TANREND - aok.pte.huaok.pte.hu/docs/th/file/2012/tantervek_2012/kurzus_hun_gysz_orvbiol_1213.pdf · Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának

PTE ÁOK Gyógyszerész szak – Gyógyszerészi biológiai és orvosi elméleti ismeretek modul - 2012/2013-as tanév

1

Pécsi Tudományegyetem

Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZ SZAK

TANREND 2012/2013

A Gyógyszerészi biológiai és orvosi

elméleti ismeretek modul tárgyai (kötelező tárgyak)


2

OGOAF1 ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.

Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Létszámkorlát: min. 1 fő –

Előfeltételek: OGOMB1 teljesített + OGRLAT teljesített

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer, ált. szövettan, fejlődéstan.

A félév elfogadásának feltételei

Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a szemeszter, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 30%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, 2007.

Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként)

Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt)

Előadások 1. A humán anatómia, szövet és fejlődéstan tárgya. Az emberi test felosztása. Szervrendszerek.

Dr. Csernus Valér 2. A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései.

Dr. Kiss Péter 3. Az izomrendszer.

Dr. Kiss Péter 4. Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák.

Dr. Tamás Andrea 5. A kötő- és támasztószövetek.

Dr. Tamás Andrea 6. Az izomszövet.

Dr. Tamás Andrea 7. A vér. Vérképzés.

Dr. Lubics Andrea 8. Az erek szöveti szerkezete. A nyirokrendszer.

Dr. Rékási Zoltán 9. A nyirokszervek.

Dr. Rékási Zoltán 10. A keringés szervrendszere. A szív és a vérkörök.

Dr. Gaszner Balázs 11. A légzőrendszer felépítése. Felső légutak.

Dr. Horváth Gabriella 12. Alsó légutak: gége, hangképzés.

Dr. Horváth Gabriella 13. Alsó légutak: trachea, bronchusfa, tüdő. A légutak védekező mechanizmusai.

Dr. Mess Béla 14. Mellhártya (pleura). Légzőmozgások.

Dr. Mess Béla


3

15. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat. Dr. Reglődi Dóra

16. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. Nyelőcső, gyomor. Dr. Kiss Péter

17. Az emésztőrendszer felépítése, szervei. III. Vékony- és vastagbelek. Dr. Kiss Péter

18. Az ember egyedfejlődésének főbb szakaszai. Megtermékenyítés. Barázdálódás. Morula. Blastocysta. Implantáció. Dr. Tóth Pál

19. Gastruláció. Neuruláció. Placentáció. Dr. Tóth Pál

20. A nagy emésztőmirigyek: máj, hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. Dr. Reglődi Dóra

21. A hashártya. Hasüreg. Dr. Gaszner Balázs

22. A csíralemezek származékai. Dr. Gaszner Balázs

23. Magzatfüggelékek. Dr. Gaszner Balázs

24. A vizeleti rendszer felépítése, működése. Dr. Lubics Andrea

25. A vese szerkezete. Dr. Lubics Andrea

26. A váz- és izomrendszer fejlődése. Dr. Lubics Andrea

27. A magzat alaki fejlődése. Érettségi jelek. Dr. Lubics Andrea

28. A fejlődési rendellenességek okai. Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok 1. A végtagok csontjai és ezek összeköttetései 2. A konya és a törzs csontjai, ezek összeköttetései 3. Az emberi test ventrális izmai 4. Az emberi test dorzális izmai 5. Légutak 1. 6. Légutak 2. 7. Szív, keringési rendszer 1. 8. Szív, keringési rendszer 2. 9. Az emésztőrendszer szervei 1. 10. Az emésztőrendszer szervei 2. 11. Az emésztőrendszer mirigyei 12. A peritoneum, retroperitoneum, rekeszizom 13. A kiválasztórendszer felépítése 1. 14. A kiválasztórendszer felépítése 2.

Szemináriumok

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

Közreműködők

Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE)


4

OGOAF2 ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. LUBICS ANDREA, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3.


Előfeltételek: OGOAF1 teljesített

Tematika Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia.


Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 30%-ról hiányzik. A félév teljesítményének értékelése: elégtelen a teljesítmény és szóbeli utóvizsgára kötelez, ha a három félévközi tesztekre adható pontszám 50%-át a hallgatónak nem sikerül megszereznie. Az e fölötti pontszám arányosan érdemesít a 2-5-ös érdemjegyekre.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantervi gyakorlatokon egyéni pótlás.


Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára. Pécs, 2007.

Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként)

Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt)

Előadások 1. Női nemiszervek- I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus.

Dr. Tamás Andrea 2. Női nemiszervek- II. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei.

Dr. Tamás Andrea 3. Férfi nemiszervek- I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag.

Dr. Kiss Péter 4. Férfi nemiszervek- II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek

rendellenességei. Dr. Kiss Péter

5. Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. Dr. Tóth Pál

6. A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei. Dr. Tóth Pál

7. A központi idegrendszer fejlődésvázlata. Dr. Gaszner Balázs

8. A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek. Dr. Kiss Péter

9. A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. Dr. Kiss Péter

10. A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása. Dr. Kiss Péter

11. Törzsdúcok, capsula interna. Dr. Reglődi Dóra

12. A thalamus és hypothalamus. Dr. Reglődi Dóra

13. Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát. Liquor-agy határfelület. Dr. Gaszner Balázs

14. A kisagy szerkezete és összeköttetései. Dr. Reglődi Dóra


5

15. A nagyagykéreg szerkezete. Dr. Reglődi Dóra

16. A biológiai szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak. Dr. Nagy Zsuzsanna

17. A belső elválasztású mirigyek- I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. Dr. Nagy Zsuzsanna

18. A belső elválasztású mirigyek- II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. Dr. Tamás Andrea

19. Az autonóm idegrendszer. Dr. Lubics Andrea

20. A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei. Dr. Lubics Andrea

21. A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok. Dr. Mess Béla

22. A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex. Dr. Mess Béla

23. Az érző rendszerek. Dr. Gaszner Balázs

24. A motoros rendszerek. Dr. Gaszner Balázs

25. A külső-, közép- és belsőfül. Dr. Hollósy Tibor

26. Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái. Dr. Hollósy Tibor

27. A limbikus rendszer. Hippocampus. Dr. Gaszner Balázs

28. A bőr szöveti szerkezete. Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok 1. A kismedence. 2. A női és férfi belső nemiszervek tanulmányozása 3. A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. 4. A gát, a női és férfi külső nemiszervek tanulmányozása. 5. A gerincvelő. 6. Az agyvelő felszínének tanulmányozása. Agyidegek. Az agy vérellátása. 7. Az agykamrák. 8. Törzsdúcok, capsula interna. Commissurális pályák. 9. Köztiagy, agytörzs. 10. A kisagy. 11. A látószerv. 12. Az orbita tartalma. 13. A halló- és egyensúlyozószerv. 14. A halló- és egyensúlyozószerv.

Szemináriumok

Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

Közreműködők

Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Matkovits Attila (MAASAAO.PTE)


6

OGOEL1 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN , egyetemi tanár Élettani Intézet

7 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3.

Foglalkozás/félév: 70 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 98 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő

Előfeltételek: OGOAF2 egyidejű felvétel + OGOMB2 teljesített

Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése.


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.


Hivatalos tankönyv:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Gyakorlatos segédtananyag:

a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.)

A fentiek mellett használható még:

Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina

Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban.

Dr. Karádi Zoltán 2. Folyadékterek. A vér.

Dr. Karádi Zoltán 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége.

Dr. Vértes Marietta 4. Haemoglobin. Vasforgalom.

Dr. Vértes Marietta 5. Véralvadás.

Dr. Környei József László 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I.

Dr. Vértes Marietta 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II.

Dr. Vértes Marietta 8. Vércsoportrendszerek I.

Dr. Környei József László 9. Vércsoportrendszerek II.

Dr. Környei József László 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés.

Dr. Karádi Zoltán


7

11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben Dr. Vértes Zsuzsanna

12. Electrocardiogram I. Dr. Lénárd László

13. Electrocardiogram II. Dr. Lénárd László

14. Szívhangok. Dr. Vértes Zsuzsanna

15. Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Vértes Zsuzsanna

16. Haemodinamikai alapfogalmak. Dr. Környei József László

17. Vérnyomás, pulzus. Dr. Környei József László

18. Capillaris-keringés. Dr. Jandó Gábor

19. Vénás-keringés. Dr. Jandó Gábor

20. Nyirokkeringés. Dr. Jandó Gábor

21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. Dr. Karádi Zoltán

22. A máj, bőr és az izom keringése. Dr. Karádi Zoltán

23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. Dr. Karádi Zoltán

24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. Karádi Zoltán

25. A légzés mechanikája. Dr. Karádi Zoltán

26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Lénárd László

27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. Dr. Lénárd László

28. A légzés kémiai szabályozása. Dr. Lénárd László

29. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László

30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Lénárd László

31. Akklimatizáció Dr. Lénárd László

32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Karádi Zoltán

33. A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Vértes Marietta

34. Duodenum és epehólyag. Dr. Vértes Marietta

35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Vértes Marietta

36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. Dr. Környei József László

37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. Dr. Vértes Marietta

38. Tápanyagok sorsa a szervezetben Dr. Környei József László

39. Vitaminok. Dr. Környei József László


8

40. A májműködés élettana I. Dr. Vértes Marietta

41. A májműködés élettana II. Dr. Vértes Marietta

42. A glomerulus működése. A clearance fogalma. Dr. Karádi Zoltán

43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. Környei József László

44. Vesekeringés. Dr. Környei József László

45. Renin-angiotensin rendszer. Dr. Környei József László

46. Tubularis folyamatok. Dr. László Kristóf

47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf

48. Volumenreguláció. Dr. László Kristóf

49. A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. László Kristóf

50. A szervezet pH szabályozása I. Dr. Jandó Gábor

51. A szervezet pH szabályozása II. Dr. Jandó Gábor

52. Energiaforgalom. Metabolizmus. Dr. Vértes Zsuzsanna

53. A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Vértes Zsuzsanna

54. Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna

55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna

56. A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna

57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Karádi Zoltán

58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta

59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Dr. Vértes Marietta

60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. Dr. Vértes Marietta

61. A női nemi működés szabályozása. Dr. Vértes Marietta

62. Terhesség Dr. Vértes Marietta

63. Laktáció. Dr. Vértes Marietta

64. Férfi nemi működések. Dr. Hartmann Géza

65. Erectio, ejaculatio, coitus. Dr. Hartmann Géza

66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Dr. Hartmann Géza

67. Pubertas, climacterium. Dr. Hartmann Géza


9

68. Pajzsmirigy I. Dr. Környei József László

69. Pajzsmirigy II. Dr. Környei József László

70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi

szabályok. 2. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi

szabályok. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata I. 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata III. 8. A vér vizsgálata III. 9. A vér élettana. Beszámoló. 10. A vér élettana. Beszámoló. 11. Élettani mérőállomások és kezelésük. 12. Élettani mérőállomások és kezelésük. 13. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 14. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 15. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 16. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 19. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 20. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 21. A légzés vizsgálata. 22. A légzés vizsgálata. 23. Az emésztés vizsgálata. 24. Az emésztés vizsgálata. 25. Vizeletvizsgálat. 26. Vizeletvizsgálat. 27. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 28. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

Szemináriumok

Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.


10

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.


11

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2. A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3. A haematokrit- érték meghatározása.

4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8. A vörösvértestszám meghatározása.

9. A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása.

13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

14. Az Rh vércsoport meghatározása.

15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.


12

16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata.

17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio.

18. Elektrocardiographia (EKG).

19. A szívhangok vizsgálata (PKG).

20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven.

22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata.

23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet).

24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).

25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index.

26. Vérnyomás mérése emberen.

27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben

28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett.

29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet.

31. Müller és Valsalva kísérlet.

32. A nyál vizsgálata.

33. A gyomornedv vizsgálata.

34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása.

36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

37. A széklet vizsgálata.

38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)?

40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

42. A vizeletüledék vizsgálata.

43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

Közreműködők


13

OGOEL2 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN , egyetemi tanár Élettani Intézet

7 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4.


Előfeltételek: OGOEL1 teljesített

Tematika Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei.


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.


Hivatalos tankönyv:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Gyakorlatos segédtananyag:

a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.)

A fentiek mellett használható még:

Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Élettan biológusoknak (szerkesztették: Ádám György és Fehér Ottó), Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 1997.

Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.

Dr. Környei József László 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.

Dr. Környei József László 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.

Dr. Környei József László 4. A mellékvesevelő működése. Stress

Dr. Karádi Zoltán 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása.

Dr. Környei József László 6. A pancreas belső szekréciós működése.

Dr. Környei József László 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I.

Dr. Környei József László 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.

Dr. Környei József László 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései.

Dr. Környei József László 10. Az öregedés élettana.

Dr. Környei József László


14

11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. Dr. Jandó Gábor

12. Akciós potenciál és terjedése. Dr. Jandó Gábor

13. A neuromusculáris junctio működése. Dr. Jandó Gábor

14. A szinapszisok elektrofizilógiája. Dr. Jandó Gábor

15. A szinapszisok neurokémiája. Dr. Jandó Gábor

16. Gerincvelői reflexek. Dr. Jandó Gábor

17. A gerincvelő integratív funkciói. Dr. Jandó Gábor

18. A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor

19. Receptorműködések sajátságai. Dr. Lénárd László

20. Szomesztéziás mechanizmusok. Dr. Lénárd László

21. Szomatotopiák. Dr. Lénárd László

22. A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Karádi Zoltán

23. A fájdalom élettana. Dr. Lénárd László

24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Dr. Hartmann Géza

25. Az izomműködés mechanikája. Dr. Hartmann Géza

26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. Dr. Karádi Zoltán

27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. Dr. Gáti István

28. A simaizom működése. Dr. Hartmann Géza

29. A spinális shock. Dr. Lénárd László

30. Decerebrációs rigiditás. Dr. Lénárd László

31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. Dr. Lénárd László

32. Az extrapyramidalis rendszer I. Dr. Lénárd László

33. Az extrapyramidalis rendszer II. Dr. Lénárd László

34. A labyrinthus működése. Dr. Lénárd László

35. A kisagy működése I. Dr. Lénárd László

36. A kisagy működése II. Dr. Lénárd László

37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Lénárd László

38. Optika. A szem törőközegeinek hibái. Dr. Jandó Gábor

39. Retinalis mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor


15

40. Látópályák, középagyi mechanizmusok. Dr. Jandó Gábor

41. A látás centrális mechanizmusai. Dr. Jandó Gábor

42. Szemmozgások. Dr. Jandó Gábor

43. A hallószerv élettana I. Dr. Bauer Miklós

44. A hallószerv élettana II. Dr. Bauer Miklós

45. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán

46. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Dr. Karádi Zoltán

47. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán

48. A vegatatív idegrendszer működése I. Dr. Környei József László

49. A vegatatív idegrendszer működése II. Dr. Környei József László

50. Electroencephalographia I. Dr. Lénárd László

51. Electroencephalographia II. Dr. Lénárd László

52. Az alvás - ébrenlét szabályozása. Dr. Lénárd László

53. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. Lénárd László

54. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Karádi Zoltán

55. Motivációs mechanizmusok. Dr. Karádi Zoltán

56. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Dr. Karádi Zoltán

57. Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Karádi Zoltán

58. A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán

59. A limbikus rendszer II. Dr. Karádi Zoltán

60. A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Karádi Zoltán

61. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Karádi Zoltán

62. A tanulás mechanizmusai I. Dr. László Kristóf

63. A tanulás mechanizmusai II. Dr. László Kristóf

64. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Dr. László Kristóf

65. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Dr. László Kristóf

66. Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. Lénárd László

67. A frontális kéreg működése. Dr. Lénárd László

68. A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. Lénárd László


16

69. Féltekei dominancia. Dr. Lénárd László

70. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. Lénárd László

Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 3. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5. Endokrinológia. Beszámoló. 6. Endokrinológia. Beszámoló. 7. Izomgyakorlatok békán. . 8. Izomgyakorlatok békán. 9. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 10. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. 11. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 16. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 17. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 18. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 19. Sztereotaxikus agyműtét 20. Sztereotaxikus agyműtét 21. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 22. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 23. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 24. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 25. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 26. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 27. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 28. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.


17

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.


18

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.


19

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.


20

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Prothrombin idő meghatározása.

2. A haematokrit- érték meghatározása.

3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

5. A vörösvértestszám meghatározása.

6. A fehérvérsejtszám meghatározása.

7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

9. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása.

11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio.

13. Elektrocardiographia. (EKG)

14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

15. Keringés vizsgálata béka nyelvén.

16. A pulzus vizsgálata.

17. Vérnyomás mérése emberen.

18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben.

19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet.

21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO.

22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása.

25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát?

27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből.

30. A vizeletüledék vizsgálata.

31. Energiaforgalom meghatározása emberben.

32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

34. Terhességi reakciók.

35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben.

36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus.

38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.


21

39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály).

42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen.

43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály.

44. Reflexvizsgálatok emberen.

45. Stereotaxikus technika.

46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

47. Electroencephalographia (EEG).

48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel.

49. Az astigmia vizsgálata.

50. A pupilla reakciók vizsgálata.

51. Perimetriás vizsgálatok.

52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

53. A hallásélesség vizsgálata.

54. Csont és légvezetés vizsgálata.

Közreműködők


22

OGOGB1 GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA I. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN , docens Igazságügyi Orvostani Intézet



Előfeltételek: -

Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. Az első szemeszterben megismerkedhetnek a hallgatók az eukarióta sejt felépítésével, a legfontosabb sejtfunkciókkal. Röviden ismertetjük a prokarióta sejtek és vírusok felépítését. A szemeszter legnagyobb hányadában a sejt információ tárolásáról és átadásáról, valamint ezen folyamatok szabályozásáról lesz szó.


kollokvium


Szemináriumi hiányzás megegyezés alapján pótolható.


Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik.

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Cooper GM (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition

Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition)

Thompson & Thompson: Genetics in Medicine

Crai NL:Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010)

Young ID: Medical Genetics

Előadások 1. A sejt felépítése, fő jellegzetességei.

Dr. Sipos Katalin 2. Energetikai alapelvek

Dr. Sipos Katalin 3. A sejt építőkövei, az élővilág kezdete.

Dr. Sipos Katalin 4. Prokarióta és eukarióta sejtek.

Poór Viktor Soma 5. Őssejtek.

Poór Viktor Soma 6. A sejtek differenciálódása.

Poór Viktor Soma 7. Vírusok.

Dr. Pandur Edina 8. Sejtmembrán, sejtmag.

Dr. Pandur Edina 9. DNS szerkezet, felépítés, kromoszóma, kromatin, genom.

Dr. Pandur Edina 10. Mitokondrium: felépítés, mitokondriális DNS.

Dr. Sipos Katalin 11. Citoplazmatikus organellumok: endoplazmatikus retikulum, vezikulumok, endoszómák, Golgi.

Dr. Sipos Katalin 12. Replikáció.

Dr. Sipos Katalin 13. Repair mechanizmusok.

Poór Viktor Soma 14. Rekombináció.

Poór Viktor Soma


23

15. Prokarióta transzkripció. Poór Viktor Soma

16. Eukarióta RNS polimerázok. Dr. Sipos Katalin

17. Transzkripció szabályozása. Dr. Sipos Katalin

18. Ribozimek. Dr. Sipos Katalin

19. Transzkripciós faktorok. Dr. Pandur Edina

20. Messenger RNS: stabilitás, érés; DNS kötő fehérjék. Dr. Sipos Katalin

21. A genetikai kód. Poór Viktor Soma

22. A riboszómák felépítése és működése. Dr. Sipos Katalin

23. A transzláció fázisai, tRNS-ek. Dr. Pandur Edina

24. A transzláció szabályozása. Dr. Sipos Katalin

25. Fehérjék típusai. Dr. Sipos Katalin

26. A folding alapjai, fehérjeszerkezet. Poór Viktor Soma

27. Génreguláció: prokarióták. Poór Viktor Soma

28. Génreguláció: eukarióták. Dr. Pandur Edina

29. Fehérjék stabilitása. Poór Viktor Soma

30. Poszttranszlációs módosulások I. Dr. Sipos Katalin

31. Poszttranszlációs módosulások II. Dr. Sipos Katalin

32. Targeting. Dr. Sipos Katalin

33. Fehérjék sejten belüli vándorlása: sejtmag. Dr. Pandur Edina

34. Fehérjék sejten belüli vándorlása: ER. Poór Viktor Soma

35. Fehérjék sejten belüli vándorlása: Golgi, lizoszómák. Poór Viktor Soma

36. Jelátviteli mechanizmusok: áttekintés. Dr. Pandur Edina

37. Sejten belüli szignál molekulák. Dr. Pandur Edina

38. Membrán receptor molekulák, G protein kapcsolt receptorok. Dr. Pandur Edina

39. Kálcium és cGMP mint jelátviteli molekulák Dr. Pandur Edina

40. Legfőbb jelátviteli utak: Ras Dr. Pandur Edina

41. Legfőbb jelátviteli utak: PI3-kináz, JAK-STAT Dr. Pandur Edina

42. Konzultáció. Dr. Sipos Katalin


24

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. A sejtet felépítő makromolekulák. 2. Szeparációs módszerek. 3. Fehérjeanalízis módszerei. 4. Híres kísérletek: DNS, RNS. 5. Sejtalkotók: összefoglalás. 6. Replikáció: összefoglalás. 7. Szekvenálási módszerek. 8. Human Genome Project. 9. Transzkripció: összefoglalás. 10. Microarray. 11. Transzláció: összefoglalás. 12. Módszerek a gyógyszerkutatásban. 13. Targeting: összefoglalás. 14. Felkészülés vizsgára.

Vizsgakérdések Vizsgakérdések a félév során a tanszék honlapjára felkerülnek

Közreműködők Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Rapp Judit (RAJOAAT.PTE)


25

OGOGB2 GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA II. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN , docens Igazságügyi Orvostani Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Előfeltételek: -

Tematika A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. A második szemeszterben többek között a sejtciklus szabályozásával, a tumorok molekuláris biológiájával foglalkozunk. A szemeszter legnagyobb részében a gyógyszerészek számára nélkülözhetetlen genetikai ismereteket adjuk át, amelyekre szükség lesz a gyógyszerek hatásmechanizmusának és a gyógyszerkutatásoknak a megértéséhez.


Záróvizsga


Megbeszélés szerint.


Az előadások és szemináriumok anyaga a tanszék honlapján megjelenik.

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Cooper GM (PubMed-ről elérhető) The Cell: A Molecular Approach. 2nd edition

Elliott WH, Elliott DC: Biochemistry and Molecular Biology (Third Edition)

Thompson & Thompson: Genetics in Medicine

Crai NL:Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010)

Young ID: Medical Genetics

Előadások 1. A sejtciklus jellemzése.

Dr. Sipos Katalin 2. A sejtciklus szabályozó molekulái. Checkpoints.

Dr. Pandur Edina 3. Mitózis I.

Poór Viktor Soma 4. Mitózis II.

Poór Viktor Soma 5. Apoptózis I.

Dr. Pandur Edina 6. Apoptózis II.

Dr. Pandur Edina 7. Tumorok molekuláris biológiája I.

Poór Viktor Soma 8. Tumorok molekuláris biológiája II.

Poór Viktor Soma 9. Meiózis I.

Dr. Pandur Edina 10. Meiózis II.

Dr. Pandur Edina 11. Genetikai alapfogalmak.

Dr. Sipos Katalin 12. Génorganizáció, genetikai rendellenességek.

Dr. Sipos Katalin 13. Kromoszóma rendellenességek: számbeli, strukturális.

Dr. Sipos Katalin 14. Kromoszóma rendellenességek: mozaicizmus, imprinting.

Dr. Sipos Katalin


26

15. Autoszomális rendellenességek. Dr. Pandur Edina

16. Ivari kromoszómák és rendellenességeik. Poór Viktor Soma

17. Mendeli öröklődés I. Poór Viktor Soma

18. Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma

19. Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma

20. Mitokondriális génbetegségek. Dr. Sipos Katalin

21. Poligénes öröklődés. Dr. Sipos Katalin

22. Populációgenetika I. Dr. Pandur Edina

23. Populációgenetika II. Dr. Pandur Edina

24. Fejlődésgenetika: fejlődési útvonalak. Poór Viktor Soma

25. Fejlődésgenetika: születési defektusok. Dr. Sipos Katalin

26. Genetikai károsodások kezelési lehetőségei. Poór Viktor Soma

27. Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

28. Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok 1. Mikroszkóp használata. 2. Sejtek vizsgálata (mikroszkópos gyakorlat). 3. DNS izolálás. 4. DNS koncentráció meghatározás, gélfuttatás. 5. RNS izolálás. 6. RNS koncentráció mérés. cDNS szintézis. 7. DNS hasítása restrikciós enzimmel. 8. Hasított DNS agaróz gél elektroforézise. 9. Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. 10. Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. 11. Real time PCR: bemutatás. 12. Sejttenyésztés: bemutatás.

Szemináriumok 1. Vírusok, prionok. 2. Sejtciklus: összefoglalás. 3. Családfa vizsgálatok. 4. Epigenetika. 5. Genetikai szűrés. 6. Apoptózis: összefoglalás. 7. Farmakogenetika és farmakogenomika I. 8. Farmakogenetika és farmakogenomika II. 9. Cytogenetikai vizsgálati módszerek. 10. Betegségek: felnőttkori kialakulás. 11. Betegségek: Mendeli öröklődés. 12. Egyéb öröklődő betegségek. 13. Gyógyszerészeti kutatások I. 14. Gyógyszerészeti kutatások II. 15. Elektronikus adatbázisok. 16. Felkészülés vizsgára.


27

Vizsgakérdések A vizsgakérdések a szemeszter folyamán felkerülnek a tanszék honlapjára.

Közreműködők

Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Rapp Judit (RAJOAAT.PTE)


28

OGOGN1 FARMAKOBOTANIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. M OLNÁR PÉTER, egyetemi tanár Farmakognóziai Intézet



Előfeltételek: OGRLAT teljesített

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását.

A félév elfogadásának feltételei A félév során két alkalommal (7. és 13. oktatási héten) az előző előadások anyagának elsajátításáról zárthelyi dolgozat formájában kell számot adni. A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni


A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható - a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetve.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Papp Nóra: Farmakobotanika I. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana. PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012.

Dános Béla: Farmakobotanika. Kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997.

Dános Béla: Farmakobotanika. Gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.

Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007.

Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás).

Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999.

Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok, virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

Király Gergely (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009.

Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Ábrák. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2011.

Előadások 1. A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok.

Dr. Papp Nóra 2. A sejtfal szerkezete.

Dr. Papp Nóra 3. Növényi szövetek I. Merisztémák.

Dr. Papp Nóra 4. Növényi szövetek II. Epidermisz, gázcserenyílások, trichómák, másodlagos bőrszövet.

Dr. Papp Nóra 5. Növényi szövetek III. Szállítószövetek, nyalábtípusok.

Dr. Papp Nóra 6. Növényi szövetek IV. Alapszövetek: valódi, szilárdító, kiválasztó és váladéktartó alapszövetek.

Dr. Papp Nóra 7. 1. zárthelyi dolgozat

Dr. Papp Nóra 8. Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér szövettana.

Dr. Papp Nóra 9. Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete. Hajtástípusok.

Dr. Papp Nóra 10. Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél szövettana.

Dr. Papp Nóra


29

11. Virágmorfológia. Virágzattípusok. Dr. Papp Nóra

12. Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és mag. Terméstípusok. Dr. Papp Nóra

13. 2. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra

14. Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggések, a nevezéktan szabályai Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok

1. Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, nyúzatkészítés, mikroszkopizálás), növényhatározó használati útmutatója.

2. Pteridophyta. Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó képletei; Dryopteris filix-mas rizómája. 3. Spermatophyta: Coniferophytina. Pinus nigra reproduktív hajtásai, tűlevele, fateste. 4. Angiospermatophytina. Dicotyledonopsida: Aristolochiaceae, Ranunculaceae, Helleboraceae. Aristolochia hajtása,

Ficaria gyökere és levele, Helleborus levele. 5. Berberidaceae, Papaveraceae, Fumariaceae, Phytolaccaceae. Papaver sp. termője, termése. 6. Polygonaceae, Fagaceae, Caryophyllaceae. Fagus sylvatica és Quercus sp. termése, Saponaria officinalis gyökere. 7. Betulaceae, Juglandaceae, Grossulariaceae, Crassulaceae. Juglans regia termése, Sedum sp. hajtása. 8. Rosaceae. Rosa canina áltermése, Malus domestica nektáriuma, Rosaceae terméstípusok. 9. Fabaceae. Phaseolus vulgaris és Pisum sativum keményítőszemei. 10. Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare termése. 11. Punicaceae, Lythraceae, Onagraceae, Rutaceae. Citrus limon heszperidium termése és hajtása. 12. Anacardiaceae, Hippocastanaceae, Geraniaceae, Celastraceae, Rhamnaceae. Pelargonium zonale fedő- és mirigyszőrei. 13. Vitaceae, Araliaceae, Violaceae, Cistaceae, Cucurbitaceae. Bryonia alba v. Cucumis sativus hajtása bikollaterális

nyalábokkal. 14. Gyakorlati beszámoló.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A zárthelyi dolgozatok eredménye és a gyakorlaton nyújtott teljesítmény képezi a kollokviumi jegy alapját.

Közreműködők

Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)


30

OGOGN2 FARMAKOBOTANIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. M OLNÁR PÉTER, egyetemi tanár Farmakognóziai Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4.


Előfeltételek: OGOGN1 teljesített

Tematika A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását.

A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon szerzett tudásról a félév során 2 alkalommal dolgozat írásával (gyógynövények felismerése és jellemzése) kötelező beszámolni.


A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható - a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetve.


Dános Béla: Farmakobotanika.Kemotaxonómia. Argumentum, Budapest, 1997.

Dános Béla: Farmakobotanika. Gyógynövényismeret. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.

Dános Béla (szerk.): Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007.

Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás).

Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum. JATEPress, Szeged, 1999.

Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok - virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

Király Gergely (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009.

Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Ábrák. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2011.

Előadások 1. Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi, Lichenes

Dr. Papp Nóra 2. Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina. Magnoliidae.

Dr. Papp Nóra 3. Caryophyllidae

Dr. Papp Nóra 4. Hamamelididae

Dr. Papp Nóra 5. Rosidae I.

Dr. Papp Nóra 6. Rosidae II.

Dr. Papp Nóra 7. Dilleniidae

Dr. Papp Nóra 8. Cornidae

Dr. Papp Nóra 9. Lamiidae I.

Dr. Papp Nóra


31

10. Lamiidae II. Dr. Papp Nóra

11. Asteridae Dr. Papp Nóra

12. Alismatidae. Liliidae. Dr. Papp Nóra

13. Zingiberidae Dr. Papp Nóra

14. Commelinidae, Arecidae Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok 1. Brassicaceae, Salicaceae, Tiliaceae, Cannabaceae. Humulus lupulus horgas kapaszkodószőre és mirigypikkelye. 2. Malvaceae, Moraceae, Urticaceae, Buxaceae. Urtica dioica csípőszőre. 3. Euphorbiaceae, Elaeagnaceae, Hypericaecae. Euphorbia sp. keményítőszemek és tejcsövek, Elaeagnus angustifolia

csillagszőre. 4. Primulaceae, Caprifoliaceae, Valerianaceae, Rubiaceae. Sambucus nigra hajtása. 5. Apocynaceae. Asclepiadaceae, Solanaceae. Nerium oleander levele, Solanum tuberosum keményítőszemek. 6. Convolvulaceae, Boraginaceae, Plantaginaceae. Boraginaceae fedőszőrök. 7. Scrophulariaceae, Verbenaceae. Verbascum phlomoides fedőszőre. 8. Lamiaceae I. (Betonica - Origanum). Lamiaceae típusú mirigyszőr Lavandula sp. levélen. 9. Lamiaceae II. (Prunella -Thymus). Salvia officinalis hajtása. 10. Asteraceae I. (Achillea - Helianthus). Helianthus annuus másodlagosan vastagodott szára. 11. Asteraceae II. (Inula -). Taraxacum officinale rizómája. 12. Monocotyledonopsida I.: Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae. Convallaria majalis rizómája. 13. Monocotyledonopsida II.: Alliaceae, Orchidaceae, Poaceae. Allium sp. gyökércsúcsa és levele, Allium cepa

burokpikkelylevele. 14. Botanikuskert látogatása.

Szemináriumok

Vizsgakérdések A szigorlaton 5 herbáriumi növényt kell felismerni és morfológiailag röviden jellemezni. Az elméleti tudásról 2 tétel ismertetésével szükséges megfelelő tájékozottságot nyújtani, az adott növénycsaládok általános bemutatásával és az oda tartozó gyógynövény fajok morfológiai és kemotaxonómiai jellemzésével.

Vizsgakérdések:

1. Algae, Fungi, Lichenes

2. Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae

3. Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae

4. Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae

5. Berberidaceae, Ranunculaceae

6. Papaveraceae, Fumariaceae

7. Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae

8. Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae

9. Rosaceae

10. Caesalpiniaceae, Fabaceae

11. Myrtaceae, Onagraceae

12. Rutaceae, Anacardiaceae

13. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae

14. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae

15. Araliaceae, Apiaceae

16. Violaceae, Cucurbitaceae

17. Brassicaceae, Salicaceae

18. Tiliaceae, Sterculiaceae

19. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae


32

20. Urticaceae, Euphorbiaceae

21. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae

22. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae

23. Loganiaceae, Rubiaceae

24. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae

25. Solanaceae, Convolvulaceae

26. Boraginaceae, Scrophulariaceae

27. Plantaginaceae, Lamiaceae

28. Lobeliaceae, Asteraceae, (Cichoriaceae)

29. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Agavaceae

30. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae

31. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae

32. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae

33. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae

Közreműködők Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)


33

OGOIMM AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet



Előfeltételek: OGABA1 teljesített + OGOMB2 teljesített

Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.

A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei egyéni konzultáció alapján.


Gergely János, Erdei Anna: Immunbiológia

Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai

Abul K. Abbas: Cellular and Molecular Immunology

Janis Kuby: Immunology

Jan Klein: Immunology

Előadások 1. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.

Dr. Németh Péter 2. Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)

Dr. Balogh Péter 3. T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe.

Dr. Berki Tímea 4. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz

leállítása. Dr. Balogh Péter

5. Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. Dr. Balogh Péter

6. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia. Dr. Berki Tímea

7. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. Dr. Németh Péter

8. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. Dr. Németh Péter

9. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. Dr. Németh Péter

10. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. Dr. Németh Péter

11. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. Dr. Németh Péter


34

12. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe Dr. Balogh Péter

13. Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Dr. Berki Tímea

14. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Dr. Berki Tímea

15. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Dr. Berki Tímea

16. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Dr. Balogh Péter

17. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet

18. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. Dr. Berki Tímea

19. Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. Dr. Berki Tímea

20. Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. Dr. Berki Tímea

21. Tumor immunológia. Dr. Németh Péter

22. Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Dr. Németh Péter

23. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Dr. Németh Péter

24. Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Dr. Németh Péter

25. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Dr. Pongrácz Judit Erzsébet

26. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. Dr. Berki Tímea

27. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Dr. Németh Péter

28. A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. Dr. Berki Tímea

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések www.immbio.hu A vizsgakérdések a tematika alapján kerülnek összeállításra.

Közreműködők

Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Pongrácz Judit Erzsébet (POJOAAP.PTE)


35

OGOKE1 KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet



Előfeltételek: OGOEL2 teljesített + OGOMK2 teljesített

Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. A tárgy célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása.


Az előadásokon való részvétel kötelező, melyet katalógussal ellenőrzünk.

Vizsgára bocsátás feltétele: a hiányzás nem haladhatja meg a hat előadást (három alkalom).

Jegykialakítás módja: szóbeli vizsga


-


Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan (2007)

Ajánlott irodalom:

Ember-Kiss-Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója

Ember-Kiss-Agócs: A táplálkozás és a rák

Kiss-Ember: Molekuláris epidemiológia

Kertai P.: Megelőző orvostan

Előadások 1. A közegészségtan, járványtan története, a megelőző orvostan és népegészségtan feladatai, részei.

Dr. Varjas Tímea 2. Az egészség és a betegség fogalma, összetevői

Dr. Varjas Tímea 3. Demográfiai alapfogalmak

Dr. Varjas Tímea 4. Az epidemiológia alapjai

Dr. Varjas Tímea 5. Magyarország demográfiai és népegészségügyi helyzete

Dr. Varjas Tímea 6. Népegészségügyi feladatok Magyarországon

Dr. Varjas Tímea 7. Táplálkozás-egészségtan. Alapfogalmak

Dr. Varjas Tímea 8. Táplálkozással összefüggő megbetegedések, magyar táplálkozási szokások

Dr. Varjas Tímea 9. Genetikailag módosított élelmiszerek

Dr. Varjas Tímea 10. A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészségre gyakorolt hatása I.

Dr. Szabó István 11. A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás egészségre gyakorolt hatása II.

Dr. Szabó István 12. Gyermek és ifjúság egészségügy

Dr. Varjas Tímea 13. Gerohygiene

Dr. Varjas Tímea


36

14. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Daganatos megbetegedések epidemiológia I. Dr. Szabó István

15. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Daganatos megbetegedések epidemiológia II. Dr. Szabó István

16. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Szív és érrendszeri megbetegedések, hipertónia epidemiológiája I. Dr. Szabó István

17. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Szív és érrendszeri megbetegedések, hipertónia epidemiológiája II. Dr. Szabó István

18. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Csontritkulás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemiológiája I. Dr. Varjas Tímea

19. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Csontritkulás és a fogszuvasodás, fogágy betegségek epidemiológiája II. Dr. Varjas Tímea

20. Molekuláris Epidemiológia Dr. Varjas Tímea

21. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Genetikai betegségek epidemiológiája Dr. Varjas Tímea

22. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Idült májbetegségek epidemiológiája Dr. Szabó István

23. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Az obesitas és diabetes epidemiológiája Dr. Szabó István

24. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; A balesetek járványtana Dr. Szabó István

25. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; A pszichés betegségek járványtana Dr. Szabó István

26. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Légúti betegségek epidemiológiája Dr. Varjas Tímea

27. Nem fertőző betegségek epidemiológiája; Gastrointestinalis betegségek epidemiológiája Dr. Varjas Tímea

28. A mindennapi élet egészségtana; öltözködés, ágy, temetkezés Dr. Varjas Tímea

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések -

Közreműködők


37

OGOKE2 KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet



Előfeltételek: OGOKE1 teljesített

Tematika Az orvostudományon belül a preventív medicina oldalát a Közegészségtan képviseli. A tárgy a legnagyobb populációs kihívásokat jelentő betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójával foglalkozik a hagyományos, illetve a molekuláris/genomikai epidemiológiai módszerek segítségével. Célja az egészségtől a betegségekig tartó folyamat állomásainak feltárása, a populációs szintű megelőzés lehetőségeinek bemutatása.


Az előadásokon és a gyakorlatokon való részvétel kötelező. A vizsgára bocsátás feltétele:

1. a hiányzás nem haladhatja meg előadások esetében hat előadást (három alkalom) és a gyakorlatok esetében az egy gyakorlatot.

2. „Preventív stratégiák a gyógyszerészi munka során” c. jegyzőkönyv beadása

Vizsgajegy kialakításának módja: szóbeli vizsga

Távolmaradás pótlásának lehetőségei -


Ember István (szerk): Népegészségügyi Orvostan(2007)

Ajánlott irodalom:

Ember-Kiss-Sándor: A daganatok epidemiológiája és prevenciója

Ember-Kiss-Agócs: A táplálkozás és a rák

Kiss-Ember: Molekuláris epidemiológia

Kertai P.: Megelőző orvostan

Előadások 1. Munka- és foglalkozás-egészségtan

Dr. Szabó István 2. Általános toxikológia

Dr. Szabó István 3. Sugáregészségtan I.

Dr. Varjas Tímea 4. Sugáregészségtan II.

Dr. Varjas Tímea 5. Szerves és szervetlen ipari mérgezések

Dr. Szabó István 6. Mezőgazdasági eredetű mérgezések

Dr. Szabó István 7. Környezetvédelmi alapfogalmak, civilizáció és urbanizáció hatása. Magyarország környezet-egészségügyi állapota

Dr. Varjas Tímea 8. Környezetvédelmi alapfogalmak, civilizáció és urbanizáció hatása. Magyarország környezet-egészségügyi állapota

Dr. Varjas Tímea 9. A levegő egészségtana

Dr. Varjas Tímea 10. Porártalmak egészségtana.

Dr. Varjas Tímea 11. A talaj és az ivóvíz szennyezésének hatása az egészségre. Szennyvizek egészségtana

Dr. Varjas Tímea 12. Település-egészségtan

Dr. Varjas Tímea


38

13. Gyógyszerügyi higiéné, gyógyszertárak telepítése, hulladékkezelés, gyógyszertári epidemiológia I. Dr. Szabó István

14. Gyógyszerügyi higiéné, gyógyszertárak telepítése, hulladékkezelés, gyógyszertári epidemiológia II. Dr. Szabó István

15. Fertőző betegségek járványtana: alapfogalmak. Dr. Varjas Tímea

16. Magyarország járványügyi helyzete Dr. Varjas Tímea

17. Toxoinfekciók epidemiológiája Dr. Varjas Tímea

18. Haematogén és lymphogén fertőző betegségek epidemiológiája Dr. Varjas Tímea

19. Légúti fertőző betegségek epidemiológiája Dr. Varjas Tímea

20. Nozokomiális megbetegedések epidemiológiája Dr. Szabó István

21. Kültakarón keresztül terjedő fertőző betegségek Dr. Varjas Tímea

22. Gasztrointesztinalis fertőző betegségek járványtana, élelmiszerek okozta fertőző megbetegedések Dr. Varjas Tímea

23. Szexuális úton terjedő betegségek járványtana Dr. Szabó István

24. Az AIDS és a hepatitisek Dr. Szabó István

25. Antropozoonozisok, prionbetegségek I. Dr. Varjas Tímea

26. Antropozoonozisok, prionbetegségek II. Dr. Varjas Tímea

27. Katasztrófaállapotok népegészségügyi ellátása, kémiai, biológiai fegyverek, terrorizmus I. Dr. Varjas Tímea

28. Katasztrófaállapotok népegészségügyi ellátása, kémiai, biológiai fegyverek, terrorizmus II. Dr. Varjas Tímea

Gyakorlatok 1. Genotoxikológiai laboratóriumi gyakorlatok I.(laboratórium) 2. Genotoxikológiai laboratóriumi gyakorlatok I.(laboratórium) 3. Sugáregészségtan, fizikai környezetszennyezők hatásának vizsgálata (laboratórium) 4. Sugáregészségtan, fizikai környezetszennyezők hatásának vizsgálata (laboratórium) 5. Genotoxikológiai laboratóriumi gyakorlatok II.(laboratórium) 6. Genotoxikológiai laboratóriumi gyakorlatok II.(laboratórium) 7. Kémiai biztonság és kockázatbecslés (szeminárium) 8. Kémiai biztonság és kockázatbecslés (szeminárium) 9. Védőoltások, oltási naptár (szeminárium) 10. Védőoltások, oltási naptár (szeminárium) 11. Fertőtlenítés és sterilezés (szeminárium) 12. Fertőtlenítés és sterilezés, Védőoltások, oltási naptár 13. Kémiai, biológiai vízvizsgálat (laboratórium) 14. Kémiai, biológiai vízvizsgálat (laboratórium)

Szemináriumok

Vizsgakérdések

-

Közreműködők

Dr. Szabó István (SZIGABO.PTE), Dr. Varjas Tímea (TOVHABE.PTE)


39

OGOKL1 KLINIKAI ISMERETEK 1. Tantárgyfelelős: DR. PINTÉR ERIKA , egyetemi tanár Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet



Előfeltételek: OGABA2 teljesített + OGOEL2 teljesített

Tematika A tantárgy feladata a klinikai diszciplinák legalapvetőbb ismeretanyagának átadása a gyógyszerészhallgatók számára. Az igen alacsony összóraszám csak a legfontosabb kórképek klinikumának ismertetését teszi lehetővé olyan aspektusból, amelyik elsősorban a gyógyszeres terápia lehetőségeire koncentrál. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: fontos célja a kurzusnak a gyógyszerhatástan alaposabb elsajátításának elősegítése, a gyógyszerhatások klinikai szempontjainak kiemelésével.


Távolmaradás pótlásának lehetőségei tantárgyfelelőssel történő egyeztetés alapján


Boda Zoltán, Bakó Gyula (szerk.): Klinikai alapismeretek fogorvos- és gyógyszerészhallgatóknak, Medicina Könyvkiadó, 2001

További irodalmat az egyes klinikai tárgyak előadói fognak ajánlani.

Előadások 1. Belgyógyászati betegségek gyógyszeres kezelésének általános elvei.

Dr. Cziráki Attila 2. Belgyógyászati betegségek gyógyszerek kezelésének általános elvei

Dr. Cziráki Attila 3. Kardiológia

Dr. Czopf László 4. Kardiológia

Dr. Czopf László 5. Gasztroenterológia

Dr. Fábián György 6. Gasztroenterológia

Dr. Fábián György 7. Hepatológia

Dr. Pár Alajos Imre 8. Hepatológia

Dr. Pár Alajos Imre 9. Nephrológia

Dr. Nagy Judit 10. Nephrológia

Dr. Nagy Judit 11. Anyagcsere

Dr. Wittmann István 12. Hypertonia

Dr. Kovács Tibor 13. Hematológia

Dr. Schmelczer Matild 14. Hematológia

Dr. Schmelczer Matild 15. Pulmonológia

Dr. Balikó Zoltán 16. Pulmonológia

Dr. Balikó Zoltán 17. Hematológia

Dr. Fábián György 18. Hematológia

Dr. Fábián György


40

19. Infektológia Dr. Ternák Gábor

20. Infektológia Dr. Ternák Gábor

21. A nyelőcső és a gyomor sebészete Dr. Kalmár Katalin

22. A nyelőcső és a gyomor sebészete Dr. Kalmár Katalin

23. Transzplantációs sebészet Dr. Szakály Péter

24. Transzplantációs sebészet Dr. Szakály Péter

25. Mellkas-sebészet Dr. Benkő István

26. Coloproctológiai sebészet Dr. Kalmár Katalin

27. Hasnyálmirigysebészet Dr. Kelemen Dezső

28. Májsebészet Dr. Papp András

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


41

OGOKOT KÓRÉLETTAN Tantárgyfelelős: DR. GARAI JÁNOS, egyetemi docens Kórélettani és Gerontológiai Intézet



Előfeltételek: OGOEL2 teljesített

Tematika A tárgy az élettani, biokémiai és immunológiai alapjelenségek ismeretében a fontosabb klinikai élettani módszerekkel, az e módszerekkel nyerhető adatok értelmezésével, ill. kórélettani/klinikai jelenségek megértéséhez való felhasználásával foglalkozik.

A félév elfogadásának feltételei A szemináriumok 15%-áról való hiányzás (max 3) esetén a félév elfogadása megtagadható, több hiányzás esetén a félév nem fogadható el. Az évközi teszt (ZH) min. 2-es szintű (50%) teljesítése a félév elfogadásának, azaz a vizsgára bocsátásnak a feltétele. Akinek ez nem sikerül a vizsga előtt közvetlenül a kiadott minimumkérdések közül választott 10-nek 10 percen belüli 80%-os teljesítését kell a vizsgára bocsátáshoz produkálnia, különben nem érvényes a vizsgája. A minimumkérdés abszolválása ebben az esetben azonban csak szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a sikeres vizsgának.


Esszé írása a pótolandó óra (szeminárium) témájából.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kórélettani alapok (szerk: Székely M.; jegyzet PTE ÁOK 2006)

Kórélettani alapok (szerk: Székely M.) Egyetemi tankönyv, Medicina (2010)

előadásanyag: http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=150&menu=okt_anyag&nyelv=hun

Előadások 1. Gyulladás, sérülés I

Dr. Garai János 2. Gyulladás, sérülés II

Dr. Garai János 3. Koronária keringés zavarai I

Dr. Garai János 4. Koronária keringés zavarai II

Dr. Garai János 5. Az agyi keringés zavarai

Dr. Garai János 6. A pulmonális keringés zavarai

Dr. Garai János 7. A vérnyomás rendellenességei, hypertonia

Dr. Garai János 8. Hypertonia következményei, és megelőzésük

Dr. Garai János 9. Keringési elégtelenségek fogalma, fajtái

Dr. Garai János 10. Szíveredetű keringési elégtelenség

Dr. Garai János 11. Légzésszabályozás és a ventilláció zavarai

Dr. Garai János 12. Diffúziós és megoszlási zavarok a tüdőben

Dr. Garai János 13. Nehézlégzés, Légzési elégtelenség, hypoxia

Dr. Garai János 14. Pufferek

Dr. Garai János 15. A légzés és vese szerepe a pH-szabályozásban

Dr. Garai János 16. Glomeruláris és tubuláris funkciózavarok

Dr. Garai János


42

17. Akut és krónikus veseelégtelenség, uraemia Dr. Garai János

18. A hőszabályozás zavarai: láz Dr. Garai János

19. A hőszabályozás zavarai: láz, hypo- és hyperthermia Dr. Garai János

20. Az energia egyensúly és a tápláltsági állapot. Dr. Garai János

21. Elhízás, metabolikus syndroma Dr. Garai János

22. A diabetes mellitus (DM) syndroma alapjai Dr. Garai János

23. A DM pathogenesise Dr. Garai János

24. Akut komplikációk DM-ben Dr. Garai János

25. A DM krónikus komplikációi Dr. Garai János

26. Pancreas működészavarok. Dr. Garai János

27. A májműködés kórélettana, Icterusok Dr. Garai János

28. Portalis hypertensio, ascites, máj-coma Dr. Garai János

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. A kórélettan helye a gyógyszerészeti kurrikulumban 2. A betegség - egészség fogalma. Kórok, kórlefolyás, tünetek, therápia, prevenció formái. 3. Az EKG elemzése, a legfontosabb szempontok 4. Gyakoribb repolarizációs zavarok 5. A myocardialis infarctus EKG-ja 6. Ingerképzési rendellenességek 7. Ingervezetési zavarok 8. Komplex EKG-rendellenességek 9. Légzésfunkciós módszerek 10. Légzésfunkciós módszerek bemutatása 11. Sav-bázis státusz 12. Sav-bázis eltérések elemzése 13. Só-víz háztartás 14. Só-víz háztartási zavarok elemzése 15. Anyagcserezavarok 16. Lipoproteinek, aminosavak anyagcserezavarai 17. A K-háztartás 18. A K-háztartás zavarai 19. Vitaminok, nyomelemek kórélettana 20. Hypo- és hypervitaminosisok 21. A Ca, P anyagcsere zavarai, osteoporosis 22. D-vitamin, parathormon, hypo- és hypercalcaemia 23. Anaemia, polycythaemia 24. Véralvadási zavarok, DIC 25. Újszülöttkori és időskori kórélettani jellegzetességek. 26. A nyelőcső, a gyomor működészavarai 27. A bél működészavarai, malabsorptiók, ileus 28. Általános megbeszélés a vizsgára felmerülő kérdésekből


43

Vizsgakérdések A vízoldékony vitaminok és nyomelemek kórélettana

A zsíroldékony vitaminok kórélettana

Teljes éhezés

Részleges éhezés, anorexia nervosa

Az elhízás

Fehérjehiány, fehérje-energia malnutrició

Az LDL-anyagcsere pathobiochemiája, hyperlipoproteinaemiák

Hypoglycaemiák

Az 1. DM etiológiája és pathogenesise

A 2. DM etiológiája és pathogenesise

Diabeteses coma

A DM syndroma késői szövődményei és azok pathobiochemiája

A növekedés kórélettana, a hypophysis kórélettana

Hyperthyreosis

Hypothyreosis

Glucocorticoid hyperfunctios állapotok

A glucocorticoid kezelés kórélettani aspektusai

Mellékvesekéreg-elégtelenség

Hyperaldosteronismusok

Hyper- és hypocalcaemia

Osteoporosis, osteomalacia

Az anaemiák és a polycythaemia általános kórélettana

Hiányanaemiák

Haemolyticus anaemiák

A véralvadási faktorok veleszületett és szerzett zavarai

Vasculáris eredetű vérzékenységek

A thrombocyta funkció zavarai

Disseminált intravascularis coagulatio (DIC)

Thrombophilia

A pepticus fekély kórélettana

A gyomortelődés zavarai, hányás

Malabsorptiós szindróma

Hasmenések okai, típusai, következményei

A bélelzáródás (ileus) kórélettana

Nem-konjugált hyperbilirubinaemiák

Konjugált hyperbilirubinaemiák

A máj detoxifikáló funkciójának kórélettani vonatkozásai

Toxicus és idiosynchrasiás májkárosodás

A májcoma pathogenesise

Májcirrhosis, portális hypertensio, ascites

A pancreatitis kórélettana

Hypothermia

Höguta és malignus hyperthermia

A láz kórélettana, és csillapításának lehetőségei


44

Metabolicus acidosis és alkalosis

Respiratoricus acidosis és alkalosis

Hyperkalaemia

Hypokalaemia

A volumenreguláció zavarai

Kóros osmoticus nyomással járó állapotok

Cardiovascularis adaptáció izommunkához egészséges és károsodott szívű emberben

A koronária-elégtelenség pathogenesise. Kockázati tényezők

Az akut myocardiális infarktus pathomechanizmusa és következményei

Szíveredetü keringési elégtelenség általános pathophysiologiája

Cardiomyopathiák

Agyi hypoxia, ischemia

Kisvérköri hypertonia

Hypertonia betegség fogalma, osztályozása és általános kórélettana

Hypertonia, vese és mellékvese

Primér (essentialis) hypertonia és következményei

Vasovagalis syncope és egyéb hypotensioval járó állapotok

A shock fogalma, osztályozása és stádiumai

Hypovolemiás shock

Megoszlási shock

Cardiogen shock

Extrasystole

Pre-excitatios szindróma, paroxysmalis tachycardia

Pitvar- és kamra-lebegés, fibrillatio

Nomotop és passziv heterotop ingerképzési zavarok

A pitvar-kamrai átvezetés zavarai

Tawara szár blokkok

Pitvari és kamrai tengelyeltérések

Kóros myocardium repolarisatio EKG jellegzetességei. Angina pectoris, szívinfarktus EKG jellegzetességei

A légzésszabályozás zavarai, alvási apnoe szindroma

A fokozott léguti ellenállás okai és következményei

Hypoventillatio és hyperventillatio

Eloszlási zavarok a tüdőben, az alveolo-capillaris diffusio zavarai

Szöveti hypoxia típusai és mechanizmusa. Cyanosis

Az O2-transzport zavarai (kóros haemoglobin, methaemoglobinaemia, CO-mérgezés)

Légzési elégtelenség, nehézlégzés

A restrictiv és obstructiv légzészavarok összehasonlítása, légzésfunkciós próbák értékelésének irányelvei

A glomeruláris filtratio pathophysiologiája

Tubuláris funkciók kóros változásai

Akut veseelégtelenség okai, típusai

Chronicus veseelégtelenség kialakulásának folyamata

Uraemia

Hyperuricaemia, köszvény

Hyperhomocysteinaemia

A gerontológia kórélettani alapjai gyógyszerész szemszögből


45

Több szervrendszerre kiterjedő funkcionális rendellenességek

A gyulladás fogalma, megjelenési formái, alapvető mechanizmusai

Gyulladásos mediátorok

Közreműködők

Dr. Garai János (GAJMAAO.PTE), Dr. Garami András (GAAFAEO.PTE), Dr. Solymár Margit (SOMFAAO.PTE), Dr. Soós Szilvia (SOSFABO.PTE)


46

OGOMI1 MIKROBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. SZEKERES JÚLIA , egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet



Előfeltételek: OGABA1 teljesített + OGOMB2 teljesített

Tematika A tematika rövid leírása: bemutatjuk az orvosi mikrobiológia tárgyát, történetét, helyét a gyakorló orvostudományban. Az általános mikrobiológia keretében foglalkozunk a baktériumok alaktanával, élettani tulajdonságaival, genetikájával, a sterilezés és dezinficiálás módszereivel, az antimikrobás szerekkel, valamint a kezelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ismertetjük a pathológiás folyamatokban szerepet játszó gazda-kórokozó kölcsönhatásokat, az azokban szerepet játszó virulencia fatorokat. Az infekciós immunológia keretében tárgyaljuk az egyes kórokozó csoportokkal szembeni védekezés mechanizmusait, az immunprofilaxis lehetőségeit, a túlérzékenység, tolerancia, autoimmunitás kérdéseit. A tananyag arányos elosztása érdekében e félévben néhány részletes bakteriológiai előadás is szerepel. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk a gyógyszerész hallgatóknak egy olyan ismeretanyag és szemlélet adása, amelyre a részletes mikrobiológia anyagát és a későbbiekben a gyógyszerészi ismeretek elsajátításához szükséges mikrobiológiai képzettségüket alapozhatják.

A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia első féléves oktatása előadások keretében történik. Az előadások látogatása ajánlatos, mert a vizsgakérdések olyan ismereteket is feltételeznek, amelyek csak az előadások anyagából sajátíthatók el.

A szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek.


távolmaradás pótlására lehetőség nincs.


Ádám É szerk Mikrobiológia gyógyszerész- és fogorvostanhallgatók számára + CD

Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió 2006 ISBN: 9639214620

Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt.,2004, ISBN: 9632427386

Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK

Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.:Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, ISBN: 978 963 965 089

Gergely J, Erdei A (szerk):Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2006,

ISBN: 9789632429328

Pál Tibor (szerk) Az orvosi mikrobiológia tankönyve, Medicina Könyvkiadó Rt., 2011, ISBN: 9789632263533

Előadások 1. Bevezetés. A mikrobiológia tárgya, rendszertan

Dr. Emődy Levente 2. A baktériumok felépítése, állandó alkotóelemei

Dr. Kerényi Mónika 3. A baktériumok járulékos alkotóelemei

Dr. Emődy Levente 4. A baktériumok energianyerése, táplálkozása és szaporodásarodása

Dr. Kocsis Béla 5. Baktériumgenetika I.

Dr. Tigyi Zoltán 6. Baktériumgenetika II.

Dr. Tigyi Zoltán 7. Sterilezés

Dr. Kerényi Mónika 8. Dezinficiálás

Dr. Kerényi Mónika 9. Gyógyszerkészítmények mikrobiológiai ellenőrzése. Pirogenitási vizsgálatok

Dr. Kocsis Béla


47

10. Antibiotikumok. Bevezetés. Farmakodinámiás és farmakokinetikai szempontok Dr. Kocsis Béla

11. A sejtfal szintézisre ható antimikróbás szerek Dr. Kocsis Béla

12. Fehérjeszintézist gátló antimikrobás szerek Dr. Kocsis Béla

13. Egyéb hatásmechanizmusú antimikrobás szerek Dr. Kocsis Béla

14. Az antimikrobás szerek elleni rezisztencia mechanizmusai Dr. Emődy Levente

15. Pathogenitás és virulencia. Virulencia faktorok Dr. Emődy Levente

16. Fertőző betegségek immunológiája. I. Dr. Polgár Beáta

17. Fertőző betegségek immunológiája. II. Polgár Beáta Dr. Polgár Beáta

18. Fertőző betegségek immunológiája. III. Dr. Polgár Beáta

19. Immunotherápia I. Dr. Polgár Beáta

20. Immunotherápia II. Dr. Polgár Beáta

21. Vakcinológia I. Dr. Emődy Levente

22. Vakcinológia II. Dr. Emődy Levente

23. Gennykeltők I. Dr. Kerényi Mónika

24. Gennykeltők II. Dr. Kerényi Mónika

25. Gennykeltők III. Dr. Kerényi Mónika

26. Bélbaktériumok I Dr. Tigyi Zoltán

27. Bélbaktériumok II. Dr. Tigyi Zoltán

28. Bélbaktériumok III. Dr. Tigyi Zoltán

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll.

Közreműködők


48

OGOMK2 MIKROBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: DR. SZEKERES JÚLIA , egyetemi tanár Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet



Előfeltételek: OGOMI1 teljesített

Tematika A tematika rövid leírása: megismertetjük a hallgatókat a részletes orvosi bakteriológia, az általános és részletes orvosi virológia, mikológia és parazitológia anyagával. Az első félévben tanult általános ismereteket adaptáljuk az egyes kórokozó csoportokra. Különös hangsúlyt fektetünk a kezelésben és megelőzésében használt készítmények ismertetésére az egyes kórokozók tárgyalása során. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: célunk az első félév tananyagára alapozva megismertetni a hallgatókkal az egyes kórokozók által okozott megbetegedéseket, azok terjedési módjait, kórfejlődését, diagnosztikáját, kezelési és megelőzési lehetőségeit.

A félév elfogadásának feltételei A mikrobiológia második féléves oktatása előadások és gyakorlatok keretében történik. Az intézet ragaszkodik a gyakorlatokon való aktív részvételhez, mivel a mikrobiológiai vizsgálati anyagok vételéhez és kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek és készségek csak ott sajátíthatók el.

Az Intézet fenntartja magának a jogot, hogy a hallgatók felkészültségéről a gyakorlati foglalkozásokon szóbeli kérdésekkel, vagy írott tesztek formájában tájékozódjon.


Indokolt esetben (pl. több hétig tartó betegség) gyakorlati anyag pótlása egyéni egyeztetés alapján lehetséges.


Ádám É szerk Mikrobiológia gyógyszerész- és fogorvostanhallgatók számára + CD

Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió 2006 ISBN: 9639214620

Daschner F.: Antibiotikumok a betegágynál, Medicina Könyvkiadó Rt.,2004, ISBN: 9632427386

Ternák G. (szerk.): Az antimikrobás kezelés elmélete és gyakorlata, jegyzet, PTE ÁOK

Falus A., Buzás E, Rajnavölgyi É.:Immunológia alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007, ISBN: 978 963 965 089

Gergely J, Erdei A (szerk):Immunbiológia, Medicina Kiadó, Budapest 2006, ISBN: 9789632429328

Pál Tibor (szerk) Az orvosi mikrobiológia tankönyve, Medicina Könyvkiadó Rt., 2011, ISBN: 9789632263533

Előadások 1. Légúti kórokozók I

Dr. Mestyán Gyula 2. Légúti kórokozók II.

Dr. Mestyán Gyula 3. Aerob és anaerob spórások

Dr. Kocsis Béla 4. Aerob és anaerob spórások

Dr. Kocsis Béla 5. Nem fermentáló Gram-negatív kórokozók

Dr. Emődy Levente 6. Mycobacteriumok

Dr. Emődy Levente 7. Anti-mycobacterialis szerek

Dr. Mestyán Gyula 8. Zoonozisok kórokozói

Dr. Kerényi Mónika 9. Spirochaeták

Dr. Kerényi Mónika 10. Rickettsiák, Chlamydiák, Mycoplasmák

Dr. Kerényi Mónika 11. Általános virológia

Dr. Szereday László


49

12. A vírusok patogenezise Dr. Szereday László

13. Adenovírusok, parvovírusok Dr. Szereday László

14. Herpesvírusok. Hepatitis vírusok Dr. Szereday László

15. Papovavírusok, poliomavírusok, ?Lassú? vírusfertőzések. Prion Dr. Szereday László

16. Arbo- és robovirusok, Rhabdovírusok. Dr. Szereday László

17. Légúti vírusok (Influenza, Paramyxovírusok, Coronavírusok) Dr. Szereday László

18. Enterálisan terjedő vírusok Dr. Szereday László

19. Retrovírusok. HIV/ AIDS Dr. Szereday László

20. Antivirális profilaxis, kemoterápia; vakcina Dr. Szereday László

21. Mikológia I . Dr. Mestyán Gyula

22. Mikológia II. Dr. Mestyán Gyula

23. Anti-mikotikumok Dr. Mestyán Gyula

24. Parazitológia I . Dr. Mestyán Gyula

25. Parazitológia II. Dr. Kocsis Béla

26. Parazita ellenes szerek Dr. Kocsis Béla

27. Nozokomiális és iatrogén fertőzések Dr. Mestyán Gyula

28. Infekció kontroll. Antibiotikum politika Dr. Mestyán Gyula

Gyakorlatok 1. Bevezetés. A fertőző munka általános szabályai. Festések, mikroszkópizálás. 2. Bevezetés. A fertőző munka általános szabályai. Festések, mikroszkópizálás. 3. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek. Mikrobiológiai diagnosztika 1. (Bakteriológiai diagnosztika) 4. A baktériumok tenyésztése, táptalajok és módszerek. Mikrobiológiai diagnosztika 1. (Bakteriológiai diagnosztika) 5. Szerológiai diagnosztika. Szerobakteriológiai és terápiás készítmények. Molekuláris diagnosztikai módszerek. 6. Szerológiai diagnosztika. Szerobakteriológiai és terápiás készítmények. Molekuláris diagnosztikai módszerek. 7. Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági, pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizsgálata a

kézflórára. 8. Sterilezés és dezinficiálás. Sterilitási, ártalmatlansági, pirogenitási vizsgálatok. Dezinficiens hatásának vizsgálata a

kézflórára. 9. Antibiotikum érzékenység meghatározásának módszerei (Kirby-Bauer korongdiffúzió, E-teszt, MIC, MBC) 10. Antibiotikum érzékenység meghatározásának módszerei (Kirby-Bauer korongdiffúzió, E-teszt, MIC, MBC) 11. Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibiotikumot közömbösítő enzimek kimutatása. Az antibiotikumok

kölcsönhatásai 12. Antibiotikumok értékmérése testnedvekben. Antibiotikumot közömbösítő enzimek kimutatása. Az antibiotikumok

kölcsönhatásai 13. Mikrobiológiai diagnosztika 2. (Mikológiai, parazitológiai, virológiai diagnosztika) 14. Mikrobiológiai diagnosztika 2. (Mikológiai, parazitológiai, virológiai diagnosztika)

Szemináriumok


50

Vizsgakérdések Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: a szemeszter végén a hallgatók írásbeli kollokviumot tesznek mindkét félév

anyagából.

Az írásbeli vizsga feleletválogatós kérdésekből áll.

Közreműködők

Dr. Halász Melinda (HAMFACO.PTE), Dr. Kerényi Mónika (KEMHAAP.PTE), Dr. Kocsis Béla (KOBHACE.PTE), Dr. Kovács Krisztina (KOKFAIO.PTE), Dr. Lutz Zsolt (LUZFAAO.PTE), Dr. Mestyán Gyula (MELPAAP.PTE), Dr. Polgár Beáta (POBPAAP.PTE), Dr. Schneider György (SCGQAAP.PTE), Dr. Szereday László (SZLPAAP.PTE), Dr. Tigyi Zoltán (TIZHAAE.PTE)

Documents

TANREND - aok.pte.huaok.pte.hu/docs/th/file/2012/tantervek_2012/kurzus_hun_gysz_orvbiol_1213.pdf · Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának