Köznyezetgazdaságtan jegyzet

7/31/2019 Köznyezetgazdaságtan jegyzet

http://slidepdf.com/reader/full/koeznyezetgazdasagtan-jegyzet 1/195

Kiss Gabriella - Pál Gabriella

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

A jegyzet a HEFOP támogatásával készült.© Széchenyi István Egyetem. Minden jogfenntartva



A dokumentum használata

Mozgás a dokumentumban

A dokumentumban való mozgáshoz a Windows és azAcrobat Reader megszokott elemeit és módszereithasználhatjuk.

Minden lap tetején és alján egy navigációs sortalálható, itt a megfelel hivatkozásra kattintvaő ugorhatunk a használati útmutatóra, a tartalomjegyzékre,

valamint a tárgymutatóra. A ◄ és a ► nyilakkal az el z éső ő a következ oldalra léphetünk át, míg a Vissza mez aző ő utoljára megnézett oldalra visz vissza bennünket.

Pozícionálás a könyvjelzőablak segítségével

A bal oldali könyvjelz ablakban tartalomjegyzékfaő található, amelynek bejegyzéseire kattintva az adottfejezet/alfejezet els oldalára jutunk. Az aktuáliső

pozíciónkat a tartalomjegyzékfában kiemelt bejegyzésmutatja.

A tartalomjegyzék és a tárgymutató használata

Ugrás megadott helyre a tartalomjegyzék segítségével

Kattintsunk a tartalomjegyzék megfelel pontjára, ezzelő az adott fejezet els oldalára jutunk.ő

A tárgymutató használata, keresés a szövegben

Válasszuk ki a megfelel bet t a tárgymutató lap tetején,ő ű majd miután megtaláltuk a keresett bejegyzést,kattintsunk a hozzá tartozó oldalszámok közül amegfelel re. A további el fordulások megtekintéséhező ő használjuk a Vissza mez t.ő

A dokumentumban való kereséshez használjukmegszokott módon a Szerkesztés menü Keresés

2



parancsát. Az Acrobat Reader az adott pozíciótól kezdvekeres a szövegben.

3



Tartalomjegyzék

1. A környezetgazdaságtan és a fenntartható fejl déső ...............................................................8

1.1. A kialakulás története................................................81.2. Fenntartható fejl déső ..............................................101.3. A fenntarthatóság eltér megközelítéseiő .................151.4. A közgazdaságtan és a környezeti probléma ..........26

2. A fejl dés mérése, környezetértékeléső ............312.1. Mi a baj a GDP-vel?..................................................322.2. Alternatív jóléti mutatók..........................................352.3. Környezetértékelés..................................................47

3. Externáliák....................................................53

4. A szennyezés társadalmi optimuma.................62

4.1. A szennyezés mint negatív externália.....................624.2. Az externália optimuma..........................................63

5. Az optimális szennyezés elérése piaci alku révén.........................................................................75

5.1. Coase tétele............................................................835.2. A Coase-tétel korlátai..............................................86

6. Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén – norma................................89

6.1. Nincsen norma bírság nélkül...................................926.2. A normák hatástalansága........................................97

7. Az optimális szennyezés elérése állami beavatkozás révén – adó..................................101

7.1. A Pigou-adó...........................................................102

4



7.2. A szennyezés egyéni optimuma a szennyezés kibocsátásra kivetett adó esetén..................................111

8. Szennyezés csökkentés tökéletesen keveredő szennyezések esetében....................................116

8.1. A szén-dioxid és a globális felmelegedés...............1168.2. Szennyezés elhárítás.............................................1218.3. Szennyezés elhárítási költség................................1298.4. A sztratoszférikus ózonréteg károsítása................134

9. Szennyezés csökkentés nem tökéletesen kevered szennyezések esetébenő .....................138

9.1. A szennyezettség kialakulása és csökkentése.......1399.2. Határon átterjed savasodáső .................................148

10. A természeti er források gazdaságtanaő .......152

11. Megújuló természeti er források ő .................158

11.1. Korlátlanul megújuló természeti er forrásokő .......15911.2. Korlátozottan megújuló természeti er forrásokő ...163

12. Kimerül természeti er források ő ő .................178

12.1. A készlet .............................................................17812.2. A kitermelés optimalizálása.................................182

13. Felhasznált és ajánlott irodalom..................188

Internetes források......................................................192

14. Tárgymutató..............................................193

5



SZERZ K:Ő

Kiss Gabriella (1, 2, 3, 10, 11, 12. fejezetek)

Dr Pál Gabriella (4, 5, 6, 7, 8, 9. fejezetek)

Budapesti Corvinus EgyetemKörnyezetgazdaságtani és Technológiai TanszékBudapest

2006. június



I. RÉSZ

FENNTARTHATÓ FEJL DÉSŐ

7



1. A környezetgazdaságtan és a

fenntartható fejlődés

1.1. A kialakulás története

A környezet védelme el ször a természetvédelemmel,ő kezd dött, ami már a XIX. század végén megjelent. Aő természeti értékek megóvására teljes területeketnyilvánítottak védetté, megóvva ezzel a terület él világát,ő a vizek tisztaságát és a táj szépségét. Az els nemzetiő parkot az Amerikai Egyesült Államokban alapították 1872-ben, ez a híres Yellowstone Nemzeti Park volt.Magyarországon az els védett terület a Debreceniő Nagyerd 1939-ben nyert védettséget, az els nemzetiő ő parkot pedig (Hortobágyi Nemzeti Park) 1973-ben a

Yellowstone fennállásának 100. évfordulójára alapították.A környezetvédelem kialakulása a XX. század fejleménye.A környezeti problémákra az 1960-as években figyelt fel

az emberiség. A környezetvédelem mint országhatárokatátlép nagy társadalmi mozgalom a 20. század hatvanaső éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban. Aproblémákra el szörő Rachel Carson amerikai újságírónő hívta fel a közvélemény figyelmét Néma tavasz (SilentSpring) cím m vében. A könyv a természetbenű ű felhasznált kémiai anyagok kedvez tlen biológiaiő hatásaival foglalkozott. Tulajdonképpen e könyvmegjelenését l lehet számítani a környezetvédelemő

fogalmának megjelenését és bekerülését a társadalmitudatba és az emberek gondolkodásába.A környezetvéd mozgalmak els megmozdulása éső ő megjelenésének kezdete az 1970. április 22-énmegtartott első Föld Napja rendezvény volt az EgyesültÁllamokban, amelyen közel 20 millió ember vett részttiltakozva a környezet romlása ellen.A környezeti problémákkal a tudomány is ebben azid ben kezdett el foglalkozni.ő 1968-ban megalakult a

8



Római Klub, melynek tagjai nemzetközi, függetlentudósok, befolyásos politikai és gazdasági szakemberek,

akik a világot fenyeget környezeti és egyébő

problémákkal, a világ jöv jével foglalkoznak.őA Római Klub megbízására 1972-ben készült el az első

jelentés, melynek f szerz i Donella és Denniső ő Meadowsvoltak, A növekedés határai (Limits to Growth ) címmel

jelent meg. A jelentés egy globális világmodell felállításánalapult és a népesség és iparosodás folyamatainakglobális következményeit vizsgálta. A jelentés szerint aXXI: század közepére globális környezeti katasztrófa

léphet fel, kimerülnek az er források, drámai módonő megnövekszik a környezet szennyezettsége, s a Földrohamosan növekv lakosságát egyre nehezebb lesző megfelel mennyiség és min ség élelemmel, ivóvízzelő ű ő ű ellátni, ezért a gazdasági növekedés korlátozására tett

javaslatot. A jelentést sok kritika érte, azonban fontosérdeme, hogy felrázta a világ közvéleményét és továbbivitákat indított el.A következ fontos terület, ahol a környezetvédelemő

megjelent a nemzetközi szervezetek és diplomácia volt.Az ENSZ 1972-ben rendezte meg Stockholmban az első környezetvédelmi világkonferenciát Konferencia azEmberi Környezetr lő címmel. Ezt követ en 1984-ben aző ENSZ létrehozta a Környezet és Fejl dés Világbizottságát,ő melynek elnöke Gro Harlem Brundtland asszony, Norvégiaakkori miniszterelnöke volt, kinek neve után a bizottságotBruntland bizottságként emlegetik. A bizottság 1987-ben adta ki jelentését Közös jöv nk ő (Our Common

Future) címmel. Ez az un. Brundtlad jelentéskinyilvánította a fenntartható fejl déső szükségességét, ésa jelentésben meghatározott fenntartható fejl déső definíciót használják azóta szerte a világon.A következ nagyon fontos lépcs fokő ő 1992-es ENSZKörnyezet és Fejl dés Konferenciaő volt Rio de Janeiroban. Ekkorra már a környezetvédelem mellett agazdasági szektor szerepe is el térbe került. A Rióiő Világkonferencián sok fontos egyezmény született, mint

9



például a Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról és azEgyezmény a Biológiai Sokféleségr l. A riói elvekb lő ő

azonban nagyon kevés valósult meg.2002-ben újabb ENSZ világkonferenciát hívtak össze Johannesburgban. A rendezvény címe ENSZVilágtalálkozó a Fenntartható Fejl désr lő ő , aholmegjelent a fenntartható fejl déső szociális dimenziója,vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitikaintegrálódása.

1.2. Fenntartható fejlődésA Brundtland Bizottság definíciója szerint

"A fenntartható fejl dés olyan fejl dés, amely kielégíti aő ő jelen generációk szükségleteit anélkül, hogyveszélyeztetné a jöv generációk igényeinekő kielégítését."

Egy másik definíció Herman Daly megfogalmazásában: "Afenntartható fejl dés a folyamatos szociális jobblétő elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességetmeghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti,hogy nagyobbak leszünk, a fejl dés pedig azt, hogyő

jobbak."A fenntartható fejl dés tehát több, mint a természetiő környezet megóvása. Ez a koncepció az emberi „fejl dés”ő mindennem hatását figyelembe veszi, és kijelöli aű

hosszútávon is tartható irányokat gazdasági, környezetiés társadalmi szempontból egyaránt. A fenntarthatófejl désnek tehát három alappillére van: ökológiai,ő társadalmi és gazdasági pillérek. A koncepció alapvető feltevése, hogy az emberi társadalom a földi bioszférarésze, így az ember mint biológiai lény alapvet en rá vanő utalva a természeti környezet – a bioszféra emberenkívüli elemeinek – szolgáltatásaira. Az emberi társadalomm ködésének tehát illeszkedni kell e rendszer méreteihezű

10



és folyamatihoz, ha saját fennmaradását biztosítani akarjahosszútávon is.

A gazdaság csupán egy alrendszere az emberitársadalomnak és arra hivatott, hogy az ember jólétéhezszükséges javakat és szolgáltatásokat biztosítsa. Azemberi tevékenység célja tehát alapvet en a társadalmiő

jólét elérése, amelynek csupán eszköze a gazdaság és alehet ségeket és korlátokat pedig a természeti környezető szabja. Ez a korlát pedig a környezet eltartóképessége.

Eltartó képesség (carrying capacity) az a populációméret

(növények, állatok, emberek), amit egy terület képeseltartani anélkül, hogy károsodna.

A gazdaság, társadalom és természet viszonyát a 1.1.ábra szemlélteti.

1.1. ábra A természet – társadalom - gazdaság viszonya

TERMÉSZET

Társadalom

GAZDASÁGTermészetierőforrások

Hulladék,szennyezés

reciklálás

Az ember számára a természet a következő szolgáltatásokat nyújtja:1. Er források (anyag és energia) biztosítása,ő

11



2. Hulladékasszimiláló kapacitás, szennyezésbefogadóközeg

3. Életfeltételek biztosítása.A természet által szolgáltatott anyagot és energiát agazdaság használja fel inputként a termelési ésfogyasztási folyamatokhoz, melyek eredményeképpen azezekb l keletkez output a hulladék lesz, mely visszakerülő ő a természetbe. A gazdaság folyamatai jelenleg nagyrésztegyirányúak, az anyagból és energiából hulladék lesz. Atermészetet azonban körfolyamatok jellemzik, melyeket

ha a gazdaság nem vesz figyelembe, nem illeszkedikebbe a rendszerbe. A fenntartható fejl dés akkor valósulő meg, ha a gazdaság a természeti anyag- és energiakörforgás részét képezi, amely a társadalomba ágyazódik.A fenntartható fejl dés elmélete szerint tehát ezeket aő természet által nyújtott szolgáltatásokat úgy kell igénybevennünk, hogy a természeti t ke meg rizze szolgáltatás-ő őnyújtó képességét, vagyis:1. A megújuló er források esetében a felhasználáső

mértéke ne haladja meg az er forráső megújulóképességét.2. A hulladék keletkezésének illetve a szennyezés

kibocsátásának üteme és mértéke ne haladja meg abefogadó közeg szennyezésbefogadó képességét,asszimilációs kapacitását.

3. A kimerül er források felhasználása esetén aző ő ésszer felhasználás ütemét az er forrás megújulókkalű ő való helyettesíthet sége és a technológiai fejl déső ő

lehet sége határozza meg.ő4. Biztosítani kell, hogy egy adott életszínvonal egyrekevesebb természeti er forrás felhasználásátő igényelje.

Az utóbbi két ismérv a helyettesítés és a hatékonyságnövelését célozza. Felmerül a kérdés azonban, hogy vajonmeddig növelhet a hatékonyság és ez valóban elegend -ő őe a fenntartható fejl dés eléréséhez?ő

12



A technológia fejl dés, amely a hatékonyságő növekedésén keresztül a fenntarthatóság problémájának

megoldásához vezet eszköz lehet a következő ő

problémákat veti fel.

• A technológiai fejl désben rejl lehet ségekő ő ő bizonytalanok, vannak határai.

• A hatékonyság növelésének másik problémája avilágon jelenleg jellemz tendencia, a népességő növekedése, amely az adott életszínvonal megtartásamellett önmagában is vezethet az eltartóképesség

eléréséhez. A probléma tehát, hogy a technológiafejl désnek és a hatékonyság növekedésénekő gyorsabbnak kellene lennie a népesség növekedésiüteménél, hogy ellensúlyozni tudja a túlnépesedésterheit.

• Kérdéses, hogy vajon az újabb technológiák nemvezetnek-e addicionális környezeti-társadalmiproblémákhoz, hiszen elképzelhet , hogy az eddigő

ismert terheket csökkentik, ám más, esetleg a jelenbenmég nem ismert problémákat idézhetnek el aő jöv ben, vagy akár a jelenben is.ő

Nézzük, mit jelent a fenntartható fejl dés értelmezéseő esetében a helyettesíthet ségő . A helyettesíthet ségő fogalmán azt értjük, hogy a fejl dés, vagyis a magasabbő

jólét elérése során a természeti t ke értékében csökkenéső következik be a többi t ketényez (termelt t ke, humánő ő ő t ke, szociális t ke) javára. Ez azt jelenti, hogy a fejl dés,ő ő ő

vagyis jólét-növekedés azáltal valósult meg, hogy at ketényez k értéke növekedett, de mindez a természető ő kizsákmányolásával, vagyis a természeti t ke értékénekő csökkenésével valósult meg. Ez abban az esetbenfogadható el, ha megengedünk egy átváltást a természetit ke és s többi t ketényez között, vagyis azt mondjuk,ő ő ő hogy bizonyos gazdaságilag mérhet javulásért,ő hajlandóak vagyunk feláldozni valamennyit a természetértékeib l és annak szolgáltatásaiból.ő

13



Az átválthatósági paradigma és a fenntarthatóságkapcsolatát mutatja be a 1.2. ábra. X tengelyen a

természeti t ke mennyisége, Y tengelyen pedig a jólétő

mértéke látható. A természeti t ke minimuma jelenti aztő a mennyiséget, amely ahhoz szükséges, hogy atermészeti t ke fennmaradjon (pl faj fennmaradásáhoző szükséges minimális szaporodási közösség létszáma).Kiinduló pontunk W helyzet. Ha Z pont irányába vezet afejl dés, akkor ebben az esetben n a jólét, ám aő ő természeti t ke értéke csökken. Haő b nyíl irányábaindulunk, a természeti t ke változatlan marad, míg a jólétő

növekszik, ha a nyíl irányába indulunk el, a jólétváltozatlansága mellett a természeti t ke értékeő növekszik. A fejl dés fenntartható formája tehát aző a és bnyíl által határolt területen található.

14



1.2. ábra. Az átválthatósági paradigma és afenntarthatóság

forrás: Pearce, Turner (1990)

1.3. A fenntarthatóság eltérő megközelítései

A fejl dés azon formáját, amely az egy f re jutóő ő t kejavak adott szintjének fenntartását jelenti aő helyettesíthet ség megengedése mellett,ő gyengefenntarthatóságnak nevezzük.

A gyenge fenntarthatóság alapvet feltevése, hogy aző ember által termelt és képviselt t ke hatásosan képeső helyettesíteni a természeti t két és az ökológiaiő rendszerek által nyújtott szolgáltatásokat. Ezek at kejavak a következ k lehetnek: épített t kejavak,ő ő ő társadalmi t kejavak, humán t kejavak. A gyengeő ő értelemben vett fenntartható fejl dés esetén a jólétő növelésének kritériuma a következ képlettel írható fel:ő

átválthatósági paradigma

Fenntarthatósági paradigma

természeti t őke

életszínvonal, jólét

min.

V

Z

w

a

b

15



(K N+K M+K H+K S)t ≤ (K N+K M+K H+K S)t+1 (1.1.)

Ahol K N a természeti t keőK M a termelt t keőK H a humán t keőK S társadalmi t ke mértékét jelenti.ő

A képlet tehát azt jelenti, hogy egyik évr l a másikra (t éső t+1 évek között) a jólét akkor növekszik fenntarthatóan,ha az egyes t kejavak összege n . Ez magában hordozzaő ő a helyettesítés lehet ségét is.ő

Gyenge fenntarthatóság követelményét teljesíti, ha ahegyvidéken, egy erd közepén szanatóriumot építünk, melyhező az erd fáinak kivágására van szükség. A természeti t ke (erdeiő ő ökoszisztéma, tájkép) értéke ugyan csökken, azonban az egyébt kejavak (emberi egészég, épített környezet) értéke eztő meghaladó mértékben n .ő

A gyenge értelemben vett fenntartható fejl dés méréséreő alkalmas az un. Z mutató. Ha egy országra számítottmutató értéke pozitív, akkor az ország gyengeértelemben fenntartható, ha negatív, akkor nem teljesíti agyenge fenntarthatósági kritériumot.

Z = S/Y - δN/Y - δM/Y (1.2.)

Ahol S a nemzetgazdaság megtakarítását, Y a jövedelmet (GDP),δN a természeti t ke értékcsökkenését,őδM a termelt t ke értékcsökkenését jelenti egyő országban az adott évben.

Vagyis a Z mutató azt mutatja meg, hogy az adottországban, az egy év alatt elért megtakarítások fedezik-ea természeti t ke és a termelt t ke értékébenő ő bekövetkezett csökkenést, az ország éves jövedelméhezviszonyítva.Néhány ország gyenge fenntarthatósági mér számátő mutatja a 1.1. táblázat. Látható, hogy a fejlett országok

16



általában gyenge értelemben fenntarthatóak, ami amagas megtakarításoknak köszönhet , míg a fejl d kő ő ő

közül f ként az afrikai országok azok, amelyek nemő

fenntarthatóak a természeti t ke jelent ső ő értékcsökkenése és a megtakarítások alacsony szintjemiatt.

17



1.1. táblázat Egyes országok Z mutatói (Perman et al1996)

Nemzetgazdaság Számítási eredmények

S/Y - M/Y - N/Y = Z

Fenntarthatógazdaságok Brazília

Costa Rica

Csehszlovákia

FinnországNémetország (nyugat)

Magyarország

Japán

Hollandia

Lengyelország

USA

Zimbabwe

20

26

30

2826

26

33

25

30

18

24

7

3

10

1512

10

14

10

11

12

10

10

8

7

24

5

2

1

3

3

5

+3

+15

+13

+11+10

+11

+17

+14

+10

+3

+9

HatáresetMexikó

Fülöp-szigetek

Egyesült Királyság

24

15

18

12

11

12

12

4

6

0

0

0

Nem fenntarthatóBurkina Faso

Etiópia

Indonézia

Madagaszkár

Malawi

Mali

Nigéria

Pápua Új-Guinea

2

3

20

8

8

-4

15

15

1

1

5

1

7

4

3

9

10

9

17

16

4

6

17

7

-9

-7

-2

-9

-3

-14

-5

-1

A Z mutató eredményei láttán kétségek merülhetnek fel afenntarthatóság valódiságáról, hiszen például a jelent ső

18



környezetszennyez nek tartott USA a fenntarthatókő között kapott helyet. Érezhet tehát az ellentmondás aő

fenntartható fejl dés fogalma és a Z mutató szerintiő

tartalom között. Térjünk hát vissza a helyettesíthet ségő kérdésére, mert ebben kereshet a válasz aző ellentmondásokra. Az átválthatósági paradigmát több érvis cáfolhatja, amelyek a természeti t keő speciálistulajdonságaiból adódnak.

• A termelt t ke (K ő M) el állításáhoző minden esetbena természeti t kére (K ő N) van szükség (pl. energiaés nyersanyag szolgáltatása miatt), vagyis atermészeti t ke értékének csökkenése egy id után aő ő termelt t ke értékének csökkenését is maga utánő vonhatja. Vagyis K M el állítása függ K ő N-t l, ezért nemő helyettesítheti azt.

• Visszafordíthatatlanság/irreverzibilisfolyamatok . A természetben el idézett negatívő változások sok esetben nem visszafordíthatófolyamatok, ezért a természeti t ke csökkenése sokő

esetben végleges lehet. Egy rossz gazdasági döntéskés bb már nem hozható helyre (pl. sivatagból nemő lesz újra term terület és egy kipusztult fajt sem lehető újra létrehozni), a természeti t ke mesterségesen nemő el állítható.ő

• Bizonytalanság. Az ember nem ismerheti tökéletesena földi rendszereket, így azt sem tudhatjuk, hogy egykis mérték változás milyen nagyméret változástű ű

indíthat el. A rendszerek összetettsége miatt nemismerjük a rendszer egészére ható következményeitannak, ha a rendszer egyetlen elemét megváltoztatjuk.A hatások mértéke, mérhet sége is kérdéses aő természeti folyamatokra jellemz törések, kumulatívő hatások vagy küszöbérték hatások miatt (pl.éghajlatváltozás vagy óceáni áramlatok).

19



Az ismert fajok száma a Földön kb 1,5 millió, míg a becsült fajokszáma 3 és 30 millió között van. Még a fajok számánaknagyságrendjét sem tudjuk megbecsülni.

• Generációk egyenl ségeő . Természeti er forráső egyfajta felhasználása megakadályozza annak kés bbiő más célú felhasználását (pl fosszilis energiahordozók),ezáltal a helyettesítéssel korlátozzuk a jöv generációkő lehet ségeit a szolgáltatások esetleg hatékonyabbő igénybevételére. A fenntarthatóság elve szerint akés bbi generációknak joga lehet ugyanennyiő természeti er forráshoz (pl. szennyezés lebontóő képesség, rekreáció).

• Mástermészetilétez k ő jogai. Atermészetit ke termeltő vagy egyéb

t kejavakkáő történő átalakítása

antropocentrikus megközelítést tükröz. A természetit ke ugyanis nem csak az ember számára nyújtő szolgáltatásokat, hanem más fajok számára is

(életfeltételek biztosítása), így nekik is joguk van atermészeti t ke használatához (pl. fajok létezési joga).ő A természeti t ke gazdasági használata vagyő él helyként való fennmaradása tehát aő helyettesíthet ség alapkérdése lehet.ő

BIOSZFÉRA II. A természeti t ke helyettesíthet ségének cáfolatáraő ő álljon itt egy kísérlet leírása. 1984-t l 1991-ig épült Arizonábanő (USA) az a kísérleti telep, amelyben hermetikusan zárt

20



rendszerben próbálták megvalósítani kicsiben a földi bioszférát.Erd ket, óceáni, sivatagi, mocsaras és szavanna területekető alakítottak ki a körülbelül 13 000 négyzetméteren. Benépesítették

rengeteg fajjal és nyolc kutató is betelepült az új bioszférába, aholönellátásra rendezkedtek be, és a külvilággal csak informatikaikapcsolatot tartottak fenn. A rendszer tökéletes m ködéséhez úgyű t nt minden feltétel adott: mesterséges oxigénkörforgást, vizesű él helyek elemeinek körfolyamatait is reprodukálták. Mindenő gondos igyekezet ellenére azonban a rendszer hamarosanösszeomlott. Az oxigén szintje 21 %-ról 14%-ra esett vissza, anitrogén-dioxid szintje megn tt, a vizekben algavirágzás alakult ki,ő a szárazföldön a liános növények kiszorították a többi fajt, a 25gerinces állatfajból 19 rövid id alatt kipusztult, és a virágoső

növényeket beporzó rovarok is, a hangyák és a csótányoktömegesen elszaporodtak. A tanulság: A mi jó öreg Bioszféra I-ünkmegértését l még igen távol vagyunk. (Vida, 1997) Ígyő elmondhatjuk, hogy a rendszert sem megismerni, semreprodukálni nem tudjuk.

1.3. ábra A Bioszféra II. kísérlet helyszíne Arizonában

A fenntartható fejl dés azon megközelítését, amelyő elveti a természeti t ke helyettesíthet ségétő ő er ső fenntarthatóságnak nevezzük.

Az er s fenntarthatóságő a természettudományokbólfejl dött ki, alapvet feltevése, hogy az ember általő ő képviselt és alkotott t ke soha nem lehet képes aző ökológiai rendszerek által nyújtott létfontosságúszolgáltatások helyettesítésére. A fejl dés meghatározásaő esetében tehát a helyettesíthet ség korlátozott, és aző ökológiai állapotváltozásokat és figyelembe kell venni,

mint a biodiverzitás és az eltartóképesség.Az er s fenntarthatóság szerint tehát a fejl dést úgy kellő ő megvalósítani, hogy a természeti t ke értéke állandóő maradjon, és ezen feltételek mellett kell elérni a jólét (atöbbi t kejavak értékének) növelését. Vagyis a márő megismert képlet

(K N+K M+K H+K S)t ≤ (K N+K M+K H+K S)t+1 (2.2.)

a következ feltétellel módodul:ő

21



(K N)t ≤ (K N)t+1 (1.3.)

Ahol K N a természeti t keő

K M a termelt t keőK H a humán t keőK S társadalmi t ke mértékét jelenti.ő

Az er s fenntarthatóságot gyakran az ökológiai lábnyomő mérésével szokták jellemezni.

Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy mekkora

területre van szükség adott népesség végtelen ideigtörtén eltartásához adott életszínvonal és technikaiő fejlettség mellett. . Mértékegysége: hektár/f .ő

Más szavakkal jellemezve lábnyom mérete a gazdaságfenntartásához szükséges ökológiai kapacitást mutatjameg, vagyis területegységben fejezi ki az anyagi javakfogyasztásának terület-, él hely-, befogadó közeg-,ő nyersanyag- és energiaigényét.

22



1.4. ábra Az ökológiai lábnyom

Hogy vizuálisan is el tudjuk képzelni az ökológiai lábnyomot,gondoljunk egy nagyvárosra! Legyen a példa kedvéért Budapest.Most tegyünk fölé egy üvegburát. Ha eltekintünk aleveg szennyezést l vajon mi fog történni a várossal? Az első ő ő felmerül probléma az élelmiszerek hiánya lenne, hiszen a városő területén nem folytatnak mez gazdasági tevékenységet. Aő második biztosan jelentkez gond a hulladékok elhelyezése, aztánő az energiahiány stb. Az ökológiai lábnyoma tehát Budapestnek aztmutatná meg, hogy mekkora burával kellene letakarni a

f városunkat ahhoz, hogy lakói nyugodtan élhessék tovább aző életüket.

Egy ország (város) ökológiai lábnyomának mérete akövetkez tényez kt l függ:ő ő ő• népesség nagysága,• anyagi életszínvonal / életmód,• technológiai produktivitás,•

biológiai produktivitás23



Az ökológiai lábnyom számításának el nye a Z mutatóhoző

képest, hogy nem szükséges a fenntarthatóságméréséhez szükséges tényez ket pénzben kifejezni,ő hanem használhatók a természetes mértékegységek(tonna, m3, darab, KJ stb.). (A pénzbeli értékeléstémakörével a 2. Fejezet foglalkozik.)

Az ökológiai lábnyom számítását a Global Footprint Networkminden évben elvégzi. A számítás menete a következ :ő1. Meghatározzák egyes termékcsoportok egy f re jutóő

fogyasztását az adott országban úgy, hogy az ország importját

levonják, az exportot pedig hozzáadják az országbanfogyasztott termékek és szolgáltatások mennyiségéhez, majdelosztják a népességgel.

2. Meghatározzák a termékcsoport átváltási tényez jét, vagyis azt,ő hogy az adott termék/termékcsoport el állításához mekkoraő földterületre szükség hektárban

3. Átváltják a termékcsoport mennyiségi adatát hektárba, majdglobális hektárba, hogy összevethet k legyenek az adatok. Aő globális hektár azt jelenti, hogy a földi átlagos biológiaiproduktivitást figyelembe véve hány globális átlaghektárnyiterületre van szükség. Egy magyar Alföldi hektárnak ugyanisnagyobb az eltartó képessége, mint pl egy sivatagi hektárnakés a kett nem lenne összehasonlítható.ő

4. Az ökológiai deficit/egyenleg számításához, amely ténylegesenmutatja az er s fenntarthatóságot továbbiakban meg kellő határozni az ország biológiai kapacitását is. Ez az országbiológiailag produktív területeinek összege.

(Forrás: Global Footprint Network, www.ecofoot.com)

Az ökológiai lábnyom kiszámítása után a kapott értéket

összehasonlítják az adott ország rendelkezésére állóbiológiai kapacitásával. Ha kettejük különbsége negatív(vagyis a lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre állóbiológiai kapacitás), akkor az országnak „ökológiaideficitje” van, vagyis nem fér bele a saját területébe,ökológiai lábnyoma túlterjed azon, tehát nemfenntartható a m ködése. Ha azonban ez az érték pozitív,ű akkor az adott ország er s értelemben is fenntartható.ő

24



Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás aránya aztmutatja meg, hogy az adott ország életmódjának

fenntartásához hány Föld nev bolygóra lenne szükség.ű

2005-ben, a Global Footprint Network számításai szerint,ez az arány 121%, vagyis az emberiség jelenlegi igénye21%-kal haladja meg a Föld teljes biológiai kapacitását,vagyis a rendelkezésre álló területet. Ez azt jelenti, hogy a

jelenlegi átlagos földi életszínvonal fenntartásához 1,2Földbolygóra lenne szükségünk.A 1.5. ábra a Föld országainak egy hektárára jutóökológiai lábnyomát mutatja. Ez fejezi ki a lábnyom vagy

fogyasztás intenzitását. Az ábrán a legnagyobb ökológiailábnyommal a fejlett országok/régiók (Európa és USA),illetve a dinamikusan fejl d Ázsiai országok (India, Kína)ő ő rendelkeznek. Míg az Egyesült Államokban a magasfogyasztás, Kínában és Indiában pedig a nagynéps r ség, addig Európában mind a két tényezű ű ő együttesen járul hozzá az ökológiai lábnyom jelent ső méretéhez.

1.5. ábra A Föld országainak ökológiai lábnyomintenzitása 2001-ben.

25



Mindenki kiszámolhatja saját ökológiai lábnyomát awww.myfootprint.org weboldalon vagy ahttp://www.kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html oldalon.

1.4. A közgazdaságtan és a környezeti probléma

A fenntartható fejl dés koncepciója a s r söd globális éső ű ű ő helyi környezeti problémák észlelése kapcsán alakult ki,mintegy megoldandó a jelenlegi, és elkerülend az újabbő problémák kialakulását. A fenntartható fejl déső megvalósítására minden tudományterület kialakítottasaját tudományágát, így született például a

környezetszociológia, a környezetföldtan, környezetikémia stb. ket összefoglaló néven nevezhetjükŐ környezettudománynak , hiszen ugyanazon problémaköré szervez dtek, az ember és környezető kölcsönhatásait helyezik vizsgálatuk középpontjába. Akörnyezettudományt ezek alapján multidiszciplináristudománynak nevezik, amely azt jelenti, hogy többtudományterületet (diszciplínát) foglal magába.A közgazdaságtudomány is válaszokat keres a környezetiproblémákra. A közgazdasági elemzések hasznoseszközül szolgálhatnak az emberi viselkedésmegértéséhez és annak befolyásolásához is. Aközgazdaságtan két környezeti problémákkal foglalkozóága a környezetgazdaságtan és az ökológiaiközgazdaságtan, melyek nemcsak a környezetkárosodását kiváltó tényez ket, hanem e tényez kő ő m ködésének módját és okait is igyekeznek feltárni. Aű tényez k és mechanizmusok megismerése alapotő

jelenthet új ösztönz k kifejlesztéséhez, melyekő összehangolják a gazdaság és a természeti környezetm ködését. (Tietenberg, 2006)űA környezetgazdságtan (environmental economics) aneoklasszikus közgazdaságtan elveire épül és aneoklasszikus mikro- és makroökonómia segítségével írjale a gazdaság m ködését, figyelembe véve a m ködésű ű környezeti hatásait is. A környezetgazdaságtan

26

http://www.myfootprint.org/


http://www.kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html


http://www.kovet.hu/tavoktatas/okolabnyom.html



alapvet en a gyenge fenntarthatóság elvei szerint közelítiő meg a környezeti problémákat.

A környezetgazdaságtan alapvet feltételezései:ő

• Elemzéseiben alkalmazza a trade-offot(átváltást) a gazdasági haszon és a természetikörnyezet értékei között (termelt t ke, humán t ke éső ő természeti t ke). A gazdasági racionalitás mentén felő kell mérni a szennyezés költségeit, a természeti t keő értékcsökkenését és összevetni a károsítótevékenységb l származó hasznokkal (költég-haszonő elemzés). Az összehasonlítás alapja az egyes költségekés hasznok pénzben kifejezett értékei, vagyis akörnyezetgazdaságtan elfogadja, s t a gazdaságiő elemzésekhez szükségesnek tartja a természeti t keő és a környezeti károk pénzbeli értékelését.

• A korlátozottan rendelkezésre álló er források ő esetén e javak optimális felhasználását keresi, azokmegfelel árazásával és kitermelésének optimáliső id zítésével.ő

• A környezeti problémákat a gazdaságeszközrendszerével lehet orvosolni,tulajdonképpen csak a környezetszennyezés általokozott költségeket kell a szennyez k számára bels véő ő tenni, illetve a természeti tényez k megfelelő ő árazásával biztosítani azok optimális felhasználását.Ezáltal a piac megteremtése és annak mechanizmusaieszközt jelentenek a környezeti problémák

megoldásához, a gazdasági racionalitással kezelhet véő tehet k ezek a problémák, így megtalálható aő környezetszennyezés társadalmi optimuma.

• A szennyezésnek létezik egy gazdasági-társadalmi szempontból optimális mértéke,melynek elérésével a környezeti problémákmegoldhatók. Az optimum nem jelenti a problémateljes felszámolását, csak annak társadalmilaghatékony enyhítését.

27



Az ökológiai közgazdaságtan nem fogadja el a

neoklasszikus közgazdaságtan alapfeltevéseit, sokkalinkább integrálja a különböz tudományterületekő szemléletmódját, így az egyes természettudományok éstársadalomtudományokat is. Elfogadja, hogy a fizika és azökológia törvényszer ségei érvényesek a gazdaságű m ködésére is. Az ökológiai közgazdaságtan alapvet enű ő az er s fenntarthatóság elveiő

• Megkérd jelezi a trade-offot (átváltást)ő agazdasági haszon és a természeti környezet értékeiközött (termelt t ke, humán t ke és természeti t ke),ő ő ő a természeti t ke értékének fenntartásátő hangsúlyozza. Nem tartja összevethet nek aő természeti értékeket és a gazdasági hasznokat, demég az egyes természeti értékek egymás köztiösszehasonlítását sem. A pénzbeli értékelés helyett atermészetes/fizikai mértékegységeket használja ésnem fogadja el azok összesíthet ségét/aggregálásátő sem.

• Felveti a gazdaság méretének problémáját és amaximális méretet a Föld eltartóképességébenhatározza meg. Keresi a gazdaság méreténekmaximális szintjét és a gazdaság növekedésénekhatárait.

• A gazdaság m ködése által okozott ökológiaiű problémákat nem lehet a gazdaság logikája szerintkezelni, hanem a természeti törvényeket kell

alkalmazni a gazdaság m ködéséreű is. Fontosnaktartja a termodinamika II. f tételének, az entrópiaő törvényének figyelembevételét a gazdaságm ködésére és hangsúlyozza a koevolúciós elméletetű a társadalom és a természet fejl désben.ő

Entrópia: A rendezetlenség mértéke. Az entrópia törvénye: Zártrendszerben az energia mindig a rendezett állapot fel l halad aő rendezetlen felé, vagyis zárt rendszerben az entrópia

28



folyamatosan n . A törvény szerint ez a folyamat nemő visszafordítható. Ez azt jelenti a gazdaságra nézve, hogy azer források és energia, amelyek a gazdaság inputjai, rendezettekő

(alacsony entrópiájúak), míg a létrehozott termékek és keletkező hulladék pedig rendezetlenek (magas entrópiájúak), vagyis a földirendszer így halad a rendezetlenség felé.

Koevolúciós elmélet: Együtt-fejl dés elmélete, mely szerint aő gazdaság, a társadalom és a természet egymássalkölcsönhatásban fejl dik, az egyik helyzete és fejl désének irányaő ő mindig visszahat a másikra és befolyásolja annak irányát,egymáshoz folyamatosan alkalmazkodva, dinamikusan fejl dnek.ő Az ökológiai közgazdászok szerint a gazdadaság és az emberitársadalom jelenleg nem veszi figyelembe a természetb l érkező ő visszajelzéseket, mely szerint a fejl désünk iránya elszakadt aő természetes folyamatok irányától, és veszélyezteti a bioszférafejl dését.ő

1.2. táblázat Az ökológiai gazdaságtan éskörnyezetgazdaságtan

Jellemz k ő Környezetgazdasá

gtan

Ökológiai

közgazdaságtanAlapvető törvényszer séűgek

Neoklasszikusközgazdaságtan

Természettudományok, intézményiközgazdaságtan,társadalomtudományok

Fenntarthatósági elvek

Gyengefenntarthatóság

Er s fenntarthatóságő

Értékelés Pénzbeli, aggregált Fizikai egységekben,nem aggregáltElemzés Optimumkeresés

Költség-haszonelemzésOptimális árazás

Méret problémájaIntézményiközgazdasági elemzés

29



Jelen jegyzet keretei között a neoklasszikusközgazdaságtanra épül környezetgazdaságtan elméleteitő

fogjuk bemutatni.

30



2. A fejlődés mérése,

környezetértékelés

A fenntartható fejl dés alapvet célja az egyénekő ő jólétének növelése, éppen ezért fontos kérdés hogyan isfogalmazható meg ez a jólét és hogyan mutatható ki a

jólét szintjének változása.

Egy ország lakosainak jólétét a közgazdászok,döntéshozók, de még a humanitárius szervezetek is

általában az országban megtermelt GDP-vel (GrossDomestic Product) a Bruttó Hazai Termékkel szokták jellemezni, és egy ország fejl dését a GDP-nek adottő évben bekövetkezett növekedésével. Ez a mérési mód akövetkez ket tükrözi:ő1. Ha egy gazdaság jól m ködik, akkor a GDP értékeű

magas. Ha a gazdaság jól m ködik, akkor a társadalomű tagjai is jól élnek.

2. A jólétet alapvet en az anyagi javak el állítása éső ő

fogyasztása jelenti, vagy ha ezzel nem is értünk egyetaz leszögezhet , hogy a jólét szoros összefüggéstő mutat az anyagi színvonallal.

3. A gazdaság növekedése annak egészséges m ködésétű jelenti, amely jól jellemezhet a GDP növekedésével. Aő jólét növekedése a gazdasági tevékenységnövekedésével következik be.

A jólét, a fejlettség és a fejl dés jelenleg elterjedt szinteő egyedül használatos mércéje a GDP vagy az egy f re jutóő GDP.

GDP: „Az országban adott évben el állított és végs felhasználásraő ő kerül termékek és szolgáltatások összértéke. Adott évbenő keletkez hozzáadott érték, a létrehozott bruttó jövedelem.” (Solt,ő 2001 67.o.) A GDP mindezt pénzegységben fejezi ki. Ezen kívülhasználatos még a GNP, mely az ország Bruttó Nemzeti Terméke(Gross National Product), amelyet úgy számítanak, hogy a GDP-hez

31



az ország külföldi t kebefektetései által megtermelt jövedelmető hozzáadják, az idegen t kebefektetések jövedelmeit pedigő levonják. Ez a globalizált világban jobban tükrözi a valódi jövedelmi

viszonyokat, de közhasználatban kevésbé forog.

2.1. Mi a baj a GDP-vel?

A GDP-vel több probléma is van. Ezek közül Cobb és társai(Cobb et al., 1997) a következ ket említik. Alapvet enő ő csak azok az események számíthatók a bruttó hazaitermékbe, amelyek pénzmozgással járnak. Ez figyelmenkívül hagy két nagy területet: egyrészt a család és a

közösség funkcióit, másrészr l a természeti környezetet.ő A jólét szempontjából azonban mindkét terület nagyonfontos, ám az általuk nyújtott szolgáltatások a piacon nem

jelennek meg, és nincsen áruk sem, ezért a nemzetielszámolás nem jeleníti meg ket.ő

1. Nem veszi számításba a háztartások és közösségekgazdasági szerepét, a háztartások és közösségek által nyújtott szolgáltatások at (házi munka,

önkéntesmunka). Ennek következtében a mutatóértéke annál inkább n , minél több család és közösségő bomlik fel, hiszen szerepüket átveszi a szolgáltatószektor, és annak teljesítménye növeli a GDP-t (plgyermek- és id sgondozás).ő

Példa: az elvált szül k gyermekeit gyakrabban viszik koránő bölcsödébe, óvodába, mert az egyedülálló szül nek legtöbbszörő nincs lehet sége otthon maradni csemetéjével. Ezekre a típusúő háztartásokra jellemz az is, hogy a házi munkát is (f zés) egyő ő

családon kívüli szolgáltató végzi (gyorsétterem). Így mindkétszolgáltatás (f zés és gyermekfelügyelet) kikerült a családő szolgáltatásai közül a piacon megjelen szolgáltató szektorba,ő amely a GDP növekedését eredményezte. Vagyis minél több azelvált anyuka, annál magasabb GDP. A válások magas arányatehát növelné a jólétet?

2. A szabadidőt és a családdal töltött id t iső értéktelennek kezeli, amely azonban hozzátartozik a

jólétünkhöz és növeli azt. Amikor a különmunka a

32



családdal vagy a közösséggel töltött id t csökkenti, eztő a veszteséget a GDP gazdasági nyereségként könyveli

el.3. Figyelmen kívül hagyja a jövedelemeloszlást, így

nem tükrözi a társadalmi különbségeket sem. A magas jövedelm ek keresetei úgy jelennek meg, növelve aű mutató értékét, mintha ezek mindenki számárapénzbeli gyarapodást jelentenének. A mutató túlzottaggregálása elrejti, hogy a megtermelt jövedelemb lő mennyien és milyen mértékben részesülnek. Ezáltaltehát a társadalmi szakadékokat sem képes kimutatni,ami azonban a jólét egyik fontos eleme egytársadalomban.

4. A kimerül er források ő ő mértéktelen használataGDP-t adott évben jelent sen növeli, ám ező veszélyezteti a gazdaság hosszú távú gazdaságosm ködését és a természet egyensúlyát is. A jelenlegiű GDP növekedés tehát a jöv kárára valósul meg, ező azonban a mutatóban nem tükröz dik.ő

„1970 óta Indonézia a hagyományos fejlesztés iskolájánaksikertörténete volt, kivételesen nagy, hét százalékos évesnövekedési rátával. Azonban egy ilyen serkent szeres lépték nemő tartható fenn örökké. Indonézia eladja értékes ásványkincseit.

Tarra vágja erdeit, és intenzív földm veléssel meríti kiű term talaját, valójában tehát a jöv t rabolja meg a jelenlegiő ő fellendülés érdekében. Miután ezeket és más tényez ket iső számításba vették, az ország valódi, fenntartható növekedése csaka fele volt a hivatalos rátának. S ekkor az átfogóbb környezeti éstársadalmi költségek széles köre még nincs is figyelembe véve,melyekkel a növekedési ráta még kisebb lenne.” (Cobb et al, 1997,

41.o.)

5. Nem tükrözi a környezeti min ségbenő bekövetkezett változások at sem. A környezetszennyezése a GDP-ben többször is megjelenik,ráadásul nyereségként. Egyszer, amikor atermelés/fogyasztás során a szennyez anyagotő kibocsátották, másodszor amikor a környezeti kárelhárítására történik valamilyen beavatkozás (cs végiő

33



technológia alkalmazása vagy kárelhárítás).Harmadszor, amikor a szennyezés következményeként

kialakult egészségügyi panaszokat orvosolják(egészségügyi költségek). Ezek a tételek mind növelika GDP-t holott a jólétünket biztosan csökkentik.

6. Nem veszi számításba a természeti környezet általnyújtott szolgáltatások at sem, hiszen ezekneklegtöbbször sem piacuk, sem áruk nincsen, azonban agazdaság m ködése szempontjából meghatározóű szerepet játszanak (pl. öntisztulóképesség,hulladékasszimiláló kapacitás, tiszta ivóvíz stb.)

34



A hulladék keletkezése a fejlett országokban egyre nagyobbmérték , az egy f re jutó hulladék mennyisége folyamatosan n . Aű ő ő keletkez hulladék még megfelel ártalmatlanítási technológiaő ő

mellett is terheli a környezetet, ezért a társadalom jólététcsökkenti, mivel a környezet állapotát rontja. Ebb l következ enő ő minél több hulladék keletkezik, a jólétünk annál inkább csökken.Nézzük meg, milyen hatással van ez a GDP-re! VegyükMagyarország esetét, ahol a hulladék ártalmatlanításánakleggyakoribb formája a hulladék lerakása.1. Hulladéklerakó – rossz látvány, b z, termelésb l kivontű ő

mez gazdasági területek: jólétő építése jelent s beruházás,ő üzemeltetése gazdasági tevékenység: GDP

2. Hulladékszállítás – szállítójárm vek leveg - és zajszennyezése,ű ő

üzemanyagként kimerül er forrás felhasználása: jólétő ő szállítócégek szolgáltatása gazdasági tevékenység: GDP3. Hulladékgy jtés – helyfoglalás a lakásokban, házakban,ű

közterületen, b z, rossz látvány jólétű kukák gyártása GDPAmit nem vesz figyelembe a GDP:1. A szerves hulladék lebomlik. Ha ez a hulladéklerakón történik,

akkor csökken a hulladék térfogata, ha komposztálás eseténtörténik értékes komposzt keletkezik. Ez a természet egyszolgáltatása.

2. A kidobott hulladék között a guberálók találnak számukraértékes holmikat, emiatt jólétük n .ő

És mi lehet a megoldás a hulladék problémájára? A keletkezésmegel zéseő !

2.2. Alternatív jóléti mutatók

A GDP-nek az el z ekben bemutatott problémái miatt aő ő 70-es évek óta vannak próbálkozások olyan alternatívmutatószámok kialakítására, melyek jobban tükrözik agazdaság helyzetét, a társadalmi és környezetiviszonyokat. Az alábbiakban bemutatott mutatószámokalapvet en ugyanúgy egymutatósak, mint a GDP, ígyő tehát csak durva becslést adhatnak a jólét mértékérevonatkozóan, azonban politikai döntéseknél el nyös ezenő tulajdonságuk. El nyük, hogy hosszabb id távraő ő kiszámítva, a változások tendenciáit is képesek tükrözni,valamint jól összevethet k az egyes országok értékei éső összevethet k a GDP alakulásával is. Mindegyikük aő gyenge fenntarthatóság elvének felel meg.

35



Nordhaus és Tobin 1972-ben fejlesztették ki az els közvetlen jólétiő mutatót, amelyet a gazdasági jólét mércéjének neveztek(Measured Economic Welfare – MEW), és a GNP-vel valókorrelációját vizsgálták az 1929–1965-ös id szakban. Aztő tapasztalták, hogy az id szak egészére nézve a GNP és a MEWő valóban pozitívan függött össze: a GNP minden hategységnyinövekményére átlagosan négyegységnyi MEW-növekedés esett. Ezazt bizonyította, hogy nincs szükség a jólét külön mérésére, mertazt a GNP nagyon jól mutatja. (Daly, 2001). Ugyanez amutatószám más forrásokban NEW (Net Economic Welfare) néven

jelenik meg. A mutatóról részletesebben lásd Kerekes-Szlávik,2001.

2.2.1. ISEW, Fenntartható Gazdasági Jólét Mutató

1989-ben Herman Daly és John Cobb fejlesztették ki aFenntartható Gazdasági Jólét Mutatóját (Index of Sustainable Economic Welfare), az ISEW –t1. Céljuk azvolt, hogy bemutassák a GNP és valódi jólét alakulásaközött nincsen kapcsolat, a GNP és a gazdaságnövekedése nem jár együtt a társadalom tagjainak jólétiszintjének emelkedésével. A mutató el nye a GDP-hező

képest, hogy nem csak az adott évi fogyasztáson alapul,hanem hosszú távú szemléletet tükröz. Figyelembe veszia jövedelem elosztást, a háztartási és közösségiszolgáltatásokat, valamint a hosszú távú környezetikárokat.A ISEW számításakor kiinduló tétel az egyéni fogyasztás,melyet elosztanak a jövedelemelosztás tényez jével. Eztő követ en összeadják a gazdaságban elfogyasztottő termékek és szolgáltatások értékét függetlenül attól,

hogy pénzmozgás tötént-e, majd levonják afogyasztáshoz kapcsolódó költségeket, mint a:kárenyhítést szolgáló kiadásokat (például kórházi ésingázási költségek, környezetszennyezés utólagoselhárítása stb.) és a környezeti vagyon és a természetier források értékcsökkenését. A módosított fogyasztást aő

1 A mutató részletes bemutatása Daly – Cobb: For the Common Good

cím könyvében található (Daly – Cobb, 1989).ű

36



2.3. táblázat szerinti tényez kkel korrigálják (levonják,ő vagy hozzáadják).

2.3. táblázat Az ISEW számításának összetev i (Daly –őCobb, 1989)

Módosításiránya

Módosító tényező

+ Háztartási munka+ Tartós fogyasztási javak szolgáltatásai+ Az utak és autópályák szolgáltatásai

+ Egészségügyi és oktatási közkiadások- Tartós fogyasztási javak kiadásai- A jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi

és oktatási magánkiadás- Nemzeti reklámköltségek- Urbanizáció költségei- Ingázás közvetlen költsége- Közlekedési balesetek költsége- Vízszennyezés költségei

- Zajszennyezés költségei- Leveg szennyezés költségeiő- Vizes él helyek csökkenéseő- Mez gazdasági területek csökkenéseő- Nem-megújuló er források kimerítéseő- A hosszú távú környezeti károk költségei+ T kekínálat nettó növekedéseő+ A külkereskedelmi mérleg nettó változása

Az alábbiakban néhány ország hosszabb id távraő számított ISEW értékeit mutatjuk be a GDP-vel együttábrázolva.

37



2.6. ábra Hollandia ISEW és GDP értékei 1950 és 1992között

2.7. ábra Ausztria ISEW és GDP értékei 1955 és 1992között

Forrás: Friends of the Earth honlapja

A két ábrából hasonló tanulságok vonhatók le:

• A jólét (ISEW) minden esetben alatta marad a GDPértékének.

38



• GDP és az ISEW közötti különbségek 1980 utánkezdenek el n ni. Az elemzések alapján a jólétető

(ISEW-t) negatív irányba módosító két legfontosabbtényez a hosszú távú környezeti károk és a jövedelmiő egyenl tlenségek növekedése, ez tapasztalhatóő mindkét ország esetében 1980 után.

A látványos elemzési eredmények ellenére az ISEWmutatónak vannak a szerz k által is elismert,ő hiányosságai:

• Nem veszi figyelembe egy adott ország GNP-

növekedésének a globális környezetre, és másországok állampolgárainak jólétére gyakorolt hatását.• Nem vonja le a fogyasztásból a legális káros

termékeket, mint az alkohol vagy a dohány, sem azillegálisakat, mint a kábítószerek.

Számításának problémája, hogy nagy az adatigénye, ésolyan adatokra támaszkodik, melyet a legtöbb országbannem gy jtenek rendszeresen. A hosszú távú környezetiű

károk költségeit nehéz számszer síteni.ű

A hiányosságai és problémái ellenére az ISEW az egyiklegátfogóbb jóléti mér szám.ő

Az ásványvízfogyasztás megjelenése az ISEW-ben.1. Az összes ásványvízfogyasztásra fordított összeg2. Ezt az összeget korrigálni a jövedelemelosztás tényez jévelő3. Levonni bel le a következ költségeket:ő ő- a nem-megújuló er források kimerítésével kapcsolatoső

költségek: a m anyag (PET) palack alapanyagához felhasználtű

k olaj, a palackozott víz szállítása során felhasználtő üzemanyag, a hulladékként szemétbe kerül PET palackő szállítása során felhasznált üzemanyag, a palackokújrahasznosításához szükséges energia el állítása soránő felhasznált kimerül er forrás (szén, gáz vagy k olaj),ő ő ő újratölthet palack esetén az üres palackok szállításáhoző szükséges üzemanyag.

- a környezetszennyezés költségei: a PET palackgyártó éspalackozó üzem vízszennyezés költségei, zajszennyezésköltségei, leveg szennyezés költségei ( még akkor is, haő újratölthet , visszaváltható palackról van szó!), a nemő

39



újrahasznosított palackok elégetésekor keletkez szennyezéső költségei, a hulladéklerakóra kerül PET palackok kezelésénekő költségei.

- egészségügyi költségek magas sótartalmú ásványvizekesetében: magas vérnyomás kezelésének egészségügyiköltségei, magas kálcium tartalmú vizek esetében vesek éső vesehomok kezelésére fordított költségek

- ásványvíz reklámozására fordított költségek.Vessük össze a kapott eredményeket a csapvíz fogyasztásánakISEW értékével.1. Csapvíz fogyasztására költött összeg (összes vízfogyasztásból

ivás céljára felhasznált érték)2. Ezt az összeget korrigálni a jövedelemelosztás tényez jévelő

3. Levonni bel le a következ költségeket:ő ő

- Szállítása minimális költség és környezeti hatású, csomagolvaű nincsen, egészségügyi hatásai elenyész k, reklámja nemő

jellemz , vagyis nem kell levonni bel le költségeket.ő ő

2.2.2. GPI, Valódi Fejlődés Mutató

A Valódi Fejl dés Mutató (Geniune Progress Indicator),ő vagyis GPI számításának alapját (hasonlóan az ISEW-hez)az ország személyi fogyasztása képezi, melyet korrigál a

jövedelemelosztás tényez jével, majd további társadalmiő és ökológiai költségeket/hasznokat kifejez tényez kkelő ő módosítja azt. A mutatót Clifford Cobb és társaifejlesztették ki 1995-ben.A 2.4. táblázat tételenként mutatja be a GPI összetev itő és azok hatását az általa mérni kívánt jólétrevonatkozóan. A táblázatból is jól látszik, hogy a GPI azISEW egy kib vített változata. A táblázatban d lt bet velő ő ű láthatók azok a sorok, amelyeket az ISEW nemtartalmazott. Ezekb l kit nik, hogy a GPI pontosítja a jólétő ű társadalmi feltételeit, mint a családok állapota, b nözésű mértéke stb.

40



2.4. táblázat a GPI számításának összetev i (Görbe-ő Nemcsicsné Zsóka, 1998)

Módosításiránya

Módosító tényező

+ A háztartási munka és a gyermeknevelésértéke

+ Az önkéntes munka értéke+ A tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai+ Az utak és autópályák szolgáltatásai- A b nözés költségeű

- A családok szétzilálódásának költsége- A szabadid csökkenéseő

- Az alulfoglalkoztatás költsége- A tartós fogyasztási javak kiadásai- Az ingázás költsége- A háztartások szennyezés-csökkentési

költségei- Az közlekedési balesetek költsége

- A vízszennyezés költségei- A leveg szennyezés költségeiő- A zaj okozta károk- A vizes él helyek csökkenéseő- A mez gazdasági területek csökkenéseő- A nem megújuló energiaforrások

kimerülése- Más hosszú távú környezeti károk

költségei

- Az ózonréteg csökkenésének költsége- Az erd k csökkenéseő

+ / - Nettó beruházás+ / - Nettó külföldi hitelnyújtás vagy

kölcsönfelvétel

41



2.8. ábra A GPI és GDP értékei 1950 és 1994 között azUSA-ban

Forrás: Friends of the Earth honlapja

Az ISEW-hez képest újabb tényez kkel b vített GPI mégő ő

árnyaltabb képet fest a valós jólét és a GDP közöttieltérésekr l. Aző 2.8. ábra az Egyesült Államok GDP és GPImutatóinak értékeit mutatja, ahol a hanyatlás az USA GPIértékének esetében is nagyjából ugyanakkor következikbe, mint az el z országok ISEW mutatói esetében. Aő ő különbség a 2 mutató (GDP és GPI) között azonban ebbenaz esetben sokkal nagyobb. A GDP növekedése aztmutatja, hogy az élet az 1950-es évek eleje ótafokozatosan javult, az egy amerikaira jutó GDP azóta

megduplázódott. A GPI ett l nagyon különböz képető ő mutat: emelked görbe az ötvenes évek elejét lő ő körülbelül 1970-ig, és attól kezdve mintegy 45 százalékosa fokozatos csökkenés.A GPI feltárja, hogy a GDP növekedése mögött valójábanmilyen társadalmi (családok széthullása, közösségekmegsz nése) és környezeti (nem-megújuló er forrásokű ő kimerítése) problémák állnak.

42



Bár a tényez k száma tovább n tt, még a GPI semő ő tartalmazza:

• a mániás fogyasztást, amelyr l maguk a fogyasztókő mondják, hogy bárcsak ne tették volna,

• a munkahelyi környezet értékét,• az emberi t ke bizonyos szolgáltatásait, mint pl. aő

hatékonyságnövel képességét,ő• vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat,• a feketegazdaságot,

• a fajok kipusztulását és a biodiverzitás csökkenését,melynek mérése komoly nehézségekbe ütközik.

A GPI csak tovább fokozza az ISEW esetében istapasztalható adatgy jtési nehézségeket.ű

2.2.3. HDI, Emberi Fejlődés Mutató

A HDI (Human Development Index) az ENSZ által 1990-

ben kifejlesztett mutatószám. Eltérés az eddigiekhezképest, hogy a HDI nem monetáris értékben (értsdpénzben) fejezi ki a jólétet, hanem egy mértékegységnélküli számban, melynek értéke 1 és 0 között lehet. Az 1-hez közeli érték a magas humán fejlettségi szintet, míg a0-hoz közeli érték az alacsony humán fejlettségi szintetfejezi ki. Abban is különbözik még az el z ekbenő ő bemutatott ISEW és GPI mutatóktól, hogy számításasokkal egyszer bb és adatigénye is kisebb, éppen ezértű

az ENSZ minden évben kiszámítja a mutató értékét.A mutatót három érték alapján számítják, melyek egyenlő súllyal szerepelnek. A számítás módszere a következ :ő

1/3 arányban a születéskor várható élettartam

1/3 arányban az iskolázottság szintje

1/3 arányban az egy f re jutó GDPő

43



A 2.5. táblázat az egyes országok HDI mutatóit ábrázoljacsökken sorrendben. A sorból csak az els 10 és aző ő

utolsó 10 országot ábrázoltuk, valamint Magyarországelhelyezkedését, bemutatva két szomszédját is. Atáblázatból kiolvasható, hogy a HDI nem mutat lényegieltérést az országok sorrendjében a GDP-hez képest,finomít ugyan a sorrenden, de rangsort nem változtatjameg. Hátránya továbbá, hogy a környezeti változókegyáltalán nem jelennek meg benne, valamint nemtükrözi az jövedelem elosztást sem. Bár a számításimódszere egyszer , eredménye szemléletes, azonbanű

jelent sen együtt mozog a GDP-vel, így annakő hiányosságaira nem vet fényt. Nem is meglep az er ső ő korrelációja a GDP-vel, hiszen a fejlett, nagy GDP-jű országokban a fejlett egészségügyi ellátásnak ésgazdagabb oktatásnak köszönhet en mind a születéskorő várható élettartam, mind pedig iskolázottság szintjemagasabb.

44



2.5. táblázat Egyes országok HDI értékei csökkenő sorrendben – a legjobb és a legrosszabb 10 érték, és

Magyarország helyzete.

45



SorszámHDI

szerint

Ország HDI SorrendGDP/f ő

szerint1 Norvégia 0.963 22 Izland 0.956 63 Ausztrália 0.955 174 Luxembourg 0.949 15 Kanada 0.949 196 Svédország 0.949 87 Svájc 0.947 38 Írország 0.946 49 Belgium 0.945 1410 Egyesült Államok 0.944 734 Argentína 0.863 75

35 Magyarország 0.862 43

36 Lengyelország 0.858 52

169 Mozambik 0.379 169

170 Burundi 0.378 184(utolsó)171 Etiópia 0.367 182172 Közép-Afrikai

Köztársaság0.355 165

173 Guinea-Bissau 0.348 176174 Csád 0.341 151175 Mali 0.333 155

176 Burkina Faso 0.317 161177 Szierra Leone 0.298 179178 Niger 0.281 171

Súlyozott

átlag: 0.7

Forrás: Human Development Reports, United Nations2003, Word Bank Statistics, 2004

46



2.3. Környezetértékelés

Az el z ekben bemutatott jóléti mutatók arra voltakő ő

hivatottak, hogy számszer sítsék, hogy egy országbanű egy év alatt a lakosság mekkora jólétre tesz szert. Ezek amutatószámok azonban nem adnak nekünk információtarról, hogy az adott ország mekkora természeti t kévelő rendelkezik, legfeljebb arról, hogy az adott évbenmennyivel csökkent a természeti t ke értéke. A mutatókő kiszámításánál is jelentkeztek olyan kérdések, hogyhogyan becsülhet k a környezeti károk és hogyanő fejezhet ki pénzben a gazdasági tevékenység környezetiő

hatása.

A természeti t ke értékének becslésével és a környezetiő károk pénzbeli értékelésével a környezetértékelésfoglalkozik.

A természeti t keő monetáris vagy pénzbeli értékénekmeghatározása azt jelenti, hogy megpróbáljuk a

természeti javak értékét a gazdaság értékrendje szerintkifejezni, vagyis annak gazdasági értékét meghatározni.Ennek mértékegysége pedig a pénz, hiszen agazdaságban minden pénzben mérhet , amely lehet véő ő teszi az összehasonlítást, összevethet séget a természetiő t ke és a termelt t ke között (a gyenge fenntarthatóságő őelvének megfelel en). Így a környezetértékelés egyő döntéstámogató eszköz, hiszen beruházásokértékelésekor vagy egyes alternatívák

összehasonlításakor fontos lehet mérni a természetiértékeket is. Például egy beruházási döntés esetén fontostudni, hogy a létrehozott gazdasági érték (termelt t keő ,K M) nagyobb-e, mint a létrehozásához felhasznált vagymegkárosított természeti érték(ek) (természeti t ke (K ő N)értékének csökkenése).

Az 1.3 fejezet példájához visszatérve fontos tudnunk, hogy azerd ben megépített szanatórium mekkora környezeti károkkal járő

47



és mekkora gazdasági-társadalmi hasznokat okoz, ahhoz, hogyannak hasznosságát, vagy szükségességét megállapítsuk. Aberuházást (szanatórium építését) csak akkor szabad

megvalósítani, ha a létrejöv hasznok meghaladják a környezető értékének csökkenését, vagyis a kár nagyságát.

A természeti t ke értékének mérése a gazdaságbanő kifejezésre juttatott érték mérése alapján történik. Agazdaságban a javak értékét azok ára jelenti, az ár pedigaz alapján alakul ki, hogy a fogyasztók mennyit hajlandókfizetni érte. Amennyiben egy természeti tényez nekő meghatározható a tényleges ára vagy az árnyékára,abban az esetben ez jelenti a természeti er forráső pénzben kifejezett értékét. A természeti javak eseténazok értékét megragadhatjuk oly módon, hogy atársadalom ezeknek milyen értéket tulajdonít, mennyit éra társadalom tagjai számára, vagyis mennyit hajlandóakérte az emberek fizetni.Az, hogy a társadalom tagjai milyen értékettulajdonítanak egy természeti tényez nek attól függ,ő

hogy az adott jószágnak milyen funkciói vannak az emberszámára. Az egyes funkciókból származó értékekösszeadódnak, és így alakul ki a jószág teljes gazdaságiértéke. A teljes gazdasági érték összesíti a természeti

javak egyes értékösszetev it. A Teljes Gazdasági Értékő koncepciója szerint ezek az értékösszetev k aő következ k:ő

2.9. ábra A Teljes Gazdasági Érték értékösszetev iő (Forrás: Marjainé, 2003)

48



A természeti javak értéke tehát alapvet en a használattalő összefügg és a használattól független értékrészekb l áll.ő ő A használattal összefügg érték a környezet ténylegeső használatából származik. Ez a jelenbeli használatirányulhat közvetlenül, vagy közvetve a jószágra. A

jöv beli használat lehet ségét pedig a választásiő ő lehet ség testesíti meg. A kvázi választási lehet ségő ő olyan használati értékeket rejt melyeket a jelenben mégnem is ismerünk. A használattal nem összefügg értékekő

közül az örökségi érték a jöv generációk számára történő ő meg rzés értékét fejezi ki. A létezési érték pedig azokat aő további, nem használati értékeket testesíti meg,amelyeket elveszítenénk, ha a jószág megsz nne. Azű egyes értékösszetev k könnyebb megértéséhez az alábbiő 2.10. ábra a barlangok értékösszetev it mutatja be.ő

49



2.10. ábra A TGÉ összetev i a barlangok példájánő keresztül (forrás Marjainé, 2003)

Az érték az alapján határozható meg, hogy mennyit ér atársadalom tagjai számára, mekkora árat hajlandók értefizetni. Ahhoz, hogy valaminek ára legyen azonbanszükséges, hogy valamilyen piacon áruként jelenjen meg.Ez a természeti javak esetében nem mindig teljesül.Ha javaknak nem létezik piaca, akkor a következ képpenő becsülhet az értékük:ő

50



1. A környezet értékét összekapcsoljuk valamilyenpiaccal rendelkez termék értékével. Erre jó példa aző

ingatlan értékek módszere (hedonikus ármódszer),amely az alapján becsüli a környezet értékét, hogy azmennyire befolyásolja az ingatlanok piaci árát.

Egy hulladéklerakó által okozott környezeti károkat az alapjánlehet számszer síteni, hogy a lerakó közelében a szennyezés miattű mennyivel olcsóbbak a lakások, a település hulladéklerakótóltávolabbi felében pedig mennyivel drágábbak.

2. Megvizsgáljuk, hogy a mennyit voltak hajlandókfizetni közvetve azért, hogy használhassák akörnyezetet, ezáltal az egyének valós döntéseialapján megfigyelhetjük a környezet értékelését.Ezen alapul az utazási költség módszer, amelyazt feltételezi, hogy minél többet ér egy jószág,annál többet vagyunk hajlandók utazni és azutazásért fizetni. A jószág értékénekmeghatározásához össze kell adnunk a használók

utazásra fordított költségeit és az összes egyéb, atermészeti er forrás használatához kapcsolódóő költségeit.

Az utazási költség módszerével értékelhet például, hogy mennyitő ér a Balaton a magyar társadalom számára az alapján, hogymennyi id t és pénzt költenek az ott nyaralók az utazásra, milyenő messzir l hajlandók odautazni és ott mennyibe kerül aő tartózkodásuk. (Mourato et al, 1997)

3. Létrehozunk egy mesterséges piacot, ésmegkérdezzük a fogyasztókat, mennyit lennénekhajlandók fizetni a jószágért ezen a piacon. Nemlétez döntési helyzetekben feltárjuk a fogyasztókő preferenciáit. Ennek egyik eszköze a feltételesértékelés módszere.

51



Például a lakosoktól úgy lehet burkoltan megtudni, hogy mennyitér számukra a lakóhelyük közelében lév zöldterület (park), hogyő kitalálunk egy fiktív zöldterület rehabilitációs tervet, és

megkérdezzük támogatná e valamilyen összeggel a programot.

A környezetben keletkez károkat aszerint is lehető értékelni, hogy ezeket a társadalom számára költségnektekintjük, és megpróbáljuk e költségek mértékét becsülni.Ez az értékelési mód akkor alkalmazható, ha a költségekközvetlenül összekapcsolhatók valamilyen piacitevékenységgel. Ennek a becslésnek a révén a természeti

t ke által nyújtott szolgáltatásokban bekövetkezettő

változásokat vagy a környezeti károk társadalmi hatásaittudjuk számszer síteni. Ez a következ képpen történhetű ő (Marjainé, 2003):

• Helyettesítési költség meghatározása. Ha a természetiszolgáltatást már nem tudjuk igénybe venni, mennyibekerülne azt mesterséges módon el állítani. Példa: aő felszín alatti vizek ivóvíz szolgáltató képességénekértékét helyettesít termékek, mint palackos víz vagyő kannás víz költségeivel becsülhetjük.

• Helyreállítási költség módszer. A természetiszolgáltatásokban bekövetkezett csökkenést úgyállapítjuk meg, hogy mekkora ráfordítással lehetne azeredeti állapotot el állítani. Példa: a Kis-Balatonő természetes sz r funkcióját a mesterségesű ő beavatkozás hatására elveszítette, ezáltal a Balatonvízmin sége romlott. A Kis-Balaton természetiő

rehabilitációjának költségei tehát megmutatták,mennyit ér a terület víztisztító funkciója.

• A tiszta környezet szolgáltatását úgy is mérhetjük,hogy hiánya milyen egészségügyi károkat okoz azemberek számára. Az egészségben bekövetkezettváltozást becsülhetjük a betegség miatt kiesett

jövedelemmel, vagy az egészségügyre fordítottköltségekkel is.

52



3. Externáliák

Mint azt már korábban láttuk a természeti környezetszolgáltatásainak használata (er források, szennyezéső befogadás) befolyásolja a társadalmi jólétet. Azoknak azegyéneknek, akik a természeti környezet szolgáltatásaitigénybe veszik, a jóléti helyzet javul. De azoknak azegyéneknek, akik ennek következtében a természetkörfolyamatai vagy a természeti környezetszolgáltatásaink sz kössé válása révén károkatű szenvednek, azoknak a jóléti helyzete romlik. Az egyéni

jólét csökkenése azonban anélkül következik be, hogymindez a gazdasági folyamatokban megjelenne, ezértezeket a hatásokat küls gazdasági hatásoknak, rövidenő externáliáknak nevezzük.

Az externália küls gazdasági hatás.ő

Külsőnek azért tekinthet , mert az egyén, aki a hatástő

elszenvedi, az okozóval, a hatás kiváltójával nem kerülgazdasági kapcsolatba, vagyis a piacon, piacitevékenység során nem találkoznak. Az a személy tehát,akire ez a tevékenység jólétmódosító hatással van, a piacitranzakcióban harmadik félnek tekinthet . Aő tevékenységet folytatók pedig ezeket a hatásokat nemérzékelik, számukra ezek csak küls hatások.őGazdasági a hatás azért, mert az egyéni jólét ett l mégő módosul, csökkenhet a jólét de növekedhet is.

A küls gazdasági hatásokő jellemz enő nemszándékoltak, vagyis a hatás el idéz jénekő ő tevékenysége nem közvetlenül a hatás kiváltásra irányul,az csak melléktermékként keletkezik. A hatáselszenved je nem kap semmilyen más szerepl t lő ő ő ellentételezést a hatás létrejötte miatt, vagyis azelszenvedett kárt nem kompenzálják, a hasznokat nemellentételezik. Amikor a jólét változását ellentételezik,vagyis a jólét növekedésért ellentételezést adnak a hatás

53



okozójának, a jólét csökkenéséért pedig az okozókompenzálja a hatást elszenved t, akkor a külső ő

gazdasági hatást bels vé tették, vagyiső

az externáliákatinternalizálták . Ebben az esetben ugyanis a két szereplő valamilyen pénzmozgással járó gazdasági kapcsolatbakerül egymással, és az externális hatást el idéz szereplő ő ő is piaci módon érzékelni fogja tevékenységének hatását.Ha az externáliákat bels vé tették, vagyis internalizálták,ő akkor a hatás megsz nik tovább küls gazdasági hatásű ő lenni.Ahhoz, hogy küls gazdasági hatást (externáliát)ő

internalizálhassuk, az el idézett hatástő ismernünk kell.Addig például, ameddig egy anyagról nem tudjuk, hogy akörnyezetre, vagy az emberi egészségre káros, ahasználatával okozott hatásokat sem tudhatjuk, így nemfogalmazódik meg a küls gazdaságiő (környezet-/egészségkárosító) hatás bels vé tételénekő lehet sége sem. Ehhez ismernünk kell, hogy a hatástő mely gazdasági tevékenység idézte el .ő

54



A DDT (Diklór-difenil-triklór-etán)

Err l a híres/hírhedt növényvéd szerr l ma már tudjuk, hogy aző ő ő

emberi szervezetre nézve káros, rákkelt hatású. Ráadásul nagyonő nehezen bomlik le, 3-5 évig változatlan formában fennmarad, ésbomlástermékei 15-25 évig is kimutathatók. A DDT azonbancsodaszerként kezdte a pályafutását a világban. Maga a vegyületmár 1874-t l ismert volt, az emberiség számára 1934--ben Paulő Müller (Svájc) fedezte fel újra, és a rovaröl hatását iső megállapította. Úgy t nt igazi csodafegyverre lelt, olcsó volt ésű nagyon hatásos. Sikerrel alkalmazták a rovarcsípéssel terjedő betegségek elleni védekezésben mint pl. a malária, sárgaláz,álomkór, így sok millió ember életét mentette meg. Feltalálásáért1948-ban Paul Müller Nobel-díjat kapott. A nagy sikerre való

tekintettel szerte a világon el szeretettel alkalmazták aő mez gazdaságbanő is, ami oda vezetett, hogy túlzott adagokat

juttattak ki a természetbe, anélkül, hogy ismerték volna szerökológiai hatásait. A DDT-nek viszont van egy olyan tulajdonsága,hogy az él szervezetben felhalmozódik. Ez okozta a vesztét. Aző 1950-es években ugyanis amerikai kutatók figyelmesek lettek ahalev ragadozó madarak állományának jelent s csökkenésére, éső ő az egyedek vizsgálata után azok szervezetében a DDTfelhalmozódását tapasztalták. Így derült fény arra a tényre, hogy afelhalmozódó vegyület a tápláléklánc csúcsán elhelyezkedő fajokban dúsul fel leginkább és fejti káros hatását. Az ennekkapcsán elindult kutatások pedig kimutatták, hogy ez a„csodaszer” az emberi szervezetben rákot okoz. Ezek után a világminden országában betiltották (Magyarországon a világon els kéntő 1968-ban). A csodaszer végül rémiszt fegyverré vált.ő

A küls gazdasági hatást kiváltó tevékenységnek tehát aő közgazdaságtan számára érzékelhet gazdaságiő tevékenységnek kell lennie2. Ez lehet termelés, (termékel állítása vagy szolgáltatás) de gazdaságiő

tevékenységnek tekinthetjük a fogyasztást is, hiszenmindkett idéz el a gazdaságban pénzmozgást, éső ő meghatározható értékük is. Az eltér gazdaságiő tevékenységek alapján úgy csoportosíthatjuk azexternáliákat is, hogy az milyen típusú tevékenységhezköt dik. Ezáltal megkülönböztethetünk a termelésiő tevékenységhez (termék el álításához vagyő 2 A társadalom egyéb tevékenységei által okozott jóléti hatásokkal

ebben a környezetgazdaságtan jegyzetben nem foglalkozunk.

55



szolgáltatáshoz) köt d termelési externáliátő ő , valamint afogyasztási folyamathoz köt d fogyasztási externáliátő ő .

A gazdasági tevékenység harmadik személyre gyakorolthatása többféle lehet. Alapvet en a jólét növekedéseő vagy csökkenése várható t le. Ezek alapján a külső ő gazdasági hatás jólétet növel esetétő pozitívexternáliának, a jólétet csökkent t pedig negatívő externáliának nevezzük. A jólét változás a közgazdaságilogika alapján alapvet en kétféleképpen képzelhet el: aő ő hasznok vagy a költségek változásával. A pozitívexternália tehát kétféleképpen állhat el , vagy a hasznokő

növekedésével, vagy a költségek csökkenésével. Anegatív externália pedig a hasznok csökkenésével, vagy aköltségek növekedésével idézhet el .ő őAz externáliák csoportosítását és típusait a 3.6. táblázat szemlélteti. A csoportosítás tehát gazdasági tevékenységformája, a jólét változásának iránya, és a jólétmódosítóhatás szerint történik. A táblázatban minden típusúexternáliára egy-egy példa látható a mez gazdaságő témaköréb l.ő

56



3.6. táblázat Az externáliák csoportosítása és példái amez gazdaságő témaköréb lő

57



Pozitív Negatív

Fogyasztásiexternália

hasznossá

g növelő

költség

csökkentő

hasznossá

gcsökkentő

költség

növelő

bio-élelmiszerekfogyasztásarévén n aő természetikörnyezetökológiai

értéke, n aő biodiverzitás

a hazaiélelmiszerekfogyasztásacsökkenti aszállításkörnyezetikárait

azautópályákés agépkocsikszolgáltatásainakfogyasztása

soránkeletkező szennyezések (füstgáz,ülepedés,hulladékok,stb)autópályákmellettiföldterületekszennyez déő

sét okozzák

a közutakszolgáltatásainak növekvő fogyasztásaegyrenagyobbforgalommal

jár, ez pedignövekvő károkat okozavadállományban

hasznosság növelő

költség

csökkentő

hasznosságcsökkentő

költség

növelő

58



Termelési

externália

kisebb, helyifajták

termesztésenöveli agenetikaisokféleségetés akórokozókkaléskártev kkelő szembeni

ellenállást

a megfelelő növényvédel

em csökkentia környező gazdálkodóknövényvédelmi költségeit

a genetikailagmódosított

növények(GMO-k)termesztéseökológiai ésegészségügyikockázatokkal

jár

az iparieredetű

légszennyezés károsítja aközelbengazdálkodóktermését,haszonállatait

A környezetszennyezés esetében miért beszélhetünkexternáliáról?

• A gazdasági tevékenység által okozottkörnyezetszennyezés nem csak azokat érinti, akik aterméket fogyasztják vagy a szolgáltatást igénybeveszik, hanem harmadik személyek jóléte is módosul

(csökken).• A gazdasági tevékenység célja nem a környezetkárosítása, hanem a termék vagy szolgáltatásel állítása. A környezetszennyezés tehát nemő szándékolt, csak a tevékenység „mellékterméke”.

• A környezetszennyezésért az elszenved k nem kapnakő kompenzációt, amennyiben már kaptak, akkor azexternáliát internalizálták és az a szennyez anyagő kibocsátás már nem tekinthet küls gazdaságiő ő

hatásnak, mert a szennyez fél számára ez aő szennyezéssel kapcsolatos kiadási tétel megjelentsaját költségei között .

• A környezetszennyezés ismert jelenség olyanértelemben, hogy az anyagok és energiák kibocsátásaa természeti környezetbe köztudottan annak károsváltozásait idézi el .ő

Amennyiben a nem-szándékoltság és a kompenzációhiánya teljesül, akkor a környezetszennyezést a

59



környezetgazdaságtan negatív externáliának tekinti. A jegyzetben a termelési externáliákkal, vagyis a termelési

tevékenység során felmerül környezetszennyezésiő

problémákkal fogunk a környezetszennyezésgazdaságtana fejezetben foglalkozni, így a fogyasztásitevékenységet is az elfogyasztott termék vagyszolgáltatás el állításának oldaláról közelítjük meg. Aő szennyezés mértéke és jellege meghatározza, hogymekkora jólétcsökkenést idéz el .ő

A jólétcsökkenés mértékét externális költségnek fogjuk

nevezni.

Az externális költség fogalma magában foglalja a jólétcsökkenést el idéz költségnövekedést, deő ő tekinthetjük a hasznosság csökkenés negatív mértékénekis.

Vagyis az externális költség kifejezi az elmaradt hasznok

és a létrejött költségek mértékét.

A környezetszennyezés csak akkor jár externálisköltségekkel, ha mértéke meghaladja a környezetszennyezés-befogadó vagyis hulladékasszimilálókapacitását. Ez alatt a kibocsátási szint alatt ugyanis atermészet szolgáltatásainak köszönhet en aő szennyez anyag lebomlik, így nem keletkezik környezetiő kár.

60



II. RÉSZSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA

61



4. A szennyezés társadalmi optimuma

A környezetszennyezés önmagában nem közgazdaságifogalom. Alapvet en fizikai jelenségr l van szó, amelyő ő fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai hatásokat vált ki akörnyezetben. Hogyan kapcsolható össze akörnyezetszennyezés jelensége a közgazdaságtanalapvet elméleti fogalmaival? Ehhez meg kell ragadunkő azt a folyamatot, ahogyan maga a szennyezés vagy a

szennyezés által kiváltott hatások befolyásolják atársadalom tagjainak jólétét azáltal, hogy a szennyezéskörnyezeti hatásai további egészségügyi, érzelmi vagygazdasági hatásokat okoznak. Ehhez a tárgyalásegyszer sítése érdekében a társadalom tagjait kétű csoportra osztjuk. Az egyik a szennyez , aki az adottő környezeti hatást elindítja, a másik pedig a károsult, akirekedvez tlen hatást gyakorol a szennyez anyag vagy aző ő általa el idézett környezeti változások. Ebben aő

fejezetben ennek a két szerepl nek a jóléti helyzetétő vizsgáljuk a szennyezés különböz szintjei mellett. A f ő ő összefüggések megvilágítása érdekében a kérdéskört aszükséges egyszer sítésekkel, modellszer en tárgyaljuk.ű ű

4.1. A szennyezés mint negatív externália

A szennyez a szennyezést valamilyen termelő ő tevékenysége során, nem szándékoltan juttatja a

környezetbe. Tehát abból indulunk ki, hogy a szennyezésa gazdasági aktivitás révén keletkezik, vagyis azérintettek jóléti helyzetének változásait a gazdaságiaktivitás függvényében, tipikusan a termelésfüggvényében fogjuk értelmezni. A gazdasági aktivitás aszennyez nek pozitív hasznot eredményez, miközbenő nem szándékoltan szennyezést bocsát ki. A szennyezésmiatt mások károkat tapasztalnak. Ha a szennyezés általokozott károk csökkentik a károsultak jólétét ÉS a

62



szennyez nem kompenzálja a károsultat a keletkezettő károkért, akkor az el z fejezet értelmében negatívő ő

externáliáról vagy externális költségr l beszélünk.ő

A szennyezés fizikai fogalomkörét l eljutottunk tehát aő szennyezés közgazdasági fogalmához. A közgazdaságiértelemben vett szennyezéssel kapcsolatos legfontosabbmegfigyelésünk az, hogy a szennyezést l függ jólétiő ő változások ellentétesek a társadalom érintettjeinek, azaza szennyez nek és a károsultnak a szempontjából.ő

A szennyezéssel járó gazdasági tevékenységek esetén

jóléti konfliktus lép fel.

Ez megfelel annak az intuíciónak, hogy a szennyezésselkapcsolatos érdekek ellentétesek. A károsultnak jelent ső károkat kell elviselnie a gazdasági aktivitás magas szintjeesetén, ezek a károk azonban a szennyez szempontjábólő externális költségek maradnak, miközben a termelésb lő származó saját haszna magas. Ezzel szemben ha agazdasági aktivitás alacsony szinten marad, akkor aszennyezés is alacsony lesz, így nem keletkeznek magasexternális költségek, de a szennyez magánhaszna iső alacsony lesz, mert nem érheti el a gazdasági aktivitásbólnyerhet termel i profitot. Ez a jóléti konfliktus azt aő ő közgazdasági kérdést eredményezi, hogy hogyantalálható meg az ellentétes jóléti érdekek között azoptimum.

4.2. Az externália optimumaA szennyezéssel kapcsolatos jóléti konfliktus magábanrejti a közgazdasági optimumot. Ennek az optimumnak aléte és közgazdasági értelmezése legegyszer bbenű grafikusan mutatható be. Ehhez ábrázolnunk kell aszennyezést l függ jólétváltozást mind a szennyez ,ő ő ő mind a károsult esetében.

A szennyező haszna

63



A szennyez szennyezést l függ jóléti helyzetét aő ő ő szennyezést l függ hasznainak változása fejezi ki. Neő ő

felejtsük, hogy a szennyez nem szándékosan szennyez,ő

az általa kibocsátott szennyezés alapvet en sajátő gazdasági aktivitásának, többnyire termelő tevékenységének a velejárója. Ezért amit ábrázolnunkkell, az a gazdasági aktivitástól függ egyéniő profitváltozás, vagyis egyéni határprofit. Az egyénihatárprofit alakulásával kapcsolatosan az egyszer sítésű érdekében két fontos feltételt vezetünk be.

1. Az egyik, hogy a szennyez által végzett gazdaságiő aktivitás tökéletes versenyz piacon történik. Ebb lő ő adódóan a gazdasági aktivitásból származó termékpiacán az általunk vizsgált szennyez árelfogadóő pozícióban van, vagyis a termék piaci ára nem függ aszennyez nk által megválasztott termelési szintt l (Pő ő konstans).

2. A másik, hogy a szennyez által folytatott gazdaságiő

aktivitás egyre magasabb szintjei egyre nagyobbtermelési költséggel járnak, mégpedig oly módon,hogy a gazdasági aktivitástól függ termelési költségő változása konstans, azaz az egyéni termelésihatárköltség (MC) lineáris monoton növekv görbe.ő

E két feltevés nem túlzottan korlátozó, viszontleegyszer síti az ábrázolást és az alapvetű ő környezetgazdaságtani optimum koncepciójának

megragadását. E két feltétel mellett ugyanis nagyonegyszer formájú egyéni határprofit görbét kapunk. Aű szennyez jóléti helyzetére gyakorolt hatást aő 4.11. ábra segítségével mutatjuk be.

64



4.11. ábra: A szennyezéssel járó gazdasági aktivitás jólétihatása a szennyez számáraő

Pearce-Turner (1990) nyomán

Q gazdaságiaktivitás

ár, költség

MC

P

Qmax


haszon

MΠ

Qmax

Π

65



A szennyez úgy választja meg gazdasági aktivitásánakő szintjét, hogy az abból származó teljes haszna a lehető

legnagyobb legyen. Ezért egészen addig növeli atermelést, amíg a termelés egységnyi növeléséb lő származó bevétele nagyobb, mint a termelés egységnyinöveléséb l származó költsége, vagyis amíg MR>MC. Aő határbevétel ebben az esetben az árat jelenti (MR=P),ezért a szennyez számára a profitmaximumot az aő termelési szint eredményezi, ahol:

MC = P (4.4.)

Az ekkor megfigyelhet gazdasági aktivitás szintje Qő max,amely a szennyez számára az egyensúlyi pontot jelenti.ő A szennyez termelést l függ összes profitja ugyaniső ő ő ebben a pontban maximális, hiszen az összes profitváltozása Qmax szint alatt pozitív, a Qmax szint fölé növelttermelés hatására azonban már negatív profit keletkezik.Mivel az egyéni határprofit (MΠ) a határbevétel és ahatárköltség különbsége, azaz:

MΠ= P-MC (4.5.)

ezért a két el z összefüggés alapján a piaci optimumbanő ő a szennyezést l függ határprofit zéró, azaz:ő ő

MΠ= 0 (4.6.)

A szennyezést l függ összes profitot tehát a határprofitő ő alatti terület nagysága fejezi ki (Π), amely a gazdaságiaktivitás Qmax szintje esetén a legnagyobb.

A szennyezés károsultjainak költsége

66



Azoknak az érintetteknek a jóléti helyzetét, akik aszennyezést l károkat szenvednek el, a náluk megjelenő ő

externális költségek alakulásával fejezzük ki. Ezért amitábrázolnunk kell, az a szennyezéssel járó gazdaságiaktivitási szint változásának hatása az externálisköltségekre. A gazdasági aktivitástól függ externáliső költségváltozás alakulásával kapcsolatban is bevezetünkkét fontos egyszer sítést.ű

1. Feltesszük, hogy magasabb gazdasági aktivitásmagasabb szennyezéssel jár, mégpedig azzal a

további megkötéssel, hogy egységnyi változás agazdasági aktivitás szintjében minden termelésiszinten egységnyi szennyezés kibocsátás változással

jár.

2. Feltételezzük, hogy a szennyezés egységnyi változásaaz externális költségeket is egységnyi mértékbenváltoztatja.

Így összességében az a feltevésünk, hogy az a gazdaságiaktivitás egységnyi változása externális költségnagyságában is egységnyi változást eredményez, azaz agazdasági aktivitás függvényében ábrázolt externálishatárköltség görbe (MEC, marginal external cost) lineárismonoton növekv . Ezekkel az egyszer sítésekkel egyő ű nagyon könnyen ábrázolható externális határköltséggörbét kapunk.

67



4.12. ábra: A szennyezéssel járó gazdasági aktivitás jólétihatása a szennyezés károsultjainak számára

Az ábrán tetsz legesen kiválasztott Qő 1 szint gazdaságiű aktivitáshoz az externális határköltség görbén egy magaspozitív érték tartozik. Ha a termelés szintje Q1, akkor azazzal járó szennyezés károsultjai összesen a TEC (totalexternal cost) nagyságú externális költséget kénytelenekelviselni vagyis az origó és Q1 közötti szakaszon azexternális határköltség görbe alatti területet.

A szennyezés társadalmi optimumaMivel ugyanabban a térben állapítottuk meg akörnyezetszennyezés jóléti hatásait, ezért a fentigörbéket közös koordináta rendszerben ábrázolhatjuk. Ígymegkapjuk a jóléti konfliktus és a társadalmi optimumgrafikus megoldását. A koordináta rendszer vízszintestengelye, Q a szennyez gazdasági aktivitásának szintjétő méri, a függ leges tengelyen pedig mindkét érintett, aő

költség


MEC

Q1

TEC

68



szennyez és a károsult hasznának és költségénekő változását mérjük a gazdasági aktivitás függvényében.

4.13. ábra: A szennyezés társadalmi optimuma

Pearce-Turner (1990) nyomán

Az ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a szennyezéstokozó gazdasági aktivitás optimális szintje a két görbemetszéspontjában található, azaz Q* a gazdasági aktivitás

társadalmi optimuma. Hogy miért, arra az ábra és agörbék levezetése alapján is választ kaphatunk.A korábbiakban már megállapítottuk, hogy az ábránszerepl görbék jóléti változásokat fejeznek ki, azaző egyéni határhaszon (MΠ) és externális határköltség (MEC)görbék. Ezért a görbék alatti területek a teljes egyéniprofit és a teljes externális költség mennyiségét mutatják.Beláttuk, hogy a szennyez egyéni tiszta hasznánakő maximuma Qmax-ban található, és nagysága összesen


haszon, költség

MΠ

Qmax

MEC

Q*

A

B C

D

69



A+B+C. A gazdasági aktivitásnak ezen a Qmax szintjén aszennyezés károsultjainak összes externális költsége

B+C+D. Ekkor a teljes társadalom tiszta haszna az összeshaszon és az összes költség különbsége, azaz (A+B+C) -(B+C+D), vagyis A – D.

Tegyük fel, hogy a társadalom valamennyi tagjának jólétiváltozása azonos súllyal esik latba. Vagyis a szennyező egyéni hasznának egységnyi csökkenése éppenakkora társadalmi jóléti veszteséget jelent, mint akárosult externális költségének egységnyinövekedése. Ezért a társadalom jóléti célját úgy lehet

megfogalmazni, hogy maximalizálni kell a társadalmitiszta haszon nagyságát, vagyis a cél A területmaximalizálása és D terület minimalizálása. Belátható,hogy az így definiált tiszta társadalmi haszon maximumaaz A területtel egyenl , amelyet csak akkor érhetünk el,ő ha a gazdasági aktivitás szintje Q*. Ennél a termelésiszintnél keletkezik összesen A+B nagyságú egyéni haszonés B nagyságú externális költség. Tiszta társadalmihaszon tehát: (A+B) – B = A. Ha a termelés Q* fölé

emelkedne, akkor kisebb lenne a termelés növekedésrévén keletkez egyéni haszonnövekedés, mint aő termelés növekedés miatt keletkez externáliső költségnövekedés (MΠ<MEC). Ha a termelés Q* alácsökkenne, akkor kisebb lenne a termelés csökkenésrévén jelentkez externális költségcsökkenés, mint aő termelés csökkenés miatt bekövetkez egyéniő haszoncsökkenés (MEC<MΠ). Ezért az A területmaximalizálásának feltétele:

MΠ= MEC (4.7.)

Ugyanezt megkaphatjuk a következ gondolatmenetb lő ő is. Láttuk (3.3.) és (3.2.) alapján, hogy a szennyező számára optimális termelési szintet a P = MC összefüggéshatározza meg. Ez azt eredményezi, hogy a szennyező

70



Qmax szint termelést választ. Azonban ez nem lehetű társadalmi optimum, mert nem veszi figyelembe, hogy

Qmax termelési szinten már nagyon magas externálishatárköltség keletkezik, miközben az utolsó egységnyitermelés növekedés egyéni határhaszna nulla. Ezért atársadalom szempontjából az lenne a kívánatos, ha atermelési szint megválasztásakor nemcsak a termelésegyéni határköltségét, (MC) hanem a termelés externálishatárköltségét (MEC) is figyelembe vennénk. Vagyis atársadalmi optimum megkereséséhez szükségünk van atermelés teljes társadalmi határköltségére, (MSC,

marginal social cost) amely az egyéni és az externálishatárköltségek összege, azaz:

MSC = MC + MEC (4.8.)

Ennek felhasználásával a termelés társadalmilagoptimális szintjét a

P = MSC (4.9.)

összefüggés szerint határozhatjuk meg, vagyis az utolsómegtermelt termék ára nemcsak a termel egyéniő határköltségét, hanem a termelésb l ered szennyezéső ő externális határköltségét is tartalmazza. E kétösszefüggés alapján:

P – MC = MEC (4.10.)

A baloldalról pedig (3.2.) alapján tudjuk, hogy a termelésegyéni határhasznát jelenti, tehát összességében aztkapjuk, hogy a termelés társadalmilag optimális szintjén:

71



MΠ=MEC (4.11.)

A gazdasági aktivitás társadalmilag optimális szintjébentehát éppen egyenl a termelés egységnyi változásátólő függ egyéni haszonnak és externális költségnek aő változása. Ez a feltétel biztosítja, hogy a termelést lő függ tiszta társadalmi haszon a lehet legnagyobbő ő legyen.A következ kben foglaljuk össze megfigyeléseinket.ő El ször is:ő

Az externália egyéni és társadalmi optimuma eltér .ő

Másodszor, a szennyez lehetséges összes profitjánakő (A+B+C) egy része társadalmilag nem indokoltprofitnak tekinthet , amit aő C terület fejez ki. Ennek a Cprofit volumennek a keletkezése ugyanis önmagánál jóvalnagyobb, összesen C+D nagyságú externális költségkeletkezésével jár együtt, amit csak a termelési szinttársadalmi optimumra történ csökkenésével lehető elkerülni. Így C terület az optimális profitcsökkenés.Vagyis:

Az externális költséggel járó termelési tevékenységb lő származó profit társadalmi optimuma a lehetségesprofitmaximumnál kisebb.

Harmadszor pedig vegyük észre, hogy a társadalmioptimumban a negatív externália nem nulla, ugyanisekkor is létrejön összesen B terület nagyságánakmegfelel összes externális költség. Ez aő B terület tehátaz ábrán a társadalmilag indokolt externális költségnagyságát jelöli. Tehát a másik fontos megfigyelésünk:

72



Az externália társadalmi optimuma nem nulla, s t annálő jóval nagyobb is lehet.

A tárgyalt összefüggéseket foglalja össze a következő 4.14. ábra.

4.14. ábra: Jóléti konfliktus és társadalmi optimumszennyezéssel járó gazdasági tevékenység esetén

Gyakorlati példa:

MEC=1/2 Q; MΠ=6-Q, ahol Q a gazdasági aktivitás. Mennyi agazdasági aktivitás szintje a termel i és a társadalmiő optimumban? Mennyi a társadalmi tiszta haszon maximuma?Mennyi az externális költség optimális szintje? A szennyező nettó összprofitjának mekkora része indokolatlan társadalmiszempontból? Írja fel a teljes társadalmi határköltséget a


ár, költség, haszon

MC

P

Qmax

MSC = MC + MEC

MEC

MΠQ*

73



gazdasági aktivitás függvényében, ha tudjuk, hogy a termelő tökéletes versenyz termékpiacon árelfogadó helyzetben van!ő

74



5. Az optimális szennyezés elérése

piaci alku révén

Az el z fejezetben beláttuk, hogy amennyiben aő ő gazdasági aktivitás negatív externáliák keletkezésével járegyütt, akkor az adott termel tevékenység társadalmilagő optimális szintje nem esik egybe az egyénileg optimális

szinttel. Felmerül tehát a kérdés, hogy ilyen esetbenhogyan lehet elérni, hogy a termelés ne haladja meg azt aszintet, amely maximalizálja az ebb l származó tisztaő társadalmi jólétet. Kézenfekv nek t nik, hogy szükségő ű van az állam beavatkozására. A következ két fejezetbenő alaposabban tárgyaljuk majd, hogy az állam milyenmódon segítheti a negatív externália társadalmilagindokolt szintre csökkentését. El tte azonban nézzükő meg, hogy megoldható-e a tárgyalt jóléti konfliktus

közvetlen állami beavatkozás nélkül. Err l a kérdésr lő ő szól a fejezet.Képzeljünk el egy olyan helyzetet, amelyben a két érintetttársadalmi csoport, a szennyez k és a szennyezéső károsultjainak csoportja mindössze egy-egy szerepl b lő ő áll.

Például vegyünk egy kávéházat, amely egy városi társas lakóházföldszintjén m ködik. A kávéház m ködtetése üzemi zajjal jár, amiű ű

els sorban a vendégek csevegéséb l, pincérek jövésmenéséb l,ő ő ő

és egy kis porceléncsörgésb l áll össze. Az év nagy részében aő kávéház egy teraszt is használ, ahol 20 asztalnál összesenmajdnem 100 vendéget tudnak kiszolgálni. A terasz különösenszép id ben nagyon népszer , ezért a környék lakóinak véleményeő ű szerint a kávéház az év öt-hat hónapjában határozottan növeli azutca azon részének zaját. Az önkormányzatnál els sorban aő kávéház feletti és a szemközti lakóházban lakók panaszkodnak,akik közös képvisel t választanak, hogy elérjék, az önkormányzatő nekik adjon igazat, a képvisel érvényesítse érdekeiket.ő

75



Az egyik szerepl (kávéház) a gazdasági tevékenységő folytatásában érdekelt, abból üzleti hasznot szeretne

elérni (nyári esték vendégforgalma a teraszon). A másikszerepl (lakóközösség) a gazdasági tevékenységő korlátozásában vagy teljes megszüntetésében érdekelt,mert szenvednek a tevékenység externális költségeit lő (ablakok hangszigetelése, a nyáron is zárt ablakok miattventillátorok, légkondicionálók beszerelése,üzemeltetése). A két szerepl nem ért egyet abban, hogyő mi a jogi helyzet, vagyis melyikük kényszerítheti rá azakaratát a másikra. A termel nek (kávéháznak) van jogaő

szabadon m ködni és zajjal szennyezni a környezetét,ű vagy a lakóknak van joga a csendhez, ésmegakadályozhatják a zajszennyezéssel járó gazdaságitevékenységet? Nézzük meg mindkét esetet.

„A” eset: Az önkormányzat az ügy kapcsán áttekinti aszabályozást, és a következ általános érvény rendeletet adjákő ű ki: este 10 óráig korlátozás nélkül folytatható az engedéllyelrendelkez vendéglátó egységek m ködése, azaz a kávéház addigő ű szabadon használhatja teraszát. Azonban este 10 órától egyáltalán

nem folytatható a szabadtéri vendéglátó tevékenység, kivéve, haannak zajosságával kapcsolatosan nem érkezik panasz a

jegyz höz. A rendelettel a lakók elégedettek, hatálybalépésével aő zajszennyezés este 10-t l megsz nt. A kávéház egyetlenegyő ű asztalt sem üzemeltethet a teraszon este 10 után.

Amennyiben a csendhez f z d jogokat rögzítjük, akkor aű ő ő zajszennyezés károsultjai kapják meg akörnyezethasználati jogokat, így az adott szennyező

gazdasági tevékenység, a 20-asztalos kávéházi teraszm ködése este 10 órától nulla szintre csökken. Ezzelű megsz nik a gazdasági tevékenységb l származó negatívű ő externália (a zajszennyezés nulla, ezért az ablakok nyitvamaradnak, nem kell költeni ventillátorok éslégkondicionálók üzemeltetésére) és a gazdaságitevékenységb l származó haszon is megsz nik (a terasző ű egyetlen fillér hasznot sem termel este 10 után).

76



A kávéház üzemeltet je nagyon nagy haszontól esik el. A terasző este 8-9 között kezdett megtelni, és a nyári hónapokban éjfélig,hajnal 1 óráig tele volt. A kötelez záróra éppen a leginkábbő gyümölcsöz esti m ködést akadályozza meg, este 10-kor mind aő ű 20 asztalt leszedik a teraszról. A rendelet többszöri elolvasása utánveszi észre a kávéház üzemeltet je, hogy ha egyetlen lakó semő tenne panaszt, akkor akár m ködhetne 10 után is. Ez a lehet ségű ő felvillanyozza, felkeresi a lakók közös képvisel jét, és alkut ajánlő neki. A kávéház a teraszt este 10 és éjfél között csökkentettasztalszámmal, de szeretné továbbra is használni. Amennyibenegy hétig egyetlen panasz sem érkezik, akkor bizonyos összegetszívesen felajánl hozzájárulásként az érintett lakóházak közösköltségeire. A közös képvisel a lakógy lés felhatalmazásávalő ű

megállapodik a kávéház üzemeltet jével a kompenzációő

összegér l. A kávéház ezután nem szedi le este 10-kor az összeső asztalt, hanem csökkentett üzemben m ködteti a teraszt, ésű hetente utalja a pénzt a lakók kompenzálására.

Ha az alkunak nincs akadálya, akkor mindkét szereplő érdekelt abban, hogy megállapodjanak arról, mennyi islegyen a gazdasági aktivitás szintje. A termelő motivációja világos: üzleti profitját, vagy annak legalább

egy részét szeretné visszaszerezni. Azonban amegállapodásra a szennyezés károsultjait is rá lehetvenni. A gazdasági aktivitás alacsonyabb szintjei mellettugyanis alacsonyabb externális költségek keletkeznek,amelyeket hajlandó elviselni a másik fél, ha legalábbazzal egyenl érték vagy annál nagyobb kompenzációtő ű kaphat a szennyez t l. A jóléti konfliktusra vonatkozóő ő korábbi feltevéseink miatt (lásd a 3. fejezet) az alkuelindulására és az els megállapodásra minden esélyő

megvan. A szennyez ugyanis ebben az esetben jóvalő nagyobb egyéni hasznot ér el, ha tevékenysége nullárólelindulhat (1, 2, vagy akár 5 asztal a teraszon este 10 éséjfél között) mint amekkora externális költséget ennek azalacsony szint gazdasági aktivitásnak a hatására a másikű félnek el kell szenvednie (kismérték zajszennyezés).ű Meddig folyhat tovább a szennyezéssel járó tevékenységnövelése?

77



A megállapodást követ en a kávéház az els héten mindössze 1ő ő asztallal indította az este 10 és éjfél közötti próbaüzemet ateraszon. Nem érkezett panasz, a pénzt a hétvégén elutalta alakóközösség számlájára. Ezután hetente egy-egy asztallal növeltea teraszon az asztalok számát. Már 5 asztallal m ködtek, amikorű az els panasz befutott. Ekkor a kávéház üzemeltet je úgy érezte,ő ő hogy nagy kár lenne itt megállni, szívesen megemeli akompenzációt, ha ennek révén a lakók még egy kicsivel több zajthajlandóak elt rni. Nagyobb társaságokat így még nem tud aű teraszon leültetni, ahhoz legalább 7-8 asztal kellene. Az ajánlatát aközös képvisel elfogadta, de ezután már hetente kellett emelni aő kompenzáció összegét is. Tíz asztallal üzemelt a terasz, amikorismét panaszok futottak be. Tárgyalni kezdtek, de a kávéház

üzemeltet je már sokallta, amit a lakók képvisel je kért, annyitő ő

már nem hoz neki egy tizedik asztal. Ezért levettek egy asztalt, éskilenc asztallal üzemeltek tovább anélkül, hogy panasz érkezettvolna, a kialkudott összeget a kávéház hétr l hétre átutalta.ő

A tulajdonjogok kezdeti meghatározása után a felek a jogok bizonyos részének, elkülöníthet egységeinekő tulajdoni elosztását tárgyalják újra. Ebben az esetbenegységnyi növekedés a termelésben csak akkor

lehetséges, ha a károsultak a kompenzációs transzferelfogadásával hajlandóak elviselni a szennyezésexternális költségeit. Erre addig van lehet ség, amíg aző egységnyi termelés növekedés nagyobb profit növekedéstokoz a szennyez nek, mint amennyit kompenzációként felő kell ajánlania az externális költségek visel inek, vagyiső amíg M > MEC.ΠA következő 5.15. ábra „A” esete mutatja, hogy az alku azorigóból indult (0 asztal este 10 és éjfél között). Ekkor a

szennyez aő d pontban van, teljes profitját (a terasz este10 utáni potenciális profitját) elveszítette. Az externálisösszköltség is nulla. Az alku lehet sége esetén aző egyensúlyi pont Q* lesz. Egészen addig 0 és Q* közöttnincs olyan termelési szint, ahol ne érné meg még továbbnövelni a termelést. Például a Q2 pontban a szennyező határhaszna e, miközben a károsultak externálishatárköltsége annál jóval kisebb f . A kett közöttő bármilyen összegben meg tudnak állapodni, és

78



mindketten jobban járnak. Q* termelési szintnél már nemtud a szennyez nagyobb összeget felajánlani annál, mintő

amekkora kárt a termelés további növelése okozna.

5.15. ábra: Optimális szennyezés alku révén

Most nézzünk meg egy másik világot, ahol az alapvető jóléti konfliktust, amely a termel tevékenység szennyező ő hatásai miatt alakult ki, éppen az „A” esettel ellentétes

kezdeti jogviszonyok jellemzik!

„B” eset: Az önkormányzat késlekedik a hatósági beavatkozással.A vonatkozó közigazgatási jogszabályok is bizonytalanok, deels sorban az következik bel lük, hogy a kávéház m ködése nemő ő ű ütközik jogszabályba. Ebben a helyzetben a polgármester úgygondolja, hogy ártana népszer ségének, ha korlátozná a kávéházű m ködését. Ezért a zajszennyezés tartósnak t nik. Azű ű önkormányzati passzivitást megelégelve az érintett lakók egy

asztalokszáma

haszon, költség

MΠkávéház

Qmax

MEClakók

Q*Q2

f

e

0

d

Q1

c

b

y

a

„B”eset

„ A ”

e s e t

9 14 205

79



közös jogi képvisel t bíznak meg azzal, hogy próbáljonő megállapodni a kávéházzal.

Ha a környezethasználattal kapcsolatos jogokat a termelő (kávéház) kapja meg, akkor a szennyez tevékenységő akadálytalanul folyhat, ezért a termelés szintjét atermelés profitmaximuma fogja meghatározni, ami Qmax-ban van (20 asztal) ahol M =0. Ekkor a zajszennyezésΠ hatására az origótól a Qmax –ig tartó szakaszon a MECalatti területnek megfelel externális összköltségő keletkezik (vagyis a 0Qmax a háromszög területe) a többi

érintettnél (ablakok zajszigetelése, ventillátorok éslégkondicionálók üzemeltetése).

A zajtól szenved lakóközösség képvisel je felkeresi a kávéháző ő üzemeltet jét, hogy alkut ajánljon fel. A lakóközösség hajlandóő lenne egy kisebb összeget fizetni kompenzációként, ha a kávéházteraszán este 10 után m köd asztalok számát csökkentenék.ű ő

Ebben a „B” esetben is minden esély megvan arra, hogy

az alku elinduljon, és a jogok elosztása elszakadjon akezdeti, társadalmilag nem hatékony elosztástól. Az első termelési egység csökkentés (egy asztal levétele) aligérezhet profit kiesést okoz, a károsultaknak nem kell túlő mélyen a zsebükbe nyúlni. A következ egységnyiő termelés csökkentésért (a második és a harmadik asztallevételéért) már kicsit többet, de még mindig nem túlsokat kell fizetni. Erre azért van lehet ség, mert aő károsultak felmérték azt, hogy ha az alku nem jön létre,

és nem csökken le a szennyez tevékenység, akkor kő ő jelent s költségeket lesznek kénytelenek elviselni, éső ezért szívesen kötnek olyan megállapodást, amit annálolcsóbban úsznak meg.Az alku addig folytatódik, amíg a kialakuló termelési szintki nem egyenlíti a felek jóléti helyzetének változását(MEC>M ). Ahogyan azΠ 5.15. ábra „A” esetében láttuk, azegyensúly pont ismét ugyanaz a Q* lesz. Igaz, hogy a „B”esetben a kiinduló helyzet a Qmax termelési szint, ekkor az

80



asztalok száma 20, a profit is és az externális összköltségis maximális. Ekkor a károsultak az a pontban vannak. A

Qmax és Q* között nem érdemes megállni a szennyező tevékenység csökkentésével. Ha például vesszük a Q1

pontot, (pl. 14 asztal) akkor látjuk, hogy a károsultak mégolyan magas externális határköltséget viselnek el a dpontban, hogy annak elkerülése érdekében könnyentehetnek olyan pénzbeli ajánlatot a szennyez nek, amelyő nagyobb, mint a szennyez ekkora termelésnél keletkező ő határprofitja, azaz c, de kisebb, mint d. Ezért azegyensúlyi pont ebben az esetben is az a Q* termelési

szint lesz, ahol MEC = M , vagyis a 9 asztal.ΠVegyük észre tehát, hogy a példánkban szerepl szabadő alku ugyanazt a meghatározást eredményezte aszennyezés társadalmi optimumára vonatkozóan, mintamit az el z fejezetben levezettünk.ő őA következ ábrán (ő 5.16. ábra) összefoglaljuk, hogy atársadalmilag optimális szint szennyezés eléréséhezű minimum mekkora összeget kell az érintetteknek az alkuérdekében mindenképp felajánlaniuk, és hogy maximum

mekkora összeget éri meg feláldozniuk. Tudjuk, hogy azegyensúly, amelynek az eléréséig az alku folytatódik, Q*lesz függetlenül a jogok kezdeti kiosztásától.

81



5.16. ábra: Önkéntes jóléti transzferek az optimálisszennyezési szint alku útján történ elérése eseténő

Az ábrán látható, hogy a két alapeset eltér összegekő átadását okozza. Ha az „A” esetb l indulunk ki, vagyis aő környezethez f z d jogokat a termel nek kellű ő ő ő megszereznie azoktól, akik a termelés szennyez hatásaiő miatt károkat fognak szenvedni, akkor az alku érdekébenfel kell ajánlani legalább a B területnek megfelelő összeget, hiszen ekkora lesz az egyensúlybanelszenvedett összes externális költség (a MEC alatti

terület a Q*-0 szakaszon). Azonban az alku ennél jóvaltöbbet ér a termel számára, hiszen ha a termeléstő nulláról Q*-ra növelheti, akkor összesen A+B nagyságúprofitja keletkezik (a M alatti terület a Q*-0 szakaszon).Π Ezért ez az a legnagyobb összeg, (mínusz 1 forint) amitérdemes felajánlania.Ha „B” esetb l indulunk, vagyis a termel nek joga van aő ő környezetet szabadon szennyeznie, akkor az ígykeletkez szennyezés károsultjainak legalább akkorő


haszon, költség

MΠ

Qmax

MEC

Q*0

A

B C

D

82



összeget kell felajánlaniuk a termel számára, mint aő Cterület, hiszen az alku eredményeként ennyivel

csökkenne a termelésb l származó haszna (a M alattiő Π

terület a Qmax–0 szakaszon). Ennél a szennyezéscsökkent alku többet ér a károsultaknak, mégpedigő összesen C+D-t, hiszen ekkora externális költségt lő menekülhetnek meg az alku révén. Ezért C+D az alegnagyobb összeg (mínusz 1 forint) amit érdemesfelkínálniuk a termel nek.ő

5.1. Coase tételeMikroökonómiából ismert, hogy a különböz javakraő vonatkozó szabad alku révén a javak elosztása Pareto-hatékony lesz, azaz az érintettek egyikének sem lehet a

jóléti helyzetén a javak elosztásával úgy javítani, hogy azne rontaná a többi érintett jóléti helyzetét. Amennyiben a

javak között környezetszennyezésb l származóő externáliák is vannak, akkor is igaz, hogy az alku révénlétrejöhet a javak, köztük az externáliák társadalmilaghatékony elosztása.

Azt a megfigyelést, hogy bizonyos feltételek esetén azalku nemcsak hatékony szennyezési szintet, hanem atulajdonjogok kezdeti kiosztásától függetlenül ugyanazt aszennyezési szintet eredményezi Coase tételéneknevezzük.

A Coase-tétel olyan modellt állít fel, amelyben a felekközötti alkunak nincs akadálya, és a tulajdonjogok az alkuel tt pontosan meghatározottak. Tehát pontosan lehető tudni, hogy a kiinduló helyzetben a tiszta környezethezvagy a környezet szennyezéséhez van-e joga azérintetteknek. Ezek után az alku egy megállapodásteredményez, melynek során a jogok tulajdonosa hajlandó

jogainak egy részér l lemondani, és hozzájárulni, hogy aő

83



másik érintett használja azokat saját jóléti helyzetének javítására.

Mivel ez az alku egyfajta szerz dés a két fél között, ezértő

az ilyen alkunak feltétele, hogy a jogok az alku el tt és aző alku után is kikényszeríthet ek legyenek.ő Kikényszeríthet ségen azt értjük, hogy létezik olyanő

jogrend és igazságszolgáltatási, végrehajtásiintézmények, amelyek biztosítják, hogy a jogokat nemlehet megtámadni, és a megállapodások megszegéseesetén jogkövetkezményeket lehet érvényesíteni, így a

jogvitákat rendezni lehet.

Coase tételének igen nagy az elméleti jelent sége.ő El ször is igazolja, hogyő

A szennyezéssel járó gazdasági aktivitás esetén ismegvan annak a lehet sége, hogy az érintett szerepl kő ő szabad megállapodás útján elkerüljék a nem hatékonykimeneteket.

Az érintettek els sorban saját érdekeiket próbáljákő érvényesíteni, és sokkal jobban ismerik saját jólétihelyzetük alakulását különböz szennyezési szinteken,ő mint bárki más. Egy ilyen modellben nincs szükség arra,hogy az állam „tegyen igazságot” köztük, és nem isbiztos, hogy az állami beavatkozás hasonlóan hatékonyeredményt hozna.Másodszor pedig a Coase-tétel bemutatja, hogy a modellfeltételei mellett a jogok alku utáni megosztása nem függattól, hogy mi volt a jogok megosztása az alku el tt.ő

A tulajdonjogok kezdeti kiosztása nem befolyásolja akimenet hatékonyságát.

A Coase-tétel els sorban elméleti eredmény, nem szabadő gyakorlati szabályozási receptként értelmezni De a

84



tételben megfogalmazott felismerésb l számos tanulságő adódik a gyakorlati környezetpolitika számára is.

Jó példa erre a vízhasználati jogok rendszere, amely nálunk szinteteljes egészében hiányzik, de édesvízi er forrásokban sz kölködő ű ő és az államnak tradicionálisan korlátozott szerepet biztosítóországokban már száz évnél is régebben, kifinomultan m ködnek.ű Ilyenek például Ausztrália vagy az USA félsivatagos tagállamai.

Az általánosítható környezetpolitikai tanulságok akövetkez k:ő

• El ször is, az államnak érdemes tulajdonjogokatő definiálnia és azokat szétosztani minden olyanesetben, amikor egy természeti er forrás jellege eztő lehet vé teszi.ő

• A kormánynak ki kell építeniük, és m ködtetniük kell aű környezetvédelmi megfigyel rendszereket, éső folyamatosan elemezni és közölni a szennyezésiadatokat, azonosítani és nyilvánosságra hozni a

szennyez k és szennyezettek körét.ő• Az államnak biztosítania kell, hogy olcsó és gyorsigazságszolgáltatási és végrehajtási rendszer segítseazokat, akik alkuk és megállapodások révén próbáljákhelyzetüket javítani.

Érdekes, hogy a fejlett piacgazdaságokat magába foglalószervezet, a Gazdasági Együttm ködési és Fejlesztési Szervezet,ű az OECD, már 1974-ben kiadott egy ajánlást a szervezettagállamainak kormányai számára, amelyben megfogalmazza,hogy a környezetszennyezési esetekben olyan szabályozást kellkialakítani, amelyben a szennyezés megel zésének,ő csökkentésének költségei a szennyez t terhelik. Más szóval, aő környezetvédelmi költségek jelenjenek meg azoknak atermékeknek és szolgáltatásoknak az áraiban, amelyek el állításaő környezetszennyezéssel jár. Ez az azóta híressé vált „A szennyez -őfizet”-elv. Az elv elméleti szinten kapcsolódik Coase tételéhez,mivel a szennyezés társadalmilag optimális szintje nem függ attól,hogy a szennyez fizet a szennyezés károsultjának, vagy aő károsult fizet a szennyez nek az optimális szint elérése érdekében.ő

85



Vagyis a jogok kezdeti meghatározása nem közgazdasági, hanemetikai kérdés. Ezért nemcsak helyes és szükséges annak rögzítése,hogy melyikük a jogok kezdeti birtokosa, de közgazdaságtaniszempontból egyik megoldás sem rosszabb a másiknál. TehátCoase tétele elméletileg is támogatja azt, amit a legtöbb emberigazságosnak érez: ne a szennyezettnek kelljen fizetnie a helyzet

javulásáért. A szennyez -fizet elvő tehát etikailag és elméletileg ismegalapozott, és mind a mai napig alapvet környezetpolitikaiő alapelvként m ködik világszerte.ű

5.2. A Coase-tétel korlátai

A Coase-tétel egy meghatározó elméleti modell, deérvényességének nemcsak gyakorlati, hanem elméletikorlátai is vannak.

86



A természetikörnyezethez

f z d jogok ű ő ő pontosmeghatározása

éskikényszeríthető

sége

Ha nem lehetséges atulajdonjogok

meghatározása, mintpéldául közjavak esetén,vagy nem biztosítható akikényszeríthet ség, akkorő nincs esély az alku útjántörtén megállapodásraő

Az érintettek kisszáma és

azonosíthatóság

a

Ha bizonytalan azérintettek köre vagytúlzottan sok az érintett,

akkor az alkunak kétakadálya lesz: (i) túl nagylesz az alku költsége, és (ii)az érintettek racionálisviselkedése a potyázás lesz.

Nincs jövedelmihatás

Ha az alkuval kapcsolatospreferenciák nemfüggetlenek az érintettek vagyon helyzetét l, akkor aő

jogok kezdeti kiosztásabefolyásolja az alkuhatékonyságát.

Zéró tranzakciósköltségek

Ha az alku költségei jelent sek, akkor egészenő biztosan más kimenetetkapunk, mint zérótranzakciós költségek esetén.

Fenyegetettséghiánya

Ha az érintettek egyikehatalmi vagy egyéb módonfenyeget pozícióban van,ő az alkunak nincs esélye.

Ronald Coase nagyhatású elmélete (The Problem of Social Cost,1960) valójában a szennyezéssel kapcsolatos problémáknak csakegy speciális esetére alkalmazható. Látnunk kell, hogy (i) atulajdonjogok kezdeti pontos meghatározása a szerepl kető

87



egyértelm en alkura ösztönzi, és (ii) az alku eredményekéntű létrejön az externáliák hatékony elosztása az érintettek között.Azonban a szennyezés szintje nem minden esetben független attólhogy kinek van az alku kezdetén tulajdonosi joga. Ez alól egyetlenkivétel van: ha az érintettek kereslete a szennyezés illetve aszennyezés csökkentés iránt független a jövedelemelosztástól,azaz nincs jövedelmi hatás. Bizonyos értelmezések szerint a tétellegpontosabb értelmezése, hogy az externáliák elosztásávalkapcsolatos alku Pareto-hatékony eredményre vezet, de azeredmény kezdeti tulajdonjogoktól való függetlensége csak apreferenciák jövedelemfüggetlenségének feltevése mellettvezethet le az elméletb l. (Err l b vebben lásd: Varian (1995)ő ő ő ő 648-649. o.) A tétel egyes értelmezései szerint a tranzakciós

költségekre vonatkozó megkötés viszont nem feltétele a Coase-féle alkunak, mert pozitív tranzakciós költségek mellett isértelmezhet a Pareto-hatékonyság. Az értelmezés körüli elméletiő viták ellenére a Coase-tétel nagy hatást gyakorolt a jogi és aközgazdaságtani elméletek fejl désére, amit az akadémiai világő közgazdasági Nobel-díjjal ismert el. A tétel közvetlen gyakorlatialkalmazásának korlátai nem vonnak le annak elméleti

jelent ségéb l.ő ő

Gyakorlati példa:

A kávéházi zajszennyezés externális határköltsége a lakókszánára: MEC=11/9Q; MΠ=20-Q, ahol Q a kávéház teraszánlev asztalok száma este 10 után. Hány asztalnál van aő gazdasági aktivitás egyéni optimuma a kávéház és hányasztalnál a lakók szempontjából? Hány asztal üzemeltetése

jelenti a társadalmi optimumot? Ki tesz ajánlatot kinek, ésmaximum mekkora összeget ajánl fel, ha (1) a csendhez és ha(2) a zajongáshoz van joga mindenkinek? Legalább mekkora

összeget kell felajánlani az egyik és a másik esetben, hogy azalku a társadalmi optimumot eredményezze?

88




állami beavatkozás révén – norma

Az el z fejezetben tárgyaltuk azt az elméleti felismerést,ő ő amely szerint bizonyos feltételek mellett a szennyezésszintje az érintettek szabad megállapodása alapján is azoptimális szintre állhat be. Ekkor nincs szükség arra, hogy

az állam közvetlen szerepet kapjon a társadalmi optimumbiztosításában. Azonban ha egy ilyen alku a feltételekelégtelensége miatt nem valósul meg, akkor a társadalom

jóléti veszteséget szenved el, amely lehet indokolatlanulmagas externális költség vagy indokolatlanul alacsonytermel i profit.őHa ennek a helyzetnek a javítására nem jöhet létreCoase-féle alku, akkor közgazdasági megfontolásokból isszükség van az állam beavatkozására, hogy a gazdasági

aktivitástól függ tiszta társadalmi hasznotő maximalizáljuk. Ez a fejezet és a következ arról szól,ő hogy milyen módon történhet az állami beavatkozás.A legkézenfekv bb beavatkozási forma, ha az állam aő szennyezés kibocsátás társadalmilag optimális szintjétállapítja meg, azaz érvényesít egy szennyezés kibocsátásinormát (emissziós norma).

A magyar közigazgatási szaknyelvben ezt a szabályozó eszközt

kibocsátási határértéknek nevezik, ami egy közgazdász számárazavaró lehet, hiszen itt nem marginális mennyiségekr l, hanem aő szennyez anyagból kibocsátható maximumról, az engedélyezettő legnagyobb szennyezésr l van szó. A határértékig növelhet aő ő kibocsátás, azon túl nem. Az angol környezetgazdaságtaniszaknyelvben a megnevezése emission standard.

Nagyon gyakori szabályozási beavatkozás az államrészér l, hogy szennyezési normát állapít meg. Ebben aő fejezetben csak a szennyezés kibocsátási normákról lesz

89



szó, és a 9. fejezetben tárgyaljuk, hogy milyen normákállíthatóak a környezeti szennyezettség szabályozására.

A szennyezés kibocsátási normát emissziós vagyszennyezési normának is nevezhetjük. Az ilyen normaáltalában valamilyen id egységre vetített mennyiség,ő például tonna/év. Ennél gyakoribb, hogy a szennyező anyagra vonatkozó normát annak a kibocsátottanyagáramnak az egységére állapítják meg, amelykeverék részeként az adott szennyez a környezetbe jut,ő vagyis a szennyezési norma a kibocsátott füstgáz vagy

szennyvíz egységére vonatkozik, példáulmilligramm/köbméter.

A szennyvíz környezeti veszélyét többek között annak szervesanyag tartalma okozza. A szerves anyagok felszíni vizekbe történő kibocsátása az él vizek öntisztuló képességét veszi igénybe. Aő különböz szerves anyagok a felszíni él vizekbe jutva nemő ő okoznak közvetlenül mérgezést, s t nagyrészt éppen hogyő tápanyagként szolgálnak a lebontó életközösségeknek, els sorbanő baktériumoknak és algáknak, amelyek a természetes vizek

él világának részeként minden felszíni vízben megtalálhatóak. Aő

kibocsátott szerves anyag lebontását végz , gyorsan elszaporodóő él lények saját életfolyamatai nagyon sok vízben oldott oxigéntő igényelnek. Ezért a szennyvizek szerves anyag terheltségét nem anitrogén vagy foszfor tartalmukkal szokták jellemezni, hanemazzal, hogy mennyi oxigént igényelnek a szennyvíz szervesszennyez anyagainak biológiai lebontását elvégz él lények.ő ő ő Egyadott szennyvíz mintában megtalálható szerves anyagok biológiai lebontásához szükséges oxigén mennyiségelaboratóriumi körülmények között jól mérhet , és pontosan kifejeziő a szennyvíz környezeti veszélyességét. Ezért a szennyvíz

kibocsátás normatív szabályozása során a hatóságok nem akibocsátható nitrogén vagy foszfor mennyiségére állapítanak megnormát, hanem arra, hogy a kibocsátott szennyvíz szerves anyagtartalmának az azt befogadó él vízben történ biológiai lebontásaő ő összesen mekkora oxigén igénnyel járhat. Az így kapottvízmin ségi mutatószám aő biológiai oxigénigény (BOI). Egyátlagos kommunális szennyvíz minta 5 napon át történ biológiaiő tisztulásához szükséges vízben oldott oxigén mennyiség kb. 225mg/l, azaz BOI5 = 225 mg/l. (Moser – Pálmai, 1992)Összehasonlításképp, hazai nagy folyóink vize átlagosan 9 mg/l, a

90



Balatoné átlagosan 8 mg/l oldott oxigént tartalmaz. (Moser –Pálmai, 1992) Mivel nem lehet minden vízszennyez anyagotő biológiailag lebontani, ezért a vízmin sítést és a hatóságiő szennyvíz normákat nemcsak BOI-ban szokták kifejezni, hanemKOI-ban is, amely a kémiai oxigénigényt jelenti. A kémiaioxigénigény a vízben lev valamennyi szennyez anyagő ő teljes kémiai oxidációjához szükséges oxigén mennyiség,tehát minden esetben nagyobb ugyanazon minta KOI értéke, mintBOI értéke. Az átlagos kommunális szennyvíz KOI értéke például450 mg/l. (Moser – Pálmai 1992) Egy vízminta magas KOI ésugyanakkor alacsony BOI értékek arra utalnak, hogy az adottvízminta szennyezett, de a biológiai lebontás nem lehetséges,mert toxikus anyag is jelen van.

Tipikusan norma megállapítására kerül sor akkor, ha ahatóságnak humán egészségügyi szempontokat kellérvényesítenie. Például a légz szervi betegségekő megel zése érdekében a járm vek kén-dioxidő ű kibocsátása nem haladhatja meg az el írt normát, aő mérgezések megakadályozása miatt atüzel berendezések szénmonoxid kibocsátása nem lehető magasabb az normával engedélyezett mennyiségnél.Szintén normákat kell alkalmazni, ha valamely toxikusanyag a természeti környezetben okozhat súlyosökológiai pusztulást. Ilyen anyagokat használnak sok ipariés mez gazdasági technológiában (oldószerek,ő nehézfémek, növényvéd szerek, ciánvegyületek, stb.)ő

91



Magyarország felszíni vizeinek min ségét többfajta gazdaságiő tevékenység is befolyásolja. Ezek közül az egyik leggyakoribb aszerves anyagokkal történ szennyezés. Ez tipikusan kommunáliső szennyvizekb l származhat, de sok ipari tevékenység is jelent ső ő szerves-anyag eredet vízszennyezéssel jár. Például aű

papírgyártás igen nagy vízhasználóiparág és nagy vízszennyez . Aő papírgyári szennyvíz leginkábbterhel összetev je a lebeg és aző ő ő oldott szerves anyag (keményít ,ő cellulóz rostok, festékek, ragasztók,

stb.). A felszíni vizekbe bocsátott szennyvizek szerves anyagtartalma b séges tápanyagforrás a lebontó szervezetek számára,ő

amelyek robbanásszer szaporodásnak indulnak.ű

Életfolyamataikhoz oxigénre van szükségük, amit a vízb l vesznekő fel, ezért a szennyvizet befogadótermészetes víz oldott oxigéntartalmagyors csökkenésnek indul. Ez lesz az ahatás, amely az él víz min ségétő ő alapvet en lerontja. Az oldott oxigénő fogyásával pusztulásnak indul a víziökoszisztéma, el ször aző oxigénigényesebb fajok t nnek el, ésű ha nincs elég oxigén, a lebontó kultúrák is elpusztulhatnak. A

tartós tápanyag-feldúsulás, els sorban a vizek tartós nitrogén éső foszfor szennyezése mocsarasodást okoz. Ez az eutrofizációnaknevezett folyamat az állóvizekben természetesen is zajló lassúfolyamat. Az emberi tevékenységek által kibocsátott szennyvizekmagas nitrogén és foszfor tartalma azonban drámaian felgyorsítjaaz eutrofizációt, és a folyóvizek öntisztuló képességét is hosszúszakaszokon teheti tönkre. (Az él vizek korlátozott öntisztulóő képességér l lásd még aő Error: Reference source not found. fejezetet.)

6.1. Nincsen norma bírság nélkül

A normával történ szabályozás nemcsak a normaő megállapításából és kihirdetéséb l áll. A hatóság nemő indulhat ki abból, hogy minden egyes szennyez t biztosanő

jogkövet magatartás jellemez, mert az esetlegesenő mégis elkövetett jogsértés (norma feletti szennyezés)

92



el nybe hozza a szennyez t és károsítja a társadalomő ő többi részét. Ezért minden egyes szennyezési normához

biztosítani kell a norma túllépésének jogkövetkezményét,azaz szankcióját. A szankció célja, hogy elrettentsen aszabálysértést l, tehát hogy biztosítsa a normaő betartását. A szankció eszköze leggyakrabban egy el reő meghatározott mérték pénzbírság hatósági kiszabása ésű behajtása.

A szennyezési norma olyan közvetlen jogi szabályozó

eszköz, amely megállapítja egy adott szennyez anyagő legnagyobb kibocsátható mennyiségét és a mennyiségtúllépése esetén fizetend büntetést.ő

A felszíni vizek védelmének érdekében Magyarországon nagyonkiterjedt normatív szabályozást folytat a környezetvédelmikormányzat. A legtöbb ipari tevékenységre egyedi technológiaihatárértékeket állapítottak meg a kibocsátható szennyvízben

el forduló szennyez anyagok megengedett legnagyobbő ő

mennyiségére vonatkozóan. A példánkban szerepl papírgyár általő kibocsátott ipari szennyvíz legfeljebb annyi szerves anyagottartalmazhat, hogy az 5 napos lebontásának biológia oxigénigényene haladja meg a 25 milligramm/litert. A papírgyártás szennyvízkibocsátására vonatkozó szerves anyag norma tehát BOI5 = 25mg/l.Azokra a tevékenységekre, amelyre nincs külön megállapítotttechnológiai norma, a hatóság az alapján határozza meg szennyvíznormákat, hogy azon a területen, ahol a szennyvíz kibocsátástörténik, mennyire

érzékenyek afelszíni természetesvizek. Ezen az elvialapon az országotnégy körzetreosztották, és eltérő kibocsátási normátállapítottak meg aszennyvizek kibocsátható legnagyobb szerves anyag tartalmáravonatkozóan, amint azt az eltér megengedett BOIő maximumok

6.7. Táblázat: Legnagyobb megengedettvízterhelés, mg/l, BOI5

1. Balaton és vízgy jt je közvetlenű ő befogadói 152. Egyéb védett területek befogadói 303. Id szakos vízfolyás befogadóő 254. Általános védettségi kategóriabefogadói 50

93



mutatják. Látható, hogy a Balaton és vízgy jt je érzékeny azű ő eutrofizáló hatásokra, a folyóvizek öntisztuló képessége nagyobbBOI terhelést tesz lehet vé.ő

Milyen szankciót alkalmaz a hatóság? A BOI5 norma túllépéséértbírságot kell fizetni. A bírság mértéke 525 Ft/kg. (220/2004. Korm.rendelet a felszíni vizek min sége védelmének szabályairól). Eztő úgy kell értelmezni, hogy egy adott id szak alatt a norma túllépéső mértékét meg kell szorozni az id szak alatt kibocsátott szennyvíző mennyiségével. Például tegyük fel, hogy a papírgyárunk a 25 mg/l-es BOI határértéket egy éven keresztül lépi túl, a mért BOI 40 mg/l,az egy év alatt kibocsátott szennyvíz mennyisége pedig 800 millióliter. A BOI-norma szerint kibocsátható maximális szennyezés ilyenszennyvíz mennyiség esetén 25 mg/l * 800 millió l = 20 ezer kg

évente. A papírgyár által elkövetett norma túllépés tehát egy évalatt összesen: 15 mg/liter * 800 millió liter = 12 ezer kg. Afizetend bírság összege: 12 000 kg * 525 Ft/kg = 6 millió 300 ezerő Ft.

Nézzük meg ezután, hogy hogyan érhet el a szennyezéső társadalmi optimuma, ha a hatóság normát állít, azaz haaz állami beavatkozás közvetlenül a szennyezésmennyiségi dimenziójában történik. Ehhez tekintsük ismét

a már tárgyalt összefüggésünket a szennyezéssel járógazdasági aktivitás jóléti ábrázolása segítségével. A márismert ábrán egy második vízszintes tengelyt is felvettünka gazdasági aktivitás mellett, a szennyezés kibocsátás(más szóval emisszió) tengelyét. A két tengely közöttrugalmas kapcsolat van. Egy adott pillanatban mindigleolvasható, hogy egységnyi termelés mekkoraszennyezés kibocsátással jár. De ez a kapcsolat változhat.A technikai fejl dés és nem kis részben aő

környezetvédelmi szabályozás miatt a legtöbb gazdaságifolyamatra igaz, hogy kisebb-nagyobb mértékben, deid vel csökken a termékegységre jutó fajlagoső szennyez anyag kibocsátás, vagyis ilyen esetben aző emissziós tengely jobbra tolódik. Továbbra is állfeltevésünk, hogy egységnyi termeléshez egységnyiszennyez anyag kibocsátás tartozik, vagyis a kettő ő közötti kapcsolat lineáris. A továbbiakban q-val a

94



szennyezés mennyiségét, Q-val a termelési mennyiséget jelöljük

A hatóság tehát megkeresi a szennyezés társadalmioptimumát, q*-ot, és ebben a pontban állapítja meg anormát. A példánkban szerepl papírgyárő vízszennyezésének esetében adott szennyvíz mennyiségmellett ez évente 20 ezer kg szerves anyag mennyiség(BOI5-ben kifejezve). A normát a 6.17. ábra szennyezéskibocsátási dimenziójában a q*-ba állított függ legeső egyenes jelzi (optimális norma).A hatóság a norma m ködéséhez szükséges szankciót isű

megállapítja, azaz meghatározza a norma túllépéseesetén fizetend bírságot. Ez a példában idézettő jogszabály szerint 525 Ft/kg, tehát a norma felettiszennyezés minden ezer kg-jára 525 ezer Ft-ot kell fizetni.A 6.17. ábra a bírságot az 525 ezer Ft-os szinten a költségdimenzióban meghatározott vízszintes egyenesként jelzi(szuboptimális, azaz az optimálisnál alacsonyabb bírság).

95



6.17. ábra: A norma hatástalansága

Miért neveztük ezt bírság szintet szuboptimálisnak?Honnan tudjuk, hogy a hatóság által megállapított bírságszint az optimálisnál alacsonyabb? Ezt onnan tudhatjuk,hogy a papírgyár a normát nem tartja be, hanem annálévi 12 ezer kg-mal több szennyezést bocsát ki, és kifizetia bírságot. Miért dönt így a vállalat? Vizsgáljuk meg

döntési helyzetét az ábra segítségével.A 20 ezer kg-os norma betartása azt jelentené számára,hogy jelenlegi qmax szennyezését 20 egységnyire kellenecsökkentenie. Jelenlegi technológiájával 20 ezer kg-osszennyezést csak Q* nagyságú papírtermelési szinten tudbiztosítani. Q* termelési szinten azonban a vállalathatárprofitja magasabb, mint a hatóság általmegállapított 525 egységnyi bírság. Ha tehát atermelését Qmax-ból Q*-ig csökkenti, akkor a termelés

papírgyárt

ás

haszon,költség

MΠ

Qmax

MEC

Q*

?

525

szennyezés

kibocsátás

qmax

q*

0

0

optimálisnorma

szub-optimálisnorma

32

optimálisbírság

szintszuboptimális bírságszint

20

q0

ezerkg/év

ezerFt

bírság

bírság

96



visszafogás miatt elvesztett profit magasabb, mintamennyi bírságot kellene fizetnie. Ezért Q*-ig nem éri

meg csökkentenie a termelést, mert Q*-ban már jobban jár, ha inkább termel, de kifizeti a bírságot. Milyentermelési szintig van ez így? Amíg a helyzet meg nemfordul, azaz amíg drágább nem lesz a bírság kifizetése azegységnyi szennyezés után, mint amennyi határprofitot aszennyezés eredményez. Ebben az esetben nem a norma,hanem a bírság „hat”, mert a vállalat akkor választja aszennyezés csökkentést, amikor a bírság megfizetésévelmár nem jut annál nagyobb hasznot hozó termelési

lehet séghez. Összességében tehát a 20 ezer kg-oső norma és az 525 ezer forintos bírság mellet 20 helyett 32ezer kg szennyezés kibocsátása lesz számára optimális.

6.2. A normák hatástalansága

Normával történ szabályozás esetén nem a normaő

szintje, hanem a norma túllépése esetén fizetend bírságő

szintje határozza meg a szabályozás bevezetése utánkibocsátott szennyezés szintjét. Ez a törvényszer ség aű normák hatástalansága.

Az eredeti optimális norma esetében tehát a vállalat aszabályozás bevezetése után saját szennyezési szintjétnem a norma szerint fogja megválasztani, hanemaszerint, amely szennyezési szintnél a határprofitja

egyenl lesz a norma túllépésekor fizetend bírsággal. Aő ő példában szerepl vállalat úgy döntött, hogy számáraő nem 20, hanem 32 egységnyi szennyezést éri megkibocsátani, tehát biztosak lehetünk benne, hogy a bírságszintje túlzottan alacsony. A bírság azon a szinten lettvolna optimális, amit az ábrán kérd jellel jelöltünk, mertő számszer értékét ugyan nem ismerjük a példából, de azű ábra alapján éppen egyenl a szennyezés társadalmiő optimumának költség dimenzióban értelmezett értékével.

97



A szennyez számára optimális szennyezési szinten aő bírság egyenl a határprofittal. Ezért a szennyez általő ő

választott szennyezési szint csak akkor lehettársadalmilag optimális, ha a norma túllépéséértfizetend bírság egyenl a szennyezésb l származóő ő ő externális határköltség társadalmi optimumban vettértékével.

A norma hatástalanságát nagyon jól megérthetjük, haelképzeljük, hogy a hatóságnak nem tetszik ez a helyzet,

hogy a papírgyár 20 helyett 32 egységnyi szennyezéstbocsát ki, és inkább befizeti a bírságot. Tegyük fel, hogy ahatóságnál ebb l arra a téves következtetésre jutnak,ő hogy nem elég szigorú a norma, lefelé kell módosítani.Ezért megállapítanak egy jóval 20 egység alatti normát,vagyis a társadalmi optimum alatti, szuboptimális szinten.A bírság szintjét azonban változatlanul az 525 Ft-osszinten hagyják. (lásd a 6.17. ábra) Mi lesz a szabályozásváltoztatásának hatása? Változik-e a szennyez anyagő

kibocsátás? A szennyez anyag kibocsátás nem változik,ő

hiszen a szennyez továbbra is ugyanúgy a bírság fizetéstő és az elvesztett profitot veti össze. Tehát önmagában anorma szigorítása semmilyen hatást nem gyakoroltaz emisszióra. Azonban egy valami változott aszabályozás módosításának a hatására: a bírság el ző ő összegéhez képest ( bírság) növekedni fog a befizetettbírság, hiszen a változatlan szennyezés-kibocsátásnaknagyobb része esik a megszigorított norma fölé és lesz

emiatt megbírságolva.

A normával történ szabályozás tehát csak akkor lehető társadalmilag optimális, ha nemcsak a norma, de anorma túllépése esetén fizetend bírság is a társadalmiő optimumban van megállapítva. További feltételek, hogya hatóság tökéletesen ismerje a szennyezést l függő ő hasznok és károk alakulását, és hogy a norma túllépésemindenesetben maga után vonja a bírság megfizetését.

98



Vegyük észre, hogy a norma alatti szennyezés egyfajtaingyenes környezethasználati jogként jelenik meg.

Érdekes elméleti kérdés, hogy a norma feletti szennyezésezek alapján nem-ingyenes környezethasználati jog, vagypedig jogtalan környezethasználat . A mai magyarszabályozási gyakorlat egyértelm en azt mutatja, hogy azű alkalmazott bírságok nem akadályozzák meg aszennyez k egy részét abban, hogy a norma fölöttő szennyezzenek, s t a hatóságok évr l évre kivetikő ő ugyanazokra a norma túllépésekre ugyanazokat abírságokat, amivel gyakorlati értelmezését adják a

jogelméleti kérdésnek: szabad a norma felett isszennyezni, de fizetni kell érte.

A már idézett, a felszíni vizek min sége védelmének szabályairólő szóló kormány rendelet (220/2004) harmadik cikkelye akövetkez képpen határozza meg a vízszennyezés fogalmát:ő„vízszennyezés: vízszennyez anyagnak az engedélyezettő kibocsátási határértékét meghaladó mérték , közvetlen vagyű közvetett befogadóba vezetése;”Vagyis a norma alatti szennyez anyag kibocsátás jogilag ma nemő

min sül szennyezésnek, ami természetesen sem ökológiai semő

közgazdasági értelemben nem igaz. Tehát a norma alatt ingyen lehet szennyezni, a norma felettiszennyezés esetében pedig nem a bírságok korlátozó hatása,hanem a bírságok megfizetése a jellemz . A szabályozás furcsaő m ködését mutatja, hogy a kormány évr l évreű ő betervezi aközponti költségvetés bevételi oldalán a szankció jelleg bevételekű közé a környezetvédelmi bírságokból befolyó összegeket. Például a

2006. évi költségvetésitörvényben több mint1 milliárd forint

bevételt terveztek bea környezetvédelmibírságokból aKörnyezetvédelmiMinisztériumfejezetébe. Ennek azösszegnek majdnemfelét, 500 millió

forintot szennyvíz bírságokból szeretné (?) beszedni akörnyezetvédelmi tárca. Összehasonlításképp néhány adat a tárca

6.8. Táblázat: KvVM vízvédelmikiadások,

2006, millió Ftvíz és környezeti kárelhárítás 1000Balaton intézk. terv, nagy tavainkvédelme 130Balaton vízközm hálózat fejlesztésű 200ivóvíz min ség javító programokő 380távlati ivóvíz bázisok fenntartása 50

99



vízmin ség védelemmel kapcsolatosan tervezett kiadásairaő vonatkozóan (forrás: 2005. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság2006. évi költségvetésér l).ő

Gyakorlati példa:

MΠ=8-q. Norma=2. Bírság=3. Mekkora lesz az eredetiszennyezés és a szabályozás bevezetése utániszennyezés szintje? Mennyi büntetést fog fizetni aszennyez ? Mekkora lenne a büntetés megfelel szintje?ő ő Ábrázolja a megoldást.

100




állami beavatkozás révén – adó

Az el z fejezetben láttuk, hogy a szennyezés társadalmiő ő optimuma nemcsak a szennyezés (illetve a gazdaságiaktivitás) dimenziójában értelmezhet , hanem aő költségek és hasznok dimenziójában is. Tehát a negatív

externáliával járó jóléti konfliktusok társadalmi összjólétetmaximalizáló megoldása nemcsak az optimálisszennyezési szintet, hanem a szennyezést l függ károkő ő és hasznok optimális szintjét is meghatározza.Ezért ha tehát a szennyezéssel kapcsolatos jólétikonfliktus nem oldható meg az érintettek szabad alkujaútján, és szükség van az állam beavatkozására atársadalmi összjólét maximalizálása érdekében, akkorsem kizárólag a legnagyobb megengedett szennyezési

szint normával történ megállapítása lehet az államő egyetlen eszköze. A költségek és hasznok oldaláról istörténhet a beavatkozás adó kivetésével. Ebben afejezetben a környezetszennyezésre kivetett adóközgazdasági alapjait és hatásait tárgyaljuk.

A környezetszennyezéssel járó tevékenységmegadóztatásával az állam azt kívánja biztosítani, hogya szennyezést l függ egyéni profit maximumaő ő

társadalmilag optimális szennyezési szint mellettvalósuljon meg, vagyis az ennél magasabb szennyezésiszinteken a szennyez profitváltozása már negatívő legyen.

101



7.1. A Pigou-adó

Nézzük meg a már ismert ábránkon, hogy hogyan történik

az adóztatás a küls gazdasági hatásokból ered jólétiő ő konfliktusok esetén és milyen hatással jár (lásd: 7.18.ábra). Ehhez ismét felvesszük a gazdasági aktivitássalarányosan változó szennyezés dimenzióját is, ésábrázoljuk az ezekt l függ egyéni profitváltozáső ő (határprofit) és küls gazdasági költségváltozáső (externális határköltség) függvényeket. Az ábrán felvettadó t* szintjét az államnak abból a feladatából vezetjükle, hogy a beavatkozással azt kell elérnie, hogy a

szennyez egyéni összprofitja csak a szennyezéső optimumáig növekedjen, további szennyezés kibocsátásesetén már csökkenjen. Ezt úgy érheti el az állam, hogyakkora adórátát állapít meg, hogy az annak befizetéseután a szennyez nél kialakuló egyéni határprofit éppen aő társadalmilag optimális szennyezési szinten legyen zéró.Ez alapján tehát a társadalmi optimumban igaz, hogy

MΠ(Q*) - t* = 0 (7.12.)

vagyis t* = MΠ(Q*). Mivel a társadalmilag optimálisszennyezési szinten MΠ = MEC, (lásd 3.8. egyenlet) ezértaz optimális adórátát úgy definiáljuk, hogy az atársadalmilag optimális szint szennyezéshez tartozóű externális határköltséggel egyenl (a (ő 3.8.) és (7.1.)egyenletek alapján)

t* = MEC(Q*) (7.13.)

Azt az adórátát, amely egyenl a társadalmilag optimáliső szennyezéshez tartozó externális határköltséggel Pigou-adónak vagy más néven pigouviánus adónak nevezzük.A Pigou-adó bevezetésével a szennyez határköltsége aő

102



szennyezés társadalmi határköltségével, azaz aszennyezés egyéni és externális határköltségének

összegével lesz egyenl .ő

A következ ,ő 7.18. ábra költség dimenziójában felvett t*adóráta teljesíti a Pigou-adó célját (Arthur Pigou angolközgazdász neve után, aki el ször ajánlotta aő szennyezéssel kapcsolatos jóléti konfliktus megoldására).A szennyez az adófizetési kötelezettség miattő felülvizsgálja termelési szintjét, hiszen az eredetileg

profitmaximumot biztosító szinten (Qmax) és ahhoz közelitermelési szinteken a termékegységgel kereshet profitő kisebb, mint a fizetend adó. Ezért a szennyez vállalatő ő addig csökkenti termel tevékenységét, ameddig ez aő helyzet áll fenn. Ezt a szintet éppen Q*-ban fogjamegtalálni. Annál kisebb termelési szintekhez márnagyobb határprofit tartozik, mint az adóráta. (Ennek amodellnek a tárgyalásakor most egyel re tegyük fel, hogyő semmi más módja nincs a szennyezés csökkentésének,

mint a termelés visszafogása. Ezt a korlátozó feltételt akövetkez fejezetben fogjuk feloldani.)ő

103



7.18. ábra: A társadalmilag optimális szennyezési szintbiztosítása Pigou-adóval

Hogyan alakul a Pigou-adó kivetése utáni jóléti mérleg? Aszennyez gazdasági aktivitás szintje Qő max-ról Q*-racsökken, így a szennyezés kibocsátás is lecsökken qmax-rólq*-ra. A keletkez összes externális költség tehát aő Q*a0háromszög területe. Hogyan változott a termel helyzete?ő

Elveszítette a társadalmilag nem indokolt Qmax aQ*területnek megfelel profitot, profitja aő Q*ab0 trapézterülete. Ebb l befizette aő Q*at*0 nagyságú adó összegét.Az adózás utáni profitja az abt* háromszög területe.Mennyi a szabályozás bevezetése után a társadalmiösszjólét? A tiszta társadalmi haszon a 0 és Q* közöttiszakaszon keletkez jóléti változások eredménye, aző összes externális költség mínusz az összes egyéni profit,vagyis a Q*ab0 trapéz mínusz a Q*a0 háromszög. Az ab0

gazdaságiaktivitás

haszon, költség

MΠ

Qmax

MEC

Q*

t*

szennyezés

kibocsátásqmaxq*

0

Pigou-adó

q0

MΠ-t*

a

b

Σ adó

104



háromszög területével tehát a tiszta társadalmi jólét alehet legnagyobb.ő

A pigouviánus adó társadalmi hatékonyságának nemfeltétele, hogy a környezetvédelmi adóbevételeketazoknak juttassa a szabályozás, akik a megadóztatottszennyez tevékenység externális költségeit viselik.ő

A környezetvédelmi adóztatás akkor is lehettársadalmilag hatékony, ha a bevételeket példáulhonvédelmi kiadásokra fordítják. Ugyanis a Pigou-adóbevételeinek visszajuttatása a károsultakhoz nemszükséges ahhoz, hogy a szennyezéssel kapcsolatos jólétikonfliktust az adó társadalmilag optimális módonbefolyásolja. Az optimális adó hatására a szennyező tevékenység optimális szintre áll be, és ezzel a Pigou-adóteljesítette a feladatát. Az ezzel kapcsolatos társadalmihasznok és költségek mérlege, a tiszta társadalmi haszonmértéke a lehet legnagyobb lesz (lásdő 7.18. ábra ab0

háromszög). Ebben a helyzetben, csakúgy, mint egyoptimálisan megállapított norma esetén, a károsultaknakviselniük kell a társadalmilag indokolt mennyiségű externális költséget (Q*a0 háromszög) a szennyez nekő pedig az elmaradt profit veszteségét (Qmax aQ*háromszög). A károsultaknak az adóbevételb l történő ő kompenzálásához hasonlóan szükségtelen felvetés lennea megadóztatott szennyez vállalat kompenzálása aző adóbevételekb l.ő

Vegyük észre, hogy a társadalmi összjólétszempontjából a Pigou-adó összege közömbös. Aszennyez t l beszedett adót az állami újraelosztóő ő rendszerek visszajutatják a társadalomnak, vagyistársadalmi jóléti szempontból az adó összege nemköltség.

105



Nagyon fontos itt megjegyezni, hogy természetesenminden állami adóztatásnak, így a Pigou-adónak is van

társadalmi jóléti költsége. Az adó hatására ugyanis aszennyez vagy visszafogja a termelését, vagyő megpróbálja az adózás költségét a termékeinek árábanérvényesíteni. Az els esetben a kínálati görbe balraő tolódik, a második esetben pedig felfelé. Ezért versenyző piacokon mindkét esetben igaz, ha változatlan keresletigörbét feltételezünk, hogy a termék ára emelkedik és apiacon értékesített egyensúlyi mennyiség csökken. Vagyismindkét esetben keletkezik holtteher veszteség, amelyet

a termék fogyasztói, termel i és az állam is elveszítenek.ő (Az adók holtteher veszteségér l b vebben lásd Kopányiő ő (2003) 531-532. o.)

Mégis sokaknak nagyon vonzó gondolat, hogy a szennyezésre islehetne állami adóbevételeket alapozni. Holtteher veszteségetminden adó okoz, jóléti szempontból csak a különböz adók általő okozott veszteségek különbsége számít. Viszont az adóbevételektöbbségét általában az állam olyan tevékenységek után szedi be,

amelyek nemhogy negatív externális hatásokkal járnak, mint aszennyezés, hanem éppen ellenkez leg, társadalmi szempontbólő az els dleges jelentésük is pozitív és esetleges externális hatásaikő is pozitívak. Tipikusan ilyenek a foglalkoztatást terhel adók,ő amelyek a munkavállalók alkalmazását megdrágítják, ígycsökkentik a foglalkoztatást. Ha ezeket az adóbevételeket kilehetne váltani szennyezési adókkal, n hetne a foglalkoztatás,ő amelynek egyéb pozitív társadalmi externális hatásai is vannak.Eközben a szennyezésre kivetett adó miatt a szennyezéscsökkenne. Ezt a gondolatrendszert szokták ökológiaiadóreformnak nevezni.

A 7.18. ábra alapján felvet dik a kérdés, hogy a Pigou-őadót a gazdasági aktivitás (termelés) vagy a kibocsátottszennyezés egységére kell-e kivetni? Az államibeavatkozás célja a szennyezés optimális szintrecsökkentése, ezért a termelés adóztatása a szennyezéshelyett elméletileg helytelen. Ha a szabályozásbevezetése el tt egyértelm nek t n kapcsolat van is aő ű ű ő

106





kén-dioxid vagy a vízbe bocsátott foszfor, nitrogénegységnyi tömegére. Szemben a termékdíjjal, a

környezetterhelési díjat minden szennyez forrásra kiő

lehet terjeszteni, így nem okoz diszkriminációt, ésnagyobb biztonsággal épül be a szennyez termelésiő költségei közé (a szabályozás internalizálta). Ezáltalkisebb az esélye, hogy a szabályozás „szivárogjon”, azazaz egyik termel nél vagy piaci szegmensben elértő szennyezés csökkenéssel párhuzamosan más termel knélő vagy más piaci szegmensekben szennyezés növekedésinduljon be.

A két adóváltozat összehasonlításához érdekes szempontot teszhozzá Kerekes – Szlávik (2001) azzal, hogy Magyarországhelyzetéb l kiindulva megállapítják: egy kis, nyitott gazdaságban aő közvetlenül szennyezésre kivetett környezetterhelési díj a hazaitermel k nemzetközi versenyképességét rontja, miközben aő termékdíj valamennyi import termékre is érvényesíthet a hazaiő termékek mellett. Így minden elméleti el nye ellenére ebb l aő ő szempontból a környezetterhelési díjnak is van hátránya.Az EU tagjaként azokban a termel ágazatokban, amelyekő els sorban EU-s piacokon versenyeznek, azóta már jelent senő ő enyhültek ezek a veszélyek a magyar és a közösségikörnyezetpolitika közeledése révén. Az EU-n kívüli piacokonversenyz termel ink számára viszont a környezeti adók akárő ő tartós költségtöbbletet is okozhatnak. De ez nem jelent feltétlenülbiztos versenyhátrányt. Az er s környezetvédelmi szabályozáső folyamatosan ösztönzi a szennyez vállalatokat a környezetbarátő innovációkra, technikai fejlesztésekre, és ez az érintett vállalatokhosszútávú versenyképességét jelent s mértékben javíthatja. Ez aő gondolat Porter-hipotézisként ismert a közgazdaságtanban (Porter1990).

A pigouviánus elveken nyugvó környezetvédelmi adókelméleti ereje ellenére a kormányzatok mégsemalkalmazzák széles körben a környezetszennyezésrekivetett adókat a társadalmi jólét növelésére, a piacokonkialakuló externáliák mérséklésre. A normák sokkalszélesebb körben elterjedtek. Ennek okai összetettek.Mindenekel tt biztos, hogy új adók kivetése nemő egyszer politikai feladat. Ezentúl fontos, hogy a Pigou-ű

108



adóráta megállapításához a hatóságnak pontosanismernie kell a szennyezési szintek változásától függő

határprofitok és externális határköltségek alakulását, amia szabályozás bevezetése el tt gyakorlatilag nemő lehetséges. Azonban vegyük észre, hogy ugyanezek azinformációk kellenek az optimális norma szintjénekmeghatározásához is, tehát ebb l a szempontból nincső el nyben a norma. Viszont a norma mint eszköz biztosítja,ő hogy a szennyezés kibocsátás a norma szintje alattingyenes, miközben ugyanezt az optimumot a Pigou-adóúgy éri el, hogy a teljes szennyezést, a kibocsátott

szennyez anyag minden egységét megadóztatja. Ez aő legf bb oka annak, hogy a kormányok nehezen tudjákő növelni környezetvédelmi adók szerepét azadórendszerekben.

109



A magyar költségvetés kétfajta környezetvédelmi adócsoportbevételére számíthat. Az egyik a környezetterhelési díjak, a másikpedig a termékdíjak köre. Környezetterhelési díjak vonatkoznaktöbbféle szennyez anyagnak a leveg be, felszíni vizekbe éső ő talajba történ kibocsátására. A magyar költségvetési törvényő 2005-re és 2006-ra 9 – 9 milliárd forint bevételt tervezett akörnyezetterhelési díjakból. A 2004-ben megvalósult bevételmintegy 6,5 milliárd forint volt, ezen belül a legnagyobb tétel aleveg terhelési díjak bevétele volt. A termékdíjak ennél nagyobbő tételt képviselnek a költségvetésben. 2004-ben ebb l aző adófajtából összesen közel 12 milliárd forint bevétel származott, a2005-re és 2006-ra vonatkozó költségvetési törvények rendre 25,8

illetve 24,4 milliárd forint termékdíj bevételt terveztek. Sok ezvagy kevés? 2004-ben a vállalkozások összes költségvetésibefizetésének 2,8%-át tették ki az ökoadók. A következő táblázatban nemcsak a magyar környezetvédelmi adóbevételekstruktúráját mutatjuk be, hanem a központi költségvetésbenbetöltött súlyukat is.

7.9. táblázat: A magyar ökoadó bevételek összetétele, aránya aköltségvetésben

m.e.: millió forint 2004

tény

2005

terv

2006

terv Termékdíj bevételekgumiabroncs 607 2 000 500

csomagolóeszközök 663 5 500 9 500h t berendezésekű ő 3 773 3 500 1 500

akkumulátorok 354 500 200ken olajokő 5 691 7 500 6 500

reklámhordozó papírok 789 800 1 500elektromos, elektronikai

berend.6 000 6 500

Termékdíj összesen 11 875 25 800 26 200 Termékdíj visszaigénylés 1 800Termékdíj nettó bevétel 11 875 25 800 24 400Környezetterhelési díjbevételek

6 482 9 000 9 000

Ökoadók összesen: 18 357 34 800 33 400Költségvetés kiadási f összegeő 6 237 618 6 582 893 7 496 676Az ökoadók hozzájárulása aköltségvetési kiadásokhoz,%

0,3% 0,5% 0,4%

110



Forrás: a 2004. költségvetési év zárszámadásáról szóló törvény ésa 2005., 2006. évekre vonatkozó költségvetési törvényekmellékletei

Összességében tehát nagyon szerény szerepet kapnak az ökoadóka magyar költségvetésben. Az ökoadók súlya az EU többtagállamában eléri az 5-10%-ot (Pataki et al., 2003)

7.2. A szennyezés egyéni optimuma a szennyezés

kibocsátásra kivetett adó esetén

Hogyan reagál egy szennyez vállalat, ha az általaő kibocsátott szennyezés minden egyes egysége után adótkell fizetnie? Racionális vállalatot feltételezve a vállalat amegváltozott helyzetben is igyekszik profitjánakmaximalizálására, illetve egy tökéletes piacon versenyző árelfogadó vállalat esetében a költségeinek aminimalizálására. A szennyez tehát úgy alkalmazkodikő az adó bevezetéséhez, hogy összeveti a szennyezéssel

kapcsolatos tevékenységéb l származó hasznánakő változását és a szennyezéssel kapcsolatos adófizetésikötelezettségének változását. Azt a szennyezési szintetválasztja, amely maximalizálja az adó utáni nettóprofitját.

Versenyz piacon termel szennyez vállalat számáraő ő ő saját szennyezés kibocsátásának optimuma emissziósadó esetén az az emissziós szint, amely minimalizálja aszennyezés csökkentés miatt keletkez elmaradt haszonő és a szennyezés miatt befizetend adó összegét.ő

A szennyez számára ezért a szennyezés kibocsátáső egyéni optimuma ott lesz, ahol:

t = MΠ (7.14.)

111



Az ebb l származó termelési szint Q*, a szennyezési szintő pedig q*. A vállalat a szennyezés kibocsátásának azt a

részét, amely ennél a szintnél magasabb volt az adóbevezetése el tt, az adó bevezetésének hatására inkábbő nem bocsátja ki, mert az ebb l származó profit elvesztéseő kevesebb, mint amennyi a szennyezés kibocsátása eseténfizetend adó lenne. Szennyezés kibocsátásának azt aő részét pedig, amely ennél a szintnél alacsonyabb volt azadó bevezetés el tt, az adó bevezetése után is kibocsátja,ő és befizeti az adót, mert a szennyezést l függ profitjaő ő magasabb annál. A 7.19. ábra segítségével szemléltetjük,

hogy az adó bevezetésének hatására hogyan alakul ki azegyéni szennyezési szint optimuma.

A szennyez vállalat döntési helyzetét egy Magyarországonő m köd cementgyár és emissziós adó példáján keresztül mutatjukű ő be. A cementgyártás többek között jelent s porkibocsátással jár. Aő leveg be bocsátott nem-toxikus szilárd anyagok, például a porő (vagy a korom és a pernye) els sorban humán egészségügyiő

szempontból káros. A 0,25 µm-nél kisebb szemcseméret portól azű emberi tüd megszabadul a kilégzéssel, a 10ő µm-nél nagyobbszemcseméret port pedig a fels légutak védelmi rendszereiű ő kisz rik (Moser – Pálmai, 1992). A legveszélyesebbek tehát a kettű ő közötti szemcseméret lebeg szilárd részecskék. Tartós kitettségű ő esetén ezek a légz rendszer krónikus megbetegedését okozhatják,ő ráadásul a leveg ben lebeg apró porszemcsékre más szennyező ő ő anyagok is kicsapódnak, például szerves molekulák, köztükveszélyes, rákkelt anyagok is. Így a leveg nek porral történő ő ő terhelését a magyar környezetvédelmi hatóságok egy külön erre

kialakított adónak (leveg terhelési díjnak) a kivetésével kívánjákő

korlátozni. A magyar környezetterhelési díj rendszer egyik eleme aszilárd anyag leveg be juttatása után fizetend leveg terhelésiő ő ő díj: 30Ft/kg. A cement üzemet már felszerelték nagy hatásfokúporleválasztókkal, de még így is jelent s mennyiség port bocsátő ű a leveg be, amely után a díjat a vállalatnak meg kell fizetnie.őA cementgyár porkibocsátás függvényében felírt határprofitösszefüggése:M = 210 - 3/4q, ahol q a kibocsátott por mennyisége (ezer kg).Egy tonna cement termelése 0,2 kg porkibocsátással jár.

112



Mennyi volt a cementgyár termelése és porkibocsátása aleveg terhelési díj bevezetés el tt? Az eredeti szennyezési szint aő ő profitmaximalizáló mennyiség volt, tehát ahol M =0. Vagyis:210 – 3/4q =0. Ebb lő q(max)=280 ezer kg porkibocsátásadódik. Tehát a leveg terhelési díj bevezetése el tt a termeléső ő szintje Qmax = 280 ezer /0,2 = 1400 ezer tonna cement/évvolt.Ekkor a porkibocsátásra leveg terhelési díjatő vezet be ahatóság, és a díjtételt 30 Ft/kg szinten állapítja meg. Mennyi lesza cementgyár egyéni szennyezési optimuma? Ekkor mennyileveg terhelési díjat fizet be összesen? Mennyi lesz a termeléső csökkenés miatt elmaradt profit? Mennyi lesz a cement termelés?A cementgyár egyéni szennyezési optimumát a t=M

összefüggésb l kapjuk, vagyiső30=210-3/4q,ebb lő q*=240 ezer kg a cementgyár által optimálisnak ítéltporkibocsátás szintje.A fizetend adó összege a megmaradt porkibocsátás és az adórátaő szorzata, azazadó=q* x t, azaz

30 ezer Ft/ezer kg x 240 ezer kg=7 millió 200 ezer forintAz elmaradt profit a határprofit alatti terület a qmax és q*szennyezési szintek között, azaz ½ x 30 eFt/e kg x 40 e kg =600 ezer Ft.

A cementgyár termelése a szabályozás bevezetése után Q*=240ezer/0,2=1200 ezer tonna cement/év.Mennyi a cementgyár összes környezetvédelmi költsége a porravonatkozó leveg terhelési díj bevezetése után?őAz összes környezetvédelmi költsége két tételb l áll: aő befizetett környezetvédelmi adóból és a termeléscsökkentés miatt elmaradt haszonból, azaz 7 millió 200 ezerFt + 600 ezer Ft = 7 millió 800 ezer Ft.Ezt a számpéldát a következ ábrán illusztráljuk.ő

7.19. ábra: Az egyéni szennyezési optimum kialakulása aszennyezés kibocsátásra kivetett adó esetén

113





MEC=1/2 q; MΠ=6-q, ahol q a szennyez anyag kibocsátás.ő Mennyi az eredeti szennyezés? Mekkora adót kell kivetni, hogy

az externália mennyisége társadalmilag optimális legyen?Mennyi a szennyezés szintje a szabályozás bevezetése után?Hogyan változik a szennyez összes tiszta profitja? Válaszátő ábrázolja.

115



8. Szennyezés csökkentés tökéletesen

keveredő szennyezések esetében

Tökéletesen kevered szennyezések azok, amelyek aő befogadó környezeti elemben, többnyire a földi légkörbenhosszú ideig megmaradnak, egyenletesen eloszlanak, ésígy fejtik ki káros környezeti hatásukat. Ehhez az kell,

hogy a szennyez anyag viszonylag stabil legyen,ő vegyileg ne reagáljon könnyen a környezetben találhatóviszonyok között az ott található anyagokkal. Ebb lő adódóan nem közvetlenül a kibocsátás helyén lépnek felaz externális hatások, hanem sokkal nagyobb térségben,alapvet en globálisan. Ebben a fejezetben a szennyezéső csökkentés kérdéskörét tárgyaljuk két globálisankevered szennyez anyag példáján keresztül, amelyekő ő globális környezetszennyezési problémák kialakulásáért

felel sek.ő

8.1. A szén-dioxid és a globális felmelegedés

A szén-dioxid (CO2) egészen a XX. század legvégéig nemszámított szennyez anyagnak. Azt régóta tudták, hogy aő leveg természetes alkotórésze, és hogy széntartalmúő anyagok teljes oxidációjakor, például égéskor vagy azél lények életfolyamatai során keletkezik. A XX. századő közepén többek között Neumann János els k között hívtaő fel a figyelmet arra, hogy az emberiség a fosszilisenergiahordozók égetésekor keletkez COő 2 formájábangyorsuló ütemben pumpálja vissza a légkörbe azt aszénmennyiséget, amit több százmillió év alatt vontak kionnan a fotoszintetizáló él lények. Vagyis a k szén,ő ő k olaj, földgáz égetésével többlet szenet juttatunk a maiő légkörbe. Megfogalmazódott a kérdés, hogy valóbanmindenféle káros környezeti hatás nélkül folytatható-e eza folyamat. Vizsgálatok indultak, és a mai légkör CO2

116



tartalmát sok ezer éves jégrétegekben találhatóleveg zárványok COő 2 tartalmával vetették össze, és

folyamatosan mérni kezdték a mai légkör CO2tartalmának változásait is. A megdöbbent eredmény az,ő hogy a fosszilis tüzel anyagok égetéséb l származó COő ő 2

kibocsátás az ipari forradalom kezdete óta, azaz alig 200év alatt több mint 30%-kal növelte meg a légköri CO2

mennyiségét. A kibocsátás gyorsuló ütemben növekszik,manapság évente több mint 3 milliárd tonnával n aő légköri CO2 mennyiség (KvVM 2003).

A mérések nagyon sok alapvet összefüggést tártak fel. Az egyikő legérdekesebbet a világ legrégebben m köd légköri COű ő 2

mér állomása szolgáltatta, amely 1958 óta gy jti az adatokat aő ű lakott kontinensekt l távol, a Csendes óceán közepén, a Hawaii-őszigetek egyik 4000 méter magas hegyén, a Mauna Loa-n. Amellékelt ábra (forrás: UNEP) függ leges tengelyén a légkör COő 2

tartalmát kifejez mutatószám látható, ppmő v, (parts per million)amely azt méri, hogy a leveg egy millió részecskéjében hány COő 2

molekula található. (Gázok esetében általában a mértékegységetkiegészítik ppmv-re, ami azt mutatja, hogy az érték a szennyező térfogat arányát mutatja.) Az induló érték 316 ppm, vagyis

egymillió leveg részecskéb l 316 volt COő ő 2 molekula 1958-ban. Azadatok grafikus bemutatásával feltáruló jelenség kett s. Egyrésztő a mérési adatokéves átlagánakábrázolásával(piros szín görbe, „annual average”) egy határozottan emelkedű ő tendenciát láthatunk. A légkör CO2 tartalma negyven év alatt 316ppm-r l 369ő ppm-reemelkedett.Másrészt pedig ahavi adatokátlagolásávalkapott adatsor(hullámzó zöldgrafikon –„monthlyaverage”)világosan mutatja, hogy a föld légkörének CO2 tartalma milyenszabályos ciklikus ingadozást mutat. A ciklusok hossza pontosanegy év, és a csúcspontok egybeesnek a tél végével a Föld északi

8.20. ábra: A földi légkör CO2 tartalma a Mauna Loa

117



féltekéjén, ezt egész tavasszal tartó zuhanás követi, ami a nyárvégéig tart. Ennek oka, hogy az északi féltekén sokkal többszárazföldi terület esik a mérsékelt égövbe, ahol ezekben azévszakokban a növényzet növekedése a fotoszintézis révén óriásimennyiség COű 2-t von ki a leveg b l. sszel és télen a növényiő ő Ő lombokban megkötött szén a korhadással visszakerül a légkörbe.Ennek a természetes ciklikus folyamatnak az ipari eredet COű 2

kibocsátások adnak emelked tendenciát. (forrás: UNEP)ő

Vajon hogyan hat az emberi tevékenység által okozottváltozás a földi légkörre? A CO2 mint mindenháromatomos vagy annál nagyobb molekula, amely

hosszan képes a légkörben tartózkodni, képes annakh visszatartó képességét növelni. Az ilyen anyagok,ő amelyeket összefoglaló néven üvegház gázoknaknevezünk, lassítják a Földr l a világ rbe kisugárzó hő ű ő távozását, ezzel növelik a Föld felszínének átlagosh mérsékletét. Ez a hatás hozzáadódik a Föld légkörénekő természetes üvegházhatásához, ezért az ember általokozott felmelegít hatást antropogén üvegházhatáső naknevezzük.

118



A Föld felszíni h mérsékletének és a légkör COő 2 tartalmánakkapcsolatát 2-3 km vastag jégrétegek furatmintáiban találhatóleveg zárványok alapján vizsgálják. A mellékelt ábra (forrás: UNEPő 2001) az Antarktiszon lev Vosztok kutatóállomás jégfuratő mintáinak adatait mutatja be. A fels grafikon 400 ezer éveső adatsora a leveg zárványok szén-dioxidő tartalmát mutatja (ppm)egészen 1950-ig, az alsó pedig ugyanazon periódus rekonstruálth mérsékletének eltérését az 1950-es földfelszíniő átlagh mérséklethez képest (Celsius fokban). A 400 ezer évreő visszamen adatok értelmezésével kapcsolatban sok tudományoső vita folyik jelenleg is. A közel fél évszázada tartó vizsgálatokeredményeképp ma tudományos konszenzus van akövetkez kben. (IPCC 2001)ő

i) A légkör CO2 tartalmamég sohasem voltolyan magas az elmúlt400 ezer év alatt, mintma (370 ppm)ii) 400 ezer év alatt arrasem volt példa, hogy alégkör CO2 tartalmailyen rövid id alattő ilyen nagy mértékbennövekedjék, mint az

ipari forradalomkezdete óta (150-200év alatt)iii) Az elmúlt 400 ezerév alatt a légkör CO2

koncentrációja nagyonszoros statisztikaikapcsolatot(korrelációt) mutat alégköri átlagh mérséklettel. (A korreláció kapcsolatot és nem ok-őokozati viszonyt jelent.)iv) Az antropogén CO2

kibocsátások éghajlatihatásait vizsgálóösszetett modellekeredményei alapjánnagy valószín séggel várható, hogy a következ száz évben a Földű ő felszíni átlagh mérséklete 1,4 – 5,8 Celsius fokkal emelkedik. Aő várakozások nagy szórása ellenére két fontos dologra hívjuk fel afigyelmet: a változás legkisebb várható értéke is pozitív, a zéró-változás valószín sége nagyon kicsi, vagyis az ember által okozottű

A légkör mai CO2 tartalma: 370 ppm

A légkör CO2 tartalma 200 évvel ezel tt:ő

8.21. ábra: A légkör CO2 tartalmának és a földfelszín átlagh mérsékletének alakulása aző

elmúlt 400 ezer évben az Antarktisz

119



felmelegedést biztosnak tekinthetjük. A másik, hogy a változásvárható mértéke nagyságrendileg megegyezik az utolsó nagy

jégkorszaknak véget vet átlagos felmelegedés mértékével.ő

v) Mind a h mérséklet, mind a COő 2 koncentráció er senő változékonyak. Egyáltalán nem stabil, lineáris alakulást mutató

jellemz i a Földnek, mindkett képes gyors, drámai változásokra,ő ő ezért az antropogén hatás váratlan és nem ismertösszefüggésekkel együtt érvényesülhet . (forrás: UNEP 2001)

Felismerve a probléma globális természetét, a világországai az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezményében(1992) alapozták meg a kés bbi nemzetközi összefogáső

lehet ségét. A Keretegyezmény részeként született megő 1997-ben a Kiotói Jegyz könyvő , amely a nemzetiratifikációs feltételek teljesülése alapján sikeresenhatályba lépett. Ennek értelmében a világ fejlett ipariországainak egy csoportja– köztük Magyarország is –vállalta, hogy összes üvegházgáz kibocsátásuk 2008 és2012 között összesen átlagosan több mint 5%-kalalacsonyabb lesz, mint 1990-ben. Az éghajlatvédelmiösszefogás eredményessége azon múlik, hogy sikerül-e

2012 után is tovább folytatni azt, és megállapodni arról,hogy ki lehet-e terjeszteni a kezdeményezést valamennyifejlett és fejl d országra.ő őFelhívjuk a figyelmet, hogy a Kiotói Jegyz könyvő kibocsátás csökkentési célkit zései biztosan nemű tekinthet ek társadalmilag optimálisnak, mert az üvegháző gázok kibocsátásának társadalmi optimumát szintelehetetlen, de mindenképp túl korai megállapítani. Akiotói célok nem is ilyen szándékkal születtek, hanem azéghajlatvédelmi folyamat megindítása érdekében. Ennekellenére tökéletesen kevered jellege és globáliső

jelent sége miatt a COő 2 kibocsátás témakörét választjuk,hogy példákkal szolgáljon a szennyezés elhárítástémakörének tárgyalása során.

120





van hatása, de a termelt mennyiségre nincs. Ezeket alehet ségeket a következ sematizált ábrán Kocsis (1998)ő ő

alapján foglaljuk össze.

8.22. ábra: Szennyezés elhárítási lehet ségek egyő termel vállalatnálő

Kocsis (1998) alapján

Az ábrán jelöltük és a következ kben magyarázzuk azokatő a beavatkozási pontokat, ahol a vállalat intézkedésekettehet a tevékenységéb l származó szennyezés kibocsátáső mérséklésére. Ezek a beavatkozási pontok természetesena gyakorlatban nem minden termel tevékenységnélő

alkalmazhatóak, bizonyos termelési folyamatoknál ezekközül csak néhány, másoknál valamennyi azonosíthatóelméletileg és a gyakorlati környezetvédelembenegyaránt. Amint látni fogjuk, az elhárítási lehet ségekő részben eltér ek tökéletesen kevered és nemő ő tökéletesen kevered szennyez anyagok esetében. Ező ő utóbbiakról a következ fejezetben lesz szó, ezért olyanő példát választunk a szennyezés elhárítási lehet ségekő

input

e

vállalat

termelés

emisszió

szennyező

anyag

cs végői

technika

a b c d

TERMÉSZETIKÖRNYEZET

122





a) Tisztább inputok használata - ennek révén csökken a

bevitt szennyez dés és a termék egységre jutóő

kibocsátott szennyezés. Egy ilyen intézkedést intenzívkörnyezetvédelemnek nevezünk.

A különböz fosszilis energiahordozók égetésekor eltérő ő mennyiség COű 2 keletkezik, mivel az energia tartalomra vetítettszéntartalmuk eltér . Amint a mellékelt táblázat mutatja, aő fosszilis tüzel anyagok közül a lignit fajlagoső CO2 kibocsátása a legnagyobb, a földgázé a

legkisebb. Ezért az er m csökkentheti COő ű 2

kibocsátását, ha a lignitr l barnaszénre áll átő (5%-os emisszió csökkenés), és még tovább,ha barnaszénr l feketeszénre (összesen 7%-őos emisszió csökkenés). Jelent s továbbiő csökkenést okoz, ha a szénfajtákról aszénhidrogénekre állítják át atüzel berendezést. Látjuk, hogy a f t olajakő ű ő és a tüzel olajak fajlagos COő 2 kibocsátásasem egyforma, de jóval alacsonyabb, mintbármelyik szénfajtáé, (összesen 24-27%-os emisszió csökkenés) és

jóval magasabb, mint a földgázé. A földgázra történ átállássalő tehát a lignit er m majdnem felére csökkentheti COő ű 2 kibocsátását– minden más hatékonysági tényez változatlanságát feltételezveő A biomasszának nevezett tüzel anyag lehet fahulladéktólő mez gazdasági hulladékokon át kifejezetten energetikai célbólő termesztett növényekig bármi, ami nem fosszilis eredet ésű biológiailag lebomló anyag. Miért nulla ezek CO2 kibocsátása?

Természetesen a biomassza égetésekor is jelent s COő 2 mennyiségkeletkezik. A zéró-kibocsátás itt a nettó légköri CO2 hatásra utal,mivel a növények fotoszintézise révén a biomasszában található

teljes szénmennyiség a légkör CO2 tartalmából származik, éstermészetes lebomlása során metán és szén-dioxid formájábanoda is kerül vissza. Ezért a biomassza elégetésével az ember nemtesz hozzá a globális szénciklusban forgó szénmennyiséghez,amennyiben a biomassza nem erd irtásból származik.ő

8.10. Táblázat:

Tüzel anyagok COő

2kibocsátása g/MJlignit 101,2barnaszén 96,1feketeszén 94,6f t olajakű ő 77,4tüzel olajő 74,1földgáz 56,1biomassza 0

124



b) A termelés visszafogása – amikor semmilyen más

módja nincs a szennyezés kibocsátás csökkentésének,mint a termelés csökkentése, vagy amikor egyébszennyezés csökkentési lehet ségekkel együtt aő termelés visszafogása is része a legkisebb költségű vállalati válasznak. Általában ezt a lépést megel ziő minden más, a 8.22. ábra szerint elkülöníthető szennyezés csökkentési lehet ségnek a feltárása éső költségeinek elemzése.

A termelés visszafogása egy villamos er m számára iső ű elképzelhet csakúgy, mint más termel vállalatok számára. Aő ő villamos energiát ma már az EU tagállamaiban és a világ sok másországában többé-kevésbé egymással versenyz er m vállalatokő ő ű termelik, ezért ha az egyikük környezetvédelmi szabályozás miatttermelésének visszafogására kénytelen, akkor más er mő ű vállalatok léphetnek be a helyére a villamos energia piacon. Ezérta termelési lehet ség környezetvédelmi okokból történő ő elvesztése egy villamos er m vállalat számára is a piaciő ű részesedésér l szólóő központi, stratégiai

kérdés. A CO2

kibocsátás korlátozásátcélzó nemzetköziszabályozásikezdeményezésekhatására sok er mő ű kényszerülhet arra,hogy a termeléséttartósan vagyvégérvényesenkorlátozza, például mertvalamely rendkívül olcsóhelyi szénlel helyre települt, gépeit is arra tervezték, ezértő bármilyen más, kevésbé CO2 –intenzív tüzel anyagra valóő átállítása nem lehetséges, mert az állóeszközök teljes lecserélését,gyakorlatilag egy új er m megépítését igényelné. A túlzottanő ű nagy költséggel járó, üzletileg nem kivitelezhet beruházás helyettő ésszer bb lehet a bezárás, amelynek révén más tüzel anyagok ésű ő villamos er m vek, különösen a COő ű 2 semleges technikák (példáulmegújuló energiatermelés, energetikai célú növénytermesztés)versenyhelyzete javul, termelési lehet ségeik növekednek. A szén-ő

8.23. ábra: Energetikai célú f zfa ültetvény.ű

3 évente vágható

125



0

200

400

600

800

1000

1200

1400

szénportüzelés

füstgáz-levegő

h cserélő ő

szénel szárításő

fluidágyaskazán

túl-nyomásosfluidágyas

kazán

széngázosítás

ésgázturbina

A B C D E F

C O 2 k i b o c s á t á s g / k W h

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,018,0

20,0

t e r m é k k ö l t s é g e F t / k W h

dioxidra vonatkozó környezetvédelmi szabályozás akkormegfelel , ha el segíti ezt a folyamatot.ő ő

c) új termelési technológia alkalmazása – melynek révéna termékegységre jutó szennyez anyag mennyiségő csökken. Az ilyen beavatkozást is az intenzívkörnyezetvédelem intézkedései közé sorolják.

Egy hagyományos szénportüzelés er m számára nagyon sokű ő ű kipróbált, bevált, kereskedelmi alkalmazásokban m köd technikaiű ő lehet ség kínálkozik az egységnyi villamos áram termelésre jutóő

szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Ezek a technikai eszközökkisebb-nagyobb átalakításával, kevesebb vagy több eszköznek,berendezésnek a cseréjével járnak. Attól függ en, hogy ezek aő beruházások mennyivel növeli a villamos energia fix költségét,eltér mértékben növelik meg a termék teljes egységköltségét.ő Ezért a vállalat a CO2 kibocsátás csökkent hatás mellett azt iső mérlegelni fogja, hogy mekkora költségnövekedést tudérvényesíteni a megtermelt villamos energia egységárában. Amellékelt ábrán néhány egyszer sített példát mutatunk be, hogyű illusztráljuk a termelési folyamat fejlesztésének, a CO2

kibocsátásnak és a

termékegységköltségénekkapcsolatát. (forrás:Lesi – Pál 2005) Azer m az egyszerő ű ű szénportüzelés mellettvégrehajthat kisebbtechnológiai jellegű fejlesztéseket, mint afüstgáz h energiájaő egy részének

visszanyerése atermelési folyamathoz(B) vagy a szén el szárításához (C). Magának a tüzeléstechnikánakő az átalakítását igénylik a különböz fluidágyas kazánok, (D, E),ő ezért habár további CO2 kibocsátás elhárítást érhet el velük azer m , a villamos energia termelés egységköltségét jelent ső ű ő mértékben megnövelik. A legtisztább szén-alapú technika a szénelgázosításán és a keletkez széngáz felhasználásán alapul (F).ő Mivel a széngázt már nem g zfejleszt kazánban hanemő ő gázturbinában égetik el, ezért a g zciklus és generátor cseréje iső

8.24. ábra: Szén alapú villamos energiatermelési technikák CO2 kibocsátása és

126



szükséges a széngáz fejleszt üzem telepítésén kívül. Igaz, hogyő ez az úgynevezett „tiszta szén technológia” nagy hatásfokú éstovábbi CO2 kibocsátás csökkenést eredményez, de az áramtermelési költségét nagyon megemeli. Az ábrán jól látható az azáltalánosan ismert jelenség, hogy a kezdeti szennyezés kibocsátásfokozatos csökkentése egyre nagyobb ütem költségnövekedéstű okoz a szennyez számára.ő

d) a termelésb l származó szennyezés visszafogása aő termelési folyamat legvégén – vagyis a szennyezésleválasztása az anyagáramból és visszatartása miel ttő a környezetbe jutna. Sokfajta sz r berendezés,ű ő

leválasztó, katalizátor és füstgázmosó berendezésm ködik ipari alkalmazásokban. Ezek nem szüntetikű meg a szennyezést, csak a termelés helyszínéntörtén kibocsátást. A cs végi elhárításő ő folyamatábanfelhalmozódó szennyez anyagokat ártalmatlanítani éső tárolni kell – többnyire veszélyes anyagokról van szó.

127





ki robbanásszer en a tóból, majd láthatatlan gyilkos áradatkéntű folyt lefelé a völgyeken. Összesen 1700 ember és sok állat fulladtmeg a CO2 gázfolyamtól, amely a leveg nél nehezebb, ígyő közvetlenül a talaj felszínén, a leveg t kiszorítva haladt aő gravitációval. A kés bbi COő 2 gázkitörések megel zése érdekébenő ma már folyamatosan csökkentik a tó mélyvízi rétegeinek CO2

telítettségét. Ehhez egyszer en hosszú csöveken engedik aű felszínre törni a sok oldott CO2 –t tartalmazó vízréteget. Így a CO2 aleveg be távozik, elkerülve az újabb spontán gázkitöréseket.ő Remélhet leg az ipari cs végi leválasztásból származó COő ő 2 óceánitárolása el tt kiderülhetnek majd a módszer kockázatai, és annakő esélye, hogy az óceánban tárolt CO2 gáz végül el bb-utóbbő visszakerülhet-e a légkörbe.

Végül a 8.22. ábra utolsó lehet sége a szennyezéső csökkentésre:

e) a kibocsátott szennyezés koncentrációjánakcsökkentése – azaz kibocsátáskor a szennyez anyagő hígítása az anyagáramban. Vegyük észre, hogytökéletesen kevered anyagok esetében nincs értelmeő egy ilyen beavatkozásnak, hiszen csak a szennyező anyag kibocsátott összes mennyisége számít. Akárhígabb, akár töményebb keverék részeként kerül akörnyezetbe, a tökéletesen kevered szennyező ő anyagokból ered károk a keveredés után, nagyrésztő globálisan jelentkeznek. A szennyezés hígítása a nemtökéletesen kevered szennyez anyagok esetébenő ő számít, ezekr l a következ fejezetben lesz szó.ő ő

8.3. Szennyezés elhárítási költség

A korábbi fejezetekben a szennyezés csökkentésnek csakazt a lehet ségét tárgyaltuk, amely szerint a szennyező ő visszafogja termelését. De most áttekintettük, hogy atermelés visszafogásán kívül milyen más módjai lehetneka szennyezés csökkentésnek. A szennyezés csökkentő technikák alkalmazásával a termel anélkül is elháríthatjaő

129



kibocsátását, hogy le kellene mondania a termeléslehet ségér l.ő ő

Ezért a szennyez vállalat a környezetvédelmiő

szabályozásra úgy fog reagálni, hogy mérlegeli aszennyezés elhárítási lehet ségek és a termeléső visszafogás kihatásait saját jóléti helyzetére. Ezzel kapteljes képet arról, hogyan tervezheti meg az optimális,azaz a legkisebb költség alkalmazkodást. Lehetséges,ű hogy ez kizárólag szennyezés elhárítási technikákalkalmazásából vagy a szennyezéscsökkentés és atermelés visszafogás valamilyen kevert alkalmazásából áll

össze. Ennek részletesebb elemzése túlmutat a kurzusanyagán. De a szennyezés elhárítási technikákbólszármazó költségek alakulását bemutatjuk a következő ábrán.

130



8.26. ábra: Költségek és környezeti hatékonyság javulásszennyezés elhárítási technikák alkalmazásával

Az ábrán egy szénpor tüzelés villamos er m példájátű ő ű látjuk, amely a kiinduló helyzetben 1 tonna CO2

kibocsátással 854 kWh villamos energiát tud el állítani. (Aő példában használt értékek megegyeznek a 8.24. ábra adataival.) A környezetvédelmi hatóság a CO2 emisszióra

adót vet ki – gondolatmenetünk szempontjából ezúttalnem fontos annak kikötése, hogy az adó pigouviánuslegyen, vagyis hogy az adóráta megegyezzen az optimálisexternális határköltséggel, ezért az ábrán nem is vettükfel a MEC görbét. Egyszer en tekintsünk egyű t nagyságúCO2 adót, amely vagy optimális vagy nem az. Számunkramost a szennyez vállalatra gyakorolt hatás az érdekes. Aő vállalat a kiinduló helyzetben a Qmax termelési szinten van,és az ahhoz tartozó qmax CO2 mennyiséget bocsátja ki. A t

1 t CO2

/

1082

kWh

1 t CO2

/

854kWh Q

villamosenergiatermeléskWh/év

MAC

Qmax

q CO2

kibocsátást/év

qmaxq*

0

t adó ráta

haszon, költség

Σ adóTAC

854

1

1082 Qmax

131



nagyságú adó hatására áttekinti a rendelkezésre állószennyezés elhárítási technikákat, és sorrendbe állítja

aszerint, hogy azokkal egy tonna CO2 kibocsátáselhárítása milyen költség mellett valósítható meg.

A szennyez anyag kibocsátástól függ kibocsátáső ő csökkentési költségek változását ábrázoló függvénytelhárítási határköltség görbének (MAC) nevezzük.

Az elhárítási határköltség görbe (MAC, marginalabatement cost) az ábrán negatív meredekség , hiszen aű kibocsátott szennyezés függvényében ábrázoljuk. Azeredeti qmax szennyezési szintr l indulva természetesen aző elhárítási határköltség görbe meredeksége pozitív, mertújabb és újabb emisszió csökkentés csak egyre növekvő határköltségen, azaz csak egyre drágábban valósíthatómeg. Tehát az emissziócsökkentés függvényébenábrázolva a MAC görbe meredeksége pozitív. A görbealakja egyszer sítés. Az empirikus példák szerint sem aű lineáris jelleg, sem a törésmentes folytonosság nem

jellemz . Lineáris helyett a kapcsolat gyakran inkábbő exponenciális, mert általában nagyságrendekkel drágábbaz utolsó emisszió egységeket elhárítani, mint aszennyezés nagy részét. A folytonosság helyett pedigtöbbnyire többlépcs s MAC függvényeket tapasztalunk,ő mert a kibocsátás csökkent technikák beruházás igényeő miatt költséglépcs keletkezik, de annak meglépése utánő egy bizonyos mennyiség emissziót konstansű határköltséggel háríthatunk el.

Tehát az ábránkon szerepl MAC görbe egyszer sítés, deő ű elméletileg helyes, és alkalmas arra, hogy a vállalatdöntését ábrázolja. A qmax szennyezési szintet biztosannem ésszer fenntartani. Ekkor ugyanisű t nagyságú adótkellene fizetnie minden egyes kibocsátott CO2 tonna után,márpedig a qmax –ban és közvetlenül el tte aő t adómegfizetése helyett annál sokkal olcsóbban el lehet

132



hárítani valamennyi CO2 emissziót. Vagyis csak egyalacsony elhárítási határköltséget kell megfizetni, miáltal

a CO2 emisszió lecsökken, és így nem kell megfizetni aMAC-nál sokkal magasabb tonnánkénti adót. A vállalategészen addig az emisszió csökkentést választja, amíg azígy keletkez elhárítási költsége alacsonyabb, mintő amennyibe ugyanazon szennyezés kibocsátásának akörnyezetvédelmi adója kerülne. Vagyis a szennyezésvállalati optimuma ott lesz, ahol t=MAC. Ha ennél istovább csökkentené szennyezését, akkor kevesebb adóttakarítana meg az emissziócsökkentéssel, mint

amennyibe az emissziócsökkentés kerülne. Tehát az adóbevezetésének hatására a vállalat elhárít qmax - q*nagyságú emissziót. Az így keletkez összeső kibocsátáscsökkentési költséget az ábrán TAC-vel jelöltük,amely a MAC görbe alatti terület a q* és qmax közöttiszakaszon. A q* nagyságú szennyezést a vállalatkibocsátja, és befizeti annak adóját, amely a t x q*nagyságú négyszög területe.Hogyan hatott az er m helyzetére, hogy nem termeléső ű

visszafogással, hanem emisszió csökkentéssel reagált aCO2 adó bevezetésére? Az ábrán szerepl emisszióő csökkentés a 8.24. ábra E opciója szerint történik, azazfeltételeztük, hogy az er m a szénpor tüzelésr l áttérő ű ő egy olyan modern tüzelési technikára, melyben a szenetegy hatékony kazántechnológiával, úgynevezetttúlnyomásos „fluid ágyban” tüzelik. Így az er m 1 tonnaő ű CO2 kibocsátásával összesen már 1082 kWh villamosenergiát képes megtermelni, ami több mint 25%-os

javulás a termelés környezeti hatékonyságában. Arrólmost nem tudunk semmit, hogy jövedelmi pozíciójáthogyan befolyásolja az összesen TAC + t x q* nagyságúkörnyezetvédelmi költség, mert nem ismerjük a vállalatpiaci helyzetét. De azt látjuk, hogy miközben CO2

emissziója lecsökkent, termelése nem változott,ugyanúgy Qmax szinten termel villamos energiát.

133



Az elhárítási technológia alkalmazása révén a szennyező vállalat összes és fajlagos emissziója is lecsökken,

miközben termelése nem változik

Azonban egy szenes er m , akármilyen sokat költ iső ű szennyezés csökkentésre, alapvet en mégiscsakő geológiailag raktározott szenet oxidál, ezért CO2

kibocsátása biztosan lesz. A CO2 kibocsátás nemhelyettesíthet fosszilis tüzel anyag esetében – csak aő ő fosszilis er m lenne helyettesíthet , például nukleáriső ű ő

vagy megújuló energiát hasznosító er m vekkel. Azonbanő ű

van példa a hosszú élettartamú, tökéletesen keveredő szennyez k körében is arra, hogy teljes egészében megő lehetett szüntetni a kibocsátásukat, miutánbebizonyosodtak súlyos környezeti hatásai.

8.4. A sztratoszférikus ózonréteg károsítása

A földi légkör sztratoszférának nevezett tartományában

20 és 25 km közötti magasságban található a Földtermészetes ózon (O3) rétege. Keletkezése anapsugárzással és a stabil kétatomos oxigén molekulafelbomlásával kezd dik. A napsugárzás ibolyán túli (UV)ő tartományában érkez nagy energiamennyiség hatásáraő sok kétatomos oxigén molekula felbomlik asztratoszférában, és a szétes Oő 2 –b l felszabaduló oxigénő atom hozzáköt dik egy kétatomos oxigén molekulához.ő Az ózon azonban nem stabil molekula, ezért az ózon réteg

folyamatosan bomlik és képz dik a sztratoszférában aő földgolyó egészén. A magaslégköri ózon jelent sége aő földi élet szempontjából éppen az, hogy a napsugárzásspektrumának nagy energiájú részét „megcsapolja”, (azUV-B és UV-C sugarakat) és az er s UV sugárzásnak csakő kis része (UV-A) jut túl az ózonrétegen.A hetvenes évek légkörkémiai kutatásai során merült felaz a gondolat, hogy sok ipari gáz képes lehet azózonrétegben zajló képz dési egyensúly megzavarására.ő

134



A f gyanúsítottak a klór és bróm tartalmú mesterségeső gázok voltak. Ezek közül ipari szempontból a

legfontosabbak a CFC-ként rövidített gázok csoportjábatartozó klór-fluor-szén vegyületek.

A CFC-k vegyileg nagyon stabil anyagok, els sorban aeroszol-őhajtógázként, h t gépek és légkondicionáló berendezésekű ő h t közegeként és szilárd m anyag habok gyártási folyamatábanű ő ű használták. A CFC-k kiszabadulva humán alkalmazási eszközeikb lő a légkörbe kerülnek. Vegyi stabilitásuk miatt long-termszennyez k, nem reagálnak a környezetükkel, ezért feljutnak aő sztratoszférába, egészen az ózon képz dés rétegébe. Az ottaniő

er s UV sugárzásnak azonban a CFC-k sem állnak ellen, a felbomlóő

vegyületb l klór szabadul fel, amely az ózon molekulákat bontaniő kezdi. Mivel a folyamat katalitikus jelleg , a klór nem köt dik le,ű ő hanem újabb és újabb ózon molekulák felbomlását idézi el . Tehátő az ózonbomlást okozó anyag, a klór másodlagos szennyező, azels dleges CFC szennyezésb l jön létre. Felszabadulása után a klórő ő mintegy száz éven át marad aktív az ózonrétegben. (Park 1997).

Az els légköri mérések igazolták a baljós várakozásokat:ő a 80-as évek közepére a természetes ózonréteg 40%-a

pusztult el. A fogyás nem egyenletes, az északi és f leg aő déli sarkkör térségében a sarki tavasz idején az ózonnagyrészt elpusztul – innen az „ózonlyuk” elnevezés.

135



Az ózonréteg pusztulása súlyoshatásokkal jár a Föld egészérenézve. Az élet kialakulása ésevolúciója folyamatában azózon véd hatása végig jelenő volt, ezért az ökológiai hatásokbeláthatatlanok. A biodiverzitáscsökkenhet, fajokkárosodhatnak és t nhetnek el.ű Különösen érzékenyek a tengeriökoszisztémák, mivel a

tápláléklánc az érzékeny, aprófitoplanktonikus él lényekenő alapszik. Valamennyi földiéletforma legértékesebbanyagai, a genetikaiinformációkat hordozó DNS molekulák különösen sérülékenyek,mivel nemcsak összetett, bonyolult órásmolekulák, de a sejtekfolyamatosan bontják és másolják ket, ezért a nagy energiájúő küls hatások genetikai hibákat, mutációkat okozhatnak aző örökít anyagban. Az UV sugárzás humán egészségügyi hatásaiő ezen túl a közvetlen szem- és b rkárosodás, b r- és egyébő ő daganatok, az immunrendszer gyengülése.

A fenyeget helyzetben született meg az els nemzetköziő ő ózon egyezmény, (Montreáli Jegyz könyvő 1997) amelynekaláíró országai vállalták, hogy el ször befagyasztják, majdő fokozatosan megszüntetik CFC termelésüket.

Az els ózon egyezménytő újabbak követték az

antropogén ózonbomlásmegállítása érdekében,újabb országokcsatlakoztak, újabb ésújabb ózonkárosítóanyagok korlátozásátfogadták el. A mellékeltábra („No Protocol”-görbéje) mutatja, hogy a

8.28. ábra: Az aktív klórmennyiségének alakulása a

légkör sztratoszférájában(1/trillió) a nemzetköziózonegyezmények nélkül, és

8.27. ábra: Ózonlyuk az Antarktisz

felett, 2003 szeptemberében. Mérete

136



sztratoszférában az aktív klór atomok száma (egy trillióleveg molekulához képest) a környezetvédelmiő

egyezmények nélkül exponenciálisan növekedett volna.Az egymást követ egyezmények hatására a várhatóő klórmennyiség egyre lassabban n , míg végül aő Koppenhágai Jegyz könyv és a Pekingi Jegyz könyv révénő ő a százéves távlatban várható mennyiség csökkenikezdett, és remélni lehet, hogy a sztratoszféraklórtartalmára már csak a klór kiürülésének üteme hat(v.ö.: „Zero emission”).Az ózon-egyezményeket emiatt a nemzetközi

környezetvédelmi kezdeményezések egyik legnagyobbsikerének tartják. A siker kulcsa a gazdasági hatásokbankereshet , mert a szennyez anyagok viszonylag könnyenő ő helyettesíthet technológiai segédanyagok voltak. Így aő szennyezés csökkentése, s t teljes elhárítása anélkülő megtörténhetett, hogy bármelyik olyan terméktermelését vissza kellett volna fogni, amelyekgyártásához korábban ezeket a szennyez anyagokatő használták. Ilyen szempontból a példa nehezen lesz

követhet a COő 2 korlátozásra vonatkozókezdeményezések számára, mert a fosszilisenergiahordozók felhasználása a gazdaság alapvető folyamatai közé tartozik.

137



9. Szennyezés csökkentés nem

tökéletesen keveredő szennyezések

esetében

Az el z fejezetben láttuk, hogy a hosszú élettartamú,ő ő tökéletesen kevered long term szennyezések esetében aő kibocsátott összes mennyiség számít. Az összes emissziófogja meghatározni a környezeti hatást. A két tárgyaltpéldánkban, a tökéletesen kevered üvegház gázok éső ózonbontó anyagok esetében is nemzetközi összefogásravan szükség, mert egy-egy ország nem tudja a globálisfelmelegedésb l vagy az ózonréteg vékonyodásábólő származó saját környezeti kárait csökkenteni sajátszennyez anyag emissziójának csökkentésével. Mindkétő esetben csak a földi légkörbe kibocsátott teljesmennyiség csökkentésével van esély a környezeti károkés kockázatok mérséklésre. Mivel globáliskörnyezetvédelmi problémákról van szó, ezért ha egyesországok csökkentik emissziójukat miközben másoknövelik, akkor sem az ózonkárosodást, sem azéghajlatváltozást esetében nem lehet eredményekbenreménykedni.A környezetvédelmi problémák egy jelent s részétő azonban nem valamilyen szennyez anyag globáliső

emissziója, hanem egy szennyez anyag helyi vagyő

regionális felhalmozódása, koncentráció növekedéseokozza. Attól függ en, hogy a szennyez anyag mennyireő ő reagens, mennyi a kibocsátott mennyiség és milyenek aterjedési viszonyok, a hatások az emisszió forráshozegészen közel, vagy annak tágabb régiójában is

jelentkezhetnek.

138





Sok szennyez anyagra jellemz , hogy vegyileg nemő ő stabil, kibocsátása után gyorsan reakcióra lép a

környezetben található anyagokkal (víz, leveg , élő ő

szövetek). Az ilyen szennyez k esetében a szennyező ő anyag kibocsátás mellett a szennyezettség alakulását isfigyelembe kell venni.

Egy meghatározott befogadó közegben megfigyelhető szennyez anyag el fordulást szennyezettségnek vagyő ő immissziónak nevezzük. Az immissziót mindig az adottbefogadó közegre (receptorra) és adott szennyező

anyag koncentrációjára értelmezzük.

Egy befogadónál jelentkez szennyezettségnek többő kibocsátó is lehet a forrása. Ekkor a környezetvédelmiszabályozás célja nem közvetlenül az egyes szennyező források emissziójának a csökkentése, hanem akülönböz szennyez források által az adott helyen,ő ő régióban együttesen okozott szennyezettségcsökkentése. Ehhez a következ lépéseket kell tennie aő szabályozó hatóságnak:• el ször meg kell állapítania aző immisszió

csökkentési célt,• ezután meg kell állapítania, hogy mely szennyező

források járulnak hozzá emissziójukkal a befogadónálmegfigyelhet immisszióhoz,ő

• majd meg kell állapítania azt az összefüggést, hogy azegyes szennyez források emissziójaő milyen

mértékben járul hozzá a kiinduló helyzetben aszennyez források immissziójához.ő

Az immisszió csökkentési célt meghatározó külső gazdasági hatások közt nagy jelent sége van aő szennyezést befogadó természeti környezetérzékenységének, öntisztuló képességének és aszennyezés kockázatainak. A szabályozásnál az adott

140



befogadó közeg szennyezettségét el idéz valamennyiő ő emisszió forrást azonosítani kell.

Minden olyan szennyez forrás, amely az adott károső

anyagot a környezetbe bocsátja, eltér mértékben járulő hozzá a befogadó közeg egy adott ponton mérhető szennyezettségéhez. Az egyes források által a receptornálokozott immissziót alapvet en fizikai összefüggések, aő távolság, keveredés, áramlatok (víz, szél) határozzákmeg.

A nem tökéletesen kevered káros anyagok esetében aő

különböz szennyez források egységnyi mennyiségő ő ű emissziója eltér mértékben növeli a receptornálő kialakuló immissziót.

Azt, hogy mely kibocsátók emissziója érinti súlyosabban abefogadót és melyiké kevésbé, elméleti modellekkel ésempirikus vizsgálatokkal is meg lehet közelíteni. Sokismételt mérés alapján is becsülhet az egyes emisszióső források és az immisszió közötti kapcsolat szorossága.

A szennyezés és a szennyezettség közötti összefüggésaz átviteli együtthatóval írható le.

9.30. ábra: A receptornál kialakuló szennyezettség és aszennyez anyag kibocsátás kapcsolataő

141



A 9.30. ábra jelöléseit felhasználva a következő összefüggést fogalmazhatjuk meg az emisszió és azimmisszió között:

e * a =i (9.15.)

ahol a az átviteli együttható. Látható, hogy az átviteliegyüttható egy egyszer arányszám, amelynek értékeű függ az emisszió és az immisszió mértékegységét l. Aző emisszió szokásos mértékegységei tömegmértékek, (kg,tonna, stb.) az immisszió mértékegységei pedig s r ségű ű mértékek (mg/l, µg/m3 vagy a már megismert ppm).

Ha egy adott receptornál jelentkező környezetszennyezés estén megállapítható, hogy többszennyez forrás együttes hatása okozza, akkor aző átviteli együttható minden szennyez forrásra egyedilegő

jellemz , és többnyire egymástól eltér .ő ő

Nézzünk erre egy egyszer példát. Tekintsünk egyű települést, amelynek leveg jét két üzem szennyezi kén-ő

immisszió

(i)

emisszi

ó(e)á t v

i t e l ( a

)

szennyező

forrás

142



dioxiddal: az A vállalatként jelölt téglagyár és a Bvállalatként jelölt er m . Mindkét vállalat k szenet tüzel aő ű ő

termelési folyamatban, ebb l ered a kén-dioxid emisszió.ő

Más SO2 kibocsátó forrás nem hat a vizsgált befogadóra.Mindkett a település közelében van, de fekvésük,ő emissziójuk eltér . Az alábbi ábra szemlélteti a helyzetet.ő

9.31. ábra: Két szennyez forrás emissziójának hatásaő egy receptor immissziójára

A téglagyár kibocsátása 100 t/év, ami fele az er mő ű kibocsátásának (200 t/év). A település leveg min ségeő ő szempontjából azonban mégis szennyez bbnekő

tekinthet aző A vállalat, mert kedvez tlen fekvése miattő az év nagy részében jellemz szélirány a kibocsátottő szennyez anyag mennyiségének nagy részét a településő felé teríti. Ugyanez a B vállalat szempontjából kedvez ,ő mert az emissziója a széljárás miatt nem hat olyanő mértékben a település SO2 immissziójára. Ezért azt várjuk,hogy a téglagyár átviteli együtthatója nagyobb lesz, mintaz er m é. Azt viszont az átviteli koefficiensek konkrétő ű értékeinek ismerete nélkül nem tudjuk, hogy mekkora a

200 t/év

100t/év

uralkodó

szél-irány

B A

143



településen kialakuló SO2 immisszió. A szennyezettségértvajon inkább a nagyobb összkibocsátású vagy a

kedvez tlenebb fekvés szennyez forrás a felel s?ő ű ő ő

A hatóság mér m szereket állít fel a település néhányő ű pontján és a kéményekben, és mérik a településleveg jében a SOő 2 immissziót, a kéményekben pedig akét forrás SO2 emisszióját. A kapott immissziós adatokból(pl. µg/m3) és a két forrás emissziós adataiból (pl. kg/óra)kiszámítják az átviteli együtthatókat a következ képpen.ő Minden mérési alkalommal abból az összefüggésb lő indulnak ki, hogy az összes mért immisszió az A vállalat

és a B vállalat által okozott immissziók összege, azaz:

i = iA + iB (9.16.)

Az egyes vállalatok által okozott immisszió pedig (9.1.)alapján:

eA * aA = iA

eB * aB = iB

Ezekb l ismerjük minden mérési alkalomraő i valamint eA

és eB értékeit, vagyis sok mérési adatból kiszámíthatjuk akét üzem átlagos átviteli együtthatóit. Tegyük fel, hogykülönböz mérések alkalmával eltér emissziós éső ő immissziós adatok alapján a hatóság azt az eredménytkapta, hogy a két vállalat adott receptorra értelmezettátviteli együtthatói:

aA = 1,7aB = 0,8

Számoljuk ki, hogy mekkora a két vállalat által okozottSO2 immisszió (µg/m3), ha éves emissziójuk az ábraszerint éppen 100 illetve 200 t/év.

Σi = iA + iB

144



Σi = 100 * 1,7 + 200 * 0,8 = 170 + 160 = 330 µg/m3

Vagyis hiába kétszerese az er m éves kibocsátása aő ű téglagyárénak, még így is valamivel kisebb ahozzájárulása a településen kialakuló összesszennyezettséghez (160 µg/m3) mint a téglagyárnak (170µg/m3).A település lakói a leveg min ségét javítani szeretnék,ő ő és a hatóság is köteles biztosítani a jogszabálybanmegállapított kén-dioxid immissziós normaérvényesülését, amely 250 µg/m3, vagyis a település

leveg jének SOő 2 tartalma nem lehet több mint 250mikrogramm légköbméterenként. Tehát az elhárítandóösszes immisszió mennyisége 330 – 250 = 80 µg/m3.Milyen elhárítási intézkedések lehetségesek?

Természetesen minden olyan intézkedés csökkenti azimmissziót, amely csökkenti az emissziót (ceterisparibus). Ezeket példák segítségével részletesentárgyaltuk a 8.2 fejezetben. Idézzük most fel a 8.2 fejezetben áttekintett szennyezés elhárítási lehet ségekő utolsó esetét, a szennyez anyagok koncentrációjánakő hígítását, amelyr l megállapítottuk, hogy csak a nem-őtökéletesen kevered szennyezések eseténő csökkenthet ek ily módon a környezeti károk, mivelő hígításkor az összes kibocsátott káros anyag mennyiségenem változik. Az adott település SO2 immissziójánakmérséklése érdekében viszont most hasznos lehetne egyilyen passzív környezetvédelemnek nevezhető intézkedés. Az egyik legegyszer bb megoldás az lehet, haű a téglagyár kéményét magasítják. A magasítás révén akéményb l távozó szennyez anyag mennyiségő ő magasabb légrétegekben keveredik, és habár az uralkodószélirány továbbra is a település felé sodorja aszennyezést, az a magasabb kémény révén így sokkalinkább felhígul. Ha jók a terjedési modellek és jól tervezikmeg a kémény magasítást, akkor akár ennyivel iselérhet a kívánt immissziócsökkenés. Tegyük fel, hogy aő

kéménymagasítás utáni újabb mérések alapján azt kapja

145



a hatóság, hogy az A vállalat átviteli együtthatója valóbanlecsökkent:

aA = 0,9

Hogyan változik a település kén-dioxid szennyezettsége -változatlan termelés, változatlan kéntartalmú szénégetése, változatlan SO2 kibocsátás mellett - a kéménymagasítás hatására? Hogyan alakul a két vállalathozzájárulása a teljes immisszióhoz?

Σi = iA + iBΣi = 100 * 0,9 + 200 * 0,8 = 90 + 160 = 250 µg/m3

A kémény tervezéséhez használt modellek jók voltak, atelepülés kén-dioxid szennyezettsége az el írt normaő szintjére csökken változatlan emissziók mellett. Amagasított kéménnyel már érvényesül az a különbség,hogy a B vállalat sokkal több SO2 -t bocsát ki: sokkalnagyobb lesz a települési SO2 immisszióhoz való

hozzájárulása is (160 µg/m3) mint az A vállalat általokozott immisszió (90 µg/m3)

Az adott receptornál mért szennyezettség mérséklésenemcsak a szennyez források emissziójánakő csökkentésével, hanem az átviteli együtthatókcsökkentésével is elérhet .ő

Az immissziós normák általában ennél összetettebbek, mert azegészségügyi, ökológiai és egyéb küls gazdasági hatások függnekő egyrészt a tartós kitettség mértékét l, másrészt pedig aő legnagyobb terhelést l. Tehát többnyire a receptornálő megengedhet legnagyobb terhelést is szabályozzák, és aő receptornál megengedhet legnagyobb átlagos alapterhelést is. Aő légszennyez knek való tartós kitettség például krónikuső betegedéseket okozhat, a rendkívüli csúcsterhelések pedigazonnali akut megbetegedéseket. A mellékelt táblázatban akörnyezetvédelmi, egészségügyi és földm velési miniszterek általű

146



kiadott együttes rendeletben Gy r városára megállapítottő immissziós normákat adjuk meg kén-dioxidra és nitrogén-dioxidra(14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségihatárértékekr l, a helyhez kötött légszennyez pontforrásokő ő kibocsátási határértékeir l).őLátható, hogy a Gy rbenő alapterheléskéntelfogadható legnagyobbimmisszió mindkétszennyez esetében jóvalő elmarad a maximumegyórás id tartamraő megengedhet csúcsterhelési immissziótól. Éves átlagban tehátő

nem lehet több mint 50 µg SO2 a gy ri leveg köbméterében,ő ő ennek betartása mellett a legszennyezettebb id szakokbanő maximum 250 µg/m3 lehet az immisszió órás átlaga. Vajonengedélyezhet -e környezetvédelmi szempontból, hogy egy újő légszennyez üzem települjön Gy rbe? Ehhez azt kellene tudnunk,ő ő hogy miként alakul Gy r leveg min sége a két bemutatottő ő ő szennyez anyag tekintetében. Egy többször módosítottő környezetvédelmi jogszabály (4/2002. KvVM rendelet alégszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésér l) megadjaő Gy r besorolását aszerint, hogy a hatóság által mért immisszióső értékek mennyire közelítik meg a norma által megengedett

legnagyobb mértéket. Ez alapján történik esetleges újabbszennyez források megítélése, így a vállalatok is tervezni tudnakő Gy r leveg jének további terhelhet ségével. Ennek aő ő ő

jogszabálynak a 2005-ben közölt értékei szerint Gy rő leveg min sége a kén-dioxid tekintetében jónak mondható, elvilegő ő újabb SO2 kibocsátók engedélyezhet k. Viszont a nitrogén-dioxidő immissziós értékek legalább az egyik immissziós normátmeghaladják, tehát újabb NO2 kibocsátó pontforrások már nemengedélyezhet k Gy r városában, amíg a mérhet NOő ő ő 2 immisszióle nem csökken. Az ipari eredet NOx szennyezések hatékonyanű csökkenthet k egy szintig a tüzeléstechnika fejlesztésével,ő ég fejek cseréjével. Amennyiben ez már megtörtént, és aő nitrogén-dioxid immisszió nagyrészt közlekedési eredet , akkorű nem várható gyors csökkenés, s t az urbanizációval a NOx lett aő városi leveg egyik folyamatosan növekv szennyez je. Van egyő ő ő harmadik szennyez anyag a gy ri leveg ben, a talajközeli ózon,ő ő ő melynek immissziója még a NO2 normatúllépésnél is durvábbansérti meg a határértékeket. Ezzel a „modern” nagyvárosilégszennyez vel kés bb, aő ő 11. fejezetben még foglalkozunk.

9.11. Táblázat: Gy r immisszióső normái,

2006, g/m3

órás 24 órás évesNO2 100 85 40SO2 250 125 50

147



9.2. Határon átterjedő savasodás

Végül térjünk vissza a két-szennyez s SOő 2 immissziós

történetünkhöz, ahol a téglagyár kéményénekmagasításával a környezetvédelmi problémamegoldódott. Vagy mégsem? A két vállalat még így is

jelent s mennyiség immissziót okoz a településnek, deő ű emissziójuk nemcsak a települést érinti. A SO2 ugyanrövid élettartamú, úgynevezett short term szennyező,mert egy éven belül távozik a légkörb l, de addig jelent ső ő területeken és nagy távolságokban okozhat savascsapadék képz dést. Emiatt a kén-dioxid és a nitrogén-ő

oxidok nemcsak helyi, hanem regionális szennyező hatással is bírnak.

A savas csapadék terjedésére és súlyos környezetihatásaira Skandinávia hívta fel a figyelmet. Kétszempontból is meghatározó fordulat volt. Az egyik, hogya vizsgálatok kimutatták a savasodás mértékét, melybena skandináv ökoszisztéma súlyosabban károsult mintmáshol.

148



A gránit alapk zeten kialakult skandináv talajok eleve savasabbő

kémhatásúak, ezért az enyhén savas pH érték további csökkenésemár súlyos stresszt okozott. A természetes es víz pH értéke 5,5 éső 6 között mozog, az ennélalacsonyabb értékek már savases nek min sülnek. A mért savaső ő es k akár pH 4 vagy pH 3 értékető is mutattak . Fontos, hogy a pHskála logaritmikus, a számok talánnem fejezik ki elég látványosan akülönbséget. A pH 5-höz képest a

pH 4 tízszer savasabb, a pH 3pedig százszor savasabb es tő jelent! Az Európában mért egyiklegsavasabb es nemő Skandináviában, hanemSkóciában hullott alig pH 2,5-esértékkel, ami a háztartási ecetnéler sebb savat jelent. Világszerteő az egyik legsavasabb feljegyzettes az amerikai Virginiában esettő 1,5-es pH értékkel! Ez savasabbkémhatás, mint a gyomorsav vagy acitromsav, közelíti az akkumulátor sav pH 1-es értékét.

A másik mérföldk a savasodáső elleni küzdelemben, hogySkandináviában elkészítették saját savas emisszióik és azelszenvedett savas csapadék mérlegét, és így derült ki,hogy a savasodást okozó kén-dioxid alig 3-5%-aszármazott skandináviai szennyez forrásokból. Aő légáramlatokkal érkez kén-dioxid mintegy felénekő sikerült pontosabban azonosítani az eredetét,(Németország, Egyesült Királyság) a többi nemazonosítható európai forrásból származott. Így indult el ahatáron átterjed szennyez anyagok elleni nemzetköziő ő összefogás a 70-es évek végén, amelyet Európában aGöteborgi Jegyz könyvő foglalt konkrét, országokralebontott kibocsátás csökkentési vállalásokba asavasodást okozó anyagokra vonatkozóan. A nemzetközi

9.32. ábra: Savas

149



egyezmények eredményeként ma már minden európainagy kibocsátó ország fokozatosan csökken nemzetiő

kén-dioxid és nitrogén-oxid kibocsátási plafonokatérvényesít környezetvédelmi jogszabályaiban. Ezen kívüla nagy tüzel berendezések füstgázának fajlagoső károsanyag tartalmát is normákkal korlátozzák, és amotor üzemanyagok min ségi szabványait úgyő változtatták meg, hogy a finomítókból kikerülő üzemanyagok kéntartalma néhány év alatt fokozatosanminimálisra csökkenjen.Ennek ellenére a savasodás sem a fejlett ipari

országokban, sem a fejl d knél nem tekinthet megoldottő ő ő vagy akár megoldás felé haladó környezeti problémának.A fajlagos kibocsátások javulása ellenére a növekvő energia fogyasztás miatt a savas kibocsátásoknövekedésére kell számítani a világ számos pontján.

Gyakorlati példa:

A település leveg jét két üzem szennyezi. A táblázat mutatja aő két üzem NOx kibocsátási adatait (kg/nap) és a leveg ben mértő NOx koncentráció alakulását (ppm) a mérés id pontjában.ő

eA eB i1. mérés 200 300 5502. mérés 170 240 4483. mérés 225 330 654

Mekkora két üzem kéményének átviteli együtthatója az adottreceptorra? Mennyi az A és B üzem hozzájárulása aszennyezettséghez?

150



III. RÉSZTERMÉSZETI ER FORRÁSOK Ő

151



10. A természeti erőforrások

gazdaságtana

Az els fejezetben láttuk, hogy a természet által nyújtottő szolgáltatások az anyag és energia szolgáltatása, aszennyezés befogadása, és az életfeltételek biztosítása.Az életfeltételek biztosítása az ember mint biológiai lényszámára elengedhetetlen, ezt a szolgáltatást tehát nem agazdaság, hanem a társadalom egésze veszi igénybe.Hogy a gazdaság hogyan használja ki optimálisan a

természet szennyezésbefogadó képességét, a szennyezésgazdaságtanáról szóló el z részben láthattuk. Ebben aő ő részben a természet által nyújtott azon szolgáltatásróllesz szó, amely szerint anyagot és energiát minter forrásokat szolgáltat a gazdaság számára, melyeket aő gazdaság inputként használ föl.

Természeti er forrásoknakő nevezzük mindazokat azanyagokat és energiaforrásokat, amelyek az emberiségszámára a természetben rendelkezésre állnak.

A természeti er források els dleges termelési tényez k,ő ő ő melyek alapvet en nem gazdasági okból keletkeztek,ő azonban felhasználásuk mértéke a gazdaságifolyamatokban határozódik meg. A természeti tényez kő környezeti adottságként jelennek meg a gazdaságszámára. A természeti er forrásokat megújulóő

képességük alapján szokták csoportosítani.

Megújuló természeti er forrásoknak nevezzük azokat aző er forrásokat (anyag és energia), amelyek a természetiő folyamatok által, emberi léptékkel nézve rövid id alattő képesek újratermel dni, vagyis megújulni.ő

A megújuló természeti er források (megújuló er forrásokő ő )mennyisége folyamatosan újratermel dik, az ember általő

152



is érzékelhet ütemben. Ezáltal a természetiő folyamatoknak köszönhet en az emberi felhasználáső

mellett is állandó lehet a mennyiségük, s t növekedhet is,ő

vagyis készletük folyamatosan változik.

A nem megújuló vagy más néven kimerül természetiő er források mennyisége emberi léptékkel nézve nemő újratermelhet , ezért készletük véges.ő

A kimerül er forrásokő ő az ember által érzékelhet id nő ő belül nem termel dnek újra, ezért mennyiségük nemő növelhet , felhasználásukkal készleteik csökkennek,ő amely visszafordíthatatlan folyamatnak tekinthet . Aő rendelkezésre álló mennyiségük tehát adott pillanatbanállandó.A természeti er források megújulóképesség szerintiő csoportosítása az er források ökológiai tulajdonságainő alapszik. Gazdasági szempontból igen fontos a természetier források másik jellemz je, a sz kösségükő ő ű .

Sz kösnek nevezünk egy er forrást, ha a rendelkezésreű ő álló készletek nem elegend ek a szükségletekő kielégítéséhez.

Véges készletek esetében abszolút sz kösség áll fenn. Aű kimerül er forrásokra tehát általában az abszolútő ő sz kösség a jellemz , azonban a sz kösséget enyhíthetikű ő ű a következ tényez k:ő ő

• A technika és a technológia fejl dése általő csökkenhet a fajlagos anyag és energiafelhasználás,vagyis a hatékonyság n , így egységnyi termékő el állításához kevesebb inputra van szükség. Aő technológiai fejl dés el segíti, hogy a rosszabbő ő min ség er forrás is használhatóvá válik, így aző ű ő er forrás készlete n het.ő ő

153



• A technológiai fejl dés el segítheti a sz köső ő ű er forrásokő helyettesítését is, hiszen újabb

technológiával, más nyersanyagokkal kiváltható asz kös er forrás.ű ő

• Újrahasznosítás jelent sen enyhítheti a sz kösséget,ő ű hiszen ezáltal az eredeti nyersanyag a gazdaságifolyamatokon belül tartható, másodnyersanyagkéntfelhasználható és így újabb er forrás igénybevételénekő mértéke csökkenthet .ő

154



A réz az egyik legkorábban ismert és felhasznált fém. Koraifelfedezését és használatát az tette lehet vé, hogy elemiő állapotban is el fordul a természetben, és könnyenő megmunkálható. A réz használata igen széleskör , kedvezű ő tulajdonságainak köszönhet en. Jó elektromos vezet képessége éső ő forraszthatósága miatt gyakran alkalmazzák elektronikaialkatrészekben Felületén zöldes szín patina (réz-oxid) keletkezik,ű ami megvédi az alatta lev rétegeket a további korróziótól, ezértő csövek és lemezek készítésére is kiváló. A réz felhasználása atechnológia fejl désével sokat változott. Felhasználása a kábelekő és vezetékek terén az üvegszálas kábelek megjelenésévelvisszaszorult. Emellett a sz kösség következtében olyan lel helyekű ő

használatára is szükség van, ahol az érc réztartalma igen alacsony,világviszonylatban már a 0,36 % réztartalmú ércet is érdemeskitermelni. Ennek a kitermelésnek a költségei azonbanigen magasak, ezért a réz újrahasznosítása egyrenövekszik a sz kösségnek köszönhet en. A rézű ő tökéletesen alkalmas az újrahasznosításra, mert 100%-ban újrafelhasználható, anélkül, hogy ez befolyásolnátulajdonságait. Az újrafelhasznált réz ugyanúgy 99,9%-os tisztaságú, és ugyanazon célokra használható, mintaz ércb l nyert fém. A réztermékekő újrafelhasználásának energiaszükséglete mindössze negyede a

rézércb l nyert el állításának, ami a jelenleg használatos ércekő ő alacsony réztartalmának is köszönhet . Emellett az alacsonyő réztartalom miatt a kitermelés jelent s mennyiségő ű melléktermékkel, medd vel jár, ami az újrafelhasználás el nyétő ő tovább növeli. Napjainkban az évente a világon felhasznált 15millió tonna réz mintegy 40%-a származik újrahasznosítottanyagokból. Ez az újrahasznosítási arány egyéb nyersanyagokhozképest is igen magasnak számít.

A sz kösség relatív, ha a sz kösség csak adott helyen ésű ű id pontban lép fel, vagyis a rendelkezésre álló er forráső ő adott helyen és id pontban elégtelen ahhoz, hogyő kielégítse a szükségletet. Relatív sz kösségű

jellemezheti a megújuló er forrásokat is, mint például aző ivóvíz, amely ugyan megújulni képes, de bizonyosid szakokban illetve egyes területeken sz kös er forrás,ő ű ő máskor és máshol pedig mennyisége meghaladja aszükségletet. A relatív sz kösség fogalma alapján vannakű olyan kimerül er források is, amelyek adott helyen vagyő ő

155



id pontban nem tekinthet k sz kösnek, annak ellenére,ő ő ű hogy mennyiségük véges. Ilyen például a már említett réz

is, melynek újrahasznosítása miatt a rendelkezésre állómennyiség meghaladhatja a szükségletet. A relatívsz kösség egyes példáit mutatja be aű 10.12. táblázat.

10.12. táblázat Az er források relatív sz kössége éső ű megújíthatósága

Er forráső Sz kösű Nem sz kösű

Nem megújuló Fosszilis

energiahordozók

Réz

Korlátlanulmegújuló

Víz Napenergia

Korlátozottanmegújuló

Vadállomány Levegő

Forrás: Szakál, 2003 alapján

Gazdasági szempontból az er források másikő

tulajdonsága, a tárolhatóság is fontos szerepet játszik. Arosszul, vagy egyáltalán nem tárolható er forrásokő felhasználását azok rendelkezésre állása szabályozza.Ennek példája a szél vagy a napenergia hasznosítása. Aszél és napenergia hasznosítása akkor vet felproblémákat, amikor elektromos áramot állítanak el aő segítségükkel, mert az elektromos áram a jelenlegitechnológiai megoldásokkal nem, illetve gazdaságosan

nem tárolható. A h energia el állításával már más aő ő helyzet. Különböz h cserél rendszerek alkalmazásávalő ő ő a h energia bizonyos id távon tárolható, éső ő gazdaságosan felhasználható valamely kés bbiő id pontban.ő

A napenergia tárolásának legtökéletesebb módja a fotoszintetizálónövényi szervezeteké, melyek ezt az energiát kémiai energiáváképesek átalakítani klorofill segítségével.

156



A tárolható er források hasznosításának ütemezésétő

egyértelm en a kereslet határozhatja meg. Jól tárolhatóű

er források a megújulók között is akadnak. Ilyen aő biomassza, a vízenergia és a geotermikus energia. Akimerül er források általában mind jól tárolhatók.ő ő

157





11.33. ábra A természeti er források csoportosításaő

Forrás: Szakál, 2003 alapján

11.1. Korlátlanul megújuló természeti erőforrások

Egy er forrás korlátlanul megújuló, ha a mennyiségeő független az emberi felhasználás mértékét l, éső állománya korlátlannak tekinthet .ő

Korlátlanul megújuló természeti er forráső naktekinthet a megújuló energiaforrások legnagyobb része,ő mivel alapvet en a nap energiájának közvetlen vagyő közvetett megjelenési formái.

A Földön szinte minden energiaforrás a Napból származik. Ez alólhárom kivételt említhetünk: a nukleáris, a geotermikus és azárapály energiát. A maghasadáson alapuló nukleáris energia nem

tekinthet megújulónak, mivel m ködéséhez ásványi ércre,ő ű dúsított uránra van szükség. A geotermikus energia a Földmagjából származó gravitációs és nukleáris energiákbóltáplálkozik. Az árapály energia pedig a Hold tömegének a nagyföldi víztömegekre gyakorolt gravitációs hatásából nyerhető energiaforrás. Az összes többi földi energiaforrás eredete a Nap.Ezek közül az emberiség szempontjából egyesek megújulónaktekinthet ek, mások nem. A Nap energiáját tárolják a fossziliső energiahordozók, amelyek sok százmillió éve élt él lények szerveső anyagainak oxigénmentes környezetben lebomló és geológiairétegekben felhalmozódó maradványai. Ezek mind a fotoszintézis

révén megkötött napenergiából származnak. A fosszilis energiazárványok képz dése geológiai ütemben történik, ezért emberiő léptékkel mérve a fosszilis energia mennyiség készlete végesnektekinthet . Habár a napenergia folyamatosan végtelenő mennyiségben árad a Földre, mégis az emberiség összesenergiafogyasztásának már csak kevesebb mint negyede megújulóenergia, az ipari forradalom óta dominál a fosszilis energiákhasználata.

159



A korlátlanul rendelkezésre álló er források felhasználásaő esetén az er forrás el állításának nincsen költsége,ő ő

azonban a hasznosításhoz szükséges eszközök jelent ső

befektetést igényelnek. Az ilyen típusú megújulóer források gazdaságossága tehát a befektetés gazdaságiő megítélésén múlik. A megújuló energiák használatának

jelenlegi fajlagos költségei többnyire magasabbak, mintmás energia el állítási költségek, amelynek egyik oka,ő hogy a technológia kevéssé elterjedt, ezért améretgazdaságosság jelenleg nem kihasználható.

160



A napenergia számos megújulóenergiahordozóban jelenik meg.Folyamatosan megújul maga anapsugárzás. Minden nap annyinapenergia érkezik a Földre, amennyi azemberiség mai energiafogyasztási szintjemellett több mint 5 évre lenne elegend .ő Ez a leginkább kihasználatlan éslegnagyobb gazdasági potenciált rejtő megújuló energiaforrás. Jelenleg mégsemközvetlenül napenergia formájában

hasznosítjuk a legtöbb megújuló energia mennyiséget. A

legelterjedtebb megújuló energiahordozók biomassza névencsoportosíthatók. Ide tartoznak a biológiailag lebontható szervesanyagok, els sorban a mez gazdasági és erdészeti termékek éső ő hulladékok, melyek mind közvetlenül vagy közvetve a fotoszintézisrévén megkötött napaenergiát hordozzák. A világenergiafogyasztásának kb. 5%-át teszi ki a fa felhasználása,melynek csak a fele erdei t zifa, a többi nem erd kb l, hanemű ő ő ültetvényekb l származik. Még további 12-13%-ot tesznek ki aő mez gazdasági termékek és hulladékok és az állati igaer . Aő ő biomassza eredet energiahordozókű minden szerepbenmegfelel en helyettesíthetik a fosszilis energiahordozókat.ő

Alkalmasak önálló vagy vegyes szilárd tüzelésre, (pl faapríték,fapellet) biogáz fejlesztésre (állati és növényi hulladékból aföldgázhoz hasonlóan hasznosítható metán termelésére) ésfolyékony üzemanyag termelésre (pl. cukornádból, kukoricából bio-etanol a motorbenzin helyettesítésére).Szintén jelent s aő vízenergia hasznosítása,amely a csapadékokat atengerek felé vezető felszíni vízfolyásokhelyzeti energiájábólnyerhet . A víz globáliső körforgása szintén anapenergia megjelenésiformája. Óriásimennyiség víz mozog aű folyamatban, de a folyókvízmennyisége eltörpül ateljes víztömeghez képest,(lásd mellékelt ábra) és afolyók vízenergiájának is csak töredéke hasznosítható. Tehát véges

11.34. ábra:Bio-dízel töltő

élőlények

0,0000%

légkör

0,001%kőzetek0,499%

tavak

0,009%

talaj

0,005%

folyók

0,0001%

óceánok

97,634%

jég

1,853%

összes

többi

2,366%

11.35. ábra: A folyókvízmennyisége a teljes

161



mennyiség folyamatos megújulásáról van szó. A világ összesenergiafogyasztásának alig több mint 2%-át adja a vízer m vekb lő ű ő származó villamos energia – a villamos energia fogyasztásnak a19%-át. Becslések szerint ez kb. harmada a gazdaságosankitermelhet összes vízenergiának, vagyis még mintegy 20 ezerő kisebb és közepes méret , környezetbarát vízer m lenneű ő ű építhet a maiak mellett. (WEC 2006)őA világ összes energia fogyasztásának mintegy másfél százalékaszármazik szélenergia hasznosításából, melynek becsült gazdaságipotenciálja is jóval elmarad az el z ek mögött. A szélenergia aző ő egyenl tlenül meleged légtömegek mozgásának energiája, éső ő legkedvez bben a nyílt tengereken hasznosítható. A technológiaiő fejl dés révén egyre hasznosabb kiegészít je lehet az energiaő ő

rendszereknek. (forrás: WEC 2006)

A vízer m környezetében jelent s vízgazdálkodási-ő ű őökológiai problémákat okozhat. Ennek ellenére avízenergiát általában korlátlanul megújuló er forrásnakő tekintik.

Magyarországon a vízenergiának nincsen túl jó felhangja akörnyezetvéd k körében, hiába tekinthet megújulóő ő

energiaforrásnak. Ennek oka a B s-Nagymarosi vízlépcs -rendszer,ő ő amelynek megvalósítása esetén jelent s ökológiai károkat idézettő volna el a Szigetközben és a Csallóközben. A beruházás eredetiő formájában ugyan nem valósult meg, de a szlovák fél általmegépített vízlépcs és a Duna elterelése most is hátrányosanő érinti ezeket a területeket, hiszen a Duna vizének elterelése miatta magyar szakaszon több mint 40 fkm hosszúságban avízmennyiség jelent sen csökkent. Nézzük milyen ökológiaiő hatásai lettek volna az eredetileg tervezett vízlépcs rendszernek.ő Az alábbi idézet a potenciális problémákat mutatja be.„A vízlépcs k a folyó. természetes életének teljes átalakításátő

jelentik, alapvet változásokat hoznak a fizikai adottságokbanő (vízsebesség, hordalék- szállítás, átlátszóság, h mérséklet,ő

jégviszonyok stb.) és ezek révén a kémiai, biológiai folyamatokbanis. A fenti változások következményeikben nagyon súlyos ökológiaiproblémákhoz vezethetnek. A vízlépcs esetében a következő ő gondok merülnek fel: az áramlási viszonyok megváltozásánakhatásai. A duzzasztás következményei a tározókban : a) a vízáramlási sebességének csökkenése; b) az üledék- lerakódásfokozódása; c) talajvízszint-emelkedés az Öreg-Duna elhagyottmedrében és a Szigetközben. Csallóközben a vízpótláscsökkenés

162



következtében A) az árterek nedvességének csökkenése; B)talajvízszint-csökkenés. (…) Az ökológiai el rejelzések szerint aző er m rendszer káros következményei a legtöbb esetbenő ű visszafordíthatatlanok.(…) Az él hal-tömeg 80%-kal csökkenhet.ő Az építkezés következtében összesen mintegy 56 000 hamez gazdaságilag értékes term területet vonnak ki a termelésb l.ő ő ő (…) Az ártéri ökoszisztémák életközösségei visszavonhatatlanulmegváltoznak. A hidrodinamikai és biogeokémiai folyamatok és avízmin ség romlása miatt a természetes életközösség mintázataő eltolódik, a biológiai, genetikai diverzitás csökken és veszélybekerül, elt nik az ország egyik legjelent sebb nedves területe. (…)ű ő A beruházás legsúlyosabb problémája a térség ivóvíz- készleteinekkockáztatása.(…)

A fenti megfontolások vezették a magyar kormányt az építkezésmagyarországi szakaszának teljes leállítására és a nemzetköziszerz dés felmondására.”ő

Forrás: Környezetvédelmi lexikon

11.2. Korlátozottan megújuló természeti

erőforrások

Korlátozottan megújuló természeti er források ő nak

az er forrás reprodukciójához szükség van egy bizonyoső id tartamra, ez az id emberi léptékkel mérhet . Ezek aző ő ő er források nem állnak korlátlanul rendelkezésre, éső állományuk mérete folyamatosan változik. Emberibeavatkozással a megújuláshoz szükséges feltételekbefolyásolhatók, ezáltal állományuk növelhet is, deő túlhasználat vagy a megújulási képesség korlátozásaesetén ezek az er források kimerül vé is válhatnak.ő őA fenntartható fejl dés követelménye (ahogy aő 1

fejezetben láthattuk), hogy a megújuló er forrásokat csakő a megújulás üteménél kisebb mértékben szabadfelhasználni. Ha ezt a követelményt nem tarjuk be, azer forrás elveszti regenerációs képességét és könnyen elő is t nhet. Erre mind az élettelen, mind pedig az élű ő er források esetén látunk majd példákat aő következ kben.őA korlátozottan megújuló er források egyik alapvető ő csoportja, mint ahogy a 11.33. ábra mutatja, az élettelen

163



környezeti elemek, mint a levegő és a víz. A levegő, minttermészeti er forrás mennyisége korlátlanul áll aő

rendelkezésünkre, és használatával mennyisége semcsökken. Megújíthatóságának korlátozottsága azöntisztuló képességében rejlik, vagyis a tiszta leveg csakő úgy rizhet meg természeti er forrásként, hogy aő ő ő leveg szennyez anyagok kibocsátásának üteme éső ő mennyisége nem nagyobb, mint a légkör szennyezés-asszimiláló képessége. Ellenkez esetben a szennyező ő anyagok felhalmozódása következik be a légkörben. Ez arövid tartózkodási idej és hosszú tartózkodási idejű ű

szennyez kre is érvényes. A rövid tartózkodási idejő ű (short term) leveg szennyez kő ő felhalmozódását alégkörben szmognak nevezzük. Szmog a kedvez tlenő meteorológiai és szennyezési körülmények összejátszásafolytán kialakult füstköd. Az elnevezés a smoke (füst) és afog (köd) angol szavak összevonásából jött létre, és aszmog egyik megjelenési formájára, a londoni típusúszmogra utal.

164



165



A leveg öntisztuló képességét az alsó légkörben a h mérséklető ő alakulása segíti el . A légkör legalsó rétegének nevezettő troposzférában a magasság emelkedésével a h mérséklető csökken, kilométerenként 6,5 Celsius fokot, így a felszín közelimeleg leveg , amely könnyebb, mint a hideg leveg , felfelé száll,ő ő és így magával viszi az ember által kibocsátott szennyező anyagokat is. A szmog, vagy más néven füstköd kialakulása egylégköri jelenségnek, az inverziónak köszönhet . Az inverzió aő légkör olyan rétege, amelyben a leveg h mérséklete aő ő magassággal növekszik, amifordított helyzet, mint ami atroposzférát alapvet en jellemzi.ő Vagyis a magasság növekedésével a

leveg h mérsékletének csökkenéseő ő

az inverziós rétegben megsz nik,ű majd megfordul. Ezért atermészetest l eltér en viszonylagő ő kis magasságban melegebb légrétegkerül a hidegebb fölé. Ennek eredményeképpen aszennyez déseket tartalmazó hidegebb leveg nem tud felszállni,ő ő és eltávozni az alsó légkörb l. Így a „füstköd” lent reked aő városban, ahol a szennyez anyagok további feldúsulásaő következik be. A szmognak alapvet en két fajtáját szoktákő megkülönböztetni, az egyik a londoni, a másik a los angelesi típusú

szmog. A londoni szmog általában téli reggeleken alakul ki, amikoraz id borús és felh s, így a napsugár nem tudja felmelegíteni aző ő éjszaka leh lt talaj közeli leveg t, csak a felh k fölötti réteget.ű ő ő Ezáltal áll el az inverzió, vagyis a talaj közelében a levegő ő h mérséklete alacsonyabb lesz, mint a felh réteg fölötti leveg é,ő ő ő ezért ez a legalsó légréteg nem tud felszállni mindaddig, ameddigez az állapot meg nem sz nik. Ilyenkor a város leveg jében azű ő évszakra jellemz f tésb l származó szennyez k dúsulnak fel,ő ű ő ő mint a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid (CO) és a korom. Ahelyzeten az segíthet, ha feloszlanak a felh k, és végre kisüt aő nap. Ezt természetesen el segítheti a széljárás is. A los angelesiő szmog ett l eltér en nyáron, meleg napsütéses id ben alakul ki,ő ő ő és a londonitól eltér en nem reggel, hanem a déli órákban.ő Addigra a város leveg jében feldúsulnak a közlekedésb l származóő ő szennyez anyagok, és elkezdenek felfelé szállni. Az er s napsütéső ő azonban un. fotokémiai reakcióra készteti ezeket a szennyez ket,ő és ez a reakció további h termeléssel jár. Ez felmelegíti a fels bbő ő légréteget és máris kész az inverzió, hiszen a fotokémiai reakciómelegebb légréteg kialakulását idézte el a város felett. Aő városban termel d újabb szennyez anyagokkal teli leveg tehátő ő ő ő nem tud magasabbra szállni, s t, utánpótlást jelent a fotokémiaiő

166



reakcióhoz, ami állandósítja a szmogos állapotot. A problémamegoldását itt a napsütés enyhülése hozhatja, vagyis a szmog azesti órákban fog megsz nni, amikor lemegy a nap. Ebben aű szmogban f ként a kipufogó gázokból származó anyagok játszanakő szerepet, mint a nitrogén-oxidok (NOx) és a szénhidrogének,valamint a közben létrejöv másodlagos szennyez , a talajközeliő ő ózon (O3). A modern nagyvárosokra általában a los angelesi, vagymás néven fotokémiai szmog jellemz .ő

A rövid tartózkodási idej szennyez k azonban kevesebb,ű ő mint egy év alatt kiürülnek a légkörb lő . Ennél súlyosabb ahelyzet a hosszú tartózkodási idej szennyez kű ő

kibocsátása esetén, amelyek akár évszázadokig is a Földlégkörében maradnak és ott felhalmozódva globálisproblémákat okoznak. Ha az emberiség fejl déseő fenntartható lenne, akkor addig nem bocsátanánk kiújabb szennyez ket, ameddig a jelenlegi mennyiség elő nem t nik a leveg b l, vagyis mostantól legalább párű ő ő száz évig. A legaggasztóbb hosszú távú szennyez k aző üvegházhatású gázok és az ózonkárosító anyagok. A tématárgyalását lásd a 8.1. A szén-dioxid és a globális

felmelegedés cím fejezetben.űA víz, mint természeti er forrás megújuló képességétő nem csak az öntisztuló képessége, hanem azújratermel dés korlátai is befolyásolják. A víző egy igenspeciális er forrás olyan tekintetben, hogy helyzetét aő mennyisége és a min sége egyaránt meghatározza. A víző sz kös er forrás, mert a rendelkezésre álló vízmennyiségű ő korlátos. A Föld teljes vízkészletének mindössze 2,6 %-aédesvíz, és 0,3%-a ivóvíz. Az ivóvízkészletek megújulásáta Föld globális vízkörforgása biztosítja. A vízre a relatívsz kösség jellemz , hiszen egyes országokban folyamatosű ő vízhiány tapasztalható, míg más területekre ez nem

jellemz . A víz körforgását mutatja be aő 11.36. ábra.

167



11.36. ábra A víz globális körforgása

A körforgásba való nagy mérték beavatkozásű

veszélyezteti az emberiség ivóvízkészleteit. A vízkészleteksz kösségét, mennyiségi korlátait és az emberiű tevékenység hatásait jól szemlélteti az Aral-tó tragédiája.Így válhat egy megújuló er forrás semmivé.őAz Aral-tó a világ negyedik legnagyobb tava volt. Sajnos csak múltid ben. Az emberi tevékenység hatására ugyanis területeő harmadára zsugorodott az elmúlt negyven év alatt. A tó vizét két

jelent s folyó, az Amu-darja és a Szír-darja táplálta. A folyókő mentén azonban a Szovjetunió vezetése gyapotültetvényeketálmodott és valósított meg. A termesztés jelent s vízkivétellel jár,ő

és a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a sivatagban vájtcsatornákon további jelent s vízmennyiség szivárog és párolog el,ő így a tavat már csak a id szakosan érik el a folyók. Az eredmény:ő az egykor virágzó halászat és hajózás helyébe kietlen sivatag ésmérgez pofelh adatik meg a helyieknek. A tó helyén ugyanis egyő ő sós sivatag található, ahol a gyapottermesztésnél használtkemikáliákat tartalmazó sós homokot viszi a szél. A környékenkiemelked a rákos megbetegedések, f ként a nyel cs -rákosokő ő ő ő száma. A szovjet gyakorlaton azonban jelenleg sem igyekszik

168



változtatni az üzbég kormány, bár a környezeti és humánkatasztrófa mostmár nem kérdéses.

11.37. ábra Az Aral-tó múltja (1989) és jelene (2003)

Forrás: National Geographic, http://www.geographic.hu

A víz megújulóképességének másik fontos kérdése avizek min sége. A víz megújulása érdekében a víző szennyezése nem haladhatja meg annaköntisztulóképességét. A víz nem csak er forrás az emberő számára, hanem él hely is a vízi él lények számára. Aő ő túlzott mérték szennyezés által a víz azáltal isű elveszítheti öntisztulóképességét, hogy a benne élő szervezeteket elpusztulnak, de ugyanilyen hatást ér el azemberi tevékenység ha ezeknek az él lényeknek aző él helyét teszi tönkre.őA korlátozottan megújuló er források másik csoportját aző összetett er források ő jelentik, amelyek mind él , mindő

169



élettelen komponenseket tartalmaznak. Ezek az összetetter források él helyeket jelentenek, mint a talaj, vagy aő ő

vizes él helyek stb. Megújulóképességüket az öntisztulóő

folyamataik és az él szervezetek reprodukciója biztosítja.ő Mennyiségük sz kös er forrás, azonban emberiű ő beavatkozással min ségük javítható, és mennyiségükő növelhet is. A túlhasználat azonban itt is végzetes lehet.őA talaj is sz kös er forrás, korlátozott mennyiségben állű ő rendelkezésünkre, mennyisége nem növelhet , azonbanő min sége javítható. A talajok kimeríthet ek, intenzívő ő használatuk esetén szükséges a megfelelő

tápanyagutánpótlás. A talaj olyan természeti er forrás,ő amely az él világgal szoros kapcsolatban éső kölcsönhatásban van és biztosítja az anyagok zavartalankörforgását.

A talaj mint természeti er forrás rengeteg funkcióval bír. Egyrésztő életteret biztosít a benne él szervezeteknek, és mint ilyen, aő mez gazdasági növényeknek is. Ezáltal term helyet jelent aző ő élelmiszer, takarmány, ipari nyersanyag termelése számára.Kétségtelen, hogy a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme. A

növények számára raktározza a vizet és a tápanyagokat. Ezenkívül nagyon fontos szerepe van az anyag- és energiaforgalomban,f ként a víz, a nitrogén, a szén és az oxigén körforgásában.ő Sz r ként védi a felszín alatti vizeket a szennyez dést l. S t miű ő ő ő ő több még történelmi örökségek hordozója is!

A korlátozottan megújuló er források harmadik csoportjaő az él szervezetek ő . Ide tartoznak a él világ mindenő teremtményei, de gazdasági szempontból legfonotsabbak

az állat- és növényfajok . Ennek az er forrásnak aő mérete folyamatosan változik, és az emberi tevékenységáltal bizonyos körülmények között növelhet is. De aő biomassza mint er forrás iső kimerülhet a reprodukciósképességet meghaladó túlzott használat vagy él helyető ér beavatkozás miatt. Pl halfajok összeomlásaő túlhalászat miatt a nemzetközi vizeken, túlzottfakitermelés az ókori mediterráneumban, stb.

170



Az állat- és növénypopulációk tehát szintén megújulniképes természeti er források. Kedvez természetiő ő

környezetben a populáció a lehet legnagyobb méret reő ű

növekszik. A populáció méretének változását egylogisztikus növekedési függvénnyel írhatjuk le. Apopuláció éves növekedése az állomány létszámánakváltozása egy év alatt. A kezdeti id szakban a b ségesenő ő rendelkezésre álló táplálék és terület hatására apopuláció nagy mérték szaporodásnak indul. Ám ahogyű n az állomány, egyre nagyobb a versengés a térért és aő táplálékért. Az állománys r ség növekedése egyű ű

területen azt is eredményezi, hogy könnyebben terjedneka betegségek is. Így a populáció nem tud a végtelenségignövekedni, mert van a területnek egy eltartóképessége,vagyis a populáció méretének egy fels határa, amely aő területen még képes életben maradni, és reprodukálódni.Azonban ha létszám eléri az eltartóképesség határát, azállomány már nem képes tovább növekedni, vagyis ett lő kezdve az éves növekedés nulla lesz, tehát apopulációban az elhullottak száma és az éves életben

maradt utódok száma megegyezik egymással. Ezt azösszefüggést mutatja be a 11.38. ábra.

171



11.38. ábra A populáció mérete az id függvényében és aő biológiai növekedési görbe

pmax=K

pmin

idő év

Populáció mérete db

min

gmax

Populáció éves növekményedb/év

pmax=K K/2

Populációmérete db

Az els diagramon a populáció méretének alakulásaő látható az id ben. A függvény nem a nulla pontból indul,ő mert létezik egy minimális létszám (pmin.), amely alatt apopuláció mérete nem fog növekedni, hanem csökken. Haa populáció egyedszáma e kritikus érték alá csökken,

172



akkor már nem képes a megújulásra és a növekedésre ésel bb-utóbb ki fog pusztulni, vagyis a populáció méreteő

nulla lesz. Ennek oka, hogy alacsony egyedszám esetén acsoport már sem térben sem genetikailag nem képezszaporodási közösséget, ezért ki fog halni. Ez jelenti amegújuló er forrás megújuló képességének egyikő korlátját. A populáció méretének fels korlátját a területő eltartóképessége jelenti, amelyet K-val jelöltünk. Amaximális létszám pedig pmax, amely így megegyezik azeltartóképességgel, vagyis K=pmax. Látható, hogy azállomány egy id után eléri a fels határt és ezen aő ő

szinten állandósul a mérete, a görbe hozzásimul azeltartóképességet jelent vízszintes egyeneshez.ő

A modell matematikailag egyszer és a valóságot jól tükrözi,ű azonban vannak hiányosságai. A populáció mérete nemstabilizálódik ennyire tökéletesen a maximumban, hanem holtúllépi a határt, hol pedig alá csökken. A környezeteltartóképessége sem állandó, hanem folyamatos kölcsönhatásbanvan a populációval, vagyis ez sem lehet vízszintes egyenes, hanema populáció hatására változik.

A második diagrammon a növekedés ütemét (g), vagyisaz els ábrán egy év alatt bekövetkezett változásokatő ábrázoltuk a populáció méretének függvényében. Ez abiológiai növekedési görbe, amely világosan ábrázolja abiológiai növekedési törvényt.

A biológiai növekedési törvény szerint egy adott

populáció növekedését a populáció mérete és akörnyezet eltartóképessége határozza meg.

Az ábrázolásnál az egyszer ség kedvéért ezúttalű eltekintettünk attól a megfigyelést l, hogy aő növekedéshez szükséges populáció méret nullánálnagyobb. Láthatjuk, hogy a biológiai növekedés kiindulóegyedszáma pmin , hiszen ez alatt nincsen növekedés. Anövekedés üteme pedig a pmax-nál ismét nulla lesz, hiszen

173



ekkor a populáció eléri az eltartóképességhez tartozómaximális populáció méretet, amely szinten azután

stabilizálódik, ezért az éves növekmény ett l kezdve nullaő

lesz. A legnagyobb éves növekedést (gmax) a populáció azeltartóképesség felénél, vagyis K/2-nél mutatja.Nézzük mit jelent ez a törvény a kitermelésre nézve.Els dleges szabály, ha a populációt hosszú távon iső hasznosítani szeretnénk, hogy az egyedszám necsökkenjen a minimális méret (pmin) alá. Emelletttermészetesen a lehet legnagyobb hozamra törekszünk.ő A populáció mérete, mint láttuk az emberi beavatkozás

nélkül a maximális létszámon fog stabilizálódni.

11.39. ábra Populáció méretének változása a kitermeléshatására

Populáció

pmin

gmax

Populáció éves növekményedb/év

pmax =K K/2 p2 p1

g2

g1

mérete db

A maximális létszámú állományból bármennyit termelünkis ki, a populáció mérete le fog csökkenni, hiszen az évesnövekmény eddig nulla volt, így nem pótolhatta akitermelt mennyiséget. Ebben az esetben most p1

174



nagyságú állománnyal van dolgunk, melynek természeteséves növekménye g1.

1. Ha populáció mérete p1 és az éves növekménynél,g1 -nél nagyobb mennyiséget termelünk ki, apopuláció mérete tovább csökken, mondjuk p2-re,viszont így az éves szaporulat is nő g1-r l,ő g2-re. Ezmindaddig igaz, ameddig a létszám el nem éri K/2értéket. Ett l a ponttól a g-nél nagyobb kitermeléső tovább csökkenti a létszámot, azonban már az évesnövekmény is csökkenni fog. Így akár pmin szintre iszuhanhat az állomány, amely már a populáció

kihalásához vezet.2. Ha azonban p1 szinten az éves növekménynélkisebb mennyiséget termelünk ki, akkor a populációmérete n ni fog, az éves növekmény pedigő csökkenni.

Az els esetben tehát a kitermelt mennyiség több, aő második esetben pedig kevesebb, mint ami az adottkörülmények között fenntartható módon elérhet . (én eztő le is rajzolnám: p1-hez a függ legesen jelölnék egy g1-nélő

nagyobb meg egy g1-nél kisebb mennyiséget is)

A biológiailag megújuló er források fenntarthatóő használatát úgy értelmezhetjük, hogy minden populációmérethez tartozik egy olyan id egység alatt kitermelhető ő hozam, amely éppen egyenl az adott populációő mérethez tartozó, id egységre jutó természeteső növekménnyel.

Mindebb l az következik, hogy a populáció méretét akkorő tudjuk hosszú távon is megóvni és a lehet legnagyobbő hozamot elérni, ha minden évben az adott évinövekménynek (g) megfelel mennyiséget termelünk ki.ő Ezt nevezzük fenntartható hozamnak (H).

A fenntartható hozam megegyezik a populáció évesnövekményével (H=g).

175



Az ábránkon a fenntartható hozamunk pedig akkor leszmaximális, amikor az állomány a legnagyobb növekményt

képes adott évben elérni, ekkor pedig a populáció méreteéppen az eltartóképesség fele (K/2).

A maximális fenntartható hozamhoz tartozópopulációméret K/2, vagyis az eltartóképesség (K) általmeghatározott maximális populációméret (pmax) fele.

Ennek ellenére csak nagyon speciális gazdaságikörnyezetben lesz a kitermelés optimuma egyenl aő fenntartható maximális hozammal, hiszen az optimummegállapításához a kitermelés költségeit és a termékértékesítéséb l származó bevételeket is figyelembe kellő venni. A kitermelés gazdasági optimumának tárgyalásameghaladja ennek a kurzusnak a kereteit.

176



A földön él fajokat nem csak a túlhasználat, vagyis a túlzottő mérték vadászat vagy halászat veszélyezteti. A biodiverzitásű ,vagyis a fajok sokszín sége a Földön az emberi tevékenységű hatására csökken. A csökkenés mértéke igennehezen becsülhet , hiszen még a fajok számátő sem ismerjük pontosan, és az semmegállapítható, hogy egy faj elt nése azű ökoszisztémából milyen más fajok pusztulásátvonja maga után. Néhány példa arra, hogy azemberi tevékenység miképpen idézheti el aő fajok számának csökkenését:1. az él hely elpusztítása vagy ember általiő

zavarása2. környezetszennyezés3. biotópok izolálása, genetikai keveredés csökkentése4. idegen növények és állatok betelepítése, elháziasodás5. vadászat, halászat, kereskedelemEnnek hatására fajok ezrei t nnek el évente, a megmaradók pedigű egyre kisebb élettérre szorulnak vissza és genetikaiváltozatosságuk is csökken.

Gyakorlati példa:

Vadnyúl állomány éves növekedését a g=0,5*(4-p)2

összefüggéssel jellemezhetjük. Mennyi a nyulakmaximális létszáma? Mekkora populáció eseténlegnagyobb az állomány növekedési üteme? Mekkora amaximális fenntartható hozam? Mekkora a nyulak

állományának növekedése, ha populáció mérete 2 ezerdarab?

177



12. Kimerülő természeti erőforrások

A kimerül természeti er forrásokő ő , mint azt már korábbanbemutattuk, keletkezési üteme olyan lassú, hogy azemberi társadalmak szempontjából zérónak tekinthet .ő Atermészeti er források csoportosításaő című 1.1. ábra bemutatja, hogy a kimerül er forrásoknak két alapvető ő ő csoportját különböztetjük meg, a reciklálható, vagyújrahasznosítható és a nem reciklálható er forrásokat. Aő reciklálhatók között említend k az egyes ércek és ezenő belül is a fémek. A nem reciklálható er forrásokő legtipikusabb példái a fosszilis energiahordozók.

12.1. A készlet

A kimerül természeti er források minden egyes kitermeltő ő mennyiségével csökken a megmaradó készlet, akés bbiekben felhasználható mennyiség. Fontos kérdéső azonban, hogy mekkorák a rendelkezésre álló készletek,amelyek felhasználásra kerülhetnek. Ehhez el szörő

tisztáznunk kell mit is értünk a készlet fogalmán.

A kimerül természeti er források készletének nevezzükő ő azt az ismert mennyiséget, amely a jelenlegi technológiaiszint mellett gazdaságosan kitermelhet .ő

Ez tehát azt jelenti, hogy a teljes földi er forrásvagyonő csak azon részével gazdálkodhat a gazdaság, amelyr lő

egyrészt tudomása van, másrészt az adott piaci viszonyokés technológia mellett kitermelése gazdaságos. Ez akészlet fogalom magában hordozza, hogy a készletnagysága nem állandó. A készlet és a teljeser forrásvagyon összefüggését mutatja be aő 12.40. ábra.

178



12.40. ábra A kimerül er források készleteő ő

G a z d a s á g o s s á g

IsmertségIsmert Nem ismert

Gazdaságosankitermelhető

KÉSZLET

Nemgazdaságosakitermelése

Kerekes, 1998 idézi U.S. Bureau of Mines/U.S. GeologicalSurvey mineral and coal resource and reserve categories.(From U.S. Department of the Interior news release, "New

Mineral and Coal Resource Terminology Adopted," May26, 1976.) alapján

A készlet nagysága mindezek alapján az alábbitényez kt l függ:ő ő

• Az er forrás világpiaci áraő . Ha egy er forrás ára aő piacon emelkedik, akkor a magasabb költséggelkitermelhet lel helyek illetve az alacsonyabb értékő ő ű források is gazdaságossá válhatnak. Ezáltal az árnövekedésével a készlet n . A visszaforgatottő másodnyersanyagok kínálatának megjelenése a piacon

a kereslet változatlansága mellett árcsökkenést okoz,ami az els dleges er forrás kitermelhet készleténekő ő ő gazdaságossági kiterjedését sz kíti.ű

• A technológia és annak költsége. A újabbtechnológiák lehet vé teszik olyan lel helyekő ő kitermelését, amelyek bár korábban is ismertek voltak,de kitermelésük vagy túl költséges volt, vagy a korábbitechnológiával lehetetlennek bizonyult. A feldolgozásitechnológia fejl dése pedig lehet vé teszi olyanő ő

179



források gazdaságos felhasználását is, melynekmin sége gyengébb (pl. ércek esetében aző

alacsonyabb érctartalmú k zetek kitermelése)ő

• Jogi szabályozás. Hiába ismerjük egy területen a földkincseinek méretét, ha törvény tiltja azok kiaknázását.Példa erre a természetvédelmi oltalom alatt állóterületek, ahol hiába ismert a lel hely és hiába lenneő gazdaságos a kitermelés, a szabályozás tiltja atevékenységet.

A kimerül er források készletei tehát e tényez kő ő ő

hatására a kitermelt mennyiség növekedése ellenére isn hetnek. Ezt mutatja be a k olajő ő esetében az alábbiábra.

13.2. Ábra Bizonyított k olajkészletek alakulásaő

1980 - 2005

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1980 1985 1990 1995 2000 2005

K

o l a j m e n n y i s é g e b

i l l i ó h

ő

Adatforrás: BP Statistical Review of World Energy 2006

A készlet növekedése természetesen nem jelenti azt,hogy az összes rendelkezésre álló mennyiség csökkenésene következett volna be, és a kitermeléssel ne kerültünkvolna közelebb az összes ásványvagyon kimerüléséhez.A kimerül er forrás készlet méretének ismereteő ő meghatározza a rendelkezésre álló er forrás nagyságát aő

180



gazdaság számára. A nem reciklálható er forrás eseténő (pl. fosszilis energiaforrások) az er forrás sz kösségénekő ű

mértéke attól is függ, hogy mekkora az er forrás irántiő

szükséglet, vagyis mekkora mennyiséget termelünk ki jelenleg az er forrásból. A sz kösségető ű kifejezhetjük astatikus készletmutatóval.

A statikus készletmutató azt fejezi ki, hogy hány évigelegend ek a jelenlegi készletek a jelenlegi kitermelésiő ütem mellett. Számítása: a készlet mennyisége osztva a

jelenlegi termelés mennyiségével.

A 2005 évi adatok alapján a fosszilis energiahordozókraaz alábbi statikus készletmutatók számíthatók.

12.13. táblázat A fosszilis energiahordozókkészletmutatói, 2005

Er forráső Készletmutató

K olajő 40,6Földgáz 65,1K szénő 155

Adatforrás: BP Statistical Review of World Energy 2006

A táblázat adatai a következ képpen értelmezhet k. Aő ő világ k olaj készletei 40 évig, a földgáz készletei 65 évig,ő a szénkészletek pedig 155 évig elegend ek a jelenlegiő

árak és kitermelés mellett, vagyis ennyi id után fognakő kimerülni.

181



Az 1970-es években a környezetvédelem kezdetén már napvilágotláttak hasonló becslések, amelyek azzal foglalkoztak, hogy vajonhány évig elegend ek még a kimerül er források készletei. Aző ő ő

1972-ben megjelent Növekedés határai cím tanulmányban (lásdű 1.1 fejezet A kialakulás története) 1970-re vonatkozóan akövetkez adatok szerepeltek:ő

Er forráső Készlet/termelés arány1970

K olajő 32

Földgáz 39

K szénő 2300

Ezen el rejelzés alapján a k olajkészleteknek 2002-ben ki kellettő ő volna fogyniuk. Miért nem következett be mindez? A válasz amutató statikus voltában keresend . A szerz k nem számoltakő ő (nem is számolhattak) a néhány év múlva bekövetkezettolajárrobbanással. Ezen kívül a felfedezett újabb lel helyek is aző irányba hatottak, hogy a készletek nagyobb ütemben n ttek, mintő ahogyan a fogyasztás n tt. A hetvenes években még a fossziliső energiahordozók felhasználásának korlátját a készletekvégességében látták. Ma már az éghajlatváltozást nagyobb erejű korlátozó tényez nek kell tekintenünk. (az éghajlatváltozásrólő részletesen lásd Error: Reference source not found. fejezetet)

Forrás: Meadows et al, 2005.

12.2. A kitermelés optimalizálása

Ha tisztában vagyunk azzal, mekkorák a rendelkezésreálló készletek, fontos gazdasági döntés a készletekkitermelésével kapcsolatban a kitermelés id zítése,ő vagyis annak meghatározása, hogy hány év alatttermeljük ki ezeket a készleteket, és az egyes évekbenmekkora mennyiségeket értékesítsünk a piacon. Ebben adöntésben fontos szerepet játszik az er forráső sz kössége. Egyszer termelési tényez k esetében aű ű ő profitmaximalizáló döntéshez a termelés költségeit és azértékesítés bevételeit kell mindössze figyelembevennünk. Tökéletesen versenyz piacon a profitmaximumő feltétele, hogy az utolsó értékesített termékre jutóbevételek megegyezzenek a költségekkel, vagyis

182



MC=MR. (12.17.)

A tökéletes versenyz piacon, mint tudjuk a határbevételő

mindig megegyezik a termék piaci árával.

MC=MR=P. (12.18.)

Ez a feltétel azonban nem veszi figyelembe az er forráső sz kösségét, vagyis azt a tényt, hogy a jelenlegiű kitermeléssel egyes jöv beli bevételekr l mondunk le.ő ő Ezek a jöv beli bevételek még magasabbak is lehetnek aő

jelenleginél, így a mai profitunkért akár egy jöv beliő magasabb profitot áldozunk fel azzal, ha túlzottmennyiségeket termelünk ki az er forrásunkból. Ahhoz,ő hogy a profitunkat hosszú távon is maximalizáljuk, akitermelési döntésnél ezt a „lehet ség költséget”ő(opportunity cost) is figyelembe kell venni. Tehát aterméket csak olyan piaci áron érdemes értékesíteni,amely nem csak a jelenlegi költségeinket fedezi, de annaka lehet ségköltségét is, hogy a kitermeléssel lemondtunkő a más id szakokban elérhet profitról. Ezt aő ő lehet ségköltséget nevezzük más névenő bérleti díjnak,vagy royaltynak (R).

P=MC+R (12.19.)

A bérleti díj tehát a piaci ár és a határköltség különbsége,vagyis a határprofittal egyenl .ő

R=P-MC=MR-MC=MΠ (12.20.)

A versenyz iparág tehát kimerül er forrás kitermeléseő ő ő esetén a hosszútávon maximális profit elérése érdekébena jelenben alacsonyabb termelést valósít meg, vagyis arövidtávú profitmaximumhoz képest (P=MC) kevesebbetfog termelni (P=MC+R). Ezt az összefüggést mutatja be a13.3 ábra, ahol MC állandó, vagyis a kitermelés költségeihosszútávon változatlanok.

183



12.3. ábra A bérleti díj nagysága tökéletesen versenyző iparágban

R 1R 0

Q

P

D

MC

Ahhoz, hogy a kimerül er forrás valóban a maximáliső ő profitot hozza a termel k számára a bérleti díj értékénekő legalább az alternatív befektetések értékével, vagyislegalább a t kekamatlábbal kell növekednie. Ez aztő

jelenti, hogy a hosszú távú profitmaximum feltétele, hogya bérleti díj jelenértéke állandó legyen. Ez az un.Hotelling-szabály.

A Hotelling-szabály kimondja, hogy a kimerülő er forrásokő termelése esetén a profitmaximum feltétele,hogy a bérleti díj jelenértéke állandó legyen.

A szabály tökéletesen versenyz iparágra képletszer en aő ű következ :ő

R0=R1/(1+r)=Rt/(1+r)t (12.21.)

P0-MC = P1-MC/(1+r) = Pt-MC/(1+r)t (12.22.)

A képletet átrendezve láthatjuk, hogy P1=MC+(P0-MC)(1+r) vagyis az árnak fedeznie kell a termelés költségétés a lehet ség költséget is. Ezáltal a képlet azt sugallja,ő

184



hogy a kimerül er források ára folyamatosan n , ahogyő ő ő a sz kösség fokozódik. Azt azonban már láttuk, hogy aű

világpiaci ár növekedésével a készlet n , így a sz kösségő ű

enyhül. Emellett figyelembe kell vennünk ahelyettesíthet séget is, amely növekv piaci árnál továbbő ő fokozódik, hiszen egyes helyettesít k gazdaságossáő válnak, és ez a sz kösséget tovább enyhíti.űA fentebb bemutatott összefüggések a teljes iparágravonatkoztak, hiszen láttuk, hogy a termelési döntésnél ateljes kereslettel szembesültünk (13.3. ábra). Atökéletesen versenyz vállalat azonban nem szembesül aő

teljes kereslettel a piacon, a piaci árat a kitermelésénekmennyisége sem befolyásolja. A versenyz piacokraő termel , árelfogadó gazdálkodók adott er forrás árakő ő mellett hozzák meg kitermelési döntéseiket. Számukratehát a termék ára küls adottság. Nézzük meg, hogyanő érvényesül a Hotelling-szabály az egyéni termelő esetében!Mint azt a 13.4. ábrán láthatjuk, az egyéni termel a piaciő árral küls adottságként szembesül, és ezt a kitermeléső

mennyisége nem befolyásolja. Ebben az esetben akitermelés költségei azok, amelyek befolyásolják akitermelési mennyiséget, illetve hosszú távúprofitmaximalizálás esetében a bérleti díj (R) mértéke is.

185



12.4. ábra A kimerül er források optimális használataő ő egyéni szinten

R 1 R 0

Q

P

P

MC

A bérleti díj jelenértékének ebben az esetben isállandónak kell lennie a hosszútávon maximális profithoz,azonban a képlet a következ képpen módosul:ő

R0=R1/(1+r)=Rt/(1+r)t (12.23.)

P-MC0 = P-MC1/(1+r) = P-MCt/(1+r)t (12.24.)

Az egyéni termel esetében tehát a határköltség változikő az egyes termelési mennyiségek függvényében a piaci árpedig nem.

Számpélda. Tökéletesen versenyz bányatársaság számára a réző

kitermelése MC=Q függvénnyel írható le. A réz ára atársaság számára 12 €. A társaság lel helyén összesen 20ő ezer tonna rézérc található, melyet a társaság 2 év alattszeretne kitermelni. Hogyan id zítse termelését a vállalat,ő ha a két éves id szak alatt profitját szeretné maximálni éső a piaci kamatláb 10%?

186



Svédország megtöri az olajfügg ségető

A svéd kormány olyan programon dolgozik, amelynek

eredményeként az északi ország gazdasága - a közlekedést isbeleértve - 2020-ra függetlenné válna a k olajtól. A tervő egyértelm en a megújuló energiaforrásokra épül, és egy szóvalű sem említi az atomenergiát. (…)Az indok a tavalyi olajárrobbanás,valamint a szénhidrogén-használattal együtt járó környezetiválság, aminek a klímaváltozás csak az egyik tünete. Akormányprogram szintjére emelt elképzelés - amelyetdecemberben már Göran Persson miniszterelnök ismertetett -abból indul ki, hogy a svédek nemzetközi összehasonlításbanviszonylag kevéssé függnek a szénhidrogénekt l: az országő energiamérlegében az olaj mintegy 30, a gáz pedig alig 1,5

százalékkal szerepel. Ugyanakkor jelenleg is magas, 25 százalékfölötti a megújuló források, mindenekel tt a vízenergiaő részesedése. A program öt f intézkedési irányt tartalmaz:ő1. adókedvezményt adnak ahhoz, hogy az olajf tést használóű

háztartások átálljanak a megújuló energiaforrásokra(pontosabban a közintézmények számára már elérhető támogatást a magánszemélyekre is kiterjesztik),

2. környezetbarát üzemanyaggal m köd távf tési rendszereketű ő ű építenek,

3. 2016-ig megháromszorozzák a zöldenergiával (els sorbanő biomasszából) el állított áram mennyiségét,ő

4. átállnak a "megújuló üzemanyagok" - f ként a bioetanol -ő használatára a közlekedésben, és

5. évente csaknem egymilliárd koronát (26 milliárd forintot)költenek a zöldenergiával, például a biodízellel és a biogázzalkapcsolatos kutatásokra.

Monah Sahlin, a fenntartható fejl dés minisztere szerint elérhető ő cél, hogy Svédországban 2020-ra egyetlen háztartás se használjonolajat, és minden autós számára reális alternatíva legyen, hogybenzin helyett valamilyen bioüzemanyagot tankoljon.Svédországban egyébként jelenleg már az autópark csaknem 10

százaléka üzemel etanollal vagy biogázzal, és minden másodikbenzinkútnál elérhet ek az alternatív üzemanyagok, amelyekő ráadásul az adókedvezmények miatt olcsóbbak is a benzinnél és agázolajnál. Az autósok átállását további adócsökkentéssel,valamint a már ma is létez ingyenes parkolás és a dugódíj-őmentesség kiterjesztésével akarják ösztönözni.

(Forrás: Hargitai Miklós Népszabadság 2006. január 13.)

187



13. Felhasznált és ajánlott irodalom

Baumol, W. J. és W. E. Oates (1988) The Theory of Envi-ronmental Protection, Cambridge University Press,Cambridge

BP Statistical Review of World Energy 2006. www.bp.comCoase, R. H. (1960): The Problem of Social Cost; Journal of

Law and Economics, 3, 1-44.Cobb, Clifford - Halstead, Ted – Rowe, Jonathan: Ha a GDP

felmegy, miért megy Amerika lefelé? – Miért vanszükségünk a fejl dés új mutatóira, miért nemő rendelkezünk ezekkel, és hogyan változtatnák meg atársadalmi és politikai helyzetképet. Fordította: Kindler

József. Kovász, I. évfolyam, 1. Szám, 1997. Tél (30–47.oldal)

Cunningham, William P. - Woodworth Saigo, Barbara:Environmental Science (Dubuque, IA [etc.], Wm. C.Brown Publishers, 1995. 3. ed.) dr. Adorjánné FarkasMagdolna fordítása: A környezetvédelem tudománya.

Tizenkettedik fejezet: A kártev k elleni védelemő http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/55_f.htm

Daly, Herman E. – Cobb, John B.: For the Common Good –Redirecting the Economy Toward Community, theEnvironment, and a Sustainable Future. Beacon Press,Boston, 1989.

Daly, Herman E. – Farley, Joshua: Ecological Econpomics –Principles and Applications. Island Press, Washington,

Covelo, London, 2004.Daly, Herman E.: A gazdaságtalan növekedés elmélete,gyakorlata, története és kapcsolata a globalizációval.Fordította Mártonffy Zsuzsa. Kovász V. évfolyam 1-2.Szám, 2001. Tavasz-Nyár (5-22. oldal)

Görbe Angéla, Nemcsicsné Zsóka Ágnes: A jólét mérése,avagy merre halad Magyarország. Kovász II. évfolyam1. Szám, 1998. Tavasz (61-75. oldal)

188

http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/55_f.htm

http://www.kia.hu/konyvtar/szemle/55_f.htm



IPCC (2001) Climate Change: The Scientific Basis;Cambridge University Press, Cambridge

Kerekes Sándor – Szlávik János: A környezetimenedzsment közgazdasági eszközei. Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest, 2001.

Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai. BKÁEKörnyezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék,Budapest, 1998.

Kerekes, S. és Szlávik J. (2001) A környezetimenedzsment közgazdasági eszközei KJK Kerszöv,Budapest

Kocsis Tamás (1998) Szennyezéselhárítás és technológiaifejl dés a környezetgazdaságtanban – mikroökonómiaiő elemzés, Közgazdasági Szemle, XLV. évf., (954-970. o.)

Kopányi Mihály (2003) Mikroökonómia, KJK Kerszöv,Budapest

KvVM (2003) A földi légkör összetételénekmegváltoztatása; Nemzetközi együttm ködés azű éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázokkibocsátásának csökkentésére; Környezetvédelmi és

Vízügyi Minisztérium, Debreceni EgyetemLáng István: Környezetvédelem – fenntartható fejl dés.ő El adás a Mindentudás Egyetemén.ő http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang.html

László Ervin: Globális problémák – a Római Klubszemlélete és hatása.http://www.foek.hu/zsibongo/90elotti/cikk/laszlo.htm

Lesi M – Pál G. (2005) Az üvegház hatású gázokkibocsátásának szabályozása, és a szabályozás hatása

a villamosenergia termel vállalatokraő Magyarországon; PhD disszertáció; Budapesti CorvinusEgyetem

Marjainé Szerényi Zsuzsanna: A nem piaci javakközgazdasági értékelése – Segédanyag a„Környezetértékelés” cím tárgy el adásaihoz.ű ő Budapest, 2003 november. Elérhet :ő http://korny.uni-corvinus.hu/szakiranyos/kornyert.php

189

http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang.html

http://www.foek.hu/zsibongo/90elotti/cikk/laszlo.htm

http://korny.uni-corvinus.hu/szakiranyos


http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang.html

http://www.foek.hu/zsibongo/90elotti/cikk/laszlo.htm





Marjainé Szerényi Zsuzsanna: A természeti er forrásokő monetáris értékelésének lehet ségei Magyarországon,ő

különös tekintettel a feltételes értékelés módszerére.Ph.D. Értekezés, Budapesti Közgazdaságtudományi ésÁllamigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Ph.D.program, Budapest, 2000.

Meadows, Donella – Randers, Jorgen – Meadows, Dennis:A növekedés határai – harminc év múltán. KossuthKiadó, Budapest, 2005.

Mészáros Ern : A környezettudomány alapjai. Akadémiaiő Kiadó, Budapest, 2001.

Mourato, Susane - Csutora Mária - Marjainé SzerényiZsuzsanna - Pearce, David - Kerekes Sándor - KovácsEszter: The Value of Water Quality Improvement atLake Balaton: a Contingent Valuation Study. Chapter 6in: Measurement and Achievement of SustainableDevelopment in Eastern Europe. Report to DGXII.CSERGE, Budapest Academy of Economic Sciences,Bulgarian Academy of Sciences and Cracow Academyof Economics, 1997.

Park, Chris (1997) The Environment – Principles andApplications; Routledge, LondonPataki György – Takács-Sántha András: A modern

közgazdaságtan: a társadalomtudományok királyn je?ő Bevezetés In Természet és gazdaság- ökológiaiközgazdaságtan szöveggy jtemény. Szerkesztette:ű Pataki György – Takács-Sántha András, Typotex Kiadó,Budapest, 2004.

Pataki György, Bela Györgyi, Kohlheb Norbert (2003)

Versenyképesség és környezetvédelem; A „Gazdaságiversenyképesség: helyzetkép és az állami beavatkozáslehet ségei” cím kutatás résztanulmánya;ő ű Pénzügyminisztérium Kutatási Füzetek 5. szám

Pearce, D.W. és R. K. Turner (1990) Economics of NaturalResources and the Environment, Harvester Wheat-sheaf, New York

190



Pearce, David W. – Turner, R. Kerry: Economics of NaturalResources and the Environment. The John Hopkins

University Press, Baltimore, 1990.Perman, R, Ma, Yue, McGilvray, James (1996) Natural Re-source and Environmental Economics, Longman, Lon-don

Porter, M. (1990) The Competitive Advantage of Nations, The Free Press, New York

Solt Katalin: Makroökonómia. Trimester, Tatabánya 2001.Szakál Ferenc szerk.: Környezetgazdaságtan II. Szent

István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet,

Gödöll , 2003.ő Tietenberg, Tom: Environmental and Resource Economics.Seventh Edition, Pearson International Edition, 2006.

UNEP (2001) United Nations Environmental Program –GRID-Arendal: Vital Climate Graphics, 2001.

Varian, Hal R. (1995) Mikroökonómia középfokon; KJK,Budapest

Vida Gábor: Biodiverzitás és globális problémák. Élet és Tudomány, 1997/16, 483-487.

Wackernagel, Mathis – Rees, William E.: Ökológiailábnyomunk. Föld Napja Alapítvány, 2001.WEC: World Energy in 2006, World Energy Council,

London, June 2006WMO (2003) World Meteorological Organization: Scientific

Assessment of Ozone Depletion: 2002, Global OzoneResearch and Monitoring Project—Report No. 47, 498pp., Geneva

191



Internetes források

Éghajlat Enciklopédiahttp://www.atmosphere.mpg.de/enid/43167f3077a05c635a0ded581821b78f,0/magyar/_ghajlat_Enciklop_dia_ 114.html

Friends of the Earth honlapjahttp://www.foe.co.uk/campaigns/sustainable_development/progress/international.html

Global Footprint Network www.ecofoot.comNational Geographic, http://www.geographic.hu

Ökológiai lábnyom-számítás www.myfootprint.orgVilág országainak adatai, HDI, Human Development Index

http://www.nationmaster.com/red/graph- T/eco_hum_dev_ind

192

http://www.atmosphere.mpg.de/enid/43167f3077a05c635a0ded581821b78f,0/magyar/_ghajlat_Enciklop_dia_114.html



http://www.ecofoot.com/

http://www.geographic.hu/


http://www.nationmaster.com/red/graph-T/eco_hum_dev_ind





http://www.ecofoot.com/

http://www.geographic.hu/






14. Tárgymutató

alku........................77, 81antropogén ózonbomlás

...............................136antropogén üvegházhatás

...............................118átviteli együttható.....141,

146bérleti díj....................183biodiverzitás.........43, 177biológiai növekedési

görbe......................173biomassza..................161BIOSZFÉRA II................20bírság.....................96, 99BOI.........................90, 93Coase-tétel.............83, 86cs végi elhárításő ........127DDT..............................55eltartóképesség...28, 173,

174energiaforrás..............159energiahordozók........161eutrofizáció..................92externália.........................

az externália

internalizálása........54fogyasztási externália..............................56

negatív externália.....56pozitív externália.......56termelési externália. .56

faj...............................177feltételes értékelés

módszere..................51

fenntartható fejl déső 9, 10fenntartható fejl déső ........

er s fenntarthatóságő .21gyenge fenntarthatóság

.........................15, 47fenntartható maximális

hozam.....................176flow-típusú szennyező 123fosszilis energiaforrások

...............................181fosszilis energiahordozók

................137, 159, 181GDP..............................31

egy f re jutó GDPő ......31GNP...........................31

Göteborgi Jegyz könyvő...............................149

GPI...............................40HDI...............................43hedonikus ármódszer...51helyettesíthet ségő .......13holtteher veszteség....106hosszú tartózkodási idejű

légszennyez kő .........167Hotelling-szabály........184

hulladék...........................hulladéklerakó....35, 40,51

Hulladékszállítás.......35komposztálás............35megel zéső .................35

hulladékasszimilálókapacitás.............12, 60

193



immisszió. .140, 142, 144,146

intenzívkörnyezetvédelem..124,126

ISEW.............................36ivóvíz..........................167

jólét........................31, 53készlet................178, 179kimerül er forrásokő ő ...33,

153, 178, 184

Kiotói Jegyz könyvő .....120KOI...............................91k olajő .........................180környezetértékelés.......47környezetgazdaságtan. 27környezetterhelési díj107,

108, 110környezettudomány.....26küls gazdasági hatáső ..53

légkör.........................167lehet ség költségő .......183levegő........................164long term szennyező..123másodlagos szennyező

........................135, 139megújuló er forrásokő . 152mez gazdaságő .......55, 57Montreáli Jegyz könyvő

...............................136napenergia. 156, 159, 161norma.......89, 93, 98, 145

emissziós..................89hatástalansága....96, 97immissziós.......145, 147

ökoadók.....................110ökológiai adóreform. . .106

ökológiai közgazdaságtan.................................28

ökológiai lábnyom........22ózon...........................134Pareto-hatékony...........83passzív

környezetvédelem...145Pigou-adó. .103, 105, 107,

114populáció...................171Porter-hipotézis..........108

ppm....................117, 142receptor......140, 142, 146rövid tartózkodási idejű

légszennyez kő .........164royalty........................183savasodás. .139, 148, 149short term szennyező.148statikus készletmutató

...............................181

stock típusú szennyező...............................123szélenergia.........156, 162szén-dioxid 116, 119, 124,

126szennyezés elhárítás. .121szennyezés elhárítási

költség....................129szennyez -fizet elvő .......86

szmog................164, 166sz kösségű ...........153, 181talaj............................170tárolhatóság...............156

Teljes Gazdasági Érték. 48termékdíj....107, 108, 110termelt t keő .................47természeti er forrásokő

...............................152

194



természeti t keő ......19, 47tulajdonjogok.........78, 84

utazási költség módszer.................................51üvegház gáz...............118víz......................167, 169vízenergia..........161, 162Z mutató......................16zajszennyezés..............76

Documents

Köznyezetgazdaságtan jegyzet