GAZDASÁGI GAZDASÁGI ALAPISMERETEKALAPISMERETEK

„Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit”

(Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)

Közgazdaságtan Közgazdaságtan (Economics)(Economics)

A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az ezek előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló (alternatív módon felhasználható) termelési tényezők alkalmazására vonatkozó döntésekkel, azok társadalmi-gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

A közgazdaságtan A közgazdaságtan tudományágaitudományágai

Elméleti közgazdaságtudományok◦Mikroökonómia◦Makroökonómia◦Nemzetközi gazdaságtan◦Összehasonlító gazdaságtan

Alkalmazott közgazdaságtudományok◦Vállalatgazdaságtan◦Marketing◦Pénzügy, számvitel stb…

A közgazdaságtan alapkérdéseiA közgazdaságtan alapkérdései

Szükséglet (need): hiányérzet, amely cselekvésre késztet önmaga megszüntetése érdekében.

A szűkösség (scarcity) problémájaA rendelkezésre álló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre (nem elegendőek valamennyi szükséglet kielégítésére) a társadalomnak gazdálkodnia kell, törekedve az erőforrások minél hatékonyabb allokációjára.

MIT? KINEK? HOGYAN?

A PIACI A PIACI MECHANIZMUSMECHANIZMUS

Piac (market):

az a mechanizmus, amelyben az eladók (sellers) és a vevők (buyers), érdekeiket és motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek egymással, hogy realizálják eladási és vételi szándékaikat

a keresletet (demand) és a kínálatot (supply) összehozó intézmény

Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és

szolgáltatások áramlásaMonetáris folyamatok (M): pénzáramlás

A piacrendszer sémájaA piacrendszer sémája

HÁZTARTÁSOK (Households)

VÁLLALKOZÁSOK (Enterprises)

Termékek és szolgáltatások piacai

(Output markets)

Termelési tényezők piacai (Input markets)

Kereslet (R)

Fogyasztási kiadások (M)

Árbevétel (M)

Kínálat (R)

Tényező-költség (M)

Kereslet (R)

Tényező-jövedelem (M)

Kínálat (R)

Egyéni – piaci – aggregátEgyéni – piaci – aggregátkereslet kereslet

Egyéni kereslet (individual demand), d: Az az árumennyiség, amelyet egy adott fogyasztó (háztartás), adott áru piacán az érvényes ár és egyéb feltételek mellett, adott időpontban (vagy időszakban) képes és hajlandó megvásárolni. Fizetőképes szükséglet.Reálnagyság = természetes mértékegységben határozható meg.

Piaci kereslet (market demand), D:Az összes fogyasztó fizetőképes szükséglete egy adott áru iránt.Reálnagyság

Aggregát kereslet (aggregate demand), AD:Egy adott gazdaságban, adott időszakban a gazdasági szereplők összessége által megvásárolni kívánt összes áru (és szolgáltatás) mennyisége A gyakorlatban nem reál-, hanem pénzben kifejezett nagyságként határozható meg.

Egy áru piaca Egy áru piaca

Keresleti függvény (demand function): valamely áru iránti (piaci) kereslet és az azt befolyásoló tényezők (árak, jövedelem, ízlésvilág stb.) közötti kapcsolatot írja le.

Kínálati függvény (supply function):

Keresleti görbe (demand curve): azt mutatja, hogy miként alakul a kereslet a termék árának változása esetén, miközben minden egyéb tényező változatlan (ceteris paribus).

Kínálati görbe (supply curve)

Marshall-keresztMarshall-kereszt

0Q

p

D

S

pE

QE

Egyensúlyi / piactisztító ár (Equilibrium / market clearing price)

Egyensúlyi / piactisztító mennyiség (Equilibrium / market clearing quantity)

p1

D’

A VÁLLALATI ÁRKÉPZÉS ÉS A VÁLLALATI ÁRKÉPZÉS ÉS KÖLTSÉG-GAZDÁLKODÁS KÖLTSÉG-GAZDÁLKODÁS ALAPJAIALAPJAI

A vállalat célrendszereA vállalat célrendszereFeltevések: a vállalat (vállalkozás)

magántulajdonban van; a tulajdonosi és az irányító funkció nem válik szét.

Valójában: tulajdonos(ok) és „menedzserek” („megbízó-ügynök” probléma)

A vállalat elsődleges célja a profitmaximalizálás (max) = TR – TC

TR: összbevétel (total revenue)TC: összköltség (total cost)

(a háztartások elsődleges célja: hasznosság- maximalizálás)

A vállalati célrendszer egyéb elemei (végső soron a hosszú távú profitmaximalizálás „deriváltjai”):

◦túlélés, fennmaradás◦likviditás=fizetőképesség (liquidity)

fenntartása◦piaci részesedés (market share)

fenntartása, növelése◦fejlesztés◦jó hírnév (goodwill) fenntartása, növelése

Profitmaximalizálás: árbevétel-maximalizálás és/vagy költség-minimalizálás

Az árbevételt meghatározó Az árbevételt meghatározó tényezőktényezők

TR = ∑iiQ×P

A termék iránti keresletet befolyásoló tényezők:

A termék ára A fogyasztók (háztartások) jövedelme A termék helyettesíthetősége Ízlés Reklám Egyéb tényezők

Pi: i-edik termék egységára

Qi: i-edik termékből értékesített mennyiség

Kereslet (saját-)árrugalmassága (price elasticity of demand, p): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet az adott termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén

◦Tipikusan negatív előjelű◦Adott ártartományban (vagy a keresleti

görbe adott pontjában) határozható meg◦Főbb befolyásoló tényezői:

A termék helyettesíthetősége A helyettesítő termékek ára A fogyasztók reakcióideje A termék árának nagysága a fogyasztók

jövedelméhez képest

A kereslet Áremelés esetén

az árbevétel

1 Árrugalmas Csökken

= 1Egységnyi

árrugalmasságúNem változik

0 < < 1 Árrugalmatlan Nő

= 0Tökéletesen

árrugalmatlanAz áremelés

mértékében nő

pε

pε

pε

pε

Kereslet kereszt-árrugalmassága (cross elasticity of demand): megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy adott termék iránti kereslet egy másik termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén

◦Kiegészítő javak esetén: negatív előjelű

◦Helyettesítő javak esetén: pozitív előjelű

◦Független (egymás haszonhatását nem befolyásoló) javak esetén: 0

Kereslet jövedelem-rugalmassága (income elasticity of demand, I): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet a fogyasztó(k) jövedelmének 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén.◦Adott jövedelem-tartományban (vagy az

Engel-görbe adott pontjában) határozható meg

Engel-görbe (Engel-curve): egy adott áru keresletét mutatja a fogyasztó(k) jövedelmének függvényében (ceteris paribus)

◦Normál javak esetén: pozitív előjelű

◦Inferior (alacsonyabb rendű) javak esetén: negatív előjelű

Árelfogadó pozíció (price taker position): a vállalat jelentéktelen súlyt képvisel a piac kínálati oldalán, ezért a piaci árat nem képes befolyásolni, az számára adottságot jelent

Áralakító pozíció (price maker position): a vállalat jelentős súlyt képvisel a piac kínálati oldalán (magas a piaci részesedése vagy monopol-helyzetben van), ezért a piaci árat képes befolyásolni/meghatározni, az számára cselekvési paramétert jelent

Dömpingár (dumping price):

◦„Áralapú” megközelítés: a (világ)piaci árnál jóval alacsonyabb értékesítési ár

◦„Költségalapú” megközelítés: az előállítás termékegységre jutó költségénél (átlagköltségnél) alacsonyabb értékesítési ár

Célja: a piaci részesedés növelése; versenytársak kiszorítása a piacról

A gazdálkodás költségeiA gazdálkodás költségeiKöltség (cost, C):Számviteli értelemben: a gazdálkodó tevékenység során, az üzleti teljesítmény előállítása céljából történő tényező-felhasználások, elszámolások pénzben kifejezett összege

Tágabb értelemben: adott tranzakció megvalósítása érdekében hozott anyagi és nem-anyagi áldozatok összessége

A költségek csoportosításaA költségek csoportosítása

1. A döntési lehetőségek szempontjából

◦ Elsüllyedt költségek (sunk costs): azok a ráfordítások, amelyek az adott döntés pillanatában már nem befolyásolhatók (például kifizetett bérleti díj)

◦ Alternatív költségek (opportunity costs): mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott lehetőség választásával erőforrásokat von el más felhasználási területektől

2. A tényezők lekötésének időtartama szerint◦Tartós tőkebefektetések: a tevékenység

indulásakor általában egyszerre, nagy összegben merülnek fel, és csak lassan térülnek meg. A gépekre, berendezésekre kiadott összeg azonban nem költség, hanem tőkebefektetés! Költségnek az időarányosan elszámolt értékcsökkenés (amortization) számít (de nem jelent pénzkiadást).

◦Folyó költségek: a termelés során folyamatosan felmerülő költségek, amelyek rövid időn belül (általában) meg is térülnek.

3. A bizonylati elv alapján

◦Explicit költségek: adott időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kimutatásokon („kifejezett formában”) megjelenő költségek

◦Implicit költségek Elszámolható: amortizáció Nem elszámolható = normál profit: „bárki

által” elérhető tiszta jövedelem, a vállalkozás erőforrásainak feláldozott hozama (implicit bér, implicit kamat)

Számviteli költség (accounting cost) = Explicit költségek + Amortizáció

Gazdasági költség = Számviteli költség + Normál profit

Számviteli profit = Árbevétel – Számviteli költség

Gazdasági profit = Árbevétel – Gazdasági költség

4. Költségnemek szerintAz eszköz- és tényező-felhasználás megjelenési formája alapjánPl. anyagköltség, bérköltség stb.

5. Felmerülés helye (költséghely) szerint◦Üzemi költségek◦Központi irányítási (vállalati általános) költségek

6. Elszámolhatóság szerint◦Közvetlen költségek: előre vagy

utólagosan meghatározható, hogy melyik terméket (költségviselőt), és milyen mértékben terhelik

◦Közvetett költségek

7. A termelési volumen változására való reagálás szempontjából◦Fix költségek (fixed costs, FC): nem

reagálnak a termelési volumen változására, állandó költségek. Csak rövid távon értelmezhetők!

◦Változó költségek (variable costs, VC): proporcionális költségek: a termelési

volumen változásával megegyező ütemben változnak

degresszív költségek: a termelési volumen változásánál kisebb ütemben változnak

progresszív költségek: a termelési volumen változásánál nagyobb ütemben változnak

A MAKROGAZDASÁG A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSETELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók

Kiindulópont:Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO:

Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértékeMeghatározása: ◦az összes termelő- és szolgáltató szervezet

összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva;

◦nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege

A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel)

Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke (pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek)

A térbeli halmozódás kiszűrése:Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hozzáadott érték (Gross Value Added, GVA)

Amortizáció (amortization): valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése

Az időbeli halmozódás kiszűrése:Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók

SNA-mutatókSNA-mutatók

Bruttó Nettó

Hazai GDP NDP

NemzetiGNI

GNDI

NNI

NNDI

Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product), GDP

Egy országban, adott időszak alatt előállított, és végső felhasználásra kerülő termékek és szol-gáltatások összértéke (összes hozzáadott érték)

Az adott országban, adott időszak alatt realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem (bér, kamat, profit, járadék) + amortizáció

A GDP nem azonos az ország állampolgárainak jövedelmével!

Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income), GNI

Egy ország állampolgárai által, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege

(Korábban: bruttó nemzeti termék – Gross National Product, GNP)

Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income), GNDI

GDP – amortizáció NDP

elsődleges jövedelmek nemzetközi egyenlege

+

GNI

egyoldalú átutalások (transzferek) nemzetközi egyenlege

+

– amortizáció NNI

GNDI – amortizáció NNDI

A gazdasági növekedés mérése

A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest

A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása

Meghatározása a gyakorlatban:

GDP-deflátor a gyakorlatban: inflációs ráta

1001deflátorGDP

változásaGDP nominális% , változásaGDP-reál

A gazdasági növekedés üteme A gazdasági növekedés üteme Magyarországon, 1990-2006 (%)Magyarországon, 1990-2006 (%)Forrás: IMF

-3,5

-11,9

-3,1

2,93,4

1,3

4,6 4,94,2

5,24,1 4,4 4,2

4,84,2 3,9

-0,6

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

%

GDP = C + I + G + (X – M)

A gazdasági növekedés forrásai

Háztartások fogyasztása (C)→ fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedés (consumption-led economic growth)

Vállalati beruházások v. bruttó felhalmozás (I) → beruházás-vezérelt gazdasági növekedés (investment-led economic growth)

Kormányzati vásárlások v. közösségi fogyasztás (G)

Nettó export (X – IM) → export-vezérelt gazdasági növekedés

(export-led economic growth)

A GDP és végső felhasználásának A GDP és végső felhasználásának volumenindexei Magyarországon, 2002 - volumenindexei Magyarországon, 2002 - 20062006

Előző év = 100,0

2002 2003 2004 2005 2006

Háztartások fogyasztása 109,8 107,7 102,8 103,4 101,9

Bruttó felhalmozás 96,4 100,6 108,2 95,8 96,1

Közösségi fogyasztás 106,6 107,6 99,9 99,9 106,6

Export 103,9 106,1 115,6 111,5 118,9

Import 106,6 109,3 113,4 106,8 114,5

Bruttó hazai termék 103,8 103,4 104,8 104,1 103,9Forrás: KSH

A gazdasági fejlettség mérése

Egy főre jutó GDP (GDP per capita) vagyEgy főre jutó GNI (GNI per capita)

A nemzetközi összehasonlítás az árszínvonalbeli különbségek kiszűrésével történik

Vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP): megmutatja, hogy valamely ország pénzének hány egysége (pl. hány Ft) rendelkezik ugyanakkora vásárlőerővel, mint a referenciavaluta egysége (pl. 1 dollár)

Egy főre jutó GDP az EU-tagországokban, Egy főre jutó GDP az EU-tagországokban,

1997 és 2006 (EU27=100)1997 és 2006 (EU27=100)1997 2006 1997e 2006

Austria 133,0 127,8 Bulgaria 26,5 36,7

Belgium 126,1 120,0 Czech Republic 73,2 78,8

Denmark 133,7 126,0 Cyprus 86,2 92,1

Finland 111,1 117,2 Estonia 42,0 68,5

France 115,1 111,1 Hungary 51,7 65,0

Germany 124,8 114,4 Latvia 34,7 54,2

Greece 84,9 97,8f Lithuania 38,3 56,3

Ireland 115,3 145,7 Malta 80,8 77,1

Italy 119,5 103,3 Poland 46,9 52,4

Luxembourg 215,4 279,7 Romania .. 38,9

Netherlands 127,5 130,8 Slovakia 51,5 63,8

Portugal 76,4 74,6 Slovenia 75,9 88,0

Spain 93,6 105,2 e: estimated (becsült adat)

Sweden 123,9 124,8 f: forecast (előrejelzés)

United Kingdom 116,6 118,1 . not available (nincs adat) Forrás: Eurostat

A Világbank kategorizálása, 2006A Világbank kategorizálása, 2006

GNI/fő (USD)

Magas jövedelmű országok (60)

nem OECD-tagok (35) >= 11116

OECD-tagok (25) >= 11116Közepes jövedelmű országok (96)

felső osztály (41) 3596 – 11115

alsó osztály (55) 906 – 3595

Alacsony jövedelmű országok (53)

<=905

http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html

A gazdaság fejlettségi szintje nem azonos a lakosság életszínvonalának szintjével!

Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare), NEW:Olyan makrogazdasági teljesítmény-mutató, amely nem veszi figyelembe a nem fogyasztási célú kiadásokat (pl. környezetvédelem, honvédelem stb.), azonban figyelembe veszi a nem áruként előállított, de fogyasztásra kerülő javakat, valamint a pénzben nem mérhető teljesítményeket (pl. háztartási munka, családtagok gondozása stb.)Nehezen számszerűsíthető

MUNKANÉLKÜLISÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG, INFLÁCIÓINFLÁCIÓ

Népesség(10 098 ezer fő)

Munkavállalási korú népesség

(6 412 ezer fő)

Munkavállalási koron kívüli népesség(3 686 ezer fő)

Inaktív népesség(2 074 ezer fő)

Aktív népesség(4 429 ezer fő)

Foglalkoztatottak(4 028 ezer fő)

Munkanélküliek(401 ezer fő)

Gazdaságilag aktív népesség (economically active population) = munkaerő-állomány (labour force):

A népesség azon része, amely adott időpontban hajlandó munkát vállalni

= Foglalkoztatottak + munkanélküliek

Az inaktívak csoportjai:◦(15 évesnél idősebb) tanulók◦munkavállalási korú nyugdíjasok◦gyes-en stb. lévők◦egyéb, nem ismert okból inaktívak

Munkanélküliség (unemployment):

A makrogazdaság munkapiacának olyan állapota, amelyben a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet.

Az egyik legfontosabb társadalmi probléma

A tartósan munkanélküliek nehezen találnak vissza a „munka világába”, így (általában) elszegényednek; a halmozott hátrányok generációról-generációra öröklődnek

A munkanélküliség főbb típusaiA munkanélküliség főbb típusai1. Kényszerű munkanélküliség

(involuntary unemployment)

A vállalati szféra (átmenetileg vagy tartósan) értékesítési nehézségekkel küzd; az aggregát kereslet szintje nem elégséges a rendelkezésre álló munkaerő-állomány teljes foglalkoztatásához.

Ciklikus munkanélküliség (cyclical unemployment): gazdaság konjunkturális hullámzásának (a GDP alakulásának) megfelelően változó munkanélküliségSzezonális munkanélküliség (seasonal unemployment): bizonyos ágazatokban az év egyes időszakaiban a vállalatok létszámigénye alacsony, a munkavállalók egy része „feleslegessé” válik

2. Strukturális munkanélküliség (structural unemployment):

A munkakereslet és munkakínálat szerkezeti eltérése miatt fellépő munkanélküliség.

a vállalatok szakképzettségi elvárásai és a munkavállalók tényleges szakismerete nincs összhangban egymással

a munkavállalók egy része olyan szakismerettel rendelkezik, amelyre helyben nem, csak az egy másik helyi munkapiacon van igény

Technológiai munkanélküliség (technological unemployment): a technológiai fejlődés hatására kialakult állástalanság

3. Önkéntes munkanélküliség (voluntary unemployment)(A munkakínálatot hosszú távon elsősorban a demográfiai folyamatok határozzák meg. Rövid távon azonban az elérhető munkajövedelemtől függ a munkakínálat.)

Önkéntes munkanélküliek: az aktív népesség azon része, amely a munkajövedelem elérhető szintje mellett nem hajlandó munkát vállalni.

4. Súrlódásos munkanélküliség (frictional unemployment)A munkahely- és/vagy lakóhely-változtatás időigénye miatt fellépő munkanélküliség

A foglalkoztatottak számának alakulása A foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon, 1990-2006Magyarországon, 1990-2006

3930,1

3646,4

4880,0

3000,0

3200,0

3400,0

3600,0

3800,0

4000,0

4200,0

4400,0

4600,0

4800,0

5000,0

ezer

fő

Forrás: KSH

A (regisztrált) munkanélküliek számának A (regisztrált) munkanélküliek számának és a munkanélküliségi ráta alakulása és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 1990-2006Magyarországon, 1990-2006

Forrás: FH

9,08,0

12,9

393,5344,7

671,8

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

%

0

100

200

300

400

500

600

700

800

ezer

fő

Regisztrált munkanélküliek száma (jobb skála)Regisztrált munkanélküliségi ráta (bal skála)

Infláció (inflation)

Az árszínvonal (bizonyos termékek és szolgáltatások árának súlyozott átlagának) tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének csökkenése

Mérése, az inflációs ráta (inflation rate) meghatározása: fogyasztói árindex (consumer price index, CPI)

a gazdaság egészére bizonyos társadalmi csoportok esetében fogyasztási cikkek különböző csoportjaira (pl.

élelmiszerek árindexe)

Defláció (deflation): az árszínvonal tartós csökkenése

Az infláció fajtái (az árszínvonal-változás mértéke alapján): Kúszó infláció (creeping inflation): Lassú,

éves szinten egyszámjegyű, egyenletes ütemű, ezért viszonylag könnyen előrejelezhető (anticipálható) infláció

Vágtató infláció (galloping inflation): Gyors, éves szinten 2-3 számjegyű infláció

Hiperinfláció (hyperinflation): Nagyon gyors, rövid időszak (pl. 1 hónap) alatt bekövetkező akár 10-szeres árszínvonal-emelkedés; nehezen kiszámítható, szétzilálja a gazdasági szereplők várakozásait

Az infláció redisztributív hatása

◦Vagyoni viszonyok átrendeződése: romlik azok relatív vagyoni helyzete, akik pénzben, és javul azoké, akik nem pénzben tartották vagyonukat

◦Jövedelmi viszonyok átrendeződése: romlik azok relatív helyzete, akiknek

jövedelme nem, vagy csak késve követi az inflációt (pl. nyugdíjasok, közalkalmazottak)

fix kamatozású hitel esetén a hitelfelvevő nyer, a hitelező veszít

progresszív adórendszer esetén az infláció hatására növekvő nominális jövedelemmel rendelkezők közül egyre többen kerülnek magasabb adósávba

Az infláció alakulása Magyarországon, Az infláció alakulása Magyarországon, 1990-20061990-2006

29,0

22,6

18,7

28,4

23,3

18,3

14,2

9,2

3,9

3,64,7

5,3

10,0

9,8

22,6

6,8

34,9

0

5

10

15

20

25

30

35

40

%

Fogyasztói árak éves átlagos változása (%)

Forrás: KSH