of 13 /13
A nemzeti és etnikai konfliktusok kezelésének lehetséges megoldásai Ottlik Lászlónak a Magyar Szemlében megjelent tanulmányai alapján Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Budapest, 2014. április 15. Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

Ottlik László

  • Upload
    ash

  • View
    65

  • Download
    8

Embed Size (px)

DESCRIPTION

- PowerPoint PPT Presentation

Text of Ottlik László

Page 1: Ottlik László

A nemzeti és etnikai konfliktusok kezelésének lehetséges megoldásai

Ottlik Lászlónak a Magyar Szemlében megjelent tanulmányai alapján

Dr. Vizi László Tamásfőiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes

Budapest, 2014. április 15.

Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonság

Versenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

Page 2: Ottlik László
Page 3: Ottlik László

Ottlik László

• Munkásságáról vajmi kevés feldolgozás született. (Major Zoltán: Egy elhallgatott modern konzervatív: Ottlik László. Új Magyarország, IV. évf. 1994.; Szabadfalvi József: Egy elfeledett társadalomtudós. Magyar Szemle, Új folyam XV. 3-4. szám 2013. október.)

• Életéről sem sokkal többet:

1895. október 7-én született Budapesten.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát.

Harcolt az első világháborúban (keleti front) és számos kitűntetést szerzett. (Károly csapatkereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje)

1927-ben egyetemi magántanár lesz. Még ebben az évben fél évet tört Berlinben, de volt a Collegium Hungaricum bécsi ösztöndíjasa is.

Page 4: Ottlik László

Ottlik László

• A kecskeméti református jogakadémia a jog- és állambölcselet tanára

• A központi közigazgatásban is dolgozik. (1929-ben miniszteri titkár)

• A Miniszterelnökség Kisebbségi Osztályán, mint miniszterelnökségi osztálytanácsos tevékenykedett.

• 1941. február 9-én kinevezték a kolozsvári egyetem jogi karának nyilvános rendes tanárává, ahol politikát oktatott.

• 1944 júniusában családostul Kolozsvárról Budapestre menekült.

• Buda ostroma idején otthonából 1945. január 29-én eltávozott, ekkor látták őt utoljára.

• A család később sem bukkant a nyomára.

Page 5: Ottlik László

Ottlik László tudományos munkássága

• Ottlik tudományos munkássága alapvetően négy nagy területre tagolható:

politikatudomány, [A politikai rendszerek (1939); A politikai rendszerek története  (1940); Bevezetés a politikába (1943)]

szociológia, állam- és jogbölcselet, (a marxizmus, a szocializmus és a kapitalizmus, valamint a korabeli munkásmozgalom elméleti és gyakorlati problémái foglalkoztatták)

nemzeti és kisebbségi problémák

Ottlik a Magyar Szemlében, szemle-esszéiben ill. tudományos értekezéseiben fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját,

véleményét.

(Nem akadémikus jellegű tudományosság, hanem aktuális témaválasztású, széles horizontú kitekintés és egyben olvasmányosság!)

Publikált még a Társadalomtudomány, az Athenaeum, a Magyar Kisebbség, a Magyar Külpolitika és a Magyar

Munkás Szemle hasábjain, illetve külföldi

periodikákban is közölték tanulmányait recenzióit.

Page 6: Ottlik László

A Magyar Szemle 1927-1944

Page 7: Ottlik László

A Magyar Szemle 1927-1944

• A Magyar Szemle kulturális, világnézeti és politikai folyóiratot 1927-ben a Magyar Szemle Társaság indította el (elnöke Bethlen István)

• Alapító szerkesztője Szekfű Gyula volt, majd 1938 decemberétől Eckhardt Sándor.

• Az első szám 1927 szeptemberében jelent meg, majd egészen 1944 márciusáig havonta.

• Szellemi arculatára a reformkonzervativizmus, mellett a szellemtörténeti irányultság volt a jellemző.

• A Magyar Szemle elkötelezte magát az ország korszerűsítése és reformja mellett. Vallotta, hogy ezt úgy érheti el, ha a nemzeti és az európai gondolatot egyesíti, és ezáltal megteremti azt a politikai középutat, amely mellett a lap szerkesztői és szerzői elkötelezték magukat.

Page 8: Ottlik László

„Új Hungária felé” Magyar Szemle IV. kötet, 1. (13) szám, 1928 szeptember

• „Nincsen jó magyar ember, aki kételkednék abban, hogy a Szent István Birodalom terület egysége előbb-utóbb helyre fog állni.”

• A magyar nacionalizmus elemzése – a világháború előtti és utáni.

• Neonacionalizmus: a mai, magára hagyott magyarnak nacionalizmusa más kell hogy legyen, mint ami háború előtti volt! Nem lehet célja a belső expanzió!

• Neopatriotizmus: „Szent István hagyatéka nem kisebbségé és nem többségé, nem uraké és nem magyaroké csupán, hanem mindazoké, akiknek ősei a Kárpátok ölén nyugszanak, akik véreztek vagy izzadtak ezért a földért…”

• El kell felejteni a megosztó ellentéteket! Neheztelés, bántódás és előítélet nélkül!

• Új kiegyezésre van szükség a Kárpát-medencében!

Page 9: Ottlik László

„…nemcsak a róna vesztette el a bérceket, hanem a bércek is elvesztették a rónát.”

• Ki járt jobban? Jobban járt-e valaki? „Egyedül nekünk maradt meg vigasztalásul Hungária csodás és megragadó történetének minden mély és örök igazság- és propagandaértéke.”

• Az új országok is sokat vesztettek az új országok megszületésével!

• A kisebbségek elnyomásának módozatai Ottlik szerint:

1. Egy célkitűzés akadályozása; (1918 előtti magyar gyakorlat)

2. Egy embercsoport szellemi egységének és integritásának a megbontása;

3. Egy embercsoport anyagi boldogulásának a megakadályozása „sőt fizikai épségének aláaknázása”. (utódállamok gyakorlata. De! a szlovákok, erdélyi románok és a horvátok is ezt kell, hogy megéljék!)

• Az Ottlik-féle javaslat – a Szent Istváni Birodalom

Horvátok: „erkölcsileg, politikailag megalázva, anyagilag kizsákmányolva nyögnek a szerb ‘fajtestvér’ uralma alatt.”

Megoldás: magyar-horvát föderatív unió!

Page 10: Ottlik László

A Szent Istváni Birodalom

• Szlovákok: „az autonómia programjával boldogan térnének vissza az őshazába.” DE: hol legyen a magyar-szlovák belső határ?

Page 11: Ottlik László

A magyar-szlovák (tót) és az erdélyi problematika

feloldásának ottliki terve

• Ha a Felvidéken belső határ a trianoni, akkor: teljes autonómia mellett „olyanféle megoldásra volna szükség, mint a Délafrikai Unióban, ahol a két uralkodó nyelv a holland és az angol egyenjogúságot élvez.”

• Erdély földrajzi keretei világosak!

• Erősek a partikularisztikus hagyományai!

• Cél: az autonóm Erdély! De: elengedhetetlen, hogy felnőjön egy új erdélyi politikai elit, akikben nincsen ek benne az 1918 előtti magyarellenesek görcsök. Ők a Regátbeli Románia helyett az autonóm Erdélyt fogják választani.

• Ruténföld: a terület autonómiája nem kérdés, hiszen azt nemzetközi szerződések is garantálják.

Page 12: Ottlik László

Új Hungária –Szent István Birodalma

• „… Szent István Birodalma nem kizárólag a miénk…” hanem az itt élő magyar és nem magyar népességé együtt!

• Új Hungária nem más, mint a Szent István-i Birodalom, mely keret és lehetőség magyarok és nem magyarok békés együttélésére!

• Politikai értelemben: Új Hungária a teljes revízió programja!

• Az Új Hungária kritikája:

- feltételezi, hogy a napszavazáson Magyarországot választják a nem magyar ajkú népek;

- felnőtt-e egy új erdélyi román elit, s úgy gondolkodik-e mint Ottlik?

- megvan-e az az érzelmi kötődés a Szent Istváni Birodalomhoz, a nem magyar népekben, mint amit Ottlik gondolt?

- miért nem szólt a délvidéki és burgenlandi magyarságról a szerző?

- tekinthető-e mindez a hivatalos magyar külpolitikának?

Page 13: Ottlik László

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonság

Versenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)