4.19. A verbális és nonverbális kommunikáció€¦ · Kifejezheti, hogy a verbális közlés-tartalom igaz-e vagy nem (pl. őszinteség) 2. Kifejezheti a partnerrel kapcsolatban

A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve

Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)

1

4.19. A verbális és nonverbális kommunikáció

Mi a kommunikáció? • A kommunikáció információcsere az adó és a vevő között. • Dinamikus és kölcsönös folyamat • Az adó, vagy kommunikátor kezdeményezi kommunikációt, így ő lesz a

kommunikáció forrása. Ő kódolja az üzenetet, amely a kommunikációs csatornán keresztüljut el a vevőhöz. A vevő vagy befogadó dekódolja az üzenetet Amennyiben válaszol, a vevőből adó lesz, és a folyamat kezdődik elölről.

• A kommunikáció az emberi élet szükségszerű velejárója. Nem lehet

nem kommunikálni. Az ember bármit tesz, annak kommunikációs jelentősége lesz a többi ember számára.

• A kommunikáció mindig kétszintű folyamat, az egyik akaratlagos (direkt kommunikáció), a másik akarattól független (indirekt kommunikáció = metakommunikáció).

Mi a metakommunikáció? A szó jelentése: kommunikáció a kommunikációról.

• Mindig a direkt kommunikáció tartalmáról mond valamit, minősíti (a közlő személy érzelmi viszonyát és attitűdjét fejezi ki a kommunikáció tartalmához, szituációjához vagy a kommunikáció partnerhez).

• A metakommunikáció az egész személyiség üzeneteit hordozza, míg a direkt kommunikáció az én terméke.

• A metakommunikáció befolyása a direkt közléstartalomra: 1. Kifejezheti, hogy a verbális közlés-tartalom igaz-e vagy nem (pl. őszinteség) 2. Kifejezheti a partnerrel kapcsolatban érzett rokon- vagy ellenszenvet.



2

3. Kifejeződhet a helyzethez való viszony (pl. ünnepélyesség). 4. Megjelenhet az interakció valamilyen sajátos kommunikációs modalitásának jeleként (pl. játék).

∑: A metakommunikáció a direkt közléstartalmakat megerősítheti vagy ellentmondhat nekik. Ha megerősíti a verbális, lexikális közlés tartalmát, akkor a kommunikációt kongruensnek, ellenkező esetben inkongruensnek nevezzük.

A kommunikáció fajtái

akaratlagos

= meta-kommunikáci

ó

nincs visszacsatolási lehetőség

(pl. TV)

van visszacsatol

ási (feedback) lehetőség

(pl. beszélgetés)

adó és vevő egyszerre nincs jelen

(pl. levelezés)

adó és vevő egyszerre

van jelen (pl. beszélgetés)

ha a felek „rangja”

megegyezik

ha a felek rangja eltérő

A kommunikáció csatornái A kommunikáció csatornáit döntően két nagy csoportra oszthatjuk: vannak verbális, nyelvi és nonverbális csatornák. Nonverbális csatornák: GESZTUSOK

• szerepük: gesztusok segítségével lehet szabályozni a kommunikációs folyamatot, (pl. kérhetjük a partnerünket gyorsításra,

direkt indirekt

egyirányú kétirányú

közvetett közvetlen

egyenrangú kiegyenlítetlen



3

vagy lassításra, kifejezhetjük, ha a kommunikáció folyamatában zavar támad.)

• fajtái: o A gesztusokhoz soroljuk a fej, a kar és a kéz mozgásait. Ezek

bár lehetnek akaratlanok, mégis viszonylag könnyen lehet őket szándékosan befolyásolni. Számtalan egyezményes gesztusjel van, például a bólogatás, az integetés stb.

o Érintés. A másik ember megérintése kifejezhet intimitást, de a dominanciát, fölényt is. Számtalan kulturális előírás szabályozza az emberek közötti fizikai érintéseket.

o Poszturális csatorna. Ide a testtartás tartozik. Ezt is

befolyásolhatjuk szándékosan, de szándéktalanul is kifejezheti a másik emberhez való viszonyt, vagy a személy álláspontját a kommunikáció tárgyával, vagy a kommunikációs partnerrel kapcsolatban. Megfigyelhető, hogy az érzelmileg egymáshoz közel álló emberek gyakran öntudatlanul átveszik a másik testtartását. Testtartás a belső érzelmi állapotot is kifejezi. Például valaki büszkén kihúzhatja magát, vagy összegörnyedhet a gondok súlya alatt stb.

o Térközszabályozás. Hall vizsgálta az amerikai kultúrában

milyen fizikai távolságok figyelhetőek meg az emberek között a kommunikáció alatt. A fizikai távolság attól függ, hogy a személyek mennyire szoros, közeli kapcsolatban vannak egymással.

Nagyon közeli Közeli Viszonylag közeli Ebből a távolságból még (kb. 0.5 méter) (kb.1 méter) a halk suttogás is hallható. Itt a suttogás még A halk beszéd hallható. hallható.

Az alapelv minden kultúrára érvényes, azonban a távolságok kultúránként változnak, az arab kultúrákban például sokkal kisebb távolság már nyilvánosnak számít, mint az európai kultúrkörben.

A kommunikációban a gesztusok mellett fontosak még a kulturális szignálok. Ilyen például a ruházat, a hajviselet, a különböző kitüntetések, rangjelzések, testdíszítő elemek stb. Ezek kifejezik az illető értékrendjét, társadalmi hovatartozását, identitását, ízlését stb.



4

Verbális csatorna: eszköze a NYELV, jellemzői:

• a nyelv az élővilág legbonyolultabb, legkifinomultabb kódrendszere, az

emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől (egy-egy érvényes lehet az állati kommunikációra, de mind a négy csak az emberre jellemző):

• A nyelv, a beszéd szerepe nemcsak a másokkal való kommunikációban jelentős, hanem a gondolkodás eszköze is.

Meggyőző közlés fogalma: A meggyőző közlés nem más, mint „az egyén tudatos törekvése arra, hogy valamilyen közlemény továbbításával megváltoztassa a másik egyén, vagy egyénekből álló csoport viselkedését. célja: lehet a másik ember attitűdjeinek, véleményének, észlelésének, érzelmeinek, vagy viselkedésének a megváltoztatása. Hogyan lehet a kommunikáció hatékonyságát fokozni, másokat a leghatékonyabban meggyőzni? A hatékonyság tényezői a követezőek:

• A kommunikáció forrása. A legfontosabb, hogy mennyire hiteles a befogadó számára az, akitől az információ származik. Fontos a hozzáértés, de bármennyire hozzáértőnek tűnik azonban a kommunikátor, ha egy a kommunikáció befogadója által előítélettel sújtott csoport tagja, a meggyőző ereje csökkenni fog. A hitelességet a hozzáértésen kívül az is fokozhatja, ha azt gondoljuk, a másik nem akar befolyásolni bennünket. De fokozza az is, ha a kommunikátor a saját érdekei ellen érvel. A fizikai vonzerő is fokozhatja a befolyásoló képességet, nem véletlenül szoktak a reklámokban csinos, szép emberek szerepelni.

leválasztottság közvetlenül

nem jelenlévő, távoli dolgokról

való kommunikáció

nyitottság új jelenségek alkotása és

kommunikációja

hagyományozás a nyelvet

korábbi generációktól

tanuljuk

kettős mintázottság

: véges számú elem

végtelen számú

jelentést tud létrehozni



5

• Az embereket könnyebb meggyőzni, ha a közlés több érzelmi elemet tartalmaz, mint logikai elemet.

• Felmerülhet az a kérdés is, hogy mi a meggyőzőbb, ha mindkét fél, vagy ha csak az egyik fél érvei hangzanak el. Minél intelligensebb a hallgatóság, annál fontosabb a kétoldalú érvelés, mivel annál inkább rosszul reagálnak az emberek a túlságosan direkt meggyőzési kísérletekre.

• A meggyőzhetőség függ a befogadó tulajdonságaitól is. Általában az

alacsony önértékelésű emberek, akik nem bíznak magukban könnyebben befolyásolhatóak, mint a nagy önbizalommal rendelkező, pozitív önértékelésű emberek.

Viselkedésmódosítás megerősítések és büntetések által

Pozitív (jutalom értékű) inger

Negatív (büntető jellegű) inger

inger alkalmazása

POZITÍV MEGERŐSÍTÉS eredmény: viselkedés

megerősödik pl.: edző dicsérő szavai, kupa,

érem megszerzése

BÜNTETÉS eredmény: viselkedés elnyomódik, kialszik

pl.: szidás, nevetségessé tétel, büntető plusz

gyakorlat

inger megszüntetése

NEGATÍV BÜNTETÉS eredménye:

viselkedés elnyomódik, kialszik pl.: Játéktól való eltiltás

NEGATÍV MEGERŐSÍTÉS

eredménye: viselkedés megerősödik

pl.: Játéktól való eltiltás idő előtti váratlan feloldása

Büntetés Miért nem jó? Mikor jó? Helyette: • nem ad alternatívát • ki lehet játszani, és

így az alany folytathatja az eredeti viselkedést

• az alany agresszív magatartását idézheti elő

• (büntető személytől, ill. helyzettől való) félelmet eredményezhet

• sose késleltetve • mindig magyarázat

kísérje • ha feltétlen el kell

nyomni a nem kívánatos viselkedést

• pozitív megerősítés • egyéni bánásmód • következetesség



6

Edzői kommunikáció alapjai:

• bevonás: vonjuk be a sportolókat a tervezésbe, és az olyan döntések meghozatalába, amelyek közvetlenül érintik őket

• lelkesítés: oltsunk a sportolóinkba büszkeségérzést, hitet és energiát. • alkalmazzunk pozitív megerősítést • legyünk jó szerepmodellek, befolyásoljunk a példa erejével • törekedjünk egy támogató légkör kialakítására • informálás: kerüljük az információhiányt, lényegre törően tájékoztassuk

sportolóinkat az őket érintő döntésekről, eseményekről, stb. egyéni bánásmód, őszinteség és empátia kölcsönös bizalomhoz és tisztelethez vezet.

Documents

4.19. A verbális és nonverbális kommunikáció€¦ · Kifejezheti, hogy a verbális közlés-tartalom igaz-e vagy nem (pl. őszinteség) 2. Kifejezheti a partnerrel kapcsolatban