Zsigmondy Vilmos(Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december

21.)

Készítette:Hadas Tímea KláraMF08MO2010. március- május

Tanulmányai

• Középiskolái: SzakolcaKomáromPozsony

• 1838-tól a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója

• 1842-ben fejezte be tanulmányait

Pályafutásának kezdete, munkássága

Tanulmányai mellett a szélaknai gondnokságnál szerez gyakorlati ismereteket

1843 Szakolca- Bányamérnöki hivatal

1844 Bécs- a császári és királyi bányaigazgatóság (Összeállította a Habsburg Birodalom 1817-1842. közötti bányászatatának statisztikai adatait)

1846 Osztrák Államvasutak (tanulmányutak: Stájerország, Morvaország, Csehország, sziléziai bányavidék és selmeci bányakerület)1848 Resica

1848-50

a szabadságharc alatti munkája miatt 6 évi várfogságra ítélik, de 1,5 év múlva kiengedik

1850 Sárisáp (Esztergom mellett)- Annavölgyi kőszénbánya

1860 szekuli kőszénbánya

1860 Pest- önálló vállalkozás nyilvános bányászati ügynökként

1861-ben kezdett el foglalkozni a források és föld alatti vizek viszonyaival

1865 Harkány 38,7 méter mély artézi kútforrások feltárásáról, hasznosításáról szóló elmélet

1867 Margitsziget 119,5 m mély; 1500 m³ víz naponta; S-, H2SO4--, Ca-, Mg- tartalom

1867 Alcsút 183 m mély kút; József főherceg kastélyánál

1868-1870

Lipik 234,77 m mély; 64°C; Európa első jódos, melegvizes forrása

Nagyváradtól délre

47m mély; 17000m³; 49°C gyógyvíz; 1,2g/l sótartalom; Félixfürdő

1868 Pest, Városliget

970m mély; gáztartalom; mésztufa jellegű lerakódások; 1200 m³; 73,8 C° víz; Széchenyi fürdő

1879 Petrozsény 729,28m; gazdag kőszéntelepek

1880 Fiume talajvizsgálatok

Orow 215m mély kísérleti kőolajfúrás

Jászapáti, buzási, ránkherlányi, herkulesfördői fúrások

Tudományos és társadalmi tevékenysége

1861 fővárosi törvényhatósági bizottság

1865 Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra

1867 MMÉE bányászati bizottság 1.elnöke

1868 MTA levelező tagja

1873 Bécsi, majd a párizsi világkiállítás egyik rendezője

1875 fővárosi közgyűlés, Közmunkatanács tagja

1875 Selmec és Bélabánya országgyűlési követe

1883 bányanyugdíj

1879 Teplic

Tagja volt:Királyi Földtani Társaság, Magyar Királyi Földtani Intézet, dorogi Drasche- féle TK Rt.

Fontosabb kiadott munkái magyarul

• Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra (1865)

• Tapasztalataim az artézi szökő kutak furása körül (1871)

• Emlékirat az alföldön furandó artézi kút tárgyában (1873)

• A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban végbevitt furásokról (1874)

• A városligeti artézi kút Budapesten (1878)• A herkulesfürdői hévforrások Budapesten (1882)• Tanulmányokban számolt be a Földtani és

Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban

Bécs ’44

Sárisáp ’50

Resica ’60

Budapest ’60Margitsziget ’67Városliget ’68

Harkány ’65

Alcsút ’70

Nagyvárad ’70

Fiume ’80

Szakolca ’43

Resica ’60

Lipik ’68Petrozsény ’79

A városligeti artézi kút

Budapesten

A városligeti I. sz. kút

1868-Városligeti fúrások

Budapest környékének földtani térképe

Néhány eszköz rajza

Egyélű véső

Fabian- féle szabadesési gép

CsővágóSzegecsköldökHengerfúr

ó

Csövek, amiket használtak

A kút földtani szelvénye

Az átfúrt rétegek:

Az évenkénti költség

Egy méternek a fúrási költségei tételenként és összesen

Zsigmondy Vilmos az alábbiakat írta 1878-ban megjelent, "A városligeti artézi kút Budapesten" című könyvében:

"A kútból hatalmas erővel kiömlő víz kristálytiszta és színtelen,

és a feltóduló gázok nagy mennyiségétől mintegy forrni

látszik. A kifolyó víz rövid idő alatt minden tárgyat, mellyel

érintkezésbe jő, kéreggel von be, mely piszkosfehér színű,

mészpát keménységű, réteges tömegeket képez, melyek a

Gellért-hegytől Pomázig előforduló hatalmas mésztufa-

lerakódmánnyal mindenben megegyeznek. A hévforrás

előleges vegyelemzése még a fúrás folyamata alatt Molnár

János gyógyszerész úr által, aki a hazai ásványvizeink

megvizsgálása körül magának nagy érdemeket szervezett,

foganatosíttatván, ezen vegyelemzés a gyógyszerészeti

hetilap 1877. évi 51. számában tétetett közzé."

Halaváts Gyula bányamérnök így nyilatkozott:

„Egy magyar bányász műve, aki a minden oldalról

jövő lehangoló nyilatkozatoktól és kellemetlenségektől

vissza nem riadva létrehozta, mert élt benne a

földtanra épített meggyőződés, mely őt kifáradni, vagy

félúton visszatérni nem engedte… Az a kút, mely

világnevezetesség és nemzeti büszkeségünk, mert az

ismert artézi kutak közt a legmélyebb. Míg a kiömlő

gyógyhatású ásványvizével a szenvedő emberiségnek

fog használni, addig a tudománynak oly becses

adatokkal szolgált, melyek Magyarország földtani

viszonyainak megismerésével lényeges szerepet

játszottak”

DorogonZsigmondy Béla mellszobra Szegeden

A városligetben

HarkánybanBudapest, Kerepesi temető

„Ő megvalósította, amit Kölcsey korszerű igényként támasztott a reformkori nemzedék elé, sikerült neki a " tudományt a munkás élettel egybekötni ". Élete példa lehet a mai fiataloknak, akiknek biztos jövőt kell teremteniük saját boldogságukat és a közös célok szolgálatát is szem előtt tartva.” (http://195.199.227.210/dokhtml/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=8)

Köszönöm a figyelmet!Jó szerencsét!