Guinness-rekord a Corvinuson Pekoli Miklós

Corvinusos diákok döntötték meg a ká vé ­képkészítés Guinness­rekordját a Fő vám­palota aulájában szeptember 30­án.

Egyetemünk MBA (Master of Business Administration) sza­

kos hallgatói négyórás csa­patmunka eredményeként sikeresen megalkották a világ eddigi legnagyobb kávéképét. Gaják Petra, az esemény szóvivője el­mondta: az új rekorder egy

8,1×8,1 m­es, 6400 kávé­val töltött poharat magába foglaló kép, míg a korábbi csúcstartó egy 4,9×7,6 m­es Elvis Presley­t ábrázoló al­kotás volt. Az egyik ötlet­gazdának, Tom Lajtosnak köszönhetően valósulhatott meg a projekt, ő támogatta ugyanis anyagilag a kezde­

ményezést, ezért cserébe a kép az ő honlapjának logóját ábrázolja. „A képen rajta van a .hu is, ami a sztarold.hu logóján nem szerepel. Ez­zel az volt a célunk, hogy az egész világ megtudja: Ma­gyarországon vitték végbe ezt a teljesítményt” – tette hozzá Gaják.

Közkép

15 Beszélgetés Bánfi Tamással

Központ

11 Fókuszban a fenntartható fejlődés

Connection

19 Our new, international column

A BUDAPesTi CoRViNUs eGYeTeM HiVATAlos lAPJA liii. ÉVFolYAM 10. sZÁM | 2012. okTóBeR 8.

Utolsó csepp a pohárban

Hajas Ádám főszerkesztő | Dicsuk Dániel felelős szerkesztő | Nyéki Júlia felelős szerkesztő | Rovatvezetők Közhír: Glóger Anna |

Közélet: Holjencsik Sophie | Katedra: Molnár Gyula | Központ: Pálfi Gergő | Közkép: Dicsuk Dániel | Connection: Bártfai Eszter | Kultúra:

Nagy Klára | Kávéház: Gyimesi Bernadett | Fotó Bardóczi Sándor | Fisi Marcell | Földesi Máté | Schmiedt Fáta | Telegdi Adrián | Tördelés

Balogh Katalin | Lektorálás Juhász Zsombor | Fodor Emese | Nyéki Gábor | Papp Johanna | Rátosi Eszter | Nyelvi lektor Kathryn Polanec |

Munkatársaink Bagdy Ábel | Bardóczi Sándor | Burján Szilárd | Fisi Marcell | Horváth Mónika | Lénárd Eszter | Megyeri Mirtill | Németh

Áron Attila | Papp Johanna | Papp Gergő | Pekoli Miklós | Saffer Zsizsi | Südi Anna | Szász Nóra | Corvinus Hallgatói Médiaközpont –

Közgazdász szerkesztőség: 1093 Budapest, Fővám tér 8., 233. | E­mail: media@bcehok.hu | Honlap: www.uni­corvinus.hu/kozgazdasz |

Kiadja a Budapesti Corvinus Egyetem rektora és a BCE HÖK elnöke | Nyomtatja a Topbalaton Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | ISSN: 0230­7529

Készült a BCE Szolgáltató Nonprofit Kft. támogatásával | Hirdetés: hirdetes@bcehok.hu

IMPRESSZuM

| közgazdász

a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja

a Corvinus Hallgatói Médiaközpont tagja

megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 3000 példányban

with

English page

Dr. Móricz Péter szerint a Corvinus mindig is hí-res volt tanórákon kívüli hallgatói életéről, és ar-ról, hogy milyen hatalmas összefogásra képesek az egyetemen tanulók. Bi-zonyították ezt sokszor, többek között most is.

”FoTó: TeleGDi ADRiÁN

folytatás a 2. oldalon

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

2 Közhír

HETVEN ÉVE A TÁJÉPÍTÉSZETÉRT

Dr. Mőcsényi Mihály kapta a tájépítészet „Nobel-díját” BARDóCZi sÁNDoR

GYiMesi BeRNADeTT

Dr. Mőcsényi Mihály, egyetemünk Táj­építészeti Karának

alapítója részesült idén a tájépítészet világszinten legrangosabbnak tartott ki­tüntetésében, a Sir Geoffrey Jellicoe­díjban. A jelöltekkel szemben az egyik kívána­lom az volt, hogy kimutat­ható legyen a tájépítészet nemzetközi irányvonalára gyakorolt hatás. Mindez Mőcsényi professzor eseté­

ben sokszorosan teljesül. A most kilencvenhárom éves iskolaalapító professzorunk a rangos díjat személyesen vehette át Fokvárosban, szeptember 7­én.

Tájépítészeti alkotásai közé számos, általunk ismert és kedvelt budapesti liget és park is tartozik. Többek kö­zött a Budai Campus alsó területén elhelyezkedő ren­dezett terep az ő helyszíni művezetése nyomán alakult ki, ahogy a Feneketlen­tó körül kialakított park is neki köszönheti mai kinézetét.

Tevékenységének ered­ményeképpen az IFLA (International Federation of Landscape Architects) Nagytanács tagja lett, majd 1978­ban a nemzetközi szakmai szervezet alelnöké­vé választotta, mely pozíciót 1986­ig, azaz két cikluson keresztül töltötte be.

Sajátos oktatási mód­szertanának, kérdezz­fe­lelek játékainak, széles látókörének, humanista el­veinek, valamint naprakész és széles alapokon nyugvó tárgyi tudásának köszönhe­

tően tájépítész generációk sokasága tekinti őt meste­rének.

Munkásságát Tessedik­díjjal, Hild­ és Ormos­érem­mel tüntették ki. A Magyar Köztársaság elnöke 2000­

ben a hazai tudósok leg­rangosabb kitüntetésével, Széchenyi­díjjal jutalmazta, 2009­ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Ér­demrend középkeresztjé­nek polgári fokozatát.

A kép négy különböző színű kávékeverékből állt össze; az egyes árnyalatok közti különbség a bennük található tej mennyiségéből adódott. A legsötétebb sima feketekávé volt, tej nélkül, ebből alkották meg a pipát és a .hu domainnevet. A csil­lagot alkotó folyadék színe cappuccino­szerű, összeté­telében 50­50% a kávé és a tej. A háttér poharaiban 1:10 arányban volt jelen a koffe­ines ital, míg a kontúrokba épphogy csak jutott belőle. A mű elkészítéséhez 9.30­kor kezdtek neki annak ellenére, hogy az eredeti start csak fél órával később kezdődött vol­na, mert már minden részt­vevő jóval korábban megér­kezett, és csak várta a rajtot. Meglepően gyorsan haladt az a huszonöt önkéntes MBA­s hallgató, aki csatla­kozott a munkához, így közel két órával korábban befejez­ték a munkát, szerencsére minden borulás és fennaka­dás nélkül.

Mivel Guinness­rekord­ról van szó, ezért fontos a hitelesítés, hiszen anélkül nem lehet megdönteni egy korábbi csúcsot. A magyar­országi rekordok adminiszt­rátora, Sebestyén István végigkövette az eseményt, folyamatosan jegyzetelte az építés folyamatát. El­

mondása szerint egy ilyen rekordkísérletnél minden mozzanatot figyelemmel kell kísérni, hogy szabályo­san jöjjön létre a végered­mény. A kávékép esetében valamelyest könnyebb dol­ga van a bírálóknak, hiszen számszerűleg könnyen mér­hető a teljesítmény: centi­méterre pontosan meg lehet állapítani a paramétereket, és nincs hibahatár a darab­számot illetően sem. Ennek ellenére az apró részletek ebben az esetben is jelen­tőséggel bírnak, „folyama­tosan mérni kell például a kávé összetételét” – nyilat­kozta Sebestyén. A magyar Guinness­gyakor latban egyébként érdekesség, hogy a nemzetközi átlagnál

is nagyobb szigor vonatko­zik a rekorddöntésre, vagyis az esetleges hibahatároknál jóval többel kell felülmúlni a korábbi teljesítményt.

Dr. Móricz Péter, a Corvinus egyetem adjunk­tusa, a School of Manage­ment ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az esemény jelentőségének csak egy kis darabja a Guinness­rekord. A Corvinus MBA­képzésében a világ minden tájáról vesznek részt hallga­tók, csakúgy, mint ahogyan tették ezt a kávékép felállí­tása során is. Voltak többek között amerikai, ciprusi, in­diai, mexikói, német, nigériai és török fiatalok, de nagyjá­ból 10­12 magyar hallgató is közreműködött. A nem­

zetköziség mellett pedig a csapatépítés és az együtt­működés képességének a fejlesztése is cél volt, hiszen az ötlettől egészen az utol­só pohár kávéig mindent a hallgatók szerveztek meg, intézményi támogatással.

Az utolsó poharat ünne­pélyes keretek között Konrad Wetzker, a Corvinus School of Management igazgatója töltötte tele, ezt pedig hatal­mas taps és ováció követ­te. Végül Sebestyén István hitelesítette az eredményt, és bejelentette, hogy a re­korddöntési kísérlet sikeres volt, így szeptember 30­ától hivatalosan is a Budapesti Corvinus Egyetem MBA­csapata tartja a kávékép­al­kotási világcsúcsot.

A nemzetköziség mellett a csapatépítés és az együttmű-ködés képességének fejlesz-tése is cél volt, hiszen az öt-lettől egészen az utolsó pohár kávéig mindent a hallgatók szerveztek meg, intézményi támogatással.

”

FoTó: TeleGDi ADRiÁN

FoTó: BARDóCZi sÁNDoR

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

3Közhír

Egy utolsó utáni Frei Dosszié Pekoli Miklós

Közel egyéves egyeztetéssorozat sikerének köszönhetően szeptember 26­án Frei Tamás tartott előadást a Corvinuson. Az Antall Jó­zsef Tudásközponton belül működő Forum Corvinum által szervezett kétórás program idejére nemcsak megtelt a C épület nagyelő­adója, de a hely limitáltsága miatt sokan már be sem jutottak.

Frei nevével legtöbben 1996­ban találkozhat­tak, amikor az mtv­n

elindult Dosszié című mű­sora, amely 2002­től már Frei Dosszié néven futott a tv2­n, egészen a 2008­as utolsó adásig. A forgatá­soknak is köszönhetően több mint száz országban járt, de elmondása szerint csak akkor értette meg egy magyartól különböző

kultúra, nevezetesen az Egyesült Államok polgárai­nak életmódját, amikor kö­zéjük költözött. Az előadás többségében arról szólt, milyen hatalmas különb­ségek vannak a Nyugat és Magyarország között. Az újságíró nem a technikai fel­tételekről, az életmódról és a pénzről beszélt elsősor­ban: a gondolkodásmód­beli eltérést hangsúlyozta. Tapasztalatai szerint az uSA­ban az államappará­tus hozzáállása olyan az emberekhez, hogy az mo­tiválja őket a törvénytiszte­letre. Frei kiköltözése után három héttel megtanulta betartani az alapvető sza­bályokat (parkolási módok, a hulladékok szortírozá­sa stb.), ez pedig állítása szerint annak köszönhető, hogy a hivatalok hatalmas tisztelettel és megértéssel kezelik a bevándorlók kez­deti tudatlanságát. „A társa­dalmi szolidaritáson múlik szinte minden” – mondta.

Az előadó az év tizen­két hónapjából mindössze

kettőt tölt Magyarországon, amúgy Nizzában, illetve az Egyesült Államokban él. Korábban Franciaországba költözött, ám a társadalom rendszere miatt (amelyet már­már kasztosítottnak nevezett) áttelepült Olasz­országba, ahol sokkal ki­sebbek a különbségek em­ber és ember között – nem anyagilag, hanem viselke­désben. Magyarország ese­tében azt tartja leginkább aggasztónak, hogy míg a nálunk fejlettebb országok­ban van egy folyamatos felfelé ívelés (mind társadal­milag, mind gazdaságilag), addig itthon húsz­harminc évente lerombolják a már kialakulóban lévő rendszert, a helyére pedig egy újat próbálnak építeni. Ez a bi­zonytalanság és kiszámítha­tatlanság magyarázatot ad a jelenkor Magyarországának problémáira.

Az előadás végén kisor­soltak néhány csomag Café Frei kávét, amit Frei Tamás ajánlott fel, felhívva ezzel a figyelmet saját kezdemé­nyezésére; egy új üzletpo­litikát követő kávézóláncra, amely Budapesten több helyen is megtalálható. Az ötlet lényege: nem közvetí­tőkön keresztül kell eljuttatni a kávét a fogyasztóhoz, ha­nem a tulajdonosoknak kell megszervezni a termék útját az ültetvénytől a fogyasztó­ig. Az eredmény nem más, mint egy finomabb és ol­csóbb, minőségi ital.

Éjjel is kutattak a Corvinuson

Pekoli Miklós

Szeptember 28­án is­mét megrendezték a Corvinus mindkét

campusán is a Kutatók Éj­szakáját, az esemény dél­utántól egészen másnap hajnalig tartott. A többéves múltra visszatekintő rendez­vényhez második alkalom­mal csatlakozott a Közgáz, Budán pedig már harmad­szor engedtek bepillantást az egyetemi kutatómunká­ba. A Fővámpalota termei­ben az érdeklődők prezen­tációkat hallgathattak olyan neves előadóktól is, mint a Széchenyi­díjas közgaz­dász Liska Tibor. Továbbá idegenvezetést tartottak a Corvinus neoreneszánsz épületében, valamint inter­aktív közgazdasági játéko­kat is ki lehetett próbálni. A Spin­Off Klub rendezvé­nyén a vállalatalapítás iránt érdeklődő fiatalok sikeres vállalkozókkal ismerkedhet­tek meg. Az esemény egyik szervezője, Szalay Zsuzsan­

na elmondta, megtartották a három magyarországi helyi pénzhelyettesítő utalványt kibocsátók találkozóját is. A 2011­es évben angol nyel­ven még csak filmvetítés szerepelt a programban, idén azonban volt idegenve­zetés és előadás is a külföldi érdeklődők számára. Ahogy a Közgázon, úgy a Budai Campuson is előnyben ré­szesítik a helyi előadókat, kezdeményezéseket. Itt el­sősorban mezőgazdaság­gal, növénytermesztéssel kapcsolatos előadásokat tekinthetett meg a közön­ség, de volt szó többek között a házi parfümkészí­tésről, a sörgyártásról és a harapós növényekről is. Az egyetem oktatói, diákjai az egyes prezentációk során hasznos tanácsokat adtak a vetőmagvásárlással és a probiotikumokkal kapcso­latban, de körbevezették az érdeklődőket a különleges trópusi üvegházban is.

Képzés- és tartalomfejlesztés az üzleti tudományok területen PAPP JoHANNA

Az üzleti jellegű képzé­sek fejlesztése céljá­ból indított projektet

a Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék, va­lamint a Vezetés és Kontroll Tanszék. A „Képzés­ és tar­talomfejlesztés az üzleti gaz­daságtudományok terüle­tén” címmel futó programot Városiné Demeter Krisztina egyetemi docens irányítja.

A két éves és mintegy nyolc­vanmilliós költségvetésű projekt megvalósítása már 2012. április elsején meg­kezdődött. A cél a hazai és idegen nyelvű tartalom fejlesztése, a tananyagok digitalizálása. A kidolgo­zás három alprojekt kere­tében történik, melyeknek szakmai vezetői Losonci Dávid és Tirnitz Tamás. A Logisztika alprojekt célja, hogy az Egyetemen végzett

hallgatók középtávon is ver­senyképes tudással rendel­kezzenek és kompetenciáik megfeleljenek a modern kor támasztotta követelmények­nek. A Vezetés és Kontroll alprojekt lehetővé szeretné tenni a tantárgyak írott is­meretanyagához, szakiro­dalmához, hazai környezet­re adaptált tananyagához való hozzáférést. A tanszék hozzá kíván járulni a felső­

oktatás modernizációjához és versenyképessé tételé­hez, valamint egy új vállalati szervezeti kultúra kialakítá­sához. Fontosak a szakmai együttműködések külföldi egyetemekkel, a hallgatók látókörének bővülése és szak­ és nyelvtudásának gyarapodása szempontjá­ból. A DSG alprojekt eseté­ben igazodni kellett a Pas­

saui Egyetemmel meglévő, kettős diploma kiadását szabályozó egyezmények­hez. A fejlesztés célja a né­met nyelvű képzési kínálat javítása, a német szaknyelvi képzés erősítése és gya­korlatban hasznosítható ismeretek nyújtása többek között controlling, vezetői számvitel és adóztatás te­rületén.

FoTó: TeleGDi ADRiÁN

FoRRÁs: kUTATokeJsZAkAJA.HU

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

4 Közhír

Ünnep és számadás MolNÁR GYUlA

Szeptember 27. fülledt délutánján többszáz izgatott és egyben megilletődött egyetemi polgár töltötte meg a Főépület patinás aulá­ját. Két óra után néhány perccel Marx szobra előtt feltűnt egyetemünk zászlaja, s mögötte bevonult a Szenátus, hogy megtartsa az év egyik szívmelengető ünnepét – az ünnepi díj­átadó ülést.

Ez az alkalom minden évben szám­adás a diákok munkájáról, a ta­nárok és egyetemi dolgozók ki­

válóságáról és a tudományos szakma elismeréseiről. Minden átadott oklevél és elhangzott taps mögött fáradtságos munka áll. Idén is órákat vett igénybe, hogy lajstromba vegyék, ki mindenkit ért elismerés kiemelkedő eredményei okán, de minden kitüntetés arról tanús­kodik, hogy a Corvinus évről évre csak kitűnőbbé válik.

Az elismerések sora a Skála­Coop­dí­jak és a Sádt Győző Alapítvány ösztöndí­jainak kihirdetésével kezdődött. utóbbit idén húsz diák nyerhette el, így az ala­pítvány a létrehozása óta már 276 diákot támogatott tanulmányaiban.

Ezután az oktatók kitüntetései kerül­tek sorra. A Köztársasági Érdemrend kü­lönböző fokozatai jelzik, hogy a Corvinus tanárai az egész magyar társadalom számára értékes és egyedülálló teljesít­ményeket hoznak létre. Az Év Oktatója elismerés viszont azt is jelzi, hogy a BCE tanárai és diákjai között nincs „fal”, nin­csenek zárt ajtók.

Az egyetem kiemelt támogatójaként a 2007­ben alapított Maecenas universitatis Corvinianae díjat idén Csányi Sándor, az Országos Takarékpénz­tár elnök­vezérigazgatója kapta. Új cím megalapítá­sára is sor került. A rector emeritus megtisztelő címét az egyetem volt rektorai

viselhetik, akik továbbra is óvják és támogatják egye­temünk hírét. Az első rector emeritus Mészáros Tamás lett, aki 2004–2011 között állt a Corvinus élén.

A professzori kinevezé­sek után a köztársasági ösztöndíjas hallgatók fel­sorolása következett, akik idén is több tucatnyian ve­

hették át a busás juttatás mellé járó díszes oklevele­ket. Végül pedig a Jó Tanu­ló – Jó Sportoló pályázat dí­jazottjai bizonyították, hogy a kimunkált elme nem zárja ki a kimunkált test birtoklá­sát: a vándorkupa idén Ré­vész Zoltánhoz került, aki kiemelkedő eredményeket ért el evezésben.

CEMS Club budAPEST A fElElőS ÉlETMódÉRT

Mindenkit meg mozgat egy jó cél! GlóGeR ANNA

Szeptember 29­én a Margit­szigeten került megredezésére a CEMS Club Budapest kez­deményezésével az idei Charity Run, amely keretein belül százötvenkilecen futottak „szi­getkört”, és több mint négyszázerzer forint gyűlt össze az Országos Szövetség a Daga­natos és Leukémiás Gyermekekért támoga­tására.

A szervezők által moz­gósított termék támo­gatóknak, a Coca Cola

Hellenicnek, a Copy Club­nak, a Corvinus Kertészet­tudományi Kar Kísérleti Üze­

me és Tangazdaságának, a Danone­nak, a Lomography Romboltnak, a Nestlének valamint a Sonynak köszön­hetően az esemény minden szükséglete termékadomá­nyokból gyűltek össze, így minden összegyűjtött forint teljes mértékben az országos szövetséghez kerül annak ér­dekében, hogy Assistor PCI készülékekkel és beültethető polcokkal javíthassák a gye­rekek életminőségét.

Az esemény sikeressé­géhez nagyban hozzájá­

rultak az IFuA Horváth & Partners, a KPMG és a P&G pénzadományai, valamint az, hogy maguk a vállalati partnerek is levetették az öltönyt, és kocogtak egyet, összesen negyvenen, ez­zel is hangsúlyozva a tár­sadalmi felelősségvállás és az egészséges életmód fontosságát. A megjelent diákszervezetek közül, a szervező CEMS Club Buda­pest és a lebonyolításban és szórakoztatásban támogató MEEX­en kívül, a Fiatal Au­tonóm Közgazdászok Tár­sasága képviselte magát a legnagyobb számban.

Az első Charity Runt ta­valy szervezte a CEMS Club

Budapest, akkor huszonöt vállalati önkéntessel, amely hozzásegítette az orszá­gos szövetséget a számára szükséges kisbusz megvá­sárlásához.

A pozitív visszajelzé­sek és az elért sikerek megerősítették abban az ötletgazdákat, hogy kez­deményezésből egy rend­szeres összejövetelt bo­nyolítsanak le, megadva a lehetőséget úgy a diákok, mint a vállalati partnerek számára, hogy évente leg­alább egyszer, kombinálják az egészséges és a felelős életmódot azzal, hogy egy „szigetkört” futnak a jó cél érdekében.

TURóCZi DóRA (JÉGTÁNC), RÉVÉsZ ZolTÁN (eVeZÉs), GAJDÁCsi ANDRÁs (RúDUGRÁs)

Elsô hiteligénylési határidô a tanévben: szeptember 17.Hiteligénylés csak Diákhitel Direkten keresztül!

DIÁKHITEL2

www.diakhitel.hu www.diakhiteldirekt.hu www.facebook.com/diakhitel

2%-OS KAMATTAL A DIPLOMÁDÉRT!

FÓKUSZBANA JÖVÔD

Tudatosan a siker felé

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

6 Közélet

Sokszínű ősz az Antall József Tudásközpont szervezésében HoRVÁTH MóNikA

Ha valamilyen oknál fogva lemaradtál az Antall József Tu­

dásközpont ebben a félév­ben megrendezett eddigi előadásairól – dr. Nógrádi Györgyéről és Frei Tamá­séról – cseppet se csüg­gedj, mert a tudásközpont repertoárja még bővelkedik számodra érdekes progra­mokban. Ezekről a követke­zőekben olvashatsz.

A tudásközpont október 10­én 18 órakor kerekasz­tal­beszélgetést szervez Dr. Keskeny Ernő A ma­gyar­orosz kapcsolatok 1989­2002 című könyvének kapcsán, ahol olyan neves személyek megjelenésé­re számítunk, mint Kes­keny Ernő, Ljahov Valerij Volodimirovics, Stier Gábor, Rácz András, Máté T. Gyula és Deák András.

Október 16­án a Diplo­mata Klub című program­sorozatunk keretein belül a magyarországi német nagykövet, Matei I. Hoffman fogadja az érdeklődőket a német nagykövetségen.

Október 17­én indul a tudásközpont új program­

sorozata Karrier Akadémia néven, mely segítséget kí­ván nyújtani olyan hallgatók számára, akik a vállalkozói szférában szeretnének elhe­lyezkedni, illetve ezen a terü­leten szeretnék elmélyíteni tudásukat. A két vendégelő­adónk Kurali Zoltán, a Deu­tsche Bank vezérigazgatója és dr. Martonyi Zoltán, az ELTE pénzügyi jogi előadója lesznek.

A Világjáró Klub – amely szintén új előadássorozata­ink egyike – október 18­án 18 órakor Vujity Tvrtko köz­ismert médiaszereplőt látja vendégül, aki „diktatúrájá­ról” és az ehhez kapcsolódó élményeiről fog beszámolni.

További információ­kat a Facebookon és a www.ajtk.hu­n találhatsz.

Indulnak a SZISZ Elsős kurzusok sAFFeR ZsiZsi

Az ősz beköszöntével újra beindul az egye­temi élet, nemcsak a nagyelőadókban és szemináriumi termekben, hanem a szakkol­légiumokban is. Nincs ez másként a Széche­nyi István Szakkollégiumban (SZISZ) sem: a SZISZ­esek idén is sokszínű programpalet­tával készülnek, melynek elmaradhatatlan színfoltjai az Elsős kurzusok.

Az Elsős kurzusokat maguk a szakkollé­gisták tartják külön­

féle érdekes témákban. Bár a hagyományos egyetemi órákhoz hasonlóan itt is heti egy alkalomról van szó, s vannak ugyan rövid ol­vasmányok is, mégse egy szigorú keretrendszerre épül, sokkal inkább kötetlen beszélgetésekre és közös gondolkodásokra, ahova a félév során bármikor be le­het csatlakozni.

Az Elsős kurzusokat alap­vetően két nagy csoportra lehet osztani: sávos és isme­retbővítő kurzusokra. Előb­biek tematikája a szakkollé­giumi képzés irányvonalait követi, ennek megfelelően Kormányzati gazdaságtan, Law & Economics, Szocio­lógia és Pénzügytan kurzu­sokra látogathattok el.

A Kormányzati gaz-daságtan kurzusra várnak mindenkit, aki érdeklődik a

közügyek és általában a kö­rülöttünk lévő intézmények és szervezetek iránt, melyek szabályozzák életünket, és melyeket összefoglalóan kormányzatnak nevezünk.

A Szociológia kurzus keretein belül olyan alapve­tő szociológiai kérdésekkel és problémákkal foglalkoz­hattok, mint a társadalmi egyenlőtlenségek vagy a mélyszegénység, ezen kívül megismerkedhettek a szoci­ológia különféle határterü­leteivel is, például a média­, az oktatás­ és a fogyasztás­szociológiával.

A Law & Economics kurzus, ahogyan a neve is mutatja, a jog és a köz­gazdaságtan összefonó­dásával foglalkozik. A fél­év során választ kaphatsz többek között a következő kérdésekre is: egy klubnak joga van szabadon mű­ködni, vagy a lakóknak van joga a csendhez? Keve­

sebb lesz­e a bűnözés, ha több a rendőr?

A Pénzügytan kurzus során szó lesz többek között arról, hogy miképpen fejlő­dött a pénzügyi közvetítő­rendszer, hogyan alakultak ki a hatalmas államadóssá­gok, és ki finanszírozza őket. A kurzus nem igényel külö­nösebb előképzettséget, csupán egy adag kíváncsi­ságot és némi elhivatottsá­got a pénzügyi témák iránt.

Az ismeretbővítő kurzu­sokról a Közgazdász követ­kező számában, illetve hon­lapunkon olvashatsz, addig is egy kis ízelítő: Az olasz konyha rejtelmei, Viselkedé­si közgazdaságtan, Alterna­tív színház, Energetika.

Ha megtetszettek az El­sős kurzusok, akkor keresd a SZISZ­eseket a szisz.hu­n, vagy Facebookon: https://w w w . f a c e b o o k . c o m /szechenyiszakkoli, illetve a Ráday kollégium 2. emele­tén.

8 előadás, 8 szeminárium, 3500 regisztráció, 1500 tartalmas perc MeGYeRi MiRTill

A Forum Corvinum egyetemista közös­ség célja a hallgatók

és a fiatal pályakezdők kom­munikációs készségeinek fejlesztése. Tavaly október­ben Geszti Péter „Personal Branding” című előadá­sával kezdtük meg műkö­désünket az Antall József Tudásközpont keretein belül, és berobbantunk az

egyetemisták köztudatába. Előadásaink és szemináriu­maink keretében az érdek­lődőknek lehetőségük nyílik elsajátítani olyan gyakorlati készségeket, amelyek mind magánéleti, mind szakmai sikereikhez elengedhetetle­nek. Lehetőséget adunk a nyilvános beszéd gyakorlá­sára, vitakultúrájuk, érvelés­technikájuk és prezentációs készségük fejlesztésére. A résztvevők segítségünkkel

elsajátíthatják a közösségi interakciók és a konfliktus­kezelés fortélyait, valamint igyekszünk ösztönözni a kreatív, de kritikus gondol­kodást, önbizalmuk és ön­ismeretük növekedését. Az előző tanév során vendé­geink között köszönthettük Kotroczó Róbertet, Havas Henriket, Hajdú Pétert, Azurák Csabát, az On the Spotot, Görög Ibolyát, illetve George Hemingway­t. Idén

októberben induló tanfolya­munkon pedig Vitray Tamás és az RTL Klub kreatív fő­szerkesztője, Kovács Dániel Richárd is előadónk lesz. Az

év folyamán számos további meglepetéssel is készülünk!

Tudj meg rólunk többet a www.forumcorvinum.hu oldalon!

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

7Közélet

TEK-es kutatótábor Kiskunhalason MUNkATÁRsUNk

A Társadalomelméleti Kollégium tagjai és érdeklődő ismerőseik

a nyár végén egy hétre Kis­kunhalasra költöztek, hogy egy közepes méretű vidéki kisváros mindennapjaiba betekintve nyerjenek valós képet a lakhatási szegény­ségről. ugyan a jelenséggel korábban már épp elég al­kalmuk volt találkozni a saját maguk által szervezett „szo­ciális építőtáborok” során, de tudományos igénnyel ed­dig még ők sem közelítették meg a problémát.

Elsőre a hír akár kacsá­nak is tűnhet: TEK­esek kutatnak Kiskunhalason? Talán valami körözött bű­nözőt keresnek? Netán a schengeni határon szökött be pár terrorista az Eu­ba? A kevésbé tájékozott köz­gázosokat is meglepheti a hír, hogy a TEK betűszó nemcsak a terrorelhárítás­hoz kapcsolódik, hanem az egyetem második leg­régebben alapított szak­kollégiumát, a Társada­lomelméleti Kollégiumot is jelöli, méghozzá egészen 1981 óta. Az eredetileg egy Marx olvasókörből kinőtt és azóta meglepően széles spektrumon különféle tár­sadalomtudományi kérdé­sekkel foglalkozó kollégium több szempontból speciá­lisnak számít a Közgázon

és a budapesti egyetemi életben egyaránt.

Egyrészt a TEK­be együtt járnak közgázosok és ELTE­sek, nemzetközisek és bi­ológusok, pénzügyesek és kriminológusok, a közöttük folyó párbeszéd révén pedig folyamatosan igyekeznek lebontani az egyes szako­kat, egyetemeket elválasztó ellentéteket, kommunikáci­ós akadályokat. Másrészt amellett, hogy a TEK­ben is megjelennek a hagyomá­nyos szakkollégiumi esz­köztár bizonyos elemei (te­hetséges hallgatók szakmai munkájának elősegítése, a szövegírási és előadói kész­ségek fejlesztése, szűk intel­lektuális­együttgondolkodó közeg), itt kiemelt szerepe van a társadalmi problémák­ra érzékeny, nyitott hallgatók kinevelésének is. Ez azt is je­lenti, hogy az elméleti prob­lémákra születő válaszok nem feltétlenül végzik az író­asztalfiók mélyén, vagy nem csupán egy TDK­védésben vagy könyvbemutatóban teljesednek ki, hanem a kol­légisták aktív hozzáállással igyekeznek minél több meg­oldást a gyakorlatba is átül­tetni, megvalósítani.

Ennek a törekvésnek volt egy fontos állomása 2010 tavasza, amikor pár TEK­es Nagykanizsán megvalósí­totta az első, ún. szociális építőtábort, amelynek során a nagykanizsai Ligetváros

nevű szociális bérlakástelep lakbérhátralékkal rendelke­ző lakói dolgozhatták le az önkormányzat felé fennálló tartozásukat azáltal, hogy részt vettek a saját vagy a szomszédjaik lakásának TEK­esek által szervezett felújításában. A program sikeresnek bizonyult: azóta már a harmadik építőtábort szervezték meg (kétszer Kanizsán, egyszer pedig Bonyhádon és a környező falvakban), egyre bővítve a végzett tevékenységet (ta­nodás gyerekek foglalkozta­tása, pénzügyi és energeti­kai képzés tartása).

Azonban nem a TEK­esekről beszélnénk, ha itt megálltak volna a gondolko­dásban. Ahogy egy korábbi, nem hivatalos TEK­szlogen – Többet, mindent, mást! – is jelezte, az elméleti háttértu­dás megadja azt az előnyt, hogy mindig egy lépéssel a tényleges történések előtt lehet járni. Így tehát, amíg az elmúlt két év építőtáborai gyakorlati szemmel nézve sikeresnek mondhatók, ad­dig a TEK­esek erről elmé­leti bizonyosságot is akartak szerezni. Meg akarták tudni, hogy az építőtábor mód­szere, az adósságrendezés formája ténylegesen se­

gít­e az érintett családokon, vagy a megoldást mégsem itt kell keresni. Ehhez a tár­sadalomtudományos ku­tatás kötött eszköztárát és az adatfeldolgozás szigorú módszertani követelménye­it vették igénybe, hogy a kapott eredmények a tudo­mányos közösség egésze számára értelmezhetőek és elfogadhatóak legyenek.

Itt jutunk tehát vissza a cikk elején említett kutatási terepre, Kiskunhalasra. Az alföldi városban ugyanis még nem volt szociális épí­tőtábor, csupán tárgyalások folytak az önkormányzat és a táborszervező önkéntesek között. A kutatás fő hangsú­lya így átkerült az építőtábor módszerének vizsgálatáról a szociális bérlakásokban (és más hátrányos helyzetű lakóterületeken) élők körül­ményeinek a vizsgálatára, ez pedig azt segítheti elő, hogy ha mégis lesz Halason építőtábor, akkor a konst­rukciót jobban a helyszínre lehet szabni, és a felmerülő problémás helyzetekre is jobban fel lehet készülni.

A kutatás sikerrel járt, több mint 50 családdal készült interjú, valamint a város oktatási és szociális intézményeinek munkatár­

sai közül is sokakkal sike­rült beszélgetni. A kapott eredmények feldolgozása még folyamatban van, de már most elmondható, hogy a segítségükkel a kutatás résztvevői átfogó képet tud­nak majd alkotni a halasi lakhatási problémákról, ami egy következő halasi építő­tábor szervezőinek is segít­ségére lesz.

A leendő szervezők pe­dig jelenleg is ott ülnek a Közgáz padsoraiban, ahogy anno a mostani szervezők is ott ültek, és nem is sejtették, hogy pár éven belül a saját maguk szervezte kutatás eredményeit tekintik majd át. Az ehhez szükséges tudással ők sem születtek együtt: az egyetemi és a szakkolis évek együtt járul­tak hozzá ahhoz, hogy ele­gendő tudással, rálátással és megfontoltsággal rendel­kezzenek egy tudományos kutatás lebonyolításához.

A TEK­be való felvételi ré­vén tehát egyszerre fejleszt­hetitek a szakmai képessé­geiteket és lehettek hatással a társadalomra, amelyben mindannyian élünk.

Keressétek a TEK­eseket a honlapjukon, Facebookon vagy élőben a Ráday koli 5. emeletén!

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

8 katedra

Észrevételek a politikai törésvonalakról MolNÁR GYUlA

A közéleti diskurzus­ban és kiváltképpen a politikai elemzésben

léteznek divatos fogalmak. Ezek körébe tartozik a poli­tikai törésvonal is. Az azon­ban közel sem egyértelmű, hogy a törésvonalakat tu­lajdonképpen hogyan is kell értelmezni? Mi hoz létre törésvonalat? Mik a kritéri­umai, hogy valami törésvo­nallá váljon? A témáról Róna Dániellel, a Politikatudomá­nyi Intézet doktoranduszá­val, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Róna Dániel először is arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen fogalmak esetén mindig ketté kell vá­

lasztani a köznapi és a tudo­mányos értelmezést. Előbbi alapján a törésvonal nem más, mint a konfliktus szi­nonimája. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a törésvonal ilyen értelemben ok vagy okozat­e, illetve mi teremti meg és mennyire kell tartós­nak lennie.

A tudományos értelme­zés ennél egzaktabb – il­letve mégsem az. A törés­vonal (cleavage) fogalmát Seymour M. Lipset és Stein Rokkan vezették be a po­litikatudományba 1967­es tanulmányukkal, melyben azonban nem adtak elvágó­lagos definíciót, sőt, Lipset olykor önmagának is ellent­mond leírása során. Min­denesetre ők négy klasszi­

kus törésvonalat határoztak meg a nyugati társadalmak­ban: ezek a centrum­perifé­ria (központosítás­decent­ralizáció), az állam­egyház, a tőke­munka és a mező­gazdaság­ipar (falu­város) ellentéte.

Az persze nincs kikötve, hogy a fenti négyen kívül nem létezhetnek tudomá­nyos igényű törésvonalak – de hogyan tudjuk azono­sítani őket? A fő problémát tehát a definíció keresése jelenti, illetve a gyakorlati kutató számára az, hogy a saját törésvonal­elméletét hogyan operacionalizálja, hogy az alapján egy empi­rikus kutatás elkészíthető legyen. A leginkább elfo­gadható szinten Bartolini és

Mair dolgozta ki ennek lehe­tőségét, miszerint a törés­vonalakat három szinten le­het azonosítani: létezik egy normatív szint, egy empiri­kus szint és egy szervezeti szint. Ezt a felosztást vette alapul Körösényi András is, aki 1996­os Nómenklatú­ra és vallás c. cikkében az egyik klasszikus törésvonal magyarországi megjelené­sét vizsgálta, a professzor azonban bevezetett egy ne­gyedik szintet is: ez pedig az elit csoporthovatartozása volt.

Mindezek alapján tehát legalábbis fenntartásokkal illik kezelni, amikor bármi­lyen összefüggésben szóba kerülnek a politikai törésvo­nalak. Ezek ugyanis a defi­níciók különbözősége miatt nem alkotnak rendszert, egymáshoz mérhetőségük legalábbis kétséges. Azt tudjuk, hogy nem tudjuk, te­

tézve azzal a ténnyel, hogy a törésvonalak dinamikusan változnak: erősödnek­gyen­gülnek, illetve a pártok el is téríthetik őket, ahogyan azt Enyedi Zsolt A volunta­rizmus tere c. tanulmánya megállapítja.

A gyakorlat pedig azt mu­tatja, hogy Magyarországon a klasszikus törésvonalak­nál egy sajátos jelenség sokkal erősebb: ez pedig a generációs törésvonal. A fia­talok és idősek közötti meg­osztottság a pártok szintjén egy MSZP­FIDESZ kontra Jobbik­LMP felállásban je­lenik meg. Ráadásul, ahogy haladunk előre az időben, ez egye erősebbé válhat: a Jobbik támogatottsága pél­dául a 18­21 év közöttiek kö­rében kétszer akkora, mint a 22­29 éves korosztályban. Az előrejelzés persze na­gyon nehéz, kiváltképp, ha a jövőről van szó.

Gyümölcsöző biznisz? NYÉki JúliA

Manapság sajnos a legtöbbször azon csodálkozunk el,

ha a gyümölcsrészleg pol­cain „magyar termék” fel­irattal találkozunk, és már meg sem lepődünk a me­redekebbnél meredekebb származási helyek láttán. Ilyenkor talán feltesszük magunknak a kérdést, hogy vajon itthon nincsenek gyü­mölcsfák, Magyarországon nem terem alma, körte, cseresznye?! Természete­sen azért nem ilyen rossz a helyzet, de az tény, hogy a tőkeszegénység, az Eu­hoz való csatlakozás és a technológiai hiányosságok miatt alig tudnak a magyar gazdák a gyümölcspiacon érvényesülni. A pénz domi­nál itt is. A témában Bernát Istvánt, az Eurotrust Consult Kft. vámosmikolai gyümöl­csösének ágazatvezetőjét kérdeztük.

Magyarország gyü­mölcstermesztése eu­rópai viszonylatban kis jelentőségű. Hazánkban

megfizethető áron a leg­nagyobb mennyiségben almát tudunk termelni, ami egész éven át elegen­dő lenne a belföldi piac számára, de április­május hónapoktól mégis beho­zatalra kényszerülünk. A tőkeszegénység miatt a magyar termelők nagy ré­sze nem tudja biztosítani a megfelelő minőséget és tárolókapacitást sem, ezért szüret idején az adott gyü­mölcsből túlkínálat kelet­kezik, és ebből adódóan a gazdák kénytelenek nyo­mott áron megszabadulni a portékájuktól. Igaz, hogy ideiglenes tárolókban, mint például raktárak és pincék, képesek a fagyok beálltáig gyümölcsöt tárolni, de az­zal később nem tudnak a piacon megjelenni. Azok a nagyobb cégek, amelyek a fent felsorolt feltételekkel, tehát technológiával, esz­közökkel és megfelelő tá­rolókapacitással is rendel­keznek, túlkínálati időszak alatt nem értékesítenek, és így jól tudnak érvénye­sülni a külföldi termelők­

kel szemben is. A többi gyümölcs esetében csak akkor tudunk jelen len­ni a külföldi piacokon, ha egy­egy országban hiány keletkezik. A Pest megyei Vámosmikolán termesz­tett cseresznyéből például szinte egy szem sem jut a magyar emberek asztalára, többkartonnyi viszont né­met, osztrák és más uniós ország piacain kerül érté­kesítésre.

Mi a helyzet a körte ese­tében? Szakértők szerint a jövő gyümölcse egyértel­műen ez Jól megválasztott termőhelyen, szakszerű ter­mesztés és csekély, tízmillió forint beruházás mellett sok­kal több hasznot várhatunk tőle, mint többi gyümölcstár­sától. Olaszország a maga 70tonna/ha­os mennyisé­gével meghatározó termelő­nek számít az európai körte­piacon. Magyarország már felismerte, hogy az olasz technológiai mintát követve sikeresen tudna termelni, ám a beruházáshoz szük­séges tőkével alig néhány termelő rendelkezik. Támo­

gatás igénylése pedig csak akkor lehetséges, ha a gaz­dák szakszerűen legalább jéghálót, felsőöntözéses rendszert és támrendszert alkalmaznak –utóbbihoz egyébként rendkívül sok oszlopot Olaszországból importálunk. Ilyen beruhá­zások esetén is csak a költ­ségek negyven százalékára igényelhető támogatás és lássuk be, a tízmillió forintos hektáronkénti beruházási költség hatvan százaléka is rendkívül megterhelő ösz­szeg a hazai termelők szá­mára.

Az Európai unióhoz való csatlakozással járó pi­acgazdasági nyitás miatt a gazdák kikerültek egy­fajta védőburokból, ami miatt kénytelenek voltak lépést tartani a külföldi ter­melőkkel. A verseny mai napig nehézkes, hiszen nem rendelkezünk ugyan­olyan feltételekkel és a felzárkózás is vontatott. A „körtebiznisz” beindítása mellett tehát még az unió­ba való belépés utáni teljes szerkezetátalakítás is a ha­zai gyümölcsszféra felada­tai között szerepel.

FoTó: NYÉki JúliA

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

9katedra

És te iszol tejet? lÉNÁRD esZTeR

Manapság divattá vált valamilyen diétát, táp­lálkozási irányelvet követni. De vajon meny­nyire rombolja az egészségünket egy­egy sajátos táplálkozási forma? Mednyánszky Zsuzsa, az Élelmiszerkémiai és Táplálkozás­tudományi Tanszék adjunktusa adott választ a tej biológiai szerepének fontosságára az emberi táplálkozásban.

A legalapvetőbb kérdés, hogy miből áll a tej?

Fehérjék, lipidek, szén­hidrátok, vitaminok és ás­ványi anyagok egyaránt megtalálhatóak a tejben, különböző összetételben. Élettani jelentősége, hogy például a struktúrfehérjék szükségesek a szervezet növekedéséhez és fejlődé­séhez. A lipidek segítik elő az idegrendszer fejlődését, a szénhidrátok energiát szolgáltatnak, valamint cse­csemőkorban az agyszö­vetek fejlődéséhez járulnak hozzá. Az ásványi anyagok pedig az egészséges csont­fejlődés elengedhetetlen kellékei.

A táplálkozástudomány hogyan vélekedik a tej-ről?

A táplálkozástudomány egyértelmű állásfoglalása szerint tejre mindenkinek

szüksége van, gyermekek­nek és felnőtteknek egy­aránt. Az erős csontváz felépítéséhez és a csonttö­meg fenntartásához megfe­lelő mennyiségű kalcium és D­vitamin bevitele elenged­hetetlen. A maximális csont­tömeget fiatalkorban kell kialakítani, és ezt meg kell őrizni az egész élet folya­mán. Ebben döntő szerepet játszik a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészsé­ges életmód.

Mi a tej szerepe a táplál-kozásunkban?

Meghatározó értékű fehérje­ és aminosav­for­rásnak számít, de ásványi anyag, valamint vitaminfor­rásként is kiváló. Elenged­hetetlen a kellő mennyiségű A­ és D­vitamin beviteléhez. Ezen felül kedvező arány­ban tartalmazz kalciumot és foszfort is. Különös ajándé­

ka a természetnek, hogy az omega – 6 és az omega – 3 zsírsavak aránya is ideális benne.

Sovány vagy zsíros tejet fogyasszunk?

A zsírosabb tejből köny­nyebb a kalcium felszívó­dása, ezért a legideálisabb a 2,8%­os zsírtartalmú tej. Akik féltik az alakjukat, azok is nyugodtan fogyassza­nak ilyen tejet, hiszen már vannak arra vonatkozóan is adatok, miszerint a nagyobb zsírtartalmú tejtermékek fo­gyasztása nem okoz testtö­meg­növekedést, sőt ellen­kezőleg, bizonyos mértékig segít az elhízás megelőzé­sében. A mértékletesség viszont itt is nagyon fontos.

A tanárnő által elmon­dottak alapján tehát két­séges, mennyire hasznos egy egészséges ember táplálkozásából kizárni a tejet, ahogy azt például a divatos paleolit diéta java­solja. Mivel az emberiség történetének 99,5%­a esik a paleolitikum korszakára, logikusnak tűnhet, hogy az ember az akkori étrendhez alkalmazkodott, és nem tudott átállni a mai, gabo­naféléket és tejtermékeket is tartalmazó táplálkozás­ra. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha az evolúció

megállt volna. Bizonyított, hogy az emberi génkész­let folyamatosan változik, és ennek üteme a paleo­lit korszak óta gyorsul. A paleolitikum emberének élettartama fele volt a mai átlagnak, ezért nem tud­hatjuk, hogy idős korukra

milyen betegségek alakul­tak volna ki náluk (kösz­vény, magas vérnyomás, érelmeszesedés). Továbbá változtak az életmódbeli és környezeti tényezők is (például környezet­ és le­vegőszennyezés, stressz, aktívabb életmód).

Valami készül Japánban NÉMeTH ÁRoN ATTilA

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei, vala­mint a tavalyi pusztító, tohokui cunami elle­nére Japán egészen mostanáig a nyugalom szigete volt. A befolyásos, szürke és a poli­tikai modernizálást szinte teljes egészében mellőző képviselők által vezetett ország rit­kán került a hírekbe. Jómód, hosszú élet, ki­számítható állóvíz, ezek jellemezték Japánt.

Úgy tűnik azonban, hogy a közelmúlt­ban a monarchia

nemcsak, hogy felébredt Csipkerózsika álmából,

hanem megdönteni készül politikai vezetését, miköz­ben háborúba keveredhet a nagy testvérrel, Kínával. A Japán­dilemma tehát

két forrásból ered, amiből az egyik belpolitikai, míg a másik külpolitikai. Kezdjük az előbbivel: az országot Osaka ifjú polgármestere, Toru Hashimoto konzerva­tív­populista szólamokkal tüzeli, célja – egyebek mel­lett – a felsőház eltörlése, az alsóház megfelezése, az amerikaiak által kreált békealkotmány átírása és Japán újramilitarizálása. Egyesek radikális újításról, a megújulásra és megújí­tásra képtelen elit elüldö­zéséről regélnek, látva a

Hashimoto ­mozgalmat , megint mások viszont fa­sizmusról és a ’30­as évek Németországáról beszél­nek. Innen nézve azonban csak egy dolog biztos: Hashimoto ráérzett valami olyanra, ami a választóknak fontos és támogatható.

Az utóbbi probléma már ismertebb, hiszen sokan cikkeznek róla. A lakatlan Szenkaku­szigetek hivata­losan Japánhoz tartoznak (az öt szigetből az utolsó kettőt nemrég vásárolta meg a monarchia – szerk.), ám arra Kína is igényt tart, elsősorban a szigetek alatt és környezetében fekvő kő­

olaj­ és földgáztartalékok miatt. Bár a mostani hely­zetben a nyílt konfrontáció esélye meglehetősen cse­kély, hiszen profitálni egyik fél sem tudna belőle – főleg úgy, hogy Japán mögött ott áll az Egyesült Államok is –, azért egy Hashimoto­kormány hatalomra kerü­lése és egy adott esetben keményebb, új kínai veze­tés már okozhat fejtörést a régiónak és a világnak. Érdemes lesz tehát az el­következő hónapokban a Távol­Keletre figyelni!

(Az elemzés teljes ter­jedelmében elolvasható a diplomaci.blog.hu oldalon.)

FoRRÁs: JUsTeATloVe.Files.woRDPRess.CoM

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

10 katedra

Bankok kamat nélkül? PÁlFi GeRGő

Első hallásra hihetetlennek tűnik a címben szereplő szókapcsolat, hiszen a kamat az alapja a teljes bankrendszernek. Eddig leg­alábbis ezt hittük. Létezik azonban egy olyan finanszírozási technika, amely a hagyomá­nyos értelemben vett kamat használata nél­kül igen sikeresen működik napjainkban. Ez pedig az iszlám finanszírozás.

E bankrendszer születé­se sem teljesen új ke­letű, azonban konkrét

szabályai, működési elvei csak a XX. század második felében, az iszlám világban forrottak ki. Lényegét leg­egyszerűbben úgy lehet meghatározni, hogy alapja és szabályai a saríában, az iszlám vallásjogi törvény­ben gyökereznek. Első hallásra európai nézőpont­ból nehéz lehet elfogadni, hogy vallás szabályozzon egy pénzügyi tranzakciót. Azonban e szabályok be­tarthatók és igen könnyen alkalmazhatók a nem­isz­lám világban is.

A legfontosabb előírás a kamatszedés tilalma. E szabály egyenesen a Ko­ránból gyökerezik, és meg­

alkotásakor elsődlegesen az uzsorakamatra irányult a tiltás, azonban napjaink gyakorlatában teljes körűvé vált. Így kreatív módon az iszlám bankok nem kama­tot szednek, hanem szol­gáltatásaikat egy fix, szer­ződésben rögzített felárért („mark­up”) végzik. Ennek mértéke nagyságrendileg megegyezik a kamatéval, azonban változtathatatlan­sága és áttekinthetősége révén sokkal etikusabbnak tekinthető. A további szabá­lyok szerint nem lehet túl­zott, beláthatatlan kockáza­tot vállalni az ügylet során, a projekt során keletkezett nyereséget és veszteséget egyaránt a szerződésben foglalt módon kell megosz­tani, a tranzakció folyamán

meg kell jelennie a jóté­konysági elemnek, végül nem lehet olyan befekte­tést finanszírozni, amely­nek természete ellentétes az iszlám vallással (alkohol előállítása, sertéstenyész­tés, fegyverkereskedelem). E szabályok némelyike kétségkívül szokatlannak tűnhet, azonban könnyen belátható, hogy betartásuk mindkét fél érdekét szol­gálja. A szabályok alkalma­zását az iszlám bankoknál egy speciális szervezet, a Sharia Supervisory Board felügyeli.

A rendszer egyre jelen­tősebbé válik napjainkban szerte a világon, két oknak köszönhetően. A gazdasá­gi válság felszínre hozta az emberek bankokkal szem­ben táplált ellenérzéseit, így egyre többen fogéko­nyabbak egy etikus, más elveken működő bankrend­szerre. Ezenkívül Európa egyre több országában ugrásszerűen növekszik az iszlám országokból ér­kező bevándorlók száma, akik jelentős keresletet támasztanak az iszlám fi­nanszírozás szolgáltatásai

felé. Így nem véletlen, hogy Nyugat­Európa több orszá­gában (Egyesült Királyság, Franciaország, Németor­szág stb.), Észak­Ameriká­ban és Délkelet­Ázsiában is megvetette lábát az isz­lám bankrendszer. Az isz­lám világon kívüli központ Londonban található.

Fiatal kora ellenére – alig több mint 50 éves – e banktechnika sikere vitat­hatatlan. Az iszlám bank­rendszer már most 1000

milliárd dollár feletti pénz­ügyi eszközökkel rendel­kezik, kötvénykibocsátásai évről évre növekednek, és sokkal ellenállóbbnak bi­zonyult a válsággal szem­ben, mint a „hagyományos” bankrendszer. Éppen ezért kijelenthető, hogy az iszlám finanszírozásnak feltétlenül helye van a modern pénz­ügyi világban és a felelős, etikus magatartást mutató bankok szolgáltatási port­foliójában.

Mohamed – a szólásszabadság határa? PAPP GeRGő

2004. november 2­án a holland filmrendezőt, Theo Van Gogh­ot brutálisan meggyilkolták, miután egyik filmje kikelt az iszlám társadal­makban általános, nőket sújtó erőszak ellen.

2005. szeptember 30­án a dán Jyllands­Posten újság Mohamed­kari­

katúrákat jelentetett meg, kiváltva ezzel az iszlám világ haragját, ugyanis a prófétát ábrázolni istenkáromlás­nak számít. Dán nagykö­vetségek lángoltak szerte a Közel­Keleten, a napilap szerkesztőségét felrobban­tani, a karikatúrákért felelős grafikust pedig megölni pró­bálták – szerencsére sikerte­lenül.

2010. áprilisában a South Park című provokatív tévé­sorozat két részében szere­pelt Mohamed, de az első rész után a sorozat készítői fenyegetéseket kaptak, így a próféta a második részben már csak „Cenzúrázva” fel­irattal letakarva jelent meg.

S most, 2012­ben új epizódhoz érkeztünk: egy amerikai állampolgár, Sam Bacile szereplőket toboroz, majd provokatív filmet for­gat Mohamed prófétáról.

Az amatőr film iránti kezdeti érdektelenség rögtön szer­tefoszlik, amikor hetekkel később felkerül az internetre az arab verzió is: szeptem­ber 11­én a líbiai uSA nagy­követséget szélsőséges iszlamisták megtámadják, s a támadásban életét veszti a nagykövet, valamint másik három hivatalos személy. Nagyjából húsz országban törnek ki hangos és erősza­kos tüntetések, tiltakozások. S bár az említett líbiai eset az Al­Kaida terrortámadásá­nak évfordulójával is össze­függésben lehet, az iszlám agresszió kétségkívül újra felütötte a fejét, nem csak a Közel­Keleten, hanem a nyugati világ iszlám közös­ségeinek köreiben is.

Valami most mégis más. A rendező, Sam Bacile iga­zi neve Nakoula Basseley Nakoula, egy egyiptomi kopt keresztény. A maga módján hasonlóan szélső­séges, csak épp a másik oldalon: a külföldi sajtó isz­lámellenes extremistának nevezi. Groteszk, ama­tőr és rendkívül bugyuta Innocence of Muslims című filmjével pedig még saját színészeit is megvezette, a cselekmény mellett a fő­szereplő neve is csak az utómunkák során, hang­alámondással változott, George­ról Mohamedre. Basseleynek az előélete sem túl tiszta: 2009­ben banki csalások miatt ítélték el.

Az Obama elnök által is elítélt filmet egyébként a CNN hírtelevízió szerint amerikai iszlámellenes cso­portok finanszírozták.

A film bemutatójának elérhetőségét a Google már blokkolta néhány isz­lám országban, a legtöbb helyről azonban egyelőre ugyanúgy megtekinthető. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy további tiltakozások hatására engednek a köz­vélemény nyomásának, és törlik videomegosztójukról. Kérdéses azonban, hogy megéri­e ezt Nakoula, aki­nek fejére a pakisztáni mi­niszter százezer dolláros vérdíjat tűzött ki.

S bár a botránynak még korántsem látszik a vége, olaj a tűzre mindig akad: a francia Charlie Hebdo magazin szeptember 19­én új Mohamed­karikatú­rákat közöl, a reakciótól tartó francia kormány 21­én nagykövetségeket és iskolákat zárat be Közel­Keleten, s talán kezdődik minden elölről.

FoRRÁs: CHieFACoiNs.CoM

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

Közel az Armageddon? PÁlFi GeRGő

A fenntartható fejlődés rendkívül divatos szó­kapcsolat napjainkban. Sokan szeretnek hi­vatkozni rá, azonban ha már tenni is kellene valamit, akkor előbukkannak a szokásos ki­fogások: „Most inkább nem”, „Miért pont én”, „Ez az apróság úgyse számít”. Pedig igenis számít minden egyes eldobott csokipapír, minden egyes autóval megtett kilométer és minden egyes, a társadalmi igazságtalansá­got tovább növelő tett.

A Brundtland Bizottsá­ga 1987­es, Közös Jövőnk címet viselő

jelentése alapján „a fenntart­ható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen gene­ráció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék

szükségleteiket.” E definíció nagyon koncentráltan fog­lalja össze a fenntartható fej­lődés lényegét, amit nekünk is szem előtt kell tartanunk.

A szakirodalom a fenn­tartható fejlődés tekinteté­ben három kulcsfontosságú dimenziót különböztet meg: gazdasági, társadalmi és

környezeti értelemben egy­aránt tudatos viselkedést, amit követnünk kell. A gaz­dasági fenntarthatóságot mindenki könnyűszerrel ma­gáévá teszi, hiszen ez nem mást jelent, mint profitábilis tevékenység folytatását. A XX. század kiemelkedő közgazdásza, Milton Fried­man is pontosan arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a vállalkozások egyetlen felelőssége a nyereséges működés, tehát a gazdasági fenntarthatóság. Azonban hiába is volt Nobel­díjas tudós Friedman, e tekintet­ben hatalmasat tévedett. Közös érdekünk, mi több, felelősségünk előmozdítani a gazdasági mellett a társa­dalmi és a környezeti fenn­tarthatóságot is. 1998­ban az Armageddon című film­ben Bruce Willis megmen­tette a Földet egy meteorittól és a becsapódása esetén bekövetkező teljes meg­semmisüléstől. Azonban lesznek­e Bruce Willisek a

valóságban, ha a katasztró­fa kevésbé látványosan kö­zeledik? A túlnépesedést, a légszennyezettséget, az ivó­vízkészlet fogyását és a Föld élhetőségének csökkenését ugyanis sokkal nehezebb észrevenni, mint egy vadul közelítő égitestet. És amikor észrevesszük, nem lesz­e már túl késő?

Éppen ezért kell foglal­koznunk mindannyiunknak a fenntartható fejlődéssel, és megtenni mindent annak érdekében, hogy utódaink még évszázadokkal később is jólétben, békességben élhessenek ezen a földön. Emiatt választottam a Köz­pont rovat témájául a fenn­tartható fejlődést. Rávilágí­tunk az alapvető társadalmi, környezeti és gazdasági

problémákra, megvizsgál­juk, hogy hasznos­e vagy sem a CSR az üzleti világ­ban, illetve olvashattok két interjút is: Marjainé Szerényi Zsuzsanna tanárnő, a Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék ve­zetője a fenntartható fejlő­dés hazai és az oktatásban megjelenő kihívásairól, míg Polomik Heléna, a Fenntart­ható Egyetem Csoport veze­tője a szervezet feladatairól, lehetőségeiről és az egyete­men megvalósult szelektív hulladékgyűjtésről beszél.

Tegyük közösen fenntart­hatóvá a világot, és akkor ta­lán elkerülhető az egyébként hamarosan bekövetkező globális katasztrófa, amely akár igazi Armageddon is lehet.

A kÖZGAZDÁsZ FókUsZ RoVATA

központVédjük meg a Földet!

liii. ÉVFolYAM 10. sZÁM | 2012. okTóBeR 8.

FoRRÁs: THewAllPAPeRs.oRG

„Közös érdekünk, mi több, fele-lősségünk előmozdítani a gaz-dasági mellett a társadalmi és a környezeti fenntarthatóságot is.””

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

12 KÖZPONT

PRO

Tóth Réka ZsuzsannaGazdálkodástudományi KarGazdaságinformatikaI. évfolyam

Azt gondolom, hogy na­gyobb hangsúlyt kellene fektetni a környezetvéde­lemre, én magam is teszek ennek érdekében. Például szelektíven gyűjtöm a sze­metet, lekapcsolom a fény­forrásokat, ha nem vagyok éppen a szobában. Tűzkő Dorina

Társadalomtudományi KarSzociológiaI. évfolyam

Figyelek arra, hogy – ha lehetőségem van rá – sze­lektíven gyűjtsem a hulladé­kot. Ha akad olyan tárgyam (könyvek, ruha, dísztárgyak) amire már nincs szüksé­gem, azokat kidobás helyett odaadom olyan szerveze­teknek, akik továbbítják a rászorulóknak.

Som MellodyKözdazdaságtudományi KarAlkalmazott közgazdaságtanI. évfolyam

Az értéklánc új gyöngyszeme: a CSR PÁlFi GeRGő

CSR, CR, FF és társai – még a nagyvállalatok vezetői is csak barátkoznak e betűszavakkal, de a mögöttük meghúzódó tartalom és me­nedzsmentfilozófia ráadásul különösen gye­rekcipőben jár egyelőre. Pedig a Corporate (Social) Responsibility, avagy Fenntartható Fejlődés divíziók tevékenysége a közeljövő­ben, sőt inkább már napjainkban is a vállala­tok olyan versenyelőnyei közé kezd tartozni, mint korábban a marketing vagy éppen az IT tette.

A CSR mögött meghú­zódó gondolatok ta­lán a menedzsmenttu­

dományok leghumánusabb arcát mutatják meg. Egy jótékonysági futóverseny beteg gyerekek megsegíté­sére vagy egy park szemét­től való megtisztítása igenis hasznos és üdvös tettnek számít. Azonban már most, néhány évvel e fiatal tudo­mány megszületése után, igen sok a kétkedő: nem hisznek a vállalatok jótékony magatartásában, álszentes­kedésnek, képmutatásnak tartják a CSR­t, sőt többek szerint ez nem is tartozik a vállalatokra, semmi közük hozzá. Nos, ők hatalmasat tévednek.

A vállalatok nem egy bu­rokban élnek: tevékenysé­güknek igenis vannak a gaz­dasági mellett társadalmi és környezeti hatásai is. Ezek­kel igenis foglalkozni kell, és a vállalatnak mint egy felelős

polgárnak tennie kell azért, hogy közvetett és közvetlen részvényeseink ne okozzon kárt, hanem lehetőség sze­rint segítse őket, akár több­leterőforrás ráfordításával is.

Az igazán hatékony CSR nem a puszta jótékonyko­dás, ez ugyanis „csak” jó érzést kelt. Azonban, ha egy vállalat igazán felelősen vi­selkedik, akkor olyan akció­kat talál ki, amelyek a fenn­tartható fejlődés érdekében történnek, ugyanakkor hasz­not hajtanak a vállalatnak is, ugyanis csak így válhat a CSR az üzleti világ szerves, produktív részévé. Ösztön­díjat biztosítani hátrányos helyzetű, de tehetséges egyetemisták részére igenis kifizetődő lehet, hiszen így később akár a tanulmányo­kat támogató vállalat munka­vállalóivá válhatnak az adott hallgatók, és tudásukkal ha­talmas profithoz segíthetik a vállalkozást.

Mindazonáltal léteznek közvetett előnyök is: a tör­vények betartása kevesebb eljárást, a munkakörülmé­nyek javítása elégedet­tebb és ezáltal motiváltabb munkavállalókat von maga után, a környezetszennye­zés visszaszorítása pedig egy élhetőbb és egész­ségesebb világot teremt. Azonban a CSR csak akkor lehet igazán sikeres, ha lényegéből, a felelős ma­gatartásból fakad, és nem abból, hogy az adott válla­lat jó marketingfogásként használjon fel egy nemes cselekedetet. Persze mind­ez nem tilos, de húzódjon meg mögötte a jó, segítő szándék is. Ahhoz pedig, hogy a kettő elegyét opti­malizáljuk, elengedhetetle­nül szükséges, hogy CSR, illetve környezeti szakér­tők, a téma iránt kifejezet­ten nagy fogékonysággal rendelkezők határozzák meg az adott szervezet fenntartható fejlődés stra­tégiáját. A CSR ugyanis csak így válhat igazi érték­ké a vállalaton belül.

Egy közeli csepp a tengerben süDi ANNA

A fenntartható fejlődés közel sem csak a nagyok felelőssége. Az élhető környezet megteremtéséért kisebb szervezetek is te­vékenykednek, köztük a HaKöSz részeként működő Fenntartható Egyetem Csoport, amelynek munkájáról alapítójával és vezető­jével, Polomik Helénával beszélgettem.

A ti nevetekhez fűződik a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése az egyete-men. Milyen előzményei voltak ennek a változás-nak és hogyan zajlott le maga a kivitelezés?

A szelektív hulladékgyűj­tés projektje valamivel több mint fél éve bottom­up kez­deményezésként indult. Ja­vaslatunk elnyerte az egye­tem tetszését, s nem csak elfogadásra került, de a meg­valósítás során is sok segít­ségre számíthattunk. Nagy kihívást jelentett a költségha­tékony átállás megvalósítá­sa, új szemetesek vásárlásá­ra ugyanis nem volt keretünk, így a meglévők megjelölése mellett döntöttünk.

Hogyan próbáljátok tu-datosítani a diákokban a változás fontosságát?

Rengeteg ismeretterjesz­tő anyagot helyeztünk ki, a továbbiakban pedig külön­böző izgalmas programok keretében próbálunk majd hangsúlyt fektetni a szemlé­letformálásra, hiszen az át­állás nem egyszerű és rövid folyamat.

Ez a projekt mindenestre lassan finisbe ér. Vannak már újabb terveitek a jö-vőre nézve?

Jelenleg inkább mini­pro jek tekben gondolko­dunk, főleg a területrende­zés és a környezetvédelem területén. Személy szerint idővel kiemelten fontosnak tartanám az északi bejárat előtti területrendezést, il­letve az egyetem teljes mértékű akadálymentesí­tését.

A munkátok nyomát so-kan látják, mégis keve-sen kötik ezeket az ér-tékeket hozzátok. Hogy érint ez titeket, s mennyi-re vagytok elégedettek a projektjeitek fogadtatá-sával?

Elégedettek vagyunk az elért eredményekkel. Nem a népszerűség a célunk, és bár kezdeményezéseinkre jellemző a csepp a tenger­ben effektus, ha a folyosón járva halljuk a pozitív véle­ményt vagy akár látjuk ak­cióink eredményét, az már épp elég visszajelzésnek tekinthető.

KÖRKÉRDÉS | Mit teszel te magad a fenntartható fejlődés érdekében?

FoRRÁs: VAleNTeMike.BloGsPoT.HU

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

13KÖZPONT

KONTRA

CSR – globális önámítás

DiCsUk DÁNiel

A legneoliberálisabbakon kívül alighanem senki sem vitatja környezetünk, bolygónk, életterünk védelmének, vagy épp a közös­ségünk élhetőbbé, igazságosabbá formálá­sának fontosságát, ennek módjáról azonban már számos álláspont alakult ki. Vannak, akik szerint a szigorú jogi szabályozások jelentik a megoldást, míg mások úgy vélik, hogy a társadalomnak, s így a vállalatoknak is ma­guknak kell lépéseket tenniük az „ügy” érde­kében.

Ennek egyik legismer­tebb formája a „CSR”, azaz a társadalomért

felelős vállalat utópisztikus eszményképe. E nagyon elterjedt, és rendkívül diva­tossá vált angol rövidítés ugyanis, bár sok mindent takar, annyiból mégis egy­séges, hogy alapvetően a vállalat szűk közgazdasági értelemben vett racionális érdekeivel ellentétes filozó­fiát, tetteket követel meg. Ezzel nincsen semmi gond, hisz például a szennyvíz­elvezetés vagy (globális

szinten) a gyermekmunka kérdéseinek megoldása na­gyon fontos kérdés, ám az továbbra sem egyértelmű, hogy ez kinek a felelőssége.

Amíg ugyanis a CSR nem más, mint egyszerű marke­tingfogás, hosszú távú sike­ressége, valamint – elnézést a naivitásért, de – őszinte­sége azonban bizonytalan. Nyilvánvalóan vannak olyan üzletemberek, akik egyma­gukban is rendkívül sokat tettek a világ élhetőbbé változtatásáért, sőt olyan profitorientált vállalatokat is

ismerünk, akik egész stra­tégiájukat építették erre, to­vábbra sem feledkezhetünk meg arról, hogy kinek mi a szerepe.

Az üzlet ugyanis üzlet, és egy termelő vagy szolgálta­tó vállalat elsődleges célja a maximális profit elérése. Különösen válság idején azonban, amikor erősödik a verseny, csökken a vásárló­erő, nem könnyű „barátibb” stratégiával alkalmazkodni a konkurens vállalatokhoz, így a CSR máris hátrébb kerülhet egy­egy vállalat pri­oritási sorrendjében, ráadá­sul szűkebb pénztárcával a fogyasztók is kevésbé haj­landóak többet áldozni egy­egy feddhetetlen előállítású termékért.

Akkor pedig mi marad? A környezetet óvni, a társa­dalmat fenntartani kell, ám ez nem elsősorban üzleti feladatkör. Aki így véleke­dik, inkább csak a következ­ményből próbál kiinduló­pontot csinálni. ugyanis, bár személy szerint egyáltalán nem hiszek a túl nagy állam­ban, a fenntarthatóság két alapvető kérdését a vállala­tok jogi szabályozásában (méghozzá nemzetközi szin­ten!), valamint az alap­ és középfokú oktatásban rejlő további potenciálban látom. Hisz gondoljunk csak bele, ha sikerül ilyen eszközök­kel változtatni a társadalom alapvető értékrendjén, ak­kor a vállalatok maguktól is alkalmazkodnak majd az új igényekhez.

Tisztában vagyok azzal, hogy mennyire fontos a kör­nyezetünk, de nem tudom valójában mit tudnék tenni a fenntartható fejlődés érde­kében. A szemetet ameny­nyire tudom, szelektálom, az elemeket, gyógyszereket az ezekre szánt gyűjtőkbe dobom be.

Magyar KrisztiánÉlelmiszertudományi KarÉlelmiszermérnökIII. évfolyam

Ügyelek a tisztaságra, nem szemetelek az utcán, sőt, rá szoktam szólni a szemetelőkre. Azt hiszem, ennyivel tartozom a környe­zetnek. Igyekszem minden cselekedetemmel a környe­zetet segíteni.

Rosta KataGazdálkodástudományi KarMarketing MscII. évfolyam

Megpróbálok a környe­zetemben mindenkit az általam vélt helyes, fenn­tartható irányba terelgetni, mert sajnos úgy látom, hogy elég kevesen vannak tisz­tában azzal, hogy egysze­rű, nagyobb áldozatot nem követelő változtatásokkal egyénileg is sokat tehetünk a fenntarthatóságért.

sZÖVeG És FoTó: Fisi MARCell

Tétlenül tengődő tömeg

Fisi MARCell

Lehetünk­e egyre töb­ben ezen a Földön áldozatok nélkül? So­

kak szerint ez a kérdés már önmagában egy oximoron, ugyanis nem lehet a fenn­tartható fejlődést úgy foly­tatni, hogy „a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon”. Ki a felelős a környezetszennyezésért? Ki a felelős az állatok zsugo­rodó életteréért? Ki zsákmá­nyolja ki, rabolja le az anya­természet kincseit? A válasz sajnos olyan egyszerű, mint amilyen szomorú: mi, az emberiség.

A világ 5 leggazdagabb vállalata közül 4 az olaj miatt tett szert ilyen nagy vagyon­ra, ami egy újabb kérdést vet fel: meddig lehet elmen­ni a bolygó kiszipolyozásá­ban? Hol a határ? Az ember mindig is szinergiában állt a természettel, de az energia­forrásaink erőteljesen fogyó­ban vannak. A különböző fosszíliák kitermelése nagy­

ban hozzájárult eddigi törté­nelmünk során az általános jólét megteremtéséhez, és ez a nyugodt gazdasági hát­tér egy egyetemes fejlődést vont magával, ami napjaink­ban is érezhetően tart. Az erőforrások végesek, így a gazdasági fejlődés idővel le fog lassulni – hacsak nem térünk át a megújuló ener­giaforrások használatára. ugyanakkor a társadalmi fejlődés nem lassul, egyre többen vagyunk a glóbu­szon, és a túlnépesedés rengeteg problémát vet fel. Hétmilliárdnál is több ember él a Földön, és ez a szám ro­hamosan növekszik, míg az élőhely csak a természet sa­nyargatásával lesz több. Az ivóvíz fogy, a levegő szeny­nyeződik, a népesség pe­dig egyre nő. Az emberiség tétlenül, érdektelenül ül, és nézi, ahogy tönkreteszi élő­helyét. Arról megfeledkezik, hogy ezen a bolygón saját halála után is szeretnének élni élőlények…

KÖRKÉRDÉS | Mit teszel te magad a fenntartható fejlődés érdekében?

FoRRÁs: sCooP.iTFoRRÁs: sTATiC.ADAYiNliFe.TiMesoFiNDiA.CoM

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

14 KÖZPONT

Vendég vagy a természetben! lÉNÁRD esZTeR

A fenntartható fejlődés igen fontos pillére a környezetvédelem.

Ez alapján fontos az anyag­ és energiatakarékosság, a helyi erőforrások hasznosí­tása, a megújuló természeti erőforrások preferálása, a hulladékképződés minima­lizálása, a szennyeződések megelőzése és csökkenté­se, valamint a természeti ér­tékek tisztelete és védelme.

A klímaváltozást illetően döbbenetes adataink van­nak: 1992­ben 360 jelentős természeti katasztrófát re­gisztráltak a világon, 2001­ben pedig 700­at; a XX. szá­zadban a Föld felszínének

átlaghőmérséklete 0,5­0,7 Celsius fokkal emelkedett, és a XXI. századi prognó­zisok további 1,4 és 5,8 fok közötti emelkedéssel számolnak. A talajszeny­nyezés, a levegőszennye­zés, a vízszennyezés és a rengeteg hulladék jelentik a legnagyobb problémát. A talajt főleg rovarirtó szerek­kel, növényvédőszerekkel, hulladékokkal, nitrogénnel és foszfortartalmú műtrá­gyákkal szennyezik. Ennek mellékhatása az, hogy a nö­vények felszívják ezeket az ártalmas anyagokat, amik a fogyasztás során szerve­zetünkbe jutva különböző betegségeket okozhatnak. A gépjárművek kipufogógá­

zában található nitrogén­di­oxid, ólom és szén­monoxid napfény hatására fotoké­miai szmogot és ózont hoz létre, ami asztmát okozhat. A WHO becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha ezeket a légszennyezőket kivonnák a forgalomból.

A vizeket is számos szennyezés éri. Leggyak­rabban az iparban és a ház­tartásokban keletkezett, a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak kör­nyezeti károkat. A vízszeny­nyezés következménye le­het a tápanyag­feldúsulás, a halak és egyéb állatok pusztulása. ugyanakkor a vízszennyezés nem minden esetben választható el a le­vegő szennyezésétől. A kü­lönböző mérgező anyagok, mint például a nitrogén­

oxidok vagy a kén­dioxid levegőbe jutása az esővizet szennyezheti, ami később a talajba, tengerekbe és folyókba is eljut. Az elér­hető ivóvíz kérdése egyre nagyobb problémákat vet fel világszerte, jelenleg 884 millió ember nem jut bizton­ságos ivóvízhez. Mivel az emberi vízhasználat jelentős

része a mezőgazdasághoz kapcsolódik, a vízszennye­zés akár az élelmezési vál­ságot is súlyosbíthatja.

Észre kell vennünk, hogy közös erőfeszítéssel tehe­tünk és tennünk is kell élő­helyünk degradációja ellen, hiszen mi mindnyájan csak vendégek vagyunk a termé­szetben!

A fenntarthatóság jelen van… NYÉki JúliA

…Magyarországon, a fővárosban, az ok­tatásban és a Corvinuson is, kaptuk a megnyugtató választ a téma szakértőjé­től, Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsannától, a Környezetgazdaságtani és Technológiai Tan­szék egyetemi docensétől.

Ha jellemezni kellene országunkat a fenntart-hatóság szemléletét ille-tően, milyen értékelést kapnánk?

Magyarországon vannak olyan területek, ahol egész jól állunk. Megfigyelhető, hogy egyre kevesebb vi­déki használja autóját reg­gelente a fővárosba való bejutáshoz, ami természe­tesen betudható a magas üzemanyagáraknak is, de szerepet játszik a kényelem és a tudatosság is. Míg ve­zetés közben nem tudunk másra koncentrálni, addig a vonaton vagy a buszon olvashatunk, cseveghetünk, előkészülhetünk napi teen­dőinkre. Nem is beszélve ar­ról, hogy egyre inkább „ciki” autóval közlekedni. A társa­dalom sok helyről kiutálta az

autósokat, és parkolóhelyet találni is nehéz. Jó dolog­nak tartom, hogy a magyar emberek gondolkodásában már jelen van a tudatos­ságra való törekvés. Szere­tünk ott tenni valamit, ahol kis energiabefektetéssel is eredményesnek gondoljuk magunkat, ide tartozik pél­dául a szelektív hulladék­gyűjtés is, amivel még csak igen csekély mértékben járultunk hozzá a fenntart­hatósághoz. Az is megfi­gyelhető, hogy keressük az élelmiszerek címkéin a kör­nyezetbarát tulajdonságra utaló kis jelzéseket, és aki teheti, főként ezeket vásárol­ja meg. Apró lépések ezek, de a fenntarthatóság nem az a terület, ahol hirtelen nagy változásokat lehet el­érni. Sokkal inkább tekintem

gondnak, hogy a problémát utólag akarjuk orvosolni, nem a megelőzésre törek­szünk, és elszomorító az is, hogy a kormányok általában azt várják el az állampolgá­roktól, hogy minél többet fogyasszanak, hiszen ez­zel a GDP növekedését is „szolgálják”. Összességé­ben tehát nem gondolom, hogy ilyen szempontból le lennénk maradva nyugati szomszédainktól. A törek­vés bennünk is megvan, csupán az eszközeink korlá­tozottabbak.

Hogyan jelenik meg az oktatásban ez a szemlé-let?

Alapszakon a G karos hallgatók kötelezően vá­lasztható tárgyként kör nye­zet gazdaságtant is tanulhat­nak, amit szeretnénk, hogy a későbbiekben akár minden­kinek kötelező legyen. Nagy

öröm számunkra, hogy még az általában kevésbé környezetbarátnak gondolt marketinges vonulaton is vannak olyan hallgatók, akik szívesen foglalkoznak a kör­nyezetbarát fogyasztással egy kurzus keretében. Vé­leményem szerint ez egy jó módja annak, hogy a fiatal felnőtteket minél korábban a tudatos fogyasztás felé te­relhessük.

Jelen van a Corvinuson a fenntartható fejlődés?

Mindenképpen. Idén megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés kialakítá­sa, de korábban is volt már elemgyűjtés, vagy például szakirányos hallgatóink egy látványos akció keretében PET palackokból építettek foteleket, amelyek egyéb­ként máig színes részét képezik az egyetem épüle­tének, az első emeleti belső

udvaron. ugyan gazdasági okokból, de megvalósult az épület nyílászáróinak cse­réje, illetve a mozgásérzé­kelő lámpák felszerelése, amelyek mind apró lépé­sekkel járulnak hozzá a fenntarthatósághoz. Egyet­len dologban vagyunk talán elmaradva a többi egye­temhez képest, az pedig az adminisztráció környe­zetbarát megoldása. Időt és energiát spórolhatnánk meg, ha fokozatosan mi is áttérnénk a máshol már jól működő, teljes körű online ügyintézésre.

FoTó: sCHMieDT FÁTA

FoRRÁs: BiZToNsAGPoliTikA.HU

„a magyar emberek gondolko-dásában már jelen van a tuda-tosságra való törekvés” ”

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

15kÖZkÉP

bESZÉlgETÉS bÁNfi TAMÁSSAl

„A monetáris politikában is eljön az igazság pillanata” DiCsUk DÁNiel

Bár a pénzügyek szakértőjével beszélgetni gyakorlatilag mindig aktuális – hisz a pénz szerves része az ember és a társadalom lé­tének is –, ma, az IMF­tárgyalások útvesztő­jében, és a Monetáris Tanács kamatcsökken­téseit követően külön érdekes a tanács egy korábbi tagjának álláspontját is megismerni. Eddigi pályafutása mellett többek között erről is beszélgettünk Dr. Bánfi Tamással, a Pénz­ügy Tanszék vezetőjével.

Közpénzügyek, kvantita-tív pénzügyek, vállalati pénzügyek, és még so-rolhatnám. Mi a közös a pénzügyekben?

Nehéz átfogó definíciót adni, így erre nem is vál­lalkoznék. A pénzügyek a közgazdaságtudomány, a gazdálkodástudomány, a vállalkozástudomány része­ivel is érintkezik, és vannak szuverén ágai is – közös bennük a pénz.

Ön miért kezdett el pénz-ügyekkel foglalkozni?

Negyvenkettő éve tanítok a tanszéken, és huszonöt éve vezetem, így ennyi idő elteltével nehéz visszaem­lékeznem. A hatvanas évek­ben még nem volt annyira közkedvelt a pénzügy, mint napjainkban – attól az idő­

ponttól kezdve számítom a pénzügy szak felemelkedé­sét, amikor egy hallgató az első órája után jelezte, hogy ő az akkor legnépszerűbb külgazdasági szakról jelent­kezett át hozzánk. Belőle ké­sőbb jegybankelnök lett.

Mik a határai a pénz-ügyeknek?

Pénzügyesként már évek óta küzdök az ellen, hogy mindent pénzben mérjünk, és abban próbáljunk bármit kifejezni. Életünk több te­rületén nem lehet kizárólag pénzben számolni. Ilyen például a kultúra vagy a kör­nyezetgazdálkodás is.

És az egészség, oktatás?Az egészség bonyolul­

tabb kérdés, hisz az egész­ségügy látens szükségletei

sosem elégíthetők ki, így azok mind magán­, mind közösségi formában finan­szírozhatatlanok. Nem lehet mindenkit minden héten szűrővizsgálatra küldeni, ha­bár a megelőzés szempont­jából ez lenne az ideális. Az oktatás is összetett problé­ma, hisz míg a felsőoktatás működhet piaci alapokon, az alapfokúnál ez elkép­zelhetetlen, annak feltétle­nül államilag finanszírozott rendszerben kell működnie, ellenkező esetben ugyanis túl korán megkezdődne egy­fajta kasztosodási folyamat.

Hogyan emlékszik vissza a Monetáris Tanácsban eltöltött, pénzügyi szem-pontból egyébként elég változatos évekre?

Állandó ellenzék voltam – egyébként rendkívül tanul­ságos időszak volt. A hat­éves periódus alatt, elsősor­ban annak második felében többször mondtam, hogy eljön az igazság pillanata: azaz, ha olyankor emelünk kamatot, amikor nem lett volna szükséges, és nem csökkentünk, amikor meg­tehettük volna, akkor egy­szer majd ráébredünk, hogy bár tényleg magas a kamat­szintünk, ám akkor éppen nincs mód csökkenteni. És véleményem szerint ez most bekövetkezett…

Azonban most, úgy tűnik, a tanács megvalósítja az Ön korábbi, kamatcsök-kentésekre vonatkozó el-képzeléseit…

Kezdettől fogva vitattam az inflációs célkövetést, mint monetáris politikai techni­kát, ám amikor a jövő évi át­lagos inflációs rátát 3,5%­ról 5­re kell emelni, és közben a célkövetés szükségességét kommunikálják, valamint az elmúlt évek kamatstra­tégiáját visszanézve annak alapján magyarázzák, nem elegáns dolog a jegybanki alapkamatot csökkenteni.

Akkor Ön szerint mennyi lenne ma a reális kamat-szint?

Erre nem lehet egzakt választ adni, ám a nemzet­közi helyzetet és a magyar gazdaság paramétereit fi­gyelembe véve lehetne a kamatszint 4­5% között. Vé­leményem szerint, a gazda­ság egésze szempontjából eleve nem szerencsés a ka­matot állandóan „rángatni”. A kamatszintet technikailag egyszerű módosítani, ám nem biztos, hogy ezt az esz­közt túl gyakran használni ideális.

Egyébként – erről is vaj-mi keveset tudunk – ta-nácstagként hogyan hoz-

ták meg a döntéseiket? Milyen eszközök álltak rendelkezésre ehhez?

Minden igényt kielé­gítően kiszolgálták a ta­nácstagokat. Az összes szükséges adatot meg­kaptuk – táblázatokat, fo­lyamatelemzéseket. Az egyéni szempontok termé­szetesen jelentősek voltak. ugyanazokról a kérdések­ről máshogy vélekedett az a tanácstag, aki évtizede­kig pénzügyekkel foglalko­zott, és máshogy, aki reál­gazdasági szakterületről, vagy akár a vállalati szek­torból érkezett.

Végezetül egy immár szinte unalomig ismételt kérdés: lesz IMF-megál-lapodás? Ha igen, mikor, ha nem, miért nem?

Azt gondolom lesz, mert a megállapodás szükséges­sége nem kérdéses. Véle­ményem szerint a görögök menthetetlenek, és meg­jósolhatatlan, mi történik majd Spanyolországban, Portugáliában akár Olaszor­szágban. És az első dominó eldőlésével egy olyan sérü­lékeny ország, mint amilyen Magyarország, könnyen kiszámíthatatlan helyzetbe kerülhet. Emiatt szükséges feltétlenül egy pénzügyi vé­dőháló.

FoTó: TeleGDi ADRiÁN

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

16 kultúra

Tíz év két felvonásban BÁRTFAi esZTeR

Immáron újabb formában lehet élvezni a trójai há­ború feldolgozását: már

nemcsak papíron vagy „szélesvásznon” eleve­nedhetnek meg előttünk

a csatajelenetek, hanem a RaM Colosseumban meg­tekinthető a jól ismert ókori görög eposz színpadra vitt változata is. A történet Ho­mérosz Iliász című hősepo­sza – vagy legalábbis a da­rabbal azonos címet viselő

film – révén is már talán una­lomig ismert, így felmerülhet a kérdés: milyen újat vagy mást tud nyújtani ezúttal a rockopera? Nos, az előadás végére érve azért fellehet sorolni jó pár, a darab mel­lett szóló érvet.

A kezdet kissé meglepő, hisz a legendás görög had­vezérek és királyok helyett egy történelemtanár ve­zette kisiskolás csoportot kapunk, akik éppen a trójai háborúról tanulnak. Eny­nyivel nincs még elintézve a dolog, mert a történet­nek egyfajta keretet, vázat adva időnként fel­feltűnnek a kisdiákok, kérdéseik­kel ostromolva tanárukat. Mindeközben pedig egy kisfiú közülük teljességgel beleéli magát az esemé­nyekbe – olyannyira, hogy őt küldik Akhilleusz keresé­sére, majd válik később a hős önjelölt fegyverhordo­zójává.

Eleinte ez zavaró is lehet, de a darab végére világossá válik a rendező rejtett célja: kapcsolatot teremteni múlt s jelen között, hiszen a rég­múlt korokból fennmaradt művek mondanivalói nem vesztették még el aktualitá­sukat. Az opera ez esetben a hitből, hűségből, hősies­ségből, bátorságból, ha­zafiságból, dicsőségből és halhatatlanságból „adja föl a leckét”, diákoknak és nézők­nek egyaránt.

Ami a színpadi megvaló­sítást illeti, a Trója semmi­lyen hiányérzetet nem hagy maga után. A kreatívan kihasznált minimál díszlet (Akhilleusz óriás méretű pajzsa, mögötte egy vetítő­vászonnal), a korhű jelme­zek, a tánckar nagyszerű koreográfiája, a kissé nyak­törőnek ható harcjelenetek, valamint az ízlésesen meg­komponált zene egyvelege – nem is beszélve a két ló húzta harci szekéren be­vonuló Akhilleuszról vagy a „valódi” trójai falóról – a „gyorslábú” hős történeté­nek élménydús, de egyál­talán nem tömény sűrítmé­nyét eredményezi.

A rockopera szereposz­tása is alapvetően jól sike­rült, s hogy csak egy­két nevet említsünk, Akhilleuszt Pintér Tibor rendező, Aga­memnónt Vadkerti Imre, Hektort Buch Tibor, Páriszt Szerényi László, Helenét többek között Janza Kata is alakítja. Összességében a Trója remek esti kikapcso­lódással kecsegtet, mely után elég valószínű, hogy szem­fül­elme nem marad „éhesen”.

FoRRÁs: MilDlYReleVANT.CoM

Afrika felfedezése sZÁsZ NóRA

Afrika az a kontinens, amelyről keveset tu­dunk, és még keve­

sebben vannak azok, akik személyesen tapasztalhat­ták meg az igazi afrikai va­lóságot. Akkor mégis hogy kerül egy corvinusos diák egy fényképezőgéppel erre a kicsit még vad, de fejlőd­ni, sőt, a büszke Európának bizonyítani vágyó helyre? Lantai­Csont Gergely idén diplomázott gazdálkodási és menedzsment szakon, és még egy éve maradt hátra a pénzügy és számvi­tel képzéséből. Nyolc évvel ezelőtt kezdett fotográfiával foglalkozni, Afrikával pedig három évvel ezelőtt került

kapcsolatba, amikor az utazás Expón, a francia és horvát stand között megbú­jó, szerény kongói standnál egy magyar antropológus hölgy fotóst keresett.

Habár megismerkedésük a véletlennek köszönhető ¬– vagy ha úgy vesszük, a sorsnak –, együttműködé­sük Szilasi Ildikóval három éve tart, több sikeres út áll mögöttük. Bejárták Etiópia, Angola, Madagaszkár, Sze­negál és a Kongói Demokra­tikus Köztársaság eldugott törzseit és falvait. Habár Afrika fotósként is rengeteg inspirációt, vizuális élményt kínál, európaiként is érde­kes belecsöppenni ebbe a világba. Gergő elmondta

nekünk, hogy nagyon külö­nös volt látni, hogy az embe­rek fejében mennyi sztereo­típia él erről a helyről, majd látni ezek cáfolatát. Afrika ma már egy egymilliárd fős, dinamikusan fejlődő konti­nens; egyik oldalán a leg­modernebb városokban élő, nyugati igényekkel rendel­kező réteg, másik felén pe­dig a szegények és a nomád törzsek, akik a fényképező­gépet is fegyvernek hiszik. A páros munkája épp azért fontos, hogy felhívja a figyel­met ezeknek a közösségek­nek a problémáira, képeiket pedig gyakran az afrikai kor­mányok is felhasználják.

Szilasi Ildikó és Gergő legutóbbi, 2012 júniusá­ban indult két hónapos expedíciójuk során a XIX. századi magyar utazó­

kutató­felfedező, Magyar László útján járták be An­golát és a Kongói Demok­ratikus Köztársaságot, s a véres polgárháborúk által megtépázott két ország

mai társadalmi helyzetét igyekeztek felmérni. Az uta­zás eredményeit a Natio­nal Geographic decemberi számának vezércikke fogja bemutatni.

FoRRÁs: kUlTURAFRikA.HU

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

17kultúra

Helyzetjelentés a nagyvilágból NAGY klÁRA

Háború, vér, kataszt­rófák, halál. Mintha mindennapi híradó­

ink kimerevített képeit lát­nánk viszont a Néprajzi Múzeumban október 28­áig látogatható 12. Word Press Photo kiállításon. Az elmúlt egy év eseményeit felidéző fotókiállítás anyagába per­sze nem csak szörnyülköd­tető képsorokat válogattak be, viszont hiába nyugtatjuk szemünket a magasugrók elegáns mozdulatain vagy a halak között békésen úsz­káló búváron, eluralkodhat rajtunk az a kellemetlen ér­zés, hogy talán néha nem is érdemes olyan nyitott szemmel járni ebben a vi­lágban.

Nem így vannak ezzel a fotósok, akik évről évre beküldik munkáikat a világ legnagyobb és legrango­sabbnak számító sajtófotó­pályázatára. Az 1955 óta működő szervezet célja, hogy támogassa és meg­ismertesse az emberekkel

a fotóriporterek munkáját, akik sokszor életüket sem féltve próbálnak a lehető legközelebb kerülni a „tűz­höz”. Idén 101254 fotóból választották ki azt a közel 200 alkotást, ami egy igen sűrű keresztmetszetét adja a 2011­es év politikai, gaz­dasági, művészeti és sport­eseményeinek; de a hét­köznapi élet jeleneteibe is bepillantást nyújt.

Az idei kiállítás fődíjas fo­tója egy burkába öltözött je­meni anyát mutat be, amint a zavargásokban megsérült fiát vigasztalja. Megható kép – többen Michelangelo Pietàját látják benne – ami megerősít bennünket ab­ban, hogy vannak olyan közös nevezők, amik nem­zettől, vallástól, civilizációtól függetlenek.

Több kategóriában is hirdettek győzteseket: a hír kategória díjazottjai az arab tavasz küzdelmeit és diadalmait, illetve a japán cunami utáni életet rögzítet­ték. Láthatunk még képeket a gyermekházasság hagyo­

mányáról, a norvégiai tö­megmerénylet helyszínéről és a Kínában mindenhol je­lenlevő Mao­kultuszról is. A művészet és szórakoztatás kategória nyertes fotója az orosz szórakozóhelyek bá­

jos­lepukkant világával még mosolyt is csal a látogató arcára.

A kiállítás több, első rá­nézésre távoli témát, prob­lémát boncolgat. Azonban ahogy az esztelen merény­

letek gyermekáldozatait vagy a szarvuk „gyógyere­jéért” megcsonkított rino­céroszokat nézzük, be kell látnunk, hogy a felelősség, legalábbis az emberiség szintjén nem hárítható.

Októberi szín(ház)kavalkád Budapesten MUNkATÁRsUNk

Eddig sem panaszkod­hattak a budapesti színházbarátok, hisz

a főváros számos teátruma folyamatosan a legkülönbö­zőbb művek bemutatóival örvendeztetik meg a néző­ket. A Madách, a Nemzeti Színház és a RaM Colos­seum már túl is van az első premierjén, de mi a helyzet a többi játszóhelyen? Nos, a változatos színvonal tovább szárnyal, mindenki megta­lálhatja a maga kedvencét a jövőben is, hisz októberben is a legkülönbözőbb premie­reken tapsolhatunk.

A sort az Örkény István Színház kezdte, mely a Liliomfi című ismert magyar

komédiát mutatta be októ­ber 5­én. Az ismert törté­netet felújított és átírt válto­zatban állította színpadra a teátrum, Gálfi László, Für Anikó és Polgár Csaba fő­szereplésével. A sort a Víg­színház folytatja október 13­án, mely az igazgató, Eszenyi Enikő főszereplé­sével a Jóembert keresünk című zenés Brecht­színmű­vet tűzi műsorra. És hogy a hónap második fele se teljen unalmasan, többéves szü­net után a Budapesti Ope­rettszínház mutatja be újra Kálmán Imre hatalmas sike­rű, világszerte népszerű Ma­rica grófnőjét – a legendás operett klasszikus formában csendül fel a Nagymező ut­cában.

Öregember nem vénember DiCsUk DÁNiel

Bár korszakalkotónak azért semmiképpen sem nevezhető, az

emberiség fikcionális jövő­beli, űrben vívott háborúit új, és talán meglepőnek is mondható szempontból mutatja be John Scalzi a Vé­nek háborúja címet viselő, már magyarul is megjelent, nagysikerű regényében. Még ha különböző, vadabb­nál vadabb ötleteket valósí­tunk is meg, rendkívül nehéz eredeti, vagy annak tűnő fantasyt alkotni – főleg ma­napság, amikor tömegesen érkeznek az egy kaptafára készülő könyvek és filmek. A Vének háborúját sem mondanám igazán eredeti­nek, ám a szerző épp olyan mértékben vegyíti a külön­böző elemeket, hogy a mű nem csak különlegesnek és érdekesnek, de ízléses­

nek is hat. Vannak persze komolynak nehezen vehető gondolatok és jelenetek, de azért korántsem annyira el­rugaszkodott mértékben és minőségben, mint néhány másik, egyébként népszerű mű esetében.

Ritkán illetnek könyvet azzal a kritikával, hogy túl rövid, ám ezúttal kénytelen vagyok ezt tenni. S ez nem csak a befejezésre, de a mű teljes második felére igaz. Szívesen olvastam volna többet arról a borzasztó, ám a mi elménknek alighanem lenyűgöző háborúról (és vi­lágról), amit a szerző elénk tárt. ugyan folytatás még születhet, ám az aligha lesz már ugyanolyan. Mindez azonban semmit sem von le a mű élvezhetőségéből, legfeljebb utólag hagy ben­nünk némi ürességet. Ám a történet mindenért kárpótol.

Melyben a szerző talán sokat akar markolni, hisz szó van szerelemről, csatákról, emberi konfliktusokról és tu­dományról is – s bár mindezt nehéz belesűríteni egyetlen műbe –, épp emiatt minden­ki megtalálhatja az őt legin­kább érdeklő részt. Ráadásul a különböző gondolatmene­tek közötti ugrálást elősegít­ni az is, hogy a főszereplő szemüvegén és gondolatain keresztül látjuk (azaz olvas­suk) a történetet, így a cse­lekményszálak közötti váltás, egyes események átugrása betudható az emberi agy rendszertelen gondolkodá­sának is. Összességében a mű tehát nem csak olvas­mánynak izgalmas, hanem továbbgondolásra is alkal­mas, hisz bár nem a legépü­letesebb alkotásról beszé­lünk, a jövőn gondolkodni mindig lebilincselő.

FoRRÁs: oRiGo.HU

www.vodafone.hu/percdijnullazo

26 év alatt hívjátok egymást 0 Ft-értPercdíj Nullázó Opcióval SIM kártyánként havi 500 Ft-ért

A Percdíj Nullázó Opció 2012. április 19-től érhető el visszavonásig, Vodafone Kredit és Vodafone Matrix tarifákkal, 500 Ft-os havidíjért 26 év alattiak számára. 18 év alatt az opció szülői hozzájárulással vehető igénybe. A Vodafone Matrix tarifához a Percdíj Nullázó Opció a 26 éven aluliaknak járó dupla bónusz egyike helyett választható 500 Ft-os havidíjért. A Vodafone Kredit és Vodafone Matrix tarifás előfizetők, akik igénybe veszik a Percdíj Nullázó opciót, valamint az összes Vodafone Évfolyam tarifa között SIM kártyánként havi bruttó 500 Ft-os havidíj ellenében, a belföldi normál díjas hanghívásokból eredő forgalom 0 Ft-os perc-díjon kerül elszámolásra. Egy előfizető egy Vodafone Kredit vagy Vodafone Matrix fiataloknak tarifát köthet és előfizetéséhez egy Perc-díj Nullázó Opciót vehet igénybe. Az opció a betöltött 26. életév után még két évig megtartható, de a betöltött 28. életév után elvész. További információ a Vodafone üzletekben, a www.vodafone.hu/percdijnullazo oldalon, a Lakossági ÁSZF-ben és a belföldi hálózatból díjmentesen hívható 1270-es számon.

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

19CONNECTION

The future is ours – VUA sZilARD BURJAN

When I had a discussion with some of the pupils of our university I suddenly realised that we have some deficiency regarding the issue of sustainability. In some cases, an interesting problem occurred, many did not even know the meaning of VuA acronym. So let us inspect this word.

VuA stands for the Visegrad univer­sity Association. A

wonderful tale started to unfold when representatives from 25 universities from 10 countries of the Visegrad Group and cooperating regions signed the Charter of the Visegrad university Association at the Slovak university of Agriculture. Nitra gave place to this

event in 2011. The biggest motivational power, which was enough to give birth to the Charter, is sustainable development in V4 countries and cooperating regions; in other words, providing a better future through attempting to enlarge the role of agriculture. It could be due to the confidence about the power of this initiation that caused many

countries to enter the VuA – for instance Thailand, India, Turkey, Moldova, Italy, and Germany. They all decided to support the idea of cooperation, and altogether they actually constitute 30 full and 9 honorary members.

I had a very useful and instructive conversation with Dr. Laszlo Palkovics, who gave us a large amount of information about the VuA General Meeting 2012. “It was a great esteem to be there. In the beginning it was the innovation of the university of Nitra. It is very interesting that such a huge number of universities joined this group from so many different countries. This diversity and

internationalism gives a great place to establish new potentials in the field of foreign affairs. The main topic of the sittings is agribusiness.” Dr. Laszlo Palkovics also mentioned that a new opportunity for students is currently available through the organisation – the VuA is working on a summer school, which will also be available to Hungarian students. (It is highly recommended to visit the web page of VuA for more information: http://www.vua.uniag.sk/)

During the annual general meeting of VuA current issues were discussed, such as the Visegrad Journal of Bioeconomy, sustainable

development or food industry, and many more. It was a great experience to take part in consultations with academics from various parts of Europe. Not to mention the circumstances, the host university in Nitra is excellent in hospitality and they were working hard to make their guests feel as comfortable and entertained as possible. Furthermore, Corvinus plays a very dominant role in this association, and this will be clearly expressed in the next years. According to Dr. Laszlo Palkovics, Hungary will be organising and then host the annual general meeting. We will surely try our best to make it memorable.

For pilgrims and lovers of nature JoHANNA PAPP

Central­Eastern Europe has always been important venue for religious people since a lot of shrines, many for Mary but some for other saints as well, are located here in Hun­gary. Similar to the longest pilgrimage track (El Camino), in our country, the idea was formed to establish a longer path. Thanks to several domestic and foreign associations and foundations this initiation has turned out to be feasible, and its building is in progress.

The Department of Landscape Planning and Regional

Development at the Corvinus university of Bu­dapest (CuB) has been supporting this project for three years, and BSc students take part in the field­works as well – they help in tracing out the route by painting signs. The department’s students participated in the planning of the Pilis stretch, within the

frame of their field practice. According to the Deputy Head of the department, Dr. Agnes Sallay, they would like to cooperate with the organisers for the long run.

A book on this project, “The network and estab­lishment of Via Maria”, was edited by Krisztina Kovacs­Filep, assistant lecturer, and was published by BCE­TTT Publishing. Its chapters were written by renowned experts such as: Janos Ben­

csik, representative of the Hungarian Parliament (who is one of the dreamers of Via Maria); Gergely Gulyban, orthodox university vicar; Dr. Eva Konkoly­Gyuro, landscape planner; Dr. At­tila Csemez, and Dr. Laszlo Kollanyi, professors in the Department of Landscape Planning and Regional Development. The book, which came into existence by the collaboration between the CuB and Via Maria Public Association, deals with the methodology of constructing pilgrimage paths.

The Via Maria is situated between Mariazell (Austria) and Csiksomlyo (Transylvania). The tourist and pilgrimage path is al­most 1400 km long and connects 60 shrines. A foot and cyclist route has been made that avoids busy areas. Completing the whole distance on foot takes

60 days, so it is challenging even for prepared and experienced tourists; furthermore, the beautiful landscape can enhance environmental­conscious behaviours and the feeling of national unity.

Economically the Via Maria is also beneficial for

Hungary, because pilgrims come from many parts of the world who wish to get to know not only the capital city, but also the tiniest villages – which now have the opportunity to gain a share from tourism due to the consumption of these pilgrims.

www.vodafone.hu/percdijnullazo

26 év alatt hívjátok egymást 0 Ft-értPercdíj Nullázó Opcióval SIM kártyánként havi 500 Ft-ért

A Percdíj Nullázó Opció 2012. április 19-től érhető el visszavonásig, Vodafone Kredit és Vodafone Matrix tarifákkal, 500 Ft-os havidíjért 26 év alattiak számára. 18 év alatt az opció szülői hozzájárulással vehető igénybe. A Vodafone Matrix tarifához a Percdíj Nullázó Opció a 26 éven aluliaknak járó dupla bónusz egyike helyett választható 500 Ft-os havidíjért. A Vodafone Kredit és Vodafone Matrix tarifás előfizetők, akik igénybe veszik a Percdíj Nullázó opciót, valamint az összes Vodafone Évfolyam tarifa között SIM kártyánként havi bruttó 500 Ft-os havidíj ellenében, a belföldi normál díjas hanghívásokból eredő forgalom 0 Ft-os perc-díjon kerül elszámolásra. Egy előfizető egy Vodafone Kredit vagy Vodafone Matrix fiataloknak tarifát köthet és előfizetéséhez egy Perc-díj Nullázó Opciót vehet igénybe. Az opció a betöltött 26. életév után még két évig megtartható, de a betöltött 28. életév után elvész. További információ a Vodafone üzletekben, a www.vodafone.hu/percdijnullazo oldalon, a Lakossági ÁSZF-ben és a belföldi hálózatból díjmentesen hívható 1270-es számon.

FoRRÁs: PilGeRN.NiNG.CoM

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

20 karrier

Budapesti Corvinus Egyetem Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Aktuális szakmai gyakorlatokvállalat pozíció/program referencia szám jelentkezési

határidő

Audi Hungaria Motor Kft. Gyakornok ­ Beszerzés 2012/0242/Szgy azonnal

Audi Hungaria Motor Kft. Gyakornok ­ Logisztika 2012/0243/Szgy azonnal

Deloitte Könyvvizsgáló gyakornok (Audit Intern) 2012/0251/Szgy azonnal

Procter & Gamble Customer Business Development (Sales) Interns 2012/0196/Szgy azonnal

Procter & Gamble HR Generalist Intern 2012/0241/Szgy azonnal

Euronet Worldwide Inc. Junior Accountant(s) 2012/0221/Szgy 2012.10.05

Lactalis Central Europe (Austria, Hungary & Slovakia) Product Manager Assistant 2012/0227/Szgy 2012.10.10

Régens Zrt. Junior ­ Üzleti elemző/piackutató 2012/0224/Szgy 2012.10.10

Régens Zrt. Projektasszisztens gyakornok 2012/0225/Szgy 2012.10.10

Régens Zrt. Régens Mentorprogram 2012/0244/Szgy 2012.10.10

PwC Könyvvizsgáló gyakornok 2012/0216/Szgy 2012.10.14

Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációs Iroda Szakmai gyakorlati lehetőség a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációs Irodájában 2012/0250/Szgy 2012.10.15

ING Bank Hungary Credit Analyst Trainee 2012/0238/Szgy 2012.10.17

ING Bank Hungary Payments and Cash Management Trainee 2012/0239/Szgy 2012.10.17

ING Bank Hungary Product Control Trainee 2012/0240/Szgy 2012.10.17

KPMG Audit Trainee 2012/0255/Szgy 2012.10.25

KPMG Tax Advisory Trainee 2012/0254/Szgy 2012.10.25

Ernst & Young IT Risk & Assurance ­ Intern 2012/0259/Szgy 2012.11.01

Ernst & Young Részmunkaidős üzleti tanácsadó gyakornok 2012/0262/Szgy 2012.11.01

Ernst & Young Risk ­ Intern 2012/0258/Szgy 2012.11.01

Soter­Line Oktatási Központ Kft. Szakmai gyakorlat 2012/0264/Szgy 2012.11.01

Antall József Tudásközpont Szakmai gyakorlat 2011/0138/Szgy folyamatos

Budapesti Corvinus Egyetem Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Aktuális külföldi szakmai gyakorlatokvállalat pozíció referencia szám jelentkezési

határidő

Continental AG Intern on the field of Purchasing 2011/0017/Nszgy azonnal

Google SMB Services Associate Hungarian ­ Dublin 2012/0018/Nszgy azonnal

Accor Hoteles Espana S. A. Receptionist 2011/0051/Nszgy 2012.12.31

Accor Hoteles Espana S. A. Waiter/Waitress 2011/0052/Nszgy 2012.12.31

Global Recruiters of Czech Republic Project Coordinator 2012/0027/Nszgy 2012.12.31

Global Recruiters of Czech Republic Social Media Project Coordinator 2012/0028/Nszgy 2012.12.31

Aba Art Contemporani Assistant / Graphic Designer 2012/0008/Nszgy folyamatos

APPINA TRAVEL GmbH Praktikant 2011/0002/Nszgy folyamatos

CATT Innovation Management GmbH Placement opportunities 2011/0010/Nszgy folyamatos

Henkel Central Eastern Europe GmbH Internship Brand Management Laundry & Home Care CEE ­ starting December 2011 2011/0033/Nszgy folyamatos

Henkel Central Eastern Europe GmbH Internship Brand Management Laundry & Home Care CEE ­ starting January 2012 2011/0034/Nszgy folyamatos

Hilti AG Intern in Technical Marketing 2011/0036/Nszgy folyamatos

Hilti AG Intern Marketing in Business unit Chemicals 2011/0037/Nszgy folyamatos

Hilti AG Intern Project Management in Business Excellence 2011/0038/Nszgy folyamatos

Hilti AG Intern Project Management in Roll­out Projects 2011/0039/Nszgy folyamatos

Hilti AG Intern Sourcing Controlling 2011/0040/Nszgy folyamatos

Hilti AG Intern Supporting the Spare Parts Project Management 2011/0041/Nszgy folyamatos

Hilti AG Internship Market Research 2011/0042/Nszgy folyamatos

Hilti AG Internship Product Management 2011/0043/Nszgy folyamatos

InterNations Intern 2011/0035/Nszgy folyamatos

Kefren Sarl Chief Executive Assistant 2012/0002/Nszgy folyamatos

MM Barcoding Ltd. International Finance Internship 2012/0021/Nszgy folyamatos

MM Barcoding Ltd. International HR Internship 2012/0022/Nszgy folyamatos

MM Barcoding Ltd. International IT Internship 2012/0023/Nszgy folyamatos

MM Barcoding Ltd. International Marketing Internship 2012/0024/Nszgy folyamatos

MM Barcoding Ltd. International Sales Internship 2012/0025/Nszgy folyamatos

MM Barcoding Ltd. International Supply Chain Internship 2012/0026/Nszgy folyamatos

Spanish Work Exchange Programme Hotel placements 2011/0018/Nszgy folyamatos

Support Services Group Ltd Business Administration Support 2012/0011/Nszgy folyamatos

Transenter Project manager/ translator/ marketing specialist/ account manager intern 2012/0020/Nszgy folyamatos

Videoplugger Ltd Sales and Marketing assistant 2012/0001/Nszgy folyamatos

Volkswagen Procurement Services GmbH Services GmbH PraktikantIn in der Volkswagen Konzern IT Beschaffung 2012/0007/Nszgy folyamatos

Volkswagen AG Praktikant/in im Bereich Projektmanagement 2012/0006/Nszgy folyamatos

wordinc GmbH Trainee (Translation/Project Management) 2011/0050/Nszgy folyamatos

Budapesti Corvinus Egyetem Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Aktuális állásajánlatokvállalat pozíció referencia szám jelentkezési

határidő

Deloitte Könyvvizsgáló gyakornok (Audit Intern) 2012/0252/Á azonnal

European health care company Junior Reporting Specialist 2012/0222/Á azonnal

Procter & Gamble Finance & Accounting Analyst 2012/0234/Á azonnal

Budapesti Corvinus Egyetem Rendezvény Iroda Karrier Expo 2012. Ősz ­ Host/Hostess 2012/0257/Á 2012.10.03., 12:00 óra

eGov Tanácsadó Kft. Junior elemző 2012/0217/Á 2012.10.04

eGov Tanácsadó Kft. Tanácsadó 2012/0218/Á 2012.10.04

Euronet Worldwide Inc. Junior Accountant(s) 2012/0220/Á 2012.10.05

Lactalis Central Europe (Austria, Hungary & Slovakia) Product Manager Assistant 2012/0226/Á 2012.10.10

PwC Könyvvizsgáló gyakornok 2012/0215/Á 2012.10.14

Morgan Stanley Analyst ­ Credit Capital and Rating Analytics Group 2012/0235/Á 2012.10.17

Morgan Stanley Credit Risk Management Analyst ­ Middle Office 2012/0236/Á 2012.10.17

Morgan Stanley Market Risk Management Reporting Analyst 2012/0237/Á 2012.10.17

KPMG Tax Assistant ­ Personal Income Tax Group 2012/0253/Á 2012.10.25

Healthware Tanácsadó Kft. Egészség­gazdaságtani szakértő 2012/0248/Á 2012.10.30

Healthware Tanácsadó Kft. Üzleti elemző 2012/0249/Á 2012.10.30

Ernst & Young IT Consultant 2012/0263/Á 2012.11.01

Budapesti Corvinus Egyetem Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Aktuális programokvállalat program referencia

számjelentkezési határidő

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

FÓRuM a kötelező szakmai gyakorlatról

2012/0247/P 2012.10.03

Ernst & Young Interaktív könyvvizsgálati szeminárium

2012/0256/P 2012.10.08. 12:00 óra

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Szakmai programok

2012/0265/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Céges tesztek 2012/0267/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Cégprezentációk 2012/0266/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – CV Ambulancia 2012/0268/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Grafológia 2012/0269/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Helyszíni interjúk 2012/0270/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Numerikus és verbális tesztek

2012/0271/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Online kompetencia teszt

2012/0272/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – RapidRandi Terminál

2012/0260/P 2012.10.09

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

KarrierExpo – Video Resumé 2012/0261/P 2012.10.09

Régens Zrt. Régens Mentorprogram 2012/0245/P 2012.10.10

PwC „Másokról szól” társadalmi felelősségvállalási pályázat

2012/0223/P 2012.10.19

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Kompetenciavizsgálat kötelező szakmai gyakorlatos hallgatóknak – Munkahelyi viselkedés teszt

2012/0141/P 2012.10.24

Career Development Office Corvinus university of Budapest

Work Competencies Questionnaire

2012/0140/P 2012.10.24

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Karrier­tanácsadás 2008/0112/P folyamatos

BCE Vállalati Kapcsolatok és Karrier Iroda

Pályázati felhívás a BCE külföldi szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatóinak

2012/0233/P folyamatos

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJA LIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

21kávéház

Maja és kaja BAGDY ÁBel

A hírhedt naptár helyett a maják másik méltán emlegetett remekét,

a csokoládét vették górcső alá a második alkalommal megrendezésre került Édes Napok elnevezésű csokolá­dé­ és édességfesztiválon. Az „Istenek ajándékát” kü­lönféle változatokban több ezer látogató tekintette és kóstolta meg, több mint száz kiállító cukrász standja előtt. Az esemény lényege a cso­koládékultúra bemutatása és népszerűsítése volt, bizo­nyítva azt, hogy édességet enni nem egyenlő két tábla csoki „betolásával”. A külön­féle programok mellett szá­mos különleges édességféle várta a kulináris élvezetek rajongóit, az ízek kavalkádját pedig még a budai vár festői környezete is megfűszerezte. Apropó fűszer. Pórul járhatott az, aki mohó hévvel vetet­te magát a bonbonok ren­

dezett sorai közé, a borsos árakon kívül ugyanis a néha már túlzott eredetiséget ke­reső cukrászok ízvilágukkal gyomorforgató élményt is okozhattak. Erre egy szemé­lyes példa volt a libamájcsók, amely remekül bizonyította, hogy az ellentétek nem min­dig vonzzák egymást, ugyan­is az étcsokoládéba és cso­kis töltelékbe burkolt libamáj több látogatónál is átlépte azt a bizonyos Rubicont. Termé­szetesen másképpen egzoti­kus élményt nyújtó portékák is terítéken voltak, mint a sült marcipán, tepertős­szilvás papucs, szarvasgombás­tökmagos marcipán és a barackpálinkás marcipán. A teljes harmónia érdekében, hogy a kevésbé édesszájúak kedvét visszahozzák, a sok­sok alkoholkülönlegesség és egy hatalmas húspult is (ahol egy tányér szeletelt sonka is az étlapon volt) kiszolgálta a kilátogatók igényeit.

Pudingot csirkemellből Pekoli Miklós

Ha valamit eltanultunk a törököktől, az a főzés lényege: sok tészta,

zsír, halomnyi só és fűszer – szerencsére a disznóhús­ról azért nem mondtunk le a hatásukra. Nagy nemzeti ételük a kebab (érthetet­len módon mi a végét is b­vel írjuk, amúgy a törökök kebapnak hívják), amit tá­nyéron szolgálnak fel, főleg húst és zöldségeket foglal magába. Ehhez előszere­tettel fogyasztják az ayrant, ami egyszerű natúr, sós ivó­joghurt – hihetetlen, de na­gyon finom a kettő együtt. Az idehaza kebabnak hívott étel odakint a döner, ami mindössze fél évszázada terjedt el nyugati hatás­ra, ugyanis hordozhatóvá, szendvicsszerűvé kellett alakítani a kebabot. A fasírt­hoz hasonlító köfte annyi­ban tér el magyar rokonától, hogy sokkal gazdagabb fű­szerezéssel rendelkezik. Kü­lönleges ételük, ami legin­kább Isztambulhoz köthető,

a kumpir; egy nagy burgo­nyát megfőznek, felvágják (mint egy zsemlét, hogy ne essen teljesen ketté), a bel­sejét összetörik, krumplipü­rét csinálnak belőle, majd pakolnak még bele „kiegé­szítőket” – gyakorlatilag mindent, amit egy pizzára raknánk. A dolog érdekes­sége, hogy a kumpir szót magyarra sültnek fordítják, és (elvileg) jelentésében semmi köze a krumplihoz.

Ami az édességeket il­leti, ott sem figyelnek az egészségre; furcsaságok és cukorhegyek várják az ínyenceket. Legjellegzete­sebb desszertjük a baklava,

aminek sokféle formája is­mert, de kivétel nélkül mind nagyon tömény. A nyugaton csak Turkish Delight­ként emlegetett finomság a vatta­cukorhoz hasonlít, rengeteg változata van. A leginkább meglepő édesség a tavuk göğsü, magyarul csirkemell „puding”. Igen, valóban hús felhasználásával készítenek desszertet, méghozzá nem is akármilyet! Állítólag a szultánok ehhez az ételhez külön szakácsot foglalkoz­tattak.

Törökország nem egy ti­pikus részeges bulihelyszín; az iszlám törvényei miatt hatalmas adó van az alko­holos italokon. Ennek elle­nére persze ők is gyártanak sört, de az Efes nem számít különlegesnek a folyékony kenyerek között. Van saját égetett szeszük is, amelyet rakinak hívnak, ez az ouzo török megfelelője. Többnyi­re vízzel keverve isszák.

Kifestőkönyv unalmas őszi estékhez süDi ANNA

Újra bekopogtattak a szürke, unalmas és egyre hűvösebb esték, amikor már sem a kö­zeli parkok, sem a megcsappant számú bulik nem csalogatnak igazán. Némi kreativitás és keresgélés árán azonban hanyag eleganciá­val tarthatjuk a küszöb mögött ezeket a hívat­lan látogatókat.

Az otthon kushadás és unalomkoktél kor­tyolgatásának töké­

letes ellenszere valamely őszi fesztivál felkeresése, legyen az komolyabb vagy könnyedebb, evős vagy ivós, nézelődős vagy füle­lős. Érdemes többek között kinézni a túlélést és meg­újulást hangsúlyozó Múze­umok Őszi Fesztiváljára, a változatos fotós progra­mokat kínáló FOTOEXPO­ra, a napjaink könnyű­ és

komolyzenéjének legna­gyobbjait felvonultató Café Budapest Kortárs Művé­szeti Fesztiválra vagy ép­pen a Chile Napokra, ahol az izgalmas dél­amerikai ország kultúráját, borát és gasztronómiáját egyaránt megismerhetjük.

Kevésbé mászkálós hangulatú esték eltölté­sének tökéletes helyszíne a színház. Ha nem sze­retsz előre tervezni, akkor sem veszett semmi, a Ma

Este Színház! weboldala ugyanis számos budapesti színház aznapi előadására kínál félárú jegyet. Máskor hasonlóan jóleshet egy csipetnyi fejtágítás, amire az egyetem rengeteg esti előadással, beszélgetés­sel kínál lehetőséget, nem egyszer híres vendégek fő­szereplésével.

Lustább estéken előfor­dulhat, hogy még ennél is kevésbé vágysz a kimoz­dulásra. Sebaj, néhány baráttal és egy könnyed vagy éppen összetettebb társasjátékkal bármikor rohanva tűnnek el az órák. Jó hír, hogy vásárlás he­lyett már több helyen le­hetőség van kölcsönzés­re, így akár minden héten új tábla felett görnyedve csaphattok vérre menő küzdelmekbe.

A KenKen szabályai

A KenKen során a Sudokuhoz hasonlóan minden oszlopban és minden sorban minden számból 1­1 szerepel (1­től 7­ig). Ezenkívül a vastag vonallal

körbekerített cellákon belül teljesülnie kell a cella sarkába írt matematikai műveletnek. Ha tehát a következő műve­let szerepel a cella sarkában: „2:”, akkor az azt jelenti, hogy a körbekerített cellákban szereplő számok hánya­dosa 2. Természetesen, ahogy növekszik a megoldandó KenKen­tábla mérete, úgy válik egyre nehezebbé a felad­vány. Ha már meguntad a Sudokut, akkor hajrá!

kÉP FoRRÁsA:

GURMeReHBeRi.CoM

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

22 kávéház

A média két oldalán NYÉki JúliA

Kéthetente hétfőn „friss és ropogós”, nyom­daillatú újságot la­

pozgatsz a Corvinus falai között. Egy kávé mellett kíváncsian átböngészed az egyetem híreit, elcsodálko­zol a tudományosabb cik­keknél, fontolóra veszed az általunk ajánlott színdarab vagy mozifilm esti progra­modba való iktatását, vagy mosolyogva nyugtázod egy könyvajánló láttán, hogy igen, ezt a könyvet már ol­vastad és te is szívesen to­vábbajánlanád.

Nézegeted, lapozgatod, majd ha meguntad vagy ki­merítetted, leteszed és elfe­lejted, mígnem a következő újonnan megjelent, színes, fiatalos Közgazdásszal nem találkozol. Eközben egy ma­roknyi csapatból mára köz­ponttá fejlődött kis társaság

a történet másik oldalán dol­gozik.

Ötletel, interjúzik, ok nyomoz, riporterkedik, fényképez, majd lektorál esetenként megspékelve ilyen­olyan televíziós móká­val mint az operatőrködés, vágás és egyebek. A Corvinus Hallgatói Média­központ – vagy ahogyan mi becézzük, CHM – arra tö­rekszik, hogy minden, mé­dia iránt érdeklődő hallga­tónak lehetőséget nyújtson a sajtó játszóterén baran­golni, s mindezt a szakmai keretek figyelembevétele mellett.

Kiszámíthatóság jellem­zi a karakterszámokat ille­tően, kiszámíthatatlanság a kihívás esetében, kö­töttség a határidők tekin­tetében és kötetlenség a témák sokszínűsége terén. Bepillantást enged a feszí­tett munkatempóba és az

elismeréssel járó pillana­tokba mindezt csapatépítő programokkal és mókás szerkesztőségi ülésekkel

fűszerezve. Az oldal tete­jén látható felhívással is bátorítunk mindenkit, hogy ismerje meg a média toll,

kamera és fényképező mö­gött arcát, és legyen része­se az egyetemi sajtó lehe­tőségekkel teli világának.

FACEBOOK.COM/CORVINUS.MEDIAKOZPONT

ÚJSÁGÍRÓ

LEKTOR

FOTÓRIPORTER

MŰSORVEZETŐ

OPERATŐR

VÁGÓ

JÓ CSAPAT ÉS HANGULAT

PROFESSZIONÁLIS MUNKAKÖRNYEZET

TAPASZTALATSZERZÉS ÉS KAPCSOLATI TŐKE

NYITOTTSÁG

KREATIVITÁS

PONTOSSÁG

JELENTKEZNI LEHET:

MOTIVÁCIÓS LEVÉLLEL AZ ALÁBBI E-MAIL CÍMEN: MEDIA@BCEHOK.HU

CSATLAKOZZ AZ EGYETEMI MÉDIÁHOZ!

A CHM (CORVINUS HALLGATÓI MÉDIAKÖZPONT) FELVÉTELT HIRDET:

AMIT KÍNÁLUNK:

AMIT VÁRUNK:

KIEMELT SZAKMAI PARTNER

A JÖVŐD MOST!

1093 Bp., Fővám tér 8.Ü Tel./Fax: 482 5577

Mobil: 30 / 279 7432Ü www.karrierexpo.hu

karrierexpo@uni-corvinus.huÜ nyitva: 10:00–17:00

országos, integrált állásbörze diplomázóknak,friss- és fiatal diplomásoknak

OKTÓ

BER

10-1

1.

Ü Kelj fel a számítógép elől!Ü Jelentkezésed ne vesszen el a spamek között!Ü Tűnj ki a többi virtuális állásvadász közül!Ü Gyere el és légy itt a KarrierExpo-n!Ü Személyesen győzd meg a cégeket!

Kiemelt programunk:Ü RapidRandi Terminál

Állásajánlatok itthon és külföldön

Kövess a Facebookon!Ü www.facebook.com/KarrierExpo

A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM HIVATALOS LAPJALIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM | 2012. OKTÓBER 8.

24 kávéház

Debütált a KöZGÁZ! Team NYÉki JúliA

Október harmadikán, szerdán ismét szó­rakozástól zengett a

Corvinus főépülete. A Hall­gatói Önkormányzat és a HÖK­ben alakuló formáció, a KöZGÁZ! Team több hetes felkészülést követően sike­resen vette a Nyitóbuli után az év első nagyobb rendez­vényszervezési kihívását, az Aula bulit. Közel kétezer hall­gató ropta Revolution és Dé­vényi D. zenéjére a Fővám téri palotában. Az esemény célkitűzéseiről Madácsy László a KöZGÁZ! rendez­vényszervezési referense elmondta, hogy elsősorban az őszi programkínálatot igyekeztek színesíteni, illet­ve a tavalyi évben elmaradó őszi fesztivál és a tavaszi pluszprogramok mind arra ösztönözték a szervezőket, hogy a gólyák egyetemi in­

tegrációját segítve egy fedél alá hozzák a HÖK Választá­sokat, a Diákszervezeti Infó­napot és a KöZGÁZ­os élet­érzéshez elengedhetetlen „Aula bulit”. Kedvezményes jegyekkel sikerült népszerű­síteniük a HÖK Választáso­kon való részvételt, így idén három nap alatt tudtak annyi voksot összegyűjteni, mint a tavalyi évben két hét alatt. A programsorozat fejlesz­tendő részeként kiemelték a Diákszervezeti Infónap fo­kozottabb koordinálását, de a szervező csapat sikerként élte meg, hogy a buli ide­jén történt csőtörés okozta kellemetlenségek látszó­lag elkerülték a bulizók fi­gyelmét, és így zavartalan szórakozásban volt része a KöZGÁZ­társadalomnak. A KöZGÁZ! Team­ről hama­rosan bővebb információt találhattok a facebook.com/közgaz oldalon.

rePETaFormáld a gondolkodásod, formáld a világod, légy környezettudatos!

A HÓNAP FOTÓJA 1.0: SCHMIEDT FÁTA PeT-PAlACkokBól kÉsZülT FoTelek, A FőÉPüleT első eMeleTi Belső UDVAR sZíNes eleMei

FoTó: FÖlDesi MÁTÉ (FolDesiMATe.HU, PARTYZoo.HU)