„Ha még Athént nem láttad, tuskó vagy csupán; ha láttad és nem tetszett meg neked – szamár, s öszvér, ha tetszett és mégis tovább szaladsz.”

A görög oszloprendek: dór, ión, korinthoszi

Az olümpiai Zeusz templom belső tere, rekonstrukciós rajz

Olümpia, Zeusz-templom tümpanonjai

Oinomaos és Pelops kocsiversenye

A kentaurok és lapithák harca

Athén, Akropolisz, Periklész-kor

A Parthenón (‘a Szűz helye’), az Athéné kultusz központja8 / 17 oszlopos peripterosz alaprajz: 31m x 70 m téglalap

Athén, Parthenón, Kr.e. 447- 432

az oszlopok alsó átmérője: kb. 1,905 m (modul: 1 m; oszlopmagasság 11 modul)

építészek: Iktinosz, Kallikratész; szobrászati munkák: Pheidiász

Erekhtheion

Kariatidák

Athén, Parthenón, szobrászati díszítés

Poszeidón, Apollón és Artemisz a Parthenón nagy frízén

A periklészi „aranykor” szobrászata – Mürón

A periklészi „aranykor” szobrászata – Pheidiász

Kerámia

Dionüszosz színháza

http://www.youtube.com/watch?v=vNAM3PzGcow&feature=related

Görög dráma

Aiszkhülosz

Perzsák

Szophoklész Euripidész

Antigoné Trójai nők

Görög dráma szerkezete expozíció: A szereplők, a helyszín, az időpont bemutatása; az alapvető

konfliktus érzékeltetése. bonyodalom: Teljes egészében feltárul a szereplők közötti

konfliktusrendszer, a szereplők egymáshoz való viszonya, a képviselt eszmék és elvek mibenléte. 

tetőpont: A konfliktus legteljesebb mértékben kibontakozik. krízis vagy válság: Végérvényessé válik, hogy a tragikus összeütközés

elkerülhetetlen; a szereplők ragaszkodnak az általuk képviselt erkölcsi, világnézeti stb. elvekhez.

retardáció vagy késleltetés: Váratlan lehetőség nyílik a konfliktus megoldására.

katasztrófa vagy megoldás: A konfliktus negatív irányba való eldöntése.

Hérodotosz világképe

Filozófia

Szókratész

Platón Arisztotelész

Orvostudomány „Esküszöm Apollónra, az orvosra és Aszklépioszra és Hügieiára és

Panakeiára és az összes istenekre és istennőkre – tanúkul híva fel őket – hogy meg fogom tartani képességem és szándékom szerint a következő esküt és írott kötelezvényt. […] Diaetetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára. És halált okozó szert nem fogok senkinek sem kiszolgáltatni, még kérésére sem, sőt ilyenféle tanácsot sem fogok adni, és hasonlóképp nem fogok adni nőnek sem magzatelhajtószert. […] És ahány házba csak belépek, a betegek hasznára fogok belépni, távol tartva magamat minden egyéb szándékos és kárt okozó jogtalanságtól, főleg pedig a nemi visszaélésektől, úgy női, mint férfi testtel, mind a szabadokkal, mind pedig a rabszolgákkal szemben. És ha olyat látok vagy hallok orvosi kezelés közben vagy akár a therapia körén kívül az emberek életéről, amit nem szabad kifecsegni, azt el fogom hallgatni, abban a véleményben, hogy az efféle dolgokat szent titkok módjára kell megőrizni. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek történjék ennek ellenkezője.”