Wacha Imre: A nonverbális kommunikáció eszköztára

5/11/2018 Wacha Imre: A nonverb lis kommunik ci eszk zt ra

1/21

l i V A a f A ( l A h e _ w a g A - VU9')1Vf~\J U J 1 A V i I L ~ 2 0 : e - : o ' ~:&t1et. I i1 ~ A - - .r r l ( + s : / ~ ( ~ , ) A - ~J{--eReo{ -6 O D :/ ~ T~v IL-,~. ~dy:hf3,A NONVERBALIS KOMMUNIKAcIO ESZKOZTARA.

ESZKOZTAR-BEMUTATO KisERLETW ACHA IMRE

1 . A n on ve rb alis k om m un ik ac io s e sz ko zo k a k oz le st, a _v e~ b8 Jis k om m un ik ac io t, an ye lv if eg -m e gf or m~ ir sz 6v eg et k is ~r Q, ~ t k ie g~ ~{ to ,j iz on yo s m e rt ek ig a kommu-nikaciot_~~~i!9_~_~~~~rYez_6Jf~sit,_gJ~~lQ!:_m . 2 g 2 ~ ! ! Q _ y _!l.g_Y._~P~nor1:itoz(),_o lykorhe lye tt e sf t6 e s zkozok ,SZereptiket a s zo n ok i b e sz e dr e vonatkoztatva Ig y fogalmazzarneg TREMMELFlorian Igazsagugyi r et or ik a c . munkajaban: "A z e lo a da smod l el ek t an i vettileteit,a z e l oa do e s a h a ll ga to s ag k o zo t ti kontaktus meg te rem te s en e k e s f en n ta rt as an a k, azerzelmek f el ke lt es en e k e s e r os it es en e k vagy l ev e ze te s en e k mo d sz e re it i ge n a la p o-s an k id ol go zt a a k la ss zi ku s r et or ik a es i ge n h el ye se n m u ta to tt ra arra, ho gy az e16 -szo varazsat n em a n ny ir a az, a m it m o nd , hanem az idezi el(\,_ahogy m ondja a szo-n ok : a za z- eg 6s zp an gv et el e e s k ~1 ~9 !! !! lg Sl ~& ~. .: ~~ k on ta kt us m e gt er em t es eb en e sfe nn ta rta Sib an a h an gv ~te Tn ef - a h an gs zin ne k, h an gs uly na k, h an gm ag as sa gn ak ,hanglejtesnek, a s ziin ete kn ek ( so t m eg a je lle gz ete s massalhangzok aranyanak is,Igy pI. a sok z arh an g ferfia sft) -, m odem k ife jez es sel a p ro zo dian ak , a p ro zo dia ie le ~e~ ! g~ !! j_ e !e !, 1. !. . s. .~ ~_ !~ ll .. ii kn: UgYa. ! ! igy_~ s zo n ok "meg je Ie n es en e k, t es tt ar -tasanak, tekintetenek, taglejtesenek, fejmozgasanak, szemoldokmozgasanak, ujjtar-ta sa na k s tb ., le ny eg eb en te ha t a s zo no k k in etik _!ja na k k ife je zo te stm oz ga sa na k),H a mi nd eh h ez c sa tl ak o zn a k a megf el el oe n- al ka lm a zo tt s ;S n ok n og a s- ok ;a '~ 'r et or i- -kai figurak, akkor az eloadas egyre inkabb miiveszi szfnvonaluva valik."!

A k la ss zi ku s es ujkori retorikak, ideertve a m en edz seriro dalm at is (C OR NI-F lC IUS , C ICERO, QUINTIL IANUS , SZVORENYI , SZEBERENYI, TERESTYENI, F ISCHERS ZA BO J OZ SE F, S ZI TA s B EN ED EK , T REMME L F LO RI AN , HULL, POOR F ERENC ,CARNEG IE, NEMETH ERZSEBET2 stb.) foleg a s z on o k s z emp o n tj ab o l a szonoki mi l'h an gz as av al, a s zo no ki m ag ata rt as sa l (a m o zg as , g es ztu so k, m im ik a) fo gla lk oz na ka nonverbalis kommunikacio eszkoztaraval, Nemeth Erzsebet kivetelevel elegge at-t ala no ss ag ba n e s v isz on yla g s zti ks za vtia n. A n on ve rb alis k om m un ik ac io to bb i a ga t,e sz ko ze t n em is t ar gy al ja k, R es zl ete se n, to bb i ra ny bo l s zo ln ak a b es ze d e s m o zg askerdeseirol a szfneszmesterseggel foglalkozo, illetoleg a szfneszet fe161 kozel itokonyvek, Eleg, ha ko zultik csak E GR ES SY G ab or k et m un kaja ra es B OG NA R E lekmu n ka ir a u t al un k ',

IT RE MM EL 1 98 5. 3 0,2 C O RN IF lC IU S 1 98 7, C IC ER O , 1 96 9, C IC ER O 1 98 7, Q U IN TIL IA NU S 1 92 1, S ZV O RE NY l1 85 1, S ZE BE RE NY I1 84 9, T E-R ES TY EN I 1 96 0, F IS CH ER 1 97 5, S ZA B6 J 6Z SE F 1 94 2, S ZI TA s 1 97 7, T RE MM EL 1 98 5, H U LL 1 99 7, N EM ET H 1 98 9,P O O R 1 9 8 7 , C A RNEG IE 1 9 93 .3 E GR ES SY 1 86 6, 18 89 , B OG N AR 1 94 4' 19 74 , 1 97 5'. 1 98 2. 1 98 3, 1 98 4.

49


2/21

A n on ve rb al is k om m un ik ac io e sz ko ze i v al oja ba n i nk ab b in fo rm ac io ka t n yU jt6 e sz ko zo k, h is ze n t ob bn yir e n em t ud at os an - in ka bb o sz to no se n v ag y s zo ka ss ze ru en ' ._ eli ink veliik. Komrnunikacios eszkozoknek csak tudatos haszpalatuk eseten teok i nt he ft ik _ ok e t" :, Je le n te s il k " v a gy j el ze s er te k uk k e ve s be e g ye rt el rr il i~ -m i n t a Vet 'b~~'lis k orn mu nik acio s esz ko zo ke. M in dig az ado tt b esze dh ely ze tb en h asz nalt n on .verbalis eszkozok eg yiitte se a dja m eg az a do tt beszedcselekvesre ervenyes infor,m ac io s v ag y k omm un ik ac io s .je le nte su ke t" . A m ag ya r s za ki ro da lo mb an B U DA B ela 4 t ar gy al ja le gre sz le te se bb en e s m uta tja b e a l eg re nd sz ere se bb en a k oz ve tle n e m,ber i kommunikacio szabalyszenisegeit, .

B UD A B EL A es LAs ZL O J ANOS5, POOR FERENC6 a kove tk ezo csoportosftasbanmu t at ja b e a n o nv e rb a li s k ommun ik a ci oe s zk o zt ar a t: g e sz tu s ok ,~ L~!C l! lt ~! L

2 . N o nv er b~ li s k 6i le s( in fo rm a ci 6) _.


3/21

3.1. A k ozv etl en v ag y f el ig k ozv etl en (r ad io s, tev es ) el os zo be l!~ser6 n onverbaJi~ eszkoz~k - g~~an kulon -kulon, g yakran o sszess egiikben _jekoztatnak vagy informaciot n yu ju ha nn ak a m e gn yi la tk o z6

a) s~e~fu jsegerel, ezen. belul nem erol, korarol, szu kebb es tagab bv ,e t~ e tn ik ai v ag y c so po ;t~ e~ l h ov ata rto za sa ro j ( ol yk or p ar ta ll as ar ol ), c sa la dit ~o I, . a zu ta n . fo gI al ko za sa ro l, ta rs ad al mi h el yz ete ro l ( ti sz ts eg er ol , f un kc i6 ja r6 1kolcsi, anyagi m egbecsiiI tseger(1), erkolcsi felfogasaro ], kulnirajarol 'r6l. Tajekoztatast nyu jthatnak ',b ~ a b e sz e lo n ek Q_e sz~ c! .I 2 ID1 l Jl '< f_ eh e z,_partnereihez.ja _'!~.I_!~:l!cl!'lA)JUlJl:'_'yjll(}_\lll;Zny~~~E~en beliil jeIzik , hogy egvenranguak-e a partnerek, vagydeltsegi viszony feszu l-e kozottuk, es hogy a viszony csaladias baratio ld o ~. t, f e sz ii lt , n et ~ ellenseges-e, A kozvetlen kommunikacio ' so ra n ~ ze kn ek: s~ ko zo kn ek e gy : e~ z~ , k ap ha t, k .~mmun ik ac i6 t szervezo s ze re pe t i s. A k ev er ta tt:te le, ~" ko ~u nik ac lO ba ~ ( ra di ob an , te ve ben ) cs ak a z un, " be sz el te to " v ag ys zeI ge to m us or ok ba n ( a n po rt, k er ek as zta l- be sz elg etes , i nte rak tiv r m is or ok e s:: :o ny os s ho w-mu so ro k t ar to zn ak i de ) k ap ha tn ak k omm un ik ac i6 t szervezoot8; Az un. " be sz eI 6" m i is o ro k ba n (hfradas, kommentar, jegyzet, radio-,a das ) ~ I ev , e n em le~e t k ommunik ac i6t -sz erv ez 6 funkciojuk.". c ) E ~ ze ke lt et ,h e~ ~k =. z , es zk 6z ok a b e~ ze I6 ,! e_ k. _~ sz ob an f or go r em ah oz

_ ~! ~~ ~~ ~~ ~( sz ~e ~o Je -e . a ~ em a ~~ vagy sem, erdekli-e, e nn ti =e a -k fu d~ s, v ag ym us zajbo l s z?l rola, hiszi-e, eli-e m ondand6jat, v agy sem , van -e es m ilyenv an a ,m eg ny lla tk oz as sa l ( ak ar- e v alo ba n k ozo ln i I en yeg es i nfo rm ac io r v ag y"m eIIebeszel"). '? ) " J el ~e st a ~( ~a t) na k , a n on ve rb al is e sz ko zo k a ~ ~g ny 'i la t1


4/21

ben, nem pedig oltonyben jelentek meg a par lamenti uleseken. Napjainkban _tet t - kommunikac ios iizenete lehet annak, hogy egy -egy je len to s politikus sotettonyben, feher ingben, (milyen s z fmi ) nyakkendove l vagy anelkul, szines .ben, szfnes-mintas ingben, nyitott ingnyakkal jelenik-e meg egy-egy nagysajtotajekoztaton vagy a televfzio h f rado jaban, i n fo rmacio s adasaban.kommunikacios funkci6ja lehet nepszerti muveszek, eloadok s za nd ek os an ,rem" oltozkodesenek, haj-, szakallviseletenek a hetkoznapokban vagy lnTl")MY,."l.jellegu tevermisorokban. A tevehfradok hitelesseget fokozza, hogy amindig szolidan elegans ruhaban j elennek meg a kepernyon. Az ol tozkodes _ .s z es s eg e be n - v is el oj er d l, vagyoni a l la po ta rol , fog la lkoz a sa rol , s z andekai rol ,dalrni helyzeterol, gyakran foglalkozasarol stb. adhat jelzeseket az erto szamara,4.1.2.1. Az oltozkodes eredeti funkci6ja a test vedelme, bizonyos reszeinek

takarasa, mas esetekben - peldaul a noi divatban - epp en az, h og y felhivja agyelmet az elfedett reszekre, Egyutteseben azonban erzekelteti viselojenekmat, nemzetiseget, taji hovatartozasat, csoporthoz tartozasat.'"Gondoljunk csak a nepviseletekre, vagy a k tl lo n bo z o f o ld r es ze k , t aj ak '~.v.",;uo.

az azsiaiaknak, afrikaiaknak, kozep- es del-amerikaiaknak az europaitol elterotozkodesre, De az eghajlat is meghatarozhatja az oltozkodest, hiszen az eszakipe k mas viseletben jarnak, mint a deliek, Mindezeken beliil jelzesertekuk van vlehet az oltozet egyes reszeinek,, 4 ..1 .2 .1 .1 . Igy peldaul aruba, kulonosen az egyenruha jelzi a foglalkozast ,nepviselet egyreszt az etnikai, uij i hovatartozast, a nepviseleti jellegti vagyutalo jellegti ruhadarabok pedig a hagyornanyokhoz val6 ragaszkodast baz osztrak holgyek dirndlijere), Erdely egyes videkein a nepviseletnek unneplolegere. Olykor bizonyos partallast (fgy peldaul napjainkban a Bocskai-ruhase). Szfneivel, szabasaval a betoltott rangra es a funkci6ra is utalhat.Sajatos anyaga, szabasa, szine, mintazata van az egyes hivatalos W~'U"v.vounJszervezetekhez tartoz6k (katonak, vamosok, rendorok, vasutasok _

cserkeszek stb.) egyenruhajanak. A papok, szerzetesek oltozetenek szfne,utalhat a szerzetesrendre es az ott betoltott funkciora, rangra. A szertar tasiszfnenek, szabasanak is informacios erteke van. PI. a katolikus papok oltozeteviiben" is utal foglalkozasukra, mig a tobbi felekeze t papja i csak a szertartas al-kalmaval viselnek sajatos oltozetet, pI. palastot, A szertartasi ruha es sokszor szineis az tinn~~jelleget is kifejezi. Jelzeserteke lehet annak is, hogy a kulonbozo egyilt-t~se~.t~~ru nemcsak fellepesuk, koncertjeik alkalrnaval jelennek meg olykor ext- 0rem oltozetben, hanem egy-egy televfzios beszelgetese is, sot a hetkcznapokban iskirfvoan oltozkodnek,

10 Egyetlen szernelyes ~Imeny:A 80-as evek elsa feleben hazai konfekci6oltonyben Ieptern be a varbeli Hiltonsziillo?aba, h?gy megnezzem a ~omonkosok templomanak romjait. Miel6tt egyszot is szolhattam volna, a portasudvanasan kozolte, hogy a szalla kulfcldieknek vanfenntartva.

54

4.1.2.1 .2 . Jelzes erteke lehet a ruha szabasanak, anyaganak, szinenek mind afe fiakmil, mind a noknel, annak is, hogy a ruha (o ltony , z ako-nadrag) helyhez, al -k~omhoz, napszakhoz, evszakhoz ilIo-e., ".",. ,Meghatarozott szfne, szabasa van a katonak (gyakorlo es kimeno) ruhajanak, adorok, vamosok, postasok stb. egyenruhajanak. - Tarsadalmi reteghez, csoport-ren 'I'd .. 1 h h ba h ~lt'h tartozast es bizonyos szemle etmo ot IS Je ez et a ru a sza asa, asznar saga.

GOzdoljunk csak a h e tv e ne s -n y ol cv a na s e ve k hippijeinek v ila go s e s v ir ag ok ka l d f-

o ~~tt ruhaira, veltik ellentetben a szkinhedek fekete, szegekkel kivert borruhajara,:elY formajaban is kulonbozik a motorosok barruhajat~l, vagy a , ;d~szka~ok" boatyaszeru nadragjara. Jelzeserteke van a farmerek anyaganak, szabasanak, ep vagyferongyo16dott voltanak, Amerikaban hosszii idon at a barna olto?y a homosze~ua-Jitasjelzese volt, Svajcban a nok gez ruha ja pedig egy idoben aztJelezt~, hogy VIse-laje drogos. Ugyancsak tarsadalmi vagy P?litikai c~o~ortra. u~alhat az mg e~nyak-kend6 egyuttes viselete, vele szemben pedig a garbo es a tnko. Nem lehet velet len,ho g y az uralkodok (pI. Vilmos csaszar, Mikl6s car, Fer~nc J6.zsef) es a diktat6rikusallamferfiak (Hitler, Mussolini, Sztalin, Brezsnyev, THO , FIdel Castro, Mao Ce -tung es masok) tobbnyire katonai uniformist vagy ilyen s z ab a su r uh a t viseltek. - Aruha szfne is utalhat foglalkozasra, rangra. A papok, szerzetesek tobbsege sotet-szilrke vagy fekete .papi civilben" jar . De a papa mindig feher reverendat visel, esa katolikus papsag koreben rangot jelez a puspoklila. Kulonbozo szfnu es szabasureverend


5/21

. Igy pl . az olasz papok jel legzetes formajti kalapja , az ortodox pravoszlavpopak sajatos fejfed6je, az apacak, szerzetes noverek homlokot, hajat eltakarola, fejkendoje, a katonak, vasutasok s apka ja, c s ako ja, a vadaszok, erdeszek ,tollas" kalapja, Egyeb formaja (eilinder, klakk, ,,kobak" vagy pines, .sildes sapka, Lenin-sapka stb.) korabban tarsadalmi retegre, foglalkozasra,partallasra is utaJt. Ma mar esak ko rj el lem zo . Nemel y esetben azonbansapka, puha kalap stb.) hordasmodjaval (szernre l eh ii zv a, c sa le ra v ag va , h atr atott ellenzojevel) viselojenek szemelyisegere is ural. A foveg egyenruhavalorszagra, nernzetre (korszakra) is utalhat(ott). (Mas anyagu, formaju pl. azspanyol, magyar csendorok, rendorok fovege, a kii lonbozo nemzetek '~""'Vll"UUasapkaj~ s tb. Bizonyos videkek nepviseleteben a csaladi allapotra is mutathat afedo. Igy taji hovatartozasra, csaladi allapotra is utal a szekely ferfiakma)kalapja. Szekelyfoldon, de Magyarorszag mas videkein a nok fOkotoje,jenek szfne, kotesformaja azt is jelzi, konfirmalt-e a leany, a novan-e gyenneke, vagy esetleg mar megozvegyult. Egyes nyugati orszagokbanlenseg noknek fedet len fove l - es fedet len vallal (dekoltazzsal ) - bemenni tiktemplomba. Amerikaban a jololtozottseghez nyaron is hozzatartozik a kalapkOTmeg szobaban is!), mig Europaban esak feloltohoz, felsokabathoz szokaspot vagy mas fej fedot viselni . Kivetel a sapka es f6Ieg a baseball-sapka, amely rn amar - amerikai min tara es foleg fiatalok kozott - altalanos, de olykor . .l emzo is. De esoport-, korosz taly- es kulnira jel lemzo az i s, hogy a ferfi ak,emberek, f ink Iakasba, szobaba belepve leveszik-e vagy fejukon hagyjak-e ajukat.

4.1.2.1.3. Jelzest adhat a kesztyii anyaga (bor, pamut, cerna, poszto) UillV"


6/21

piperkocseget - vagy eppen .Jdvagyisagot'' , bizonyos kultiirabeli hianyoknak,tan valami miatt erzett kisebbrendtisegnek a kompenzalasat jelez(het)i.

4 .2 .2 . Jelzes erteke lehet a kulonbozo kiegeszitdk viselesenek, koztuk aznak, szemiivegnek iS12.4.2.2.1. fgy peldaul a kiti izdk, je lvenyek bizonyos ta rsadalmi

egyesu le tekhez, . is ko lakhoz val6 t a rt ozas t, ko t odest jelezhetnek. Nehalasfoglalast is.1956-ban ilyen vol t a K oss uth -e lm er v is el es e, u ta na h oss zu e ve ke n atI5-en a kokarda viselese; ennek el tero mere te, formaj a i s po lit ika i ~U~~HJ,,","UOtukrozott . Egy idoben a radios elbocsatasok idejen szimpatiajelzes volt a kek,a r6zsaszfn szalagesokor a kabat hajtokajan. Bizonyos eletkorra, tevekenysegreesoporthoz tar tozasra utalnak a (katonai es egyeb) kituntetesek. Jelzesertekukhogy tulajdonosuk mely valtozatukat es mikor , mely alkalommal visel i. Ajelvenyek utalhatnak sportegyesiiletre, i sk o la ra , t ar sa d alm i, v a ll as i stb.Napjainkban allasfoglalast j el eznek bizonyos pol itikai vagy sportesemenyeketomegmegmozdulasokon a kulonfele zaszlok,4.2 .2 .2 . A gyiir iik, ekszerek, nyaklancok, tes tekszerek formaja, anyaga,

nyisege korosz t aly vagy vagyoni allapot jellemzoje, jelzese lehet.A nyaklanc fuggoje vallasi, olykor politikai hovatartozast jelezhet (kereszt,agu vagy otagri esillag). Bizonyos formai azonban foglalkozasra, beosztasra,

ciora utal6 attributumok (pI . dekani lane, ptispoki lane kereszttel, a papa U


7/21

egy csoportjanak. - Korabban a szer;etese~ ,hajviseletei: sz~b::ilyozva volt (.tonz'ra, borotval t fej stb.). - Az 1970-es evek ta jan a fiata l fiuk, bizonyos nyugati zeiranyzatok, Ig y a Beat-rajong6k koreben divatos volt a "gombafrizura". Akkoribezt eppugy politikai allasfoglalasnak, a Nyugat iranti vonzalomnak, a szociafmussal vaI6 szernbenallasnak tekintet te a hivatalos polit ika, mint kesobb a kopasra borotvalt feje t. A gombafejii fiataloka t nemegyszer megnyfrtak, Egy idaugyanfgy "ellenseges magatartasnak" minosult .hivatalos korokben" a hossziia f iatal ferfiak lofarkfrizuraja, sot az tin. .aprodfrizura" is. Mara ezek a "jelzesttalmak" megsziintek, eltiintek. Legfeljebb viselojuk ,,ktiloncs.egere" utalnak. Koluk i s foleg a punkfrizura, a vekony csikokba befont vagy a pulikutyara emlekezto csimb6kokba sodort, a bozontosra feltupfrozott hajzat (az Angela Davis-frizurvagy a szandekolt kocossag. Nok koreben nem, legfeIjebb a divat koveteset j elea haj festes, Ferfiaknal a sargara festet t haj egy idoben a homoszexualitas jele vMa mar nem az egye rt elmuen . E x tr av a ga n ci at j el ez a kulonbozo szinekre (tobbsniire) fes tett haj , de a diszkret hajfestes (pI . a melfrozas) rna mar a fe rfi akna l i s csdivat, eppugy, mint a holgyek festet t haj szine. Foglalkozasra, haj larnra utalhat(Liszt Ferenc, Kodaly Zoltan hajviseletere emlekezteto) "miiveszfrizura" is. K o z . , 1 \ ,eleti szemelyrisegjeknek (politikusoknak, tanaroknak, egyetemi eloadoknak), a te-levfzi6ban informacios miisorok vezetoinek (bemond6knak, musorvezetoknek, tud6sit6knak riportereknek) - legyenek ferfiak vagy nok - mindenkeppen nemi le.konzervatfv" frizuraval i ll ik megjelennitik. A legutols6 divat szerint i hajvisele(pI. az osszevissza nyirbalt hajzat) olykor hiteltelenne teszi mondand6jukat, eltereu~,a hallgatok figyelmet a kozles lenyegerol. ,F.4.1.3.2. A bark6 (bakonpart, oldal szakal l, pajesz) meretenek es formaj anal

csak nehany esetben van i nf orm ac io s e rt ek e .Az ortodox zsid6k bark6ja rendszer int hosszti , diis, furtokbe van csavarva, ra: , ,'

adasul ok meg kerek, a fejtetot fedo kis sapka t, tin, sabeszdeklit vagy szeles karl",- ' 'maju fekete kalapot is hordanak. Kuloncsegre utalhat a hosszii, szeles, de rovidre:.vagott bark6. A lenove hagyott, gondozatlan bark6 a kulso iranti igenytelenseget' .,


8/21

4.1.2.7. A kez(fej) szinten adhat valamilyen informaciot - termeszetesenugyancsak mas elemekkel egyli tt . Bar tes ti adottsag, formajaval megis utalhat sze,melyisegjegyekre (ferf ias kez, noies kez) - olykor meg,egeszse~i allap~tr.a is. N e .mely esetben az ujjak hossza, formaja utalhat foglalkozasra: z~neszek ~JJ~, sokszorhosszabbak, mint a fizikai munkat vegzoke, Irassal foglalkozok mutatoujjan gyak-ran ott volt az .Jrasbutyok". A kez bore fogla lkozasra uta lhat (a testerzekelesselegyutt): a f izikai munkasok keze sokkal inkabb kerges, szaraz, mint a szellemi fog~Ialkozasi iak kezenek puha, barsonyos, apolt bore. (1945 utan a szovjet katonak ezalapjan kulonboztettek meg a munkast es a .burzsujt'") A kezfejen lathato erek, . .fol tok eletkorra, esetleg betegsegre is utalhatnak. A kez, keztartas formaja jelent6sszerepet jatszik a gesztikulalasban. .4.1.2.8. A korom formaja, "tisztasaga", merete is arulkodo lehet. A le ragott ko- .rom gatlasossagot jelezhet, a rovid, olykor "gyaszos szegelyu" korom fizikai mun- ; .ka t mutaL Noknel beszedes a korom formaja (pl. a karomszeni , tompa vagy hosszu. :korom), anyaga (miikorom) es (a koromlakk) szfne (sz fntelen, piros, voros, l ila,zold, mintazott) stb. Ez ut6bbi jegyek ritkan figyelhetok meg ketkezi munkasoknal,Altalanossagban jellemzo a kez apoltsaganak merteke.4.1 .3 . Testi es lelki allapotra, bizonyos esetben kommunikacios par tnerkapcso- ~latra mutathat a tes ttar tas, az allas , j aras , t iles m6dja es ezekke l osszefuggesben a:" .kommunikacios szakirodalomban kinezika cfmsz6 alatt targyalt mozgas , kommu- ' ..nikacios tavolsag, esetleg az ut6bbinak megvaltoztatasa. ..'4 .1 .3 .1 . A tes ttartasnak (proxemia) ezen belul az allasmodnak megnevezeseirs '

egyenes, peckes allas, piipos, gornyedt, roggyant, alazatos, kevely, tart6zkod6 tar-.tas, delceg, katonas stb. t est tart as a test i allapot mellett lelki tulajdonsagokra isutalnak. A kommunikacios folyamat soran legcelravezetobb az egyenes test tartas, apici terpesz- vagy .pihenj '' allas (bar ez ut6bbi "ingadozast" eredmenyezhet).

Orszagonkent mas-mas a je lzeserteke az olyan al lasmodnak, amikor a ket lab "6"....ra utal az asztalnak okollel va16 verese is. (A nyitot t tenyer mozdulat lanulemelt karral mar felhfvo utasf to jel : csend, f igyelem, rend kerese. De megallasrafelszolfthat, ha a nyitott tenyer oldalra kitartva fel-Ie iranyban mozog.) 36

F.,..,.-pt,,1~N o nolLMI n.mulntl"

Mfl 'yDr,"1. " d o l l ' KOnyll_"1lMMo_.- _ . . ._ ., , , .l m a t t t M l~v""al.o..o.."l Put I"4.1.5.6. A kez egeszenek, benne az ujjak tar tasanak es vele egyUtt a kar U>V'''6~""sanak a m6dja, formaja nemcsak erzelmeket, szandekokat jelezhet. Ha a J:\.V'C''''''''i',"",lyamat egeszen vegighuzodnak es az egyes gesztusokban is megjelennek,.1yisegre uta16jegyeknek is tekinthetok.

Csak nehany peldat emlftek. A lazan osszezart ujj akkal es a par tner fele tenyer-re I es nemi leg olelesre tart karokkal va l6 gesztus nyi tott, be fogado es "adakozo"36 A t ob bi g es zt us ra l as d A X TE L L 1 9 97 .

74

szeme1yisegre utal. A csfpohoz, torzshoz szorftott karral es a derekvonal alatt lefele"uesztikulaIas valamilyen szemelyisegzavarra utalhat, es ellenpontozhatja a verbalisktizles tar talmat, Felszeg, gatlasos szemelyisegre utalhatnak a gorcsosen merevvagy feszesen osszezart ujjak, mig az okolbe zart kez hatarozottsagot, de agresszivhajlamot is sugallhat. Hatalrni vagyat, enkozponnisagot, jelezhetnek a feszesen be-0 '6rbitet t ujj ak (karvalykez), kulonosen ha ferden lefele iranyulo mozgassal j ar;gyii tt. Nyugodt szemelyisegre utal a test e lott vagy az aszta lon, a szek karfajankenyelmesen nyugv6 kez, es a test elott derektajban osszekulcsolt vagy az imadko-zaskezta rtasat felidezo gesz tus. Vibra lo, ideges szemelyisegnek a keze, uj jai i st tibbnyire nyughatat lanok. Amell elott kenyelmesen osszefont karok nyugodt, ha-tMozott, magabiztos, de nemileg zarkozott szemelyisegre uta inak, am ha a meg-e01elkednek es feszesen vannak osszefonva, hatarozott, de parancsolas fele haj lo ,ellentmondast nehezen t U r o szernelyisegjegyekre mutatnak, A zsebre vagott kezttibbnyire magabiztos, nemileg folenyes, a partnereket lekezelo jellemvonast sejtet-het,de mas jelzesekkel egyUtt eleme lehet a felszegsegnek is. Bizonyos kezmozga-sok eppugy "t ikk" -nek tekinthetok, mint az arcnak szem koruli rangasai, Ideges,vibralo, bizonytalan szemelyisegre vall a keztordeles, az ujjak ropogtatasa, huzoga-tasa, a koromragas , az ujjakkal val6 babralas is. Nyugalmat tukroz az asztalon, elo-ad6ipulpituson, szek karfajan, terden nyugv6 vagy az osszekulcsolt kezfej es a ket ,ujjaival .rnalmozo'' kez is.Ugyancsak zavart jelezhet a gyunivel valo j atek (ez szexualis jelzes is lehe t), a

t ol la l, c e ru z av a l v a lo babralas,4.1.5.7. J6 tudni, hogy a gesztusok tobbsege rnindig elobb indul, mint a sz6belikozles. A betanult gesztus sokszor kesik: a kar , a kez ilyenkor tobbnyire csak a sz6.kimondasakor mozdul meg, a szova l egyUtt indul. Erniatt a cimzet t tobbnyire za-var terez a kozlesben, noha a gesztus kesese, mesterkeltsege nem tudatosul benne.A betanult gesztus az esetek tobbsegeben suta, mesterkeltnek es ezert harnisnakhat.Rontja a verbalis kozles hitelesseget.4.1.5.8. Konyveben AxTEL37 200-nal tobb gesztus lefrasat adja meg hasznalat ikoruknek, j elentes- es jelzesertekuknek a bemutatasaval egyutt. Kulon targyalja azudvozles, a bucsuzas, a hfvas gesztusait , a sertoket , az erintes modjait, erteket, esnehany fontos jel legzetes gesztust ("oke", "V", a gyozelern jele s tb .) . Kulon szol afe j es a rc, a szem, a ful, az orr, az arc: az ajak es a szaj, az all, a kar, a kez, az ujjak,a lab es labfej, a teljes test gesztusair61. Konyvenek harmadik reszeben a vilagtajakgesztushasznalatanak jellegzetessegeirol sz6l, es ezeken belul az egyes orszagoke-rol is. Mindegyik reszben figyelmeztet ra, hogy a gesztusok, a magatartas i szoka-sok jelentos resze etnikai , nemzeti-nepi es taj i kotottsegu, Ennek kovetkeztebenvannak olyan gesztusok, kezjelek, magatartas i formak, amelyekkel rnindenii tt le-

31 AXTEL 1997, vo. meg: P EASE 1 9 89 ,P EA SE - GARNER 1 9 90 .


15/21

h et-sz ab ad e lm , de v an nak o ly an ok , a me ly ek ne k b iz on yo s e tn ik ai e s e gy ebsegekben m as a .helyi ertekiik '', es ezert sertoek vagy szokatlanok, nohan in es ily en ta rtalm uk . Ily en p I. a .fityisz" vagy a .fuge" mutatasa, Ezz alm as k orb en - fo leg g ye re ke k k ozo tt - a z e lu ta sita sn ak , a ta ga da sn ak tre fas( vo lt). O la sz ors za gb an a l eg du rv ab b s er te se k e gy ik en ek s za rn it, m er t ."e,,"v,,ux ua lis ta rtalm at h ord oz 6 je lze s (n em ile g a m ag ya r .b ein te sn ek '', a sz 6b eli ,z asn ak '' fele l m eg ), re sz be n a z e gy ik Iegmegalazobb bun te te s re u ta l.e gy es o rs za ga ib an , e tn ik ai k oz os se ge ib en a zo nb an a fu ge t m uta t6 k ez et s ok anm e ke ny se gi s zimb o lum ke nt e rem , am ul et t f or m aj ab an v is el ik .

A g esztuso k k oreb e tarto zik a kezfog as es a .ressekeles'' g es ztu sa is .k es ob b , a z e ri nt es se l, t ap in ta ss al k ap cs ol atb a n s z6 lu n k.

4.1.5.9. Osszetett gesztusok testreszek egyiittes mo zg as ai na k j el ze se i.4.1 .5 .9.1 . A kar, a kezfej es a fej egyu tt es eb en l el k ia ll a po tr a, lua.5a.,


16/21

78

kulalhat is. Az eloadoi asztal megragadasa a drukk, a gorcsosseg j el e lehe t, de h aaz eloado meg elore is ha jol , az az agr es s ziv it a s er ze te t keltheti hallgat6iban.. Par tnerviszonyban a torzs mellet t lel6gva, esetleg a torzshoz szorf tott kar

nem mindig az ala rende lt seg je le , mig a laza kartartas a magasabb rangu (vagy az idosebb, a tekintelyesebb testtartasanak jellemzoje.

Gondo t j elenthe t az I ra sv e tf to e s a processzor hasznalata, Megosztja azfigye lmet az Irasve tfto es a processzor (lap top) kezelese, a kive tfte tt szoveghallgatosag kozott, A nem kello mertekben felkeszult eloado gyakran .Irasvetfto, a processzor kezelesenel, sok esetben csorbat szenved ;:"V'' ''J!Q1l


17/21

A szem es a ho mlo k egyu tteseh ez tartozik a szem oldok is, m ely fo rm ajanak (al., 4.1 .4.7.3 . A sza] es az a ll f or ma va lt oz as a, m o zg as a i s r es ze a z a rc e gy u tt es eb enlasszogenek) valtozasaival szerepet kap a m im ikaban. ' a tn im ik an ak . M e gi s v an na k o nm ag ab an is - le lk ia ll ap otra , e rz el me kre u ta lo k ife -

A tek in tet kfseri az eloszov al fo ly 6 kom mu nikaciot: az erzelm i allapo to k m elle jezo mozgasai.e rz ek elterh eti a p artn erh ez v isz on yu la st: a b esz ed pa rtn ere k lete sften ek -e e gy rn ass n ye n a m oso ly , a felele m, a h ara g, o nfe gy elm ez o in du la t m ia tt o ssze sz orfto tt" sz em ko nta ktu st" . H a ig en , a za z a rc uk ka l, te ki nte ttik ke l e gyma s fe le fo rd uln ak , ajkak ( ve le e gy ti tt a s zi nt e osszeszorftott fo gso rra l v ale - za rt sz aju - b esze d, arti-a nn ak a jele, h og y fig yeln ek e gy ma sra, .v eszik " e gy ma s n on verb alis v issz aje lze ku bila s, a mik or v alak i a .fo ga k oz ott sz iiri a sz ot" ak ar sz oro ng asb ol, sz eren yse g-it is. E zert fo nto s, h og y a sz on ok e lo ad as k oz ben tek in te tev el ido nk en ! v eg ig pa b ol, a ka r v issz afo jto tt du hb ol, in du latb ol), N em te tsz est, le ne zest fe je z k i a z e lh ii-ta zz a h al lg ato sa ga t, o ly ko r m eg -m eg pi he nje n e gy -e gy h al lg ato a rc a n. I gy e gy re z o t t , f el re hu zo tt s za js ze l, a l ek ic si ny le st e rz ek el te to l eb ig g ye sz te tt a jk ak , a s fr as ra. sz em e ly h ez s zo lo " l es z e lo ad as a, masreszt a h allg ato k te kin te te ne k v issza jelz ess a orb tilo v ag y a fe le lem to l re me go a jk ak , a b am ula t, ero s fig ye le m m iatt k isse e lta -bo l in form aciot kap arrol, hogy hallgatoifigyelnek-e ra, ertik-e, am it mond. ' ~ottv ag y le es ett s za j, .J iiv ata lo s'' d en iro l a ru lk od ik a " cs iz -m os oly " v ag y a m er ev ,

A tek in te t: a ru lk odik , h og y .je len " v an -e a h allg ato sag a z in te ra kc io ba n, m eg e k en ysz ered ett m oso ly ga s. N em te tsz est, e lle ne rz est fe je z k i a g rim asz is. A sz aj n e-te tte -e a h al lo tta ka t. A te kin te t . Iir es se ge " e s m ere vs eg e a ru lk od o j el; v is sz ac sa t m a n is , b es ze d k oz be n is a dh at a z e pp en e lh an gz 6 s zo ve gr e u ta l6 m eta ko mmu nik a-l asi e sz ko z, a me ly a k orn m un ik ac io m eg is me tl es ere v ag y k ib ov fte se re k es zte t: > d os j el ze se ke t, F ONAGY I va n40 k fs er le te kk el b iz on yf to tta , h all ha to a m im ik a i s. Ae1 6a d6 a sz uk se gn ek m eg fele lo en v alto zta th at m on do kaja n: u ja bb m ag ya ra zato 'S zQ ve g a sz erin t k ap ha t p oz itfv v ag y n eg atfv je len te st, m ily en m im ik av al, sz ajm oz -vagy p ih en tet6, elenkfto reszek et illeszthet be. A z tin . .v ak eloadasb an ", a szon g assal m ondjuk ki. (T erm eszetesen ebb e .b esegft" a k im ondo tt szo veg dallam a,elvesziti h allgato sag at, m ert nem keresi p artn erei tekintetet, n em n ez rajuk, m e ritm usa i s.)m asfele jar tekintete: "on mag ab a" nez, "gon do lataiba biijik " v ag y - felolvasask or 4.1 .4.7.4 . A n on verbalis k om mun ik aciov al fo glalk ozo szakirodalom nem n a-csak a kezeben tarto tt szoveget n ezi, :gyon em legeti az orr s ze re pe t a m im ik a e sz ko zta ra ba n, P ed ig n eh an y s zo la su nkA b es ze lo tekintetevel i s m e ge ro sf th eti , k iem el he ti , h an g su ly o zh at ja , n y om a f utal l el ki all ap oto t se jte to s ze re pe re : fi nto ro g, 1 6g a z o rr a, m eg ny ii lt a z o rra , o rro tk osfth atja a m on da niv alo t, de u tasith at ep pu gy , m in t b arm ely ik m as n em v erb aIk ap ott, fen nh ord ja , fe lh uz za a z o mit. S zen zitfv alk atiiak na l (k ulo no se n n ok ne l) ajeI. (p I. a kerdo es korholo , b iztato, valaszt varo tek in tettel). ' felfokozo tt idegallapot jele lehet az orrcimpa remegese, az orrnyflas sztikulese.

A tek in te t "sz ig miIo ka t" is k oz vetft, a mely ek p I. em berek k oz otti k ap cso lato k 'O ly ko r a z o rr sz fn e is a ru lk odo le he t (re ze s, b orv ira go s o rr).kovetendo magatartasformakat fe je zn ek k i. A m erev , h ossz ii ra nez es v ala kire v 4.1 .4.7 .5 . N ern ely e se tb en - n eh an y la tv an yo n a la pu lo k ife je zes is m uta tja - al am ily en k on ve nc io na lis , s zin te e gy ez me ny es te kin te tje lz es le he t: fig ye lm ez te t fl il i s u ta lh at a b es ze lo le lk ia lla po ta ra .vag y figy elem jele, o ly ko r felszolitas, felhfvas, sot p rov ok acio . H a valak i a tek in t .' P I.: e g a fu le .f i i l i g p ir u l: ' sz e gyenkez ik , e ls z egye ll i m agat '; l o g a t ja f ii le t .f a rk d t :tevel kovet b en n ti nk et, a z erdeklodik irantunk, a z t s z in te meger ez z uk , Tarsadal \ z omo rU , k edve tl en ' ; lekonyitja a fidet: 'szomoni, szegyenkezik'; csupa fill: 'na-la g meghatarozott modjai v an na k a tek in te tn ek : tilto tt, ille tv e sze nte sftett v ag y ,; gy on fig ye l'; fule bojtjdt sem mozgatja: 'nem figyel'; megnyulik a fide, hegyezi afogadott k apcso latokat fejezhetnek ki. ,~ , j U i e r : ' na gy o n f ig y el '; fidig s za la d a s za ja : ' na gy o n o ru l v al am i ne k' ; ketfele a ll aA te ki nt et szabalyozo, kornmunikaciot szervezo szerepenek jelentos funkcio, j U t e : 'rneglepodik, elcsodalkozik, ill. jollakott' stb.leh et a z eloadoi, szonoki munk ab an , A f ol yam ato s e loadas kozben, a n yelv i k on i~ ' , 4.1.4.7.6. Testi allapotra, d e e rz e lm i allapotvaltozasra i s u ta lh at a z arc s zi ne , i l-munikacio zavarasa n el ki il tu du n k te ki nt et ti nk ke l j el ze se ke t ( me ta kommun ik ac i6 s, 'v , '" ,etoleg annak megva l tozasa .iiz en ete ke t) a dn i (p l. a v erb alis k ozle s h ite le sseg ero l, e setle ges k eterte lm useg ero fl A sa pa dt (b ee se tt), e lsz tirk tilt arc fa ra dtsag ra , b ete ge sseg re m utath at, a p iro s-stb.). ' vo ros arc a heves vermersek letre. Az elsapadas jelezheti az ijedtseget, remuletet, delgy peldaul a kacsintassal, a szem "os szecsippent eseve l", lehunyasaval, a szem-; az e ro s h ara go t, in du la to t i s. A z a rc e lp iru lh at, k ip iru lh at a z o ro mto l, pirosassa he -fo rg atassa l, e se tleg a sze mn ek v ala mily en iran yb a v ale h an gsu ly oz ott m oz ga tasa -' v fth eti a k oz le s sz an de ka, d e p iro ssa , v oro sse e ge th eti a sze gy en , a diih , sarg av a te -v al . A te ki nt et r en dk iv ti l f in om mozgasokra is kepes, s Ig y (o nm ag ab an is es a tOO:c hetiaz i r igyseg ,bi csatornaval egyutt) amyalt, gyors (informalasra) kommunikaciora a lk alm as . A ', ' 4.1.4.7.7. A mimika a z a rc e ge sze ne k "o ssz ja te ka", a z arc izm ain ak mozgasate ki nte t s ze re pe fo nto s a z interakcioban, mivel a t ek i nt et re iranyulo figyelem auto- , reven jo n mtikodesbe, Foleg az erzelmek onkentelen kifejezoje, tukrozoje. Maga-m atik us , a z fg y k ap ott in fo rm ac io k s zin te e sz re ve tl en ul a dn ak e gy f ol ya ma tb an b iz .,tos visszajelzest . 4O F6 N AG Y 1 96 6.

80 81


18/21

inertekben tudatosan e lunk a nyelvi eszkozokkel is -, mig az erzelmeket tukrozoi n i J n ikai megnyilvanulasok altalaban nem tudatosak. Mindenki torekszik mimikaja< ell enorzese re, s ez azza l jar, hogy fokozottan figyel tink a mimika kivaltodasara.> :Meg[ehe t tanulni a mimika vissza fogasat (az un, pokerarcot) , elnilzasat (a szf-

. ennek jelentos szerepe van), azaz bizonyos hatarokon beliili sza-

nyos emberen i s megfigyelhe tok. Az egye tlen nem verbal is csatoma, ''''''''''", ".mukodesehez nem szukseges masik ember jelenlete, Mindennek ellenerekommunikacios eszkoz. A mimikai kifejezesek csaknem minden embernelvagy legalabbis hasonlo formakat mutatnak, majdnem minden kuluiraban (azkulniran belt il) azonosak. A mimikat minden ember kepes megerteni:megnyilvanulasokon altalaban ugyanazt ertik az emberek, tehat velhetolegcsak egy nyelvhez kotheto jelentesuk, < .' Az arcizmok mozgasaban megnyilvanulo .konvencionalis" jelzesek egy resze

.kulturalis kotottsegu, lg y a kacsintas, a szemres eros csodalkozo nyitasa , vagy ep-Henosszehlizasa fegyelmezeskor , szidaskor , f igyeleskor; a homlok es a szemkor-nyek rancolasa, az ajakba harapas, a szaj es a szem egyUttes mosolya. Ezek a mikulturankban megfoghat6 jelentest hordoznak. Mas kulnirkorokben ezek egy resze. ;mist isjelenthet, de lehetnek jelentes nelkiili megnyilvanulasok is... A mimikaban, de a lt alaban a nonverbali s eszkozok hasznalataban, soka t szami-ianak, mert jelentest m6dosithatnak, a kti lonbozo mozgasok egymashoz viszonyi-.tott a ranyai . Nem a mimika pi llanatnyi all apota a fontos es jelzesertekii , hanem azarc egeszenek valtozasa az interakci6 folyamataban.


19/21

n u alom l o ke dv rosszkedv csoda l ko z a

~ sz omo ru\C). ~meglep",ha"rozo~o..i) lemond6

.. . . . .elgondolkod6

4.1.4.7.8. Noha szernelyisegjellemzok lehetnek, a nonve rb a li s k ommuni k ac ioeszkoztararol sz6lva nem szoktak emlegetni , az un. tikeket, az areizmoknak, a sze~'koruli izmoknak, a szajzugoknak ideges rangasat, Tiknek Iehet tekinteni az idosebbek ontudatlan rago mozdulatait, es talan ide is lehet soroini a r ag og umi r ag as afelft ij asat is - b a r inkabb a magatartas- il lem korebe tar tozik. A tagabb ertelernbevett tikek koze Iehet sorolni az ujjak tordeleset, a kezuj jainak ropogtatasa t, a korornagy, ujjvegek babralasat, a korom ragasat , a tol lal, Iroszerszammal, gytir tivval6 jatekot (ez ut6bbi lehet szexualis jelzes is) .5. A hallashoz, a vokalis csatornahoz kapesolhat6 nonverbalis eszkozok,A hangszinezet, a hangere, a beszeddallam, a beszedritmus es a beszedsziinet a verbalis csatorna kfsero eleme, megis onallo eszkozcsoport ja a nonverbaliskommunikacionak. A vokalis csatorna elemei kozul viszonylag kis szerepe van 'ahangkepzes folyamatanak, A kozlesfolyamat egeszeben foleg a mondat- es sriiveg-fonetikai eszkozok (a hangszfnezet, a hangero, a beszeddal lam, a beszedritmus, abeszedszunet) jatszanak szerepet jelenletukkel, valtasaikkal, Identifikalhatjuk altala..a beszelo szemelyet , kovetkeztethetunk belole nemere, korara, j el lemere (ve~er-sekletere), foglalkozasara, tarsadalmi, etnikai , taj i hovatar tozasara, erzelmeire,szandekaira (anelkul is, hogy latnank a beszelot). A megnyilatkozas egeszeben er-zekeltetik, hogy a beszelo spontan szovegalkotassal sz6lal tatj a-e meg gondolatai t, ,~

84

'fott szoveget olvas-e fel, betanult szoveget mond-e el, vagy felreproduktfv, fel ig~otott medon (reszben olvasva-betanulva, reszben spontan szovegalkotassal) nyi-latkozik-e meg. A kozles tar talmatol ( is) fuggetlenul , olykor annak ellenere ( is) , akozlesfolyamat (a kommunikacios helyzet) eg es z en be lu l f el fe d ez h et ok a beszed-ben a f es z ul ts eg ek , s zo r ong a sok , indulatok, szandekok. Olykor eppen ezek az esz-kozok, .Jiamis" hasznalatuk leplezik Ie a sz6val val6 manipulalast . A kerdeskortteszletesen t ar gy al ja FONAGY Ivan e s MAGDICS Klara43, valamint ELEKFI L aszlo esWACHA Imre 44 Az e rt elm es b es ze d h an gz as a, valamint ugyanesak WACHA Imre ne kAz elhangz6 beszed szovegfonetikai eszkozeinek rendszere es osszefuggesei cfrmimurikaja45 . Ezert csak roviden szolunk rola.

5.1. A beszedhang szine es szfnezetenek valtasa alapvetoen a k6z16 szemelyerzelmeit, kozl es i s z and ek a it fejezi ki, de jelzi a par tnerviszonyt is, ramutat a kom-munikliei6s folyamat jel legere es valtasaival a kozlesfolyamatban az erzelmek,szandekok valtozasat erzekelteti.A kemenyebb, elesebb, fernesebb hangszfn rendszerint hatarozottabb szemelyi-

seget, hatarozottabb, magabiztosabb ismereteket, celratorobb kozlesszandekot er-z6keltet. A lagyabb teItebb hangszinezet baratsagosabb szemelyiseget sugall , az el-J~gyul6 hang inkabb a kerese, szemben a paranes felcsattan6, kemeny hangjaval . Acsillog6, vidam hang az o r om j el ze s e, A tompa hangszfnezet, az elcsukl6 hang afajdalom, a banat kifejez6je lehet . A kemeny vagy eppen a foj tott hang a harage, azagressziv indulate.

5.2. A beszedhang ereje, te ltsege es a hangerd valtasa! is szemelyiseg-, szitu-a ci o- e s attitiidjellemz6k. Termeszetesen a hang er ejenek , v ivoer e jenek alkalmaz-'kodnia kell a terem erejehez. Ugyanakkor a hang erejenek valtasai, valarnint ahangsii lyozas fokozatai es formal az ujnak, a fontosnak kiemeleset es a magatol er-tetodonek elkulonfteset es a szoveg mondandojanak megerteteset szolgaljak.A halk beszed tobbnyire szereny szemelyisegek jellemzoje, partnerviszonyban

gyakran az alarendeltseg jelzese. A nagyobb hangero az agitatfv szandekot, a peda-g6gusi .furort", a kozlesben val6 erdekel tsege t jelezheti, a kiabalas olykor az ag-resszivitas jel e, vagy a duhe, felfokozott indulate , Ez utobbie lehet azonban a halk,de metsz6 elessegu hang is. A halk, de telt hang mindig magabiztossagot , nyugal-matjelez, es szimpatiat kelt a hallgat6ban. Termeszetesen a hangero valtasai, Ig y ahangsulyozas fokozatai a szoveg erteto megszolaltatasanak is segftoi." A hang-sulyok ereje, f or ma ja t ob b esetben kommunikacioszervezo feladatot is ellat (pI. ahangero csokkenese a kozles befejezeset, a sz6 atadasanak szandekat isjelezheti).

43 F 6NAGY -MAGD ICS 1 9 67 .44 E L EK F I- WAC H A 2 00 3, WA C H A 1 97 3, 1 99 9.' s WA C H A 1 97 3.46 Y o . WACH A 1 97 3, E 1e kf i- W ac ha 2 00 3.


20/21

5.3. A beszedhang terjedelme, a fekvesvaltasok szinten s z eme ly i seg -, s zi tu a ,cio- es att inidj ell emzok, es a szoveg ertelmezesenek segit6i i s. A szoveget kiser6hanglejtesformak, a k ij el en to , k e rd o , f el k ia lt o, 6ha jt6, valamint a folytatast fgero(azaz a l ezar a tl an ) beszeddal l am a kommunikacios folyamat szervezeseben (a be-s zed bef ejezesenek , a sz6 atadasanak jelzeseben) jatszik szerepet.

Mivel a kiejt esse l, erte lmes beszedde l foglalkoz6 nyelveszeti szakiroda lom .elegge reszletesen targyalja", ismet nehany peldat hozok csak. A monoton, sz iikhangtetjedelemben hangz6 be sz ed t obbnyi re megfontolt szemelyiseget sugall, delehet a kozombosseg, a "kivti laIlas", az erdektelenseg jele is, mas esetekben egyfaj-t a .fe lelo" hang, amely nem "alkot6i", hanem csak beszamoloi, ismereteke t eli s-me tl o , k o zl o magat ar ta sr a, g ondo l kod asmodr a utal. Az erdeklodes, a val6di kozle-si, ta nf ta si -o kta ta si s za nd ek to bb ny ire s ze le se bb hangtetjedelmii hanglejtessel,elenken mozg6 da llammal szolal meg. A banat , szomonisag, a fe lelem is ,,6ssze-nyomja" a hangte rjede lmet, monoton beszedet eredmenyez, bar az eros faj dalom.felcsuklo" hangja hu ll am zo ha ng l ej te st , magas fekvesben halad6 dallammal sz ol. "Az orom, a vidamsag, az erdek lodes beszeddal l ama eleven, s ze lesebb hangter jede-lemben, csi llog6 hangszfnnek sz61. Termeszetesen a hangfekvesek valtasai, a hang- . ,l e jt es ku lonfe le formai a szoveg er te t e megszola lt a ta s anak is s eg fto i, A modulalat-Ian sziik hangterjedelemben elhangz6 (tin, zsin6r) beszed nehezen kovetheto figye- 'lemmei. Nehezen kovetheto a szereny emberekre jellemzo halk, z ar t s za jj al e lm o n,dott monoton dallarmi beszed is. Jellegzetes es arulkodo a kulonbseg a spontan .'megfogalmazasii elosz6, a f el ol va sa s e s s zf np ad i b es ze d d al lam vi la ga k oz ott is. Sa-j at os h a ng z as a van a k is se i nd ig na lo do tt h an g ve te lu . pl ety k al o" b es ze dn ek : a tago- ,16 szunetek e lotr az utol s6 vagy utolso szo utolso szotagj anak hanglejt ese magasfekvesbe ugrik fel (es rendszerint meg is nyi ilik). Jelzeserteke es funkc i6ja is vanaz emelt hangnak, a dormogo beszednek, az e ne klo , k an ta lo d all am ve ze te sn ek , a zillogikus beszeddallamnak, Ez ut6bbiak nem az ertelmet tukrozik.5.4. A beszedritmus, a tempovaltasok es a kozles tagoltsaga is jelzeseket ad amegnyilatkozo szemelyisegerol, erzelmi allapotarol eppugy, mint a partnerviszony-r6l , a beszedszandekrol is, a beszedszituaciorol, valamint mindezek valtozasairol; aszoveg szerkezeterol,A lassabb, a tobb gondolkodasi sz iine tte l t agolt beszed inkabb az idosebbekrejellemzo, mig a gyors , bar olykor szaggatott beszed a f iatalabb korosztaly sajat ja . Asok szunet , a sok oooo-szeni nyoges tobbnyire a gondolkod6, felelos megnyilatko-z6t je llemzi a spontan beszedben (ha fe lnott ), bar ez gyakran - legalabbis a koztusdatban - a felkeszulet lenseg, a hozza-nem-er tes jele (kulonosen diakoknal , feleles.kozben). A sok nyoges - sa jatos da llammal egyli tt - egyebkent lehe t manfr, fontos- ,kodas is. A lendiiletes, de logikusan tagolt beszed egyreszrol a felkeszultseg, a

47 Y o . W A CHA 1 97 3 , E LE K FI -W A CHA 2 00 3.

86

targyban va16 jartassag jele, masreszt a k oz le si s za nd ek megnyilvanulasa is. (Er-dernes megjegyezni, hogy a lendiiletes, dinamikus beszed, a pergo ritmus nem azo-nos a gyors, hada ro beszeddel , Ha a beszed vontatott, lassu, az vagy .szurke", vagynagyon is megfontolt egyenisegrol vall . 16 tudni, hogy az ilyen t empo ju , r itm us iibeszed ritkan tudja hosszabb ideig lekotni a ha ll ga to ts ag ) f ig y elm et , A vegigegyenletes tempoju beszed, kulonosen ha monoton a dallama, eppugy faraszto eskovethetetlen lesz a hallgat6 szamara, mint a gyors , d ar al o b e sz ed, ha nem elenkftiritmus- es ternpovaltas .) A suttogva mondott beszed gyakran a titkol6dz6, bizalmas(bizalmaskod6) kozl es j el lem zoj e. A p au og o , l ep p eg o (vontatott) beszed is lehetszemelyisegjellemzo, s tb . A ritmusvaltasok a lenyeges es magatol ertetodo elkulo-nitesenek az e sz ko ze i, e s a s zov eg meger te te s et s z ol g al ja k . Kommun ik a ci os z er v ez ofunkci6j a i s l ehet a ri tmusnak: a le lassul6 temp6 a b es ze d b efe je ze se t e s a sz6 at-adasat sugallhatja, a szi inet nelkuli pergo temp6 es ritrnus eppen a szo atveteletakadaIyozza meg.5.5. A taps, susogas, kopogas , mocorgas csak kozvetve, attetelesen, kozvetvead informaciot a megnyilatkoz6 s zem el ye ro l, m o nd an do ja ro l, e lo ad asm od ja ro l.Sokkal inkabb a kozlest "befogad6" hallgatosagrol, annak reakciojarol,A taps mindenkeppen az elismeres jele, szemben a morgassal, vagy - nagyon

vegst i esetben - a pfujolassal, .Jdfutyulessel''. A futtyogetes azonban a fiatalok ko -reben egyfajta kiabalassal egyl itt gyakran a tetszes jele. Az eloadas hallgat6inakkoreben tapasztalhat6 beszelgetes, suttogas, ha eszrevehetoen az eloadas temajahozkapcsol6dik, az erdeklodes jele. Mas esetben lehet az erdektelensege, a kozombos-sege, de a faradtsage is. Mindenkeppen figyelni kell ra .6. A szaglas legfeljebb az olyan kozvetlen kommunikacioban kap szerepet,

amelyben a partnerek a tarsasagi tavolsagon belul vannak.Zavarhatja a gondolatcseret valamelyiklik szajanak kellemetlen szaga, azutan a

" palinka, a bor, a foghagyma szaga vagy az eros dohanyszag, Zavar6 lehet a mos-datlansag, t isztatalansag, apolatlansag szaga is. Konnyft i a gondolatcseret a tiszta-sag, apoltsag illata. Az elobbivel ellentetben nem noveli a kommunikacios tavolsa-,got .A tes tapolo, dezodor , kolni i llata - kulonosen noknel - szemelyisegjellemzo isIehet . (Fontos , hogy diszkret i llat legyen, mert az eros .Jllatfelhf" es a pacsuliszagnegativ hatast kelt, kulonosen a ferfiake. ) Az apolatlansag szaganal kevesbe kelle-metlen a munka, tes ti erofeszftes verej tekszaga. - Jel lemzo kiparolgasa van a fele-lernnek es az izgalornnak, a drukknak is. Az illatszerek hasznalata etnikai kii lonb-seget is jelezhet . A kelet i nepek (indiaiak, kfnaiak) masfaj ta , gyakran athatobb ere-ju i lla tszereket hasznalnak. A kozel-ke let i nepeknel (pi . az araboknal) kisebb akommunikacios tavolsag, tal a n erniatt eroteljesebb a partner illatanak-szaganak.beszede". Olykor eppen ez alapjan hatarozza meg a par tner a par tnerkapcsolatot. '" A kommunikacio eredmenyessegenek segiteseben vagy gat lasaban szerepe tjatszhat annak a teremnek, szobanak, lakasnak a belso illata, amelyben a kozlesfo-

' P . 7


21/21

lyamat lezajlik. A helyisegnek tisztasagszaga, friss levegoje segfti a gondolatcseret, aU kapcsolatat j elezheti , ha nem nyilvanossag elott az idosebb megerinti a f iatalabbaz aporodot t sag, ftistszag, szellozetlenseg mindenkeppen gatlo tenyezo. karjiit, vallat,

7. A tapintas (erintes, kezfogas, oleles) is az olyan kozvetlen kommunika-] A nyilvanossag eloui erintesben altalaban az idosebb vagy a magasabb ranguban kap szerepet, amelyben a partnerek a ta rs as ag i ta v ol sa go n b el ul vannak. lehet a "kezdemenyezo". E ll en er ze st v al th a t k i, ha a fiatalabb erinti meg az idoseb-

7.1. Szemelyisegj ell emzo lehet a kezfogas. Az, hogy mi lyen tapintasii a bern .bet, magasabb rangut, pI. t esseke leskor, mert a fiatalabb fe lsobbrendusegi erzese -t at ko za sr a, u dv o zl es re n y uj to tt k ez : meleg-e, hideg-e, szaraz-e vagy nedves, nyir- oek rejtett kifejezoje lehet. Mas udvar iassagi gesztusokkal, pI. a hfvas , az elore en-koso Cledes,a hellyel k fn al as g es ztu sa va l - e rin te s n el ku l - te rm es ze te se n m in dk et part-Ez utobbi tobbnyire izgalmat, drukkot jelez. A kezfogas ereje is jellemzo. N ~er elhet. Bizonyos esetekben azonban - a tarsadalmi illernnek megfeleloen - a ha-mindegy: lagy, elett elen hiisdarabot fogunk-e meg, lagymatag-e vagy hataroz zigazdanak, masker az idosebbnek vagy a magasabb rangunak ill ik elnie a megfe -eroteljes, . ferf ias" -e a k ez fo ga s, n et an e ro p ro b a: mennyi vert tud a partner kisajto lelomozdulattal, de nem okvetleniil az erintessel,ni kezunkbol. Nem kozombos a keztartas rnodja sem: A fiigg61egesen tartott teny' A partner mege ri n te s en ek e le tk o ri , nemek kozo tt i, r angbel i , s6t etnikumbeli ko -egyenrangii sagot je lez , a felfe le nezo tenyer nyflt sagot, segitf ha jlamot. Leereszk tot tsegei, szabalyszerusegei vannak. Europa es a Tavol-Kelet egyes orszagaibandest, a magasabb rangot jelzi a lefele nezo tenyer, kulonosen akkor, ha a kez a d (pI.Angliaban, Japanban) es altalaban a protokollaris helyzetekben tartozkodobbakr ek maga ss ag a fe let t van, ha meg e pp e n l ef el e nyomja a f e le je nyi ij to t t kezet, ero-az er in t esi s zokasok . Az arab v il ag b an , e s n em e ly etikum tagjai kozot t gyakoribb ateljesebb a hatalom erzekeltetese. Bizalmasabb kapcsolatot (vagy annak elvanisat partner meger intese. Amerika egyes a ll am a ib a n s ze xu al is z ak la ta sn ak s zam ft, hajelezheti kezfogaskor mindkez keznek - olykor szinte eroszakos - megragadass, _ idegen ferfi megerint idegen not, vagy ha ferfi fonok megerinti noi beosztottjat. Anetan az alkar vagy a felkar megfogasa, vagy plane a kezfogaskor az arcra adothc,' tarsadalmilag szentesftet t i llem, szokas athagasa - foleg protokollar is helyzetbencsok, puszi. Ma gy aro rs za go n e s a fiatalok koreben gyakoribb a kezfogas , mint tudatlansagrol vagy negatfv t ul a jd on sa g ro l a ru l kod ik ,nyugati orszagokban, Gyakoribb a par tner ka rj a na k meg fog as a , sot megragadasa, '" c 7.3. A k ommun ik a ci os j el ze se kr ol s zo lv an r it ka n esik sz6 bdrerzekelesrol, Azolykor oleles kozben a partner ha tanak meglapogatasa is. Ez al talanos es kolcsont iSi' .. eloado, sz6nok - ha eltekintunk az idojarastol , vagy az eloadoterem homerseklete-volt a szocialista szektor politikusainak koreben. Nyugaton tart6zkod6bbak a kez- t61- a saj at boren is e rezhe ti, egyiit t van-e ha llga tosagaval .f o ga s t avo ls a ga i i s. Ezeknek a sajatsagoknak figyelembe nem vetele megzavarhalja/ _ ,Ha j6 a kommunikacios kapesolat k oz te e s h al lg a to sa ga k o zo tt , kellemes az elo-a kommunikacios kapcsolatot . Par tnerviszonyt - bizonyos esetekben - hatalmi vi~< ~ ad6terem h ofo ka , e s az eloado ezt a s aj a t b o ren is erezheti: kellemes a hoerzese. Haszonytjelezhet az is, ki nyujt ja kezfogasra a kezet , A szokas orszagonkent es kulru-"' ;.a hallgatosag figyel az eloadora, egyii tt gondolkodik, lelegzik vele, az holeadassalr ank ent v a lt oz i k. Nyugaton inkabb az erkezo vagy a t av o z o nyu jt ja kezet kezfogas~. ' j a r , s a kezdeskor meg hideg te rem is ke llemesen felmelegsz ik. Ha az eloado "kie j-ra. Nalunk az idosebb vagy a magasabb rangu, i lle toleg a holgy. Az i llem athagasa:< . tet te kezebol" hal lgatoit, az egyiit t gondolkodassal ja ro holeadas megsziinik, es akommunikacios zavart idezhet elo.>-, terem kihtil, az eloado fazni kezd. Erre utalhatnak az ilyen kifejezesek: .htivos fo-7.2. A partner testenek megerintese is jelzeserteku lehet: partnerviszony.t;;. gadtatas", "hiivos legkorben kezdodott az eloadas", "eioadas kozben felmelegedett,szamos esetben szemelyisegjegyet , erzelmeket fejez ki . Ferj es feleseg, szii lo

Documents

Wacha Imre: A nonverbális kommunikáció eszköztára