ÓBUDAI EGYETEM BÁNKI DONÁT GÉPÉSZ ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI MÉRNÖKI KAR ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI INTÉZET Szerkesztő: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSBGK - 3047 Budapest, 2013
ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI INTÉZET
Szerkeszt: Dr. Drégelyi-Kiss Ágota
Galla Jánosné
Munkaszám: BGK - 3047
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
Bevezetés …………………………………………………………… ...............................
5
1. A minség és a minségirányítás alapfogalmai, fejldése
……………………. 7 1.1 A minség fogalma, értelmezése
…………………………………………… 7
1.1.1 A minséggel kapcsolatos fogalmak ………………………………… 7
1.1.2 A megfelelséggel kapcsolatos fogalmak …………………………… 9
1.1.3 A folyamattal és termékkel kapcsolatos fogalmak
…………………. 10 1.1.4 A minségirányítással kapcsolatos fogalmak
……………………… 13
1.2 A minségmenedzsment és a minségfilozófia fejldése
………………….. 14 1.2.1 A minségmenedzsment rendszerek fejldése
…………………….. 15 1.2.2 Minségfilozófiai irányzatok
……………………………………….. 19
2. A minségügy jogi háttere ………………………………………………………. 21
2.1 A mszaki szabályozás területei az EU-ban …………………………………
21
2.1.1 Az Európai Unió bels piaca …………………………………………
21
2.1.2 Notofikált (bejelentett) szervek ……………………………………... 22
2.2 Termékfelelsség ……………………………………………………………... 23
2.3 Fogyasztóvédelmi törvény …………………………………………………… 23
3. Szabvány alapú irányítási rendszerek …………………………………………. 24
3.1 Minségirányítási rendszerek. ISO 9000 szabványcsalád
…………………… 24
3.1.1 MSZ EN ISO 9000:2005 …………………………………………….. 25 3.1.2
MSZ EN ISO 9001:2009 …………………………………………….. 30 3.1.3 MSZ EN ISO
9004:2010 …………………………………………….. 33
3.2 Környezetközpontú irányítási rendszer ……………………………………… 34
3.3 Munkahelyi egészségvédelem és -biztonság irányítási
rendszere …………. 37
3.4 Információbiztonság irányítási rendszer ……………………………………..
383.5 Energiairányítási rendszerek …………………………………………………. 39
3.6 Külön követelményszabvány az autóipar résztvevi számára
……………… 40
3.1.1 MSZ ISO/TS 16949:2010 ……………………………………………… 41
4. A minségirányítási rendszer
kialakítása ……………………………………… 43 4.1 A (minség)irányítási
rendszer kiépítésének általános folyamatmodellje … 43 4.2
Felülvizsgálat, audit (ISO 19011:2012)……………………………………… 45 4.3
Tanúsítás, akkreditálás ………………………………………………………. 47
4.3.1 Tanúsítással kapcsolatos fogalmak …………………………………… 47 4.3.2
Akkreditálással kapcsolatos fogalmak ………………………………... 47
4.3.3 Az akkreditálás területei, alapelvei …………………………………… 47 5.
Teljeskör minségmenedzsment (TQM) ……………………………………….
49
5.1 A TQM értelmezése és elemei ………………………………………………. 49 5.2 A TQM
megvalósításának lépései …………………………………………… 51 5.3 Önértékelés,
Kíválósági Díjak ……………………………………………….. 52
6. A minségjavítás és a minségfejlesztés eszközei és
módszerei ……………… 54 6.1 A minségszabályozás stratégiái
……………………………………………. 54 6.2 A hét „régi eszköz”
………………………………………………………….. 55
6.2.1 Problémamegoldás a 7 eszköz segítségével ………………………….. 56
6.2.2 Folyamatábra (1. eszköz) …………………………………………….. 57
6.2.3 Az adatgy
jtés (2. eszköz) …………………………………………… 58
6.2.4 Hisztogram (3. eszköz) ……………………………………………….. 59 6.2.5 A
Pareto-elemzés (4. eszköz) ………………………………………… 59 6.2.6 Az ok-okozati
elemzés (5. eszköz) …………………………………… 60 6.2.7 Korreláció diagram (6.
eszköz) ……………………………………….. 61 6.2.8 Szabályozó kártya (7. eszköz)
………………………………………… 62
6.3 A 7 vezetési módszer ………………………………………………………. 62
6.3.1 Affinitás-elemzés (1. módszer) ………………………………………. 636.3.2
Kapcsolati diagram (1. módszer) …………………………………….. 63 6.3.3 A
fa-diagram (1. módszer) …………………………………………… 64 6.3.4 A mátrix diagram
(1. módszer) ………………………………………. 64 6.3.5 Mátrix adat elemzés (1.
módszer) ……………………………………. 65 6.3.6 A folyamat döntési program kártya
(1. módszer) ……………………. 65 6.3.7 A nyíl (arrow) diagram (1. módszer)
…………………………………. 66
7. Benchmarking ………………………………………………………………….. 66
9. Minségfunkciók lebontása (QFD) ……….. ……………………………………
75
10. Minségszabályozó tevékenység ………………………………………………. 77
10.1 A folyamatok természete ………………………………………………….. 78 10.2
Képességvizsgálat ………………………………………………………….. 79
10.2.1 Képességindex ………………………………………………………. 79 10.2.2 A
képességindexbl levonható következtetések …………………… 81 10.2.3 A
minségképesség indexek és más minségmutatók kapcsolata … 81
10.3 A szabályozottság fogalma ………………………………………………… 81 10.3.1
Szabályozottság és képesség ………………………………………… 82
10.4 A szabályozási rendszer kialakítása ……………………………………….. 83
10.4.1 Méreszköz képesség vizsgálata …………………………………….. 84
10.4.2 Gépképesség vizsgálat ……………………………………………….. 84 10.4.3
Középtávú folyamatképesség vizsgálat ……………………………… 85 10.4.4
Folyamatteljesítmény ……………………………………………….. 86 10.4.5 A
minségképesség indexek együttes vizsgálata …………………… 86
10.5 Statisztikai folyamatszabályozó kártyák (SPC-kártya) …………………….
87
11. Minségszínvonal elemzés ……………………………………………………… 90
11.1 A minségszínvonal mérése ……………………………………………….. 90
11.1.1 Jellemzk, paraméterek hozzárendelése funkciókhoz ……………… 90
11.1.2 A számskálák kialakítása ……………………………………………. 91 11.1.3 Az
értékelési tényezk súlyozása …………………………………… 92
11.2 A minségszínvonal elemzés megvalósítása ……………………………… 93 12.
Minséggel kapcsolatos költségek ……………………………………………… 94
12.1 Minségköltség …………………………………………………………….. 94 12.1.1 A
minségköltség fogalma ………………………………………….. 94 12.1.2 Minségköltség
szemlélet …………………………………………… 95
12.2 Minségköltségek a termék tökéletességi fokának függvényében
……….. 96
Irodalomjegyzék ……………………………………………………………………... 97
Bevezetés Philip B. Crosby:
A minség nem „melléknév”, hanem f név. A minség nem „jóságot”
jelent, hanem azt, hogy megtesszük azt, amire vállalkoztunk.
Relatív „jóság” nem létezik!
A minség minden piacgazdaságban meghatározó jelentséggel bír, a
piaci pozíciók meghatározó eleme. A fogyasztó egyre nagyobb
tájékozottságra tesz szert a minség kérdéseiben. A fogyasztói
igények és a dinamikus technológiai, informatikai átalakulás új,
ersen kiélezett piaci versennyel jellemezhet piacokat
nyitott, ahol a hazai vállalatoknak is helyt kell állni.
A minség alapveten az emberek szaktudásának és elkötelezettségének
függvénye. A szervezetek eltt álló alapvet kérdés, hogy
hogyan lehet kiépíteni egy olyan rendszert, folyamatot, ahol az
emberek igyekeznek a lehet legteljesebben kihasználni szakmai
ismereteiket, és teljes elkötelezettséggel végzik munkájukat úgy,
hogy értéktöbbletet hordozó tevékenységük eredménye a vevk,
felhasználók elvárható és latens igényeinek és a
társadalom, a környezet, a biztonság támasztotta követelményeknek
úgy feleljen meg, hogy avállalat, az egyén és a társadalmi
környezet egyaránt elégedett legyen.
A minség fogalma kiszélesedett, újra kell értelmeznünk. Kezdetben a
termék minsége állt a középpontban, azonban hamarosan kiterjedt a
termelés tényezinek és az infrastruktúrának, majd a szervezet, a
vezet, a humán tényez és az életminség fogalmára is. Tehát a
vállalati vagy szervezeti, vezetési kultúra éppen úgy a minséget
befolyásoló tényezvé vált, mint pl. a technológiai rendszer
minségképessége. A minség köznyelvi és szakmai fogalom is.
Általánosan megfogalmazható, hogy a minség annak mértéke, hogy a
termék vagy szolgáltatás mennyire teljesíti, elégíti ki a vevi
követelményeket, várakozásokat és milyen mértékben tudja elnyerni
valamennyi érdekelt fél teljes megelégedettségét.
A piaci pozíciók tekintetében a minség biztosítása szükséges,
azonban a pozíciók megtartásához, az elretöréshez, a versenyhelyzet
megnyeréséhez az innováció, a folyamatok állandó fejlesztése,
javítása, - (ha szükséges az üzleti/vállalati folyamatok
újraszervezése) - nélkülözhetetlen.
A minség fogalmának, akcióterületének és eszközrendszerének
fejldése új vezetési stratégiát követel meg. A minség a vállalati
stratégia egyik alapkövévé vált. A fels vezetés a fogyasztói
igények köré építi ki saját stratégiáját és az alkalmazottak
tevékeny közremködése mellett kialakít egy termelési kultúrát. A
veszteségek elkerülése, a hibák minél elbbi megelzése, a folyamatok
állandó javítása, az önmagunk szisztematikus ellenrzése a jobbítás
érdekében a gazdasági sikerek alapja. A célok
megvalósításának
meghatározó feltétele a jól felkészült, korszer
tudással rendelkez
, elkötelezett vezet
A minségügyi feladatok a stratégiai és vezetési (menedzsment)
feladatkörökbe kerültek át. Ezt indokolttá tette:
• A piaci verseny. A nemzetközi piacok megnyitása, a
szabad kereskedelem nagymérv növekedése, a piacokért és
vásárlókért folytatott küzdelem a minség eltérbe helyezését vonta
maga után. Ez leginkább azokban az iparágakban szembetn, ahol a
piac telített, a fejldés egyedüli lehetséges útja a minségi termék,
szolgáltatás biztosítása a vevk igényei alapján.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
• Új alapelvek és eljárások a mködtet vezetés
területén. A szervezet számára az új vagy eddig nem
alkalmazott menedzsment módszerek, technikák, taktikák megjelenése
új stratégiák kidolgozását, új ismeretek megszerzését és
alkalmazását követeli meg.
• Élettartam költségek. A megnövekedett vásárlói
igényeknek megfelelen egyre inkább eltérbe kerülnek a termék
élettartam tulajdonságai, valamint a vevszolgálathoz tartozó
valamennyi tevékenység. A vev választását nagymértékben
befolyásolja a termék
megbízhatósága, karbantarthatósága, az újrahasznosítási lehetség,
stb.
• A termel, szolgáltató szervezetek, rendszerek
minsítése. A régebbi gyakorlattól eltéren pl. az autóipar
területén már nem csak az egyes termékek vizsgálatával, hanem a
hosszú távú kooperációs kapcsolatok érdekében a (be)szállítói
szervezet teljes ellenrzésével, minsítésével történik a
kiválasztás. A vizsgálat során azt nézik, hogy rendelkezésre
állnak-e azok az eszközök, módszerek, vezetési eljárások, melyek
biztosítják a minségi követelményeknek való megfelelést.
• A gazdasági, piaci, kulturális, társadalmi viszonyok
változása következtében olyan tényezk, igények is jelentkeztek,
mint például az élet minsége, a dolgozók egészségével és a
munkavédelemmel, az információ védelmével kapcsolatos igények vagy
az egészséges táplálékhoz, vízhez való emberi jog, az
energiagazdálkodás hatékonysága, a szervezet társadalmi
felelsségvállalása.
A jól mköd menedzsment rendszerek jellemzi: az irányítási
rendszer kialakítása tudatos, tervezett; az üzleti célokkal
összhangban mködik; a jó gyakorlat elvét alkalmazza; a folyamatos
fejlesztés mindennapi gyakorlat; a rendszereket tervezik,
bevezetik, felügyelik, dokumentálják, ellenrzik és fejlesztik; a
kulcsfontosságú folyamatokra koncentrál; stb.
A jegyzet az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és
Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói számára készült és a
„Minségbiztosítás” cím egy féléves tantárgy keretében eladott
anyagot tartalmazza. A tantárgy oktatásának célja a minséggel
kapcsolatos alapfogalmakon túl a korszer irányítási
rendszerek, valamint azok kiépítésének, fenntartásának és
folyamatos javításának áttekintése; az auditálás és tanúsítás
megismerése. A folyamatjavítás, folyamatfejlesztés,
minségszabályozás egyes módszereinek és technikáinak bemutatása
során különös figyelmet fordítottunk a gépipar területén
alkalmazottakra, valamint az autóipari beszállítás minséggel
kapcsolatos követelményeit röviden összegeztük. A
jegyzet célja a végzett hallgatók sikeres munkavállalásának
és eredményes beilleszkedésének elsegítése a különböz munkaadó
szervezetek, cégek minségirányítási rendszereibe.
A tantárgy óraszáma és ebbl adódóan a jegyzet terjedelme e
szerteágazó, hatalmas témakör ismereteinek csak rövid, általános,
összefoglaló bemutatására alkalmas, figyelembe véve az oktatott
mérnöki szakirányok által megkívánt gyakorlatban alkalmazható
szakmaspecifikus követelmények egy részét. A jegyzetet kiegészíteni
a vele együtt készült Melléklet hivatott. A
gyakorlati órákon a szakterület általánosan elterjedt
folyamatjavítási, -fejlesztési és szabályozási technikáit
csapatmunkában gyakorolhatják a hallgatók, ehhez segédanyagot a
külön publikált Gyakorlati segédlet és útmutató tartalmaz a
szakiránytól függen változó tartalommal. Az ismeretek bvítéséhez az
Ajánlott irodalom fejezet nyújt segítséget. A szerzk alapot és
segítséget kívánnak nyújtani a késbbi félévek (tanterveiben
szerepl, illetve szabadon választott) minségirányítással
kapcsolatos tantárgyainak megértéséhez is.
A szerzk külön köszönetüket fejezik ki Dr. Koczor Zoltánnak a
jegyzet lektorálása során nyújtott alapos, gondos és hasznos
szakmai segítségéért.
Budapest, 2013. július
A szerz
1. A minség és a minségirányítás alapfogalmai, fejldése 1. 1. A
minség fogalma, értelmezése
A „minség” mindig is nagy jelentséggel bírt az emberek életében.
Néhány kiragadott példa: gondoljunk az eszközök, szerszámok
folyamatos tökéletesítésére az skorban, Hammurabi
Törvénykönyvére, vagy arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók
temetése dokumentáltrendszer (mód, eszköz, jel) szerint történt.
1140-ben már fémjelzést alkalmaztak az arany és ezüst tárgyak
minségi igazolására, vagy például Kínában a császári udvarban a
felhasznált anyagokat jelölték (a készít azonosítása –
„védjegy se”). Az ókori Rómában szabvány szerinti termékek minség
ellenrzése zajlott, a középkori céhek szigorú minségi
követelményeket szabtak meg tagjaiknak. Szervezett
minségbiztosításról valamint minségirányításról az ipari gyártás
megjelenésétl beszélhetünk.
A minség mindennapjaink gyakran használt kifejezése, elssorban a
saját tapasztalatunk, benyomásunk alapján kialakult, gyakran
szubjektív véleményünket fejezzük ki a jellemzett dologgal
kapcsolatosan, például jó minség cip, gyenge minség
kiszolgálás. A minségnek számos összetev je van, mint ahogy
egy sor értelmezése és definíciója is, a
hagyományostól a stratégiai jellegig.
A minség megítélése mindig függ az adott kor és régió kultúrájától
és ennek következtében a termék/szolgáltatás minsége, a folyamatok
minsége, a vállalatok/szervezetek minsége és végs soron a
társadalom minsége szorosan összefügg egymással.
Megjegyzés: a külön nem jelzett idézetek forrása a fejezet címénél
került feltüntetésre.
A teljesség igénye nélkül a minség néhány megfogalmazása:
Philip B. Crosby: „a minség a követelményeknek való megfelelés”
[14]
Joseph M. Juran: „a minség a használatra való alkalmasság.” [14]
Shoji Shiba: „a minség a vevk rejtett igényeinek kielégítésére való
alkalmasság.” [14] Genichi Taguchi: „A terméket mindig a
funkciójáért és az ezzel arányban álló áráért vásároljuk.”
[14]
A minség (quality) az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány
megfogalmazása szerint [24]:
Megjegyzés: Az MSZ EN ISO 9000:2005 szabvány az ISO 9000:2005
nemzetközi szabvány szövegh fordítása. A kettspont utáni
évszám mindig az adott szabvány közzétételének évét jelenti.
„annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzk egy
csoportja a követelményeket.”
A „minség” kifejezés használható olyan jelzkkel, mint gyenge, jó
vagy kiváló. A "saját" -
szemben a "hozzárendelt"-tel - annyit jelent, hogy valamiben benne
van, különösen úgy, hogyannak állandó jellemz je. A termék ára
például a terméknek nem saját jellemz je, hanem kívülrl
hozzárendelt jellemz, tehát nem része a minségnek.
Minségjellemz (quality characteristic): „terméknek,
folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját
jellemz je.”
A jellemzk tulajdonképpen megkülönböztet tulajdonságok, melyek
lehetnek például: fizikai (pl. mechanikus, villamos, vegyi vagy
biológiai jellemzk), érzékszervi (pl. illatra, tapintásra, ízre,
hallásra, látásra vonatkozó jellemzk), viselkedésbeli (pl.
udvariasság, becsületesség, igazmondás), idvel kapcsolatos (pl.
pontosság, megbízhatóság, használhatóság), ergonómiai (pl. emberi
biztonsággal kapcsolatos jellemzk), vagy funkcionális (pl. egy
motorkerékpár
legnagyobb sebessége) jellemzk.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
Követelmény (requirement): „kinyilvánított vagy általában
magától értetd igény, elvárás vagy kötelezettség.”
A szükséglet az egyén és közösség szubjektív hiányérzete,
életfeltételeinek biztosítása iránti bels igény. A
szükségletek nem piaci, társadalmi hatásra keletkeznek, hanem az
emberi lét biológiai következményei. Az igények ennek az
alapvet emberi szükségletnek a konkrét kielégítésére
irányulnak. Többféle igény is kialakulhat egy-egy szükséglet
kielégítésére. Az igény lehet szokásosan megkövetelt, elvárt,
illetve rejtett. Amirl nem tud az ember, azt nem is igényli. A
követelmények különböz érdekelt felektl (vevk,
részvényesek, tulajdonosok, szállítók, munkatársak, partnerek,
társadalom) származhatnak. Egyes követelménycsoportok
megkülönböztetésére – a csoportok jellegétl függen – néha jelzket
használnak, pl. termékkövetelmény, minségirányításra vonatkozó
követelmény, vevi követelmény,
jogszabályi követelmény stb. A követelmények egy része
magától értetd, elvárt igény,
melyet bizonyos szempontból egy személytl (pl. etikus magatartás),
tárgytól (személyautópótkerékkel), szolgáltatástól (ügyfélfogadási
id) elvárhatunk. Az „elírt követelmény” – szemben a magától
értetd követelménnyel – az a követelmény, amelyet
kinyilvánítottak, például egy dokumentumban. A törvényi
követelményeket be kell tartani.
A minség mellett másik fontos fogalom a fokozat. A vevkörtl függen
eltér minségi követelményeket kell kielégíteni (pl.
luxusétterem – kisvendégl).
Fokozat (grade): „azonos funkcionális rendeltetés
(használatú) termékek, folyamatok vagy rendszerek kategóriája vagy
besorolása, amelyet különböz minségi követelményekhez
rendeltek.”
Numerikusan kifejezve pl. 1 osztályú, 2 osztályú (vonaton).
Jelekkel kifejezve pl. egy szálloda lehet **, ***,
****,*****.
Képesség (capability): „egy szervezetnek, rendszernek vagy
folyamatnak az az adottsága, hogy olyan terméket hozzon létre,
amely ki fogja elégíteni az illet termékre vonatkozó
követelményeket”.
Vevi megelégedettség (customer satisfaction) : „a vev
észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesültek a
vev követelményei”.
A vevi megelégedettség elnyerése érdekében a jellemzket tervezni, a
vevket pedig azonosítani kell. Ismerni kell a vevk által elvárt,
kifejezett és értékelt minségszinteket, tervezni kell ezek
elállítási módját, a minség egyes összetevit és azok javítási
lehetségét,
valamint mindezek költségét. A termékek jellemzi a vevi megítélés
szempontjából különböz kategóriákba sorolhatók. A Kano-modell
(Noriaki Kano japán professzor) a termékjellemzket egy
koordinátarendszerben ábrázolja. (1.1 ábra)
A vízszintes tengelyen a kifejezett vagy ki sem fejezett elvárások
teljesítési foka, a függleges tengelyen a vevkbl kiváltott
lelkesedés mértéke mérhet fel. A lelkesít tényez
nem tud elégedetlenséget, az alapvet tényez pedig nem tud
elégedettséget kiváltani. A teljesítmény-
jellemzk a teljesítéssel monoton növekv kapcsolatú
elégedettséget szülnek. A jól tervezett terméknél megbízhatóan
teljesülnek az alapvet, magától értetd követelmények, magas
szintek a teljesítményként elvárt jellemzk és tartalmaznak
„meglepetéseket” is.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
Nemmegfelelség (nonconformity): „egy követelmény nem
teljesülése”.
Az „eltérés” szó jelentése ezzel azonos. Ha egy szervezet a
követelményeknek egyikét nem teljesíti, akkor nemmegfelelség
keletkezik. Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány felsorolja a
minségirányítási rendszerek követelményeit. Ha a szervezet ezektl a
követelményektl eltér, akkor a minségirányítási rendszerében
nemmegfelelségek keletkeznek.
Hiba (defect): „egy szándék szerinti vagy elírt használattal
kapcsolatos követelmény nem teljesülése”.
A hiba és az eltérés fogalma közti különbségtétel azért fontos,
mert a hibának jogi következménye lehet pl. különösen a
termékfelelséggel kapcsolatos ügyekben. Ezért a "hiba" kifejezést
célszer különös elvigyázattal használni. A vev szándéka
szerinti használatot befolyásolhatja a szállító által adott
információ jellege, pl. a használati vagy a karbantartási
utasítás.
Megelz tevékenység (preventive action): „tevékenység egy
lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának
kiküszöbölésére”.
Egy lehetséges eltérésnek egynél több oka is lehet. A megelz
tevékenységet egy még nem észlelt eltérés elfordulásának, míg a
helyesbít tevékenységet egy már észlelt eltérés ismételt
elfordulásnak megelzésére végzik. A megelz tevékenység
kockázatelemzési folyamatnak is tekinthet.
Helyesbít tevékenység (corrective action): „tevékenység egy
észlelt eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának
kiküszöbölésére”.
Az észlelt nemmegfelelség megszüntetésére irányuló tevékenység a
helyesbítés (correction), mely lehet például újramunkálás vagy
átsorolás. Az újramunkálás (rework) következtében a nem
megfelel termék teljesíti a vele szemben támasztott
követelményeket. Az átsorolás (regrade) a fokozat módosítását
eredményezi, emiatt az eredetitl eltér követelményeknek felel
meg a termék.
A javítás és a helyesbítés fogalmai között fontos, hogy különbséget
tegyünk.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
Javítás (repair): „tevékenység egy nem megfelel terméken,
hogy azt a szándék szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék”
[24].
A javítás magába foglalja azt a helyreállító tevékenységet, amelyet
egy eredetileg megfelel terméken végeznek, hogy ismét
használhatóvá tegyék, pl. a karbantartási munkák részeként.
Ilyenkor ezt nem nevezik helyesbítésnek. Szemben az
újramunkálással, a javítás befolyásolhatja vagy megváltoztathatja a
nem megfelel termék részeit.
A nem megfelel termék eredeti szándék szerinti
felhasználásának megakadályozására alkalmazható tevékenység a
selejtezés (scrap), pl. újrafeldolgozás, megsemmisítés, vagy
a nem megfelel szolgáltatás esetében a felhasználás
megakadályozása lehet a szolgáltatás beszüntetése is. A már
elkészült, de az elírt követelményeknek nem megfelel termék
felhasználásához vagy továbbengedéséhez pl. az autóipari
beszállítás területén a vev engedélyét, ún. egyedi
hozzájárulását kell kérni. Ez az ún. felhasználási engedély
(concession), mely általában vagy a termék meghatározott
mennyiségére vonatkozik, vagy arra korlátozódik, hogy a nem
megfelel jellemz j terméket elírt feltételek
között meghatározott idn belül lehet csak kiszállítani, és gyakran
a rendeltetésszer felhasználás körét is szkíti.
Ezzel szemben az eltérési engedély (deviation permit) „a termék
létrehozása eltt adott hozzájárulás egy termék eredetileg elírt
követelményeitl való eltéréshez” [24]. Általában az eltérési
engedély a termék korlátozott mennyiségére vagy korlátozott idre
terjed ki, és meghatározott felhasználásra vonatkozik. Esetenként
hozzájárulás szükséges egy folyamat következ szakaszába való
továbblépéshez, ez a továbbengedés (release).
1.1.3 A folyamattal és a termékkel kapcsolatos fogalmak [1]
Folyamat (process): „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban
álló tevékenységek
olyan sorozata, amely erforrások felhasználásával bemeneteket
kimenetekké alakít át.”
Egy folyamat bemenetei általában más folyamatok kimenetei. A
folyamat határait ott célszer kiválasztani, ahol mérhet
vagy értékelhet bemenetek, illetve kimenetek találhatók, hogy
a folyamat eredményét értékelni lehessen. A folyamatok lehetnek
f - (kulcs-), vagy ezeket segít, kiszolgáló folyamatok. Egy
szervezetben a folyamatokat általában szabályozott feltételek
között tervezik és hajtják végre azért, hogy értéket hozzanak
létre. A jól meg- tervezett értékteremt folyamat bemenete és
kimenete között mérhet értéktöbblet keletkezik. (1.2
ábra)
Az olyan folyamatot, amelynek esetében a létrejött termék
megfelelségét nem lehet közvetlenül vagy gazdaságosan igazolni,
gyakran "különleges folyamat"-nak nevezik.
1.2 ábra. A folyamat értelmezése
A szervezet „munkatársak csoportja és eszközrendszer a
felelsségi körök, a hatáskörök és a kapcsolatok elrendezésével
együtt (a szervezet lehet közjogi, magánjogi, valamint önálló jogi
személyiség nélküli is).”
Eljárás (procedure): „egy tevékenység vagy egy folyamat
elvégzésének módja”. A minségirányítási rendszer dokumentumainak
részét képezik az eljárási utasítások.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
ellenrzött gyártást a specifikációból, termelésbl és megfigyelésbl
álló háromlépéses folyamatként határozta meg, és hozzákapcsolta ezt
a hipotézis – kísérlet – értékelés módszeréhez. Az 1950-es évek
elején Deming Japánban tartott eladásai során a japán résztvevk
véglegesítették a lépéseket a mai tervezésre, megvalósításra,
ellenrzésre és intézkedésre. [12]
A módszer egyik legfontosabb alapelve az ismétldés, Deming mindig
hangsúlyozta a PDCA lépések csavarvonal-szer ismétlésének
fontosságát, amelynek lényege, hogy a rendszer
mindig tovább javítható, az ismétlések során pedig mindig egyre
magasabb min
ségi szintenvégezhetk el a lépések. Ennek a megközelítésnek az
alapja, hogy a tudásunk és képességeink limitáltak, de
fejleszthetek. A csavarvonalszer haladásból adódó egyre
magasabb szint tudással mindinkább finomíthatóak,
átalakíthatóak a célok: az elvárt, ideális állapot elérése.
Termék (product): „egy folyamat eredménye.”
A termék négy általános termékkategóriába sorolható (1.4
ábra):
• Hardver: minden olyan tárgy, ami saját alakkal rendelkezik,
megfogható, mennyisége megszámolható, pl.: számítástechnikai
hardver, egy motor mechanikai alkatrésze, stb.
• Szoftver: információ, szellemi termék, amelynek tartalma
függ a hordozójától, de
elvonatkoztatható t
le, pl. számítógépprogram, szótár. • Feldolgozott anyag: a
hardvertl annyiban tér el, hogy mennyisége folytonos jellemz,
pl. kenanyag.
• Szolgáltatás: a beszállító és a vev közötti tranzakciónál
végbemen tevékenység eredménye, pl.: szállítás.
Minden terméket egyértelmen be lehet sorolni valamelyik
termékkategóriába (ezt a termékben túlsúlyban lev elemek
határozzák meg), de a termékek dönt többsége egy vagy több
termékkategóriát is tartalmazhat, pl. egy személyautó „mint
kínálati termék hardverbl (pl. a kerekei), feldolgozott anyagokból
(pl. az üzemanyag, a htfolyadék), szoftverbl (pl. a
motor szabályozó szoftverje, a használati útmutató) és
szolgáltatásból (pl. az eladótól kapottkezelési magyarázatok) áll”
[24].
1.4 ábra. Egység, termék, érdekelt felek
A rendszer (system): „egymással kapcsolatban vagy
kölcsönhatásban álló elemek összessége”, (folyamatok
összessége).
A szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítását
elsegíti, ha az egymással összefüggésben lév folyamatokat
rendszerként azonosítják, értelmezik és irányítják. A
minségirányítási rendszer kialakítása és bevezetése során az
alkalmazott rendszerszemlélet megközelítés számos lépésbl
áll. Ennek értelmében meg kell határozni a vevk és más
érdekelt felek igényeit, a szervezet minségpolitikáját és
minségcéljait, a minségcélok
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
A rendszerszemlélet megközelítés alkalmazható a már
meglév minségirányítási rendszer fenntartásához és
fejlesztéséhez is. A felsorolt lépéseket alkalmazó szervezet
„bizalmat kelt folyamatainak képessége és termékeinek minsége
iránt, továbbá megalapozza a folyamatos
fejlesztést. Ez a vevk és más érdekelt felek nagyobb
megelégedettségéhez vezethet, és a szervezet sikerét
eredményezheti” [24].
Projekt (project): „sajátos folyamat, amely egy sor
összehangolt és szabályozott, a kezdeti és a befejezési idpontok
megjelölésével kitzött olyan tevékenységekbl áll, amelyeket konkrét
követelményeknek megfelel cél elérésére végeznek, figyelembe
véve az id, a költségek és az erforrások korlátait”
1.1.4 A minségirányítással kapcsolatos fogalmak
A minségpolitika (Quality policy): „egy szervezetnek a
minségre vonatkozóan a fels
vezet
A minségirányítás (Quality management): „összehangolt
tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minség
szempontjából.”
1.5 ábra. A min ségirányítás területei
A minségirányítás négy területre terjed ki (1.5 ábra):
• Minségtervezés (Quality planning): „a minségirányításnak az
a része, amely a minségcélok kitzésére, valamint a szükséges
mködési folyamatok és a velük kapcsolatos erforrások
meghatározására összpontosít, a minségcélok elérése
érdekében.”
• Minségszabályozás (Quality control): „a minségirányításnak
az a része, amely a minségi követelmények teljesítésére
összpontosít.”
• Minségbiztosítás (Quality assurance): „a minségirányításnak
az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít
aziránt, hogy a minségi követelmények teljesülni fognak.”
• Minségfejlesztés (Quality improvement): „a
minségirányításnak az a része, amely a minségi követelmények
teljesítési képességének növelésére összpontosít.”
Minségirányítási rendszer (Quality system): „irányítási
rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minség
szempontjából.”
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
1.2 A minségfilozófia és a minségmenedzsment fejldése Röviden
visszatekintve a múltba, megállapítható, hogy az skort az
érzékszervi ellenrzés
jellemezte, ahol a gyártó és felhasználó általában azonos
személy volt, akinek valószínleg a termék használhatósága és
külleme volt az érdeke és felteheten az ellenrzést önmaga végezte
el. Az ókorban az érzékszervi ellenrzés mellett megjelenik a
méréses ellenrzés. A piac kialakulásával a gyártó és a forgalmazó
különválik, de kapcsolatuk közvetlen marad. Az ókor és középkor
f jellemz je, hogy az ellenrzést a
termel végzi, a fogyasztó a keresked áru-mintája alapján
ítél. A kapcsolat a termel és felhasználó között lehet
közvetlen vagy a keresked közbelépésével közvetett.
A középkori európai városokban a polgárság jelents részét a házzal,
mhellyel rendelkez iparosmesterek, kereskedk alkották. A
mesterek szakmánként érdekvédelmi szervezetként is
mköd céhekbe tömörültek. Tevékenységüket a XII. sz.-tól a
városi hatóságok is támogatták (városi felügyelk ellenrizték a
munkát), mert fontosnak tartották a piacra kerül
élelmiszerek, iparcikkek minségének, árának ellenrzését és
szabályozását, melyre a céhek voltak a legalkalmasabbak. A
céhszabályok védték a fogyasztókat (csalás, hamisítás, hanyagság
büntetése, ablak eltt végzett munka), szigorúan elírták az
alkalmazható technikai
eljárásokat, rögzítették a munkaidt, megszabták a felhasználható
nyersanyag mennyiségét és minségét, a szerszámok számát, az árakat
és béreket. Szigorúak voltak a képzés, az inaskodás, legénykedés,
vándorlás, próbaid szabályai. A mesterré válás feltétele egy
mestermunka elkészítése volt és határt szabtak a mhelyekben dolgozó
inasok és legények számának is. A céhekben az ember a teljes
munkafolyamatot kézi ervel végezte elejétl végig. Mindenki a
munkája minségéért személyesen felelt.
Megjegyzés: A céhes szabályrendszer képezi az alapját a mai
kereskedelmi és iparkamarák tevékenységének, a védjegy és a
szabadalom védelmének. Magyarországon 1872-ben felszámolták a
céheket, ipartestületek alakultak, ezek utódai a mai
különböz kamarák.
Azonban a céhek az önálló kezdeményezéseket, technikai újításokat
nem engedték meg, ezért
a XVI.–XVII. századra a szabályozó rendszer már gátolta a fejldést,
a szabad kereskedelmetés a versenyt. A céhes ipar elssorban a helyi
közösséget látta el. A távolabbi vidékekre irányuló exportra
termelés során a tke és a munka külön vált. Kialakult az ipari
termelés tkés szervezete, ahol a mester saját házában, saját
mhelyében dolgozik, ám a tkés vállalkozó, a nagykeresked
megbízásából. Létrejöttek ipari központok is, melyek távoli
piacokra dolgoztak.
A manufaktúrák a középkorban terjedtek el Európában. Az
manufaktúrákban alkalmazott gyártási technológia alapja a
munkamegosztás, az egyes munkafázisokat külön választották, a
munkás csak részfolyamatokat végzett (tömegcikkeket termeltek
elssorban). Ez a gyártási modell már nem igényelt nagyfokú
szakképzettséget, bérmunkást is alkalmazhattak, a
termelés több és olcsóbb lett. A termelés növekedése elindította a
piaci versengést. Az iparfejldésével gépeket kezdtek alkalmazni,
így még olcsóbbá vált a termelés. A termelés gépesítése, a gyáripar
kialakulása, az ún. ipari forradalom vezetett a XIX. századi
nyugat- európában a manufaktúrák elsorvadásához, a modern ipar
kialakulásához.
Megjegyzés: Az els magyarországi manufaktúrát 1743-ban
alapították.
A gazdaság és a társadalom fejldésével együtt változott a minség
megközelítésének filozófiája és módszere. A tömeggyártással együtt
kialakult a tudományos munkaszervezés, mely a minségmenedzsment
rendszerek fejldését is elindította. Számos módszer és technika
terjedt el, mely még nem tudatosan, de a minség javítását
szolgálta. A gyártás területérl származó minség-rendszerek elvei, a
filozófiák és módszerek elterjedtek a szolgáltatásban is.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
1.2.1 A minségmenedzsment rendszerek fejldése A
minségmenedzsment rendszerek fokozatosan fejldésének
f bb szakaszait mutatja be röviden a fejezet. Az 1.6 ábra fel
kívánja hívni a figyelmet arra, hogy az egyes menedzsment
rendszerek elterjedését befolyásolták az adott földrészek, országok
eltér sajátosságai, kultúrájuk. A globális gazdaságban a
megfelel menedzsment technológiák kiválasztásához és
alkalmazásához széles látókör, speciális tudás és napi ismeretek
szükségesek, többek között pl. az érintett szervezet mérete,
jellege, termelése vagy az elvégzett szolgáltatás jellege, vagy az
a társadalmi közeg (piaci, vagy más érték mentén mköd, szabad
versenyes, állami monopol, stb.) amelyben meg kívánják
valósítani.
1.6 ábra. A min ségirányítási rendszerek fejl dése
[Forrás:14]
Minség-ellenrzés (QC)
Az els lépcsfokot az ers kimeneti (bemeneti) ellenrzés
jelentette (QC – Quality Control). A tervezés és a végrehajtás
különvált. A mvezeti ellenrzés helyett a folyamatok végén
önálló, független minségellenrzéssel foglalkozó szervezet képzett
tagjai végezték azellenrzéseket. Alapelv az elre meghatározott
minségi követelmények teljesítése volt. Mivel a cél elssorban a
hiba megállapítása volt, lehetség sem volt a folyamat közben a
visszajelzésre. Emellett a minséggel kapcsolatos tevékenységtl
eltávolodott fels vezetéshez kevés információ jutott el.
Viszont a minségellenrzés önálló „szakma” lett és szabályozó
elemként a gyártási folyamat nélkülözhetetlen részévé vált.
Megjegyzés: Henri Fayol (1841-1925) a modern
vállalatmenedzsment alapjait teremtette meg, elsként tekintette a
hatékonyságot a vezetk szempontjából összefügg folyamatnak.
F vezetési elvei: centralizáció, munkamegosztás, felelsségi
körök kijelölése; egy ember ad utasítást, egy cél-egy terv,
fegyelem, rend, közös érdek az els, közösségi szellem, méltányos
fizetés, információáramlási lánc, állandó,
kezdeményez munkaer.
Frederick Winslow Taylor (1856-1915) amerikai
mérnök indította el a tudományos munkaszervezés mozgalmát
(kb. 1900–1925). Nevéhez f zdik a Henry Ford által alkalmazott
futószalag feltalálása. 1911-ben adták ki a „A tudományos irányítás
alapelvei” és „Az üzemirányítás” cím könyveit. A tudományos
vezetés (scientific management) a vezetési problémák olyan
objektív megközelítése, amelyben a megoldások, döntések alapja nem
szubjektív megítélés, hanem a megfigyelés és mérés. Filozófiája: a
magas profit kulcsa a magasabb termelékenység és a magasabb
munkabér. Megvalósított gondolatai: a vezetéselmélet középpontja a
munkahelyi szint termelékenység, a „hogyan csináljuk”
problémája; a termelés és az ellenrzés különválasztása; szabványos
munka-körülmények és szerszámok; jól képzett, megfizetett
szakemberek foglalkoztatása; a hibákért anyagilag felels a dolgozó;
a felelsségek és feladatok arányos elosztása a végrehajtók és a
döntéshozók között.
Frank Bunker Gilbrecht (1868-1924) és Lilian Moller Gilbreth
(1878-1972) a tudományos vezetés területén az optimális
munkakörülmények (eljárások és munkahely) tanulmányozásával
(mikromozdulatok pillanat- fényképezésével) foglalkoztak, céljuk
volt a felesleges mozdulatok csökkentésével növelni a
termelékenységet.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
jelentette. Az ers gyártásközi ellenrzés (SQC – Statistical
Quality Control) miatt a
hibaszázalék és a költség is csökkent (kb. 1925 –1955/60;
Shewhart). A minségszabályozás f célja az ellenrzés és
szabályozás lett. „A statisztikai mintavétellel történ
minség- szabályozás esetén a minséget már nem csak ellenrzik, hanem
igyekeznek kézben tartani a folyamatot, és szerepet kap a
helyesbít tevékenység is.” [14]
Walter A. Shewhart (1891-1967) statisztikusként dolgozott a Bell
Labsnál az 1920-as és 30- as években. „A gyáripari termékek
gazdasági minségellenrzése” cím könyve a tömegtermékek
minségjavításában fordulópontot jelentett. Shewhart megállapította,
hogy a gyártás minden egyes megnyilvánulási területén jelen
lév eltérések értelmezhetk egyszer statisztikai eszközök
alkalmazásával (pl. mintavétellel és valószínség- elmélettel).
Grafikus ellenrz kártyákat fejlesztett ki, amelyekkel idben
folyamatosan is nyomon követhetvé vált a teljesítmény. A munkások
is tudták ellenrizni munkájukat, láthatóvá vált a selejt
gyártásának veszélye. Shewhartnak a mintavétellel és az
ellenrz kártyákkal kapcsolatos munkája magára vonta egy
másik
statisztikus, W. Edwards Deming figyelmét is. Nevéhez f
z
dik a PDCA-ciklus alapjainak kidolgozása is. [14] Henry
Ford (18631947 amerikai üzletember, a Ford
Mo.Co. alapítója, az autóipar, a futószalagos gyártósor és a
modern tömeggyártás egyik úttör je. Felismerte a vev
szerepének fontosságát, a beszállítás megbízhatóságának
jelentségét, fejlesztette a logisztikát (veszteségnek tekintette a
felesleges raktárkészletet), célja a veszteségek megszüntetése volt
a teljes folyamat minden szintjén. A tömegtermelés felfutása idején
azonban figyelmen kívül hagyta a piac változását (a túltermelés
okozta veszteségeket), valamint egy igen fontos tényezt, a vevi
igényeket. Híres mondása: „"Vevink minden színigényét ki tudjuk
elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek." Fordnak a termelékenységi
rendszerek fejldésére gyakorolt hatása (Taylor, E.Root, Whitney és
saját fejlesztmérnökei eredményeire építve) jelents volt: pl.
mozgatható szerelpadok (Galamb J. újítása), gyártósorok,
csereszabatos alkatrészek (képzetlenebb munkaer), gravitációs
csúszda, szerszámok – munkások helye, folyamatos alkatrészellátás.
Ezt a tömeggyártást a pontosság, a gyorsaság és a folyamatosság
jellemezte.
William C. Durant (1861-1947) (a GM alapítója) utóda
Alfred Pritchard Sloan (1875-1966) a GM vezére.
Vállalatvezetési rendszert hozott létre a munkák összehangolására.
A kisebb, decentralizált divíziókat a cégvezeti egy központból át
tudták tekinteni a pénzügyi és termelési adatok segítségével. A
vállalatvezet knek a pénzügyekhez kellett érteni (marketing
szakemberek, pénzügyi menedzserek). Ford a termelésre, Sloan az
irányításra helyezte a hangsúlyt, azonban mindketten a Smith-féle
munkamegosztás elvét alapul véve gondolkodtak. Adam Smith,
("A nemzetek gazdasága" c. könyv szerz je (1776), közgazdász -
filozófus.) F gondolata volt a munka mveletelemekre bontása a
munkamegosztás elve alapján és a szakosítás. Az eljárásrend (óriási
bürokrácia) betartása máig minden bürokratikus szervezet
alapja.
George Elton Mayo (1880-1949). Nevéhez a menedzsmenszemlélet
gyökeres megváltozása f zdik. Az ipartörténetbe a
Hawthorne-tanulmánnyal kapcsolatban vonult be. 1927-ben kezdett
kutatásainak megállapításai: a termelékenységre a bér és a fizikai
körülmények mellett a munkatársak igényei és lelki tényezi is
hatással vannak; stimuláló hatású, ha a dolgozó szabadon dönthet
egyes szervezési, módszerbeli kérdésekrl; motiváló hatású, ha a
beosztott a csapat fontos tagjának érzi magát. Mottó: „a jó
vezet tördik a beosztottjaival”.
A második világháború utáni idszak nagy keresleti igényeit
mennyiségi termeléssel kielégít piac a minséget elhanyagolta,
akkor, amikor a minségfilozófia nagy egyéniségei Taylor, Shewhard,
Deming, Juran, Crosby, Feigenbaum az Egyesült Államokban
dolgoztak.
A jelentsebb változást a japán TQC (Total Quality Control), az
amerikai QA (Quality Assurance), illetve a német QSS
(Qualitätssicherung-System) hozta (termékaudit,
folyamataudit).
Teljes kör minségszabályozás (TQC)
A kezdeti japán TQC teljes kör jelz je a minség
ellenrzési funkciók vállalaton belüli teljessé tételét jelenti, nem
lép túl a termék auditálási folyamaton. Az ipartörténet korábbi
korszakainak tudását, tapasztalatát, menedzsment elveit
felhasználva alakult ki a sajátos japán
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
nem tanúsítható). A modellben nem csak a minségrendszer
menedzsmentje lesz minség- felfogású , hanem a teljes
menedzsment-környezet is. A folyamatközpontú filozófia mellett
érvényre jut az önértékelésen túl a minségrendszer auditja,
tanúsítása, valamint a teljes rendszer (az összes folyamatra
kiterjed, pl. pénzügyi, humán, üzleti, hatékonysági, stb.) auditja
is. A TQM fontos jellemzi: a vevközpontúság; a vezetés
elkötelezettsége; a folyamatközpontú szemlélet; folyamatos
fejlesztés; a minségközpontú vállalati kultúra
kialakítása a munkatársak képességeinek, tudásának mozgósításával,
motíválással; objektívmérés, értékelés a fejlesztések alapja;
megfelel információáramlás.
Összefoglalva: a TQM irányítási eljárás a hosszú távú siker
elérésére a vevi elégedettségen keresztül. Az eljárás felülrl
irányított, de a szervezet összes tagjának elkötelezett részvételén
alapul, hogy a munkatársak munkájuk során fejlesszék a
folyamatokat, a termékeket, a szolgáltatásokat és a szervezet
munkakultúráját.
A környezetért, a munkatársak egészségéért és biztonságáért érzett
felelsség, az információ- áramlás biztonságának biztosítása és a
gazdaságos energiafelhasználás a globális gazdaságban kialakuló
piaci versenyben elnyt jelentenek. Ez az oka a TQM-be integrált
irányítási rendszerek széles kör elterjedésének. Az
integrálás célja, hogy az irányítást egyszerbbé,
eredményesebbé és hatékonyabbá tegye, növelje az átláthatóságot,
fokozza a vevk ésérdekelt felek bizalmát, egyszerbbé tegye a
dokumentációt és az ellenrzést, segítve ezzel a folyamatos
fejlesztést.
Ennek egyik lehetsége, hogy a több azonos elemmel rendelkez,
párhuzamos rendszereket lehetleg egy rendszerré alakítsák át. Ezt
valósítják meg az integrált irányítási rendszerekkel, azért, hogy
költséget és idt takarítsanak meg. A szervezet irányítási
rendszerének különböz részei (minség-, környezetközpontú-,
munkahelyi egészségvédelem és biztonság-, stb. irányítási
rendszerek) egy egységes rendszerbe integrálhatók (1.7 ábra). Az
iparági többlet- követelmények alapja általában a minségirányítási
rendszer.
1.7 ábra Menedzsment rendszerek integrálása
A TQM egyik alapelve a folyamatok folytonos javítása a vevi igények
kielégítése érdekében. Az elért eredmények megítélésére alkalmas
eljárás az önértékelés. Az önértékelésen alapuló Kiválósági
Modellek, különféle szint minségi díjak a szervezetek
összehasonlítását, elismerését teszik lehetvé.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
A sikeres japán TPS (Toyota Product System), a széles körben
elterjedt Lean („karcsúsított”) menedzsment, a jelen sikeres
integrált minség-menedzsment rendszere alkalmazza a TQM alapelveit,
eszközeit. A folyamatos javítás a mindennapi munka részévé
vált. Célja a vevk igényeit kielégít legjobb minség
megteremtése a legalacsonyabb ár, a legrövidebb átfutási id, a
legnagyobb biztonság mellett a veszteségek elkerülésével szervezett
folyamatokkal az elkötelezett vezetés és alkalmazottak munkája
eredményeként. A sikeres vállalatokat jellemzi ezen túl a magas
erkölcsi értékek megteremtése és a társadalmi felelsség vállalás
is.
1.8 ábra A TPS és a Lean menedzsment alapelvei és f bb
jellemz i
A termelés menedzsmentjével kapcsolatos ismeretek az elmúlt
évtizedben alapveten átalakultak. A piacon jelentsen megntt a
szolgáltatás típusú termékek részaránya, az anyagi termékekben is
magasabb az információ-, és/vagy szolgáltatástartalom. A
globalizáció kibontakozása, valamint az Internet elterjedése
megváltoztatta a fejlesztés, a termelés, és a kereskedelem
folyamatainak a szervezését. A jövt tekintve a változásokat
elidéz okok
között ezeken túl szerepelhet a világverseny, nemzetközi hálózatok
kialakulása, a termelésbenrészt vevk számának csökkenése, új
ágazatok kifejldése, új foglalkoztatási formák, a közszolgálat
változása. A globalizáció következtében a
különböz minségfilozófiák a helyi kulturális
hagyományokhoz illeszkedve mindenütt jelen vannak és folyamatosan
megújulnak, változnak.
1.2.2 Minségfilozófiai irányzatok A múlt század gazdasági fejldése
során három eltér kultúrkör sajátos minségügyi fejldése
volt megfigyelhet. A délkelet-ázsiai, az észak-amerikai és az
európai gazdasági fejldés a térségek sajátosságait, kultúráját,
hagyományait hordoz(zák)ták magukon.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
Az észak-amerikai modell (Egyesült Államok). Az amerikai iskola
sajátossága az ers menedzsment központúság, ami a történelmi,
társadalmi elzményekben gyökerezik. Erre az
jellemz, hogy az ers vezetés a kezdeményez. A stratégiát a
fels vezetés alakítja ki és az irányításával valósul
meg. A hangsúly a termelésrl a fejlesztés és kereskedelem irányába
mozdult el. A japánok ezen elvek alapján elindulva a minség
menedzselést az 1960/70-es évekre tökéletesítették. Az olcsó, jó
minség japán termékek megjelenése az amerikai
vállalatok piaci részesedését csökkentette, de a 80-as évekre a
japán kihívásra választ adott azamerikai stratégia a TQM
modell megjelenésével. A hangsúly a minség ellenrzésrl a
minség menedzselésre tevdött át. A TQM filozófia kiterjesztése a
szolgáltató, nem termel, valamint nonprofit területekre, valamint a
teljes kör vállalati innováció ers, hatékony
menedzsmenttámogatással karöltve azt eredményezte, hogy az évtized
végére a topmenedzsment széles rétegeiben a modern minségszemlélet
gyökeret vert (1.8 ábra).
Tulajdonos (finanszírozó, részvényesek)
MINSÉG (szervezet)
Munkatársak Megbecsülés, elismerés,
Szállítói lánc folyamatos fejldés,
megfelel munkakörülmények
1.8 ábra. A „min ség” értelmezése a XXI. sz. elején a
versenyszférában
A japán modell. A második világháború utáni Japánban a történelmi
és kulturális
hagyományokra alapozott min
ségközpontú kultúra fejl
dött ki amerikai tanácsadóksegítségével. A japán gondolkodást
áthatja „a pazarlást el kell kerülni” elv, vagyis minden, ami több
mint a termeléshez feltétlenül, minimálisan szükséges
mennyiség anyag, alkatrész, felszerelés, munkaid vagy
dolgozó, az már pazarlás és el kell kerülni. A pazarlás
elkerülésének számos egyszer eszközét fejlesztették ki
évtizedek alatt. A közösségi hagyományok alapján egy alulról
építkez rendszer vált általánossá, amely az azonos
termék elállításával foglalkozók hatékony együttmködésére, a
szorgalmas, elkötelezett munkára támaszkodott. E csoportokat
minségi köröknek nevezzük és tevékenységük a „teljes kör
minség szabályozás” (TQC) megvalósítására irányul. A japán
minségkultúra alapja a közösségért érzett felelsség, a
munkaerkölcs, a tökéletességre törekvés, a mások tisztelete,
eredményei a teljeskörséggel és a dolgozók innovatív képességével
vannak
összefüggésben. A fejlesztés hatásos eszköze a rendszeres és jól
szervezett oktatás. Adélkelet-ázsiai térség gazdasági egységei
számára a japán modell volt a minta.
A nyugat-európai modell. A nyugat-európai minségirányítási modell a
minséginformatika köré épül. Célja a minségbiztosítási rendszer
szabályozásának tökéletesítése, amelyhez a rendszeresen és nagy
gyakorisággal alkalmazott pontos adatgy jtés, adatelemzés és a
matematikai statisztikai módszereket alkalmazó hibafeltáró,
hibaelemz módszerek adják a hátteret. Elterjedt a
számítógépes adatfeldolgozás, folyamatirányítás, az ellenrz
és szabályozókártyák alkalmazása. A rendszerszemlélet mellett a
teljes körségre törekvés is
jellemzi a probléma megközelítést. A minségügyi rendszer
szabványok széleskör elterjedése, a kapcsolódó független
tanúsítás és a minségauditok módszere új felülvizsgálati és
értékelési eljárást adott. A legnevesebb „minségiskolák” jellemzirl
az 1. sz. melléklet nyújt további információt.
8/20/2019 Minségbiztosítás Jegyzet
2. A minségügy jogi háttere 2.1 A mszaki szabályozás területei az
EU-ban
Jogilag szabályozott területeken a termékkel vagy szolgáltatással
kapcsolatos elírásokat jogszabályok tartalmazzák. Olyan
termékek és szolgáltatások tartoznak ehhez a területhez,
melyek a fogyasztóra nézve veszélyesek lehetnek.A
kötelez jelleg mszaki tartalmú szabályozás
területe az élet-, (biztonság), egészség-, környezet- és
fogyasztóvédelem, formái a kötelez mszaki elírások, az ide
vonatkozó rendelkezések, valamint elírások a megfelelés
igazolására.
Piacszabályozott területen a termékkel és szolgáltatással
kapcsolatos elírásokat nem jogszabályok rögzítik, hanem a
gyártók, forgalmazók által önkéntesen elfogadott dokumentumok
tartalmazzák (pl.: a szabványok, szerzdések, mszaki feltételek,
stb.).
Az EU gyakorla