Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta a jogszabályt.

(Folytatás a 2. oldalon)

Az új recesszív genetikai terheltség.

Újra bíznak a tejben

Kevesebbet fizet a világ a búzáért. (Folytatás a 5. oldalon)

Esik a búza ára , mindenhol sok terem

Április 30-tól a megújult, funkcióiban bıvült honlapunkon hasznos információkat talál-hat. Kérjük, látogasson el a www.holstein.hu oldalra, ahol tagjaink regisztrált fel-használóként közvetlenül intézhetik tenyésztési dokumentációkkal kapcsolatos ügyei-ket.

Amennyiben szeretne értesítést kapni legfrissebb hírlevelünkrıl, küldjön egy e-mailt a weblapertesito@holstein.hu vagy a ruszkai@holstein.hu címre!

Aktuál is

Több milliárd forint az állatbetegségek elleni védekezésre

Az Eu enyhít a zéró tolerancián. (Folytatás a 3. oldalon)

GMO bekeveredés engedélyezése a takarmányimportban

Nem zárják be a tejüzemet Debrecenben

Ha valaki a Sajt Lovagrend tagja lesz úgy, hogy nem készít sajtot, valamit nagyon tudhat.

(Folytatás a 3. oldalon)

A FrieslandCampina közölte: a cég elkötelezett Debrecen mellett.

(Folytatás a 2. oldalon)

Brachyspina

A H O L S T E I N - F R Í Z T E N Y É S Z T İ K E G Y E S Ü L E T É N E K R E N D S Z E R E S E N M E G J E L E N İ I N T E R N E T E S K I A D V Á N Y A

KÉSZÍTETTE: SIPOSNÉ RUSZKAI KRISZTINA

2011. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM HFTE hírlevél

Nemcsak a tehén ad te je t Támogatják más állatfajok tejtermékeit.

Díjátadás a Herceg Farmon 2011 június másodikán ünnepség a Herceg Farmon.

Májusi események május 2. HFTE irodai nap május 5-8. Alföldi Áll.teny. Napok, Hódmezıvásárhely május 10. Keith Flaman láto-gatása-Holstein Canada május 12. MÁSZ: OMÉK megbeszélés, Riska egyezt. május 16. FVM áll.teny. tör-vény egyeztetés, OMÉK május 17. Tej Terméktanács küldöttközgyőlés május 18. Magyartarka szak-mai nap, küldöttgyőlés május 25-26. Lutrel Pure szakmai tanácskozás május 31. HFTE ISO audit

Júniusi események június 2. Herceg Farm ava-tás június 6. HFTE nap+Pfizer tárgyalás június 7. Kaposvári kiállítás megbeszélés június 8. Tej világnap, Dunakiliti június 9. MÁSZ elnökségi ülés június 15. MÁSZ küldöttgyő-lés június 16. HOMAKO –ÁT Kft. taggyőlés június 17. bikanevelı tehén szemle Mezıhegyes június 20-24. ICAR konferen-cia június 30. OMÉK megbeszé-lés június 22. Panadditív Kft. szakmai nap, Szentes

Júliusi események július 4-7. EHRC küldöttgyő-lés+ konferencia

j ú l i u s 1 4 . B i c s é r d biogázüzem+ százezer literes tehén avatás

július 27. Kaposvár, kiállítás megbeszélés

Augusztus 18-21.

Farmer—Expo

Debrecen

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta a járványos, esetenként emberre is veszélyes állatbetegségek megelızésérıl és felszámolásáról szóló jogszabályt. A tárca rendeletben szabályozza a járványos állatbetegsé-gekkel kapcsolatos feladatokat és a megelızésre, védekezésre szánt idei keretösszeget is. Minden uniós tagor-szág kötelessége védekezni a kéknyelv betegség, a szalmonella, a sertéspestis,a madárinfluenza, a fertızı szi-vacsos agyvelıbántalmak, illetve a veszettség ellen, miután ezek egy része a lakosságot is veszélyeztetheti. A feladatokhoz idén 1 milliárd 680 millió forinttal járul hozzá a nemzeti költségvetés, állami támogatás formájában. A pénzügyi forrás több millió eurós másik részét az Európai Unió biztosítja. Az állattartók terheinek részleges átvállalásával segíthetı a versenyképességük, megteremthetıek az egészséges élelmiszerek elıállításához szükséges feltételek és javul hazánk járványügyi helyzete.

Ezek a járványos állatbetegségek hatalmas károkat okozhatnak a mezıgazdasági haszonállat-állományokban (pl. sertéspestis), ugyanakkor állatról emberre is terjedhetnek, mint például a szalmonella és a veszettség. Éppen ezért kiemelten fontos volt megalkotni az ezekre vonatkozó jogszabályt.

Az Európai Bizottság évente határozza meg a tagállamoknak nyújtott – tárgykörre vonatkozó - pénzügyi hozzájá-rulás mértékét. A Bizottság határozata egy évre szól, emiatt szükséges a 2011. évre a támogatási összegeket és feltételeket új magyar jogszabályban is rögzíteni. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bírálja el a kérel-meket és fizeti ki a támogatásokat.

/Forrás: kormany.hu/

Több milliárd forint az állatbetegségek elleni védekezésre

2

2011.

II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

2011. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

Az Amerikai Holstein Szövetség legutóbbi értekezletén hivatalosan is elismerte a brachyspinát genetikai terhelt-ségként. Ha mindkét recesszív allél jelen van, az korai embrió elhalást, holtellést és deformációkat eredményez-het. Ezentúl, a brachyspina hordozó állatok BYC jelölést kapnak nevük után, a negatív eredményt mutató bikák pedig BYF jelzést.

Magyarországon, törvényi elıírás alapján a hordozó, terhelt egyedek nem használhatóak köztenyésztésben.

További fontos tudnivalókról a témával kapcsolatban magazinunkban olvashatnak.

Brachyspina

Nem zárják be a tejüzemet Debrecenben

A debreceni tejüzem esetleges bezárását, illetve elosztó központtá történı átalakítását célzó kérdésünkre a tulaj-donos FrieslandCampina kommunikációs cége az alábbi közleményt juttatta el a Napló szerkesztıségébe.

"A FrieslandCampina elkötelezett Debrecen mellett. A híresztelésekkel ellentétben a FrieslandCampina nem ter-vezi termelésének áttelepítését Debrecenbıl Romániába. A sajtóban megjelent találgatások annyiban nem okoz-tak meglepetést a vállalatnak, hogy erre a múltban is többször volt példa. Az elmúlt öt évben ez a hatodik alka-lom, amikor ilyen bizonytalan és megalapozatlan, egyértelmően a harmadik fél érdekeit szolgáló pletyka kap szárnyra a gyárral kapcsolatban."

Érdeklıdésünket az indokolta, hogy több forrásból jutottak el olyan információk lapunkhoz, melyek szerint miután a társaság romániai gyára is megkapta az engedélyt az uniós piacon való megjelenésre, Debrecenbıl oda telepí-tik a gyártást, itt pedig elosztó központ marad. A több száz dolgozó azonban megnyugodhat, hiszen a munka-adójuk határozottan cáfolta ezt.

/Forrás: agroline.hu/

2011. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

3

GMO bekeveredés engedélyezése a takarmányimportban

Az EU június 23-án – a korábbi szabályozást módosítva – elfogadhatónak tartotta a 0,1 százalékos GMO bekeve-redést a harmadik országokból származó takarmányimportban, tekintettel arra, hogy több tagország csak jelentıs import-kiegészítéssel tudja megoldani állatállományának ellátását. A Közösség – kereskedelmi partnereivel egyeztetve – megállapította, hogy a 0,1 százalékos bekeveredés nem jelent komoly kockázatot az emberi egész-ségre és a környezetre nézve, ugyanakkor lehetıvé teszi azoknak a 2009. évi eseteknek az elkerülését, amikor emiatt több hajórakományt kellett visszautasítani. A 0,1 százalékos küszöb elfogadását még az EFSA-nak külön nyilatkozatban el kell fogadnia. Fentiek ellenére, bizonyos környezetvédı és fogyasztói csoportok máris azzal vádolják az EU-t, hogy – nem ismerve a génmódosított növényi termékek hosszú távú hatásait – a zéró tolerancia feladásával behódolt a GMO lobbynak. Az EU ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a 0,1 százalékos küszöb csak az állati takarmányokra vonatkozik, és nem érvényes az emberi fogyasztásra szánt termékekre, bár több tagország ennek engedélyezését is hajlandó lenne elfogadni.

Az EU jelenleg, harmadik országokból évente mintegy 45 millió tonna fehérjetakarmányt importál, amelynek nagy részét a Brazíliából, Argentínából és az USA-ból érkezı szójabab és szójadara teszi ki. Ezekben az országokban viszont túlnyomórészt génmódosított szóját termesztenek, így a zéró-toleranciához való ragaszkodás gyakorlati-lag az onnan származó import teljes feladását jelentené.

/Forrás: AE hírlevél 2011.06/II./

Újra bíznak a tejben Ha valaki a Sajt Lovagrend tagja lesz úgy, hogy nem készít sajtot, valamit nagyon tudhat. Például életben tartotta a tejtermelést a legválságosabb években is. Növelni kell a tej- és tejtermékek fogyasztását, és ennek népszerősítésében a sajtlovagok is kiveszik a részüket. Ezért is alakult meg a Sajt Lovagrend, amelynek új tagja Prázmári László, a tiszanánai Agrocentina Kft. ágazatve-zetıje lett. A Heves megyei szakember nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy idén éppen ırá esett a választás. Az indok pedig úgy hangzott, hogy sokat tett a magyar tejágazat fennmaradása érdekében, szarvasmarhatelepükön pedig szép eredményeket értek el. Vajon hogyan sikerült fennmaradniuk, hiszen az utóbbi években egyre csak azt hallottuk, hogy a magyar tejágazat a huszonnegyedik órában van? - Bár az árak emelkednek, ma is nehéz helyzetben vagyunk, hiszen továbbra is az a legnagyobb gondunk, hogy az áruházláncok olcsóbban kínálják az importtejet - válaszolta a szakember, aki alapító tagja a Tej Terméktanács-nak. Ha a kereskedık ugyanakkora árrést tennének a külföldire, mint a hazaira, akkor egyenlı eséllyel indulhat-nánk a piacon. Hogy mindezek ellenére életben maradtunk, az a kitartásunknak köszönhetı, és annak, hogy még a válságos idıben is képzıdött csekélyke nyereség a tejen. Sıt ez az ágazat tartotta életben az egész gazdasá-got. Elıször felszámoltuk a juhászatot, három éve pedig a négyszáz kocás sertéstelepet is, így most már csak szántóföldi növénytermesztéssel és tejtermeléssel foglalkozunk - Nem is csökkentették a tehénállományt? - Rákényszerültünk, ezért az elmúlt két évben kétszázhúsz üszıt adtunk el külföldre, legtöbbet vemhesen, darabját 550-700 ezer forintért - mondta Oláh Béla telepvezetı. - Tavaly, amikor a tejünk értékesítési átlagára 73 forint volt, az önköltség 71,50 forintra jött ki, tehát minimális nyereség képzıdött rajta. Abban pedig, hogy nálunk viszonylag kicsi az önköltség, az is közrejátszik, hogy alacsonyak a bérek. A dolgozók kétharmada minimálbérért dolgozik, mert máshol nem is tudnának elhelyezkedni. Ugyanakkor megpróbálunk takarékoskodni a takarmányozásban, például a melléktermékek felhasználásában. Enyhítette gondjainkat, hogy az elmúlt években jelentıs támogatáso-kat vettünk föl. Mi talpon maradtunk, de sokan abbahagyták a tejtermelést, mert veszteségük volt. Nem véletlenül hívják a szarvasmarha-tenyésztést a mezıgazdaság nehéziparának. Ez egy nagyon bonyolult, sok buktatót rejtı tevékenység, és állandó jelenlétet kíván. - A környéken más állattartók is tudtak alkalmazkodni a nehézségekhez? - Heves azon megyék közé tartozik, ahol a legjobban csökkent a tehénállomány, egy kezemen meg tudnám szá-molni, hány nagy telep mőködik - jegyezte meg Prázmári László. Szerinte baj az is, hogy egyik kormány sem ka-rolta föl a kistermelıket, pedig, ahogy Ausztriában, úgy nálunk is 30-50 tehénbıl megélhetne egy család. Közben pedig munkanélküliség van a falvakban. Ezért nagyon gyorsan segíteni kellene a vidéki embereken, hogy újra meg tudjanak élni mezıgazdaságból. - Most önök is bizakodóbbak, ugye? Hiszen emelkedtek a tejárak. - Végre újra 87 forintot kapunk egy liter tejért, és reméljük, ez az ár tartósan megmarad vagy még nagyobb is lesz. Ezért úgy határoztunk, hogy felújítjuk a tehenészeti telepet, a fejıházat, mert a fejlesztéseket eddig halogattuk. És a mostani 400-as tehénlétszámot növelni szeretnénk. Magas színvonalú tejtermelésünk annak is köszönhetı, hogy a holstein fríz állományt Amerikából hoztuk be, és mindig élvonalbeli bikákkal termékenyítettünk. Ha mi is úgy tudnánk takarmányozni, mint néhány jól menı gazdaság, akkor ott lehetnénk az országos elsık között, de megelégszünk a jó erıs középmezınnyel is. /Forrás:szabadfold.hu/

4

2011. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

Francia kézbe kerülhet a Parmalat Elbukta a függetlenségért vívott csatát a Parmalat S.p.A.: az olasz élelmiszeripari csoport közgyőlésén a 29 szá-zalékos tulajdoni hányaddal, de már a szavazatok 62,77 százalékával rendelkezı francia családi vállalkozás, a Lactalis 11-bıl 9 helyet szerzett meg az igazgatóságban. A Parmalat elnöke Franco Tato, az olasz állami energia-szolgáltató az ENEL korábbi vezérigazgatója lett, a csoportot hét éve vezetı, a csıdbıl új életre keltı 76 éves Enrico Bondi nem tartotta meg vezérigazgatói posztját. Az igazgatóság egy évre nyerte el megbizatását, amíg az új vezetés fel nem áll.

A világ elsı számú sajtgyártójaként ismert Lactalis július 8-ig tartja fenn ajánlatát, hogy részvényenként 2,6 euró-ért felvásárolja a még nem a kezében levı Parmalat-részvényeket (ez az ár 11,6 százalékkal magasabb az elmúlt 30 nap átlagánál). Az összesen 4,3 milliárd eurós ajánlat korábban elnyerte a szakszervezetek támogatását, miu-tán a franciák megígérték, hogy megırzik a munkahelyeket és a vállalat székhelye is Olaszországban marad. A hónapok óta tartó felvásárlási csatába az olasz kormány is beszállt, amikor például a közgyőlés elhalasztása ér-dekében módosított jogszabályt, emellett olasz bankok is megpróbálkoztak egy olyan ellenajánlat összehozásá-val, amelynek nyomán olasz kézben maradhatott volna a társaság. Mindez végül is nem vezetett eredményre, így ha a Lactalis sikeresen lezárja akcióját, akkor a világ legnagyobb tejipari csoportját hozhatja össze a Besnier-család vállalkozása. Az olasz Finanza.com szerint egyelıre nincs nagy lelkesedés a Parmalat-részvényesek kö-rében, így lehet, hogy a vevı emel még valamit a 2,6 eurós ajánlaton. /Forrás: napi.hu/

A Progresszív Magazin 2011 07-08 száma már az alábbiakat közli:

A francia Lactalis tejipari cégcsoport átvette az ellenırzést versenytársa, az olasz Parmalat vezetésében, miután meghiúsultak az ezt megakadályozni kívánó olasz próbálkozások. A Lactalis a június végi közgyőlésen a Parmalat igazgatótanácsában a tizenegybıl kilenc helyet szerzett meg. Az olasz cégcsoport megszerzésére az-óta készült, hogy márciusban megvásárolta a részvényeinek csaknem harminc százalékát.

A klónok támadása

A klónozott állatok miatti vita miatt továbbra sincs új szabályozás az új élelmiszerekre vonatkozóan az Európai Unióban. A szabályozás modernizálására pedig nagy szükség lenne, hiszen az új élelmiszerek és új technológiák már az "ajtóban toporognak". Jól mutatja az EU döntéshozatali mechanizmusának nehézkességét, hogy mivel a - március végi határidıre nem született meg a jogszabály, arra akár éveket is várhatunk. A bizottság persze újra elindítja a folyamatot, de sokan már az európai élelmiszeripar versenyképességét siratják az elavult szabályozási környezet, a nehézkes engedélyezési eljárások miatt. A kását persze nem eszik olyan forrón. Az új technológiák bevezetésére szinte csak a legnagyobb globális cégek képesek. Az európai élelmiszerpiacon most inkább a ha-gyományos élelmiszerek reneszánszáról lehet beszélni. A minél inkább adalékmentes, az egészséges életmódot támogató élelmiszerek iránti kereslet élénkül leginkább. A természetesség most a fejlesztésben és a reklámokban is a legfontosabb hívó szó. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az EU nem maradhat le a kutatás-fejlesztési ered-mények hasznosítási versenyében. A klónozással kapcsolatban az Európai Parlament és Tanács közötti egyezte-tés évek óta tart. Az élelmiszercélú klónozásról folyó vita öt évvel ezelıtt kezdıdött, amikor klónozott embriókat hoztak be az EU-ba. Az Európai Parlament már 2008. szeptemberi állásfoglalásában a klónozás teljes tilalmát követelte. Most amiatt akadt el a folyamat, mert a klónozott állatok utódaiból származó élelmiszerek címkézésével kapcsolatban nincs egyetértés. Addig mindkét döntéshozó testület eljutott, hogy be kell tiltani az állatszaporítás-ban alkalmazott élelmiszer-ipari klónozást, illetve teljes tilalmat kell elıírni a klónozott állatokból származó élelmi-szertermékek tekintetében. A tiltás utódokra való kiterjesztése azonban újabb nézetkülönbséget szült. A parla-ment a megegyezés érdekében azt javasolta, hogy ilyen termékek esetében egyértelmően tüntessék fel a speciá-lis eredetet. A tanács ezt csak a friss marhahús esetében támogatta, a képviselık viszont ezt nem találták elegen-dınek. A tanács álláspontja szerint a parlament nem vette figyelembe egy ilyen jellegő kötelezı jelölés technikai megvalósíthatóságát és gyakorlati hatásait. Bár a klónozás nem genetikai módosítás, a fogyasztók fejében gyak-ran mosódik egybe a genetikailag módosított szervezetek és a klónozott állatok témaköre; az EU rendkívül óvatos ezekben a témákban. Élelmiszer-biztonsági szempontból nincs arra utaló jel, hogy különbség lenne a klónok és azok utódainak húsa és teje, valamint a hagyományosan tenyésztett állatokból származó hús és tej között. Ennek ellenére az EU úgy ítéli meg, hogy a megbízható kockázatbecslésekhez szükséges kutatási idıszakok még nem elég hosszúak. Ráadásul jelenleg a szarvasmarhán és a sertésen kívüli egyéb fajok esetében még igen kevés az értékelhetı kutatási eredmény. Az európai élelmiszer-szabályozás nem csak az új élelmiszerekkel kapcsolatban

5

2011. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

Esik a búza ára, mindenhol sok terem

Kevesebbet fizet a világ a búzáért: a meghatározó párizsi gabonatızsdén jelentısen, 187,5 euróra - körülbelül 50 300 forintra - esett egy tonna búza ára.

Oroszországban Vlagyimir Putyin miniszterelnök már egy hónapja bejelentette, hogy július elsejével visszavonja a tavaly nyáron elrendelt gabonaexport-tilalmat. A 2010-es példátlan aszály és az emlékezetes, hatalmas terüle-teket beborító tőzvész miatt a 2009-es termésnél 37 százalékkal kevesebb gabonát arattak az oroszok - mind-össze 61 millió tonnát tett ki 2010-ben a termés az egy évvel korábbi 97 millió tonnával szemben. A terméskiesés miatt az orosz kormány mindenekelıtt a 80 millió tonnás belföldi keresletet biztosította. Oroszország a világ har-madik legnagyobb gabonatermelıje és egyben gabonaexportıre, így a tilalom jelentısen megemelte a búza tızsdei árát. Idén az orosz termés elérheti a 85-90 millió tonnát.

Ukrajnában az ottani mezıgazdasági tárca szerint idén több mint 50 millió tonna gabonát takarítanak majd be, lényegesen többet a tavalyi 39,2 millió tonnánál. Az ország éves gabonafogyasztása közel 26 millió tonna. Ta-valy októberben a világ egyik legnagyobb gabonaexportırének számító Ukrajna kvótát rendelt el a gabona kivite-lére, amit többszöri módosítás után július 1-jéig meghosszabbított.

Az Európai Unióban a búzatermés várhatóan 3,5 százalékkal fog nıni idén. Brüsszeli elemzık szerint a tavalyi 127,1 millió tonnáról 131,4 millióra fog emelkedni a betakarítás, annak ellenére, hogy tavasszal nagy aszály volt a kontinens nyugati felében. Franciaországban - amely a legnagyobb EU-s búzatermesztı - 35 millió tonna körüli termésre számítanak. Németország 24,4 millió, az Egyesült Királyság pedig 15,5 millió tonna búza betakarítását jelzi elıre.

De a távolabbi országok termése is befolyásolja a búza árát. Az Egyesült Államokban korábban a száraz tél ag-godalmakat ébresztett, melyek szerint az amerikai termés károkat szenvedhetett volna. A búza azonban sokkal jobb állapotban van a vártnál, a táblákon az átlagosnál nem kisebb mennyiséget takarítanak be. Az USA a világ legnagyobb búzaexportıre, ezért az ottani termés meghatározó a világpiaci árra. Ausztránotliában, a világ ne-gyedik legnagyobb búzaexportır országában is bı termést jeleznek elıre: a kontinensnotországban akár 26,2 millió tonnát is betakaríthatnak a 2011-12-es szezonban - ez 7,8 százalékkal több, mint a korábbi becslés. Egy másik fontos szereplı, Kazahsztán idei termése az elemzık szerint 14,5 millió tonnára nıhet a tavalyi 9,7 millió tonnáról. A kivitelt 7 millió tonnára becsülik, ami 2 millióval nagyobb a 2010-es exportnál. Kazahsztán a világ leg-nagyobb lisztexportıre.

Az idén Magyarországon nem igazán az átlagterméssel van baj, az közepesnek mondható, annál inkább az ısz-szel elvetett terület nagyságával. Az akkori óriási területeket borító belvíz és csapadékos idı miatt 850-900 ezer hektárra becsült - a pontos számot ma sem tudjuk - vetésterületrıl így csak 3,5-3,9 millió tonna összes termésrıl érkeznek becslések. Ez elég itthonra, mert 1,1-1,2 millió tonna kell kenyérre és még egyszer annyi takarmányo-zásra, így ugyanennyi maradhat exportra is.

/Forrás: szabadfold.hu/

A klónok támadása

van átalakulóban. Az élelmiszerek címkézése hosszú évek óta állandó téma. Az Európai Parlament környezetvé-delmi bizottsága napjainkban fogalmazott meg új véleményt. Eszerint olvashatóan és táblázatos formában kell a jövıben feltüntetni minden élelmiszer csomagolásán a tápanyag-összetételre vonatkozó legfontosabb információ-kat (energiatartalom, zsír, telített zsír, cukor és só mennyisége). Ehhez a listához a szakbizottság hozzátette még a mesterséges transzzsírokat. Fel kell tüntetni az ajánlott napi mennyiséget, és azt is rá kellene írni a címkére, ha egy összetevıt kicserélnek az élelmiszerben.

/Forrás: elelmiszer.hu/

6

2011. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

Nemcsak a tehén ad tejet

A Nemzetközi Tejipari Egyesülés (IDF) – a tehéntej hasznosítása mellett – támogatni kívánja a más állatoktól származó tejtermékek emberi fogyasztásra történı felhasználását vizsgáló kutatásokat. Az Egyesülés által ez év májusában, Athénban rendezett szimpóziumon 200 szóbeli elıadás és poszter keretében mutatták be a nem-tehenektıl származó tejtermékek fı jellemzıit, tápértékét és az emberi fogyasztásba való bekapcsolási lehetısé-geit. Megállapítást nyert, hogy az ilyen termékek fogyasztása és a globális tejpiacon belül elfoglalt részaránya világszerte növekszik.

Az IDF komoly fejlesztési lehetıséget lát a juh-, kecske-, jak-, bivaly- és tevetej begyőjtésének és értékesítési hálózatának megszervezésében (az önfogyasztásról a feldolgozásra és a bolti elosztásra való áttérésben), illetve fogyasztásának népszerősítésében. Közismert többek között a kecsketej magas tápértéke és kedvezı étrendi hatása, amelyet a benne lévı aminosavak a tehéntejnél kedvezıbb összetétele biztosít. Richard Doyle, az IDF elnöke az athéni szimpóziumon a tevetej magas C-vitamin tartalmát hangsúlyozta ki.

Emellett, a fent említett állatfajok igénytelensége és a zordabb környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodóképes-sége a tej termelését – bizonyos körzetekben – a tehéntejnél jóval gazdaságosabbá teszi. Különösen érvényes ez a legszegényebb országokban, ahol istállózásra, abraktakarmányokra és állatorvosi ellátásra kevesebbet tud-nak költeni. Mindezek ellenére, a rendszeres begyőjtéshez és értékesítéshez még alapos élelmiszeripari és köz-gazdasági kutatásokra van szükség.

/Forrás: AE Hírlevél, 2011. 06. I./

A FAO-nak a Svéd Élelmiszeripari és Biotechnológiai Intézet vizsgálataira alapozott, május elején közzétett jelen-tése szerint a világban emberi fogyasztásra elıállított élelmiszerek egyharmada – az élelmiszerlánc valamelyik pontján – évente szemétre kerül.

Ebben az a különösen érdekes, hogy bár a gazdag amerikai és európai államokban több élelmiszert pazarolnak el mint a szegényebb országokban, összességében a fejlett és a fejlıdı országok között e tekintetben nincs je-lentıs különbség. Abszolút mennyiségben, a fejlett országok évi 670, a fejlıdı országok pedig 630 millió tonna élelmiszert dobnak a szemétre. Abban viszont nagy különbség mutatkozik, hogy a fejlett országokban a pazarlás elsısorban a fogyasztók szintjén (azaz a megvásárolt termékekbıl), a fejlıdı országokban viszont annak nagy része a betakarítás és a tárolás során – a hiányos infrastruktúra és a tárolási beruházások hiánya miatt – jelent-kezik.

A fentiekbıl könnyen kiszámíthatjuk, hogy amennyiben a kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszernek legalább 40-50 százalékát sikerülne megmenteni, akkor abból az egymilliárdra becsült, éhínséggel küszködı emberek mindegyi-kének évente mintegy 600 kg, azaz naponta több mint 1,5 kg táplálék jutna. A gazdag országokban kidobott élel-miszer egy része gyümölcsbıl és zöldségfélékbıl áll, ez évente 222 millió tonnát tesz ki. A teljes kidobott élelmi-szer- mennyiség gyakorlatilag megegyezik az Afrika szub-szaharai övezetében évente megtermelt 630 millió ton-nás teljes mennyiséggel.

Az élelmiszerpazarlás nem csupán a megtermelt érték elveszítésével okoz kárt, hanem a termıföld, az öntözı-víz, a munka, az energia és a tıke felesleges igénybevétele, valamint az üvegházhatású gázok indokolatlan nö-velése és ezáltal a globális felmelegedés hatásának erısítése révén is. Ezért van szükség nemzetközi összefo-gásra és a pazarlás minden lehetséges eszközzel és területen történı csökkentésére.

A probléma enyhítése érdekében a jelentés javasolja, hogy a gazdag országok nagy élelmiszer elosztói lépjenek kapcsolatba a különbözı karitatív szervezetekkel, és azok a kidobásra szánt élelmiszerek felhasználható (fogyasztásra alkalmas) részét juttassák el a legszegényebb fejlıdı országok éhezı lakosaihoz.

Az élelmiszerpazarlás az egyik központi témája a Brüsszelben, május 24-én kezdıdött EU tanácskozásnak is, ahol a szakértık mintegy 40 ülés keretében vitatják meg a takarékosabb felhasználás lehetıségeit.

/Forrás: AE Hírlevél, 2011. 05. II../

Élelmiszerpazarlás

www.holstein.hu

Cím: 1134 Budapest Lıportár utca 16.

Telefon: (+36-1) 412-50-50 Fax: (+36-1) 412-50-52

E-mail: office@holstein.hu

Feliratkozás a levelezılistára: weblapertesito@holstein.hu

A H O L S T E I N - F R Í Z T E N Y É S Z T İ K E G Y E S Ü L E T É N E K R E N D S Z E R E S E N

M E G J E L E N İ I N T E R N E T E S K I A D V Á N Y A

Díjátadás Herceg Farm

Családja, munkatársai, valamint a meghívott vendégek körében ünnepelt június 2-án dr. Herczegh Károly Tisztabereken a Herceg-Farm Kft. szarvasmarha telepén.

Az ünnepség egyik apropója, hogy az idei évben ı kapta a holstein-fríz tenyésztés legnagyobb elismerését, „Az év tenyésztıje” címet, amelyet Egyesületünk ügyvezetı igazgatója, Bognár László adott át.

Az ünnepet fokozta, hogy a már egy Aranytörzskönyves egyeddel rendelkezı gazdaságban újra bıvült a 100 ezer literes életteljesítményő tenyészállatok köre, ez esetben két kiváló tenyészállattal, a 15181 Petin apaságú, 30334 0784 8 Púpossal és a 13722 Master Mascot apaságú 31925 0463 3 Marcellával. Az ezzel járó oklevelet dr. Herczegh Károly és Herczegh Zsolt közösen vették át.

Gratulálunk a 2007 óta legmagasabb laktációs tejtermeléső gazdaság munkatársainak és kívánjuk, hogy az elkö-vetkezendı évek is hasonló sikerekben teljenek!