1

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Számvitel Tanszék

TDK-dolgozat

Uracs Tímea

AYNMTA

2011

2

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Számvitel Tanszék

A könyvvizsgálat jövője, avagy élet az értékhatár-emelés után

Future of the audit, life after the appreciation

Kézirat lezárása: 2011. november 10.

3

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 1

1. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS- A SZÉLL KÁLMÁN TERV BÜROKRÁCIACSÖKKENTŐ

PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE ................................................................................. 2

1.1. Széll Kálmán Terv kidolgozásának okai, magyarországi helyzetkép ........................... 2

1.2. Az első bürokrácia-csökkentő program elemei ............................................................. 4

1.3. Az intézkedések várható hatásai ................................................................................... 7

2. JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................ 12

2.1. Banki hitelek és kölcsönök területére érkezett javaslatok ........................................... 13

2.2. Adóval, társasági adóval kapcsolatos javaslatok ......................................................... 15

2.2.1. Társasági adóra vonatkozóan született javaslatok ............................................ 15

2.2.2. ÁFA-t érintő javaslatok értékelése ................................................................... 19

2.2.3. Egyéb, adóval kapcsolatos javaslatok értékelése ............................................. 20

2.3. Beszámolóval kapcsolatban érkezett javaslatok.......................................................... 21

2.4. Önkormányzat, költségvetési szerv könyvvizsgálatára vonatkozó javaslatok ............ 26

2.5. Támogatás, pályázat kérdéskörébe tartozó javaslatok ................................................ 27

2.6. Állami könyvvizsgálatra született javaslatok értékelése ............................................. 29

2.7. Egyéb témakörökben született javaslatok .................................................................. 31

2.7.1. Fizetésképtelenség, felszámolás kérdéskörével foglalkozó javaslatok ............ 31

2.7.2. Leltárral kapcsolatban felmerült javaslatok ..................................................... 32

2.7.3. Környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült javaslatok értékelése .............. 34

2.7.4. Építőiparral kapcsolatban felvetődött javaslatok ............................................. 35

2.8. Javaslatok összegzése .................................................................................................. 36

3. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS HATÁSA A VÁLLALATOKRA .......................................... 38

3.1.Mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok működésére gyakorolt hatások bemutatása . 38

3.2. Milliárdokat bukhat az állam az értékhatár-emelésen ................................................. 46

3.3. A vállalatok adóellenőrzésének 2010-es megállapításai ............................................. 48

3.4.Vállalkozási terhek csökkentésének egyik jövőbeni lehetősége .................................. 49

4. ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................... 51

4

Ábrák jegyzéke

1. ábra: Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások száma ............................. 9

2. ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása 2000-2010 ..................................... 38

3. ábra: Az építőiparban regisztrált vállalatok száma 2010-ben....................................... 44

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség ...................................................... 9

2. táblázat: A társasági adó mértékei az EU-ban .............................................................. 17

3. táblázat: Hazai könyvvizsgáló cégek és BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételei

2008-ban és 2009-ben .................................................................................................. 24

4. táblázat: A regisztrált vállalatok száma Magyarországon ............................................ 38

5. táblázat: Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek száma 2009-ben és

2010-ben ....................................................................................................................... 38

6. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória

szerint, 2010 ................................................................................................................. 39

7. táblázat: A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám-kategória

szerint, 2010 ................................................................................................................. 41

8. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 2000-től 2010-ig ............... 43

9. táblázat: Nem pénzügyi vállalkozások száma és a foglalkoztatás alakulása

Magyarországon és az EU-ban .................................................................................... 45

5

BEVEZETÉS

„Az adminisztrációt ésszerűsíteni kell, nem pedig globálisan csökkenteni!”

A könyvvizsgálati szakma az Enron cég 2001. év végén bekövetkezett összeomlását, és ezt

követően az Arthur Andersen cég bukását követően erőteljes és gyors paradigmaváltáson

ment keresztül, mely változások alapvető célja volt, hogy visszaállítsák a könyvvizsgálókkal

szemben megrendült bizalmat. Emellett az audit munka gyökeres átalakulásában kétségtelenül

szerepet játszott a napjainkban is végbemenő információtechnológia robbanásszer fejlődése,

többek között az „internetes forradalom” széleskörű elterjedése.

A könyvvizsgáló szó nemcsak egy hivatást, hanem egy felsőfokú szakképesítést is takar. A

könyvvizsgáló sok esetben megkönnyíti az adóhatóság munkáját és csökkenti az ügyfele

adókockázatát azzal, hogy a könyvvizsgálat során feltárja és kijavíttatja ügyfelével az

esetleges hibákat. Bár a könyvvizsgálat nem tételes adóellenőrzést jelent, és nem lép az

adóhatóság helyébe, nem váltja ki az adóellenőrzést, de a számviteli alapelvek betartásának

felülvizsgálatával egyben megtörténik az adóalapok és az adók ellenőrzése is, feltárásra

kerülnek az adókkal kapcsolatos hiányosságok, illetve a számviteli fegyelem betartása, az

elszámolások átláthatósága kedvezőbbé válik.

A törvénymódosítás a kötelező könyvvizsgálati értékhatárt 2012-es és a 2013-as üzleti évre az

eddigi 100 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra emeli meg. A 2014-től induló üzleti években az

értékhatár 200 millió Ft-ról 300 millió Ft-ra emelkedik.

A könyvvizsgálat hozzájárulhat az adózási morál javításához. Ahhoz, hogy a jelenleg

rendelkezésre álló revizori állomány külső segítség nélkül minden magyar adóalanyt egyszer

leellenőrizzen, 70 évnek kellene eltelnie.

A könyvvizsgálónak a 2007. évi CXXXVI. törvény alapján fontos a szerepe a pénzmosás és

terrorizmus finanszírozása megelőzésében és megakadályozásában. A jelenlegi kormányzat

egyik kiemelt célja a gazdaság „kifehérítése”. Az értékhatár felemelése szöges ellentétben áll

ezzel a koncepcióval, ami tovább növelheti a csalások, szabálytalanságok, a pénzmosás

elkövetésének kockázatát és a terrorizmus finanszírozásának mozgásterét.

6

1. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS- A SZÉLL KÁLMÁN TERV

BÜROKRÁCIACSÖKKENTŐ PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE1

2011. április 20-án a kormány ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy 500

milliárd Ft-os bürokrácia- és adminisztrációs terheket csökkentő csomagról döntött a

kormány. A vállalkozások terheit csökkentő intézkedések között a kötelező könyvvizsgálat

értékhatárának emelése is szerepel.

A bejelentés szerint a kötelező könyvvizsgálat jelenlegi 100 millió Ft-os értékhatárát 200

millió forintra emelnék, mely intézkedés által több mint 17.000 vállalkozás mentesülne a

kötelezettség alól 2012-2013-as években. Az emelést követően 2014 után az értékhatárt 300

millió forintra emelnék, mely további 7000 vállalkozással csökkentené a könyvvizsgálatra

kötelezett vállalkozások számát. A kormány ezen intézkedéstől 350-400.000 Ft-os évenkénti

könyvvizsgálati díjjal számolva 2012-13-ra 5,6 milliárd Ft, majd 2014-től újabb 1,9 milliárd

Ft (összesen 7,5 milliárd Ft) vállalkozói adminisztratív tehercsökkentést vár.

1.1. Széll Kálmán Terv kidolgozásának okai, magyarországi helyzetkép

A magyarországi vállalatokat drámaian magas bürokrácia sújtja. Magyarországon az

adminisztrációs terhek a GDP 10,5%-ára, mintegy 3000 milliárd Ft-ra rúgnak, szemben az

uniós átlag 1000 milliárd Ft-tal, amely a GDP 3,8%-a. Tehát egy magyarországi vállalkozás

bürokratikus költségei évente körülbelül 3.000.000 Ft-nak felelnek meg, ami azt jelenti, hogy

a vállalatvezetőknek egy évben átlagosan 65 órát kell a különböző adminisztratív feladatok

ellátására fordítaniuk. Ez a terhelés háromszor magasabb az uniós átlagnál, és kétszer

nagyobb, mint a visegrádi országokban.

Ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd Ft-tal kell csökkenteni a

bürokratikus terheket. A Széll Kálmán Terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014-re, a ciklus

végére. A kormány első bürokrácia-csökkentő programja 500 milliárd Ft-os terhet vesz le a

magyarországi vállalkozások válláról, vagyis a felesleges 2000 milliárd Ft-os bürokratikus

terhelés negyedét.

1

http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%20Terv%20B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (letöltve: 2011. október 10.)

7

A témát vizsgáló hazai kutatások szerint a vállalatvezetők számára egy évben átlagosan 65

órát jelent a különböző adminisztratív feladatok ellátása, azaz a teljes munkaidejük több mint

3%-a közvetlenül kapcsolódik az állam gerjesztette papírmunkához. Az adminisztratív

terheket a vállalkozók nagyobb problémának tartják, mint a magas adórátákat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2010-ben elvégzett egy nem reprezentatív

felmérést, melyben a vállalatok érdekképviseleti szervezete által delegált szakértőket

kérdezték a könyvvizsgálatról. Véleményük szerint a független szakértő ellenőrző és

tanácsadó tevékenységének hozzáadott értéke a kkv-k esetében minimális, s ezért számukra

ez fölösleges, semmiféle hasznos információt nem nyújtó, egyébként megtakarítható

tevékenység és költség. Javaslatuk szerint a tulajdonosra kellene bízni, hogy eldöntse,

szüksége van-e saját érdekében könyvvizsgáló alkalmazására, megéri-e számára vagy

ugyanezt a funkciót más módon (például belső ellenőr alkalmazásával), esetleg

hatékonyabban is el tudják látni. Az állami ellenőrzés kockázatai (esetleges szabálytalanságok

feltárása, bírságok kiszabása), tehát az elkerülhető veszteségek mértéke alacsonyabb, mint a

biztonságért a könyvvizsgálók alkalmazásával fizetendő költségek.

A kormány célja, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa, így Magyarország a kelet-közép-

európai régió egyik leginkább vállalkozásbarát országává válhat, ahol a vállalkozások

működésének állami szabályozása egyszerű és kiszámítható.

Az adminisztrációs terhek csökkentésében az Európai Unió tagországai is elkötelezettek. Az

Európai Bizottság 2007 tavaszán határozott úgy, hogy gazdaságélénkítő és

bürokráciacsökkentő programot indít, amelynek keretében az unió működésének és a cégeket

érintő szabályozásnak az átalakításával 2012-re 25 %-kal csökkenti az üzleti szereplők

közösségi jogból eredő, esetenként szükségtelen adminisztrációs ráfordítását.

Emellett felkérte a tagállamokat, hogy határozzanak meg adminisztratív tehercsökkentési

célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból

adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (ez az intézmény megszűnt, jogutódja a

Nemzetgazdasági Minisztérium) megbízásából egy nemzetközi tanácsadó cég által 2009

nyarán elkészült egy tanulmány, amely szerint az adminisztrációval kapcsolatos költségek

Magyarországon az éves bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak. Az

adminisztrációs teher 2800 milliárd Ft-ot tesz ki, ez mintegy 152 általános feladatból és

8

előírás teljesítéséből áll össze. A kötelező könyvvizsgálat a 18. legnagyobb tétel lett, s első

helyen a könyvvezetési tevékenység állt.

A könyvvizsgálatot nem megalapozott adminisztratív teherként beállítani. A könyvvizsgálat

annak az ellenőrzése, hogy a jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási,

beszámolási kötelezettségeknek eleget tett-e a vállalkozás. A könyvvizsgálói díj megspórolása

nem biztos, hogy egyben költségcsökkenést is jelent a vállalkozásoknál, mivel olyan szakmai

kérdések (adózás, számvitel, cégjog stb.) tekintetében, amelyekben korábban a könyvvizsgáló

is tudott útmutatást adni, kénytelenek lesznek külső szakértőhöz fordulni, természetesen

díjazás ellenében. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi

többletadminisztrációt a vállalkozások számára.

1.2. Az első bürokrácia-csökkentő program elemei

Az adminisztrációs tehercsökkentési program célja a vállalkozások adminisztrációs

költségeinek és kockázatainak radikális csökkentése.

A program céljai:

· Az uniós átlag háromszorosára rúgó adminisztratív költségek, valamint a versenyképességet

kiemelt mértékben rontó adminisztratív teherszint csökkentésével mintegy 500 milliárd Ft

megtakarítás elérése a vállalkozások számára.

· Felzárkózás az EU vezető tagállamaihoz az üzleti környezet minősége tekintetében,

valamint a régió éllovasi pozíciójának megszerzése. A kormány célja, hogy a kisvállalkozások

külső szakértő nélkül is képesek legyenek eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségeiknek.

· A jogkövető magatartás üzemgazdaságossá tétele.

A kormány első lépésként az alábbi öt területen fogalmaz meg konkrét intézkedéseket:

1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése;

2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál;

3. Kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások, nyilvántartások

vezetése;

4. Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló

gyakorlatának kidolgozása;

9

5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése.

1. Adófizetések és bevallások módjának egyszerűsítése kapcsán 15,2 milliárd Ft-os

megtakarítással számolnak

Az adófolyószámlák számának 50%-kal történő csökkentése 0,5 milliárd Ft megtakarítást

hozhat. Ekkor 75, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla megszűnik.

Jelenleg összesen mintegy 140 adószámlát vezet a NAV. Egyszerűbbé válik a vállalkozók

számára az adószámlák követése és az ezekre történő utalás.

Átutalások egyszerűsítése kapcsán 8 milliárd Ft-ot spórolhatunk. A jövőben egyetlen

átutalással tudják a vállalkozók kötelezettségeiket rendezni az állam felé.

Az adóbevallások gyakoriságának csökkentése 6,7 milliárd Ft-ot hozhat. Összevonásra kerül

hat adónem (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék, rehabilitációs hozzájárulás,

játékadó, agrártermelési költség, cégautó adó) fizetési határideje. A kormány egyetlen

időpontot jelöl ki a bevallásokra a jelenlegi, összesen 34 bevallás helyett. A

ráfordításcsökkenés a szakképzési hozzájárulás esetében 2,5 milliárd, a rehabilitációs

hozzájárulás esetében 0,5 milliárd, az innovációs járulék esetében 0,4 milliárd és a cégautóadó

esetében 3,3 milliárd Ft-ot jelent.

2. Könyvvizsgálói kötelezettség eltörlése a kisebb vállalkozásoknál eredményeképpen 5,6

milliárd Ft megtakarítással számolnak

A kötelező könyvvizsgálói értékhatár 200 millió Ft-ra történő emelésével több mint 17.000

kis- és középvállalkozás mentesülne évente 350-400.000 Ft könyvvizsgálói díj alól. 2014-től

az értékhatárt 300 millió Ft-ra emelésével további 7000 vállalkozás számára jelentene

költségcsökkenést.

3. Gazdasági, társadalmi, kormányzati döntéshozatalt támogató kötelező adatszolgáltatások,

nyilvántartások vezetése esetében 31,7 milliárd Ft megtakarítással kalkuláltak

Hatósági adatbázisokat egymáshoz kell igazítani, ezzel 16 milliárd Ft-ot elehet megspórolni.

A tárcák és az egyes hivatalok kezelésben álló hatósági adatbázisok egymáshoz igazításával

elkerülhető számos, vállalkozásokat érintő adatszolgáltatási kötelezettség.

10

A vállalkozókat terhelő adatszolgáltatás végrehajtási kereteinek meghatározása 0,5 milliárd Ft

megtakarítást jelent. Az intézkedés nyomán csökken a vállalkozásokat érintő

adatszolgáltatások idő és költségráfordítása, megszűnik az indokolatlan párhuzamosság, javul

a hatékonyság.

A NAV és a TB szervek adatigénye közötti átfedések megszüntetése 15,2 milliárd Ft

megtakarítást eredményez. Feleslegessé válnak azok a járulékos adatlapok, melyek az

egészségbiztosítási ellátás igénybevételekor kitöltendőek (pl.: táppénz, GYED, TGYÁS).

4. Hatósági bírságolás a vállalkozások számára követhető, betartható és kevésbé irritáló

gyakorlatának kidolgozása 7 milliárd Ft-os megtakarítást jelent

A vállalkozások számára átláthatóvá válik a szabályozás, pontosan megismerik, milyen

előírás vonatkozik rájuk, ezek megsértése milyen jogkövetkezménnyel jár, és ki ellenőrzi a

betartásukat. A jogkövető magatartás megkönnyítésével és a vállalkozói tevékenység

kifehéredésével a GDP 0,1-0,2%-os többletnövekedése érhető el.

5. A foglalkoztatás adminisztrációjának csökkentése 45,7 milliárd Ft megtakarítással számol

A munkavállaláshoz kapcsolódó adatbejelentési kötelezettség egyszerűsítése 5 milliárd Ft-os

spórolást jelent. A jelenlegi 23 adat helyett egyetlen adattal (pl. az adószámmal) bejelenthető

legyen a munkavállaló. A többi adat az egységes kormányzati adatbázisból elérhető lenne.

Az egyéni járulékszámlák kialakítása 19,2 milliárd Ft megtakarítással jár. A jelenleg formális,

a munkavállalók számára valódi biztosítékot nem jelentő adatszolgáltatást megszünteti. Az

intézkedés az egyéni járulékszámlák kialakításával feleslegessé teszi a havi kimutatást a

munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről és járulékokról. Az egyéni

járulékszámlák kialakításával mindenki egyébként is nyomon tudja követni majd, hogy a

munkáltató bejelentette-e, és befizette-e utána az adóelőleget és a járulékokat.

Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhének számításával 3,4 milliárd Ft megtakarítható.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállalók munkabérével összefüggő juttatásaival

és munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentáció egyszerűsítésre kerül.

Az üzemi tanács opcionálissá tétele 80-100 millió Ft megtakarítással jár együtt. Az

intézkedéssel megszűnik a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, vállalatvezető

idejét rabló kötelezettség.

11

A munkavállaló felvételének megkönnyítése, és az elbocsátással kapcsolatos

követelményeknek a meghatározása 16 milliárd Ft-os spóroláshoz vezethet. Az intézkedés

célja, hogy a mikro- és kisvállalkozások a lehető legkönnyebb módon vehessenek fel és

bocsáthassanak el munkavállalót. A jövőben nem kell olyan nyilatkozatot kiállítania a

munkáltatónak, amely vagy a munkavállaló képességire vagy a munkáltató gazdasági

működésének eredményességére kell, hogy vonatkozzon. A felmondási indokok

alátámasztása a vállalkozásoktól komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéséket

igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges.

A kárfelelősség kockázatának csökkentése 2 milliárd Ft megtakarításával jár együtt. Az

intézkedés célja, hogy a munkáltató mentesüljön ésszerűtlen esetekben a kárfelelősség alól,

melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez.

A munkaidő adminisztrációját rugalmassá kell tenni. Ezt irritációcsökkentő lépésnek számít.

A munkaidő beosztás szabályai jelenleg igen bonyolultak, főként egy hektikus munkavégzést

igénylő kisvállalkozásnál. A foglalkoztatást jelentősen javítaná, ha a mikro- és

kisvállalkozásoknál a munkavállalót csak a heti 48/60 órás, napi 12 órás munkaidőkeret

kötné, amelynek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidő keret

mellett. Az intézkedés feleslegessé teszi a rendkívüli munkavégzés elrendelését és rugalmassá

teszi a pihenőidő kiadását, csökkentve az adminisztrációs kötelezettség irritációs hatását.

A munkaidő-beosztás szabályainak módosítása 0,5%-os foglalkoztatás javulással, 50 ezer új,

legális munkahellyel járnának együtt. Felülvizsgálatra kerülnek az éjszakai és hétvégi

bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének lehetőségei, valamint a

folyamatos üzemű vállalkozásoknál az 5,5 munkanapos munkahét bevezetése.

A képesítési követelmények csökkentése 1%-os foglalkoztatási javulást, és 100 ezer új, legális

munkahelyet jelent. Eltörlésre kerülnek számos munkakör gyakorlása esetében a felesleges

képesítési követelmények. Az intézkedés ezáltal lehetőséget biztosít a szakképzetlen

munkavállalóknak és a munkakör olcsóbb betöltésére a vállalkozónak, mivel a garantált

bérminimumot csak a szakképzettséggel rendelkezőknek kell megfizetnie.

1.3. Az intézkedések várható hatásai

A konkrét intézkedések hatására összesen 500 milliárd Ft-tal kevesebb adminisztrációs

költség sújtja majd a magyar vállalkozásokat, valamint feláll a vállalkozások

adminisztrációjának alacsony szintjét megőrző, az adminisztrációs költségek újratermelődését

12

megelőző rendszer. Az adminisztrációcsökkentő lépések hatására a GDP 1,25-1,30%-os

növekedése várható.

Az adminisztrációcsökkentő intézkedések komoly pozitív hatással bírnak a magyar vállalatok

és az egész nemzetgazdaság versenyképességére is. Az adminisztrációs költségek jelentős

csökkentése fontos lépése annak, hogy Európa legversenyképesebb országait utolérjük,

régiónkban pedig visszaszerezzük vezető helyünket.

Az adminisztrációcsökkentés mérsékli azt a kockázatot, amelyet az államműködés jelent a

vállalkozások számára. Az egyszerűsítés, a kiszámíthatóság megteremtése energiákat szabadít

fel a vállalkozásoknál, amelyet fejlesztésre, bővítésre fordíthatnak. A kevesebb adminisztráció

azt is jelenti, hogy csökken a magyar vállalkozások nemzetközi költséghátránya, így pénz

szabadul fel növekedésre, új munkahelyek létrehozására. Mindezek mellett, az

adminisztrációs költségek csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, mint

potenciális telephely jobb megítélés alá essen, ami több működő tőke befektetést hozhat,

javítva az ország gazdasági, pénzügyi megítélését.

Ha a szabályok egyszerűek, kiszámíthatóak és betarthatóak, növekszik a tisztességes

érvényesülés lehetősége. Ma Magyarországon a vállalkozók 91%-a gondolja úgy, hogy az

adórendszer bünteti a tisztességes magatartást. Az adminisztráció csökkentésével azok

kerülhetnek előtérbe, akik tisztességesen akarják végezni a dolgukat: a vállalkozások nem

abban versengenek, hogy ki tud jobban kibújni a szabályok alól, hanem hogy ki tud jobb

terméket vagy szolgáltatást előállítani.

A kormány adminisztrációcsökkentő intézkedései nyomán javul a hazai vállalkozások

versenyképessége. Az adminisztrációs kötelezettségek tartalmának életszerűbbé tételével a

vállalkozások jobban azonosulhatnak a szabályozással, nem érezve idegennek és céltalannak

az állam adatigényét. Az intézkedések erősítik az állam és a vállalkozások közötti bizalmat, a

tisztességes érvényesülés lehetőségébe vetett hitet.

A munkajogi szabályozás rugalmasabbá tételével a munkaerőpiaci kilátások javulnak:

könnyebbé válik a foglalkoztatás, a munkavállaló és a munkáltató hatékony munkavégzésben

való érdekeltsége emelkedik. A vállalkozások nem termelő kiadásainak csökkenésével

párhuzamosan jelentősen nőhet a termelékenységük, valamint a legális foglalkoztatás is.

Az alábbi ábra a kötelező könyvvizsgálat alóli mentesség kritériumait határozza meg az EU-

ban, Svájcban és Norvégiában.

13

1. ábra: Kötelező könyvvizsgálat alól mentesülő vállalkozások száma2

Az ábrából látható, hogy számos Európai Uniós tagországnál 6000 és 8000 millió euró között

van a nettó árbevételi határ, a mérlegfőösszeg pedig 4000 millió euró körül van. Hazánkban

mindegyik érték jóval 1000 millió euró alatt van, így az ábrázolásuk nem megoldható.

A következő táblázatban azonban pontosabb adatok állnak rendelkezésre. A kötelező

könyvvizsgálat alól mentesség teljesül, ha két egymást követő évben 3 feltételből 2

megvalósul.

A kötelező könyvvizsgálat alól mentesség

1. táblázat

Ország Nettó árbevétel

(mEuró)

Mérlegfőösszeg

(mEuró)

Alkalmazottak

száma (fő)

Svájc 13.200 6.600 50

2 http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)

14

Ausztria 9.680 4.840 50

Szlovénia 8.800 4.400 50

Egyesült

Királyság 8.800 4.400 50

Németország 8.030 4.015 50

Belgium 7.300 3.650 50

Hollandia 7.300 3.650 50

Írország 7.300 3.650 50

Olaszország 7.300 3.650 50

Románia 7.300 3.650 50

Luxemburg 6.25 3.125 50

Spanyolország 5.700 2.850 50

Görögország 5.000 2.500 50

Lengyelország 5.000 2.500 50

Franciaország 3.100 1.550 50

Portugália 3.000 1.500 50

Litvánia 2.9 1.737 15

Cseh Köztárs. 2.100 1.050 50

Észtország 1.800 0.900 30

Szlovákia 1.328 0.664 20

Dánia 1.067 0.533 12

Bulgária 1.000 0.500 50

Lettország 0.711 0.355 25

15

Magyarország 0.350 - 50

Svédország 0.300 0.150 3

Finnország 0.200 0.100 3

Ciprus 0 0 0

Málta 0.093 0,046 2

Norvégia 0 0 0

Forrás: http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október

10.)

A kötelező könyvvizsgálat értékhatára Finnországban, Máltán, Cipruson, valamint

Norvégiában alacsonyabb, mint hazánkban, Svédországban és Lettországban velünk azonos

mértékű. Nincs semmiféle uniós nyomás, amely a jogszabályi előírás alapján kötelező

könyvvizsgálat értékhatárának emelését előírná. Az ezzel kapcsolatos uniós irányelv nem

alulról, hanem felülről korlátos, és azt a méretnagyságot rögzíti, ahol mindenképpen kötelező

a könyvvizsgálat. A tagországok szabadon dönthetnek ezen értékhatár alatti előírásról.

Látható, hogy hazánkban csak nettó árbevételi és foglalkoztatási határ van, a mérlegfőösszeg

alapján nem lehet a vállalatokat könyvvizsgálatra kötelezni.

Az EU célja ezzel a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése. A kisvállalkozás

definíciója azonban jelentősen eltér az EU egyes tagállamaiban. A direktívában meghatározott

kisvállalkozások értékhatárát nem használja minden tagállam. A tagállamoknak lehetőségük

van, hogy a kisvállalkozásoknak megengedjék egyszerűsített beszámoló és kiegészítő

melléklet készítését, mentesítsék a kisvállalkozásokat a kötelező könyvvizsgálat,

könyvvizsgálati vélemény és éves jelentés készítésének követelménye alól.

16

2. JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE3

A bürokráciacsökkentő program megismerése után térjünk át a kamarához4 beérkezett

javaslatok ismertetésére és elemzésére.

A könyvvizsgálói szakmát jelenleg körülbelül ötezren képviselik Magyarországon. Jelentős

hányaduk már ma sem jut megrendeléshez. Ma a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak

csak mintegy 10%-a kötelezett könyvvizsgálatra (ez nagyságrendileg 42 ezer vállalkozás), s

közülük közel 18 ezer a 300 millió Ft nettó árbevétel feletti, további 7,2 ezer a 200 és 300

millió Ft közötti.

A 300 milliós értékhatár bevezetése 60%-kal szűkítené a piacot, ha a nem kötelezett cégek

mindegyike felhagyna a könyvvizsgálók alkalmazásával. Mivel a 100 millió alattiak esetében

sem így történt, ezért a szűkülés bizonyosan csekélyebb lesz. A szakma egzisztenciális

gondjait némileg enyhíti, hogy a könyvvizsgálók jelentős része adótanácsadói, könyvelési és

cégvezetési szolgáltatásokat is nyújt.

A módosítások kedvező hatása lehet, hogy javul a könyvvizsgálók általános megítélése.

Sokan ugyanis a könyvvizsgálói piac felhígulására panaszkodnak, és nagyban rontotta a piac

minőségét, hogy sok vállalkozó valósi szolgáltatás helyett csak egy kötelező papírt várt el a

könyvvizsgálótól. Ez a piaci árakat és a piac minőségét is lefelé nyomta. Azt várjuk, hogy a

piac tisztul, a valósi értéket nyújtó könyvvizsgálói tevékenység felértékelődik. A

könyvvizsgáló valósi hitelesítő és tanácsadó lehet, elkérheti ennek árát, az általa kiadott

igazolás hasznos lehet a cégek számára.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a döntéselőkészítés keretében megvizsgálta, hogy

milyen hatása lenne a cégek működésére a könyvvizsgálati értékhatár megemelésének,

hogyan érintené az üzletmenetet, az adóhatóság működését, banki hitelezést, cégek

adásvételét. A továbbiakban megvizsgálták, hogy várhatóan miként hatnak a változások a

gazdaság egészének biztonságára, illetve más országokban mekkora az alsó értékhatár. Végül

hogyan hatnak a tervezett változások a hazai könyvvizsgálói piacra.

2011. április 25-én megnyitottak a kamara honlapján egy fórumot5, ahol bárki elmondhatja

véleményét az értékhatár tervezett felemelésével kapcsolatosan, és megteheti javaslatait. A

3 Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2011/5. szám, 221. oldal

4 Magyar Könyvvizsgálói Kamara

5 http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhatar_kronologia (letöltve: 2011. október 11.)

17

beérkezett javaslatokat témakör szerint csoportosítottam, így könnyebben áttekintő, hogy

mely területeken érdemes könyvvizsgálót alkalmazni, és melyek azok, ahol másformában

kellene a könyvvizsgálóknak közreműködnie. Főként az adózásra és beszámoló elkészítésére

fókuszáltam, hiszen a vállalatok életében ez a két terület elengedhetetlen.

2.1. Banki hitelek és kölcsönök területére érkezett javaslatok

Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot banki hitel, Széchenyi kártya, tagi kölcsön,

külföldről származó kölcsönök esetében. A bankok egységesen csak auditált beszámolókat

fogadhatnának el a cégek hitelfelvételekor, ha 10 milliót meghaladó hitelt igényelnek. A

hitelek értéke együtt lenne számítandó, annak érdekében, hogy ne lehessen feldarabolni

azokat.

Egy vállalkozás saját tőkéjének 10-szeresét meghaladó hitelkérelme esetén a hitelbírálat

céljára benyújtott adatokat kötelező legyen könyvvizsgálóval átvizsgáltatni. Nem az előző évi

beszámoló auditálására van szükség, hanem az adott évközben benyújtott adatok

átvilágítására. Véleményem szerint a bankok nem adnak a saját tőke tízszeresénél nagyobb

hitelt, hiszen ez óriási kockázatot jelentene a bank számára.

Széchenyi hitellel gazdálkodó vállalkozások esetében könyvvizsgálatra lenne szükség.

Tekintsük át, mit is takar ez a hitellehetőség. A Széchenyi-kártya6 már 6 éve elérhető a mikro-

, kis- és középvállalkozásoknak. Közel százezer vállalkozás jutott már hozzá, lényegében egy

forgóeszközhitel. A hitel felső határa 25 millió Ft, de lehet 1 milliótól, 1 milliónként ugorva

igényelni és kétéves futamidő is választható az eddigi egyéves helyett.

A Széchenyi-kártya hitel elsősorban nem beruházási célra használható, hanem egy

forgóeszközhitel, ami a napi likviditást segíti elő. Két héten belül felvehető, 25 millió Ft-ig, a

kedvező kamatozású, az állami kamattámogatásnak köszönhetően, garanciadíj-támogatásként

pedig a hitel garancia díj felét az állam fizeti.

Az előzetes jóváhagyáshoz szükség van mérlegre az előző évről eredménykimutatással,

kiegészítő melléklettel együtt. Azonban kérdéses, hogy ennek az évnek a működését ki vagy

mi fogja igazolni. Szükség van egy kétsoros nyilatkozatra a vállalkozástól, hogy kb. mennyi

volt az előző 12 hónap bankszámla forgalma, valamint szintén kétsoros nyilatkozat kell, hogy

6 http://www.hitelszerviz.hu/szechenyi-hitel-kartya (letöltés: 2011. október 25.)

18

a cégnek nincs köztartozása, vagy ha van, azt ki tudják fizetni az előzetes jóváhagyás után.

Kérdéses, ha valakinek tartozása van, és a jóváhagyás után ki tudja fizetni, akkor eddig miért

nem tette meg. Talán az adócsalás intézménye lép ekkor be. Kérnek még cégkivonatot,

azonban nem kell friss. Ilyenkor mi igazolja, hogy tényleg él-e még a cég, vagy már

felszámolás alatt van: A beszámoló előző évre vonatkozik, illetve a bankszámla-forgalom is.

A vállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy mekkora hitelre van szüksége. Ez azonban olyan

összeget tartalmazhat, ami „álomnak” tűnik, nem az, amit kiutalnak. Ilyenkor magasabb

összeget szoktak megjelölni, hiszen a kezelési és egyéb kamatköltséget is belekalkulálják.

Az előzetes jóváhagyás után a véglegesítésre kerül sor. Társas vállalkozások esetén szükség

van alapító okiratra, cégkivonatra, ami maximum 30 napos lehet. Akkor kérdés lehet, hogy az

előzetes vizsgálathoz miért nem kell a legfrissebb, hiszen a 2 vizsgálat 2-3 nap telik el az

igényléstől számítva. Szükség van még a tulajdonos személyi okmányaira, aláírási

címpéldányra, a NAV által kiállított nullás igazolásra, bankszámla kivonatra a legutóbbi 30

napra vonatkozóan, bankszámla igazolásra az elmúlt számlaforgalmáról. Kérik a legutóbbi év

mérlegét, eredménykimutatását, főkönyvét, legutóbbi lezárt negyedév főkönyvi kivonatát.

Egyéni és társas vállalkozások (Bt. Kft., Kkt, Rt. Szövetkezet) igényelhetik, akik legalább 1

teljes (jan.1-től-dec.31.-ig), lezárt üzleti évvel rendelkeznek, köztartozásuk nincs vagy ki lesz

fizetve, bankszámlán keresztül bonyolítják forgalmukat, illetve nyereségesen működtek.

A Széchenyi kártya futamideje 1 év, melyhez 1 év hosszabbítás is jár. A forgóeszköz-hitel 12-

36 hónapra, míg a beruházási hitel 12-120 hónapra igényelhető. A Garantiqa Zrt. kezességet

vállal a vállalkozás hitelére a hitelösszeg 80%-ig, de a vállalkozás többségi tulajdonosának

ettől függetlenül kezességet kell adnia a hitel 100%-ára.

Kötelező legyen a könyvvizsgálat, ha a vállalkozásnak 5.000.000 Ft-ot meghaladó

folyószámla hitel kerete van, vagy ha a vállalkozás beruházási vagy forgóeszköz finanszírozás

hitele meghaladja az 5.000.000 Ft értéket. Ez azonban egy relatív számérték, attól függ, hogy

mihez viszonyítjuk. Sok esetben nem tűnik magasnak, hiszen a hitelek nagy részét több

tízmilliós nagyságú beruházáshoz igénylik. Ennél jobb megoldásnak tűnik, ha a saját tőke

meghatározott aránya vehető fel hitelként.

A hitellel, kölcsönnel gazdálkodó társaságoknál egy bizonyos szint felett szükség van a

fedezettségi kontroll, fizetési felkészültség könyvvizsgáló általi ellenőrzésére. Egy

vállalkozásnál, ha a saját tőkéjénél nagyobb mértékben rendelkezik külső forrásból származó

kötelezettséggel, akkor kötelező legyen nála a könyvvizsgálat. Ezáltal a kötelezettségének

19

teljesülése folyamatos kontroll alatt állna, kevesebb lenne a külső forrást adó szervezet vagy

személy behajthatatlan követelése.

A Hpt. szerint7 a természetes személy könyvvizsgálók számára jövedelemkorlát van előírva.

Egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves

jövedelmének (bevételének) 30%-át. Társaságokra az (5) bekezdés c.) pontjának hatályos

szövege szerint a könyvvizsgáló társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem

haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát.

Mind a kisebb könyvvizsgáló társaságoknál, mind az egyéni vállalkozóknál ez a

jövedelemkorlát a jövőben – a sok kieső 200 MFt alatti nettó árbevételű cég miatt – problémát

fog jelenteni azoknak, akik takarékszövetkezetek könyvvizsgálatát is végzik. A kisebb

takarékszövetkezetek meg sem tudják fizetni a nagyok tarifáit, a kicsiknek pedig újabb

bevétel kiesés lesz a Hpt. jövedelemkorlátai miatt. Megoldási javaslatként fogalmazódott

meg, hogy a 30, illetve 10 %-os korlát emelkedjen meg.

2.2. Adóval, társasági adóval, ÁFÁ-val kapcsolatos javaslatok

2.2.1. Társasági adóra vonatkozóan született javaslatok

A kamaránál több könyvvizsgáló is javasolta, hogy a könyvvizsgálat társasági adóalapot

csökkentő tétel legyen, illetve a könyvvizsgálói vélemény is legyen bemutatva. Jelenleg

többféle jogcímen lehet a társasági adóalapot csökkenti8. Tekintsük át, hogy melyek ezek.

1. Korábbi évek elhatárolt vesztesége. Veszteségelhatárolás: Jelenleg érvényes

szabályozás szerint az előző évek vesztesége időbeli korlát nélkül elhatárolható.

Mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell leírni. A 2011. évben sem kell

semmilyen esetben NAV engedély a veszteség elhatárolásához.

2. Adótörvény szerinti értékcsökkenés (épületek 2%, bérbe adott épület 6%, idegen

ingatlanon végzett beruházás 6%, bérbe adott tárgyi eszközök 30%, számítástechnikai

berendezések 33%, jármű 20%, 100 ezer Ft alatti beszerzésű értékű eszközök azonnali

leírás 100%-ban, bútorok, egyéb berendezés 14,5%). Fejlesztési (lekötött) tartalékból

beszerzett eszközökre nem lehet értékcsökkenést elszámolni.

7 Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 133. §. (4) c.) pontja

8 http://www.artia.hu/hun/TAO_2011/ (letöltve: 2011. október 25.)

20

3. Új ingatlan, szellemi termék, gép, berendezés, jármű, beruházás értéke, valamint a

meglévő ingatlan korszerűsítésére/bővítésére fordított összeg. További feltétel, hogy a

cég egész évben magánszemélyek tulajdonában legyen. Valamint, hogy a cég az adóév

utolsó napján csak kis és középvállalkozás lehet.

4. Lekötött fejlesztési tartalék. A lekötött fejlesztési tartalékot az adóév utolsó napjával

kell az adózás előtti eredményt csökkenteni és az éves beszámolónkban ennek

megfelelően, lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött összeget 6 év alatt beruházásra

kell fordítani, ha nem sikerül, kamatostul kell az adót rá megfizetni utólag. A lekötött

tartalékból megvalósított beruházásra értékcsökkenés nem számolható el.

5. Kapott osztalék.

6. Munkanélküli, illetve szakképző tanuló továbbfoglalkoztatása, alkalmazása esetén a

TB járulék összege (max.1 évig), amennyiben a munkanélküli nem állt nála

alkalmazásban a megelőző 6 hónapban és az ő felvétele miatt nem bocsátott el senkit.

7. Átlagos állományi létszámnövekedésnél a növekmény és a havi minimálbér szorzata

(éves szintre átszámított), feltéve, hogy az adózónak nincs december 31-én

köztartozása és az átlagos állományi létszám az előző évben 5 fő volt -

mikrovállalkozások vehetik csak igénybe.

8. Behajthatatlan követelés (kivéve: elévült és bírósági úton sem behajtható követelés)

leírása, visszaírt értékvesztés, követelés eladásakor a könyv szerinti értéket meghaladó

bevétel, de maximum a nyilvántartott értékvesztés.

9. Kapott jogdíj bevételének 50%-a.

10. Bejelentett részesedés értékesítésének árfolyam nyeresége, feltéve, hogy egy éve már

birtokolja a részesedést.

11. Műemlék épület, építményt értékét növelő felújítás költsége, feltéve, ha azt a tárgyi

eszközei közt tartja nyilván.

12. Képzett céltartalék felhasználása miatti bevétel.

13. Adóellenőrzés, önellenőrzés során bevételként elszámolt összeg.

14. Elengedett bírság.

15. Terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege.

16. Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén a kifizetett bér,

de maximum a minimálbér – maximális átlagos állományi létszám 20 fő lehet.

17. K+F költségek, alapkutatás költségei (csökkentve a kapott támogatással és az

alvállalkozók költségével).

21

18. Közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetnek tartós adományozási szerződés

keretében adott adomány.

A 13. pont szerint az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként,

vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként, vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként

elszámolt összeg csökkentheti az adóalapot. A könyvvizsgálat költsége éppen

költségnövelésként jelenne meg, így ez nem jó megoldás véleményem szerint. Azonban

ha a törvény engedné az elszámolást, akkor ennek fejében a könyvvizsgáló véleményét is

szükséges lenne bemutatni. Így már az adóhatóság is megbízhatóbb, valósabb összképet

kaphatna a vállalkozás működéséről.

Ehhez kapcsolódóan volt olyan javaslatfelvetés, is, hogy az állam ösztönözze a

könyvvizsgálók igénybevételét azzal, hogy azon vállalkozásoknál, amelyeknél az értékhatár

emelés miatt nem lesz kötelező a könyvvizsgálat, és ha mégis igénybe vesznek

könyvvizsgálót, akkor a könyvvizsgálói díj leírható legyen a társasági adó alapjából.

Szerintem társasági adót csökkentő tételként való elszámolását nem csak a könyvvizsgálat alá

nem eső vállalatokra, hanem az összes cégre ki lehetne vetni, így érvényesülne az egyenlőség

elve.

A következőkben tekintsük át, hogy az EU-ban milyen társasági adó mértékek vannak, és

milyen az adócsalással való kapcsolatuk. Az Európai Unió egyes tagállamaiban a

jelenleg hatályos szabályok szerint a társasági adó az alábbiak szerint alakul:

A társasági adó mértékei az EU-ban

2. táblázat

Ország Adómérték

Ausztria 25,0%

Belgium 34,0%

Bulgária 10,0%

Ciprus 10,0%

Csehország 19,0%

Dánia 25,0%

Egyesült Királyság 28,0%

Észtország 21,0%

22

Finnország 26,0%

Franciaország 34,4%

Görögország 24,0%

Hollandia 25,5%

Írország 12,5%

Lengyelország 19,0%

Lettország 15,0%

Litvánia 15,0%

Luxemburg 28,6%

Magyarország 19,0% (20,6%)

Málta 35,0%

Németország 29,8%

Olaszország 31,4%

Portugália 26,5%

Románia 16,0%

Spanyolország 30,0%

Svédország 26,3%

Szlovákia 19,0%

Szlovénia 20,0%

Forrás:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1082

(letöltve: 2011. október 31.)

Ez alapján elmondható, hogy Magyarország közepes helyet foglal el a 19%-os adókulcsával,

azonban a kedvezményes adókulccsal már az élmezőnybe kerül. 2012-ben egész évben marad

a 10 százalékos kedvezményes társasági adó 500 milliós pozitív adóalap alatt, 2013-tól

viszont már a legnagyobbak is élvezhetik a kedvezményt, mert akkor már nem lesz

nyereségplafon. A 10 százalékos adókulcs 2013-ra a legalacsonyabb lesz az EU-ban, csak

Cipruson ennyi. Európában pedig csak Moldáviában alacsonyabb a társasági adó (ahol

nincsen). Az image tehát jó. Azonban most még csak az 500 milliós eredményig 10

százalékos a társasági adó, ez e fölötti eredményt realizáló (nem túl sok) céget nem is érinti.

A társasági adó csökkentésének hátránya, hogy a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több

százmilliót hagy a cégeknél. De hogy mit csinálnak vele a cégek, vagyis hogy fejlesztésre

költik-e vagy kifizetik a tulajdonosoknak osztalékként, azt nehéz előre megjósolni.

23

Amennyiben a fejlesztés mellett döntenek, az akár még a foglalkoztatottságot is növelheti, de

nem számottevően.

2.2.2. ÁFA-t érintő javaslatok értékelése

EU-s adószámmal rendelkező, és EU-s forgalmat bonyolító cégek például 50 millió Ft felett

könyvvizsgálatra legyenek kötelezettek, azaz szükség van az ÁFA elszámolások

könyvvizsgálatára. Ez két okból is célszerű. Egyik, hogy nagyon sok könyvelő nem tudja

rendesen kezelni, könyvelni, bevallani az ÁFÁ-t, a másik ok pedig, hogy a vállalatirányítás

célja az ÁFA elkerülése.

Havi ÁFA bevallásra9 kötelezettek körének ellenőrzésére van szükség a kiemelkedő nagy

forgalmuk miatt. Vizsgálni kell a beérkező számlákat, kimenő számlákat, exportot és az

importot. Ma havi ÁFA bevallónak számít az az adózó, akinek a tárgyévet megelőző évben az

elszámolandó adója éves szinten pozitív előjelű és az összege az 1 millió Ft-ot elérte.

Azon vállalkozások, amelyek folyamatosan ÁFA visszaigénylési pozícióban vannak,

értékhatártól függetlenül essenek könyvvizsgálat alá. Ennek az az indoka, hogy az államtól

rengetegen úgy igényeltek vissza ÁFÁ-t, hogy a számla pénzügyileg nem volt még rendezve.

Ezzel súlyosan megkárosították az állam pénztárcáját. Amennyiben az adóalanynak az adott

adó-megállapítási időszakban az elszámolás eredményeként keletkezett különbözete negatív

előjelű, azt saját döntése alapján a következő adó-megállapítási időszakra átviheti a fizetendő

adóját csökkentő tételként, vagy visszaigényelheti az adóhatóságtól. A tárgyidőszaki

adókülönbözet 3 részből tevődik össze:

a tárgyidőszaki felszámított adóból,

az előző időszakról áthozott követelésből, és

a korábbi időszakokban keletkezett levonható - de még nem levont - adóból.

Amennyiben visszakérjük a visszajáró általános forgalmi adót, akkor a bevallásban

rendelkeznünk kell arról is, hogy mit kívánunk vele tenni:

az áfa-folyószámlán hagyjuk, mert tudjuk, hogy a következő bevallási időszakban

fizetendő adónk lesz, ezért felhasználjuk annak fedezeteként; (mire visszautalnák, már

újra fizethetjük be)

9 http://www.adokamara.hu/uploads/dokumentumok/afabevall.htm (letöltve: 2011. október 24.)

24

más adónemekre átvezettetjük;

illetve kérjük a kiutalását.

2.2.3. Egyéb, adóval kapcsolatos javaslatok értékelése

Becslések szerint évi 200-250 milliárd eurót veszít az Európai Unió az adócsalók, adókerülők

miatt10

. A becsült 200-250 milliárd euró jelentős része áfa-csalásból adódik, hiszen jónéhány

cég csak áfa-visszatérítésre, számlaadásra jött létre. Az adócsalókat segítik az

adóparadicsomok, öt európai ország, Svájc, Liechtenstein, Andorra, San Marino, Monaco

valamint az egykori brit-holland gyarmat szigetek. Ezek a határokon átnyúló befektetések,

megtakarítások kikerülését segítik, nem adóztatják a nem rezidens országok állampolgárainak

kamatjövedelmét, illetve befogadják az off-shore cégeket.

Az adócsalás elleni küzdelem jeleként a Tanács 2011. február 15-én elfogadta a megerősített

kölcsönös segítségnyújtásról és az információcseréről szóló irányelvet. Célja a közvetlen

adózás területén történő közigazgatási együttműködés megerősítése annak érdekében, hogy a

tagállamok hatékonyabban tudjanak fellépni az adócsalás ellen. Megakadályozza, hogy

valamely tagállam pusztán azzal az indokkal tagadja meg az információszolgáltatást egy

másik tagállambeli adófizetőre vonatkozóan, hogy az információ egy bank vagy más

pénzügyi intézmény birtokában van.

Ami a vállalkozásoknak teher, hogy a jogszabályok sűrűn változnak, és a meglévők

értelmezése sem egyértelmű. Így a tervezés nehéz számukra, hiszen sokféle adó van, így

nagyobb az esély az adócsalásra.

A könyvvizsgálat megszüntetése miatt a magántulajdonban lévő cégeknél nem lesz több

munkahely, csak a tulajdonosnak lesz több osztaléka vagy egyéb nem látott jövedelme. Ezzel

a megállapítással teljes mértékben egyet kell értenem, hiszen a magántulajdonban lévő

cégeknek érdeke, hogy több embert foglalkoztasson. A költségei, ha csökkennek, azt nem

újabb beruházásra, fejlesztésre fordítja, hanem osztalékként veszi ki.

Javaslatként fogalmazódott meg az adószakértő könyvvizsgáló foglalkoztatása. Az Art.-ben11

rendezésre kerülne, hogy ha adószakértő könyvvizsgálót foglalkoztat a társaság, akkor a

társaságok adóellenőrzésre való kiválasztásánál kedvezőbb helyzetben lenne. Nyilvánvaló,

10

http://www.ugyvezeto.hu/cikk/63603/evi-200-250-milliard-eurot-veszit-az-eu-az-adocsalok-miatt?wa=eugy0924h (letöltés: 2011. november 7.) 11

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

25

hogy az ilyen tevékenység után az adószakértő könyvvizsgáló felelősségét is meg kell

határozni a társasággal kötött szerződésben. Itt szerepelne, hogy milyen mélységű adózással

kapcsolatos tevékenység ellenőrzését folytatná a társaságnál, és hogyha a szerződésben

meghatározottaknál adóhiányt állapítana meg az adóhatóság, ezért a könyvvizsgáló teljes

felelősséggel tartozna a bírság, pótlék tekintetében. Tehát a könyvvizsgáló a hagyományos

vizsgálaton felül az adót is ellenőrizze. Ezt természetesen megemelné a könyvvizsgálat díját

is. Azonban elmondható, hogy a könyvvizsgálók jelentős része adótanácsadói, adószakértői

végzettséggel is rendelkezik, tehát nem kellene átképzéseken részt venniük. Ezzel költség- és

időmegtakarítás érhető el. Ehhez kapcsolódik az a javaslat, hogy az 50 millió és 300 millió Ft

árbevétel közötti cégek adóbevallását kötelező lenne adószakértővel ellenjegyeztetni. További

munkát adna azon könyvvizsgálók számára, akik adószakértők is egyben, azonban az

adófegyelem javulna. A cégek persze tiltakoznának ellene, hiszen újabb kiadást jelentene

számukra. Ha ezt törvénybe iktatnák és bevezetésre kerülne, számos cégnél adóhiányt

állapítanának meg. 10 millió Ft-ot meghaladó, magas adóhiány esetén azonnal

könyvvizsgálatra lenne szükség.

További javaslat volt, hogy 3-5 évente kötelező legyen az adóellenőrzés. Ezt a felszabadult

kamarai szakértők láthatnák el. Az EU-s pályázatok bírálatához, az irányító hatóságokhoz, a

közreműködő szervezetekhez, illetve az NFÜ felé is használható lenne a felszabadult

kapacitás. Ez a lépés az adófegyelem javulását eredményezhetné.

A NAV-val együttműködési lehetőséget lehetne kialakítani. Például az adótartozások

átütemezése terén könyvvizsgálói véleményt lehetne bekérni, ahol véleményt lehet adni a

tartozások átütemezésére, és megfizetésére. Ez jó a NAV-nak, hiszen a tartozás behajtásának

nagyobb az esélye, de a vállalkozásnak sem lesz reménytelen a talpra állás. Adózás területén

is szükség lenne együttműködésre. Például egyes adónemnél célellenőrzéseket lehetne

végrehajtani, vagy a tagi kölcsönöket megvizsgálni. Természetesen ebben az esetben a

könyvvizsgálati biztosítás is kiterjeszthető.

2.3. Beszámolóval kapcsolatban érkezett javaslatok

Javaslatok között szerepelt, hogy a 30.000.000 Ft feletti mérlegfőösszegű vállalkozás

beszámolóját csak bejegyzett könyvvizsgáló állíthassa össze. Ennek az az előnye, hogy

tudják, hogy mi a helyes, kevesebb probléma adódik a könyvvizsgálat során. Hátrányként

jelenik meg, hogy a könyvvizsgáló alkalmazása sokba kerül, mérlegképes könyvelők

26

hatásköre csökken. Kérdés lesz, hogyan alakul a könyvvizsgáló felelőssége ilyen esetben,

másrészt fennáll-e a függetlensége, ha a beszámolót a könyvvizsgáló állítja össze. Sokak

szerint célszerűbb lenne a könyvvizsgálói ellenjegyzés előírása, de az már könyvvizsgálat

lenne. Véleményem szerint a 30 milliós mérlegfőösszeg nem igazán megfelelő. Gondoljunk

csak bele, hogy egy kisvállalkozásnál az ingatlan, autó és a gépek, berendezések, esetleg

termelőberendezések értéke magasabb, mint 30 millió. És akkor még nem beszéltünk a

vevőkövetelésekről, elszámolási betétszámlán és a pénztárban lévő pénzről.

10 millió Ft-ot meghaladó osztalék kifizetésénél a fizetőképességi nyilatkozatot

könyvvizsgáló véleményezze, és küldhesse be a cégbíróságnak. A nyilatkozatra azért van

szükség, hogy az ügyvezető nyilatkozzon, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság

fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit. Csak akkor fizethető osztalék, ha az

ügyvezető fizetőképességi nyilatkozatot tesz, és azt 30 napon belül a cégbíróságnak is

megküldi. A társasági törvény szerint a taggyűlés az osztalékról az ügyvezető javaslatára, a

számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Ha ilyen

határozat nincs, akkor osztalék nem hagyható jóvá, és nem is fizethető ki később. A kettős

könnyvitelt vezető vállalkozásoknál a tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki

osztalékként, ha a lekötött tőketartalékkal, lekötött eredménytartalékkal és az értékelési

tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék kifizetése után sem csökken a

jegyzett tőke összege alá. Szerintem a cégbíróság feladata lenne eldönteni, hogy a

nyilatkozat megfelelő-e. Ha a könyvvizsgáló véleményezi ezt a nyilatkozatot, akkor az

már könyvvizsgálat lenne, hiszen az osztalékfizetés feltételeit és korlátait vizsgálná.

Javaslatként fogalmazódott meg, hogy az üzleti tevékenység eredménye, szokásos

vállalkozási eredmény alapján kellene meghatározni a könyvvizsgálat határát. Az egyéb

bevételek is beletartoznak a vállalkozás szokásos működésébe, akár a költségek

ellentételezésére kapott támogatásokat, akár az eszközértékesítések bevételét vesszük

figyelembe. Ehhez kapcsolódott egy másik javaslat is: a könyvvizsgálati értékhatár ne csak az

árbevételre, hanem a mérlegfőösszegre is vonatkozzon, hiszen számos vállalkozás életében

vannak éveken áthúzódó beruházások, ingatlan fejlesztések.

Lássuk be, nem csak az árbevétel fontos egy vállalat érdekében, hanem a mérlegfőösszege,

annak összetétele, szerkezete, valamint az egyéb bevételek is hozzátartoznak a mindennapi

élethez.

27

2012-től a 200 millió Ft-ot meghaladó vállalatoknál kötelező lesz a könyvvizsgálat. Azonban

ahol ez a kötelezettség nem kötelező, ott a közzétételhez könyvvizsgálói ellenjegyzést lehetne

alkalmazni. Ez nem jelentene komolyabb ellenőrzést, csak a leltár – főkönyvi kivonat -

beszámoló egyezőségének kontrollját, illetve a társaság által elkészített beszámoló leltárakkal

való alátámasztottságának vizsgálatát. Ezt a feladatot egy könyvelő program is el tudná látni,

nem szükséges könyvvizsgálót felfogadni hozzá. Azonban a számítástechnika csodáit tekintve

biztosabb egy ellenjegyzés, ha azt könyvvizsgáló végzi.

Javaslatként merült fel a beszámoló ellenjegyzése, korlátozott vizsgálat, jog szerinti vizsgálat,

mint szolgáltatás, melyeket kizárólag könyvvizsgálók nyújthatnak. Az értékhatárt akár 1

milliárd Ft-ig is lehetne emelni. 0-tól 10 millió Ft-ig bárki készíthetne beszámolót, 10-től 100

millió Ft-ig csak mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló készíthetne beszámolót, illetve

100 millió Ft-tól 1 milliárd Ft-ig a könyvvizsgáló köteles lenne ellenjegyezni az elkészített

beszámolót, és 1 milliárd Ft-tól kötelező könyvvizsgálat. Véleményem szerint ez jó megoldás

lenne, hiszen már akár 10 millió Ft-tól könyvvizsgálói kontroll alatt állna a vállalat, de

legrosszabb esetben is 100 milliós árbevétel felett szakértői ellenőrzés lenne. Azonban a

könyvvizsgálónak nem elég a beszámolót ellenjegyeznie, hiszen ekkor csak a beszámolót

ellenőrzi. Szükség van a vállalat más iratát, például adóbevallást is megtekintenie, hiszen

ekkor tud teljes bizonyosságot szerezni a vállalatról, iratok teljességéről.

50-200 millió Ft között egy egyszerűsített beszámoló vizsgálatra lenne szükség. Ezzel

csökkenne az adminisztrációs teher, a könyvvizsgáló valóban az érdemi munkára

összpontosíthat, pénzügyi és számviteli tanácsokat adhat, segíthet a vállalkozások gazdasági

folyamatainak ellenőrzésében és felügyeletében természetesen a függetlenség megőrzése

mellett. Kérdéses, hogy ez mennyire mélyen menne bele a vizsgálatokba, hiszen a felszínes

ellenőrzéseknek semmi értelme sincs, csak felesleges pénzkidobás a vállalatoknak, a

könyvvizsgálóknak pedig bevételt jelentene, de eleshetnének fontosabb megbízásoktól, ha

nem tud teljes mértékben a jelentős megbízásokra koncentrálni.

Az egyszerűsített beszámoló vizsgálatának része lenne az egyszerűsített mérlegvizsgálat,

amely dokumentáció a mikro-vállalkozások sajátosságához igazodik, egyszerűsödik. Ez

ugyan díj csökkenést eredményezhet, de a könyvvizsgálók több céget is tudnak vállalni.

200 millió Ft felett teljes körű, „nagy” könyvvizsgálat valósulna meg, mert ez valóban érdemi

többletmunkát igényel még a vállalkozásoknál is, nem csak papírhalmaz-papírgyűjtés lenne.

28

A könyvvizsgálatra kötelezett társaságok éves beszámolóját a vállalkozás vezetőjén kívül a

számviteli rendért felelős személynek is alá kellene írnia. A számviteli rendért felelős

személynek könyvvizsgálói végzettséggel kellene rendelkeznie. Így érvényesülhetne a 4 szem

elve, vagyis 2 ember könnyebben kiszűrhetné a beszámolóban lévő hibákat, illetve a

felelősség is megosztott lenne. Talán ha 2 személy vállalna felelőssége egy beszámolóért, a

csalás intézménye lecsökkenne.

Felmerült a közös könyvvizsgálat gondolata is. Ezáltal a kisebb könyvvizsgáló cégek és az

egyéni könyvvizsgálók is újabb megbízásokhoz jutnának. Azonban itt is lennének feltételek,

mint például, hogy a BIG 4 és a TOP 25 tagjai együttesen nem lehetnek az éves beszámoló

auditorai. Ez a módzser, hogy a könyvvizsgálói jelentésen két aláírás szerepel, jelentősen

megnövelné a jelentést felhasználók bizalmát. Természetesen a két aláírás miatt a

könyvvizsgálati díj összege nem növekedne, nem változna. Ennek az a célja, hogy a nagyobb

munkákat nem külföldi BIG 4 vigye el a profittal együtt, hanem országon belül maradjon ez

az összeg.

Nézzük meg a hazai könyvvizsgáló cégek és a BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételeit

2008-ban és 2009-ben.

Hazai könyvvizsgáló cégek és BIG 4 könyvvizsgálatból származó bevételei 2008-ban és

2009-ben

3. táblázat

29

Forrás: www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/hirlevel/2011/hirlevel_201101.pdf, 5. oldal

(letöltve: 2011. november 7.)

A cégek Big 4 nélküli könyvvizsgálati tevékenységből származó összes díjbevétele 33 198

ezer Ft-tal növekedett, amely 0,2 %-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ezen

belül a Big 4 díjbevétele 317 229 ezer Ft-tal, százalékos mértékben 2,4 %-kal növekedett. A

cégek könyvvizsgálatból származó díjbevétele 2008. évről 2009. évre összesen 350 427 ezer

Ft-tal, 1,2 %-kal nőtt. A cégeknél a könyvvizsgálatból származó díjbevételek 43,7 %-át a Big

4 érte el 2009. évben, míg ez az arány 2008. évben 43,2% volt. Az egyéni könyvvizsgálók

bevételét is figyelembe véve 2009. évben ez az arány 37,8%. A szolgáltatott adatok alapján a

Big 4 könyvvizsgálati piaci részesedése egy év alatt 0,8 %-kal nőtt.

A cégeknél a könyvvizsgálatból származó díjbevételek 43,7 %-át a Big 4 érte el 2009. évben,

míg ez az arány 2008. évben 43,2 % volt. Az egyéni könyvvizsgálók bevételét is figyelembe

véve ez az arány 37,8 százalék. A szolgáltatott adatok alapján a Big 4 könyvvizsgálói piaci

részesedése egy év alatt 0,8 %-kal nőtt, míg az előző évben ez a növekedés 2,75 % volt. A

növekedés mértéke jól tükrözi a világgazdasági válság gazdaságra gyakorolt hatását.

Javaslatként fogalmazódott meg, hogy akik nem Ft-ban vezetik a könyveiket, azokra is

vonatkozzon a könyvvizsgálati kötelezettség. A jogszabályok csak Ft-ban határozzák meg,

hogy kinek kötelező a könyvvizsgálat, illetve ki kaphat mentességet. Szükség lenne, hogy

például aki euróban vagy más devizába vezeti a könyveit, az ő bevételeinek,

mérlegfőösszegének számait forintra számítsák át. Számukra is kötelező lehetne a

könyvvizsgálat az előző üzleti év utolsó napján érvényes MNB árfolyamon átszámított Ft

értékének meghaladása esetén.

2. 4. Önkormányzat, költségvetési szerv könyvvizsgálatára vonatkozó javaslatok

Javaslat volt, hogy a költségvetési szervek, főleg önkormányzatok belső ellenőrzését is

visszakaphatnák a könyvvizsgálók. Jelenlegi gyakorlat szerint az önkormányzat belső saját

alkalmazottja látja el az ellenőrzési feladatot. Itt a függetlenség elve nem érvényesül, ami

visszaélésre adhat okot.

30

Az átláthatóságot növelni kellene, így fogalmazódott meg, hogy az állami szervezetek,

különböző állami vagy uniós támogatást felhasználói körének könyvvizsgálatára van szükség.

A civil szektor gyakorta a saját maga termelte összeget, tagsága által adózott forintokból

befizetett tagdíjat és önkéntes (ingyenes) munkáját veti latba (teszi az állami támogatás

mellé), miközben a végzett tevékenység sokszor állami feladat lenne. Valamennyi állami

tulajdonú, vagy állami felügyelet alá tartozó (minisztérium és önkormányzati) intézményre,

társaságra kötelező legyen a könyvvizsgálat, bármely közpénzt felhasználó szervezet esetében

is. Ezeket az állami intézményeket ritkán vizsgálják, holott a nagy állami pénzek itt tűnnek el.

Az államháztartási hiányt talán kis mértékben, de csökkentené, ha valaki a bevételeket és

kiadásokat alaposan átvizsgálná és elemezné. Azonban a könyvvizsgálat működési

többletkiadást generálna a költségvetési szférában, az így is veszteségesen gazdálkodó

önkormányzatoknak ez óriási terhet jelentene. A nagy intézményeket a nagy könyvvizsgálói

cégek nyilvánvalóan megszereznék, amellyel újabb állami kiadást generálnának, és

természetesen az adófizető polgárok innák meg ennek is a levét, ergo magasabb elvonások

lennének.

Javaslat volt, hogy 5 milliárd, vagy 10 milliárd Ft mérlegfőösszegű intézményeknél a

mérlegképes végzettség helyett költségvetési minősítésű könyvvizsgálói követelmény legyen,

Azon költségvetési intézmények, amelyeknél költségvetési minősítésű kamarai tag

könyvvizsgáló felelős a beszámoló összeállításáért (az Ámr. gazdasági vezetőnek nevezi),

azon intézmények mentesülhetnének a kiterjesztett könyvvizsgálati kötelezettség alól. Ha

könyvvizsgáló állítja össze a beszámolót, akkor felesleges újabb könyvvizsgáló által

bevizsgáltatni, célszerű lenne csak ellenjegyeztetni, azaz a beszámolón 2 könyvvizsgáló

aláírása szerepelne, de nem jelentene plusz terhet a költségvetési intézményeknek.

Az önkormányzatok könyvvizsgálatát az állami könyvvizsgálat lehetővé tehetné, ezáltal az

önkormányzat gazdálkodása helyre jöhetne, adótanácsadást is vállalhat a könyvvizsgáló. Az

állami könyvvizsgálat feltételeiről a későbbiekben ejtek szót. A kisebb települések

önkormányzatai és azok az intézményei, melyek nem képesek külön - külön egy

könyvvizsgáló munkáját megfizetni, nekik konszolidált beszámolót kellene készíteniük, majd

azt felülvizsgáltatni a könyvvizsgálóval. Változatlanul a hitellel gazdálkodó

önkormányzatoknál, kistérségeknél, a tervezet szerint a leendő járásoknál, járásjogú

városoknál, többcélú és egyedi önkormányzati társulásoknál is kötelező lenne a

könyvvizsgálat.

31

2.5. Támogatás, pályázat kérdéskörébe tartozó javaslatok

2007 és 2013 közötti időszakban jelentős összegű uniós támogatás érkezik hazánkba. Az

uniós, illetve a hazai forrásokkal kiegészített uniós támogatások jogszerű felhasználását

rendkívül szigorú ellenőrzési intézményrendszer kontrollálja.

Javaslatként merült fel, hogy bármely összegű uniós vagy állami támogatás elnyerése esetén

könyvvizsgálatra van szükség. Ezzel teljesen egyetértek, hiszen a támogatásokat manapság

arra használják a vállalkozások, amire akarják. Az elköltésüket csak utólag ellenőrzik, és ha

számlával alá támasztva az anyagbeszerzés, akkor ezen a tételen átugranak. Holott szükség

lenne a gazdasági események mélyebb ellenőrzésére, vizsgálatára is. A hatályos jogszabályok

szerint közpénz terhére abban az esetben nyújtható támogatás, ha azt a támogatás céljának és

feltételeinek megfelelően használják fel. Az ellenőrzés és a szabálytalanságkezelés azon

információk megszerzését jelenti, hogy a pályázat valóban megvalósította-e célját, és ez

megfelel-e a támogató által meghatározott feltételeknek.

A pályázó szervezetek számára legfőképpen a bonyolult jogi háttér értelmezése és az annak

való megfelelés okoz nehézségeket. Az esetek túlnyomó részében dokumentációs problémák

okozzák a szabálytalanságot. A pályázatok zöme ugyanis utólag nem ellenőrizhető fizikailag,

a tényleges végrehajtás csak a dokumentumok alapján követhető nyomon (pl.: képzések,

tréningek, rendezvények). Ilyenkor a nem megfelelő dokumentumok nem képesek

alátámasztani a szerződésszerű teljesítést. Jellemző hiba lehet például a jelenléti ívek

ellentmondásossága, a záradékolás hiánya, vagy a dokumentumok eredeti példányainak

elvesztése.

Közbeszerzésen csak olyan társaságok indulhatnának, akik rendelkeznek a megelőző év

beszámolójának auditálásával, azonban ezt utólag is beszerezhetik. Így elkerülhető lenne,

hogy hamarabb megy csődbe a cég, mint ahogy az alvállalkozót kifizetné, esetleg a

garanciális kötelezettségeit teljesítené. A könyvvizsgáló feladata lehetne továbbá a

közbeszerzési pályázatok lebonyolításának ellenőrzése.

Javaslatként jelent meg, hogy EU-s pályázatok esetében a projektvezető, pénzügyi vezető

mellett legyen egy könyvvizsgáló is. Szerintem értékhatártól függetlenül, más vélemény

szerint 200 millió Ft-ot meghaladó pályázatok elszámolása esetén lenne rá szükség

függetlenül attól, hogy az uniós pályázatban előírták-e vagy sem a kötelező könyvvizsgálatot.

32

További javaslatnak számít. hogy az operatív programok forrásaiból, vagy akár más

kormányzati forrásokból meghirdetett pályázatok esetén a projektszemélyzeten belül a

pénzügyi vezetőre legyen előírva, hogy meghatározott összeg (például 200 millió Ft vagy 250

millió Ft) feletti összköltségvetésű projekteknél könyvvizsgálói végzettség kell. Jelenlegi

előírás szerint projektvezetőből, szakmai vezetőből és pénzügyi vezetőből kell minimum

állnia a projektvezetésnek. Ezek közül a pénzügyi vezetőnek, aki a projekt bizonylati szintű

elkülönített könyvvezetéséért, a pénzügyi beszámoló bizonylati szintű elkészítéséért felelős,

regisztrált mérlegképes könyvelőnek kell lennie. Azonban a több százezer milliós vagy

milliárdos projekteknél a mérlegképes végzettség már nem elég, bejegyzett könyvvizsgálóra

van szükség.

A könyvvizsgálók részt vehetnének a pályázatok, támogatások kiírásában, elbírálásában. Az

adminisztrációcsökkentő intézkedések kapcsán számos könyvvizsgáló esik el megbízásoktól,

így a felesleges kapacitás felhasználható lenne a pályázatok, támogatások meghatározásában

és értékelésében. A könyvvizsgálók nem egy támogatást ellenőriztek már, így ebben a

témában naprakész információkkal rendelkeznek.

A javaslatok szerint országos hatáskörű szervek, egyházak, pártok könyvvizsgálatát

kötelezővé kellene tenni, együttműködhetnének az Állami Számvevőszékkel. A pártok

gazdálkodásának ellenőrzésére szükség van, hiszen a pártok alapítványa és maguk a pártok

gazdálkodása minden alól a kivételezettek körébe tartoznak, itt is lehetne, kellene a szigor

irányába elmozdulni. Az alapítványok könyvvizsgálatára is szükség van, hiszen az emberek

egyre kevésbé hiszik el, hogy az általuk felajánlott pénzek valóban oda kerülnek, ahová

szánták. Ezzel a lépéssel a közéletben is javulna a bizalom erőssége.

Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot a gyógyszertárak, kórházak, gondozási

központok (egészségügyi alappal finanszírozási kapcsolatban álló bármilyen szervezet)

esetén, árbevételtől függetlenül.

Javasolták, hogy a társasházak is kerüljenek könyvvizsgálat alá. Véleményem szerint ez nem

jó megoldás, hiszen a bevételük is elég alacsony, illetve a működésük is eléggé kevés

eredménnyel zárul év végén. Általában alaptevékenységet végeznek, melynek célja, hogy a

beszedett közös költségből, vagy felújítási díjból, ahogy régen nevezték, fizessék ki a villany,

szemétszállítás, karbantartás, liftüzemeltetés, fűtés, víz és további kiadások, esetleges

beázások költségeit. Ha csak alaptevékenységet végeznének, akkor veszteséges lenne a

gazdálkodásuk. Vállalkozási tevékenységként bérbe adják az épülethez tartozó helyiségeket,

közismeret nevükön a garázsokat, és az ezekben üzemelő, működő vállalkozások bérleti díjat

33

fizetnek a használatért. Azonban ez a díj sem tekinthető olyan jelentős összegnek, hogy

könyvvizsgálatra lenne szükség. Elég lenne egy évente lezajló ellenőrzés, audit, amely nem

menne bele olyan mélységekbe, mint a könyvvizsgálat. A mi társasházunkban negyedévente

van ilyen ellenőrzés, azonban felvetődhet a kérdés, vajon ezek az ellenőrök mennyire értenek

a feladathoz.

2.6. Állami könyvvizsgálatra született javaslatok értékelése

Ebben a témakörben is születtek javaslatok, melyek a következők. Létre kellene hozni állami

szervek könyvvizsgálatát, melyet az állam fizetne, illetve a gazdasági társaságok

könyvvizsgálatát, melyet a vállalatok fizetnének. Az állami szervezetek könyvvizsgálatára

szükség van, mert itt a legnagyobb a csalás kockázata. Ezen intézmények könyvvizsgálatát az

állam fizetné, ezzel rá lennének kényszerítve a szabályszerű működésre, illetve egyre

kevesebb önkormányzat működtetésére. Az önkormányzatok számának csökkentésére azért

van szükség, mert nem tudják a szűkös forrásból ellátni a tevékenységüket, ezzel az állami

költségvetést is negatív pozícióba hozzák. Az önkormányzatok helyett körjegyzőségekre

lenne szükség olyan települések esetében, amelyek lélekszáma 1000 fő alatti. A vállalatok

könyvvizsgálata a megszokott módon történne. Törvény írná elő, hogy kinek kötelező, és

ezeknek a vállalatoknak saját zsebből kellene kifizetni a könyvvizsgáló díját.

Egy másik javaslat szerint a könyvvizsgálói kamara hozzon létre egy kiemelten közhasznú,

nonprofit gazdasági társaságot, melynek a feladata törvényességi felügyelet gyakorlása lenne

bizonyos meghatározott esetekben. Ezt nem könyvvizsgálatnak tekintik, inkább

vagyonvizsgálatnak. Természetesen ezeknek a vagyonvizsgálatoknak az elvégzésére

könyvvizsgálókat jelölnének ki hasonlóan az igazságügyi könyvszakértőkhöz. Tekintsük át,

hogy mi az igazságügyi könyvszakértők feladata, mert ezen keresztül könnyebb megérteni a

vagyonvizsgálatra kijelölt könyvvizsgálók munkájának jellegzetességét.

Az igazságügyi könyv- és adószakértő feladata12

, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség,

illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján

szakvéleményével segítse az adott tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. Az

igazságügyi könyvszakértői tevékenység nem könyvvizsgálati, hanem a könyvvizsgáló által

végezhető tevékenység. Az igazságügyi könyvszakértő a vizsgálati eredményekről írásban

12

www.mkvk.hu/.../IK_modszertani_utmutato2007.doc (letöltve: 2011. november7.)

34

szakvéleményt (jelentést) készít. Az igazságügyi könyvszakértő a jelentésében csak

ténymegállapítást tehet, a következtetés levonása a megbízó feladata. A könyvvizsgálat során

a könyvvizsgáló pozitív bizonyosságot szolgálat a vizsgálat eredményéről, melyet a

véleményében rögzít.

A vagyonvizsgálatra tehát a kamara jelölné ki a könyvvizsgálókat, akiknek korlátozott joguk

lenne. Nem kellene olyan mélységben ellenőrizniük a cégeket, mint a hagyományos

könyvvizsgálat kapcsán, azonban a jelentésében csak ténymegállapításokat tehetnének. A

vizsgálat díját ez a nonprofit társaság szedné be, és fizetné ki a vagyonvizsgálóknak

meghatározott óradíjjal, elszámolás alapján.

A vagyonvizsgálatokat nem a beszámoló elfogadása előtt, hanem a közzététel után kellene

elrendelni, és nem árbevételi határhoz kellene kötni. Kötelező lenne azoknak a társaságoknak,

akiknek 5 millió Ft-nál nagyobb bankhitele van (ideérte a lízinget is), és akiknek december

31-én 500 ezer Ft-nál nagyobb adótartozásuk van (ideértve az önkormányzati adókat is).

Azoknak a társaságoknak, amelyek szállítói kötelezettsége a vevő követelések kétszeresét

meghaladja, illetve amelyeknek nincsen befektetett eszköze, vagy igen csekély értékű, és a

kötelezettség állománya a saját tőkénél magasabb, vagy ahol a saját tőke a jegyzett tőkénél

alacsonyabb, szintén vagyonvizsgálat alá kell esniük.

Azonban a vagyonvizsgálatoknál a személyes kapcsolatok a meghatározóak, vagyis az, hogy

ki kinek a kije. Ez magával vonja a személyeskedést, ami újabb bürokráciához vezet. A

könyvvizsgálóknak semmi és senki sem garantálja, hogy ugyanolyan mértékű feladatot

fognak kapni.

2.7. Egyéb témakörökben született javaslatok

2.7.1. Fizetésképtelenség, felszámolás kérdéskörével foglalkozó javaslatok

Javaslatként jelent meg, hogy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése esetén a

100 millió Ft nettó árbevétel feletti cégeknél legyen kötelező könyvvizsgálóval átvilágítani a

céget. Például fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetnek számít, ha egy cég szállítói

tartozásainak összességéből a 180 napon túli tartozások összege meghaladja az előző évi nettó

árbevétel 20-50%-át, és/vagy felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene. Az átvilágítás célja

a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése okainak feltárása és a lehetséges

rendezési módok felvázolása a cég ügyvezetése számára. Erre a feladatra a cég rendes

35

könyvvizsgálója nem kérhető fel. A jelenlegi gyakorlat szerint a felszámoló segítséget kérhet

könyvvizsgálótól.

Kérdésként jelenik meg, hogy a könyvvizsgálói díjat hogy fogják kifizetni az ilyen cégek,

hiszen már a normális üzletmenetet sem tudják finanszírozni. Egyes vélemények szerint

felszámolási költség lesz, mások beragadt követelésként minősítik. Ezt a célt szolgálná a

kamara által működtetett állami könyvvizsgálat, mert az állam érdeke is, hogy csődhelyzetben

lévő cégek ne működjenek, és ne igényeljenek vissza áfa-t.

Amikor bekövetkezik a fizetésképtelenség, akkor már késő van. Az átmenetet nehéz

meghúzni a tartós fizetési nehézség, valamint az átmeneti likviditási hiány között. Ráadásul a

gazdasági élet kockázata miatt nemcsak csalárd módon lehet valaki fizetésképtelen, hanem

önhibáján kívül pl. megrendelések megszűnése, tartós veszteség, saját tőkevesztés.

A fizetésképtelen vállalkozások számára komoly terhet jelent a minimális társasági adó

fizetési kötelezettség13

. Ha a könyvvizsgáló igazolná a valós veszteséget a jelentésben, akkor

nem kellene fizetniük minimális társasági adót, és ezáltal a hitelezők érdekeit nagyobb

mértékben Ki tudná elégíteni, és a könyvvizsgálók is hamarabb megkapnák a juttatásukat.

Fizetésképtelenségről akkor beszélünk, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy

elismert tartozását az esedékességet követő 15 napon belül, vagy jogerős bírósági

határozatban megállapított határidőn belül nem egyenlíti ki. Fizetésképtelenség áll fent, ha a

vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, illetve fizetési kötelezettségeit a

csődegyezség ellenére sem teljesítette. A bíróság a fizetésképtelenségről a kérelemtől 60

napon belül dönt. A fizetésképtelenséget megállapító végzésben elrendeli a felszámolást és a

felszámolót kirendeli.

Nézzük meg, hogy mit jelent a minimális társasági adó fizetési kötelezettség. Az elvárt

jövedelem (jövedelem-nyereség minimum) adója 2008. január 1. óta létezik, a veszteséges

vállalkozásoknak is fizetendő minimális adó. Amennyiben a társasági adóalapja, vagy az

adózás előtti eredménye (a kettő közül a nagyobb) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja,

akkor az adó alapja ez utóbbi összeg, és az adó mértéke ennek a 10%-a, illetve 19%-a. Ennek

az adónak az volt a bevezetési indoka, hogy a 315 ezer társas vállalkozásból 118 ezer

13

http://www.smartbalance.hu/konyveles/elvart-jovedelem-jovedelem-nyereseg-minimum (letöltve: 2011. november 7.)

36

veszteséges, 16 ezer pedig nulla forint adót fizet. A 321 ezer egyéni vállalkozó közül 210 ezer

nem fizet adót, minden második veszteséget mutat ki.

A társasági adókörbe tartozó vállalkozás, ha az adózás előtti eredménye nem éri el a

jövedelem (nyereség) minimumot, akkor választhat. Vagy a 2%-os, minimumnak tekintett

eredmény után fizeti az adót, vagy benyújtja a speciális nyilatkozatot, amely alapján a NAV

már könnyebben mérlegelheti, hogy a veszteség kimutatását megalapozottnak tartja-e. A

mérlegelésben nagy szerepet játszhatna a könyvvizsgálói vélemény, hiszen a NAV

könnyebben hisz a könyvvizsgálóknak, mint a cég könyvelői és vezetői által benyújtott

nyilatkozatnak.

Javaslatok között volt, hogy a felszámolási tevékenységet végző társaságoknál kötelező

legyen a könyvvizsgálat. Véleményem szerint erre azért van szükség, mert a válság után

tömegével szűnnek meg a cégek, kerülnek felszámolás alá. Ezeknek a társaságoknak rengeteg

munkájuk van az utóbbi időben, és jó lenne ellenőrizni, hogy vajon eleget tudnak-e tenni

kötelességüknek, vajon eredményesen, hatékonyan működnek-e.

A könyvvizsgálók által ellátható további feladat lehetne a felszámolt cégek záró

beszámolójának könyvvizsgálata, a vagyonfelosztási javaslat kötelező könyvvizsgálata, illetve

a már felszámolással érintett ügyvezető, tulajdonos új társaságának alapítása.

2.7.2. Leltárral kapcsolatban felmerült javaslatok

Azon termeléssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozást kellene könyvvizsgálni,

melyeknek éves nettó árbevétele a 100 millió Ft-ot meghaladja, és a számviteli, könyvvezetési

feladataikat nem saját alkalmazottal, hanem könyvelő irodával végeztetik. A könyvelő irodák

azokat a bizonylatokat dolgozzák fel, amit a megbízójuk ad át nekik. Nincs módjuk az év végi

leltározási folyamatban részt venni, ezért nem tudnak gondoskodni a leltárak

teljeskörűségéről, nem ellenőrzik annak pontos felvételét, és esetenként az értékelés sem

feladatuk.

Az 501. standard 5. pontja alapján14

a könyvvizsgálónak részt kell vennie a vállalkozás által

szervezett leltározáson, amennyiben a készletek értéke a pénzügyi kimutatásban jelentős.

Megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékra kell szert tennie a készletek létéről és állapotáról oly

14

www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/dokumentumok/.../501m.doc (letöltve: 2011. november 7.)

37

módon, hogy jelen van a fizikai leltárfelvételen, hacsak az gyakorlatilag nem

kivitelezhetetlen.

A 6. pont szerint, ha a könyvvizsgáló előre nem látott körülmények folytán nem tud jelen

lenni a fizikai leltárfelvételen a tervezett időpontban, el kell végeznie, vagy meg kell figyelnie

néhány fizikai leltárfelvételt egy alternatív időpontban, és ha szükséges, tesztelni kell az

időközben felmerült ügyleteket.

A 7. pont kimondja, hogy amikor olyan tényezők következtében, mint például a készletek

jellege és elhelyezkedése, gyakorlatilag megoldhatatlan a könyvvizsgáló jelenléte, akkor a

könyvvizsgálónak figyelembe kell vennie, vajon az alternatív eljárások elegendő és megfelelő

könyvvizsgálati bizonyítékot szolgáltatnak-e a készletek meglétéről és állapotáról olyan

következtetés levonásához, ami alapján nem szükséges a vizsgálat hatókörének korlátozására

hivatkoznia.

A standard ajánlása alapján a készletek meglétére vonatkozó könyvvizsgálati bizonyosságot

lehetőleg a fordulónapi leltározáson való részvétellel kell megszerezni. A leltározással

kapcsolatos könyvvizsgálói teendőket három szakaszra lehet bontani: leltározás előkészítése,

a leltárfelvételen való jelenlét, a leltár-megfigyelés eredményeinek értékelése.

Javaslatként merült fel, hogy a készletek leltározását, a leltárak feldolgozását célszerű lenne

ellenőriztetni, hiszen amilyen mértékben pontatlan a készlet értéke, ugyanolyan mértékben

téves az eredmény. A leltározás náluk kimerül a tárgyi eszközök és a készletek leltározásában,

a követelések és kötelezettségek vagy a saját tőke elemeinek év végi leltározásáról nem sokat

tudnak a könyvelők.

2.7.3. Környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült javaslatok értékelése

Kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot a környezetre ártalmas termékeket előállító,

tároló, forgalmazó vagy felhasználó vállalkozásoknál értékhatártól függetlenül. Ezek a cégek

színesfém, - hulladék kereskedelemmel foglalkoznak. Rengeteg környezeti előírásnak, egyre

szigorúbb környezetvédelmi normáknak kell megfelelniük, így a könyvvizsgálatot felesleges

pénzkidobásnak minősítenék.

Ezen vállalkozások számviteli rendszerében szükség lenne az általános információk,

költségek és kötelezettségek nyilvánosságra hozatalára, valamint a vállalkozás által a

környezetre gyakorolt minden hatás valamennyi költségének és eredményének

38

számbavételére. Kevés vállalkozás készít működési kimutatást, melyben a szervezeten belüli

anyag és energia átalakulási folyamatokat vizsgálja, eljárási kimutatást, melyben az anyagok

és energia bevitelét és kibocsátását az egyes folyamatok és részterületek szintjére lebontva

vizsgálja. El kellene készíteniük még a telephely kimutatást, mely a környezettel összefüggő

állapotokat telephelyenként vizsgálja.

Céltartalékot kell képezni a környezetvédelmi kötelezettségekre, ha azok a mérleg

fordulónapon valószínűsíthetően vagy bizonyosan fennállnak; összegük vagy esedékességük

időpontja még bizonytalan; a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította15

.

Környezetvédelemmel kapcsolatos információknak a kiegészítő mellékletben is meg kell

jelenniük. Itt kell kimutatni a környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét

szolgáló jövőbeni költségek fedezetére a tárgyévben és az előző üzleti évben képzett

céltartalékot; a tárgyévben és az előző üzleti évben a környezetvédelemmel kapcsolatosan

elszámolt költségek összegét; valamint a kötelezettségek között, a mérlegben ki nem mutatott

környezetvédelmi és helyreállítási kötelezettségek várható összegét.

A környezetvédelemmel kapcsolatos információkat az üzleti jelentésben is be kell mutatni16

.

Nevesítve a környezetvédelem befolyásoló, meghatározó szerepét a vállalakozó pénzügyi

helyzetére és a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét; a

környezetvédelemhez kapcsolható megtörtént és várható fejlesztéseket; valamint a

környezetvédelmi támogatásokat; illetve a környezetvédelmi intézkedéseket és ezek

eredményeit.

A kiegészítő mellékletben közzé kell tenni a környezetvédelmi tételek értékelési módszereit; a

rendkívüli környezetvédelmi ráfordításokat; a környezeti kötelezettségekre elkülönített egyéb

céltartalékok tétel részletezését, ha azt a mérleg nem tartalmazza, Valamint a feltételes

környezetvédelmi kötelezettségeket; a jelentősebb környezetvédelmi kötelezettségeket; a

hosszú távú területrendezési és bontási költségeket; a beszámolási időszakban aktivált

környezetvédelmi költségeket, cél és terület szerinti bontásban. Továbbá a környezetvédelmi

bírságokat, büntetéseket, harmadik személyeknek fizetett kártérítéseket;

környezetvédelemmel összefüggésbe hozható, kormányzattól kapott támogatásokat,

juttatásokat.

Az üzleti jelentésben közzé kell tenni a környezetvédelmi intézkedéseket és szennyezés

megelőzésére elfogadott terveket, programokat; a környezetvédelem különböző területein

15

2000. évi C. törvény szerint 16

2004. évi XCIX. törvény szerint

39

elért eredményeket; a környezetvédelemhez kapcsolható jogi hátteret; valamint a

környezetterhelés mértékét (energiafelhasználás, anyagfelhasználás, szennyezőanyag-

kibocsátás) telephelyek szerinti bontásban, naturális mutatókkal; illetve az önálló

környezetvédelmi jelentésben megtalálható, az éves beszámolóval és az üzleti jelentéssel

összhangban álló információkat.

2.7.4. Építőiparral kapcsolatban felvetődött javaslatok

Javaslat történt, hogy az építőipari vállalkozások is essenek könyvvizsgálat alá. Erre tényleg

szükség lenne, hiszen az építőiparban nagyon magasak a körbetartozások, így a vállalatról

nem lehet megbízható és valós összképet kapni. Valamint az építőiparban a legnagyobb a

feketemunkások foglalkoztatása, jelentős fekete pénz fordul itt meg.

A körbeszámlázás, körbetartozás problémájával a javaslatok között is találkozhattunk. Ha 1

millió Ft-ot elérően nem rendeződik az ellenérték kiegyenlítése, akkor kötelező ellenőrzésre

lenne szükség. Véleményem szerint az 1 millió Ft nem elfogadható összeg, hiszen ha valaki

10 fős brigáddal dolgoztat, és havi 100 eFt-ot kapnak fejenként, akkor ez az összeg 1 hónap

alatt összejön. Más iparágban tevékenykedő cégeknél is előfordulhatnak 1-2 hónap csúszások

a fizetéseket illetően, ott azonban ezt nem tekintik körbetartozásnak. Tehát elfogadhatónak

tartanám az 5 millió Ft-os értékhatárt, vagyis 5 millió Ft feletti tartozás esetén át kellene

világítani a céget, hogy miért nem tudja az anyagokat kifizetni, szállítói tartozását rendezni,

illetve a munkások bérét kifizetni.

A CEEC Research a KPMG magyarországi irodájával együttműködve 100 építőipari vállalat

megkérdezésével készítette el „A magyar építőipar 2011” című tanulmányát17

, melyben

megállapítást nyert, hogy a cégek új megrendelésekhez leghatékonyabban személyes

kapcsolataiknak köszönhetően juthatnak, azonban üzletszerzés szempontjából a pályázatokon

való részvételt a cégvezetők nem tartják eredményesnek. A megkérdezettek többsége

megerősítette, hogy a korrupció is nagy szerepet játszik abban, ki nyeri el az adott üzletet.

Minden harmadik vállalatvezető számolt be arról, hogy kértek már tőle csúszópénzt

megrendelések megszerzése során.

17

http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/A%20magyar%20%C3%A9p%C3%ADt%C5%91ipar%202011.pdf (letöltve: 2011. október 31.)

40

Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy honnan van ezeknek a cégeknek csúszópénze, vajon

az adóját befizette-e időre, a számláján az az összeg szerepel-e, amiért a munkát elvállata.

Ezen kérdések tisztázása miatt lenne szükség a könyvvizsgálatra, egy átfogó cégátvilágításra.

2.8. Javaslatok összegzése

Összegzésül elmondható, hogy azok a vállalkozások, melyeknek adóelkerülés a célja, a

törvényi előírások ellenére sem alkalmaznak könyvvizsgálót. Az ilyen vállalkozások

számának visszaszorítása érdekében a könyvvizsgálók véleménye szerint nagyobb szigorra

lenne szükség. Javasolják, hogy az árbevétel mellett a mérlegfőösszeg és a kapcsolatság is

fontos kritérium legyen a kötelező könyvvizsgálat alkalmazásának előírásakor. Közérdeket

szolgálná az is, hogy folyamatos külső kontroll nélkül ne lehessen közbeszerzést

lebonyolítani, illetve támogatásokat igénybe venni. Az EU-s adószámmal rendelkező,

valamint a környezetre ártalmas terméket előállító, forgalmazó, tároló vagy felhasználó cégek

számára is kötelezővé kellene tenni a könyvvizsgálatot.

A kötelező könyvvizsgálat értékhatárának tervezett bármilyen szintű emelése alapjaiban rázza

meg a szakmát, a praktizáló könyvvizsgálók jelentős része (becslések szerint 40-50%-a)

könyvvizsgálói munka nélkül maradna. Ez ráadásul elsősorban a vidéki könyvvizsgálókat

érintené, ami különösen nehéz helyzetbe hozná ezeket a szakembereket, a tudásuknak

megfelelő alternatív munkalehetőségek hiányában. Egyúttal a mai könyvvizsgálati piac

alapvető átrendeződéséhez vezet, amelynek következményeként jelentős piaci koncentráció

fog bekövetkezni területileg a fővárosi, üzletileg a nagy nemzetközi könyvvizsgáló társaságok

felé.

41

3. ÉRTÉKHATÁR-EMELÉS HATÁSA A VÁLLALATOKRA

A javaslatok értékelése után tekintsük át, hogy az értékhatár-emelés milyen hatással lesz a

vállalatokra, előnye vagy hátránya fog a vállalatoknak ezen intézkedésből származnia. A

magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei közismerten nagyok, az

uniós átlag két-háromszorosára rúgnak. Kérdés, hogy a kormány bürokráciacsökkentő

csomagja mennyire segít ezt enyhíteni.

A vállalkozások adminisztrációs terhei elsősorban a kedvezőtlen gazdasági környezettel, a

gyorsan változó és bonyolult adózási, pénzügyi, gazdasági, munkaügyi, igazságügyi,

közbeszerzési szabályokkal, valamint a kohéziós politikával, az uniós jogszabályi

rendelkezésekkel hozhatók összefüggésbe.

A kormány fontos törekvése, hogy javítsa, versenyképessé tegye a vállalkozások szabályozási

környezetét. Ezért 2011. április 21-én rövid és középtávú programot hagyott jóvá a sok

esetben bonyolult, elavult, hosszadalmas és költséges eljárásokat alkalmazandó állami

szabályozásokból, túlszabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése

érdekében.

A program 3 intézkedéscsomagot határozott meg. Az első intézkedéscsomag célja 105

milliárd Ft nagyságú vállalkozói adminisztratív tehercsökkenés. A második

intézkedéscsomag célja 400 milliárd Ft adminisztrációs költségcsökkentés elérése, s ennek

érdekében jelöl ki kormányzati feladatokat, erősen építve a vállalkozói szektorral folytatandó

együttműködésre, konzultációkra. Végül a kormányhatározat meghatározza egy olyan

rendszer kialakításának feladatait, amely megakadályozza a vállalkozói adminisztrációs

költségek és kockázatok ismételt növekedését.

A könyvvizsgálói kötelezettség átalakítása kapcsán is az volt cél, hogy csökkenjen a

vállalkozások adminisztrációs terhe, s ennek során ne romoljon az üzleti információk, adatok

megbízhatósága, minősége.

3.1. Mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok működésére gyakorolt hatások

bemutatása

A továbbiakban tekintsük át, hogy hány mikro-, kis- és közepes vállalat van Magyarországon,

és ezeknek milyen hatása van a gazdaságra, adómorálra.

42

A regisztrált vállalatok száma Magyarországon

4. táblázat

2000 2008 2009 2010

Összes vállalat (db) 1.094.446 1.561.446 1.592.591 1.644.484

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198. oldal

2. ábra: A regisztrált vállalatok számának alakulása 2000-201018

Az alábbi ábráról jól látható, hogy 2000-ről 2010-re hogyan változott a regisztrált vállalatok

száma. Míg 2000-ben 1 milliónál egy kicsivel több vállalat volt, mára ez a szám fél millióval

megnőtt. A növekedés miatt megnő a NAV ellenőrzésének száma is, mely terheket ró a

szervezetre. Jelenleg ennyi potenciális vizsgálandó egyedük van. Kérdés, hogy mennyire

hatékonyan tudják ellátni a feladatukat.

Az 5. táblázat bemutatja az újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek számát

2009-ben és 2010-ben.

Újonnan regisztrált és megszűnt gazdasági szervezetek száma 2009-ben és 2010-ben

5. táblázat

Újonnan regisztrált (db) Megszűnt (db)

2009 2010 2009 2010

18

Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198. oldal

-

500 000

1 000 000

1 500 000

2 000 000

2000 2008

2009 2010

1 094 446

1 561 446 1 592 591 1 644 484

Regisztrált vállalatok száma

43

Társas

vállalkozás 46.588 48.676 28.322 27.795

Egyéni

vállalkozás 77.704 72.614 65.184 41.892

Összesen 124.292 121.290 93.506 69.687

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 205. oldal

A táblázatból látható, hogyan az újonnan létrehozott és megszűnt gazdasági szervezetek

száma. A társas vállalkozásokról elmondható, hogy 2010-ben többet hoztak létre, mint 2009-

ben. Ennek a gazdasági válság az oka, vagyis már kezd láthatóvá válni, hogy kezdünk

kilábalni belőle. Egyre nagyobb a vállalkozói kedv, egyre több szervezet jön létre. Ez a

tendencia nem igaz az egyéni vállalkozások számának alakulására, mert ezen szervezetek

száma 5090-el, azaz 6,5%-kal csökkent. A negatív tendencia oka a magas adóelvonási mérték,

illetve az egyéni vállalkozások kilátástalan helyzete. A megszűnt vállalkozások tekintetében

mindkét évben és mindkét vállalkozási forma tekintetében csökkenés volt tapasztalható. Ez

jónak tekinthető abból a szempontból, hogy több vállalat magasabb hozzáadott érték,

magasabb GDP-t tud előállítani az egész gazdaság számára. Azonban az ellenőrzés alá tartozó

szervezetek száma is nő, nagyobb lehetőség van az adócsalásra, adóelkerülésre.

A 6. táblázat a regisztrált vállalkozások számát mutatja be nemzetgazdasági ágak és létszám-

kategória szerint a 2010-es évben.

A regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak és létszám-kategória szerint,

2010

6. táblázat

Nemzetgazdasági

ág, ágazat

0 fős és

ismeretlen

létszámú

1–9 10–49 50–

249

250 és

több

Összesen

fős

Mezőgazdaság,

erdőgazdálkodás,

halászat

67 982 350 451 1 399 316 31 420 179

Bányászat, kőfejtés 262 351 96 15 2 726

Feldolgozóipar 13 723 48 839 6 887 1 696 376 71 521

Villamosenergia-,

gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás

531 335 65 48 25 1 004

Vízellátás;

szennyvíz gyűjtése,

754 1 575 300 133 33 2 795

44

kezelése,

hulladékgazdálkod

ás,

szennyeződésmente

sítés

Építőipar 19 144 73 323 4 396 316 28 97 207

Kereskedelem,

gépjárműjavítás

44 944 145 405 7 986 828 114 199 277

Szállítás,

raktározás

5 677 32 193 1 767 221 63 39 921

Szálláshely-

szolgáltatás,

vendéglátás

24 825 46 762 2 205 170 18 73 980

Információ,

kommunikáció

16 731 31 559 974 145 42 49 451

Pénzügyi,

biztosítási

tevékenység

5 927 37 733 368 161 28 44 217

Ingatlanügyletek 162 755 85 322 1 056 82 9 249 224

Szakmai,

tudományos,

műszaki

tevékenység

49 266 114 283 1 781 159 22 165 511

Adminisztratív és

szolgáltatást

támogató

tevékenység

18 747 43 091 2 105 471 75 64 489

Közigazgatás,

védelem; kötelező

társadalombiztosít

ás

52 90 4 1 – 147

Oktatás 12 850 34 377 168 15 2 47 412

Humán-

egészségügyi,

szociális ellátás

5 474 25 674 301 30 7 31 486

Művészet,

szórakoztatás,

szabad idő

15 912 22 319 241 29 2 38 503

Egyéb szolgáltatás 3 978 41 686 335 50 3 46 052

Egyéb tevékenység 566 813 3 – – 1 382

Összesen 470 100 1 136 181 32 437 4 886 880 1 644 484

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 201. oldal

A nemzetgazdasági ágazat szerinti csoportosítást tekintve a táblázatból kiderül, hogy az

adócsalásra legjobban érintett területek az építőipar, kereskedelem, szállás és raktározás,

pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek és az adminisztratív területek. Az

építőiparral a későbbiekben részletesebben foglalkozok. A kereskedelemben és

ingatlanügyletekben van a legtöbb vállalkozás, mely kiemelt területet jelent a NAV

45

ellenőrzések során. A kereskedelemben is elterjedt a feketemunka alkalmazása, melynek

kiszűrése az adóhatóság feladatkörébe tartozik. Az ingatlanokkal foglalkozó vállalatok száma

elég érdekesen alakult 2010-ben. Nagy arányban voltak azon vállalatok, ahol 0 főt, vagy

ismeretlen létszámot alkalmaznak. 2004. január 1-jétől a KSH az addig nyilvántartott

alkalmazotti létszám helyett bevezette a tevékenységi létszám fogalmát. A tevékenységi

létszám a statisztikai elszámolásoknál a szervezet tevékenységében részt vevő, az adott

munkáltatónál munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló

személyek létszámát, valamint az egyéni vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő

családtagokat tartalmazza. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyon a bedolgozói és a

megbízási szerződéssel létesített jogviszonyt, illetve a munkaviszony jellegű személyes

közreműködéssel létesített tagsági viszonyt kell érteni. Tehát a legtöbb ingatlanokkal

foglalkozó vállalkozás egyéni vállalkozásnak minősül, ahol csak 1 fő, a tulajdonos dolgozik.

A pénzügyi és biztosítási tevékenységet, valamint az adminisztratív tevékenységet végző

vállalkozások száma elenyésző az összes vállalkozáshoz viszonyítva, azonban ezeken a

területeken jobban ismerik az adóoptimalizálás fogalmát.

A regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma és létszám-kategória

szerint, 2010

7. táblázat

Gazdálkodási

forma

0 fős és

ismeretlen

létszámú

1–9 10–19 20–49 50–249 250 és

több

Összesen

fős

Társas vállalkozás 244 374 319 847 19 900 10 864 4 861 880 600 726

Egyéni vállalkozás 225 726 816 334 1 407 266 25 – 1 043 758

Vállalkozás

összesen

470 100 1 136 181 21 307 11 130 4 886 880 1 644 484

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet

A 7. számú táblázat bemutatja a regisztrált vállalkozások számát gazdálkodási forma és

létszám-kategória szerint 2010-ben. A hatályos jogszabályok szerint mikrovállalkozásnak

minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő

forintösszeg (kb. 500 millió Ft). Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes

foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege

46

legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kb. 2,5 milliárd Ft).

Középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250

főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg

(kb. 12,5 milliárd Ft), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő

forintösszeg (kb. 10,75 milliárd Ft). Nagyvállalatnak számít az a vállalat, ahol legalább 250-

en dolgoznak, valamint az éves nettó árbevétele 50 millió eurón, azaz 12,5 milliárd Ft-on felül

van, és a mérlegfőösszege eléri a 43 millió eurót, azaz 10,75 milliárd Ft-ot. Magyarországon a

bejegyzett vállalkozások 96 %-a mikrovállalkozás, és 99 %-a KKV. Vagyis a nagyvállalatok

csupán 1%-ban képviselik magukat.

Könyvvizsgálati kötelezettség értékhatára 100 millió Ft volt 2010-ben, vagyis a kis- és

középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok tartoztak/tartoznak könyvvizsgálat alá

jogszabály alapján, azaz 2010-ben 36 505 vállalat volt könyvvizsgálatra kötelezett, ez az

arány 6%. Ehhez még hozzátartoznak azon mikrovállalkozások is, ahol az árbevétel elérte a

100 millió Ft-ot, és azok a mikrovállalkozások, ahol a vezetés döntött a könyvvizsgálatról, de

a jogszabály alapján nem lennének kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni. 2012-től a

könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma csökkenni fog, hiszen az értékhatárt

megemelték.

Az egyik folyóiratban megjelent cikk szerint19

a 100 millió Ft-ról 200 millió Ft-ra történő

értékhatár emelkedés a körülbelül 42 ezres ügyfélkörből 17 ezer vállalkozás mentesülését

jelenti (40%-os csökkenés). A 300 millió Ft-os értékhatár-emelés további 7 ezer vállalkozást

mentesít a könyvvizsgálat alól (28%-os csökkenés). E két lépés a 42 ezres piac 57%-át vonja

ki a könyvvizsgálati kötelezettség alól. Itt érdemes megemlíteni, hogy 2008. január 1-je előtt

az értékhatár 50 millió Ft volt. Az 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra történő értékhatár-emelés

nyomán az akkor 69 308 könyvvizsgálatra kötelezett cégből 25 185 cég esett ki a

könyvvizsgálati kötelezettség alól (36,3%). A 2008 előtti ügyfélállomány képest a 3

értékhatár-emelkedés együttes hatásaként a lemorzsolódás több mint 70%-os. Ez a tény a

könyvvizsgálati piac csökkenését eredményezi, mely hatást gyakorol az árszínvonalra is a

kereslet-kínálat törvényének érvényesülése miatt. A nemzetközi tendenciák alapján (ott az

értékhatár 2 milliárd Ft-os árbevétel) nagy a valószínűsége, hogy a könyvvizsgálatra

kötelezett kör tovább szűkül, értékhatár tovább emelkedik, és a mikrovállalkozások

kikerülnek a könyvvizsgálatra kötelezeti körből. Ezáltal csökkenni fog a könyvvizsgálói

19

Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 2011. október, 433. oldal

47

szolgáltatások iránti piaci kereslet, könyvvizsgálói díjakkal együtt a szakma megítélése,

jelentősége is változni fog.

Véleményem szerint az építőiparban van a legnagyobb szükség a könyvvizsgálatra. Nézzük

meg, hogy az építőiparban hány vállalat van regisztrálva, és ebből hány kis- közép és

nagyvállalat van, illetve milyen arányban van jelen a piacon az 1-2 fővel működő

mikrovállalkozás.

Regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 2000-től 2010-ig

8. táblázat

2000 2007 2008 2009 2010

Vállalkozás összesen 81 534 95 006 98 451 96 583 97 207

Ebből:

500 fős és nagyobb 10 14 15 17 13

250–499 fő 25 16 15 11 15

50–249 fő 379 343 353 348 316

20–49 fő 1 289 1 313 1 458 1 397 1 307

10–19 fő 2 535 3 151 3 433 3 228 3 089

1–9 fő 24 867 73 925 74 261 72 378 73 323

0 és ismeretlen

létszámú

52 429 16 244 18 916 19 204 19 144

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet

A 8. táblázat a regisztrált vállalkozások számát mutatja az építőiparban. A táblázat adataiból

látható, hogy 2008-ban volt a legnagyobb az ezen a területen tevékenykedő vállalatok száma.

2010-ben 97 207 építőipari vállalkozás volt regisztrálva. Közülük 28 nagyvállalatként, 316

középvállalatként, 4396 kisvállalkozásként és 73 323 mikrovállalkozásként működik. Látható,

hogy 19 144 vállalat esetében nem volt információ a létszámról, vagy 0 fős vállalkozás. Ezen

területen a legnagyobb a feketemunka, itt van a legtöbb korrupció. A mikrovállalkozások az

építőipari vállalkozások 75,5%-át teszik ki, vagyis itt a legnagyobb az esélye, hogy egyes

munkaadó nem jelenti be a munkavállalóját.

48

3. ábra: Az építőiparban regisztrált vállalatok száma 2010-ben20

Az Európai Unió 2003. május 6-án elfogadott ajánlása21

tartalmazza a mikro-, kis- és

középvállalkozások fogalmának meghatározását, azonban ez csak egy ajánlás, minden

tagállam maga határozhatja meg a kkv besorolásának mutatószámait. Magyarországon

jelenleg a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza a mikro-, kis-, és középvállalkozások

meghatározását, valamint fejlődésük előremozdítását szolgáló állami támogatások

összefoglalását. A törvény 3.§-a foglakozik részletesen a KKV-k minősítésével, és

kategorizálásával.

A következőkben nézzük meg, hogy a KKV-k száma hogyan alakult 2008-ban

Magyarországon és az EU-s tagországokban.

Nem pénzügyi vállalkozások száma és a foglalkoztatás alakulása Magyarországon és az

EU-ban

20

Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet 21

2003/361/EK számú ajánlás

-

20 000

40 000

60 000

80 000

28 316 4 396

73 323

19 144

Építőiparban regisztrált vállalatok száma

Építőiparban regisztrált vállalatok száma

49

9. táblázat

Forrás: ec.europa.eu/.../sme/.../sba_fact_sheet_hu_hungarian_100528.pdf (letöltés ideje: 2011.

november 7.)

A táblázatból látható, hogy a kkv-k arány megegyezik Magyarországon és az EU-ban,

azonban a könyvvizsgálatra kötelezett cégek aránya magasabb. Míg Magyarországon ez az

arány 5,7% volt 2008-as becslések szerint, addig az EU-ban 8,2%.

3.2. Milliárdokat bukhat az állam az értékhatár-emelésen22

Az Opten Kft. elemzéséből kiderült, hogy milliárdokat bukhat az állam a könyvvizsgálatra

kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió Ft-os értékhatár emelésén. A

80 és 100 millió Ft közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak,

lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100-120 millió

közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel.

A vállalkozások adminisztrációs terhe ugyan csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a

kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg 100 millió Ft-os értékhatárát

– derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. „Elemzésünkben összehasonlítottuk egymással a

közvetlenül 100 millió Ft alatti, illetve fölötti árbevételű cégek foglalkoztatási és adófizetési

adatait, és arra jutottunk, hogy a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bír a tiszta

foglalkoztatás, a nyereség kimutatás, és az adóbefizetés terén”.

22

http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk00328_nagyot_bukhat_az_allam (letöltve: 2011. október 24.)

50

A nettó 80-100 millió Ft közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7

fő, míg a nettó 100-120 millió Ft közötti cégek esetében ez több mint 50 százalékkal

magasabb: 11 fő. „Az átlagos 20 százalékos árbevétel különbség, nem támasztja alá a több

mint 50 százalékos alkalmazotti létszám különbséget, vagyis nem járunk messze a valóságtól,

ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt

ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért

félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a

szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert nemzetgazdasági érdek.

A 100 millió Ft-os határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi

jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó éves

átlagos személyi jellegű ráfordítása 2.445.000 Ft, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá

eső társas vállalkozásoknál ez 3.148.000 Ft. A 29%-os különbség a létszámadatokhoz

hasonlóan nem magyarázható az árbevétel különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet

játszik az állandó ellenőrzés.

Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem

felügyelt cégek esetében ez 5.622.000 Ft, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19.291.000 Ft. A

majdnem 3,5-szörös különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel. „A

különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számla-ügyletekkel

csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége van”. Amíg a

kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót

optimalizálják, részben feltehetőleg éppen a könyvvizsgálók által javasolt hathatós, de

mindenképpen törvényes eszközökkel. Erre utal, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek

nyereségükből átlagosan csak 6,6 százalék adót fizetnek, ugyanakkor a könyvvizsgálattal nem

rendelkezők átlagosan 14 százalékot. „Ez a különbség részben abból származik, hogy a kisebb

cégek a csökkentett nyereség után már nem mernek sok adókedvezményt igénybe venni, mert

félnek az ellenőrzéstől” – véli az Opten igazgatója.

A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a

felszámolások mértéke éves szinten 1,91%, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a

könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98%. A könyvvizsgálat

eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot

hagynak maguk után a cégvilágban.

A könyvvizsgálói tevékenység következtében a cégeknél fennálló rendezettebb számviteli

környezet, illetve a tájékozottság egyértelműen megmutatkozik az Európai Uniós források

51

kiaknázásánál is. Míg a könyvvizsgáló segítsége nélkül működő vizsgált cégek 9,5%-a jutott

Európai Uniós támogatáshoz, a könyvvizsgált cégek esetében ez az arány több mint 15%.

„Mindezt figyelembe véve nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egész országot

lefedő, kiépített, képzett könyvvizsgálói hálózat hozzájárul a bizalom megerősödéséhez, és a

gazdasági kultúra jelentős fejlődéséhez, ezért kétszer is meggondolandó, hogy érdemes-e a

csökkenteni a könyvvizsgálattal rendelkező cégek számát” – mondja az Opten stratégiai

igazgatója.

3.3. A vállalatok adóellenőrzésének 2010-es megállapításai23

2010. évben az ellenőrzési szakterület 5519 adóellenőrzést végzett a szándékos adóelkerülő

adózóknál. Az ellenőrzések során tett megállapítások a 2010. évben feltárt összes nettó

adókülönbözet 44 %-át teszik ki. A vizsgálatok 79 %-a megállapítással zárult, a megállapított

összeg 154 milliárd Ft volt, ami átlagosan 28 millió Ft nettó adókülönbözetet eredményezett.

A korábbi időszakok gyakorlatát folytatva, az igazgatóságok kiemelt figyelmet fordítottak az

általános forgalmi adó vizsgálatára mind az utólagos, mind a pénzösszeg kiutalása előtti

ellenőrzéseik kapcsán. A beszámolóval érintett időszakban az igazgatóságok 14 829 utólagos

és 4619 kiutalás előtti adóellenőrzést végeztek, amelynek eredményeként összesen mintegy

270 milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapítására került sor. Az ellenőrzések elsősorban a

közösségi kereskedelem dokumentálását, valós voltát, illetve a fordított adózás hatálya alá eső

ügyletek szabályszerűségét vizsgálták, miközben egyre újabb és újabb adóelkerülési

technikákra derült fény.

2010-ben is megvizsgálták az adóminimalizáló ügyleteket. A 4881 adóellenőrzés 147,6

milliárd Ft nettó adókülönbözet megállapításával zárult, ami átlagosan 30 millió Ft-ot jelent.

A láncolatos ügyletet bonyolító adóalanyok vizsgálatainál 412 adóellenőrzésre került sor, és

összesen 41 milliárd Ft nettó adókülönbözetet tártak fel. A közösség más tagállamának

adózójával kereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok vizsgálatai (1085 adóellenőrzés,

63,5 milliárd Ft nettó adókülönbözet) rendszerint elhúzódtak a gyakori, de szükségszerű

kapcsolódó vizsgálatok és az esetleges nemzetközi megkeresések miatt.

További tapasztalat, hogy a cégtörvény liberalizációjának hatására jellemzővé vált a

szándékos tartozásfelhalmozás céljából létrehozott cégek alapítása. Ezek a társaságok rövid

ideig működnek, jelentős behajthatatlan tartozást halmoznak fel, és általában elérhetetlenek. A

23

http://www.apeh.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf (letöltve: 2011. november 7.)

52

vizsgálati tapasztalatok szerint az adóminimalizálás jelensége a gépjármű-kereskedelemhez és

az őrző-védő, építőipari és munkaerő-kölcsönzési tevékenységekhez kapcsolódott

leggyakrabban.

Vizsgáljuk meg, hogy a NAV hatáskörébe tartozó 2 fő ellenőrzési forma, az adóellenőrzés és

az adóminimalizáló ügyletek vizsgálata mennyire hasznos. 2010-ben 1 644 484 regisztrált

vállalkozás volt, ebből 10 400 vizsgálat irányult a 2 fő formára, tehát az összes vállalkozás

egyszeri átvizsgálása 158 évbe telne. Azonban a vállalkozások jelentős része egyéni

vállalkozás, így az előző eredmény eléggé torzító. 2010-ben 600 726 társas vállalkozás volt,

az adóelkerülés és adóminimalizálás jelensége náluk a jellemzőbb. Ezen vállalkozások

átvizsgálására 58 évet kellene az adóhatóságnak fordítania, ha a 2010-es vizsgálati arányokat

tartaná. Azonban a könyvvizsgálók foglalkoztatása az adóhatóságnál ezen a területen

csökkentené az ellenőrzés időszükségletét. A másik megoldás szerint a könyvvizsgálók

adóvizsgálatot is végezhetnének, ezáltal az adóhatóság ténylegesen azon vállalkozásokra

koncentrálhatna, melyek nem esnek könyvvizsgálat alá, de jelentős adóelkerülési nagyon

minimális adót fizetnek be. Jelenleg 42 ezer körül van a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok

száma, azaz körülbelül 558 ezer vállalkozás kiesik a folyamatos kontroll alól. Ezen

vállalkozások ellenőrzése körülbelül 54 évbe telne. Tehát látható, hogy a NAV nem tud

belátható időn belül minden vállalatot kellőképpen ellenőrizni, így az adócsalásra,

adóelkerülésre, és az adóminimalizálásra mindig is meg lesz a lehetőség, hacsak a

törvényalkotók másként nem döntenek.

A NAV ellenőrzési tevékenységének legfontosabb feladata, egyben legfőbb célja a 2011.

évben is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival

szembeni hatékony fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági

folyamatok, magatartási formák feltárása, nyomon követése, visszaszorítása. Fontos változás

2011-től, hogy amennyiben már értesültünk az adóellenőrzésről, úgy attól az időponttól nem

élhetünk az önellenőrzéssel. A 2011. évben nagyobb hangsúlyt fektetnek a reklámköltségek

elszámolásának ellenőrzésére a társaságoknál.

3.4. Vállalkozási terhek csökkentésének egyik jövőbeni lehetősége24

24

http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/vannak-otletek-a-tehercsokkentesre-347506 (letöltve: 2011. október 24.)

53

A bürokrácia valós csökkentésének eszköze lehetne a Magyar Könyvelők Országos

Egyesülete (MKOE) által kidolgozott elektronikus elszámoló rendszer (EER), amely érezhető

költségcsökkentést hozna a vállalkozások életében. Az elektronikus alkalmazások fejlesztése,

széles körben való terjesztése fontos feladata az egyesületnek, amely folyamatosan részt vett a

törvényi előkészítésekben, így kellő rálátása van a témákra. Az MKOE szakmai irányításával

kidolgozott modell megvalósítaná a gazdálkodó szervezetek közötti elektronikus számlázást,

és integrálná az elektronikus számlafizetéseket. Az EER egyenlegalapú elszámolással

működne, ezzel felgyorsítaná a pénzmozgásokat. A rendszerhez csatlakozott vállalkozások

széles körű információkhoz jutnának a partnereik fizetőképességéről, ezzel csökkenthetnék

kintlévőségeik keletkezésének kockázatát. Az adóhatóság számára szintén átláthatóvá

válhatnának az adó- és járulékfizetések. Az EER modell működése egybevág az Európai Unió

elektronikus gazdaságra és elektronikus államigazgatásra vonatkozó irányelveivel. Ha

hazánkban megvalósul egy ilyen rendszer, az példamutató lehetne az EU-ban, illetve eszközt

adna a nemzeti adóhatóságok kezébe a határokon túlnyúló adócsalások felderítésében.

A vállalkozások adminisztratív terheit ezenfelül mérsékelni lehetne az éveken átnyúló,

kiszámítható és alapjaiban nem változtatott adórendszerrel, a kiszámítható adóztatás

feltételeinek megteremtésével, az ügyfélkapus szolgáltatások bővítésével (pl. a hivatalos

cégiratok elektronikus úton történő lekérésének lehetőségével). Továbbá a tételes áfabevallás

nagyobb áfabevételt eredményezhet, ez hosszú távon adócsökkentéshez vezethet. Az

adminisztrációs terhek csökkentése valóban fontos érdek, ezt azonban a szakmai

szervezetekkel együttműködve lehet kidolgozni.

54

ÖSSZEGZÉS

Összegzésként elmondható, hogy ami a vállalkozásoknak teher, hogy a jogszabályok sűrűn

változnak, és a meglévők értelmezése sem egyértelmű. Így a tervezés nehéz számukra, hiszen

sokféle adó van, így nagyobb az esély az adócsalásra.

Véleményem szerint a könyvvizsgálati díj társasági adóalapot csökkentő tételként való

elszámolását nem csak a könyvvizsgálat alá nem eső vállalatokra, hanem az összes cégre ki

lehetne vetni, így érvényesülne az egyenlőség elve. A társasági adómérték csökkentésének

hátránya, hogy a költségvetés bevételtől esik el, vagyis több százmilliót hagy a cégeknél,

azonban azt nehéz megjósolni, hogy a vállalkozók mit tesznek ezzel az összeggel. A

csökkentés előnye, hogy Magyarország vonzóvá válik a külföldi befektetők számára.

Javaslatként merült fel, hogy azon vállalkozások, amelyek folyamatosan ÁFA visszaigénylési

pozícióban vannak, értékhatártól függetlenül essenek könyvvizsgálat alá. Ennek az az indoka,

hogy az államtól rengetegen úgy igényeltek vissza ÁFÁ-t, hogy a számla pénzügyileg nem

volt még rendezve. Ezzel súlyosan megkárosították az állam pénztárcáját.

További javaslat volt, hogy 3-5 évente kötelező legyen az adóellenőrzés. Ezt a felszabadult

kamarai szakértők láthatnák el, a NAV-val együttműködést lehetne kialakítani. Ezzel a

lépéssel az adófegyelem javulása történhetne meg.

Javaslatként fogalmazódott meg, hogy az üzleti tevékenység eredménye, szokásos

vállalkozási eredmény alapján kellene meghatározni a könyvvizsgálat határát. Az EU-s

tagországokban a mérlegfőösszeg is fontos szerepet játszik.

Az 50-200 millió Ft árbevétel között egy egyszerűsített beszámoló vizsgálatra lenne szükség,

azaz a leltár, főkönyvi kivonat, beszámoló egyezőségének kontrolljára. Azonban kérdés

merült fel bennem, hogy ez mennyire mélyen menne bele a vizsgálatokba, hiszen a felszínes

ellenőrzéseknek semmi értelme sincs, csak felesleges pénzkidobás a vállalatoknak, a

könyvvizsgálóknak pedig bevételt jelentene, de eleshetnének fontosabb megbízásoktól, ha

nem tud teljes mértékben a jelentős megbízásokra koncentrálni.

Véleményem szerint létre kellene hozni állami szervek könyvvizsgálatát, melyet az állam

fizetne, illetve a gazdasági társaságok könyvvizsgálatát, melyet a vállalatok fizetnének. Egy

másik elképzelés szerint a könyvvizsgálói kamara hozzon létre egy kiemelten közhasznú,

nonprofit gazdasági társaságot, melynek a feladata törvényességi felügyelet gyakorlása lenne

bizonyos meghatározott esetekben. Ezt nem könyvvizsgálatnak tekintik, inkább

vagyonvizsgálatnak.

55

Véleményem szerint, ha a nemzetgazdasági ágazatokat tekintjük, az adócsalásra legjobban

érintett területek az építőipar, kereskedelem, szállás és raktározás, pénzügyi tevékenység,

valamint az ingatlanügyletek és az adminisztratív területek

A nemzetközi tendenciák alapján nagy a valószínűsége, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett

kör tovább szűkül, értékhatár tovább emelkedik, ekkor a mikrovállalkozások kikerülnek a

könyvvizsgálatra kötelezeti körből. Ebben az esetben csökkenni fog a könyvvizsgálói

szolgáltatások iránti piaci kereslet, könyvvizsgálói díjakkal együtt a szakma megítélése,

jelentősége is változni fog.

Az Opten Kft. elemzéséből kiderült, hogy milliárdokat bukhat az állam a könyvvizsgálatra

kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió Ft-os értékhatár emelésén.

Átlagos nyereséget tekintve a különbség abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számla-

ügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg erre a könyvvizsgált cégeknek kevesebb lehetősége

van. A kisebb cégek a nyereséget csökkentik, a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót

optimalizálják a könyvvizsgálók által javasolt törvényes eszközökkel.

Végül megvizsgáltam, hogy egy vállalkozásra 2010-ben mekkora adókülönbözet jutott. Az

ellenőrzési szakterület 5519 adóellenőrzést végzett a szándékos adóelkerülő adózóknál, a

megállapított összeg 154 milliárd Ft volt, ami átlagosan 28 millió Ft nettó adókülönbözetet

eredményezett. Az adóminimalizáló ügyleteknél 4881 adóellenőrzés 147,6 milliárd Ft nettó

adókülönbözet megállapításával zárult, ami átlagosan 30 millió Ft-ot jelent.

Jelenleg 42 ezer körül van a könyvvizsgálatra kötelezett vállalatok száma, azaz körülbelül 558

ezer vállalkozás kiesik a folyamatos kontroll alól. Ezen vállalkozások ellenőrzése körülbelül

54 évbe telne. Tehát látható, hogy a NAV nem tud belátható időn belül minden vállalatot

kellőképpen ellenőrizni, így az adócsalásra, adóelkerülésre, és az adóminimalizálásra mindig

is meg lesz a lehetőség, hacsak a törvényalkotók másként nem döntenek.

A vállalkozásokat sújtó bürokrácia mértéke jelentős versenyképességi hátrány Magyarország

számára. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei közismerten

magasak, az uniós átlag két-háromszorosa. Nem lehet a könyvvizsgálatot adminisztratív

teherként beállítani, mert a könyvvizsgálat annak ellenőrzése, hogy az egyébként

jogszabályokban előírt dokumentációs, nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeknek eleget

tett-e a vállalkozás. Tehernek csak azt nevezhetjük, aminek sem társadalmi, sem vállalkozási

hasznossága nincs. Önmagában tehát a könyvvizsgálat nem jelent érdemi többlet-

adminisztrációt a vállalkozások számára. Más kérdés, hogy a gyakorlat azt mutatja, hogy sok

vállalkozás meg sem kísérli az előírt dokumentációs követelményeket teljesíteni addig, amíg

56

azt egy külső ellenőrzés (akár hatósági revízió, akár könyvvizsgáló) meg nem követeli. Ebben

az esetben valóban többlet-munkával járhat a hiányzó nyilvántartások, értékelések stb.

előállítása ellenőrzés céljából, de ez nem az ellenőrzést végzőnek róható fel, hanem sokkal

inkább a szabálytalanul eljáró vállalkozónak.

Ha az elérendő cél egy egyszerűbb üzleti adminisztráció kialakítása, akkor valójában az egész

pénzügyi beszámolási rendszert kell felülvizsgálni. Ez az igény számos országban felmerült

már a közelmúltban, aminek hatására meg is indult egy átfogó munka az Európai Unióban.

Ennek részeként kiemelten foglalkozik az unió is a kisvállalkozások számviteli

egyszerűsítéseivel, valamint a könyvvizsgálat jövőbeli szerepével. Mivel a kérdéskört a

legtöbb uniós tagállam prioritásként kezeli, jó esélye van annak, hogy a javaslatok

kidolgozása és tárgyalása nem húzódik el, és így 1-1,5 éven belül konkrét lépéseket tehet

hazánk is a rendszerszintű érdemi egyszerűsítés irányába, aminek vélhetően a könyvvizsgálati

értékhatár-emelés is része lehet, más intézkedések mellett. Az intézkedések egy része

tényleges költségmegtakarításként jelenhet meg a vállalkozásoknál, azonban ettől a

programtól nem lehet a munkahelyek számának növekedését várni.

57

Irodalomjegyzék

Internetes források:

http://www.kormany.hu/download/2/43/30000/Sz%C3%A9ll%20K%C3%A1lm%C3%A1n%

20Terv%20B%C3%BCrokr%C3%A1cia-cs%C3%B6kkento%20program%20I..pdf (letöltve:

2011. október 10.)

http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)

http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhatar_kronologia (letöltve: 2011. október

11.)

http://www.hitelszerviz.hu/szechenyi-hitel-kartya (letöltés: 2011. október 25.)

http://www.artia.hu/hun/TAO_2011/ (letöltve: 2011. október 25.)

http://www.adokamara.hu/uploads/dokumentumok/afabevall.htm (letöltve: 2011. október 24.)

http://www.ugyvezeto.hu/cikk/63603/evi-200-250-milliard-eurot-veszit-az-eu-az-adocsalok-

miatt?wa=eugy0924h (letöltés: 2011. november 7.)

www.mkvk.hu/.../IK_modszertani_utmutato2007.doc (letöltve: 2011. november7.)

http://www.smartbalance.hu/konyveles/elvart-jovedelem-jovedelem-nyereseg-minimum

(letöltve: 2011. november 7.)

www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/dokumentumok/.../501m.doc (letöltve: 2011. november 7.)

http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Documents/A%20mag

yar%20%C3%A9p%C3%ADt%C5%91ipar%202011.pdf (letöltve: 2011. október 31.)

http://www.opten.hu/ismerteto/cikkek.html#cikk00328_nagyot_bukhat_az_allam (letöltve:

2011. október 24.)

http://www.apeh.hu/data/cms191064/APEH_bulletin_magyar.pdf (letöltve: 2011. november

7.)

http://www.vg.hu/velemeny/publicisztika/vannak-otletek-a-tehercsokkentesre-347506

(letöltve: 2011. október 24.)

http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/ertekhataremeles (letöltve: 2011. október 10.)

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1082

(letöltve: 2011. október 31.)

www.mkvk.hu/letolthetoanyagok/hirlevel/2011/hirlevel_201101.pdf, 5. oldal (letöltés ideje:

2011. november 7.)

ec.europa.eu/.../sme/.../sba_fact_sheet_hu_hungarian_100528.pdf (letöltés ideje: 2011.

november 7.)

58

Folyóiratok, évkönyvek:

Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2011/5. szám, 221. oldal

Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, 2011. október, 433. oldal

Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, 198., 201., 205. oldal

Magyar Statisztikai Évkönyv, Budapest, 2011, CD melléklet

Jogszabályok:

Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

2000. évi C. törvény

2004. évi XCIX. törvény

2003/361/EK számú ajánlás