Tartalomegyzék

Tartalomegyzék ................................................................................................................................. 1

I. Bevezető ........................................................................................................................................ 2

II. Elméleti megközelítések ................................................................................................................ 4

2.1 Az etnicitás szerepe a gazdasági együttműködés vagy tranzakciók irányításában ..................... 4

2.2 Beágyazottság kérdése a gazdaságszociológiában .................................................................... 5

2.3 A szocio-ökonómia megközelítésmódja ................................................................................... 7

2.4 A „Gazdasági etnocentrizmus” és az „etnikai fogyasztás” fogalmai .......................................... 9

III. Kutatási módszerek és felhasznált adatok ................................................................................... 12

IV. Gazdasági etnocentrizmus a romániai magyarok körében .......................................................... 15

V. Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében ................................................................. 25

5.1 A vizsgált sokaság jellemzői ................................................................................................... 26

5.2 Az etnikai fogyasztás trendjei ................................................................................................. 27

5.3 Az etnikai fogyasztás lehetséges magyarázatai ....................................................................... 32

5.3.1 Strukturális okok ............................................................................................................. 33

5.3.2 Az etnikai fogyasztás egyéni motivációi ........................................................................... 37

VI. Következtetések ......................................................................................................................... 41

Bibliográfia ...................................................................................................................................... 43

MELLÉKLETEK .................................................................................................................................. 46

2

I. Bevezető

A gazdaságszociológiai szakirodalom és vizsgálódás egy nem elhanyagolható részét az

etnicitás és gazdasági élet közötti kapcsolat témakörével foglalkozó tanulmányok és

kutatások teszik ki. Az etnikum, mint gazdaságszervező tényező, olyan, a szociológiában,

leginkább gazdaságszociológiában népszerű, témákkal áll szoros kapcsolatban, mint

bevándorlás, szegregáció, a bizalom, szolidaritás kérdése, hálózatok, társadalmi tőke,

beágyazottság vagy etnikai identitás. Ezen tanulmányok legtöbbje azt vizsgálja, hogy

különböző, többnyire bevándorló, etnikai kisebbségek társadalmi struktúrái, csoportnormái,

kultúrája milyen kihatással vannak a gazdasági tevékenységükre és teljesítményükre

valamint az egyének gazdasági cselekvéseire.

Annak ellenére, hogy ez a vizsgálódási terület igen népszerű, a téma hazai kutatása és

szakirodalma szegényesnek mondható. Habár a romániai magyar kisebbség sok szempontból

nem mérhető össze egy bevándorló etnikai kisebbség helyzetével, a magyar etnikum

gazdaságban betöltött meghatározó szerepe sok esetben kimutatható.

Dolgozatunkban e jelenség egyéni, gazdasági cselekvés szintű dimenziójának néhány

(elsősorban a fogyasztásban megjelenő) aspektusát fogjuk megvizsgálni a romániai magyar

kisebbség esetében. Célunk az, hogy képet adjunk a gazdasági etnocentrizmus erdélyi

jellegzetességeiről, és azokat a lehető legkimerítőbben magyarázzuk.

A dolgozat első részében bemutatjuk a vizsgálat fogalmi hátterét, áttekintjük az

etnikum gazdaságban betöltött szerepével foglalkozó szakirodalmat, és kijelöljük azokat az

elméleti paradigmákat, amelyekkel sikeresen megközelíthetővé és magyarázhatóvá válnak a

dolgozatban vizsgált jelenségek. Itt elsősorban két elméleti szemléletmódot mutatunk be

alaposabban: egyrészt a granovetteri (1990) új gazdaságszociológia beágyazottság tézisét,

másrészt az Etzioni (1985, 2003) nevéhez köthető szöcio-ökonómiai megközelítést.

A dolgozat második, empirikus, részében az erdélyi magyarok gazdasági

etnocentrizmusának néhány (közel sem kimerítő) aspektusát vizsgáljuk meg több kérdőíves

kutatás adatait felhasználva.

3

Egy tágabb perspektívában, először két 2008-ban, erdélyi magyarokra reprezentatív

mintán végzett kérdőíves kutatás gazdasági etnocentrizmusra vonatkozó adatait dolgozzuk

fel olyan indikátorok mentén, mint magyar termékek vásárlásával kapcsolatos attitűdök,

ingatlanok bérbe adása vagy eladása más vagy azonos etnikumhoz tartozóknak vagy magyar

nemzetiségű bolti elárusító preferálása. Ezután egy saját, kolozsvári egyetemisták körében

végzett, ugyancsak kérdőíves kutatás alapján a gazdasági etnocentrizmus egy

megnyilvánulási formáját, az etnikai fogyasztás témakörét vizsgáljuk meg alaposabban.

Etnikai fogyasztásként határozzuk meg egy bizonyos etnikummal asszociált, vagy adott

etnikumúként beazonosított termék vagy szolgáltatás előnyben részesítését egy másikkal

szemben.

A kutatás legfontosabb kérdései tehát a következők: 1) Megfigyelhető-e és milyen

mértékű a gazdasági etnocentrizmus és etnikai fogyasztás a romániai magyarok körében? 2)

Milyen tranzakciós helyzetekben és milyen piacokon érhető tetten meg leginkább? 3) Mivel

lehet magyarázni ezt a jelenséget?

4

II. Elméleti megközelítések

A vizsgált kérdéskör több elméleti irányból közelíthető meg. Az ezzel kapcsolatos

szakirodalom az etnikum és gazdaság kapcsolatát különböző szinteken, más és más elméleti

perspektívákból, eltérő konceptuális kerettel vizsgálja. Egyrészt az új gazdaságszociológia

beágyazottság-fogalma mentén nagyon jól megragadhatóak például az amerikai bevándorló

kisebbségek gazdasági sikerei vagy sikertelenségei, másrészt viszont ha az egyén gazdasági

cselekvését tekintjük a vizsgálat tárgyának a racionális döntés-elméleti és szocio-ökonómiai

szemléletmód alkalmazása célszerűbb. Dolgozatunkban amellett érvelünk, hogy erdélyi

magyar kontextusban e komplex probléma megértéséhez mindkét paradigma

megközelítésmódjára szükség van. A két elméleti irányzat részletesebb tárgyalása előtt

viszont, az etnikum és gazdaság kapcsolatának vizsgálatával foglalkozó nemzetközi

szakirodalomba nyújtunk egy rövid betekintést.

2.1 Az etnicitás szerepe a gazdasági együttműködés vagy tranzakciók irányításában

Az etnicitás szerepe a gazdasági együttműködés vagy tranzakciók irányításában leginkább az

Amerikai Egyesült Államokba vándorló etnikumok gazdasági teljesítménye kapcsán került

előtérbe és vált egyre több szociológiai vizsgálódás tárgyává. A gazdaságszociológusokat

elsősorban az a kérdés foglalkoztatta, hogy az egyes bevándorló csoportok (például kínaiak,

koreaiak), hogyan képesek kisebbségben és egy előnytelennek mondható környezetben

kimagasló gazdasági eredményeket elérni. Egy, ezzel a témával foglalkozó klasszikus

tanulmány például Portes és Sensenbrenner (1998) munkája a kubai és dominikai

bevándorlókról Floridában illetve New Yorkban, amelyben a szerzők a társadalmi tőke

forrásainak négyes tipológiáját állítják fel elkülönítve két makro-szinten megnyilvánuló

formát: korlátozott szolidaritást valamint a kikényszeríthető bizalmat. E tipológiát a

bevándorló etnikai csoportok gazdasági teljesítményének leírására és magyarázatára

5

használják. A korlátozott szolidaritás az a bevándorlók körében fellépő szolidaritásérzés,

amely a befogadó társadalom idegen környezetében jelentkezik, és amelyet gyakran a

többséggel való összeütközés teremt. A társadalmi tőke másik forrása a kikényszeríthető

bizalom, amely „a társadalmi struktúrák megbízhatósága, amely lehetővé teszi a

kötelezettségek és elvárások megsokszorozódását”. (Coleman idézi Portes és Sensenbrunner

1998:295) Mindezt a szerzők több, olyan Amerikába bevándorló etnikum példáján mutatják

be, mint a kínaiak San Franciscóban, dominikaiak New Yorkban vagy kubaiak Miamiban.

Mindegyik esetben az e fajta társadalmi tőkék jelenléte pozitív hatással van a közösség

gazdasági teljesítményére, boldogulási lehetőségeire, vállalkozások születésére, a csoport

tagjainak munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedésére.

Emellett Howard Aldrich és Roger Waldinger (1990) ugyancsak az Egyesült

Államokba bevándorló közösségeket esetében a különböző etnikai csoportok azon jellemzőit

vizsgálja, amelyek elősegítik vagy gátolják a sikeres vállalkozások létrejöttét. Ő használja a

lehetőség-struktúrák (opportunity structures) fogalmat olyan feltételek leírására, amelyek

megléte esetén egy kisebbségi csoporthoz tartozó egyén csoport-hovatartozását saját javára

képes fordítani (Aldrich és Waldinger 1990:114). Ezzel összefüggő fogalom a Light (1972,

idézi Aldrich és Waldinger 1990:115) által használt „védett piac hipotézise” (protected

market hypothesis) miszerint az etnikai vállalkozások első piacát maga az adott közösség

képezi. Hasonló témákkal többen foglalkoznak (Alesina és Ferrara 2004; Bouckaert és

Dhaene 2002; Bonacich 1972). Közös pont bennük az, hogy a gazdasági folyamatokat és

cselekvést az etnikai csoport szerkezetébe beágyazottnak tekintik. A továbbiakban e

beágyazottság-fogalomról lesz részletesebben szó.

2.2 Beágyazottság kérdése a gazdaságszociológiában

A gazdaság társadalmi beágyazottságának fogalma Polányi Károlytól, a klasszikus

gazdaságszociológia egyik vezéralakjától származik. A gazdaság három integrációs formáját

különíti el (reciprocitás, redisztribúció és csere), amelyek szerinte meghatározott

6

társadalomszerkezeti és intézményi feltételekhez kötődnek. Az első két integrációs forma

leginkább a törzsi társadalmakra jellemző, és kultúrába, politikába (tehát nem gazdasági

viszonyokba) beágyazottak. A harmadik integrációs forma, a csere, viszont egy elkülönült

gazdasági intézményrendszerben, a piacon működik. Polányi tehát amellett érvel, hogy a

gazdaság társadalmi beágyazottságának mértéke jelentősen megváltozik az árucsere

megjelenésével. Szerinte a modern kapitalizmusban, a premodern korral ellentétben, a

gazdaság társadalmi függősége megszűnik. Ezt az álláspontot nevezi később Granovetter az

erős beágyazottság tételének (Szántó 1994).

Ezt az álláspontot vitatja és továbbfejleszti Mark Granovetter (1990), az új

gazdaságszociológia képviselője. A gazdasági jelenségek három eltérő szintjét különíti el

(intézmények, gazdasági cselekvések és eredmények), amelyek a társadalom szerkezetébe

beágyazottak, azaz a társadalmi kapcsolatok hálózatában zajlanak. Megkülönbözteti a

beágyazottság relációs (az egyén személyes kapcsolatai) és strukturális (a teljes hálózat

sajátosságai) aspektusát. Granovetter szerint a gazdaság társadalmi beágyazottságának

mértéke a kapitalizmus kialakulásával nem változik meg, és továbbra is figyelembe kell

venni azt különböző gazdasági jelenségek vizsgálatakor. Ilyen értelemben a

gazdaságszociológia kiegészíti a közgazdasági magyarázatokat. Szerinte a gazdasági

cselekvés is társadalmilag meghatározott és nem lehet csupán egyéni motivációkkal

magyarázni (Szántó 1994).

Emellett más új gazdaságszociológusok a beágyazottság további (kognitív, kulturális,

strukturális és politikai) formáit határozzák meg. A kognitív beágyazottság a tökéletes

racionális döntés emberi elme korlátaiból fakadó korlátozottságára hívja fel a figyelmet, míg

a kulturális beágyazottság a gazdasági cselekvés társadalmi normák, értékek általi

meghatározottságára utal. A kultúra többféleképpen szabályozhatja a gazdasági aktivitást,

elősegíthet, kötelezhet és akár meg is tilthat bizonyos gazdasági cselekvéseket (Szántó 1994).

A strukturális beágyazottság kérdéskörét, a fentebb tárgyalt, Granovetter mellett más szerzők

is vizsgálják. Wayne Baker (1984) például a tőzsdei részvényárfolyamok alakulására ható

kapcsolathálókat vizsgálta.

Összefoglalva tehát, a közgazdaságtudomány álláspontjával szemben, miszerint a

gazdasági aktorok maximálisan racionális és a társadalmi kötelékektől független cselekvők,

7

az új gazdaságszociológia a gazdasági cselekvést a társadalmi kapcsolatok hálózatába mélyen

beágyazottnak tekinti. A dolgozatban többek között arra keressük a választ, hogy a

granovetteri strukturális beágyazottság fogalommal milyen mértékben ragadhatóak meg az

általunk vizsgált jelenségek.

E paradigmán belül vizsgálva a romániai magyar kisebbség gazdasági

etnocentrizmusát, a magyar közösségek társadalmi struktúrájának és kapcsolathálójának

sajátosságait kell feltárnunk és fogyasztói vagy egyéb gazdasági viselkedést, döntéseket ezzel

kell magyaráznunk. A rendelkezésünkre állt empirikus háttérrel erre csak korlátozottan nyílt

lehetőség. A granovetteri szemléletmód itt nem annyira empirikusan, mint paradigmatikusan,

konceptuális értelemben segített a kutatás tervezésében.

2.3 A szocio-ökonómia megközelítésmódja

Mivel a kutatásban a fogyasztói és gazdasági döntéseket elsősorban mikro-szinten vizsgáljuk,

és azok motivációira vagyunk kíváncsiak, más népszerű elméletek, mint például a racionális

döntés-elméleti és szocio-ökonómiai szemléletmód is hasznos lehet számunkra. A

közgazdaságtudomány által leginkább befolyásolt szociológiai elmélet a racionális döntés-

elmélet, amely az egyént önálló, szabadon döntő lénynek tekinti, viszont nem mentesnek

különböző társadalmi és kulturális hatásoktól, mint ahogy azt a közgazdaságtudományi

elméletek feltételezik.

Ezért a racionális döntés-elmélete szociológiai meghatározása abban az értelemben

átfogóbb, hogy a racionális döntés egy tág meghatározását használja, miszerint az egyéni

döntéseket sokszor befolyásolja a társadalmi környezet, amelybe beágyazottak (Hedström és

Stern, évszám nélkül). Ezen a ponton egészen Weber cselekvéselméletéig nyúlhatunk vissza,

amelyben az egyéni döntésekben a tisztán célracionális mellett a racionalitás egy másik

formáját, az értékracionális cselekvés szerepét is hangsúlyozza. Weber szerint az

értékracionális cselekvésre az jellemző, hogy „a cselekvés értelmét nem a rákövetkező

sikerben, hanem magában a meghatározott fajtájú cselekvésben látja” (Weber 1987:53).

8

Koos (2009) szerint normák, értékek, beállítódások átszövik a gazdasági cselekvést,

és különbözőképpen adnak neki értelme, ami nem azt jelenti, hogy a cselekvés nem

racionális, hanem azt, hogy a racionalitás több formája létezik, amit figyelembe vehetünk.

Koos, elemzésében e racionalitást felülíró etikai, közjóra vonatkozó, szempontokat vizsgálja.

A közgazdaságtudományi nézőponthoz ugyancsak szorosan kapcsolódó megközelítés

az Aitai Etzioni nevével fémjelzett szocio-ökonómiai elmélet (1985, 2003) Szerinte a

közgazdaságtani problémák megoldására a neoklasszikus közgazdaságtan elméleti kerete

nem tud választ adni, ehhez egy több tudományterületet átfogó perspektívában kell

gondolkodni. Szerinte „… az egyén döntései és viselkedése, ahelyett, hogy egy egységes

elvet követne, az öröm maximalizálására és a fájdalom minimalizálására törekedne, vagy egy

minden fölött álló haszonszerzésre irányulna, tulajdonképpen két alapvető hasznosság

konfliktusáról árulkodik: az egyik az élvezetek kielégítésének vágya, a másik a morális

kötelességeink”1 (Etzioni 2003). Etzioni szerint e kétfajta „hasznosság” az ember

természetéből adódóan konfliktusban van egymással, és néhány szemléletes példával mutat

rá arra, hogy nem mindig a haszonmaximalizálás az elsődleges szempont az egyén

döntéseiben. Ilyen helyzetnek tekinti például a böjtöt és a nemi élettől való tartózkodást a

vallásos emberek körében, vagy a polgári kötelesség vezérelte szavazást.

Etzioni tehát nem azt állítja, hogy az értékek vezérlik az egyéni cselekvést, hanem

azt, hogy egy folyamatos konfliktus áll fenn a két „hasznosság” között, és ezt az alapfeltevést

elfogadva könnyebben megérthetjük az egyének gazdasági viselkedését. A szóban forgó

értékek természetesen nem adottak, hanem társadalmi folyamatok termékei, idővel változnak

vagy másokkal helyettesítődnek.

Hasonló megállapításokat más szerzők is megfogalmaznak. Maga Etzioni (1985)

idézi Lester Thurow-t, aki szerint: „ahhoz, hogy a gazdasági viselkedést megértsük, nem-

gazdasági változókat is szisztematikusan be kell emelni a releváns elméleti keretbe2”.

1„Individuals’ decisions and behaviours, far from following one unified principle, or seeking to maximize pleasure and minimize pain, or marching to one overarching utility, reflect empirically the conflict between two–at least two–irreducible utilities. The first is our desire for pleasure; the other, our moral obligations.” (Etzioni 2003) 2„To understand economic behavior, noneconomic variables must be systematically incorporated into the relevant theoretical framework”. (Etzioni 1985)

9

Ha e paradigmát használjuk erdélyi magyar kontextusban, akkor a gazdasági

etnocentrizmust, vagyis az egyéni gazdasági cselekvésben és döntésekben szerepet játszó

etnikai szempontokat vizsgálva a nemzeti identitás és szolidaritás vagy a magyarság

kifejezése lehetnek azok a tényezők, értékek, amelyek a tiszta racionalitás mellett

megjelennek, vagy azt felülírják.

Kapcsolódó fogalom a politikai közgazdászok által használt morális ökonómia is,

amely Sayer szerint (2006, idézi Koos 2009), annak tanulmányozása, ahogyan a gazdasági

cselekvéseket a normák és a moralitás befolyásolják és strukturálják.

2.4 A „Gazdasági etnocentrizmus” és az „etnikai fogyasztás” fogalmai

A legfontosabb elméleti megközelítések mellett szükségesnek találjuk a dolgozat

központi fogalmainak – a gazdasági etnocentrizmusnak és etnikai fogyasztásnak –

tisztázását, annál is inkább mivel mindkettőt vagy elsőként, vagy a szokványostól eltérő

értelemben használjuk.

Az etnocentrizmus fogalmát már több szerző használta különböző fogyasztói,

gazdasági jelenségek leírására. Az etnocentrizmus általános fogalmát Sumner vezeti be 1906-

ban, amely kezdetben szociológiai fogalom, mára viszont inkább a szociálpszichológia

területéhez tartozik (Shimp 1984). Eredeti értelmében az etnocentrizmus egy etnikai csoport

tagjainak arra való hajlamát jelöli, hogy saját csoportjukat középpontba helyezve másokat

saját értékei és nézetei szerint ítéljen meg. Sumner rámutat, hogy több olyan etnikai csoport

létezik, amely olyan jelzőkkel határozza meg önmagát, mint „jó”, „bátor”, „gazdag”,

„tökéletes”, „szorgos”, míg más csoportok leírására ezzel ellentétesen a „csúnya”, „rossz”,

„lusta” jelzőket használják. Szerinte ez a jelenség a modern, komplex társadalmakban is

megfigyelhető (Bolaffi és mtsai 2003:103).

Malota az etnocentrizmus szakirodalmát összefoglalva rámutat arra, hogy a fogalom

nem feltétlenül csak negatív értelemben használható, és több dimenzióban érdemes vizsgálni.

Kosterman és Fesbach tipológiáját felhasználva az etnocentrizmus három dimenzióját

10

különíti el: patriotizmus, amely a saját országhoz való ragaszkodást, hazaszeretetet jelent;

nacionalizmus, amely a haza felsőbbrendűségét hangsúlyozza; és internacionalizmus, amely

más nemzetek iránti attitűdöket foglalja magába (Malota 2003:38-40).

Az etnocentrizmus fogalmát a gazdaság tanulmányozásában először Shimp vezeti be

fogyasztói etnocentrizmusról beszélve, amely a fogyasztók külföldi és hazai termékekhez

való viszonyulását írja le. A fogalmat úgy definiálja, mint a fogyasztók azon meggyőződései,

amelyek a külföldi és belföldi termékek vásárlásának helyességére, erkölcsösségére

vonatkoznak. Etnocentrikus fogyasztó tehát az a személy, aki a külföldi termékek vásárlását

helytelennek tartja, mivel ezáltal veszélyeztetve érzi saját országa gazdaságát (Shimp 1984,

Shimp és Sharma 1987). A szerzők a fogalom mérésére egy komplex, CETSCALE-nek

nevezett skálát is kidolgoztak. A téma népszerűségét jelzi az, hogy számos szerző több

országban vizsgálta azt az utóbbi években (Ranjbarian és mtsai 2010, Elliot és mtsai 2009,

Bawa 2004, Malota 2003, Sedlakova évszám nélkül).

A fenti szerzők az etnocentrizmus fogalmát a gazdasági cselekvés és döntések egy

szűkebb részének, a fogyasztásnak, és ezen belül is a külföldi és hazai termékek

fogyasztásához való viszonyulásnak a vizsgálata során használják. Ezzel szemben mi

gazdasági etnocentrizmusnak nevezünk bármilyen gazdasági természetű cselekvés során

megnyilvánuló etnikai alapú döntést. Látható tehát, hogy az általunk használt fogalom igen

tág, egyaránt megnyilvánulhat a fogyasztásban, értékesítésben, bérbeadásban, vagy akár

munkaerő alkalmazásban is.

Mivel jelen dolgozatban nincs lehetőség a téma átfogó vizsgálatára, így annak egyik

oldalával, elsősorban a fogyasztásban jelentkező gazdasági etnocentrizmussal foglalkozunk

részletesebben, erdélyi magyar kontextusban. Ezt a jelenséget nevezzük etnikai

fogyasztásnak.

A korábban definiált etnikai fogyasztás fogalma természetesen közel áll a fogyasztói

etnocentrizmushoz, viszont értelmezésünkben két lényeges pontban különbözik tőle, túlmutat

rajta. Egyrészt a termékek fogyasztása mellett szolgáltatások „fogyasztását” (igénybe vételét)

is magába foglalja, így, különösen kisebbségi kontextusban, nem releváns „hazai” és „nem

hazai” kategóriák használata, sokkal inkább az a lényeges, hogy az egyén a fogyasztás

tárgyát milyen etnikummal asszociálja, függetlenül annak származási helyétől. Esetünkben

11

például épp a nem hazai (azaz magyarországi) termékek preferálása számít etnikai

fogyasztásnak, viszont egy hazai (romániai) termék is könnyen beazonosítható magyarként,

ha előállítása, megtermelése, forgalmazása elsősorban magyar nemzetiségűekhez

kapcsolódik, nem beszélve a helyi magyar szolgáltatókról.

A kutatás során használt, és az alábbiakban bővebben bemutatásra kerülő,

fókuszcsoportos interjúk során többek között arra kerestük a választ, hogy az interjúalanyok

számára mit jelent, mivel asszociálják egy termék, szolgáltatás, cég „magyar” jellegét.

Termékek esetében egybehangzó és elsőszámú kritériumként jelent meg a magyarországi

előállítás. Emellett viszont olyan szempontok is megjelennek, amelyek a „magyarként”

azonosítják be azokat a termékeket, amelyek romániai magyar tulajdonú cégektől vagy

magyar többségű területekről származnak (magyar munkások gyártották). Szolgáltatások

esetében egyértelműen az számít magyarnak, ahol magyar nyelven lehet megszólalni, ügyet

intézni.

„…attól magyar, hogy ha bemegyek magyarul szólnak hozzám, annál

tovább nem érdekel, hogy milyen a tulajdonosa” (23 éves,

egyetemista lány).

Másrész, míg a fogyasztói etnocentrizmussal foglalkozó kutatások magában az

etnocentrizmusban, tehát az egyén által vallott, képviselt értékekben, látják az e fajta

viselkedés okát, addig mi, a fogalom kiterjesztett jelentéséből kifolyólag, különböző

strukturális okokat is számba veszünk a magyarázat során. Dolgozatunkban tehát a fentebb

bemutatott két szemléletmódot használjuk: egyrészt a szocio-ökonómiai megközelítést,

amely a fogyasztói magatartást racionális döntések sorozataként fogja fel, másrészt olyan

strukturális magyarázatokat, amelyek szerint azt, hogy az egyén mit fogyaszt alapvetően a

lehetőségei (lehetőség-struktúrái) határozzák meg. Ez az elkülönülés meg fog jelenni a

felhasznált adatok szintjén is. Előző kérdőíves kutatások adataiból és saját kutatásunkban is e

két megközelítésmód fogalmait próbáljuk operacionalizálni és feltárni.

A továbbiakban e jelenségek kutatásában általunk használt módszereket és felhasznált

adatokat mutatjuk be röviden.

12

III. Kutatási módszerek és felhasznált adatok

A kutatás során a fenti jelenségek vizsgálatához leginkább kvantitatív módszereket

alkalmaztunk. Először két, az utóbbi években, a romániai magyarságra reprezentatív mintán

végzett kérdőíves kutatás idevágó (gazdasági etnocentrizmusra vonatkozó) adatain végeztünk

másodelemzést, majd a téma egy konkrét vetületét, az etnikai fogyasztás jelenségét egy saját

kérdőíves felmérés során, a kolozsvári egyetemisták körében vizsgáltuk behatóbban. Végül

fókuszcsoportos interjúk segítségével próbáltunk a kérdőívvel csak felszínesen érintett

kérdésekre mélyrehatóbb válaszokat keresni. A következőkben ezeket a módszereket

mutatjuk be részletesebben.

A romániai gazdasági etnocentrizmusra vonatkozóan több adat is rendelkezésünkre

áll. 2008-ban az Erdélyi Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja és Nemzeti

Kisebbségkutató Intézet végzett egy Románia teljes lakosságára és ezen belül egy magyar

almintára, nem, korcsoportok és regionális eloszlás szerint reprezentatív kérdőíves kutatást.

A teljes minta 1723, a magyar alminta 607 esetet tartalmaz. A kutatás során a gazdasági

etnocentrizmus fogalma olyan változók mentén ragadható meg, mint a bolti eladó

nemzetiségéhez való viszonyulás, ingatlanok más etnikumúaknak való eladása, vagy saját

etnikumúnak való kedvezményes bérbeadása.3

Témánk szempontjából ugyancsak releváns adatokat tartalmaz a 2008-ban a Max

Weber Társadalomkutató Központ, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a KSH

Népességtudományi Kutató Intézet által közösen végzett, Demográfia, rétegződés,

nyelvhasználat. Második hullám elnevezésű kérdőíves kutatás is.4 A 4058 megkérdezettet

számláló minta az erdélyi magyar népességre reprezentatív, nem, korcsoportok és regionális

eloszlás tekintetében. Ez a kutatás leginkább a magyar(országi) termékek választásával és

fogyasztásával kapcsolatos attitűdökre és viselkedésekre fókuszál.

3 Az erre vonatkozó kérdéseket az 1 számú melléklet tartalmazza

4 Lásd 2 számú melléklet

13

Az etnikai fogyasztás mélyebb, szisztematikusabb elemzése érdekében, csak erre a

témára fókuszálva a kolozsvári egyetemisták körében végeztünk kérdőíves felmérést. Az

adatgyűjtést a szakirodalom által CAWI (Computer Aided Web Interviewing) vagy CSAQ

(Computerized Self-Administered Questionnaire) (Babbie 2003:304) névvel illetett

módszerrel végeztük, azaz online önkitöltős kérdőívek formájában. Az internetes felületet a

Createsurvey.com online-kérdőív szerkesztő honlap biztosította.5

Az online önkitöltős módszernek a kérdezőbiztos által lekérdezett „face-to-face”

interjúkkal szemben számos hátránya van ugyanakkor viszont néhány előnye is kiemelhető.

Nyilvánvaló előnye az, hogy alacsony, majdnem minimális költségekkel jár, gyors, az

adatbevezetés automatikusan történik, nincs földrajzi behatároltság, kényes témák

vizsgálatára különösen alkalmas és kiküszöböli a hiányosan kitöltött kérdőívek beérkezését.

Ezzel szemben a módszer nagy hátránya az, hogy csak internet-hozzáféréssel rendelkezők

vagy internethez hozzáférők tudják kitölteni, így csak a számítógépekhez legalább minimális

szinten értők kerülhetnek be a vizsgálati csoportba, emellett nem lehet ellenőrizni a

válaszadók demográfiai háttérjellemzőit és előfordulhat, hogy az alany nem érti a feltett

kérdést (Héra és Ligeti 2006:80).

A módszer talán legnagyobb hiányossága az, hogy nehezen biztosítható a minta

reprezentativitása, amely egy megfelelően nagy - 1000 fölötti – esetszámból való kvótás

mintavétellel lenne megvalósítható. Így annak ellenére, hogy az adatgyűjtés ideje alatt (2009

december – 2010 február) 548 érvényes kérdőív érkezett be, a minta nem tekinthető sem a

nem, sem szakok és évfolyam szerint reprezentatívnak. Viszont, mivel az adatokon alminták

szerinti összehasonlítást végzünk, úgy gondoljuk, hogy e hiányosság ellenére is a célnak

maradéktalanul megfelel. A másik érv, ami indokolttá teszi a használatát az, hogy kutatás

célja nem leíró, hanem inkább felderítő és magyarázó jellegű.

A vizsgálat a Kolozsváron tanuló magyar diákokra terjed ki. E választást több

tényező indokolja: egyfelől az online kérdőíves adatfelvétel olyan alappopulációt feltételez,

amelyben az internet-hozzáférés a lehető legmagasabb arányú, így biztosítva azt, hogy

lehetőleg minimálisra csökkentsük azok számát, akiknek nem lenne esélyük a mintába

5 A kérdőív a 3 számú mellékletben található

14

kerülésre. Másfelől a kutatás témája (magyar termékek és szolgáltatások „fogyasztása”)

olyan terepet igényel, ahol adott a valós lehetőség „magyar” és „nem magyar” termék és

szolgáltatás közötti választásra. Úgy gondoljuk, hogy Kolozsvár ebből a szempontból

megfelelő terepnek bizonyul.

A kutatás kvalitatív részében fókuszcsoportos interjúk segítségével olyan, a

kérdőívvel nehezen megragadható kérdésekre kerestük a választ, mint a magyar termékek

beazonosítása, hozzájuk kapcsolódó asszociációk, vagy az etnikai fogyasztói magatartás

okai, motivációi. A két fókuszcsoportos interjú alanyait a szűrőként is funkcionáló kérdőíves

kutatás alapján választottuk ki, elkülönítve egy székelyföldi és egy nem székelyföldi 6-6 fős

csoportot. Így a fókuszcsoportos kutatás alanyai is kolozsvári egyetemisták. Az e fajta

kategorizálást a későbbiekben bemutatandó eredmények indokolják, amelyek szerint jelentős

különbség mutatkozik székelyföldiek és székelyföldön kívüliek etnikai fogyasztói

magatartásában.6

6 A kutatásban használt fókusz-guide a 4 számú mellékletben található.

15

IV. Gazdasági etnocentrizmus a romániai magyarok körében

Dolgozatunk empirikus részének első felében, mintegy bevezetésképpen a fentebb

bemutatott két, erdélyi magyar mintán végzett, kérdőíves kutatás ide vágó adatait mutatjuk

be.

Az Erdélyi Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja és Nemzeti Kisebbségkutató

Intézet által végzett Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben című

kutatásból rendelkezésünkre álló változókat először külön-külön vizsgáltuk meg, majd egy

több változó összevonásával készült komplexebb indexet késztettünk, amely a

megkérdezettek gazdasági etnocentrizmusának fokát mutatja. A mutató a következő változók

összevonásából született: hajlandó-e többet fizetni egy magyarországi termékért, milyen

nemzetiségű eladót preferál, milyen nemzetiségűnek adná bérbe szívesebben a lakását,

hajlandó lenne-e lemondani a lakbér egy részéről azért, hogy azonos etnikumú bérlője legyen

és milyen mértékben lenne hajlandó eladni a telkét egy más nemzetiségűnek.

A könnyebb érthetőség és az összehasonlíthatóság érdekében a romániai magyarok

gazdasági etnocentrizmusát a románokéval vetjük össze. Az eredményekből az derül ki, hogy

a magyar és román etnikum (a teljes mintabeli románság) gazdasági etnocentrizmusa igen

eltérő. Jogosan felmerülő kérdés lehet viszont az, hogy célszerű-e az erdélyi magyarokat az

teljes romániai román népességgel összehasonlítani egy olyan kérdésben, amelyben a két

etnikum egymással való interakcióinak nagy jelentősége lehet. Mivel többnyire olyan

gazdasági döntési helyzeteket vizsgálunk, amelyekben fontos az, ahhoz, hogy az egyének

előzőleg megtapasztalják az adott szituációt, a továbbiakban csak az erdélyi románokra és

magyarokra vonatkozó eredményeket mutatjuk be. Így az elemzésbe bekerült esetek száma

914-re szűkült (36,2% román és 63,8% magyar). Az így kapott eredmények még

erőteljesebben kidomborítják a különbségeket, rávilágítva arra, hogy az erdélyi románság

(magyarokkal szembeni) gazdasági etnocentrizmusa jelentősen kisebb az ország többi

területén élő románokénál.

16

Például arra a kérdésre, hogy hajlandó lenn-e lemondani a lakbér egy bizonyos

hányadáról annak érdekében, hogy vele azonos etnikumú bérlője legyen, az 1. ábrán látható

eredmények születtek.

4.1 ábra. Hajlandó lenne-e lemondani a lakbér bizonyos hányadáról azért, hogy azonos etnikumú (erdélyi román vagy magyar) bérlője legyen? (%) N=856. Forrás: Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben,

2008.

4.2 ábra. Milyen nemzetiségű eladótól vásárolna szívesebben? (%) N=877. Forrás: Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben, 2008.

17

Az ábrán világosan látszik az, hogy jóval, közel 12 százalékkal, több magyar lenne

hajlandó kevesebb bért kérni egy azonos etnikumútól, mint fordított esetben a románok. A

különbség természetesen szignifikáns (p<0,001). Hasonlóan szignifikáns eredményeket

kapunk ha aszerint vetjük össze a két etnikum válaszait, hogy milyen nemzetiségű eladót

preferál vásárláskor, illetve, hogy milyen nemzetiségűeknek adná ki a lakását szívesebben.

Azt figyelhetjük meg (2. és 3 .ábra), hogy mindkét etnikum esetében jelentős métékű az ilyen

helyzetekben megnyilvánuló etnocentrizmus, azonban a magyarok mindkét helyzetben jóval

hajlamosabbak a saját etnikumúakat előnyben részesíteni.

4.3 ábra. Milyen nemzetiségűnek adná bérbe lakását szívesebben? (%) N=852. Forrás: Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben, 2008.

Továbbmenve, a felmérés arra vonatkozóan is tartalmaz adatokat, hogy az alanyok a

lakbér hány százalékát lennének hajlandóak elengedni egy azonos etnikumú bérlő kedvéért.

E tekintetben csupán a teljes minta vizsgálatakor figyelhetünk meg szignifikáns különbséget:

az érvényes válaszadók válaszainak (N=292) átlaga e tekintetben 13,73%, ha viszont ezt a

százalékot az eddigiekhez hasonlóan etnikai bontásban vizsgáljuk (románok 11,6%-ot míg a

magyarok 15,13%-ot engednének átlagban) újra nyilvánvalóvá válik a románok és magyarok

18

gazdasági etnocentrizmusának eltérő mértéke. Az alacsony elemszám miatt viszont nem árt

óvatosan kezelni az eredményeket, amelyek megbízhatósága mindenképp csökkent.

A sort folytatva még egy utolsó példaként a 4. ábrán látható eredményekre hívjuk fel

a figyelmet. Itt is az figyelhető meg, hogy a románok nyitottabbak, és kevésbé zárkóznak el

attól, hogy magyaroknak adják el ingatlanjukat, mint fordítva.

Az eddigieket összegezve tehát kijelenthető, hogy a romániai magyar kisebbség

gazdasági etnocentrizmusa az összes vizsgált kérdésben nagyobb mértékű, mint a románoké

(különösen az erdélyi románoké). Mindez megerősítést nyer akkor is, ha a fejezet elején

bemutatott gazdasági etnocentrizmus indexeket használva, hasonlítjuk össze a két etnikumot.

A 0-tól 5-ig terjedő skálán mérve (ahol a 0 az egyáltalán nem és 5 az erősen etnocentrikust

jelent) a románok 2,02 míg a magyarok 2,67 átlagot mutatnak, tehát szignifikánsan

különöznek (p<0,001).

4.4 ábra. Milyen mértékben lenne hajlandó eladni ingatlanját egy magyar/román etnikumúnak? (%) N=855. Forrás: Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben, 2008.

Mindezek után felvetődik az a kérdés, hogy melyek azok a tényezők amelyek a

magyarok gazdasági etnocentrizmusát meghatározzák, mely társadalmi rétegekre és

csoportokra jellemző inkább és melyekre kevésbé.

19

Elsősorban az elkészített gazdasági etnocentrizmus mutatót (indexet) használva a

jelenséget több változó mentén vizsgáltuk meg, amely során két meghatározó tényezőt

találtunk. Egyrészt területileg mutatkozik jelentős különbség: míg székelyföldön magas

gazdasági etnocentrizmus figyelhető meg, addig a nem székelyföldi megyékben ez a szám

szignifikánsan alacsonyabb (5. ábra) (p<0,001).

Másrészt, a gazdasági interakciók társadalmi meghatározottságának etnikai

magyarázatához bevezetjük beágyazottsághoz kapcsolódó etnikai burok fogalmát. Ez alatt az

egyén „etnikai elszigeteltségét” értjük, és azt vesszük számba, hogy általában mekkora az

esélye annak, hogy alanyunk más etnikumúakkal, jelen esetben a románokkal, kerüljön

kapcsolatba, mert, Aldrich (1990) fogalmait használva, az egyén lehetőségstruktúrái eltérőek

attól függően, hogy mekkora a másik etnikummal való interakciók sűrűsége. A fogalmat a

rendelkezésre álló adatok alapján két változó - a románokkal való kapcsolatok száma, illetve

a szülők nemzetisége – szerint operacionalizáltuk és vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják,

hogy a románokkal való kapcsolatok és a gazdasági etnocentrizmus index között enyhe de

szignifikáns fordított korreláció van (r=0,202), vagyis több román kapcsolat kisebb mértékű

gazdasági etnocentrizmust jelent.

4.5 ábra. Gazdasági etnocentrizmus szintje területi elhelyezkedés szerint. Forrás: Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben, 2008.

20

Az etnikai burok operacionalizálása során egy másik mutatóként a család etnikai

összetételét használtuk, vagyis azt, hogy az egyén vegyesházasságból származik vagy

mindkét szülője magyar. Az eredmények az előző megállapítást igazolják: a magyar

családból származók gazdasági etnocentrizmus átlaga 1,97, míg a román és magyar szülők

gyerekeié 1,19.

Talán mindkét aspektussal összefüggő tényező az egyén lakóhelyén élő magyarok

aránya. Ez egyrészt területi elhelyezkedést is jelent, másrészt jelentősen meghatározza az

egyén románokkal való kapcsolatainak esélyeit és lehetőségeit. A kapott eredmények (6.

ábra) e tekintetben sem meglepőek. Azokon a településeken ahol a magyar etnikum abszolút

domináns (95% fölött) a gazdasági etnocentrizmus is igen magas, és az etnikai megoszlás

arányának csökkenésével csökken.

4.6 ábra. Gazdasági etnocentrizmus mértéke a lakóhely magyar lakosságának aránya szerint. N=447. Forrás: Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben, 2008.

Sajnos nem volt módunkban a kérdést olyan változók mentén megvizsgálni, melyek

segítségével a szocio-ökonómiai perspektívában közelíthettük volna azt meg, a

következőkben viszont erre is kísérletet teszünk.

21

A 2008-ban végzett Demográfia, rétegződés, nyelvhasználat elnevezésű kérdőíves

kutatásból származó adatok segítségével ugyancsak megragadható az erdélyi magyarok

gazdasági etnocentrizmusa. Az adatok leginkább a fogyasztásban (elsősorban termék-

fogyasztásban) és kisebb mértékben a „magyar” szolgáltatások igénybevételében megjelenő

etnocentrizmusra vonatkoznak. A fejezet következő részében szereplő ábrák és táblázatok e

kutatás adatain alapulnak.

A termék-fogyasztásban megjelenő etnocentrizmus (amelyet a fentebb bemutatott

fogyasztói etnocentrizmus és etnikai fogyasztás fogalmakkal lehet leginkább megragadni)

egyik mutatójaként a Magyarországon gyártott termékek preferálása szolgál. Arra a kérdésre,

hogy vásárláskor, ha két hasonló minőségű és árú termék között kell választania, figyelembe

veszi-e azt, hogy Magyarországon gyártották, a 3849 érvényes válasz alapján az derül ki,

hogy az alanyok 45 százaléka esetében ez a szempont megjelenik.

Ezen arány nagysága talán jobban kidomborodik akkor, ha összehasonlítjuk azokkal a

termékpreferenciákkal, amelyek a hazai, erdélyi, székelyföldi vagy akár a válaszadó

lakhelyén vagy annak környékén gyártott termékekre vonatkoznak (4.7 ábra).

4.7 ábra. Ha vásárláskor két hasonló árú és minőségű termék küzül kell választania, figyelembe veszi-e azt, hogy…? (%) (N=3849). Forrás: Demográfia, rétegződés, nyelvhasználat. Második hullán, 2008.

22

Az a szempont tehát, hogy a terméket Magyarországon gyártották, erőteljesebb és

felülírja azt, hogy a termék erdélyi vagy akár lakóhelyhez közeli legyen. Ha csak a

székelyföldi megkérdezettek válaszait vizsgáljuk hasonló trendekre bukkanunk,

természetesen azzal a különbséggel, hogy a „székelyföldiség” hangsúlyosabb szempont,

valamint nagyobb a különbség a Romániában és Magyarországon gyártott termékek

preferálása között. A jelenség leginkább az általunk használt etnikai fogyasztás fogalmával

ragadható meg. Míg a fogyasztói etnocentrizmust kutatók, azt hangsúlyozzák, hogy az

etnocentrikus fogyasztót olyan megfontolások vezérlik, mint a hazai gazdaság támogatása,

munkahelyek teremtése, patriotizmus (Shimp és Sharma 1987:281), addig esetünkben

látható, hogy az ehhez hasonló gazdasági szempontok kevésbé játszanak szerepet, és inkább

egy ennél, ha lehet így fogalmazni, még nagyobb fokú irracionalitás jellemző (saját ország,

mi több saját lakóhely termékei helyett egy másik országban gyártott termékek előnyben

részesítése).

Szintén az etnikai fogyasztás néhány aspektusát és annak mértékét mutatja valamivel

árnyaltabban a 4.1 táblázat. Az alábbi változók valamilyen formában mind az etnikai

fogyasztás mutatói.

Számon tartom, hogy melyik cégnek magyar a tulajdonosa 28%

Jobban figyelek azokra a termékekre, amelyeket magyarul reklámoznak 52.9%

Számon tartom, hogy melyik üzletben van magyar eladó 54.1%

Magyar termékekben jobban bízom mint a románban 56.4%

Szívesebben veszek igénybe szolgáltatást ott, ahol magyarrul beszélnek 69.8%

Szívesebben vásárolok egy olyan terméket, amelyen magyar használati utasítás van 73.3%

4.1 tábla. Milyen mértékben ért egyet a következő kijelentésekkel. „Teljes mértékben egyetért” és „Egyetért”

válaszok. Forrás: Demográfia, rétegződés, nyelvhasználat. Második hullán, 2008.

23

Látható, hogy a magyar nyelven való érintkezés – úgy termékek mint szolgáltatások

fogyasztása esetében - igen fontos szempontként jelenik meg. A nyelvtudás vagy inkább

annak hiánya olyan strukturális meghatározó tényezője az etnikai fogyasztásnak, melynek az

egyén sokszor nincs is tudatában. Ilyen esetben a gazdasági cselekvés sokkal inkább az

egyénen kívülálló okok (például kapcsolatháló zártsága vagy akár nyelvtudás) mintsem egy

racionális vagy irracionális döntés következménye. A nyelvtudás hatását a fenti esetekben

részletesebben is megvizsgáltuk, amelyből az derül ki, hogy valóban azokban az esetekben

meghatározó tényező, ahol a fogyasztás konkrét nyelvi interakciót is implikál (bolti eladó,

szolgáltatás, magyarul reklámozott termékek, magyar használati utasítás).

Ez esetben is lehetőségünk volt megvizsgálni a gazdasági etnocentrizmus (ezúttal

inkább etnikai fogyasztás) mértékét területi elhelyezkedés szerint. Ehhez, az előzőekben

bemutatott változókból főkomponens elemzéssel egy egységes mutatót készítettünk, amely

értékeit -1,76 (leginkább etnikai fogyasztó) és 1,97 (legkevésbé etnikai fogyasztó) között

veszi fel.7 A fejezet első részében bemutatottakhoz hasonlóan, ez esetben is jelentős

különbséget figyelhetünk meg a székelyföldi és székelyföldön kívüli válaszadók között.

4.8 ábra. Etnikai fogyasztás mutatója területi származás szerint. N=3487, p<0.001 Forrás: Demográfia, rétegződés, nyelvhasználat. Második hullán, 2008.

7 Az új változóval a mindegyik item jól korrelál. Részletes táblázat a Mellékletben található.

24

E strukturális okok mellett viszont láthatjuk, hogy olyan egyéni tényezők, mint a

bizalom is igen nagy arányban meghatározzák a fogyasztói preferenciákat. Ha a gazdasági

etnocentrizmus mértékét összevetjük a magyarokkal szembeni bizalom fokával8, a két

változó között egy gyenge viszont szignifikáns összefüggés mutatható ki (r=0,143).

Az előzőekben bemutatott kutatás adatai alapján sem volt lehetőségünk az

fogyasztásban jelentkező egyéni motivációk részletesebb feltárására. Saját kérdőíves

kutatásunkban viszont a korábbi kutatások e hiányosságait próbálva kiküszöbölni, ezen

tényezők feltárására is hangsúlyt fektettünk és a következő fejezetben bővebben be is

mutatjuk azokat.

8 A magyarokkal szembeni bizalom a kutatás során a következőképpen lett operacionalizálva: „Véleménye szerint száz magyarból hányban lehet megbízni?”

25

V. Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében

Amint már kiderült, dolgozatunk és vizsgálódásunk központi fogalma a gazdasági

etnocentrizmus mellett az etnikai fogyasztás. Ebben a fejezetben ezt a jelenséget igyekszünk

bemutatni, elemezni és nem utolsó sorban magyarázni kolozsvári kontextusban, egyetemisták

körében.

A fogalom használatához kiindulópontként Sebastian Koos, német

gazdaságszociológus etikai fogyasztásról írott tanulmányát használjuk (Koos 2009). Ő az

etikai fogyasztást bizonyos termékek etikai, politikai vagy környezetvédelmi okokból való

fogyasztásaként vagy akár bojkottálásaként definiálja. A fentebb tárgyalt szocio-ökonómiai

és morális ökonómiai megközelítésben vizsgálva a kérdést, Koos azt hangsúlyozza, hogy az

etikai fogyasztás habár a racionalitás közgazdaságtudományi értelmében nem racionális,

mégis a racionalitás több különböző formája létezik, amit figyelembe kell vennünk. Ő tehát

az eddigi politológiai és businesskutatásokkal ellentétben szociológiai perspektívából

vizsgálja az etikai fogyasztás fogalmát makro- és mikro-szinten egyaránt. Mikro-szintű

elemzésében olyan változók szerint vizsgálja a jelenséget, mint társadalmi osztály,

iskolázottság, életkor, általánosított bizalom, politika iránti érdeklődés.

Úgy gondoljuk, hogy az etikai fogyasztás fogalmából kiindulva (mint egy olyan

fogyasztói döntés, amely során etikai, morális szempontok játszanak szerepet) etnikai

fogyasztásról is beszélhetünk egy adott etnikai kisebbség, mint például a romániai magyarok,

esetében. Ebben az esetben természetesen egy másfajta, nemzeti identitáshoz és

szolidaritáshoz kapcsolódó moralitásról és értékekről van szó.

Az etnikai fogyasztás fogalmát nyilván nem lehet teljesen az etikai fogyasztás

analógiájára elemezni. Ez esetben nem csak termékek, hanem szolgáltatások fogyasztásáról

is szó van, és persze a magyarázó tényezők is több- és másfélék lehetnek. Mindezt szem előtt

tartva a kutatás során egyrészt a konkrét etnikai fogyasztást, azaz magyar termékek és

szolgáltatások fogyasztását, másrészt az erre vonatkozó érzékenységet vagy hajlamot mértük.

A magyarázó tényezők oldalán a fontosabb szocio-demográfiai változók mellett, olyan

26

strukturális feltételeket vizsgáltunk, mint a már említett etnikai burok és nyelvtudás. Emellett

a szocio-ökonómiai paradigmában olyan egyéni szintű jellemzőket elemzünk, mint nemzeti

identitás, szolidaritás, valamint bizalom.

Az elemzés empirikus alapját a már bemutatott kolozsvári egyetemisták körében

végzett online kérdőíves kutatás adatai adják. A fejezet további részében először a vizsgált

sokaságot mutatjuk be, majd a körükben tapasztalt etnikai fogyasztói magatartás mértékét,

megnyilvánulási formáit, és végül megpróbáljuk a jelenség mögött meghúzódó magyarázó

tényezőket feltárni.

5.1 A vizsgált sokaság jellemzői

A következőkben tehát a megkérdezett sokaság paramétereit mutatjuk be néhány

releváns alap-változó szerint. Az 548 válaszadó nagy többsége (69,2%) lány, ami tükrözi a

valóságban is tapasztalható arányt. Az átlagéletkor 21,51 év (módusz 21 év), területi

származást tekintve pedig 60,8% székelyföldi és 39,2% székelyföldön kívüli.

5.1 ábra. A megkérdezettek területi származás szerinti megoszlása (%). N=548. Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

27

A legtöbben Hargita (33,4%), Kovászna (14,8%), Kolozs (13,7%) és Maros (12,6%)

megyékből származnak. A nem kolozsváriak átlagban 3,14 éve élnek Kolozsváron, és több

mint 76 százalékuk legkevesebb két éve. Ez az idő – amint a fókuszcsoportos interjúkból

kiderül - elegendő arra, hogy az egyén önmagának egy képet alakítson ki a városban elérhető

termékek és szolgáltatások valamely etnikumhoz való tartozására vonatkozóan.

A válaszadók nagy többsége (86,1%) a Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatója,

emellett 4,7% a Kolozsvári Műszaki Egyetem és 2,4% a Sapientia Erdélyi Magyar

Tudományegyetem diákja, és a többség (81,9%) magyar nyelven tanul. Mivel a válaszadók

több mint 15%-a (a mesteri képzést leszámítva) másodegyetemista, nehéz az évfolyamokra

és szakokra vonatkozó pontos megoszlásokat számolni.

Ha a diákok családi hátterét, vagyis a szülők iskolázottságát és a család átlagos havi

jövedelmét vizsgálva a következő képet kapjuk: az apák 27, az anyák 20 százalékának nincs

érettségi diplomája és ennél valamivel többen (33 illetve 27 százalék) rendelkeznek egyetemi

vagy annál magasabb végzettséggel. A családok átlagos havi jövedelme 2420 RON, míg a

diákok átlagban közel 400 RON-ból gazdálkodnak egy hónapban Kolozsváron (lakbér és

rezsi nélkül).

A következőkben e vizsgált sokaság etnikai fogyasztói magatartásának néhány

dimenzióját és mértékét fogjuk bemutatni.

5.2 Az etnikai fogyasztás trendjei

Rátérve a konkrét eredményekre azt mondhatjuk el, hogy a kolozsvári egyetemisták körében

világosan kirajzolódik egy etnikai fogyasztói magatartás. A fogalom operacionalizálása során

a jelenséget három különböző dimenzió mentén próbáltuk megvizsgálni. Elsősorban a

konkrét cselekvést, vagyis a fogyasztói magatartást vettük szemügyre, külön kezelve

egyrészt a termékpiacon, másrészt a szolgáltatások piacán megjelenő etnikai fogyasztói

magatartást. Emellett, a szolgáltatások piacát tovább bontottuk olyan sajátos szolgáltatói

28

szegmensekre, amelyek relevánsak lehetnek a vizsgált sokaságra nézve (étterem, kávézó,

orvos, fodrász, kozmetikus, bolti elárusító stb.)

A szóban forgó jelenség vizsgálatának egy másik dimenziójaként az etnikai

fogyasztói érzékenységet határoztuk meg, amely azt jelenti, hogy az egyén milyen mértékben

figyeli vagy tartja számon a magyar szolgáltatókat, szakembereket vagy termékeket. Ezt a

kérdéskört is az előző dimenzióban megjelenő területeken vizsgáltuk.

5.2 ábra. Pusztán „magyar” volta miatt folytatta-e a következő tevékenységeket? (%) Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

Az előzőhöz kapcsolódó harmadik dimenzióban arra vagyunk kíváncsiak, hogy az

alanyoknak egyáltalán milyen fokú ismereteik vannak a Kolozsváron általuk elérhető magyar

termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, vagyis, hogy ismernek-e Kolozsváron

különböző területeken magyar szolgáltatókat, és ha igen hányat. A következőkben e három

dimenzió vizsgálata során kapott eredményeket mutatjuk be röviden, ami által reményeink

szerint egy meglehetősen jó képet kaphatunk a kolozsvári egyetemisták etnikai fogyasztási

trendjeiről, azok megnyilvánulási formáiról és mértékéről.

Arra a kérdésre például, hogy keresett-e már Kolozsváron szándékosan magyar

boltot vagy szolgáltatót a válaszadók 32,5% válaszolt úgy hogy gyakran előfordult, 42%

29

mondta azt, hogy ritkábban de igen, és csupán 25,5%-al nem fordult elő soha.

Megjegyzendő viszont az, hogy ennek mértéke, intenzitása a termékek és szolgáltatások

esetében (de még különböző szolgáltatói szegmensek között is) igen eltérő.

5.3 ábra. Az alábbi esetekben inkább a „magyart” választaná (%) Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

A konkrét etnikai fogyasztói magatartást tehát három területen vizsgáltuk:

termékpiacon, magyar szakember vagy szolgáltatás igénybe vétele, és magyar elárusító

preferálása esetében. A 5.2. ábrán azt látjuk, hogy a megkérdezettek 30% körüli arányban

fogyasztanak szándékosan magyar termékeket és szolgáltatásokat, továbbá kétszer ennyien

vásároltak már olyan boltban ahol magyar az elárusító.

Hogy még inkább kidomborítsuk a termékek és szolgáltatások (és azokon belüli)

különbségeket, az etnikai fogyasztás mértékének egy másik szemléletes példáját a 8. ábrán

mutatjuk be, amelyen magyar termékek és különböző szolgáltatások előnyben részesítésének

arányait találjuk. Az figyelhető meg, hogy az etnikai fogyasztás mértéke különböző

helyzetekben változó: míg két (hasonló minőségű és árú) termék közül csupán közel 20

százalék választaná a „magyart” és ez az arány a bolti elárusító esetében 35 százalék körüli,

30

addig egy étterem vagy egy orvos választása során jóval többen (61 illetve 65%)

hajlamosabbak erre.

5.4 ábra. Számon tartom, hogy Kolozsváron, hogy… (%) Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

Az előzőekhez hasonló eredményeket találunk akkor is, ha a fogyasztásra vonatkozó

etnikai érzékenységet vesszük szemügyre. A megkérdezett egyetemisták viszonylag nagy

százaléka figyel oda, és tartja számon a Kolozsváron megtalálható magyar termékeket,

boltokat, szolgáltatásokat (5.4. ábra).

5.5 ábra. Tudja, hogy hol lehet Kolozsváron….találni (%). Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

31

Az érzékenységhez kapcsolódó másik fontos dimenzió a konkrét ismeretekre

vonatkozik. Az, hogy az egyén milyen mértékben figyel oda, tartja számon a magyar

szolgáltatókat Kolozsváron, nyilván meghatározza azt, hogy hányat ismer, viszont annak

ellenére, hogy a két dolog látszólag összefügg, korántsem jelentik ugyanazt. A konkrét

ismeretek mértékét természetesen elsősorban az befolyásolja, hogy az egyén hány éve él

Kolozsváron. Ez az összefüggés statisztikailag is kimutatható: az Kolozsváron töltött évek és

az ismert magyar szolgáltatók, boltok száma szignifikánsan korrelál egymással (r=0,210). Az

etnikai fogyasztói érzékenység9 és a Kolozsváron töltött évek száma között viszont már nem

mutatható ki semmiféle szignifikáns kapcsolat, ami azt jelenti, hogy az etnikai érzékenység

és ebből kifolyólag az etnikai fogyasztás okait máshol kell keresnünk. Erre teszünk kísérletet

a következő fejezetben.

5.6 ábra. Mennyire fontos az alábbi esetekben az, hogy a választott termék/szolgáltatás magyar legyen? (%) Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

9 Erre a célra a három vizsgált változó összevonásával (főkomponens elemzéssel) egy érzékenységi mutatót alkottunk.

32

Az etnikai fogyasztás, ezzel kapcsolatos érzékenység mértékének és különbségeinek

egy utolsó példája az 5.6 ábra, amelyen újra láthatóak a magyar termékek és bizonyos

szolgáltatások fogyasztásában megnyilvánuló különbségek.

5.3 Az etnikai fogyasztás lehetséges magyarázatai

Ebben a fejezetben a fent vázolt jelenségeket (mint függő változókat) próbáljuk

magyarázni néhány független változó bevonásával. Ennek érdekében a kérdőívben szereplő

három, konkrét etnikai fogyasztást mérő változónkat egy egységes mutatóvá alakítottuk,

amely értékeit 0 (leginkább etnikai fogyasztó) és 12 (legkevésbé etnikai fogyasztó) között

veszi fel.10 Az eredmények viszont azt mutatják, hogy az etnikai fogyasztói magatartásban

több tényező szerepet játszik, mi több: különböző piacokon eltérő okok lehetnek

hangsúlyosabbak. Ebből kifolyólag a legtöbb esetben külön vizsgáljuk majd a magyar

termékek és szolgáltatások fogyasztásának okait.

5.7 ábra. Etnikai fogyasztás lakóhely tekintetében (%) Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

10 A mutatót az „etnikai fogyasztás gyakorisága” változó segítségével súlyozva számoltuk ki.

33

Hasonlóan a korábbi kutatások eredményeihez, ez esetben is különbség mutatkozik

területi származás szerint abban, hogy az egyén mennyire hajlamos etnikai kritériumok

szerint fogyasztani. A székelyföldről származó egyetemisták körében az etnikai fogyasztás

mutató átlaga 4,33, míg a nem székelyföldiek esetében ez az érték 3,48, vagyis

szignifikánsan alacsonyabb (p<0,05). Ha viszont különböző fogyasztói piacokon vizsgáljuk a

területi származás mértékét, nem ennyire egyszerű a kép (5.7 ábra). Míg a szolgáltatások és

bolti eladó választásában igen nagy eltérések mutatkoznak (p<0,001) a székelyföldiek és nem

székelyföldiek között, addig a termékválasztásban nincs szignifikáns különbség. Ez azt

jelenti tehát, hogy léteznek olyan helyzetek, amelyeket a származási hellyel nem lehet

magyarázni, ami tehát nem önmagában oka az etnikai fogyasztásnak, hanem közvetetten,

más tényezőkön keresztül hat. A célunk tehát az, hogy ezen közvetlen tényezőket feltárjuk és

más, lakóhelytől független változókat is beemeljünk a magyarázatba.

Az etnikai fogyasztás motivációit és okait tulajdonképpen két csoportra lehet osztani.

Az egyik oldalon olyan strukturális tényezők állnak, mint nyelvtudás vagy etnikai

elszigeteltség (etnikai burok), amelyek „kényszerítő erejükkel” behatárolják az egyén

gazdasági cselekvésének a mozgásterét. Ez a tényezőcsoport a már korábban tárgyalt új

gazdaságszociológia beágyazottság téziséhez köthető. Eszerint az egyén saját etnikumú

kapcsolathálóján keresztül (vagy más okból kifolyólag - például nyelvtudás) nagyobb

eséllyel jut el egy magyar szolgáltatóhoz vagy magyar bolthoz.

A másik tényezőcsoportot azok az egyéni motivációk képezik, melyek az egyén

értékrendszeréhez, nemzeti identitásához, szolidaritásérzetéhez köthetők. Ezen motivációk -

úgy gondoljuk - a szocio-ökonómia és racionális döntés-elmélet tágabb értelemben vett

racionalitás fogalmával ragadhatók meg leginkább.

5.3.1 Strukturális okok

A strukturális okok oldaláról a kutatás során a – véleményünk szerint – két

legmeghatározóbb tényezőt vizsgáltuk: a román nyelvtudást, és az általunk etnikai buroknak

34

nevezett románoktól való etnikai elszigetelődést. Amint az előző fejezetben bemutatott

eredményekből látjuk (lásd 19-23 oldal) mindkét tényező igen nagymértékben meghatározza

a gazdasági etnocentrizmus vizsgált aspektusait. A következőkben újra e két tényező szerint

vizsgáljuk meg az etnikai fogyasztás jelenségét, ezúttal viszont külön a termékek és

szolgáltatások piacán. Az egyes piacokon megnyilvánuló etnikai fogyasztás mutatójaként a

már használt súlyozott változókat használjuk, amely értékei 0-tól (egyáltalán nem etnikai

fogyasztó) 4-ig (gyakori etnikai fogyasztó) terjednek.

5.8 ábra. Etnikai fogyasztás román nyelvtudás függvényében. Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

A vizsgált kolozsvári egyetemisták körében a román nyelvtudás az 5.8 ábrán látható

módon határozza meg az etnikai fogyasztást. Azt figyelhetjük meg, hogy a magyar termékek

választásában nem játszik szerepet ez a tényező, viszont a szolgáltatások esetében minél

jobban beszél az egyén románul, annál kevésbé hajlamos gazdaságilag etnocentrikusan

viselkedni (p<0,05).

A fent bemutatott kutatásokhoz hasonlóan mi is hangsúlyt fektettünk az egyén

románokkal való kapcsolatainak mennyiségére és intenzitására. Az etnikai burok fogalmát

operacionalizálva, az egyén románokkal való kapcsolatait különböző környezetekben

(családban, rokonságban és baráti körben) vizsgáltuk, majd e három változó aggregálásával

35

egy indexet alakítottunk ki, majd az etnikai fogyasztói magatartást ennek függvényében

vizsgáltuk. A változók korrelációs mátrixából (5.1 táblázat) látható, hogy az eredmények

hasonlóak az előzőekben tapasztaltakhoz: a termékválasztás és románokkal való kapcsolatok

között nincs összefüggés, viszont a szolgáltatások esetében, ha gyenge is, de szignifikáns

kapcsolat mutatható ki.

Termék Szolgáltatás Bolti eladó

Etnikai burok n.sz. -0,109* -0,137**

Nemzeti identitás 0,164** 0,154** 0,178** 5.1 táblázat. Etnikai burok, valamint nemzti identitás mutatója és etnikai fogyasztás korrelációs mátrixa.

*p<0,05, **p<0,01, n.sz.-nem szignifikáns. Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

Ha e két vizsgált tényezőt a területi származással vetjük össze rögtön nyilvánvalóvá

válik az, hogy miért találunk összefüggés közötte és a gazdasági etnocentrizmus jelensége

között. A románokkal való kapcsolatok indexe a székelyföldi egyetemisták között

szignifikánsan alacsonyabb, mint a szórványból származóké (7,78 illetve 8,74), valamint a

nyelvtudás tekintetében is egyértelmű különbségek mutatkoznak (5.9 ábra).

5.9 ábra. Székelyföldi és nem székelyföldi egyetemisták román nyelvtudása (%) p<0,001 Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

36

Ezt a kérdéskört a fókuszcsoportos interjúk alkalmával is behatóbban vizsgáltuk,

amelyekből az derült ki, hogy a nyelvtudás hiánya valóban egy olyan korlátozó tényező,

amely alapvetően meghatározza a legfőképpen szolgáltatások és boltok választását.

„…én többet is fizetnék, mert én biztos, hogy nem érteném azokat a

szakszavakat amiket ott mond nekem, s ugyanez lenne a fogorvossal

is, s mással is.” (22 éves, székelyföldi lány)

„Múltkor bementem Szeredába a gépet megjavíttatni, bemegyek a

Romtelecomhoz, s akkor nekem úgy tűnt, hogy mindenki román volt:

mellettem is románul beszélt a másik, tovább is… Há mondom most

már odamegyek, ha románok románok […] mondom „itt valami

gond van”. Aztán jöttek a szeredaiak, s azok tudtak magyarul, csak

nekem így furcsa volt.” (23 éves, székelyföldi fiú)

Ezért többnyire a székelyföldi alanyok jóval több kolozsvári magyar boltot vagy

szolgáltatót ismenek, mint nem székelyföldi társaik, és esetükben erőteljesen jellemző az,

hogy ezeket megjegyzik és rendszeresen visszajárnak „magyar” voltuk miatt. A megfelelő

nyelvtudás hiánya mellett viszont az etnikai elszigetelődés is megmutatkozik (például

valamilyen szakember keresésekor), ez esetben is többnyire a székelyföldi alanyok körében.

„…hat nekem van par román kollégám is akiktől meg tudnám

kérdezni (hogy milyen szakembert ajánl) de azért inkább a magyartól

kérdezem” (23 éves, székelyföldi fiú)

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk el, hogy az etnikai fogyasztás vizsgálata, főleg

magyarázata során bizonyos esetekben olyan strukturális okokat is figyelembe kell vennünk,

mint nyelvtudás vagy etnikai elszigeteltség. Ezzel viszont természetesen nem merítettük ki az

összes, a jelenség mögött meghúzódó okot, nem kaptunk még választ például arra, hogy mi

37

játszik szerepet a magyar termékek preferálásában. A következő fejezetben erre a kérdésre

próbálunk meg választ adni.

5.3.2 Az etnikai fogyasztás egyéni motivációi

Az egyéni motivációk oldaláról egy meghatározó tényezőnek a nemzeti identitás

mértéke bizonyul. A nemzeti identitást egy hét itemes skálával mértük, és ezek

aggregálásából alkotott 4-től 28-ig terjedő mutató (ahol a 4 nagyon gyenge, a 28 nagyon

erős) jelzi a válaszadók identitásának erősségét. Az 5.1 táblázatból kiderül, hogy a nemzeti

identitás mértéke az etnikai fogyasztás mindhárom vizsgált területén befolyással bír. Ez azt

jelenti tehát, hogy az egyén magasabb fokú nemzeti identitása sokkal inkább valószínűsíti az

etnikai fogyasztói magatartást, helyzettől vagy piactól függetlenül.

5.10 ábra. Bizalom szerepe az etnikai fogyasztásban. Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

Egy következő egyéni magyarázó tényezőként a megkérdezettek magyarokkal és

románokkal szembeni bizalmát vizsgáltuk. Az általánosított bizalom mérésére kialakított

standard kérdést külön raktuk fel a két etnikumra vonatkozóan, majd e két változó alapján a

38

következő kategóriákat alakítottuk ki: csak a magyarokban bízik meg (12%), mindkettőben

vagy egyikben sem bízik meg (81,9%) és csak a románokban bízik meg (6%). Az etnikai

fogyasztás mértékét e kategóriák tükrében az 5.10 ábrán láthatjuk. Úgy a termékválasztásban,

mint szolgáltatások igénybevétele esetében azok hajlamosabbak tudatosan „magyart”

választani, akik a magyarokban amúgy is jobbam megbíznak, mint másokban.

A magyar szolgáltatókba, szakemberekbe vetett bizalommal kapcsolatban a

vélemények megoszlanak. Egyesek (főleg székelyföldiek) egyértelműen kijelentik, hogy

jobban bíznak a magyarokban, mások ennek ellenkezőjét hangsúlyozzák:

„Biztos, hogy nem (bízok jobban). Én konkrétan tudok olyan esetről,

amikor a magyar orvos tudja, hogy a magyarok hozza járnak, s ezért

nekik még drágábban dolgozik. Sokan kihasználják ezt…” (22 éves,

Kolozs megyei fiú)

A bizalomhoz közel álló másik tényezőt az egyén, magyar szolgáltatóval vagy

termékkel szembeni előzetes elvárásai jelenthetik. Ahogy az eredmények is mutatják e

tényező is több területen szignifikánsan meghatározzák az etnikai fogyasztás mértékét.

5.11 ábra. Előzetes elvárások szerepe az etnikai fogyasztói magatartásban. p<0,01. Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

39

„azért elvárom, hogy barátságosabb legyen, de annál tovább…” (23

éves székelyföldi lány)

Mindezek mellett, az etnikai fogyasztás befolyásoló tényezőinek mérésére egy nyolc

itemes Likert-skálát készítettünk, amelyben négy strukturális tényezőt mutató (diszkomfort

érzet romántudás miatt vagy etnikai elszigeteltség) és négy egyéni motivációra vonatkozó

állítás (szolidaritásérzet, identitás) kapott helyet. Ezen változókból (egy kivételével)

faktoranalízis során előzetes elvárásaink szerint kirajzolódott a feltételezett két

tényezőcsoport (lásd 5. melléklet). Azon kívül, hogy a két magyarázó tényező mutatói

statisztikailag is elkülönülnek, érdekes az, hogy az egyes okok az etnikai fogyasztás mely

vizsgált területein játszanak nagyobb vagy kisebb (vagy egyáltalán játszanak-e) szerepet (5.2

táblázat). A regressziós modellbe független változókként a faktoranalízisből származó két

faktort („egyéni motivációk” valamint „strukturális okok” faktora), míg függő változókként

az etnikai fogyasztás egyes, általunk vizsgált területeinek gyakorisággal súlyozott mutatóit

emeltük be.

Magyar terméket vásárolt

Magyarul vett igénybe szolgáltatást

Magyar boltban vásárolt

Konstans (standard hiba) 0,873 (0,059) 1,002 (0,062) 2,122 (0,70)

Egyéni motvációk faktor -0,279*** -0,253*** -0,260***

Strukturális okok faktor n.sz. -0,159*** -0,192*** 5.2. táblázat. „Az elmúlt fél évben „pusztán” magyar volta miatt…”. Etnikai fogyasztás motivációinak lineáris

regressziós modellje. Jelmagyarázat: *** p<0,001, n.sz.: nem szignifikáns. Forrás: Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

A modell adta eredmények az eddigi megfigyeléseinket igazolják. Azt láthatjuk, hogy

az egyéni motivációk egyaránt nagy szerepet játszanak magyar termékek és szolgáltatások

választásában is, míg ezzel szemben a strukturális okok valamivel kisebb szerepet játszanak,

sőt a magyar termékek fogyasztásával nem is mutatnak szignifikáns összefüggést.

E különbség tovább domborítható, ha nem a konkrét, megtörtént fogyasztói

magatartás dimenzióját vizsgáljuk, hanem az etnikai fogyasztói érzékenységet, vagyis azt,

40

hogy az egyén milyen mértékben figyel oda és tartja számon a piac saját etnikumú szereplőit,

termékeit (5.3. táblázat). Újra azt látjuk, hogy azon fogyasztói helyzetekben, amelyek során

az egyének között nem áll fenn közvetlen interakció (magyar termék vagy egy magyar

tulajdonú cég választása) elsősorban az egyéni, morális tényezők játszanak nagyobb szerepet,

míg az olyan helyzetekben, amikor a „fogyasztás” személyközi interakcióval is jár (amikor

például aszerint döntünk, hogy milyen nemzetiségű az eladó) a strukturális okoknak van

nagyobb magyarázó erejük.

5.3. táblázat. Számon tartja, hogy Kolozsváron…Etnikai fogyasztói érzékenység meghatározóinak lineáris regressziós modellje. Jelmagyarázat: *** p<0,001, n.sz.: nem szignifikáns. Forrás: Etnikai fogyasztás a

kolozsvári egyetemisták körében, 2009.

Mindez alapján tehát az mondható el, hogy az etnikai fogyasztás általános, minden

esetben megnyilvánuló magyarázó tényezői azok az egyéni motivációk, amelyek az egyén

értékrendjében a nemzeti identitáshoz, szolidaritásérzethez, magyarsága kifejezéséhez

köthetők. Ugyanakkor viszont azt is láthattuk, hogy létezik egy olyan tényezőcsoport, amely

az előző mellett bizonyos esetekben ugyancsak meghatározza az etnikai fogyasztói

magatartást. E strukturális okok, olyan esetekben játszanak szerepet, amikor a fogyasztás

konkrét személyközi vagy nyelvi interakciót is implikál. A dolgozat elején bemutatott

elméleti perspektívákra vetítve a megfigyeléseinket azt mondhatjuk el, hogy mindkét

megközelítésmód (úgy a szocio-ökonómia mint az új gazdaságszociológia beágyazottság

elmélete) használható elméleti és fogalmi keretet nyújt a jelenség vizsgálatához, nem zárják

ki egymást hanem kiegészítik, így a vizsgált kérdésről is teljesebb képet kaphatunk.

melyik boltban van magyar elárusító

melyik cégnek magyar a tulajdonosa

melyik boltban lehet magyar

terméket vásárolt Konstans (standard hiba) 2,458 (0,038) 2,841 (0,040) 3.047 (0,037)

Egyéni motvációk faktor 0,280*** 0,332*** 0,386***

Strukturális okok faktor 0,450*** 0,238*** n.sz.

41

VI. Következtetések

Mindent összegezve tehát a dolgozatban azt láthattuk, hogy az erdélyi magyarok gazdasági

döntéseiben és cselekvésében sok esetben fontos szempont és meghatározó szerepet játszik

az etnicitás. A gazdaságszociológia alaptétele, miszerint az egyén gazdasági cselekvése és a

gazdasági folyamatok nem mindig érthetőek meg pusztán a közgazdaságtudományi

elméletek (elsősorban a racionális döntéselmélet) eszköztárát használva, úgy gondoljuk a

romániai magyar kisebbség esetében is érvényes.

A dolgozat elején röviden összefoglaltuk az etnikum gazdaságban betöltött szerepével

foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, és részletesebben bemutattuk azokat az elméleteket,

amelyekkel véleményünk szerint a vizsgált jelenségek megragadhatóak. Amint láttuk az

etnikum gazdaságban betöltött szerepét, így a gazdasági etnocentrizmust beleértve az etnikai

fogyasztást is többféle elméleti keretben, paradigmában lehet vizsgálni. Egyrészt segítségül

hívhatjuk az új gazdaságszociológia beágyazottság fogalmát, másrészt a szocio-ökonómia és

morális ökonómia elméletei adhatnak fogalmi keretet a jelenségek vizsgálatához.

E jelenségeket kutatásunk során két, az erdélyi magyarokra reprezentatív mintán

végzett kérdőíves kutatás adatait elemeztük, és egy saját kérdőíves kutatást készítettünk a

kolozsvári egyetemisták körében etnikai fogyasztás témában. Ezen empirikus adatok alapján

a dolgozat elején feltett kutatási kérdésekre sikeresen választ adtunk.

Láthattuk azt, hogy a kutatott gazdasági cselekvési helyzetek legtöbb részében

kimutatható egy átlag fölötti etnocentrikus viselkedés, aminek mértéke viszont különböző

típusú gazdasági cselekvés és különböző helyzetekben változó. Kutatásunk központi részét a

kolozsvári egyetemisták körében kutatott etnikai fogyasztás jelenségének vizsgálata képezi.

E jelenséget több dimenzióban és különböző helyzetekben (piacokon) vizsgáltuk, és

megfigyeléseink alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy e különböző helyzetekben

eltérő az etnikai fogyasztás intenzitása, ráadásul nem is magyarázhatóak ugyanazon

független változókkal.

Azon tényezőket igyekeztünk tehát feltárni, amelyek segítségével a gazdasági

etnocentrizmus és etnikai fogyasztás minél több aspektusa magyarázható. A vizsgált okok

42

tulajdonképpen két tényezőcsoportra oszthatók. A nemzeti identitás és szolidaritásérzet olyan

egyéni motivációk, amelyek a legtöbb fogyasztói helyzetben szerepet játszanak, és amelyek

leginkább a szocio-ökonómiai paradigmán belül vizsgálandók. Emellett ugyancsak sok

esetben szerepet játszanak olyan strukturális tényezők, mint etnikai elszigetelődés vagy

nyelvtudás hiánya. E strukturális tényezők fontosságát a gazdasági jelenségek

magyarázatában az új gazdaságszociológia jeles képviselője, Mark Granovetter

hangsúlyozza, és jelen esetben is bebizonyosodott, hogy ha teljes képet szeretnénk kapni a

kutatott kérdésről, nem hagyhatjuk őket figyelmen kívül.

A téma tárgyalását természetesen nem merítettük ki. Sok további felmerülő kérdésre

jövőbeli kutatások kell majd választ adjanak. Jelen dolgozattal csupán az volt a célunk, hogy

a romániai magyar gazdasági etnocentrizmus kutatását elkezdjük, megalapozzuk, és

mindehhez elméleti fogódzókat találjunk.

Bibliográfia

Aldrich, Howard – Waldiger, Roger: Ethnicity and Entrepreneurship In: Annual Review of Sociogy Vol 16, 1990

Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 2003

Bahram, Ranjbariam, Morteza Rojuee, Abbas Mirzaei: Consumer Ethnocentrism and Buying

Intentions: An Empirical Analysis of Iranian Consumers. In European Journal of

Social Sciences Vol. 13, No. 3, 2010

Baker, Wayne: The Social Structure of a National Securities Market. In The American Journal of Sociology Vol 89, No 4, 1984

Bawa, Anupam: Consumer Ethnocetrism:CETSCALE Validation and Measurement of

Extent. In VIKALPA, Vol. 29, No. 3, 2004

Bolaffi, Guido, Rafaele Bracalenti, Peter Braham, Sandro Gindro(ed.): Dictionary of Race, Ethnicity and Culture. SAGE Publications, London, 2003

Bonacich, Edna: A Theory of Ethnic Antagonism: The Split Labor Market. In American Sociological Review, Vol. 37, No. 5, 1972

Bouckaert, Jan – Ghaene, Geert: Inter-Ethnic Trust and Reciprocity: Results of an Experiment with Small Business Entrepreneurs. In Working Paper 2002/150, 2002

Elliot, Greg, Ross Cameron, Chandrama Acharya: An Empirical Investigation of Consumer Ethnocentrism in Australia. In Wiley Periodicals, Complexity, Vol. 14, 2009. http://smib.vuw.ac.nz:8081/WWW/ANZMAC2001/anzmac/AUTHORS/pdfs/Elliott.pdf

Etzioni, Amitai: Toward a New Socio-Economic Paradigm. In Socio-Economic Review, Vol. 1, No. 1, 2003

Etzioni, Amitai: Toward Socio-Economics. In Contemporary Sociology, Vol. 14, No. 2, 1985

Ferrara, Eliana – Alesine, Alberto: Ethnic Diversity and Economic Performance. In NBER Working Paper No. 10313, 2004

Granovetter, Mark: The Old and New Economic Sociology: A History and an Agenda. In R. Friedland – A. Robertson (szerk): Beyond the Marketplace: Rethinking Economy and Society. Aldine de Gruyter, New York, 1990.

Hedström, Peter – Stern, Charlotta: Rational Choice and Sociology. http://www.nuffield.ox.ac.uk/users/hedstrom/rct.pdf (letöltve: 15.04.2010)

Héra Gábor és Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó,

Budapest, 2006

Koos, Sebastian: Explaining Ethical Consumption Behaviour in Europe: Empirical Evidence from 19 European Countries. Paper presented at the 9th Conference of European Sociological Association, Lisszabon, 2009)

Light I.: Ethnic Enterprise in America. University of California Press, Berkeley, 1972 (idézi Aldrich-Waldinger 1990)

Malota Erzsébet: A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az országeredet imázs hatása a hazai

és a külföldi termékek megítélésére. Budapesti Közgazdaságtudományi és

Államigazgatási Egyetem, Ph.D. Értekezés, 2003

Menzies, Teresa – Brenner, Gabrielle: Transnational entrepreneurship and bootstrap capitalism : Social capital, networks and ethnic minority Entrepreneurs. In Working Paper No. 2000-11, 2000

Portes, Alejandro – Sensenbrenner, Julia: Beágyazottság és bevándorlás: megjegyzések a gazdasági cselekvés társadalmi meghatározóiról. In Szántó Zoltán-Lengyel György (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Aula Kiadó, Budapest 1998

Sayer, Andrew: Approaching Moral Economy. In N. Stehr és B. Weiler(szerk.): The Moralization of Markets. Transaction Publisher, New Brunswick, 2006 (idézi Koos 2009)

Sedlakova, Jana: The Perception of Country of Origin and Consumer Ethnocentrism in

Slovak Market: Domestic Versus Forgein Products. http://www.mace-

events.org/4317-MACE/version/last/part/19/data/?branch=main&language=en

Shimp, Terence és Subhash Sharma: Consumer Ethnocentrism: Construction and Validation of the CETSCALE. In Journal of Marketing Research, Vol. XXIV, 1987

Shimp, Terence: Consumer Ethnocentrism: The Concept and Preliminary Empirical Tests. In Advances in Consumer Research Volume 11, p.285-290, 1984. http://www.acrwebsite.org/volumes/display.asp?id=6259

Szántó Zoltán: A gazdaság társadalmi beágyazottsága. Megjegyzések a gazdaságszociológia és a szocioökonómai újabb irodalmáról. In: Szociológiai Szemle 1994/3. http://www.szociologia.hu/dynamic/9403szanto.htm (letöltve: 15.06.2010)

Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987

MELLÉKLETEK

Melléklet 1

Társadalmi szolidaritás és etnikumközi viszonyok Erdélyben - kérdőív

Q39. Hajlandó-e többet fizetni a termékért, ha... azt itthon (Romániában) gyártották? HA IGEN, hány százalékkal lenne hajlandó többet fizetni?

Igen Nem Mennyivel lenne hajlandó többet fizetni? (Százalékban)

NT NV

1. ...Romániában gyártották 1 2 98 99

2. ...Erdélyben gyártották 1 2 98 99

3. ...A Székelyföldön gyártották 1 2 98 99

4. ...Moldáviában (Besszarábiában) gyártották 1 2 98 99

5. ...Lakóhelyemhez közel, ebben a régióban gyártották

1 2 98 99

6. ...Magyarországon gyártották 1 2 98 99

Q40. Képzelje el, hogy vásárláskor egy román, egy magyar és egy roma eladó közül választhat. A kínálat, minőség és ár tekintetében nincs különbség. Ön inkább melyiküktől vásárolna?

Kérdezőbiztos! Olvasd fel az összes válaszlehetőséget!

1. Inkább egy romántól 8. NT

2. Inkább egy magyartól 9. NV

3. Inkább egy romától

4. Nincs jelentősége

5. Soha nem megyek vásárolni

Q41. Képzelje el, hogy lehetősége lenne rá, hogy plusz jövedelem fejében bérbe adja lakását! Ha választania kellene, inkább kinek adná ki?

Kérdezőbiztos! Olvasd fel az összes válaszlehetőséget!

1. egy románnak 8. NT

2. egy magyarnak 9. NV

3. egy romának

4. számomra közömbös

Q42. Hajlandó lenne a lakbér bizonyos hányadáról lemondani annak fejében, hogy magyar bérlője legyen?

1. Igen 2. Nem 98. NT 99. NV

Ha hajlandó lenne, akkor...

Q43. A lakbér hány százalékáról lenne hajlandó lemondani, annak fejében, hogy magyar bérlője legyen?

1. ............................. százalékról 98. NT 99. NV

Q44. Ha el kéne adjon egy, a tulajdonában lévő telket, milyen mértékben lenne hajlandó eladni azt egy....

Fenntartások nélkül

Valamennyi fenntartással

Semmi esetre sem adnám el egy…

Nem tudja

Nem válaszol

1. egy románnak 1 2 3 98 99

2. egy magyarnak 1 2 3 98 99

3. egy romának 1 2 3 98 99

4. egy németnek 1 2 3 98 99

5. egy zsidónak 1 2 3 98 99

6. egy nyugatinak 1 2 3 98 99

7. egy ázsiainak 1 2 3 98 99

8. bárkinek 1 2 3 98 99

Melléklet 2.

Demográfia, rétegződés, nyelvhasználat. Második hullám – kérdőív

Melléklet 3.

Kérdőív – Etnikai fogyasztás 2009

Az alábbi kérdőív kitöltésével államvizsga dolgozatom sikerességéhez járulsz hozzá. Kérlek szánj rá kb. tíz percet és válaszolj a kérdésekre, mindezt természetesen névtelenül. Előre is köszönöm.

K1) Mi a nemed?

1) Nő 2) Férfi

K2) Hány éves vagy? …………………..

K3) Melyik megyében/településen nevelkedtél?

1) Megye:………….. 2)Település neve:………………………………..

K4) Hány éve élsz Kolozsváron? …… (ha kolozsvári vagy ugorj a következő kérdésre)

K5 Kérlek sorold fel, hogy milyen szak/szakok hallgatója vagy/voltál! Ha már befejezted valamelyiket akkor az évfolyamhoz húzz egy vonalat!

Képzés Intézmény Nyelv

lapképzés

esteri

oktori Egyetem Szak É

vfolyam

Román

Magyar ás

1 2 1 2 1 2 1 2 1 2

K6) Milyen nyelven tanultál 1-12 osztályokban?

1) Csak magyar 2) Csak román 3) Legtöbbet magyar 4) Legtöbbet román

K7) Az alábbi kijelentések közül melyik jellemzi leginkább a román tudásodat?

1) Csak pár román szót ismerek 2) Nagyjából értek, és nehézségekkel meg tudom magam értetni 3) Nem beszélek nagyon jól de az esetek többségében meg tudom értetni magam 4) Jól beszélek, de érezhető akcentussal 5) Tökéletesen beszélek

K8) Kérlek az alábbi táblázatban jelöld be, hogy mi a szüleid jelenlegi foglalkozása, és legmagasabb iskolai végzettség?

A. Édesapád B. Édesanyád Foglalkozás

…………………………….. ………………………..

Iskolai végzettség 8 osztály (vagy kevesebb) 8 osztály (vagy kevesebb) Szakiskola Szakiskola Érettségi Érettségi Posztliceális/Főiskola Posztliceális/Főiskola Egyetemi diploma Egyetemi diploma Egyetem utáni képzés (magiszteri,

doktori) Egyetem utáni képzés (magiszteri,

doktori)

K9) Körülbelül mekkora a családod átlagos összjövedelme egy hónapban? ……………...RON

K10) Átlagosan hány lejből gazdálkodsz egy hónapban Kolozsváron (lakbéren és a rezsin kívül)?

………………….RON (ha kolozsvári vagy ugorj a következő kérdésre)

K11) Az alábbi vélemények közül melyikkel értesz inkább egyet?

1) A legtöbb emberben meg lehet bízni 2) Az ember nem lehet elég óvatos másokkal szemben.

K12) Ha a románokra gondolsz, melyik kijelentéssel értesz inkább egyet?

1) A legtöbb románban meg lehet bízni 2) Az ember nem lehet elég óvatos a románokkal szemben.

K13) Milyen gyakran kerülsz kapcsolatba olyan románokkal akiket személyesen is ismersz (legalább olyan szinten, hogy beszélgetsz vele) az alábbi esetekben?

Naponta

Hetente

Havonta

Ritkábban

Soha

a. Szűkebb családodban 1 2 3 4 5 b. Rokonságban/Családi

barátok körében 1 2 3 4 5

c. Saját baráti/ismerősi körödben

1 2 3 4 5

d. Más helyzetekben 1 2 3 4 5

K14) Az utóbbi egy évben hány új román ismerősre tettél szert? Közülük hánnyal kerültél szorosabb baráti kapcsolatba?

a. Ismerős:……….. b. Barát:……………

K15) Mennyire illenek rád az alábbi kijelentések?

Teljes

mértékben

Inkább igen

Inkább nem

Egyáltalán

nem Büszkeséggel tölt el az, hogy

magyar vagyok 1 2 3 4

A Magyar nemzeti ünnepeket megünneplem

1 2 3 4

Más nemzetiségűek között szeretem kihangsúlyozni, hogy magyar vagyok

1 2 3 4

Bánt ha mások a magyarokkal viccelődnek vagy gúnyolódnak

1 2 3 4

Úgy gondolom, hogy a magyar nép története az egyik leghősiesebb Európában

1 2 3 4

Ha választhatnék, hogy milyen nemzetiségű legyek, továbbra is a magyart választanám

1 2 3 4

Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen gyönyörű nyelven beszélhetek

1 2 3 4

K16) Ha a magyarokra gondolsz, melyik kijelentéssel értesz inkább egyet?

1) A legtöbb magyarban meg lehet bízni 2) Az ember nem lehet elég óvatos a magyarokkal szemben.

K17) Megtörtént már veled Kolozsváron, hogy valamilyen okból szándékosan magyar céget/szakembert/elárusítót kerestél?

1) Igen, gyakran előfordul 2) Igen, néha 3) Nem, soha nem fordult elő

K18) Mennyire jellemző rád az, hogy számon tartod Kolozsváron…

Nagyon

jellemző

Inkább

jellemző

Inkább nem jellemző

Egyáltalán nem jellemző

…melyik boltban van magyar elárusító 1 2 3 4

…melyik cégnek magyar a tulajdonosa 1 2 3 4

…melyik boltban lehet bizonyos magyar(országi) termékeket elérni

1 2 3 4

K19) Tudod, hogy hol találsz Kolozsváron magyar (ahol magyarul kérhetsz valamit)…? Ha igen hány ilyet ismersz, hány jut eszedbe?

gen em

hányat

a. …xeroxost b. …orvost vagy fogorvost c. …éttermet d. …fodrászt/kozmetikust e. …fast food-ot (beleértve Fornettit is) f. …boltot (bármilyen fajtát, de nem

supermarketet)

g. …szerelőt (bármilyen: tévé, számítógép, autó, villanyszerelő stb.)

K20) Előfordult-e veled az elmúlt fél évben Kolozsváron, hogy pusztán „magyar” volta miatt…? Ha igen milyen gyakran?

gen em

gyarkran itkán

Egyszer

a. …vásároltál magyar(országi) terméket 1 3 b. …vettél igénybe szolgáltatást magyar cég

vagy szakember részéről 1 3

c. …vásároltál olyan boltban ahol magyar az elárusító 1 3

K21) A következő esetekben mennyire fontos számodra az, hogy a választott cég/termék/bolt/szolgáltatás „magyar” legyen? Ez hogyan mutatkozik meg a választásodban ha más feltételek (ár, minőség stb.) megegyeznek?

N

agyon fontos

Kevésbé fontos

Nem

fontos

Inkább a magyart

választom

Nem eszerint döntök

a. …xeroxos 1 2 3 1 2 b. …étterem/kocsma 1 2 3 1 2 c. …termék (pl élelmiszer) 1 2 3 1 2 d. …a bolti elárusító 1 2 3 1 2 e. …orvos/fogorvos 1 2 3 1 2 f. …a tulajdonos (ha lakást

akarsz bérelni) 1 2 3 1 2

g. …fodrász/kozmetikus 1 2 3 1 2

K22) Milyen mértékben értesz egyet az alábbi kijelentésekkel?

Teljesen egyet értek

Inkább egyet értek

Inkább nem

értek egyet

Egyáltalán nem értek egyet

a. Könnyebben meg tudom értetni magam egy magyar boltban, mint egy románban. 1 2 3 4

b. Azért választok inkább magyar terméket/szolgáltatást, mert ezzel a magyar termelőket segítem

1 2 3 4

c. Szerintem a magyar elárusítónak is jól esik, ha „magyarul” szolgálhat ki 1 2 3 4

d. Ismerőseimmel csak magyar kocsmákba/éttermekbe járunk 1 2 3 4

e. Román tudásom miatt kényelmetlenül érzem magam, ha egy eladónak kell magyarázkodnom, vagy románul kell reklamálnom

1 2 3 4

f. Magyarságom kifejezésének egyik módja az, ha magyar terméket/szolgáltatást fogyasztok 1 2 3 4

g. Általában azért fordulok magyar szakemberhez (orvos, fodrász, szerelő) mert nem ismerek románt.

1 2 3 4

h. Ha másképp nem, legalább úgy tartsunk össze mi magyarok, hogy magyar terméket/szolgáltatást választunk.

1 2 3 4

K23) Jobban bízol/bíznál az alábbi szolgáltatókban vagy termékben, ha tudod, hogy az magyar?

Sokkal jobban

bízok

Inkább jobban

bízok

Inkább nem bízok

jobban

Nem bízok

jobban a. termékben 1 2 3 4 b. orvosban 1 2 3 4 c. fodrászban/kozmetikusban 1 2 3 4 d. elárusítóban 1 2 3 4

e. taxisban 1 2 3 4 f. lakástulajdonosban 1 2 3 4

K24) Szerinted a fent említett esetekben ha egy magyar szolgáltatóhoz fordulsz, másképp kezel téged azért mert te is magyar vagy?

1) Egyértelműen igen 2) A legtöbb esetben igen 3) Talán néha, de nem jellemző

4)Egyáltalán nem

Köszönöm az együttműködést, és fel szeretném hívni a figyelmed arra, hogy a kutatás során, hasonló témában sor kerül majd néhány fókuszcsoportos beszélgetésre is, amelyeken szintén számítok a segítségedre. Ha részt vennél egy ilyen beszélgetésen kérlek add meg a telefonszámod és e-mail címed a későbbi kapcsolatfelvétel érdekében. Köszönöm

Telefonszám:…………………………… e-mail cím:……………………………………

Melléklet 4.

Etnikai fogyasztás a kolozsvári egyetemisták körében – fókusz guide.

Bemutatkozás – Bevezető mondatok (5 perc)

- a fókuszcsoport módszeréről - röviden a kutatásról, a beszélgetés témájáról (vásárlási szokások, döntések) - hogyan kerültek ide - hangfelvételek készítése, ennek okai. Biztosítani a titkosságról. - bátran hozzá lehet szólni, nincsenek jó vagy rossz válaszok, nem kell egymást meggyőzni

semmiről. Nyitókérdések (10 perc)

- Ki kicsoda, honnan érkezett, egyetem, évfolyam (nyelv) - Milyen nyelvű környezetből érkezik, mi jellemzi a románokkal való kapcsolatait.

o Én kezdem o nem kell majd a sorrendet tartani, inkább beszélgetésjellege kell legyen.

Fogyasztói döntések motivációi: sorban mindenki, majd rangsor (15 perc)

- Arra kérlek mondjátok el, hogy vásárláskor általában milyen szempontok szerint választotok?

o lista írása a táblára majd írásban (esetleg szóban) rangsorolni - Etikai fogyasztásra itt általában rákérdezni: fogyasztás, bojkott

o környezetvédelmi megfontolások, helyi termék, hazai termék, biotermék, magyar termék.

- Bizonyos termékeknél lehet, hogy erősebb, máshol kevésbé – erről esetleg beszéltetni Asszociációs technika - (15 perc)

- Asszociációk o Mire gondoltok, ha azt halljátok, hogy „magyar” termék. Mitől lesz magyar a termék

(lehet példát is mondani, felsorolni) o Mitől lesz egy szolgáltatás magyar szolgáltatás Kolozsváron? Példák? Mit jelent az,

hogy magyarul veszel igénybe egy szolgáltatást. Példák? o Soroljatok fel magyar cégeket Kolozsvárról! Mitől magyarok ezek a cégek?

Magyar termékek választásával kapcsolatos attitűdök, magatartás, motivációk

- Magatartás (20 perc)

o Szokott-e magyar termékeket vásárolni? Mit? Milyen gyakran?

o Számon tartja-e, hogy melyik a magyar termék?

o Honnan szerez információt a magyar termékekről? (hogyan azonosítjátok be) o Hipotetikus helyzet: két termék a polcon... Hajlandó lenne-e többet fizetni, és ha

igen milyen esetekben (konkrétan!)

- Attitűdök (15 perc)

o Mit gondolnak miért jó az ha valaki magyar terméket vásárol (előnyök hátrányok) – táblára. Van egyáltalán előnye?

o Mi a véleményetek általában a magyar termékekről?

- Motivációk o Kifejeztek valamit azzal, hogy magyar terméket vásárolnak? o Ha még nem esett róla szó: miért vásároltok magyar terméket?

Magyar szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatos attitűdök, magatartás, motivációk

- Magatartás (20 perc) o Szoktatok-e magyar szolgáltatásokat igénybe venni Kolozsváron?

Mondjatok pár példát, milyen szolgáltatásokat vesztek igénybe leggyakrabban?

o Mennyire figyeltek oda arra, hogy hol vannak magyar boltok, cégek Kolozsváron? Megjegyzitek azokat a helyeket ahol magyar kiszolgáló volt?

o Előfordult már, hogy visszament vagy visszajár egy helyre miután megtudta, hogy magyar az elárusító Vannak magyar törzshelyei?

o Ha keres egy szakembert, szokott magyart keresni? Meséljen konkrétan! o Képes lenne többet fizetni, és ha igen milyen esetekben

konkrétan!

- Attitűdök (15 perc) o Mit gondoltok, milyen előnyökkel jár az ha valaki magyar szolgáltatást vesz igénybe,

magyar szakemberhez fordul? Melyek lehetnek a hátrányai? o Milyen területeken előnyösebb, van több előnye annak ha „magyar” szakemberhez

vagy szolgáltatóhoz fordultok. Esetleg, hol nem előnyös. erről kicsit bővebben beszélni. Hol előnyös hol nem? Miért???

- Motivációk (20 perc) o Mit gondoltok, ha az emberek magyar szolgáltatást/szakembert választanak, miért

teszik? táblára felírni – majd megkérni őket, hogy rangsorolják, aszerint, hogy

melyik a legfontosabb ok. o Ha nem kerül szóba: (Nyelvtudás mennyire fontos tényező?) – Okoz-e diszkomfort

érzetet, ha románul kell megszólalni? o Kiktől érdeklődik, ha szakembert keres (orvos, ügyvéd stb.), ő milyen nemzetiségű?

(Olyan esetekben, amikor a szakember keresése ajánlás útján működik, milyen nemzetiségűektől érdeklődik leginkább) Van egyáltalán olyan aki román szakembert ajánljon?

Záró kérdések (10 perc)

o Mennyire jellemző Erdélyben, hogy a cégek odafigyelnek a fogyasztóik nemzetiségére és ebből fakadó sajátos igényeire?

o Ilyen irányú változást figyeltek-e meg az utóbbi időben? o Mit gondolnak azokról a cégekről akik a magyar vásárlók fele is nyitnak (feliratok,

magyarul is beszélő elárusító stb)? o Vélemény: a kolozsvári magyar cégekkel való megelégedés ezen a téren. (Javaslatok,

ötletek) o Hozzáfűznivalók, további gondolatok?

Melléklet 5.

Kommunalitások

Initial Extraction

Könnyebben meg tudom értetni magam egy magyar boltban 1.000 .723

Azért választok magyart mert a magyar termelőket segítem 1.000 .707

A magyar elárusítónak is jól esik ha magyarul szolgálhat ki 1.000 .304

Kényelmetlenul érzem magam ha románul kell magyarázkodnom 1.000 .752

Magyarságom kifejezése, ha magyar terméket vásárolok 1.000 .709

Azért fordulok magyar szakemberhez mert nem ismerek románt 1.000 .312

Lagalább úgy tartsunk össze mi magyarok, hogy magyar termékeket fogyasztunk 1.000 .791

Total Variance Explained Component Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared Loadings

Total % of Variance Cumulative % Total % of Variance Cumulative % 1 2.971 42.441 42.441 2.971 42.441 42.441 2 1.326 18.948 61.389 1.326 18.948 61.389 3 .849 12.135 73.524 4 .752 10.737 84.261 5 .423 6.042 90.303 6 .399 5.698 96.001 7 .280 3.999 100.000

Rotated Component Matrix(a) Faktorok

Egyéni motivációk faktora

Strukturális okok faktora

Lagalább úgy tartsunk össze mi magyarok, hogy magyar termékeket fogyasztunk .871 .177

Azért választok magyart mert a magyar termelőket segítem .834 .109

Magyarságom kifejezése, ha magyar terméket vásárolok .822 .183

A magyar elárusítónak is jól esik ha magyarul szolgálhat ki .540 .112

Kényelmetlenul érzem magam ha románul kell magyarázkodnom .040 .866

Könnyebben meg tudom értetni magam egy magyar boltban .154 .836

Azért fordulok magyar szakemberhez mert nem ismerek románt .240 .504