét pótolni kell stb.

a szervezeti modell lehetséges eltérései

pl. új Gt-ben az rt/kft. fb.-je kaphat a társ. szerz-ben meghat. jogokat:

· ügyvezető választása/visszahívása/díjazása

· bizonyos gt. ügyletek jóváhagyási joga47

ezeket a legfőbb szerv ellenőrzi, utólag – lehetséges eltérő véleményt alkotniuk, így atagok ¾ része jóváhagyhat olyan ügyletet, melyet a fb. nem

a jogkörök bőkezű osztogatása nem jellemző – a nagyobb társaságoknál indokolt lehetne, de adolgozói képviselet folytán nem szeretik

A társasági szerződés módosítása

…és a törzstőke felemelése/leszállítása

tv.: taggyűlés összehívása, módosítás, jegyzőkönyv stb.

no de mi tagok csak összeülünk, íratunk egy ügyvéddel egy módosítást. ekkor mi lesz?

módosítás → többségi döntés (minősített: ¾ rész, de legalább 50%)

LB: rugalmas álláspont, ezt is lehetséges (látszik, hogy megvan a 100%, ha minden tag aláírta)

46152. § (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nemtartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról, illetve a társaságnak közkereseti vagy betéti társasággá történőátalakulásáról, ezek hiányában a társaság megszüntetéséről.

4733. § (1) Részvénytársaság alapító okirata (alapszabálya), valamint korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése az igazgatóság tagjainak(ügyvezetőnek) megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban (alapszabályban, társasági szerződésben) meghatározottjogügyletek jóváhagyását a felügyelő bizottságra ruházhatja át.

(2) A felügyelő bizottság az átruházott hatáskörében tett intézkedéseiről a gazdasági társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén beszámol.(3) Ha a felügyelő bizottság az (1) bekezdés szerinti jogkörében eljárva a jogügylet jóváhagyását megtagadta, a gazdasági társaság vezető tisztségviselői,

illetőleg az igazgatóság jogosultak a társaság legfőbb szervének összehívására. Ebben az esetben a gazdasági társaság taggyűlése (közgyűlése) a szavazatoklegalább háromnegyedes többségével határozhat a jogügylet jóváhagyásáról.

79


a tagok terheit növelő, tagok kötezettségeit súlyosbító, jogaikat, speciális jogai-kat csorbító szerződésmódosítás (= többletkötelezettségek) csak egyhangú dön-téssel fogadható el (ez nem jelenti valamennyi tag részvételét!)

törzstőke felemelése és leszállítása

miért nem elegendő a többi módosításra vonatkozó szabályozás?

hitelezővédelmi okok (leszállítás)

felemelés: ez a hitelezőnek jó... de a belső viszonyoknál garantálni igyekszik ajogalkotó az eredeti viszonyok fennmaradását (nagyjából)

felemelés két alapesete:

a) újabb törzsbetétet fizet be valaki → a törzstőke növekszik

erről a gt. dönt – tényelgesen viszont attól függ, hogy valaki befizeti-e a különbözetet

hosszabb döntési folyamat, az itt leírt döntés annak csak egy eleme

keletkezőben van egy üzletrész: a létrehozására vagy a „megvásárlására” elsőbbségi jogavan a gt tagjainak, az eredeti törzsbetétek arányában – 30 nap határidő

fizetni kell → végső soron kijelölhető 3. személy a befizetésre – ez más, mint átruházás-nál a tag, és nem is a kft. fizeti be a pénzt

külsős: nyilatkozik a befizetésről, a társ. szerz-t magára nézve hatályosnak ismeri el (ezt agyakorlatban a tagtól is szokás kérni... pedig ő már 1x aláírta)

a társ. szerződésben az új, felemelet törzstőkét kell feltüntetni, a tagok jegyzékét pedig azúj tagokkal ki kell egészíteni (term. a cégjegyzéket is)

→ konstitutív hatályú bejegyzés a cégjegyzékben

és ha közben az illető meghal? – el kell fogadni a visszamenőleges hatályt

~ új tag bejegyzése

és ha az új tag új törzsbetétet fizet be?

a társasági szerződés változik, a tag is változik → de ez nem kivétel a jövőbeli hatályalól

tag ugyanis nem létezik törzsbetét nélkül, azt csak bejegyzéstől lehet kapni, de tag pedigkorábbról is lehet

LB jogegységi hat.: a tag is csak a tőkeemelést bejegyző határozattól fogva válik taggáez esetben (hiába mond ellen a tv-nek, ha egyszer az elrontott szituáció máshogy nemoldható meg)

b) a törzstőke növekszik, de a vagyon nem változik

ha a vagyon 100, ebből 50 a törzstőke, és ezt 70-re emeljük

igazolni kell a Cbságnak, hogy van törzstőkén felüli vagyon

80


a hitelezőnek jelezni kell → nagyobb biztonság, a gt. domboríthat

a törzsbetéteknek is nőniük kell, hogy egyenlőek maradjanak a belső arányok→ minden tagszámára arányosan írják jóvá

a törzstőke leszállítása

a módosítás rögtön végrehajtható, és minősített többség szükséges hozzá

a meghívón és a határozat indokolásában is nevén kell nevezni a leszállítást

: noha sokan úgy vélik, hogy a felemelés nem ¾-es, hanem csak a módosítás az, ezzel el-lentétesen mindkettő ¾-es

→ vagyont fizet vissza, átstrukturálódhat a belső vagyonszerkezet is (l. a fenti példa visszafelénézve, a 70 törzstőkéből 50 törzstőke lesz, miközben a saját tőke marad 100)

ha kötelező leszállítás, akkor bejelenti és bejegyezteti

ha így a 3 milliós határ alá kerülne, akkor választhat:

· megszűnik

· átalakul

ha szabadon dönt így (a 3 milliós határt tiszteletben tartva, természetesen), a hitelezőt értesíte-nie kell:

· ismert hitelezőt címzetten

· egyébként Cégközlönyben 2x közzététel, közte 30 nap

hitelező:

· akit nem érdekel, az hallgasson

· akit érdekel, mert veszélyben érzi magát, az:

· követelheti a a követelése kielégítését

· megfelelő biztosítékot követelhet

ha ez megtörtént, akkor kérhetőa Cbságon a bejegyzés

· igazolni kell a közzététel megtörténtét, valamint

· a hitelező kielégítését/részére adott biztosítékot

· ez bemondásra megy... legfeljebb a hitelező reklamálhat a Cbságnál, de a Cbság önálló-an nem ellenőrzi a valóságtartalmát

mi a megfelelő biztosíték?

van 10 millió követelésem

a gt. felajánl egy ingatlant, amelyet 8 db jelzálog terhel, ez szerintem 5 millió

a gt. szerint ez pon 56 millió, mert a jelzálogokat éppen törölni készülnek...

majd a bíróság jól eldönti :)

81



Rt. három fő jellemzője

· tevékenység

· tagi felelősség

· előre meghatározot számú és névértékű részvényre teljesítenek befizetéssel

mi az a részvény, és miért fontos?

csak az rt. bocsáthat ki értékpapírt! a többi, más gt. erre képtelen

nyilvánosan gyűjthet tőkét ezáltal

a részvény: értékpapír, amelytagsági jogokat határoz meg

Értékpapír

értékpapír számtalan féle létezik – általános szabályok: Ptk., de egyéb Gt-n kívüli szabályok isvonatkoznak – a Ptk.-ba utólag van beszuszakolva ez a fejezet

mi minden értékpapír? – ez közgazdaságtan fogalma is, akár a vasúti jegyet, mozijegyet is ké-pes annak tekinteni

( az új Ptk. értékpapírjogra vonatkozó koncepciójának a szerzője)

→ speciális okirat (vagy nem okirat...), amely jogot testesít meg

értékpapír-e az elismervény?

a szövegében nem szerepel, hogy „váltó” – tehát nem váltó, nem értékpapír

de nem az elismervényen múlik, hogy tartozik-e, vagy sem – ha kért és kapottkölcsönt, az visszajár

az elismervény: legfeljebb bizonyítási eszköz! nem több, sem a kötelemnek, sema teljesítésnek nem feltétele (nem mondhatja azt, hogy amíg nincs papír, nincsteljesítés)

nincs gond, ha később elveszíti – nyugtát írunk a teljesítésről, és ezzel bizonyít-ható annak megtörténte

82


pl. adunk-veszünk egy ingatlant, én, táskámban az összes irattal haladok aNyugatinál – erre felrobbantják a táskám. érvényességi kellék az írásbeliség,de nem létkérdés! → „érvényességi okirat”

a jog érvényes létrejötte tehát itt attól függ, a szerződést írásba foglaltuk-e:

· szorosabb kapocs

· de ez nem éri el az értékpapír szintjét

értékpapír feltételei:

alaki legitimáció: vö. anyagi legitimáció

van egy hitelkövetelésem, engedményezés útján ruházhatom át

megjelenik az engedményes: „adós, fizess!”

az adós bizonyítást vár el tőle

megjelenik az eredeti hitelező: „adós, fizess!” – adós már fizetett az engedményesnek→ hitelező: „miféle engedményes?”

→ most akkor mi legyen? az adós fizessen 2x, vagy a hitelező szaladjon az engedmé-nyes után?

de adós felhozhat az engedményessel szemben is minden kifogást, amely a hitelezőjé-vel szemben felhozható volt → igen bizonytalan az átruházás

→ értékpapír: elegendő az alaki legitimáció – az a jogosult, akit az értékpapír jogosultkéntmegjelöl

akár a papír birtokosi pozíciója is elengedő lehet: bemutatóra szóló ép.

felmutatással érvényesíthető, ha a kötelezett vizsgálat nélkül teljesít, akkor is mentesüla kötelezettségétől

forgatható értékpapír

→ az értékpapír birtokosa egyben jogosult

átruházás: egyszerűen átadással + megfelelő jogcímmel (magával a cselekménnyel) történik

a jogosult nevének sem kell szerepelnie, az a jogosult, aki felmutatja

ha meg is van nevezve a jogosult, de bemutatási záradékot kap az ép.: az a jogosult, aki fel-mutatja

→ a jog a fizikai dolog révén ruházható át

akkor is érvényesíthető már, ha nem volt meg a megfelelő jogcím

pl. én eladom neked, kettőnk között kell jogcím – perelhetem, követelhetem a kiadását (ha bi-zonyítom, amit kell) – de kifelé már hat a fenti szabály: ha te eladod 3. jóhiszemű személynek,ő „tulajdont” szerez, én már nem követelhetem vissza

alaki kellékek:

· jogosult neve legyen rajta

· átruházó nyilatkozatot kell rávezetni a papírra magára

83


· → azt legitimálja, aki az átruházó nyilatkozatok töretlen (megszakítatlan) láncolata szerintjogosultnak látszik

· nyilatkozat: forgatmány

· tevékenység: forgatás

· elég a papírt formailag megvizsgálni

vizsgálat: az első oldalon szerepel az első jogosult neve, a nyilatkozat – utána csak a láncola-tot kell végigkövetni, és ha a végén szereplő személy felmutatja, érvényesítheti

1. Példa a megszakítatlan láncolatra:

a) Előoldalon Tóth Boriska a jogosultként megnevezett, hátoldalon forgatmány:

Tóth Boriska átruházza Balogh Győzőre,

Balogh Győző átruházza Konrád Aurélra,

Konrád Aurél átruházza Erdei Hajnalkára → Erdei Hajnalka érvényesítheti a jogot.

b) Előoldalon Tóth Boriska jogosultként megnevezve, hátoldali forgatmány:


Balogh Győző aláírja (üres forgatmány)

Konrád Aurél átruházza Erdei Hajnalkára → Erdei Hajnalka érvényesítheti a jogot.

2. Példa megszakított láncolatra:

Előlapon Tóth Boriska megnevezve jogosultként, hátoldali fogatmány:


Balogh Győző átruházza Konrád Aurélra,

Simlis Frigyes átruházza Szőke-Balga Dzseniferre → ő nem érvényesítheti a jogot, mi-vel a láncolat megszakad: nincs Konrád Aurél és Simlis Frigyes között feltűnte-tett kapcsolat!

84



az okirat önmagában megtestesíti a jogot: a jogról csak általa lehet rendelkezni

bemutató/forgatmány: az ép. akár lopott is lehet!

forgatás:

· nem elég megfelelő jogcím alapján átadni

· kell a megszakítatlan forgatmányi láncolat is

az alaki legitimáció nem csak a birtokost legitimálja, inkább azt legitimálja, ki a jogosult – pl.közraktárjegy → ha a fuvarozónak adom, ő is elhozhatja

ábra

teljes forgatmány: a célszemélyt megnevezzük

üres forgatmány: nem tüntetjük fel az új jogosultat sem – legegyszerűbb esete, ha aláírjuk (pl.csekk aláírása is ilyen!) → alakilag a papír birtokosát igazolja, „mintha” bemutatásra szólna

a papír birtokosa kitöltheti a saját vagy más nevére is

a forgatható, üres forgatmányos értékpapír az átruházás szempontjából pontosan úgyviselkedik, mint a bemutatóra szóló

rá lehet vezetni üres forgatmányt is, de teljes forgatmányt is (ekkor visszatér a rend)

az üres forgatmány nem szakítja meg a láncot, nem veszíti el tőle a forgatható jellegét(még ha utólag vezették is rá)

a kötelezettnek nem kötelessége megvizsgálni, hogy jól ruházták-e át

ha óvadékként akarom felhasználni: üres forgatmány szükséges → kielégítés nyerhető belőle

belső viszonyban vitatható csak, hogy megfelelően használta-e fel az óvadékot

de a kötelezettet ez nem érdekli voltaképpen

védi a jóhiszemű 3. személyt is, hiszen ha ő ilyen papírt vásárol, abban mindenképpenbízhat

ha nem jóhiszemű, nem védett – LB: a túl alacsony árért vásárlás gyanús legyen

jogeset

85

megnevezett jogosult (előlap)

elegendő, ha az átruházás szándéka és a két érintett személy kitűnik („X átruházom Y-ra”) – hátlap


1994. eleje: szerződést kötünk, leírjuk, kifizetjük, átadjuk az értékpapírt – elfeledkezünk a for-gatmányról, nincs rajta semmi → így nem ér semmit, nem gyakorolhatók majd a jogok

visszaküldik: forgatmány rávezetését kéri

csak ha az árfolyam megfelelő – akár ki is fizeti az árat ekkor

→ LB: félreértés – a jogszabályi mód az átruházásra a forgatás; ez nem így történik, tehátnincs átruházás! nincs joghatása az erre irányuló szerződésnek

: OK, de min alapul így a vételárkövetelés? csak rávezetnénk a papírra

→ megváltozik az álláspont

jogegységi hat.: természetesen köthető erre irányuló szerződés

itt is jelentkezik a jogcím és szerzésmód különbsége

ingó dolognál:

jogcím → szerződés

átadás → ezzel megtörténik az átruházás

negatív rendeleti záradék

a kibocsáti rávezeti a papírra, ezzel kizárja az átruházást (pj engedményezés útján adható to-vább) → „recta papír”

elmosódik az értékpapír funkciója, ebből csak annyi marad meg, hogy a jog csakis a papír bir-tokában gyakorolható

engedményezés: a korábbi jogosulttal szembeni kifogások csak akkor érvényesíthetők az újjogosulttal szemben, ha azok megvoltak az engedményezéskor

a papírba foglalt jogosulttal szemben csak olyan kifogás érvényesíthető, mely a papírból kitet-szik

az azon kívüli kifogás a papír birtokosával szemben nem érvényesíthető

Ptk.: értékpapír az, amit jogszabály akként meghatároz (megfelelő tartalmi kellékek) – nembízunk a jogalkalmazásban

jogalkotói pánik az értékpapírok elszabadulásától

→ viszont így kiadunk egy csomó, az értékpapír funkcióját betöltő okiratot – pl. bank által ki-adott hitelviszonyt megtestesítő papír –, ezek nem értékpapírok!

Korm. r. szerint értékpapír módjára kell konkrétan ezt előállítani…

külföldi szeretne megszokott papírokat keringtetni – megteheti, de az nem értékpapír

ami nem értékpapír, ahhoz nem is kapcsolódnak a garanciák – bárhogy is nevezzük el a szer-ződésünket, tartalma alapján fogják majd megítélni (pl. váltó nem lehet váltó a köt. tartalmielemek nélkül)

előállítás: szigorú és költséges szabályozás → mégsem tudhat boldog-boldogtalan értékpapírtkibocsátani

86


miből keletkezik a jog az értékpapírban?

3 fő elmélet (több is van) a létszakaszok alapján:

· alapjogviszony

· létrehozás

· kibocsátás

1. alapjogviszonyból keletkezés

pl. az adásvétel során kiállított váltó ilyen lehetne

nem megfelelő: felesleges a jogcím megjelentetése, és így nem is képes betölteni az érték-papír funkcióját

2. a papír létrehozatalával keletkezik (kreációs elmélet)

nem problémamentes

ha tudom, hogy holnap adok-veszek, egy nappal korábban kiállítok egy váltót – a jog márlétrejött, jogosultja pedig még nincsen

mi történik, ha éjjelre bezárom a széfbe, jól ellopják, és egy hét múlva még vissza is jönnekvele, hogy „fizess!” – kell fizetni?

3. emissziós elmélet (kibocsátáshoz kötött)

azt már nem kell vizsgálni, hogy a forgalombahozatal szabályos volt-e (szerzést sem vizs-gáljuk)

ha ellopták tőlem az ép-omat, nem elég azt bizonyítanom, hogy ellopták, hanem azt is,hogy aki élne a joggal, rosszhiszemű vagy lopta

a) alfaja: szerződéses vállalásról kibocsátott értékpapír

vajon a kibocsátó vagy a kiállító a kötelezett? nem mindegy, de a tv. összemossa afogalmakat – nem szinonímák!

meddig áll fenn a papír és a jog közötti szoros kapcsolat?

pl. megsemmisül az okirat

okirati forma → emberi nyelven kell rögzíteni a jogot (ezért nem értékpapír a ruhatári cédula)

logikusan: a papír megtestesíti a jogot, ezért a papír elfüstölése (megsemmisülése) megöli ajogot is

ez nem volna túl szerencsés, a jog csak a papírral bizonyítható – elismervénynél lehetne másbizonyítási eszközt is találni → ha a jog mesterségesen hozta létre a kapcsolatot, el is lehet vá-lasztani

idézett Korm. r.: rendelkezik az ép. fizikai megsemmisítéséről – pl. ha teljesítéssel megszűnt ajog, ezt a papíron jelzik, majd bezúzzák

105/1952. (XII. 28.) MT r. – : korszerűség netovábbja

az értékpapír megsemmisítését közjegyző mondja ki (jogosult, illetve kötelezett kérhetik)

87


ha valószínűsíti a papír által érvényesíthető jogát (pl. másolattal), kérheti a közjegyzőtől amegsemmisítést

→ felhívást ad ki, 1 éves (értékpapír esetén nem rövidíthető) határidővel:

ha ezalatt a papírt bemutatják, az eljárás megszűnik (ha megvan az ép, nem lehet meg-semmisíteni, nem számít, hogyan jutott a birtokába)

ezt a közjegyző regisztrálja, a felek maguk között elrendezhetik, ahogy akarják

ha nem jelentkezik senki, a közjegyző az értékpapírt megsemmisíti

ha ezután jelentkezik a papírral valaki, a kötelezett azt csinál vele, amit akar (pl. ráküldi Buk-sit, a bull terrier kutyust) :)

a papír birtokosa és a semmisítést kérő elrendezhetik egymás között a dolgokat

nincs befejezve: mit kell tenni ilyenkor? ki kell állítani egy papírt, hogy ki a jogosult a felsza-badult jog gyakorlására?

ez csak a hagyományos értékpapírokkal járható út, a tömegesen elterjedtek esetében kezelhe-tetlen

modern értékpapírok

nem egyes darabként közlekednek, erre szakosodott intézményeknél vannak le-tétbe helyezve (immobilizáció)

még az árfolyamingadozást sem követő kisbefektetők szerzik meg őket

→ a kezelők nem személyenként, hanem értékpapírfajtánként, nyilvántartás segítségével kap-csolják a tulajdonosokhoz: egyszerűbb, fizikai cselekvést nem igénylő átruházás

az üres forgatmány segítségével a forgatható ép. is kezelhető ilyen módon

→ végleg felesleges a papír kinyomtatása → sorozatok: egy okirat megtestesít 100 db. rész-vényt („összevont címletű részvény”)

így viszont elég a fajtáról 1 db-ot kiállítani, azt letétbe helyezni, és számlákon nyilván-tartani

felvétel:

· tilos

· fel kell bontani

1930 GER szabályozás már alkalmazza

Tpt. – gyűjtő elvű letét

ha a letétbe nem egyedileg meghatározott dolgot tesznek, akkor majd ugyanabból, ugyan-annyit kell visszaadni → kölcsön szabályait alkalmazzuk

és ha tönkremegy? a csődtömeg része lesz ez is (felszámolási vagyon) – a letevők leg-feljebb kötelmi jogosultak lesznek, ez így nem jó

→ a rendszer alapján a letevő X db, nem meghatározott papíron tulajdonos marad

jó, és ha nincs elegendő? – arányosan a mindenkire jutó papírok számát csök-kentjük, mintha közös tulajdon volna

88


a hiányra nézve mindenkinek kártérítési jogosultsága áll fenn

alapcél: a csődtömegből a papír legyen kimenekíthető (többé-kevésbé meg is történik)

89



Dematerializálás

A dematerializálást megelőző értékpapír-kereskedelem fejlődési fázis a letétbe helyezés: nemmozog, de a letéteményesen át lehet átruházni (ún. immobilizáció)

ma már van arra is lehetőség, hogy ne kelljen egyáltalán papír (egyedül a nyilvántartás megte-szi) → a papír kiesik az értékpapírból

Tpt.: kimondja a dematerializációt

Ptk.: csak lehetőségként szabályozza

ha nem papír, hogyan jelenik meg – valahogy meg kellene...? ma: elektronikus jelsorozat

időtállóan is lehet rögzíteni

→ de csak és kizárólag ezzel foglalkozó szervezet számláin jelenhet meg

speciális engedély:

· PSZÁF adja ki

· előtte személyi, dologi feltételrendszernek kell megfelelni

sokak szerint ~ ingatlannyilvántartás

ha leég a hivatal, az ingatlanok még megmaradnak attól...

→ előírás, hogy minden nap működőképes legyen, elkülönült helyen legyen, egyébadathordozókra menteni kell

ha egy ilyen nyilvántartást kinyomtatunk, az nem értékpapír (naná), hanem adatsor

Az értékpapír nyilvántartásának rendszere

van egy központi értékpapírszámla

és vannak egyes számlák

az előűllító dönt (néha köteles megtenni), hogy gyárt dematerializált értékpapírt

megállapodik a kp-i épszámla vezetésére jogosulttal (KELER Rt. ma kizárólag)

az egyes számlákat vezetni már több szervezet jogosult

ép. értékesítése a kibocsátótól és a befektetőtől is indul

innentől kezdve lehet kibocsátani

aki szerezni akar, annak szüksége van egy értékpapírszámlára – szerződést köt róla a számla-vezetővel

90


a kp-i számla vezetőjét a kibocsátó okiratban tájékoztatja a kibocsátandó ép jellemzőiről (ezaz okirat sem ép még....):

· kibocsátási szándék (?)

· mekkora tömegben bocsát ki

· szükséges tartalmi elemek, adott ép-hoz

· melyik számlavezető melyik és mennyi ép-t tarthat nyilván

kétszintű számlarendszer: a kp. csak az alatta lévő szintet tartja nyilván, tehát hogy elyikszámlavezető hány ép-ra vezet számlát (A számla: 20 db MOL részvény, B: 50 db MOL)

ezen belül már másik szint, hogy a 20 db részvényről számon tartjuk, melyik kié (pénzmosáselleni tv. előírásai szerint)

átruházás

nem lehet a megszokott könnyű és szép módon átadni – és a hátára sem lehet írni

láthatóan itt már felesleges értékpapírnak hívni, itt nincs átadás, forgatás

helyette: értékpapírszámla terhelése/jóváírása

átruházó utasítja a számlavezetőjét, hogy terhelje meg a számláját, és kinek írjon jóvá (összda-rabszám a számlavezetőnél állandó marad)

gond esetén az eredeti állapot helyreállítható

az átruházás nem feltétlenül megy keresztül a kp-i számlán, csak ha két különböző számlave-zetőnél vezetett számlák kerülnek egymással kapcsolatba (ekkor a számlavezetők által veze-tett ép-mennyiséget is meg kell változtatni → kp-i szint)

a „megtestesített” jog érvényesítése

az érvényesítéshez kell a papír, hogyan igazolható nélküle a jogosulti pozíció? (alaki leg.)

nincs értelme kinyomtatni, többek között ép. sem lesz az eredménye egy ilyen akciónak

Ptk. – az a jogosult, akinek a számláján az ép-t nyilvántartják

Tpt. – hozzáteszi, hogy „az ellenkező bizonyításáig”

ez mire vonatkozik? a váltó esetén ugyanolyan kockázatok lennének, mint engedmé-nyezéskor, ha ellenbizonyítják, hogy nem az a jogosult, aki állítja?

jogalkotói szándék: félelem a számítástechnikai hibától (~lopott ép)

Tpt.: legyen korrekció

: korlátozni kellett volna, milyen körben lehet ellenbizonyítani – mivel nincs kor-lát, elvileg bármire lehetne!

belső viszonyban ez nem probléma, Dezső és Ubul megvannak egymás között így is – sőt, aszámlavezető ellen is fel lehet lépni, ha úgy adódik

91


a papír csak meghatározott szereplőknél van, hogyan jutok el vele a kötelezettig?

mégsem vihetem el a winchestert

okirat itt már kikerülhetetlen: valamiféle igazolás, legalább

→ ehhez kapcsolódhat alaki legitimációs hatás

tehát a szuperbiztonságos okirat helyett kapunk egy leporellót mátrixnyomta-tással

: döntő a számla

egy ilyen igazolást felmutató számára való teljesítés kevésbe kockázatmentes,akár kétszeres teljesítésbe is keveredhet

→ ez azért nálunk elég kicsi volt a dematerializálásra az igény, inkább nemzet-közi viszonyokban volt jellemző

→ ezért kötelező eseteket vezettek be – nem túl szép dolog, olyan mint a spenót,amit a gyerkőc nem akar megenni, de anyuka belediktálja

új csoportosítási módszer

· a jog tartalma szerint (a benne foglalt jog tartalma szerint)

· kötelmi jogi (hitelviszonyt megtestesítő) ép.: ez a tipikus, a Ptk. is ezt szabályozza

· váltó, csekk, kincstárjegy, letéti jegy

· dologi jogi (áruviszony) ép: közraktárjegy, pl. – de a közraktárjegy a tárolt áru kiadásárairányul, akkor ez inkább letéti? inkább kötelmi? → jobb volna árupapírnak hívni

· megtestesíthet zálogjogot is

· tagsági viszonyt megtestesítő ép: részvény

92



Alapítás és működés

nyilvános/zártkörű

alapítás

aki nyilvánosan bocsát ki részvényt: nyíltan működő rt-t alapít

zártan működő rt.: nincs nyilvános részvénykibocsátás

Tpt.

nyilvános kibocsátás: ha előre meg nem határozott személyi kör számára kínálja fel jegyzésre(vö. kft. – nincs nyilvános tőkegyűjtés)

zárt: előre meghatározott személyi kör jegyezhet

rt. fejlődése

· zártkörű alalkulás

· alakuló rt. nem képes bizonyítani (ált.), hogy érdemes volna jegyezni

· fejlődés

· nyilvánosan működő rt-vé válik (most már van hitele)

korlátozottan lehetséges nyíltan működő rt-ből zártkörűvé alakulni is

zártkörű → nyíltan működő

megváltoznak a részvényforgalmazási szabályok

alapító okirat helyett alapszabály

nyilvánosan működő → zártkörű

alapszabály helett alapító okirat

részvények terén komoly történések (pl. tűzsdéről kivezetés)

→ lehetséges hátrány a kisrészvényes számára (árfolyamnyereség végett vette)

→ az 1%-kal nem rendelkező részvényesek külön dönthetnek, hogy hozzájárulnak-e az átala-kuláshoz

93


A részvény osztályozása

„részvényfajta” → a részvény által biztosított tagsági jogok sajátosságai

típus → átruházási szempont szerint

sorozat → technikai jellemző, azonos ítpusú, azonos jogokat biztosító, azonos fajta értékapa-pír alkot egy sorozoatot (Tpt.), néha elvárás az egyidejűleg történt kibocsátás is

osztály → elsőbbségi részvénynél jelentős

fajta

Gt. – kógens szabályok (az rt. még a többi diszpozitivitása idején is kógens volt)

→ szabályozza a részvényfajtákat (kft.: az üzletrész általában véve térhet el az általános sza-bálytól, az eltérési lehetőség nyitott)

részvényfajták:

a)törzsrészvény

b)elsőbbségi

c)dolgozói

d)kamatozó

e)visszaváltható

a) az általában biztosított jogokat megadja a részvényesnek, mindig létezik ilyen

b) valamely részvényesi jognál előnyben részesítik

ez alapján alcsoportok

osztalékelsőbbségi

szavazatelsőbbségi

likviditációs hányadhoz fűződő elsőbbségi

zártkörűen működő rt-nél elővásárlási jogot biztosító

ezek zártak, de legfeljebb kettő kombinálható

osztalékelsőbbség:

adózott eredményből való részesedés

vagyoni jogot tartalmaz

két lehetőség

többi részvényest megelőzően

vagy a részvény névértékét meghaladó mértékben részesedik (arányon felett)

ez csak bizonyos esetekben lehet valóban előnyös

sorbanállási elsőbbség: ha tényleg olyan időbeli elsőbbség, ami előnyt jelent (pl. márnáluk kamatozik)

94


vagy a felosztható nyereségből fizetneke lőször az időbeli elsőbbségi részvényesek-nek, a többieknek csak ha marad

pl. 50 egység a haszon, 100 tag van → 0,5 jut tagonként

ha van időelsőbbségi: nekik 1 jár, ha 50 elsőbbségi van, akkor az 50 nem elsőbb-ségi nem kap semmit

szavazatelsőbbség:

két aleset (cél: a részvényesnek a névértéknél nagyobb befolyása legyen):

több szavazat – pl. 100 részvényes: 1-1 szavazat – de az 50 elsőbbségi inkább10-10 szavazatot kap (csak a közgyűlésen magán érvényes)

ha nincs ott, nem gyakorolhatja

ugyanannyi, mint amennyi a részvényesnek járna, de határozat csak úgy hozha-tó, ha a szavazatelsőbbségiek többsége is támogatja (pl. 51 igen szavazat,ebből 1 törzsrészvény, 1 elsőbbségi → 49:1 arányban elutasítva – 26:24-eselsőbbségi megoszlás, tehát akár 26:74 arányban is győzhet a 26)

→ aranyrészvény: egyetlen elsőbbségi részvény

privatizációs tv szabályoz ilyet az állam javára (inkább ne alkalmazzuktehát)

→ határozatképességhez is szükséges (privatizáció)

EU: jogellenes, különösen kiemelt nemzeti érdek indokolhatja (nem-zeti olajtársaság pl.)

egy ilyen nyers forma nem lesz sokáig tartható (pl. lehetne magasabbára ehelyett)

Gt.: ha a határozathozatalra az elsőbbségi részvényes nem megy el, a gyűlésmég határozatképes

likviditációs hányadhoz fűződő elsőbbség

a gt. felosztásakor van jelentősége: ha van mit felosztani, abból kap amagasabb részese-dést

elővásárlási jog

csak zártkörűnél alkalmazható, nyíltnál a részvény átruházása nem korlátozható

zárt rt.: a tagok akaratából kft-szerű állapot alakítható ki

elsőbbségi részvény a törzstőke legfeljebb 50%-a lehet

ha 50%, mind egy osztály – ha ennél kevesebb, a fennmaradó részig adható ki újosztályú

értelme: több jog – magasabb áron, logikus

alku: egyes részvényesek tudják, hogy nem lesznek meghatározók, lemondanak aszavazati jogukról (→ a kisebbségi jogok is mindig a szavazati jog meglététőlfüggenek!), az elsőbbség által biztosított kedvezmény ezt ellenúlyozza _(pl.osztalékelsőbbség)

95


ha osztalékelsőbbségi részvény nem kap osztalékot, és a következő évben nempótolják, feléled a szavazati joga → egyensúly

problémák: 0 a nyereség, azt már fel lehet osztani

hogyan pótolható az időbeli elsőbbség?

ha osztalékelsőbbséggel rendelkező részvényesnek nem fizettek, az ő kielégíté-se mások kifizetését megelőzi

c) dolgozói részvény: ~dolgozói üzletrész

d) kamatozó részvény (alaptőke 10%-áig)

korábban a kamatot a veszteség növelése árán is ki kellett fizetni

ma az osztalékalap a forrása

különbség az osztalékelsőbbségi részvényhez képest:

az osztalékot akkor sem kötelező kifizetni, ha van rá forrás

a kamatkövetelést mindenképpen ki kell (ha van forrás)

továbbá kamatozó részvény szavazati joga nem korlátozható

e) visszaváltható részvény (alaptőke 10%-áig, külföldi mintára)

követelheti, hogy a gt. a részvényt vegye meg, valamint az rt.-nek joga a részvényt megven-ni

→ visszamegy a gt. vagyonába, noha a vagyoni hozzájárulást elvileg nem lehet kivenni!

ennek ellenére eze setben a gt. visszafizet, egyoldalú döntés alapján

erre az eladás volna adekvát eszköz

a visszavételre akkor kerülhet sor, ha a gt-nek erre forrása van (ha osztalékot is fizethetne):hitelezővédelmi okok (köteles is megtagadni forrás hiányában!)

csak olyan váltható vissza, az amelyhez fűződő kötelezettséget már teljesítették (befizetés)

csak névre szóló lehet

részvénytípusok (átruházási szempont):

a)bemutatóra szóló részvény

b)névre szóló részvény

c)saját részvény

a) bemutatóra szóló részvény

a birtokos a jogosult, átruházással változhat a személye, kifelé irreleváns a jogcím

(vö. névre szóló: forgatható! nem recta papír, dematerializált és névre szóló is lehet)

sokfelé nem ismerik el, cél a visszaszorítása (pénzmosás)

a Gt. alapján elvileg lehetséges kibocsátani, Tpt. alapján kevésbé

zártkörű rt. csak névre szólót adhat ki

96


nyílt működésű: dematerializált részvényt kell kibocsátani, és a sorozatban kiállított is csaknévre szóló lehet (sorozat: elég rossz definíció, l. fentebb)

: sorozat: a több, azonos jogot tartalmazó papír

emiatt a bemutatóra szóló részvény kibocsátása gyakorlatilag kizárt (pl. egyetlen db szava-zatelsőbbségi részvény – hogy ne legyen sorozat még –, de az meg csak névre szóló le-het)

→ bemutatóra szóló részvényt újonnan gyak. nem lehet kiadni

Gt. 200-202. §§ → minden, a névre szóló részvényhez kapcsolódó speciális jogot bele kellfoglalni az ép-ba

mi jelezné más a jóhiszemű 3. személy felé, hogy az értékpapír, amit megvett, elővásár-lási joggal terhelt?

zártkörű rt: egyedüliként korlátozhatja a részvényforgalmat

a gt. hozzájárulásához kötheti – általános klauzula: „fontos okból” (ezt a bíróság dönti el)

a 202. § (3) csak példák! (complex kommentár: határozottan meg kell jelölni az alapítóokiratban)

forgatható papír

a megszakítatlan lánc igazolja a birtokost

és ha meghal? a vagyona az örökösre átszáll, de a forgatmány nem fogja igazolni

két lehetőség:

ki is ellenőrzi az aláírást...? senki

az igazgatóság forgatmánypótló nyilatkozatot vezet rá, ha az örökös az örökösi mi-voltát igazolja, az alaki legitimáció igazolni fogja őt

b) névre szóló részvény

igazgatóság vagy az erre jogosult szerv megbízás alapján részvénykönyvet vezet

→ többletet jelent, hogy a megfelelő alaki legitimációjú egyén is csak akkor lesz jogosult agt-vel szemben, ha a részvénykönyvbe magát bejegyezteti

nem érvényességi kellék: megszerzi átadással, forgatmány rávezetésével

hanem hatályossági kérdés a gt-vel szemben – mindenfelé átruházható egyébként

sokan nem szavazati jogért, hanem árfolyamnyereségért vesznek részvényt

ha mást is akar, nosza, jegyeztesse be magát a részvénykönyvbe (örökös: pótló nyilatkozatután kérheti)

hogy a részvénykönyv a valóságtól ne szakadjon el, az átruházónak azt, hogy átruházta, bekell jelentenie (ha ő maga be volt jegyezve), a mulasztásért kötbérrel felel a gt-nek(noha a gt-t kár nem éri)

korlátozottan nyilvános nylivántartás: aki érdekeltségét valószínűsíti, betekinthet

c) saját részvény

2004. jan. 1.: az alaptőke védelme körébe kerül át a szabályozása

97


nagyobb hangsúly kerül a hitelezővédelmi szempontokra

de ez egy szervezeti anomália, saját magát tulajdonolja

tagok egymás közötti viszonyát is érinti – kinek a befektetését téríti meg?

→ sokkal differenciáltabb az új szabályozás:

saját részvény megszerzéséről csak a közgyűlés dönthet (tagok érdekei leghatékonyabb ér-vényesülése), de ez nem konkrét részvényszerzésről szól, hanem általános felhatalma-zást ad az ügyvezetés részére

→ meg kell határozni, mennyit, milyen fajtát, mekkora értékben, meddig (határozott időkell legyen, legfeljebb 8 hónap) szerezhet meg

→ nyilvános rt-nél semmiképp sem elfogadható a korlátozás

egyszerre legfeljebb a törzstőke 10%-ának értékében tarthat magánál részvényt

csak már teljesen befizetett részvényt szerezhet meg, és nem szavazhat

sajátosságok

nem kell elidegeníteni, ha 10%-nál nincsen több, folyamatosan magánál tarthatja

1 év alatt a feltételek megsértésével szerzett részvényt kell elidegeníteni (10%-nál több,felhatalmazás keretein túl)

in integrum restitutio a piaci viszonyok miatt nem lehetséges

ha nem tud eladni, be kell vonni (+tőkeleszállítás)

98



Az rt. alapítása

hosszas jogon kívüli előzetes tárgyalások szükségesek, ez minket nem érdekel

maga az alapítás is elhúzódó jogi folyamat

megkülönböztetünk:

· nyílt

· zárt alapítást, működést

→ két elkülönült eljárás:

· nyilvánossághoz fordul a tőkéért

· vagy maguk dobják össze

szimultán: együtt folyik az alapítás és tőkegyűjtés

szukcesszív: elválnak – míg nem derül ki, lesz-e elég bbefizetésre kötelezett, nem alapítjákmeg

Közös szabályok

rt. alapításához 20 millió Ft tőkére van szükség

pénzbetét legalább a 30%-a és legalább 10 millió (kellett hogy legyen 2005. jan. 1-jéig)

részvényt kell kibocsátani és forgalomba hozni (Tpt., saját szempontjai szerint)

az rt. sajátosságainak a nyilvános forma felel meg jobban, ennek ellenére több a zárt alapítás(mert számosan inkább azt helyeslik, mivel a nyilvánosságot hatványozott mértékű veszély ér-heti: nem ellenőrizhető előzetesen, nem kiszámítható)

egyesek szerint ésszerűbb zártan megalapítani, majd pedig ha felcseperedett, kiállni anyilvánosság elé

→ '97-től a zártkörű szerepel előbb

Zártkörű alapítás

a létesítő okirat nem társasági szerződés, hanem alapító okirat (lényegi különbség nincsen, azalapítók konszenzusát rögzítik)

tartalmaz kötelezettségvállalást arra nézve, hogy alapítók a gt. által kibocsátott részvényeketmaradéktalanul átveszik (kifelé nem juttatható tovább)

nagyjából :) összevág a Tpt-vel (a Tpt. saját használatú fogalmaihoz nem próbál idomulni)

99


Tpt.: érthetetlen fogalmakhoz néha értelmetlen definíciót társít ( értékpapírjogi alt.-on:közgazdász-definíciók)

értékpapír (részvény) forgalomba hozatala

nyilvános, ha legalább egy részvényt nyilvánosan hoznak forgalomba

a jogszabály bizonytalan abban, hogy ép. vagy részvény...

forgalomba hozatal: a kibocsátó tulajdonost keres és talál az ép. számára

ez nem átruházás, a kibocsátó az értékpapírnak nem tulajdonosa! nem az törté-nik, hogy létrehoz egy papírt, ami a tulajdonába kerül, majd továbbadná, hanema kibocsátás után lép be az első tulajdonos!

emissziós elmélet

korábban külön létezett forgalombahozatali (tágabb: minden tulajdonos forgalmazását jelenti)és kibocsátási fázis (szűkebb: az első tulajdonos keresése, ajánlat elfogadásával keletezik a tu-lajdon)

nyilvános és zártkörű forgalombahozatal

korábban elkülönített fogalmak, jelenleg a nyilvános forgalombahozatal a zártkörű egyik külö-nös esete...

zártkörű: előre meghatározott személyi kör részére bocsátják ki az értékpapírt, akik megelőző-en szándéknyilatkozatot tettek, hogy átveszik

van más is, amit zártnak minősít, és ahol nincsen szükség további garanciákra, pl.„szakértő szervek” vásárolhatnak CSAK értékpapírt

lehet zártan intézni a korábban kibocsátott részvények újra cserélését is

korábban csak bírói gyakorlat szabályozta az alábbi esetet:

különös névsor, névjegyzékből összeállított lista (pl. telefonkönyv, ügyvédi névjegy-zék)?

ezt a bság nyilvánosnak tekintette, de honnan szerzünk róla tudomást?

alapítás menete

a tagok aláírták az alapító okiratot, ellenjegyeztetik: cégbsághoz 30 napon belül be kell nyújta-ni, addig apport szolgáltatandó

ezen kívül a PSZÁF-hoz is be kell nyújtani:

· alapító okirat

· szándéknyilatkozatok

· értékpapír mintája

→ kiderül, megfelel-e a zártkörű forgalombahozatal előírásainak

100


→ a benyújtástól számított 15 napon belül jelzi, ha nem felel meg a zártkörűségi feltételek-nek, ha nem jelez: jogszerű, megfelel a feltételeknek

a PSZÁF kiadmányából a bíróság is kap, az alapján eldönti, megfelel-e a jogszabályi követel-ményeknek a bejegyzési kérelem, s ha nem, elutasítja azt

korábbi Gt.: csak a nyilvános alapításra nézve van állami felügyelet

abban az esetben most is szélesebb a PSZÁF hatásköre

Rt. apportjára vonatkozó speciális szabályok

korábban azonos volt a kft-vel, ma nem

apport tárgya:

· vagyoni értékkel bíró dolgok

· szellemi alkotás

· vagyoni értékű jogok, ideértve azokat a (kötelmi) követeléseket is, amelyeket az adós elis-mert, vagy bíróság jogerősen megítélt (vö. kft.: LB ellentétes álláspontja)

a jogalkotó az LB álláspontját részben megfogadta (nem en bloc minden kötelmi követelés),azért lehetséges, mert valamivel biztosabb így

persze a behajthatóság még kérdéses marad ettől... de legalább a kedves hitelező is tehet majdegy próbát

Könyvvizsgáló

elvárás a függetlenség – de a gt. fizeti

→ még függetlenebb könyvvizsgáló vizsgálja az apportot, ő nem lehet azonos azzal, akit a gt.könyvvizsgálójának megválaszt majd (a tv-i szabályozás fordított, de így értendő: aki vizsgált,már nem választható meg)

a bekerülési érték a könyvvizsgálójának által megállapítottnál több nem lehet – ha lejjebb ke-rül, a hitelező csalódik egy kellemeset

ebben az esetben a cbsághoz nyilatkozatban indokolni kell, miért alacsonyabb

: ez nem érdekes itt

ellenben a szervezeti szabályoknál az volna, ugyanis:

· a többi tag számára ez ajándék

· állami vagyonnál tiltani kellene (Áht.-ben, nem Gt.-ben)

az apport mibenlétére és értékelésére vonatkozó szabályokat nyilvános alapításkor is alkal-mazni kell

ezek nagyon szép, gondos szabályok, de később is védeni kellene ezeket az érdekeket: pl. hakésőbb a tag bead a gt-be egy totálkáros trabantot 10 milliós baráti áron?

EU irányelv: ha 10%-nál nagyobb részesedéssel bíró taggal szerződést köt a gt, az apport sza-bályait kell alkalmazni

101



Rt. alapítása – folytatás

alapítók és első tagok közötti eltérés:

· alapító: a folyamat elindítója, nem feltétlen lesz tag

· tag: a tőkét szolgáltatja

alapító megjelenése: aki kibocsátja az alapítási tervezetet

alapítási tervezet tartalmi elemei (212. § (3) bek.):

· gt-ről szóló alapok (~létesítő okirat tartalma)

· név

· szervezet

· tev. kör

· alapítási folyamat legfontosabb elemei

· hol, mikor jegyezhető a részvény

· mikor lesz az alapító közgyűlés

közzé lehet és kell tenni az alapítói előjogokat (ezek jogszabályból nem következnek, nembirtokolhatók véglegesen):

pl. a gt. működésének első 3 évére ők nevezik ki az ügyvezetést

fenntarthatják, hogy nem pénzbeli hozzájárulással is tagként vehetnek részt (azaz más így nempróbálkozhat)

rögzítik a feltételeket, melyek alapján a tagok csatlakozhatnak (nem lehet mindenkivel egyen-ként megalkudni – az rt. nagy, a kft. kicsi)

konszenzuális elem: a felkínált feltételeket aki elfogadja, jegyez, aki nem, nem jegyez

212. § (3) e) – ez zárt lista?

korábban egyértelműen nyíltnak tekintették, akár a profitból való 100%-os részesedést is ki le-hetett volna kötni → ezt úgyse jegyzi senki

mostanság zártnak vélik (az „azaz” miatt)

: semmi gond nem lenne abból, ha nyílt volna

A nyílt alapítás

a részvénykibocsátás folyamata tele van garanciális elemekkel

kistőkések információk, ismeretek, felkészültség hiányában hosszú tömött sorokban jönnek,és jól kifosztódnak – ezt nem szabad hagyni, mert csődbe jut az ország

102


kibocsátót jogszabály kötelezi, hogy:

· megfelelő adatokat rendelkezésre bocsásson – ez ellenkezik a caveat emptor pj alapelvével(mindenki a saját kockázatára cselekszik), viszont összességében olcsóbb

· értékpapírtájékoztatót tegyen hozzá

· Tpt. szélesebb körben határozza meg: nem csak részvényekre nézve; azt modellezi,hogy már működő, létező entitás adja el az ép-t

· nyilvános ajánlattétel

· a forgalombahozatal lebonyolításával a kibocsátó (alapító itt) egy értékpapírforgalmazótköteles megbízzon (értékpapírforgalmazónak erre szóló engedéllyel kell rendelkeznie), ezkötelező igénybevétel

· ha befektetési szolgáltató alakul, forgalmazhat saját maga is

· külföldi befektetési szolg. cég megbízhatja saját leányvállalatát

mi a különbség az alapítási tervezet és az értékpapírtájékoztató között?

az értékpapírtájékoztató tartalma az alapítási tervezet tartalmát teljes mérték-ben lefedi

az alapítási tervezet az értékpapírtájékoztató részeként teendő közzé

Tpt. több mellékletben fejti ki, mi minden legyen benne a tájékoztatóban:

· minden pénzügyi, gazdasági adatot tartalmazzon

· ezek alapján a kockázatot alappal lehessen megítélni

· legyen valós

· kellően alapos

· ne legyen megtévesztő

· legyen áttekinthető, összehasonlítható, ellenőrizhető

· ha van pénzügyi beszámoló, közzé kell tenni azt is

ki lesz a vezető?

a kibocsátó és a befektetési szolgáltató együtt készítik el a tájékoztató, együtt felelnek érte

mégis a törvényességet a szolgáltató biztosítja, ennek ellenére nincs minden az ő irányításaalatt

pl. egyik cég a gépgyártás jövőjéről, másik a szójatermelésről, harmadik a gőzmozdony-keres-kedésről tervezget, a befektetési szolgáltató pedig a tőkepiachoz ért csak – miért feleljen má-sért?

→ a céget a szolgáltató erősen vegzálja, felelősségvállalásról külön nyilatkozatot tesznek

megesett, hogy a plakátot keresztül kellett ragasztani „vigyázat, szokásos szintet meghaladókockázat!” felirattal, de itt a tájékoztatás ellátása a lényeg, nem a restrikció

103


PSZÁF

be kell nyújtani hozzá a tájékoztatót

ehhez a PSZÁF:

· további nyilatkozatokat

· adatot, információt kérhet

· adatfelvételre, törlésre utasíthat (megtévesztő adatot pl)

nyilvános forgalombahozatal:

szükséges a PSZÁF jóváhagyása (aktust kell tennie, nem lehet hallgatólagos beleegyezéssel)

→ munkateher, költség

→ kis gt-t nem érdemes nyíltan alapítani, nem éri meg, nem is jön össze a tőke

ezután lehet a nyilvánosság elé menni

a PSZÁF jóvá kell hagyja az ajánlattételt is

A nyilvános ajánlattétel

a befektetők előre meg nem határozott köre részére tett, az értékpapír átvételére vagy megvá-sárlására irányuló nyilvános felhívás

miben tér el a pj ajánlattól (ajánlati kötöttség)?

az apróhirdetés sem ajánlat – nincs másik fél, el lehet tőle állni

itt: nyilvános hirdetés, és van joghatása! → lehet részvényjegyzési nyilatkoza-tot tenni

sokak szerint a részvényjegyzésre történő felhívás kötőerejű, nem vonhatóvissza

: nem keletkezik tényleges kötelezettség – majd ha tagsági joga lesz, ak-kor a gt-vel szemben lehet, de az alapítóval szemben nincsen

a nyilvános ajánlattétel helye:

pontosan meg kell határozni a jegyzés előtt 7 nappal annak helyét, idejét

legalább 1 országos napilapban, vagy a PSZÁF tőkepiaci lapjában, vagy ekként elis-mert lapban meg kell jelentetni

cél: mindenkihez jusson el

a hirdetésben a PSZÁF engedélyének számát is szerepeltetni kell (→ van ilyenje)

nem az egész tájékoztatót kell közölni, de azt igen, hogy hol, hogyan vehető át

· vagy ingyenesen hozzáférhető valahol (pl. a jegyzés helyén)

· vagy közzé kell tenni

104


az ár a jegyzést megelőző napig lebegtethető

ha ez megtörtént, visszatérhetünk a Gt-hez (részben)

jegyzési ív aláírása → jegyezhető lesz a részvény

korábban ív, és aláírták: ma már nem közös aláírási lista

egyoldalú aktus: a befektetési szolgáltató nyilatkozik, mennyit, mekkore névértékben, mekko-ra kibocsátási értékben (ha van) vesz át eladásra

ekkor teljesíthető a névérték (kibocsátási érték) 10%-a

az alapítónak is csak akkor lehet tagsági joga, ha részvényt jegyez! (másként nem leszrészvényes)

itt csak pénzteljesítés van – ha egyebet teljesítene, arra nincs szükség

ez még nem előtársaság: semmi sincsen, csak a remény, hogy lesz valami

a forgalmazó ezt az összeget elkülönített számlára helyezi, amíg ki nem derül, mi lesz a gt-vel(lesz-e vagy vissza kell fizetnie)

3-60 nap keretén belül kell jegyzésre bocsátani (ha a tájékoztató ezt tartalmazta, akkor koráb-ban is lezárható – akár órára meghirdethető)

jelezni kell, hány db részvényt bocsát ki – persze ez nem egyezik meg az igénnyel

jellemzően tól-ig határt ad meg, viszont technikailag nem megoldható a folyamatos jegyzés-követés és így az azonnali lezárás, ha túl sokat jegyeznek (napi összesítések vannak) – mitkezdünk a túlcsordulással? 50 millió Ft és 30 deka, maradhat?

másik lehetőség, ha nem éri el a minimális jegyzést → a tőkenagyság nem elegendő a tevé-kenységhez, nem születhet meg a gt. még akkor sem, ha elhatározzák, hogy ennyivel is beér-nék (ez új alapítás)

jegyzési garanciavállalás

a legnagyobb szolgáltató vállalhatja, a maradék mennyiséget a sorban utolsóként jegyezheti

másik megoldás: a garanciavállaló átveszi és értékesíti a maradékot, ez kevésbé nyilvános (?)

túljegyzés

többet jegyeznek a jegyezhetőnél

kérdés, ha többféle részvényfajta van, és nem mindet jegyzik túl, vajon mi történik? pl. 100részvényből 50 törzs, 50 elsőbbségi, és jegyeznek 200 elsőbbségit.

az biztos, a cég így nem alapítható meg

megalapítható több tőkével?

kgt.: ha sok a tőke, nem használható fel hatékonyan

gt maga dönt a túljegyzésről, ha ezt az alapító nem tartotta fenn magának, akkor az ala-kuló közgyűlésen

105


sikeres jegyzés

az alapító összehívja az alakuló közgyűlést

ha ő nem teszi, a részvényt jegyzők mentesülnek a kötelzettségeik alól, és a 10%-ukat vissza-kapják (de miért tenne ilyet egy alapító?)

határozatképesség: az alaptőke 50%-a jelen van, egyszerű szótöbbséggel dönt

dönthet:

· az alapszabályról

· a tisztviselőkről (ha az alapító nem tartotta fenn)

· túljegyzésről (ha az alapító nem tartotta fenn)

ha a tevezettektől eltérően kívánnak dönteni, 100%-os jelenlét mellett 100%-os támogatásszükséges, azaz nem dönthetnek eltérően (régi Kt. nem is engedte)

persze 30 nap múlva rendes közgyűlésen egyszerűbb a dolog

ki kell egészíteni a hozzájárulást 30%-ig, csak a kiegészítést teljesítők vehetők figyelembe ahatározatképesség szempontjából

bejegyzés feltétele:

· 30 napon belül be kell nyújtani (a jkv-et)

· addigra a nem pénzbeli hozzájárulást is teljesíteni kell

30% szolgáltatása:

ha csak pénzben teljesít, 30% elég, ha apportot is szolgáltat, a pénzszolgáltatást növelni kell

ha pl. 70% apportot teljesít a részvényt jegyző, teljes mértékben szolgáltatnia kell a pénzt

ha teljesített, mentesül a kötelezettség alól

ha nem teljesít, nem lesz tag

de ha van, az alapítói jogot megtarthatja

106



Az alaptőke szolgáltatása

211. § A részvénytársaság cégbejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelembenyújtásáig

a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapító okiratban átvenni vállalt rész-vény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább harminc százalékát, de összesen leg-alább tízmillió forintot befizették,

b) a nem pénzbeli hozzájárulást - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a részvénytársaságrendelkezésére bocsátották.

nincs szükség a minimum 10 millió Ft teljesítésére, ha kibocsátási értéken történt a jegyzés(kommentár)

a bejegyzéstől számított egy éven belül kell a maradékot teljesíteni

nyilvános alapítás

befizetések:

· jegyzéskor 10%-ot, kibocsátási értéken vagy névértéken

· alakuló közgyűlésen 30%-ra ki kell egészíteni azzal, hogy legalább 10 milliónak kell lennie

· apportot a bejegyzési kérelem benyújtásáig (lehet kivétel)

· ha nem teljesít, nem szavazhat

példák:

20 milliós rt: 10m pénz, 10m apport – jegyzéskor 1 millió, alakuló közygálésen kiegészítendő10 millióra, apportot a bejegyzési kérelem benyújtásáig

40 milliós rt: 1,2m jegyzéskor, 10-re kiegészítve az alakuló kgy-n (2 milliót egy éven belül)

200 milliós rt, 60 millió pénzszolgáltatással: 6 millió jegyzéskor, 18-ra kiegészítve, maradékotegy éven belül

értékpapír-tájékoztató előírhat mást is (pl. 100%-os teljesítést)

apportszolgáltatásra vonatkozó kivétel

logikus, de sokat váratott magára (2004. jan. 1-jétől hatályos)

indok: üzleti racionalitás :-)

példa: építünk egy szállodát, egyik tag szolgáltatná a berendezést – le kellene szállítania, mi-előtt az épület áll?

még fel nem használható szolgáltatásra irányul

107


→ a bejegyzéstől számított 5 éven belül kell szolgáltatni, de csak 25%-ig engedhető meg (haaz alaptőke nem több, mint 25%-a apport – ha több, azonnal kell szolgáltatni)

és ezzel az alapításnak vége :)

A részvényes

rejtőzködik

kisrészvényesek gyakran több helyen is tulajdonolnak, a közvetlen részvétel nem valószerű

a részvényes gyakran nem saját maga jár el – nominee: a részvényes javára, de saját nevébengyakorolja a részvényes jogait (még az rt. sem tudja, hogy nem tulajdonos az illető) → ez anominee–részvényes viszonyban jelentős

nem lehet akárki:

ép-t kezelni a letéteményes és a demat. épszámlavezető jogosult, a konkrét részvény(csak névreszóló lehet!) nála legyen letétben/számlán

külön szerződésbe kell foglalni a számlavezetési szerződést és a meghatalmazást

részvényesi meghatalmazott:

kéri bejegyzését a részvénykönyvbe → a valódi észvényest nem is kell, kivéve, ha spe-ciális, engedélyhez kötötten szerezhető részvényről van szó

problémás helyzet:

közgyűlésen való részvétel – a szavazáskor a saját nevében, de nem belátása szerintszavaz

de neki van szakértelme

tájékoztatja a részvényeseit arról, hogy közgyűlés lesz és a napirendről

utasítást kér, hogy mire szavazzon

ha nem kap, vagy nem egyértelmű, nem szavaz

koncentrált szavazás: ha sok forrásból sok részvénye van, az igeneket és nemeket összevonvaadhatja le, kivéve:

utasítás nélkül is a részvényes javára szavazhat, ha a szerződéskötésükkor a részvényes bele-egyezik, hogy a napirendről való tájékoztatással egybekötve a nominee indokolt javaslatot te-gyen a szavazásra nézve, ekkor, ha a részvényes nem nyilatkozik, a nominee aszerint szavaz-hat

megszűnik a meghatalmazás visszavonásával, a részvény átruházásával

→ a részvénykönyvbe be kell jelenteni

Gt.: a részvényes nevében történő képviseletet szabályozza

fentiekhez hasonló kérdésekben dönthet

de időben korlátozott (vagy egy – és a megismételt – közgyűlésre, vagy 12 hónapra)

Ptk. 221. § – meghatalmazás

108


valamint bárki lehet képviselő, aki a Ptk. szerint lehet

a nominee-vel ellentétben arra terjed ki a képviselő joga, amire feljogosítják a meghatalma-zásban

nem lehet meghatalmazott képviselő az igazgatóság tagja, a vezérigazgató, a fb. tagja

109



Tőkevédelem

a tag nem felel – ha a hitelező akar valamit, a tőke álljon helyt

kiemelt célja sok szabálynak, változó fokú hatékonysággal

→ a külön cím nem kizárólagos forrás (pl. pénz-nem pénz arányok)

rt tagjai szolgáltatják a névértéket/kibocsátási értéket, ez nem visszakövetelhető szolgáltatás

egészen alapításig azonban nem kell a teljes összeget befizetni

részvény akkor bocsátható ki, ha már megalakult a gt. és az alaptőkét befizették – addig arészvényjegyző részvényutalványt kap, ami nem értékpapír, és nem keletkeztet jogokat, vi-szont a keletkezőben lévő tagsági jogról más okirat nem állítható ki

ideiglenes részvény: ha megalakult a gt., és még nincs teljesítve a teljes alaptőke

· értékpapír, átruházható

· névre szól

· csak a teljesített kötelezettségekkel arányban gyakorolhat jogokat (részvétel esetén ezt hogykell elképzelni?)

ez ezen szabályok megsértésével kiadott részvény semmis

a részvényes számára olyan kifizetést, amely tv-be ütközik, teljesíteni nem lehet

· osztalék: erre joga van: adózott eredményből (lehet előző évben képzett tartalékot is hasz-nálni)

· nem lehet az rt. vagyonát „csak úgy” a tagoknak történő kifizetéssel csökkenteni

· de használat során a tőke csökkenhet, nem is azonosítható működés közben, hogy egyedi-leg mi része az alaptőkének, és mi nem

· kifizetés feltételei:

· megfelelő forrás

· megfelelő jogcím

· az ettől eltérő kifizetést vissza kell fizetni, 2004. jan. 1-jétől a nem tagoknak is → jó párrészletszabály (rt. és tag, hozzátartozó stb. ügyleteinek megszorításai) feleslegessé vált

· ezt a szabályt pl. adásvételnél is alkalmazni kell, ahol pedig a kifizetés jogcíme a szerződés

· : és ez biztosan jó dolog így?

osztalékkifizetés

110


kizárólagos közgyűlési hatáskör

korlát: az igazgatóságnak kell előterjesztenie, és a fb-nek kell jóváhagynia

csak éves beszámolóban lehet megállapítani, van-e adózott eredmény → évente 1x fogadják el

a közgyűlés dönt: oszt, részben oszt, nem oszt

ha az igazgatóság fejlesztene, egyszerű visszatartani

a visszatartott tőke nehezen tetszik a piacnak

Kúria: osztalékhoz való jog annyit tesz, hogy ha van mit osztani, abból kell vala-mennyit

egyes vélemények szerint nem lényeges, hogy osztalékot kap-e a részvényes, vagy arészvény eladásakor realizálja az osztalékot a vételárban pl.

igazgatóság kontra tagság:

ha nincs javaslat, a legfőbb szerv nem dönthet (→ nem annyira nagyon legfőbb)

de ha az igazgatóság az eredmény 50%-át javasolja osztani, a közgyűlés már 0-100%között bármit dönthet

→ a nagyobb szakértelem okán erőre kap, hogy nagyobb súllyal érvényesülhessen azigazgatósági álláspont

a részvényes érdekei mások, mint a gt-éi → az igazgatóság majd meggyőzi

a nagyrészvényes döntő befolyással bír az igazgatóságra → azt meg ők döntik el, mittegyen az igazgatóság → a kisrészvényesek ordíthatnak

elhibázott osztalékpolitika vezethet diszfunkcióra

osztalékelőleg: közbenső mérleg esetén lehetséges

saját tőke megszerzése

ha a saját tőke csökken, valamit tenni kell

ha az alaptőke 2/3 részére vagy alá csökken, az igazgatóságnak össze kell hívnia a közgyűlést

→ megfelelő intézkedések

ha az állapot 3 hónapon túlmenően is fennáll, le kell szállítani a tőkét

→ ha ez nem hajtható végre, mert így 20 millió alá csökkenne, az rt-t meg kell szüntetni

az rt. saját részvénye megvásárlásához nem nyújthat segítséget 3. személyeknek (EU irányelv:tilos a pénzügyi segítség), pl. hitelezés, kedvezmények, esetleg a hitelező számára a későbbesedékes tartozás előbb történő teljesítése

Az alaptőke

ha emelünk, elvileg a hitelezőknek kedvezünk

ekkor is garantálni kell a tényleges befizetést, valamint, hogy a tagok közötti belső viszonyt nebontsa meg

módszerek:

111


a) új részvény forgalombahozatala: pótlólagos tőkebevonás

b) saját tőke alaptőkén felüli részéből: meglévő vagyon átrendezése

c) dolgozói részvény kibocsátása: fenti kettő közül az egyik

1. ha ingyen kapják, a saját vagyont rendezi át

2. ha kedvezményesen, részben saját vagyon átalakítása, részben pótlólagos tőkebevonás

d) átváltoztatható kötvény részvénnyé alakítása

az egyes módszerek kombinálhatók is

a tőkeemelésről a közgyűlés dönt

nyilvános rt: 30 nap a fehívás és a közgyűlés között

és ha nem tud elég gyorsan reagálni?

az igazgatóságra delegálható

alapszabályban, vagy határozattal, mindkettőhöz ¾-es többség kell

határozatban max. 5 évre hatalmazható fel, ez meghosszabítható

meg kell szabni felső határt (korábban: max. évi 25%, ma a legfelsőbb szervdönti el – jogalkotó: „hátha képesek már rá az alattvalóink”)

(USA-GBR társasági jog: megkülönbözteti az alaptőkét, tényleges tőkét stb. → tudni lehet,hogy lehetséges tőkeemelés)

ha különböző sorozatokat nyomtak ki, sértheti egyes tulajdonosi csoportok érdekeit

→ a közgyűlés egésze mellett az egyes sorozatok tulajdonosainak a többsége (soroza-ton belül) is el kell fogadja

további érdekek

Tpt. szerinti eljárás: ha a részvényjegyzés eredményes, akkor a közgyűlés feltételesen módo-sítja az alapszabályt

itt a tv védi az eredeti tulajdonosi struktúrát: → pénz ellenében a már részvényesek jegyzésielsőbbséget, zárt rt. esetében átvételi elsőbbséget kaphatnak (a kibocsátandó részvénnyel azo-nos sorozatban lévőkre vonatkozóan)

kötvény kiadása

hitelviszonyt testesít meg, tőkét és kamatokat kell szolgáltatnia az adósnak – vagy egyebet

egyéb: a részvényesek után, de másokat megelőzve vehet pl.

ha a kötvény futamideje alatt emelnek alaptőkét, akkor van erre lehetőség

ha nem emelik, a végén tőkét + kamatokat visszafizetik és kész

: ezt nem kedvelem

112


és ez egy általános szabály – akkor most megelőzi a dolgozói részvény szabályait?

tőkeemelés átváltoztatható kötvénnyel

lehet, hogy csak hitelt nyújtok – kötvény

de az is, hogy inkább végleg adom a tőkémet – részvény

átváltoztatható kötvény: híd a kettő között

első lépcső: szimpla hitelező

második lépcső: úgy dönt, hogy részvényes lesz

alaptőkeemeléshez közgyűlésnek döntenie kell

átváltoztatás: előzetesen és feltételesen dönt csak a közgyűlés

technikai ismeretek ehhez:

pl. kér részvényt, cserébe kötvényt ad → a hiteltőkéből részvénytőke lesz → a kötvényesi jogrészvényesivé alakul

a kötvényért fizetett összeget össze kell vetni a részvényért fizetendővel, kipótolandó szükségesetén (mivel ha névérték alatt szerzett kötvényt, akkor befizetés nélkül a tőkeemelés fiktívlenne, nem lenne mögötte tőke)

csak a bejegyzés és teljes kifizetés után végleges (bejegyzés: az éves beszámoló elfogadásakorlehetséges)

113



Alaptőke leszállítása

~ kft-nél, itt is problémás

technikai probléma:

· biztosítani a tagi arányok változatlanságát

· hogy a névértékek összege és az új alaptőke mértéke egyezzen

· valamint hogy a hitelezők nyerhessenek kielégítést

· a vagyon nincs védve

· de a jegyzett tőke elvileg igen

· → hitelezői érdeksérelem

a közgyűlés dönt (van kötelező esete)

döntésen alapuló és kötelező közötti eltérések:

· sokáig nincsenek

· megkülönböztető ismérv: kell-e alkalmazni a hitelezővédelmi garanciákat?

· → ütközhet a kötelező esetekkel! pl. a hitelező megakadályozhatna kötelező leszállítást,ezért ilyenkor nincs garancia (pl. bevonás)

nem kötelező leszállítás

közgyűlési határozat dönt

az igazgatóság veszi fel a napirendre, de a meghívóban már benne kell lennie a mértéknek és amódnak is

¾-es döntés, a külön sorozatokhoz tartozó részvényesek is külön-külön döntenek

önkéntes döntés: az alapszabály módosítása és a leszállítás nem válnak el egymástól, egy ak-tus (vö. emelés – 2)

ha a létesítő okirat előzetesen meghatározza a leszállítás bizonyos feltétel beálltakor kötelezőeseteit, nem kell a közgyűlésnek határozatot hoznia, sem a részvénysorozat részvényeseinek48

kötelező esetek

ha le kell szállítani, de nincs meg a ¾-es többség hozzá, Cbsághoz kell fordulni, és elrendeliaz erre irányuló eljárás lefolytatását – ez most pótolja majd a döntést? nem tudjuk, lehet, hogya végén megint a közgyűlés dönt

258. § (1) – a közgyűlést csak tájékoztatni kell, hogy a bság elrendelte

48Lásd: 259. § (5).

114


de hol kezdődik el az „erre irányuló eljárás”?

: a bírósági döntéstől azonos módon zajlik az eljárás

csak itt az igazgatóság nem a közgyűléshez, hanem a bírósághoz fordul, és utána követiugyanaz az eljárás

lehetséges egyszerre elhatározni a felemelést és leszállítást, pl. feltételes felemelés – ha sike-res, leszállítás

amellett nem lehet tv-i minimum alá vinni a tőkét, kivéve, ha egyszerre elhatározza a leszállí-tást az alá, majd a felemelést, amivel eléri megint

és ez mire jó?

igény volt rá, nem az ügyvédet akarták dolgoztatni

azonos névérték esetén a kapcsolódó jogok azonosak

pl. ha csak 100 Ft-os részvényeket ad el az rt, mindenkinek egyforma lesz a joga

de a piacon 50 Ft-ra csökken az ára

→ bevonna újabb tőkét, de a 100 Ft-os részvényért a befektető 50 Ft-ot adna

vagyonvédelmi okokból azonban nem lehet névérték alatt kibocsátani, ha névérték ala-pú a részvénykibocsátás

ha 50 Ft névértéken bocsátja ki, akkor feleannyi jog kapcsolódna

dilemma: nem előnyös, hogy névérték van, de van

→ nehezül a tőke bevonása

megoldás:

leszállítjuk az alaptőkét – tükrözi a reális viszonyokat

→ példában 50%-ra csökkentik, rábélyegeznek és kicserélik a részvényeket

1 egység – 50 Ft

ezután pedig felemeljük a tőkét megint

ha nincs meg a felemelés, nincs értelme leszállítani

és ha sikertelen a részvényeladás? → feltételes leszállítást hajtanak csak végre

tehát ha az eladás sikertelen, megdől a leszállítás (hitelező örülhet)

egy pillanatra az rt. a minimumtőke alá kerülhet

sikeres leszállítás

a cbság közzéteszi, 2x hirdetés, 30 nap időközzel

ha van, aki az első hirdetés előtt le nem járt követeléssel bír, jelentkezésre szólítja fel a hirde-tés → igénybejelentés

de ha a tagnak az ő fedezetét visszafizetik, annak nem fog örülni

115


mihelyt a követelés lejárt, perelhet, és nyilván boldog lehet vele

elvileg a hitelező előnyösebb helyzetben van, gyakorlatilag soká lesz, mire végrehajtható hatá-rozatot szerez

biztosíték: elég valószínű, hogy nem elfogadható

nem jogosult biztosítékot kérni, ha:

· a kötelmet mellékkötelezettség is biztosítja

· a gt. helyzete alapján indokolatlan (pl. a MOL 0,01%-kal leszállít)

mit tehetünk, ha a gt. megtagadja a biztosítékot?

Cbsághoz fordulhatunk, ez pnp eljárás (cél a gyorsaság) – kevés bizonyítás stb.

rengeteg technikai szabály a részvények kicseréléséről, pecsételgetéséről stb.

egyesülés befolyásszerzés

önálló társasági forma (nem gt.!) új jogalany létrejött nélkül, gt-k közötti kap-csolat

Gt. ált. része + Ptk. szabályozza gazdasági értelemben egy, jogilag kettő egy-ség – ez veszélyes

az egyesülés közvetlenül nem folytat gazdasá-gi tevékenységet, legfeljebb kiegészítőt

mivel gt más gt-ben tag lehet (és ott egyedüldönthet) → lehetséges, hogy egy akarat több-szörös hatásúvá válik

összehangoló tevékenység: közös vagyon nél-kül is végezhető akár

a gt. hitelezői sérelmet szenvedhetnek: a gt.nem feltétlenül a saját érdekeit szolgálja (ha-nem egy másikéit → veszteség)

de ha van gazdasági tevékenység, ahhoz kella közös vagyon

az egy domináns tag tagtársai sem kedvelik

nem gt, mert nem tör saját nyereségre, a tagoknyereségét, képviseletét, a tag előrelépéseitszolgálja

a piaci működést (versenyt) is hátrányosanérinti

116



Befolyásszerzés

a tv felléphet a kialakulása

· előtt és

· után

(tyúkólon kívül ólálkodik a róka, vagy már belül)

megakadályozni a társasági jog nem tudja, legfeljebb a versenyjog

Konszernjogi szabályozás

Mo: esemény utáni → Gt. tartalmazza

Tpt: szűkebben, a nyilvános működés körében szabályoz, de ez az eseményig vezető folya-matba történő beavatkozás

Lásd: konszernjog (Gt. szabályozása) és take over (Tpt. szabályozása) közöttikülönbség!

Gt.

befolyásszerző: bárki lehet, aki részesedést is szerezhet

amiben befolyást lehet szerezni: kft, rt (más nem: kicsik, nincs jelentősége)

I. Gt.: csak az rt. rt-ben való részesedésszerzését szabályozta

→ nyitás mindkét irányban (uralkodó tag, gt.)

befolyásszerző lehet term. személy is már

ellenőrzött gt. lett a kft. is

nem túl szerencsés, kis létszámú pl. családi kft. tele van befolyásszerzési lehetőségekkel

csak a szavazati joggal járó részesedés játszik

problémás, hogy a részesedés nélküli befolyás sem tárgya a szabályozásnak (pl. szindikátusiszerződésbe foglalt szavazati jog) → hiba

befolyás: versenytv, média, hitelintézet – táguló fogalommeghatározások

létezik közvetett befolyás: A tulajdonos B-ben, B C-ben, tehát A-nak C-ben is van befolyása

csak szélsőséges esetben állapítható meg (pl. A 100%-ban tulajdonolja B-t, és B C-ben20%-ot tulajdonol → A 20%-ban befolyásolja C-t)

288. § (2)

117


csak egyszemélyes gt-n keresztül működik – egyes értelmezések szerint akkor sem állmeg, ha a társaság nem a magyar Gt. szerint működik, de a bíróság a külföldi gt-t isideérti – akkor viszont hogyan dönthető el, hogy gt-e, egyszemélyes-e?

a részesedést akár egyetlen további, 0,001%-os tag esetén sem lehet már megállapítani

kis mértékű szerzett részesedés: nem tud komoly hatást gyakorolni, irreleváns

szavazatszámhoz kötött a jelentőség:

· jelentős

· többségi

· közvetlen irányítást lehetővé tevő részesedés

→ szavazatszámok szerint:

25%+1 – 50%

50%+1 – 75%

75%+1 és fölötte – ez hibás, mert már 75% mindent eldönthet! (a bíróság nem tér el a tvszö-vegtől, egyes szerzők is támogatják)

a befolyásszerzés elleni eszköz:

a kívülállóknak tudomást kell szerezniük, így tudni fogják, milyen kockázatot vállaljanak

→ bejelentési és közzététteli kötelezettség 30 napon belül

a részesedésszerzőt terheli, ha elmulasztja, nem szavazhat (pl. 30%-osnál a 25-öt meghaladómértékben nem szavazhat) vö. amíg nincs szavazati jog, nincs befolyásszerzés sem

ördögi kör, meggyötri az LB-t is

· névre szóló részvény: csak akkor jár szavazati jog, ha a részvénykönyvbe bejegyzik

· és ha nem jegyezteti be magát?

· LB szerint mégis alkalmazandóak a konszernszabályok: a részvénykönyvbe való be-jegyzés bármikor megtörténhet: veszélyhelyzet

· ebben az esetben kétszeresen is tilos szavaznia

itt elég, ha a kívülállók tudnak róla

és pl. nyilvános rt-ben 25%? ténylegesen akár vétót is érhet, sok kisrészvényessel létező tulaj-donosi struktúra mellett → Tpt.

többségi részesedés (50%<)

bejelentési kötelezettség itt is

Ha nem teljesíti, korlátok:

a) ha már volt részesedése, ami a 25%-ot meghaladta és azt bejelentette, akkor 50%-ig gyako-rolhat szavazatot, az 50% feletti részt nem

b) ha nem volt 25%-ot meghaladó mértékű bejelentett részesedése, és rögtön 50%-ot megha-ladó mennyiségű részesedést szerez, akkor legfeljebb 25%-nyi szavazatot gyakorolhat

118


Ha a kategórián (25%+1 – 50%; 50%+1 – 75%; 75%+1 és több) belül mozog a részesedés,akkor nem kell bejelenteni, különösen, ha csökken49

Ha van egy 60%-os részesedésem, és eladom, akkor azzal keletkezett egy új többségiirányító, a többi tag mérlegelhet, hogy vajon komoly pénzügyi befektető lett az új tag,vagy versenytárs akarja így törnkretenni a gt.-t?

A Tpt. A lefelé történő változást is bejelentéskötelessé teszi!

bejelentés elmulasztásához fűzött további szankciók

→ felelősség a vállalt kötelezettségekért a gt. fizetésképtelensége esetén

vélelmezzük, hogy az uralkodó tag akadályozta a helyes gazdasági tevékenységet

cél: a kisebbségi tagok védelme:

· védelmi kötelezettség terheli a befolyásszerzőt, ha zárt rt-ről van szó

· a kisebbségi tagok kiszállhatnak, eladhatják részesedésüket a befolyásszerzőnek

· már nem ér annyit, mint korábban (amikor nem volt uralkodó tag)

· felvásárlás → többségi részesedéssé alakul

további felelősségi szabály:

ha az ilyen tag hátrányos üzletpolitikát folytat, a gt-t felszámolják, a gt vagyonán felüli kötele-zettségekért a tag felel

mi a hátrányos üzletpolitika?

tartós, több mozzanatú folyamat (pl. veszteségközpontkénti működtetés)

egyéb szabályok: az ellenőrzött gt nem szerezhet részesedést, részvényt az uralkodó tagban –ha van, határidőn belül el kell adnia (a kereszttulajdonlás tilos)

a 25%-on felüli kereszttulajdonlások közül az időben későbbit meg kell szüntetni

hitelezővédelem

a hitelezők, illetve a kisebbségi tagság a bíróságtól kérhetik, ha hátrányos üzletpolitikát foly-tat, még a felszámolás nélkül és azelőtt, hogy szűmukra biztosítékot legyen köteles adni azuralkodó tag, valamint hogy előre mondja ki a bíróság az uralkodó tag korlátlan, teljes feleős-ségét

vajon minden hitelezőnek perelnie kell? vagy elég, ha egy, és a többi utána marasztalási kere-seteket indít? nem világos

Tpt.

csak nyilvános rt-t szabályoz

49Lásd: 288. § (3) bek.

119


itt nagy a veszély, különösebb feltűnés nélkül sokat lehet szerezni, és a kisebb részesedés isnagyobb hatalommal jár

szavazati jogon, de vételi, visszavásrlási, opciós, haszonélvezeti, használati jogon keresztül islehet szerezni

nem minden esetben kell aktív tevékenység:

· öröklés

· feléledő szavazati jog

ha megállapodáson alapul a szavazat, akkor is! (pl. részvényesek egy csoportja megállapodikebben) – ilyen a Gt-ben nincsen

közvetlen, közvetett és közeli hozzátartozó által szerzett befolyás is összeszámítható

példa

· A 25%-ban tulajdonolja B-t, B 80%-ban C-t → A 20%-os részesedéssel bír C-ben (80%25%-a 20%)

· A 60%-ban részesedik B-ből, B 80%-ban C-ből → A 80%-os befolyással bír, mert B ittcsak formalitás!

· számítás: Tpt. 5. §

· nominee (saját nevében más javára gyakorolt jog): a meghatalmazó javára számolunk befo-lyást – ha nem nominee-ként van bejegyezve, nála számolják el a befolyást

következmények

közzététel, bejelentés

minden 5% részesedésszerzés után köteles, akár növekszik, akár csökken a mértéke, aPSZÁF-nak és a rt. igazgatóságának

közzététel: orsz. napilap, számtech rendszer, gt honlapja (ha van)

mulasztás: egyáltalán nem szavazhat!

részesedésszerzés módja:

take-over szabályozás – „nyilvános vételi ajánlat útján való részesedésszerzés”

→ gt-ben való döntés lehetőségének piaci értékével rendelkezhessen

garanciák 33%-nál kapcsolnak be

: miért 33%-nál? – jogalkotó: csak – olyan jónak tűnt.

a tényleges döntéshez nem kell túl nagy részesedés, 20-25% bőven elég lehet, így a33% bőven biztosíthatja a lehetőséget (azért magasabb nálunk, mint Nyugat-Európá-ban, mert kevesebb a kisrészvényes)

tv: ha befolyásoló részesedésszerző 1 db van, és senkinek sincs 10% feletti részesedé-se, akkor 25%-nál megállapítható

120


tehát ha ekkora részesedést kíván szerezni, nyilvános vételi ajánlatot kell tennie

→ minden részvényesnek, minden típusra kell tenni

nem lehet korlátozottan tenni, nem lehet megállni az abszolút többség mértékénél! (eladninem kötelező)

befektetési szolgáltatót kell igénybevenni

az ajánlat tartalmát a PSZÁF-nak jóva kell hagynia

ha a részesedést befektetési szolgáltató szerzi, be kell mutatnia, hogyan fogja működtetni

ha gt vásárol, saját magát is be kell mutatnia

→ a többi tag dönthessen, kíván-e maradni

meg kell küldeni az igazgatóságnak

közzé kell tenni, a közzétételben közölni kell, jóváhagyta-e már a PSZÁF

felvásárlás

főleg az igazgatóságnak hátrányos

ha a gt. teljesítménye gyenge, esik az értékpapírjainak az ára, felvásárolható lesz

az igazgató csak objektíven védheti magát

védelmi mechanizmusok:

· nagyösszegű végkielégítés kikötése

· egy tag által gyakorolt szavazati jogok maximálása

· alaptőkeemelés

· jobb ajánlatok elfogadása → licitáltatás

közzé kell tenni a vételi ajánlatot, ha a PSZÁF elfogadta

30, legfeljebb 45 napig fogadható el

ár: a benyújts megelőző 180 nap súlyozott tőzsdei átlagára, ha tőzsdén kívüli, akkor a forga-lommal súlyozott átlagár (?)

tudatni kell, meddig és milyen módon fizet (a PSZÁF ellenőrzi, képes-e)

ha nem éri el végül az 50%-ot a szerzendő részesedés, nem köteles állni az ajánlatot!

ha eléri, minden elfogadó nyilatkozat kapcsán a határidő utolsó napján jön létre szerződés, éshatáridőn belül kell teljesíteni

→ az is eladhat még, aki arra számított, a felvásárlás felveri majd az árakat, de nem jött be –hiába nem lépett időben

fordítva is: a felvásárló megveheti a maradék részesedéseket, és így felszámolja a kicsiket

121


1. Melléklet

TÁRSASÁGI JOG VIZSGAKÖVETELMÉNYEK2004/2005. I. félév

Az előadások anyagán túlmenően a vizsgakövetelmények részét képező jogszabályi anyag:

· A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. teljes egészében;

· a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. éviCXLV. törvény az előadások által érintett részében;

· a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képvisele-teiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény teljes egészében;

· A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. XXVIII/A fejeze-te (338/A.§ - 338/D.§) és 568.§ - 578/A.§ rendelkezései;

· a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény teljes egészében;

· a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5.§ (1) 2, 4, 23, 34, 35, 36, 38, 39, 40, 43, 44,50, 55, 56, 61, 70, 71, 79, 80, 93, 95, 102, 6.§ - 12-§, 23.§ - 49.§, 65.§ - 80.§, 149.§ - 155.§rendelkezései;

· az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CX-LIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. tör-vény 1.§;

· az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény teljes egészében.

A jogszabályok a 2005. január 1-jén hatályos állapot szerint képezik a vizsgakövetelményekrészét. Ebbe a 2005. január hó 1. napján hatályba lépő módosítások már beletartoznak. Azelső vizsga kötelezően írásbeli vizsga, az utóvizsgák szóban történnek. Az írásbeli vizsga 16kérdésből, ezen belül 4 tematikusan felosztott kérdéscsoportból áll. Az ötven százalékot meg-haladó összpontszámon túlmenően a sikeres vizsga feltétele a kérdéscsoportonként elért mini-mum 10 pont. Az írásbeli vizsgán való részvételnek az is feltétele, hogy a vizsgán a hallgatóindexe ott legyen. Index nélkül a hallgató nem vizsgázhat.

A vizsga bonyolítására és a vizsgázás szabályaira egyébként a Tanulmányi és Vizsgaszabály-zat rendelkezései irányadók.

Budapest, 2004 szeptember 13.

…………………………

dr. Menyhárd Attila

egy. adj.

122


2. Melléklet

TÁRSASÁGI JOG VIZSGAKÉRDÉSEK2003/2004. I. félév

2003. december 22.

1. Lehetséges-e a társasági szerződés bírósági módosítása? Ha igen, milyen feltételekmellett, ha nem, miért nem?

A pjt.-t létesítő társasági szerződés a Ptk. 241. § feltételei szerint módosítható, a gazdaságitársaságok és az olyan társaságok, társasági szerződései, amelyekre a Gt. szabályait alkalmaz-ni kell (egyesülés, kht.), nem lehet ítélettel módosítani, mert a Gt. a szerződés módosításátszabályozza, így nem alkalmazható a Ptk. [Gt. 9. § (2) bek.], a Gt. Viszont nem szól a bíróságiszerződésmódosításról.

2. A cégnévvel kapcsolatban érvényesülő elvek és ezek tartalma.

Cégkizárólagosság elve – Ctv. 15. § (8) bek.

Cégvalódiság elve – Ctv. 15. § (1) bek.

Cégszabatosság elve – Ctv. 15. § (5) bek.

3. A kft. ügyvezetése taggyűlést hív össze, s a meghívóban közli, hogy napirendre tűz-te az egyik tag kizárásának kezdeményezését. A kizárandó tagot az ügyvezető nem hívtameg a taggyűlésre. A taggyűlésen a meghívott tagok megjelentek, s egyhangú határoza-tot hoztak a kizárás kezdeményezéséről. Az ügyvezető a taggyűlést követő napon értesí-tette a kizárandó tagot a határozatról, s előterjesztette a társaság nevében a tag kizárá-sára irányuló keresetet is az illetékes bíróságnál. A kizárandó tag a taggyűlést követő 10.napon keresetet nyújtott be a kizárást kezdeményező határozat bírósági felülvizsgálatairánt – arra hivatkozva, hogy a taggyűlés jogsértő volt, hiszen nem hívták meg a taggyű-lésre. Mi lehet a két eljárás eredménye? A válaszát indokolja!

A határozat megtámadása iránt perben a keresetet el kell utasítani a Gt. 49. § (4) alapján. Akizárási perben a felperes keresetét szintén el kell utasítani akkor, ha a tag a határozat jogsértővoltára hivatkozik, hiszen a taggyűlésre minden tagot meg kell hívni, függetlenül attól, hogyegyes kérdésekben lesz-e szavazati joga.

4. A választott-bírósági kikötés szempontjából mi minősül társasági jogvitának?

Gt. 52. § (2) bek.

5. A tagok gyűlésének döntéshozatalára vonatkozó szabályok.

Gt. 89. § (3)–(5) bek.

6. A felmondás szabályai közkereseti társaságban.

Gt. 93–94. §

123


7. A „Kovács és Társa Mélyépítési Betéti Társaság” elnevezésű cégnek két tagja van:Kovács István beltag és Kovácsné Nagy Melinda kültag, akik mindketten teljesítettékmár a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjüket. A társaság egyik hitelezője – mi-után a társaság nem fizette ki az egymillió forintos követelését – pert indít a társaságmint I. r., a beltag mint II. r. és a kültag mint III. r. alperes ellen, s kéri a bíróságot, hogyegyetemlegesen kötelezze őket a követelése megfizetésére. Keresetében hivatkozik arra,hogy a III. r. alperes is helytállni tartozik vele szemben, mert a kültag neve szerepel acégnévben. Milyen döntést hozna az ügyben, ha a hitelezőnek valóban fennáll a követelé-se a társasággal kötött szerződés alapján? Az indokolt döntést a tejes keresetről, ne csaka III. r. alperessel szembeni igényről szóljon!

A bíróságnak köteleznie kell az I. és II. r. alperest egymillió forint megfizetésére azzal,hogy az ítélet a II. r. alperessel szemben csak akkor hajtható végre, ha az I. r. alperessel szem-ben a behajtás eredménytelennek bizonyult. Egyetemlegesség nem lehetséges, mivel a beltagfelelőssége mögöttes. A kültaggal szembeni keresetet el kell utasítani, mert a neve„Kovácsné” nem azonos a cégnévben szereplő „Kovács” névvel, s egyébként a kültag a társa-sági tartozásokért nem felel.

8. A közös vállalatból kilépő taggal történő elszámolás szabályai.

Gt. 118. §

9. Cégjegyzékbe való bejegyzését kéri egy kft., amelynek a társasági szerződése sze-rint a törzstőke 5 millió forint, a három tag (X, Y, Z) törzsbetéte pedig az alábbiak sze-rint alakul: X szolgáltat 2 millió forint értékű apportot, Y fizet 2 millió forint pénzbeté-tet, Z pedig 1 millió forint pénzbetétet szolgáltat. A bejegyzési kérelem mellékletéből ki-derül, hogy a szerződés előírásainak megfelelően az apportot a bejegyzési kérelem be-nyújtásáig teljes egészében teljesítette X, Y befizetett 1,5 millió forintot, míg a fennmara-dó 1,5 millió forint pénzbetét teljesítésére Y és Z a cégbejegyzést követő 6 hónapon belülköteles. Bejegyezné-e a társaságot, ha az egyéb feltételeknek megfelel? Döntését indokol-ja!

A bejegyzési kérelmet el kell utasítani, mert a Gt. 126. § (1) bek. b) pont értelmében a be-jegyzésre csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénz-beli betétnek legalább a felét befizették. A jelen esetben ugyan a befizetett pénzösszeg összes-ségében megfelelne a követelményeknek, de Z pénzbetétének a fele nincs befizetve, ezért akérelem nem felel meg a törvényi követelményeknek.

10. Mi a következménye, ha a kft. Tagja meghal?

Gt. 139. §, 146. § (2)–(4) bek.

11. Milyen szabályok szerint kerülhet sor a taggyűlési meghívóban nem szereplő kér-dések megtárgyalására a kft. taggyűlésén?

Gt. 18. § (3) bek., 153. § (3) bek.

12. Az egyszemélyes kft. szervezetére vonatkozó speciális szabályok.

Gt. 31. §, 41. § (1) b), 172. § (1)–(3) bek.

13. Mit jelent az alaki legitimáció fogalma, s hogyan érvényesül az alaki legitimációrészvények esetén?

124


Alaki legitimáció: az értékpapírba foglalt jog jogosultjának jóhiszemű harmadik személyazt tekintheti, akit a papír maga jogosultként igazol. Az alaki legitimáció az előállítás módjaszerint különbözőképpen érvényesül. A bemutatóra szóló részvény azt igazolja jogosultként,aki a papírt birtokában tartja. A nyomdai úton előállított névre szóló részvény jogosultja az apapírbirtokos, akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol. A demateria-lizált részvény jogosultjának azt kell tekinteni, akinek az értékpapír-számláján a részvénytnyilvántartják.

14. Mi lehet nem pénzbeli hozzájárulás rt. esetén?

Gt. 208. § (2) bek.

15. Milyen esetekben nincs szükség a rt. Igazgatóságának a saját részvény megszerzé-séhez közgyűlési felhatalmazásra?

Gt. 226/B. § (1) bek., 226/C. § (1)–(2) bek.

16. Sor kerülhet-e a nyilvános vételi ajánlati eljárás eredményének a PSZÁF részéretörtént bejelentése után részvényszerzésre a vételi ajánlat szabályai szerint? Ha igen, mi-lyen feltételekkel, ha nem, miért nem?

Igen, lásd a Tpt. 76. § (2)–(5) bek.-t.

2004. január 5.

1. Miben különbözik a gazdasági társaságok és a közhasznú társaságok tevékenysége?

A kht. közhasznú – a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyon-szerzési cél nélkül szolgáló – tevékenységet rendszeresen végző társaság, amely üzletszerűgazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A gazda-sági társaságok viszont üzletszerű (rendszeres nyereség- és vagyonszerzési célú) gazdasági te-vékenységet folytatnak.

2. A kft-t alapító tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy nem pénzbeli vagyoni hoz-zájárulásukat a társasági szerződés megkötését és ügyvédi ellenjegyzését követő 8 naponbelül a társaság rendelkezésére bocsátják. Mivel az egyik tag e határidőben nem teljesí-tette kötelezettségét, a többi tag egyhangú határozatot hoz a késedelembe esett tag kizá-rásának kezdeményezéséről, s a határozathozatalt követő 8 napon belül a társasági szer-ződésben megjelölt ügyvezető bee is nyújtja a kizárásra irányuló keresetet. Hogyan bí-rálná el ezt a keresetet? Döntését indokolja!

A keresetet el kell utasítani, mert az előtársasági létszakaszban nem kezdeményezhető tagkizárása iránti per [15. § (2) bek. c) pont], s a vagyoni hozzájárulás nem teljesítése amúgy semmeríti ki a kizárás feltételeit.

3. Milyen esetben kötelező állandó könyvvizsgálót választani a társaságnál, s milyenesetben kötelező más könyvvizsgálót igénybe venni?

Ptk. 59. § (2) bek., Gt. 41. § (1) bek., 208. § (1) bek.

4. Mik a feltételei annak, hogy egy gazdasági társaságot hivatalból törölni lehessen acégjegyzékből?

– a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található,

– a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen,

125


– a cég 25, 50, illetve 75%-ot meghaladó szavazati aránnyal rendelkező tagjai nem teszikmeg a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedéseket,

– nem jelentenek be a cég székhelyére, működésére, ill. a képviselő lakóhelyére vonatkozóadatot,

– nem indul felszámolási eljárás a cég ellen.

5. Ki lehet közkereseti társaság vezető tisztségviselője, s milyen speciális szabályok vo-natkoznak a kkt. vezető tisztségviselőjének személyére?

Gt. 86. §

6. A közkereseti társaság képviselője változásbejegyzési kérelmet nyújt be a cégbíró-sághoz, amelyben tagváltozás bejegyzését kéri, s mellékeli a társaság korábbi tagja ésegy kívülálló között létrejött szerződést, amellyel a tag a tagsági jogait átruházta, továb-bá a tagok gyűlésének egyhangú határozatát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárulnak.Bejegyezné-e a benyújtott iratok alapján a tagváltozást? Döntését indokolja!

A változásbejegyzési kérelmet el kell utasítani, mert a kkt. a Gt. 92. §-a nem említi a tagsá-gi jogviszony megszűnésének lehetséges okai között a tagsági jogok átruházását, s az ilyen át-ruházás – a bírósági gyakorlat szerint – amúgy is ellentétes lenne a kkt. személyegyesítő jelle-gével.

7. A társaság megszűnésének milyen speciális okai érvényesülnek a betétitársaságnál?

Gt. 104. § (1)–(2)

8. Hogyan történik a nyereség felosztása egyesülésnél?

Gt. 275. § (2) bek.

9. Mi lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás korlátolt felelősségű társaság esetén?Milyen feltételek esetén felel meg ezeknek a követelményeknek a know-how?

Gt. 124. § (3) bek.

A know-how csak akkor fogadható el apportként, ha az azt szolgáltató tag valamilyen fizi-kai formában rögzített módon átadja a társaságnak.

10. Írjon legalább három olyan esetet, mikor a kft. tagja helytállni köteles a társaságkötelezettségeiért!

Gt. 56. § (2), (3)–(4) bek., 128. §, Gt. 173. § (3) bek., 292. § (3) bek., 296. § (1) és (3) bek.

11. A kft. Tagja üzletrészét nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként egy újonnan ala-kuló, másik kft. részére kívánja átruházni. Mielőtt az új társaságot bejegyeznék a cég-jegyzékbe, a társaság egy másik tagja bejelenti az átruházó tagnak, hogy elővásárlásijoga alapján igényt tart az üzletrészre, s közli, hogy hajlandó olyan értéket fizetni,amennyire az új kft.-t létesítő szerződésben ezt az apportot értékelték. Kérdés: Ki sze-rezheti meg ezt az üzletrészt? Válaszát indokolja!

Az üzletrész apportálásakor a többi tagot nem illeti meg elővásárlási jog, mert ilyen jogcsak az üzletrésznek a pénz ellenszolgáltatás fejében történő átruházásakor gyakorolható. Ajelen esetben a tag az üzletrészt átruházza ugyan az új társaságra, de nem pénz , hanem tagsági

126


jogok ellenében. Ilyen tagsági jogokat a másik társaság nem tud biztosítani, tehát ezért sem ér-vényesülhet elővásárlási jog.

12. Milyen hitelezővédelmi szabályok érvényesülnek a kft. törzstőkéjének leszállítása-kor?

Gt. 167. § (2)–(6) bek.

13. Mit jelent az értékpapírok immobilizációja?

Az immobilizáció az értékpapír-kereskedelem fejlődésének azt a fokát jelenti, amikor a fi-zikai formában előállított értékpapír maga már nem vesz részt fizikai értelemben az értékpa-pírforgalomban, hanem az értékpapírokat (akár összevont címletű értékpapírként előállítva)erre jogosult letétkezelőnél helyezik el a jogosultak (vagy más eleve a kibocsátó), s az érték-papír átruházásának mozzanatát a letétkezelőnek adott utasítás helyettesíti, ami szerint azadott értékpapírt a továbbiakban az új jogosult javára kell őrizni. A letétkezelők gyűjtőelvű le-tét esetén letéti számlát vezetnek, s az átruházás a számlák közti forgalommal (terheléssel ésjóváírással) történik.

14. Hol és mikor kell közzétenni a részvények nyilvános forgalomba hozatalára vonat-kozó nyilvános ajánlattételt?

Tpt. 37. § (2) bek., (5) bek., 34. § (2) (3) bek.

15. Saját részvény megszerzésének szabályozása körében mi minősül meghatározó be-folyásnak?

Gt. 226/F. § (3)–(4) bek.

16. Mi lehet az oka az alaptőke egyidejű leszállításának és felemelésének, s milyenspeciális szabályok vonatkoznak az ilyen tranzakcióra?

A tranzakció első lépésének, a tőke leszállításának célja a részvények névértékének a piaciértékhez történő igazítása, ami éppen ahhoz szükséges, hogy a társaság képes legyen a máso-dik lépésben a piacról további tőkét bevonni reális áron. A vonatkozó speciális szabályok afeltételes alaptőke-leszállítással [Gt. 258. § (2) bek.] és a minimális alaptőke mértéke alá tör-ténő alaptőke leszállítással [Gt. 258. § (3) bek.] kapcsolatosak.

127

Documents

Gt Jegyzet