Vállalkozási ismeretek - miskolcitanar.uw.humiskolcitanar.uw.hu/vallalkozasi_ismeretek/VallalkozasiIsmeretek... · A nem verbális (nonverbális) kommunikáció a szavak mellett

VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK 1

Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és felsőoktatásban HU 0105-03 sz. Phare program

Vállalkozási ismeretek jegyzet

„Gyakorlatorientált vállalkozói készségfejlesztés a szakképzésben” HU0105-03-0020 program

A jegyzetet írták:

Balázsné Belinszki Márta Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Borbélyné Olajos Éva Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Juhász Sándorné Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Köblingné dr. Csízi Márta Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Lajter Ferencné Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Pokróczos Marianna Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola, Miskolc

Szaláncziné Tamás Ilona V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Sátoraljaújhely

A jegyzetet szerkesztette:

Szűcs Erika Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola, Miskolc

Kiss Gábor Szemere Bertalan Szakképző és Művészeti Középiskola, Miskolc

A jegyzetet lektorálta:

Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem - Gazdaságtudományi Kar

Nyomdai előkészítés: Czinegéné Puskás Ivett

Kiadja a Szemere Díj Alapítvány, Miskolc

2003 szeptember

TÁMOGATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PHARE PROGRAMJA

2 VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK

TARTALOMJEGYZÉK Előszó ........................................................................................................................................ 5 1 Üzleti kommunikáció (Lajter Ferencné) ........................................................................ 6

1.1 A kommunikációról általában.................................................................................... 6 1.2 A kommunikáció csatornái ........................................................................................ 6 1.3 Mitől sikeres a kommunikáció................................................................................... 9 1.4 Kommunikáció és nyelv............................................................................................. 9 1.5 Üzleti megbeszélés, tárgyalás, társalgás .................................................................. 10

2 Illem, etikett az üzleti életben (Szaláncziné Tamás Ilona)........................................... 12 2.1 Köszönés .................................................................................................................. 12 2.2 Bemutatkozás ........................................................................................................... 12 2.3 Bemutatás................................................................................................................. 13 2.4 Dohányzás................................................................................................................ 13 2.5 Telefonálás ............................................................................................................... 13 2.6 Öltözködés ............................................................................................................... 14

3 A munkahely kialakítása (Lajter Ferencné) ................................................................. 15 4 A gazdaság szereplői (Juhász Sándorné) ..................................................................... 17

4.1 A gazdaság szereplői, funkcióik .............................................................................. 17 4.2 A vállalkozás a nemzetgazdaságban ........................................................................ 18 4.3 A vállalkozás............................................................................................................ 19

5 Vállalkozási formák és jellemzőik (Köblingné dr. Csízi Márta) ................................. 20 5.1 A gazdasági társaságok általános jellemzői ............................................................. 21 5.2 A gazdasági társaságok alapításának folyamata ...................................................... 22 5.3 A gazdasági társaságok jellemzése .......................................................................... 24

6 A vállalkozások vezetése (Borbélyné Olajos Éva) ...................................................... 29 6.1 Vezetési funkciók..................................................................................................... 29 6.2 Problémakezelés – döntés ........................................................................................ 31

7 A vállalkozások szervezete (Borbélyné Olajos Éva) ................................................... 32 7.1 Szervezési elvek....................................................................................................... 32 7.2 Szervezeti formák .................................................................................................... 33

8 A tervezés fontossága (Borbélyné Olajos Éva)............................................................ 36 8.1 A stratégiai és a taktikai tervezés............................................................................. 37

9 Az üzleti terv (Borbélyné Olajos Éva)......................................................................... 39 9.1 Az üzleti terv felépítése és tartalma ......................................................................... 39 9.2 Üzleti terv készítése ................................................................................................. 41 9.3 Esettanulmány az üzleti terv készítéséhez ............................................................... 42

10 Vállalkozások alapítása (Szaláncziné Tamás Ilona) .................................................... 48 10.1 Egyéni vállalkozás ................................................................................................... 48 10.2 Társasvállalkozások (Gazdasági társaságok) ........................................................... 50 10.3 Bejelentési kötelezettségek ...................................................................................... 51

11 A szerződések közös szabályai (Köblingné dr. Csízi Márta)....................................... 52 12 Marketing alapismeretek (Köblingné dr. Csízi Márta) ................................................ 56 13 A marketingterv tartalma, készítése (Köblingné dr. Csízi Márta) ............................... 67 14 A marketingmix (Köblingné dr. Csízi Márta).............................................................. 70 15 A marketing szerepe a vállalkozások életében (Köblingné dr. Csízi Márta)............... 75 16 Megjelenés a piacon (Köblingné dr. Csízi Márta) ....................................................... 82

16.1 Egy új vállalkozás megjelenése a piacon................................................................. 82 16.2 Egy új szolgáltatás megjelenése a piacon ................................................................ 84

17 A vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége (Szaláncziné Tamás Ilona) ........................................................................................... 86



17.1 Beszámoló ................................................................................................................86 17.2 Könyvvezetés ...........................................................................................................89

18 A vállalkozások bankkal való kapcsolata (Pokróczos Marianna) ................................91 18.1 Pénzforgalmi jelzőszám biztosítása, bankszámlanyitás, bankszámlaszerződés.......91 18.2 Rendelkezés a bankszámla felett ..............................................................................92 18.3 A fizetés módjának megválasztása ...........................................................................92 18.4 A gazdálkodó szervezetek bankszámlára történő be- és kifizetései .........................94 18.5 A fizetési megbízások kezelése fedezethiány esetén................................................95 18.6 A fizetések előzetes pénzügyi biztosítékai ...............................................................95

19 A pénzforgalom (Juhász Sándorné)..............................................................................96 19.1 A gazdálkodó szervezetek házipénztárai..................................................................96 19.2 A pénztáros ...............................................................................................................97

20 Munkaerő- és bérgazdálkodás (Köblingné dr. Csízi Márta).........................................98 20.1 A munkaerő- és bérgazdálkodással összefüggő feladatok .......................................98 20.2 A munkaerő-gazdálkodás gyakorlati kérdései........................................................100 20.3 Adminisztrációs feladatok ......................................................................................102

21 Havonta fizetendő járulékok alapja, mértéke (Juhász Sándorné)...............................104 22 Logisztika (Balázsné Belinszki Márta).......................................................................105

22.1 A vállalkozások logisztikai feladatai......................................................................105 22.2 Készletgazdálkodás ................................................................................................106 22.3 Feladatok ................................................................................................................108

23 Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás (Szaláncziné Tamás Ilona) ............................111 23.1 Tárgyi eszköz fogalmak..........................................................................................111 23.2 Értékcsökkenés - Értékcsökkenési leírás................................................................112 23.3 Tárgyi eszközök nyilvántartása ..............................................................................114

24 Költségkalkuláció és árképzés (Pokróczos Marianna) ...............................................115 24.1 Költségkalkuláció egy termékre .............................................................................115 24.2 Árképzés (az ÁFA-t nem számolva) ......................................................................116 24.3 Rezsióradíj-számítás...............................................................................................117

25 Elkészítendő szabályzatok (Juhász Sándorné) ...........................................................119 26 Irodai ügyvitel – üzleti levelezés (Lajter Ferencné) ...................................................119

26.1 Az ügyvitelhez tartozó tevékenységek ...................................................................119 26.2 Üzleti levelezés.......................................................................................................121

27 A vállalkozások likviditása (Pokróczos Marianna) ....................................................129 28 Vállalkozás finanszírozása (Pokróczos Marianna).....................................................131 29 A vállalkozások tevékenységének hitelből történő finanszírozása

(Pokróczos Marianna) ................................................................................................133 29.1 Hitelezési alapfogalmak .........................................................................................133 29.2 Hitelfajták ...............................................................................................................136 29.3 A hitelezési eljárás menete .....................................................................................137

30 A vállalkozás eredményessége és annak mérése (Juhász Sándorné) .........................140 31 Adófizetési kötelezettség és járulékfizetés (Juhász Sándorné)...................................146

31.1 Általános forgalmi adó /1992. évi LXXIV. Törvény/ ............................................146 31.2 Vállalkozói személyi jövedelemadó /1995. évi CXVII.tvny. Harmadik rész/ .......152 31.3 A társasági adó és az osztalékadó /1996. évi LXXXI. Törvény/............................154 31.4 Egyszerűsített vállalkozói adó /EVA/.....................................................................158 31.5 A helyi adók /1990. évi C. törvény/ .......................................................................160 31.6 A gépjárműadó /1991. évi LXXXII. törvény/ ........................................................162 31.7 Személyi jövedelemadó..........................................................................................162 31.8 Feladatok az adófizetési kötelezettség kiszámításához ..........................................166



32 A gazdasági társaságok működési zavarai, a jogutód nélküli megszűnés

(Köblingné dr. Csízi Márta) ....................................................................................... 170 33 A speciális céghelyzetek szabályozása (Juhász Sándorné)........................................ 174 Felhasznált/Ajánlott irodalom................................................................................................ 177 Mellékletek............................................................................................................................. 179



Előszó „Az embernek nemcsak a világban

már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia.”

Németh László Az Észak-Magyarországi régió munkaerő-piaci szempontból a kritikus területek közé sorolható. A térségben a munkanélküliségi ráta közelít a 20 %-hoz, messze meghaladva az országos átlagot. A régióba áramló működő tőke mértéke alacsony és jellemzően a betanított munkára épül. A megyénkben évente szakképesítést szerzők közül mintegy 30 % válik a megszerzett szakképesítéssel foglalkoztatottá, 15 % más szakterületen vállal munkát, 28 % továbbtanul a felsőoktatásban, 15 % azonnal regisztrált munkanélkülivé válik, 10 % sorkatona vagy nem regisztrált munkanélküli lesz és csak 2 % indít saját vállalkozást. Az előzőekben leírt arányokat két helyen mindenképpen meg kell változtatni. Csökkenteni kell a munkanélküliek arányát és növelni kell a saját vállalkozást indítók arányát. Ezek a célok lebegtek a szemünk előtt, amikor 7 iskola - egy konzorciumként - beadta pályázatát az Európai Szociális Alap Phare programjának pályázati kiírására. Pályázatunk címe: Gyakorlatorientált vállalkozói készségfejlesztés a szakképzésben. Mi már régóta érezzük, hogy a mai szakképzésből különösen hiányzik a gyakorlatorientált képzés, az hogy olyan ismeretekre tehessetek szert a középfokú oktatásban, amelyeket saját vállalkozásotok alapításakor és működtetése közben eredményesen hasznosíthassatok majd, de eredményesek lehessetek akkor is, amikor alkalmazottként dolgoztok majd valamely vállalkozásban. A pályázat megnyerését követő első munkánk az volt, amikor a vállalkozó feladatait gyűjtöttük össze, a „munkakörét” elemeztük. Ebben gyakorló vállalkozók voltak a segítségünkre. Csak megerősítette az előzőekben említett célunkat az, amikor ezek a vállalkozók a munka végeztével azt mondták: ha nekik ez a feladatsor a rendelkezésükre állt volna induláskor, akkor még sikeresebbek lehettek volna, sokkal kevesebb mellékvágány és rövidebb idő vezetett volna a mai sikeres és elismert vállalkozásukhoz. Abban szeretnénk nektek segíteni, hogy a kurzus elvégzését követően birtokában legyetek mindannak az információnak, amely szükséges ahhoz, hogy vállalkozást alapíthassatok, sikeres vállalkozóvá lehessetek. Igyekeztünk minden - a sikerességhez szükséges - témát feldolgozni úgy, hogy azok segítségetekre legyenek majd a gyakorlatban. Ebben a jegyzetben kicsit több is szerepel, mint amennyit egy leendő vállalkozónak tudnia kell. De ahhoz is igazodnunk kellett, hogy a 7 iskolában legalább 7 féle szakképesítéshez illeszkedik majd ez a tananyag. Kívánjuk, hogy nagy élvezettel vegyetek részt ebben a kísérleti programban és gazdagodjatok sok hasznos, a vállalkozáshoz szükséges ismerettel, később pedig a vállalkozásotok által gazdagodjatok! Miskolc, 2003 szeptember



1 Üzleti kommunikáció (Lajter Ferencné)

1.1 A kommunikációról általában A kommunikáció latin eredetű szó (communis = közös, communicatió = közzététel). Jelentése: közölni, közzétenni valamit mások számára. A kommunikáció alapvető szociális jelenség, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Az emberek társadalmi kapcsolatai és viszonyai a kommunikáció révén realizálódnak. A kommunikáció olyan interakció az emberek között, melynek tartalma az információ cseréje. Az a személy, akitől a kommunikáció elindul, a kommunikátor vagy közlő fél. Aki a közlést kapja és felfogja, a befogadó. A közlés tartalma, értelme a közléstartalom. A közlés módja, formai sajátossága, jelrendszere: a kód, ez az emberi beszéd viszonylatában a nyelv. Az emberi kommunikáció mindig egy szituációban történik.

1.2 A kommunikáció csatornái Az emberi kommunikációra jellemző, hogy sok csatorna igénybevételével történik. A kommunikációs csatornák csak vizsgálati célból különíthetők el egymástól, a valóságos kommunikációban mindig együttesen vesznek részt. A verbális (szóbeli) csatorna – közlésmód – az ember legsajátosabb kommunikációs

módja, önmagában csaknem teljesen alkalmas arra, hogy minden információ továbbítására fel lehessen használni. A kimondott szavak biztonságosnak, ellenőrizhetőnek tűnnek. A szavak olyan kapaszkodókat jelentenek, melyekre emberi kapcsolatokat lehet építeni. Nagyra becsüljük a szavakat, ezt bizonyítja az a kíváncsi türelmetlenség, mellyel gyermekünk első szavait várjuk, s kétségbeesünk, ha ezek másfél-két év elteltével sem hangzanak el. Pedig eközben is kiválóan értjük őt, hiszen érzelmeit pontosan tudtunkra adja, szavainkra, viselkedésünkre a maga módján válaszol, tehát kommunikálunk vele.

A szóbeli üzenetek a kommunikációnak csak kis részét alkotják. A mondanivalót általában nem verbális jelzések gazdag árama kíséri, mely alátámasztja, módosítja vagy éppen teljesen felváltja a verbális üzenetet. A nem verbális (nonverbális) kommunikáció a szavak mellett érkező jelzéseket jelenti.

A nem verbálisan kifejezett véleményt vagy viszonyulást igen nehéz elrejteni. A nem verbális kommunikációnak igen nagy jelentősége van a gyermeknevelésben, melynek folyamatában a gyermek megtanulja, és többé-kevésbé magáévá teszi szülei véleményét a világ dolgairól. Itt egy-egy mosolynak, fejcsóválásnak, barátságos hanghordozásnak nagyobb szerepe van, mint hosszú szöveges fejtegetéseknek. A verbális és a nem verbális közlések összhangja a hiteles kommunikáció feltétele. Számos vizsgálat eredménye tanúskodik amellett, hogy ha e kettő nincs összhangban, az emberek hitelesebbnek fogadják el a nem verbális úton érkezett jelzéseket. A pszichológia és a kommunikáció szakirodalma a mai napig nem egységes a nem verbális kommunikáció osztályozásában. Buda Béla pszichológus szerint a nem verbális kommunikáció főbb csatornái a következők:



Mimikai kommunikáció Az arc nem csupán az érzelmek kifejezésének színtere, nagy szerepe van a kapcsolattartásban, a figyelem tükrözésében. Az arckifejezés nemcsak pillanatnyi hangulatunkról, hanem tartós lelki tulajdonságainkról is árulkodik, szinte válaszol a kérdésre, milyen ember vagyok? (nyílt vagy zárkózott, vidám vagy komoly, lezser vagy precíz). Meg kell említeni, hogy több kultúrában van hagyománya annak, hogy a mimikát tudatosan visszafogják, elnémítani igyekeznek. Ez olyan társadalmi helyzetekben is szokásos, amikor az áruló jel lehet. Ilyenkor a „rezzenéstelen arc” rejtőzködést szolgál. Ennek képessége általában tréning kérdése. Kommunikáció a tekintet révén Az embernél külön kommunikációs csatornának vehető a tekintet. Ennek kezdeményei már a magasabb rendű állatokban is megvannak. A tekintet a mimika szerves része. A kommunikáció létrejöttének feltétele a szemkontaktus. A szemkontaktus felvétele ugyanis kapcsolatot teremt, utat nyit a kommunikációnak. Ez a csatorna igen fontos beszélgetések, üzleti tárgyalások alkalmával. A partner tekintetének keresése odafordulást, figyelmet, rokonszenvet tükröz, ugyanakkor a partner merev bámulása a hatalmi helyzetet juttatja kifejezésre. Vokális kommunikáció A beszéd nem csak nyelvi információt hordoz. Egyes érzelmi állapotokra, pl. a szomorúságra, a haragra, az idegességre, vagy az örömre a hangmagasságból, a hangszínből, a beszéd tempójából, a hangerőből csaknem ugyanolyan biztonsággal lehet következtetni, mint az arckifejezésből. A hang kidolgozottsága, színessége a beszélő személy kulturáltságára utal, míg a beszéd hangerejéből és tempójából a beszélő tartós pszichikus jellemzőiről, pl. határozottságáról, vagy szorongásáról vonható le következtetés. Jellegzetes jelzés a tájszólás és az akcentus. Egyes társadalmi szerepekkel, foglalkozásokkal sajátos beszédmód jár együtt. A köznyelvben meghonosodtak olyan kifejezések, mint a pattogó, „katonás”, vagy a lágy, „papos” beszédmód. Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák kommunikáció a gesztusok révén kommunikáció a testtartás révén a térközszabályozás csatornája

A gesztusok közé a fej és a kezek, karok mozgását soroljuk. E testrészek a közvetlen kommunikációban általában mozgásban vannak. Valamennyi nem verbális kommunikációs csatorna közül a gesztusokban van a legtöbb egyezményes jel. Egyes gesztusoknak, például a fejbólintásnak vagy a fejcsóválásnak jól meghatározható, szavakra is lefordítható jelentése van. A fej mozgásai igenlést vagy tagadást, helytelenítést, megszégyenülést vagy elszomorodást stb. fejeznek ki. A kezek hívást, elutasítást, tiltakozást, könyörgést stb. képesek kinyilvánítani, köszöntésre lendülnek, fenyegetően ökölbe szorulnak. Fejünk, testünk és végtagjaink legtöbb mozgása azonban nem rendelkezik ilyen jelentéssel, mégis sok mindent közölnek rólunk, amit partnereink kellő beleérzéssel megértenek. Nagyon érzékenyen mutatják például a kezek a feszültséget, ez különböző akaratlan kézmozgásban fejeződik ki (kézremegés, apró ismétlődő mozdulatok). Az ökölbe szorított kézből, a térden doboló ujjakból, a megránduló lábakból megérezzük partnerünk feszültségét. A gesztusok kevéssé tudatos részének bizonyos hányada szabályozó funkciót tölt be a kommunikációs folyamatban. Fej- és kézmozgásokkal, gyakran igen aprókkal, finomakkal, fejezzük ki, ha a kommunikáció folytatását, gyorsítását, megszakítását, a mondott tartalom magyarázatát kérjük. Ilyen jelekkel adjuk tudtára a másiknak, hogy szólni akarunk.



Amikor gesztusokról van szó, a legtöbb embernek a gesztikuláció, vagyis a beszédet kísérő kézmozgások jutnak eszébe, amiről a magyar kultúrában általában igyekszünk a gyerekeket leszoktatni. Ez kultúránként eltérő, pl. az olaszok közismerten sokat gesztikulálnak, míg a franciák inkább a gondolatok tagolására használják a gesztikulációt. A gesztusokkal rokon, de sokak szerint szinte önálló kommunikációs mód az érintés. Az érintés általában fontos jelzés a kapcsolatok szorosabbra fűzésében. Ez igen nagy kulturális különbségeket mutat. A magyar kultúrában barátok között az érintés általában a kézre és a vállra korlátozódik, míg barátnők esetében kiterjed a karra és az arcra is. A buddhisták körében viszont a fej érintése nem megengedett, mivel azt a lélek székhelyének hiszik. Nyilvános helyeken a testi érintés két ember összetartozásának kifejezője, az érintési területeket azonban ilyenkor is kulturális szabályok irányítják. A személyek közötti erőviszonyok igen pontos kifejezője a testtartás. Viszonyt, álláspontot, értékelést fejez ki. Ha két embert látunk, akik közül az egyik csípőre teszi a kezét, testét kiegyenesíti és fejét fölveti, míg a másik lába enyhén meghajlik, vállait és fejét leereszti, nem sok kétségünk van afelől, ki érzi magát hatalmasabbnak, erősebbnek. Megfigyelték, hogy csoportos együttlétben az az ember, aki meg akar szólalni, előtte szabályszerűen előrehajol egy kicsit. Az odafordulás testtartás-változtatással jár. Érdekes megfigyelés, hogy az egymással szoros kapcsolatban levő emberek (barátok, szerelmesek) akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását. A térközszabályozás is információt hordoz. A távolság, amit a kommunikációban egymással szemben elfoglalunk, függ a köztünk lévő kapcsolat személyességétől, és megfordítva, a távolság kifejezi egy kapcsolat személyességét. Hall amerikai kutató nevéhez fűződik a térközszabályozó viselkedés vizsgálata. Az ő megállapításait figyelembe véve a mai magyar pszichológiai szakirodalom a következő négy zónát különbözteti meg, melyek a magyar kultúrában is elfogadottá váltak: 0-tól 60 cm-ig az intim viszonyban lévő partnerek közelítik meg egymást 60 cm-től 120 cm-ig terjed a személyes viszony zónája 120 cm-től kb. 3 méterig a kapcsolat személytelen, de társalgási viszony van a

partnerek között 3 méteren túl kezdődik a nyilvánosság, azaz ebben a távolságban semmilyen kapcsolat

nem áll fenn az emberek között Természetesen a személyes térigény nagysága a személyiséggel is összefügg. Megfigyelhető, hogy az erős agresszióval jellemezhető emberek kevésbé megközelíthetőek, személyes terük határait tágabbra vonják. A verbális és nonverbális kommunikáción kívül szólni kell a metakommunikációról. (A görög meta szócska jelentése: túl – a kommunikáción túl hordozott közléstartalomra utal.) A metakommunikáció „kommunikáció a kommunikációról”, tehát arról hordoz információt, milyen a közlő és a közlést befogadó viszonya. Azoknak a jelzéseknek az összessége, mely a közléseket színezik, elmélyítik. A metakommunikáció a személyiség állapotának hű tükre, mai ismereteink szerint nem írható le, a modern pszichológia irodalma csupán felismerte külön létezését. Nincsenek olyan jelek, amelyekkel egyes metakommunikatív megnyilvánulásokat egyértelműen ki lehetne fejezni. Meg kell említenünk még azokat a statikus jelzéseket, melyek információt hordoznak a kommunikációban résztvevők számára. Ilyenek: a karikagyűrű, a keresztet formáló medál, a jelvények, az egyenruha stb. Ezek a jelek elkötelezettséget, vallási meggyőződést, egy



csoporthoz való tartozást jelentenek. Aki ilyen jelzésértékkel bíró tárgyakat visel, el kell fogadnia, hogy ezzel nyíltan vállal fel bizonyos csoportba sorolást. Az üzleti élet szereplői számára nem elég, hogy szakmájuk kiváló művelői, a sikerhez még igen sok tényező szükséges, többek között a kapcsolatteremtés, a kommunikáció csatornáinak, szabályainak ismerete. Aki nem ismeri ezeket, az is közvetít minden kommunikációs csatornán, s ha a befogadó jól ismeri a szabályokat, sokkal többet megtud partneréről, mint amit az elárulni szándékozott magáról.

1.3 Mitől sikeres a kommunikáció A magánéletben és az üzleti gyakorlatban is igen fontos, hogy ne csak mi beszéljünk, de figyelmesen hallgassuk meg partnerünket. A kommunikáció akkor sikeres, amikor nemcsak arra összpontosítunk, hogy mi mit akarunk mondani, hanem arra is, hogy ezt a másik hogyan fogadja. Akkor kommunikálunk, amikor nem valakihez, hanem valakivel beszélünk. A sikeres kommunikáció alapja az, hogy amit mondanak nekünk, az fontosabb legyen számunkra – miközben mondják -, mint saját álláspontunk a mondanivalót illetően. Ahhoz, hogy valóban átérezzük és megértsük, amit mondanak nekünk, vagyis hogy ráhangolódjunk a másik emberre, el kell hogy hallgasson a fejünkben lévő „kishang” – belső társalgásunk hangja – mely szünet nélkül kommentál, értékel, véleményez, ahelyett, hogy hallgatna. Ha nem sikerül kikapcsolnunk ezt a bennünk lévő örökös kommentátort, nem tudjuk előítéletek nélkül meghallgatni azt, aki beszél hozzánk, csupán csak halljuk, amit mond nekünk. A két kulcsszó a „hall” és a „meghallgat”. Mindenkinek jólesik, ha meghallgatják. Vannak emberek, akiknek ez a munkájuk: a titkárnő, a menedzser, az ügyfélszolgálaton dolgozó, a humánerőforrás osztály munkatársa stb. Aki napi munkája során emberekkel foglalkozik, el kell sajátítania azt a képességet, hogy figyelmesen meghallgassa az ügyfelet. Ez akkor is jólesik, ha nem tud segíteni, nem tudja megoldani az ügyet. Lehet, hogy neki aznap már a huszadik, a héten a százötvenedik ügyfele érkezett, mégis kötelessége mindenkit kedvesen, mosolyogva, odafigyelve fogadni és meghallgatni. Mert az ügyfél, a lehetséges üzleti partner, valószínűleg csak egyszer jön el, és ha nem talál megfelelő fogadtatásra, legközelebb máshová megy; de mindenképpen rossz véleménnyel távozik. Elítélő véleménye azonban elsősorban nem személy szerint a fáradt, ideges, modortalan ügyintézőnek, hanem a vállalkozásnak, intézménynek szól, melyet a munkatárs képviselt. Sosem szabad elfelejteni, hogy az üzleti életben megjelenésünkkel, viselkedésünkkel, stílusunkkal, beszédmódunkkal nem csupán saját ízlésünket, személyiségünket mutatjuk meg, de képviseljük vállalkozásunkat is. Ezt munkáltatóként tudatosítanunk kell alkalmazottainkkal, beosztottként pedig tudomásul kell vennünk. Egyre több foglalkozás esetében dolgoznak ki Etikai kódexet, melyben az általános viselkedési normákon túl konkrét elvárásokat is megfogalmaznak többek között a megjelenésre, a kommunikációra, a magatartásra vonatkozóan.

1.4 Kommunikáció és nyelv A nyelvi és kulturális különbségek a legegyértelműbben a szókincsben mutatkoznak meg. Az, hogy kommunikációnk során hogyan használjuk a nyelvet, milyen stílusban beszélünk, milyen szófordulatokat használunk, sokat elárul iskolai végzettségünkről, nyelvi, kulturális, érzelmi intelligenciánkról, egyszóval rólunk.



Mire ügyeljünk beszédünkben? Vigyázzunk arra, hogy mondanivalónk megfogalmazása legyen világos, érthető. Ne használjunk indokolatlanul idegen szavakat. Kerüljük a zsargont, a divatos nyelvi

fordulatokat, a trágár beszédet. Ne használjunk ige helyett főnévvel összekapcsolt igét („terpeszkedő” kifejezésmód: pl.

intézkedést foganatosít, levonásba helyez, ellenőrzést folytat az intézkedik, levon, ellenőriz helyett).

Ne keverjük a kijelentő és a felszólító módot (ne „suk-süközzünk!). Ne bizonygassuk őszinteségünket, becsületességünket („Őszintén szólva, ez a legjobb

ajánlat, amit tehetek” – lefordítva azt jelenti: „Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed.”), mert ellenkező hatást kelthet.

Ne tegyük fel túl gyakran az „oké”, „ugye”, „igaz” kérdéseket, mert ezzel rákényszerítjük a hallgatóságot, hogy egyetértsen nézőpontunkkal. A „nem gondolja, hogy?”, a „nincs az az érzése?” kérdések is igenlést kérnek a hallgatótól.

Figyeljünk arra, hogy a „csak” szó csökkenti az utána következő szavak jelentőségét. („Csak öt percet rabolok el az idődből”, mondják az időpocsékolók. A csak szót bűntudatuk enyhítésére, a kellemetlen következmények elhárítására használják.)

Megfigyelhető, hogy a „megpróbálom” szóval az önbizalomhiányban szenvedők, a rendszerint alulteljesítők, vagy kudarcra hajlamosak kezdik mondanivalójukat. Jó előre bejelentik, hogy esetleg nem fognak boldogulni a feladattal.

A „meg fogjuk vizsgálni”, a „mi mindent megteszünk” és a „meglátom, mit tehetek” azoknak a vezetőknek a kedvenc fordulatai, akik el akarják hárítani maguktól a felelősséget.

Az „igen, de” szóhasználat megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A de ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető eddig hazudott. („Nagyon szép ez a ruha, csak…”)

A „tisztelettel”, ami „illő tisztelettel” formában is megjelenhet, világosan azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. („Nagyra értékelem a megjegyzéseit, uram, de, tisztelettel, nem értek velük egyet.” Ez annak a tekervényes kifejezése, hogy az elhangzott mondanivaló „mekkora marhaság”.)

A „nem akarok pletykát terjeszteni”, a „tudom, hogy semmi közöm hozzá” mondatkezdés arra utal, hogy az illető szeretne még többet megtudni a témáról.

Az „erről mesélhetnék” arra a válaszra csábítja a hallgatót, hogy „rajta”. A „félre ne értsen” azt jelenti, hogy „nem fog tetszeni amit mondani fogok, de nem

törődöm vele”. Nyilvánvaló az önteltség a „szerény véleményem szerint”-ben, vagy „ha kíváncsi a

véleményemre” kezdetű mondanivalóban. Az üzleti életben sok vezető azzal próbálja elrejteni beképzeltségét, hogy „csak úgy

eszébe jut valami”, ami megengedi a vezetőnek, hogy zseninek lássék, akinek „kapásból” ragyogó ötletei vannak.

Az „azt hiszem, mindannyian egyetértünk” rákényszerít az elhangzottak elfogadására.

1.5 Üzleti megbeszélés, tárgyalás, társalgás Hasznos tanácsok: Már megjelenésünkkel is keltsünk jó benyomást (ápoltság, alkalomhoz illő öltözet,

köszönés, bemutatkozás). Úgy viselkedjünk, ahogy intelligens, művelt embertől elvárható (Ha unalmas is a

mondanivaló, azt ne lehessen látni rajtunk, ne foglalkozzunk mással, ne játsszunk a tollunkkal, ne ásítozzunk, ne nézzük az óránkat stb.)

Amit mondunk, és ahogyan mondjuk, fémjelzi a személyiségünket.



Érthetően, megfelelő hangerővel, nyelvtanilag helyesen és tárgyszerűen beszéljünk, legyen stílusunk.

Fel kell készülni a megbeszélésre, tárgyalásra, tudni kell, melyik témához akarunk hozzászólni, nem illik állandóan közbeszólni.

Ha több hozzászóló mondanivalójához is van hozzáfűznivalónk, legjobb, ha összegyűjtjük a megjegyzéseinket és összesítve mondjuk el. Okosan, átgondoltan kérdezzünk.

Előadóként felkészülten, gondolatainkat összeszedve, a lényegre koncentrálva, hallgatóságunk érdeklődését felkeltve szóljunk.

Ha valamire nem tudunk biztos választ adni, azt ismerjük el. Ez nem szégyen, nézzünk utána a kérdésnek.

A siker titka az aktív figyelés. Koncentráljunk a mások által kifejtett közlés tartalmára, de arra is, hogyan adja elő mondanivalóját, az általa közvetített érzésekre.

Olyan témát válasszunk, amely valóban érdekli a többieket. Figyeljünk a másik mondanivalójára, fejmozdulatainkkal kövessük a beszélgetést, és

vessünk közbe egy-egy megjegyzést. (Valóban? Azután mi történt?) Vonjunk be minél több embert a beszélgetésbe, hagyjuk a társaság többi tagját is szóhoz

jutni. A beszélgetés folytatásához tegyünk fel nyitott kérdéseket, melyekre nem lehet igennel

vagy nemmel válaszolni. A beszélgetés befejezésekor zárt kérdést tegyünk fel. Ha valamivel, valakivel nem értünk egyet, ne kezdjünk nyílt és hangos csatározásba. Ha vita alakul ki, figyeljünk arra, hogy ne a személy, hanem a nézet ellen szóljunk. A

vita célja nem vitapartnerünk legyőzése, hanem meggyőzése, a megegyezés. A bókokat, dicséreteket illik megköszönni, nem illik tiltakozni vagy mentegetőzni. Legyünk tájékozottak a világ, a gazdaság és a kultúra eseményeiről. Legyen humorérzékünk. Nem kell vicceket mesélnünk, elég, ha nem veszünk mindent –

amit nem feltétlenül kell – nagyon komolyan. A folyamatos viccmesélés unalmas és a túlzott bizalmaskodás érzetét kelti.

Legyünk őszinték, nyíltak, kerüljük a magánéletbe való beavatkozást, a pletykát. Társaloghatunk vallási és politikai kérdésekről, de nagyon vigyázzunk, csak olyan

kijelentéseket tegyünk, melyek nem sérthetik a jelenlévők meggyőződését. Elmondhatjuk, hogy ma már nincsenek tiltott témák, gyakorlatilag mindenről lehet társalogni, ha az ember megtalálja a megfelelő formát és kellő empátiával, tapintattal, intelligenciával rendelkezik. Az üzleti életben sikert remélőknek érdemes mélyebben foglalkozni a kommunikáció jelentéstartamával, a jelzésmódok vizsgálatával. Ahogy a törvényeknél, vagy a viselkedéskultúra szabályainál, itt is elmondható: a szabályok elleni vétség alól nem mentesít azok ismeretének hiánya. Ahhoz, hogy mindezt sikeresen lehessen alkalmazni, természetesen önismerettel, önkontrollal és fejlett érzelmi intelligenciával kell rendelkezni.



2 Illem, etikett az üzleti életben (Szaláncziné Tamás Ilona) Az illemszabályok a viselkedés legemberibb szokásait jelentik. Az illem- és etikett szabályok ismerete különösen fontos a hivatalos kapcsolatokban. Az illemszabályok betartásával fejezzük ki megbecsülésünket üzleti partnerünk, vendégünk iránt. Viselkedésünknek az illem, az etikett és a protokoll írott és íratlan szabályait és előírásait kell követnie. Magyarországon a társadalmi érintkezésben a közép-európai protokoll szabályai érvényesülnek. Mielőtt megismerkednénk az alkalmazandó szabályokkal, nézzük meg, hogy miben különbözik az illem, az etikett és a protokoll fogalma. Illem: A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége. Etikett: A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere. Protokoll: Ma elsősorban a diplomáciában, a politikai, az üzleti életen használatos, de mind gyakrabban alkalmazzák a legkülönbözőbb társasági, sőt magánjellegű rendezvények formalitásainak kifejezéseként is. A protokoll a következőket jelenti: Nemzetközi tárgyalásokon felvett jegyzőkönyv. Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők

egymással való hivatalos érintkezésének módját. Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya. A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra,

megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.

2.1 Köszönés A legáltalánosabb és legjobban bevált forma: a napszakhoz kötődő köszönés teljes alakja (pl. Jó reggelt kívánok!), az elköszönő formula: „Viszontlátásra!” A tegező köszönés és a tegeződés a nemzetközi hivatalos és üzleti kapcsolatokban csak régi vagy jó ismerősök között, s elsősorban magánjellegű érintkezésben fogadható el. A köszönés általános szabálya: férfi köszön előre a nőnek, fiatalabb az idősebbnek, alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak, a belépő a már bent lévőknek.

Kivételek előfordulhatnak: pl. nő a beosztott, férfi a főnök; a nő jóval fiatalabb a férfinél; a beosztott jóval idősebb a főnöknél stb. → a nem, a kor és a rang hierarchiája érvényes. Egy szükségtelen előreköszönés nem tekinthető udvariatlanságnak, míg a köszönés elmaradása igen. Ismeretlenek társaságában lévő ismerőssel való találkozáskor először mindig az ismerősnek, azután a többieknek kell köszönni.

2.2 Bemutatkozás Leggyakrabban hivatalos vagy üzleti látogatáson társaságban, fogadásokon válik szükségessé. A kezdeményező fél az, aki először mondja meg a nevét és mindazt, amit az ismerkedés szempontjából szükségesnek ítél. Hivatalos bemutatkozásnál nemcsak a teljes nevet kell mondani, hanem a beosztást, rangot, foglalkozást is.



Névjegy azonnali átnyújtásával le lehet rövidíteni a hivatalos bemutatkozást. A névjegy figyelmes elolvasása, tanulmányozása a személyre szóló udvariasság része. Nem illik a kapott névjegyet megtekintés nélkül, hanyagul zsebre tenni. Átadott kártyán nem lehet kézzel írott javítás. A beszélgetésnél, társalgásnál, üzleti tárgyalásnál a kapott névjegy kitehető az asztalra. Névjegy mérete általában 9 x 5 cm. Formai elemei: fekvő formátumú fehér vagy törtfehér kartonlap nyomtatott szöveg fekete vagy sötét színű első látásra és kartávolságból olvashatónak kell lennie.

Tartalmi elemei: (hivatalos névjegyre magánadat nem kerülhet.) felső egyharmadában a cég emblémája (logója) középen van a név és a keresztnév alatta a rang, tudományos fokozat, beosztás alá cég neve jobb és bal alsó sarkaiba a postai cím, a másik oldalra a telefon, fax-, e-mail szám.

Az idegen nyelvű változat kerülhet a magyar hátoldalára.

2.3 Bemutatás Harmadik személy közreműködésével valósul meg az ismerkedés. A jó bemutatás tömör és célszerű. Először mindig annak a nevét kell mondani, akinek bemutatunk. A követendő sorrend: (kivételek előfordulhatnak) az alacsonyabb rangút mutatjuk be a magasabb rangúnak a férfit a nőnek a fiatalt az idősebbnek.

2.4 Dohányzás Magyarországon törvény védi a nem dohányzókat. A törvényi szabályozáson kívül is vannak általános illemszabályok, amelyeket érdemes szem előtt tartani. Ahol nincs kitéve hamutálca, nem is szabad megkérdezni a dohányzás lehetőségét (ha

van, akkor is engedélyt kell kérni). Nem illik cigarettával a szájban járkálni, beszélni; nem illik dohányozva belépni

sehová. Utcán nem illik dohányozni. Étkezés közben nem illik dohányozni, csak a főétel után, de csak akkor, ha megengedik. Nem szabad gépkocsiban dohányozni. A hamutartót folyamatosan tisztítani kell. Egy gyufával két embernek illik tüzet adni. Ha belép hozzánk valaki, a cigarettát le kell tenni és el kell oltani.

2.5 Telefonálás A telefonálás illemtana röviden: Aki felveszi a telefont, azonosítja magát (saját név és/vagy a cég neve). Aki telefonál, köszön és bemutatkozik. A hívó fél kérdezze meg, hogy nem zavar-e. Ha megszakad a vonal, mindig annak kell újrahívni, aki a hívást kezdeményezte. Ha valakit arra kérünk, hogy tartsa a vonalat, legkésőbb fél perc múlva szóljunk bele,

hogy tudja-e tovább tartani, vagy inkább visszahív, visszahívjuk. Ha valakinek visszahívást ígérnek, azt meg is kell tenni.



Az egymást nem ismerő, azonos neműek közötti automatikus tegeződés telefonon

illetlenség. Telefonálás közben tilos enni, inni, papírokat rendezgetni. A beszélgetést a hívó félnek illik befejeznie.

Mobiltelefon Úgy kell használni, hogy azzal másokat ne zavarjunk. Nem kell feltűnően magunkon hordani. Ne kapcsoljuk be ott, ahol másokat zavarunk vele.

Üzenetrögzítő A felvezető szövegében magázódjunk, legyünk semlegesek. Köszönés, azonosítás (név vagy telefonszám), a tény, hogy az üzenetrögzítő be van

kapcsolva, udvarias záróformula. Aki üzenetrögzítőre beszél, mondja meg a nevét, hogy mikor telefonált, és hagyjon

rövid üzenetet.

2.6 Öltözködés Az öltözködés tükrözi a magunkkal és másokkal szembeni igényességünket, a környezethez való viszonyunkat, a társaság iránt való elkötelezettség mértékét, a többiek iránti megbecsülést.

Alapvető szabály: a megjelenés mindig az alkalomhoz igazodjék. Óvakodjunk mind a túl-, mind az alulöltözöttségtől. Alapkövetelmény: a ruházat tiszta és megfelelő méretű legyen. Ma a mindenkori divat ésszerű és ízléses ötvözete a mérvadó. Néhány általános tanács öltözetünk kiválasztásához: az öltözet színárnyalatával célszerű követni az évszakokat, a kiegészítő tartozékok harmonizáljanak, a cipő színe az öltöny vagy nadrág színéhez igazodjon, mintás inghez egyszínű, egyszínű inghez mintás nyakkendő illik, öltözködésnél mindig fel kell készülni váratlan eshetőségekre.



3 A munkahely kialakítása (Lajter Ferencné) A munkahelyek kialakításával, a jó munkafeltételek megteremtésével külön tudomány, az ergonómia foglalkozik. E tudomány feladata az ember és a munka feltételei közötti kapcsolat tudományos elemzése. Az ergonómia legfontosabb alapelve a munkakörnyezet olyan megtervezése, amely a dolgozó igényeivel találkozik, tehát az iroda és környezete mindig kellemes és funkcionális. Nem csupán irodákat kell berendezni, hanem bútorokkal, tervezői megoldásokkal olyan környezet kialakítása a feladat, amely tökéletesen alkalmas a hosszú távú, kényelmes és örömteli munkavégzésre. A tervezés középpontjában mindig az ember áll. Az iroda kialakításának szempontjai Fizikai környezet funkcionális és kényelmes bútorzat megvilágítás zaj klíma megfelelő személyes tér színhatások

Munkaszervezési feladatok az iroda alaptevékenysége a munkafolyamatok az iratforgalom az ügyfélforgalom

Pszichológiai és szociális környezet munkakapcsolatok díszítőelemek szociális és kiszolgáló létesítmények a dolgozó egyéni tulajdonságai

Egy új vállalkozás alapításakor, új munkahelyek teremtésekor a fizikai környezet kialakítása a leglátványosabb, de ezt megelőzi a munkaszervezési feladatok átgondolása, kidolgozása, valamint a szociális és pszichológiai környezet megtervezése. A bútorok funkciójuknak megfelelőek és kényelmesek legyenek. Álljon rendelkezésre kellő mennyiségű szekrény, polc, fiók az irodában, ahol így tervszerűen kialakítható az iratok és irodaszerek tárolása. Ha bizalmas, vagy titkos információkat tartalmazó iratforgalom is van, esetleg készpénzt kell tárolni, páncélszekrény beállítása is szükséges. Az adat- és titokvédelmi, valamint vagyonvédelmi előírások betartása térbeli elhelyezéssel, védelmi berendezésekkel, szükség esetén szakember alkalmazásával oldható meg. Számítógépen tárolt adatok esetében többlépcsős védelem szükséges. Figyelni kell a munka-, a tűz- és a balesetvédelmi előírások betartására, különösen, ha gyúlékony anyagot tárolunk, ha elektromos és elektronikus berendezéseket használunk. Az emberek közérzetét jelentősen befolyásoló természetes világítás szabályozható függöny, reluxa, redőny alkalmazásával. A természetes fényt több fokozatban kapcsolható általános és helyi világítással kell kiegészíteni. Ha munkavégzés közben a világítás nem megfelelő, a szem izomzata idő előtt elfárad, amit fejfájás, idegesség, majd teljes szellemi és fizikai fáradtság követ, mindez a teljesítmény romlásában nyilvánul meg. Ezt nem csupán a gyenge megvilágítás, de a túlzott fény (ami káprázást idéz elő), vagy az erős kontraszthatás is okozhatja. Gyakori panaszforrás a munkahelyeken a zaj - amely rendszerint kívülről szűrődik be. A zaj elleni védekezés több módját lehet alkalmazni (a zajforrás megszüntetése, elszigetelése vagy eltávolítása).



Becslések szerint az emberek csaknem negyede szenved a zaj miatt. A zajártalom miatt bekövetkező nagyothallás a leggyakoribb foglalkozási megbetegedések közé tartozik. Amikor a klíma kerül szóba, sokan csupán a hőmérsékletre gondolnak. Egy helyiségben a klímát több tényező együttese határozza meg: a hőmérséklet, a páratartalom, és a légmozgás. Zavaró lehet a munkahelyen az ételszag is, ezért szükség van teakonyha, étkezőhelyiség kialakítására, amely egyben pihenőként is funkcionálhat. Az emberek fontosnak tartják, hogy megfelelő személyes tér álljon rendelkezésükre a munkahelyükön is. Külön irodában ez megoldott, de a tér alakítható bútorokkal, berendezésekkel, térelválasztókkal. Személyes tér érzését keltheti, ha az egyén a saját tárgyaival veszi körül magát (természetesen az iroda stílusát, összhangját szem előtt tartva). A színek lélektani és élettani hatása közismert. A színek tudatos alkalmazásának nagy hatása lehet az ember közérzetére. Világos színek alkalmazásával tágíthatjuk a tér nagyságának érzetét, meleg színre festett helyiségben magasabbnak érezzük a hőmérsékletet. Jobban felfigyelünk egy plakátra, reklámanyagra, ha erőteljes színkombinációt alkalmaztak a készítők (pl. fekete és sárga). Az egyes munkahelyek telephelyeinek kijelölésekor (titkárság, pénztár, pénzügy, számvitel, készletgazdálkodás, értékesítés, stb.) nemcsak az alaptevékenységre kell tekintettel lenni, hanem arra is, hogy az adott helyen hány ember dolgozik majd, milyen nagy az irat- és az ügyfélforgalom. De figyelni kell a munkafolyamatok sorrendjére is, ami munkaszervezési feladat. A pszichológiai és szociális környezet kialakításakor leginkább az emberi tényezőkre kell gondolni. Kívánatos, hogy az alkalmazottak jó munkakapcsolatban legyenek egymással. Az ergonómiai szempontok figyelembevételével létesített tiszta, ízlésesen díszített irodában kellemes, hangulatos, nyugodt légkör uralkodjék. Álljon rendelkezésre olyan szociális és kiszolgáló létesítmény, ahol kulturált körülmények között étkezhet, pihenhet, átöltözhet, az erre kijelölt helyen dohányozhat a dolgozó. Ma már egyre több helyen a személyiségjegyek alapján (tesztek kitöltésével, szakember bevonásával) választanak az egy-egy állás betöltésére jelentkezők közül. A dolgozók kiválasztásakor – a megkívánt szakértelmen túl - figyelnek az emberek egyéni tulajdonságaira. (Pl. titkársági alkalmazottnak olyan dolgozót vesznek fel, aki barátságos, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, alkalmas arra, hogy ügyfelekkel foglalkozzon, külső megjelenésével és belső tulajdonságaival is érdemes a cég képviseletére.) Az ergonómiai kívánalmaknak megfelelően berendezett irodában a következő feladat a szükséges iroda- és ügyvitel-technikai, számítástechnikai és telekommunikációs eszközök kiválasztása: Telefon, telefax, üzenetrögzítő, fénymásoló, iratmegsemmisítő, spirálfűző és/vagy hőkötő készülék, írógép és számítógép (korszerű irodai szoftvercsomaggal). Célszerű szakember közreműködésével kiválasztani és üzemeltetni az iroda felszereléséhez tartozó eszközöket. Egy munkahelyen akkor lehet a legjobban teljesíteni: Ha a fizikai kialakítás megfelel a munkavégzésből származó elvárásoknak, figyelembe

veszi és tükrözi a szervezeti kapcsolatokat. Rendelkezésre állnak a megfelelő nyomtatványok, bizonylatok és eszközök. Lehetőség van a pihenőidő kulturált eltöltésére. Ha kellemes, nyugodt, alkotó légkör uralkodik.

Életünk jelentős részét munkahelyünkön, munkatársainkkal töltjük. Ezért nagyon fontos, hogy a munkakörülmények és munkakapcsolatok megnyugtatóak, kiegyensúlyozottak legyenek, hiszen mindez jelentősen hat az ember teljesítményére, közérzetére.



4 A gazdaság szereplői (Juhász Sándorné) A gazdaság szereplői önálló gazdasági, szervezeti egységek. Főbb jellemzőik: sajátjukként (esetleg birtokosként) rendelkeznek eszközökkel, kötelezettségeket vállalhatnak, önálló gazdasági tevékenységet végeznek, más gazdasági alanyokkal ügyleteket létesítenek, tevékenységükről évesen beszámolót készítenek (saját maguknak és környezetüknek).

Nézzük meg részletesen kik is ezek a szereplők, mi jellemzi őket.

4.1 A gazdaság szereplői, funkcióik Háztartások Alapvetően fogyasztó gazdaságok. Természetesen gazdálkodniuk is kell (kellene) hiszen erőforrásaik végesek. A háztartási szféra „termeli” a munkaerőt. Jellemző e gazdasági alanyokra a létközösség (általában együtt élnek), jövedelemközösség (jövedelmük egy részét közösen használják fel), vagyonközösség (vagyonuk egy részét közösen kezelik, céljuk a vagyongyarapítás), fogyasztó közösségek (fogyasztásuk egy részét szintén közösen végzik).

Vállalatok Sokféle szervezetből álló szférát jelentenek. Tevékenységük rendszeresen profit szerzése és vagyon gyarapítása céljából történik. Termelnek és szolgáltatást nyújtanak, mint önálló gazdasági egységek. (E fejezeten belül részletesen foglalkozunk működésével.) Nem profit érdekelt gazdasági egységek Olyan szervezetek, intézmények amelyek általában közfeladatot látnak el. Többféle célból jöhetnek létre, más-más rendeltetéssel (pl. állami feladat végrehajtása: egészségügy, oktatás, kultúra, stb., jótékonysági, szociális feladatok, stb.). Gazdaságilag és jogilag ezek is elkülönült egységek. Alapvető céljuk nem a profitszerzés, hanem az ellátás. Állam Sok tekintetben különbözik az előbbi gazdasági szereplők csoportjaitól. Létrejötte a társadalmi fejlődés korai szakaszában azt jelentette, hogy az államapparátus bizonyos feladatokat átvállalt a közösségtől, ugyanakkor meghatározta a közösség életét, cselekvési lehetőségeit. A modern állam sem tesz mást, csupán a társadalmi, gazdasági fejlődés adott szintjén szabja meg az ország „szereplőinek” jogait és kötelezettségeit. Ennek keretében a gazdaság szereplőire egy sor állami szabályozás hat, amelyeket létrejöttük és működésük során figyelembe kell venniük. Létrehozza a maga szerveit, intézményeit feladatai ellátásához. A szükséges forrást adóztatás útján biztosítja. Külföld A „külföld” megjelölés nem földrajzi, hanem diplomáciai, politikai elhatárolás. A belföldön működő követségek, kirendeltségek, ezek szervei, intézményei, egységei tartós működésük ellenére természetesen külföldi gazdasági egységek. A nemzetközi szervezetek sem belföldi egységei annak az országnak, ahol működnek, hanem a külföld gazdasági egységei. Ezek az egységek aktív kapcsolatban vannak a belföldi gazdasági egységekkel. TÁMOGATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PHARE PROGRAMJA


4.2 A vállalkozás a nemzetgazdaságban A nemzetgazdaság fogalma, struktúrája Egy kis történelmi visszapillantással kell kezdenünk a nemzetgazdaság fogalmának bevezetését. Tudjuk, hogy az ősi társadalmakban minden egyén, de legalább minden család igyekezett a saját szükségletét önmaga kielégíteni, de még néhány évtizeddel ezelőtt nálunk is a parasztság széles rétege megtermelte saját szükségletének legjavát, s csak a legszükségesebbért ment a boltba (sóért, petróleumért, kaszapengéért stb.). Minél modernebb azonban egy társadalom, és minél fejlettebb a technikai, technológiai színvonal, annál kevésbé lehet az ilyen típusú önellátásra berendezkedni. A szakosodás folyamatát jól lehet követni az őstársadalmaktól napjainkig. Először a vadászat és a növényi termények gyűjtögetése különült el egymástól, aztán a földművelés az állattenyésztéstől, ezt követően kiváltak a kezdetleges eszközkészítők (az iparosok előképei). Minél jobban megközelítjük a jelent, annál inkább tapasztalható az egyes szakmák elkülönülése, a munkamegosztás. De még egy-egy szakmán belül is láthatjuk a további tagolódást. Régen a cipész egy cipőt elejétől a végéig egymaga csinált meg. Most van külön felsőrész üzem, külön talp-előkészítés és esetleg egy harmadik termelő szervezet állítja össze a cipőt. Amíg tehát a társadalmi fejlődés kezdetlegesebb szakaszában az egyes elkülönült gazdaságokon volt a hangsúly és kisebb jelentősége volt az együttműködésnek, addig a modern korban – a vállalkozások minden önállósága ellenére – a gazdálkodó szervezetek nagyon szorosan egymásra vannak utalva. Ez a körülmény viszont megnöveli a nagyobb aggregátumban való gondolkodás fontosságát: az egyes gazdálkodó szervezetek összessége – kölcsönös kapcsolataikat is beleértve – adja a nemzetgazdaságot. A társadalmi-gazdasági fejlettség jelenlegi szintjén egy-egy termék számos munka-folyamaton, számos vállalkozáson keresztül jut, amíg késztermék, elfogyasztható jószág lesz belőle. Az egyes munkafázisokban mindig újabb és újabb értékrésszel gyarapszik a termék (ezt nevezzük az adott termelési fázis „hozzáadott értékének”), s ezeknek az együttese adja a nemzetgazdaság összproduktumát, amit nézzünk meg egy nagyon leegyszerűsített példán: búza liszt farmergazdaság malom pékség kenyér kenyér ABC lakosság A farmergazdaság sem az igazi kiindulópont, hiszen ő is vette a vetőmagot, a mezőgazdasági gépeket, az üzemanyagot. Az ő produktuma, a hozzáadott értéke az a munka, amit a vetéssel, gyomirtással, aratással, csépléssel kapcsolatosan elvégzett. A malom is veszi a búzát, ő a búza megőrlésével képez újabb hozzáadott értéket. A pékség veszi a lisztet, a kovásznak valót, az áramot vagy tüzelőanyagot, amivel a kemencét fűti, az ő hozzáadott értéke a kelesztés, dagasztás, sütés. Az ábra is mutatja, hogy a kereskedelem (ABC áruház a példánkban) valójában nem változtatja meg a terméket. Kenyeret vesz és azt is ad el. Mégis van hozzáadott értéke, hiszen azzal, hogy a vásárlónak nem a pékséghez kell elgyalogolnia, hanem a sarki fűszereshez, ahol esetleg válogathat 3-4 féle kenyér és többféle péksütemény között is, értékesebbé teszi a kenyeret.



Ebben a példaszerű folyamatban az utolsó állomás egy család, amelyik megeszi a kenyeret, elfogyasztja a gazdaság szereplői által létrehozott produktumot. A gazdasági folyamatoknak ezt a fázisát végső fogyasztásnak nevezzük. Mint minden példa, az előbbi is sántít, hiszen nagyon nagy leegyszerűsítésekkel dolgozik. Az egyes gazdasági szereplőkhöz még számos befelé és kifelé mutató nyilat rajzolhattunk volna. Ha arra gondolunk, hogy a pékségnek a tevékenysége indításához kemencére volt szüksége, rögtön egy a miénknél is hosszabb folyamatábrát rajzolhatnánk. Az elektromos kemence a vasércbánya, ércfinomító, kohó, hengermű, dróthúzó, villamos alkatrészgyártás és szerelőüzem útvonalon jut el odáig, hogy kenyeret lehessen sütni benne. Ám a pékségnél nemcsak kemencére van szükség, hanem dagasztógépre, kádakra, állványokra, szállítószalagra stb., tehát nagyon sokféle eszköz alkotja a gazdasági folyamatnak a feltételeit. És végül, de nem utolsó sorban szakemberekre, pékekre és segédmunkásokra is szükség van a munka elvégzéséhez. Most már megközelíthetjük a nemzetgazdaság fogalmát. Ezek szerint a nemzetgazdaság alatt értjük: A gazdálkodó szervezetek együttesét. A szervezetek által használt és működtetett eszközök összességét, ami a

nemzetgazdaság vagyonát alkotja. A jellemzően munkamegosztásban végbemenő gazdasági folyamatok összességét, az

ebben kifejezésre jutó gazdasági kapcsolatrendszert. A gazdasági folyamatok révén megszülető produktumot, az új értéket. A technikai – technológiai színvonalat és az egyes emberek szellemi és fizikai

képességeit. Végül, de nem utolsó sorban a javak (produktumok) elfogyasztását.

A nemzetgazdaság pontos, tudományos leírása persze ennél bonyolultabb, de a vállalati gazdálkodás és a nemzetgazdaság kapcsolódásának megértéséhez elegendő.

4.3 A vállalkozás A vállalkozásnak, azon túl, hogy célja van (általában a haszonszerző tevékenység, konkrétan valamilyen termékek termelése, eladása, forgalmazása és/vagy szolgáltatások nyújtása) valamilyen formát is igényel. Egy család mindennapi élete is eléggé meghatározott keretek – és le nem írt, de következetesen betartott – szabályok között zajlik. Még egy ilyen „szervezet” is igényli a szabályozottságot (ki milyen kérdésekben dönt, ki kezeli a háztartási pénzt, milyen sorrendben használják reggel a fürdőszobát, mikor kell a gyerekeknek lefeküdniük, stb.). Gondoljuk el, hogy egy vállalkozásnál mennyivel fontosabb valamiféle szabályozott kereteket adni a működésnek, a tevékenységnek. Ahogy a korábbiakban már előre jeleztük, az állam egyik gazdaságirányító, befolyásoló szerepe éppen abban rejlik, hogy ezeket a vállalkozás működését keretbe foglaló előírásokat jogszabályokba (főként törvényekbe) rögzíti. A vállalkozás, mint jogi egység A jog, amely a társadalmi, gazdasági viszonyokat szabályozza, egy modern gazdaságú országban a vállalkozásra vonatkozó alapvető szabályokat is lerögzíti. Noha tudjuk, hogy a modern piacgazdaságban igen nagyfokú a gazdasági szabadság, mégis kell hogy legyen néhány olyan sarokpont, amely a gazdasági tevékenységek és folyamatok során mindenki



számára adott, elfogadott, nyilvánvaló. Ilyen többek között a vállalkozások formájának meghatározása. A vállalkozások jogszabályi kereteit meghatározó jogforrások sokféle vállalkozási forma lehetőségét teremtik meg. Minthogy a piaci viszonyok igen változatosak, a vállalkozások alapításához szükséges szabad tőke nagysága is vállalkozónként eltérő, a vállalkozások profilja (fő tevékenységi köre) is más – és más, a vállalkozási formáknak is célszerű a felsorolt sajátosságokhoz igazodniuk. Vállalkozás lehet egy több ezer, vagy több tízezer főt foglalkoztató állami vállalat. A modern piacgazdaságokban az állami vállalatok köre nagyon szűk, hiszen a piaci viszonyok illetve az állami akarat nagyon sokszor ellentétben van egymással; a vállalat állami volta gyengíti a versenyben való részvétel intenzitását és növeli az állami támogatások iránti igényt. Vállalkozás lehet egy kisüzem, amely „bedolgozóként” alkatrészeket gyárt egy másik cég számára. Vállalkozás egy magániparos, aki egymaga gyárt vagy javít valamilyen terméket. Vállalkozás a szellemi szolgáltatások nyújtása, vagy a könyvkiadás, de akár egy rádió vagy TV – műsor szolgáltatása is. Vállalkozhat egy költségvetési szervezet is (például szoftver előállítása, kollégiumi szabad férőhelyi kapacitások hasznosítása stb.). Nyilvánvaló, hogy a vállalkozások profiljának, méretének, piaci kapcsolódásainak és nem utolsó sorban tőkeszükségletének függvényében más és más vállalkozási formát célszerű választani.

5 Vállalkozási formák és jellemzőik (Köblingné dr. Csízi Márta) Alkotmányunk elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, mint a piacgazdaság működésének nélkülözhetetlen elemét. A vállalkozások összefüggő külső és belső hatások eredményeképpen, meghatározott cél elérése érdekében jönnek létre, vállalva a tevékenység kockázatát. Alapvetően meg kell különböztetni a kereskedelmi, üzleti vállalkozásokat azoktól a vállalkozásoktól, amelyek elsődlegesen nem gazdasági tevékenység végzésére jönnek létre, de céljuk eléréséhez – másodlagos jelleggel – törvény lehetővé teszi számukra a gazdasági tevékenységet is. Az üzleti vállalkozás mindig kockázattal jár, amelyet gondos mérlegeléssel lehet minimálisra csökkenteni, de teljesen kizárni nem lehet. A kockázat vállalása különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. A gazdasági tevékenység többféle formában valósítható meg. A megkülönböztetés alapja lehet a tulajdonforma, a szervezeti forma, a tevékenység profilja, a nagyságrendi tényezők, a jogforrási szabályozás, és a jogalanyiság természete. Tulajdoni forma alapján lehet: magán-, állami-, önkormányzati-, szövetkezeti-, egyéb

közösségi, illetve vegyes tulajdonú vállalkozás. Szervezeti felépítése szerint lehet: egyéni- vagy társas vállalkozás. Társas vállalkozások: a gazdasági társaságok (Kkt., Bt., Kft., Rt., közös vállalat, és az egyesülés) a szövetkezetek a közhasznú társaságok a szabadalmi ügyvivői társaság az ügyvédi munkaközösség az oktatói munkaközösség, stb.



Tevékenység típusok szempontjából lehetnek: ipari-, kereskedelmi-, mezőgazdasági-, közlekedési-, pénzintézeti-, személyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat. Nagyságrend tekintetében ismerünk: mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalkozásokat. Jogforrások szerinti osztályozás alapján vannak: A Ptk-ban szabályozott társaságok (pl. közhasznú társaság) A Társasági törvényben szabályozott formák (a gazdasági társaságok) Egyedi törvényben szabályozott speciális társaságok (pl. befektetési társaság)

Jogalanyiság tekintetében két fő típusba oszthatók: Jogi személyiségű társaságok (abszolút jogképességgel rendelkeznek, minden jog-

viszonynak alanyai lehetnek, minden olyan jogot megszerezhetnek, és minden olyan kötelezettséget vállalhatnak, amelyek jellegük alapján nem kifejezetten emberiek)

Jogi személyiség nélküli társaságok (relatív, célhoz kötött jogképességük van, tevékenységi körük által meghatározott terjedelemben lehetnek jogalanyok, de lehet saját tulajdonuk, szerződéseket köthetnek, perelhetők és pert indíthatnak).

Minden gazdasági társaság tehát jogalany, tagjaitól elkülönülten jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Ezek a jogosítványok nem a tagok összességét, hanem magát a társaságot illetik. A legnagyobb prioritása a gazdasági társaságoknak és az egyéni vállalkozásoknak van. A gazdasági társaságok alapítását, szervezetét, működési rendjét az 1997. évi CXLIV. tv. szabályozza, mely már a vállalkozások, és a piacgazdaság megerősödésén túlmutatva szolgálja az európai jogharmonizációt, megteremtve egy eurokonform társasági jog alapjait. A gazdasági társaságok létrehozásának, működésének alapelvei A gazdasági társaságokról szóló törvény betartásához szükséges az, hogy a mögöttes joganyagot a polgári jog elveinek, rendszerének figyelembevételével alkalmazzuk. Alapelvek:

vállalkozási és társulási szabadság, a jogalanyok egyenlősége, a bírósági kontroll (cégbíróság), a cégnyilvánosság, a tulajdoni elkülönülés, a gazdasági erőfölény elleni védekezés, az autonómia.

5.1 A gazdasági társaságok általános jellemzői A gazdasági társaság a tagok közötti üzleti kapcsolatot realizálja, mely közös gazdasági tevékenységre irányul (termelés vagy szolgáltatás), érdekazonosságot tükröz (tőkerealizálás, nyereség, kockázat), melyet szerződés deklarál. Célja eléréséhez önálló szervezeti és működési rendszert hoz létre. Döntően áru – pénz kapcsolatban áll külső környezetével, miközben szükségletet elégít ki és a versenytársak kihívásaival is szembe kell néznie. Gazdasági társaságot alapíthat, illetve társaság tagja lehet: az állam, a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, természetes személyek, függetlenül attól, hogy belföldiek vagy külföldiek. A külföldi befektetők védelmét hazai jogszabályok és nemzetközi egyezmények is szolgálják. Általános előírás, hogy az alapításhoz legalább két tag szükséges. A Kft. és az Rt. létrejöhet egyszemélyes társaságként is, ez azonban kivételt jelent. Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja, ebből következik, hogy az egyéni vállalkozó sem



lehet egyidejűleg korlátlanul felelős tagja más gazdasági társaságnak.(Azonban pl. Bt-ben lehet kültag, hiszen ebben az esetben felelőssége korlátozott.) A társaságok közös céljaikat, csak közös vagyoni alapokon valósíthatják meg. Ezért a társuló tagok saját tulajdoni helyzetük korlátozásával, tulajdonuk egy részét (időlegesen, vagy véglegesen) a társaság rendelkezésére bocsátják úgy, hogy maguknak a közös vagyon vonatkozásában döntési lehetőséget tartanak fenn. A gazdasági társaságok maguk alakítják ki szervezetüket, és működésük rendjét a jogrend és a törvényi keretek között.

5.2 A gazdasági társaságok alapításának folyamata Létesítő okiratok elkészítése A társaság létrehozásához alapdokumentum szükséges. Ez lehet társasági szerződés, alapító okirat, vagy alapszabály. A leggyakoribb forma a társasági szerződés, melyet Kkt., Bt., Kft. és közös vállalat alapításakor kell létrehozni. Az alapító okirat az egyszemélyes Kft., az egyszemélyes Rt., ill. a zártkörűen működő Rt. dokumentuma. Az alapszabály a nyilvánosan működő Rt. esetén szükséges. Az írásba foglalás kötelező, és szükséges minden alapító tag (vagy képviselője) aláírása. Nem ír alá a nyílt alapítású Rt. részvényese, hiszen ebben az esetben nagyon sokan vásárolhatnak részvényt. Törvényi előírás, hogy az alapdokumentumot közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Ettől az időponttól kezdve, a cégbejegyzés napjáig a társaság „előtársaságként” működhet. Az okirat tartalma: A cégnév (az ország területén két azonos nem lehet, tartalmazza a vezérszót, a

tevékenységet és a társasági formát, használható teljes, rövidített vagy toldalékos alakban).

A székhely (a központi ügyintézés helye, a cég rendelkezhet telephellyel és fióktelephellyel.

A tagok neve, székhelye (lakóhelye). A tevékenységi kör (A KSH által kiadott TEÁOR számmal meghatározva). A társasági vagyont és a tagok vagyoni hozzájárulását (A társasági vagyon jogilag nem

a tagok közös tulajdona. A tagok vagyoni hozzájárulása lehet pénzbeli és nem pénzbeli. A nem pénzbeli hozzájárulást apportnak nevezzük. Az apport értékéért, aki szolgáltatja 5 évig helytállási kötelezettséggel, tartozik. Apport lehet forgalomképes, végrehajtás alá vonható vagyoni értékű dolog, szellemi alkotás, ill. vagyoni értékű jog.).

A cégjegyzés módja (ki jogosult a cég írásbeli képviseletére, vagyis kinek van cégjegyzési joga). A képviseleti jog lehet önálló vagy együttes.

A vezető tisztségviselők neve, lakóhelye (Csak természetes személy lehet. Megbízásuk időtartamát is meg kell jelölni. Mindig határozott időre, de legfeljebb 5 évre, ezután újra választhatók).

A társaság létesítésének időtartamát (határozott vagy határozatlan időre alapítható). Az egyes társasági formáknál megjelölt kötelező tartalom. A nem kötelező tartalmi elemek (érvényesül a diszpozitív szabályozás).

Az előtársaság A létrehozó dokumentumok közjegyzői okiratba foglalásának, ill. ügyvédi ellenjegyzésnek napjától a cégbejegyzés napjáig áll fenn. Ez alatt az idő alatt minden iraton kötelező a cég neve mellett a „bejegyzés alatt (b.a.)” toldat feltüntetése. Figyelem: Ha a tevékenység hatósági engedélyhez van kötve, a cégjegyzési kérelem benyújtása

után sem lehet megkezdeni a működést, mert ennek feltétele maga a bejegyzés.



Az előtársaság időszakában a kívánt társasági forma szabályai és felelősségi formái érvényesülnek. Kötelezettségeiért vagyonával felel.

Ezen idő alatt nem változhat a tagok személye, és közben nem módosítható a létesítési okirat.

Nem kerülhet sor jogutód nélküli megszűnésre, vagy átalakulásra. A cégbejegyzés Az eljárás a cégbíróságon kérelemre indul, melyet nyomtatványon kell előterjeszteni, egy példányban, a mellékleteket pedig legfeljebb öt példányban. Minderre a törvény 30 napos határidőt ad melynek elmulasztása pénzbírság kiszabását eredményezi. Lehet postán vagy személyesen, de a jogi képviselet kötelező. A bíróság 30 (Rt. esetén 60) napon belül döntést hoz. A cégbíróság a bejegyzést foganatosítja, a céget nyilvántartásba veszi, és a bejegyzést a Cégközlönyben közzé teszi. A cég a bejegyzés napján jön létre. A dokumentumok módosítása A működés folyamán lehetséges az alapdokumentum módosítása. Kkt. és Bt. esetén a tagok egyhangú szavazata szükséges. A módosítás is bejelentés köteles, a változástól számítva 30 napon belül. Az eljárás menete megegyezik a bejegyzési eljárás szabályainak alkalmazásával. A változás keretében bejegyzett adatok egy része visszamenőleges hatályú. A változás bejegyzése nem ingyenes eljárás. A gazdasági társaságok ügyvezetése A legfőbb döntéshozó szerv a tagok közössége, azaz Kkt-nél és a Bt-nél a tagok gyűlése, Kft-nél a taggyűlés, Rt-nél a közgyűlés, közös vállalatnál az igazgatótanács. Az ügyvezetést, az irányítást a társaság vezető tisztségviselői végzik, ők a munkáltatói jogkör gyakorlói. Munkaviszonyban, vagy megbízási szerződés keretében látják el feladataikat. Felelősségük polgári jogi felelősség. Mivel széleskörű információval rendelkeznek az ügyvitelről, az üzletpolitikáról, az üzleti titkokról, fontos az összeférhetetlenségi szabályok betartása. Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás: ha lejár a megbízatás időtartama; ha visszahívják; ha kizáró ok bekövetkezik; ha lemond; ha elhalálozik. A képviselet A gazdasági társaságokat a vezető tisztségviselők, a cégvezetők, és a képviseleti joggal felruházott munkavállalók képviselhetik. Egyedi ügyben a társaság, pl. ügyvédnek is adhat megbízást. Ezzel jogügyleti képviselet jön létre. Általános képviseleti joggal a vezető tisztségviselők és a cégvezető rendelkeznek. Nekik a cégjegyzési joguk is önálló, míg más személyeké együttes. A képviseletre jogosultak kötelesek a közjegyző által hitelesített névaláírásukat a cégbíróságnál benyújtani. A cégiratokhoz az aláírási címpéldányt csatolni kell. Ha végelszámolásra vagy felszámolásra kerül sor, a vezető tisztségviselők cégjegyzési joga megszűnik, ezt törlik a jegyzékből, és a felszámoló ill. a végelszámoló jogát jegyzik be. A felügyelő bizottság, könyvvizsgáló Ha a tagok száma, vagy tevékenysége indokolja - legalább 3, de legfeljebb 15 tagból álló -felügyelő-bizottság hozható létre. A könyvvizsgáló a törvényes működés biztosítékaként állandó jelleggel működhet, és a társasággal kell szerződést kötnie. Csak az lehet könyvvizsgáló, aki szerepel a nyilvántartásban. A törvény által kötelezően előírt esetekben, létre kell hozni a felügyelő-bizottságot, ill. könyvvizsgálót kell alkalmazni. A felügyelő-bizottság tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért.



A törvényes működés garanciái a könyvvizsgáló, a cégbíróság törvényességi felügyelete (nem jelenti a cég gazdálkodásának

felügyeletét!), a gt. határozatainak bírósági felülvizsgálata, kisebbségi jogok biztosítása, a választott bírósági eljárás.

5.3 A gazdasági társaságok jellemzése Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok Közkereseti társaság Tagjai lehetnek természetes és jogi személyek. Természetes személy azonban egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja, de pl. betéti társaság kültagja lehet. A tagok személyesen közreműködhetnek, ezért díjazás illeti őket. Felelősségük korlátlan és egyetemleges. Valamennyi tag részvétele szükséges a lényeges kérdésekben hozandó döntésekhez, vagy a vitákban. A nyereségből és veszteségből vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek. A megalakulás után belépő tag felelőssége, a belepése előtt keletkezett kötelezettségekért is fennáll. A kiváló tag felelőssége pedig még 5 évig tart, ha a tartozás még a tagsága idején keletkezett. Betéti társaság Tagjai lehetnek: ua. mint a Kkt. Speciális alapítási szabálya, hogy létesítéséhez és fenntartásához legalább egy bel- és egy kültag szükséges. A beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges, a kültagoké korlátozott, vagyoni betétük mértékéig terjed. Ez az egyik pozitívuma ennek a formának, mivel lehetőséget ad korlátozott felelősség melletti tőkebefektetésre úgy, hogy törvény a minimális kötelezően befektetendő összeget nem határozza meg. Ha azonban a kültag neve a társaság cégnevében szerepel felelőssége a beltagéval azonos. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok csak kültagok lehetnek a társaságban. Ha valamennyi bel- vagy valamennyi kültag kiválik a társaságból, lehetőség van arra, hogy a társaság a kilépő kül- vagy beltag helyébe - 3 hónapon belül - új tagot jelenthessen be a cégbíróságon. Ha nem jelentenek be új tagot, és ha ezt kérik, közkereseti társaságként működhetnek tovább. Mindkét társaságra jellemző, hogy egyszerű személyegyesülést jelent, nincs törvényi előírás az induló vagyonra vonatkozóan. Általában alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő családi kisvállalkozásként jelennek meg a gazdasági forgalomban. A Kkt. tagjainak és a Bt. beltagjainak a felelőssége viszont a legszigorúbb a társaságok között, mert hiába a társasági vagyon szolgál elsősorban a hitelezők kielégítésére, a tartozás egésze bármelyiküktől követelhető és behajtható. Mindez biztosítékot jelent a hitelezők számára. Perjogi szabály, hogy a tagok a társasággal együtt is perelhetők. A betéti társaság kültagi pozíciójának egyik lényeges jellemzője, hogy az üzletvezetésben igaz hogy nem vehet részt, de a döntéshozatalban ugyanolyan jogosultságok illetik, mint a beltagot. A Kkt-ben és a Bt-ben is lehet foglalkoztatni segítő családtagokat. Jogi személyiséggel rendelkező társaságok Korlátolt felelősségű társaság Neve megtévesztő, mert nem a társaság, hanem a tagok felelőssége korlátozott, csak azt a vagyont veszíthetik el, amit a társaságba bevittek. Maga a társaság viszont teljes vagyonával felel. Tagjai lehetnek természetes személyek, jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok. Tilos a tagokat nyilvános felhívás útján toborozni, tehát az alapítás



mindig csak zártkörű lehet. Kft-t 1 tag is alapíthat, ilyenkor egyszemélyes társaság jön létre. Előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével, jegyzett tőkével jön létre. A társasági törvény kötelező tőkeminimumot ír elő, meghatározva a törzstőke legkisebb összegét, és rendelkezik az egy tagra eső minimális vagyoni hozzájárulás mértékéről is. A fentieken túl a tagokat más kötelezettség nem terheli. Jelentős mértékben eltér a Kft. a részvénytársaságtól, mert itt a tagsági jogokat semmiféle értékpapír nem testesíti meg, mégis a tagnak társasággal szembeni tulajdonosi érdekeltsége, egy önállósult eszmei értékben, az üzletrészben nyilvánul meg. Az üzletrész tehát azoknak a jogoknak az összességét jelenti - természetesen a tagot terhelő kötelezettséggel együtt -, melyeket a törzsbetét szolgáltatá-sának ellenértékeként szerzett meg. Ennél fogva ellenértéke folyamatosan változik, számszerűen nem is mindig kifejezhető. A törzstőke mértéke nem lehet kevesebb, mint 3 millió Ft. A pénzbetétek összege pedig nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-ánál, de min. 1 millió Ft. A törzsbetét minimuma 100 000 Ft. Ennek két formája ismeretes. Lehet pénzbetét, vagy apport. Ha az apport értékét könyvvizsgáló határozza meg, a tagok az általa meghatározott értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják az értéket. Nem pénzbeli betétet teljes egészében a bejegyzés előtt kell a társaság rendelkezésére bocsátani. A tagok kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétek szolgáltatására terjed. Ezt nem követelhetik vissza, de igényt tarthatnak a nyereség felosztható részére, az osztalékra. Minden tagnak egy üzletrésze van, de az üzletrésznek lehet több tulajdonosa. Kiválni csak az üzletrész átruházásával lehet. Vevő lehet a társaság másik tagja, a társaság, vagy kívülálló személy. A Kft. a Kkt. és az Rt. között elhelyezkedő, azok bizonyos elemeit egyesítő ún. vegyes jellegű társaság. Sajátos célkitűzése a vagyonegyesítés, és a tagok tevékenységének összehangolása. Pozitívumai közé tartozik, hogy a tagok felelőssége korlátozott, azaz a társaságba bevitt vagyont veszíthetik el, tehát magánvagyonukkal nem felelnek. A tagok személyes közreműködést is vállalhatnak, amiért díjazás jár. A személyes részvétel megvalósulhat munkaviszonnyal, vagy megbízási jogviszony létrehozásával is. Nagyon gyakori társasági forma. Létesítési dokumentumait a melléklet tartalmazza. Részvénytársaság A társaság sok részvényessel, nagy tőkével és korlátozott felelősséggel működő, tőkeegyesítő társaság. A befektetésre váró kis, közepes és nagyméretű tőke koncentrálása. Tagja lehet bárki. Tehát bel- és külföldiek egyaránt alapíthatják. Előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével jön létre. Alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál. A pénzbeli hozzájárulás összege nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál, de minimum 10 millió Ft. Egy személy is alapíthatja. Az egyszemélyes Rt. saját részvényt nem szerezhet, még átmeneti időre sem veheti tulajdonába a „társaság” részvényeit. A tilalom az EK tagsági jogon alapul. Viszont jogában áll korlátlan felelősséget vállalni. A tag kötelezettsége az Rt-vel szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel, ezen túlmutatóan kockázatot sem vállal. A tagsági jogokat, mint forgalomképes értékpapír, a részvény testesíti meg. Dolgozói részvényeket az alapító okirat rendelkezése alapján kedvezményesen, vagy ingyenesen is ki lehet bocsátani. Ilyen részvényt szerezhet az Rt. munkavállalója, ami annyiban előnyös számára, hogy nem kell, vagy csak a névérték egy részét kell fizetnie. A részvénytársaság zártkörűen vagy nyilvánosan is alapítható. A zártkörű alapítás azt jelenti, hogy az alapítók maguk vásárolják meg a részvényeket. Közös vállalat Nagyméretű, jellegzetes tőkeegyesítő vállalkozás, viszonylag egyszerű működési, de szigorú felelősségi szabályokkal. A vállalati tartozások elsődleges forrása a közös vagyon. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a tartozásokért együttesen, vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek. Mögöttes felelősségük alapján a hitelezők követeléseit



teljesíteniük kell, de ennek megtérítését nem igényelhetik a vállalattal szemben. Ezért nem teljes a törvényi megfogalmazás, hogy ez kezesi felelősség. Tagja most már bárki lehet. Egyesülés Lényegét tekintve kooperációs gazdasági társaság, mely saját nyereségre nem törekszik, tagjainak felelőssége korlátlan és egyetemleges. Az új törvényi szabályozás, a jogharmo-nizációs követelményeknek megfelelően az alapítók körét kibővítette. Már nemcsak jogi személyek lehetnek tagjai, hanem természetes személyek és más jogalanyok is: pl. egy egyéni vállalkozó. Sajátos a tevékenységi köre: elsődleges feladata a tagok gazdasági érdekeire tekintettel az eredményesség növelése. Az egyéni vállalkozás Az Alkotmány a gazdasági társaságok alapítása mellett biztosítja az egyéni vállalkozás lehetőségét is. A vállalkozási szabadság biztosításával és védelmével, korszerű alapokra helyezi a piacgazdaság fejlődésének lehetőségét. A kisipari tevékenységre és a magán-kereskedelemre vonatkozó korszerű jogi szabályozás kialakításával, az állam igyekszik segíteni az egyéni vállalkozásokat. Mindez vonatkozik a vállalkozás létrehozásának, működésének és megszüntetésének feltételeire. Az egyéni vállalkozó, az a természetes személy, aki saját kockázatára, saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából, üzletszerű gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozás a hatályos devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, állandó lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Az egyéni vállalkozás feltételei Az egyéni vállalkozást vállalkozói igazolvány birtokában, bejelentés alapján lehet gyakorolni. Minden egyéni vállalkozó személy, egy vállalkozói igazolványt kaphat. A vállalkozói igazolvány az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét és az adószámát tartalmazza. A vállalkozói igazolvány kiadásával és visszavonásával kapcsolatos eljárás a székhely, illetve telephely szerint illetékes jegyző feladata. Igénylésére, illetve a kiadására, az illetékes okmányirodában kerül sor. A vállalkozói igazolványhoz szükséges iratok: 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, szakképesítést igazoló okirat(vagy helyette az alkalmazottal kötött megállapodás), személyi igazolvány, vagy személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, adóazonosító jel, ha nem főállásban végzi: munkahelyi igazolás a munkaviszonyról diákigazolvány,

iskolalátogatási igazolás, nyugdíjas igazolvány, székhely, telephely ellenőrzéséhez a jogosultság igazolása ha eltér a személyi

igazolványtól, 5 000 Ft-os illetékbélyeg.

Az egyéni vállalkozóval kapcsolatban a törvény követelményként határozza meg a tevékenység folytatásában való személyes közreműködést. Ennek kimondása azért lehet fontos, mert az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is foglalkoztathat.



Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. A korlátlan felelősség tényleges megvalósulása érdekében ugyanakkor a törvény kimondja, hogy természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. Az egyéni vállalkozónál nem kötelező a cégbejegyzés, de kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető. Ez az igény a gyakorlatban akkor merül fel, ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes Kft-vé vagy egyszemélyes Rt-vé kíván átalakulni, ezt ugyanis csak a cégjegyzékbe bejegyzett egyéni cég teheti meg. Az egyéni cég nem jogi személy, s felelőssége természetesen ugyanúgy korlátlan marad. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: akit gazdasági, vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt

jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó

szabadságvesztésre ítéltek, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az ítéletben megjelölt

tevékenységre, aki egyéb jogszabályban – törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben –

meghatározott tevékenységre előírt foglalkozási tilalom alá esik, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (e társaságok: a közkereseti társaság,

betéti társaság beltagja), akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát amiatt vonták vissza, mert saját

hibájából egy évi befizetési kötelezettségét meghaladó összegű – saját maga, alkalmazottai, illetve segítő családtagjai után járó – társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulékát vagy adóhátralékát felszólítás ellenére nem fizette meg; ha viszont e kötelezettségét rendezi, úgy a vállalkozásra, illetve a vállalkozói igazolvány kiadására a joga megnyílik.

Az egyéni vállalkozásról a módosított 1990. évi V. törvény rendelkezik, amely szabályozza a vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit. Az a magánszemély számít tehát egyéni vállalkozónak, aki e törvény szabályai szerint, vállalkozói igazolvány birtokában folytat vállalkozási tevékenységet. Ettől függetlenül a Szja törvény szerint, egyéni vállalkozónak minősül az a magánszemély is, aki külön jogszabály alapján köteles az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására, azaz egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi, szociális magántevékenységet folytat. A Szja törvény alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősül a magánállatorvos, a gyógyszerész, az egyéni ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző, és a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint az önálló bírósági végrehajtó, továbbá az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, és a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély is. Az adóhatósági nyilvántartásba vétel Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt, a bejelentése alapján veszi nyilvántartásba. Ha a magánszemély tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, úgy a székhelye és tevékenységi köre szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét, illetve az okmányirodát kell megkeresnie, ahol a vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg kéri az adószám (szükség esetén adó azonosító jel) megállapítását is.



Az egyéni vállalkozást folytatni akaró magánszemély a jegyzőhöz (okmányirodához) benyújtott - kitöltött - nyomtatványon teljesíti az APEH felé a bejelentkezési kötelezettségét. E bejelentési lapon lehet nyilatkozni többek között az átalányadó, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségről is. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni a telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) APEH igazgatósághoz a könyvvezetés módját, az iratok őrzési helyét, ha az nem azonos a telephellyel, valamint a kötelezően elsőként nyitott pénzforgalmi bankszámlája számát. Ez utóbbit adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megtenni. Nem kötelező bankszámlát nyitnia annak, aki nem folytat általános forgalmi adóköteles tevékenységet. Az a bankszámla-nyitásra kötelezett adózó (egyéni vállalkozó) a bankszámlanyitást követő 15 napon belül köteles közölni az adóhatósággal valamennyi pénzforgalmi bankszámlájának, elszámolási számlájának a számát. A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. A határidő túllépése, illetőleg a teljesítés elmaradása már a bejelentés késedelmes teljesítésére vagy elmulasztására vonatkozó mulasztási bírsággal sújtható. Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat, egyéni vállalkozóként (pl. egyéni ügyvéd, magánállatorvos, köz-jegyző), vagy vállalkozói igazolvány nélkül önállótevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezettséget az adóhatóság felé. A bejelentés alapján az adóhatóság adószámot (EU-tagállamban illetőséggel bíró adóalannyal kapcsolatot tartók esetében pedig, közösségi adószámot) állapít meg a magánszemély részére. Amikor az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, erről őt értesíti, és egyben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról is. Az adószám az adóalany azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni, és közölni kell mindazokkal a kifizetőkkel, akik (amelyek) a magán-személy részére az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetést teljesítenek. Nem kell bejelentést tennie annak a magánszemélynek, aki az önálló tevékenységét nem egyéni vállalkozás keretében folytatja, és nem végez általános forgalmi adó köteles tevékenységet. Ezek az önálló tevékenységek nagyon sokfélék lehetnek. E magánszemélyek nyilvántartásba vétele adóbevallásuk alapján történik. 1 Lásd 1. sz. melléklet


1 1. sz. melléklet Alapító Okirat, Társasági szerződés


6 A vállalkozások vezetése (Borbélyné Olajos Éva) Egy vállalat, vállalkozás szervezetét alkotó személyeknek össze kell hangolniuk a törekvéseiket. Azért szükséges a megfelelő munkamegosztás és hierarchia kialakítása. A vezetés egy folyamat, amely koordinációt jelent, és amely a szervezet bizonyos tagjainak elhatározása útján valósul meg. Az ehhez szükséges hatalom a vezetők kezében összpontosul. A feladatok szakmai különbözőségéből eredően azok horizontális felosztását az egyes vezetési szintekhez tartozó egységek számával jellemezzük. Az azonos tartalmú vezetési feladatok terjedelme eredményezte a vertikális munkamegosztást, melynek alapján kialakultak a vezetési szintek. A hierarchia az egyes vezetési szinteken dolgozó vezetők közötti függelmi kapcsolat. A gyakorlatban alkalmazott vezetési szintek és a feladatok megosztása közöttük: Felső vezetési szint MIT? Stratégia kidolgozása Középső vezetési szint HOGYAN? Stratégia megvalósításához módszerek Operatív vezetési szint MILYEN ESZKÖZÖKKEL? Döntések végrehajtása

6.1 Vezetési funkciók Tervezés A jövő felvázolása, erre vonatkozó tevékenység, melynek során kidolgozzák a kitűzött cél elérése érdekében bejárható utakat. Ennek során figyelembe kell venni a rendelkezésre álló eszközöket, erőforrásokat. A tervezés biztosítja, hogy a feladatok fontossága, időrendisége, logikája jól működő rendszert alkosson. Elősegíti a vállalkozás hatékony működését. Biztosítja, hogy a célok, az erőforrások és a működési feltételek összhangban álljanak. Szervezés Vállalkozásfejlesztő tevékenység. Feladata, hogy a célokat hatékonyan és eredményesen érje el a vállalkozás. Folyamatokra és/vagy szervezeti felépítésre irányul. Tevékenységeket és eszközöket, erőforrásokat hangol össze. A felső vezetés hatáskörébe a szervezeti felépítés szervezése, az alacsonyabb szintű vezetésébe a folyamatszervezés tartozik. A szervezési munka folyamán figyelembe veendő főbb szempontok: feladatok és tevékenységek célszerű csoportosítás, az egyes feladatok elvégzésére a megfelelő ember kiválasztása, annak biztosítása, hogy a dolgozók, az erőforrások, az anyagok a megfelelő helyen és

időben együtt legyenek, a felelősségi lánc meghatározása (ki kinek tartozik felelősséggel, beszámolási

kötelezettséggel), a tevékenységhez illeszkedő, jól működő kommunikációs rendszer kialakítása.

Személyes vezetés Bármely szintű vezető tevékenységének lényeges része a feladatok végrehajtatása. A feladat kiadása szóban vagy írásban történik. A feladatkiadás módjai határozottsági fok szerint: Tanács: Ebben az esetben a beosztott önállóan dönt, hogy egy feladatot elvégez-e, vagy

sem. Ajánlás: A vezető elvárja a feladat elvégzését, de annak határidejét, az alkalmazott

módszereket és a használt eszközöket nem határozza meg.



Utasítás: A vezető egyoldalúan jelöli ki a beosztottól elvárt tevékenységet, melynek

végrehajtása kötelező. A beosztottnak lehetősége van véleménynyilvánításra, és a feladat elvégzése során bizonyos keretek közt önállósággal is rendelkezik.

Parancs: A leghatározottabb forma, a vezető a parancsot nem indokolja, véleményt nem kér, a végrehajtás elmulasztását szankcionálja.

Kommunikáció A beosztottak befolyásolásának egyik eszköze (a vezetési stílus és a motiválás mellett), a vezetői munka fontos eleme. Lényegét tekintve a hírek, információk közlését és fogadását jelenti. A kommunikációs csatornák lehetnek: Formálisak, azaz a vállalkozás szervezeti struktúrája, hierarchiája által adottak,

vertikális, horizontális vagy szabad kommunikációt teszek lehetővé. Informálisak, azaz ugyanilyen irányúak, de pletyka, folyosói hírek vagy egyének

közötti véleménynyilvánítás formáját öltik (A pontatlan, torzított, összefüggéseiből kiragadott információ káros hatású!).

Legtöbbször szóban és írásban közlik az információt, de nagy szerep jut a nonverbális kommunikációnak is.

Az írásos kommunikáció előnyei: világos fogalmazás esetén a félreértés elkerülhető, maradandó, bármikor hozzáférhető, többször felhasználható, bizonyító erejű, nagyobb kötelezettséget jelent, mint a szóbeli.

Az írásos kommunikáció hátrányai: az elkészítés időigényes, az információt adó és vevő között személytelen kapcsolat, nincs visszakérdezési lehetőség, illetéktelenek kezébe kerülhet.

A szóbeli kommunikáció előnyei: gyors, sürgős esetekben is jól alkalmazható, közvetlen a kapcsolat, van mód a visszakérdezésre és a visszajelzés elemzésére.

A szóbeli kommunikáció hátrányai: kötelező jelleg kisebb, nincs lehetőség a bizonyítására, félreértésre adhat okot, ha hosszú az információs út.

Mások gondolatait, észrevételeit meg lehet ismerni a nonverbális (nem verbális) kommunikáció révén is, bár ilyenkor gyakran sem az információt küldő, sem a fogadó nincs tudatában, hogy kommunikál. Ide tipikusan a testbeszéd (a mozgás, az érintés, a szemkontaktus, arckifejezés, mimika, a testtartás, gesztikulálás) és a vokális kommunikáció (ismétlés, elszólás, dadogás) tartozik. Vezetési stílus A vezetési stílus megmutatja, hogy a vezető mely módszereket és eszközöket tekint fontosnak a beosztottakhoz fűződő kapcsolatában. A jó vezető vegyesen alkalmazza a különböző stílusokat beosztottak szükségleteitől, érzelmeitől és az adott helyzettől függően. Autokratikus (tekintélyelvű) vezetési stílus: az autokratikus vezető a hatalmára támaszkodik, kevésbé foglalkozik a beosztottak véleményével, javaslataival.



Eredményessége két tényezőtől függ: a körülményektől (milyenek a feltételek az adott pillanatban), a vezetett személyektől.

A vezetettek érzik a vezető bizalmatlanságát, így ez a stílus gyakran önállótlansághoz vezet. Könnyen kialakulhat a vezetői túlterheltség. Bizonyos körülmények (elemi csapás, gazdasági csőd) között alkalmazása indokolt, mert gyors sikerekhez vezet, de hosszabb távon gátol, fékez. Demokratikus vezetési stílus: a vezető nagymértékben támaszkodik a közösség javaslataira, tapasztalataira, véleményére. Módszere a meggyőzés. Ha egy vállalat biztosítja a dolgozóinak, hogy részt vegyenek a döntési folyamatban, az emberek úgy fogják érezni, hogy még többet tehetnek a munkahelyük sikeréért. Nem beavatkozó, azaz Laissez faire (ejtsd: lesszé fer) vezetési stílus: tulajdonképpen nem is vezetés. A vezető megjelöli ugyan a célt, a feladatot, de hagyományos értelemben nem vezet, nem avatkozik be, mindent hagy a maga útján menni. (Esetenként fél a felelősségvállalástól, a népszerűtlen feladatoktól.) Az ilyen vezetés nagyfokú önállóságra ad lehetőséget, de szükség esetén sem avatkozik be. A stílus pozitívuma, hogy hagyja a beosztottakat önállóan tevékenykedni, ezért igen eredményes lehet például kutatással, fejlesztéssel foglalkozó területeken. Motiválás A motiváció azon tényezők összessége, amelyek cselekvésre indítják az embert. Ezek a tudatostól a tudattalanig terjedő sávban mozoghatnak. A motiválás több, mint a motiváció, mert mint cselekvés, másokra is irányulhat. A motiválás segítségével mások érdeklődését keltjük fel, érdekeltté tesszük valaminek a megtételében, ösztönözzük őket. A motiválás módszerei: pozitív ösztönzés (jutalmazás, előnyök kilátásba helyezése), negatív ráhatás (büntetés, megfélemlítés), személyes példamutatás.

Ellenőrzés Az ellenőrzés, mint folyamat végigkíséri a vezetői tevékenység egészét: ellenőrizni kell az információkat, a tervek, a döntések helyességét, a szervezés által biztosított feltételeket és magát a vállalkozási tevékenység egészét. Célja az előírásoktól való eltérés, a hibák megelőzése, feltárása, megszüntetése. Az ellenőrzés, a vezetői értékelés fontos útmutató lehet a beosztott számára is, jövőbeni magatartását és tevékenységét illetően.

6.2 Problémakezelés – döntés A vezetési tevékenység a vezetési folyamat formájában valósul meg. Ennek központi eleme a döntés. A vezetői folyamat minden egyes eleme szorosan kapcsolódik a döntéshez, egy részük annak előkészítését, más részük végrehajtását szolgálja. Célmeghatározás/problémafeltárás A probléma a tényleges helyzet és eléri kívánt állapot közötti különbséget jelenti. A vezetőhöz folyamatosan áramló információk egy része a belső vagy külső helyzet változásairól, a felmerült problémákról ad jelzést. Ráirányítja a vezető figyelmét a kitűzött célok esetleges kiigazításának, vagy a folyamatok módosításának szükségességére. Ilyen esetben szükség van a vezető beavatkozására, melynek feltétele a keletkezett probléma elemzés útján történő megismerése.



Információgyűjtés A döntés-előkészítés eredményességét az összegyűjtött, feldolgozott és értékelt információk mennyisége és minősége határozza meg. Az információ megszüntet vagy csökkent valamilyen bizonytalanságot, növeli a döntés biztonságát, csökkenti a kockázatot. Információt alapvetően kétféleképpen lehet szerezni. Vannak rendszeres, hivatalos rutinszerűen szerezhető információk, valamint alkalomszerű, nem hivatalosan szerezhető információk. Döntés A vezető legfontosabb feladata tulajdonképpen a döntések meghozatala. A döntés célirányos választást jelent a cselekvési változatok között. A döntési folyamat elemei: a probléma felismerése, a probléma megfogalmazása (figyelembe kell venni a kiinduló helyzet sajátosságait, az

elérendő célokat, a befolyásolási pontokat), a megoldási változatok meghatározása, a megoldás megvalósulásának elemzése, a megoldások összehasonlító értékelése.

Egy jó döntés feltétele a megfelelő információ, hiszen a hatékony döntés az információk akcióvá történő átalakítását jelenti. Jónak olyan döntés nevezhető, amely segíti a szervezet által kitűzött célok elérését, és a végrehajtással megbízott beosztottak is elfogadják. Végrehajtás Minden döntés sikeres végrehajtásának előfeltétele a megfelelő előkészítés. Az előkészítés során a vezető feladata kettős jellegű: biztosítania kell a munka tárgyi, anyagi, szervezeti, technikai feltételeit; meg kell teremtenie a munka morális feltételeit.

Ellenőrzés Az ellenőrzés önmagában is problémamegoldás. Az ellenőrzés nem egy folyamat lezárását, hanem egy új folyamat kezdetét, kiindulópontját jelenti (visszacsatolás, feed back).

7 A vállalkozások szervezete (Borbélyné Olajos Éva)

7.1 Szervezési elvek A vállalkozások nagy részében a szervezeti minta „csak úgy”, a változó igényeknek és körülményeknek megfelelően alakult ki tervezés helyett. Ha kis vállalkozások fejlődnek konszernné, vagy egy részleg fejlődik, és egyre nagyobb volumenű munkát lát el, ez érthető. Ez a gyakorlat viszont nem hozza létre a leghatékonyabb vállalkozási formát. A hatékony vállalati struktúrát meg kell tervezni, felállításának pedig a következők a szabályai: Meg kell határozni a cél elérése érdekében folytatott tevékenységeket. A leglogikusabb

felosztás a funkciók szerint történik (pl. marketing, termelés, pénzügy, stb.). A legtöbb kis- és középméretű vállalkozást így építik fel. A nagyvállatokat feloszthatják a fogyasztók, a termékek, a földrajzi hely, stb. szerint is.

A vállalkozás tevékenységeit logikai részekre bonthatják. Pl. a marketing állhat kereskedelmi és tengerentúli kereskedelmi részlegből. Ezután a tevékenységeket árufajták, piaci területek, stb. alapján tovább bonthatjuk.



Mindegyik egység/osztálynak, és mindegyik alegységnek/alosztálynak saját vezetője kell, hogy legyen.

Minden részleget megfelelő stábbal kell ellátni. A szükséges létszámot az előrejelzésekben szereplő munka mennyiségére alapozhatjuk.

Ezután minden részleget fel kell szerelni a munkájának megfelelően. Hatékony termelési és kommunikációs rendszereket kell kialakítani, majd biztosítani a

minden területre kiterjedő koordinációt. A szervezet minden tagja esetében világosan meg kell határozni, hogy milyen

felelősséggel, hatalommal és kötelességekkel rendelkezik, és ezeknek hol vannak a határai.

A vezetői vagy ellenőri felelősséggel bíróknak lehetővé kell tenni, hogy hatalmukat delegálhassák.

Ideális esetben a vállalat minden aspektusára nézve írásos működési szabályzatot kell készíteni.

7.2 Szervezeti formák Négy különböző, hagyományos szervezeti forma van, ezek azonban tisztán szinte soha nem találhatóak meg a gyakorlatban. Vonalas szervezet A legegyszerűbb szervezeti forma. A vállalkozás általában funkciók szerint oszlik területekre, és mindegyiknek van egy ellenőrző vezetője. A vonalas szervezetekben a vezetési struktúrából világosan következik a hatalom és a felelősség vonala. Mindegyik szintet a közvetlenül felette lévő irányítja, és az illető szint ennek tartozik jelentéssel. A felelősség felfelé áramlik, a legfelsőbb vezető és rajta keresztül az irányító testület felelős a szervezet egészének hatékony működéséért. Az egyes területek vezetői nincsenek szükségszerűen a hierarchia ugyanazon szintjén. Katonai szervezetnek is nevezik, mivel a fegyveres erőket is így szervezik. Előnyök: Egyszerű, közvetlen, könnyen érthető és áttekinthető. Az utasítások közvetlen láncolata miatt gyorsan születnek meg a döntések, és gyorsan

meg is valósítják őket. Az ellenőrzés direkt volta miatt a szervezeti egység tagjainak könnyű összehangolni a

tevékenységét. Ugyanezért egyenes vonalban történik a hatalom és a feladatok delegálása, a

munkavégzés ellenőrzése is viszonylag könnyű. Az egyes emberek pozícióját és státuszát könnyen meg lehet érteni és el lehet fogadni. Az egyszerű szerkezet miatt ez a forma kedvez a stábfegyelemnek. Minden dolgozó felelőssége, hatalma, kötelessége és ezek terjedelme és határa könnyen

érthető és felismerhető. Hátrányok: A saját tevékenységi területén belül céljait tekintve minden szervezeti egység autonóm,

így a dolgozók a vállalkozás más területein folyó tevékenységről keveset tudnak. Minden vezető teljes kontrollt gyakorol a stábja felett, ezért annak hatékonysága csak az

ő saját képességeitől függ. Mindezek miatt csökken az egységek rugalmassága, ennél fogva nehezen birkóznak

meg a körülmények változásával, a terjeszkedéssel, stb., és ennek a vállalkozás egészére is megvan a káros hatása.

Ha egy ember hosszabb időn keresztül főnöke egy ilyen egységnek, fennáll a veszélye, hogy autokratikussá válik, és az egész vállalkozást kizárólag a saját területe



szempontjából tudja látni, aminek a következménye együttműködési és koordinációs nehézség, a területek közötti ellenségeskedés lehet.

Funkcionális szervezet Ebben a szervezettípusban maga a funkció határozza meg, hogy merre áramlik a hatalom és a felelősség, függetlenül attól, hogy az illető munka a vállalat mely részében folyik. Meghatározzák a vállalkozásban folyó összes munkát, melyek elvégzéséért egy szakember a felelős, ő irányítja, függetlenül attól, hogy a munka a vállalkozás mely részében adódik. Hatalma ezért túlnő annak a vezetőnek a hatalmán, akinek az egységében az illető munka folyik, és aki az egység fegyelméért és más ügyeiért egyébként felelős. Előnyök: A vállalkozásnak előnyére szolgál a funkcionális szakember szaktudása, akinek

szakterületével kapcsolatban közvetlen hatalma van, merüljön fel egy odavágó kérdés a vállalkozás területén bárhol.

A funkcionális szakember nem veszt részt a szervezet napról-napra történő vezetésében, csak a szakterületére és annak gyakorlati vonatkozásaira koncentrál.

A szervezet struktúrája rugalmas, és így gyorsan tud reagálni a külső változásokra – a funkcionális szakembernek ugyanis az a dolga, hogy folyamatosan figyelje, mi történik szakterületén, a vállalkozáson kívül és belül egyaránt.

Mivel a tevékenysége a vállalkozás minden szektorára kiterjed, igen jó helyzetben van ahhoz, hogy segítsen a különböző egységek hatékony koordinációjában.

Hátrányok: A hatalom vonala ebben a szervezetben nem világos, és ez megnehezíti a szisztematikus

ellenőrzést. Hiba esetén ez megnehezíti annak megállapítását, hogy ki a felelős, így a hibát

orvosolni is nehezebb. A funkcionális szakemberek magas fizetést kérnek, és ahhoz, hogy egy ilyen szervezet

jól működjön, sok ilyen szakemberre van szükség. A dolgozókat összezavarhatja az, hogy sok felettesnek van közvetlen hatalma felettük.

termelési marketing pénzügyi humán erőforrás kereskedelmi műszaki

igazgató

Divízionális szervezet A feladatok megosztása az egységek között elsődlegesen tárgyi elvű. Ez annyit tesz, hogy a szervezetet termékek/termékcsoportok, vevők/vevőcsoportok, vagy földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint alakítják ki. Az így kialakított egységeket nevezik divízióknak. Előnyök: üzleti területre koncentrálnak, a részlegek autonómok a költségek és a profit szempontjából, elősegíti a divíziók teljesítményének mérését, az egységeket a piaci követelményeknek megfelelően lehet bővíteni vagy leépíteni.

Hátrányok: az egységek túl nagyok, ez terhessé válhat, konfliktus keletkezhet közöttük, bonyolult a koordinálás, felelősség és hatalom szempontjából zavar támadhat, költséges a divíziónként kiépített funkcionális szervezet miatt.



termelési igazgató marketing igazgató pénzügyi igazgató

'A' termék divíziója

termelési igazgató marketing igazgató pénzügyi igazgató

'B' termék divíziója

központi iroda

Mátrix szervezet Ennél a formánál a funkcionális és a divízionális feladatmegosztás egyidejűleg történik. Így a szervezetben egyszerre van jelen ezen két szemléletű irányítási elv. Minden alkalmazott tevékenység egy külön csoport feladata, a csoportok pedig egy funkcionális igazgató irányítása alatt dolgoznak. Ugyanakkor minden egység egy funkcionális stáb tagja. Előnyei: rugalmasság, komplex reagálás (érdekütközések esetén jó döntés születhet), bürokrácia helyett közvetlen kapcsolatok, növeli a motivációt.

Hátrányai: lassú döntéshozatal, felelősségek és hatáskörök elmosódása, stratégiai kérdések elhanyagolása, fokozott konfliktuslehetőség.

marketing igazgató kereskedelmi igazgató pénzügyi igazgató termelési igazgató

vezérigazgató

'D' project igazgatója

'C' project igazgatója

'B' project igazgatója

'A' project igazgatója



8 A tervezés fontossága (Borbélyné Olajos Éva) A tapasztalat tanította, hogy azok a vállalkozások, amelyek tervek alapján működtek, több profitot termeltek, többet adtak el, mint a nem tervező vállalkozások, sőt, önmagukhoz képest is jelentősen javult az eredményük. A terv segíti a fenyegetések és lehetőségek korai felismerésében is. Persze ennek előfeltétele a jó terv és annak jó gyakorlati megvalósítása. A tervezés irányt és céltudatot ad, lehetővé teszi a tevékenységek jobb koordinációját. Az alkalmazottak is látják, hogy munkájuk hogyan illeszkedik a vállalat egészébe, jobban azonosulnak a munkájukkal. A tervek segítik a vezetőket abban, hogy a változásokkal megbirkózzanak. Változik a technológia, a gazdasági élet, a szociális normák és az attitűdök, a versenytársak. A tervezés javítja a többi vezetői funkciót is. A célok meghatározása után a vezetőség kialakíthatja a legjobb vállalati szerkezetet, elérésük érdekében. A struktúra elkészítése teszi lehetővé a megfelelő munkaerő kiválasztását és felvételét, és ezután figyelmüket a vezetők teendőik hatékony ellátására és a pozitív interperszonális kapcsolatok kialakítására összpontosíthatják. A tervek típusai A terveket osztályozhatjuk: Alkalmazási területük szerint (pl. marketing terv, termelési terv, human relations terv). A tervidőszak hossza szerint (rövid ill. hosszú távúak): ezek az erőforrások

felhasználásáért versengenek ugyan egymással, mégis összeegyeztethetőeknek kell lenniük. Lehetnek álló (újra felhasználhatóak) vagy gördülő (időről időre naprakész állapotba hozott) tervek.

Alkalmazásuk gyakorisága szerint (egyszeri vagy állandó). A tervezés csapdái A tervezéshez nagy szakértelem és rengeteg idő kell. Sokszor frusztráló az, hogy az ember nem tudja megjósolni, mit hoz a jövő, ez szorongást és önmagával való elégedetlenséget szül. A vezetői szinten muszáj, hogy az emberek megértsék ezeket az érzéseiket, és bánni is tudjanak velük. A tervezés 10 legnagyobb csapdája: 1. A felső vezetés úgy gondolja, hogy tervező funkcióját másra ruházhatja, így a

tervezésben egyáltalán nem vesz részt. 2. A felső vezetést annyira lekötik a folyó problémák, hogy nem marad elég ideje a

tervezésre. Következésképp a tervezést alsóbb szintekre utalják. 3. A vállalat céljait nem határozzák meg világosan, pedig ezek lennének a hosszú távú

program alapjai. 4. Nem vonják be a tevékenységi területek vezetőit a tervezésbe. 5. A terveket nem használják a vezetői teljesítmény mérésének eszközeként. 6. A tervezéshez nem alakítanak ki kedvező és támogató légkört. 7. Úgy gondolják, hogy az átfogó tervezés elkülönül a többi vezetői funkciótól. 8. Olyan tervezési programot alakítanak ki, amely nem flexibilis, nem egyszerű és nem

serkenti a kreativitást. 9. A részlegek és egységek vezetői által kidolgozott hosszú távú terveket a felső vezetés

nem vizsgálja felül. 10. A felsővezetők intuitív döntéseket hoznak, melyek ellentmondanak a formális

terveknek.



8.1 A stratégiai és a taktikai tervezés A stratégia A vállalat akkor lehet igazán sikeres, ha nemcsak rövid távon ér el eredményeket, hanem hosszú távon is biztosított a fennmaradása. Ehhez az szükséges, hogy a vállalat rendelkezzen egy olyan eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy tartósan és rugalmasan alkalmazkodjék környezetéhez. Ez az eszköz a vállalat kezében a stratégia. A vállalatok vezetői nap mint nap szemben találják magukat a szeszélyesen változó piaci, gazdasági és más környezeti feltételekkel. Egy vállalatnak annál nagyobb szüksége van stratégiára, minél védtelenebb a környezet hatásaival szemben. Ebben az értelemben a stratégia a gazdasági harc eszköze. A stratégiai tervezés az a folyamat, amelynek során a vállalat kialakítja stratégiai koncepcióját. Ennek a folyamatnak az eredménye a vállalat stratégiai terve, amely hosszú távra vonatkozik, és lehetővé teszi, hogy a vállalat felkészüljön a jövő várható, előrelátható eseményeire. A stratégiai tervezés alapelve: reális távlati célokat tűzni ki a vállalat számára, és ezek eléréséhez olyan akciókat jelölni ki, amelyek nagy valószínűséggel hatásos eszközt jelentenek majd a célok elérésében. A stratégia kulcsfontosságú tartalmi elemei a vállalat működési köre, termelési szerkezete, a célok rendszere és az az akcióprogramok. Működési kör, termelési szerkezet Az a szerepkör, amelyet a vállalkozás az adott és a jövőbeni társadalmi-gazdasági környezetében be kíván tölteni. A legfontosabb működési feladatkörök a kutatás, fejlesztés, alaptevékenység (termelés, kereskedelem, szolgáltatás) és az értékesítés. A célok rendszere A vállalat céljainak meghatározása a stratégia egyik legfontosabb csomópontja. A célok az iránytű szerepét töltik be a stratégiában, segítségükkel terelődik a vállalat működése a megfelelő irányba, a vállalat tevékenységi területeitől függően lehetnek hosszabb és rövidebb távúak, fontosságuk alapján pedig egymáshoz képest fölé- és alárendelt viszonyban állhatnak. A célok egymással kölcsönhatásban vannak. Ezek alapján a célokat hierarchiába lehet rendezni. Vezérelveknek a vállalat legmagasabb rangú céljait, azaz a vállalat legfőbb törekvéseit nevezzük. Ezek a következők lehetnek: A megmaradás elve azt fejezi ki, hogy a vállalat állandóan alkalmazkodik

környezetéhez, mindent elkövet fennmaradása érdekében. A fejlődés elvét valló vállalat semmilyen körülmények között nem mondhat le a

dinamikus fejlődésről, különben a saját jövőjét veszélyeztetné. A kockázat elve úgy hangzik, hogy a siker érdekében mindig érdemes és szükséges is

ésszerű kockázatot vállalni. Az önfinanszírozás elve „önsanyargatásra” készteti a vállalatot, azaz a fejlődést a

saját erejére kell alapoznia, nem pedig különféle külső támogatásokra számítani. A humánum elve a vállalatnak azt a természetes kötelezettségét foglalja magában,

hogy törődjék az ott dolgozó és a vállalat környezetében élő emberek sorsával, egészségével, jövőjével.

A vállalat legmagasabb rendű célját szokás vállalati filozófiának, missziónak, esetleg hitvallásnak nevezni. Egy jól megválasztott tömör megfogalmazású vállalati filozófia nagymértékben hozzájárulhat a vállalat sikeréhez.



A stratégia tervezés folyamata A stratégiai tervezés feladata: a stratégia tartalmi elemeinek rendszerbe foglalása, a szükséges elemzések elvégzése, a vállalat számára lényeges és hosszabb távra is kiható kérdések eldöntése, a döntések tartós hatásainak sokoldalú, következetes elemzése.

A stratégiai tervezés folyamatának eredményeként készül el a stratégiai terv, vagyis az a dokumentum, amely a vállalat vezetésének egyik legfontosabb eszköze. A stratégiai tervkészítés folyamata szakaszokra bontható. Az egyes szakaszok a következők: 1. A stratégiai tervezés előkészítése A stratégiai tervezés vállalat legfelsőbb szintű vezetőinek a feladat. Ez azonban sokrétű, munka- és időigényes tevékenység. Mivel a vállalat vezetése nem foglalkozhat állandóan stratégiai kérdésekkel, segítőtársakra van szüksége. Az ilyen segítőtársakból álló csoportot nevezzük a vállalat stratégiai tervező csoportjának, vagy közkeletű angol kifejezéssel stratégiai teamnek. Célszerű, ha a teamben a vállalat minden fontos tevékenységi területe (értékesítés, fejlesztés, termelés, funkcionális tevékenység stb.) képviselve van, lehetőleg a szakma „csínját-bínját” ismerő, ötletgazdag szakemberek személyében. Következő lépés a stratégia időhorizontjának megválasztása, melyet a vállalat jellegének és sajátosságainak figyelembe vételével kell meghatározni. Az előkészítés folyamán célszerű megfogalmazni a vállalati filozófiát, felvázolni a vállalatról egy általános helyzetképet. 2. Elemzés Két részből tevődik össze: Környezetelemzés: A környezet változásainak általános tendenciának keresése

(a jelentősebb környezeti elemek meghatározása, a vállalkozás által befolyásolható elemek kiválasztása, és ezek bizonytalanság szempontjából való vizsgálata).

A vállalat belső helyzetének elemzése (vállalati diagnosztika): A stratégiai diagnózis tehát arra irányul, hogy a vállalat erős és gyenge pontjait a terápia, vagyis a stratégia sikere érdekében megállapítsa.

3. Célkialakítás A vállalat legfontosabb területeinek céljait konkrétan meg kell fogalmazni, és feltétlenül

rangsorolni kell azokat. Ki kell alakítani a vállalati célpiramist: meg kell fogalmazni a vállalat filozófiáját, ki

kell tűzni a különböző fontosságú célokat, a fő célokat, a pozíciócélokat és az akciócélokat.

El kell dönteni, hogy a vállalat célrendszerében melyek a rövid távra szóló, s melyek a hosszú távú célok.

Ha a vállalat céljait kitűzték, azt követően azt kell megállapítani, hogy ezek a célok végrehajthatók-e, illetve mit kell tenni annak érdekében, hogy végrehajthatók legyenek. Ez a feladata a stratégiai tervezés következő szakaszának.



4. Eszközök számbavétele, akciók kidolgozása Fel kell mérni, hogy megvannak-e az akciók végrehajtásához szükséges erőforrások a vállalatnál. A legfontosabbak: anyagi eszközök (gépek, berendezések, pénzügyi eszközök stb.), nem anyagi eszközök:

- a vállalat szellemi kapacitása (a munkaerő képzettsége, kutatási-fejlesztési eszközök stb.),

- szervezési, vezetési eszközök, - együttműködési lehetőségek (társvállalat, kooperáció stb.).

5. A stratégia kiválasztása és írásba foglalása Taktikai tervezés A taktikai tervezés a vállalkozási tervezés második aspektusa és a következőkkel foglalkozik: Annak részletes meghatározásával, hogy a választott stratégiák megvalósításához mit

kell tenni, azaz milyen erőforrások és tevékenységek kellenek hozzá, mik a prioritások és a határidők.

A terv megvalósulásának hatékonyságát mérő kritériumok megválasztásával. Tisztázza mindenki számára, milyen akciók kellenek és mikorra.

9 Az üzleti terv (Borbélyné Olajos Éva)

9.1 Az üzleti terv felépítése és tartalma Az üzleti terv lényege, összeállításának főbb szempontjai Az üzleti terv tartalom és forma szerint különböző lehet aszerint, hogy kinek a számára készítik. Az üzleti terv „változatai” a fő kérdésekben természetesen azonosak, a kiemelések és a részletezettség foka viszont eltérő. Célszerű előre tájékozódni az üzleti tervre igényt tartók körében Az üzleti terv összefoglalja mindazokat az elképzeléseket (stratégiai célokat), amelyek valamely szükségletnek a vállalkozás útján történő kielégítésre irányulnak. Főbb funkciói: az indításhoz és a későbbi továbbfejlesztéshez is egyaránt igazodó piaci szerepkör leírása, a valószínűsíthető üzleti siker bizonyítása (egyben az üzleti filozófia megalapozása). Elsősorban a cég (vállalkozás) életútjának első, kezdeti szakaszára összpontosít, de fogódzókat ad a hosszabb távú tevékenység alakításához is. A csak belső célokra készülő terv a legsokoldalúbb, legrészletesebb. A belső tőkeadók (üzlettársak) gyakorlati tapasztalatok szerint elsősorban a piaci és vezető menedzserekre vonatkozó információkat igénylik. A külső tőkeadók általában olyan adatokat keresnek az üzleti tervben, amelyek a várható sikerről és a vele összefüggő kockázatról informálnak. A bankokat és pénzintézeteket elsősorban a cég jövőbeni fizetőképessége, valamint az adott biztosítékok érdeklik (likviditási mutatók, nyereségszámítások, hitelgaranciák stb.).



Az üzleti tervnek – bármilyen formában is készüljön – célszerű tartalmaznia a következő fő fejezeteket: 1. Összefoglaló Tömören tartalmazza a későbbi fejezetekben részletezett információk lényegét. Az összefoglaló az üzleti terv összeállításának utolsó lépése, hiszen csak kész üzleti terv birtokában lehet a legfontosabb megállapításokat kiemelni. Ebben a lényegbemutató részben mindenképpen ki kell térni a következőkre: Mi a cég profilja, alapvető üzleti célja, „küldetése”? Mekkora a vállalkozásba vitt tőke nagysága? Milyen a tulajdonosi szerkezet? Van-e

többségi vagy meghatározó tulajdonos? Milyen a saját és a bevont tőke aránya? Milyen a választott szervezeti forma? Kik és milyen jogosítványokkal rendelkeznek az

üzletvitelhez, a cég képviseletéhez? Mi a tervezett üzleti tevékenység földrajzi hatóköre? Melyek a megcélzott főbb üzletviteli jellemzők (kibocsátás, forgalom, a

foglalkoztatottak száma stb.) a jelenlegi és prognosztizálható piaci tendenciák tükrében (lehetőleg táblázatos feldolgozásban)?

Hogyan fogalmazhatók meg a cég erősségei, versenyelőnyei, versenyképességi tartalékai?

Mit mutatnak a fedezeti számítások és a pénzügyi aránymutatók? 2. A vállalkozás általános leírása Részletesen bemutatja az üzleti előzményeket (ha voltak olyanok), az alapvető célokat, a tevékenységi és piaci hatókört, a jelenlegi piaci viszonyokat (piacra lépés körülményeit), a főbb piaci tendenciákat. Itt célszerű indokolni a kiválasztott szervezeti forma előnyeit. A nyereségcélok mellett a nem számszerűsíthető célokat és a cég társadalmi felelősségvállalásainak főbb mozzanatait is tartalmazza. Ebben a fejezetben érdemes sort keríteni a külső érintettek (beszállítók, stratégiai szövetségesek, versenytársak stb.) jellemzésére is. 3. A vállalkozás szervezete Ez a fejezet kitér a vállalkozás belső kapcsolatrendszerére, kulcsembereire, a döntéshozatal és a végrehajtó szervezet kulcspozícióira. Itt kell bemutatni a meghatározó szerepkörbe tartozó menedzserekkel és beosztott szakértőkkel (kulcsemberekkel) szemben támasztott főbb követelményeket. 4. Piacelemzés és forgalmi előrejelzés Jelenlegi viszonyok és tendenciák leírása a fő feladat. Ebben a beszerzési és értékesítési piacok méreteivel, sajátosságaival a valószínűsíthető közreműködők és versenytársak adatait és nem a számszerűsíthető információkat kell elhelyezni. Fontos a lehetséges vásárlói kör, a célpiac jellemzőinek maximális konkretizálása. 5. Marketingterv Ennek a fejezetnek a középpontjában a kibocsátási/forgalmi terv adatainak és teljesítéséhez igénybe vehető eszköztárnak a bemutatása áll (árstratégia és –taktika, értékesítési utak, reklám stb.) 6. Termelési, szolgáltatási, forgalmazási terv Ide tartozik a reálgazdasági körülmények átfogó leírása (műszaki-technológiai kapacitások, emberi erőforrások, készletek stb.), a szakma-specifikus sajátosságok kiemelése (termelő



cégeknél a gyártási rendszerek, a minőségbiztosítás, kereskedelmi cégeknél a raktározás, a vevőszolgálat stb.). 7. Kockázatbecslés A kereslet változásaiból, a versenytársak magatartásából, a gazdálkodási feltételek és a törvényes előírások módosulásaiból, az infláció jellegéből stb. származtatható hatások felvázolása. Stratégiai jellegű válaszalternatívák bemutatása. 8. Pénzügyi terv A fejezetben bemutatandó kérdések jelentős részét jogszabály írja elő, illetve érvényesíteni kell meghatározott szempontokat. Ennek a fejezetnek mindenképpen tartalmaznia kell: a nyitó- és zárómérleget, a jövedelmezőségi tervet (nyereség-veszteség számításokat, fajlagos hozamokat), a cash-flow előrejelzést, a finanszírozási tervet.

9.2 Üzleti terv készítése A tervezés fontosságáról és az üzleti terv céljáról, szerepéről a korábbi fejezetekben már szó esett. Itt már csak azoknak a lényeges lépéseknek, teendőknek a felsorolására szorítkozunk, melyek után formába önthető az üzleti terv. A tervkészítés folyamata 1. a vállalkozás létrehozásának eldöntése

vezetői és vállalkozói képességek felmérése a szakmai képességek, tapasztalatok számbavétele

2. célok kitűzése számszerűen, érthetően, reálisan

következetes és egymásnak nem ellentmondó célok legyenek 3. vállalkozói ötlet keresése, kiválasztása 4. a név, a jogi forma és a megfelelő helyszín kiválasztása 5. piackutatás (értékesítési, szállítói, munkaerő és tőkepiac) 6. a vállalkozási stratégia kidolgozása 7. a piaci helyzet, a versenytársak, a piaci szegmensek elemzése, SWOT-analízis 8. a marketingstratégia megtervezése, marketingmix összeállítása 9. a pénzügyi terv kidolgozása

Az üzleti terv alaki követelményei Akár belső, akár külső felhasználásra készül a terv, nem nélkülözhető a rendezett, jól áttekinthető, érthető forma. Ehhez, és a terv folyamatos alakítgatásához nélkülözhetetlen segítséget nyújt a számítógép (szövegszerkesztő és táblázatkezelő program) használata. A kész tervet célszerű lefűzni vagy bekötni. A hitelkérelemhez szükséges üzleti terv terjedelmét és formáját a bankok egyedileg határozzák meg. A mellékletben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ Mikrohitel programjának üzleti terv nyomtatványa látható. 2 Lásd 2. sz. melléklet


2 2. sz. melléklet Üzleti terv


9.3 Esettanulmány az üzleti terv készítéséhez Feladat: Üzleti terv készítés és elemzés fejlesztési igények pénzügyi forrásainak

megteremtése érdekében Egy családi Kft. 1998-tól folytat idegenforgalmi tevékenységet Miskolc-Tapolcán. 15 szobás ”Tapolca” nevű panziójuk legfeljebb 39 vendég fogadására alkalmas, viszonylag kis területen fekszik, ahol csupán a vendégek autójának parkolására van lehetőség. A beépítettség miatt nincs reális lehetőség arra, hogy valamelyik szomszédos telek megvásárlásával bővítsék területüket. A panzióban reggeliztetésre alkalmas kávézó működik. A környék vonzerejét a táj, a viszonylag csendes üdülőövezet, a helyi strand, csónakázó tó és a híres Barlangfürdő adja. Az ország egyik legnagyobb városa és a Bükk hegység, azon belül Lillafüred nevezetességei is növelik a hely kedveltségét. A környezetben számos vállalkozás foglalkozik vendéglátással, egyszerű szobakiadástól kezdve egy nagy szállodáig. Jelenleg is folyamatban van újabb panzió építése. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a panzió kihasználtsága áprilistól szeptemberig megfelelő, az év többi részében alacsony, szinte csak a hétvégékre korlátozódik. A vendégeket a család 3 tagja és 2 fő alkalmazott látja el. A panzió statisztikai adatai 2002-2003 évekre

Szobaár reggelivel (Ft) Kihasználtság (%) Szobák Szobák száma 2002. tény 2003. terv 2002. 2003.

Kétágyas 8 6 000 7 000 75 80 Háromágyas 5 7 500 9 000 60 65 Négyágyas 2 8 000 10 000 50 50

A panzió egész évben nyitva tart. A szobák kihasználtsága a teljes befogadóképességükre értendő. Terveik szerint a nyári idény végével fejlesztésbe fognak, melynek eredményeképpen 2004. január 1-jétől minden szoba zuhanyozós fürdőszobával fog rendelkezni és megoldják a vendégek napi háromszori étkezési lehetőségét. Számításaik szerint a 2 ágyas szobák kihasználtsága 85 %-os lesz, a 3 ágyasoké 80 % és a 4 ágyasoké 70 %. Mindezek miatt szükséges lesz az alkalmazottak számát 3 fővel növelni. Adataik szerint a kávézó reggelin kívüli forgalma 500 Ft/nap/vendég volt. Várakozásaik szerint ez változatlan marad, továbbá a vendégek 40 %-a fogja igénybe venni az ebéd lehetőségét átlagosan 1.100 Ft-ért, és 80 %-a a vacsorát, 1.300 Ft-ért. Ennek a forgalomnak az 50 %-ával számolnak a nem szállóvendégek részéről. A panzió költségei

2002. tény 2003. terv 2004. tervÉlelmezési nyersanyagok 5 000 5 500 16 500 Üzemeltetési költség 6 000 6 500 7 800 Munkabérek és járulékai 4 800 5 200 8 320 Amortizáció 2 500 2 500 3 500 Marketing költségek 1 000 1 000 2 000 Összesen 19 300 20 700 38 120

Költségek (eFt)Költségfajták



A fejlesztés forrását a nyitástól 2002-ig megtakarított 3 000 000 Ft eredmény, a 2003. év várható cash flow-jának 70 %-a és bankhitel biztosítja. Ön, mint a panzió tulajdonosa, készítse el a vállalkozás üzleti tervének néhány fejezetét. Ezzel támassza alá a 2003. második felére tervezett fejlesztési terveket. Feladatok: 1. Készítse el az üzleti terv összefoglalóját a hitelkérelem alátámasztására vonatkozóan!

Ebben indokolja meg a hiteligényt és számszerűen bizonyítsa a hitelképességét, a hitel futamidejére vonatkozó likviditását.

2. A megadott adatok alapján elemezze a panzió helyzetét 2002-re és 2003-ra vonatkozóan a következő statisztikai szempontok szerint: a) Vizsgálja a panzió átlagos kihasználtságát és annak változását! b) Határozza meg a panzióban eltöltött vendégéjszakák számát és alakulását!

(A vendégéjszakák száma azt mutatja meg, hogy a kihasználtságnak megfelelően hány éjszakát töltöttek el a vendégek a panzióban az év során. Így például 2002-ben a 2 ágyas szobákban eltöltött vendégéjszakák száma: 2 x 8 x 365 x 0,75 = 4 380)

c) Vizsgálja meg a panzió bevételét és annak változását! Mutassa be a bevétel növekedésére ható tényezőket Ft-ban és százalékban (érték-, ár- és volumenindex segítségével)!

A számítások elvégzéséhez használja a következő táblázatot! A panzió éves bevételei és az arra ható tényezők

2002. tény 2003. terv Szolgáltatások Vendég-

éjszaka Ár

eFt/fő/éj Bevétel

eFt Vendég-éjszaka

Ár eFt/fő/éj

Bevétel eFt

Kétágyas szoba

Háromágyas szoba

Négyágyas szoba

Szobák összesen

Kávézó bevétele

Szolgáltatások együtt

d) Vizsgálja meg a panzió költségeinek összetételét és a költségek alakulását! e) Határozza meg a panzió 2003. évi várható adózott eredményét és a működési cash

flow értékét! (A társasági adó mértéke 18%) f) Határozza meg a fejlesztésre fordítható saját forrás összegét!

3. Készítse el a „Tapolca” panzió SWOT-elemzését a 2003-2004. évre! Elemzése során használja a feladatban leírtakat, de minél több egyéni ötletet is fogalmazzon meg, amely szervesen kapcsolódik a bemutatott és ismert mikrokörnyezethez, a magyar gazdaság helyzetéhez, az idegenforgalmi szokásokhoz, a panzió által megcélozható vendégkörhöz. (Minden tényezőcsoportban törekedjen legalább 3-3 tényező kiemelésére!)

4. Mutassa be a vállalkozás marketingtervének néhány vonatkozását!



a) Mutassa be, hogy milyen piackutatási módszerekkel ismerhetik meg a vendégek

igényeit, turisztikai szokásait! b) Milyen eszközökkel védekezhetnek a növekvő konkurenciával szemben? c) Mutassa be a vendégek megnyerése, meggyőzése érdekében alkalmazható

fontosabb promóciós eszközöket! 5. Készítse el a panzió 2004. évi forgalmi tervét!

Határozza meg a várható működési cash flow-t! 6. Bizonyítsa be a hitelfolyósító banknak, hogy a saját fejlesztési forrásának mintegy

négyszeresét kitevő hiteligényét (50 000 eFt-t) 3 éven belül vissza tudja fizetni, amennyiben a vállalkozás minden évben tartani tudja a 2004. évi eredményét! A bank által megadott hitelfeltételek értelmében a 3 éves futamidő egészére összesen 38 % hitelkamatot számol fel. Mennyi lesz az évenként esedékes adósságszolgálat összege?

Megoldás: 1. A „Tapolca” Panzió Kft. 1998-tól folytat idegenforgalmi tevékenységet Miskolc-

Tapolcán, a Kis u. 27. szám alatt. A 15 szobás panzió 39 vendég fogadására alkalmas, viszonylag kis területen fekszik, ahol csupán a vendégek autójának parkolására van lehetőség. A beépítettség miatt nincs reális lehetőség a bővítésre. A panzióban reggeliztetésre alkalmas kávézó működik. A környék vonzerejét a táj, a viszonylag csendes üdülőövezet, a helyi strand, csónakázó tó és a híres Barlangfürdő adja. Az ország egyik legnagyobb városa és a Bükk hegység, azon belül Lillafüred nevezetességei is növelik a hely kedveltségét. A környezetben számos vállalkozás foglalkozik vendéglátással, egyszerű szobakiadástól kezdve egy nagy szállodáig. Jelenleg is folyamatban van újabb panzió építése. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a panzió kihasználtsága áprilistól szeptemberig megfelelő, az év többi részében alacsony, szinte csak a hétvégékre korlátozódik. Mindezek következtében a nyári idény végével fejlesztés kezdődik, melynek eredményeképpen 2004. január 1-jétől minden szoba zuhanyozós fürdőszobával fog rendelkezni, a vendégek napi háromszori étkezési lehetősége biztosított lesz. Az előzetes számítások szerint a 2 ágyas szobák kihasználtsága 85 %-os lesz, a 3 ágyasoké 80 % és a 4 ágyasoké 70 %. Mindezek miatt szükséges lesz az alkalmazottak számát 3 fővel növelni. A kávézó reggelin kívüli forgalma 500 Ft/nap/vendég volt. Ez várhatóan változatlan marad, továbbá a vendégek 40 %-a fogja igénybe venni az ebéd lehetőségét átlagosan 1 100 Ft-ért, és 80 %-a a vacsorát, 1 300 Ft-ért. Ennek a forgalomnak az 50 %-ával lehet számolni a nem szállóvendégek részéről. Az üzleti terv szerint a fejlesztés forrását a nyitástól 2002-ig megtakarított 3 000 000 Ft eredmény, a 2003. év várható cash flow-jának 70 %-a és bankhitel biztosítja. Ennek visszafizetése a 6. pontban bemutatott számítás szerint biztosított.

2. A panzió helyzetének elemzése:

a) A panzió átlagos kihasználtsága:

2002. %67,6615

502605750 =

++ xxx8=x

2003. %00,7115

502655801 =

++ xxx8=x

A kihasználtság 4,33 %-kal növekedett.



b) A panzióban eltöltött vendégéjszakák száma és alakulása

Szobák 2002. 2003. Alakulás (%)

Kétágyas 4 380 4 672 106,67Háromágyas 3 285 3 559 108,34Négyágyas 1 460 1 460 100,00Összesen 9 125 9 691 106,20

c) A panzió éves bevételei és az arra ható tényezők

2002. tény 2003. terv Szolgáltatások Vendég-

éjszaka Ár

eFt/fő/éj Bevétel

eFt Vendég-éjszaka

Ár eFt/fő/éj

Bevétel eFt

Kétágyas szoba 4 380 3 000 13 140,0 4 672 3 500 16 352,0

Háromágyas szoba 3 285 2 500 8 212,5 3 559 3 000 10 677,0

Négyágyas szoba 1 460 2 000 2 920,0 1 460 2 500 3 650,0

Szobák összesen 9 125 2 660 24 272,5 9 691 3 166 30 679,0

Kávézó bevétele 9 125 500 4 562,5 9 691 500 4 845,5

Együttesen - - 28 835,0 - - 35 524,5 Vendégéjszakák átlagos ára:

2002-ben: 66021259

5,27224= Ft

2003-ban: 1663691967930

= Ft

Árbevétel változása:

%20,12310083528

5,52435

00

11 =×==∑∑

pqpq

IV

Kv = 35 524,5 – 28 835 = +6 689,5 eFt

Árbevétel változására ható tényezők:

igénybe vett szolgáltatások volumenének változása:

=×+++

==∑∑ 100

835285,06919246015,2559336724

00

01 xxxxpqpq

I q

%40,1061008352867930

== x

Kq = 30 679 – 28 835 = + 1 844 eFt



árak változásának hatása:

%79,11510067930

5,52435

01

11 =×==∑∑

pqpq

I p

Kp = 35 524,5 - 30 679 = + 4 845,5 eFt

A panzió bevétele terv szerint 23,2 %-kal, 6 689,5 eFt-tal nő. Ezt a szolgáltatások volumenének 6,4 %-os (1 844 eFt) növekedése, valamint az árak 15,79 %-os (4 845,5 eFt) növekedése eredményezte.

d) A költségek összetétele és alakulása

2002. 2003.Élelmezés 25,91 26,57 110,00Üzemeltetés 31,09 31,40 108,33Munkabér és járulékai 24,87 25,12 108,33Amortizáció 12,95 12,08 100,00Marketing 5,18 4,83 100,00Összesen 100,00 100,00 107,25

Költségek Költségek összetétele (%) Alakulás (%)

e) A panzió 2003. évi várható adózott eredménye és működési cash flow-jának értéke: Nyereség (35 524,5 – 20 700) 14 824,5 Társasági adó (18 %) 2 668,4 Adózott eredmény 12 156,1 Amortizáció 2 500,0 Cash flow 14 656,1 eFt

f) A fejlesztésre fordítható saját forrás összege:

Korábbi évek megtakarítása: 3 000 eFt 2003. évi cash flow 70 %-a 10 260 eFt Összesen 13 260 eFt

3. A „Tapolca” panzió SWOT-elemzése

Erősségek: - eddigi nyereséges működés - jó marketing - versenyképes árak - családias légkör - fejlesztési koncepció

Lehetőségek: - a környezet szépsége - a környék turisztikai értékei - többféle fürdőzési lehetőség - nagyváros közelsége (egyéb programok) - élénkülő idegenforgalom

Gyengeségek: - a nagyobb szobák alacsony kihasználtsága - egyenetlen kihasználtság az év során - terjeszkedési lehetőség hiánya - fejlesztés előtti nem megfelelő komfort - fejlesztés előtti nem megfelelő ellátás

Veszélyek: - növekvő konkurencia a környezeten belül- növekvő konkurencia belföldön - a konkurencia többlet-szolgáltatása - a turisztikai szokások kedvezőtlen

változása - a gazdasági környezet változása (EU)



4. A vállalkozás marketing terve a) A panzió piackutatása több módon történhet:

turisztikai szakirodalom tanulmányozása, vendégek elégedettségének mérése kérdőívvel, beszélgetés formájában, az idegenforgalmi tendenciák, szokások tanulmányozása.

d) Védekezés a konkurenciával szemben: szolgáltatások színvonalának növelése, árak szinten tartása, vagy csak minimális emelése, lehetőségekhez mérten intenzív reklám.

c) A vendégek megnyerése, meggyőzése érdekében alkalmazható fontosabb promóciós eszközök: hirdetések turisztikai kiadványokban, folyóiratokban, akciók, kedvezmények, internetes lehetőségek kihasználása, kapcsolatfelvétel utazási irodákkal, személyfuvarozókkal, stb.

Az eszközök felsorolásakor értékelni kell a kreativitást, ötletességet, de csak a realitások keretein belül.

5. A panzió 2004. évi forgalmi terve:

Vendégéjszaka Ár (Ft) Bevétel (eFt)Kétágyas szoba 4 964 3 500 17 374Háromágyas szoba 4 380 3 000 13 140Négyágyas szoba 2 044 2 500 5 110Szobák összesen 11 388 3 166 35 624Ebéd 4 552 1 100 5 007Vacsora 9 110 1 300 11 843Kávézó 11 388 500 5 694Egyéb szolgáltatások összesen 22 544Nem szállóvendégek által igénybevett szolgáltatások 11 272

Összes szolgáltatás bevétele 69 440

Szolgáltatások 2004.

2004. évi várható működési cash flow:

Nyereség 31 320 Társasági adó (18 %) 5 638 Adózott eredmény 25 682 Amortizáció 3 500 Cash flow 29 182 eFt

6. A visszafizetendő összeg (hitel + kamat): 50 000 eFt x 1,38 = 69 000 eFt

Ez évente 23 eFt törlesztést jelent, melyre megfelelő fedezetet nyújt a 29 182 eFt éves cash flow.



10 Vállalkozások alapítása (Szaláncziné Tamás Ilona) Aki vállalkozni szeretne, először is azt kell eldöntenie, hogy egyéni vagy társas vállalkozás keretében szeretné végezni a vállalkozási tevékenységet.

10.1 Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás fogalma, alapítással kapcsolatos tudnivalók a „Vállalkozási formák és jellemzőik” részben találhatók. A vállalkozói igazolvány kiváltására a vállalkozó székhelye és tevékenységi köre szerint illetékes önkormányzat Okmányirodája áll rendelkezésre. A vállalkozói igazolványhoz egy kérelmet kell kitölteni, melyet szintén itt lehet beszerezni. A vállalkozói igazolvány kiadása, visszavonása és az ezzel kapcsolatos igazgatási eljárás a vállalkozó székhelye, ha székhelye nincs, a telephelye szerint illetékes jegyző hatáskörébe tartozik. Az egyéni vállalkozó igazolvány igényléséhez a következőkre van szükség: Kérelem nyomtatvány: (okmányiroda bocsátja a leendő vállalkozó rendelkezésére)

Ebben - többek között - nyilatkoznia kell az alábbiakról: - nem áll valamely foglalkozástól eltiltó ítélet hatálya alatt, - nem esik egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben vagy

kormányrendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá,

- nem korlátlanul felelős tagja gazdasági társasságnak, - korábban kiadott vállalkozói igazolványát nem vonták vissza az egyéni

vállalkozásról szóló törvényben meghatározott okból, - nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, - azokról az adatokról, amelyek az adószám - illetve ha adóazonosító jellel nem

rendelkezik - annak megállapításához szükségesek. Illetékbélyeg: 5 000 Ft értékben (legegyszerűbben postán lehet beszerezni) Hatósági erkölcsi bizonyítvány: A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó,

Nyilvántartó és Választási Hivatalánál kell igényelni. Az adatlapot a postán lehet beszerezni.

Képesítést igazoló okirat: Amennyiben a kérelmező képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni! Arról, hogy mely tevékenység gyakorlásához van szükség képesítésre, és a gyakorolni szándékozott tevékenységhez milyen képesítés szükséges, az okmányirodában lehet tájékoztatást kérni. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor lehet végezni, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek az egyéni vállalkozó megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki rendelkezik az előírt képesítéssel.

Hatósági engedélyek: amennyiben a kérelmező által megjelölt tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti. Az egyéni vállalkozó ebben az esetben csak a hatósági engedély birtokában tevékenykedhet. Arról, hogy mely tevékenység gyakorlásához van szükség hatósági engedélyre, és a folytatni kívánt tevékenységhez milyen hatósági engedélye(ek)re van szükség az okmányirodában lehet tájékoztatást kérni.

Személyazonosításra alkalmas okmány Lakóhelyet igazoló okmány Munkavégzés módját igazoló okirat: Ez lehet diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány,

munkáltatói igazolás. Nincs szükség igazoló okiratra abban az esetben, ha az egyéni TÁMOGATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PHARE PROGRAMJA


vállalkozói tevékenységét “főfoglalkozás”-ként kívánja végezni, azaz kizárólagosan egyéni vállalkozó.

Székhely, telephely, fióktelephely használatának jogosságát igazoló okirat: Erre alkalmas lehet tulajdoni lap, bérleti szerződés, adásvételi szerződés, továbbá a kérelmező ezekhez kapcsolódó nyilatkozata, melyben kijelenti, hogy a csatolt okiratban foglaltak a kérelem benyújtásának időpontjában is a valóságnak megfelelnek.

A kérelmező helyett a körzetközponti jegyző (okmányiroda) az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül szerzi be a leendő egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Így az igazolvány kiállítását megelőzően a kérelmezőnek nem kell személyesen eljárnia az illetékes állami adóhatóságnál, illetve a Központi Statisztikai Hivatalnál. Az adóhatóság az adóazonosító számot, a Központi Statisztikai Hivatal pedig a statisztikai számjelet a megállapításukhoz szükséges adatok megérkezésétől számított 5 napon belül köteles megküldeni a jegyzőnek. A jegyző a nyilvántartási számról az egyéni vállalkozót a vállalkozói igazolványban tájékoztatja. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratain fel kell tüntetnie. A vállalkozói igazolványban a következők szerepelnek: az egyéni vállalkozó neve, székhelye, telephelye (telephelyei, fióktelepei), az egyéni vállalkozó tevékenysége, illetve tevékenységi köre, továbbá adószáma.

Törzstőke nincs, de valamivel indulni kell. Ezen kívül a szükséges nyomtatványokat is be kell szerezni. Pl: pénztárkönyv, nyugta tömb, vásárlók könyve, készpénzfizetési számlakönyv, bélyegző, névjegykártya. Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során "az egyéni vállalkozó" megnevezést vagy annak- "e. v." rövidítését, egyéni cég esetén az "egyéni cég" megnevezést vagy annak "e. c." rövidítését aláírása mellett köteles feltüntetni. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, lehetősége van azonban arra, hogy alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztasson. Segítő családtag: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, valamint a testvér házastársa. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért a teljes vagyonával, korlátlanul felel. A természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja sem. Az egyéni vállalkozó székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni: az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét.



10.2 Társasvállalkozások (Gazdasági társaságok) A gazdasági társaságok lehetnek: jogi személyiség nélküli társaságok: közkereseti társaság és betéti társaság jogi személyiségű gazdasági társaságok: közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság,

részvénytársaság. A társaságot létesítő szerződést /alapító okiratot/ közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, illetve ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzi. Az ügyvédek az általuk készített szerződéseket, alapító okiratot látják el ellenjegyzéssel, és az ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján képviselik a megbízóikat a Cégbíróság előtt. Az alapításhoz szükséges okiratok: A társasági szerződés /alapító okirat/ elkészítése. A társaság képviselőjének hiteles cégaláírási nyilatkozata /címpéldánya/, elfogadó

nyilatkozata, valamint a tagjegyzék. A társaság törzstőkéjének befizetése, és az erről szóló pénzintézeti igazolás. A nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátása és erről szóló ügyvezetői

nyilatkozat Külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására,

illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okirat. Külföldi személyeknek magyarországi kézbesítési meghatalmazottal kell rendelkezni, az erről készült okiratot a Cégbíróságnak be kell nyújtani.

Külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak hiteles magyar nyelvű fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették.

Ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi -tulajdoni lapját, amelyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.

A kamarai tagságra vonatkozó igazolás. A jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása. Jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének

igazolása, Cégbírósági eljárás illetékének lerovása. A 8/1998.(V.23.) IM rendelet mellékletében meghatározott cégbírósági nyomtatvány

amely egyben a cég bejegyzési kérelme is. A bejegyzés folyamata: A társasági szerződést és a fentebb részletezett okiratokat a szerződés megkötésétől számított legfeljebb 30 napon belül kell - bejegyzés és közzététel végett - a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak benyújtani. A Cégbíróság az iratok benyújtásakor adja meg a társaság cégjegyzékszámát, adószámát, társadalombiztosítási számát valamint a statisztikai számjelét. Ezzel egyidejűleg azon nyomtatványokat is rendelkezésre bocsátja amelyeket az Adó-, és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal valamint a Központi Statisztikai Hivatal felé kell a megalakult társaságnak kitölteni és benyújtani. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.



10.3 Bejelentési kötelezettségek Az adókötelezettség alá eső tevékenységet - bizonyos kivételektől eltekintve - az adózónak az adóhatósághoz be kell jelentenie. A gazdasági élet szereplőinek egy része az úgynevezett "egyablakos ügyintézés" rendszerében jelentkezik be. A leendő egyéni vállalkozók a gazdasági kamaránál, a cégbírósági bejegyzésre kötelezett szervezetek pedig a cégbíróságon kezdeményezett eljárás keretében egyidejűleg az állami adóhatóságnál is bejelentkeznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozói igazolvány, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem egyben tartalmazza a bejelentkezéshez szükséges adatokat is, amelyek számítógépes úton kerülnek át az adóhatóság rendszerébe. A cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett szervezetek, illetve a törvény szerint nem a gazdasági kamaráknál bejelentkező természetes személyek (például ügyvédek, magánorvosok) közvetlenül az adóhatóságnak jelentik be a tevékenységük megkezdését és az előírt adatokat. Az adóhatóság a bejelentett adatok alapján nyilvántartásba veszi az adózót. A nyilvántartás az adóazonosító számok rendszerén alapul. Az adózónak az adóazonosító számát az adózással kapcsolatos minden iraton fel kell tüntetnie. Ha a magánszemély az adóazonosító jelét nem közli, a kifizetést, vagy az igazolás kiadását meg kell tagadni. Az adószám birtokában az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni: (03102/E számú nyomtatványon) könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó

székhelyével vagy lakóhelyével; jogelődjének adóazonosító számát; levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével.

A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül az Okmányirodában a megfelelő nyomtatványon kell megtenni (törzslap, betétlap). A bejelentéshez az adatváltozást igazoló okiratokat is csatolni kell. Az adózással kapcsolatos adatváltozást az APEH-nél kell bejelenteni. (03102/E) Az egyéni vállalkozó a vállalkozó igazolvány átvételét követő 15 napon belül köteles bejelentkezni a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz a BV002 nyomtatványon, cégbejegyzésre nem kötelezett, ill. a cégbejegyzésre kötelezett szervek, szervezetek a megalakulásuktól, létrejöttüktől számított 15 napon belül a BF002 nyomtatványon. A nyomtatvány benyújtása személyesen vagy postai úton történhet. A nyilvántartási számot, a bejelentést követő 30 napon belül a bejelentett adatok alapján a MEP adja, melyről az ügyfelet kiértesíti. Az egészségbiztosítási ellátásokhoz benyújtott igényléseken, iratokon ezt a nyilvántartási számot kell feltüntetni, (pénzbeli ellátás igénylése, alkalmazott bejelentése, igazolások kérése, stb.) ez az alapja a biztosítási jogviszony igazolásának. Az adatokban bekövetkező változást 15 napon belül szintén be kell jelenteni (BV0002 ill. BF002 nyomtatványon), jelölve a változást a megfelelő soron. A vállalkozónak illetve a vállalkozásoknak 15 napon belül az Önkormányzatokhoz is be kell jelentkezniük az iparűzési adó alá. A nyomtatványok megtalálhatóak a következő internetes helyen: www.apeh.hu, www.magyarorszag.hu/ugyle

3 Lásd 3. sz. melléklet


3 3. sz. melléklet Vállalkozásalapítás

http://www.apeh.hu/


11 A szerződések közös szabályai (Köblingné dr. Csízi Márta) A vállalkozások szerves részei a nemzetgazdaságnak. Működésüket külső és belső kapcsolatok létesítése kíséri. A külső kapcsolatok a szerződéskötésekben realizálódnak, melyeket törvény szabályoz, így kiszámíthatóságot biztosítanak. A tipikus szerződés célja az árucsere. A szerződések általános alapelvei: szerződési szabadság (mindenki maga döntheti el, hogy akar-e, kivel, mikor, milyen

tartalommal szerződést kötni), visszterhesség (a csereérték szerint a szolgáltatás egyensúlyban legyen az

ellenszolgáltatással), együttműködés elve (a felek érdekeit kölcsönösen szem előtt tartva szabályoz), a szerződésnek az alanyok között törvényereje van (ha a körülmények lényegesen nem

változnak, teljesíteni kell). A szerződés fogalma, elemei A szerződés két vagy több fél egybehangzó, joghatást kiváltó akaratnyilatkozata. A szerződésben az alanyokat feleknek nevezzük, akik egymáshoz viszonyítva mellérendeltek, és a poziciójuk alapján lehetnek jogosultak, illetve kötelezettek. A feleknek a szerződés érvényességéhez teljes cselekvőképességgel kell rendelkezniük. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis (érvénytelen), tehát joghatás nem fűződhet hozzá. A korlátozottan cselekvőképes személy csak törvényes képviselője beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tehet nyilatkozatot. A szerződés tárgya a szolgáltatás, az a magatartás, amit a jogosult a kötelezettől követelhet, a kötelezett pedig köteles a teljesítésre. Megkülönböztetünk fő- és mellékszolgáltatást. A szolgáltatás típusai: adás, tevés, tűrés, helytállás. A pénzszolgáltatás önállóan tárgya a szerződésnek, ellenértéke a kamat. A szerződés tartalmát azok a jogok és kötelezettségek összességei adják, amit jogszabály vagy a felek mellőzhetetlennek tekintenek. Céljuk a kívánt joghatás elérése. Minden esetben tartalmaznia kell a szerződésnek a főszolgáltatást és az ellenszolgáltatást. A szerződés tartalmára diszpozitív szabály vonatkozik, vagyis a felek szabadon állapítják meg. A szerződés megkötése A szerződés úgy jön létre, hogy az egyik fél által tett ajánlatot a másik fél elfogadja. Az ajánlattételek sorozata a konszenzusig tart. Közben zajlik az alku. Az ajánlattétel joghatása az ajánlati kötöttség, melynek időtartama az ajánlattétel módjától és tartalmától függően meghatározható, de ki is zárható. Szerződés bármilyen alakban köthető: írásban, szóban és ráutaló magatartással is, ha törvény kógens szabályt nem ír elő. A felek legtöbbször az írásbeli formát választják. Ez lehet egyszerű, vagy minősített írásbafoglalás, de történhet közokirati formában is. A közokirat közjegyző, bíróság, vagy más állami hatóság által hiteles formában kiállított okirat. Szerződést kötni nemcsak személyesen, hanem képviselő útján is lehet. Ismerünk törvényes, szervezeti és jogügyleti képviseletet. A képviselet alapulhat jogszabályon, alapszabályon (mint pl. a vállalkozás vezetőjének vagy tagjának képviseleti jogát az alapdokumentum tartalmazza), vagy meghatalmazáson. A meghatalmazás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó mást ruház fel azzal a joggal, hogy helyette és nevében eljárjon. A képviselet tehát helyettesítést jelent. Nem a képviselő, hanem a képviselt szerez jogosultságot, illetve neki kell a kötelezettséget teljesítenie. Ha a képviselő jogkörét túllépi, álképviseletről beszélünk. Egy üzletben dolgozó alkalmazottat a cég képviselőjének kell tekinteni.



A szerződés érvénytelensége Az állam háromféleképpen viszonyulhat a szerződésekhez: támogatóan (érvényes és kikényszeríthető), közömbösen (Bírósági úton nem teszi lehetővé a kikényszerítést, mint pl. az elévült

kötelmek esetében. Ez annyit jelent, hogy eredetileg érvényesíthető lett volna a követelés, de az idő múlása miatt ezt már nem lehet bírósági úton kikényszeríteni. A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év.),

tiltó módon (Ezekhez joghatás nem fűződhet, ezek az érvénytelen szerződések.). Az érvénytelenségnek mindig van oka, ami már a szerződéskötéskor adott. Az ok nem más, mint hiba a szerződés tartalmi elemeiben, tehát lehet akarati, nyilatkozati, vagy joghatásbeli hiba. Az érvénytelenségnek két formája van: a semmisség és a megtámadhatóság. A semmisség feltétlen érvénytelenség, ami törvényen alapul. Erre bárki határidő nélkül

hivatkozhat, a bíróság pedig hivatalból veszi figyelembe. Ilyen pl. a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata, a fizikai kényszer, az alaki hiba, vagy a jogszabályi tiltás.

A megtámadhatóság feltételes érvénytelenség. A megtámadható szerződés ugyanis akkor lesz érvénytelen, ha meg is támadják a törvényes határidőn belül. Ez egy év. Ez lesz tehát a feltétele az érvénytelenségnek. A megtámadásra az jogosult, akinek sérelme származott a szerződésből, vagy akinek jogos érdeke fűződik az érvénytelenséghez.

Az érvénytelen szerződéshez nem fűződhet joghatás, általában az eredeti állapot helyreállítására kerül sor. A szerződés módosítása A szerződés tartalmát, jogcímét a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A módosító szerződés szintén egybehangzó akaratnyilatkozatokat feltételez, mint a szerződések megkötése. A tartalmi módosítás speciális esete az egyesség. Egyességről akkor beszélünk, ha a felek a vitás kérdésekben kölcsönösen engedve egymásnak megegyeznek. Módosíthatja a szerződést jogszabály is, pl. amikor a minimálbér összegét törvény írja elő. Kivételes esetekben, több feltétel együttes meglétekor, a bíróság is módosíthatja a szerződést. Azért csak kivételesen, mert ez beavatkozást jelent a felek rendelkezési jogába. A szerződés megszűnése A szerződés megszűnhet a jogosult igényének kielégítésével, és kielégítése nélkül. A teljesítés a jogosult igényeinek kielégítésével szünteti meg a szerződést. Teljesítés nélkül általában akkor szűnik meg a szerződés, ha a felek ezt akarják. Ez történhet mindkét fél akaratából, közös megegyezéssel. Ilyenkor megszüntető vagy felbontó szerződésről beszélünk. Ha a szerződés valamelyik fél egyoldalú nyilatkozatának hatására szűnik meg, az elállás vagy a felmondás esetéről beszélhetünk. A szerződéssel kikötött elállási jog valamelyik fél érdekmúlásához kötődik. Ilyenkor az elállás joga ellenértékhez is köthető, ezt az ellenértéket pedig bánatpénznek nevezzük. A felmondás lehet rendes-, vagy rendkívüli felmondás. A szerződés teljesítése A jogosult érdekeinek kielégítéséhez törvényszerű, és szerződésszerű magatartásra van szükség. Célszerű a szerződésben kiemelni a teljesítés helyét, idejét és módját. A szerződési tartalomnak megfelelően kikötött helyen és időben mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A teljesítés ideje lehet határnap, vagy határidő. Az azonnali teljesítés esetén szükségtelen a teljesítési idő kikötése.



Kiemelkedő jelentőségű a minőség kérdése. Ha nincs konkrétan meghatározva, a szokásos jó minőségű dolgot kell szolgáltatni. Lényeges, hogy a szolgáltatás alkalmas legyen a rendeltetésszerű felhasználásra. A teljesítés joghatásai: megszünteti a szerződést, a kárveszély a jogosultra száll át.

Minden olyan kárt a tulajdonos köteles viselni, ami másra át nem hárítható! A szerződésszegés Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, ami a szerződésbe ütközik, vagy sérti valamelyik fél jogát, vagy jogos érdekét. Szankciói az előidéző okok szerint objektív, vagy szubjektív jellegűek. Objektív a szerződésszegés, ha körülmény vagy állapot okozza. Ennek szankciója a teljesítés kikényszerítése, az értékegyensúly helyreállítása, vagy a megszüntetés. Szubjektív szerződésszegésről beszélünk akkor, ha a szerződésszegés valamelyik fél felróható magatartásának következménye. Ilyenkor szubjektív szankció alkalmazására kerül sor. A szerződésszegés esetei: kötelezetti késedelem: Ez a tipikus, ez fordul elő a leggyakrabban.

- Időleges nemteljesítést jelent, amikor a határidő, vagy a határnap eredménytelenül telt el.

- A jogosult a kötelezettet már felszólította, de ő ennek ellenére sem teljesít. Adható a teljesítés érdekében póthatáridő.

Kizárja a kötelezett késedelmét ha a jogosult késik, vagy ha a teljesítési határidőt a felek módosítják. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén kamat jár még akkor is, ha a követelés eredetileg nem tartalmazott kamatkikötést. Szubjektív szankciója a kártérítés. jogosulti késedelem:

- Szerződésszerű teljesítést a jogosult nem fogadja el. - Elmulasztja a közreműködést. - Nem ad nyugtát a teljesítésről.

A kötelezetti késedelem ez alatt az idő alatt nem állhat be, vagy szünetel. A kötelezett bírói letéttel is teljesíthet. A kárveszély a jogosultra száll át. Pénztartozás után a jogosulti késedelem idejére kamat akkor sem jár, ha a szerződés eredetileg kamatkikötést tartalmazott. Szubjektív szankciója a kártérítés. hibás teljesítés: A kötelezet szolgáltatása a teljesítéskor nem felel meg a törvényes,

vagy a szerződésben meghatározott kellékeknek. A hiba lehet materiális, vagy jogi hiba. - A materiális hiba a minőség, a mennyiség nem megfelelő teljesítése, de ide

tartozik, ha a kötelezett egészen más dolgot ad, vagy nem mellékel az áruhoz használati utasítást. A jogosultat ebben az esetben a kellékszavatosság, és a jótállás illeti. A kellékszavatosság a kötelezett feltétlen helytállását jelenti azért, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor rendelkezik a kikötött kellékekkel. A jótállás lényege az, hogy a kötelezett fokozott mértékben felelős a teljesítésért egy meghatározott ideig. Alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. Fogyasztóvédelmi célokat szolgál.

- Jogi hiba esetén a jogosult nem szerzi meg azokat a jogokat, amelyek őt a szerződés alapján megilletnének. Jogi hiba ellen a jogszavatosság véd, melynek lényege, hogy harmadik személynek ne legyen olyan joga, amely sérti a jogosult érdekét. A jogosultat megilleti az elállás, vagy a kártérítés lehetősége.

lehetetlenülés: A teljesítés valamilyen szerződéskötés utáni okból meghiúsul. - Fizikai ok, amikor pl. a tárgy elpusztul, vagy megsemmisül.



- Jogi ok, amikor pl. a teljesítést valamilyen jogszabály megtiltja. - Érdekbeli ok, amikor pl. valamelyik, vagy mindkét félnek bizonyos körülmény

beállta miatt már nem érdeke a teljesítés. A kötelezett végleg megtagadja a teljesítést: Ez nem más, mint a kötelezetti

késedelem speciális esete. A jogosult választhat a felróható kötelezetti késedelem, vagy a felróható lehetetlenülés szankciói között.

A szerződés biztosítékai A vállalkozói- és a magánszférában is a felek sokszor igénylik a szerződés törvényes

garanciáin felüli megerősítést. Ez irányulhat a teljesítési készségre, vagy a képességre. A teljesítési kézség fokozására szolgáló jogintézmény a foglaló, a kötbér, a jogvesztés

kikötése, és a tartozás-elismerése. Ezek az eszközök a nem, vagy nem megfelelő teljesítés esetére anyagi hátrányt helyeznek kilátásba. Amennyiben a teljesítés szerződésszerű, nem jelent többletterhet a kötelezett számára. Így pl. az adott foglaló a vételárba beszámít.

A teljesítési képességet erősítő eszközök lehetnek dologi, vagy személyi jellegűek. Ilyen eszközök az óvadék (2003. július 1-től hazánkban is), a zálogjog, az engedmény, a fedezet lekötése, a bankgarancia és a kezesség. Közös jellemzőjük, hogy a teljesítés fedezetére lekötött vagyonértéket képviselnek, a kötelezett teljesítését biztosítják, és a fedezetelvonás ellen hatnak.

A szerződés értelmezése Az értelmezés az akarati elv, illetve a nyilatkozati elv segítségével történik. Az előbbi esetében cél a valódi szerződési akarat keresése. Ingyenes ügyletek esetén ez az elv az elsődleges. A gazdasági forgalom résztvevőivel szemben elsődleges a nyilatkozati elv, azaz azt kell keresni, hogyan kellett értelmezniük a nyilatkozatot. Az értelmezés eredménye az lehet, hogy a nyilatkozatok csak látszólag egybehangzóak. Az üzleti életben leggyakrabban előforduló szerződések: Adásvételi szerződés: Az adásvételi szerződés viszonylatában speciális vonásokat

tükröz az elővásárlási jog, az opció, a visszavásárlási jog, a megtekintésre vétel, a próbára vétel, a részletvétel, a minta szerinti vétel.

Szállítási szerződés, Vállalkozási szerződés, Fuvarozási szerződés, Közüzemi szerződés, Pénzszolgáltatási és pénzkezelési szerződések, Lízing szerződés, Megbízási szerződés, Biztosítási szerződés, Bérleti és a haszonbérleti szerződés.



12 Marketing alapismeretek (Köblingné dr. Csízi Márta) A marketing ismeretek nélkülözhetetlenek a vállalkozások indításához, működtetéséhez. Segítségével tanulmányozhatjuk a piac jellemzőit, befolyásoló tényezőit, megállapíthatjuk összetételét, és így a feltárt igényeknek a lehető legjobban meg tudunk felelni. Ebből következik, hogy szívesen és sokan fogják a terméket vásárolni, vagy a szolgáltatást igénybe venni, tehát a nyereség is nagyobb lesz. Az üzleti életben szükséges, hogy a marketing szakkifejezéseket megértsük, és megfelelően használjuk. A marketing tartalma, lényege Nincs általánosan elfogadott definíciója, a legátfogóbb megközelítés szerint; társadalmi és vezetési lépések láncolata, melynek során az egyének és csoportok termékeket (értékeket) alkotnak, melyeket kicserélnek egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket. Összekötő láncszem az anyagi igények és a gazdasági módszerek között. Értjük alatta az igények feltárását, elemzését, befolyásolását, a piac szervezését, a termelés és értékesítés lehetőségeinek kutatását. A marketing más megközelítésben modern üzletfilozófiát is képvisel, miszerint jelenti az életszínvonal megteremtését és kielégítését, tehát mint társadalmi tevékenységet is vizsgálnunk kell. Fejlődésének körvonalai Az 1900-as évek elejéig a gazdasági rendszerek általában gyártásorientáltak voltak. Az ipar kevesebbet tudott termelni, mint amennyire szükség lett volna. Ezért a termelékenység növelése lett a fő célkitűzés, minél kevesebb előállítási költséggel. Ez a termékorientáltság jellemezte a legtöbb szocialista gazdaságot is. A nyugati piacokon a gyártók egyre jobban rákényszerültek a kereslet növelésének módszereit alkalmazni, hiszen teremékeiket el akarták adni. Így kifejlődött egy agresszív reklám és eladás centrikus politika. Rövid idő alatt azonban rájöttek arra, hogy a nyereség növelésének nem ez a legjárhatóbb útja. Ekkor fordultak a fogyasztók felé, és minél pontosabban igyekeztek felmérni azt, hogy az emberek valójában mit akarnak és mi az, amiért fizetni is hajlandók. Ez a marketing orientáció határozza meg a mai modern szemléletet és a tevékenységet is. A marketing és a piac relációja A vállalkozási szabadságon nyugvó modern gazdasági rendszer mozgatórugója a piac. Az eredményes marketing munkához szükséges a legalapvetőbb fogalmakat megismerni. Alapfogalmak Piacgazdaság: Olyan gazdasági rendszer, amelyben a piac kényszerítőereje határozza

meg a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségét, azok árát és mennyiségét. Piac: Azon potenciális fogyasztókból áll, akiknek közös szükségleteik (igényeik)

vannak, s ennek kielégítésére csereügyleteket hoznak létre. A kereslet és a kínálat találkozása, a vételek és eladások színtere.

Kereslet: Egy konkrét termék iránti olyan igény, ami mögött vásárlóképesség és vásárlási hajlandóság áll. Az igény akkor válik keresletté, ha vásárlóerő támogatja. Befolyásoló tényezői összetettek.

Kínálat: Azaz áru és szolgáltatásmennyiség, amelyet az adott piacon, adott áron megvételre ajánlanak.

Termék: Jelenti mindazt, ami valamely szükséglet vagy igény kielégítésére alkalmas. Marketing szempontból mindent, amit el lehet adni, vagy meg lehet vásárolni.

A piacok csoportosítása: A sokszínűségük és a különbözőségük indokolja, hogy elemzésük érdekében bizonyos szempontok szerint rendszerezzük őket.



A versenyhelyzet függvényében lehetnek: - Monopol: egy eladó van jelen, uralja a piacot, meghatározza az árakat. - Oligopol: néhány eladó van jelen, ellenőrzik egymást, gyakori az ármegegyezés. - Tökéletesen versenyző piac: sok eladó, sok vevő, az árakat a kereslet kínálat

irányítja. A vásárlók szerint megkülönböztethetünk: fogyasztói és szervezeti piacokat

- Fogyasztói piac: egyéni vásárlás, végső felhasználás, bonyolult vásárlási folyamatokkal.

- Szervezeti piacokon belül megkülönböztetünk: Ipari: gazdálkodó szervezetek, ipari vevők nyersanyagot, gépeket vesznek. Viszonteladói: közvetítők összekapcsolják a termékek előállítóit a fogyasztókkal. Állami, kormányzati piac: hivatalok, intézmények vásárlása közösségi igényekre.

A piackutatás: A vállalkozást érintő adatok gyűjtése, leírása, és ezek elemzése, értékelése. Eredménye az is lehet, hogy kell a termék, de más formában, méretben vagy csomagolásban. Ilyenkor tegyük félre előzetes elképzeléseinket, és engedjük, hogy azok véleménye döntsön, akik fizetni fognak. Felmerül a kérdés, elő lehet-e állítani a terméket elfogadható költség mellett, a technológia adott-e a versenybe lépéshez. Jó, ha a bérköltségünk alacsonyabb a konkurenciáénál és nincs kihasználatlan kapacitás. A formatervezés a választék, a minőség eldönti, hogy a terméket befogadja-e a piac, vagy nem. Ha nem versenyképes a termék el fogjuk veszíteni vevőinket. Alkalmazzunk tesztmarketinget, hogy felmérhessük mekkora a fizetőképes kereslet. Ha költségkalkulációt végzünk, ez segít abban, hogy meg tudjuk állapítani, mekkora az a legkisebb ár, amit a termékért kérni kell. Gondoljunk arra, van-e lehetőség a költség csökkentésére. A siker lényege, hogy a termék olyan legyen, amilyenre a vevőnek szüksége van. A termékről, az előállításról minél többet tudunk, annál jobban kielégíthetjük vevőinket. A termék pontos meghatározása és megtervezése a sikeres marketinghez nélkülözhetetlen. A fogyasztói piac, és a fogyasztói magatartás A fogyasztói piacot azok az egyének és háztartások alkotják, akik/amelyek termékeket és szolgáltatásokat személyes fogyasztásra vásárolnak. A fogyasztók között igen nagy különbségek vannak. Gondoljunk, pl. a jövedelemre, az iskolázottságra, az ízlésre, a divat követésére. A szükséglet-kielégítés folyamata A szükséglet nem más, mint az igények összessége. Maslow szerint a szükségletek hierarchiát alkotnak, miszerint vannak alacsonyabb és magasabb rendű szükségletek. Az ember először a fiziológiai szükségletét elégíti ki. Ez jelenti létének alapját, és csak ezután következhetnek a hierarchiában magasabb szinten álló szükségletek kielégítése. Az indítékok (motívumok) késztetik az embereket a cselekvésre, tehát a szükségletek és a cselekvés között működnek. A szükséglet-kielégítés módját az igények és a vágyak determinálják, ezek pedig egyénenként változnak, és nagyon sokszínűek. A marketing szakembereknek pedig, az a feladatuk, hogy a vágyaknak megfelelő termékeket állítsanak elő, és a fogyasztókat meggyőzzék arról, hogy éppen az ő termékük alkalmas arra, hogy igényüket kielégítse. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők Kulturális jellemzők (kulturáltság, társadalmi osztály), Társadalmi jellemzők (referencia csoportok, család, szerepek, státuszok), Személyes jellemzők (kor, foglalkozás, társadalmi helyzet, életmód, egyéniség),



Pszichológiai jellemzők (motiváció, észlelés, gondolkozás, tanulás).

Ebből a rövid felsorolásból is érezhetjük, hogy milyen összetett erők alakítják ki, akár tudat alatt is, a döntési folyamatot. A marketing szakember minden jellemzőt nem befolyásolhat, de az összetevők ismeretében a célcsoportnak megfelelően alakíthatja termékét. A vásárlási döntési folyamat, és befolyásoló tényezői Sokszor bizony nagyon bonyolult, és a szakember feladata túlnő a vásárló befolyásolásán, azonosítani kell azokat a személyeket, akik döntenek, ismerni kell a vásárláshoz vezető lépéseket, meg kell határozni a döntések típusait. A vásárlási szerepkörök: kezdeményező, tanácsadó, döntéshozó, vásárló, használó.

A vásárlási magatartástípusok: Bonyolult vásárlási magatartást tanúsít: a vételi érdeklődése nagy, ismeri a márkák

közötti különbséget, ritkán vásárol, és drága a termék; megveszi, ha drágább is. Disszonanciát csökkentő vásárlási magatartást tanúsít: a döntés gyorsabb, mert nem

ismeri a márkák közötti különbséget; a kedvezőbb ár alapján dönt. Egyszerű vásárlási magatartás: olcsó és gyakran vásárolt termék esetében; pl. sót vesz. Változatosságot kereső vásárlási magatartás: érdeklődése kicsi, de válogat a márkák

között, pl. kipróbál egy fogkrémet, megfelelt, de legközelebb egy másikat is kipróbál. A vásárlási folyamat szakaszai: probléma-felismerés, információgyűjtés, alternatívák értékelése, a vásárlási döntés, a vásárlás utáni magatartás (Mit fog másnak elmondani?).

A marketing szakember feladata az egyes szakaszok fogyasztói magatartásának, és az azt befolyásoló hatásoknak a megismerése. Ezekkel az ismeretekkel képes lesz komoly és hatékony, a célpiacot figyelembevevő marketingprogram kidolgozására. A szervezeti piacok, és a vevőik magatartása A szervezeti piacok résztvevője minden olyan egyén és szervezet, aki árut további termelés, viszonteladás vagy újraelosztás céljából, tehát nem saját szükségletre vásárol. Az ipari piac azért vásárol árut, hogy növelje az eladásokat, vagy hogy eleget tegyen társadalmi és jogi kötelezettségének. A viszonteladói piac résztvevői mások által előállított árut vásárolnak, és újra eladnak. Dönteniük kell a választékról, a szállítókról, az árról és a feltételekről. A nagyobb szervezetekben beszerzési osztályok működnek. Ezek alatt értjük mindazokat a személyeket és csoportokat, akik a beszerzés folyamatára hatást gyakorolnak. A kormányzati piac vásárlói kormányfunkcióknak eleget tevő intézmények számara szereznek be. Vásárlásaikat közbeszerzési eljárás szabályozza. Ezek igen nagy megrendelések, és komoly verseny folyik a szállítók között. A vásárlók magatartását a környezeti tényezők, a szervezet célrendszere, a cégen belüli tényezők, és a személyes adottságok determinálják.



A piaci szegmentumok meghatározása a célpiacok kiválasztása A piaci szegmentáció Része a marketingtervezésnek, a stratégia kidolgozásának, kutatáson alapul, elemzésekre épül, és döntéseket eredményez. A marketingtervezés folyamata: A piaci lehetőségek elemzése (változó környezetben a lehetőségek; veszélyek

elemzése). Célpiacok felkutatása, és szelektálása. A marketingstratégiák kialakítása (a cég erős és gyenge pontjainak felmérése). A marketingprogramok tervezése. A marketingműveletek szervezése, végrehajtása, ellenőrzése; marketingmix kialakítása.

Az eladók három módon közelíthetik meg a piacot. Az egyik lehetőség a tömegmarketing, a tömegtermelés és tömegelosztás. A másik megoldás a termékválaszték-marketing, mely két vagy több termék kidolgozását jelenti, és a versenytársak termékei közötti különbözőségekre épít. A harmadik járható út a célpiaci marketing, a piac csoportjai között tesz különbséget és a célpiac igényének megfelelő terméket és marketingmixet dolgoz ki. Ez napjainkban is a leghatékonyabb módszer. A célpiaci marketing kialakításának folyamata A piacszegmentáció: ismérvek leírása, a szegmens profiljának kialakítása.

Folyamata: kutatási szakasz (kérdőívek), elemzési szakasz (az előző szakasz eredményeit), szegmensek megnevezése tulajdonságuk alapján.

A célpiacok kiválasztása: - A befogadóképesség becslése alapján, a legjobb. - Szegmens kijelölése, a profitlehetőség alapján. - Kutatni kell a versenytársak pozicióját. - Dönteni a legjobb pozicionálásról.

A termékpozícionálás A szegmentálás lényege, eredménye, jelentősége Lényege: A piackutatás eredményeként a piac különböző módon történő csoportokra, homogén szeletekre bontása, melynek alapján ki lehet fejleszteni a terméket, és a marketingmixet. Több szempont szerint végezhető. A marketing szakembernek kell megbecsülni a szegmentum profit lehetőségét, amit értékelni, mérlegelni kell. Eredménye: a szegmens kialakítása, létrejötte, melyben hasonló igények és motivációk jelennek meg. Az eltérés a szegmens tagjai között a lehető legkisebb legyen. Jelentősége: Igényekhez igazodó termékeket, szolgáltatásokat állíthatunk elő. A marketing eszközöket a legmegfelelőbben alkalmazhatjuk. Ráfordításainkat a legmegfelelőbb piacokra koncentrálhatjuk. Versenyelőnyre tehetünk szert, ha piaci réseket fedezünk fel (pl. extraprofit).

A fogyasztói piac szegmentációja Kiindulópontja: A terméktényezők: a termék rendeltetése, összetétele, használatának előnyei és mértéke,

ára, ismertsége stb. A fogyasztók jellemzői: tájegység, település, lakóhely, nem, kor, családi körülmények,

foglalkozás, képzettség, jövedelem, életstílus, szokások, attitűkök stb.



A szegmentálás szempontjai: területi, földrajzi ismérvek, demográfiai kritériumok, társadalmi, gazdasági jellemzők: foglalkozás, jövedelem, kulturális lehetőségek, vásárlási szokások, életvitel, magatartási attitűdök, hírnév.

A szegmensek kialakításánál nagyon fontos a mérhetőség, a kiszámíthatóság, és amennyire lehet a pontosság. A tervszerű kutatáshoz és elemzéshez gondos odafigyelés szükséges, hiszen a vásárlói szokások könnyen és gyorsan változnak. A célpiacok kiválasztása: A kiválasztott szegmenst az értékelés a középpontjába állítja (milyen a mérete, milyen jellemzői vannak, milyen a jövedelmezőség, kik és milyenek a versenytársak). Fontos szempont a vállalat adottságainak és céljainak az adott piaci szegmensben rejlő lehetőségeknek az egyeztetése. Termékpozícionálás: A vállalati arculat és érték tervezését jelenti úgy, hogy ezáltal a célpiaci fogyasztók, a szegmentum vevői, megértsék és méltányolják a vállalat versenytársakkal szemben elfoglalt helyét. Mindez három lépésben történik: versenyelőnyök meghatározása, a legjobb előny kiválasztása, a pozíció jelzése a piacon.

Fontos, hogy termékünk előnyös tulajdonságait tudatosítsuk. Erre lehetőségünk van a marketing eszközök alkalmazásával, melynek eredményeképpen elérhetjük, hogy vonzzuk a szegmens fogyasztóinak jelentős részét. Többféle követhető pozíció lehetséges, pl. az olcsó ár, a jó minőség, a jó szerviz, a fejlett technológia stb. A termékpolitika Termék minden, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás, vagy fogyasztás céljából felkínálható. Marketing szempontból a termék fogalmához szorosan kapcsolódik a minőség fogalma. Megkülönböztetünk: objektív (mérhető tulajdonságok), szubjektív (alkalmasság az igény kielégítésre), gazdaságos minőséget (az ára és az elvárások közötti kapcsolat).

A termékhasznosság: rangsorolja a termékeket a szükséglet-kielégítés skáláján. A fogyasztó szubjektív becslése, értékelése a szükséglet kielégítés mértékében. A termékek csoportosítása: Felhasználás szerint: termelőeszközök, vagy fogyasztási cikkek(tömeg, szak, luxus

cikk). A termékek lehetnek tartós vagy nem tartós javak, és szolgáltatások. A termék szintje lehet absztrakt, tárgyiasult és kiegészült szintű.

A csoportosítás lehetőséget ad a szakemberek számára, hogy mindezt kiindulópontként használják a piac, a fogyasztói magatartás, a vásárlás elemzéséhez. A vállalat termékpolitikája A termékpolitika feladata meghatározni, hogy a vállat egy adott időszakban milyen terméket állítson elő. Mindez a termékkínálatban tükröződik. Hatékonysága érdekében vizsgálni kell a termékszerkezetet, dönteni kell a fejlesztési kérdésekről, és követni kell a termék életciklusát a piacon.



A termékszerkezetet időről időre át kell gondolni. Egy kevésbé jövedelmező áru is hozzájárulhat a nyereséges termékek eladásához, ha a választék szélességére és mélységére gondolunk. A termékfejlesztés lényege az, hogy a fizikai jellemzőkön keresztül, hogyan felelhetnek meg a legjobban a követelményeknek. A termékfejlesztés politikája a vállalat anyagi lehetőségeitől, a dolgozók létszámától, felkészültségétől függ. Jelentőssége a vásárlók megtartásában, és elégedettségének biztosításában rejlik. Erről a fogyasztói és a piaci tesztelés módszerével győződhetünk meg. Ilyen pl. az újravásárlás gyakorisága, a kipróbálás, az elfogadás. A termékpolitika másik alap pillére a termék életciklusa, hiszen ezalatt a cég többször is újrafogalmazza a marketingstratégiáját. Az életciklus szakaszai: bevezetés (a forgalom lassan nő), növekedés (a piac elfogadja a terméket, jelentős a profit), érettség (elérte határait a termék, a profit stabil vagy csökkenni kezd, egyre élesebb a

verseny), hanyatlás (a forgalom és a profit csökken).

A termékpolitika számára mindegyik szakasz kihívást jelent, hiszen mindig fontolóra kell venni, hogy nincs-e lehetőség a forgalom élénkítésére, pl. a marketingmix megváltoztatásával. Gondoljunk a csomagolás és a márka fontosságára, hiszen növeli az értéket, tájékoztat, vásárlásra ösztönöz, vagy éppen megkülönbözteti az árut. Ezt is előre meg kell tervezni. Az árpolitika A legelső feladat annak ellenőrzése, hogy a megszabni kívánt ár illeszkedik-e, és hogyan a cég üzletpolitikájába. Az árképzéshez döntéseket kell hozni, melyek hatást gyakorolnak a cég életére a jelenben és a jövőben egyaránt. Olyan árakat kell kialakítani, amelyek elfogadhatók a vásárlóknak, és nyereséget hoznak a cégnek. A piaci tényezők és az árkialakítás A fogyasztók igényesek, egyre több termék van jelen a piacon, összehasonlíthatók az árak, a vevők azt a terméket vásárolják, ami a legnagyobb értéket adja a pénzéért. A legmeghatározóbb tényezők: az erőviszonyok hatása, a vevők ármagatartása, a termék egyedisége, helyettesíthetősége, minősége, a versenytársak reagálása, a szállítók kondíciói, a fizetési feltételek.

Az árstratégia és az ártaktika Mérlegeljük a piaci erőviszonyokat, a vevők reagálását, és a versenytársak magatartását. Árstratégia és árpolitika kialakításakor a jogi szabályozás és a piaci tényezők mellett, legfontosabb a vállalatok belső adottságait felmérni. A stratégia hosszabbtávra adja meg, és jelöli ki, a vállalati ármagatartás jellemzőit. Meghatározó elemek lesznek a vállalati célok, a méret, a profil, és a költségek (fix és változó). Az árképzési elvek irányítják a stratégiát, melyek a következők: a költség orientált árképzés, a kereslet orientált árképzés, a konkurencia-orientált árképzés.



Egy termék ármegállapításakor célszerű a következő stratégiát alkalmazni. Meg kell állapítani a marketing tevékenység célját (túlélés, nagy árbevétel, forgalom

növelés, minőség…). Különböző árakon mennyit lehetne értékesíteni (rugalmatlan keresletnél lehet drágább). Miként változnak a költségek (hogyan alakul a fedezeti pont). Versenytársak árainak vizsgálata. Árképzési módszer kiválasztása. A végső ár meghatározása (természetesen összehangoltan a marketingmix elemeivel).

Az ártaktika a konkrét árdöntéseket jelenti, a mindennapi munka során. Elemei a következők: beszerzési árdöntések, értékesítési árdöntések, lélektani motivációk.

Kialakított árainkkal mi minősítjük magunkat először. A márka létrehozása piaci bevezetése is ráfordításokkal jár, de megtérül az ármeghatározásban. A termék életciklusához alkalmazkodó árstratégiát és taktikát kell választanunk. Árcsökkentést általában akkor alkalmazunk, ha a kereslet csökken, versenytárs jelenik meg a piacon, nagy a készletünk, vagy likviditási nehézségeink vannak. Felmerülő kérdések: Milyen cikket érint? Meddig tart? Milyen lesz a reklám? Az árcsökkentés várható hatása?

Az áremelés ellenérzést vált ki, de a sikeres és megtervezett emelés növeli a cég nyereségét. Legfőbb oka a költséginfláció, de indokolhatja a túlkereslet is. Módszerei: a késleltetett árközlés, szolgáltatás szűkítése, engedmények csökkentése.

A versenytársak reagálása Biztosak lehetünk abban, hogy versenytársaink gyorsan és hatásosan fognak reagálni a mi stratégiánkra és taktikai lépéseinkre. A következő lehetőségek rávilágítanak lépéseik sokszínűségére, változatos reagálásukra: tartja az árat (pl. ha vezető pozícióban van), javítja a minőségi tényezőit, csökkenti árait, árat emel, és minőséget javít, olcsóbb áron új terméket indít.

A marketing csatorna, az értékesítési rendszer Döntenünk kell, hogy milyen úton jut el a fogyasztóhoz a termék. A végső cél az eladás. Szem előtt kell tartani a termék jellegeit, a piac jellemzőit, az értékesítés költségeit, a közvetítők szerepét, a fogyasztók igényét. A disztribúció azt a folyamatot jelenti, melyben a termék a termelőtől a végső felhasználóhoz jut, ez a tevékenység a marketing csatornában, a marketing közvetítők útján zajlik. A marketing csatorna folyamatai A marketing csatornában a következő folyamatok mennek végbe: fizikai folyamatok, tulajdonos változások,



pénzügyi folyamatok, eladásösztönzés, információs folyamatok.

A tevékenység eredményessége érdekében a közvetítők motiválásáról gondoskodni kell, a cél az, hogy a partnerség érzetét és közös disztribúciós programot építsünk ki. A csatornák nem maradnak változatlan pozícióban, új nagy és kiskereskedő intézmények születnek, új csatornarendszerek alakulnak ki. Az állandóan változó marketing környezet miatt, pedig a csatornákat időszakonként módosítani kell. A csatornák funkciói: kockázatvállalást hordoz, információt közvetít, kommunikáció zajlik, tárgyalások folynak, megrendelések születnek, pénzügyi manőverek zajlanak, fizetések történnek.

Az értékesítési csatorna fajtái, és jellemzői Termelő-fogyasztó: Ez a legközvetlenebb csatorna, a termék a legrövidebb úton jut el a

fogyasztóig. Pl. a termelő gyümölcsöt árul. Termelő- kiskereskedő-fogyasztó: Az eladásban közvetítő a kiskereskedő, aki először

vásárol, majd elad. Pl. ha a termékhez eligazítás szükséges. Termelő-nagykereskedő-kiskereskedő-fogyasztó: Még egy elosztó kapcsolódik az

értékesítési láncba, a nagykereskedő. Gyakori, mikor egy alacsony árfekvésű terméket gyártó cég áruit több kiskereskedő értékesíti.

Az értékesítési csatorna kiválasztása Ehhez a következő tényezőket kell figyelembe venni: fogyasztói kívánalmak, a termék jellege, a piac jellemzői, az értékesítési út költségei, és a közvetítők munkája, rugalmasság, időzítés, nyereségesség, a használatban lévő csatorna gyengeségei.

Ne feledjük, néha az alternatív csatorna az egyetlen módja a sikernek, a versenytárstól való megkülönböztetésnek, a versenyelőny biztosításának. Pl. filmelőhívás egy óra alatt. Általános irányelvei a következők: Ha nagy piacot céloz meg, alacsony vagy közepes ár mellett meg kell fontolni a

nagykereskedő alkalmazását. Ha kis piacot vesz célba, magas árral célszerű a közvetlen eladás. Használjon ki kreatívan minden lehetőséget.

Az értékesítési terv Az értékesítési terv attól függ, hogy melyik megoldást választottuk, az előbbi lehetőségek közül. Az értékesítési csatorna eldönti az értékesítési szervezet struktúráját is. A csatornán keresztül pedig, hogy milyen módszerrel jut el a termék vagy szolgáltatás a vevőhöz, azt az értékelési



terv határozza meg. Bármelyik csatornát is választjuk, szükséges az üzletkötői hálózat megszervezése. Amelyik a legjobb a résztvevőknek, azt működtessük. Direkt (közvetlen) értékesítési módszer értékesítési tervének vázlata:

- Feladatok pontos leírása (kinek mi a feladata). - Üzletkötők felvétele. - Üzletkötő képzés. - Az üzletkötő munkájának segítése (Pl: áruminták, reklám). - Forgalmi értékesítési célok (számszerűsítve: az értékesítési szervezet valamennyi

tagja a program megvalósítója). - Értékesítés előrejelzés (várható árbevétel prognózisa, ennek megbeszélése az

üzletkötőkkel). - Működési tevékenységi költségkeret (az előrejelzés alapján). - Fizetés, juttatás:

• fix, • csak jutalék, • fix és jutalék,

Termelő-kiskereskedő-fogyasztó (közvetett): Az előzőnél költségesebb, a kiskereskedő érdekeit is tartalmazza.

Értékesítési feltételek A csatorna valamennyi résztvevőinek ismerje az árpolitikáját: árengedmények, ha nagy tételben vásárolnak, többletjuttatás, termelési kapacitás, anyagi helyzete engedi-e a hitelbe történő eladást.

Üzletláncok, diszkontüzletek, bevásárlóközpontok, bolt nélküli kiskereskedelmek, személyes eladás, csomagküldés lehetnek azok a megoldások melyek az értékesítés útját képezhetik. Marketing-kommunikáció, promóció Minden tevékenység, ahol a vevő befolyásolása nem a termék, vagy az ár útján történik. Célja a tájékoztatás, meggyőzés, befolyásolás, figyelemfelkeltés, emlékeztetés, a jó hírnév megalapozása. A marketing terminológia ezt kommunikációs mix-nek nevezi. A járható útjai nagyon változatosak, inkább az ötletességre épülnek. Sokszor egy kevésbé költséges megoldás is lehet rendkívül gyümölcsöző, és hatékony. A kommunikáció kialakításának lépései, szakaszai: a célközönség meghatározása, a kommunikációs cél meghatározása, az üzenet megtervezése, a kommunikációs csatorna kiválasztása, a promóciós költségvetés megállapítása, a döntés a promóciós mix-ről, a promóció eredményeinek mérése, értékelése, a kommunikációs program koordinálása.

Döntés a reklám-, és egyéb kommunikációs eszközök alkalmazásáról Meg kell határozni a hatókört, a gyakoriságot, a hatáscélokat. Választani kell a reklám típusok közül. Meghatározni a reklámhordozót, időzíteni a reklámeszközt. Értékelni a reklám előtt, alatt és után.



Leggyakoribb eszközei A reklám Reklám minden személytelen kommunikáció, ami a célpiac, azaz a vásárlók motiválására, befolyásolására alkalmas. A reklámozónak tiszta célokat kell megfogalmazni, aszerint, hogy a reklám tájékoztatni, meggyőzni vagy emlékeztetni akar. A hirdetés: Folyamatos készítsünk költségvetést. Bízzunk meg egy hirdetési ügynökséget. Válasszuk ki a megfelelő médiát (újságok, folyóiratok, rádió, televízió). Közvetlen levél, telemarketing. Az eredményesség meghatározása.

Személyes eladás: minden személyes kapcsolat, levél, vagy telefonbeszélgetés. Vásárlásösztönzés: nyomtatott anyagok, árubemutatók, kuponok, minták, kiállítás, vásár, rendezvény.

Közönségkapcsolatok (public relations) Eszközei szinte megegyeznek az eddigi eszközökkel, tartalmukban viszont eltérnek azoktól. Tevékenység fajtái a következők: sajtókapcsolatok, termékpropaganda, vállalati kommunikáció, érdekszövetség kialakítása: lobbyzás, tanácsadás.

PR eszközök: hírek, beszédek, eseményszervezés, közszolgálati tevékenység, írásos anyagok, audiovizuális anyagok telefoninformációs szolgáltatás. Versenyanalízis A vásárlók megértése manapság már nem elegendő az igazán megalapozott döntésekhez, szükség van arra, hogy megismerjük a versenytársakat, és az információinkat beépítsük a marketingtervezés folyamatába. Mit kell tudni a versenytársakról? Kik a versenytársaink? Mi az ő stratégiájuk? Mik a céljaik? Melyek az erős és gyenge pontjaik? Hogyan reagálnak az őket ért hatásokra?

Ha ezekre a kérdésekre tudunk válaszolni, akkor nagy valószínűséggel azt is el tudjuk dönteni, hogy kik lesznek a megtámadható és kik az elkerülendő versenytársak! Nem szabad elfelejteni a legtöbb támadás a gyenge versenytársakat éri, viszont az erős konkurenciának is lehetnek, és vannak gyenge pontjai. Nagyobb értékesítést csak a konkurencia rovására lehet elérni. A legnagyobb konkurenciát a piacon azonban a latens versenytársak jelentik, hiszen az ő piaci hatásukat kiszámítani nagyon nehéz, viszont számítani rájuk lehet és kell is.



Marketingstratégiák Kiválasztásához figyelembe kell venni a piac sajátosságait, a versenytársak stratégiáját, a termék életciklusát, az üzleti lehetőségeket és a kihívásokat. Már a felsorolásból is kitűnik, hogy az adott időben és helyen a megfelelő stratégia alkalmazása, csak komoly, kitartó munka után képzelhető el. A piaci pozíciók stratégiái A cégek különböző pozíciókban vannak jelen a piacon. Ezek a pozíciók a következők: Vannak piacvezető vállalatok, vállalkozások: Elismertek, nagy a piaci részesedésük,

diktálják az árakat, új termékeket vezetnek be, lefölözik a haszon zömét, mindenki őket szeretné utolérni, vagy éppen elkerülni, tehát állandó kihívásban élnek; új felhasználók, új felhasználási módok, és lehetőségek után kutatnak. Stratégiái: piacbővítés,

piacrészesedés megvédése, piacrészesedés növelése.

Vannak kihívó piaci pozícióban lévő cégek: Felfutóban vannak, fenyegetik a vezetőt, részesedésüket növelni akarják. Stratégiája: támadási stratégia (ez lehet a vezető, lehet hasonló nagyságrendű

rosszabb pénzügyi helyzetben, és kisebb ami nem versenyképes). Vannak követő piaci pozícióban lévő vállalkozások: Vevők megnyerésére törekszik,

célpiacának kedvezményeket ad, ki van téve a kihívók támadásának, általában tiszteli a vezető pozícióban lévőt. Stratégiái: szoros követés (de az összeütközést kerüli),

távolból követés, szelektív követés (bizonyos területeken önálló).

Vannak meghúzódó piaci pozíciók: Kisebb cégek bizonyos piaci fülkékben tevékenykednek, kerülik az összeütközést. Stratégiája: a specializálódás, pl. fogyasztókra, termékekre, csatornákra.

Stratégiák a termék életciklusaiban A különböző életszakaszokban újra és újra meg kell fogalmazni a marketing stratégiát, hiszen változnak a gazdasági feltételek, új versenytársak jelennek meg, átértékelődik a termék. A termék élete véges, de mindent meg kell tenni a piacon tartásért. A bevezetés szakasza: Lassan nő a forgalom, még nincs profit a nagy költség miatt.

Stratégiái: magas ár, magas promóciós szint magas ár, kevesebb promóció alacsony ár, magas promóció alacsony ár, alacsony promóció

A növekedés szakasza: A piac elfogadja a terméket, nő a forgalom, nő a profit. Stratégiái: minőséget javít,

árat csökkent, új szegmensbe lép, új értékesítési csatornát keres, intenzív a reklám, új modell és kapcsolódó szolgáltatás.

Az érettség szakasza: A forgalom és a profit a legnagyobb vagy kezd csökkenni, a termék védelemre szorul, fokozni kell a marketing ráfordításokat. Stratégiái: piaci bővítés,

termékmódosítás, minőség javítás, marketingmix módosítása: ár elosztás, reklám, értékesítés ösztönzés.

A hanyatlás szakasza: A forgalom rohamosan csökken, ráfizetéses lesz a termék.



Stratégiái: a gyenge termék felismerése, a további beruházás eldöntése, gyorsan kivonni a terméket a piacról.

Tudnunk kell, azt, hogy a piacnak is van fejlődési ciklusa, amit szintén élénken figyelve meg kell próbálni a vállalkozás javára fordítva kihasználni. A piac életciklusa hasonlít a termék életciklusához. A marketing információs rendszer Lényege: A külső és belső, a folyamatos és eseti információk rendszeres koordinálását és értékelését megvalósító rendszer. A marketing környezet információit az információs rendszer kutatja, figyeli, értékel, elemzi, amit a az elemzés, tervezés, végrehajtás, és ellenőrzés során felhasználnak. Az információk legyenek megbízhatók, pontosak, hozzáférhetők, és mérhetők. Nagyon sok információhoz juthatunk a piackutatás útján, amit erre képzett szakemberekkel is elvégeztethetünk, de mi magunk is gyűjthetünk hasznos, és értékes adatokat. Végezhetünk megfigyeléseket, szerkeszthetünk kérdőíveket, de legegyszerűbb esetben a vevőt is megkérdezhetjük a tapasztalatairól. Gondoljuk meg előre, kitől mit fogunk kérdezni, milyen információra van szükségünk. Dolgozzuk fel a hallottakat, és az eredmények összegzése után építsük be a gyakorlatba. Marketing teljesítmény értékelése és ellenőrzése Tegyük fel az alábbi kérdéseket: 1. Tudtuk-e kellőképpen az elemző, analizáló munkák eredményét hasznosítani? 2. Meg tudtuk-e terveinket valósítani? Értékeljük és javítsuk hibáinkat! 3. Kihasználtunk-e minden lehetősséget? 4. Ellenőriztük-e a részfolyamatokat? 5. Mennyire elégedett a külső és belső környezetünk? Határozzuk meg a problémás területeket, és gondolkodjunk a hibák javításán! Keressük a hibák okát, forrását! Ha elégedettek vagyunk, terjesszük ki vállalkozásunkat!

13 A marketingterv tartalma, készítése (Köblingné dr. Csízi Márta) A marketingterv az üzleti tervezés szerves része. Elkészítése precíz és sokoldalú kutatómunkát igényel. Az összegyűjtött szerteágazó információkat rendszerezzük, elemezzük, értékeljük, és hasonlítsuk össze céljainkkal, feladatainkkal, lehetőségeinkkel. Készítsük el a terveinket, (marketingterv, pénzügyi terv, értékesítési terv) fogalmazzuk meg a megvalósítás módját, lépéseit. A munkánkat értékeljük, részenként és egészében is. Ha odafigyeléssel dolgozunk, -bármilyen kis stílű vállalkozásba is kezdünk- sok kudarctól, utólagos csalódástól, felesleges kiadástól, esetleg céljaink végső feladásától kímélhetjük meg magunkat. A marketingterv tartalma a tevékenység területének meghatározása, a termékcsoport, amit piacra kíván vinni, a megcélzott célpiaci terület, a piackutatás eredménye: elsődleges és másodlagos információgyűjtés és elemzés, a marketingstratégia, a szegmentálás, a célpiacok meghatározása, pozicionálás, a versenystratégia és a versenytársak, a marketingmix feladatai: termék-, ár-, értékesítési-, és kommunikációsmix.



A marketing terv összeállítása előtti feladatok: a termék vagy szolgáltatás megfogalmazása, a piackutatás, a vevőkörök azonosítása, a versenyelemzés, az árkialakítás, az értékesítési csatorna kiválasztása, az értékesítés elősegítésének lehetőségei.

A tervkészítés leggyakoribb hibái: a piacelemzés pontatlansága, a negatív információk mellőzése, túlbecsüli a keresletet a termék iránt, a nehézségek alábecsülése A marketing terv elkészítése A marketing terv szerepe az üzleti stratégiában Ez a terv fog segíteni abban, hogy lássuk, hová szeretne a vállalkozás eljutni, és hogyan juthat el odáig. A vállalkozás meghatározása után, jellemzi és indokolja a termék, vagy szolgáltatás iránti igényt, meghatározza az igényjellegét és nagyságát. Részletezi a piachoz vezető utat, és kijelöli a célpiacokat. A megvalósítása több részfeladat teljesítéséből áll. A tervezés célja, elemei: legalább 3 évre előre, mérlegelve a távlati és a közeli célokat. hogyan, és hol fogja a vállalkozását megvalósítani, a termék vagy szolgáltatás iránti igény, az igény nagysága, hogy tudok a célpiacon megjelenni, kinek akarok eladni, hogyan tudom fejleszteni a terméket, termék kiterjesztésének lehetőségei, új termék bevezetésére mikor kerül sor, egy éven belül legyek a legjobb a piacon.

Céljainkat mindig finomítsuk, pontosítsuk az először megfogalmazott célkitűzések kiindulópontként, szolgálnak. Az eredeti ötlet felülvizsgálata, mit miért változtattam, indokoljuk is meg döntésünket. Az értékesítési célok kijelölése, az értékesítési terv Az adatokat 3 évre előre, havi bontásban, a várható forgalmi adatokkal együtt kalkuláljuk. Értékesítési célokat fogalmazzuk meg: a bevezetéshez kötődő kedvezményes árak, eltérő piacokon eltérő árak kialakítása, szezonális jelleg hatásának kiküszöbölése.

Két alapvető feladatot kell a marketing tervnek ebben a részében megoldani: El kell dönteni, hogy a termék illetve a szolgáltatás milyen úton jut el a fogyasztóhoz. Ki kell választani azt az embert, vagy embereket, akik ezt a feladatot ellátják.

Azt az utat, amelyen a termék a fogaszóhoz kerül értékesítési csatornának nevezzük. Ez a csatorna lehet közvetlen és közvetett, attól függően, hogy a termék milyen hosszú úton halad. Ezután döntenünk kell közvetítők alkalmazásáról is. Közvetítők a kiskereskedők, a nagykereskedők, és a kereskedelmi képviselők. Határozzuk meg a forgalmat: termékenként, termékdarabonként, boltokként (ha több van, külön-külön), új termék bevezetésekor milyen kedvezményeket adunk, első megrendelők árengedményei (lesz, vagy nem),



árdifferenciálást fog-e végrehajtani, az értékesítés szezonális eltérései (a havi forgalmat nem számolhatjuk úgy, hogy az

évest osztjuk 12-vel). A gyártónak, a vállalkozónak tudnia kell előre, hogy ki fogja termékeit értékesíteni, hogyan történik a szállítás, a raktározás, és milyen az eladás módja. Gondolni kell az értékesítést végző személy képzésére, és motiváltságára. Értékesítési volumen az árbevétel előrejelzése (a várhatóan eladásra kerülő termékek havi negyedéves, éves bontásban). A marketing terv inkább stratégiai teendőket fogalmaz meg, míg az értékesítési terv inkább működési jellegű. A termék, vagy szolgáltatás teljes körű leírása Az elképzelés mindenki számára világos legyen, a termékekről részletes leírást kell adni. A bővítésről is készüljön terv, különösen, ha újdonság. Ennek a pontnak a gondos megfogalmazása sokat segít a követendő stratégia kiválasztásában. Az egyértelműség érdekében fogalmazzuk meg valamennyi terméket, termékcsoportot, vagy szolgáltatást. Tartalmazza az új termékeket is, illetve legyenek benne a termékfejlesztések, az elkövetkező három évre. Célpiacok megfogalmazása Kik alkotják a célpiacot, felbontva földrajzi elhelyezkedés, korcsoport szerint. Tartalmazza a termék felhasználóit, felhasználási módját, a fogyasztók vagyoni helyzetét, vásárlási szokásaikat. Nyilvánvaló, hogy a legintenzívebb marketing tevékenységet arra a területre kell összpontosítani, ahol a vevők túlnyomó többsége lakik. Nem lehet valamennyi igényt kielégíteni. Határozzuk meg azt is, hogy a saját célpiac miben tér el a versenytársak célpiacától, és a forgalom hogyan oszlik meg a különböző típusú vevők között. A tervek megvalósítása, a megvalósítási terv A végrehajtás a marketingmix feladatainak pontos és okos kivitelezésén múlik. A marketingmix feladatait külön fejezet részletesen elemzi. Az eredmény 70-75%-ban az alkalmazástól függ, amit szintén tervezni kell. A megvalósítási terv tartalmazza: 1.) a versenystratégiát, az értékesítés elősegítését (a médiát, az időbeli ütemezést, a hirdetés formáját, a

csomagolást, kuponok alkalmazása), az értékesítési csatornát (az értékesítés koncentrálását), a foglalkoztatási terveket, a kapcsolatok kiépítését, a boltok számát, üzlethálózat, az egyéb terveket a következő 3 évre vonatkozóan.

Ide kell beilleszteni azokat a döntéseket, elhatározásokat, amiket az értékesítési mix kapcsán meghozunk, pl. a promóció: a reklámok, vásárlásösztönzések, nyilvánossági események. Értékesítést elősegítő tervek beépítését 3 évre előre, rugalmasan, módosíthatóan fogalmazzuk meg. Tartalmazzon reklám terveket, mutatós prospektusokat, bevezetési árkedvezményeket, termékbemutatókat. Hely, idő, pénz és a váratlan lehetőségek kihasználására is gondoljunk.



2.) az ár kialakítását (árpolitikai elvek, ezt naponta be kell tartani), a forgalmazást, az elosztást 3 évre, a bevezetési időszak árait, az egyedi árazás lehetőségeit, a versenyképességet a konkurenciával az árakban is, a hitelt, a kiegészítő-szolgáltatást, a pénzügyi tervvel egyeztetve, a változást a fizetési feltételekben, a szerviz, jótállás kérdéseit.

A marketing költségvetés és a költségterv A marketing munka összes kiadásait tartalmazza. Illeszkedjen a pénzügyi tervezésbe, és a marketing stratégiához igazodva segítse az értékesítést. Lényeges hogy pontos, legyen és tartalmazza az iparági előrejelzéseket. Tartalmazza valamennyi költséget, 3-5 évre előre, havi, negyedéves, éves bontásban. Ezek: a bérköltségek, az értékesítési költségek, a hirdetés és a reklám költségei, a juttatások. Veszélyforrások becslése A kudarcra is fel kell készülni, és a megvalósítási tervbe be kell illeszteni. Számítani kell a negatív gazdasági és társadalmi változásokra és ezek várható hatására. Megjelenhetnek új versenytársak, lehet alacsony a termelékenység, csökkenhet a kereslet, nőhet a kamatláb. Ilyen és hasonló események mindig lesznek, de ha készülünk rá a kockázat csökkenthető. A sikeres vállalkozó gyakran ellenőrzi terveit, kiegészíti és finomítja azokat. Prognóziskészítés Sokat tehetünk ma, a jövőbeli sikerekért. A prognózis tartalmazza, a tevékenységek előrejelzését, időbeli ütemezését, a részterültek előrejelzését. A tervezés és ütemezés szükséges, ha rövid a termék életgörbéje, a fejlesztés is legyen gyors. Van, hogy a termék piaci élettartama kevesebb, mint a kifejlesztéséhez szükséges idő. Ha az új termék bevezetése késik, megelőzik a versenytársak, és nőnek a költségek. Termékfejlesztés tervszerű legyen, és a versenytársak várható reagálását is tartalmazza. Tapasztalatok, feljegyzések mire kell jobban figyelni, mire nem gondoltam, mit kell másképpen megoldanom, mit tettem nagyon jól.

14 A marketingmix (Köblingné dr. Csízi Márta) A marketingmix feladatainak elvégzése a marketingtervezés legfontosabb szakasza, mely jelenti az adott célpiacon a marketingkoncepció megvalósítását. Lépései a célok kijelölése, a markeingmix kidolgozása, és ennek alapján, a stratégia megválasztása. Sokrétű, és összetett tevékenység, mely a céljainkat, lehetőségeinket, a piaci adottságokat, terveinket, és ezek végrehajtását, tehát a marketing munka láncszemeit összehangolja. A marketingmix lényege: Azoknak az elemeknek és tevékenységeknek a rendszere, amelyek a koncepció érvényesülését szolgálják, valamint olyan eszközök összessége, amelyeket a vállalkozás marketing tevékenysége keretében felhasznál. Jelenti tehát a termékmixet, az ár- és kondiciósmixet, a disztribúciósmixet, és a kommunikációsmixet. A fontossági sorrend a vevőelemzés és a célok alapján állapítható meg. A marketingmix már hordozza a döntések végrehajtási programját is.



Amikor a piackutatási eredmények, összegyűjtéséből, értékeléséből, elemzéséből világosan tükröződik a piaci szegmens, -a célpiac- meg kell győzni a vásárlókat, hogy azt vegyék, amit a cég el akar adni. Ezt a következő négy alapelem kombinációjával lehet elérni: product: a termék, amelyet el akarunk adni (termékmix), price: ár, amelyet a termékért kapni akarunk (ár- és kondíciósmix), place: az értékesítési csatorna, a termék értékesítési útja (disztribúciósmix), promotion (ösztönzés):eladás segítése kommunikációs eszközökkel (kommunikációs-

mix). A termék, és a termék kategóriái A termékmarketing: Feladata, hogy feltárja az egyes termékek és szolgáltatások iránt meglévő szükségleteket, és igyekezzen új fogyasztói igényeket felkelteni, és feltárni. Legyen a termék egyedi, vagy jobb mint a versenytársaké. Tervezhetünk teljesen új terméket, vagy újratervezhetjük a meglévőt. A terméket legcélszerűbb elkülöníteni felhasználás és tartósság szerint Ez a lehetővé teszi a fogyasztói kör elkülönítését is. Számunkra e két csoport, a marketingmix stratégiájának alkalmazása szempontjából jelentős. Fogyasztási cikkek lehetnek: napi tömegcikkek, megfontolást igénylő termékek, luxuscikkek, és kevésbé keresett termékek. Termelő eszközök: anyagi eszközök, anyagok, és tárgyi eszközök. Szerepük az, hogy beépülnek az új termékekbe. Termékválaszték (termékmix): Azokból a termék vonalakból és termék egységekből áll, amelyeket a vállalatok megvételre felkínálnak a vásárlóknak. A termékmarketing kategóriái, elemei termékmix döntések, a termék életciklusa, egyedi termékdöntések: minőség, termékjellemzők, formatervezés (design), és a stílus, márkanév, márkajel, csomagolás, címke.

A termékvonal: szorosan összetartozó termékek csoportja, amelyek azonos funkció teljesítésére alkalmasak, azonos szükségletet elégítenek ki, azonos ársávba tartoznak, és hasonló egységekben értékesítik őket. A termékminőség szerepének növekedése, a követelményeknek való megfelelést jelenti. A fogyasztó külső jel alapján dönt legelőször a termék minősségéről. A magasabb árból, jó minősségre következtet. Design: a termékfejlesztés folyamatához kapcsolódik, leglényegesebb követelménye, hogy a forma igazodjon a funkcióhoz. A forma átfogóbb kategória, mint a stílus. A márka, a márkanév, a márkajel A márka védettséget nyújt, segít a versenyben. A márkanév kedvezően befolyásolja a piac helyzetét, ugyanis sok fogyasztó ragaszkodik a márkához, ez viszont új korlátot jelent az új piacra lépőknek. Funkciója: a név, a jel, a rajz, a forma, vagy a szimbólum megkülönböztet a konkurenciától, utal a termék jellegére, felismerhető, könnyen kiejthető, összekapcsolódik a termékkel. A jó termék márkanevének a regisztrálása a vállalatok számára előnyt jelent a piaci versenyben. A védett márkát mások nem használhatják.



Miért fontos a fogyasztónak márkás terméket venni? Azért mert megbízható, mert nem kockáztat, mert megkönnyíti a választást, és mert meggyorsítja a vásárlást. A csomagolás, ha jól tervezik, több funkciót is betölt: Védi az árut, és kezelhetővé teszi azt. Felkeltheti a vásárló érdeklődését az áru iránt. Igényességet tükröz.

A címke: tájékoztató szerepet tölt be, jogszabály írja elő, hogy a termék címkéjén milyen információt kell feltüntetni pl. gyártó cégneve, szavatossági idő. Sajátos termék a szolgáltatás, amivel a későbbiekben foglalkozunk. A termék életciklusa Az az időszak, amíg egy termék a piacon tartózkodik. 4 szakaszát különböztetjük meg: a bevezetés szakasza, a növekedés szakasza, az érettség szakasza, a hanyatlás szakasza.

Az egyes szakaszok határát ott lehet meghúzni, ahol a forgalom, illetve a nyereség jellegzetesen csökken vagy nő, és ennek megfelelően különböző marketing stratégiákat alkalmazunk. A bevezetés szakaszában, az a tipikus, hogy a forgalom lassan nő, a tennék többnyire veszteséges, a kiadások miatt. A vállalkozás marketing stratégiája, a termék megkedveltetése és elfogadtatása a vevőkkel. A növekedés szakaszában, a piac már elfogadja a terméket, az árbevétel és a nyereség is gyorsan növekszik. A marketing stratégia ebben a szakaszban az intenzív reklámkampány, új piaci szegmensek és elosztási csatornák meghódítása, és a termék korszerűsítése. Az érettség szakaszában az árbevétel növekedése befejeződik, ez azt jelenti, hogy a termék piaca lassan telítődik. A marketing stratégia a forgalom további élénkítésére törekszik, ennek eszközei, pl. a marketingmix módosítása, az árak változtatása, újabb kapcsolódó szolgáltatások felkínálása. Ennek az életszakasznak a végén már új helyettesítő termék vagy termékek bevezetése szükséges. A hanyatlás szakaszában mind az árbevétel, mind a nyereség csökken. A marketing stratégia az lehet, hogy meg kell kísérelni a piacon maradást, hasznosítva a termékben rejlő lehetőségeket, vagy ki kell vonni a terméket a piacról. Az egyes termékek életciklusa lényeges eltérést mutathat, így életgörbéjük is más képet mutat: Vannak olyan termékek, amelyek hosszú ideig a piacon maradnak, pl. élelmiszerek,

ezek életgörbéje hosszan elnyúló. Vannak olyan termékek, amelyek újabb és újabb piaci területeket hódítanak meg, így

árbevételük folyamatosan nő, pl. a farmer termékek, életgörbéjük emelkedő. Vannak olyan termékek, amelyek korszerűsíthetők, pl. divatcikkek, életgörbéjük

hullámzó. Vannak olyan termékek, ahol gyors a műszaki fejlődés, pl. híradástechnika, az életgörbe

csúcsos. Az ár, és az ár kategóriái Az árpolitika: az eladásra készült termékek ármegállapítása, és áruválasztásokra való reagálás elveit és módszereit jelenti. Az ár a gazdálkodás egyik fontos kategóriája. Számos külső és belső tényező figyelembe vételével kell az árpolitikát kialakítani. Ellenőrizni kell,



hogy a megszabni kívánt ár illeszkedik-e a cég árpolitikájához. Biztosítani kell, hogy sikerüljön olyan árat megállapítani, ami elfogadható a vásárlóknak, és nyereséget is hoz. A vállalati árpolitika céljai, és ezeknek megfelelő árstratégiája Pillanatnyi nyereség elérése. Minél nagyobb nyereség elérése, a nyereség maximalizálása, ez mindig árpolitikát

indukál. Befektetés arányos nyereség növekedése, illetve valamilyen szintjének elérése. Forgalom növelése ott, ahol a kereslet árérzékeny, itt az árcsökkenés a kereslet

növekedését jelenti. Piaci részesedés megtartása vagy növelése. Stabilitás, a termék piacra való bevezetésének időszakaszában alkalmazott stratégia.

Alkalmazhatunk behatoló árpolitikát, ez esetben az ár alacsonyan indul, a termék kezdetben veszteséges, majd a forgalom növekedésével nyereségessé válhat. Lefölöző árpolitkát, az új terméket magas áron vezetik be a piacra, majd később csökkentik az árat. A piaci terítés stratégiája lehet gyors, vagy lassú terítés.

A túlélési törekvés a bajban lévő vállalat, a vevők megnyerése, vagy megtartása érdekében, árait átmenetileg a költségek alá csökkenti.

Más árstratégiát is lehet alkalmazni, ilyen pl. a szegmentum szerinti ár, a kiárusítási ár, a lélektani ár, vagy az engedmények adása. Az árképzés folyamata: Az árpolitikai célok meghatározása. Kereslet felmérése, becslése. Költségbecslés elvégzése. Versenytársak árainak elemzése. Árképzési stratégia kialakítása. A végső árösszeállítása.

Az ár nagyságát befolyásoló tényezők Stratégiai és taktikai célok. Piaci szereplők közötti erőviszonyok. Vevők és a versenytársak ármagatartása. A vállalatok és a kereskedelmi cégek közötti erőviszonyok. Az ár és a kereslet összefüggése (Ez sokszor fordított irányú, és a termékek

árérzékenysége is eltérő). Az árérzékenység azt mutatja, hogy az ár milyen mértékben befolyásolja a vevőt a vásárlási döntésben. A vevők ármagatartása támpontot ad ahhoz, hogy megítéljük, hogy mennyi lehet az ár felső határa, ugyanis a termékért olyan árat kérhetünk, amit a vevő hajlandó megfizetni.

A versenytársak árait és ármagatartása: mindezt az ármegfigyelés útján követhetjük nyomon.

Költségek becslése: ez belső faktor, fontos, hogy az ár fedezze a költségeket és nyereséget is hozzon. A termelés összes költségét, az állandó és a változó költségek jelentik. Az állandó költségek összege a termelés növekedése vagy csökkenése esetén is változatlan marad, az eladott áru mennyiségétől és árától független állandó, így a termék egységére jutó állandó költsége a termelés növekedése esetén csökken. A változó költségek összege a termelési volumen változásával arányosan nő vagy csökken. A termelési és értékesítési volumen és a költségek kapcsolata költség függvényekkel vizsgálható, mely támpontot nyújt ahhoz, hogy mennyi az a minimális



termék mennyiség, amely már fedezi a ráfordításokat. Ábrázolva a költségeket és az árbevételt, megkapjuk azt a minimális termékmennyiséget, amely szükséges ahhoz, hogy a cégnek se vesztesége, se nyeresége ne legyen, vagyis a bevétel fedezze a költségeket. Ezt a pontot nevezzük fedezeti pontnak. Az árkialakítás szempontjából meg kell állapítani az induló árat, majd rugalmasan a piaci környezethez, és lehetősségekhez kell igazítani, minél rövidebb idő alatt válaszolva a konkurencia kihívására. Ha alacsony az ár, nem lesz nyereség, ha magas az ár, nincs kereslet. Az alsó árhatárnak fedeznie kell a termelési költségeket, a felsőhatár pedig, az egyedi termékjellemzőket tükrözze.

Az árképzést befolyásoló tényezők fedezeti pont: Az árképzés előtt számítsuk ki a fedezeti pontot: költségeinket attól

függetlenül ki kell fizetni, hogy menyit termeltünk, és menyit adtunk el. A fedezeti pont lényege: azt az eladott darabszámot jelenti, amelyek mellett a költségek megtérülnek. Az alacsony ár megemeli a fedezeti pontot, tehát több terméket kell eladni.

hely minőség a piaci behatolás (Milyen a vállalkozás pozíciója a piacon: ismert, vagy még nem.) pótlólagos szolgáltatások hírnév kereslet versenytársak hatása.

A vevő, a verseny, és az ár kialakítás között állandó kölcsönhatás van. Ármegállapítás A vevő alacsony árat akar fizetni a termékért, vagy szolgáltatásért, az eladó annyit akar kérni, amennyit csak lehet. Azt az árat kell megtalálni, ami mindkettőnek megfelel. A versenyképességhez figyelni kell a piac ingadozásait, a versenytársak árait. Az ár és ármegállapítás a verseny elemzés eredménye, mely a marketing döntési folyamat legfontosabb eleme. A vevő összehasonlít, és pénzét ott költi el, ahol a legtöbbet kapja érte. Az árfekvés lényege, hogy milyen árszinttel állítjuk be terméket. Lehet úgy, hogy keveset adjunk drágán, vagy sokat olcsón. Ne feledjük: kis változás az árban, és máris változik a piac. Árpolitikai célokat a döntés előtt összhangba kell hozni az üzleti stratégiával. Az ármegállapítás követelménye a megfelelő forgalom, és a lehető legnagyobb nyereség. Ha magas az ár: riasztó a termék. Ha alacsony az ár: rossz az áru? Az ár legyen összhangban az üzleti, és a marketing politikával, a célokkal és a stratégiával. A marketingmix más elemeinek hatása az árképzésre A végső ár tükrözze a minőség mellet, a reklámozottságot. Jó áron kelnek el az átlagos minőségű, de nagy költséggel reklámozott termékek.

A vásárlók szívesebben fizetnek többet az ismert termékekért. A legjobb árakat a jó minőségű, és nagy költséggel reklámozott termékek érik el. Rossz minősséggel, kevés reklámmal csak alacsony árat lehet kérni.

Több árképzési technikát, elvet lehet alkalmazni, ezek a marketing alapismeretekben találhatók. A disztribúciós (elosztási, értékesítési) rendszer Disztribúciónak nevezzük az olyan rendszert, melyet a vállalatok azért alakítanak ki, hogy a termék, vagy a szolgáltatás eljusson a vásárlóhoz. Az értékesítési csatorna azt jelenti, hogy hol és mikor kapható a termék, hogy jut el a vevőig, ki és mikor veszi meg. Ha kellő időben és megfelelő helyen jelen van, sikeresen legyőzheti



versenytársait. Az értékesítési csatorna elemei azok a közvetítők, amelyek a termelőt összekapcsolják a fogyasztóval. Minél jobb a csatorna, annál stabilabbak a versenyelőnyök. Az értékesítési terv készítése kulcsa a csatorna működésének. Új megoldás az eladásban a csomagküldő szolgáltatás, a telefonos rendelés. A téma további feldolgozása a marketing alapismeretekben található. A marketing kommunikáció (promóció) A marketing kommunikáció funkciója és célja az, hogy a vállalat illetve a vállalkozás a fogyasztókhoz eljusson. A piacbefolyásolásának a vásárlói figyelem felkeltésének több eszköze, módja és lehetősége van. Mindezek a marketing alapismeretekben olvashatók. A marketing munka lényege a fenti négy elem helyes arányának, kombinációjának megkeresése, ami jelenti a marketing felelősséget. Ezt a négy elemet kell helyesen ötvözni, és akkor eleget tettünk a marketingmix feladatainak. Ez a tevékenység sajátos ismereteket és készségeket igényel. Tudnunk kell, hogyan lehet tökéletesíteni termékeinket (termékfejlesztés). Ismerni kell az árkialakítás lehetőségeit (árstratégia). El kell dönteni milyen értékesítési csatornát, és reklámot válasszunk. A siker titka megszerezni és megtartani a piacot, és tisztelettel kiszolgálni a vásárlót. Mindez marketing készséget, szakismeretet, gyakorlatot, jártasságot és figyelmességet igényel. Ha mindezzel rendelkezünk, vagy megtanuljuk sikeres vállalkozást, működtethetünk.

15 A marketing szerepe a vállalkozások életében (Köblingné dr. Csízi Márta) Hogyan legyünk sikeresek?

A piacgazdaság egyik alapvető jellemzője a köz-, és magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme; a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának elismerése és támogatása politikai gazdasági és jogi alapjait jelenti minden vállalkozásnak. A tulajdonával mindenki szabadon rendelkezik, és úgy használhatja, ahogy akarja, természetesen más jogának vagy jogos érdekének sérelme nélkül. A külső lehetőségek tehát adottak ahhoz, hogy bárki vállalkozóvá válhasson. Meg kell értenünk a piacgazdaság működését, hiszen az üzleti életben döntést hozó embereket komoly felsősség terheli, ugyanis a kockázatot nekik kell vállalni Mindenkinek lehetősége van arra, hogy anyagi eszközeit úgy működtesse, hogy ezzel nyereségre tegyen szert. A siker mértéke A piacgazdaságban a siker úgy mérhető, hogy a vállalatok mennyi hasznot képesek termelni. A vállalkozók és a vállalatok azért versenyeznek, hogy minél többet tudjanak termékeikből, szolgáltatásaikból értékesíteni, hiszen ez a nyereség alapja. A verseny a piac minden szereplőjére ösztönző erővel hat, a talpon maradáshoz nélkülözhetetlen a piac működésének, szerkezetének, jellemzőinek ismerete és a versenytársak elfogadása. A piacon ott vannak a vevők, mint központi kulcsfigurák szükségleteikkel, igényeikkel és a pénzükkel! Ők döntik el, hogy melyik vállalkozás lesz sikeres, és melyik bukik meg. Ha egy cég nem tud rájönni, hogy a vásárlók mit szeretnének, a versenytársa fogja ezt kideríteni elhódítva a vevőket és a nyereséget. Tehát folyamatosan tanulmányozni kell a piacot, a versenytársakat, azaz versenyelőnyre kell szert tenni. Ennek forrása a szakértelem, a termelés fokozása, az áru minősége, korszerű gépek vásárlása, hatékonyan dolgozó alkalmazottak.



A siker összetevői: minőség fejlesztése, a vevő kiszolgálása (azt kínálni amit venni akar, olcsón, jó minőségben), célkitűzések (a cégnél mindenki által legyenek ismertek), a nyereség (mint fokmérő ami vonzza a befektetőket, kihívásra ösztönöz).

A vállalkozás célja, hogy a körülötte lévő gazdasági rendszert a saját javára, a saját hasznára tudja fordítani. Az egyéni vállalkozás egyszemélyi tulajdonban van, és ez jogilag nem válik el a tulajdonostól. Ő az aki befekteti a kezdőtőkét, döntéseket hoz, alkalmazottat foglalkoztat, nyereséget kap, és az üzlettel szembeni követelésért teljes felelősséggel tartozik. A vásárlók kulcsszerepe a vállalkozás sikerében A haszon eléréséhez vezető út csak az elégedett vevőkön keresztül érhető el, tehát ő a legfontosabb számunkra. Mi függünk tőle, és nem ö függ tőlünk, ő a célja munkánknak. A nagy feladatunk az, hogy úgy bánjunk vele, hogy az nyereséges legyen mindkettőnknek. A vevőgondozás lényege: az alkamazottak gondolkodásának átalakítása, speciális szolgáltatások létrehozása, visszatérő vásárlók tisztelete, az új vásárlók megnyerése, a jogosan elégedetlen vásárlókkal való törődés.

Amivel a vevő megnyerhető vásárlásra: tisztelet, udvariasság, áruismeret, kommunikáció, gyorsaság megbízhatóság, szavahihetőség, biztonság, odafigyelés, eladótér, választék, pótlólagos szolgáltatás, szavahihetőség. Kétfajta vásárló létezik: az új és a törzs (visszatérő) vásárló. Az új vevők megnyerése mindig költségesebb, mint a meglévők megtartása. Ezt úgy tudjuk biztosítani, ha azt a terméket vagy szolgáltatást nyújtjuk, azon a szinten, amit elvárnak vagy annál egy kicsit többet. Az elégedett vásárló újból ott fog vásárolni, a cég jó hírét kelti, kevésbé figyel a versenytársakra, más terméket is fog vásárolni. A magasabb követelményszint kicsit költségesebb, de ez a befektetés az, ami biztosan megtérül, ami csak sikert eredményezhet. A nyereségesség, mint a siker hordozója A vállalkozás működésének a tükre a nyereség, a tevékenységből származó pénzösszegnek az a része amely a kiadások fedezése után megmarad. Ez biztosítja az életben maradást a továbbvitelt és a fejlesztés lehetőségét is. Különösen egy induló vállalkozás van kitéve, veszélyeknek hiszen kevés alaptőkével rendelkezik, és gyakran nincs elegendő készpénz a forgalom növelésére. A jobb készpénz mozgáshoz igyekezzünk csökkenteni a kintlévőségeket, a raktárkészletet, a szállítás és a fizetés közötti időt. Csak az éppen szükséges tőkét fordítsuk készárura illetve nyersanyagra. Kísérje figyelem az égész munkafolyamatot, figyeljük a vevőink igényváltozásait, idejében keressünk új piaci lehetőségeket és gondolkodjunk a fejlesztési lehetőségeken. A piackutatás hordereje A piacgazdaságban legfontosabb cél a nyereségesség, amit igazán csak a kitartó és lelkiismeretes piackutatással alapozhatunk meg. Jobbnak lenni a versenytársainknál pedig csak úgy lehet, ha jobban végezzük a piackutatást. Az az igazi kihívás, hogy ki kell találni, mit akarnak a vásárlók, és kikből áll a piac.



A piackutatás célja: - A piac méreteinek meghatározása. - A piac jellegének meghatározása. - A termék piaci igényeinek meghatározása.

A piackutatás szerepe: - Kiépít, fenntart és működtet egy információs kapcsolatot a vevők és a vállalkozás

között. - Választ ad arra, hogy kik a jelenlegi és a leendő vásárlók? - Megismerhetjük, hol laknak, hány évesek, mennyit keresnek? - Mit akarnak, mire van szükségük, miért vásárolnak? - Hogyan jutnak információhoz, és mi alapján döntenek? - Előrejelzést ad, a várható értékesítésről. - Kipróbálja, hogyan lehet hatni a vevőkre az árral és a minőséggel. - Információt gyűjt a versenytársakról. - Felderíti az elvégzendő marketing munkát. - Teszteli a reklám és a vásárlásösztönzés hatását.

A piackutatás folyamata: - Az előkészítő szakasz: a termék megfogalmazása, jellemzői, előnyei, egyedisége,

életgörbéje, gyenge pontjai. - A piaci elemzés szakasza:

• a piaci hatóerő elemzése, a termékelemzés öt területén, • a vásárlók (elvárásai, szokások a szegmenseken belül), • a versenytársak (erős és gyenge pontjaik), • a szállítók (kedvezőbb ajánlat, olcsóbb lehet a termék), • a helyettesítő termékek (mi van a miénk helyett), • az új belépők (akadályokat állítani, ha nem lehet új stratégia kidolgozása

szükséges). A piackutatási technika lépései:

- Tervezési feladatok: • a probléma meghatározása (miért kell az információ), • az információ meghatározása (milyen információ kell; a termék forgalma; a

versenytársak értékesítési volumene; fő tevékenysége; termékjellemzők; a vevők magatartása; az értékesítési csatorna;…stb.),

• a kutatási célok kijelölése (pontos, egyértelmű), • a kutatási módszerek eldöntése: közvetett, vagy közvetlen, • az adatelemzési terv elkészítése.

- Kivitelezési feladatok: • az adatok összegyűjtése, • az adatok elemzése, • a jelentések elkészítése, • az ajánlások megfogalmazása.

Mindezek után a vállalkozó képes lesz arra, hogy felmérje a piaci lehetőségek méreteit, a versenytársakat, és a versenytársak termékeinek minőségét. Képes lesz olyan marketing stratégiát választani, amivel jó eséllyel veheti fel a harcot a piac többi szereplőjével. A versenytársak ismerete A sikeres vállalkozás a vásárlók előtt halad, és azt termeli amit a vevők kívánnak, és mindezt jobban csinálja mint a versenytársai. A cél a minél biztosabb versenyelőny kiépítése és megtartása.



Versenytárs az, aki a terméket vagy a szolgáltatást megfelelő módon tudja a saját termékével, illetve a saját szolgáltatásával helyettesíteni a piacon, és ezt a vevők szívesen fogadják. Fontos ismerni azt, hogy: hány versenytársunk van, mik az erős illetve a gyenge pontjaik, hosszabb vagy rövidebb távú nyereségre törekszenek, meg kell próbálni válaszlépéseiket kikövetkeztetni, lássuk saját versenyelőnyünket (lehet ár, szolgáltatás, termék funkció).

Használjuk a piackutatás információit, és igyekezzünk a potenciális vevőket minél hamarabb termékünkről tájékoztatni. Találja a vevő éppen azt a piacon, ami számára szükséges, amit venni akar. Minden lépésben keltsük fel a potenciális vásárlók figyelmét. Legyen a termék olyan, amilyet a vevő elképzelt. Ha így érzik, megtartjuk vevőinket, hűségesen visszajárnak vásárolni, és elmondják másoknak is (szájreklám). A vevő apró dolgokon is érzi a megbecsülést, egy mosoly, miközben a pénztárnál megkérdezik tőle; nem felejtett-e el még valami mást is vásárolni. A versenytársaink nem ellenségeink, tanuljunk a hibájukból és próbáljunk fölénybe kerülni. Ehhez meg kell találni gyenge pontjaikat. Keressük az előnyöket, a minőség, a vevőgondozás területén. Így rájöhetünk, hogy mi az, amit mi tudunk és a konkurencia nem. Igyekezzünk olcsóbb árakat kialakítani versenytársainknál. Figyeljünk a kereslet-kínálat alakulására, hiszen ha nagy a kereslet, lehet az ár is magasabb. Vigyázzunk arra, hogy képesek legyünk mi is árat csökkenteni, ha versenytársaink megteszik. Kezdőként gondoljunk arra, hogy a piaci belépés stratégiája általában alacsonyabb árakat feltételez. A kereskedőinknek adjunk ingyenes reklámcsomagot, amit a boltjaikban felhasználhatnak. Tegyük érdekelté az eladásban üzletkötőinket. Tervezzük meg, mire vállalunk garanciát, számoljunk a javítási költségekkel, dolgozzunk ki szervizpolitikát. Jót kell állni a termékünkért, ha hibás cseréljük, javítsuk, de ezek a termékismertetőnkben is szerepeljenek. A sikerhez vezető úton ne felejtsük terveinket ellenőrizni, módosítani. Érnek majd olyan negatív hatások, amiket nem láthatunk előre. Amennyire lehet, készüljünk fel a nehézségekre, de ne csak anyagi erőforrásokat tartalékoljunk, hanem ötleteket, lehetősségeket, megoldási javaslatokat is. Először magunknak tegyük fel a kérdést: Mit teszek, ha ez nem „így” történik? Mit teszek, ha a szállító késik? Kivel köthetek újabb szerződést? Mennyi károm lehet? Nem lehet mindenre előre felkészülni, de ha bekövetkezik a negatív esemény, amire gyorsan, pozitívan tudunk reagálni, nem ér veszteség bennünket, vagy még haszonra is szert tehetünk, pl. gyorsan tudok új szállítót keresni; vagy be tudnom szerezni a nyersanyagot kedvezőbb áron, azaz tudom mozgósítani erőimet. A marketing szerepe Mi szükséges egy jó vállalkozáshoz? Nem kell más, mint egy jó ötlet, tőke, kölcsön, piac, szaktudás és egy kis szerencse. Ez az utóbbi talán a legkiszámíthatatlanabb. Pedig ez sokszor nem így van. A szerencsét meg is lehet alapozni, sok munkával, gondos előkészítéssel, elérhető célokkal, tervezéssel, megalapozott döntésekkel, és mindezt tulajdonképpen egy szóval is kifejezhetjük: marketinggel. Ha számoltunk azzal, hogy rengeteg munka vár ránk, ha kockára tesszük a pénzünket, ha mérlegeljük lehetőségeinket, és úgy döntünk, hogy vállalkozást alapítunk, már meghoztunk a legalapvetőbb döntést. A következő feladatok állnak előttünk: Akár a termékek előállítására, akár szolgáltatások biztosítására akarunk vállalkozni, az első feladatunk, hogy tanulmányozzuk és megértsük, hogy a marketing hogyan befolyásolja és befolyásolhatja a modern vállalkozást. Az első feladatunk a piac tanulmányozása volt. Ennek sok formája van, és nagyon különbözők. Hol lesz a mi helyünk, milyen igényt akarunk



kielégíteni? Mi az, amit a piac kíván? Amíg ezeket nem tisztáztuk magunkban, nem számíthatunk eredményre. Kell egy alaptervet, üzleti tervet készítenünk, amire a vállalkozást építhetjük. Minél nagyobb körültekintéssel, alapossággal, minél részletesebben. Ez magába foglalja a marketing tervet, azt hogy a termék vagy szolgáltatás hogyan kerül eladásra, a működési tervet, az értékesítési tervet, a finanszírozási tervet, és mindezek megvalósításához a legjobb módszereket. Sokszor egy-egy életképes ötlet bukásának forrása a gondos tervezés hiánya. A sikeres vállalkozás érdekében szerteágazóan mérlegeljük lehetőségeinket és próbáljunk körültekintően döntést hozni. Ha eredményesek akarunk lenni, már most reálisan értékeljünk. Ne azt halljuk meg, amit hallani akarunk, hanem azt, amit a vevő „mond”. Talpon maradunk, ha követjük, hogy mit kívánnak a vevők, és ha azt is tudjuk, hogy mi mit szeretnénk Szép jövője lesz a vállalkozásunknak, ha megtaláljuk azt, hogy a két cél hol találkozik. Minden üzleti életet érintő adatot rögzítsünk, elemezzünk. Meghatározó: a vevők szerepe, a versenytársak, az áralakítás, az elosztás, az elhelyezés, az értékesítés. Mindezt folyamatosan tegyük, hogy ne csak a kezdet legyen sikeres, hanem sokáig fennmaradjon a cég. Nem szabad minden igényt kielégíteni akarni. Legyünk rugalmasak, ha a vevő mást kíván, alkalmazkodjunk ehhez, módosítsuk terveinket. Ha erre képesek leszünk, számíthatunk a sikerre. Fogadjuk el azt, hogy a vevő irányít, ő választ, ő dönt, és ő fizet. A fogyasztót meg kell nyerni, és a marketing az a folyamat, amelyen keresztül ez végbemegy. A vevőorientáltság elérésének hat kulcseleme van: A piacirányultság: egy cég sem működhet minden piacon, és nem is lehet mindenben a

legjobb. Ezért gondosan ki kell jelölni a piaci szegmenseket, azaz azokat a fogyasztókat, akiknek eladni akarunk. Az a folyamat, amellyel a piacot kisebb részekre osztjuk a piaci szegmentáció.

A fogyasztó orientáltság (az elégedettség mérése). Az összehangolt marketing: az egész céget közös marketing cél mozgassa. A jövedelmezőség: a sikeres marketing alapja, jobb legyen versenytársainál. Szilárd marketing terv fonja át a működést. A marketing teljesítmény folyamatos mérése (meggyőződni a hatékonyságról).

Láthatjuk, hogy a marketing jóval több, mint a reklám, vagy egy hirdetés. A piackutatás és a terméktervezés után célszerű egy prototípust elkészíteni, majd újra a fogyasztókon tesztelni a terméket. Már itt eldől, hogy tetszik, vagy nem? Mit kell változtatni? A marketing funkció tehát azzal kezdődik, hogy a fogyasztó „elmondja”, hogy mit akar, és azzal folytatódik, hogy befolyást gyakorol a teremék előállítására, az árazásra, az eladásra, és a szállításra, és mindez után még a véleményére is kíváncsiak. A marketing nem egyszerűen a gazdálkodás része, hanem a gazdálkodás minden részletében jelenlévő, marketing stratégián keresztül működő, megelevenedő marketingmix. A marketing stratégia A vállalkozás minden terve és stratégiája a nyereségre összpontosul. A stratégia fontossága: A versenyképesség azzal kezdődik, hogy össze kell gyűjteni az információt a fogyasztókról, a piacról, a versenytársakról. Csak ezek alapján lehet kifejleszteni a vállalkozás stratégiáját, melynek segítségével a versenyelőnyök kivívhatók és fenntarthatók. Mivel a piaci körülmények változnak, egy átgondolt terv biztonságot jelent a részvevőknek. A stratégia kiválasztásához az alábbi kérdéseket kell átgondolni: milyen versenyerők hatnak, milyen lépéseket tesznek a versenytársak, hogy alakul az iparág a jövőben, a versenyben való részvételnek milyen feltételei vannak,



hosszútávon hogy lehet a versenyelőnyt megtartani, a stratégiai célok tartalma és az ehhez szükséges lépések.

Az általános alapstratégiák: Költségvezető stratégia: A legalacsonyabb költségekkel állítja elő termékeit, így a

legalacsonyabb áron tudja értékesíteni, több terméket ad el, szükséges a minél gazdaságosabb termelés. Nagyon hatékony, átlag feletti profitot eredményez, még egy erős versenymezőny esetén is.

Differenciáló stratégia: Egyedi terméket állít elő, a fogyasztó hajlandó a különleges termék jellemzőkért többet fizetni, általában egy adott márkához lesznek hűségesek. A legbiztosabb, ha a cég több területen differenciál, de ennek a mértéke csökkenti a részesedést. Drága reklám, minőségi alapanyag, és több kiegészítő szolgáltatás kell.

Összpontosító stratégia: Speciális fogyasztócsoport, egy adott célpiac szükségletét igyekszik kielégíteni, a legeredményesebben egy kisebb piaci szegmensben működhet.

Az alapstratégiai terv adja meg az adott vállalkozás irányvonalát. A marketing stratégiát minden cégnek ki kell fejleszteni, melynek segítségével megszerzi a vevőket. Mindehhez négy tényezőt kell figyelembe venni: Termék: emelkedjen a többi fölé, illetve legyen egyedi. Ár: értéket kínálni versenyképes áron. Elosztás: gyorsan, könnyen hozzáférhető, és jól szállítható legyen. Értékesítés: az adott termék a legjobb, és erről a vevőt is meg kell győzni.

A fenti négy elem pedig összefoglaló néven, nem más mint a marketingmix. Azt, hogy a négy elem közül melyik lesz a fontosabb, a domináló, azt a piac, a cég, a fogyasztók, a versenytársak, azaz a piackutatás eredménye alapján a marketing szakember feladata lesz eldönteni. A helyes stratégia azonban mindig annak a függvénye, hogy mit adunk el és kinek, mert mást kell alkalmazni egy cipő eladásakor, mint egy nagy értékű számítógép esetén. A versenytársak stratégiája, ezek hatása: A legtöbbjük reagálni fog, de természetesen az általuk alkalmazott módszerek eltérőek lesznek. A legbiztonságosabb az lesz, ha a legerősebb versenytárshoz hasonlít, és az ő reakcióit igyekszik kivédeni. Ha azonban a piackutatása helyes, és alapos volt, akkor a versenyelőnyei tudatában ön már kész stratégiával várja a következő megmérettetést. Ha pedig az előzőkben a versenytárs gyenge pontjainak felmérésében sem tévedett, át fogja venni a vezető szerepet. Egyet azonban nem szabad elfelejteni, a piacgazdaságot a verseny működteti, és tartja életben. A verseny szabályozó szerepe a következő: Ha drága a termék (a szolgáltatás) megjelenik egy új cég, amely olcsóbban kínálja

ugyanazt. Ha a termék gyenge minőségű, lesz egy újabb cég, és jobb minőséget gyárt. Ha az alkalmazott keveset keres, jön egy másik, aki elhódítja. Ha a cég már nem biztosítja a megszokott minőséget, lesz másik, amely kielégíti a

vevőt Szabad információ áramlást biztosít a gazdaság. Nyerni csak a fogyasztók jobb kiszolgálásával, a jobb minőséggel, az alacsonyabb árral

lehet. A minőség Az egész termelési folyamat során törekedjünk a minőségi követelmények kielégítésére, folyamatos javítására. A minőség kérdésében az a legnehezebb, hogy átfogó változást kíván az alkalmazottaktól, igen nagymértékben függ a munkaszervezéstől, a motiváltságtól, és az irányítástól.



A minőség fogalma: a termék mentes a hibáktól és a hiányosságoktól, megfelel az árban tükröződő követelményeknek, igyekeznek valami többletet adni a vásárlóknak. A fogyasztók a következők alapján ítélik meg a minőségi kérdést, és tesznek összehasonlítást: teljesítmény, ár, megbízhatóság, tulajdonságok, tartósság, szerviz, esztétika. A minőségi termék előnyei: a jobb minőség jövedelmezőbb, a jó minőség igyekszik elébe menni az igényeknek, a teljesítésükön túl, a jó minőség a vállalkozás valamennyi területét érinti.

A minőségbiztosítás szempontjából, igen jelentős felismerés, hogy a vevők azt igénylik, hogy ne csak maga a termék, de a termékkel együtt minden jobb legyen. A modern minőségbiztosítás mind a négy irányítási eszközre vonatkozóan elvárja a folyamatos javítást. Jobb termék, alacsonyabb áron, kényelmes feltételek között, kellően tudatosítva. Az irányítás A vezető felelős a cég sorsának alakulásáért, a fogyasztók elégedettségéért, az elérhető nyereségért. A sikeres működésnek alapvető feltétele a vezetők és az alkalmazottak együttműködése. A vezető legyen határozott, rendelkezzen jó szervezőkészséggel, ösztönözze alkalmazottait, gazdálkodjon a cég erőforrásaival, és tartsa szem előtt a vállalati célkitűzéseket. A siker titka az, hogy a vezető egységbe tudja-e, szervezni csapatát, és kész-e mindenki a közös célért mindent megtenni, feláldozni. A hatékony irányítás feladata: az egyes dolgozók szerepe, feladata, dolgozók felvétele, javadalmazás, a teljesítmények értékelése, a dolgozók és a cég kapcsolatának kialakítása.

Az üzlet arculata Gondoljunk a dolgozók kiválasztásánál az udvariasságra, a figyelmességre, mint szükséges tulajdonságokra. A céljainkkal egyeztessük a dolgozók létszámát. Ha kevés eladó dolgozik, és sok a vevő, az eladó türelmetlen, ingerült lesz velük. Alapvető és lényeges kérdés a tisztaság, a parkolási lehetősség, a csomagolás, emblémák alkalmazása. Sokszor a legapróbb dolgokon múlik egy vállalkozás sikere. Az alapvető viselkedési normákat követeljük meg a beosztottainktól. Ne csak a blokkra írja rá a gép, hogy köszönjük a vásárlást, hanem ezt az alkalmazottaktól is követeljük meg. Ellenőrizzük vevőkkel szembeni viselkedésüket akkor is, ha nem vagyunk jelen. Kérjük meg erre ismerősünket, és magukat a vevőket. Ha elégedetlen a vevő, mert nem kapta meg azt, amit szeretne, erre összpontosítva vizsgáljuk felül terveinket, és ha lehet, alkalmazkodjunk gyorsan. A piaci erők nem állnak ellenőrzésünk alatt, meg kell próbálni megérezni és megérteni a piacot. Ez a siker járható útja. El kell dönteni milyen értékesítési csatornát válasszon, milyen reklámot alkalmazzon. Nagyon figyeljünk a marketingmix tudatos kombinációjára. Ha szerződést kötünk, éljünk a jog lehetősségeivel, és biztosítsuk be követeléseinket. Időben gondolkodjunk el azon, mikor és hogyan kössünk, vagy ne biztosítást. Minél aprólékosabban végezzük a marketing munkánkat, annál kisebb a kudarc lehetőssége. A vállalkozás kockázatát nekünk kell vállalni, de tegyünk meg mindent azért, hogy ez a lehető legkisebb legyen. Ha komolyan vettük a marketingmunkát, és használjuk a mindennapi munkánkban, olyan nagy csalódás, ami bukásunkat okozná, nem érhet bennünket.



16 Megjelenés a piacon (Köblingné dr. Csízi Márta)

16.1 Egy új vállalkozás megjelenése a piacon Az új vállalkozás beindítása komoly feladat, amely megváltoztatja az ember életét. Egy kockázatos döntés előtt áll, mely rengeteg munkát, lemondást, és odafigyelést igényel. Az ötlet megszületése, és az elhatározás után a következő kérdésekre meg kell minél racionálisabban választ adni. Milyen motivációs okok vezettek erre az útra? Maga szeretné irányítani az életét. Valóra válja elképzelését. Jobban hasznosítja elképzeléseit. Jobb körülmények között szeretne élni. Önállóan szabadon szeretne dönteni.

Mérlegeljük az előnyöket a hátrányokat, adottságainkat és a lehetőségeket! Személyes adottságok Számítsunk arra, hogyha most kezdjük a tevékenységet minden feladatra sok időre lesz szükségünk, hisz nincs tapasztalatunk az iparágban, nem ismerjük a versenyhelyzetet, a technológiát, a célpiacot, és az üzleti fogásokat, amelyekkel versenytársaink elé kerülhetünk. Adottságaink közül az alábbiakat mérlegeljük: végzettség, gyakorlat, kommunikációs képesség, határozottság, elszántság, kitartás, kockázatvállalás, és képesség gyors döntések meghozatalára A vállalkozás finanszírozási kérdései: A legfontosabb kérdés az, hogy mit kockáztatunk, mennyit kell befektetni? Mennyi pénz szükséges összesen? Mennyi saját tőkével rendelkezünk? Mennyit kell kölcsönöznünk?

A tervezésnél gondoljunk az alábbiakra: A kezdetekben az induló vállalkozásnál nincs bevétel! Csak egy jó tervezéssel juthatunk el hamar a fedezeti ponthoz, amikor a bevétel eléri a

ráfordítások összegét. Ha elhagyja a fedezeti pontot, nyereségessé válik. Az összes kockázat egyenlő a kiesett bevétel és az indulási veszteség összegével. Úgy tervezzünk, hogy képesek legyünk megelőzni versenytársainkat.

Finanszírozási lehetőségek: a kockáztatható összes tőke, a szükséges összeg csökkentésének lehetősége, befektetők keresése (barátok, megtakarítások, intézmények, magán befektetők).

Nem szükséges az összes tőkével rendelkezni. Természetesen ez a legjobb, hiszen ha a saját pénzét forgatja, nem kell kamatot fizetni és a mobilitás is a kezében marad. Ha az összes pénzét kockáztatnia kell nagyon veszélyes a vállalkozás! Hogyan csökkenthetők a kezdeti költségek? A nélkülözhető beruházások elhagyása. Az ötlet lehet jó, de tartogassuk későbbre. A maga és a családja munkájára támaszkodik, munkaidejét meghosszabbítja. Késlelteti a nélkülözhető költségeket. Megtartja jelenlegi állását, ha lehet. Csökkenti a maga és a háztatása kiadásait. Gondol külső támogatóra. Gondosan, jó terveket készít.



Ellenőrizzük az elképzelés kivitelezhetőségét! Vizsgáljuk meg, hogy biztosan a legjobb ötletünket akarjuk megvalósítani! Készítsük el a prototípust, vagy próbáljuk ki a szolgáltatást a gyakorlatban! Előzetesen végezzünk piackutatást (forgalom, minőség, árak)! Tervezzük meg előre mit fogunk kérdezni! Gyűjtsük össze, amennyire lehet a versenytársak tapasztalatait! Határozzuk meg a várható nyereséget!

Gondolkodjunk el az ötleten, ha már az elején túl sokba kerül. A legjobb elképzelést válasszuk, amelyik saját egyéniségünknek leginkább megfelel, és még érdekes is. Írjuk le vázlatosan már most a terveinket. Vonjuk le a következtetéseket! Csiszolgassuk, finomítsuk elképzelésünket. Becsüljük fel a piac méretét: ne akarjuk az összes vevőt meghódítani! Mérjük fel a piacra lépés akadályait, és a saját erősségeinket! Határozzuk meg az árképzési stratégiát! Gondoljuk végig döntésünket; érdemes bele kezdenünk, vagy sem.

A végleges döntés előtt végezzünk piackutatást, és az eredményeit mérlegeljük elsősorban, ne az ötleteinkben gyönyörködjünk. Nem az a fontos, hogy nekünk mennyire tetszik, hanem az, hogy a vásárlók hogyan fogadják! Információkat gyűjtsünk, amelyek segítenek a célok és lehetőségek összehasonlításában. Ezek a következők: A termékre vonatkozóan: milyen lesz maga a termék ill. a szolgáltatás, az árak alakulása, az elosztás: az út, amin eljut a fogyasztóig, a megismertetés.

Mindez nem más, mint amit ügyesen, körültekintően kell majd érvényre juttatni. A marketingmix: A piacra vonatkozóan: a versenytársak tanulmányozása, a termék verseny képessége, prototípus készítése, költségbecslés.

Ezek után megtudjuk határozni a kezdeti költségeket, ami nem más, mint a termék gyártásának közvetlen költségei. Ez a következőkből áll: anyag-, munkaerő-, rezsi költség. Készítsük el az üzleti tervet, mely a következőket tartalmazza: a stratégiai tervet, a marketing tervet, az értékesítési tervet, az elosztási tervet, a pénzügyi tervet.

A marketing terv lényege abban áll, hogy használjuk folyamatosan, írjuk le a tapasztalatainkat, folyamatosan frissítsük a működésünk során. A marketing tervvel részletesen, külön is foglalkozunk. Leglényegesebb elemei: szerepe a stratégiában és az üzleti tevékenységben, az alapvető piaci célok, az értékesítési célok, a termék vagy szolgáltatás meghatározása, a célpiac meghatározása.



Segítségével hozzuk döntéseinket: a versenystratégia kérdésében, a reklámterv elkészítésében, az értékesítés elősegítésében, az árpolitikában, a forgalmazásban, a hitelfelvételben, a szerviz és jótállási kérdésekben.

A vállalkozás fejlesztése Gondolkodhatunk: Nagyobb arányokban, ha elégedettek vagyunk azzal, amit csinálunk. A korábbi termékhez, szolgáltatáshoz hasonlóval bővítünk. Mások szerepét is mi végezzük pl. boltot nyitunk.

16.2 Egy új szolgáltatás megjelenése a piacon Szolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak. Előállítása vagy kapcsolódik fizikai termékhez vagy nem, a minőségét viszont nem tudjuk elválasztani a szolgáltatást nyújtó személytől. A szolgáltatások személyes vagy üzleti igényt elégítenek ki. Speciális jellegük miatt szükséges belső és interaktív marketing alkalmazása. Ha több személy vesz részt a vállalkozásban szükséges, hogy egységes csoportként, együttműködve jelenjen meg a tevékenység a fogyasztó előtt. A szolgáltatás tipikus hibája, az eladás előtti és utáni szolgáltatásstratégia kidolgozásának hiánya. Általában másodlagos szolgáltatásokkal kelhetünk versenyre a piac többi szereplőjével. Ahogy a szolgáltatások versenye fokozódik, egyre kifinomultabb marketing tevékenységre van szükség, és egyre jobban oda kell figyelni a minőségre A szolgáltatás minőség meghatározásának lehetséges módja, a fogyasztó elvárásának tükrében: hozzájutás, kommunikáció, kompetencia, udvariasság, felelősségtudat, megbízhatóság, figyelmesség, biztonság, kézzelfogható bizonyítékok, a fogyasztók megértése és megismerése. A siker azon múlik, hogy tudja-e azt nyújtani, amire az embereknek szüksége van, olyan áron, ami mellett nyereség képződik. Azaz ötletem támadt, hogy étkeztetéssel szeretnék foglalkozni. Mivel egy egész étterem létesítésére még nem gondolkodhatok, a hely hiányából eredő problémát kellett először megoldanom. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy az elkészített árut nekem kell a megrendelőhöz eljuttatnom, vagy fel kell adnom elképzelésemet. Ez a felismerés azonban, újabb megoldandó kérdést vetett fel. Hogy fogom megoldani a szállítást? Kell egy autót bérelnem, számolva a bérleti díj költségeivel, vagy inkább vegyek egy használtat? Nem szeretnék ráfizetni, ezért mindent megteszek, hogy erőfeszítéseim ne legyenek hiábavalók. Tudom, hogy a szolgáltatási piac gyorsan változik, és az igényeknek meg kell felelnem. Alkalmazottakra lesz szükségem, akiket kezdetben, félállásban foglalkoztatok. Most még 3 fő elegendő lesz. Versenyképes leszek, tehát színvonalasan kell kielégítenem megrendelőim igényeit úgy, hogy nyereségem is legyen, és az árak a vendégeknek is megfeleljen. Felmerül a kérdés, nem kell-e módosítanom terveimet? Gondoltam a költségekre. Az előre látható és nem látható költségek összege adja azt a minimumot, amit a bevételnek meg kell haladni ahhoz, hogy nyereségesek lehessünk! Elgondolkoztam azon, hogy elég lesz-e három alkalmazott. Úgy gondolom kell majd még egy munkaerő is.



Igyekeztem a környéket minél aprólékosabban szemügyre venni. A leendő versenytársakat megkerestem, beszélgettem velük. Úgy vettem észre, hogy azok közül, akik hasonló munkát végeznek, csak egy helyen vállalják az étel kiszállítását is. Ezután pontosítottam a tervem. Mivel a környéken volt olyan bolt, ami ételkészítéssel foglalkozott, és vállalt kiszállítást, ezért úgy döntöttem, hogy ha én még fel is szolgálok, talán többen adnak megrendelést. Később eszembe jutott az is, hogy ötleteket adhatnék a menüre. A felszolgálni az alkalmazottam fog. A főzni a saját konyhámban fogok. Mérlegeltem, hogy kik fognak megrendelést adni, és milyen formában tudom a szolgáltatást felajánlani? A tájékoztatást a munkámról, egy hirdetésben fogalmaztam meg. Ekkor jutott eszembe, egy családi ünnep, ahol kockázat nélkül kipróbálhatom ötletemet. Meg kellett válaszolnom, hogy lesz e megfelelő felszerelés, hány főre vállalhatok megbízást, mennyi rendezvényt tudok, és mennyit kell vállalnom? Milyen gyakran kérnek majd meg, és melyik lesz a legforgalmasabb időszak. Tudok e speciális szolgáltatást nyújtani, és mi alapján fogják munkámat megítélni. Minél több információhoz akartam jutni. Mindenki legelőször az árakról érdeklődött, és arról, hogy mi van az árba a fő szolgáltatáson kívül. Kell e fizetni a szállításért, van-e speciális kínálatom? Úgy döntettem, autót nem venni, hanem bérelni fogok. Megnéztem a jogszabályi előírásokat. Megtudtam milyen engedélyt kell beszereznem. Mikor érdeklődtem egy ismerős alkalmazottat is tudott ajánlani. Lassan alakult ki a munkám lényege. Sokat módosítottam eredeti ötletemen. Akartam rendezvényeket is ellátni, de ezek létszám igényesek, költségesek így ezt még most korai. Viszont mikor egy hölggyel beszélgettem, aki azt hiányolta, hogy senki nincs, aki segítene fia névnapi zsúrjának lebonyolításában. Ez nem nagy beruházás, így az ötlet megtetszett. Valami vidám rajzos formában, fogom reklámozni. Bementem a közeli iskolába és mondtam ezt a lehetőséget. A gyerekeknek tetszett. Árjegyzéket készítettem, amit meg is tudok mutatni. Sok munkám lesz, és nem tudok minden tervet megvalósítani. Készítettem egy előzetes költségvetést is, ami tartalmazta: az ételek italok beszerzési árát, szállítási költséget, bérleti díjat, felszerelések (tűzhely, hűtő, tányérok, evőeszköz), iroda, bérköltség, engedélyek beszerzése, saját nyereségem, reprezentációs költség, reklámok, nem tervezett kiadások.

Most már látom, mit szeretnék megvalósítani, és mit várnak el tőlem. Igaz változtatnom kellett az elképzeléseimen, de a babazsúrok lebonyolításához, (ami kezdetben eszembe sem jutott) nagyobb kedven is van. Ha a bevételeim majd lehetővé teszik, megpróbálom kis ráfordítással bővíteni az üzletet. Lehetne valamilyen állatfigurába öltözve felszolgálni. Fiatal alkalmazottat fogok erre megkérni. Persze, ők még tapasztalatlanok de majd elmondom nekik, hogy mit várok el tőlük, hogyan kell viselkedjenek. Tudom, hogy pontosnak kell lenni a szállítással, és friss finom ételeket kell felszolgálni. Azt hiszem, a megrendelések mindig hétvégén lesznek túlsúlyban, tehát ki kell találnom valamit, hogy hét közben is legyen bevétel. Árengedményre nem gondolhatok, de valami apró ajándékkal fogok kedveskedni a kicsiknek. Viszont egy dologban biztos vagyok. A megbízás után fel fogom hívni a megrendelőimet, hogy meg vannak- e elégedve. Ezzel biztosan egyedül leszek a versenytársaim között.



17 A vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége (Szaláncziné Tamás Ilona)

A gazdálkodók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) határozza meg. A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra. Az egyéni vállalkozóknak a személyi jövedelemadó törvény előírásait kell alkalmazniuk (1995. évi CXVII. törvény) A gazdálkodónak működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az üzleti év könyveinek zárását követően megbízható és valós összképet adó beszámolót kell készítenie.

17.1 Beszámoló A vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyairól készített írásos jelentés. A beszámoló elkészítésének ideje: (melyet a számviteli politikában rögzíteni kell) Az üzleti évről kell készíteni (általában december 31-i fordulónapra, az üzleti év

időtartama általában megegyezik a naptári évvel). A törvény a mérlegkészítés időpontját nem határozta meg, ez a vállalkozó döntésétől

függ. Végső határidő a letétbe helyezés, a tárgyévet követő év május 31-ig.

A beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni és az adatokat ezer forintban kell megadni (100 milliárdos nagyságrendnél millió forintban). Jellemzői még: meghatározott szerkezetben és előírt részletezettséggel készül, bizonylatokkal alátámasztva és szabályszerűen vezetett könyvelés adatai alapján

határozzák meg, világos és áttekinthető formájú.

A beszámolót és az azt alátámasztó dokumentációkat 10 évig meg kell őrizni. A beszámolót a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. A gazdálkodók beszámolási kötelezettségének formája függ: az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, valamint a könyvvezetés módjától.

A vállalkozások beszámolói lehetnek: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló.

Az egyes beszámolók kiemelt sajátosságai: A beszámoló részei alapján fennálló eltérések:

- az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből (tartalmazza a Cash flow kimutatást is) áll

- az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből (tartalmazza a Cash flow kimutatást: forgalmi szemléletű kimutatás, melyben a realizált pénzbevételek és pénzkiadások különbsége egy meghatározott időtartamon belül összehasonlításra kerül. Ez a különbség a vállalkozás pénzeszközeiben bekövetkezett változást mutatja) áll

- az összevont (konszolidált) éves beszámoló összevont (konszolidált) mérlegből, összevont (konszolidált) eredménykimutatásból és összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll


- az egyszerűsített beszámoló egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll


Kapcsolódó könyvvezetés alapján fennálló különbségek: - az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló a kettős könyvvitel alapján

készül - az összevont (konszolidált) éves beszámoló nem könyvvezetésre épül, hanem az

egyedi beszámolókra - az egyszerűsített beszámoló az egyszeres könyvviteli nyilvántartások alapján

készül A beszámoló kiterjedése alapján fennálló eltérések:

- az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló és az egyszerűsített beszámoló egyedi beszámoló

- az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy vállalatcsoportról készített beszámoló

Fogalmak: mérleg: a vállalkozás eszköz és forrás állományát mutatja, pénzértékben, egy adott

időpontra vonatkozóan, a számviteli törvénynek megfelelően értékelve, előírt struktúrában felépítve.

eredménykimutatás: olyan számviteli okmány, mely egy adott időszakra vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait, ráfordításait, továbbá a vállalkozónál maradó adózott, mérleg szerinti eredményt.

kiegészítő melléklet: olyan számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek.

üzleti jelentés: nem része a beszámolónak, de el kell készíteni. Olyan okmány, amiben a beszámoló adatainak értékelésével a vállalkozó a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és az üzletmenetet a tényleges körülményeknek megfelelően bemutatja.

Az egyes beszámolási kötelezettségek formái és tartalmuk röviden Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, akinek két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a mérlegfőösszeg 150 millió forintot (mérlegfőösszeg: az eszközök együttes összege,

amely megegyezik a források együttes összegével. Eszköz: a vállalkozás vagyonának konkrét megjelenési formája, forrás: a vállalkozás vagyonának (eszközeinek) eredetét, származását mutatja.),

az éves nettó árbevétel 300 millió forintot (az üzleti évben eladott készletek és idegeneknek végzett szolgáltatások kiszámlázott, felárral, ártámogatásokkal növelt, engedménnyel csökkentett, az üzleti partner által elismert ellenértéke, mely ellenérték az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazhatja),

a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 főt. Kivételek: részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, akinél az üzleti év eltér a naptári évtől.

Adattartalma szűkebb, mint az éves beszámolóé.



Éves beszámolót készít minden vállalkozás, amely kettős könyvvitelt vezet és nem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló készítésére előírt követelményeknek, vagy megfelel, de az éves beszámoló formát választotta. Összevont (konszolidált) éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles készíteni, amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül (üzleti jelentés is). Anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül

rendelkezik, más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül

birtokolja, a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő

bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy a tulajdonosokkal kötött szerződés alapján döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

A konszolidálásba bevont vállalkozások egyedi beszámolóinak összevonásával készül. Az anyavállalat az összevont beszámolóból a halmozódásokat kiszűri, vagyis megteremti a rendezett állapotot. Egyszerűsített beszámolót készíthet az iskolai szövetkezet, a jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ha

- vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak számától és a mérleg főösszegétől,

- a beszámolási időszakban egyszeres könyvvitelt vezet. 2003. december 31-ig készíthetik a vállalkozások, mert azt követően át kell térni valamely magasabb beszámoló típusra. A beszámolók hitelesítő (alátámasztó) okmányai: leltár (olyan kimutatás, amely az eszközök és források, vagy egy-egy csoportjuk

valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét tartalmazza ténylegesen felsorolva),

könyvvezetés (kettős, egyszeres). A könyvvezetés módja és a beszámoló formája között szoros kapcsolat áll fenn. Egyik változtatása maga után vonja a másik megváltoztatását is. Letétbe helyezés A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozásoknak az elkészült, jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó beszámolót letétbe kell helyezni. A gazdálkodó székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) cégbíróságon történik. Időpontjai: Éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, adózott eredmény felhasználására

vonatkozó határozat esetén: legkésőbb az üzleti év fordulónapját követő 150 napon belül, a cégbíróságnál kell letétbe helyezni (május 31.).



Összevont (konszolidált) éves beszámolót az üzleti év mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül köteles letétbe helyezni az anyavállalat (szeptember 30.).

Az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás a tárgyévet követő év május 30-ig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni az egyszerűsített beszámolót.

A letétbe helyezett beszámolók adatai nyilvánosak. Közzététel Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg köteles közzétenni. Közzétételi kötelezettség teljesítése: A vállalkozó a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát megküldi az

Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának. A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó a beszámolóját az üzleti év

mérlegfordulónapját követő 150 napon belül, ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül kell gondoskodni.

Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és ennek elmaradása harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

17.2 Könyvvezetés A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Könyvvezetés csak magyar nyelven történhet. Formái: Egyszeres könyvvitel: amelyet az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozás köteles vezetni. 2001. január 1-től új vállalkozás már nem választhatja ezt a könyvvezetési formát. A gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban bekövetkezett változásokról vezetett pénzforgalmi nyilvántartás, melynek keretében elszámolásra kerülnek a tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozások, a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások is. Eszköze a naplófőkönyv, vagy más a követelményeknek megfelelő nyilvántartás. A beszámoló elkészítéséhez szükséges a kiegészítő, analitikus nyilvántartások vezetése: a vevőkkel szembeni követelésekről, a szállítókkal szembeni tartozásokról (kötelezettségekről), a beruházásokról, az immateriális javakról, a tárgyi eszközökről, pénzmozgást nem eredményező vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról, a tőkejövedelmekről, a munkabérek, munkadíjak és más személyi jellegű kifizetések elszámolásáról, a gépjárműhasználatról (útnyilvántartás), a hitelben vagy bizományban történő értékesítésre átadott, átvett árukról, az egyéb követelésekről, az egyéb kötelezettségekről,



a selejtezésekről, áruromlásokról, az árakról, árváltozásokról, a közvetített szolgáltatásról stb.

Kettős könyvvitel: A vállalkozás teljes vagyonáról, vagyis az eszközökről és forrásokról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a valóságnak megfelelően folyamatosan, zárt rendszerben vezetett nyilvántartás (Jelenleg bármely vállalkozás vezetheti, 2004. január 1-től minden vállalkozás, kivéve az egyéni vállalkozókat, köteles vezetni!). A gazdasági események bekövetkeztéről a bizonylatok értesítik a vállalkozót. A gazdasági eseményekről vezetett részletes feljegyzés az analitikus nyilvántartás, az összevont, értékbeni nyilvántartás a főkönyvi könyvelés. A részletes nyilvántartás lehet: csak mennyiségi nyilvántartás (pl. anyagok, áruk raktári nyilvántartása), csak értékbeni nyilvántartás (pl. vevők és a szállítók egyedi nyilvántartása, ÁFA

analitika), mennyiségi és értékbeni nyilvántartás (pl. anyagok, késztermékek, tárgyi eszközök).

Az analitikus nyilvántartás adatainak meg kell egyeznie az összevont szintetikus könyvelés adataival. Az analitikus nyilvántartás adataiból készül a feladás a főkönyvi könyvelés részére. Amennyiben az analitikus nyilvántartásokat folyamatosan, hézagmentesen vezetik, ezek a leltár készítésének alapokmányai lehetnek (nem kell tényleges leltárfelvételt készíteni). Könyvvezetési rendszerek közötti áttérések Áttérés: ha a vállalkozó, a vállalkozás az egyik könyvvezetési módról a másik könyvvezetési módra tér át. Az áttérés során az eszközök és a források értéke nem változik meg. Az áttérés valamennyi formájának közös szabálya, hogy az, csak az adóév végén lehetséges. Az áttérés szabályai: Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó saját elhatározása alapján bármelyik év

január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó köteles áttérni a kettős könyvvitel

vezetésére azt az évet követő év január 1-jével, amikor az éves nettó árbevétel két egymást követő évben meghaladja z 50 millió forintot.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó 2001. január 1-je után nem térhet át az egyszeres könyvvitelre, és nem készíthet egyszerűsített beszámolót.

Egyéni vállalkozóknak nincs beszámolási kötelezettsége: vállalkozási tevékenységéből származó

jövedelméről a tárgyévet követő év február 15-ig kell „elszámolnia” az adóhatósággal. a könyvvezetés formái:

- bevételi nyilvántartás, - bevételi és költség-nyilvántartás, - egyszeres könyvvezetés (Pénztárkönyv, Naplófőkönyv).

Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófőkönyv) tartalmi követelményei: A bevételeket és a kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, sorszámmal,

dátummal, okmányok alapján kell bejegyezni és összesíteni.



Számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát; nyugtás értékesítéskor a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni.

A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet javítani. Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben mellékletként kezelve kell megőrizni. Az alapnyilvántartás módja az adóéven belül nem változtatható meg (kivéve: ha

valamilyen ok miatt részletesebb nyilvántartás vezetésére kötelezett).

18 A vállalkozások bankkal való kapcsolata (Pokróczos Marianna) A vállalkozó pénzforgalmát két formájában bonyolíthatja le: készpénzzel (bankjegy, érme formájában); házipénztár készpénz nélkül, bankszámlák közötti pénzmozgással – bankszámlapénz formájában

18.1 Pénzforgalmi jelzőszám biztosítása, bankszámlanyitás, bankszámlaszerződés

A bankszámlanyitáshoz kapcsolódik a pénzforgalmi jelzőszám biztosítása. A belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (Kkt, Bt), valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, ideértve az egyéni vállalkozókat is – ha jogszabály kivételt nem tesz – kötelesek pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével (házipénztár), bankszámlán tartani, és a pénzforgalmat bankszámlán bonyolítani. Az egyéni vállalkozókra tehát nem teljes körűen vonatkozik a bankszámlanyitási kötelezettség. Az általános forgalmiadó-fizetésre nem kötelezett magánszemélyek, egyéni vállalkozók a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos pénzeszközeiket nem kötelesek bankszámlán tartani, illetve pénzforgalmukat bankszámlán bonyolítani. A jogi személyek és magánszemélyek maguk határozzák meg, hogy melyik, erre felhatalmazott pénzintézettel kötnek bankszámla-szerződést (szabad bankválasztás), és általában egyidejűleg több bankszámlát is tarthatnak fenn különböző pénzintézeteknél. A bankszámlanyitásnak – és a pénzforgalmi jelzőszám képzésének – feltétele a közjegyző által hitelesített társasági szerződés és aláírási címpéldány benyújtása, továbbá, hogy a jogi személy (társaság) igazolja a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmét, illetve a hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, és egységes statisztikai számjelét a KSH közölte. A pénzforgalmi jelzőszámhoz szükséges még a fentieken kívül az adószám, a számlavezetéssel megbízott pénzintézet befogadó nyilatkozata, és a készpénzben fizetendő törzstőke (alaptőke) összegének befizetését tanúsító bankigazolás. Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozás működési engedélye, statisztikai számjele és adószám igazolása szükséges. A bankszámlanyitás költsége pénzintézetenként eltérő lehet. Ezt követően kerül sor a bankszámlaszerződés megkötésére, az aláírás-bejelentő kitöltésére, és ezzel egyidejűleg a rendelkezés megállapítására. A bankszámlaszerződés a gazdálkodó és pénzintézet közötti szerződéses jogviszony. E szerződésben a bank kötelezi magát arra, hogy a szerződő fél részére bankszámlát nyit. TÁMOGATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PHARE PROGRAMJA


Ezen a számlán kezeli és nyilvántartja a számlatulajdonos pénzeszközeit. Díj ellenében teljesíti a fizetési megbízásokat a számla javára és terhére (ezen díjakat a pénzintézetekben kifüggesztett kondíciós lista tartalmazza). A fejlettebb elektronikus rendszert alkalmazó bankoknál a bankszámlaszerződés megkötése és a bankkártya igénylés egyetlen formanyomtatványon történik. A pénzforgalomról, annak egyenlegéről értesítést, bankszámlakivonatot küld minden tranzakciót követően. A számlán lévő összeg kamatozik. Vállalkozási bankszámlák esetén, amennyiben azon pénzmozgás nem történik, joga van a pénzintézetnek a minimális pénzforgalmi jutalék felszámolására. A gazdálkodó szervezetek pénzeszközeinek kezelésére a következő számlák nyithatók: Pénzforgalmi számlák:

- Elszámolási betétszámla: a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközök kezelésére szolgál. A számla átmenetileg hitelszámlaként is funkcionálhat, ha a bank és a számlatulajdonos folyószámlahitel-szerződést köt. A folyószámla hitel felső (limit) határát a bank, az ügyfél minősítése alapján határozza meg. Ez után a számlatulajdonos rendelkezésre tartási jutalékot fizet.

- Elkülönített számla: a gazdálkodó szervezet (vállalkozó) kérésre, vagy jogszabály alapján nyitható. Az elkülöníteni kívánt összeget az elszámolási számláról vezetik át (elkülönített számla például a fedezetbiztosítási számla, a zárolt beruházási betétszámla).

Lekötött és tartós betétszámlák (kamatozó betétszámlák): amelyeken a számlatulajdonos az átmenetileg szabad pénzeszközeit kamatjövedelem szerzése céljából helyezi el.

Hitelszámlák: a gazdálkodószervezetek részére folyósított hitelek nyilvántartására szolgáló számlák.

Ezen bankszámlák közötti pénzmozgást átvezetésnek nevezzük, melynek végrehajtása az „átutalási megbízás” nyomtatványon történik.

18.2 Rendelkezés a bankszámla felett A bankszámla feletti rendelkezésen a bankszámláról való fizetés jogát értjük. A számlatulajdonos alapvető joga, hogy pénze felett szabadon rendelkezzék. A rendelkezési jog azonban csak akkor nyílik meg, amikor a számlavezető bankhoz a gazdálkodó szervezet vezetője (ügyvezető) a számla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírását bejelentette (aláírás-bejelentő). A bejelentéshez mellékelni kell a vezető kinevezési okiratát, és a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt. A cég vezetője dönti el azt, hogy rendelkezési joggal hány személyt ruház fel, és egyben meghatározza a rendelkezés módját is (pl. külön-külön, együttesen). Szintén a fejlettebb elektronikus rendszert alkalmazó pénzintézetek a „rendelkező személyek bejelentése” nyomtatványt és az „aláírásminta bejelentése” nyomtatványt alkalmazzák. A „rendelkező személyek bejelentése” nyomtatványt a cég vezetője állítja ki, meghatározza a rendelkező személyeket – a rendelkezés módját. Ez a nyomtatvány egyben a számlatulajdonos aláírásmintájának bejelentője. Ehhez szorosan kapcsolódik az „aláírásminta bejelentése” nyomtatvány, melyet minden rendelkezőre külön-külön kell kiállítani.

18.3 A fizetés módjának megválasztása A pénzforgalmat úgy kell megszervezni, hogy mind a vevő (kötelezett), mind az eladó (jogosult) érdekét érvényre jutassa. Ez a követelmény érvényesül a fizetési módok megválasztásánál.



A bankszámla pénzforgalom a bankszámlák közötti átírással lebonyolított pénzforgalom. Ezért a bankszámla-pénz forgalom alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezettnek (vevő) és a jogosultnak (eladó) is legyen bankszámlája, valamelyik kereskedelmi banknál. A bankszámla-pénz forgalomban a fizetés úgy történik, hogy a bank a kapott rendelkezés szerint megterheli a kötelezett bankszámláját, és elismeri a jogosult számláját. Az alkalmazott formákat aszerint különböztetjük meg, hogy ki és milyen feltételekkel kezdeményezi a fizetést a megbízás bankhoz történő benyújtásával (az adós vagy kötelezett, az eladó a kedvezményezett, vagy jogosult). A bankszámláról többféle módon lehet teljesíteni: Egyszerű átutalási megbízással – ahol a vevő van előnyösebb helyzetbe – a kötelezett

(adós) megbízza a pénzintézetet, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult bankszámlája javára.

Azonnali beszedési megbízással – ahol az eladó van előnyösebb pozícióban – (inkasszóval) a jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára, a kötelezett pénzforgalmi bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Ebben az esetben a kötelezett esetleges kifogásait csak a fizetés megtörténte után, utólag érvényesítheti, ezért ez a fizetési mód csak inkasszós megállapodás (felhatalmazó levél) alapján érvényesíthető.

Határidős beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető bankot, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára kizárólag a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére meghatározott összeget szedjen be. Kizárólag az Állami Kincstár felhatalmazó levele alapján. A határidős beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult értesíti a kötelezettet. A Magyar Államkincstár a benyújtott megbízásról annak teljesítése előtt értesíti a kötelezettet, aki a teljesítés ellen részben vagy egészben kifogással élhet. Kifogásolás esetén nem terhelik meg a bankszámlát, vagy nem teljes összeggel terheik meg.

Okmányos meghitelezéssel (akkreditív) az akkreditívet nyitó bank saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogyha a jogosult az akkreditív érvényességi időtartama alatt a szerződésben meghatározott okmányokat a szerződésben meghatározott módon és tartalommal benyújtja, akkor az akkreditívben meghatározott összeget részére megfizeti, számlájára átutalja. A kedvezményezett az okmányokat vagy közvetlenül, vagy a számlavezető bankján keresztül juttatja el az akkreditívet nyitó bankhoz. A bank meghatározza azt a limitösszeget, amin felül okmányos meghitelezést megnyitásra elfogad. A megnyitáshoz a megbízónak meghatározott összegű biztosítékot vagy fedezetet kell nyújtani (ez lehet a hitelintézetnél megnyitott elkülönített számlán elhelyezett összeg, vagy előzetesen kötött hitelkeret-szerződés).

Csekkel történő fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa. Ennek alapján a bank csekkfüzetet bocsát ügyfele rendelkezésére. A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekk birtokosa banknál vezetett számlája terhére fizetéseket tud teljesíteni. Ez lehet az elszámolási számlája, vagy elkülönített csekk-számla. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvény szigorúan bünteti.

Bankkártyával, amely megfelelő titkos kóddal ellátott pénzhelyettesítő elektronikus fizetési eszköz. A bankkártya-birtokos csak a tényleges vásárlások és az igénybevett szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel bankjegykiadó automatából.



Formái: - debit (terhelési kártya), - kredit (korlátozott összegű hitelt-igénybevételi lehetőséget biztosít), - corporate business (a vállalkozás a számlatulajdonos, és a cég munkatársai a

kártyabirtokosok). A teljesítésről az ügyfél igénybe veheti a „mobil bank” szolgáltatást. A tranzakciókat végrehajthatja „üzleti terminál” (otthoni számítógépéről – műholdas adatátvitellel) igénybevételével (valutában is) vagy „Internet bank”-on keresztül (hazai valutában).

18.4 A gazdálkodó szervezetek bankszámlára történő be- és kifizetései A gazdálkodó szervezetek házipénztárai az adott szervezet készpénzállományát kezelik, és forgalmát bonyolítják. Ahhoz, hogy a gazdálkodószervezet a pénztárában készpénzzel tudjon fizetni (saját dolgozóinak, a lakosságnak, esetleg más gazdálkodószervezetnek), bankszámlájáról a pénzt fel kell vennie. De fizethet úgy is, hogy megbízást ad a számláját vezető banknak, hogy a számlakövetéséből közvetlenül (készpénzcsekk) vagy a posta közbeiktatásával a lakosság vagy más gazdálkodószervezet részére teljesítsen készpénzkifizetést. A neki készpénzzel fizetők bankszámlája javára a banki, postai pénztáraknál, vagy közvetlenül a házipénztárában teljesíthetik a befizetést. A házipénztár keretét meghaladó pénzmennyiséget a gazdálkodószervezetnek be kell fizetnie a bankszámlájára. A gazdálkodó szervezet bankszámlájára befizethet: maga a számlatulajdonos, más gazdálkodószervezet, a lakosság, magánszemélyek.

A befizetés történhet: közvetlenül a bankszámlát vezető bankszervnél, más banknál, a postahivataloknál.

A befizetés teljesíthető: ügyfélkártyával (melyről azonnal pénztárbizonylatot kap), befizetési bizonylattal (csak akkor használandó ha nem a saját számlájára vagy saját

bankjában történik a befizetés), készpénz-átutalási megbízással, belföldi postautalvánnyal a postahivataloknál.

A készpénzben teljesítendő kifizetéseinek kétféle módon tehet eleget: házipénztárból, a számlavezető banknak adott megbízás alapján közvetlenül a bank vagy a posta útján.

Amikor a gazdálkodószervezet más számára teljesít kifizetést a bankszámla-követelése terhére, akkor kiutalásról beszélünk. A kiutalással ténylegesen csökken a pénzállománya. A felvételnél és a kiutalásnál is a bankszámla-követelése terhére rendelkezik. Ennek több módja van, melyek közül a legfontosabbak: Készpénzfelvét készpénzfelvételi utalvánnyal: gyakrabban ügyfélkártyával vagy

kifizetési bizonylattal a számlatulajdonos arról rendelkezik, hogy a bank a bizonylat benyújtójának az azon feltüntetett összeget a számlakövetelése terhére készpénzben fizesse ki. Készpénzfelvételnél az azonosítás: aláírás, születési hely, idő és anyja neve alapján történik.

Kiutalás MNB-postautalvánnyal: ebben azzal bízzák meg a számlavezető bankot, hogy bankszámlájuk terhére fizesse ki a postán keresztül az utalványon megjelölt összeget az ott feltüntetett címzettnek.



Kiutalás távirati utalvánnyal: e móddal sürgős esetben lehet fizetést teljesíteni a posta közvetítésével; magánszemélynek, gazdálkodószervezetnek és saját telepének utalhat így ki készpénzt a gazdálkodószervezet.

18.5 A fizetési megbízások kezelése fedezethiány esetén A fedezet az a számlakövetelés, amely a bankszámlán a megbízás teljesítésének pillanatában fennáll. Ha a számla nem nyújt fedezetet az összes terhelési megbízás teljesítésére, akkor a bank a megbízást fedezethiány bélyegzővel visszaküldi és azt újra be kell nyújtani. Az általános eljárástól azonban két estben is el kell térni: A számlatulajdonos értéknappal (a teljesítési nap megjelölésével) nyújtja be megbízását. Fedezethiány esetén a számla zárolásra kerül, csak az inkasszós beszedéseket állítják

sorba 15 napig. A jogosultak érdekeinek védelmére a pénzforgalmi szabályok is előnyösen rangsoroló tételeket köthetnek ki. Például: - tévesen könyvelt tételek, - a gazdálkodó szervezet pénzkezelésből adódó kötelezettségei fizetési meghagyás

alapján inkasszó benyújtásával (pl. bérek, tartásdíjak, bankkölcsönök törlesztő részletei),

- fizetési meghagyások adóbehajtásra, társadalombiztosítási tartozásokra, - lejárt hitelek miatti követelések.

18.6 A fizetések előzetes pénzügyi biztosítékai A pénzügyi biztosítékok azt garantálják, hogy a jogosult a partner fedezethiánya esetén is hozzájut követeléséhez. Formái: Bankgarancia

A bank arra vállal kötelezettséget, hogyha a fizetésre kötelezett gazdálkodószervezet fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor helyette a bank fog fizetni. A bankgarancia vállalásáról a bank dönt, csak hitelképes gazdálkodó szervezetért, és meghatározott időre vállal garanciát. Erről bankgarancia-nyilatkozatot ad ki. Fedezetigazolás

A bank a kötelezett kérésére arról ad ki igazolást, hogy a fizetés biztosítékául a szükséges összeget elkülönítette, vagy esedékességkor hitelkeretből biztosítja. Kezességvállalás

Az egyik gazdálkodó szervezet azt vállalja, hogyha a másik gazdálkodó szervezet nem fizeti ki határidőre a tartozását, ő fizet helyette. Feladat: Elképzelt vállalkozása alapján töltse ki a banki aláírás-bejelentőt. Az oktató által megadott tranzakció alapján – a fizetési mód megválasztásával – töltse ki a bankszámlaforgalomhoz szükséges bizonylato(ka)t! 4 Lásd 4. sz. melléklet


4 4. sz. melléklet Bankkal kapcsolatos nyomtatványok


19 A pénzforgalom (Juhász Sándorné) A pénz forgalmi és fizetési eszköz funkcióját betöltve közvetíti az áruk cseréjét, lehetővé teszi a jövedelem elosztását és újraelosztását. A pénz mozog egyik tulajdonostól a másikhoz. A bankrendszer a pénz körforgásának kezdő és befejező pontja. A pénzforgalomban alapvetően két fizetési mód van: készpénzfizetés és bankszámlapénzzel történő fizetés.

A bankjegyekkel és az érmékkel lebonyolított forgalmat nevezzük készpénzforgalomnak. A készpénz a gazdaságban három irányban mozog: A gazdálkodó szervezet és a lakosság. A gazdálkodószervezetek körében. A lakosság körében.

A gazdálkodó szervezetek házipénztárai az adott cég készpénzállományát kezelik és forgalmát bonyolítják.

19.1 A gazdálkodó szervezetek házipénztárai A gazdálkodó szervezeteknek a készpénzkiadások teljesítéséhez rendszeresen készpénzt kell tartaniuk. Erre a célra házipénztárt létesíthetnek. Kialakításának előírásait az átlagos napi készpénzforgalom alapján határozzák meg. Külön helyiséget csak a jelentős és nagy készpénzforgalmú cégeknek kell biztosítani. Egy gazdálkodó szervezet több házipénztárt is üzemeltethet. Nem nevezzük önálló házipénztárnak azokat a pénztárakat, ahol a pénzkezelésnek csak egy-egy részfeladatával foglalkoznak, például: a kiskereskedelmi boltok pénztárai, bérfizetést teljesítő üzemi, műhelyi pénztárak. Ezek a házipénztár részegységei. A pénztárosnak gondoskodnia kell arról, hogy az esedékes várható kifizetések teljesítéséhez, a zavartalan pénzforgalomhoz elegendő (megfelelő mennyiségű és címlegű) készpénz legyen a pénztárban, ahol csak a pénzellátás céljára a bankszámláról felvett, a postahivatalnál rendelkezésre állópénzből felvett, valamint a pénztárba befizetett készpénz tartható. A zavartalan pénzforgalom biztosítása érdekében a pénztárban mindig kell egy meghatározott összegnek lenni. A pénztárban tartható készpénzállomány felső határát a gazdálkodó szervezet saját hatáskörben állapítja meg. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után (a következő pénztárnyitásig) tartható készpénzösszeg felső határát házipénztárkeretnek nevezzük. A keret nagyságát a cég vezetője állapítja meg, meghatározásánál figyelembe veszik azt, hogy: Átlagosan milyen a készpénzfizetési forgalom. Van-e a pénztárnak rendszeres napi bevétele. Milyen sűrűséggel kell a házipénztári készpénzállományt feltölteni. Milyen biztonsági feltételek biztosítható a pénz tárolásánál a pénztárban.

A pénztárzárlatkor a házipénztári keretet meghaladó pénzmennyiséget még aznap be kell fizetni a cég bankszámlájára. A pénztárosi munka bizalmi feladat.



19.2 A pénztáros A pénztáros megbízásánál fontos: Az alkalmasság, amelyek fő kritériumai a megbízhatóság, a szakmai ismeret, a

pontosság, a nyugodt természet, a rendezett anyagi körülmények. Az összeférhetetlenség elkerülése, ami azt jelenti, hogy bizonyos munkakörrel nem

egyeztethető össze a pénztárosi teendők ellátása (például nem lehet pénztáros az, akinek a bankszámla felett rendelkezési, aláírási jogosultsága van, aki utalványozási és ellenőrzési joggal van megbízva, akinek az adott cég vezetője közeli hozzátartozója).

A pénztáros a pénztárt teljes anyagi felelősséggel kezeli, ezt nyilatkozat aláírásával veszi tudomásul. Vétkességre való tekintet nélkül anyagilag felel az általa kezelt pénzért és egyéb értékekért.

A pénztáros fő feladatai: A pénztárban tartott készpénz és egyéb értékek (például: értékpapírok, bélyegek,

értékjelzéssel ellátott és szigorú számadású nyomtatványok) kezelése, őrzése. A pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése.

A pénztáros minden pénztári befizetést és kifizetést szabályszerűen kiállított pénztárbizonylat alapján számolhat el, és ezeket felmerülésük sorrendjében a pénztári nyilvántartásba is fel kell jegyezni. (Ezek a nyilvántartások lehetnek szabványnyomtatványok: pénztárkönyv, pénztárjelentés, de lehet számítógépes rögzítés is.) A bevételi és kiadási pénztárbizonylat kiállítás – az elszámolásra benyújtott alapbizonylat felülvizsgálata után – a pénztári számfejtő feladata (a számfejtés feladatával a gazdasági egység vezetője a pénztárost is megbízhatja). Az ügyfelek a számfejtőnek adják át a kifizetésről rendelkező megbízásaikat, a befizetést kísérő befizetési lapot. A számfejtő azok helyességét megvizsgálja, számszerűen ellenőrzi. (A banki pénzáraknál az ügyfélnek hívószámot adnak ki, melynek egyik felét a bizonylathoz erősítik.) A bizonylat összegét feljegyzik a számfejtési íven, majd a bizonylatot átadják a pénztárosnak, aki ennek alapján átveheti a befizetést, illetve teljesítheti a kifizetést. (A számfejtési ívnek egyeznie kell a pénztári nyilvántartással.) A be- és kifizetés a pénztárban a bevételi és kiadási pénztári bizonylat alapján történhet. A pénztáros feladata, hogy ezek kiállítása előtt elvégezze az alapbizonylatok alaki felülvizsgálatát. (Vagyis ellenőrizze azt, hogy a kifizetést engedélyező, utalványozó aláírása. Az utalványozók azok a személyek, akik a kiadások teljesítését, a bevételek beszedését és elszámolását elrendelhetik. A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A kifizetéskor meg kell győződnie arról, hogy a pénzkezelő személy jogosult-e a pénzt felvenni. (Ha a pénz felvételéért nem a jogosult, hanem annak megbízottja jelenik meg, akkor csak szabályos meghatalmazás ellenében fizetheti ki az összeget, a meghatalmazást csatolnia kell a pénztárbizonylathoz.) A pénztárban a készpénzt címletenként elkülönítve kell tárolni, a valutát is kezelő pénztárakban a valutákat valutanemenként is el kell különíteni. A pénztárosnak naponta a pénztári órák befejeztével pénztárzárlatot kell végeznie, amelynek keretében meg kell állapítania a készpénzállományt, a tényleges pénzállományt egyeztetnie kell a nyilvántartással, és az esetleges eltérések (hiány, többlet) okait még azon a napon fel kell deríteni. Ha ez nem vezet eredményre, az eltérést rendezni kell, és a rendezésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A hiányt meg kell fizetni, kisebb eltéréseknél azonnal, nagyobb hiánynál pedig térítési kötelezettséget kell előírni. A többletet a pénztárba be kell vételezni. A pénztárjelentést és a készpénzállomány meglétét a pénztárellenőrnek ellenőriznie kell.



20 Munkaerő- és bérgazdálkodás (Köblingné dr. Csízi Márta)

20.1 A munkaerő- és bérgazdálkodással összefüggő feladatok Munkaerő- és a bérgazdálkodás stratégiája A munkaerő a termelési tényezők egyike, amellyel gazdálkodni kell. A munkaerő-és a bérgazdálkodás tartalmát az alábbi feladatok alkotják: stratégiai feladatok, tervezési tevékenység rövidebb távon, operatív gazdálkodási tevékenység.

A munkaerő megszerzése, foglalkoztatása, továbbképzése tudatos tervszerű munkát igényel, mellyel kapcsolatban költségek merülnek fel. A törekvés az, hogy ezek megtérüljenek, és nyereséget hozzanak. A vezető feladata a működési és ösztönzési rendszer stratégiájának kialakítása. A munkaerő és bérgazdálkodási stratégia kialakításánál, a vállalati célkitűzésekre és az adott környezeti lehetőségekre kell, és lehet alapozni. A külső tényezők: a foglalkoztatottság és a munkaerő-piaci helyzet alakulása A belső tényezők: a hosszú távú munkaerő szükséglete és összetétele a pótlólagos szükséglet a bér és jövedelemgazdálkodás távlati irányzatai a hatékonyabb hasznosítás lehetősége

A munkaerő- és bérgazdálkodás magába foglalja a munkaerő vonzására, megszerzésére, megtartására, motiválására és hasznosítására irányuló tevékenységet. A munkaerő-és bérgazdálkodás feladatai a következők: 1. Munkaerő biztosítása:

a szükséglet meghatározása, a fedezet megteremtése, a dolgozók megszerzése, kiválasztása és munkába állítása, a tájékoztatásuk, képzésük, továbbképzésük tervezése, a munkaerőmozgás irányítása.

2. A munkaerő állomány hatékony foglalkoztatása, ösztönzése. 3. A bérpolitika, a bér- és jövedelemgazdálkodás. 4. A munkaerőmozgás és az érdekegyeztetések. 1. A munkaerő biztosítása A munkaerő szükséglet meghatározásánál mindenképpen figyeljünk arra, hogy ez a fogalom nem azonos a létszámszükséglet fogalmával. A munkaerő állomány két részből áll, fizikai és szellemi dolgozókból. A fizikai dolgozók szükséges létszámát a normaóra szükségletén alapuló módszerrel és

a kiszolgálási normák felhasználásával határozhatjuk meg. A szellemi munkaerő tervezésénél a bázis alapú számítási módszer alkalmazható, illetve

a szervezeti felépítés és a munkakörök egybevetése lehet kiindulópont. A szükséges dolgozói létszám megállapítása után vizsgálni kell, hogy ezt a létszám-szükségletet mennyiben fedezi a meglévő munkaerő állomány. Ez úgy történik, hogy a tervezett létszámot globálisan és szakma csoportok szerint egybe vetjük a rendelkezésre álló állománnyal, így megállapítható, hogy növelni vagy csökkenteni kell-e a meglévő létszámot. A szükséges létszám megszerzése történhet belső forrásból, átképzéssel vagy továbbképzéssel, de megvalósulhat külső forrásból is, munkaerő toborzással, mint pl. hirdetés, pályázat, fejvadász cégek. A dolgozók képzése a minőségi munkavégzés forrása, de mind a rövid-, mind a hosszabbtávú tervezés szempontjából nélkülözhetetlen. A jelöltek kiválasztása történhet: elbeszélgetéssel, tesztekkel, felméréssel, referenciákkal. A vállalatnak néha meg kell válni a dolgozóktól, például ha ezt létszámleépítés indokolja.



2. A munkaerő állomány hatékony foglalkoztatása, ösztönzése A hatékonyság alapvető érdek. Ennek érdekében a munkavállalót folyamatosan el kell látni feladatokkal, eszközökkel, és a hatékony munkához szükséges feltételekkel. A dolgozó a szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés hatására végzi munkáját. Az ösztönzés alapvető, de nem kizárólagos eszközei, a munkabér, az egyéb kifizetések, és a nem pénzbeli juttatások. Nem feledhetjük el a munkaerő kettős jellegét. Egyrészt a vállalkozási célok megvalósításának forrása, másrészt pedig saját célkitűzése, és tervei elérése érdekében összpontosítja tudását tapasztalatát. 3. A bérpolitika, a bér- és jövedelemgazdálkodás A vállalkozás stratégiájának a legalapvetőbb, legsarkalatosabb pontja a bérpolitika. A bérgazdálkodás is ennek kialakításával kezdődik, mely magában hordozza az élő munkával történő gazdálkodást, és jelenti a megfelelő jövedelmezési rendszerek kialakítását. Egy kidolgozott, megtervezett bérpolitika biztosítja a munkavállalók érdekeinek megvalósítását, és a gazdaságos munkavégzést. Így érvényesülhet a minél kisebb ráfordítással minél hatékonyabb eredmény elérésének elve. A bérezési rendszer elemei, összetevői a következők: az alapbér, a bérpótlékok, a prémiumok, jutalmak, a kiegészítő fizetés, a teljesítménykövetelmény (mind a minőség, mind a mennyiség tekintetében), a bérforma (mint a teljesítmény és a munkabér közötti kapcsolat meghatározója), az érdekeltségi rendszer az észszerű kereseti arányok kiválasztásával.

A beosztottak érdekeltségi rendszere: a fizikai foglalkozásúaknál:

- a kereset és teljesítmény kapcsolata alapján időbér: (ledolgozott idő×személyi bér) teljesítménybér: (pl.: darabbér)

- az ösztönzés iránya szerint mennyiségre, minőségre ösztönző, vagy kombinált bérforma

- az intenzitás szempontjából lineáris, degresszív, vagy progresszív bérforma

- elszámolási mód szempontjából egyéni vagy csoportos bérforma

a szellemi foglalkozásúaknál: erkölcsi megbecsülés, időbér, prémium, jutalom A vezetők érdekeltségi rendszere: összekötve a szervezeti egység érdekeltségével pl. alapbér,

kiegészítő juttatások Belső szervezeti egységek érdekeltségi rendszere lehet: a mutató jellege szerint: terv, bázis, vagy normatív típusú érdekeltségi rendszer a mutató tartalma szerint: rész-, költség-, vagy eredménymutatós érdekeltségi rendszer

A munkaerőmozgás és az érdekegyeztetések A munkaerőmozgás irányítása tervezése jelenti az igény és a kínálat előrejelzését. Ha munkaerő-felesleg jelentkezik, megoldásként létszámstop, előnyugdíjazás, átképzés, legvégsőbb soron elbocsátás lehet a megoldás. A munkaerőhiány esetén felvétel, visszahívás, átképzés, előléptetés, vagy a részmunkaidő-növelés alkalmazható.



Az érdekegyeztetés megvalósítása Országos szintű érdekegyeztetés: fóruma az OMT (Országos Munkaügyi Tanács). Ebben a kormány képviselői, a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei vesznek részt. Jogosítványai: egyetértési- véleményezési- és tájékozódási jog. Ágazati szintű érdekegyeztetés: alapvetően bérezési, juttatási kérdésekkel foglalkozik. Területi érdekegyeztetés: foglalkoztatási problémák kezelése. Vállalati érdekegyeztetés: elsősorban a szakszervezetek képviselik a munkavállalók érdekeit. A munkáltató és a szakszervezet köti a kollektív szerződést, mely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlását, teljesítését és az eljárások rendjét, valamint a két fél közötti kapcsolatrendszert szabályozza. A munkavállalók részvételi jogát a szervezet vezetésében az álltaluk választott üzemi tanács (3-13 fő), illetve üzemi megbízott gyakorolja. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kialakításához. Az üzemi tanács jogosítványai: működéshez való jog, együttdöntési jog, véleményezési jog, információkérés joga. A munkáltató és az üzemi tanács együttműködési szabályait az üzemi megállapodás szabályozza. Ha a munkáltatónál szakszervezet nincs, és e miatt a kollektív szerződés megkötése kizárt, a kollektív szerződést pótolva az ebben szabályozott jogokat és kötelezettségeket az üzemi megállapodás rögzíti.

20.2 A munkaerő-gazdálkodás gyakorlati kérdései Jogszabályi háttér A munkaviszony alanyaira nézve törvény fogalmazza meg az alábbi alapelveket, amelyeket a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során kötelező jelleggel be kell tartani. Ezek:

- a felek együttműködési kötelezettsége, - a piaczavarás tilalma, - a jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása, - a személy védelme, - a jognyilatkozatok alaki és tartalmi kellékei, - a hátrányos megkülönböztetés tilalma, - az érvénytelenség és az elévülés szabályai.

Törvényi szabályozás: - Munka törvénykönyve: Az állam már nem tulajdonosi, hanem közrendvédelmi

funkciója alapján szabályoz. (munkajogi keretek, garanciális elemek megfogalmazása).

- A közalkalmazottak jogállásáról szóló tőrvény (állami, helyi költségvetési szervek dolgozóira vonatkozóan).

- Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (közigazgatási szervek dolgozóinak szabályai).

Rendeleti szabályozás: kormány és miniszteri rendeletek. Nem lehetnek ellentétesek a törvényekkel.

További szabályozás: kollektív szerződés, üzemi megállapodás, munkavédelmi szabályzat. Csak akkor térhet el az Mt-től, ha kedvezőbb feltételeket biztosít a dolgozóknak.

Munkaviszony létesítése, a munkaszerződés A munkaviszony érvényesen csak írásban, munkaszerződéssel jöhet létre. Mindig kétoldalú jogviszony, melynek alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaszerződés szükséges tartalmi elemei: a felek neve, és lényeges adatai, a létrehozásban történő közös megállapodás, a munkabér, munkakör, munkavégzés helye. A lehetséges tartalmi elemei: a próbaidő kikötése, határozott idejű munkaviszony létesítése, részmunkaidő kikötés, változó munkahelyi kikötés, magasabb mértékű anyagi felelősség. A mellőzhetetlen tartalom: ami a nélkül válik a szerződés tartalmává, hogy arról a felek



külön rendelkeznének: pl. a Munka Törvénykönyvétől eltérő felmondási idő (a minimum 30 nap és a maximum 1 év között). A munkaszerződést tehát mindig írásba kell foglalni. Ennek hiánya érvénytelenséghez vezet, de erre csak a munkavállaló hivatkozhat a munkába állástól számított 30 napon belül. Munkáltató lehet, aki jogképes, és munkaviszony keretében munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az lehet, aki tankötelezettségét teljesítette, és betöltötte a 15.életévét. A 15. életév alatt munkaviszonyt nem lehet létesíteni. 15-16. életév között szülői jóváhagyás szükséges. Korlátozottan cselekvőképes személy, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is vállalhat munkát. A munkavállalónak rendelkeznie kell az adott munkakörre vonatkozó alkalmazási feltételekkel. Ezeket jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató állapítja meg. A munkakörök betöltésénél napjainkban egyre gyakoribb a pályázati kiírás. A munkavégzés szabályai A munkaviszony időtartama lehet határozott (ez 5 évnél hosszabb nem lehet), vagy határozatlan idejű. A 30 napnál hosszabb, határozott időre kötött munkaszerződés határozatlan idejűvé válik, ha a lejárta után a dolgozó vezetője tudtával egy munkanappal tovább dolgozik. A munkaidő azaz időtartam ,amely alatt a munkavállaló munkát végezni, a munkáltató pedig őt foglalkoztatni köteles. Sor kerülhet rendkívüli munkavégzésre is. Ez a túlmunkát, a készenlétet, a pihenő- vagy munkaszüneti napon végzett munkát jelenti. A dolgozó pihenését a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a heti pihenőidő, a munkaszüneti nap, és a szabadság (rendes, vagy rendkívüli) szolgálja. A munkát személyesen utasítás szerint kell ellátni. A munka díjazása Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. A munkabért a megfelelő időben, a megfelelő módon és mértékben ki kell adni. A díjazásnak két fő módozata lehetséges a pénzbeli és a természetbeli munkabér. Az alapbéren felüli egyéb bérelemek kategóriáját képezi a prémium, a jutalom, a jutalék, a nyereségrészesedés, a bérpótlékok, a helyettesítés díja. A számított díjazási formák: a távolléti díj, az átlagkereset. Ha a dolgozó a szokásos körülményektől eltérő feltételek között dolgozik, bérpótlékot kell kapnia. Ezek: vezetői pótlék, címpótlék, egészségkárosító munkakörben munkaköri pótlék, idegennyelv-tudási pótlék. A szerződés, módosulása és módosítása Módosulhat a szerződés jogszabály, vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály változása esetén. Amennyiben a jogszabályból eredő kötelező módosítás a munkavállalóra nézve kedvező, úgy a munkáltató egyoldalú módosítás lehetőségével is élhet. A módosításhoz a felek közös megegyezése szükséges, ez főszabályként érvényesül. A munkaviszony megszűnése és megszűntetése A munkaviszony megszűnhet a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, és a határozott idő elteltével. Megszüntethető közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással, és azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A határozott idő letelte előtt a munkáltató megszüntetheti a jogviszonyt, ha a még hátralévő időt, maximum az 1 éves átlagkeresetet előre kifizeti. Végkielégítés jár, ha munkavállaló legalább 3 évet az adott munkáltatónál dolgozott, a munkaviszonyt rendes felmondással szünteti meg a munkáltató, vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Járhat a végkielégítés, ha a munkavállaló rendkívüli felmondással szünteti meg a munkaviszonyt. A munkáltató kártérítési felelőssége objektív (vétkességre tekintet nélküli). A munkavállaló pedig vétkessége esetén felel. A munkabérek elszámolása: Lehet analitikus és könyvviteli.



20.3 Adminisztrációs feladatok Az analitikus elszámolás: Bérszámfejtés (a havi összes kereset és egyéb járandóság megállapítása). Bizonylatok:

munkaidő-nyilvántartási lapok, munkautalvány, dekádösszesítők, bérelszámoló lap, bérszámfejtő lap, tartozás-nyilvántartó.

Bérfolyósítás (a kifizetendő nettó járandóság kiszámítása). Bizonylatok: előleg-nyilvántartás, levonási jegyzék, bérfizetési jegyzék, törzslap,

Bérfelosztás (az elszámolható bérköltségek kigyűjtése) Adatszolgáltatás (a belső ellenőrzés és a külső irányító hatóságok tájékoztatása)

Szükséges még: bejelentőlap a biztosítottakról, nyugellátásról, a munkaviszony létesítéséről, tanulás esetén, illetőleg változások esetén. A bizonylatok használata számítógépes rendszerben, elektronikus adathordozás, és adattovábbítás útján történik. Igazolások a munkaviszony megszűnésekor A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a következő igazolásokat adja ki: Adatlap a munkáltatótól származó jövedelmekről és az adóelőlegek levonásáról a

munkaviszony megszűnésekor. Igazolás a munkaviszony megszüntetéséről.

Ebben a munkáltató feltünteti: - a munkavállaló munkaviszonyban töltött idő tartamát; - a munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást,

illetve ennek jogosultját, vagy pedig annak közlését, hogy a munkabért levonás nem terheli;

- a munkaviszony megszüntetésének évében igénybevett betegszabadság tartamát; - annak közlését, hogy a munkavállaló igénybe vette-e az évente egyszer igénybe

vehető 5o%-os vasúti kedvezményt; - a munkaviszony megszűnésének módját.

Igazolás a munkanélküli-járadék megállapításához. Ebben a munkáltatónak meg kell határoznia a munkavállaló éves átlagkeresetét, amelyet a munkavállaló munkakörének FEOR-száma szerint - jogszabályban előírt módon - kell kiszámítani.

Ezek segítségével a munkavállaló igazolni tudja a következő munkahelyén vagy a Munkaügyi Központban, hogy milyen munkakörben, milyen átlagbérrel foglalkoztatták. Bejelentési kötelezettségek Aki vállalkozói igazolványhoz, illetve a cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytat az okmányirodához, illetőleg a cégbírósághoz nyújtja be azon adatokat tartalmazó bejelentkezési nyomtatványát, amely a vállalkozói igazolvány kiváltásán, a cégbejegyzésen túl az adószám meghatározásához is szükséges. Ennek keretében nyilatkozni kell, hogy az ÁFA vonatkozásában alanyi mentességet választ, tárgyi mentes tevékenységet folytat, vagy különleges adómegállapítási módot választ. Az egyéni vállalkozó arról is köteles nyilatkozni, hogy választja-e az átalányadózást. Az adózó adatait a cégbíróság, illetve az okmányiroda az állami adóhatósághoz továbbítja, az adószám kialakítása végett. Ha az egyéni vállalkozó még nem rendelkezik adóazonosító jellel, ennek meghatározása az adószámmal egyidejűleg történik. Az adószámot az adóhatóság köteles közölni az okmányirodával. Az adózót ezután az adóhatóság az adószámon tartja nyílván, és a beadványokon erre kell hivatkozni.



A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, illetve a cégbírósági bejelentkezéstől számított 15 napon belül adatbejelentést kell teljesíteni közvetlenül az állami adóhatósághoz. A bejelentendő adatok közé tartozik a könyvvezetés módja, az iratok őrzésének helye, ha az nem azonos az adózó székhelyével, vezető tisztségviselők, a képviselő, a könyvvizsgáló adóazonosító száma. A bankszámlanyitásra kötelezett adózó az adószámának közlésétől számított 15 napon belül jelenti be az adóhatósághoz az elsőként megnyitott belföldi pénzforgalmi bankszámláját. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a mulasztási bírság kiszabása. 5 Lásd 5. sz. melléklet


5 5. sz. melléklet Munkaszerződés


21 Havonta fizetendő járulékok alapja, mértéke (Juhász Sándorné)

29%-os tb-járulék

A 8,5%-os nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-

pénztári tagnál a 1,5%-os járulék +

a 7%-os tagdíj

A 3%-os egészségbiztosítási járulék

Az 5%-os baleseti járulék

alapja

Tételes eho

3 450 Ft/fő/hó

Alapja Értékhatára Alapja Alapja Értékhatára -Jogviszony legalább heti 36 órai munkavégzése

Adóköteles jövedelem

- Adókötelesjövedelem


Felső: nincs - Igen

További jogviszony heti 36 óra feletti munkára



- - - Nem

Munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló biztosított Nyugdíj melletti

munkavégzés Adóköteles jövedelem


- - - Igen

„Főállású” Jövedelemszemélyes közreműködés után

Alsó: minimálbér

Jövedelem személyes közreműködés után, minimum a minimálbér

Jövedelem személyes közreműködés után

Alsó: minimálbér Felső: nincs


Igen

Nyugdíjas - - - - IgenTársas vállalkozó Legalább heti 36 órás munkaviszonyban is van


- Jövedelemszemélyes közreműködés után

- Nem

„Főállású” Vállalkozói kivét Alsó:minimálbér

Vállalkozói kivét, minimum a minimálbér

Vállalkozói kivét Alsó: minimálbér Felső: nincs

- Igen

Nyugdíjas - - - - - Vállalkozói kivét NemEgyéni vállalkozó

Legalább heti 36 órás munkaviszonyban is van

Vállalkozói kivét - Vállalkozói kivét - - - Nem

EVÁ-s egyéni vállalkozó negyedévenként köteles járulékokat fizetni. Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot, amennyiben nem él ezzel a lehetőséggel, az érvényes minimálbér után kell fizetnie. A heti 36 órai munkaviszony melletti EVÁ-s vállalkozó az EVA alap 4%-a után köteles járulékot fizetni.



22 Logisztika (Balázsné Belinszki Márta)

22.1 A vállalkozások logisztikai feladatai A vállalkozásokban zajló gazdasági folyamatok egy része anyagi jellegű. A vállalkozások tevékenységeit anyagi folyamatok kísérik. Anyagi folyamatok a különböző készültségi fokú termékeknek a vállalkozáson belüli és a vállalkozások közötti áramlása. A reálfolyamat kiindulópontja az agyagbeszerzés, végpontja pedig az anyagi javak, a termékek értékesítése. Az anyagi áramlásokkal és a készletekkel, valamint a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó vállalati tevékenységekkel a logisztika foglalkozik. A logisztika olyan tevékenység, amely biztosítja, hogy a gazdálkodáshoz szükséges anyagi feltételek a megfelelő helyen, a megfelelő időben, a kívánt mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak, figyelemmel a gazdaságossági követelményekre. A vállalkozások logisztikai rendszere az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk összessége. A logisztika lényegét gyakran a „7M” definícióval szokták jellemezni. Ezek szerint a logisztikának kell biztosítani, hogy a megfelelő termék, megfelelő minőségben, megfelelő állapotban, megfelelő helyen, megfelelő időben, megfelelő felhasználónak, megfelelő költségen álljon rendelkezésre.

A logisztikai rendszer működése a fogyasztói keresletről nyert információval indul. Ezeken az információkon alapul az anyag, alkatrész stb. beszerzése, amelyeket a termelés felhasznál és amely folyamat az értékesítéssel ér véget. A logisztika összeköti a szállítót és a vevőt a vállalkozással. A logisztika az értékesítés, a termelés és a beszerzés folyamataiban egyaránt lényeges szerepet tölt be. Ennek megfelelően a logisztikai rendszer három részre bontható: A beszerzési logisztika, funkciója a termelési folyamathoz szükséges anyagok,

alkatrészek biztosítása külső forrásokból. A termelési logisztika, a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatokat oldja

meg, gondoskodik a különböző termelési fázisok között áramló készletek ellátásáról. Az értékesítési (marketing) logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai

lebonyolítását végzi (a vevő igényeinek kielégítése a megfelelő helyen, időben, mennyiségben, minőségben).

A logisztikai funkciók egyrészt a készletezésen és az egész vállalkozást behálózó anyagi folyamatokon, másrészt az információs folyamatokon keresztül valósulnak meg. A logisztikai stratégia főbb területei: A beszerzés stratégiája a szállítókkal szemben támasztott követelményeket és a

szállítók kiválasztásának elveit, valamint az ezekhez kapcsolódó információs rendszert tartalmazza. Dönteni kell arról, hogy egy szállítót vesznek igénybe, vagy megosztják a rendelési mennyiséget a szállítók között, illetve egyedi szerződéseket kössenek-e, vagy tartós kapcsolatot létesítsenek.

A készletezés stratégiája a készletek összetételére, mértékére vonatkozó kereteket határozza meg.

A fizikai elosztás és az értékesítés stratégiája a készletezési pontok (raktárak) számát, helyzetét és a közöttük lévő szállítások rendszerét határozza meg.



Az információáramlás stratégiája a logisztikai rendszer működéséhez szükséges

információk megfelelő helyre való eljuttatásának, valamint az információk visszacsatolásának módjait írja elő.

22.2 Készletgazdálkodás A készletek azok az eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési periódusban vesznek részt, eredeti alakjukat elveszítik (anyagok), illetve változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek). Két nagy csoportját különböztetjük meg: vásárolt készletek és saját előállítású készletek.

Vásárolt készletek: anyagok: eredeti megjelenési formájukat elveszítik, értékük az előállított termék vagy

szolgáltatás értékében jelenik meg. Fajtái: - nyers- és alapanyagok, - segédanyagok, - üzem- és fűtőanyagok, - fenntartási anyagok (pl. tartalék alkatrészek), - építési anyagok, - egyéb anyagok (pl. csomagoló anyagok, irodaszerek)

áruk: változatlan állapotban való továbbadás céljából szerezték be. Fajtái: - áru, mint kereskedelmi készlet, - betétdíjas göngyölegek (többször használatos szállítási, csomagolási eszközök) - közvetített szolgáltatások (alvállalkozói teljesítmények)

Saját termelésű készletek: befejezetlen termelés: a megmunkálás alatt lévő termék, fél késztermék: egy teljes megmunkálási folyamaton keresztül ment, késztermék: minőségi átvétel után raktárra vett, késztermékként értékesíthető termék.

A készletgazdálkodás az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával és értékesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával foglalkozik. A készletgazdálkodás legfontosabb feladata, hogy ezeket a tevékenységeket a leghatékonyabban és a legkisebb költségfelhasználással végezze. A készletgazdálkodás célja, hogy a vállalkozás biztosítsa a termelési és értékesítési folyamatainak zavartalanságát. A készletgazdálkodás fő területei: Beszerzés: először a rendelési tételnagyságot kell megadni, pontosan meghatározva a

termék minőségét és mennyiségét, a szállítási határidőt. Ezután kerülhet sor a megfelelő szállító kiválasztására, ajánlatkéréssel. Fontos szempont az ár és minőség mérlegelése az ajánlatok alapján. A beszerzés része még a rendelésfeladás (a szállítási szerződés megkötése) és a szállítmány fogadása (átvétel, minőség-ellenőrzés, lerakodás, tároló helyre történő szállítás). A beszerzés utolsó mozzanata a termék ellenértékének átutalása (kifizetése).

Anyagmozgatás: telephelyek között, telephelyen belül üzemek között, üzemeken belül munkahelyek között, raktáron belül történhet.

Tárolás: leggyakrabban raktárakban történik. A készletek elhelyezése két módszer szerint történhet, az egyik a fix helyes, a másik a szabad helyes rendszer. A készletek nyilvántartásának alapdokumentuma a raktári anyagnyilvántartás, amelyet a raktár



ügyviteli rendje szabályoz. A raktári forgalom alapbizonylatai: bevételezési jegyek, kivételezési jegyek, visszavételezési jegyek, nyilvántartó kartonok.

Kiszolgálás: a jelentkező igények kielégítésének sorrendjét határozzák meg. Értékesítés: a vevői igények kielégítése a késztermékek eljuttatásával.

A készletgazdálkodásban leggyakrabban alkalmazott készletfogalmak: Törzskészlet (biztonsági készlet vagy minimális készlet): a készletellátás zavarainak

elhárítására szolgál, ez alá a készletszint tartósan nem csökkenhet. Megállapítása történhet becsléssel vagy a napi felhasználás és az utánpótlási késedelem napjainak szorzatával.

Folyókészlet: Két utánpótlási időpont között az anyagellátást biztosító készlet. Kiszámítása: a napokban kifejezett utánpótlási időközt megszorozzák a napi felhasználással.

Átlagkészlet: a folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összege. Adott készletből a vállalkozásnál ennyi található.

Maximális készlet: a készlet e szint fölé tartósan nem emelkedhet. A folyókészlet és a biztonsági készlet összege.

Jelzőkészlet: az a készletszint, amely elérésekor rendelést kell feladni. A készlet beérkezésekor éppen a törzskészlet (biztonsági készlet) van raktáron. Kiszámítása: a napi felhasználást megszorozzák az utánpótlási időtartammal, és ehhez hozzáadják a törzskészletet.

Például egy egyéni vállalkozó nyilvántartásából az alábbi adatok ismerjük:

A vállalkozás napi anyagfelhasználása 1 000 kg Tapasztalat szerinti utánpótlási késedelem 5 nap Utánpótlási időtartam 10 nap Szállítási költség 5 000 Ft Utánpótlási időköz 60 nap

Határozzuk meg a biztonsági-, a jelző-, az átlag- és a maximális készletet! Biztonsági készlet /törzskészlet/ = 1 000 * 5 = 5 000 kg Jelzőkészlet = 1 000 * 10 + 5 000 = 15 000 kg Folyókészlet = 60 * 1 000 = 60 000 kg Átlagkészlet = 5 000 + 60 000/2 = 35 000 kg Maximális készlet = 5 000 + 60 000 = 65 000 kg

A készletgazdálkodásban lényeges szerepet töltenek be a készletnormák, amelyek a készletek megengedhető szintjét határozzák meg. Háromféle módon adhatjuk meg: időben (azon napok számával, ahány napi felhasználásra elegendő a készlet), mennyiségben (természetes mértékegységben) értékben.

A készletgazdálkodás megfelelő működéséhez anyagnormákra is szükség van. A termelés anyaggal kapcsolatos igényeinek kielégítése anyagnormák felhasználásával történik. Az anyagfelhasználási norma az egy termékegységhez „felhasználható” anyagmennyiséget, az anyagkihozatali norma pedig az egységnyi anyagból „kihozható” termékmennyiséget adja meg. Az anyagnorma lehet nettó, bruttó és beszerzési norma: A nettó norma a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiséget fejezi

ki (ez kerül ténylegesen a gyártmányba). A bruttó norma a gyártmány előállításához közvetlenül szükséges anyagmennyiség,

ami a nettó normán felül tartalmazza a gyártási hulladékot, veszteséget is.



A beszerzési norma a gyártmány előállításához beszerzendő anyagmennyiség, ami a

bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket is. (pl. párolgás, elszivárgás, porladás.)

A gyártmány nettó és bruttó anyagfelhasználási normájának a hányadosa az anyagkihasználási mutató. Fontos követelmény, hogy egy vállalkozás ügyvitele olyan legyen, hogy a mindenkori készletekről és a készletmozgásokról bármikor pontos adatokkal tudjon szolgálni. A készletváltozások szállítótól érkező (külső) bizonylatai a szállítólevél (fuvarlevél), a szállítói számla. A készletváltozások vállalkozáson belüli (belső) bizonylatai az anyagbevételezési jegy, az anyagkivételezési jegy, az anyagvisszavételezési jegy. A raktári készletek nyilvántartása a raktári nyilvántartólapokon (kartonokon) történik.

22.3 Feladatok Nézzünk egy számítási feladatot az előbbiekre: Egy üzemben egyfajta terméket gyártanak. Készletnyilvántartásukból a következő információkat ismerjük:

bruttó anyag felhasználási norma 5 kg a termelés során keletkező hulladék 12 % raktározási és szállítási veszteség 1,5 %

Hány kg anyagfelhasználásnak felel meg a nettó és a beszerzési norma? Nettó norma = Bruttó norma – hulladék A számításnál vegyük figyelembe: Bruttó norma = 100 % Nettó norma = 5 – (5*0,12) = 4,4 kg Beszerzési norma = Bruttó norma + raktározási, szállítási veszteség Beszerzési norma = 5 + (5*0,015) = 5,075 kg

A készlet- és anyagfelhasználási mutatók az anyagszükséglet tervezéséhez szolgálnak adatokkal. A fajlagos anyagfelhasználás az anyagfelhasználás és a termelt termékmennyiség természetes mértékegységben kifejezett hányadosa. A készletek színvonalát gyakran a kronologikus átlagkészlet mutatójával szokták jellemezni. Számítása úgy történik, hogy az időszak nyitó- és zárókészlet adatait osztjuk kettővel, a többi készletadatot hozzáadjuk és elosztjuk eggyel kevesebbel, mint a készletadatok száma. Például egy betéti társaság 2002. évi alapanyag készletének értéke az egyes időpontokban következő:

Időpont Készletérték (E Ft) I. 1. 910

III. 31. 490 VI. 30. 635 IX. 30. 420 XII. 31. 480

Számítsuk ki az átlagos alapanyagkészletet a 2002. évre! Átlagkészlet = (910/2 + 490 + 635 + 420 + 480/2) / 4 = 560 E Ft


A készletgazdálkodás fontos jellemzője az anyagellátottsági mutató, amely az időszak kronologikus átlagkészletének és az átlagos napi felhasználásnak a hányadosa. Megmutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire voltak felette a ténylegesen felhasznált mennyiségnek. Értéke 1 vagy annál nagyobb lehet. 1-hes közeli érték feszített készletgazdálkodást, 1-nél jóval magasabb érték laza készletgazdálkodást jelez.


A raktári készlet nagyságát nemcsak a termelés anyagszükséglete, hanem a készletek cserélődése, forgási sebessége is meghatározza. A forgási sebességet jellemezhetjük a fordulatok számával és a fordulatok időtartamával. A fordulatok száma megmutatja, hogy a vizsgált időszak alatt az átlagkészlet hányszor cserélődik ki. Számítása: adott időszak eladási forgalmát (anyagfelhasználását) elosztjuk az adott időszak átlagkészletével. A forgási sebesség másik mutatója a forgási idő, amely megmutatja, hogy a készletek teljes körforgásához mennyi időre van szükség (egy teljes fordulat hány nap alatt megy végbe). Számítása: adott időszak átlagkészletét elosztjuk az egy napra jutó eladási forgalommal (anyagfelhasználással). Javul a készletállomány forgási sebessége, ha nő a fordulatok száma, és csökken a forgási idő. Jellemezzük a fenti betéti társaság alapanyagkészletének forgási sebességét a fordulatok számával és a forgási idővel, amennyiben 2002. évben az anyagfelhasználás 3 360 E Ft volt! Fordulatok száma: F = 3 360 E / 560 E = 6 fordulat Forgási idő: T = 560 E / (3 360 E / 360) = 60 nap A vizsgált Bt. alapanyagkészlete hatszor fordult meg, azaz cserélődött ki 2002. évben, ugyanakkor az átlagkészlet 60 napig volt elegendő. A készletállomány tervezésére - a forgási sebesség mutatói mellett - a mérlegmódszert is alkalmazzák:

Nyitókészlet + készletnövekedés = készletcsökkenés +zárókészlet Beszerzés = készletcsökkenés (felhasználás, értékesítés) + zárókészlet – nyitókészlet

Egy kereskedelemmel foglalkozó Rt. készletgazdálkodásának adatai a 2002. évben:

nyitókészlet 90 millió Ft éves értékesítés 1 290 millió Ft zárókészlet 60 millió Ft

Mennyi volt a beszerzés 2002. évben? Beszerzés = 1 290 + 60 – 90 = 1 260 millió Ft

Feladatok: 1. feladat Egy Kft. költségszintje 6 000 kg maximális készlet és 2 000 kg biztonsági(minimális) készlet szinthatárok között helyezkedik el, a napi anyagfelhasználása 500 kg. Határozza meg: az átlagkészletet, a folyókészletet, és a rendelésfeladás gyakoriságát!

2. feladat Egy női ruhákat készítő egyéni vállalkozó számviteli nyilvántartásából az alábbi információk állnak rendelkezésre:

napi anyagfelhasználás 80 m szövet tapasztalat szerinti utánpótlási késedelem 3 nap utánpótlási időtartam 8 nap raktározási költség 50 Ft/m/nap utánpótlási időköz 90 nap

Határozza meg a biztonsági, a jelző-, az átlag- és a maximális készletet!



3. feladat Egy Kft. készletgazdálkodásának adatai:

zárókészlet 20 M Ft felhasználás 180 M Ft beszerzés 150 M Ft

Számítsa ki a nyitókészletet! 4. feladat Egy Rt. 2002. évi készletnyilvántartásából az alábbi információk állnak rendelkezésre:

Készlet kg Készlet kg Nyitó készlet I. 1. 44 000 Zárókészlet I. 31. 36 000 Zárókészlet VII. 31. 36 000 Zárókészlet II. 28. 30 000 Zárókészlet VIII. 31. 32 000 Zárókészlet III. 31. 32 000 Zárókészlet IX. 30. 24 000 Zárókészlet IV. 30. 40 000 Zárókészlet X. 31. 28 000 Zárókészlet V. 31. 50 000 Zárókészlet XI. 30. 34 000 Zárókészlet VI. 30. 36 000 Zárókészlet XII. 31. 20 000

Számítsa ki a negyedik negyedévi és az első félévi kronologikus átlagkészletet! 5. feladat A következő adatok ismeretében határozza meg a Z.+A. Kft. készlet utánpótlási idejét valamint az átlagkészlet nagyságát 2003. év második negyedévére:

maximális készlet 7 680 kg napi anyagfelhasználás 1 168 kg biztonsági készlet 1 840 kg

6. feladat Az A-Z Bt. alapanyagkészletének 2002. évi záró állománya: 1 730 E Ft. Tervezett beszer-zések és felhasználások alakulása 2003. évben a következő: adatok ezer Ft-ban

Időszak Beszerzés Felhasználás I. negyedév 1 050 1 675 II. negyedév 980 1 510 III. negyedév 1 420 1 400 IV. negyedév 720 600

Számítsa ki az átlagos alapanyag szükségletet 2003. évre! A termelőtevékenységet folytató Z +Z Kft. anyagkészletének 2002. évi kronologikus átlaga 128 000 E Ft, az éves anyagfelhasználás 512 000 E Ft. 2003. évben a termelés tervezett növekedése miatt az anyagfelhasználás várhatóan 10 %-kal nő, ugyanakkor a készletek forgási idejét 4 nappal tervezik csökkenteni. Mennyi lesz 2003. évben az átlagos anyagszükséglet? 7. feladat Egy termék nettó anyagnormája 4 kg. A gyártás során keletkező hulladék 20 %, a raktározás során keletkező tárolási veszteség 2 %. Mennyi anyagot kell beszerezni 2 600 db termék legyártásához?



8. feladat A LIRA & LANT Rt. Fókusz Könyváruházban (Miskolc, Széchenyi u. 7.) vásárolt egy Angol-Magyar kéziszótárt 2003. augusztus 14-én 2800 Ft áron. Állítsa ki a készpénzfizetési számlát! (ÁFA: 12%, az eladó adószáma: 10853665-2-41, vevő: a saját neve, címe) 6Lásd 6. sz. melléklet

23 Tárgyi eszközökkel való gazdálkodás (Szaláncziné Tamás Ilona)

23.1 Tárgyi eszköz fogalmak Tárgyi eszközök azok az anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan (1 évnél hosszabb ideig), közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A vállalkozó feladata a használat tartósságának a minősítése. Így ugyanaz az eszköz az egyik vállalkozónál a forgóeszközök, másik vállalkozónál a tárgyi eszközök között szerepelhet. Megkülönböztethetünk: Üzembe helyezett tárgyi eszközöket: a rendeltetésszerűen használatba vett, azaz a

sikeresen befejeződött próbaüzemeltetés utolsó napját követő első munkanapon kell üzembe helyezési okmányt kiállítani. Az ezen feltüntetett értéken kell a tárgyi eszközt aktiválni, vagyis bruttó értéken állományba venni.

Üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket: ide soroljuk a beszerzett, de még használatba nem vett tárgyi eszközöket.

Tárgyi eszközök csoportosítása a számviteli törvény szerint A csoportosításnál figyelembe kell venni a gazdálkodó profilját, illetve a vállalkozásban betöltött szerepét és az éves beszámoló készítésének szempontjait. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok:

- Ingatlan: a rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek (földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, az egyéb építmény, üzemkörön kívüli ingatlan illetve ezek tulajdoni hányada).

- Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül és tartósan szolgáló eszközök (erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök stb).

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett – a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó – tárgyi eszközök, amelyek tartósan és közvetetten szolgálják a vállalkozási tevékenységet (irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, járművek stb).

Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek, és ezen termékek értékesítéséből, vagy a tenyészállatok egyéb hasznosításából megtérülnek a tartási költségek.

Beruházások, felújítások: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése, rendeltetésszerű


6 6. sz. melléklet Készletgazdálkodás


használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatba vételig végzett tevékenység. A már használatba vett tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartam növelése.

A tárgyi eszközök eredeti állagának (kapacitás, pontosság) helyreállítása, korszerűsítés felújításnak minősül. A használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység (tervszerű megelőző karbantartás, rendszeresen visszatérő nagyjavítás) nem minősül beruházásnak! A tárgyi eszközöket a beszerzésüktől a használatbavételükig, illetve a létesítés (építés) időtartama alatt az üzembe helyezésig a beruházások között kell nyilvántartani. A tárgyi eszköz rendeltetésének megfelelő használatbevételi, üzembe helyezési eljárás az aktiválás. Bizonylata: Állományba vételi bizonylat műszaki és egyéb berendezésekről, gépekről, felszerelésekről és járművekről B. 11-46/V.r.sz. Az aktiválás bruttó értéken történik, amely az egyedi tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási költségével egyezik meg. Beszerzési, előállítási érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege (vételár – engedmény + felár, szállítási és rakodási költség, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, bizományi díj, vámterhek, beszerzéshez kapcsolódó adók, illeték, a le nem vonható ÁFA, biztosítási díj, üzembe helyezésig felmerült hitelkamat, hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj).

23.2 Értékcsökkenés - Értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközök több termelési ciklus során fokozatosan veszítenek értékükből, fizikailag és erkölcsileg kopnak, elhasználódnak. A tárgyi eszközök elhasználódásának pénzben kifejezett értéke az értékcsökkenés, melyet a vállalkozások költségként számolhatnak el. Az értékcsökkenés költségkénti elszámolása az értékcsökkenési leírás. A bruttó értéke és az elszámolt értékcsökkenés különbsége a nettó érték. Az értékcsökkenési leírást a vállalkozás határozza meg üzembe helyezéskor a várható élettartam alapján. A tárgyi eszközök bekerülési értékét csökkenteni kell a maradványértékkel, és az így kapott összeg lesz az értékcsökkenés számításának alapja (maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában, a rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Lényeges, ha a hasznos élettartam rövidebb az eszköz műszaki-gazdasági élettartamánál) Az értékcsökkenési leírás formái: Terv szerint értékcsökkenési leírás: a tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási

költségeit azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az értékcsökkenés elszámolása negyedévenként egyszer, minden aktivált tárgyi eszközre kötelező. Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: - a földterület, telek, az erdő bekerülési értéke után, - az üzembe nem helyezett beruházásnál, - képzőművészeti alkotásnál, régészeti leletnél, - olyan kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, amely értékéből a

használata során nem veszít, illetve értéke évről-évre nő, - a nullára leírt, illetve a tervezett maradványértéket már elért tárgyi eszköznél.



Kis értékű tárgyi eszközök (50.000 Ft alatti egyedi beszerzési ár) beszerzési értékét a vállalkozások használatba vételkor egy összegben elszámolhatják költségként. Ha a körülményekben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható.

Terven felüli értékcsökkenés: a tárgyi eszköznél, a beruházásnál kell elszámolni, ha piaci értéke tartósan lecsökkent (a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiányzik, illetve könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke). Nullára leírt tárgyi eszközök esetében nem számolható el.

Az értékcsökkenés számítás módszerei A bruttó érték leírható: teljesítményarányosan, időarányosan (a számítás alapja lehet a bruttó érték vagy a nettó érték), abszolút összeg alapján, egy összegben (kisösszegű leírás).

A leírás lehet: lineáris, degresszív (gyorsított), progresszív (lassított).

Lineáris leírás: évről évre azonos összeg kerül elszámolásra. A leírás mértékét a leírási kulcs fejezi ki, amely egy állandó kulcs. A módszer alkalmazása olyan eszközöknél ajánlható, amelyeknek a használati ideje hosszú, elhasználódásuk viszonylag egyenletes (pl. épületek). Előnye: könnyen alkalmazható. Hátránya: nem követi az eszköz tényleges elhasználódását.

Leírási kulcs = (1/évek száma) x 100 = …….. %

Éves értékcsökkenés = (Bruttó érték – maradványérték) x leírási kulcs Degresszív leírás: a használati idő első éveiben a lineáris leírásnál több, a használati idő utolsó éveiben a lineárisnál kevesebb értékcsökkenés kerül elszámolásra. Jól alkalmazható olyan eszközök leírásának tervezésénél, amelyeknél gyors a műszaki fejlődés (pl. számítástechnika). Előnye: jobban követi az eszköz elhasználódását, avulását. Hátránya: használata nehézkes, bonyolult. szorzószámok módszere (szorzószámok összege megegyezik a használati idővel, az

egyes években egyre kisebb a szorzószám) Éves értékcsökkenés = (Bruttó érték – maradványérték) x leírási kulcs x szorzószám

évek száma összege módszer

Éves értékcsökkenés = (évek számának fordított számsora / évek számának összege) x (bruttó érték – maradványérték)

Progresszív leírás: ugyanaz mint a degresszív, csak a kulcsok fordított sorrendben következnek.



Teljesítményarányos leírás: olyan műszaki gépeknél, járműveknél használható, amelyeknél a teljesítmény mérhető, tervezhető. Előnye: követi az eszköz fizikai elhasználódását. Hátránya: nem képes követni a műszaki fejlődés miatti elhasználódást, és a teljesítmények dokumentálása adminisztrációs többletmunkát jelent. A számítás alapja a bruttó érték. Az üzembe helyezés előtt meg kell határozni az eszköz használati idő alatti maximális teljesítményét és ennek ismeretében egy normát kell kiszámítani. Egységnyi teljesítményre jutó leírás = (Bruttó érték – maradványérték) / tervezett teljesítmény Éves értékcsökkenés = egységnyi teljesítményre jutó leírás x évi tényleges teljesítmény

23.3 Tárgyi eszközök nyilvántartása A tárgyi eszközökről egyedi vagy csoportos analitikus nyilvántartást kell vezetni, melynek a következőket kell tartalmaznia: Azonosító adatok: a tárgyi eszközök megnevezését, a tárgyi eszközök tartozékait, az

azonosításhoz szükséges leltári számot, a főkönyvi számla számát és elnevezését, a szállító megnevezését és az állományba vétel más címeit, a gyártás évét, a beszerzés, az üzembe helyezés, a pótlólagos beruházások és felújítások kivitelezőit és időpontjait tartalmazzák.

Nyilvántartási adatok: a használó költséghelyet és annak változásait, az értékcsökkenés elszámolásának módszerét és a leírás kulcsát, annak változásait és időpontjait, a terv szerint értékcsökkenés elszámolásának várható utolsó időpontját és a társasági adó miatt az adótörvényben meghatározott amortizációs normát tartalmazza. A személyi használatra kiadott tárgyi eszközöknél a munkavállaló nevét és a munkahely megnevezését kell feltüntetni.

Állomány- és értékadatok: a bruttó értéket és annak változásait, a tervezett maradványértéket és annak változásait, a terv szerinti értékcsökkenés adott időszakra elszámolt és halmozott összegét, a terven felüli értékcsökkenések és visszaírt terven felüli értékcsökkenések elszámolt összegeit és annak változásait tartalmazzák, valamint a tárgyi eszközök nettó értékét.

A tárgyi eszközök állománynövekedését és –csökkenését minden esetben a gazdasági eseményt tartalmazó bizonylatok alapján kell az egyedi (csoportos) nyilvántartásba bevezetni. Ilyen bizonylatok: B. 11-64 Tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lap B. 11-63 Épületek és egyéb egyedi építmények nyilvántartó lapja B. 11-52/új Tárgyi eszközök naplója B. 11-77 Beruházások, tárgyi eszközök nyilvántartó lapja 20 000 Ft egyedi beszerzési

érték alatt (Jelenleg az érték 50 000 Ft) B. 11-90 Tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve B. 11-91 Selejtezett tárgyi eszközök jegyzéke B. 11-46/v Állománybavételi bizonylat műszaki és egyéb berendezésekről, gépekről,

felszerelésekről és egyéb járművekről 7 Lásd 7. sz. melléklet


7 7. sz. melléklet Tárgyi eszközök


24 Költségkalkuláció és árképzés (Pokróczos Marianna) A termelés (szolgáltatás) költségeinek pontos ismerete elengedhetetlen az eredményes gazdálkodáshoz. A költségeket sokféleképpen lehet csoportosítani. A költségek jellege, fajtája, az elszámolás módja, összetétele és a termeléshez való viszonya szerint. A költségkalkulációhoz az elszámolás módja szerinti csoportosítást emeljük ki, mely lehet: Közvetlen költségek, közvetlenül az elállított termék (szolgáltatás) létrehozása

érdekében merülnek fel, és közvetlenül megállapítható, hogy mely terméket terhelik, Közvetett költségek, szükségesek a vállalkozás működéséhez és csak a költéség helye

ismert, ahol a költség felmerül (az adott termékre vagy szolgáltatásra eső értéke számítással határozható meg, pl.: általános költségek, rezsi).

A költségeket nemcsak utólag, a termék (szolgáltatás) elkészülte után kell ismerni, hanem a gyártás (a munka) megkezdése előtt. Tudnia kell a vállalkozónak, hogy egy áru előállítása, eladása, vagy a szolgáltatás nyújtása mibe kerül. Azt a műveletet, amikor kiszámítják, hogy egy adott termék előállítása (forgalmazása, szolgáltatás nyújtása) milyen költségekkel jár, költségkalkulációnak nevezzük. Aszerint, hogy a termelés-szolgáltatás megkezdése előtt vagy után készül, különböztetünk meg elő-, illetve utókalkulációt.

24.1 Költségkalkuláció egy termékre Példán keresztül bemutatjuk egy termék (asztal) költségkalkulációját. Közvetlen költségek:

Anyagköltségek: a termék gyártásához szükséges összes anyag és kellék költsége (a hulladék is) 0,08 m3 anyag egységára: 40 000.-Ft/m3 = 3 200.-Ft kellékek (ragasztó, festékek) = 800.-Ft Összes közvetlen anyagköltség = 4 000.-Ft

Munkabér: A vállalkozónak két alkalmazottja van, akinek havi 69 450.-Ft/fő a munkabére (TB járulékkal együtt). A két alkalmazott éves bértömege: 2 x 69 450.-Ft x 12 hónap = 1 666 800.-Ft A dolgozók 46 héten keresztül heti 40 órában dolgoznak. Az évi ledolgozott munkaidő: 2 x 46 hét x 40 óra = 3 680 óra Az egy munkaórára eső bérköltség (éves bértömeg / évi ledolgozott munkaóra): 1 666 800.-Ft: 3 680 óra = 453.-Ft Egy termék előállításához 4,5 óra szükséges a két dolgozónak: 2 fő x 4,5 óra = 9 munkaóra szükséges. 9 munkaórára eső bérköltség: 453 x 9 = 4 077.-Ft Tehát egy termékre előállítása szükséges bérköltség: 4 077.-Ft

Összes anyagköltség: 4 000.-Ft Összes bérköltség: 4 077.-Ft Összes közvetlen költség (/db): 8 077.-Ft

Közvetett költségek: épület költségei (műhely bérleti díja) 240 000.-Ft gépek karbantartása, amortizáció 60 000.-Ft energiaköltségek 132 000.-Ft adminisztrációért fizetett bér 250 000.-Ft irodai költségek 160 000.-Ft értékesítési költségek 140 000.-Ft



egyéb költségek 80 000.-Ft Összes éves közvetett költség: 1 062 000.-Ft

Éves munkaórák száma 3 680 óra. Egy órára jutó közvetett költség: 1 062 000.-Ft : 3 680 óra = 288,60.-Ft A termék 9 munkaórával készül el, költsége 288,60.-Ft x 9 óra = 2 597.-Ft

Összes közvetlen költség: 8 077.-Ft Összes közvetett költség: 2 597.-Ft Összes költség: 10 674.-Ft

Több termék esetén a közvetlen költségeket külön-külön, termékenként kell számolni. A közvetett költségszámítás ugyanaz. Ezek csak költségek, a haszon itt nem szerepel. Ez a piacon jelentkezik. Ha 10 674.-Ft-nál magasabb áron lehet a terméket eladni, nyereség képződik.

24.2 Árképzés (az ÁFA-t nem számolva) Az ár kialakításánál az összes költséget és megfelelő hasznot számolva kalkulálnak

ÖSSZES KÖLTSÉG + HASZON = ÁR 10 674.-Ft + 1 200.-Ft = 11 874.-Ft 10 674.-Ft + 2 400.-Ft = 13 074.-Ft

Az ár azonban a piacon alakul ki. A piac „mondja meg”, hogy a termékre szükség van-e és mennyiért. Ha pl. egy asztal a piacon 13 074.-Ft-ért eladható (ÁFA-t nem számolva), a terméken a nyereség 13 074.-Ft - 10 674.-Ft = 2 400.-Ft. Ha azonban csak 11 874.-Ft-ért adható el, a nyereség kisebb lesz. Ahhoz, hogy a vállalkozó az előbbivel azonos nyereséget érjen el, költségeit kell csökkenteni. Ha a termék ára a piacon 9 000.-Ft, akkor az asztal csak veszteséggel adható el. A vállalkozónak két lehetősége van: vagy nem gyárt több ilyen terméket (más gyártásába fog, esetleg föladja vállalkozását), vagy csökkenti a költségeit. Ha sikerül költségeit 10 674.-Ft alá szorítani, ismét nyereségessé válik a tevékenység. Erre ugyanis lehetőség kínálkozhat, pl. fejlettebb technika alkalmazásával. Így az egy termékre fordított munkaórát 9 óráról csökkentheti. A szolgáltató vállalkozások nem termelnek. A szolgáltatások árát általában munkaórák szerint számolják, ez a rezsióradíj (a szolgáltatás óránkénti díjtétele).

óra) (termelő számaórák t ledolgozot évesdíja ég tevékenysivállalkozóközvetett)(bérköltségek éves

jRezsióradí++

=

Az alkalmazottal rendelkező vállalkozó rezsióradíjában, az éves költségek között a közvetett költségek (rezsi) és az alkalmazottak bére, valamint járulékai szerepelnek. Ha a vállalkozónak nincsenek alkalmazottai, közvetlen bérköltsége a saját bére. A szolgáltatás kalkulált ára pedig Ár = az adott munka időszükséglete x rezsióradíj + a közvetlen anyagköltség A helyszínen végzett munkánál még fel kell számolni a kiszállás költségét. Az ár itt is a piacon alakul ki.



24.3 Rezsióradíj-számítás Munkaidő-számítás nap óra Az év napjainak száma 365 Ebből heti pihenőnap -52

szabad szombat -52 fizetett ünnep -9

Marad munkanap 252 Ebből szabadság -27 Marad teljesíthető munkanap (napi 8 óra) 225 1 800 Ebből vezetés, szervezés 236

rezsimunka 69 Termelő óra 1 495 Költségszámítás évi tény (Rezsiköltségek) összes 1 órára Rezsianyag (segédanyag stb.) 20 364 13,62 Szakmunkástanulók költsége 46 590 31,16 Saját társadalombiztosítási járulék 32 584 21,80 Továbbképzés 2 395 2,00 Szakmai gyakorlat 1 500 1,00 Kamarai tagdíj (ha van) 4 500 3,01 Reprezentáció 2 244 1,50 Gépkocsi-használat 84 709 56,66 Energia 24 020 16,07 Telefon 22 998 15,38 Saját felszerelés javítása 333 0,22 Fogyóeszköz-vásárlás 3 000 2,01 Közműdíj (szemét, stb.) 937 0,63 Tisztítószerek 1 565 1,05 Bankköltség 655 0,44 Nyomtatvány 21 390 14,31 Könyvelés 8 400 5,62 REZSIKÖLTSÉG ÖSSZESEN 278 784 186,48 Vállalkozói tevékenység díja 240 000 160,53 Mind összesen rezsióradíj 518 784 347,01 ÁFA 25% 86,75 ÁFA-s rezsióradíj 433,76

ÁR = ÁFA-s rezsióradíj x a munka időszükséglete + a közvetlen anyagköltség



Feladat: Készítsen saját maga által meghatározott munkadarab előállításához költségkalkulációt! A terméket 1 fő alkalmazott készíti. Számoljon a jelenleg érvényben lévő minimálbér összegével és az érvényben lévő TB járulék, munkaadói járulék és EHO összegével. Az ÁFA összegét vonja le a felhasznált anyag árából, a közvetett költségeknél nem vesszük figyelembe. Az ár kialakításánál viszont az összköltség és vállalkozási haszon összegét terhelje meg az ÁFA mértékével! Költségkalkuláció és árképzés

bruttó ár Ft-ban ÁFA Ft-ban nettó ár

Ft-ban Közvetlen költségek

alapanyag ……………. ……………. …………… segédanyag ……………. ……………. …………… munkabér …………..Ft x 1,32 (29%+3%)+3 450 Ft

munkaóra 184012munkabér havimunkabér eső munkaórára 1 ⋅

=

szolgáltatásra fordított munkaóra: …………. 1 munkaórára eső munkabér x munkaóra: …………… Összes közvetlen költség Közvetett éves költségek: bérleti díj ……………………………. összes gép, berendezés értékcsökkenése [berendezések értéke/elhasználódási idő (év)] ……………………………. eszközök, szerszámok értéke (1 éven belül elhasználódó) ……………………………. karbantartás költsége ……………………………. rezsi költsége ……………………………. adminisztráció, irodai költség, könyvelő díja, bankköltség ……………………………. Éves közvetett költség összesen: ……………………………. 1 munkaórára eső közvetett költség: (éves közvetett költség / 1 840 munkaóra) ……………………………. Szolgáltatásra eső közvetett költség …………….

Összes közvetlen és közvetett költség ……………. ÁR = (Összköltség + Vállalkozói haszon) + ÁFA összege



25 Elkészítendő szabályzatok (Juhász Sándorné) A számviteli politika keretében – a 2000. évi C. törvény alapján – el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát az eszközök és források értékelési szabályzatát az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (nem kötelező

mindenkinek) a pénzkezelési szabályzatot

(Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá!) A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján – akire vonatkozik – a munkavédelmi szabályzatot. Az 1996. évi XXXI. alapján – akire vonatkozik – a tűzvédelmi szabályzatot Felhívom a figyelmet a speciális tevékenységet végzőkre, hogy nézzék meg a rájuk vonatkozó külön szabályokat (például: egészségügyi, biztonsági, szerzői jogdíjas…).

26 Irodai ügyvitel – üzleti levelezés (Lajter Ferencné) A vállalkozásoknak – bármilyen tevékenységi körrel alapították, akár kereskedelmi, akár szolgáltatási céllal jöttek létre – el kell látniuk ügyviteli feladatokat is. Minden vállalkozás - alaptevékenysége folytatása mellett - emberekkel, iratokkal is foglalkozik, ezt az összetett tevékenységet ügyvitelnek nevezzük.

26.1 Az ügyvitelhez tartozó tevékenységek Az ügyvitelhez tartozó tevékenységek részaránya a vállalkozás profiljától függően különböző lehet: 1. Az ügyintézés Minden személyesen, írásban vagy telefonon folytatott tevékenység, melyet a munkatársakkal, az üzleti partnerekkel folytatunk annak érdekében, hogy egy bizonyos ügyet megfelelő módon elintézzünk. Egy vállalkozás arculatát, a róla kialakított képet nagyban befolyásolhatja az ügyintéző személyének megválasztása. Az ügyintéző az, akivel először találkozik az ügyfél, a vendég, a tárgyalópartner. Ő az, aki kedvességével, odafigyelésével, egy mosolyával kellemes benyomást gyakorolhat; mégis utána nem azt mondják, hogy X. Y. milyen kedvesen fogadott, hanem azt, hogy Z. cégnél nagyon figyelmesek voltak. Az ügyintéző az, aki felveszi a telefont, meghallgatja az ügyfelet, elintézi az ügyet, vagy tudja, kihez kell irányítani egy-egy problémával az embereket. Az ügyintéző az, aki azzal is segíti munkatársai, főnöke munkáját, hogy szűrő tevékenységet végez: megfelelő helyre irányít, beütemez, esetleg várakoztat. Rendkívül fontos az ügyintézést és az iratkezelést végzők napi munkakapcsolata, mert csak a folyamatos, jó együttműködés eredménye lesz a hibátlan ügyvitel. 2. Az iratkezelés Nagyon fontos része az ügyintézésnek. Az iratkezelés rendszerét a vállalkozások választhatják meg: a teljesen központosított nyilvántartástól a szervezetenkénti (munkahelyenkénti) nyilvántartásig, vagy ezek kombinációját választva.



Minden vállalkozásnál az iratkezelést folytató dolgozónak ismernie kell az Iratkezelési Szabályzatot, hogy ennek megfelelően végezhesse a munkáját. Az előírások pontos betartása mellett természetesen elengedhetetlen az iratkezelést végzők pontossága, precíz munkája; hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül (a kézzel vezetett nyilvántartókönyvektől a korszerű irodai szoftverekig) a vállalkozásnál a legmegfelelőbb megoldást válasszák, mely biztosítja azt iratok pontos nyilvántartását, ami alapján nyomonkövethető az irat útja és pillanatnyi helye. Az iratkezelés szerves részei: az iratok átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása, a kijelölt ügyintézőhöz való továbbítása - a pontos visszakeresés érdekében előadói ív, mutatókönyv, irat-átadókönyv, kézbesítőkönyv, postakönyv vezetése - az irattározás és a selejtezés. A vállalkozásoknak ki kell alakítaniuk – a törvényben előírtak szerint – irattározási és selejtezési tervet. 3. A határidők nyilvántartása, az időgazdálkodás Nem szeretjük a határidőket, de ha megbízhatóan akarunk dolgozni, mégis szükséges figyelni és betartani minden határidőt. Azokat az ügyeket, melyeknek látszólag nincs határidejük, a napi munkafolyamatba kell beilleszteni. Az ügyintéző - sokrétű munkájának pontos, eredményes végzéséhez – különböző technikai emlékeztető, nyilvántartó eszközöket is használ. Ilyenek: az asztali naptár, a határidőnapló, a menedzsernaptár, a menedzserkalkulátor, a különböző kartotékok és számítógépes határidő-nyilvántartó programok. Minden dolgozó számára a hatékony munkavégzés elengedhetetlen feltétele előre tudatosan megtervezni a heti, majd a napi munkát; s egy-egy munkanap végén áttekinteni az elvégzett feladatokat, s ennek függvényében megtervezni a következő nap teendőit. Természetesen az időmenedzsment előfeltétele a teendők és az elvégzésükhöz szükséges idő ismerete. Ma már egyre elterjedtebb az ún. „munkaidő-fényképezés” módszere, mely eredményeként minősíthető a dolgozó teljesítménye. 4. A különféle iratok készítése, a levelezés Az ügyintézés igen nagy része írásban történik. Sok ügyféllel, üzleti partnerrel, a felügyeleti szervekkel, a különböző hatóságok képviselőivel, magánszemélyekkel folytat levelezést a vállalkozás. Az első, a vállalkozásról kialakított benyomás a levélpapír kézhezvételekor születik, tartsa ezt is fontosnak a cég. Válasszunk megfelelő minőségű, lehetőleg fejléces levélpapírt, s ennek állandó használata tartozzon hozzá vállalkozásunk arculatához. Ne bízzunk akárkire egy-egy levél elkészítését. A levelezést folytató ügyintéző jó gépíró legyen, értsen a szövegszerkesztéshez, legyen fejlett esztétikai érzéke, tudjon érthetően, világosan, tárgyilagos hangnemben, udvariasan fogalmazni, ismerje a magyar helyesírás szabályait. A levélírónak – a felsorolt, fejleszthető ismereteken, készségeken túl – legyen stílusa. A stílus a szöveg nyelvi elemeinek a tartalommal való kapcsolatát jelenti, különös tekintettel a kifejezésmódra. Ide tartozik a hangvétel, a kifejezések megválasztása, a szóhasználat, a mondatfűzés; a mondanivaló színesítésére használt jelzők, szókapcsolatok, magyarázatok, kiegészítések. Ha teljesen megbízunk a levél fogalmazójában, aláírás előtt akkor is olvassuk el a levelet. Miután az írásban folytatott kommunikáció, a levelezés legkézzelfoghatóbb előnye a maradandóság és a dokumentálhatóság, komolyan kell venni minden elkészített, továbbküldött, vagy belső használatra kijelölt iratot.



A tartalom mellett fordítsunk nagy figyelmét a formára is. Ennek kialakításában követhetjük a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztálya által 43446/XIV/97. MKM sz. alatt megjelent útmutatót, mely több változatot kínál a hivatalos levél formájára. Az egyéb iratformák kialakításához a forgalomban lévő levelezés könyvek adnak segítséget.

26.2 Üzleti levelezés A vállalkozás levélforgalmának tartalmát természetesen nagyban meghatározza a profil is. De elmondhatjuk, hogy egy kereskedelmi, vagy szolgáltatatási tevékenységi körrel alakult vállalkozásnál a leggyakrabban a következő iratokkal, levelekkel találkozhatunk: A vállalkozás működésével kapcsolatos levelek: A humánerőforrás-gazdálkodás levelei: álláshirdetések, pályázati kiírások; az ezekre

érkezett alkalmaztatási kérelmek, önéletrajzok, az alkalmaztatási értesítések. A munkavállalással kapcsolatos iratok: munkaszerződés, kinevezés, munkaköri leírás,

áthelyezés, szabadság engedélyezése, munkaviszony megszüntetése. A pénzintézetekkel, felügyeleti hatóságokkal, beruházókkal, szolgáltatókkal folytatott

levelezés. A vállalkozás napi tevékenységének dokumentálása: jegyzőkönyv, emlékeztető,

feljegyzés, jelentés, körlevél. Az adásvételi ügylet kezdeményezésével, lebonyolításával kapcsolatos levelek: A szerződéskötés kezdeményezéséhez kapcsolódik: az érdeklődő levél, a tájékoztató

levél, az ajánlatkérő levél és az ajánlat. A szerződés megkötéséhez kapcsolódik: a megrendelés és a megrendelés

visszaigazolása. A szerződés teljesítéséhez kapcsolódik: a szállítási értesítés, a teljesítőlevél, a

szállítólevél és a számla küldése. A teljesítés esetleges zavaraihoz kapcsolódó leggyakoribb levéltípusok: az akadályközlő

levél (az eladó részéről) és a kifogásoló levél (a vevő részéről). Az adásvételi ügylettel kapcsolatos levelezés az eladó és a vevő oldaláról is megközelíthető, lényegi eltérés azonban csak a szerződéskötés kezdeményezése esetében van. Ha realizálódik az ügylet, s a teljesítés is a szerződésben rögzítettek szerint történt, a szerződés megkötéséhez és a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó levelek minden esetben megírandók. Egy újonnan létrejött vállalkozás esetében a legmegszokottabb, hogy a megalakult, piacon bemutatkozni kívánó cég egy általános tájékoztató levéllel felhívja a figyelmet vállalkozására, ígéretet téve arra, hogy hamarosan konkrét ajánlattal jelentkezik. Míg a tulajdonképpeni adásvételi ügylet realizálódik, igen sok levélváltásra kerül sor. Feltételezve, hogy a most megalakult, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás létrejöttéről a tájékoztató leveleket már elküldtük a lehetséges üzleti partnereknek, egy feltételezett adásvételi ügylet menetében – ha az zavartalanul bonyolódik le - a következő levelek megírására kerül sor (ezekhez egy-egy példát is bemutatunk): Ajánlat (katalógus és árjegyzék melléklettel) Megrendelés Megrendelés visszaigazolása Szállítási értesítés Teljesítőlevél (számla és szállítólevél melléklettel)

Természetesen csak akkor tekinthető lezártnak az ügymenet, akkor irattározhatóak az iratok, ha a vevő részéről megtörtént a vásárolt áru ellenértékének kiegyenlítése.



Minta az ajánlatra Az ajánlatban az eladó ismerteti a vevővel az ajánlott termék jellemzőit (ár, minőség, szín stb.), leveléhez képes katalógust és árjegyzéket mellékel. Fáy András Miskolc, 2003. július 1. Közgazdasági Szakközépiskola Iktatószám: 124/2003. Dr. Majoros Györgyné Ügyintézőnk: Szűcs Gábor igazgató Miskolc Jászi Oszkár u. 1. 3529 Tárgy: Ajánlat Tisztelt Igazgató Asszony! 2003. június 15-én kelt levelünkben tájékoztattuk arról, hogy cégünk, a Stílus Bútorkereskedelmi Kft. ez év június 1-jén megalakult, s hamarosan megkeressük ajánlatunkkal. Ezúton ajánljuk szíves figyelmébe a vállalkozásunk által forgalmazott bútorokat, különös tekintettel iskola- és irodabútorainkra. Mellékelt katalógusunkban megtekintheti ajánlatunkat, s az árjegyzék tájékoztatja arról, hogy bútorainkat kedvezményes, bevezető áron kínáljuk. A megrendelt termékeket raktárunkról, a megrendelés kézhezvételétől számított 14 napon belül szállítjuk. Örülnénk annak, ha ajánlatunk felkeltené szíves figyelmét, s a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolát megrendelőink között üdvözölhetnénk. Reméljük, megrendelésükkel eredményes üzleti kapcsolat alakul ki cégünk és intézményük között. Tisztelettel Stílus Bútorkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Patak u. 6. Kovács Tamás ügyvezető igazgató Melléklet: katalógus

árjegyzék



Minta a megrendelésre A beérkezett ajánlatra mindig illik válaszolni, még akkor is, ha pillanatnyilag nem áll módunkban rendelni. Példánkban azonban folytatódik az adásvételi ügylet, így a megrendelésben pontosan közöljük a kiválasztott termékeket, tisztázzuk egységárukat, a szállítás határidejét és helyét, valamint a fizetés módját. Stílus Bútorkereskedelmi Kft. Miskolc, 2003. július 7. Kovács Tamás Iktatószám: 563/2003. ügyvezető igazgató Hivatkozási szám: 124/2003.

Ügyintézőnk: Tóth Kálmánné Miskolc Ügyintézőjük: Szűcs Gábor Patak u. 6. 3525 Tárgy: Megrendelés Tisztelt Igazgató Úr! Örömmel vettük cégük ajánlatát, mivel iskolánk jelenleg több tantermét felújítja, ahol a régi iskolabútorokat is kicseréljük. Ezúton megrendeljük az alábbi termékeket, melyek szállítását legkésőbb f. év augusztus 1-jéig várjuk iskolánk telephelyére.

Cikkszám Megnevezés Szín Darab Egységár(áfával) 13545 Tanulópad tölgy 100 42 600 13442 Tanári asztal tölgy 5 34 850 13454 Tanulószék tölgy 200 6 500 13443 Tanári szék tölgy 5 9 850

Kérjük, hogy a szállítás pontos időpontjáról szíveskedjék értesíteni intézményünket, hogy gondoskodhassunk az iskolabútorok szakszerű átvételéről. A megrendelt termékek ellenértékének kiegyenlítése átutalás útján történik, az áruátvételtől számított 8 napon belül. Várjuk megrendelésünk mielőbbi szíves visszaigazolását. Üdvözlettel Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola 3529 Miskolc, Jászi Oszkár u. 1. Dr. Majoros Györgyné igazgató



Minta a megrendelés visszaigazolására Az eladó a megrendelés feltételeit pontosan megismétli a visszaigazoló levélben, ezzel kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére. Mindig szükséges pontosan tisztázni a szállítási és fizetési feltételeket. Fáy András Miskolc, 2003. július 9. Közgazdasági Szakközépiskola Iktatószám: 124/2003. Dr. Majoros Györgyné Hivatkozási szám: 563/2003. igazgató Ügyintézőjük: Tóth Kálmánné Ügyintézőnk: Szűcs Gábor Miskolc Jászi Oszkár u. 1. 3529 Tárgy: Megrendelés visszaigazolása Tisztelt Igazgató Asszony! Örömmel vettük fenti számú megrendelésüket, mely alapján ezúton visszaigazoljuk a következő iskolabútorok szállítását, az alábbi feltételekkel.

Cikkszám Megnevezés Szín Darab Egységár(áfával) 13545 Tanulópad tölgy 100 42 600 13442 Tanári asztal tölgy 5 34 850 13454 Tanulószék tölgy 200 6 500 13443 Tanári szék tölgy 5 9 850

Szállítási határidő: 2003. augusztus 1. Fizetés: átutalással, az átvételtől számított 8 napon belül A szállítás módja: a Stílus Bútorkereskedelmi Kft. teherautóján, a bútorok

darabonként becsomagolva A szállítás helye: Miskolc, Jászi Oszkár u. 1. A szállítás pontos időpontjáról levélben értesítjük Önöket. Reméljük, elégedettek lesznek termékeinkkel, s a jövőben is vásárlóink körében üdvözölhetjük intézményüket. Stílus Bútorkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Patak u. 6. Kovács Tamás ügyvezető igazgató



Minta a szállítási értesítésre Az eladó (szállító) ebben a levélben közli a vevővel, hogy a megrendelt és visszaigazolt árut mikor, milyen módon szállítja, az hol és mikor vehető át. Fáy András Miskolc, 2003. július 14. Közgazdasági Szakközépiskola Iktatószám: 124/2003. Dr. Majoros Györgyné Hivatkozási szám: 563/2003. igazgató Ügyintézőjük: Tóth Kálmánné Ügyintézőnk: Szűcs Gábor Miskolc Jászi Oszkár u. 1. 3529 Tárgy: Szállítási értesítés Tisztelt Igazgató Asszony! Tisztelettel értesítjük, hogy a fenti számú megrendelésükben megnevezett iskolabútorokat 2003. július 25-én délelőtt 9 és 10 óra között szállítjuk. Vállalkozásunk teherautóját két alkalmazott kíséri, akik az Önök által megjelölt helyre rakják le a bútorokat. Kérjük, szíveskedjenek gondoskodni az áru fogadásáról. Bízunk abban, hogy elégedettek lesznek szállítmányunkkal, és a jövőben is megtisztelnek megrendelésükkel. Tisztelettel Stílus Bútorkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Patak u. 6. Kovács Tamás ügyvezető igazgató



Minta a teljesítőlevélre

A megrendelés teljesítésével egyidőben az eladó teljesítőlevelet ír, melyhez szállítólevelet és számlát mellékel. Fáy András Miskolc, 2003. július 24. Közgazdasági Szakközépiskola Iktatószám: 124/2003. Dr. Majoros Györgyné Hivatkozási szám: 563/2003. igazgató Ügyintézőjük: Tóth Kálmánné Ügyintézőnk: Szűcs Gábor Miskolc Jászi Oszkár u. 1. 3529 Tárgy: Teljesítőlevél Tisztelt Igazgató Asszony! Vállalkozásunk visszaigazoló levélben vállalt kötelezettséget arra, hogy a fenti számú megrendelésükben foglaltakat teljesíti. Jelen levelünkkel egyidőben szállítják munkatársaink intézményük telephelyére a megrendelt iskolabútorokat. Mellékeljük a szállítmányt kísérő szállítólevelet és a számlát, melynek ellenértékét – megállapodásunk értelmében – az áru átvételétől számított 8 napon belül kérjük, szíveskedjenek átutalással kiegyenlíteni. Bízunk abban, hogy termékeink ellen minőségi kifogás nem merül fel, de természetesen a katalógusban jelzett egy év garanciális idő alatt bármilyen – nem rongálásból eredő – meghibásodást kijavítunk. Ettől függetlenül is örömmel veszünk minden észrevételt termékeink minőségével, stabilitásával, kopásállóságával kapcsolatban. Tisztelettel Stílus Bútorkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Patak u. 6. Kovács Tamás ügyvezető igazgató Melléklet: számla

szállítólevél



Minta az akadályközlő levélre A szállító írja akkor, amikor már látja, hogy nem tudja határidőre teljesíteni a visszaigazoló levélben foglaltakat. Természetesen ez további levélváltásokat indít el, hiszen a vevő elfogadhatja vagy elutasíthatja a póthatáridőt, esetleg eláll a szerződéstől. Fáy András Miskolc, 2003. július 20. Közgazdasági Szakközépiskola Iktatószám: 124/2003. Dr. Majoros Györgyné Hivatkozási szám: 563/2003. igazgató Ügyintézőjük: Tóth Kálmánné Ügyintézőnk: Szűcs Gábor Miskolc Jászi Oszkár u. 1. 3529 Tárgy: Akadályközlés Tisztelt Igazgató Asszony! Fenti számú megrendelésükre válaszolva a július 14-én kelt szállítási értesítésünkben kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az Önök által megrendelt iskolabútorokat f. hó 25-én szállítjuk. Sajnálattal közöljük, hogy az előre jelzett július 25-i határidőt nem áll módunkban teljesíteni, miután a szállítást végző autónk meghibásodott, jelenleg javítóműhelyben van. Szíves elnézésüket kérjük, de az iskolabútorok szállításának határidejét július 30-ára kell módosítanunk. Bízunk abban, hogy ez a változás nem jelent gondot, hiszen a kért – augusztus 1-jei – időpontig odaérnek a megrendelt termékek. Reméljük, elégedettek lesznek szállítmányunkkal, és a jövőben is megtisztelnek megrendelésükkel. Tisztelettel Stílus Bútorkereskedelmi Kft. 3525 Miskolc, Patak u. 6. Kovács Tamás ügyvezető igazgató



Minta a kifogásoló levélre Kifogásoló levél írására akkor kerülhet sor, ha az áru nem a megfelelő mennyiségben, minőségben, esetleg késedelmesen érkezett a megrendelőhöz, ha hibás a számlázás. A megrendelő kérhet árengedményt, a hibás áruk javítását, kicserélését, esetleg elállhat a szerződéstől. Stílus Bútorkereskedelmi Kft. Miskolc, 2003. augusztus 15. Kovács Tamás Iktatószám: 563/2003. ügyvezető igazgató Hivatkozási szám: 124/2003.

Ügyintézőnk: Tóth Kálmánné Miskolc Ügyintézőjük: Szűcs Gábor Patak u. 6. 3525 Tárgy: Minőségi kifogás Tisztelt Igazgató Úr! A fenti számú megrendelésben feltüntetett iskolabútorok határidőre megérkeztek intézményünkhöz, ahol megtörtént az áru mennyiségi átvétele. A vásárolt termékek árát határidőre átutaltuk vállalkozásuknak. A bútorok kicsomagolása során derült ki, hogy a tanulószékek közel felének háttámlája nincs megfelelő módon rögzítve, így azok már most mozognak. Tartunk tőle, hogy a tanév megkezdése után, amikor a tanulóink minden nap több órán keresztül használják, könnyen tönkremennek. Miután termékeikre – megállapodásunk értelmében – egy év garanciát vállaltak, kérjük, 2003. szeptember 1-jéig szíveskedjenek gondoskodni a székek javításáról. Kérjük, értesítsenek arról, mikor várhatjuk szakembereiket. Köszönettel Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola 3529 Miskolc, Jászi Oszkár u. 1. Dr. Majoros Györgyné igazgató



27 A vállalkozások likviditása (Pokróczos Marianna) A fizetőképességet nevezzük likviditásnak. A likviditás a gazdasági élet valamely szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait és minden más esedékes fizetési kötelezettségét határidőre ki tudja egyenlíteni. A likviditás a gazdasági gyakorlatban az adósról kialakított minősítést jelenti, amely jelentős mértékben befolyásolja például a hitelhez jutás lehetőségét, feltételeit. Egy vállalkozás adott időpillanatban fennálló fizetőképességét, illetve fizetésképtelenségét jelzi. A fizetőképesség, mint potenciális lehetőség nem tévesztendő össze a fizetőkészséggel, ami a képesség kihasználását jelenti. Alanyi likviditás A számviteli beszámolóból képezhető mutatószámok segítségével vizsgáljuk, hogy a vállalkozás rendelkezik-e annyi mobil, vagy könnyen mobilizálható eszközértékkel, amennyi az esedékes kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Mobilitás: az eszközök dologi formából pénzformába történő átalakulása. Az alanyi mutatók kiszámításához elsősorban a hitelintézeteknek fűződik érdekük, különösképpen a rövid lejáratú kölcsönök folyósítása előtt. Többek között e mutatók alapján igyekszik a hitelintézet meggyőződni arról, hogy a folyósítandó kölcsön törlesztése – pénzügyi szempontból – biztosítottnak látszik-e (bővebben a vállalkozások hitelből történő finanszírozása témánál). Likvid eszköznek tekintjük az egy éven belül pénzzé tehető forgóeszközöket. Főbb típusaik: Pénzeszközök (az értékpapírokat is beleértve) Követelések Készletek

A likviditási mutatók alkalmazásának nagy előnye a pontosságuk. Gyengeségeik, hogy nagyon rövid idő alatt elavulhatnak. Ennek oka, hogy mind a likvid eszközök, mind a rövid lejáratú kötelezettségek gyorsan változnak. Segítségükkel megállapítható, hogy rendelkezik-e a cég annyi éven belül pénzzé tehető eszközzel, mint amennyi az egy éven belül esedékessé váló kötelezettsége. Tehát egy éves szinten vizsgálják a likviditást, de éven belül, rövidebb időszakok vonatkozásában is lehetnek fizetési gondok. Tárgyi likviditás A vállalkozás eszközeinek összetételét összeveti a kötelezettségek (források) struktúrájával. Megvizsgáljuk, hogy: Az eszközöknek mennyi idő szükséges a fizetőeszközzé alakításukhoz (mobilak-e?). A kötelezettségeket ezzel szemben esedékességük szerint csoportosítjuk (idősávokban). Amennyiben minden egyes idősáv vonatkozásában összhang figyelhető meg az eszközök értéke és a kötelezettségek értéke között, akkor a vállalkozás tárgyi értelemben likvidnek tekinthető. A tárgyi likviditás megvizsgálásához a vállalkozást belülről kell ismerni. Csak ő tudja eldönteni egy adott eszközről, hogy az milyen gyorsan tehető pénzzé (mobilizálható). Fizetőképesnek tekinthető egy vállalkozás ha rendelkezik annyi fizetőeszközzel, mobil eszközzel, amennyire általában egy hónapon belül esedékes fizetési kötelezettségei teljesítéséhez szüksége van. A gyakorlat ezért likviditáson elsősorban tárgyi likviditást ért. A cash-flow és a működő tőke kifejezi a vállalkozás likviditásának mértékét.



Cash-flow A vállalkozások fizetőképességének megítélése kapcsán gyakran előforduló fogalom a cash-flow (pénzáramlás). Általános értelemben cash-flow a pénzbevételek és a pénzkiadások pozitív egyenlegét értjük, vagyis a vállalkozásnál maradó (felellhető) szabad rendelkezésű pénzeszközök összegét. A cash-flow kimutatásának a gyakorlatban a direkt módszere terjedt el: A direkt módszer alkalmazása esetén az értékesítésből származó bevételekből levonják az üzleti célokat szolgáló működési kiadásokat, amelyek a pénzállományt csökkentik, ha pozitív, vagy az idő során növekvő, a cég fizetőképes, nyereséges. Működő tőke A cég rendelkezésére álló pénzforrások (kp, bankszámla, vevőkkel szembeni rövid lejáratú követelések) és az esedékessé váló rövid lejáratú kötelezettségek különbsége. A vállalkozások működésük során nem használhatják fel teljes egészében e pénzforrást, mivel tevékenységük során bármikor szükségük lehet pótlólagos finanszírozásra.

ségkötelezettlejáratú rövid Összes-értékezök Forgóeszkö tőkeMűködő = A vállalkozások likviditásának költsége Azok a vállalkozások tekinthetők tehát igazán likvidnek, amelyek magas pénzeszköz állománnyal, magas készlet állománnyal, sok vevővel szembeni követeléssel, valamint sok értékpapírral rendelkeznek. A nagyobb likviditással nő a cég döntési szabadsága. A magas likviditás fenntartása jelentős többletköltségekkel jár. Például a magas készletszint növeli a raktározás, tárolás költségeit. A magas szabad pénzeszköz állomány esetében számolni kell az elmaradó haszonnal is. E pénzeszközök hosszabb időtávú lekötésével jelentős hozamra lehet szert tenni, amely ily módon kiesik. A vállalkozások fizetőképességének helyreállítása A szóba jöhető intézkedések, a likviditás hiánya esetén: a készpénzben történő értékesítések növelése, bankhitelek felvétele, kölcsöntőkéhez jutás értékpapírok kibocsátása révén, a kintlévőségek eredményesebb behajtása, a tevékenység végzéséhez nem feltétlenül szükséges tárgyi eszközök, készletek

értékesítése, elfekvő készletek értékesítése, a saját tőke növelése újabb tulajdonosok bevonásával, értékpapírok értékesítése, a beruházások átmeneti visszafogása.

A túlzottan jó likviditás esetén teendő intézkedések: átmeneti pénzbefektetések eszközlése, a beruházási hitelek visszafizetése (főleg, ha azok magas kamatozásúak), a készpénzes beszerzések fokozása (lehetőség szerint árengedmény kikötésével).

Arra kell tehát a vállalkozások vezetőinek törekedniük, hogy likviditásuk fenntartása mellett érjék el hosszú távon a vállalkozás életképességét.



28 Vállalkozás finanszírozása (Pokróczos Marianna) A vállalkozások vagyona mindazon eszközök összessége, amelyek a gazdasági tevékenység végzéséhez szükségesek. Ezen szempont alapján megkülönböztetünk: befektetett eszközöket, forgóeszközöket.

A finanszírozás valamely gazdasági művelet fedezetéről való gondoskodást, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátását jelenti. Fő célja a rendelkezésre álló pénzeszközöknek a termelési folyamathoz történő hozzárendelése, annak érdekében, hogy azok gyors megtérülése révén minél nagyobb nyereséget lehessen elérni. A finanszírozás keretében gondoskodni kell mind a befektetett eszközök, mind pedig a forgóeszközök forrásainak előteremtéséről. Finanszírozási szempontból megkülönbözetünk: tartós eszközöket (befektetett eszközök + tartós forgóeszközök), átmeneti eszközöket (azon forgóeszközök, melyek finanszírozása egy éven belül

állandó forrást nem igényel). A finanszírozás formái A vállalkozások következő finanszírozási formáit lehet megkülönböztetni: Belső finanszírozás:

- forgalmi bevételből történő finanszírozás (árbevételen keresztül), - tartalékból történő finanszírozás (az előző évek eredményéből) az eredmény

visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozást önfinanszírozásnak is szokták nevezni,

- a tárgyévi nyereség visszatartása (visszaforgatása) révén megvalósuló finanszírozás.

Külső finanszírozás: - részesedésfinanszírozás: a külső finanszírozáson belül a részesedés finanszírozás

(pl. részvények kibocsátása) azt jelenti, hogy a vállalkozásba újabb tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek, tulajdonképpen saját tőke szerzése történik, a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez jut,

- hitelből történő (idegen finanszírozás). Hitelből történő finanszírozás Az idegen-finanszírozás költsége általában az összes forrás közül a legmagasabb. Azonban a hitelek kamatát a vállalkozások ráfordításként, adózás előtti eredményük terhére számolhatják el, így csökkenteni tudják adóalapjukat, s végső soron a fizetendő adó összegét is. Így a hitelek felvételének adókímélő hatása van. Az idegen tőke annak lejárata szerint lehet rövid lejáratú (éven belüli), valamint hosszú lejáratú (éven túli). A rövid lejáratú idegen forrás a hitelen túl származhat még: a vevők előrefizetéseiből, a szállítók által nyújtott hitelekből, tartós passzívákból, egyéb kötelezettségekből.

A hosszú lejáratú hitelek több éven keresztül folyamatosan vannak jelen a termelési folyamatban.



Az eszközök megtérülésének és az őket finanszírozó források lejáratának összhangban kell lenni, ez az illeszkedés elve. A finanszírozás költségei A hitelek, mint források költségét, azok kamatterhe jelenti. A hitelek költsége a teljes hiteldíjjal egyezik meg, amely a kamatokon felül tartalmazza a hitelnyújtással összefüggő egyéb járulékos költségeket is. Nemcsak a hitelnek, hanem a belülről származó forrásoknak is van költségük. A belülről származó tőke költsége tulajdonképpen az elmaradó haszon, amelyet azért veszít el a vállalkozás, mert a termelésben való lekötés miatt a tőkét más célra felhasználni nem lehet. Finanszírozási szabályok A tartós befektetések finanszírozási szabálya

E szabály kimondja, hogy a tartós befektetéseket (befektetett eszközök + tartós forgóeszközök) a vállalkozások saját tőkéjükkel, vagy ha nem elegendő, akkor hosszú lejáratú idegen tőkével kell, hogy finanszírozzák. Amennyiben a vállalkozás beruházása bekerülési költségének egy részét rövid lejáratú hitel felvételével egyenlíti ki, gondba kerülhet, ha a más tevékenységből tervezett árbevétele határidőre nem folyik be (likviditás elveszítésének veszélye!). Forgóeszköz-finanszírozás szabálya

Az átmeneti forgóeszközök finanszírozásának sorrendje az egyes forrásokból lehetőleg a következő legyen: Elsőként az előlegek, majd az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó források (szállítók), ezeket követően a tartós passzívákból rendelkezésre álló idegen tőke, és ha mindez nem elég, csak akkor szabad rövid lejáratú bankhitelt, kölcsönt igénybe venni. Beruházások finanszírozása Beruházásnak nevezzük a termelő és nem termelő tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek) létesítését, állományuk teljesítőképességük bővítését, az elhasználódott tárgyi eszközök pótlását, cseréjét. A beruházási döntéshez szükséges tőke megszerzése és összetétele, a hosszú távú finanszírozási döntések körébe tartozik. A fejlesztések finanszírozása belső és külső forrásból történhet. A belső finanszírozás két módja a leírásból (amortizációból), és a visszatartott nyereségből történő finanszírozás. A külső forrásból történő finanszírozás a tőkepiacon keresztül történik. A cég a tőkepiacon kétféle forráshoz juthat: kölcsöntőkéhez és saját tőkéhez. A kölcsöntőke a hitelből vagy kötvénykibocsátásból történő tőkeszerzés. A cég saját tőkéhez részesedés-finanszírozással (részvénykibocsátással) juthat. A legtöbb vállalkozásnál a saját szabad pénzeszköz csak a pótláshoz, kisebb korszerűsítéshez, bővítéshez biztosít fedezetet, a jelentősebb volumenű beruházásokhoz általában a saját forrásokat külső forrásokkal kell kiegészíteni. Az idegen forrás lehet bankhitel, költségvetésből származó beruházási támogatás, és más befektetni szándékozó ideiglenes vagy végleges tőke-hozzájárulása. A beruházási hitel felvételére általában csak akkor van reális lehetőség, ha az élettartam alatt az értékcsökkenési leírás elszámolása után képző nyereség meghaladja a banki betéti kamatlábbal számított jövedelmet, mert különben a hitelnyújtónak nem érdemes pénzét a beruházás finanszírozására fordítani.



Forgóeszközök finanszírozása Forgóeszközöknek azokat az eszközöket nevezzük, amelyek közvetlenül, vagy közvetve éven belül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, egyetlen termelési ciklusban elhasználódnak (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, stb.) A forgóeszköznek mindig van egy olyan minimális állománya, amelyre a folyamatos tevékenység végzéséhez szükség van, ezt nevezzük tartós forgóeszköz állománynak (nettó forgótőkének). Nettó forgótőke = Forgóeszközök értéke – Rövid lejáratú források (folyó finanszírozások) A tartós forgóeszköz állomány tartós finanszírozási forrást igényel, az átmeneti forgóeszköz szükséglet pedig rövid lejáratú forrásokat. Az átmeneti forgóeszközök finanszírozása: lásd. forgóeszköz-finanszírozás szabálya. A szükséges források tervezése a finanszírozási tervben történik: likviditási tervben (pénzforgalmi szemléletben) vagy status-ban (állomány szemléletben).

29 A vállalkozások tevékenységének hitelből történő finanszírozása (Pokróczos Marianna)

29.1 Hitelezési alapfogalmak A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében. A hitelezési alapelvek azoknak a szempontoknak, elveknek az összessége, amelyek meghatározzák a bank magatartását a hiteligények elbírálásánál. A legfontosabb alapelvek a következők: a céljelleg, a hitelképesség, a fedezeti elv, a saját források kiegészítésének elve, a lejárati elv, a kamatfizetési kötelezettség.

A céljelleg A hitelkérelemben a vállalkozásnak meg kell jelölnie a konkrét célt, amelynek teljesítéséhez a hitel szükséges, azt a tevékenységet, amelyből a hitel visszafizetéséhez szükséges bevételt megszerzi, azt a később képződő forrást, amelyet létrejöttéig a hitel pótol. A hitelképesség Hitelképes az a vállalkozás, amely termékeit (szolgáltatásait) rendszeresen értékesíti (árbevétele rendszerese), jövedelmezően gazdálkodik, fizetési kötelezettségeinek mindenkivel szemben eleget tesz (általában 30 napon belül), és a bank a hitel visszafizetését biztosítottnak látja. A hitelképesség kritériumai a hiteligénylő visszafizetési alkalmasságának vizsgálatát jelentik (a bank adósminősítési rendszerében). A hitelképesség vizsgálata a hitelezés kockázatának, a hitel visszatérülés valószínűségének felmérésére irányul. A vállalkozás hitelképességét meghatározza: jövedelemtermelő képessége, likviditásnak helyzete és TÁMOGATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PHARE PROGRAMJA


adósságviselő képessége, az adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésének való

megfelelés. A jövedelemtermelő képesség vizsgálata Ennek keretében azt vizsgálja a bank, hogy a vállalkozás a termelési tényezőit (eszközök, élőmunka, stb.) mennyire hatékonyan hasznosítja, az eredmény létrehozásában milyen szerepet játszanak a termelési tényezők. A kérdésre a jövedelmezőségi mutatók számításával kaphatjuk meg a választ. E mutatókat a vállalkozás beszámolójából (mérleg és eredménykimutatás) vett adatok alapján lehet számítani. A leggyakrabban számított mutatók a következők:

Saját tökeEredményeredmény arányos- Saját töke =

eszköz ÖsszesEredményeredmény yosEszközarán =

árbevételenettósÉrtékesítéEredményeredmény arányos-Árbevétel =

Az eredményen általában adózás előtti eredményt értünk. A likviditás vizsgálata A vállalkozás mérlegéből vehetjük az adatokat. Az alábbi mutatók azt tükrözik, hogy a vállalkozás milyen pénzügyi fedezettel (likvid eszközökkel) rendelkezik az egy éven belül esedékes kötelezettségek kiegyenlítésére. Természetesen a fizetőképesség vizsgálható egy évnél rövidebb időszakra is, a szabad pénzeszközök és a negyedéven (hónapon) belül esedékes követelések, valamint a negyedéven (hónapon) belül esedékes kötelezettségek összegét kell szembeállítani. E mutatók a következők:

ségekkötelezett EsedékesökPénzeszközráta iLikviditás =

ségekkötelezettlejáratú Rövidkészletek-zökForgóeszkögyorsráta iLikviditás =

ségekkötelezettlejáratú RövidzökForgóeszkölikviditás Alanyi =

A mutatók kívánatos értéke 1,3-2,0 között van. Az adósságviselő képesség vizsgálata A vállalkozás hosszú távú pénzügyi helyzetét lehet vizsgálni. A tőkeellátottság mutatója a vállalkozás saját tőkéjének és az összes forrásnak az arányát mutatja.

forrásÖsszesSaját tökettságTökeelláto =

Kifejezi, hogy a vagyon alakulásában mekkora a kölcsönvett források jelentősége.



Az adósságszolgálati mutató kifejezi, hogy képződik-e a vállalkozásnál akkora jövedelem, amelyből a hosszú lejáratú adósság esedékes kötelezettségei teljesíthetők.

kamatok Esedékesrészlete törlesztőesedékeskölcsönök lejáratú Hosszú kamatakölcsönök lejáratú Hosszú óAmortizácieredményAdózott

mutató lgálatiAdósságszo+

++=

A bankok a mutató 1 feletti értékét tartják kívánatosnak. A hitelképesség megítéléséhez a beszámolóból még más mutatót is számítanak (pl. készletgazdálkodás mutatói, készpénzforgás mutatója), és egyéb szubjektív információkat is használ a bank, melyeket pontszámrendszerrel számszerűsítenek. Pl. a vállalkozás: befektetéseinek minősítése, piaci helyzete, input-output kapcsolatai, tulajdonformája, a vezetés színvonala, a tulajdonosok, a menedzsment megítélése, stb.

A bank az összes objektív és szubjektív mutató számszerűsített adatai alapján rangsorolja ügyfeleit. I-II-III. osztályú adósként kezelve őket, eltérő feltételekkel köti meg a szerződéseket. Pl. befolyásolja a biztosítékok nagyságrendjét, amely a kért hitel 120-200%-a lehet. Hitelképtelenek azok az adósok, akik III. osztályú minősítést kapnak. A bank az adósminősítést évente legalább egyszer elvégzi. Jelenleg már létezik az egyszerűsített adósminősítési eljárás, azon ügyfeleknél, akiknek nettó árbevételük 700 mFt alatti, foglalkoztatottainak száma 50 fő alatt van és hitelkérelmük nem haladja meg az 50 mFt-ot. A hitelkérelem benyújtása előtt célszerű az adósminősítést elvégeztetni a bankkal. Hitelképtelenség esetén nincs értelme a hitelkérelem benyújtásának (nagy a költsége). Fedezeti elv A bankok által nyújtott kölcsönöknek anyagi értékkel kell fedezve lenniük. Az adós tartozása visszafizetésének biztosítékaként valamilyen anyagi értéket köt le. A hiteltörlesztés elsődleges forrása ugyan az adós jövedelme, de ennek bizonytalansága miatt a banki kockázat csökkentése érdekében szükséges a fedezet kikötése is. A fedezettel szemben támasztott követelmények: értékelhető (piaci értékkel bíró) és értékálló legyen; likvid legyen; könnyen értékesíthető, mobilizálható. A biztosítékok lehetnek:

Személyi biztosítékok Dologi (tárgyi) biztosítékok óvadék garancia vállalása (például egy másik bank garanciája) jelzálog kézizálog kezességvállalás: egyszerű és készfizető kezesség követelés engedményezése

Kezességet vállalhat bank, jogi személy, természetes személy. A garanciavállalás egy bank önálló fizetési ígérete arra az esetre, ha az adós, a kötelezettséget nem teljesíti. Nem vizsgálja, hogy a kötelezett miért nem fizetett. A bank kezességvállalása: csak abban az esetben van fizetési kötelezettsége a banknak, ha az adós jogtalanul tagadta meg a fizetést. Az óvadék (kaució) olyan tárgyi biztosíték, amely a banknál letétbe helyezhetők, így pl. átadott takarékbetét, értékpapír.



A zálogjog esetén a hitel fedezeteként vagyontárgyat kötnek le. A zálog tárgya lehet: jelzálog esetén: a biztosíték az adós tulajdonát képező ingatlan (a tulajdonjogot

igazolni kell, és a bank a Földhivatalnál vezetett ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a jelzálog-követelését.)

kézizálog esetén: a zálogjog tárgya ingóság, A bankok a hitelezési eljárás alatt is ellenőrzik a fedezet meglétét. A fedezet le van kötve mindaddig, amíg a hitelt vissza nem fizetik. A hitelszerződéshez szorosan kapcsolódik a közjegyző által hitelesített zálogszerződés, hogy a bank zálogjogát bírósági eljárás nélkül érvényesíthesse. A saját erőforrások kiegészítésének elve A bankok kölcsönt csak a vállalkozások saját anyagi erejének szükséges mértékű kiegészítésére adnak. A saját hozzájárulás előírásával a hiteligénylő érdekeltségét is megteremtik a hitelcél megvalósításában, és ez egyúttal csökkenti a bankok kockázatát. Általában 10-25% az elvárt saját erő, hitelkonstrukciótól függően. A hitel felhasználását mindig megelőzi a saját erő igénybevétele. A lejárati elv A lejáratot olyan időpontra kell meghatározni, amikor a vállalkozás pénzügyi helyzete lehetővé teszi a visszafizetést. A futamidő alatt a teljes hitelösszeget vissza kell fizetni a hitelt nyújtó banknak. Bizonyos hiteleknél türelmi idő is kiköthető. A türelmi idő alatt a tőketörlesztést, a hitel visszafizetését még nem kell megkezdeni, de a kamatokat már fizetni kell. Amennyiben a gazdasági események indokolttá teszik, mód van a (hitel) lejárat átütemezésére. A kamatfizetési kötelezettség A kamat a kölcsönadott tőke használati díja. Mértéke a kamatláb, az alkalmazott kamatláb lehet: fix, változó, és mozgó.

A kamat tőkésítése szerint lehet: egyszerű kamatszámítás: ahol a kamat nem kamatozik, kamatos kamatszámítás: a tőkésítési időszak végén a kamat növeli a tőke összegét, s

ettől kezdve a kamat is kamatozik, vegyes kamatozás: az előző kettő kombinációja.

A kamatszámítás kezdete általában: a hitel-igénybevétel első napjától kamatot számolnak, a visszafizetés utolsó napján viszont nincs kamatszámítás.

29.2 Hitelfajták Beruházási (fejlesztési) hitelek A beruházási hitelek általában hosszú lejáratú hitelek. A hitellel történő finanszírozás általában a vállalkozás beruházási céljainak megvalósításához, egy-egy új kezdeményezés (projekt) megvalósításához biztosít kölcsöntőkét, vagy magának a vállalkozás egészének megvalósításához. Amikor a bank a finanszírozás kockázatát vizsgálja, elsődlegesen a projekt gazdaságosságát tekinti, majd azt, hogyan hat ez a vállalkozás egészére.



Ingatlanhitelek Vállalkozások esetében elsősorban a jelzáloghitel vehető igénybe, ahol a bank nem vizsgálja a hitel célját, a hitelképességet, kizárólag az ingatlan forgalmi értékét. Forgóeszköz hitel A finanszírozásnál különbséget teszünk tartós és átmeneti eszközszükséglet között, a tartós eszközszükségletet hosszú lejáratú forrásból az átmeneti eszközszükségletet rövid lejáratú forrásból kell finanszírozni. A hosszúlejáratú (1 éven túli) forgóeszközhitelre a vállalkozásnak akkor van szüksége, ha a forgóeszköz állománya tartósan megnövekszik. Általában valamilyen fejlesztési cél megvalósítása miatt következik be, ilyenkor a hitel lejárata igazodik a beruházási hitel lejáratához. A hitelt a vállalkozásnak adózott jövedelméből kell visszafizetni, tehát fontos az adósságszolgálat vizsgálata. Rövid lejáratú forgóeszközhitelek például az export növelését, a szolgáltató tevékenység fokozását segítik, enyhítik a vállalkozások átmeneti likviditási gondjait (likviditási hitel), kielégítik a vállalkozások átmeneti, szezonális ingadozásból keletkező pénzügyi forrásszükségletét.

29.3 A hitelezési eljárás menete A hitelezési eljárás részei: a hitelkérelem benyújtása, a hitel elbírálása és engedélyezése, a szerződés megkötése (közokiratba foglalása) és a hitel folyósítása, a kölcsön felhasználásának ellenőrzése, a kölcsön visszafizetése.

A hitelkérelmet írásban kell benyújtani. Általában nincs formai előírása. Jelenleg a rövid lejáratú hiteleknél (a vállalkozások munkájának egyszerűsítése és költségcsökkentés címén) már létezik. Hitel kérelem tartalma: vállalkozás tulajdonosai, hitelkérő adatai, az igénybevétel célja, kiváltó okok, a hitel összege, futamideje, vállalkozás eddigi működésének bemutatása, az elmúlt 2 év eredményei alapján, a

következő bizonylatokból: - beszámolója - (év közepén) főkönyvi kivonata - pénztárfőkönyve, vagy naplófőkönyve - részletes vevő, szállító állománya - konkrét megrendelések, szerződések - referencia munkái.

Beruházási hitelnél: I. rész A fejlesztés részletes bemutatása Kivitelező bemutatása Megvalósítási időre a hitel ütemezése az igénybevétel – folyósítás ütemezéséhez A megvalósítás költségeinek bemutatása (bruttó ár – ÁFA – nettó ár bontásban); a bank

az ÁFA-t nem finanszírozza: legfeljebb rövid lejáratú hitel keretében, az APEH által elfogadott ÁFA-visszaigénylés fedezetével. Ugyanis gyakran a folyósítást akadályozza az ÁFA saját erőből történő finanszírozása.



Anyagi-műszaki összetétel (épület, gép, berendezés, forgóeszközök) meghatározása,

forrásbontás (saját erő és hitel aránya) szerint. Fedezetek, biztosítékok felsorolása, bizonylatai. A későbbiekben (a megvalósítás után

bevonható fedezetként a fejlesztés tárgya). A nagyságrendje az adós minősítésétől és a hitelkonstrukciótól függ.

Visszafizetés ütemezése II. rész Az elkövetkező 3 év működésének bemutatása: piaci helyzet, értékesítési csatornák, árbevétel, működési költségek (kamatfizetéssel), jövedelmezőségi számítások (A képződő adózott eredmény lehetővé teszi-e a hitel

törlesztését?), 3 évre státusz (mérlegterv) készítése,

eredményterv készítése, pénzforgalmi terv készítése.

Hitelkérelemhez csatolni kell: nyilatkozat egyéb hitel, adó TB, vám tartozásról, működési engedély, adóbevallás, vevő, szállító analitika (jövőbeni szerződések), tulajdoni lap, bérleti szerződés, építési engedély, vagyonbiztosítás (melyet szerződéskötéskor engedményezni kell a bankra).

Gyakorlatilag a hosszú lejáratú hitelkérelem elkészítésének alapja egy komplett üzleti terv. Rövid lejáratú hitelnél: Amelyet elsősorban már működő vállalkozás vehet fel, a hitelkérelemnek tartalmaznia kell hitelkérelmet, pénzforgalmi tervet, mérlegtervet és eredménytervet negyedéves bontásban. A hitelbírálat és engedélyezés A rendelkezésre álló információk alapján a bank eldönti, hogy a gazdálkodó szervezet a hitelcél megvalósításához megkapja-e a szükséges pénzeszközöket. Az engedélyezési szakasz befejező lépése a hitel jóváhagyása. A bank döntését határozatba kell foglalni, erről a kérelmet benyújtót írásban értesíteni, illetve a döntést indokolni kell. A szerződés megkötése, a hitel folyósítása A hitelszerződést mindig írásba kell foglalni. A szerződés általában három lényeges részt tartalmaz: Az adósra és a bankra vonatkozó adatok. A hitelnyújtás feltételei: a kölcsön összege. A lehívás módja, a kamat, a kamatszámítás

módja, az esedékesség, a visszafizetés ütemezése, egyéb díjak. A szerződés jogi előírásai.

A szerződés tartalma alapján lehet: hitelszerződés, kölcsönszerződés.



A hitelszerződés (másként keretszerződés) a hitelekre vonatkozó olyan szerződés, amelyben a bank arra vállal kötelezettséget, hogy az ügyfél részére fenntartott összeg erejéig, a hitelszerződésben megjelölt időn belül, az ott meghatározott feltételek megléte esetén kölcsönt folyósít, vagy más bankműveletet végez, pl. folyószámla-hitel esetén. A kölcsönszerződés alapján a bank meghatározott időre, meghatározott pénzösszeget bocsát az ügyfél rendelkezésére. A kölcsön folyósításának feltétele a kölcsönszerződés, valamennyi hitelfajtánál meg kell kötni. A bank rövid lejáratú kölcsön felhasználást rulírozó módon is engedélyezhet. A vállalkozás a lejárati időn belül visszafizetett kölcsönt ismételten igénybe veheti akár többször is. A kölcsön folyósítása általában pénzforgalmi számlán történő jóváírással történik. A kölcsön folyósításától annak visszafizetéséig a bank a naptári napok alapján kamatot számít fel, amit a szerződés tartalmaz. A hitelkamat számítási módszere:

nap) 365(vagy 100nap 360kamatlábszámanapok naptárieg)(hitelössz Töke

⋅⋅⋅

A szerződés tartalmazza azokat a járulékokat is, amiket a kamaton felül az ügyfélnek fizetnie kell. Ezek lehetnek: egyszeri kezelési költség (általában 1-2%), a hitelbírálati díj, a rendelkezésre tartási jutalék, a biztosítási díj, a késedelmi kamat, stb.

A kölcsön felhasználásának ellenőrzése, a kölcsön visszafizetése A bank nemcsak a hitelkérelem elbírálásakor vizsgálja meg a vállalkozás gazdálkodási körülményeit, hanem a hitelkapcsolat ideje alatt is. A szerződés felmondására ad alapot, ha: Az ügyfél fizetésképtelenné válik. Az ügyfél a szerződést megszegi. A hitel biztosítékai jelentősen veszítenek értékükből. Az adós kamatfizetési és törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget.

A szerződés felmondása azt jelenti, hogy a bank a hitelt azonnali hatállyal lejárttá teszi. Ha a szerződés úgy szól, hogy a kölcsön összegét több részletben is vissza lehet fizetni, akkor a kötelezettség az utolsó részlet kiegyenlítésével szűnik meg. A törlesztések általában negyedévente, félévente, évente történhetnek. Amennyiben a kölcsönt az esedékességkor nem egyenlítik ki, a bank késedelmi kamatot számít fel. A kamat összegével az adós bármely nála vezetett bankszámláját megterhelheti. A hitelekkel kapcsolatos nyilvántartások, adatszolgáltatási kötelezettségek A vállalkozás a hiteltartozását hosszú lejáratú kötelezettségként, illetve rövid lejáratú kötelezettségként tartja nyilván, melyhez kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, ebből megállapítható a hitelek: célja, típusa, lejárata. Az adósnak a hitel lejáratáig adatszolgáltatási kötelezettsége van. A bank általában az alábbi pénzügyi adatokat kéri: készletállomány, a futamidőre szóló likviditási terv,



az időarányos árbevétel, a költségek alakulása, a vevők és szállítók állománya.

Feladat: Készítsen saját vállalkozására – az üzleti terv segítségével – rövid lejáratú forgóeszköz hitelkérelmet. A forráshiány okát maga határozza meg. Pl.: üzleti beszerzés – taktikai anyagvásárlás árengedmény vagy előrelátható áremelés miatt; szezonális beszerzés (pl. TÜZÉP). A kért hitel összegéből, lejáratából, és a törlesztés ütemezéséből számítsa ki a kamat összegét! 8 Lásd 8. sz. melléklet

30 A vállalkozás eredményessége és annak mérése (Juhász Sándorné) Először nézzük meg, mi szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás gazdálkodhasson. Szükséges, hogy legyenek eszközei, amelyekkel folytatja a tevékenységét. A vállalati eszközöknek két nagyon összetett, sok elemből álló csoportja van. Az egyik a befektetett eszközök, amelyek a gazdálkodását közvetlenül, vagy közvetve tartósan szolgálják. Több termelési perióduson keresztül működnek úgy, hogy – kopásuk, fokozatos elhasználódásuk ellenére – teljes kicserélésüket megtartják fizikai alakjukat és funkcióképességüket. Értékük fokozatosan, részletenként térül vissza (amortizálódik, vagy másképpen: visszatörlesztődik). Az eszközök másik csoportja a forgóeszközök, amelyek a gazdálkodást rövidideig szolgálják, s elhasználódásuk során elvesztik eredeti alakjukat és fizikailag is átkerülnek – leszámítva a hulladékot és selejtet – a belőlük készült termékekbe, értékükkel együtt. Működésük egy termelési perióduson belül tart, értékük egy évnél rövidebb idő alatt visszatérül az árbevételből. A befektetett és forgóeszközök fő csoportjait és elemeit az alábbi táblázat mutatja:

Befektetett eszközök Forgóeszközök – Immateriális javak – Tárgyi eszközök – Befektetett pénzügyi eszközök

– Készletek – Követelések – Értékpapírok – Pénzeszközök

A termelési ráfordítások mindenekelőtt pénzkiadások. A termelési kiadásoknak két fő formája van. Közülük az egyik a tartós befektetés, amely a tárgyi eszközök beszerzésére fordított költekezés. A lekötött tőkének ez a része egy időpontban vagy rövid időszakon belül szükséges nagy összegű pénzkiadás. Ebből a szempontból mellékes, hogy ez saját tőkéből vagy hitelből fedezett kiadás-e. Ezek azok a kiadások amelyek lassan, több részletben, költséggé válásuk arányában, hosszú időszak alatt térülnek vissza az árbevételből. A kiadások másik része a termelés során folyamatosan történő ráfordítás: a nyersanyagok, energia, munkaerő és egyéb, rendszerint rövid idő alatt elhasználódó termelési tényezők vásárlása. A kiadásoknak ez a formája általában még ugyanabban a termelési periódusban visszatérül az árbevételből amelyikben megtörtént a kiadás.


8 8. sz. melléklet Hitelkérelem


Az előlegezett tőkebefektetés (amely a korábbi időszakokban történt kiadás) adott termelési periódusban elhasználódott része, és a kiadások e másik csoportja, együtt alkotja a folyó termelési költséget. A termelés költsége olyan áldozat amelyet a vállalkozások az elérni szándékolt eredményért hoznak létre. Ide tartozik a termelésben felhasznált minden tárgyiasult és eleven munka (az erőforrások) pénzben megjelenő értéke. Ez a folyó költség a vállalat, vagy nagyobb egységének, pl. üzletágának meghatározott termelési periódusban a teljes termelési költsége. A termék önköltsége pedig a termelési költség termék egységére (pl. db-ra, tonnára m2-re stb.) jutó része. Adott időszakon belül a pénzkiadások és költségek nem azonosak; a legritkábban esnek egybe rövid időszakban. Sokszor jellemző, hogy adott időszakban megtörtént kiadás csak egy későbbi időpontban válik költséggé. Tipikusan erről van szó a tárgyi eszközök beszerzésekor. A beszerzéskor a kiadás megtörténik, de költséggé csak akkor válik, ha elkezd működni és a kopás arányában bekerül mint költség a vele előállított termék árába. Illetve valami költségként jelenik meg egy adott időszakban, de már korábban megtörtént mint kiadás. Ez a helyzet pl. a raktárból feldolgozott nyersanyaggal. A termelési költségek lehetséges többféle csoportosításai közül néhányat az alábbi táblázatban foglaltunk össze: A termelési költségek

költségnemek elszámolhatóságuk a termelés volumenének változásához való viszonyuk

szerint 1. anyagi jellegű 2. személyi jellegű

1. közvetlen (explicit) költség (a költségviselők szerint számolhatók el, beépül az önköltségbe)

1. változó költség: a termelés változásával együtt változik s a változás 3 féle lehet: a. lineáris b. degresszív c. progresszív

3. amortizáció 2. közvetett (implicit) költség (általános, és a költséghelyek szerint számolhatók el)

2. állandó (fix) költség: a termelés változásával nem, vagy nem arányosan változik. Termékegységen belüli hányada pedig a termelés változásával fordítottan arányos.

A termelés teljes költsége (TC): a fix (FC) és a változó (VC) költségek együttes összege: TC=FC+VC. Az önköltség e két részének a termelés mennyiségi változásához való viszonyában mutatkozó különbségre a termelés mennyiségének meghatározásakor, a kalkulációban és az árképzés során is tekintettel kell lenni. Árbevétel és jövedelem Az eredmény és eredményesség vizsgálatához a költségek mellett – azokkal együtt – szükséges az árbevétel, és jövedelem; a (profit) kategóriája. A termék, mint a termelés eredménye, az összes ráfordítást (költségek) együttesen tartalmazza. De az egyes költségelemek, ráfordításfajták a különböző termékek árában más – más arányban vesznek részt. Ennek megfelelően a különböző költségtényezők azonos mértékű változása (fajlagos csökkenése vagy növekedése) eltérő arányban befolyásolja a termék árát, amire a kalkulációban tekintettel kell lenni. Az árbevétel az egységár és az értékesített mennyiség szorzata. Az árbevétel először számlán jelenik meg. Ennek alapján és az áru tényleges leszállítása után kerül sor a vételár megfizetésére. Időpontja egybe eshet az áruszállítással, vagy hitel eladás esetén egy későbbi időpontban történhet megállapodás szerint. Akár azonnali, akár későbbi fizetés esetén a



kiegyenlítés általában bankátutalással történik, számlapénz formájában, azaz bankok közreműködésével. A készpénzforgalom ritka és csupán a kisösszegű fizetések eszköze, formája lehet. Megkülönböztetünk bruttó és nettó árbevételt. Az utóbbi az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval és a jövedéki adóval csökkentett ár. Az eredmény és eredményesség szempontjából a nettó árbevételnek van jelentősége. A most itt említett adófajtáknak ugyanis a vállalat számára nincs jövedelem tartalma, mert az a központi költségvetést illeti meg és azt oda be is kell fizetni. Az eredmény megállapításánál tehát azt figyelmen kívül kell hagyni. Az egyéb bevételek közé tartoznak pl. az immateriális javak, a selejtezendő vagy funkcionálisan lefokozandó tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek, továbbá káreseményből, késedelmi kamatból és korábban behajthatatlannak nyilvánított követelésekből történt befizetések stb. Jövedelem és jövedelmezőség A vállalkozás eredményességének alakulását hosszú távon a gazdasági hatékonyság illetve ráfordítás-igényesség alakulása határozza meg. Az eredmény és eredményesség kifejeződik a jövedelemben és jövedelmezőségben; még konkrétabban a nyereségben és nyereségrátában (profitban, profitrátában). Mindez hosszú távon a nettó vagyon (saját tőke, azaz összes eszköz-összes tartozás) alakulásában is tükröződik. Ahogyan a ráfordítás és hozam különbsége az eredmény; és ahogyan az eredmény és a ráfordítás hányadosa: az eredményesség; ugyanúgy az árbevétel és a költség különbsége a jövedelem; és a jövedelem és költség hányadosa: a jövedelmezőség. A gondolatsor megértését segítendő, emlékeztetünk arra, hogy a profit mint főcél felhalmozódása révén tőkévé válik, tőkét szaporít; másfelől viszont a tőkegyarapodás kitágítja a lehetőségét a profit növelésének. A saját tőke természetesen nem csak önmaga termelte nyereségből növekedhet, hanem annak más, további forrásai is vannak, pl.: a kölcsön vett és felhasznált idegen tőke költsége – és hozama közti különbség. A költség (a folyamat kiinduló pontja), az árbevétel (a folyamat záróaktusa), és a profit (a két szélső pont közé ékelődik), bármelyike a három közül, a másik kettő függvénye. Az eredmény, mint a hozam és ráfordítás különbsége lehet pozitív (+) előjelű és negatív (-) előjelű. Ha a bevétel nagyobb mint a ráfordítás, akkor pozitív előjelű az eredmény. Ezt az eredményt nyereségnek hívjuk. És fordítva, ha a bevétel kisebb mint a ráfordítás, akkor az eredmény előjele negatív és ezt a negatív előjelű eredményt veszteségnek hívjuk. Az eredmény mindig két érték (hozam és ráfordítás) különbsége. A többféle tevékenység eredménye/nyeresége vagy vesztesége/ kialakítja a vállalkozás végső eredményét. Előfordulhat, hogy egyes tevékenységek jövedelmezőek, nyereségesek, vállalkozási szinten mégis veszteség realizálódik. A jövedelmezőség (rentabilitás) pedig két érték jövedelem és ráfordítás hányadosa. A nyereség és nyereségráta jól használható (térbeli) vállalaton belüli, esetleg vállalatok közötti összehasonlítására, pl. üzletágak vagy még kisebb egységek jövedelmének illetve jövedelmezőségnek a kimutatására; de termékekre és azok összehasonlítására is alkalmas. Ugyanúgy az időbeli összehasonlításnak is eszköze lehet azonos termékre vagy üzletágra nézve. E szerint beszélhetünk például az üzletág jövedelméről és jövedelmezőségéről adott időszakra nézve, vagy egymást követő időszakok összehasonlításában. Továbbá, létezik a termékfajta vagy termék jövedelme tartalma, illetve jövedelmezősége ugyancsak adott



időszakban vagy időpontban, illetve egymást követő időszakokon belüli alakulásában. Ha egy terméknek lehet nyereségtartalma, természetesen ugyanúgy lehet veszteségtartalma is. Az ún. A-K-F struktúra /Árbevétel-Költség-Fedezet/ nagyon jó alap a jövedelmezőség, eredményesség vizsgálatához:

Árbevétel - Közvetlen költség

Fedezeti összeg - Közvetett költségek ________________________

Fedezeti pont + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások _________________________

Üzemi, üzleti eredmény +/- Pénzügyi eredmény _________________________

Szokásos vállalkozói eredmény +/- Rendkívüli eredmény _____________________________ Adózás előtti eredmény Nézzünk egy példát Egy termékből 22000 db-ot termel a vállalkozás. A tárgyévi adatok a következők: Értékesítés nettó árbevétele 88 000 E Ft Értékesítés közvetlen költségei 55 000 E Ft Értékesítés közvetett költségei 16 500 E Ft Egyéb bevételek és ráfordítások különbsége - 1 500 E Ft Pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége + 1 350 E Ft Rendkívüli bevételek és ráfordítások különbsége + 150 E Ft Feladat Állapítsa meg a fedezeti összeget, fedezeti hányadot, a fedezeti pontot és a fedezeti árat. Határozza meg, hogy mekkora lenne az értékesítendő mennyiség, ha a vállalkozás 12 000 E Ft nyereséget kívánt volna elérni. Ha egy vásárló a teljes termelést megvásárolta volna, mekkora árengedményt kaphatott volna 30000 db-os vásárlás esetén, illetve 15%-os engedményhez milyen mennyiséget kellett volna megrendelni, hogy a 12 000 E Ft nyereség biztosított legyen? Megoldás Fedezeti összeg és a fedezeti hányad megállapítása

Összesen 1 db-ra eső Árbevétel 88 000 E Ft 4 000 Ft Közvetlen önköltség 55 000 E Ft 2 500 Ft Fedezeti összeg 33 000 E Ft 1 500 Ft Fedezeti hányad 37,5% 37,5%



Fedezeti pont meghatározása: Közvetett költség - 16 500 E Ft Egyéb bevételek és ráfordítások különbsége - 1 500 E Ft Pénzügyi bevételek és ráfordításainak különbsége + 1 350 E Ft Rendkívüli bevételek és ráfordítások különbsége + 150 E Ft__ Összesen - 16 500 E Ft Vagyis a fedezeti pont ott van, ahol a fedezeti összeg megegyezik ezen összeggel:

Fedezeti pont = db000 11Ft/db)500 2000 4(

Ft000 500 16=

−

Fedezeti ár meghatározása:

Fedezeti ár = Ft/db250 3Ft/db500 2db000 22

Ft000 500 =+

16

Értékesítendő mennyiség meghatározása

Azt a mennyiséget kell meghatározni, amelyhez kapcsolódó fedezeti összeg = 16 500 E Ft + 12 000 E Ft= 28 500 E Ft-tal. A db fedezeti összege: (4 000-2 500) = 1 500 Ft 1 500 X = 16 500 000 + 12 000 000 X = 19 000 db Tehát 19 000 db értékesítése biztosítja a 12 000 E Ft-os nyereséget. 30 000 db-os megrendelés esetén adható árengedmény:

Itt is feltétel az, hogy a fedezeti összeg ne legyen kevesebb 28 500 E Ft-nál 30 000 X = 16 500 000 + 12 000 000

X = Ft/db950000 30

000 500 28=

Tehát az 1 db-ra eső 950 Ft-os fedezeti összeg mellett elérhető a 12 000 E Ft-os nyereség. Adható árengedmény: Ár – 2 500 = 950 Ft/db Ár = 3 450 Ft/db Árengedmény = 4 000 – 3 450 = 550 Ft/db (13,75%) 15%-os árengedmény esetén szükséges megrendelés: 15% árengedménykor az egységár = 4 000 * 0,85 = 3 400 Ft/db Fedezeti összeg = 3 400 – 2 500 = 900 Ft/db



Megrendelési minimum: 900 X = 16 500 000 + 12 000 000

X = db667 31900

000 500 28=

Elemzést nem csak rövid távra készíthetünk. A hosszú távra szóló elemzés egyrészt az egymást követő rövidebb időszakok elemzése során nyert eredmények sorbaállításával közelíthető, másrészt viszont a tőkebefektetés jövedelmezőségével, tehát a működő tőke vagy saját tőke és a nyereség viszonyával juthatunk értékelhető eredményhez. Az előbbi nélkül nem lehet operatív gazdálkodásirányítást végezni. Az utóbbi nélkül pedig nem lehetséges a stratégia tervezés és irányítás, a befektetés stb. reális megalapozása. Csakis a hosszú távú jövedelmezőség alakulásának ismerete alapján lehet tőkebefektetéssel kapcsolatos vezetési döntéseket hozni, valamint a hosszú lejáratú tőkeszerzés és finanszírozási döntések is elengedhetetlenül szükségessé teszik a hosszú távú elemzést. A hosszú távú tőkejövedelmezőség a profitrátában jut kifejezésre, amelynek formulája:

π’ = 100 ?∗

K; ahol az átlagprofit pedig ? = ?

Q (egységnyi termékre jutó profit)

Ahol: π = profit; π’ = átlagprofit; ? = átlagprofit; K= tőke; Q = termékmennyiség. Az eredményesség javításának főbb útjai Az eredmény és eredményesség növelése kézenfekvő az eredményt behatároló, eredeztető két szélső pólus, a költség és az árbevétel oldaláról. Egyéb tényezőktől eltekintve, a költségcsökkentés és az árbevétel – növelés bármelyik eredményt javító: a másik oldal változatlansága, vagy/és annak az előbbi pozitív irányú változásánál kisebb mértékű negatív változása esetén. Az eredményjavítás lehetőségeinek kihasználása igényli mindkét oldal (költség és árbevétel) folyamatos elemzését, vizsgálatát és az arra épülő folyamatos intézkedéseket. A költségelemzés a költségcsökkentés racionális útjai feltárásának eszköze. Eredményes alkalmazása leginkább a költségelemek alakulásának és befolyásoló tényezőinek egyenkénti elemzésével, és folyamatos figyelemmel kísérésével lehetséges. Csak példaként említünk néhány lehetősége. Az anyagköltségek területén pl. vizsgálandó: léteznek-e gondosan kialakított anyagformák, s ha igen, következetesen alkalmazzák azokat? A fajlagos anyag-felhasználási mutatók értékei javulnak-e? Az anyagminőségi vizsgálatoknak a selejt csökkentésének és megszüntetésének, a szakszerű tárolás és készletek kezelésének stb. vizsgálata szintén sok lehetőséget tartogat. A tárgyi eszközök terén pl. a tudományosan megalapozott kapacitás és a kapacitáskihasználás mutatói javításával, a folyamatos üzemeltetés biztosításával, a termelő berendezések funkciójával és jellegével adekvát amortizációs rendszer megállapításával szolgálható a költségcsökkentés. Az alkalmazott tudományos üzem- és munkaszervezés, a képzés, továbbképzés, és átképzés célirányos rendszerének a kialakítása és működtetése, az érdekeltség és motiváltság tökéletesítése, - mind megannyi eszköze, útja a költség – nyereségviszonyon, illetve költség – árviszonyon keresztül az eredményesség fokozásának.



A költségelemzés és gazdálkodás fontos és komplex módszere az ún. értékelemzés. Lényeges a termék elemzésbe vétele. Az elemzés közvetlenül a termékre irányul: funkcióképességének a költséggel harmonizált racionalizálását célozza meg. A termék funkcióképességének fokozása az optimum irányába jelenti a felesleges funkciók elhagyását, a meglévő funkciók esetleg célszerűbbekkel való helyettesítését, a megmaradt funkciók elhagyását, a meglévő funkciók esetleg célszerűbbekkel való helyettesítését, a megmaradt funkciók jobbátételét, szükséglet-kielégítő képességének fokozását, új funkciók beépítését még akkor is, ha némi költségnövekedéssel jár, feltéve, hogy a fogyasztó vállalja a kedvezőbb hatásokért. Az értékelemzés segíti, hogy a termékek egyes részfunkciói és azokat hordozó termékrészek nagyjából azonos ideig szolgálják a szükségletet. Használatuk során ne kelljen, vagy csak minimális mértékben legyen szükséges javítani a termékeket. Ne legyen több és jobb minőségű anyag benne, mint amennyi rendeltetéséhez okvetlenül szükséges. De ami szükséges az viszont ne hiányozzék belőle. Kivitelezése is legyen esztétikus. A módszer fogyasztási cikkekre, és termelési eszközökre egyaránt alkalmazható. Az értékelemzés sikeres folytatásának feltételei között igen fontos a helyes súlypontok megválasztása, ehhez viszont a fogyasztók igényeinek és áldozatkészségének ismerete is szükséges. A termékoldalon a termelési szerkezet elemzése, átalakítása, a piaci igényeket jobban kielégítő termékek arányának növelése, vele együtt a technológiai struktúra átalakítása, szintén sok lehetőséget tartogat a költség – nyereségarány javítására. Végül a termelő területen kívül a vezetés, szervezés és az adminisztráció munkaterületein is szükséges és lehetséges a folyamatos költségmegtakarító formák, eszközök és eljárások keresése, kísérleti alkalmazása, s a beváltak véglegesítése. Az árbevétel oldalán található lehetőségek feltárása a jövedelmezőség javítására, az előbbinél nem kevésbé fontos. Az imént vázolt költségelemzés és tudatos alakítása az első felhasználandó eszköz az egységár és eladható mennyiség optimális arányának, vagyis profit maximumot tartalmazó pontjának kialakításában és folyamatos érvényesítésében, fenntartásában. E mellett minden vállalaton belüli tényező feltárásán túl a piaci tényezők elemzése sem nélkülözhető. A piaci viszonyokhoz, vevők és szükségletek különböző csoportjaihoz való alkalmazkodás, a konkurensek magatartása és a konkurencia élessége, eszközei, stb. gondos tanulmányozása nem nélkülözhető a racionális és jövedelmezőség javulását szolgáló árképzéshez.

31 Adófizetési kötelezettség és járulékfizetés (Juhász Sándorné) Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó bevétel biztosítása érdekében különböző adó és járulékfizetési kötelezettséget vezetett be. Nézzük meg részletesen a jelenleg érvényben lévő adókat és járulékokat.

31.1 Általános forgalmi adó /1992. évi LXXIV. Törvény/ Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozások a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek fizetni a hozzáadott érték után, de az adó terhét a termék, a szolgáltatás végső felhasználója viseli. Az áfa alapvető jellemzői a következők: Általános, normatív, a forgalmazás teljes folyamatát átfogja. Forgalmi, mindig meg kell fizetni az adót, ha a terméket vagy szolgáltatást értékesítik.



Fogyasztói, az adó terhét az értékesítést végző a fogyasztóra, a végső felhasználóra áthárítja.

Többfázisú, mert a termelés és a forgalmazás minden fázisában fizetnek adót és értékesített termékek és szolgáltatások után.

Nettó adó, az adó nem halmozódik, az értékesítő a fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit terhelő adót.

Közvetett, az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét visel nem azonos. Az állami költségvetés stabil bevétele, az értékesítési tevékenységhez kötődik,

független a vállalkozás jövedelmezőségétől. Közgazdaságilag semleges hatású, szektor-és versenysemleges, nem költségtényező,

sem előnyösen, sem hátrányosan nem befolyásolja a külkereskedelmi forgalmat. Számlaadási kötelezettségre épül, az eladónak és a vevőnek is érdeke a számlaadás, az

adó visszaigénylésének feltétele a szabályszerűen kiállított számla. A törvény hatálya Területi hatály: A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (belföldön) kell alkalmazni. (A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is.) Személyi hatály: A törvény rendelkezéseit az adóalanyokra kell értelmezni. Az adóalany az a természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez. A gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében üzletszerűen végzett tevékenység (például: mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltatói, szellemi szabad foglalkozásként folytatott tevékenység). Nem minősül gazdasági tevékenységnek például: a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony keretében végzett tevékenység. Tárgyi hatály: Általános forgalmi adót kell fizetni a belföldön végzett Termékértékesítés és Szolgáltatásnyújtás, valamint A termékimport után.

A törvény a termékértékesítés fogalmát kiterjesztett értelemben használja. Termékértékesítés a birtokba vezető dolog ellenérték fejében történő átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja (termékértékesítés tehát a termék eladása, a termék átadása bérbeadás, lízingszerződés alapján, ha a futamidő végén a vevő a tulajdonjogot megszerezni; a termék feletti rendelkezési jog átadás bizományosi szerződéssel). Termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket: Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységi köréből kivonja, más

tulajdonába ellenérték nélkül átadja (kivéve a személyi jövedelemadó, társasági adó és osztalékadó törvényekben kedvezményezett alapítványok részére, közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott adományok),

Tárgyi mentes tevékenység folytatásához használja, hasznosítja (például: oktatási, egészségügyi célra).

Termékértékesítéssel azonos elbírálásban részesül: A saját vállalkozásban megvalósított beruházás (kivéve a felújítást, ami a számvitel

értelmezésében beruházásnak minősül), A megszűnés, ha a megszűnés időpontjában olyan terméket birtokol az adóalany,

amivel kapcsolatban az előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.



Nem minősül termékértékesítésnek: az áruminta, a kis értékű ajándék, stb / lásd még az áfa tv. 7§ .3. pont/.

Szolgáltatásnyújtás minden ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek (ipari, pénzügyi jogok, immateriális javak átengedése, kötelezettségvállalás valamely cselekményből való tartózkodásra). Termékimport a terméknek külföldről belföldre történő behozatal vagy egyéb módon történő bejuttatása. A teljesítés helye A törvény rendelkezéseit belföldön kell alkalmazni, ezért fontos a teljesítés helyének értelmezése. Termékértékesítésnél általában az a hely, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában található. Szolgáltatásnyújtásnál lehet a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, állandó telephelye, ezek hiányában lakhelye, szokásos tartózkodási helye, vagy Az ingatlan fekvési helye az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál (ügynöki, szakértői, építészi tevékenység). Az adófizetési kötelezettség keletkezése Termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál: Általában a teljesítés, illetve részteljesítés időpontjában (azon a napon, amit a számlában a teljesítés napjaként feltüntettek). Termékimportnál: a vámkezelésre irányuló árunyilatkozat elfogadásának időpontjában. Az adófizetési kötelezettség halasztása A kötelezettség teljesítésének halasztására az jogosult, aki nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti – pénzforgalmi szemléletben – vagy csak bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni. A halasztás az ellenérték megfizetésének napjáig, maximum a kötelezettség időpontjától számított harminc napig jár. Az adó alapja Termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál A teljesítés ellenértéke (az ellenértékbe beletartozik minden, amit az adóalany a

megrendeléstől, vagy egy harmadik személytől megkap – például: adók, az árat közvetlenül befolyásoló kötelező jellegű befizetések, kivéve az áfát, járulékosan kapcsolódó költségek: biztosítási, közlekedési, ügynöki költségek); nem tartozik az adó alapjába az árleszállítás, engedmény címén elengedett összeg, csökkenti az adóalapját a visszavett göngyölet betéti díja;

A forgalmi érték (az adó nélküli) - Ha az ellenérték a forgalmi értékhez viszonyítva aránytalanul alacsony - Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett – például cserénél az ellenértékül

szolgáló termék és szolgáltatás adó nélküli forgalmi értéke Az előállítási költség (közvetlen önköltség) saját rezsiben végzett beruházásnál.

Termékimportnál A termék vámértéke vám, vámkezelési díj, adók, kivéve az áfa, illetékek és más kötelező jellegű befizetések,



az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek (biztosítás, közlekedési költségek).

A vámérték a termék határparitásos ára, vagyis a vételár és a határig felmerült járulékos költségek; fuvar, biztosítás, ügynöki díjak stb. Az adó mértéke, az adóalap 25%-a. A törvény 1. számú melléklete felsorolja az ún. kedvezményes, 12%-os kulcs alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat. Az áfa törvény a termékeket vámtarifaszám, a szolgáltatásokat SZJ szám szerint sorolja be az adómérték alá. A melléklet második része tartalmazza a 0%-os kulcsú értékesítési kört. Miért van értelme a 0%-os kulcsnak? Mert itt az áfa fizetési kötelezettség nulla, de az előzetesen felszámított adó levonható.

(lásd később) Adómentesség Az adókötelezettség normatív jellegéből következik, hogy a gazdasági élet szinte minden szereplőjére kiterjed, mégis bizonyos értékesítéseket, illetve meghatározott vállalkozói kört a jogszabály mentesít az adókötelezettség alól. A mentesség nem jelent adókedvezményt, az adó terhét itt a vállalkozás viseli. Az adóalanynak nem kell az értékesítési árban adót felszámítania, de nem is igényelheti vissza a beszerzéseit terhelő adót, levonási jogát nem gyakorolhatja. Előnye: mentesül a nyilvántartási kötelezettség többletadminisztrációja alól. A mentesség lehet: Alanyi, választható, ha (az alanyi mentesség választható, a választás feltétele)

- A bejelentést megelőző évben és a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenységből származó tényleges, illetve várható bevétele időarányosan nem haladja meg a 2 000 000 Ft-ot

Tárgyi, tevékenységet mentesít: például oktatási, pénzügyi szolgáltatás, földterület értékesítése (a törvény melléklete részletesen tartalmazza)

Az adólevonási jog Lényege: az adóalany az általa fizetendő adóból levonhatja a beszerzéseit terhelő adókat, amennyiben a beszerzést adóköteles tevékenység végzéséhez használja fel. Nem vonható, ha: A terméket és szolgáltatást nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági

tevékenységhez használják. A tárgyi mentes tevékenységhez használják. A motorbenzinek beszerzése esetén. A távolsági és helyi személytaxi-közlekedés igénybevételénél. A személygépkocsi beszerzésénél (kivéve, ha továbbértékesítési célú a beszerzés). Telefonszolgáltatás esetén az adó 30%-a (részletesen lásd a törvény 33.§).

Az adólevonás feltétele az adóalany nevére kiállított számla, számlát helyettesítő okmány. Az előzetesen felszámított adó megosztása Gyakori, hogy a vállalkozás adóköteles és adómentes értékesítést egyaránt végez, és a beszerzéskor nem lehetséges, vagy nagyon költséges az adó tételes (kulcsonként) kigyűjtése. Ebben az esetben alkalmazható az arányosítással történő adómegosztás.



A megosztást az alábbi számítás segítségével végezhetjük el:

L = A*LH N = A – L ahol: L = arányosításba bevont előzetes adóból levonható rész N = nem levonható rész A = az arányosításba bevont adó összege LH = levonási hányad, ennek számítása: LH=

Adólevonásra jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás adó nélküli összege Adólevonásra jogosító és nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összes ellenértéke

A mutatót két tizedes pontossággal kell meghatározni. Az adóalany választhatja: A végleges megosztást, a levonási hányadot a tárgyévi göngyölített adatok alapján

számítja, és Az ideiglenes megosztást, az évközi bevallási időszakokban a tárgyévet megelőző évre

számított levonási hányadot alkalmazza, és a tárgyév végén a tárgyévre ténylegesen kiszámított levonási hányad alapján számított végleges és az ideiglenes megosztás különbözetét pótlólag bevallja.

A tárgyi eszközre jutó előzetes adó megosztására külön szabályok vonatkoznak. (lásd törvény 39§) Az adó megállapítása, megfizetése, visszaigénylése

Bevallásadási kötelezettség Havi, ha az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő áfa összege az egymillióforintot elérte

Negyedéves, ha az adóévet megelőző évben a nettó módon számított fizetendő áfa összege az egymillió forintot nem érte el.

Bevallási időszak Tárgyhó első napjától tárgyhó utolsó napjáig

Tárgynegyedév első napjától utolsó napjáig

Bevallás benyújtásának határideje

Tárgyhót követő hó 20. Tárgynegyedévet követő hó 20.

Egyéb esetben az adóalany éves bevallás benyújtására kötelezett, de az induló vállalkozás a kezdés évében negyedéves bevalló. Az adó elszámolása Adómegállapítási időszak fizetendő adója - Levonható előzetesen felszámított adó = Elszámolandó adó A különbözet lehet:

pozitív negatív befizetendő a)bevallással egyidejűleg kérhető a visszatérítés, ha a

feltételeknek megfelel (törvény 48§) b)göngyölítetten a következő időszakban beszámíthatja, mint fizetendő adót csökkentő tételt



Az adózás különös szabályai: A jogszabály meghatározott körben és feltételek mellett lehetőséget biztosít az általánostól eltérő adószámításra. Ennek oka: Egyrészt az adó nyilvántartásával és bevallásával kapcsolatos kötelezettségeinek egyes

adóalanyok technikai okok miatt nem tudnak eleget tenni. Másrészt a nyilvántartási kötelezettség költségterhei a tevékenység bevételeihez képest

magasak. Az egyszerűsített eljárást akkor célszerű választani, ha az adózás általános feltételei a vállalkozás méreteihez képest az adóalanynak indokolatlanul magas terheket jelentenek. Ide tartozhatnak: kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység, mezőgazdasági termelés, bolti kiskereskedelmi tevékenység, idegenforgalmi tevékenység, különbözet szerinti adózás (használt cikk kereskedés).

Lásd. törvény Különös rendelkezések részét. Az áfa nyilvántartási, könyvvezetési szabályai Számlaadási kötelezettség A számlának legalább a következő adatokat kell tartalmazni: A számla sorszámát. A számla kibocsátójának nevét, címét és adóigazgatási azonosító számát. A vevő nevét és címét. A számla kibocsátásának keltét. A fizetés módja és határidejét. A termék (szolgáltatás) megnevezését, valamint statisztikai besorolását. A termék (szolgáltatás) mennyiségi egységét és mennyiségét. A termék (szolgáltatás) adó nélkül számított egységárát. A termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértékét tételenként és összesen. A felszámított adó százalékos mértékét. Az áthárított adó összegét tételenként és összesen. A termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértékét tételenként és összesen. A számla végösszegét.

Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre

egyszerűsített számlát, pénzben nem kifejezett ellenérték esetében számlát helyettesítő okmányt

kibocsátani. Az egyszerűsített számlában a felszámított adómértéknek megfelelő 20, illetve 10,71%-ot kell feltüntetni, ami az adót is tartalmazó árból az áthárított adó összegének a meghatározásához szükséges. Ha az adóalany adó fizetésre nem kötelezett, a számlában, az egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban a „Mentes az adó alól” kifejezést kell feltüntetni. Ezen okmányokat számviteli bizonylatként kell kezelni, az okmányban feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős.



A számla, az egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően az adóalany az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket csak helyesbítő számla, helyesbítő okmány alapján módosíthatja. Az adó nyilvántartása Az adóalany az adó önadózással történő megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból megállapítható legyen a felszámított adómérték szerinti részletezésben: A termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség, illetve az

adófizetés alóli mentesség, Az előzetesen felszámított adó, ezen belül a levonható és le nem vonható rész.

31.2 Vállalkozói személyi jövedelemadó /1995. évi CXVII.tvny. Harmadik rész/

Az egyéni vállalkozó az a magánszemély, aki vállalkozói igazolvány alapján vállalkozási tevékenységet végez, orvosi, egészségügyi, szociális magántevékenységet folytat, magán állatorvosi tevékenységet folytat, az egyéni ügyvéd, a közjegyző, a korábbi jogszabályok alapján kiskereskedőnek, kisiparosnak minősülő magánszemély. Adófizetési kötelezettségének teljesítéséhez három mód közül választhat: Vállalkozói adóalapja után vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói

osztalékalapja után osztalékadót fizet. Átalányadót fizet. Tételes átalányadózást választ.

Vállalkozói személyi jövedelemadó Vállalkozói bevételek Jellemző bevételek: áru, termékértékesítés, szolgáltatásértékesítés ellenértéke, kapott kamat, kötbér, felvett támogatás, olyan adó-visszatérítés, aminek befizetését költségként számolták el stb. A vállalkozói bevételt növeli: speciális, lásd SZJA törvény 49/B§ (4) bekezdés A vállalkozói bevételt csökkenti: a legalább 50%-ban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén a

fizetett bér, de maximum az érvényes minimálbér fele, szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén 6 000 Ft/fő/hó, szakmunkástanuló továbbfoglalkoztatása, korábban munkanélküli foglalkoztatása

esetén a megfizetett tb-járulék összegével, maximum 12 hónapig, kutatás és kísérleti fejlesztés adóévi költségként elszámolt összegének 20%-a, kisvállalkozói kedvezmény (50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni

vállalkozónál) → a tevékenységet közvetlenül szolgáló új tárgyi eszköz beruházási költsége, maximum 30 millió Ft, de nem lehet több a vállalkozói bevételnek a költségeket meghaladó részénél. (49/B§ 12-14. pont).

Vállalkozói költségek A Vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás és a vállalkozói kivét. /A vállalkozói kivét a magánszemély által a vállalkozásból személyes célra kivett összeg./ Jellemző költség: anyag, árubeszerzés, alkalmazottak bére, annak járuléka, a vállalkozói kivét, a nem megállapodás alapján befizetett saját tb-járulék, az üzlet, műhely bérleti díja,



energia, járművek költsége, értékcsökkenési leírás a törvényben meghatározott leírási kulcsok alapján, a tevékenységhez használt jármű költségei. Az elhatárolt veszteséget a vállalkozó a következő öt adóév vállalkozói bevételével szemben döntése szerinti megosztásban elszámolhatja. A tevékenységét kezdő vállalkozó a kezdés és az azt követő két év veszteségét korlátlan ideig elszámolhatja. Mindig a legkorábbi év veszteségét kell először elszámolni. Költségként nem vehető figyelembe: Nem a vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközök beszerzése, karbantartása,

felújítása Hiteltörlesztés, de a hitelkamat igen Adóbírság, késedelmi pótlék (kivéve önellenőrzési pótlék) Személyi jövedelemadó-befizetés Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék Közcélú adomány

Az adó alapja: Vállalkozói bevételek ± módosító tételek - költségek____________ Vállalkozói SZJA alap Számított adó 18% Adókedvezmény: tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó hitel kamatának 40%-a max. 5 millió Ft. (lásd törvény 13. sz. melléklete) Fizetendő adó = Számított adó – adókedvezmény Az egyéni vállalkozó adóelőlege Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét és a vállalkozói jövedelem után negyedévente kell adóelőleget fizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig. A vállalkozói kivét összevonandó jövedelem, a tárgynegyedévi előleg az év elejétől az adott negyedév végéig kivetett adótábla szerinti adójának és a már befizetett előlegnek a különbözete. A vállalkozói jövedelem után 18%-os mértékű előleget kell fizetni. Az előleg összege az év elejétől a tárgynegyedév végéig keletkezett vállalkozói jövedelem 18%-a, csökkentve a már befizetett adóelőleggel. (Az adóalap megállapításánál az értékcsökkenés és az áthozott veszteség időarányosan figyelembe vehető.) Az egyéni vállalkozónak a vállalkozásból származó, vállalkozói személyi jövedelemadóval adózott jövedelmét „ki kell vennie”, azaz meg kell fizetni utána az osztalékadót. Az adó alapja a következő: Vállalkozói SZJA alap - Fizetendő adó + Kisvállakozói kedvezmény Vállalkozói jövedelem Vállalkozói osztalékadó Az adó alapja a vállalkozói jövedelem, módosítva bizonyos tételekkel. (lásd még törvény 49/c §) = osztalékalap



Növelő például: Tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása (egy éven belül 100%, egy éven túl,

de hét éven belül 66%, majd 33%) Tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása megkezdése évében a beruházási kiadás azon

része, amellyel az osztalékalap korábban csökkentve lett Csökkentő például: A beruházási kiadás, ha a tárgyi eszköz nem lett üzembe helyezve (értékcsökkenés nem

lett elszámolva) Adóévben üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó értéke

Osztalékadó: a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói kivét 30%-át, az adó mértéke 20%. A fennmaradó rész után az adó mértéke 35%. Vállalkozói kivét A magánszemély vállalkozásából személyes célra kivett összeg. Összevontan adózó jövedelemként adózik. Adójóváírás nem jár utána, de az egyéb adókedvezmények igénybe vehetők. A vállalkozásban költségként kerül elszámolásra a járulékokkal együtt. Átalányadózás A választhatóság feltételei: Az áfa törvény szerint alanyi mentes, és/vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet

folytat A vállalkozó nem áll munkaviszonyban A vállalkozó bevétele nem haladja meg a 4 millió forintot

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Az átalányadózást a mezőgazdasági kistermelő is választhatja. Adóalap: a bevételt csökkentve a 40% vélelmezett költséghányaddal (további speciális esetek a törvény 53§.) Az adó mértéke, ha a jövedelem: legfeljebb 200 000 Ft 12,5% 200 000-nél több, legfeljebb 600 000 Ft 25,0% 600 000-nál több, legfeljebb 800 000 Ft 30,0% 800 000 Ft-nál több 35,0% Adóelőleg fizetése: negyedévente év elejétől göngyölített adóalap után, csökkentve a korábban megfizetett előleggel. Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha az adóalany nem teljesíti számlaadási kötelezettségét, illetve a feltételek nem állnak fenn. Tételes átalányadózás Csak fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja a törvény 57/A §. rendelkezései szerint

31.3 A társasági adó és az osztalékadó /1996. évi LXXXI. Törvény/ Az adó célja, az adó alanyai, az adókötelezettség Az adó alanya: Belföldi illetőségű gazdasági társaság és az egyesülés; szövetkezet (lakásszövetkezet

kivételével); állami vállalkozás, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv; ügyvédi iroda,



magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége; MRP szervezete; közhasznú társaság, víztársulat; alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár. A belföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége teljes körű, vagyis kiterjed a belföldről származó és a külföldről származó jövedelemre.

Külföldi illetőségű külföldi vállalkozó (belföldi telephelyén végez vállalkozás tevékenységet), külföldi szervezet (belföldi telephellyel nem rendelkezik, de belföldi személytől, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó ellenértéket kap). A külföldi illetőségű adózó adókötelezettsége korlátozott, vagyis csak a belföldi telephelyén végzett tevékenységből származó, illetve a belföldről származó jövedelmére terjed ki az adókötelezettség.

Nem alanya a társasági adónak: az MNB, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, az ÁPV Rt., a közszolgálati műsorszolgáltató (jogszabályban meghatározott körben), a felszámolás alatt álló, a felszámolástól kezdő napjától, a pártok, a Magyar Távirati Iroda Rt.

A társaságiadó-kötelezettség: Keletkezik: a belföldi illetőségű adózónál a társasági szerződése közokiratban

foglalásának ellenjegyzése napján, a külföldi vállalkozónál a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő megjegyzése napján.

Megszűnik: az adózó jogutód nélküli megszűnésének, az e törvény hatálya alóli kikerülésének, átalakulásának napján.

A cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti az adókötelezettséget. Az adó alapja Az adó alapjának meghatározását befolyásolja az adóalany könyvvezetési módja.

Kettős könyvvezető Egyszeres könyvvezető

↓ ↓ az eredmény-kimutatásban

kimutatott összeg a pénzforgalmi nyilvántartás alapján

kimutatott eredmény

↓ ↓ Könyvelni a Számviteli Törvény előírása szerint kell, tehát az adózás előtti eredményt így kapjuk meg! Az adófizetésnél viszont be kell tartani az Adótörvény előírásait, ezért adóalap korrekcióra van szükség. A korrekció célja: Egyrészt az adóalap védelme (a számviteli törvény a költségek elszámolásában tág

lehetőséget ad a vállalkozásoknak, az elszámolt költség csökkenti az adózás előtti eredményt, és így az adóalapot),

Másrészt bizonyos kedvezmények adása (ezek csak csökkentő tételek, például: korábban munkanélküliek foglalkoztatása, szakmunkástanulók foglalkoztatása, kutatás, kísérleti fejlesztés támogatása).



Az adózás előtt eredmény

- csökkentő tételek + növelő tételek

(a felsorolás nem teljes) lásd törvény 7-8§

↓ Elhatárolt veszteségből döntés szerint az adóévre eső összeg

Az adótörvény előírásai alapján számolt terv szerinti értékcsökkenési leírás

A számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás /terv szerinti és terven felüli/

Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, selejtezésekor, hiányakor az adótörvény szerint számított nettó érték

Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, selejtezésekor, hiányakor a számviteli törvény szerinti nettó érték

Kapott osztalék (kivéve az ellenőrzött külfölditársaságtól kapottat)

Tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után 6000 Ft/fő/hó

Korábban munkanélküli személy foglalkoztatása és a szakképzésben részesítettek továbbfoglalkoztatása esetén az éves bér tb-járuléka, a járulék költségkénti elszámolásán túl (maximum 12 hónapig)

Mikro- és kisvállalkozások adóévi beruházása, maximum 30 millió Ft, de nem lehet több, mint az adózás előtti eredmény

Bírság elengedéséből származó bevétel, ha korábban adóalapot növelt

Az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg 8a társasági adóhiány is)

Az adóévben felmerült kutatási, kísérleti fejlesztési költség 20%-a

Legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a kifizetett munkabér, maximum az érvényes minimálbér fele, ha az átlagos állományi létszám kevesebb mint 20 fő

Igazolás alapján az adomány a)teljes összege, de legfeljebb az adózás

előttieredmény 20%-a a közhasznú szervezet és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,

b)másfélszerese, de az adózás előtti eredmény 20%-a kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén,

az a) és b) pont együttes előfordulása esetén az érvényesíthető maximális mérték az adózás előtti eredmény 25%-a

Kapcsolt vállalkozásból kapott kamat – fizetett kamat 50%-a ha kapott kamat > fizetett kamat

Kapcsolt vállalkozásból kapott kamat – fizetett kamat 50%-a ha kapott kamat < fizetett kamat

= Módosított adózás előtti eredmény TÁMOGATTA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ PHARE PROGRAMJA


Az adó megállapítása A társasági adó mértéke: A pozitív adóalap 18%-a A külföldön tevékenységet végző esetében (off shore cégek)a pozitív adóalap 3%-a. Adókedvezmények kis- és középvállalkozások adókedvezménye meghatározott feltételek mellett

igénybevett hitel törlesztő részletének és kamatának 40%-a (lásd törvény 22/A §), fejlesztési adókedvezmény (lásd törvény 22/B §).

Az adó bevallása, az előlegfizetés szabályai: Év közben a vállalkozásoknak adóelőleget kell fizetni. Alapja: A megelőző évben fizetendő adó összege. Év közben alakuló vállalkozásnál az előző évi adó naptári napjai alapján egész évre

átszámított összege. Átalakuló vállalkozásnál a jogelőd adóbevallása alapján számított összeg,

megszűnésekor az adózónak nem kell adóelőleget bevallani. A tárgyévi adóról és a következő időszak adóelőlegéről bevallást kell benyújtani az adóévet követő év május 31-éig. Az adóelőleg bevallási időszaka az adóév július 1-jétől az ezt követő év június 30-áig terjed. A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni, az adóév december 20-áig. Az osztalékadó Az osztalékadó alanya az osztalékban részesülő: belföldi személy, a magánszemély kivételével (a belföldi illetőségű osztalékban

részesülő) és külföldi személy (külföldi illetőségű osztalékban részesülő).

Az adó mértéke 20%. Mentesül az osztalékadó alól a társasági adó hatály alá tartozó belföldi illetőségű osztalékban részesülő. Az osztalékadó levonásának, megfizetésének főbb szabályai A kifizető az osztalékból a kifizetés napján megállapítja az osztalékadót, levonja,

bevallja és befizeti, a levonásról az osztalékban részesülőnek igazolást ad. Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítani és levonni azon osztalékrész után,

amit a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön már működő társaságban jegyzett tőke emelésére fordít, újonnan alakuló társaságba fektet be – feltéve, hogy a kifizető közvetlenül e célra átutalja az osztalékot.

Le kell viszont vonni az osztalékadót a belföldi illetőségű osztalékban részesülőnek fizetett osztalékból, ha az osztalékot nem pénzintézetnél vezetett bankszámlára utalja át (készpénzben fizeti ki), ekkor az osztalékban részesülő a levont adó utólag igényelheti vissza, vagy az osztalékot nem belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlára utalja át.

A külföldi illetőségű osztalékban részesülő állapítja meg, vallja be és fizeti meg az osztalékadót, ha az osztalékhoz nem kifizetőtől jut hozzá.



31.4 Egyszerűsített vállalkozói adó /EVA/ A törvény szerint az egyszerűsített vállalkozási adó alanya lehet: az egyéni vállalkozó (a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a

közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd, a magán-állatorvos, a magán-gyógyszerész),

a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda.

A fentiek szerinti vállalkozás csak akkor lehet eva-alany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben Az egyéni vállalkozó folyamatosan végezte tevékenységét. A jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság változatlan szervezeti

formában működött, azaz nem alakult át és a társaságban új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést (kivéve, ha örökölt).

Az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt nem szabott ki vele szemben mulasztási bírságot.

Áfa szempontjából nem választotta a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó különleges jogállást, valamint nem volt köteles különbözet szerint adózni vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazni.

Nem állt végelszámolás vagy felszámolás alatt. Ténylegesen működött, vagyis az egyéni vállalkozó vállalkozói bevételt, jogi személy

és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti árbevételt, egyéb adóalany pedig bevételt számolt el.

A jogszabály szerint 2003-ban és 2004-ben azok az egyéni vállalkozók lehetnek eva-alanyok, akik 2001-ben vagy 2002-ben az szja-törvény egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint adóztak tevékenységük után. Az egyszerűsített adózás további feltétele, hogy a vállalkozás áfával növelt összes éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) nem haladta meg a 15 millió forintot és az aktuális adóévben ésszerűen várható áfás bevétele sem fogja meghaladni ezt az összeghatárt, emellett az aktuális adóévben nem folytat jövedéki tevékenységet, a vámtörvényben meghatározott közvetett képviselői, vagy olyan tevékenységet, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a

Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy ezekhez a szervekhez való bejelentés szükséges.

Az egyes vállalkozási formákra vonatkozó – a kereszttulajdonlást szabályozó – előírás, hogy Az egyéni vállalkozó csak akkor választhatja az egyszerűsített adózást, ha ugyanabban

az adóévben nem lép be az eva-körbe olyan cég (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben ő 10 százalék feletti szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik.

Egyéb vállalkozási forma csak akkor lehet az eva alanya, ha az aktuális adóévben csak magánszemély tagjai vannak, és a cégnek nincs részesedése (kivéve a nyilvánosan



forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírt) más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban.

Jól át kell gondolni, hogy érdemes-e ezt az adózási formát választani, ugyanis ha valaki elmulasztja a következő évre vonatkozó bejelentését vagy már nem felel meg a feltételeknek és ezért szűnik meg az adóalanyisága, a törvény szerint a megszűnést követő négy adóévben már nem léphet be újra az eva-körbe. Az evát választó vállalkozás az egyszerűsített adózással kiváltja az általános forgalmi adót, a cégautó adóját, ezen felül a gazdasági társaságnál a társasági adót és az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadót, egyéni vállalkozónál pedig a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót. Az eva rendszerében kizárólag a vállalkozás adott évben bruttó árbevétele képezi az adó alapját, amelyet a törvényben tételesen felsorolt növelő és csökkentő tételekkel korrigálni kell. A jogszabály meghatározza, hogy mi minősül bevételnek és milyen időpontban kell azt megszerzettnek tekinteni – attól függően, hogy a pénz, szolgáltatás, vagyoni érétkű jog, esetleg elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Fontos szabály, hogy az eva-alap megállapításakor kétszeresen kell figyelembe venni az adóévben megszerezett összes bevételt, ha az kapcsolt vállalkozásból származik. Azok a vállalkozások, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, más szabályok szerint határozzák meg az eva alapját. Nálunk pénzforgalmi szemlélet érvényesül, azaz az EVA alapja az adott időszakban ténylegesen realizálódott bruttó bevétel (Tehát amelyet ténylegesen készpénzben vagy átutalással megkapott.) Kivéve, a számla kiállításától számított 30 napon túli követelés. Ezt be kell számítani az adóalapba! Az egyszerűsített adó mértéke a pozitív adóalap 15 százaléka. Az egyéni vállalkozók a törvény mellékletében meghatározott bevételi nyilvántartást fognak vezetni, amelyben kizárólag bizonylat alapján lehet rögzíteni, módosítani, vagy törölni az adatokat. A bizonylatot (az elrontott példányt is) és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti és betéti társaságok) vagy a fenti nyilvántartási módot választják, vagy a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitelre vonatkozó szabályok alapján vezetik nyilvántartásaikat – a későbbiekben azonban már nem változtathatják meg döntésüket. Ebből következően a számviteli nyilvántartást választó vállalkozás 2003. január 1-jétől köteles áttérni a kettős könyvvitelre. A jogi személyek (a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a szabadalmi ügyvivői iroda) továbbra is a kettős könyvvitel rendszerében teljesítik nyilvántartási kötelezettségüket, ami azonban így is egyszerűsödni fog, hiszen négy adónem helyett csak egy után terheli majd őket adminisztráció. Az evát választó vállalkozás minden év december 1-je és december 20-a között köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy ebben a formában kíván adózni.



Amennyiben ezt egyszer is elmulasztja, a következő négy évben nem élhet újra ezzel a lehetőséggel. Az adóalany tehet jogszerű bejelentést, aki megfelel a fentiekben felsorolt törvényi feltételeknek és nincs adó-, illetve vámhatóságnál nyilvántartott végrehajtható köztartozása. Erről a bejelentést tartalmazó formanyomtatványon kell nyilatkoznia. Aki a köztartozás megfizetésére haladékot vagy részletfizetési lehetőséget kapott az adóhatóságtól, az eva alanyiság szempontjából úgy minősül, mintha nem lenne köztartozása. Aki nem tehetett volna jogszerű bejelentést, nem válik az eva alanyává, s ennek következményeként az őt terhelő adófizetési kötelezettség alapját az adóhatóság becsléssel fogja megállapítani. Az adót adóévenként kell megállapítani és bevallani. Az adóév általában megfelel a naptári évnek, amennyiben azonban az adóalanyiság év közben megszűnik, a január 1-jétől a megszűnés napjáig terjedő időszakot tekintik adóévnek. A bevallás benyújtásának határideje A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál (jellemzően az egyéni

vállalkozó) az adóévet követő év február 15-e Egyéb vállalkozásoknál pedig az adóévre vonatkozó beszámoló letétbe helyezésére

előírt határidő (jellemzően május 31-e) Az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni, a negyedévet követő hónap 12-éig. A fennmaradó összeget a bevallással egyidejűleg kell megfizetni, túlfizetés esetén pedig szintén bevallásban lehet visszaigényelni a különbözetet.

31.5 A helyi adók /1990. évi C. törvény/ Az önkormányzati saját bevételek között egyre jelentősebb szerepe van a helyi adókból származó bevételeknek. A település önkormányzata rendelettel vezethet be helyi adókat. Budapestben a főváros közgyűlés dönt arról, hogy a kerületek milyen helyi adót vezethetnek be. A helyi adókról szóló törvény szabályozza: Az adóalanyok körét (magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági

társaság, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése) A kötelező adómentességeket (társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, köztestület,

közhasznú társaság, költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után nem keletkezett társasági adófizetési kötelezettsége, illetve központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége, külföldi szervezet viszonosság alapján)

Az adónemeket - Vagyoni típusú adók: építményadó, telekadó - Kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozások

kommunális adója, idegenforgalmi adó - Helyi iparűzési adó

Az adókötelezettséget: az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed - Az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra - A munkaerő-foglalkoztatásra - A nem állandó lakosonként való tartózkodásra - Meghatározott gazdasági tevékenység folytatására

A minimális, illetve a maximális adómértéket Az adó megállapítására és megfizetésére vonatkozó szabályokat

A magánszemély terhére megállapított adó és a vállalkozó adóalanyt terhelő építmény- és telekadó két részletben fizethető meg (pótlékmentesen március 15. és szeptember 15-éig).



A vállalkozó – a kommunális és az iparűzési adó esetében – adóelőleget köteles fizetni, a fizetendő adóelőleg mértékét az éves bevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján kell megállapítani. A több címen bevezethető helyi adókból egy adótárgy (például: ingatlan, telek) csak egyfajta adóval terhelhető, kétszeresen adóztatni egy adótárgyat nem lehet. Adónem Az adó tárgya Adóalany Adóalap Adómérték Építményadó Lakás és nem lakás

céljára szolgáló épület, épületrész, építmény

Aki az év első napján az építmény tulajdonosa (tulajdonosok)

a) az építmény hasznos alapterülete b) az építmény korrigált forgalmi értéke

Maximum: a) 900 Ft/m2

b) a korrigált forgalmi érték 3%-a

Telekadó Beépítetlen belterületi földrészlet (telek), az építménnyel beépített telek szokásos mértéket meghaladó területe

Aki az év első napján a telek tulajdonosa (tulajdonosok)

a) a telek m2-ben számított területe b) a telek korrigált fogalmi értéke

Maximum: a) 200 Ft/m2

b) a korrigált forgalmi érték 3%-a

Vállalkozások kommunális adója

Vállalkozói tevékenység

Az önkormányzat területén vállalkozási tevékenységet végző

Foglalkoztatott személyek korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma

Maximum: 2 000 Ft/fő, nem teljes évi adókötelezettség esetén időarányos

Idegenforgalmi adó

Nem állandó lakosként való tartózkodás

a) aki nem állandó lakosként legalább egy vendégéjszakát eltölt b) az üdülő tulajdonosa

a) a megkezdett vendégéjszakák száma b) a vendégéjsza-kára eső szállásdíj c) az építmény hasznos alapterülete

Maximum: a) 300 Ft/fő/éjszaka b) a szállásdíj 4%-a c) 900 Ft/m2

Helyi iparűzési adó

Vállalkozási tevékenység

Vállalkozó, gazdasági társaságok

Nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel; egyszerűsített módon állapíthatja meg az adó alapját az EVA szerint adózó. Választhatja a bevétel 50 %-át.

Maximum: 2 000-től 2%, napi átalány esetén 5 000 Ft/nap



31.6 A gépjárműadó /1991. évi LXXXII. törvény/ Gépjárműadót a forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjármű, pótkocsi után kell fizetni. Központi adó, de az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművel vonatkozásában a helyi önkormányzat látja el, és a belföldi járművek utáni adó mértékét – a törvény keretei között – a település önkormányzat képviselő-testülete (illetve a fővárosi közgyűlés) rendelettel állapítja meg. (Ha a rendelet kihirdetése az adóévet megelőző év december 15. napján nem történik meg, akkor a törvényben meghatározott alsó adótételeket kell alkalmazni.) Az adót annak kell megfizetni, ki az év első napján tulajdonosként (üzemeltetőként) szerepel a forgalmi engedélyben. Évközi tulajdonosváltás esetén a régi tulajdonos a változást követő év első napjától nem minősül adóalanynak, új vagy újra forgalomba helyezett jármű után a tulajdonost a változást követő hónap 1. napjától terheli az adó megfizetésének kötelezettsége. Az adókötelezettség kérelemre szüneteltethető. A törvény adómentességeket is tartalmaz, például mentes: a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában lévő gépjármű, a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjárművek, a 250 cm3 alatti lökettérfogatú motorkerékpár, az ideiglenes forgalmi engedéllyel (maximum 30 nap) ellátott gépjármű, a mezőgazdasági vontató, kizárólag kommunális célra használt gépjármű.

Adónem Adóalany Adóalap Adómérték

Belföldi gépjárműadó Tulajdonos, üzemeltető a) a gépjármű saját tömege (önsúlya) b) tehergépjármű esetében önsúly + raksúly 50%-a c) adótárgy (motorkerékpár, utánfutó, lakóautó)

a) legalább 800 Ft/100 kg, de legfeljebb 1 000 Ft/100 kg b) legalább 2 000 Ft/év, de legfeljebb 5 000 Ft/év

Külföldi gépjárműadó Üzembentartó Magyarországon tartózkodás ideje vagy a megtett út és önsúly

50 Ft/nap a személyszállító gépjárműnél vagy 3 Ft/km/tonna tehergépjárműnél

A külföldi tehergépjárművek után járó gépjárműadó beszedése a kiléptető vámhivatalok feladata.

31.7 Személyi jövedelemadó Az adó célja: Az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása az arányosság és

méltányosság elvének érvényesítésével. A magánszemélyek a jövedelmükből járuljanak hozzá a közterhekhez.

Az adó jellemzői: A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Bizonyos társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának érdekében az adóból

mentesség, kedvezmény adható. Az adót naptári évenként az összes jövedelem alapján kell megfizetni. Az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.



Fontos: az egyéni vállalkozó e törvény hatálya alá tartozik. Másként adózik mint vállalkozó és másként mint magánszemély! A jövedelem és az adó meghatározásának vázlata

Bevétel

↓ Adóköteles Nem adóköteles

↓ Jövedelem

↓ A bevétel egésze A bevétel költségekkel

csökkentett része A bevétel törvényben

meghatározott hányada

↓ Összevonandó jövedelem Külön adózó jövedelem

Külön kategória az adóterhet nem viselő járandóság. Jellemzője, hogy önmagában adómentes, más, adóköteles jövedelemmel viszont össze kell vonni, de a ráeső adót nem kell fizetni. (Magasabb sávban adózik így az adóköteles jövedelem.)

Összevonandó jövedelem Külön adózó jövedelem Önálló tevékenységből Nem önálló tevékenységből Egyéb jövedelem Ingatlan (nem föld) bérbeadás

Ingó vagyontárgy átruházásából Ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából Tőkejövedelmekből Termőföld bérbeadás Ingatlan (nem föld) bérbeadás Vállalkozói jövedelem (egyéni vállalkozó)

Bevétel: a magánszemély által az adóévben végzett tevékenység ellenértékeként vagy

más jogcímen kapott vagyoni érték (például: készpénz, jóváírás, elengedett, átvállalt tartozás, természetben kapott vagyoni érték, értékpapír, szolgáltatás, ingatlan, ingó vagyontárgy). A külföldi pénznemben keletkezett bevételt forintra átváltáskor az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyammal kell megállapítani.

Nem számít bevételnek többek között: - nyugdíj, - szociális és más ellátások (például családi pótlék, anyasági segély), - alapítványtól, közalapítványtól kapott egy adományok, - egyes költségtérítés jellegű bevételek, - károk megtérülése (például kártalanítás, biztosítási kártérítés), - kapott hite, kölcsön, - örökség.

Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze vagy annak költségekkel csökkentett része vagy a törvényben meghatározott hányada

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése A magánszemély az összevont adóalapját és egyes külön adózó jövedelmét, annak adóját maga állapítja meg (önadózás), az adót befizeti.



Nem kell bevallani azt a jövedelmet, ami után a kifizető végleges adót vont le (kivéve osztalékból és árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem). Az egyéni vállalkozónak minden adóévről bevallást kell benyújtani, akkor is, ha nincs adóköteles bevétele. A magánszemély adókötelezettségének a munkáltató közreműködésével is eleget tehet. (A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján megállapítja az összevont adóalapot és annak adóját, befizeti az adót.) Adófizetés A magánszemély a fizetendő adót és a naptári évben befizetett, levont előleg különbségét az adóhatóságnak befizeti az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint:

Vállalkozási tevékenységet nem folytató nem áfa-alany

adóévet követő év március 20-áig

Vállalkozási tevékenységet folytató, vagy áfa-alany adóévet követő év február 15-éig A kifizető az általa levont jövedelemadót levonást követő hó 12-éig

Túlfizetés esetén a különbözetet az adóhatóság: visszatéríti (kivéve: adótartozás más adónemben, köztartozás), adófolyószámlán tartja (az adóalany rendelkezése szerint), a 100 forintot el nem érő különbséget az adóhatóság nem téríti vissza.

Az összevont jövedelem adójának meghatározása Adóalap

Jogcím Adóalap Önálló tevékenységből származó jövedelem: bérbeadás, szellemi tevékenység, egyéb önálló tevékenység, vállalkozói kivét

a) Tételes költségelszámolás: Bevétel – Költség (az adott bevétel mértékéig ténylegesen felmerült és igazol) b) Bevétel 90%-a (a 10%-os költséghányad bizonylat nélkül érvényesíthető). E módszer alkalmazása esetén az adott évben az önálló tevékenységből származó bevételek egyikére sem alkalmazható a tételes költségszámolás c) A bevétel egésze jövedelem (ez csak a vállalkozói kivétre vonatkozik)

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

A bevétel egésze

Egyéb jövedelem A bevétel egésze Önálló tevékenységből származó jövedelem + Nem önálló tevékenységből származó jövedelem + Egyéb jövedelem____________________________ = Összevont jövedelem (adóalap) Az adó mértéke 2003-ban

Jövedelem, Ft Adó mértéke 0 – 650 000 20% 650 001-1 350 000 130 000 Ft és a 650 000 Ft-on felüli rész 30%-a 1 350 001-től 340 000 Ft és az 1 350 000 Ft-on felüli rész 40%-a



Számított adó: Az összevont adóalap után a sávosan progresszív adótáblával állapítható meg. Csökkentő tételek (Adókedvezmények → a bevallás külön kezeli e két kategóriát!) Adójóváírás: az adóévben megszerzett bér 18 %-a, de max. jogosultsági hónaponként

9 000 Ft, feltéve, hogy a magánszemély éves összes bevallott jövedelme nem haladja meg az 1 350 000 Ft-ot. Amennyiben meghaladja, de nem többel mint 600 000Ft, a maximális adójóváírást csökkenteni kell a meghaladó összeg 18 %-ával. Így kiszámolhatjuk, hogy 1 950 000 Ft jövedelem felett nem jár adójóváírás.

Adóterhet nem viselő járandóság (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, ösztöndíj stb.) számított adója.

A nem megállapodás szerinti (kötelezően) fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-rendszer keretében fizetett tagdíj összegének 25%-a.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történő befizetés a magánszemély tag és/vagy munkáltatója és az egyéni számlán jóváírt adomány együttes összegének 30%-a, maximum 10 000 Ft.

Lakáscélú kedvezmény: a magánszemély által törlesztés + kamat + költség címén összesen fizetett összeg 40%-a, maximum 240 000 Ft.

Személyi és családi kedvezmény: Súlyosan fogyatékos magánszemélynél 2 000 Ft/hó A családi kedvezmény eltartottanként: Egy eltartott esetén havi 3 000 Ft Kettő eltartott esetén havi 4 000 Ft Három és minden további eltartott esetén havi 10 000 Ft A családi kedvezményt az a szülő, eltartó veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult. Ha a kedvezmény összegének érvényesítéséhez nincs elegendő adója, akkor a háztartással megoszthatja. A további adókedvezmények a törvény 41-44§-aiban.

Az adóelőleg-fizetés A kifizető adóelőleg-megállapítása Az adóalapot képező jövedelemből 40% adóelőleget kell levonni. A megállapított adóelőleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék és magánnyugdíj-pénztári tagdíj kedvezménye. Az adótábla szerint kell előleget levonni, ha a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy várható éves összevont jövedelme nem haladja meg a 1 350 000 Ft-ot. Többszöri kifizetés esetén a kifizetőnek göngyölítési kötelezettsége van. Az önálló tevékenység adóalapja az adóalany nyilatkozata alapján a költség figyelembevételével is megállapítható (maximum a kifizetés 50%-áig), ekkor azonban az adóalany az adóbevallásban egyetlen jövedelmére sem választhatja ki a 10%-os költséghányadot. Ha az adóalany a valóságosnál nagyobb költségről nyilatkozik az előleg megállapításánál, a figyelembe vett és a tényleges költség különbözetének 12,5%-át költségkülönbözet címén külön adóként kell befizetni. A munkáltatónak, a bér kifizetőjének adóelőleg-megállapítása Rendszeres jövedelem esetén Havi rendszeres jövedelem tizenkétszerese szerint várható számított adó egytizenketted részét kell előlegként levonni. Nyugdíj melletti munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem estén a havi nyugdíj + adott hónap rendszeres jövedelemre együttesének tizenkétszerese után kiszámított adóból le kell vonni a nyugdíj után kiszámított adót, és az így kapott összeget osztani kell tizenkettővel.



Nem rendszeres jövedelem esetén (Jutalom, prémium, albérleti hozzájárulás, hűségjutalom, szabadságmegváltás stb.) A rendszeres jövedelem felvételét megelőző hó rendszeres jövedelmének 12-szereséhez hozzá kell adni a nem rendszeres jövedelmet, az így kapott összeg után számított adót csökkenteni kell a rendszeres havi jövedelem éves adójával. A munkáltató az előleg megállapításánál figyelembe veszi: A súlyosan fogyatékos magánszemélynek járó kedvezményt. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba történő befizetés kedvezményét. A havi adójóváírást. A nyugdíjjárulék kedvezményét.

Beérkező számlák:

A magánnyugdíj-rendszer keretében a magánszemély tagját kiegészítő igazolt saját befizetés után járó kedvezményt.

A családi kedvezményt. Az elkülönítetten adózó jövedelmek: ingó vagyon átruházásából származó jövedelem, ingatlan, vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelem, tőkejövedelmek: kamat, osztalék, árfolyamnyereség, tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem, természetbeni juttatások: a kifizető által a magánszemélynek adott vagyoni érték

cégautó, személygépkocsi magáncélú használata után, kamatkedvezmény (a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatra nyújtott hitelnél).

31.8 Feladatok az adófizetési kötelezettség kiszámításához Feladat: Egy vállalkozás tárgyhavi számlaforgalma: Kimenő számlák: 1. Termékértékesítés belföldre nettó 1 650 000 Ft 2. Termékértékesítés külföldre nettó 600 000 Ft 3. Szolgáltatás értékesítés készpénzért 300 000 Ft 4. Adómentes szolgáltatás értékesítés 1 500 000 Ft 5. Termékértékesítés külkereskedelmi vállalatnak nettó 400 000 Ft 6. Termékértékesítés egyszerűsített számlán 600 000 Ft

7. Anyagbeszerzés 200 000 Ft áfával 8. Anyagbeszerzés adóköteles és adómentes tevékenységhez nettó 500 000 Ft 9. Személytaxi készpénzes számlája 72 800 Ft /áfa 12 %/ 10. Személyautó beszerzése adóköteles tevékenységhez nettó 3 200 000 Ft 11. Teherautó beszerzés az adómentes tevékenységhez nettó 5 200 000 Ft 12. Telefonszámla bruttó 32 000 Ft Készítsük el az adóelszámolást. Az áfa a nem jelölt esetekben 25%.



Megoldás:

Előzetesen fsz. adó Fizetendő adó levonható nem vonható le 1. 412 500 Ft 7. 40 000 Ft - 2. 0 Ft 8. 86 500 Ft 38 500 Ft 3. 60 000 Ft 9. - 7 800 Ft 4. - 10. - 800 000 Ft 5. 100 000 Ft 11. - 1 300 000 Ft 6. 120 000 Ft 12. 4 480 Ft 1 920 Ft Összesen 692 500 Ft 130 000 Ft

Levonási hányad: 3 370 000 Ft

4 870 000 Ft = 0,692 Adóelszámolás: fizetendő 692 500 levonható 130 000 Befizetendő 562 500, ami 563 eFt Feladat: Egy adóalany január havi áfa elszámolásához a következő adatok állnak rendelkezésre. Adatok ezer forintban bruttó áron: Beérkező számlák: Tárgyi eszköz beszerzése adóköteles tevékenységhez 5 000,- Személygépkocsi beszerzés nem továbbértékesítésre 3 000,- Üzemanyag beszerzés személygépkocsihoz 100,- Anyagbeszerzés adóköteles értékesítéshez 2 000,- Szolgáltatás igénybevétele adómentes értékesítéshez 1 000,-/áfa 12%/ Belső számla: Saját előállítású beruházás aktiválása adómenetes tevékenységhez 2 500,- Kimenő számlák: Értékesítés belföldre 7 000,- Export értékesítés 2 400,- Adómentes értékesítés 3 500,- Az adóalany apportba adott egy 1 500 ezer Ft könyvszerinti értékű gépet, amelyet a társasági szerződésben 2 000 ezer Ft apportértéken ismertek el. /nettó ár/ Készítsük el az áfa elszámolást. Feladat: Egy főállású egyéni vállalkozó egy gyermek után kap családi pótlékot. Adóévi árbevétele 3 800 000 Ft. Kiadásai: Anyagbeszerzés 300 000 Ft/év Rezsiköltség 180 000 Ft/év Alkalmazott bére 70 000 Ft/hó Alkalmazott után fizetendő járulékok ….. Vállalkozói kivét 500 000 Ft/év Saját járulékai ….. Adóévi beruházás / nem helyezet üzembe/ 800 000 Ft Mennyi adót fizet a vállalkozó és mennyi adót fizet mint magánszemély?



Megoldás: Bevétel: 3 800 000 Ft - kisvállalk. kedvezm. 800 000 Ft /kevesebb mint bevétel-költség/ - költségek

anyag 300 000 Ft rezsi 180 000 Ft bér 840 000 Ft 29% 243 600 Ft 3% 25 200 Ft EHO 41 400 Ft vállalk. kivét. 500 000 Ft 29% 174 000 Ft /min. 600 000Ft után/ EHO 41 400 Ft

Adóalap 654 400 Ft - 18% adó 117 792 Ft + kisváll. kedv. 800 000 Ft adózás utáni jövedelem 1 336 608 Ft - csökk. adóévi beruházás 800 000 Ft osztalékalap 536 608 Ft - 20 %-os adó 500 000 Ft x 0,3=150 000Ft x 0,2= 30 000 Ft -35 %-os adó /536 000-150 000/ x 0,35= 135 313 Ft Magánszemélyként: 500 000 Ft x 0,2 =100 000 Ft - nyugd. kedv. 12 750 Ft / 600 000 Ft után!/ - gyerekkedv. 36 000 Ft fizetendő adó 51 250 Ft Feladat: az alábbi két változtatással oldjuk meg a fenti feladatot:

Valamely társaság tárgyévi gazdálkodására jellemző adatok a következők ezer Ft-ban.

Értékcsökkenés a számviteli törvény szerint 7 920

az egyéni vállalkozó másodállású /van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya/ a beruházást üzembe helyezte, elszámolt értékcsökkenés 40 000 Ft.

Feladat:

Nettó árbevétel 145 800 Adózás előtti eredmény 63 000

Értékcsökkenés az adótörvény szerint 81 000 Kutatás-fejlesztési költség 5 760 Állami adóhatóság részére fizetett pótlékok 585 (ebből önellenőrzési pótlék 185 Bevételként elszámolt kapott osztalék 500 Határozzuk meg a társaság társasági adó fizetési kötelezettségét és a vállalkozásba visszaforgatott eredményét abban az esetben, ha a belföldi jogi személy tulajdonosok 20000 eFt osztalékot vesznek ki.



Megoldás: Adózás előtti eredmény 63 000 63 000 Csökkentő tételek

AT. szerinti értékcsökkenés 81 010 Kutatás-fejlsztés 57 600 Osztalék 500

Növelő tételek SZT. szerinti értékcsökkenés 7 920 Fizetési pótlék (585-158) 400

Adóalap 56 960 Számított adó 10 253 Adókedvezmény 0 Fizetendő adó - 10 253 Adózott eredmény 52 747

Osztalék 20 000 Mérleg szerinti eredmény 32 747 Feladat: Határozzuk meg a társaság mérleg szerinti eredményét az alábbiak alapján: (adatok ezer Ft-ban) Üzemi eredmény 20 000 Pénzügyi eredmény 8 000 Rendkívüli eredmény - 1 000 Elszámolt értékcsökkenés 3 000 Adótörvény által elismert ennek70%-a Értékesített tárgyi eszköz könyv szerinti értéke 1 500 Adótörvény által számított nettó érték 1 700 Három szakmunkástanulót foglalkoztat Adóévi beruházás, amely a tevékenységet közvetlenül szolgálja 2 000 Kapcsolt vállalkozástól kapott kamat 50 Kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat 30 Feladat: Egy egyéni vállalkozó éves nettó árbevétele 12 000 000 Ft. Anyagköltsége 3 000 000 Ft, bérköltsége 5 000 000 Ft, az aladott áru beszerzési értéke /ELÁBÉ/ 4 000 000 Ft. Mennyi iparűzési adót fizet, ha az önkormányzat az adó mértékét 1,5 %-ban határozta meg? Megoldás: Árbevétel1 2 000 000 Ft Anyagköltség - 3 000 000 Ft ELÁBÉ - 4 000 000 Ft Adóalap 5 000 000 Ft Adó: 5 000 000 x 0.15= 75 000 Ft



32 A gazdasági társaságok működési zavarai, a jogutód nélküli megszűnés (Köblingné dr. Csízi Márta)

A gazdasági életben sajnos előfordul, hogy a vállalkozások egy része tönkremegy. Ezeket a vállalkozásokat minél előbb fel kell számolni, vagy úgy kell ujjászervezni, hogy képesek legyenek tovább részt venni az üzleti életben. Ezt a célt szolgálja a csődeljárás, és a felszámolási eljárás. A csődeljárás A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében -fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A célja az, hogy rövid időn belül az adós és a hitelezői között egyezség jöhessen létre. A fizetési haladék ennek előkészítésére szolgál. A célkitűzés a fizetőképesség helyreállítása, a működés fenntartása. A csődeljárás és a felszámolási eljárás a végelszámolástól eltérően nem vezet jogutód nélküli megszűntetéshez. Ha a gazdálkodó szervezet ellen felszámolási eljárást kezdeményeznének, és a csődeljárás már folyamatban van, azt a bíróság a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. A csődeljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A törvény értelmében adósnak kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet, amely tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem fogja tudni kiegyenlíteni. A csődeljárásban hitelező az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, lejárt vagyoni követelése van. Az eljárás megindítása A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet a gazdálkodó szerv vezetője nyújthat be a bírósághoz, ha a megérkezést megelőző két éven belül, nem kapott már csődeljárás keretében fizetési haladékot. Csak abban az esetben van értelme az adós számára fizetési haladékot biztosítani, és az eljárást lefolytatni, ha van remény a csődegyezség megkötésére. A hitelezőknek a fizetési haladék megadásához hozzá kell járulniuk. Megadottnak kell tekinteni a haladékot akkor, ha a lejárt követelések jogosultjainak több mint a fele, a le nem járt követelések jogosultjainak pedig több mint a negyede hozzájárulását adja. A hitelezői érdekek védelmére, hitelezői választmányt lehet létrehozni. Egyezség a csődeljárásban A bíróság a fizetési haladékról (moratóriumról) szóló végzésben a felszámolók névjegyzé-kéből, vagyonfelügyelőt rendel ki. A fizetési haladék időtartama alatt az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. A moratórium időtartama alatt, - ez 90 nap, de a bíróság egyszer 6o nappal meghosszabbíthatja - a késedelmes teljesítés következményei nem állnak be, de vannak olyan tartozások, amelyeket teljesíteni kell ezalatt az idő alatt is. Ilyenek a munkabér és bérjellegű kifizetések, és az ezek után fizetendő szja előleg és társadalombiztosítási járulék, a végkielégítés, továbbá az áfa megfizetése. Az egyezség csak írásban és a hitelezők hozzájárulás esetén köthető meg. A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Ezzel a szabállyal a csődeljárásban is alkalmazásra kerül a kényszeregyezség. A hozzájárulással egyidejűleg meg kell határozni azt az összeget is amelyre vonatkozó kötelezettség vállaláshoz és teljesítéséhez az adósnak be kell szerezni a vagyonfelügyelő hozzájárulását. A vagyonfelügyelő áttekintheti az adós vagyoni helyzetét. A csődegyezség hatálya alatt, a



csődegyezség részét képező követelések tekintetében felszámolási eljárás nem kezdeményezhető, de a csődegyezség megszegése esetén bármelyik hitelező indíthat felszámolási eljárást. Az adós a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében, a csődeljárás kezdő időpontjától tizenöt napon belül tárgyalást tart, amelyre hitelezőit meghívja. Ismeretlen hitelezőit hirdetmény útján köteles értesíteni. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontja után három napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A moratórium lejárta után a felek - a vagyonfelügyelő beleegyezésével - egyezséget köthetnek, ha ez nem jön létre a bíróság az eljárást megszünteti. Ugyancsak a megszüntetésre kerül sor, ha a kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be. A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során, a hitelezők, a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek, az adósnak a felszámolás körébe bevonható vagyonából. Felszámolási eljárást akkor lehet kezdeményezni, ha a gazdálkodó szervezet tartósan fizetésképtelen adósi pozícióba került. A felszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van, hiszen az adós jogutód nélküli megszűntetése miatt, bármely követelést, már csak ezen eljárás keretében lehet érvényesíteni. Különösen a hitelezők nagy létszáma esetén, a hitelezői érdekek védelme és az eljárás gyorsabb lebonyolítása érdekében indokolt a hitelezői választmány létrehozása. A hitelezői választmány, az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt. A választmány jogosultságait, megalakításának módját a hitelezők egymás közötti megállapodása rögzíti. Az eljárás megindítása A felszámolási eljárás az adós, a hitelező(k), a végelszámoló kérelmére vagy a cégbíróság értesítése alapján folytatható le. Ha az adós kéri az eljárás lefolytatását, a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. A felszámolási eljárás lefolytatását az adós csak akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván, vagy nem tud élni. Ha a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét a lejárati időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. A végelszámoló akkor kezdeményezheti, ha a bevonandó vagyon nem elegendő a hitelezők kielégítésére. A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy nem a moratórium időszakában terjesztették-e elő. A felszámolási eljárás a csődeljáráshoz hasonlóan az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A fizetésképtelenség megállapítása A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét, és kérelmére, a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós 60 napon belül nem teljesít, ha a végrehajtás eredménytelen, ha fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött, csődegyezség ellenére sem teljesíti az adós. Ezután a felszámolását végzéssel rendeli el. Ha az adós nem fizetésképtelen a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. A felszámolót a bíróság jelöli ki, de nem lehet az adós hitelezője vagy az, aki az adósnál tulajdonosi jogosultsággal rendelkezik. A bíróság nem vizsgálja azt, hogy az adós tartósan, vagy időlegesen fizetésképtelen. Nincs mód annak figyelembevételére sem, hogy az adós vagyona egyébként meghaladja-e tartozásai



összegét. Ha a bírósági végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a Cégközlönyben való közzétételét. A közzététel elemei: a felszámoló neve és székhelye; a felszámolás kezdő időpontja; a hitelezőknek szóló felhívás, hogy követeléseiket, a felszámolónak jelentsék be.

A felszámolási eljárás megindulásának jogi következményei A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek az alapítói jogokat gyakorló szerv jogai. A kezdeti napra záróleltárt, egyszerűsített mérleget, adóbevallást, zárómérleget kell készíteni. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Az adós ellen folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult eljárások, azonban a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A hitelezőknek követeléseiket a közzétételtől számított 30 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni. A felszámoló eljárása Felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. A felszámoló megállapítja a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet. Nyilvántartásba veszi a bejelentett hitelezői követeléseket. Jogosult az adós által kötött szerződések többségét azonnali hatállyal felmondani. Az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. (nyilvánosan, a forgalomban elérhető legmagasabb áron) A felszámolás befejezésekor, de maximum. 2 éven belül felszámolási záró mérleget készít, ugyanis az eljárást az elrendeléstől számított 2 éven belül le kell zárni. A kielégítési sorrend A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend szerint kell kielégíteni: a felszámolás költségei, zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy (óvadék) értékének erejéig,

feltéve, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legalább hat hónappal kikötötték,

a gazdálkodó szervezetet terhelő meghatározott járadék jellegű követelések, tartásdíjak, életjáradékok,

a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő követelései (pl. szavatossági, kártérítési, jótállási, kötelezettségek, károkozás),

a társadalombiztosítási tartozások, az adók és az adók módjára behajtható köztartozások egyéb követelések, késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá az adóhatósághoz fizetendő pótlék és

bírság. Azok a személyek akik a felszámolási eljárásban hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezése után követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. Az egyszerűsített felszámolási eljárás A bíróság jogerős végzése után 90 napon belül, a felszámoló megkísérli a meglévő vagyon értékesítését, gondoskodik az indokolt szerződések teljesítéséről, vagy a szerződéseket felbontja, illetve elállhat ezektől. A rendelkezésre álló idő eltelte után, mivel az eljárás



általában eredménytelen, a bíróság elrendeli a gazdálkodó szervezet megszüntetését és törlését a cégnyilvántartásból.

A végelszámolást általában egy éven belül be kell fejezni. Ha erre nem kerül sor, úgy értesíteni kell a Cégbíróságot az eljárás befejezésének várható időpontjáról.

A végelszámolás A végelszámolás az adós székhelye szerint illetékes megyei bíróság, mint cégbíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül úgy szűnik meg, hogy nem fizetésképtelen, végelszámolásnak van helye. A végelszámolás a tevékenységüket megszüntető gazdasági társaságokra vonatkozik, ennek elhatározása a társaság belső ügye. Ha a gazdálkodó szervezet nem tudja kielégíteni a hitelezőket, akkor végelszámolási eljárást nem lehet lefolytatni, és a végelszámolás helyett felszámolási eljárás kezdődik. A végelszámoló A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnését kimondó határozatában rendelkeznie kell a végelszámoló személyéről. Végelszámoló lehet pl. a társaság vezető tisztségviselője, vagy lehet kijelölt végelszámoló. A jogutód nélküli megszűnést, kimondó határozatot, a gazdálkodó szervezet vezetője köteles a cégbíróságnak haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül megküldeni. E határidő elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felelős. A cégbíróság a végelszámolás megindítását a cégközlönyben közzé teszi. A hitelezők követeléseiket a végelszámolás közzétételét követő 30 napon belül kötelesek bejelenteni a végelszámolónak. A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit - a lejárattól függetlenül - teljesíti, követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát szükség szerint értékesíti. Tulajdonképpen a végelszámolást ő végzi, és köteles a jogos hitelezői igényeket kielégíteni. Ha a vagyon nem elegendő a hitelezők tartozásaira, a végelszámoló köteles a bíróságon felszámolási eljárás lefolytatására kérelmet előterjeszteni. A gazdálkodó szervezet vezetője köteles a végelszámolás kezdő napja előtt záróleltárt, éves beszámolót, adóbevallást készíteni. Köteles a munkavállalókat, a szakszervezetet, az üzemi tanácsot tájékoztatni. A végelszámoló a gazdálkodó szervezet kötelezettségeit teljesíti, követeléseit behajtja, és vagyonát szükség szerint értékesíti. A végelszámoló a végelszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni a cég vagyonának megóvásáról, megőrzéséről. A tartozások kielégítési sorrendje: a végelszámolás költségei, óvadékkal, zálogjoggal biztosított követelések, magánszemélyek követelései, tb tartozások, adók, köztartozások, egyéb követelések.

A végelszámolás befejezése

A végelszámoló a zárómérleget és a zárójelentést megküldi a bíróságnak. A bíróság a céget megszünteti és elrendeli a cégjegyzékből a törlését. A záró adóbevallást és mérleget megküldi az adóhivatalnak.



33 A speciális céghelyzetek szabályozása (Juhász Sándorné) A speciális céghelyzetek szabályozását részben a számviteli törvény, részben más jogszabályok tartalmazzák az alábbiak szerint: A 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 86. § (3/b-e) bekezdése, illetve a 86. § (6/c-f) bekezdése szabályozza megszűnés, átalakulás esetén a befektetőnél elszámolandó tételeket, illetve gazdasági társaságok egyesülése estén az átvevőnél (beolvasztónál) elszámolandó tételeket. A 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.) 136-143. §-a szabályozza átalakulás esetén a számviteli teendőket. Az 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságról (Gt.) (VII. fejezet) 59-80. §-a tartalmazza a gazdasági társaságok átalakulásának szabályait.

A felszámolás alatt levő társaságnak nem kell a fordulónapra beszámolót készíteni.

Az 1991. évi IL. törvény a csődeljárásról, felszámolás, végelszámolás szabályait. A 114/1997. számú Kormányrendelet (Kormányrendelet) a felszámolás és a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatokat szabályozza.

A csődeljárás A csődeljárás jellemzői és teendői: Kezdő időpontja a csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való beérkezésének a

napja A kérelemhez mellékelni kell többek között egy három hónapnál nem régebbi mérleget Csődeljárás alatt a vállalkozásra vonatkoznak az adóbevallási és a beszámoló készítési

szabályok (folyamatosan működő vállalkozás) Csődeljárás befejezése a bírósági végzés alapján (egyezség esetén), vagy a csődeljárás

megszüntetésével (ha nincs egyezség) A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás jellemzői és teendői: Kezdő időpontja az adós fizetésképtelenségét megállapító bírósági végzés jogerőre

emelkedésének a napja. A vállalkozás köteles a felszámolás megkezdését megelőző nappal az éves beszámoló,

az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített beszámoló értékelési előírásai szerint - Záróleltárt (a befektetett eszközök és a forgóeszközök, valamint azok forrásai

mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken), - Tevékenységet lezáró beszámolót (a mérleg nem tartalmazhat időbeli

elhatárolásokat, értékhelyesbítést és értékelési tartalékot), - Adóbevallást (társasági adóról, illetve az állami költségvetés szembeni

követelésekről, kötelezettségekről), - Az eredmény felosztása és a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba történő

átvezetése után zárómérleget készíteni. A felszámolási eljárás megkezdését megelőző nappal a nyilvántartásokat (könyvviteli

számlákat) le kell zárni, és a felszámolás kezdő időpontjában a főkönyvi nyilvántartásokat meg kell nyitni (mintha év eleje lenne).

A felszámolás alatt levő társaság nem alanya a társasági adónak (nincs társasági adó bevallási kötelezettsége).

A felszámoló a felszámolás befejezésekor (legkésőbb a kezdő időponttól számított két év elteltével) zárómérleget, vagy záró egyszerűsített mérleget készít.

A felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti



különbözetet eredményt (saját tőkét) érintő tételként kell elszámolni. Az eredményt érintő tételek egyenlegét (5/9. számlaosztály, vagy a „Felszámolás eredmény-elszámolása számla” egyenlege) az eredménytartalékba kell átvezetni.

A felszámolás után a fennmaradó vagyon felosztására a tulajdonosok között, a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A továbbműködő gazdálkodó szervezet teendői a következők: - A felszámolási zárómérleg alapján nyitómérleget készít - Ezen nyitómérleg alapján megnyitja a nyilvántartásokat

A végelszámolás A végelszámolás jellemzői és teendői: Kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozat szerinti időpont A vállalkozás köteles a végelszámolás megkezdését megelőző nappal az éves

beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az egyszerűsített beszámoló értékelési előírásai szerint - Záróleltárt (a befektetett eszközök és a forgóeszközök, valamint azok forrásai

mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken), - Tevékenységet lezáró beszámolót (a mérleg nem tartalmazhat időbeli

elhatárolásokat, értékhelyesbítést és értékelési tartalékot), - Adóbevallást (társasági adóról, illetve az állami költségvetéssel szembeni

követelésekről, kötelezettségekről),

- vagyonfelosztási javaslatot köteles készíteni, majd

- Az eredmény felosztása és a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba történő átvezetése után zárómérleget készíteni.

A végelszámolás megkezdését megelőző nappal a nyilvántartásokat (könyvviteli számlákat) le kell zárni, és a végelszámolás kezdő időpontjában a főkönyvi nyilvántartásokat meg kell nyitni (mintha év eleje lenne).

A végelszámolás időszakában a főkönyvi (és analitikus) nyilvántartásokat ugyanúgy kell vezetni, mint a végelszámolás kezdete előtt.

A végelszámolás időszaka egy önálló elszámolási időszaknak minősül. Biztosítani kell ezen időszakon belül, hogy a más törvényekben előírt fordulónappal könyvviteli zárlatot lehessen készíteni.

A végelszámolás alatt levő társaság alanya a társasági adónak (van társasági adó bevallási kötelezettsége).

A végelszámolás alatt levő társaságra nem vonatkozik az év végi beszámoló készítési kötelezettség.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, egyszerűsített beszámolót

köteles készíteni a végelszámolás egyes éveiről külön-külön, - az utolsó évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után

végelszámolási zárómérleget (előírt esetben könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni), - záró adóbevallást, - zárójelentést és

- mindezeket – a zárójelentés és a vagyonfelosztási javaslat kivételével – megküldeni a bíróságnak és az adóhatóságnak.

A végelszámolás végén a fennmaradó vagyon átadása a tulajdonosoknak számla, vagy számlát helyettesítő okmány alapján lehetséges, amely alapján el kell számolni a fizetendő ÁFA összegét is.

Abban az esetben, ha a végelszámolás nem a vállalkozás megszüntetésével végződik, a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor szükséges teendőket látja el, azonban



vagyonfelosztási javaslatot nem készít. A végelszámolási zárómérleg alapján nyitómérleget állít össze, és ez alapján nyitja meg nyilvántartásait.

Az átalakulás(ok) Az átalakulás(ok) fajtái: Társasági forma váltás: valamely társaság megszűnik és ennek általános jogutódjaként

egy másik (új) társaság alakul

Az átalakuló, illetve az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok)nak vagyonmérleg tervezetet és vagyonleltár tervezetet kell készíteni.

Az átalakulások számviteli elszámolásai Az átalakuló társaságok (kivéve azt a társaságot, amelybe beolvadnak, illetve amelyből kiválnak) a cégbírósági bejegyzés napjával megszűnnek, emiatt nyilvántartásaikat le kell zárniuk. Az a társaság, amelybe beolvadnak, illetve amelyből kiválnak a folyamatos könyvelés során végzi el az átalakulás könyvelési feladatait.

Gazdasági társaságok egyesülése, amely lehet - Beolvadás: a beolvadó társaság (társaságok) megszűnik (megszűnnek) és annak

vagyona az átvevő társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad.

- Összeolvadás: az egyesülő társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át.

Gazdasági társaságok szétválása, amely lehet - Kiválás: az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági

szerződés módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság jön létre.

- Különválás: a különváló (régi) gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő (új) társaságokra, mint jogutódokra száll át.

Az átalakulás(ok) közös jellemzői és teendői: Az átalakuló gazdasági társaság(ok) legfőbb szerve (közgyűlés, taggyűlés stb.) az

átalakulásról két alkalommal határoz. Első alkalommal azt állapítja meg, hogy a társaság tagjai egyetértenek-e az átalakulással, ki kíván a jogutód társaság tagjává válni, illetve milyen formájú társasággá alakuljon a társaság. A legfőbb szerv dönt a vagyonmérleg, vagyonleltár tervezetek fordulónapjáról is. Második alkalommal elfogadják az elkészült vagyonmérleg, vagyonleltár tervezeteket, illetve az új gazdasági társaságok társasági szerződéseit.

Az átalakulással létrejött társaságok a cégbírósági bejegyzést követő napon kezdik meg a működésüket, amelyhez meg kell nyitniuk a nyilvántartásaikat, kivéve a továbbműködő társaságokat (amelybe beolvadnak, illetve amelyből kiválnak). A cégbírósági bejegyzést követően a jogelődnél keletkezett bizonylatok, illetve a jogelőd nevére kiállított bizonylatok alapján a gazdasági eseményeket a jogutód (akinél a gazdasági esemény hatása megjelenik) rögzíti a könyvviteli nyilvántartásokban, ha a jogelődnél nem lehetett, illetve a jogelőd nem tudta figyelembe venni azokat.



Felhasznált/Ajánlott irodalom Freisinger Edéné: Levelezés

Freisinger Edéné: Irodai ügyvitel

Honffy Pál: Levelezési tanácsadó

Dobiné Mónus Erzsébet: Az eszményi titkárnő kézikönyve

Dr. Sille István – Gargya Mária: Menedzserasszisztensek, titkárnők, titkárok

Keményné dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei

Bernáth László-Révész György: A pszichológia alapja

Darnel Christian: Te vagy Én

Alan Pease – Alan Garner: Szó-beszéd (A társalgás művészete)

Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia a munkahelyen

Dr. Sielle István: illem, etikett, protokoll

Görög Ibolya: Protokoll az életem

Görög Ibolya: Mindennapi maceráink

Molnár György: Bevezetés a protokoll világába

2000. évi C. törvény a számvitelről

Adorján-Bary-Bíró-Fridrich-Lukács-Pál-Róth-Újvári-Veit: Számvitel 2001. MKVK

Bíró-Harangozóné-Fridrich-Mitró-Kresalek: Számviteli kézikönyv 2002

1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról

1997. évi CXLIV. törvény a Gazdasági Társaságokról

1997. évi CXLV. törvény a Cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, és a bírósági

cégeljárásról

Internet: www.apeh.hu; www.magyarorszag.hu/ugyintezeo/ugyleirasok;

vallalkozas.lap.hu

Philip Kotler: Marketing management

Bauer András-Berács József: Marketing

Folyóiratok, videókazetták, APEH kiadványok (2002)

Bíró György: A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai

1949. évi XX. tv. Alkotmány

1992. évi XXII. tv. A Munka törvénykönyvéről

1991. évi IL. tv. a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról

1997. évi LVII. tv. a versenytörvényről


http://www.magyarorszag.hu/ugyintezeo/ugyleirasok


Dr. Pataki László: Pénzügyi alapismeretek

Dr. Barta Tamás – Tóth Tihamér: Vállalkozástan

Dr. Horváth Zsuzsanna: Pénzügyi ismeretek

Bankok Üzletszabályzata és Hitelezési Kézikönyve

HVG Adójogszabályok, 2003

HVG TB jogszabályok, 2003

Dr. Varga – Dr. Bedő – Dr. Lőrinczi: Vállalkozások gazdaságtana

Jelen Tibor – Mészáros Tamás – Szelecki György – Virág Miklós: Vállalkozások

gazdálkodása

Dr. Szirmai Péter – Szomor Tamás: Üzleti terv, üzleti tervezés

Wolsey Hall Oxford Ltd: Vállalkozás és vezetés, Az emberek vezetése, az

OMEGAGLEN Kft. gondozásában készült tanfolyami kézirat




Mellékletek

Documents

Vállalkozási ismeretek - miskolcitanar.uw.humiskolcitanar.uw.hu/vallalkozasi_ismeretek/VallalkozasiIsmeretek... · A nem verbális (nonverbális) kommunikáció a szavak mellett