Filozófia 11.Pozitivizmus és fenomenológia

4. Pozitivizmus

Filozófia Tanszék

Filozófia Tanszék

Auguste Comte

Értekezés a pozitív szellemről (Discours sur l'Esprit positif – 1844)

Filozófia Tanszék

Comte

Az adottból, a tényszerűből kell kiindulnunk, és haszontalannak kell tekintenünk minden olyan okfejtést és kérdésfelvetést, mely ezen túl akarna lépni

Mi az, ami mint „pozitív tény” adva van számunkra? Egyedül a jelenség. A pozitivizmus tehát a jelenségek világára korlátozza a tudományok és a filozófia működését.

Filozófia Tanszék

Comte 2.

Az ember pusztán azt teheti, hogy a számára jelenség formájában adott tényeket

először is mint tényeket elfogadja Másodszor ezeket bizonyos törvények szerint

elrendezi Harmadszor a megismert törvényekből igyekszik

előrelátni a jövőben várható jelenségeket. Tudni, hogy előre lássunk. Ez minden tudomány értelme.

Filozófia Tanszék

Tudományos magyarázat

Céltalan tehát firtatni egy tény „lényegét” vagy „valóságos okát”

Mit jelent akkor „megmagyarázni”? „Mi a gravitáció (a vonzóerő a világmindenségben) és a nehézkedés (a földi nehézségi erő)? Ezt még a legnagyobb koponyák is csak úgy tudták meghatározni, hogy egyiket a másikból magyarázták; vagy azt mondták, hogy a vonzás általános nehézkedés, vagy azt, hogy a nehézkedés a föld vonzása. Mi csak ilyen megfontolásokra vagyunk képesek… Senki sem kívánhatja, hogy ennél többre vigyük.”(Comte: A pozitív filozófia tanfolyama 1830-1842)

Filozófia Tanszék

Miért pozitív?

Pozitív szemben a negatívval: a kritikaival. Valóságos - szemben a nem valóságossal. Hasznos – szemben az értéktelennel (pl. „pozitív

szerepet játszik…”) Tökéletesen meghatározható, bizonyos (pl. pozitív

jog, szemben a természetjoggal)

Filozófia Tanszék

A három stádium (Comte) 1.

Teológiai állapot: Az ember hisz az abszolút megismerés lehetőségében, erre törekszik, vagy éppen azt hiszi, hogy ennek már birtokában is van.

Nem a hasonlóság vagy egymásutániság szerint magyarázza a tényleges folyamatokat, hanem azt hiszi, hogy egy sajátos eleven akarat áll minden folyamat mögött.

Filozófia Tanszék

Három stádium (Comte) 2.

A metafizikai állapot a teológiai állapot egy változata. A természetfeletti erők – istenségek – helyére itt absztrakt entitások, erők, fogalmak kerülnek. A monoteizmusnak megfelelő legfelső szint az, amikor az összes egyedi lényegiséget összevontan, egyetlen elv kibontakozásaként képzelik el.

Filozófia Tanszék

A három stádium (Comte) 3.

A pozitív stádium. Ebben az ember felismeri, hogy mennyire terméketlen, ha abszolút – teológiai vagy metafizikai – megismerésre akar szert tenni. Lemond arról, hogy a világmindenség eredetét, végokát, a dolgok lényegiségét kutassa.

Ehelyett arra törekszik, hogy megfigyelés útján, saját eszét használva az adott tényekben felismerje a hasonlóság és egymásutániság törvényét.

A pozitív stádiumban a „megmagyarázni” egyetlen dolgot jelenthet: általános törvényekhez kapcsolni az egyedi tényeket.

Filozófia Tanszék

A pozitív filozófia feladata

Fejlődésük során a tudományok egyre inkább specializálódnak. A köztük kialakuló munkamegosztás szükséges és hasznos. Ugyanakkor a megismerés szétforgácsolódását, az egységes rendszer hiányát is eredményezi.

A filozófia feladata, hogy maga is diszciplínává váljon: feladata az általános tételek feltárása és beépítése egy általános elméletbe. Összefoglalását és rendszerét adja a tudományos eredményeknek.

Filozófia Tanszék

Két példa

Matematika: az egész filozófia és a tudománykonstrukció alapja. Tételei a legáltalánosabbak, legegyszerűbbek, legelvontabbak, és minden más tételtől függetlenek

Szociológia: Comte teremti meg a társadalom tudományos vizsgálatát

Filozófia Tanszék

Filozófia Tanszék

A következő korszak meghatározó irányzatai Historizmus – átmenetileg legyőzi a pozitivizmus,

de újjáéled az 1960as évek történeti-kulturális érzékenységű metodológiáiban (Kuhn, Foucault,…)

Pozitivizmus – a fizika 1905-1928 közötti forradalma a pozitivizmus megerősödését hozta. A tudományterületek többségében a mértékadó módszertani irányzat az 1980-as évekig a pozitivizmus volt.

Filozófia Tanszék

Fenomenológia

Filozófia Tanszék

Edmund Husserl

(1859-1938)

Filozófia Tanszék

Törekvés a tudományos, „végsőkig átvilágított” filozófiai alapvetésre Az aritmetika filozófiája (1981) (Weierstrass

asszisztense) Logikai vizsgálódások (I. köt 1900, II. köt. 1901) Eszmék egy tiszta fenomenológiához és

fenomenológiai filozófiához (I. köt. 1913) Formális és transzcendentális logika (1929) Husserliana 1950-től (a löweni Husserl archívum

adja ki)

Filozófia Tanszék

Bolzano hatása

Szembefordul a pszichologizmussal. A logikát nem pszichológiailag és nem empirikusan kell megalapozni.

A logikai szabályok nem is normatívak, nem arról szólnak, hogyan kell gondolkodnunk.

A logika területe a jelentés, ami nem pszichikai létező, hanem valami azokon túli, általános, eszmei tárgy, lényegiség (S.472)

Filozófia Tanszék

Karteziánus meditációk

Ez Husserl két, Párizsban tartott előadásának kibővített változata

A descartes-i kételyt tovább radikalizálva minden filozófia kezdetét a természetes beállítódás feladásában látja. Fenomenológiai redukcióval zárójelbe kell tennünk a világ létére vonatkozó természetes feltevésünket.

Ami ezután marad, az a tiszta öntudat a fenoménekkel.

Filozófia Tanszék

„Az igazi pozitivizmus”

Valójában ekkor jutunk el azokhoz a jelenségekhez, melyekre minden további tudásunkat építhetjük.

De ezek a jelenségek nem interszubjektívek (ahogy a pozitivisták gondolták). A tudományos igazságokat kinek-kinek a maga fenomenális világában kell igazolnia.

Ehhez a tudományos állításokat tökéletesen precízen és pontosan kell megfogalmazni: „tisztán és világosan”

Filozófia Tanszék

Max Scheler

1847-1928)

Filozófia Tanszék

Scheler középső korszaka

Életművének három nagy korszaka közül különösen a középsőre volt nagy hatással Husserl

A lényeglátás fenomenológiai módszerét nemcsak az ismeretelméletre alkalmazta, de az etikára, a kultúr- és vallásfilozófiára, az értéktanra is:

A formalizmus az etikában és a materiális értéketika (1913-15)

Az értékek lerombolása (1919) Az örök az emberben (1921)

Filozófia Tanszék

Materiális értéketika

Az emberi cselekedetek nemcsak célja van, hanem a célban érték is rejlik. Az értékek abszolút, önmagukban fennálló, nem változó lényegiségek.

Róluk való ismeretünk, hozzájuk való viszonyunk viszont változó.

Az etika elve nem lehet pusztán formálisan meghatározandó (mint Kantnál), de az értékek nem is teljesen relatívak (sem szubjektív sem történeti értelemben, de az Életnek sincsenek alávetve.)(S.474)

Filozófia Tanszék

értékrangsor

Legfelül a szentség és szentségtelenség (+ és -) Alatta a szellemi értékek: a megismerés, a szép, a

jogos és ezek ellentétei vannak Ez alatt a vitális érzés, nemes és nemtelen értékei Legalacsonyabb rendű: a pusztán érzéki észlelés,

akár kellemes, akár kellemetlen. (S.474)

Filozófia Tanszék

személy

A személyi és tárgyi értékek is különböznek. A személyi értékek a magasabb rendűek.

A személyhez tartozik „az értelmi teljesség (Vollsinnigkeit), a szellemi nagykorúság és a választás hatalma (Wahlmächtigkeit)”. (Scheler)

Lényegét tekintve a személy: szellemi. A természettől különböző, sőt, tőle független, vele szembenálló elv. Csak a szellem teszi szabaddá az embert, teszi függetlenné a szerves élethez való kötöttségétől. (S.474)

Filozófia Tanszék

Az ember „az a lény, aki imádkozik”

Az ember, mint élőlény természetesen az állatból származott, és maga is állati. Ugyanakkor istenkereső lény is, szellem és személyiség. E kettősség a lényege.

A valódi szeretet nem egy lényre, hanem mindig egy személyre irányul. Nem érzés, hanem viszony, mely soha nem vezethető le az illető tulajdonságaiból.

A szeretet legmagasabb rendű formája az istenszeretet, ami nem isteni iránti szeretetünk, hanem az ember részesedése Istennek a világ iránti szeretetéből. (S.475)

Filozófia Tanszék

Fenomenológia ma

A fenomenológiát széles körben alkalmazzák a társadalomtudományokban (szociológia, pszichológia,…)

Különösen ide tartozik a Scheler által kezdeményezett antropológia. Tekintsünk a Bibliára, az antik emberképre és a darwini evolúciós elméletre „Van tehát egy természettudományos, egy filozófiai és egy teológiai antropológiánk, amelyek mit sem törődnek egymással. Egységes eszménk az emberről viszont nincsen.” (Scheler: Az ember helye a kozmoszban)(S.501)

Filozófia Tanszék

Logikai pozitivizmus

(vagy logikai empirizmus vagy neopozitivizmus)

Filozófia Tanszék

Emlékeztető: pozitivizmus

A pozitivizmus a „pozitívan adotthoz” akarja tartani magát, tehát ahhoz, ami érzéki tapasztalat útján közvetlenül megállapítható.

Az empirizmus radikális változata. Hume tekinthető az ősatyjának aki szerint számunkra az érzéki benyomásokon (impressions) és képzeteken (ideas) kívül semmi nincs adva. Minden más vagy ezekből épülő konstrukció vagy ezeken túllépő megengedhetetlen metafizika.

Filozófia Tanszék

Neopozitivizmus vagy logikai pozitivizmus A matematika, a logika és a fizika 19-20. században

lezajlott forradalmaira reagál. (S.527-534.) A Bécsi Kör tagjai a filozófián kívül legalább még

egy tudományterületen jeleskedtek: Kurt Gödel, Hans Hahn (matematikusok), Karl Menger (nemzetgazdász), Otto Neurath (szociológus), Philip Frank (fizikus)

Hasonló csoportosulás volt Berlinben Reichenbach, Varsóban Tarski körül

Filozófia Tanszék

Bertand Russel: Tudásunk a külvilágról

A könyv utolsó lapjain Russell így foglalja össze a filozófia feladatát: „A logika tanulmányozása válik a filozófia központi feladatává: ez adja a kutatás módszerét a filozófiában, mint ahogyan a matematika adja a módszert a fizikában… A hagyományos rendszerek állítólagos ismereteit el kell söpörni, és mindent újra kell kezdeni... Az egyetlen feltétel, úgy hiszem, amely szükséges ahhoz, hogy a közeljövőben a filozófia soha nem látott sikereket érjen el, az, hogy iskolát alkossanak olyan emberek, akik tudományos képzettséggel és filozófiai érdeklődéssel rendelkeznek, s akiket nem rontott meg a múlt…”(Russell: Tudásunk a külvilágról)

Filozófia Tanszék

Rudolf Carnap Russellről

„Úgy éreztem, mintha személyesen nekem szólna a felhívás. Ebben a szellemben dolgozni – ez lesz a feladatom mostantól kezdve! És valóban, attól az időtől az új logikai eszközök alkalmazása tudományos fogalmak elemzésére és filozófiai problémák megoldására, volt tevékenységem fő célja” (Carnap visszaemlékezése)

Filozófia Tanszék

A filozófia megújítása

A hagyományos problémák a nyelv hibás használatában gyökereznek. A filozófia nyelvének elemzésével meg lehet mutatni, hogy problémái nem valódi, hanem csupán látszatproblémák. Ezeket tehát nem is megoldani kell, hanem kiküszöbölni. Egy kijelentés értelme empirikus verifikációjának módjában van.

Filozófia Tanszék

Látszatállítások

„…kétféle látszatállítás van. Az egyikben olyan szó szerepel, melyről tévesen azt hiszik, hogy van jelentése; a másik fajtában jelentéssel rendelkező szavak szerepelnek, amelyek azonban a szintaxist megsértő módon kerülnek egymás mellé, így nem eredményezhetnek értelmes állítást.” (Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül)

Pl 1.) ‘babig’, „‘elv’, ‘isten’,… ‘az idea’, ‘az abszolútum’, ‘a feltétlen’, ‘végtelen’, ‘a létező léte’, ‘a nemlétező’, ‘’magábanvaló dolog’, ‘abszolút szellem’, ‘objektív szellem’, ‘lényeg’… az ilyen szavakat tartalmazó állítólagos metafizikai tételeknek semmi értelmük sincs, semmit sem állítanak, puszta látszatállítások.” (Carnap: i.m.)

2) „Caesar egy és” „Caesar egy prímszám”

Filozófia Tanszék