Milyen Kamarat Szeretnek 2009 05 13

A Csongrád Megyei Építész Kamara2009. júniusában esedékes

tisztújítása elé.

MilyenKamarátszeretnék?

Alaptézisek:

• Olyan hiteles Kamarát szeretnék, ahol önkéntes alapon is tagok szeretnének lenni az építészek, amit magukénak éreznek a tagok.

• Olyan Kamarát, ahol a tagoknak nem csak fizetni van kötelességük, hanem úgy érezhetik, hogy kapnak is valamit a pénzükért.

• Olyat, ami képviseli a szakma közös érdekeit.• Olyat, ami a külvilág felé is képviseli a szakmát, a szakma

presztizsét.


pár szót magamról:

Talmácsi István (É 06-0295) vagyok, okleveles építészmérnök 1995 óta.3 gyermekes családapa.

Főként építészeti tervezéssel foglalkozom, főként Mórahalmon.

A Csongrád Megyei Építész Kamara legutóbbi tisztújításán is megmérettem magamat elnökjelöltként (emlékeim szerint ~35%-os eredményt értem el).

Továbbra is vannak elképzeléseim, hogy hogyan lehetne jobbá, működőképesebbé tenni a Kamarát.Ezért készítettem ezt a honlapot.


A legfontosabb fogalmak értelmezése

HitelességÖnkéntesség

Érdekképviselet


HitelességAlapvető fontosságú kérdés.Majd' minden erre alapul.

• Hitelesség szükséges:o a 'társadalommal' történő kommunikációban;o de a belső, szakmai kérdések, problémák megoldásához is elengedhetetlen.

• A hitelesség megteremtéséhez szükséges:o Hiteles emberek;o Hiteles megnyilatkozások:

akár kamarai felhatalmazással egy személy teszi; akár kamarai testületi döntésről van szó; de mindenképp kikezdhetetlen, alapos szakmaisággal.

o Szükséges lenne, hogy ezek a megnyilatkozások hallatszódjanak, látszódjanak: akár a belső ügyekről, akár a külső kommunikációról légyen szó.


Önkéntesség

Önkéntesség, olyan értelemben, mint egy egyesület esetében:• Magyarországon is működik egy csomó olyan egyesület, ahol a mienkénél

nagyobb tagdíjat is kifizetnek az egyesületek tagjai.• Önként.• Jól felfogott érdekből.

Az Építész Kamarának is így kellene működnie!


Érdekképviselet

Sok vita folyik arról, hogy a Kamara érdekképviselet-e vagy sem?

Illetve, ha igen, akkor milyen érdekképviselet?

A Kamarai törvény igenis megfogalmaz érdekképviseleti feladatokat.

Bár a mibenlétéről még érdemes lenne vitákat folytatni.


Hogyan lehet ezt elérni?

Mindenképp meghatározandók a legfontosabb stratégiai feladatok, irányok, alapelvek:


1. Díjszabás kérdéskör megnyugtató rendezése:

• Fontos, mivel mindenkit érint.• A díjszámítás kérdésében nem az a legfontosabb kérdés, hogy kötelező-e vagy

semo hanem az volna a szakma szempontjából alapvető, hogy lehetőség szerint

korrekt, egységes alapelveken nyugvó díjszámítási módot alakítsunk ki.

• Köztudott, hogy a jelenlegi díjszámítással sok gond van...

A konkrétumok közt lesz még szó a díjszabással kapcsolatos gondolataimról.

stratégiai kérdések: MilyenKamarátszeretnék?

2. Kommunikáció:

• A társadalom is igényelné, hogy az építészek kommunikáljanak velük; az építészeknek is szükségük lenne a kommunikációra.

• A szakmai információáramláson is kellene javítani:o jogszabály-előkészítésekbe történő érdemi beleszólás kiharcolása;o szakmai közélet kialakítása;o szükséges lenne a szakmagyakorlási tapasztalatok fölmérése, a fölmerülő

problémák rendszerezése.• Jól kommunikálni csak a megfelelően végzett munkát lehet.


3. Kamarai tisztségviselők

• Egy ambiciózus elnök mindenképp meghatározó lehet. Ilyen elnök nélkül nehéz eredményeket elérni.

• De az elnök önmagában csak szükséges, de nem elégséges feltétel: szükség van egy olyan elnökségre, akik:o a rájuk eső feladatokat elvégzik;o de amellett, hogy önállóan is képesek tevékenykedni, szem előtt tartják, hogy

a kamara testületi döntéseket hoz.


Konkrétumok

A megfelelően megfogalmazott stratégiai célok mit sem érnek a legfontosabb konkrét teendők

meghatározása nélkül.

Álljon itt néhány konkrét ügy, felsorolásszerűen, kicsit részletesebben. Szándékaim szerint a

legfontosabbakból, de nem a teljesség igényével.


1. Díjszabás

Az egyik legfontosabb feladatnak a díjszabással kapcsolatos kérdések rendezését tartom.

A részletekkel most nem szakítanám meg a prezentációt,de később lesz még szó a díjszabásról...

Konkrét elképzelések: MilyenKamarátszeretnék?

2. Tervpályázatok

• sok az elvarratlan szál;o a problémás pályázati gyakorlat;o a jogszabályi félreértés;

• sok az olyan ügy, ami csak elhamvadt, de nem oldódott meg, vagy legalábbis a nagyközönség (köztük az érintettek) nem kaptak tisztességes tájékoztatást.


3. Tervtanácsok működése:

• problémás működési tapasztalatok;• de mindenképp fontos, hasznos lenne, ha jobban működne:

o de ehhez mindenképp elengedhetetlen lenne a szakmai (jogszabályba nem foglalható) alapelvek meghatározása;

• szükséges lenne még: transzparencia, nyilvánosság:o a tervtanácsi jegyzőkönyvek automatikus, internetes közzétételével;o ez a tervtanácsi tagok felelősségét, felelősségérzetét is növelhetné;


4. Etikai ügyek:

• problémás működési tapasztalatok;• de mindenképp fontos, hasznos lenne, ha jobban működne:

o de ehhez mindenképp elengedhetetlen lenne a szakmai (jogszabályba nem foglalható) alapelvek meghatározása;

• szükséges lenne még: transzparencia, nyilvánosság:o a tervtanácsi jegyzőkönyvek automatikus, internetes közzétételével;o ez a tervtanácsi tagok felelősségét, felelősségérzetét is növelhetné;


5. Internet:

• a Kamara sem a belső, sem a külső kommunikációjában nem használja ki az internet által nyújtott lehetőségeket;

• sok kolléga még mindig idegenkedik a témától:o pedig lehet, hogy csak némi személyes ismertető is sokat segítene.o ugyanis az interneten ma már rengeteg jól használható szolgáltatás elérhető:

s sok esetben az alapvető idegenkedés leküzdése után bárki könnyedén használni tudja;

természetesen nem lehet minden lehetőséget megmutatni, megtanítani; de bizonyos alapelvek megismerése után az újak megismerése gyerekjátékká válik;

s sokszor elég annyit tudni, hogy mit várhatunk el egy internetes szolgáltatástól.


6. Tisztújító taggyűlés

Fontos feladat, hogy a tagságot minél nagyobb arányban rávegyük, hogy vegyen részt a Kamara munkájában:

• mindenekelőtt: a taggyűléseken

Ehhez az kell, hogy úgy érezzék: valóban fontos kérdésről van szó.


Díjszabás

A továbbiakban megpróbálom összeszedni, hogy miért is gondolom alapvető fontosságúnak a

Díjszabás kérdéskör rendezését.


1. Miért is fontos ez a kérdés?• Mindenkit érint.• Az építtető első, és számára gyakran a legfontosabb kérdése is ez (az építtetőt

sajnos a legtöbb esetben nem érdekli az "építészet" - az építészet jórészt csak nekünk fontos).o Fontos észben tartani, hogy 'ha annyiba kerülünk, mint a burkoló, akkor úgy

is fognak bánni velünk'...• Minden a pénzről szól:

o az építés egy drága műfaj;o a pénz működésének saját szabályai vannak;o a pénz igenis értékmérő (nagyobb, szebb munkáknak nagyobb a tervezési díja

is; jobb építésznek több munkájának kell lennie)o a közbeszerzési törvény (amit sokszor -igaz helytelenül- az építészeti

tervezésre is alkalmaznak) logikája is a pénz köré épül...• a GVH is a díjszabás miatt marasztalta el a Kamarát.

Díjszabás: MilyenKamarátszeretnék?

2. Alapelvek:• Az építészeti tervezés egy nehezen mérhető (forintosítható) terület:

o de valahogy mindenképp ki kell számítanunk a díjazást;o a kamarai díjszámítás alapelve mindenképpen korrektnek tekinthetők;o s egy több milliós megbízás esetében elvárható lenne, hogy a lehetőségekhez

mérten korrekt, valamilyen elvek alapján kalkulált ajánlatok szülessenek.• S természetesen az egységes díjszabás egységes(en magas) színvonalat feltételez.• Szükség volna a Kamara díjszabással kapcsolatos hozzáállásán változtatni:

o nem az a fő kérdés, hogy kötelező-e vagy sem;o hanem úgy kellene kommunikálni, hogy a díjszabás inkább a méter-etalonhoz

hasonlítható: egy összehasonlíthatóságot biztosító módszer egy nehezen mérhető „termék” esetén; olyan mint a „thm”.


3. Problémáim a díjszabás jelenlegi szabályozásával:

• A 2009-es módosítások sem érintették a díjszabás bizonyos fontos pontjait:o nincs meghatározva pontosan a „tervelőállítás” alapdíja (az

építészeti/műszaki tartalmon kívüli rész mértéke);o a közölt % képlet még mindig nem megfelelő (nem a táblázatos összeget

adja);o minek egyáltalán táblázat? (egy excel számolótábla sokkal használhatóbb);o nincs kapcsolat a mérnökkamara rendszerével (pedig ez alapvető fontosságú

lenne – jelenleg nem ugyanazt az összeget számolja egy építész, mint egy mérnök);

o a jelenlegi díjszabás nem ad lehetőséget a különböző típusú épületek jelentősen különböző szakági megosztásainak számítására;

o s nem veszi figyelembe a szakági tervek eltérő engedélyeztetési módjait;o hiányoznak fontos szakágak (tűzvédelem, út, geotechnika stb.)


4. Mit kellene még a díjszámítás felülvizsgálata során figyelembe venni:

• életpálya-modellek (pénzügyi, szervezeti);• jelenlegi díjszámítási gyakorlat vizsgálata (mértékek, módszerek); amik

alapján meghatározható lenne a díjszabásban is hivatkozott arányos és méltányos vállalási díj mértéke;

• de mindezt csak egy olyan kamara tudná megtenni, ami legitim a tagság szemében; amiben megbíznak a tagok.

• szükség lenne továbbá az összetett építési folyamat pontos feltérképezésére, majd az esetleges kiigazítások, folyamat optimalizálások javaslatainak kidolgozása (rengeteg a keresztbe-kasul összefüggő jogszabály, előírás, amiknek átlátása nem egyszerű dolog).


5. De hogy ne a problémáimmal fejezzem be:

• A díjszabással kapcsolatos linkgyűjteményemben több hasznos webhely linkje megtalálható;

• Építészkamarai díjszámítás előadás (prezentáció)o alapos előadás a témában (kár, hogy a díjszabás már korántsem

ilyen alapos);o A prezentációt nem én készítettem, hanem a kamara honlapján volt

megtalálható (információk az adatlap további részein - MORE INFO);

o Egyébként a szerző: Dulácska Zsolt;


Köszönöm, hogy időt fordítottál a végigolvasásra!

Ha még van egy kicsi időd,kérlek töltsd ki az alábbi

kérdőívet!(rákattintva indul)

MilyenKamarát

szeretnék?

Business

Milyen Kamarat Szeretnek 2009 05 13