Gazdasági jog

Gazdasági jog jegyzet

Tartalom Polgári jog, Alapfogalmak ........................................................................................................................ 2

Polgári jogi jogviszony ......................................................................................................................... 4

Az érvényesség .................................................................................................................................... 7

Kötelmi jog......................................................................................................................................... 10

Társasági jog .......................................................................................................................................... 12

Alapelvek ........................................................................................................................................... 12

Gazdasági társaság ................................................................................................................................ 20

A társasági szerződés tartalmi elemei ............................................................................................... 24

A gazdasági társaság szervezeti felépítése, szervezeti modellje ....................................................... 28

Egyszemélyes gazdasági társaságnál a legfőbb szervre vonatkozóan (Kft., Rt.) ............................... 31

Vezető tisztségviselők........................................................................................................................ 31

Felelősségi kérdés.............................................................................................................................. 33

Felügyelőbizottság ............................................................................................................................. 34

Könyvvizsgáló .................................................................................................................................... 36

Gazdasági társaság megszűnése ....................................................................................................... 37

KKT (közkereseti társaság): .................................................................................................................... 40

Betéti társaság ....................................................................................................................................... 43

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) ..................................................................................................... 45

Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság .................................................................................... 53

Részvénytársaság fogalma, részvény .................................................................................................... 54

Zártkörűen működő részvénytársaság .............................................................................................. 58

Egyszemélyes részvénytársaság ........................................................................................................ 64

Nyilvánosan működő részvénytársaság ............................................................................................ 65

Különböző társasági formák - összehasonlítás ...................................................................................... 69

Készítette: Kuruczleki Éva 2012

2

Polgári jog, Alapfogalmak

JOG

− valamilyen magatartási szabályok összessége

− jogszabály, jogi norma

− jogosultság

− szabadságtartalom

JOGSZABÁLY

− gyűjtőfogalom

− magatartásszabály, parancs, amelyet az állam alkot, elismer és biztosítja a kikényszeríthetőséget

− jogosultságok és kötelességek összessége

MAGATARTÁSI NORMA

− erkölcs, vallás….

JOGREND

− egy adott állam térben és időben egymással összefüggésben álló jogszabályainak rendszere

KÖZJOG MAGÁNJOG közhatalom kiépítése és biztosítása

CÉL alanyi jogok érvényesülésének biztosítása

határozottan alá-fölé rendeltség -> többletjogosítványként jelenik meg az utasítási jog

FELEK HELYZETE

mellérendeltség, egyenjogúak, de nem egyenlő mértékűek (pl.: szavazati joguk van, de azé többet ér, akinek a részesedése nagyobb)

a kötelezett akaratát figyelmen kívül hagyjuk

AKARAT AUTONÓMIA teljes mértékben érvényesül az akarat autonómia

kötelező és tiltó jellegű szabályok = kogens szabályok SZABÁLYOZÁS JELLEGE

megengedő, eltérést engedő szabályok = diszpozitív

szabályok

A polgári jog ide sorolhatóA

polgári jog ide sorolható

A kogens és a diszpozitív két

szélsőséges „irány”.

A kettő között helyezkedik el a

klaudikáló kogencia, vagy más

néven sántikáló kogens, ami 1

irányba enged eltérést.


3

POLGÁRI JOG =POLGÁRI ANYAGI JOG

• vagyoni és személyi viszonyokat szabályoz o vagyoni viszonyok

� tulajdonviszonyok � kötelmi jogi viszonyok (szerződések, felelősségi szabályok stb.) � öröklési jogviszonyok

o személyi viszonyok � jogalanyisághoz kapcsolódó viszonyok (általános személyekre

vonatkozik) � alkotó személyekre vonatkozó (feltaláló, író- találmány, védjegy stb.)

JOGFORRÁS

− az az írott jog, amiből a jogi normát megismerjük

− hierarchikusan kell nézni

− Magyarországon ez a Polgári Törvénykönyv (Ptk) 59. IV. törvény

JOGI NORMA SZERKEZETE

1. Tényállás (hipotézis): a lényeges és tipikus elemek kiemelése, összegyűjtése elvont módon

• vélelem: valószínű tényállást valóságként fogadunk el annak érdekében, hogy a bizonyítás könnyebb legyen

o megdönthető vélelem: van helye ellenbizonyításnak o megdönthetetlen vélelem: ellenbizonyításnak nincs helye

• fikció: valótlan tényállást valóságosként fogad el a jogalkotó azért, hogy bizonyos jogintézményeket lehessen alkalmazni

2. Rendelkezés: a Tényállásban felállított dolgok megvalósulása esetén követendő magatartás

3. Jogkövetkezmény

ALAPELVEK

− olyan irányultatások, melyek a polgári jog egészénél érvényesülnek

− hézagpótló vagy értelmező funkció

• hézagpótló: ha valamilyen élethelyzetet nem szabályoz a jogalkotó, akkor az alapelveknek megfelelően kell eljárni

• értelmező: ugyanazon jogszabályi rendelkezést a különböző jogalkalmazók azonosan kell, hogy értelmezzék

1. Autonóm mozgástér védelmének elve

− cselekvési szabadságot jelöl ki, vagyis az alanyi jogok biztosítását szolgálja

− megsértése esetén bírósághoz lehet fordulni 2. Rendeltetésszerű joggyakorlás

− autonóm mozgástér védelmének elvét keretek közé szorítja


4

− az alanyi jogokat kizárólag céljuknak és rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni

3. Ésszerűség elve

− a társadalmi viszonyokat ésszerűen kell rendezni 4. Igazságosság elve

− alapvető követelmény, hogy egy vitás helyzetben jogszerűen járjanak el, de a formális jogszerűség mellett igazságosan is kell eljárni

5. Jogbiztonság elve

− a jogszabályok legyenek áttekinthetőek, kiszámíthatóak 6. Jogfejlesztő értelmezés

− a hatályos jogot úgy kell értelmezni, hogy lépést tartson a társadalmi fejlődéssel 7. Jóhiszeműség és tisztesség elve

− olyan magatartás tanúsítását írja elő, amelyet a társadalom, vagy annak egy nagyobb része helyesnek tart

− jóhiszemű az, aki nem tud és kellő körültekintés mellett sem kell tudnia a látszattal ellentétes valóságról

− rosszhiszemű az, aki tud, illetve kellő körültekintés mellett tudnia kell a látszattal ellentétes jogi helyzetről

8. Joggal való visszaélés elve

− látszat szerint jogszerű a magatartás, kifejezetten nem is ütközik jogszabályba, azonban rendeltetésellenes a joggyakorlás

9. Együttműködés elve

− tájékoztatási kötelezettség, adatszolgáltatási kötelezettség, értesítési kötelezettség …

10. Elvárható magatartás elve

− általában elvárható dolgok 11. Utaló magatartás elve

− úgy keletkezik kár, hogy a jóhiszemű felet a másik fél megtéveszti szándékos magatartásával (bíztatási kár keletkezik)

Polgári jogi jogviszony

Polgári jogi jogviszony sajátosságai

• jogilag szabályozott társadalmi viszony

• személyek közötti

• vagyoni, illetve személyi jellegűek

• a felek mellérendeltek és egyenjogúak

• az autonóm felek szabad akaratukból kapcsolódnak össze

• a feleket kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik

Polgári jogi jogviszony alanyai: SZEMÉLYEK

• természetes személyek

• jogi személyek (Kft., Rt., szövetkezetek…)

• jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek

• jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Kkt., Bt.)


5

Polgári jogi jogviszony tárgya

• közvetlen: felek által tanúsítandó magatartás o dare (átadás) o facere (tevés) o nonfacere (tűrés) o prestare (helytállás)

• közvetett: az a dolog, amire irányul a felek magatartása o dolog: minden birtokba vehető testi tárgy

o rendhagyó dolgok: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők

o dolgok csoportosítása

• ingó: minden, ami nem ingatlan

• ingatlan: föld és, ami vele tartósan egyesítve van

� forgalomképes dolgok: átruházható, tűri a tulajdonosváltozást � forgalomképtelen dolgok

� korlátozottan forgalomképes dolgok: feltételhez kötött

o összetett dolgok: tartozék, vagy alkotórész tartozik hozzá (ezek elengedhetetlenek vagy segítségül szolgálnak a rendeltetésszerű működéshez)

o egyszerű dolgok

Polgári jogi jogviszony tartalma

− jogok kötelességek és kötelezettségek összessége

1. Alanyi jog

− jogilag elismert lehetséges magatartás

− igényállapotba kerülhet

− igény nélküli helyzet: alanyi jog jogosultja nem tudja gyakorolni alanyi jogát, sérelem éri, de bíróságra nem mehet, nem érvényesítheti akaratát

o ha nincs igényhelyzet, mert kizárja a jogalkotó o ha letelt az igényállapot, elévülés (ált. 5 év)

� megszakad az elévülés, ha

• a felek egyességet kötnek

• tartozáselismerő nyilatkozatot kötnek

• a jogosult érvényesíti az igényét � nyugszik az elévülési idő, amikor a jogosult menthető okból nem

tudja érvényesíteni kötelezettségét o ha még nincs igényállapot, váromány: a leendő jogosult oldalán a

jogszerzés lehetősége 2. Kötelezettség

− nem magatartási lehetőség, hanem a jogi norma által előírt, követendő magatartás

3. Alakító jogok


6

− valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozattal megállapítja a jogviszony tartalmát vagy módosítja, vagy megszünteti úgy, hogy a másik félre kötelezettséget keletkeztet, vagy jogosultságot szüntet meg

o egyoldalú jogosultságok � elállás � felmondás � elvitel joga (túlépítésnél, ráépítésnél) � visszatartás joga � választás joga � visszautasítás joga

o kifogások � jogszüntető: megszünteti az alanyi jogot

• beszámítási kifogás

• szavatossági kifogás � igényérvényesítést zárja ki

• elévülési kifogás

• sortartási kifogás (kezességnél)

Jogi tények: minden olyan magatartás, állapot, körülmény, amely jogviszonyt keletkeztet, módosít vagy megszüntet

− Emberi magatartások o jogos

� jogügyletek

• egyoldalúak (végrendelet, díjkitűzés)

• kétoldalúak (tényleges jogügylet, mindkét fél kölcsönös és kétoldalú ügylete)

o egyoldalú (ajándékozás) o kétoldalú (adás-vétel)

� reálaktus: van egy akaratlagos magatartás, de nincs célzott joghatás (megbízás nélküli ügyvitel)

� cselekvéseredmény: akaratlagos magatartás sincs (találás) o jogilag nem védett: olyan magatartás, mely közömbös a jogalkotó

számára o jogellenes: valamilyen jogszabályi rendelkezést sért

� abszolút: mindegy kivel szemben � relatív: csak az adott szerződés viszonylatában álló feleket érinti � objektív: jogellenes magatartás szankcionálása � szubjektív: az szándékot is figyelembe veszik a szankcionálás

kérdésénél

− Emberi és társadalmi körülmények o objektív (születés, halál stb.) o szubjektív (jóhiszemű, rosszhiszemű)

− Közhatalmi aktusok o jogviszonyt keletkeztető: konstitutív hatályú (gt. bejegyzése) o megállapító hatályú: deklaratív hatályú

− Embertől független külső körülmények


7

o természeti jelenségek (árvíz stb.) o idő folyása (elévülés, jogvesztő határidő stb.)

Az érvényesség

Akkor érvényes egy jogszabály, hogyha a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelő abban felhatalmazott szerv a törvényben meghatározottak szerint fogadta el, alkotta meg az adott jogszabályt és kihírdették.

A hatályosság az alkalmazással kapcsolatos. Amikor már alkalmazható és alkalmazandó.

Ami érvényes az nem tuti h hatályos.

Lehet: • Személyi hatály: meghatározza, h milyen jogalanyokra vonatkozik • Tárgyi hatály: mire vonatkozik • Időbeli hatály: mettől meddig alkalmazzuk • Területi hatály: hol érvényes, hol alkalmazzák

SZEMÉLYEK

1. Jogalanyok

a. természetes személyek b. jogi személyek (kft, rt): nincs fogalom, feltételek (állandó szervezet-képviselő és

ügyintéző, elkülönült vagyon és felelősség, megengedett cél)! c. jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (kkt, bt): a vagyonuk nem

különül el a tagok vagyonától 2. Alapfogalmak:

a. jogképesség: i. az adott jogalany jogviszony alanya

ii. jogai lehetnek és kötelezettséget vállalhat. iii. az élve született ember jogképes. iv. születésétől kezdve (fogalmzási vélelem) haláláig. v. pl KKT meg BT akkor jön létre mikor a cégbíróság bejegyzi a

cégnyilvántartásba vi. általános jellegű, egyenlő a jogképesség és feltétlen, abszolútjellegű

(jogszabályon alapul) b. cselekvőképesség:

i. saját akaratából, saját magának szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget

ii. fokozatai: 1. cselekvőképes: ld előző sor 2. korlátozottan cselekvőképes

a. életkor alapján (14-18 év között korlátozott csel.kép.) b. a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá

helyezte 3. cselekvőképtelen

a. életkor alapján (14 év alatti) b. bíróság alapján: a bíróság cselekvőképtelenség miatt

kizáró gondnokság alá helyezte c. állapotcselekvő képtelen: alapjáraton cselekvőképes, de

épp nem (részeg, drogozott, stb) c. szerzőképesség


8

i. a szerzőképes személy jogképesség korlátozását jelenti ii. lehet h jogképes de az adott helyzetben mégse szerezheti meg

iii. pl: öröklésből kizárt személy d. vétőképesség

i. a belátási képesség ii. rendelkezik-e megfelelő mértékű belátási képességgel az adott

helyzethez

3. Személyhez fűződő jogok

a. A becsület és a jó hírnév védelme i. becsület: a természetes személyről kialakult társadalmi értékítélet

ii. becsületsértő: az a közlés, magatartás, amely tartalmára és annak valósságára tekintet nélkül aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, lealázó, lekicsinylő vádaskodás

iii. hírnév: társadalmi, közéleti, gazdasági ismertség iv. jó hírnév sérelme: a más személyre vonatkozó, sértő, valótlan tényállítás,

híresztelés vagy való tény hamis színben történő feltűntetése v. goodwill: cégnévre, üzleti tevékenységre, üzleti partnerkörre vonatkozó

kedvező megítélés, vagyoni értékű jog, ami forgalomképes. b. Névviseléshez való jog

i. a névviselés jelentősége abban áll, hogy a névben testesül meg a személyiség a társadalom előtt

ii. a cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettséget iii. alkalmas legyen arra, hogy megkülönböztethessük a gazdasági

társaságokat iv. 3 kapcsolódó elv

1. cégkizáróság: megkülönböztető legyen a cégnév 2. cégvalódiság: csak a valóságnak megfelelő információkat

tartalmazhat egy cégnév (pl nem írhatom bele, h kormányzati ha nincs kapcsolatban a kormányzattal)

3. cégszabatosság: a cégnévben szereplő szavak meg kell hogy feleljenek a magyar helyesírás és nyelvtan szabályainak

c. know how: i. szellemi alkotáson belül, szerzői joghoz tartozik

ii. gazdasági szervezési, műszaki ismeretek és tapasztalatok összességét

jelenti

4. Tulajdonjog (Dologi jog)

a. Tulajdonosi triász i. birtoklás

ii. használat és hasznok szedésének a joga (korlát: szomszédjogi szabályok) iii. rendelkezési jog (korlát: elidegenítési és rendelkezési tilalom)

b. Tulajdonos kötelezettségei i. köztehetviselés (adófizetés, stb)

ii. kárveszélyviselés 1. a tulajdonos köteles tűrni, viselni mindazt a kárt, amire más

kötelezhető 2. pl természeti erők hatására leviszi a szél a tetőt, a biztosítóhoz

nem tartozik, ekkor én fizetem a kárt iii. szükséghelyzetben okozott kár tűrése

1. másnak az életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül veszélyeztető és más módon el nem hárítható veszély esetén a megszűntetés érdekében okozott kárt köteles megtéríteni


9

2. pl ég a szomszéd háza, kihívom a tűzoltót, a házba csak úgy tudnak bemenni ha átmennek a kertemen és eltapossák a növényeket -> én fizetem ki

iv. vezetékjog 1. jogszabályban meghatározott feladat és joghatározatban

meghatározott szerv feladat ellátásához szükséges mértékben használhatja más ingatlanát

2. kártalanítás jár érte c. Tulajdonjog szerzése

i. Módjai: 1. eredeti szerzésmód: nincs jogelőd és jogutód, nincs jogi

értelemben vett előzmény 2. származékos/származtatott: van jogelőd és jogutód, valakitől

származtatom a tulajdonjogomat ii. Esetei:

1. eredeti módon ingót: a. hatásági határozat, árverés: ingó megszerzése vmilyen

határozaton alapul b. elbirtoklás: nem az enyém, de úgy bánok vele mintha az

enyém lenne, így megszerzem később, bejegyeztetem c. találás: csak olyan dologra vonatkozik, ami valaki másé d. okkupáció=gazdátlan javak elsajátítása: senki másé, valaki

lemondott róla 2. származékos módon ingót:

a. átruházás: i. termék, termény, szaporulat elsajátítása

ii. vadak, halak tulajdonjogának megszerzése iii. feldolgozás iv. egyesítés v. öröklés

PLUSZ: feltételei 1. érvényes jogcím pl advé 2. átadás 3. átruházási szándék 4. csak a tulajtól 5. csak olyan mértékű tulajdonjogok

szerezhetek, amivel rendelkezett az előző tulaj

3. eredeti módon ingatlan a. hatósági határozat, árverés b. elbirtoklás c. kisajátítás

4. származékos módon ingatlant a. átruházás

i. feltételei 1. érvényes jogcím pl advé 2. átadás 3. átruházási szándék 4. csak a tulajtól 5. csak olyan mértékű tulajdonjogok

szerezhetek, amivel rendelkezett az előző tulaj


10

6. csak ingatlan esetén plusz feltételek: írásba foglalás és ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni a tulajdonjogot

b. növedék: pl odahordja a patak a homokot c. beépítés: saját ingatlanomba beépítek más anyagát ami

nem az enyém d. ráépítés: saját anyagomból más ingatlanán építek e. öröklés

Kötelmi jog

Keletkeztető tényállások: 1. Szerződés 2. Egyoldalú jognyilatkozatok 3. Hatósági, bírósági határozat 4. Jogalap nélküli gazdagodás 5. Jogellenes magatartás

SZERZŐDÉS:

a. minimum 2 fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amely joghatás kiváltására irányul

b. szerződéses szabadság: i. eldönthetem h akarok-e szerződést kötni

ii. partnerválasztási szabadság (eldönthetem h kivel) iii. típusszabadság (eldönthetem h milyen szerződést pl csere v adásvétel) iv. tartalom (kinek milyen jogai, kötelezettségei lesznek)

c. ajánlat + elfogató nyilatkozat = szerződés d. tudomásszerzéssel hatályosak e. érvénytelenség

i. fogalma: a szerződéskötés pillanatában, időpontjában a jogszabályban meghatározott érvénytelenségi ok áll fenn, amely miatt a felek által célzott joghatás kiváltására nem alkalmas

ii. formái 1. semmisség: súlyosabb okok tartoznak ide, bíróságnak hivatalból

észlelnie kell a semmisségi okot, határidő nélkül 2. megtámadhatóság: enyhébb okcsoport, csak kérelemre jár el a

bíróság, csak meghatározott időtartamon belül (1 év) iii. okok:

1. semmisségre vezető okok: a. cselekvőképtelenség, korlátozottan cselekvőképes b. valódi akarat hiánya (pl: fizikai kényszer, színlelt

szerződés) c. alakszerűség hiánya és álképviselet d. célzott joghatás tilos vagy lehetetlen (a felek olyan

joghatást akarnak kiváltani, ami tilos – pl uzsarásszerződés)

2. megtámadhatóságra vezető okok: a. tévedés b. megtévesztés c. jogellenes fenyegetés (pszichikai kényszer) d. feltűnő értékkülönbség e. tisztességtelen általános szerződési feltételek (ászf)

f. szerződés módosítása i. a szerződés fennállta alatt lehetséges


11

ii. történhet: 1. felek akaratából 2. bíróság álltali módosítás által 3. jogszabály által

g. szerződést biztosító mellékkötelezettségek i. szerződésszerű teljesítést segítik elő

ii. pl foglaló: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adható pl kötbér: a kötelezett azt vállalja, hogy ez meghatározott pénzösszeget fizet, ha nem szerződésszerűen teljesít és ezért ő felelős pl zálogjog pl kezesség

iii. AZ ELŐLEG NEM SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉG, ez a szerződés megkezdése!!!

h. szerződésszegés i. a szerződés fennállta alatt történhet

i. szerződés megszűnése j. felelősség

i. helytállási kötelezettség ii. polgárjogban: általában eredményfelelősségről beszélünk, minden kárt

meg kell téríteni k. szerződéses és szerződésen kívüli károkozás l. kit terhel a felelősség:

1. elsődleges v közvetlen a. aki okozta a kárt, az fizeti

2. másodlagos v mögöttes v közvetett a. nem az fizeti meg a kárt aki okozta, hanem vki más (pl

gyerek betöri az ablakot, az anyja fizeti meg) 3. mellettes (a károkozó mellé belép valaki más is)

a. egyetemleges felelősség: bármelyiktől kérhetem h fizessen

b. együttes felelősség ii. felelősség mértéke

1. korlátlan: társasági vagyon nem fedezi a tartozást, a tag vagyonával is köteles helyt állni

2. korlátozott: nem köteles saját vagyonával helytállni iii. jogalap:

1. szubjektiv: vizsgálom az eredményt és a felróhatóságot 2. objektiv: csak azt nézem, hogy okozott-e kárt v sem

iv. felelősség fokozatai: 1. enyhe szubjektiv 2. rendes szubjektiv:

a. aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles ezt megtéríteni b. kivételesen mentesülhet (kivétel: ha bizonyítja h úgy járt

el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) 3. fokozott objektiv:

a. csak akkor mentesül, ha a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz

4. feltétlen objektiv: a. pl atomkár b. nincs mentesülés


12

Társasági jog

Társasági jog: 2006. évi 4. törvény – gazdasági társaságokról szóló törvény -> társasági jog alapját képezi

Mit szabályoz?

1. Magyarországon alapítható gazdasági társaságokról: ki alapíthat, milyen módon, milyen formájú gazdasági társaságot lehet alapítani?

2. Társasági szerződés módosítása, megszűnése=jogutód nélküli megszűnés, átalakulása=jogutódlással történő megszűnés.

3. Gazdasági társaság tagjainak a felelőssége, ki milyen felelősséggel tartozik, korlátozott vagy korlátlan?

4. Gazdasági társaság felépítése: milyen szervek, milyen részek, ezek hatásköre, működése, egymáshoz való viszonyuk

5. Egyesülés: nem gazdasági társaság, jogi személyiséggel rendelkezik, kooperatív társaság, ami alapvetően a tagok érdekeinek az érvényre juttatását szolgálja, de gazdasági tevékenységet nem végez;

6. Vállalatcsoport, elismert vállalatcsoport: a gazdasági társaságok együtt működésének spec. formája.

Alapelvek

A polgári törvénykönyv képezi alapját a társasági jognak is. Nyolc alapelv van, ebből 5-öt ismerhetünk meg a mai előadáson.

Vállalkozás szabadságának az alapelve

Az alkotmányból származtatható, lényege, hogy bárki létrehozhat vállalkozást és szabadon csatlakozhat már létező vállalathoz. Megkülönböztetünk társas vállalkozásokat és egyéni vállalkozásokat.

Egyéni vállalkozás: kizárólag a természetes személyek jellemzője, nem különböztetjük meg a devizakülföldieket és a devizabelföldieket. Különböző elvárások léteznek ahhoz, hogy valaki egyéni vállalkozó lehessen: rendelkezzen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, legyen nagykorú és cselekvőképes, ne álljon fenn vele szemben törvényi kizáró ok; felelőssége korlátlan. Az egyéni vállalkozónak van jogi lehetősége továbblépni, egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítani, ez minőségi változás az eljárás és a törvényesség szempontjából, a cégbíróság gyakorolja felette a törvényes működést.

Egyéni cég tulajdonságai: jogi személyiség nélküli gazdasági forma, amely kizárólag üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jöhet létre, a cégbírósági bejegyzéssel nyeri el jogalanyiságát, a bejegyzés konstitutív hatályú, azaz az keletkezteti az egyéni céget. A társasági jog közös rendelkezéseit, és a polgári jogok megfelelő rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az egyéni vállalkozóra.

Egyéni cég alapításának módjai:

1. alapító okirattal: vannak kötelező alaki és tartalmi elemei.


13

Alaki elemek: aláírás, ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői közokiratba foglalás (minősített aláírás). Tartalmi elemek: egyéni vállalkozó adatai, lakcíme, nyilvántartási száma, tevékenység megjelölése (főtevékenység is), jegyzett tőke mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje, vezető tisztségviselő neve, lakcíme, képviselet, cégjegyzés módja, korlátolt vagy korlátlan felelősség (ha korlátolt, akkor a pótbefizetésre vonatkozóan is kell rendelkezés), osztalékelőleg fizetésének szabálya. Egyéb elemeket is bele lehet foglalni, ha az alapító úgy szeretné.

2. nyomtatvány kitöltésével: 2006. évi 5. törvény mellékletében található, CTV (cégbírósági eljárásról való jogszabály) mellékletei közt található egy szerződésminta, amiben az alaki szabályok megegyeznek, azonban a tartalmi szabályok annyiban különböznek, hogy a szerződésminta nem bővíthető.

Az egyéni vállalkozó rendelkezhet arról, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséget vállal az egyéni cég tartozásaiért. Ha korlátlan a hatalom, akkor anyagi jogilag korlátlanul helyt kell állnia a cég tartozásaiért, ha korlátolt, akkor a pótbefizetésekről az alapító okiratban rendelkeznek. Ez a veszteség rendezését jelenti, és az egyéni vállalkozónak kötelezettséget kell vállalni, hogy mekkora pótbefizetést vállal. Azonban ezt a pótbefizetést nem kell az alapításkor a cég rendelkezésére bocsátani, de tartozás esetén kötelessége, hogy az összeg rendelkezésre álljon. Vagyon: rendelkezni kell a jegyzett tőke értékéről, a rendelkezésre bocsátás módjáról és idejéről. Az egyéni cég jegyzett tőkéjéről nincsen se minimum se maximum korlátozás, csak egy szimbolikus minimum limit: 5 forint (mert az a forgalomban levő legkisebb fizetőeszköz). 200.000 forint: ez egy fontos érték. Abban az esetben, ha ennyi alatti a jegyzett tőke, ez csak készpénzbetét lehet, felette pedig készpénz és nem pénzbeni betét is (apport). Az egyéni cégnek csak egyéni vállalkozó tagja lehet, az egyéni vállalkozó csak egy egyéni céget alapíthat, viszont elképzelhető, hogy időszakosan az egyéni cégnek több egyéni vállalkozója is van, de soha az alapításkor, hanem a működés során. Ez érthető úgy, hogy ha például az egyéni vállalkozó meghal, jogutódai megörökölhetik az egyéni céget, 3 hónap alatt pedig eldönthetik, hogy ki lesz a cég egyéni vállalkozója.

Társas vállalkozás: formakényszer mellett gyakorolható csak, ez azt jelenti, hogy aki ma vállalkozni szeretne, az köteles tiszteletben tartani a vonatkozó rendelkezéseket és csak és kizárólag a szabályozott és engedélyezett formákban végezheti tevékenységét. Fajtái: közkereseti társaság, (Kkt.), betéti társaság (Bt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.) , zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.), közös vállalat (Kv., a hatályos szabályozás szerint nem lehet alapítani, viszont a meglévőek időkorlátozás nélkül továbbműködhetnek és csatlakozni lehet hozzájuk). Nem lehet őket egymással vegyíteni, olyat sem lehet alapítani, amit nem szabályoz jog.

Társulás szabadságának alapelve

Ez az alapelv szintén az alkotmányból eredeztethető, s azt jelenti, hogy mindenkinek joga van arra, hogy társadalmi, gazdasági, politikai céljainak elérése érdekében másokkal szervezetet hozzon létre. (Megjegyzés: aki politikai célokat akar megvalósítani, pártot alapít, aki társadalmi célokat akar elérni, közhasznú társaságot alapít. Ezzel nem foglalkozunk.) Bárki jogosult arra, hogy gazdasági érdekeinek elősegítése érdekében hozzon létre szervezetet. Aki a polgári jogok szerint jogalany, alapíthat társaságot, és szabadon csatlakozhat (természetes,


14

személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság). Ennek van tárgyi és alanyi oldala.

Tárgyi oldal: milyen tevékenység folytatására, gyakorlására alapíthatunk társaságot Alanyi oldal: ki az, aki Magyarországon gazdasági társaságot alapíthat, ki az, aki a meglévő gazdasági társasághoz tagként, részvényesként csatlakozhat.

Fontosabb gazdasági társaságokat érintő rendelkezések:

1. Természetes személy egy időben csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. 2. Felelősségek: Bt. beltagja, Kkt. beltagja, egyéni vállalkozás tagja: aki az egyiknek tagja, a másiknak nem lehet tagja, a korlátolt felelősségek meglétét nem vizsgálja a jogalkotó, mindig csak a vagyon egy meghatározott részét kell érintenie, Zrt-nél és Nyrt-nél a részvényes, Kft-nél az üzletrész-tulajdonos felelőssége korlátozott, a Bt kültagjának nincs felelőssége, a korlátolt felelősségek egy korlátlannal párosulhatnak. 3. Kiskorúak: alapíthatnak gazdasági társaságot, részese is lehet, de olyan gazdasági társaságnak nem, ahol felelőssége korlátlan lenne. 4. Cselekvőképtelenek: alapíthat gazdasági társaságot, azonban kizárólag csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, ahol személyes közreműködést a törvény vagy a társasági szerződés nem ír elő. 5. Önkormányzatok, költségvetési szervek: alapíthatnak gazdasági társaságot, de csak olyat, ahol a felelősségük nem haladja meg a bevitt vagyon mértékét, azaz felelősségük korlátozott (rk, kft, bt kültagság) 6. Szövetkezet: alapíthat gazdasági társaságot, de csak olyat, ahol a felelőssége korlátozott, azaz felelőssége nem haladja meg a bevitt vagyon értékét. 7. Előtársaság: nem alapíthat gazdasági társaságot az előtársasági stádium alatt. 8. Társasházközösség vagy építőközösség: abszolút kizáró ok, amiért el vannak tiltva az alapítástól, hogy egyik polgárjogi kategóriába sem sorolható.

Társult jogalanyok egyenlőségének alapelve

A társaság tagjai mellérendelt pozícióban vannak, azonos jogok illetik meg őket, és azonos kötelezettségek terhelik a tagokat. Társasági szerződés: legalább két fél kölcsönösen egybehangzó akaratnyilatkozata. Nincs alá- vagy fölérendeltség, mint pl. a munkajogban. Alapításkor a felek között születik egy megállapodás (konszenzus): a vagyoni betétekhez igazodik a jog és a kötelezettség, minél több, annál nagyobb.

Alappillérek:

1. sociates leonina (oroszlános társaság tilalma – egyoldalúságot tiltja, a mellérendeltséget hangsúlyozza. Nem lehet ma Magyarországon olyan gazdasági társaságot alapítani, ahol az egyik tag ki van zárva a nyereségből és csak a veszteséget élvezheti.) 2. Kisebbségvédelmi eszköz (kisebbség az, ami a társaságon belül a szavazati jogok 5%át képviseli, ami alatta van, nem számít): 3 intézmény van, ami a kisebbségnek többletjogot tulajdonít:

2.1. Ha úgy gondolják, az ok és a cél megjelölésével kérhetik a vezető tisztségviselőtől a legfőbb szerv összehívását (igen vagy nem), majd elmehet a cégbírósághoz és kérheti a


15

legfőbb szerv összehívását (feljogosíthatja őket arra, hogy a kisebbség maga hívja össze a legfőbb szerv ülését, vagy saját maga hívja össze). 2.2. Az elmúlt két év gazdasági eseményeit vagy beszámolóját független könyvvizsgálóval megvizsgáltathatja, az eseményt konkrétan kell megjelölni, nincs jelentősége, hogy a társaságnál működik-e könyvvizsgáló 2.3. A jogalkotó lehetővé teszi az önálló perindítást, pert indíthat a kisebbség egy másik taggal, a vezető tisztségviselővel, a felügyelőbizottság tagjával, vagy a könyvvizsgálóval szemben.

Hitelezővédelem, közérdekvédelem

A jogalkotó fél szemmel rájuk is figyel, egészséges egyensúlyt akar fenntartani. Intézkedései: 1. Szigorú felelősségi szabályok meghatározása: a korlátlan felelősségek törvényei ezt támasztják alá, lawful trading. 2. Nyilvános és közhiteles cégeljárás 3. Bizonyos esetekben kivesszük a gazdasági társaság kezéből a döntési jogot. Kötelező ellenőrző szerveket kell a társaságba beépíteni, törvény által meghatározott esetekben kötelező felügyelő és könyvvizsgáló alkalmazása. 4. A jogalkotó kötelezően előírhatja, hogy bizonyos eseményeket megelőzően vagy követően hirdetményeket kell közzétenni, a hirdetményekben a hitelezőket kötelezően tájékoztatni kell (pl. törzstőke-, alaptőke leszállítás, a gazdasági társaság átalakítása), mivel a vagyon egyik funkciója a hitelezők kielégítése, így a hitelezők véleményét ki kell kérni ezekről az eseményekről.

Tulajdonosi elkülönültség alapelve

Gazdasági társaságot a saját vagyonunk terhére alapítunk, az alapításhoz szükséges vagyont a tagok adják össze, ezt azelőtt ki kell fizetni, hogy a társaság megalakul. Ez a vagyon, amit a tagok szolgáltatnak a társaság részére, a gazdasági társaság vagyona lesz, innentől kezdve ezt a vagyont a tag nem követelheti vissza. Ez az elkülönültség mindenhol megvan, a Kft-nél és az Rt-nél nem lehet átlépni, Kkt-nél és Bt-nél ez összemosódik, de elkülönül. Aki vagyont ad a gazdasági társaságba, szavazati jogot (beleszólást) kap, osztalékot pedig kaphat (nem biztos, hogy kap is).

Önigazgatás alapelve

Nincs lehetőség a jogszabályoktól való eltérésre, ahol a törvény ezt megengedi, ott eltérhetnek, de csak abban az irányban, amit a gazdasági társaság lehetővé tesz. Akkor térhetnek el, ha van 50%+1 szavazat, például megállapíthatnak szigorúbb intézkedéseket, mint amit a jogalkotó előír. Olyan rendelkezéseket is felvehetnek a létesítő okiratba, amelyet a törvény nem ismer, de ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a gazdasági társaságra vonatkozó általános rendelkezésekkel, és az egyes társasági formákra vonatkozó rendelkezésekkel, valamint nem sérthetik a jóhiszemű joggyakorlást. Az alapelv azt is jelenti, hogy a gazdasági társaság a törvény keretei közt maga határozza meg szervezeti struktúráját, és a határozatokat szótöbbséggel hozzák.

Cégnyilvánosság elve


16

A CTV 2006. V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szól. A mai előadáson elsőként foglalkozzunk a cégnyilvánosság alapelvével.

A cég fogalma: az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jön létre. A cég tágabb kategória, mint a gazdasági társaságok köre.

Cégnyilvántartás: A cégnyilvánosság eszköze a cégnyilvántartás, részei a cégjegyzék (telephely, jegyzett tőke, cég neve stb.), a cégjegyzékben szereplő adatok igazolására szolgáló mellékletek (pl. alapító okirat), és minden egyéb olyan dokumentum, amely benyújtására a céget törvény kötelezi (pl. beszámoló)

A cégjegyzéknek közhitelesnek és nyilvánosnak kell lennie. Megjegyzés: a cégnyilvántartáshoz hasonló dokumentum a cégjegyzék és az ingatlan-nyilvántartás.

1. Közhitelesség: Amiért fontos: 1. bízhatunk abban, hogy a céggel kapcsolatos adatok, jogok és tények és ezek változásai teljes körűen szerepelnek a cégnyilvántartásban, 2. hitelesen tanúsítja ezeket, 3. az ellenkező bizonyításáig igaznak és valódinak kell elfogadni a tartalmát, 4. a közérdeket szolgálja, fontos a hitelezői érdek kielégítése (pl. a jegyzett tőke miatt), 5. a forgalom biztonságát biztosítja. Gyakorlati biztosítékok a közhitelesség mellett: 1. az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő adatokban bízva ellenérték fejében szerez jogot 2. a cég jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. A gazdasági társaságnak is érdeke, hogy az adataikat hitelesen és pontosan tartalmazza a cégjegyzék, ezért a gazdasági társaságnak kötelezettsége az adataik változását bejelenteni (pl. anya-leányvállalat létrejötte, alaptőke-emelés, foglalkozási kör meghatározása stb.)

2. Nyilvánosság 4 publicitási csatornával rendelkezik, melyek a következők: cégbíróság, cégszolgálat, cégközlöny, cég honlapja. Az első három a cégnyilvánossághoz kapcsolódó közhitelesség eszköze, a cég honlapja nem minősül közhiteles forrásnak. 2.1. Cégbíróság: ingyenesen megtekintheti bárki a cégiratokat és készíthet róluk feljegyzést, Megjegyzés: Szegeden a Tábor utcában találhatjuk meg a cégbíróságot, a munkaügyi bírósággal egy épületben. 2.2. Cégszolgálat: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Működő Szolgálat a hivatalos neve, itt is megismerhetjük a cégek bejegyzett adatait. Mindkettőtől kérhető hiteles másolat: cégmásolat (a cég valamennyi fennálló és törölt adatát hitelesen tanúsítja), cégkivonat (a cégjegyzék valamennyi fennálló adatát hitelesen tanúsítja – jelenlegi állapotot mutatja), cégbizonyítvány (kérelemtől függően a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tartalmazza), azonban ezek az adatok nem ingyenesen elérhetők.


17

Csak a cégszolgálattól kérhető: csoportosított adatok, amelyek felvilágosítanak, tájékoztatnak, biztosítják a betekintést pl. egyes személyekre vonatkozóan, vagy megtudhatjuk, hogy egy speciális tevékenység ellátására mely cégek képesek; www.e-cegjegyzek.hu: ingyenes céginformációs szolgáltatás; 47/2007 X. 20. IRM rendelet szabályozza, tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel, mert nem frissítik naponta) 2.3. Cégközlöny: az igazságügyért felelős miniszter hivatalos elektronikus lapja, ingyenes betekintési és letöltési lehetőséget biztosít, amit a cégbíróság bejegyez, az megjelenik a cégközlönyben, valamint pl. az is, ha a cég ellen felszámolást rendeltek el, vagy pl. ha úgy jön létre konszem (anya-leányvállalat), hogy van uralmi szerződés, annak is meg kell jelennie. Az elektronikus lap címe: www.e-cegkozlony.gov. 2.4. Cég honlapja: a nyilvánosság biztosítható a cég útján is, a cégjegyzék tartalmazza a honlap címét, de ez nem közhiteles okirat, Nyrt-nél kötelező honlapot működtetni

Cégbejegyzés elve

A gazdasági társaság a cégnyilvántartásba történő cégbejegyzéssel jön létre, a cégbejegyzés jogképessége származtatott (jogképesség=jogok illethetik meg, kötelezettséget vállalhat, származtatott=állami elismerésen alapul).

A cégbejegyzés kétfajta hatályú: 1.konstitutív=keletkeztető hatályú: amikor bejegyzik, akkor jön létre a társaság) 2.ex nunc=a jövőre nézve jön létre a társaság

Bejegyzési kérelem után, egyszerűsített és általános cégbejegyzési eljárással kerülhet be a cég a cégjegyzékbe

1. Egyszerűsített: a bejegyzési kérelemtől kötött egy munkaórán belül határoz a cégbíróság (márc. 1től az ezzel kapcsolatos törvények megváltoztak)

2. Általános: 3-8 nap az eljárási idő

Bírói kontroll elve

Van egy olyan bírói fórumrendszer, mely a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogi eljárásokat ellenőrzi. Ez 3 bírói úttal rendelkezik, a cégbírósággal, a polgári bírósággal, és a választottbírósággal.

Cégbíróság: állam által fenntartott bíróság, módszere a törvényességi felügyeleti eljárás, célja a törvényes működés helyreállítása ésszerű határidőn belül. Az eljárás megindítására alapul szolgálhat, ha

1. A cégjegyzék-beli adat törvénysértő, és már a bejegyzés alatt is az volt, csak a cégbíróság nem vette észre, vagy utóbb vált azzá.

2. A cég törvénysértően működik: vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani, pl. a felügyelőbizottságnak jóvá kell hagynia a beszámolót, vagy a jegyzett tőke módosításának szabályait is be kell tartani.

3. A törvény kötelezővé teszi az eljárás folytatását: pl. cégalapítás érvénytelenségének a megállapítására való per indítását.

Törvényességi eljárás folytatását kezdeményezheti a cégbíróság:


18

1. Hivatalból, ezen belül: 1.1. hivatalos eljárása során maga szerez tudomást törvénysértésről 1.2. bejelentés alapján:a bejelentő nem kezdeményezhet, de ha bejelenti, a cégbíróság

indíthat eljárást 1.3. más bíróság kezdeményezi: polgárjogi vita esetén

2. Kérelemre: az esetek több, mint 90%-ban ez történik. Ezen belül: 2.1. Azok a szervek, amelyeknek szükségszerűen rálátásuk van a gazdasági társaság

működésére, ilyen az ügyész, a hatóság, a közigazgatási szervek, a gazdasági- és szakmai kamara, jó példa ezekre a NAV.

2.2. Jogi érdekeltségüket valószínűsítik, például tagok, vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság tagjai. Megjegyzés: a felügyelőbizottság, mint testület, nem jogképes, így csak tag kezdeményezhet benne eljárást. A gazdasági társaság maga ellen nem kezdeményezhet eljárást, mert önmagának kell helyreállítani a saját törvényes működését, ez saját kötelessége.

Az eljárást kezdeményezhetik:

1. Kérelemre: 30 napos szubjektív határidő= a tudomásszerzéstől számított 30 nap; 1 éves objektív jogvesztő határidő= a törvénysértés bekövetkeztétől számított egy éven belül van lehetőség eljárás megindítására

2. Hivatalból: kivételesen 1 év letelte után is van rá lehetőség, indítása a törvénysértési eljárásnak okot adó törvénysértés súlyától függ.

Az eljárás szakaszai:

1. A cégbíróság felhívja a céget, hogy nyilatkozzon: vitatja-e a törvénysértést? Erre a válasz lehet igen vagy nem. Ha a válasz nem (azaz beleegyezik az eljárás folytatásába), akkor:

2. Valamilyen intézkedést alkalmaz a cégbíróság. Intézkedések: 2.1. Ismételt felhívás: ha a törvénysértés súlya kisebb, a cégbíróság felkérheti a céget

a törvényes működés helyreállítására. 2.2. Pénzbírság: a vezető tisztségviselőt 100.000-10.000.000 forintig terjedő

pénzbírsággal sújthatja 2.3. Megsemmisítheti a cég határozatát és szükség szerint új határozat hozatalát

írhatja elő: például, ha a gazdasági társaság meg akar szűnni, azt szótöbbséghez köti, a törvény ad garanciákat a megszűnésre, de bizonyos döntések esetén eltérhetnek a törvénytől, azaz például magasabb szótöbbséget írhatnak elő, de ezt is meg lehet sérteni.

2.4. Összehívhatja a cég legfőbb szervét 2.5. Legfeljebb 90 napra felügyelőbiztost rendelhet ki a cég mellé 2.6. A céget megszűntnek nyilváníthatja (cégjegyzékből való törlés)

a cégbíróság ezeket az intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja, a pénzbírságot ismételten is kiszabhatja, a cég megszűntnek nyilvánítása előtt alkalmazni kell valamelyik intézkedést, amaz csak végső lehetőség lehet.

Ha a cégbíróság elrendeli a törvényességi ellenőrzési eljárást, az eljárás indításától számított 90 napon belül köteles valamelyik eljárást/intézkedést alkalmazni. Polgári bíróság: több eljárás is felmerülhet:

1. Tagkizárás: aki a gazdasági társaság jelentős érdekeit nagymértékben veszélyezteti, kizárhatjuk a gazdasági társaságból ,

2. társasági határozat bírósági felülvizsgálata: akkor történhet, ha a határozat


19

2.1. a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik 2.2. más jogszabály rendelkezéseibe ütközik (pl nem tartják be a számviteli

törvényt) 2.3. a társasági szerződés rendelkezéseibe ütközik

Eljárást kezdeményezhetnek: 1. tagok a társasági szervek határozataival szemben (felügyelőbizottsági, vezetőségi stb. határozatával szemben) 2. vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag a társaság legfőbb szervének határozatával szemben; Perbeli legitimáció: mindig a gazdasági társasággal szemben indítják meg az eljárást Határidő kérdése: szubjektív, elévülési határidő (tudomásszerzéstől számított 30 napon belül), objektív, jogvesztő határidő (a határozat hozatalától számított 90 napon belül) A bíróság döntése: hatályon kívül helyezi, vagy hatályban fenntartja a gazdasági társaság határozatát (mert pl. nem bizonyítható törvénysértő valója a határozatnak) Választottbíróság: a felek választása dönti el, hogy az adott ügyet bíróság elé viszik-e. A választottbírósági eljárás feltételei:

1. Legalább a felek egyike üzletszerű gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozik, és a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos;

2. A felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek (Megjegyzés: ha az egyik fél sikkaszt, vagy lop, azt nem lehet választott bíróság elé vinni, mert bűncselekmény)

3. A választottbírósági eljárás alkalmazásának lehetőségét választottbírósági szerződésben, írásban kikötötték (alávetési nyilatkozat)

Akkor lehet ezt az eljárást alkalmazni, ha a jogvita társasági jogvitának minősül, mégpedig akkor, ha: 1. a társaság tagja/volt tagja társasági jogviszonyán alapul a jogvita. 2. a tagok egymás közötti tagsági jogviszonyával összefüggő a jogvita, pl. szindikátusos szerződésből eredő jogvita. 3. a legfőbb szerv határozatának bírósági felülvizsgálata: ha a vezető tisztségviselő vagy a felügyelőbizottság tagja kezdeményezi, csak a súlyosan jogszabálysértő határozatot lehet választott bíróság elé vinni! A magyar választottbírósági rendszer: szakmai szervezet, az adott speciális szakterület szakemberei döntenek bizonyos speciális kérdésekben. Az eljárás egyfokú, azaz nincsenek szintjei – helyi, megyei stb., emiatt költségkímélő, bár maga az eljárás többe kerül. Nagy előnye, hogy gyorsabban dönt, mint az állami bíróságok. Fajtái: eseti vagy állandó.

1. Eseti: adott jogvita eldöntésére jön létre, ilyen például az Internet Szolgáltató Eseti Választottbíróság, amely az internet jogi kérdéseit dönti el

2. Állandó: jelenleg 5 működik Magyarországon: 2.1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó

Választottbíróság – közel 70 éve működik 2.2. Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság 2.3. Hírközlési Állandó Választottbíróság 2.4. Sport Állandó Választottbíróság 2.5. Energetikai Állandó Választottbíróság;

A választottbíróság mindig páratlan számú bírából áll, és legalább három főből: egy a felperesnek, egy az alperesnek, valamint egy elnök, amit a két tag jelöl meg.A bírákat egy hivatalos listából lehet kiválasztani.


20

Gazdasági társaság

Gazdasági társaság általános fogalma: természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására a törvényben meghatározott formában és módon létrejövő egyesülése. Gazdasági társaságot non-profit tevékenység folytatására is lehet alapítani. A gazdasági társaság fogalmának magyarázatát 4 részre osztjuk:

1. „Természetes személy, jogi személy, jogi személy nélküli” jelentése: Az alapítókra vonatkozik, kik azok akik alapíthatnak gazdasági társaságot? Egy-két kivétel van, előző előadáson már megbeszéltük. Deviza belföldi és deviza külföldi között nem tesz különbséget a jogalkotó.

2. „Üzletszerű közös gazdasági tevékenység” jelentése: Ez a szíve-lelke a gazdasági jognak, ez a klasszikus értelemben vett gazdasági társaság. Azért jönnek létra a gazdasági társaságok Magyarországon, hogy profitot termeljenek. A gazdasági társaság tevékenységeit három nagy csoportra oszthatjuk:

• Tiltott tevékenységek: két alcsoportja van

� Amit mindenkinek tiltanak: pl. bűncselekmény elkövetésére nem alapítunk gazdasági társaságot, de az ügyvédi és a jogászi tevékenység sem folytatható gazdasági társaság formájában.

� Amik csak egyes társasági formákra tilalmazottak: pl. közoktatási tevékenység (kizárólag jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok folytathatják Magyarországon; csak a Kft-k és az Rt-k)

• Megkötéses-feltételhez kötött-tevékenységek

� Koncessziós(engedményezés,felhatalmazás) tevékenység: mit lehet koncesszióba adni? Az állam vagy az önkormányzat kizárólagos feladatait, részfeladatait, vagy az önkormányzat, állam kizárólagos tulajdonában lévő egyes dolgokat. Ennek az a lényege, hogy a dolgok használatát adja át az állam/önkormányzat a koncesszornak, de a rendeltetési jogot nem adja át.

� A koncessziós szerződés koncessziós pályázat útján kerül megkötésre, és a pályázat nyertesének az lesz a kötelezettsége, hogy 90 napon belül saját részvétellel működő, belföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaságot kell alapítania. Ez az új gazdasági társaság KIZÁRÓLAG koncessziós tevékenységet folytathat.

� Vannak olyan dolgok, amik állami tulajdonban vannak: közút, bányászat, halászat, sugárzó anyagok előállítása, pszichotróp anyagok előállítása

� A koncesszió MINDIG határozott időre köttetik, legfeljebb 35 évre � Hatósági engedélyhez kötött tevékenység: A hatósági engedélyeknek 2

típusa van: o Alapítási engedély: kizárólag törvény határozhatja meg

Lényege, hogy amikor az alapítók létrehozzák a gazdasági társaságot(aláírják a szerződést), utána kérik, hogy adják meg az alapítási engedélyt, ha megadja, akkor elmennek a cégbírósághoz és kérik az engedélyt. ha nem adja meg akkor nem mennek sehova. Az alapító a gazdasági társaság tevékenységétől függő

o Működési engedély: az alapítási engedélyhez képest „lájtosabb”.


21

Lényege: a céget bejegyzi a cégbíróság a cégnyilvántartásba, viszont a tevékenység megkezdéséhez szükség van az engdély meglétéhez (pl. a könyvvizsgálói tevékenység, adótanácsadói tevékenység)

� Formához kötött tevékenység: bizonyos tevékenységeket csak meghatározott formában lehet végezni. (pl. bankok csak RT formájában működhetnek Mo-n, a takarékszövetkezet nem gazdasági társaság)

• Szabadon végezhető tevékenységek: Azokat a tevékenységeket gyűjtik össze, amik az előző kettőbe nem kerültek bele. „szemetesláda” Általában szolgáltatás nyújtásában valósul meg, pl. mérnöki tevékenység, üzletviteli tanácsadás. Pl. pályázatírók

Non-profit tevékenység gyakorlására is alapítható GT:

• KHT= a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgálja, MEGSZŰNTEK! Amik voltak, azokat át kellett alakítani gazdasági társasággá

• Minden társasági formában lehetőség van arra, hogy a tagok szabadon döntesenek profitorientált vagy non-profit alapításásról

• Non-profit= profitra nem törekszik pl. hulladékgazdálkodási társaság

• Általában állam/önkormányzat alakít non-profit társaságot kötelező tevékenységek elvégzésére

• Ha mégis profitot termel, akkor az a GT tagjai között nem osztható fel, nem vehető ki nyereségként, hanem a gazdasági tevékenység folytatására kell fordítani( DE! megbízási munkadíj van)

3. „Törvényben meghatározott forma” jelentése: Csoportosítás:

• Jogi személyiség alapján:

A jogi személyiség megléte vagy hiánya a jogképességet nem érinti, mert a jogalanyiság a cégbejegyzéssel létrejön, ez egy konstitutív tevékenység. Perelhető, perelhet.

o jogi személyiséggel rendelkező: KFT,ZRT,NYRT,RT Állandó szervezete van, tagoktól elkülönülő vagyona,tagoktól elkülönülő felelőssége.

o jogi személyiség nélküli: BT,KKT

• Személyes közreműködés alapján:

o A személyes közreműködés elengedhetetlen: KKT,BT Részt vesznek a tagok a GT működésében. Ezek az ún. személyegyesítő gazdasági társaságok.

o Tőkeegyesítő gazdasági társaságok: RT, ezen belül az NYRT, illetve a Közös Vállalat. A személyes közreműködésnek nincs jelentősége, elképzelhető, hogy a tagok nem is ismerik egymást (NYRT).

o A előző kettő között található a korlátolt felelősségű társaság: vegyes típusú társaság, tökéletes forma. Az előző kettő jegyeit is magában hordja. Nagyon sok opció van.

• Tagok szerinti csoportosítás:


22

o Főszabály: Legalább 2 tag alapíthat gazdasági társaságot, de van kivétel, amikor azt mondjuk, hogy létezik az 1 személyes KFT, egy személyes RT. (Egy tag is alapíthat, ill. a működés során egytagúvá válhat) az egyszemélyes társaság „áltársaság”.

• Vagyon szerinti csoportosítás:

o Vannak olyan GT-k, ahol a jogalkotó kötelezően előírja a vagyoni minimumot, azt is hogy meddig kell teljesíteni, és hogy milyen vagyoni betéteik lehetnek. pl. KKT, BT esetében nincs megállapítva a minimális vagyon mértéke, és nincs megállapítva, hogy meddig kell ezt szolgáltatni, gyakorlatilag ez teljes egészében hiányos. (2 tag esetén minimum 2x5 forint, mert az 5 forint a legkisebb forgalomban lévő pénz)

o KKT: korlátlan mögöttes és egyetemleges felelősség o BT: beltagok korlátlan felelőssége o KV: kezesi felelősség o Vannak olyan gazdasági társaságok, ahol lényeges a vagyoni minimum:

pl.

♦ KFT: 500 000 Ft

♦ ZRT: 5 000 000 Ft

♦ NYRT: 20 000 000 Ft o Főszabály szerint az alapító joga, hogy milyen formát hoz létre:

♦ Tevékenység meghatározása:

♦ Milyen vagyont kívánok a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátani?

♦ Milyen legyen a tag felelőssége a gazdasági társaságon belül? 4. „Törvényben meghatározott módon létrejövő egyesülés” jelentése:

2 féle alapítás van: o Eredeti alapítás: a gazdasági társaságnak nincs jogelődje o Származtatott alapítás: van jogelődje a gazdasági társaságnak, ezt nevezzük

átalakulásnak, formaváltásnak. Ez az, amikor egy GT-ből kettő lesz, vagy kettőből egy, vagy fuzionálnak…

• Az eredeti alapítás: � Önkéntes akarat elhatározáson alapuló alapítás: egy személy alapít

GT-t. � Amikor többen vagyunk, legalább ketten: a létesítő okirat elnevezése

társasági szerződés lesz.

Mindkettőre használható a létesítő okirat elnevezése. A létesítő okiratnak vannak kötelező alaki és tartalmi elemei.

• Kötelező alaki kellékek: � Minden tagnak alá kell írnia a létesítő okiratot! (Írásbeli formához kötött

szerződés. Nem feltétel, hogy a tagok egy időben egy helyen jelenjenek meg! Meghatalmazással is alá lehet írni a szerződést, meghatalmazási közokirattal. Közokirat: közjegyző készíti)

• Tartalmi elemek: � Cégnév


23

� Székhely � Tagok adatai � Tevékenységi kör meghatározása � Jegyzett tőkével kapcsolatos rendelkezés � Képviselet � Cégjegyzés � Vezető tisztségviselőre vonatkozó adatok � Mindaz, amit a törvény az egyes gazdasági társaságok esetében kötelezően

előír!!! Pl. Bt esetében fel kell tűntetni ki a beltag és ki a kültag. Rt: részvényfajtákat meghatározni kötelező. Kft: szavazati arány meghatározása.

Ha kész az alapító okirat, ezt elektronikus úton el kell juttatni a cégbírósághoz legkésőbb 30 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon be kell nyújtani a szükséges dokumentumokat.

A cégbíróság formai és tartalmi szempontból megvizsgálja az alapító okiratot:

• Ha formai hibát talál, hiánypótlásra való felhívás nélkül elutasíthatja azt, de 8 napon belül újra elő lehet terjeszteni az okiratot elfogadásra a bejegyzési kérelmet, és ha a cégbíróság elfogadja, bejegyzésre kerül sor.

• Ha tartalmi hibát talál, hiánypótlásra adhat lehetőséget, ennek a határideje legfeljebb 45 nap lehet, újabb hiánypótlási idő adására nincs lehetőség. Azonban nem lehet egységesen kezelni a hiánypótlási időt a különböző gazdasági társaságok esetében, hiszen pl. egy cégnév-módosítására egy Bt., Kkt. esetén elég néhány nap, Rt-nél, Nyrt-nél viszont több idő kell.

Ha a hiányok csak részlegesen, vagy nem kerülnek pótlásra, akkor a bejegyzési kérelmet elutasítják és ezek pótlására a fellebbezésben sincs lehetőség. Ettől eltérni csak abban az esetben van lehetőség, ha a hiányok pótlására a meghatározott időn belül nem volt lehetőség.

A gazdasági társaság alapító okiratának aláírásától, ellenjegyzésétől kezdve veszi kezdetét az előtársaság intézménye, ez tart a cég bejegyzéséig, vagy a bejegyzés elutasításáig. Két létszakasza van:

• Az ellenjegyzéstől kezdve a benyújtásig: a gazdasági társaság semmilyen tevékenységet nem folytathat

• A benyújtástól a bejegyzésig vagy elutasításig tartó idő: ettől kezdve a gazdasági társaság gazdasági tevékenységet folytathat, kivétel a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek, még akkor sem, ha rendelkeznek a szükséges engedéllyel.

Az előtársaság főszabály szerint úgy működik, mint a tényleges gazdasági társaság, egy két korlátozás kivételével:

1. A cégnévben fel kell tüntetni az előtársasági státuszt, ezt a bejegyzés után elhagyhatjuk. 2. Nem lehet módosítani a társasági szerződést, kivétel, ha a cégbíróság hiánypótlásra

hívja fel a céget. Ekkor nem csak jog, hanem kötelesség a módosítás, ha ezt elmulasztják, a cég nem csak előtársasági státuszát veszti el, hanem bejegyzési kérelmét is elutasítják.


24

3. Az előtársaság tagjainak személyében változás nem történhet, kivétel ha valamelyik tag meghal.

4. Az előtársaság újabb gazdasági társaság alapításában nem vehet részt, mivel nem teljesen jogképes.

5. Tagkizárás iránti pert nem kezdeményezhet. 6. Nem határozhatja el a jogutód nélküli megszűnést, sem a jogutódlással történő

megszűnést (átalakulást) sem.

Ha a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, az előtársaságnak be kell fejeznie tevékenységét és rendelkeznie kell arról, hogy a hitelezőkkel milyen módon számolnak el. Ha nincsenek hitelezők, nincs probléma, és akkor sincs, ha vannak hitelezők és a társaságnak vagyona is van, akkor van probléma, ha van hitelező, de nincs, vagy csak kevés vagyon van.

Hitelezővédelem: meghatározhatják, hogy a hitelező irányában ki köteles a követeléseket kielégíteni. Megnézik, hogy minden tag a gazdasági társaság részére bocsátotta-e már az általa meghatározott vagyoni betétet, és azok, akik nem adták be a vagyoni betétet, azoknak azonnal a gazdasági társaság részére kell bocsátani a vagyoni betétet. Ha ezen túlmenően vannak még kielégítetlen hitelezői igények, ekkor belép a vezető tisztségviselő korlátlan és egyetemes felelőssége, neki kell kifizetni a különbözetet.

A társasági szerződés tartalmi elemei

Cégnév:

A cégnév felépítésének vannak kötelező és fakultatív elemei.

• Kötelező: vezérszó (latin kifejezés, rövidítés, mozaikszó, ami a cégnévben az első helyen áll) és cégforma

• Fakultatív: tevékenységi kör megjelölése

Példa cégnévre: KOLIKEN Kereskedelmi Kft. (Vezérszó Tevékenységi kör Cégforma)

A cégnévalkotásban 3 fő elv érvényesül:

• Cégkizárólagosság elve: A cégnévnek a Magyarországon már bejegyzett cégnevektől egyértelműen különbözni kell. Ez azt jelenti, hogy azonos nevű cégnevek nem szerepelhetnek a cégnyilvántartásban, valamint nem csak az azonos nevűnek, de az összetévesztési, hasonló cégnevek is ide tartoznak. (az a név, ami első hallásra, látásra az átlag polgári figyelmével összetéveszthető)

• Cégvalódiság elve: A cégnév a valóságnak megfelelő adatokat, tényeket, körülményeket tartalmazhat csak, ezzel ellentétes látszatot nem kelthet. Kivétel erre a vezérszó (pl. Fűrész Bt. nyugodtan foglalkozhat élelmiszerrel…). A cégnév nem lehet túlzó, valóságtól eltérő (pl. holdingalapításnál kizárt, mert nagy volumenű céget sejtet).

• Cégszabatosság elve: A magyar helyesírás szabályainak megfelelően kell a cégnevet írni. Rövidítés kizárólag a formában van, tehát a vezérszót, ha több szóból áll, akkor sem lehet rövidíteni, és tevékenységet sem. Abban az esetben, ha a vezérszó értelmes idegen nyelvű szó, akkor az idegen nyelv helyesírásának megfelelően kell írni. A tulajdonos neve feltüntethető, valamint a történelem kiemelkedő alakjainak nevét pl. Hitlert, Mussolinit nem, de mondjuk, Hunyadi Mátyást is fel lehet venni.


25

Állami, nemzeti jelzőnél csak akkor lehet szerepeltetni ezeket a jelzőket, ha az állam többségi tulajdonosa ennek a társaságnak. A non-profit jelzőt mindenféleképp fel kell tüntetni a cégnévben! A cégnév egy „beszélő név”, elárulja, hogy milyen létszakaszban van a gazdasági társaság. (pl. Grill Bt. f.a.: felszámolás alatt)

Székhely:

A székhely a gazdasági társaság levelezési címe, egy adminisztratív hely, melynek feladata a levelek iratok átvétele, rendezése, tartása. A székhely lehet a központi ügyintézés helye is, ahol a gazdasági társaság tagjai évente legalább egyszer összeülnek, megvitatják az elmúlt gazdasági év eseményeit, meghozzák az ügydöntő határozatokat. Lehetőség van arra, hogy a társasági szerződés kettéválassza az adminisztrációs központot és a központi ügyintézés helyét. A cég a székhelyét köteles cégtáblával megjelölni, ha ennek nem tesz eleget, a cégbíróság szankciót is alkalmazhat ellene a törvényességi felügyeleti eljárás keretein belül.

A székhelyen kívül létezik még két másik hely, ezek a következők:

• Telephely: a székhellyel megegyező közigazgatási egységben van, de érdemi ügyintézésre nem kerül sor, a gazdasági társaság tényleges tevékenységét folytatja itt.

• Fióktelep: olyan speciális telephely, amely más közigazgatási egységben van, mint a székhely. adminisztratív tevékenység nem folyik, csak tényleges munkavégzés.

Ami közös mindháromban: a cégnek igazolnia kell a cégbíróság részére, hogy ezeket a helyeket jogszerűen használja. Nem feltétel, hogy a gazdasági társaság tulajdonában legyen, bérelheti is, csak jogszerűen kell használnia.

Tagokra vonatkozó adatok:

• Természetes személyek esetén fel kell tüntetni: tagok neve, lakcíme, születési helye, ideje, anyja neve

• Nem természetes személyek esetén fel kell tüntetni: cégnév, székhely, cégjegyzékszám

• Külföldi tagok esetén kézbesítési megbízottat kell választani, nevét és lakcímét a létesítő okiratban fel kell tüntetni. Feladata: a külföldi részére érkező küldemények átvétele, és ezek a külföldi részére történő haladéktalan továbbítása, de ezen feladata csak a gazdasági társasággal kapcsolatos küldeményekre terjed ki. A megbízás történhet díjazás ellenében vagy önkéntesen. Képviseli-e a kézbesítési megbízott a tagot? Önmagában nem jogosítja fel a személyt, hogy a külföldi nevében és képviseletében érvényes jognyilatkozatot tegyen és fogadjon el, de külön meghatalmazás ellenében végezhet ilyen jellegű tevékenységet.

A külföldi jogi személyeknek hitelt érdemlően nyilatkozni kell, hogy nyilvántartásba vették a külföldi törvények alapján a céget, a bejegyző végzést eredetiben csatolni kell, valamint ennek hiteles fordítását (OFI-országos fordító és hitelesítő iroda vagy jogi lektorátusok).

Tevékenységi kör:

Meg kell jelölni az alapító okiratban, legalább egyféle tevékenységet folytatnia kell a gazdasági társaságnak.


26

Jegyzett tőke:

Az alapító okiratban fel kell tüntetni mértékét, rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, valamint a tagok közti megosztást.

A vagyon ahhoz szükséges, hogy a gazdasági társaság meg tudja kezdeni az alapító okiratban foglalt tevékenységét, valamint kielégítsék a hitelezők igényeit is.

• A jegyzett tőke mértéke:

� Kkt-nél, Bt-nél nincs alsó határ � Kft-nél 500.000 Ft � Zrt-nél 5.000.000 Ft � Nyrt-nél 20.000.000 Ft

• Teljesítés módja: azt jelenti, hogy hogyan kell teljesíteni a vagyoni betétet, ennek két formája van, a készpénzbetét, és a nem készpénzbetét (apport)

� Készpénz: szinte minden esetben megtalálható a jegyzett tőkében � Apport: nem mindig jelenik meg. Lehet dolog, illetve vagyoni értékű jog, vagy

szellemi alkotáshoz fűződő jog, valamint a kötelezett által elismert követelés, vagy olyan követelés, melyet bírósági határozat tartalmaz. Dolognál és jognál meghatározza a jogalkotó, hogy forgalomképesnek kell lennie és vagyoni értékkel kell hogy bírjon (konjunktív - a kettő egymást feltételezi). Ha ezek nem teljesülnek, az apport nem felel meg az előírásoknak. › Szellemi tulajdonok részben apportálhatók, mert a polgári törvénykönyv

szerint dolgok, és jogok is kapcsolódnak hozzájuk. › A legtipikusabb apportálható jog a bérleti jog, tulajdonjog, hasznosítási jog. › Dolgok: lehet ingó és ingatlan is, tulajdoni lappal kell igazolni, hogy az

apportáló rendelkezik az ingatlan átruházásához szükséges tulajdonjoggal. Az apport értékét meghatározhatja: az apportáló tag (mert ő ismeri az apport

forgalmi értékét), könyvvizsgáló (de ez költséges), vagy egyéb szakértő, szakember. Ha az apport értékét magasabb értékben állapítja meg az, aki megállapítja az értékét, mint annak tényleges szolgáltatáskori forgalmi értéke, akkor ő ezért felelősséggel tartozik, mégpedig a szolgáltatástól számított 5 évig (felülértékelés tilalma). Az alulértékeléshez a társasági jog semmilyen szankciót nem fűz, azonban valótlan érték megállapítása tényállás címén bünteti az állami- és az önkormányzati vállalatoknál az alulértékelést is. A nem hiteles értékelés megtévesztheti a hitelezőket. Aki apportot szolgáltat, a felülértékelés megsértéséért 5 éven tartozik felelősséggel a gazdasági társaság irányában, ez követeléssel léphet fel a taggal szemben és kérheti a tényleges érték meghatározását a hitelezőtől. A hitelezőnek nincs ilyen joga, nem követelhet, és nem kötelezheti a gazdasági társaságot, hogy fizessen, ugyanis a hitelezővel a gazdasági társaság áll jogi kapcsolatban, nem az apportot szolgáltató tag. Az 5 év nem jogvesztő, ez azt jelenti, hogy 5 évig a tagnak kötelező gondoskodnia arról, hogy az apport értéke a szolgáltatás kezdetekor a megadott értéket képviselje, nem pedig azt, hogy értékét meg is őrizze.


27

Ha a tag a társasági szerződésben foglalt vagyoni betétjét nem teljesíti, akkor a vezető tisztségviselő írásban felhívja a mulasztó tagot és felhívja arra, hogy a társasági szerződésben vállalt kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget, legkésőbb 30 napon belül. Ebben a felszólításban szerepel egy figyelmeztetés is: abban az esetben, ha a tag ezt a 30 napos határidőt elmulasztja, a 31. napon a tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Ha a gazdasági társaság mereven ragaszkodik a gazdasági törvénykönyv rendelkezéseihez, akkor nincs lehetőség fellebbezésre, vagy késedelemre. El lehet ettől a rendelkezéstől térni például kisebb cégek (Kkt., Bt.), vagy családi vállalkozás esetén

Képviselet

Képviselő az, aki jogosult a gazdasági társaságot hatóságok, harmadik személy előtt képviselni. Főszabály szerint erre a vezető tisztségviselő önállóan jogosult. Emellett a munkavállalók is elláthatják a képviseletet (általában két fő), valamint a fentieken túlmenően a cégvezető is jogosult. A cégvezető egy speciális helyzetben levő munkavállaló, aki megfelel a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek és kizáró okoknak.

Cégjegyzés:

A cégjegyzés a képviseletnek a részjogosítványát jelenti, azért részjogosítvány, mert az írásbeli képviselet a cégjegyzés. A vezető tisztségviselő, a munkavállaló, és a cégvezető azok, akik a cég írásbeli képviseletére jogosultak.

A cégjegyzésnek két formája van:

• Önálló cégjegyzés: egy vezető tisztségviselő, vagy egy cégjegyzésre jogosult személy, vagy két vagy több jogosult végzik, akik egymástól függetlenül teljes mértékben jogosultak a gazdasági társaság írásbeli képviseletére .

• Együttes cégjegyzési mód: a cégjegyzésre jogosult aláírása mellett egy másik cégjegyzésre jogosult aláírására is szükség van. Ez a két aláírás időben eltérhet egymástól, de mindkettő szükséges.

Gyakorlatban megnyilvánuló intézményei a cégjegyzésnek:

• Aláírási címpéldány: lényege, hogy közjegyző készíti és hitelesíti a cégjegyzésre jogosult aláírását

• Aláírásminta: az aláírási címpéldány rokon intézménye, amely tartalmában ugyanaz, mint a címpéldány, csak ügyvéd vagy jogtanácsos készíti.

Közös szabály: kérdéses az, hogy lehet-e korlátozni a képviseletet, a cégjegyzési jogot, valamint érvényes-e az a társasági szerződés azon rendelkezése, amely korlátok közé iktatja a vezető tisztségviselő/jogosult képviseleti jogait? Természetesen lehet ilyen jellegű korlátozásokat tenni, azonban ezek harmadik személlyel szemben hatálytalanok lesznek. Ha jogszabálysértés/szerződésszegés történik, kártérítési igényt lehet benyújtani, de ez nem teremt kártérítési alapot önmagában, a kárt először igazolni is kell. Viszont: a vezető tisztségviselőt indoklás nélkül vissza lehet hívni a kártérítés mellett vagy helyett.

Vezető tisztségviselőre vonatkozó rendelkezések:


28

A vezető tisztségviselő képviseli a gazdasági társaságot harmadik személlyel, bírósággal, hatósággal szemben, majd a szervezeti felépítés keretein belül bővebben ki lesz fejtve.

A gazdasági társaság szervezeti felépítése, szervezeti modellje

Minden gazdasági társaság egymástól eltérő felépítéssel bír, az azonos típusú gazdasági társaságoknál is lehet eltérés a tevékenységi körök, vezetőség felépítésétől stb. függően.

Azonban ha egy optimális állapotot vizsgálunk, akkor azt kell mondanunk, hogy a gazdasági társaság a következőképpen épül fel:

• Vezető tisztségviselő (operatív szerv): képviselik a gazdasági társaságot harmadik személlyel, hatósággal, bírósággal szemben, koordinálják a gazdasági társaságot

• Felügyelőbizottság: belső ellenőrző szerv, a „legfőbb szerv meghosszabbított keze”

• Legfőbb szerv: mindenki részt vehet az ülésén

• Fakultatív szervek: bizottságok és testületek, nem veszik át a legfőbb szerv feladatát, csak segítik a munkáját

• Audit bizottság: Nyrt-nél van

• Könyvvizsgáló: külső szervezeti egység, törvényes működés őreként jelenik meg, az auditált mérleget ellenőrzi, felügyeli, hogy a számviteli törvényben foglaltaknak eleget tesz-e a gazdasági társaság

Legfőbb szerv

Általános elnevezés, minden gazdasági társaságban megjelenik, de gazdasági társaságonként változik a neve:

• Kkt., Bt.: tagok gyűlése;

• Kft.: taggyűlés,

• Rt.: közgyűlés,

• Kv.: igazgatótanács)

A gazdasági társaságra vonatkozó törvények egyértelműen vonatkoznak a legfőbb szerv irányadó rendelkezéseire:

1. Minden tag alanyi jogon vesz részt a legfőbb szerv ülésén: az is részt vesz, akinek nincs szavazati joga, vagy csak részben van szavazati joga. Vannak olyan szituációk, amikor nem várható el szavazati jog mindenkitől, a gazdasági társaság érdeke az elsődleges, nem a tag érdeke, így szavazati joga nincs, de jelen lehet, valamint észrevételezési, hozzászólási stb. joguk még lehet, azaz minden más részjogosítvány megilleti a tagot a legfőbb szerv ülésén. Résztvevők:

1.1. A tag maga is részt vehet az ülésen, vagy képviselheti meghatalmazott, annak sincs akadálya, hogy a meghatalmazó és a meghatalmazott egy ülésen részt vegyen.

1.2. Részt vehet még a felügyelőbizottság bármely tagja, azonban ő csak tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, a határozat meghozatalában nem veszik


29

figyelembe, kérdezhet, véleményezhet, de nem szavazhat. A könyvvizsgáló is hasonlóan vehet részt az ülésen

1.3. Ezen kívül részt vehet a legfőbb tisztségviselő, neki kötelezettsége is részt venni, mert legtöbbször ő vezeti le az ülést, viszont ha nem tag, nincs szavazati joga.

1.4. Rajtuk kívül részt vehetnek szakértők is meghívás, felkérés alapján, ha valamilyen tárgykörben a segítségüket kérjük.

A legfőbb szerv ülése zártkörű, a gazdasági társaságnak belügye a legfőbb szerv ülése, csak a meghívottak vehetnek részt.

A legfőbb szervet meghívóval hívjuk össze.

Egy kivétel van: ha a legfőbb szervet hirdetmény útján hívjuk össze.

Meghívónak kötelezően tartalmaznia kell:

- Ülés: • helye • ideje • napirendi pontok

- választ ad: hova kell menni, mikorra, milyen célból - a hirdetmény plusz elemeket is tartalmaz - a napirendi pont: kardinális jelentőség van főszabály szerint a legfőbb szerv ülésén csak

és kizárólag azokról a kérdésekről lehet szavazni, amelyek a napirendi pontban megjelennek. Lényege: a tag/részvényes megkapja a meghívót, akkor a tag tudjon konzultálni (jogi, pénzügyi szakemberekkel) szakértőkkel attól függően, hogy milyen a téma.

- 1 kivétel: ha minden tag jelen van, és minden tag hozzájárul ahhoz, hogy olyan kérdéseket is megvitassanak, ami az eredeti meghívóban/ hirdetményben nem szerepelt.

- minden tagnak alanyi joga van arra, hogy a legfőbb szerv ülésén részt vegyen - meghívók közé egyebeket, címszót is becsempésznek, ez alatt az egyik vezető

tisztségviselő indítványozhatja, hogy valamely tag iránt kizárást kezdeményezzenek. Olyan kérdéseket, amelyek a gazdasági társaság szerveire, tagjaira, magára a gazdasági társaságra kihat, kihathat, azt nem lehet egyebek alatt becsempészni.

Joggyakorlatban 2 lehetséges eltérés attól, hogy egy helyen vagy időben mindenki jelen legyen:

• levélszavazás: egy helyen és időben fizikálisan nem kell a tagoknak helyen lennie a vezető tisztségviselő a határozatot, határozattervezetet, valamennyi tag számára írásban kiküldi, és kérik, hogy a tagok írásban adják le a szavazatukat. Ezután visszajut a vezető tisztségviselőhöz. A vezető tisztségviselő összesíti és értesíti a tagokat az eredményről, ami már határozat lesz. Ez a határozat költségkímélő.

• másik eltérés a főszabályhoz képest a konferencia-beszélgetés útján megtartott legfőbb szervi ülés. Ez alapvetően mindig gazdasági társaságra irányadó, de főleg az Rt.-nél, az Nyrt.-nél játszik fontos szerepet.

� a tisztségviselő lehetővé teszi a konferencia-beszélgetés alapján történő lebonyolítást.

� technikai feltétel: minden tag számára rendelkezésre álljon egy eszköz, elektronikus berendezés ami lehetővé teszi az elérhetésüket.

� költségkímélő � a tagok nem egy helyen ülnek össze fizikálisan, de így is hozhatnak

érvényes szavazatokat. � elérhetőek és szavazóképesek


30

• a jog próbálja a technikai vívmányokat beépíteni, szélesíteni a jogi lehetőségeket. Opciót ad, hogy élnek-e ezzel a jogkörrel vagy nem.

Mi tartozik a legfőbb szerv hatáskörébe?

1. társasági szerződés módosítása 2. létesítő okirat megváltoztatása. Egyetlen kivétel: akkor, hogyha a létesítő okirat erre

vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, kisebb jelentőségű ügyekben a módosítás jogkörét delegálhatja a vezető tisztviselők részére. A vezető tisztségviselő tehát az önállóan jogosult módosítani a társasági szerződést. Kisebb jelentőségű ügyek: másmást jelenthet minden gazdasági társaság esetén ezt a jogalkotó meghatározza. - a gazdasági társaság székhelye telephelye fióktelepe változik, - tevékenységi kör változik a fő tevékenységeken kívül, - cégnév megváltozása - pl.: a lakcímváltozás a társasági szerződés módosítását igényli

Hogyan hozza a gazdasági társaság a határozatokat?

- szótöbbséggel - fő szabály egyszerű szótöbbséggel:

• 50%+1 szavazat (van olyan is, hogy a gazdasági társaság 3/4es szótöbbséget köt ki)

• szigorú rendelkezéseket magukra nézve megállapíthatnak a tagok, enyhébbeket nem

• a törvényben leírt 50%+1-nél csak szigorúbb követelményt hozhat pl. 60% lehet, 40% nem

- van olyan eset, amikor a Gazdasági Törvénykönyv ezen rendlelkezései nem érvényesülnek (pl. 2 tag esetén)

• ekkor egyhangúlag hozzuk az összes határozatot- vagy van határozat, vagy nincs - ha 2-en vagyunk, akkor az egyik igen a másik nem szavazatot ad? – mi a helyzet a

szavazategyenlősség esetén? • lehet korlátozó rendelkezéseket tenni, de ezek érvénytelenek. Ennek oka

társaság a határozatait szavazattöbbséggel hozza.

Szokásjog nincs a társasági jogban. Nem lehet valakire rákényszeríteni az akaratot, ha ő ezt nem akarja tudomásul venni. Szavazategyenlősség esetén addig kell győzködni a másikat a jog eszközeivel, ameddig határozat nem születik. Ha nem sikerül meggyőzni, akkor a határozattervezetből nem lesz határozat, csak határozattervezet marad.

A legfőbb szerv határozataiért a tagokat, részvényeseket felelősségre lehet vonni. Ez független attól, hogy kinek van korlátozott, korlátlan felelőssége (részvényesnek, bt kültagnak is kötelessége van felelősséget vállalni). Kártérítést lehet kérni.

Mikor lehet felelősségre vonni a tisztségviselőt?

- konkurencia, versenytársak érdekének, más gazdasági társaság pozíciójának javítására vonatkozó határozathozatal esetén.

- mikor szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a tag olyan határozatot hoz, amely vonatkozásában tudta, vagy tudnia kellet volna, hogy a határozat a gazdasági társaság jelentős érdekeit nyilvánvalóan sérti.


31

- nincsenek ilyen perek a valóságban, a tagok nem tudnak arról, hogy a mellette ülő tag szándékosan vagy gondatlanságból milyen döntést hoz

- de lehet az ilyen taggal szemben érdeket érvényesíteni

Egyszemélyes gazdasági társaságnál a legfőbb szervre vonatkozóan (Kft., Rt.)

- nincs legfőbb szerv - legalább 2 személy kell - valamennyi feladatot az alapító, az egyszemélyes tag látja el a legfőbb szervi

határozatokat. Az alapítónak van jogosultsága ezeket meghozni. �alapítói határozatok

Vezető tisztségviselők

Hogy hívják egyes gazdasági társaságok esetén:

- Kkt., Bt. - üzletvezető - Kft.- ügyvezető - Kv. - igazgató - Zrt. - igazgatósági tagok: 3-11 fő közti szervezet, vezér-igazgató titulus is elképzelhető: 1

személy áll a Zrt. élén � tipikusan az állami, önkormányzati cégeknél jellemző • nem mindegy, hogy 1, vagy 3 igazgatósági tagnak kell kifizetni a járulékokat, a

megbízások díját, a bért - Nyrt. - igazgatósági tagok, 3-11fő között, /igazgató tanács 5-11 fő van az Nyrt. élén

• különbség: igazgatóság, igazgató tanács közt: dualista- kétszintű �igazgatóság, mellette van külön felügyelő bizottság v monista – egyszintű-igazgató tanács az irányítási modell az Rt. esetében, 5-11fő közt, mert az igazgatótanács egy részt az igazgatósági, míg másik részét a felügyelő bizottsági tagok alkotják � nincs külön felügyelő bizottság, mint felügyelő szerv, ellenőrző szerv

• választhat Zrt., amelyiket karaja, nincs kötelező szabály

Kizáró szabályok:

- nagykorú, cselekvőképes, természetes személy lehet csak vezető tisztségviselő, mindegy, hogy deviza bel/külföldi-e.

- természetes személy alól kivétel: nem természetes személy: Kkt., Bt. Kkt. Kft. Kft. - ha Kkt., pl. 2 kft alapítja - Kkt. személyegyesítő forma - a vezető tisztségviselő olyan személy, aki tag - ha a tag nem természetes személy, a Gazdasági Törvénykönyv kógens rendelkezéseit be

kell tartani, csak tagokból kerülhet ki a vezető tisztségviselő személye, ekkor pl.: az egyik Kft. által kijelölt személyek, aki a Kft. ügyvezetője, vagy egy más Kft. által meghatározott tag pl.: egy tag lesz a Kkt. vezető tisztségviselője

- a kizáró okoknak is meg kell felelni ekkor is (ha a Kft. ügyvezetője foglalkozástól eltiltott, akkor nem lehet vezető tisztségviselő)

- a tagságnál nincs korlátozás, de a vezető tisztségviselőnél már vannak kizáró okok, mikor nem töltheti be a vezető tisztségviselőt.


32

Hogyan keletkezhet a vezető tisztségviselő megbízás?

- gazdasági társaság alapításakor kijelöljük - gazdasági társaság működésekor választjuk, � a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. Ez a

jog nem delegálható, a legfőbb szervnek kell erről döntenie. - önmagában a kijelölés, megválasztás kevés, kell még elfogadás � a tisztség konszenzus

útján jön létre, tehát kell: kijelölés, megválasztás, elfogadás. - vezető tisztségviselő határozott időre legfeljebb 5 évre lehet megválasztani, de lehet

határozatlan időre is megválasztani - a vezető tisztségviselő munkaviszonyban vagy polgári jogviszonyban látja el a feladatot

� • polgár jogviszonynál megbízás: lehet ingyenes, vagy ellenérték fejében • munkajogi jogviszonynál: biztos h van munkabér, kell fizetni a munkavállaló

(vezető tisztségviselő) részére

Vezető tisztségviselő feladata:

- képviselet ellátása - adatszolgáltatás - felvilágosítás adás - titoktartási kötelezettség � nem lehet az információkat felhasználni sem saját maga,

sem más részére, még akkor sem, ha a mandátuma lejárt. Ennek komoly versenyjogi szankciói vannak. A versenytörvény szabályozza az üzleti titok kiadását.

Hogyan szűnhet meg a vezető tisztségviselő mandátuma?

- a határozott idő lejárta – ezután újra lehet választani. Ha a gazdasági társaság tagjai kívánják, akarják, ha meg voltak elégedve és a vezető tisztségviselő felől is van aktivitás, akkor meghosszabbítható a mandátum, ekkor viszont ez már a társasági szerződés módosítása. Célszerűbb lenen ilyenkor határozatlan időre választani

- valamilyen kizáró ok felkerül (bűncselekmény) � automatikusan, a törvény erején fogva szűnik meg a mandátuma

- visszahívás: a gazdasági társaság megillető abszolút jog, nem lehet szabályozni, akár határozott / határozatlan időre választják meg a vezető tisztségviselőt. Ez a gazdasági társaság abszolút jogát nem befolyásolja.

- célszerűbb határozatlan időre választani a vezető tisztségviselőt, mert módosítás esetén, ha meghosszabbítjuk a mandátumát, az felesleges kiadás. (18000ft)

- a visszahívásra mivel a gazdasági társaságnak abszolút joga van, bármikor megteheti

Miért választjuk meg a tisztség viselőt?

- a megválasztása bizalmi viszonyt jelent - ha a bizalmi viszony megszűnik, a vezető tisztségviselő nem élvezi a tulajdonosok

bizalmát bármilyen okból kifolyóan, ez a visszahívással fog járni. - bár megadja a társasági jog a visszahívás jogát a gazdasági társaságnak, de ha e-mögött

munkajogi jogviszony van, akkor ez nem jelent más munkajogi jogviszonyban értetően, mint rendkívüli felmondást. Ennek is vannak szabályai, hogy mikor lehet rendkívüli felmondással megszüntetni a munkajogi jogviszonyt.

- a vezető tisztségviselő részére is biztosítani kell azt a jogot, vagyis jogosult ara, hogy megszüntesse mandátumát � ez a lemondás egyoldalú nyilatkozat, ezt sem kell indokolni.


33

• mivel a lemondás egyoldalú, ezért nem kell elfogadni, rögtön érvényes • a kérdés az, hogy melyik időponttól hatályos? mikortól kell és lehet a

mandátumot megszüntetni? � ha nem érinti a cég törvényes működését, akkor rögtön érvényes és

hatályos is. � ha érinti a céges működését, akkor legkésőbb a lemondást követő 60.

napon válik hatályossá. Ha nem lenne olyan személy, aki a vezető tisztségviselő feladatait el tudja látni, még maximum 60 napig köteles a gazdasági társaság érdekeit szolgálni.

� 2 vezető tisztségviselő esetén, ha önálló a cégjegyzési jog, akkor a lemondás azonnal érvényes és hatályos is (a másik ott marad)

� a 60 nap záros határidő, a 61.napon megszűnik a vezető tisztségviselő mandátuma, innentől kezdve nem köteles eljárni.

• halál: automatikusan megszünteti a mandátumot. • külön törvényben meghatározott esetekben

� ha a munkaviszony megszűnik, � végelszámolás alá került cég esetén

Felelősségi kérdés

2 szint: 1. Felelősség működés alatt 2. felelősség a cég törlését követően

1. Felelősség működés alatt • 3. személynek okozott kár

� a tag, a részvényes is 3. személynek minősül, neki is tudunk kárt okozni. � ki fizeti meg ezt a kárt, ha a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság

működése alatt okoz kárt? • társaság? neki kell megtéríteni • vezető tisztségviselő? külön jogalanyisággal nem rendelkezik,

belső szervezeti egység • egy dolgot tisztázni kel: a vezető tisztségviselő károkozása

o a munkájában összefüggésben � gazdasági társaság fedezi, ha a tevékenységének ellátásában összefüggésben merül fel

o vagy azon kívül következik-e be � vezető tisztségviselő saját maga viseli a kárt

o nem ugyanarról a károkozásról van szó • társaságnak okozott kár:

� nevesítjük 1. jogszabályok megsértésével

• valamennyi jogszabály megsértése ide tartozik, de szűkíthetjük a kört azokra a jogszabályokra, melyeket használnak

• a jogalkotó nem tesz különbséget a jogszabályok között • a vezető tisztségviselő kimentheti magát � mondhatja azt, hogy

nem tartozik felelősséggel o alapja: ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható

gondossággal járt el o a vezető tisztségviselő felelősségével szemben egy

fokozott gondosságot követel meg a jogalkotó


34

o akkor mentheti ki magát a vezető tisztségviselő, ha fontosabb, körültekintőbb, alaposabb… döntést hozott

o átlagpolgárok esetén kisebb a kimentés, mint vezető tisztségviselő esetén

� ha lehet igazolni, hogy többet tett, mint az átlagpolgár, akkor van kimentés

� ha nem lehet, akkor nincs kimentés, marasztalás van

2. a társasági szerződés rendelkezéseinek megsértésével 3. feladatának, kötelezettségeinek vétkes megszegésével

Felmentvény intézménye:

A vezető tisztségviselő mentesülhet a felelősség alól. A felmentvény lényege, hogy a létesítő okiratban benne legyen a felmentvény intézménye, és ezt gyakorolják is.

- lényege: évente egyszer a mérleg beadási időszakban az elmúlt év gazdasági eseményeket értékeli a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselőt is számon kérik. Ekkor megadható a felmentvény, hogy utólagosan a gazdasági társaság jóváhagyja, elismeri a vezető tisztségviselő tevékenységét, és felmenti az elmúlt év esetleges felelősségétől. A későbbiekben az elmúlt év miatt a gazdasági társaság nem tud eljárni a vezető tisztségviselővel szemben.

- ha utóbb jogerős bírói ítélet megállapítja, hogy a felmentvény hiányos…, akkor a felmentvény hatályát veszíti, innentől kezdve a polgári jog általános szabálya szerint 5év lehet a vezető tisztségviselővel szemben felelősséget érvényesíti, vagy kártérítést kér

2. felelősség a cég törlését követően a. csak azok a tagok tudnak ilyen igényt érvényesíteni, akik a cégtörléskor a

társaság tagjai voltak b. másik feltétel: csak 2 éves jogvesztő határidőn belül lehet ilyen igényt

előterjeszteni

Felügyelőbizottság

Opcióként jelenik meg, főszabály szerint a gt tagjai döntik el, hogy akarnak-e fb-t vagy nem

- soha nem egyszemélyes vezető ellenőrzése - a fb tagok díjazás ellenében látják el a tevékenységeket (plusz kiadást jelent a gt-nek) - a tulajdonosi szerkezet, a tevékenységi kör, a vagyon miatt indokolhatónak tartják a

felügyelőbizottság létét a gt-n belül - a legfőbb szerv meghosszabbított szerve az ülések közötti időszakban az fb ellenőrzi az

ügyvezetést, hogy a gt irányítása a gt érdekeinek megfelelően zajlik-e - kötelező eset: amikor a jogalkotó belenyúl → kotelező a

o nyrt esetén (igazgatósági tagok esetén), kivéve: ha az egységesen működik az nyrt (igazgatótanács esetén).

o zrt esetén, ha a szavazati joggal rendelkező legalább 5 %-a így dönt o közérdek: a közérdekvédelem miatt szükséges az fb megválasztása → alt. allami

önkormányzati gt-k esetén. Nincs jelentősége, hogy milyen formában működik a gt o dolgozói participáció (=részvétel) → abban az esetben, ha az adott gt eseteben eves

átlagban a 200 főt eléri a fő foglalkozású dolgozók létszáma, akkor kötelező az fb létrehozása, megválasztása


35

� fb testületként jár el, soha nem egyszemélyes � az fb tagok 1/3-át a munkavállalók adják kötelezően � ha a munkavállalók véleménye kisebbségben marad a legfőbb szerven belül,

akkor ezt a következő ülésen ki kell hirdetni, tudnia kell az fb-nek a munkavállalók érdekeiről.

Feladata - ellenőrzés, ellenőrzést kell végeznie. A GT nagyvonalú, nem nevesít konkrét feladatokat,

hanem általánosít, a gazdaságpolitikai kérdésekben dönthet. A legfőbb szerv dönt minden gazdaságpolitikai kérdésben.

- mérleg elfogadása , a beszámoló elfogadása o gumiszabály → A tagoknak, a részvényeseknek kell dönteni, azok, akik a tulajdonosi

szerkezetet alkotják o az fb mondhatja, hogy a gt piaci helyzetére nem javasolja osztalék kifizetésére, de a

legfőbb szervet nem köti az fb véleménye o az fb kötelezettsége csak a véleménye ismertetéséig tart

- 2 gt esetén lehetőség van arra, hogy az fb többletjogosítványokat kapjon → OPCIOc o újabb hatáskörök

� ZRT � KFT � ekkor ügydöntő fb-ről beszélünk

• a vezető tisztségviselő kijelölése és visszahívása. A 3. jogosultság (a díjazás nem tartozik az fb-hez, marad

• bizonyos ügyletek jóváhagyása: a vt-k megkötik a szerződést, és ahhoz be kell szerezni az fb igenlő szavazatát. Ezt a létesítő okiratban ki kell fejteni. Bizonyos típusú szerződéseket tesszük át az fb-hez (pl. jelzálog alapítása, banki hitel felvétele).

• a 2 kombinációjára is lehetőség van. Nincs korlátozó szabály

• milyen ügyleteket kívánnak átadni az fb részére: zrt, kft dönti el

Az fb. teljesen autonóm szervezet, saját maga állapítja meg az ügyrendjét, maga választja az elnökét. Korlátlan egyetemleges felelősség minden tag részéről ez az elvárás a külső jogviszony részéről (akkor is, ha van munkamegosztás)

Felelősség - az felügyelőbizottság tagját mikor lehet felelősségre vonni

o ha az ellenőrzés elmulasztásával kárt okoz a gt-nek. Ez nehezen megfogható felelősségi forma.

� ha az ellenőrzési tevékenységet elmulasztja, vagy nem megfelelően végzni, akkor nem következik be kár, és ekkor nem keletkezik kár.

� oka: az fb utólagosan dönt, ezzel lehet indokolni, hogy miért nem cselekedett � a szankció a kártérítés lenne (a polgári jog általános szabályai alapján) � van kimentés → a fokozott gondossagi felelősség nincs, hanem az adott

helyzetben elvárható felelősséget kell ellátnia (alacsonyabb a mérce), a kimentés alapja az adott helyzetben elvárható gondosság. Ez a főszabály

- a felelősség korlátlan


36

- a felelősség egyetemleges: minden fb tag a teljes a kártérítési összeggel tartozik, azaz a gt. az összes fb tagtól a teljes kártérítést követelheti

o ha valaki többet teljesített, mint amennyit kellet volna,akkor az kérheti a többi fb-tagtól a kártérítést, az arányos hozzájárulást követelheti

o az egyetemlegesség a gt-nek jó - ügydöntő fb esetén: az fb tagjai vezető tisztségviselői jogviszonyt kapnak, a kimentés csak

akkor működik, ha bizonyítani tudják, hogy a vt-től elvárható gondosságnak megfelelnek. Az fb tag kimentése egyenlő lesz a vt-k kimentésével – a fokozott gondosságot kell igazolni

- szankciók o kártérítés o indokolás nélkül ez a tisztség a gt részéről megszüntethető

- elképzelhető, hogy az fb tagok között van egy belső munkamegosztás.

Könyvvizsgáló

- Külső ellenőrző szerv - a gazdasági társaság külső ellenőrzését ellátja, nemcsak a gt, hanem a hitelezők érdekét is

képviseli - nem kötelező a könyvvizsgáló jelenléte (+ költség) - van olyan eset, mikor a jogalkotó kötelezővé teszi a könyvvizsgáló jelenlétét

o számviteli törvény szerint � kettős könyvvitelt végző gt-k esetén. Akkor, ha a tárgyévet megelőző 2 év

átlagában a nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot és 50 főt meghaladta a fő foglalkoztatottak száma

• a bevétel, a forgalom indokolja a jlelenlétét o közérdekvédelem miatt → allami onkormanyzati reszvetellel műköő cégek esetn o törvény előírja bizonyos feladatok ellátásár kell megválasztani, eseti jelleggel

működik � az apportot könyvvizsgálónak kell értékelni rt esetén

Az fb tagok csak természetes szeméylek lehtenek, de a könyvvizsgáló lehet természetes személy és szervezet is. Ha a szervezet látja el, akkor a konkrét természetes személy nevét is ismertetni kell a létesítő okiratban (+ követelmény) - csak az lehet, aki megfeleő képzettséggel, képzéssel rendelkezik. A … Kamara tagja,

felsőfokú végzettség szükséges

Feladatai - ellenőrzés → specialis, mert szamviteli-pénzügyi szempontból történik az elllenőrzés. Azt vizsgálja, hogy a mérlegadatok valósak-e, megfelelőek-e és hogy reális képet adnak-e a gt pénzügyi-vagyoni helyzetéről → specialis intezmeny, de szelesebb jogkor (dokumentumokat, beszámolókat vizsgálhat, felvilágosítást kérhet)

Felelőssége → 2 irany

- polágir-jogi felelősségi vonal: o milyen jogsértést követhet el a könyvvizsgáló a gt részére

� hibásan teljesít, az általa elkészített beszámoló nem felel meg


37

� megtagadja a teljesítést, annak ellenére, hgoy szerződéses jogviszonyban van. Szerződésszegésnek minősül

� késedelmesen teljesít (határidő elmulasztása, vagy legfőbb szerv ülésén jelen kell lennie, ha a mérleg elfogadása van napirendi ponton → kesedelmet okoz, ha nem jelenik meg + költséget is)

∼ a kártérítés szubjektív – a felróhatóságon alapul → a konyvvizsgalo kimentheti magat. Ennek az alapja a ….

∼ objektív jogkövetkezméyn: ha késedelembe esik a könyvvizságló , vagy hibásan teljesít. Akkor a gt-nek megvan a joga, hogy továbbra is követelheti szerződésszerű teljesítést

- a könyvvizsgáló kamara kötelező tagja a könyvvizsgáló o ha szándékosan vagy sólyos gondatlanságból bármilyen jogsértést követel, akkor a

könyvvizsgálói kamara is felelőséggére vonhatja � írásban felhívja, megrója, pénzbírságot szabhat ki, feladatától megfoszthatja

A polgári jogi szankció és a kamarai szankció egymás mellett is alkalmazható, együttesen is lehet

JEGYZET: tag kizárása nem kell

Gazdasági társaság megszűnése

Jogutód nélküli megszűnés történhet akkor, ha:

- határozott időtartamra jött létre, és ez a határozott idő lehárt. - ha az a feltétel, meylre alakult a gt, bekövetkezik (valamilyen eseményre készülve →egy

konkrét cél elérése érdekében alapították) - ha a tahok elhatározzák a jogutód nélküli megszűnését – önkéntes elhatározás - ha a tagok száma 1 főre csökken – kivétel : egyszemélyes kft és rt esete. Ekkor

egyszemélyes működés folytatódik - kkt bt esetén az egyszemélyes működés határidőhöz kötött, max 6 hónapig - a Cégbíróság megszűntnek nyilvánítja - ha a jogszabály így rendelkezik (felszámolás alá kerülő gt – a cég törlésére is sor kerülhet) - ha ezek az okok (1-3) bekövetkeznek, akkor nem tartja számon ezeket, a cégbíróság

elsőkörben ezekről nem értesül. Ahhoz hogy a cég megszűnjön, ahhoz törlésre van szükség - a cégek a cégbejegyzéssel jönnek létre és a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg

TÖRLÉSHEZ VEZETŐ ÚT (3-FÉLE)

1. végelszámolási eljárás 2. felszámolási eljárás 3. ismeretlen székhelyű cég törlésére vonatkozó rendelkezés 1. végelszámolási eljárás (2 forma (a jegyzetben még 3 van)) - már nincs kényszer-végelszámolás (2012. 03. 01-től) A) általános szabályok szerint - a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a megszüntetés, dönthet úgy, hogy jogutód nélkül,l és ennek a módja a végelszámolás - a tagok akaratán múlik - 2 oka lehet (sok pénz, vagy nem tudnak teljesíteni)


38

- a legfőbb szerv: � meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját � a végelszámoló személyét � megállapítja, hogy a végelszámoló jogosult-e díjazásra és milyen

mértékben

- v.a toldatot fel kell tüntetni - a végelszámoló lehet szervezet is, nemcsak természetes személy - a volt korábbi vt jár el, és gyakran ő lesz a végelszámoló . Ha fizikailag azonos a vt és a végelszámoló is, akkor a funkciója is eltér, más és más a hatásköre, és a feladata. Ekkor már nem vt-ként jár el. Ez jó, ha a vt ismer mindent, jelentős idő takarítható meg. - lényege: jogutód nélkül úgy szűnik meg a gt, hogy valamennyi hitelezőjét teljes egészében kielégíti → a gt-nek nincs pénzügyi gondja, a gt likvid, tud és akar is fizetni. Valamennyi hitelező megkapja azt, amit követel. - 15 napon belül be kell jelenteni a cégbíróság és minden más szervezet részére, melyekkel kapcsolatban állunk. (NAV…). Ez nem általános szabály (30 nap), ezt szűkíti. Oka : hitelezővédelem, közérdekvédelem → tajekoztatas - a végelszámolási eljárás lényege, hogy kifizet, és kintlévőség behajt - erre van 3 év, 3 év alatt kell befejezni. Ez az idő bőven elég a megszűnésre. 3 éven belül évenként kell egy jelentést készíteni a végelszámolónak, amit meg kell küldeni a cégbíróságnak, a gt-nek és a hitelezőknek. Ebben elő kell adni, hogy milyen tevékenységeket végzett a végelszámoló, és mi az oka annak, hogy miért nincs befejezve a végelszámolás, és ennek várható időpontját is meg kell jelölni → miert nem kerult sor a megszűnésre??? - ha minden megvan, akkor összehívja a legfőbb szerv ülését, és az ülés elé terjeszti a záró dokumentumokat (záró adóbevallás, záró mérleg (egyenlege vagy 0 vagy pozitív szám, ha negatív, ekkor azt jelenti, hogy nincs elég vagyon a hitelezők kielégítésére → ekkor ez felszámolás), vagyonfelosztási javaslat) és kéri, hogy a legfőbb szerv fogadja le ezeket ha minden rendben van, és a legfőbb szerv elfogadja, akkor a dokumentumokat, a legfőbb szervi határozatokat benyújtja a cégbíróság részére, és kéri a megszűnését. Ez lesz a gt halála. Innentől a cégnevet már más gt felveheti

- van rá lehetőség, hogy a végelszámolást visszavonják (oka. önkéntesség). Az utolsó legfőbb szervi ülésen lehet dönteni a cég visszahelyezéséről, folytatja normálisan a tevékenységet.

- ez gyakran 2 lépcsős végelszámolás. A végelszámolás bejezésére 2 lépcsőben kerül sor: ….

B) egyszerűsített végelszámolás - egylépcsős végelszámolás lényege: a cég elhatározza a jogutód nélküli megszűnést, kijelöli a végelszámolót, majd lefolytatja a végelszámolást (bejelenti a hitelezőnek, kifizeti, behajt), megkéri a szükséges igazolásokat, hogy nincs köztartozása. Ha ez megvan, akkor ezt bejelenti a cégbíróság részére, és kéri a cég törlését → csak utolag ertesıti a cegbırosagot - elhatározza, kijelöli, lefolytatja, és utólag szól a cégbíróságnak. - 2 feltétele van:

o 150 napnál több idő nem telhet el a végelszámolás kezdetétől és a bejelentés között


39

o csak jogi személyiség nélküli gt-k esetén van erre lehetőség (kkt, bt). Ennek oka a felelősség: korlátlan, egyetemleges felelősség

2. felszámolási lejárás

- nem kívánatos eljárás - van közös pont a végelszámolással → jogutod nelkuli megszűnést eredményez - az adós jogutód nélkül úgy szűnik meg, hogy a hitelezőket a csődtörvényben meghatározott

törvény szerinti sorrendben elégítik ki - ha egy sorrendiséget állapít meg a jogalkotó → aki előbb van, az élvezi, aki hátrább van, az

valószínűleg nem lesz kielégítve. - ki kezdeményezheti

• az adós gt önmaga ellen

• hitelező

• végelszámoló

• cégbíróság

• büntető ügyben eljáró bíróság - ha a cég fizetésképtelen

o ha a cég az elismert vagy nem vitatott tartozását esedékességkor nem rendezi 20 napon belül. És azt ezt követő írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, akkor a cég fizetésképtelenséget vélelmez első körben

o ha a bírósági határozatban meghatározott időtartam eredmény nélkül telt el. Mivel már bírósági döntésről van szó, nem kell külön írásban felhívni a felszámolási eljárás

o ha a céggel szemben vezetett végrehajtás nem vezetett eredményre. Alapja lehet a fizetésképtelenség megállapításának

o a felszámolási eljárást csődeljárást előzte meg, és a csődeljárásban kötött egyezség nem került teljesítésre. A csődeljárás előszele lehet a felszámolásnak

A csődeljárás: az adós látja, hgoy határidőben nem tud teljesíteni, ezért csődeljárást kezdeményez, amelyben nem kér mást, csak átütemezést. Elismeri a tartozást, de nem tud teljesíteni. ekkor az adós és a hitelező egyeztet, ha a hitelező hajlik erre. Az adósnak egy reorganizációs programot kell készítenie, hogy hogyan képes és tudja kifizetni az adósságot. Nemcsak a határidő kitolását jelenti, hanem indokolni is kell.

- felszámolóbiztos jár el o feladata: a cég vagyoni helyzetének rendezése a cég vagyonának az értékesítése o nyilvános pályázat útján vagy árverésen kerülhet csak sor a vagyon

értékesítésére sor. Oka. a forgalomban elérető legmagasabb áron kerüljön sor - 40 napon belül jelentsék be követeléseket. Ezeket regisztrálja, besorolja őket. Feltétel: a

regisztrációs díj megfizetése (5000 min. -200 ezer max, de a követelés 1 %) - 2 éven belül a záró mérleget el kell fogadni - a kifizetési sorrendben 1. helyen a felszámolás költsége áll (a felszámoló munkadíja)

Egyszerűsített felszámolási eljárás

- ugyanúgy indul - van benne egy csavar. Ha a felszámoló kérhet információkat a hitelezőktől, és ha nem

kap, akkor rendelheti el


40

- 2 oka lehet o pénzügyi ok: ha a felszámoló látja, hogy a gt vagyona a felszámolás költségére

sem elégséges, akkor dönthet az egyszerűsített lefolytatásra és befejezésre o dokumentumok, iratok hiánya miatt. Beterjeszti a kérelmet a bírósághoz, és kéri

az egyszerűsített felszámolást, majd a cégbejegyzésből való törlést. 3. ismeretlen székhelyű cég törlése

- mikor ismeretlen a cég? o ha nem tudunk vele kapcsolatot létesíteni (a székhely, telephely, fióktelep

ismeretlen illetve a vezető tisztségviselő a lakcíméről nem idézhető) o a 2. postai kézbesítést követő 5. napon belül ha elolvasta, ha nem, a tájékoztató

levelet olvasottnak tartják - nincs szükség fiktív cégekre. A cégbírósághoz ha beérkezik a kérelem, akkor az egy

hirdetményt tesz, hogy 60 napon belül jelentsenek be adatokat. Ha nem kap adatot, akkor törli a céget egy végelszámolás (ha van vagyon) vagy egy felszámolás (ha nincs vagyon) során.

KKT (közkereseti társaság):

Definíció: olyan gazdasági társaság, ahol a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak (vagy non-profit tevékenységet), és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.

• Korlátlan felelősség: a tag a teljes magánvagyonával köteles helyt állni abban az esetben, ha a hitelesítő jogos igényt érvényesít a gazdasági társasággal szemben. Az igény érvényesítésének időpontjában MINDEN az őt bármilyen jogcímen megillető vagyon a kielégítés alapja lehet (házastárssal, élettárssal közös vagyon is – közös vagyon az, amit a házasságkötés/együttélés ideje alatt szereztek)

• Egyetemleges felelősség: hitelezői érdekeket képviseli, a hitelezőnek kedvező perlési lehetőséget biztosít a tagokkal szemben. Akkor beszélünk erről, ha a gazdasági társaságnak legalább 2 tagja van. Minden egyes tag a teljes tartozást köteles rendezni a hitelező részére, nem tehetnek kifogásokat, minden egyes kötelezettől a teljes igényt, vagy az önmaga által meghatározott részt követelheti a hitelező. Ha valamelyik tag rendezi a teljes tartozást, az igény megszűnik, és a többi tag ellen nem járhat el a hitelező, azonban amíg van tartozás, addig minden tag ellen kezdeményezhet eljárást. A hitelező eldöntheti, hogy mekkora részt követel a tagoktól.

• Mögöttes, másodlagos felelősség: egyértelműen a tagok érdekét szolgálja, képviseli, azt jelenti, hogy elsődlegesen a gazdasági társaságot kell perelni, a taggal szemben csak abban az esetben lehet a követelést érvényesíteni, ha a hitelező igazolni tudja, hogy a gazdasági társaságnak nincs elég vagyona a hitelt rendezni, addig nem érvényesítheti követeléseit a hitelező a tagokkal szemben.

Alapítással kapcsolatos rendelkezések: csak azokat vizsgáljuk, amik pluszban jelennek meg a kötelező elemeken felül. A Kkt. esetében a társasági szerződés az alapesetben elmondott elemekből épül fel, ezen kívül van még egy kiegészítő eleme:


41

Személyes közreműködés módja, tartalma: ez egy opció, a tag, tagok személyesen eldönthetik, hogy akarnak-e személyesen közreműködni a gazdasági társaságban vagy nem, ha igen, akkor ezt személyes közreműködés során megtehetik, ennek módját, tartalmát, a díjazást rögzíteni kell a társasági szerződésben, vagy egy külön megállapodásban. Azonban vezető tisztségviselői megbízatást személyes közreműködés keretében nem lehet ellátni, ezt csak tagsági jogviszony alapján lehet ellátni. A személyes közreműködés lehet adminisztrációs tevékenység, tolmácsolási, fordítói tevékenység stb.

Vagyoni viszony:

A Kkt. fogalma nem határozza meg a vagyon mértékét, hogy az egyes tagok milyen mértékű vagyont kötelesek szolgáltatni, hogy mi a készpénz-apport aránya, valamint hogy ezt a vagyont meddig kell a Kkt. részére szolgáltatni. Ez a mögöttes, korlátlan, egyetemleges felelősség miatt van, azaz nem kell megszabni a fentebb említett 4 dolgot, mert ha a gazdasági társaságnak nincs vagyona, a jogszabályok lehetővé teszik a hitelezők kielégítését . a Kkt-nek van mobilvagyona, ezzel kell gazdálkodni, ennek kemény számviteli szabályai vannak.

Fontos még megemlíteni, hogy egyetlen tagot sem lehet arra kötelezni, hogy a gt működése alatt újabb vagyoni betétet szolgáltasson a társaságba. ez fordítva is igaz: egyetlen tag sem vonhatja el a szolgáltatott vagyont. Kivételt képez az az eset, amikor a tagok között konszenzus van: ha a többi tag is beleegyezik, ezek megtörténhetnek, felülírják a főszabályt.

Osztalék kérdése: milyen arányban illeti meg a tagokat az osztalék/nyereség/osztalékelőleg? -> erről sem rendelkezik a gazdasági társaság, de nyilvánvaló, hogy mivel a gazdasági társaságok nagy része profitorientált, a vagyoni betétek arányában fogják elosztani az osztalékokat: aki nagyobb mértékben járul hozzá a gazdasági társaság működéséhez, több osztalékot kap, azonban a létesítő okiratban, vagy az osztalék-osztalékelőleg felosztásáról rendelkező határozatban eltérhetnek ettől.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a meglévő vagyon –ha van-, az előzőekhez hasonló módon kerül szétosztásra, a tagok azonban itt is eltérhetnek a főszabálytól.

Kötelezettségek:

• Vagyoni betét teljesítése: minden tagnak kötelezettsége

• Személyes közreműködés: ez opció, fennállása attól függ, hogy a létesítő okirat tartalmaz-e vele kapcsolatos rendelkezést, a tagnak kötelessége a személyes közreműködésben foglaltaknak eleget tenni (ha a tag nem tesz neki eleget és ez veszélyezteti a gazdasági társaság működését, akkor a tagkizárás intézménye is felmerülhet)

• A veszteséget a tagoknak viselniük kell

Jogok:

• A tag vállalhat személyes közreműködést, de ez a jog korlátozott, mert a személyes közreműködés elvállalása konszenzust jelent, így abban az esetben, ha a többi tag nem


42

akarja, nem vállalhat személyes közreműködést. A tag ebben az esetben osztalékelőleget felvehet és a személyes közreműködés révén fizetéshez juthat, függetlenül a gazdasági társaság sikerességétől, ez költségként a gazdasági társaságnak elszámolható.

• Üzletvezetéshez, képviselethez való jog

• Jogosult osztalékra, osztalékelőlegre abban az esetben, ha a legfőbb szerv dönt osztalék, osztalékelőleg kifizetéséről, mert ez nem alanyi jog

• Döntéshozatalban való részvétel joga

• Tagsági jogviszonyát egyoldalúan megszüntetheti -> rendes felmondás, azonnali hatályú/rendkívüli felmondás intézménye

• Joga van a tagnak arra, hogy átruházza tagsági jogviszonyát

• Elszámoláshoz való jog: független attól, hogy milyen körülmények között szűnik meg a tagság

Szervezeti felépítés:

• A Kkt. a legegyszerűbb társasági formával rendelkezik, struktúrája bővíthető.

• Könyvvizsgáló nem működik, a Kkt. működése, struktúrája, tevékenységi jellege, vagyoni szerkezete nem igényli

• Felügyelőbizottság sincs jelen, szintén a struktúra, vagyon, tevékenység miatt, de opcióként megjelenhet

2 szervezeti egység:

• Vezető tisztségviselő: üzletvezető, nem feltétlenül természetes személy láthatja el, csak a Kkt. tagjai közül választható, kívülálló személy nem vállalhatja el, ez is erősíti a Kkt. személyegyesítő jellegét. Feladatai megoszlanak, beszélhetünk üzletvezetésről (belső ügyek intézésre) és képviseletről (belső ügyek intézése is), a jogalkotó szétválasztja a két tevékenységet, üzletvezetésre minden tag jogosult, képviseletre csak az jogosult, aki üzletvezetésre is (kicsit paradox) de a megosztás nem jellemző, a tagok felelőssége miatt.

• Legfőbb szerv: tagok gyűlése, minden tag alanyi jogon részt vehet, minden tagnak legalább egy szavazati joga van, főszabály szerint nincs jelentősége annak, hogy kinek milyen mértékű szavazati joga van, mégpedig azért nem, mert a tagok a határozatokat/döntéseket konszenzus alapján hozzák

Tagsági jogviszony megszűnése

• Ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétjét felhívás ellenében sem teljesíti

• Ha a tagok konszenzussal ezt megszüntetik, lényege, hogy valamelyik tag bejelenti, hogy a jövőben nem kíván tag lenni, és kéri, hogy a többi tag ehhez hozzájáruljon. Ha a többi tag hozzájárul, a tag tagsági jogviszonya közös megegyezéssel megszűnik. Ha a tag ki kíván lépni, de nem kéri a többi tag hozzájárulását, akkor beszélünk rendes felmondásról, ekkor a tag rendes felmondással a tagsági jogviszonyát írásban, indoklás nélkül megteheti (a felmondás egyoldalú címzett jognyilatkozat, amely alapján a tagsági viszony a jövőre vonatkozóan fog megszűnni, és a gazdasági társaságnak nem kell elfogadnia, mert akkor viszont már nem egyoldalú, mert konszenzus áll fenn). A felmondás ideje 3 hónap, kiegészítő szabály, hogy amennyiben a felmondás lejártának


43

időpontja alkalmatlan időpontra esne a gazdasági társaság oldaláról, akkor a gazdasági társaság ezt egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaság fel tudjon készülni a tag tagságának megszűnésére. Rendkívüli/azonnali hatályú felmondás: rendkívüli eset, nincs időpont, azonnali. Szankciós jellegű intézmény, írásban, indoklással együtt kell megtenni ezt a felmondást, az indoknak valósnak és objektívnek kell lennie. Élhet vele: a tag, ha egy másik tag a társasági szerződés rendelkezéseit megsérti, vagy a vele való együttműködés lehetetlen, illetve a társaság céljának elérése lehetetlen.

• A tag jogviszonya megszűnhet, ha a tag meghal, vagy a jogi személy megszűnik.

• Ha a tag tagsági részesedését átruházza: a létesítő okirat tartalmazhat rendelkezéseket az átruházás sorrendjéről, a tagok részére elsőbbségi jogot adhat, a hatályosuláshoz arra van szükség, hogy minden tag aláírja, és elfogadja az új tagot, mert ha nem fogadják el, nem szűnik meg a jogviszony.

• Ha annak fenntartása jogszabályba ütközik

Ha a tagsági jogviszony megszűnik, életbe lép a tag elszámolási joga, a tag jogviszonyának a megszűnésének időpontjában érvényes a gazdasági társaság vagyoni helyzetétől függ, a tag nem követelheti a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátott apportot, a tag járandóságát a gazdasági társaság 30 napon belül köteles a tagnak elszámolni, könyv szerinti vagy forgalmi értéken, de a tag szempontjából kedvezőbb, ha forgalmi értéken fizetik ki a járandóságot.

Gazdasági társaság megszűnése

Az eddigiekben tanultak itt is érvényesek, valamint ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, 6 hónap jogvesztő határideje van új tagokat bevonni és ezt a cégbíróság részére bejelenteni, és ha ez megvan, a gazdasági társaság működhet tovább, azonban ha ez nem történik meg, 6 hónappal később a gazdasági társaság törlésre kerül a cégnyilvántartásból.

Betéti társaság

Olyan gazdasági társaság, amely üzletszerű közös gazdasági tevékenység vagy non-profit tevékenység folytatására jön létre úgy, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan, és ha van több, akkor a többi beltaggal egyetemleges, és legalább 1 tag (kültag) CSAK a vagyoni betét szolgáltatására köteles, őt felelősség nem terheli. A Bt-t a kültag megléte és a megszűnés módja különbözteti meg a Kkt-től.

Kültagra vonatkozó rendelkezések:

• A gazdasági társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult

• A kültag 3 esetben lehet üzletvezető vagy képviselő, de nem lesz a beltagokkal megegyező felelőssége

� 1. eset: a tagok a társasági szerződésben a Gazdasági Törvénykönyv rendelkezéseit felülírva így rendelkeznek

� 2. eset: ha a beltag egy feladat elvégzésére jogosulttá teszi a kültagot � 3. eset: ha nem marad beltag, a kültag beltag jogosítványait megszerezheti


44

A kültagot ezen a jogosultságon kívül minden jog megilleti, rész vehet a döntésekben, a legfőbb szerv ülésén stb.

Ha nem marad kültag/beltag a gazdasági társaságon belül, akkor egy 6 hónapos jogvesztő határidőn belül ezt pótolni kell, valamint ezen a jogvesztő határidőn belül a megmaradó kültagok/beltagok elhatározhatják a közkereseti társasággá alakulást. Ez egy szerződésmódosítást jelent, mely során a kül- vagy beltagokból egyszerű tag lesz. Ha a kültagok határozzák el ezt, akkor ez az ő minőségükben „érvágást” jelenthet, hiszen eddig nem rendelkezett felelősséggel, a szerződésmódosítás után azonban már korlátlan, egyetemes, mögöttes felelősséggel fog tartozni.


45

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)


46


47


48


49


50


51


52


53

Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság


54

Részvénytársaság fogalma, részvény


55


56


57


58

Zártkörűen működő részvénytársaság


59


60


61


62


63


64

Egyszemélyes részvénytársaság


65

Nyilvánosan működő részvénytársaság


66


67


68

Különböző társasági formák

Készítette: Kuruczleki Éva

69

Különböző társasági formák - összehasonlítás


Készítette: Kuruczleki Éva

70


Documents

Gazdasági jog