FOGORVOS SZAK - aok.pte.huaok.pte.hu/docs/th/file/2012/tantervek_2012/kurzus_hun_fosz_alap_1213.pdf · 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna 11

PTE ÁOK Fogorvos szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2012/2013-as tanév

1

Pécsi Tudományegyetem

Általános Orvostudományi Kar

FOGORVOS SZAK

TANREND 2012/2013

Az Alapozó modul tárgyai

(kötelező tárgyak)


2

OFAAA2 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3.

Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra

Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő

Előfeltételek: OFAAT1 teljesített + OFASF2 egyidejű felvétel

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével és topográfiájával ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul.

A félév elfogadásának feltételei

Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 10 óra (10x45 perc = pl. 5 gyakorlat, vagy 4 gyakorlat és 2 előadás, stb.).

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten (maximum két alkalommal szemeszterenként).

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

http://an-server.pote.hu

Előadások

1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat.

Dr. Tóth Pál

2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés.

Dr. Rékási Zoltán

3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok.


4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi.

Dr. Kovács Magdolna

5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások.

Dr. Donauer Elemér 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus.

Dr. Józsa Rita

7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak.

Dr. Csernus Valér

8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája.


9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja.

Dr. Csernus Valér

10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája.


11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Rékási Zoltán

12. A medencefenék izomzata. Perineum.

Dr. Koppán Miklós

13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai.

Dr. Koppán Miklós

14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.

Dr. Szántó Zalán

Gyakorlatok 1. Szájüreg, fogak 1.

2. Szájüreg, fogak 2.

3. Orrüreg 1.

4. Orrüreg 2.

5. Garat, garatkörüli rések 1.

6. Garat, garatkörüli rések 2.

7. Gége 1.


3

8. Gége 2.

9. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 1.

10. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 2.

11. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1.

12. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2.

13. A mediastinum fogalma, felosztása.

14. Mediastinum anterius 1.

15. Mediastinum anterius 2. 16. A szív topográfiája és RTG-képe.

17. A szív üregei, billentyűi és erei 1.

18. A szív üregei, billentyűi és erei 2.

19. A tüdő és a bronchusok 1.

20. A tüdő és a bronchusok 2.

21. Mediastinum posterius 1.




25. A hasfal szerkezete (ismétlés).

26. A hasüreg régiói. A hasüregi szervek vetülete. 27. Lig. hepatoduodenale 1.

28. Lig. hepatoduodenale 2.

29. Truncus coeliacus.

30. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

31. A duodenum és a lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése.

32. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai.

33. A pancreas topográfiája és vérellátása 1.

34. A pancreas topográfiája és vérellátása 2.

35. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1.

36. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2.

37. A vese topográfiája. 38. A vese metszlapja.

39. A belek eltávolítása 1.

40. A belek eltávolítása 2.

41. Retroperitonealis topográfia.

42. A hasi aorta páros ágai.

43. Plexus lumbalis.

44. A diaphragma.

45. Kismedencei situs.

46. A. iliaca interna. Plexus sacralis.

47. Férfi és női nemi szervek 1.

48. Férfi és női nemi szervek 2. 49. Férfi és női felezett medence 1.

50. Férfi és női felezett medence 2.

51. Gát, külső genitáliák 1.

52. Gát, külső genitáliák 2.

53. Ismétlés 1.

54. Ismétlés 2.

55. Ismétlés 3.

56. Ismétlés 4.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Bánki Eszter (BAENAAO.PTE), Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE)


4

OFAANY FOGÁSZATI ANYAGISMERET Tantárgyfelelős: DR. SZABÓ GYULA, egyetemi tanár Fogászati és Szájsebészeti Klinika




Előfeltételek: OFAPF2 teljesített + OFAAA2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika

A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználását. A fogászati technológiák kerülnek bemutatásra, amelyeknél a fémes és nem fémes anyagok ismerete szükséges.


Előadásokon való részvétel a TVSz szerint



Könyv: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990

Robert G. Craig: Restorative Dental materials, Mosby, 1993

Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993

Applied Dental Materials 9th ed.JF McCabe, WG Walls

Dental Materials in Vivo G Eliades, T Eliades, WA Brantley,DC Watts

Dental Materials and Their Selection W J Brien

Előadások

1. Felületek tulajdonságai és szerepük a szájszövetek pótlásában

Dr. Muzsek Zsófia Katalin

2. Fogászati viaszok osztályozása és felhasználása a fogpótlástanban. A standardok és szabványok szerepe a fémes és nem fémes anyagoknál


3. Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek

Dr. Krajczár Károly

4. A fogászati gipsz kémiája és felhasználása fogpótlásokban, mintaanyagok


5. Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek


6. Rugalmas lenyomatanyagok osztályozása, az irreverzibilis hidrokolloidok Dr. Baumann Petra Henrietta

7. Cementek III. rész: üvegionomer cementek


8. Elasztomer lenyomatanyagok osztályozása, felhasználásuk indikációi, poliszulfid és poliéter lenyomatanyagok

Dr. Baumann Petra Henrietta

9. Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók

Dr. Lempel Edina

10. Szilikon lenyomatanyagok kémiája, tulajdonságok, a felhasználás irányai


11. Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai

Dr. Lempel Edina

12. Cink-oxid tartalmú lenyomatanyagok és ideiglenes rögzítő anyagok

Dr. Baumann Petra Henrietta 13. Amalgám toxikológiai vonatkozásai

Dr. Lempel Edina

14. Műanyagok osztályozása és a feldolgozás irányai, rögzített fogpótlásokban használt korona és híd anyagok


15. Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok



5

16. Protézis alapanyagok osztályozása, feldolgozásuk irányai, protézis műfoggyártás


17. Kompozíciós tömőanyagok


18. A fogászati kerámia feldolgozásának irányai, a porcelán tulajdonságai

Dr. Marada Gyula

19. Kompomerek, ormocerek

Dr. Krajczár Károly 20. Fémek és ötvözetek általános jellemzői, a nemesfém ötvözetek osztályozása és tulajdonságai


21. Guttapercha


22. Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek osztályozása és tulajdonságai


23. Sealer-ek


24. Titán, titán ötvözetek, rozsdamentes acél ötvözetek tulajdonságai


25. Ideiglenes tömőanyagok Dr. Krajczár Károly

26. Beágyazó anyagok


27. Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intrapulpális csapok


28. Konzultáció


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Kálciumhidroxid-cementek

2. Cinkoxid-eugenol cementek

3. Cink-foszfát cementek

4. Polikarboxilát cementek

5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció

6. Üvegionomer cementek 4. generáció

7. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai

8. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok

9. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez.

10. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai

11. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás

12. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez

13. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok)

14. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása

15. Magas réztartalmú amalgámok

16. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása

17. Amalgámok plaszticitása, tömöríthetősége, kidolgozhatósága

18. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói

19. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai

20. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése

21. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok

22. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai


6

23. Parapulpális csapok

24. Intrapulpalis csapok

25. Kompomerek, ormocerek

26. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok

27. Reverzibilis hidrokolloidok

28. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai

29. Termoplasztikus lenyomatanyagok

30. Cinkoxid-eugenol paszta

31. A fogászati viaszok tulajdonságai és alkalmazásuk irányai

32. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában

33. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai

34. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok

35. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok

36. A fogpótlástanban használatos fémek (elsősorban Au, Ag, Ti)szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai

37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete

38. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása

39. Műanyagok általános tulajdonságai

40. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája

41. Beágyazóanyagok összetétele, a felhasználás irányai

42. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek

43. Ezüst-palládium ötvözetek

44. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek

45. Co-Cr ötvözetek

46. A fémek szájállósága.

47. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői

48. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai

49. Rozsdamentes acél ötvözetek

50. Irreverzibilis hidrokolloidok

51. Csiszoló és fényezőanyagok

52. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai

53. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása

54. Kondenzációs szilikonok

55. Addiciós szilikonok

Közreműködők


7

OFAAT1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.



Előfeltételek: OFASF1 egyidejű felvétel

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 6 óra (6x45 perc = pl. 3 gyakorlat, vagy 2 gyakorlat és 2 előadás, stb.).


Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten, egy szemeszterben maximum két alkalommal.



Előadások

1. Az anatómia tárgya és felosztása

Dr. Csernus Valér

2. Általános csonttan és ízülettan


3. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat.

Dr. Tóth Pál

4. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások.

Dr. Than Péter

5. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető.

Dr. Csernus Valér 6. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai.

Dr. Csernus Valér

7. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége.

Dr. Schmidt Erzsébet

8. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya

Dr. Csernus Valér

9. Az arckoponya és üregei.

Dr. Csernus Valér

10. Az alsó végtag és a törzs izmainak klinikai aspektusai.

Dr. Than Péter

11. A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Kovács Magdolna

12. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik.


13. Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból.


14. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik.


Gyakorlatok 1. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai.

2. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai.

3. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei.

4. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei.

5. A medencecsont és sacrum. A medence egészben.

6. A medencecsont és sacrum. A medence egészben.


8

7. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei.

8. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei.

9. Csigolyák, bordák, mellkas.

10. Csigolyák, bordák, mellkas.

11. A koponya. 12. A koponya. 13. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció).

14. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 15. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció).

16. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció).



19. A koponya. 20. A koponya. 21. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya.

22. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya.

23. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció).

24. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció).

25. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 26. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció).

27. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció).

28. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció).

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők



9

OFABEB BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet



Létszámkorlát: min. 1 fő –

Előfeltételek: -

Tematika

A Bevezetés a biokémiába; tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához.

Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg.


2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 12-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 9 rövid dolgozat megírása és legalább 6 dolgozat sikeres teljesítése.

A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé.

Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező.


nincs


Tankönyv

Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011

Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Tankönyvek:

Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása)

Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004.

Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007

Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006

Ajánlott Irodalom:

McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Előadások

1. Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik.

Dr. Lóránd Tamás

2. Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek

Dr. Lóránd Tamás

3. Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek

Dr. Lóránd Tamás

4. Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak.

Dr. Nagy Veronika 5. Nukleotid koenzimek, bioenergetika

Dr. Berente Zoltán

6. Aminosavak, peptidek

Dr. Berente Zoltán

7. Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás

Dr. Berente Zoltán


10

8. 3D fehérje szerkezet és funkció

Dr. Berente Zoltán

9. Hemoglobin, oxigén-transzport

Dr. Takátsy Anikó Rita

10. Az enzimkinetika alapjai

Dr. Berente Zoltán

11. Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek

Dr. Berente Zoltán 12. A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása

Dr. Nagy Veronika

13. Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok

Dr. Nagy Veronika

14. A glikolízis reakciói

Dr. Nagy Veronika

15. A glikolízis szabályozása

Dr. Nagy Veronika

16. A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak

Dr. Berente Zoltán

17. Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Nagy Veronika

18. Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének)

Dr. Nagy Veronika

19. Biológiailag releváns lipidek (szteroidok)

Dr. Lóránd Tamás

20. Biológiai membránok jellemzése


21. Zsírsav oxidáció

Dr. Nagy Veronika

22. A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói

Dr. Nagy Veronika 23. A citrát ciklus szabályozása

Dr. Nagy Veronika

24. A légzési lánc és gátlása


25. ATP szintézis


26. Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák


27. Az enzimek szupramolekuláris szerveződése

Dr. Berente Zoltán

28. Reaktív oxigén-származékok Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok

1. Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása 2. Egy gyógyszer-mimetikus vegyület tisztítása

3. Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció

4. Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció

5. Koffein izolálása

6. Koffein izolálása

7. Nukleinsavak mennyiségi meghatározása

8. Nukleinsavak mennyiségi meghatározása

9. Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC

10. Oszlop-kromatográfia, ioncseréló kromatográfia, TLC

11. HPLC, MS

12. HPLC, MS 13. Fehérjék, gélszűrés, dialízis

14. Fehérjék, gélszűrés, dialízis

15. Szénhidrátok tulajdonságai

16. Szénhidrátok tulajdonságai


11

17. Enzimatikus katalízis

18. Enzimatikus katalízis

19. Warburg-féle optikai teszt

20. Warburg-féle optikai teszt

21. A proteomika alapjai

22. A proteomika alapjai

23. A lipidek tulajdonságai

24. A lipidek tulajdonságai 25. Mitokondriális oxidáció (Clark elektród)

26. Mitokondriális oxidáció (Clark elektród)

27. Konzultáció

28. Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

-

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Takátsy Anikó Rita (TAAAAA.T.JPTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)


12

OFABH1 BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Előfeltételek: OFABI2 teljesített + OFAMB2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika

A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait.

A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat.


Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező.

A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.


A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.


Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Tankönyvek:






Előadások

1. Pentózfoszfát útvonal

Dr. Berente Zoltán

2. Glukoneogenezis állati sejtekben

Dr. Kovács Krisztina

3. Fotoszintézis, fény reakció, Calvin ciklus Radnai Balázs

4. Glikogén szintézis és degradáció

Dr. Bognár Zita

5. Glikogén szintézis és degradáció szabályozása

Dr. Bognár Zita

6. Szénhidrát anyagcsere szabályozása és betegségei


7. Zsírsav szintézis (elongációval és deszaturációval)

ifj. Dr. Gallyas Ferenc

8. Komplex lipidek szintézise

ifj. Dr. Gallyas Ferenc 9. Szteroidok szerkezete és biológiai aktivitása

Dr. Berente Zoltán

10. Koleszterin és ketontestek szintézise



13

11. Lipid anyagcsere szabályozása és betegségei


12. Aminosav anyagcsere; az amino csoport sorsa

Dr. Debreceni Balázs

13. Urea ciklus


14. Aminosav anyagcsere; a szénváz sorsa

Dr. Debreceni Balázs 15. Nem-esszenciális aminosavak szintézise


16. Aminosav anyagcsere; enzimopátiák


17. Biológiailag aktív vegyületek szintézise aminosavakból

Dr. Berente Zoltán

18. Purin és pirimidin nukleotidok szintézise

Dr. Farkas Viktória

19. Purin és pirimidin nukleotidok lebontása


20. Gének és kromoszómák Dr. Berente Zoltán

21. DNS replikáció

Dr. Sümegi Balázs

22. DNS javítás

Dr. Sümegi Balázs

23. RNS metabolizmus I

Dr. Bock-Marquette Ildikó

24. RNS metabolizmus II


25. Rövid RNS molekulák

Dr. Bock-Marquette Ildikó 26. Retrovírusok

Dr. Radnai Balázs

27. Protein szintézis 1. Résztvev

Dr. Tapodi Antal

28. Protein szintézis 2. Mechanizmusok és szabályozás

Dr. Tapodi Antal

29. A fehérjék poszttranszlációs módosításai, fehérjék folding-ja


30. Protein targeting és vezikuláris transzport


31. Intracelluláris proteolízis Dr. Sümegi Balázs

32. A génkifejez

Dr. Sümegi Balázs

33. A génkifejez

Dr. Sümegi Balázs

34. Mitokondriális fehérje szintézis, mitokondriális genom

Dr. Sümegi Balázs

35. Recombináns DNS technol

Dr. Sümegi Balázs

36. Hormonok I

Dr. Rácz Boglárka 37. Hormonok II

Dr. Rácz Boglárka

38. Az immunrendszer fehérjéi, biokémiája


39. Allergiás reakciók molekuláris mechanizmusai



14

40. Szérum lipoproteinek

Dr. Veres Balázs

41. A máj speciális funkciói

Dr. Veres Balázs

42. A jóltáplált és az éhez


Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése

2. Pufferoldatok készítése

3. Biokémiai alaptechnikák

4. Biokémiai alaptechnikák 5. A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete

6. A glikolízis inorganikus foszfát szükséglete

7. A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása

8. A szénhidrát anyagcsere összehangolt szabályozása

9. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás

10. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás

11. A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása

12. A lipid anyagcsere összehangolt szabályozása

13. Fehérje-koncentráció meghatározása

14. Fehérje-koncentráció meghatározása

15. Szervperfúziós vizsgálatok; energiatermelés, szubsztrát specificitás 16. Szervperfúziós vizsgálatok; energiatermelés, szubsztrát specificitás

17. A citokróm c oxidációjának tanulmányozása

18. A citokróm c oxidációjának tanulmányozása

19. Neminvazív biokémiai analízis

20. Neminvazív biokémiai analízis

21. Affinitáskromatográfia; Komplex I-III

22. Affinitáskromatográfia; Komplex I-III

23. Az anyagcsere örökletes betegségei

24. Az anyagcsere örökletes betegségei

25. Karnitin meghatározása vizeletből

26. Karnitin meghatározása vizeletből 27. Konzultáció

28. Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával.

A vizsgázás írásban történik, harminc szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre adott helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

Közreműködők

Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Deres László (DELFAA.T.JPTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Kálmán Nikolett (KANEAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Pribér János Krisztián (PRJGAAT.PTE), Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)


15

OFABH2 BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős: IFJ. DR. BERENTE ZOLTÁN, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4.



Előfeltételek: OFABH1 teljesített

Tematika

A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket.

A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust


Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező.

A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.


A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.


Tankönyvek:






Előadások

1. Jelátvitel és kinázok I

Dr. Sümegi Balázs

2. Jelátvitel és kinázok II Dr. Sümegi Balázs

3. Jelátvitel; CO és NO mint hírviv

Dr. Sümegi Balázs

4. Oxidatív stressz indukálta jelátvitel

Radnai Balázs

5. A sejthalál mechanismusai

Dr. Sümegi Balázs

6. A szeptikus sokk és a gyulladás biokémiája

Dr. Veres Balázs

7. A sejtciklus és szabályozása

Dr. Bock-Marquette Ildikó 8. Onkogének and onkogenezis


9. Tumor szuppresszorok és a rák


10. Az extracelluláris mátrix szerkezete

Dr. Bognár Zita

11. Mátrix metalloproteinázok



16

12. A hemoglobin szerkezeti variánsai

Dr. Bognár Zita

13. Vas anyagcsere


14. Az emésztés biokémiája: makrotápanyagok


15. Az emésztés biokémiája: mikrotápanyagok

Dr. Farkas Viktória 16. A nemfémes elemek biokémiai szerepe

Dr. Berente Zoltán

17. A fémek biokémiai szerepe

Dr. Berente Zoltán

18. Az átmenetiémek biokémiai szerepe

Dr. Berente Zoltán

19. Vízoldható vitaminok

Dr. Rácz Boglárka

20. Zsíroldható vitaminok

Dr. Rácz Boglárka

21. Az alkohol fogyasztást követ Dr. Kovács Krisztina

22. A vér fehérjéi, véralvadás

Dr. Tapodi Antal

23. pH reguláció

Dr. Berente Zoltán

24. Az érzékelés biokémiája

Dr. Veres Balázs

25. Idegrendszer I


26. Idegrendszer I I

ifj. Dr. Gallyas Ferenc 27. Idegrendszer III


28. A vérnyomás szabályozás molekuláris mechanizmusai


29. Az erek biokémiája


30. A szívműködés molekuláris mechanizmusai

Dr. Sümegi Balázs

31. PPAR és Diabetes

Dr. Sümegi Balázs

32. A cukor felvétel molekuláris mechanizmusai Dr. Sümegi Balázs

33. Az izületi működés molekuláris mechanizmusai


34. Plazma membrán


35. Az ER és a Golgi molekuláris sajátságai

Dr. Tapodi Antal

36. Lizoszomális funkció


37. Mitokondriális funkció

Radnai Balázs 38. Citoszkeletális funkció


39. Celluláris regeneráció


40. Progenitor sejtek



17

41. Az öregedés biokémiája


42. A jövő terápiás lehetőségei


Gyakorlatok 1. Enzimek szöveti megoszlása

2. Enzimek szöveti megoszlása

3. Molekuláris biológiai módszerek

4. Molekuláris biológiai módszerek

5. Géndeléció kimutatása PCR-ral

6. Géndeléció kimutatása PCR-ral 7. Korszerű biotechnológiai eljárások

8. Korszerű biotechnológiai eljárások

9. Vércukorszint meghatározása

10. Vércukorszint meghatározása

11. Apoptózis, nekrózis

12. Apoptózis, nekrózis

13. Vérkoleszterin meghatározása

14. Vérkoleszterin meghatározása

15. Az anyagcsere hormonális szabályozása

16. Az anyagcsere hormonális szabályozása

17. Testfolyadékok vizsgálata 18. Testfolyadékok vizsgálata

19. Genomika, proteomika, bioinformatika

20. Genomika, proteomika, bioinformatika

21. Húgysav és bilirubin meghatározása vérből

22. Húgysav és bilirubin meghatározása vérből

23. Szerzett anyagcserebetegségek

24. Szerzett anyagcserebetegségek

25. Kolinészteráz vizsgálata

26. Kolinészteráz vizsgálata

27. Konzultáció

28. Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával.

A vizsgázás írásban történik, negyven szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

Közreműködők

Antus Csenge Petra (ANCNAAT.PTE), Bognár Eszter (BOEFAB.T.JPTE), Dr. Deres László (DELFAA.T.JPTE), Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Kálmán Nikolett (KANEAA.T.JPTE), Dr. Lengyel Anna (LEAFABO.PTE), Dr. Zalán Petra (ZAPHAAO.PTE), Fekete Katalin (FEKHAAT.PTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Pribér János Krisztián (PRJGAAT.PTE), Solti Izabella (SOIFAA.T.JPTE), Szabó Alíz (SZAFAE.T.JPTE)


18

OFABI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet




Előfeltételek:

Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás.


Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható.


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások

1. Bevezető

Dr. Nyitrai Miklós

2. Diffúzió

Dr. Bugyi Beáta

3. Ozmózis

Dr. Bugyi Beáta

4. Folyadékáramlás

Dr. Hild Gábor

5. Vérkeringés. A szív munkája

Dr. Hild Gábor 6. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

Dr. Grama László

7. Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál

Dr. Hild Gábor

8. Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál

Dr. Hild Gábor

9. Látás

Dr. Bódis Emőke

10. Hallás

Dr. Bódis Emőke

11. A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta

12. Motorfehérjék, sejtmozgás

Dr. Bugyi Beáta

13. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája

Dr. Nyitrai Miklós

14. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai

Dr. Nyitrai Miklós

15. Termodinamikai alapfogalmak

Dr. Visegrády Balázs

16. A termodinamika főtételei

Dr. Visegrády Balázs 17. Termodinamikai potenciálfüggvények



19

18. Elektromágneses hullámok. EM spektrum

Dr. Grama László

19. A kvantumfizika alapjai

Dr. Grama László

20. Az atom szerkezete

Dr. Grama László

21. A kvantumszámok értelmezése. Spin

Dr. Grama László 22. Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot

Dr. Lukács András Szilárd

23. A lézer


24. Röntgensugárzás

Dr. Talián Csaba Gábor

25. Röntgendiffrakció


26. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás

Dr. Orbán József

27. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József

28. Sugárzások biológiai hatása

Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

2. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

3. Egyenáramú mérések

4. Egyenáramú mérések

5. Váltóáramú mérések

6. Váltóáramú mérések

7. Elektromos vezetőképesség. Refraktometria

8. Elektromos vezetőképesség. Refraktometria

9. Színképvizsgálat

10. Színképvizsgálat 11. Polarimetria

12. Polarimetria

13. Pótmérés, szeminárium


15. Folyadékok viszkozitása

16. Folyadékok viszkozitása

17. Felületi feszültség

18. Felületi feszültség

19. Fajlagos felület, duzzadás

20. Fajlagos felület, duzzadás

21. Centrifugálás 22. Centrifugálás

23. Elektroforézis

24. Elektroforézis





Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)


20

Közreműködők

Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)


21

OFABI2 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet




Előfeltételek: OFABI1 teljesített

Tematika

A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.


Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható.


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások

1. Spektrofotometria

Dr. Orbán József 2. Infravörös és Raman spektroszkópia

Dr. Orbán József

3. Fluoreszcencia spektroszkópia


4. Fluoreszcencia anizotrópia. FRET


5. Fénymikroszkópia, fluoreszcencia mikroszkópia

Dr. Bugyi Beáta

6. Modern mikroszkópiai módszerek. FRAP

Dr. Bugyi Beáta

7. Áramlási citometria Dr. Grama László

8. NMR


9. MRI


10. Röntgendiagnosztika, CT

Dr. Hild Gábor

11. Gamma-kamera, SPECT, PET

Dr. Hild Gábor

12. Ultrahang

Dr. Grama László 13. Szedimentáció, elektroforézis


14. Tömegspektrometria


Gyakorlatok 1. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

2. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás

3. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I

4. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I

5. Gamma-abszorpció és spektrometria


22

6. Gamma-abszorpció és spektrometria

7. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II

8. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II

9. Szcintigráfia

10. Szcintigráfia

11. Optika. Világítástechnika

12. Optika. Világítástechnika

13. Pótmérés, szeminárium 14. Pótmérés, szeminárium

15. Abszorpciós fotometria

16. Abszorpciós fotometria

17. Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)

18. Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG)

19. Ultrahang

20. Ultrahang

21. Hőmérsékletmérés

22. Hőmérsékletmérés

23. Audiometria

24. Audiometria 25. Pótmérés, szeminárium




Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)


23

OFAET1 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet




Előfeltételek: OFABI2 teljesített + OFAMB2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika

A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket.

Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése.


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.


Hivatalos tankönyvek:

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996.

Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest

Gyakorlatos segédtananyag:

Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet.

A fentiek hiányában használható még:

Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975.

Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981.

Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Előadások

1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban

Dr. Karádi Zoltán

2. Folyadékterek. A vér.

Dr. Karádi Zoltán

3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége.

Dr. Vértes Marietta

4. Haemoglobin. Vasforgalom.

Dr. Vértes Marietta 5. Véralvadás.

Dr. Környei József László

6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I.


7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II.


8. Vércsoportrendszerek I.



24

9. Vércsoportrendszerek II.


10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés.

Dr. Karádi Zoltán

11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

Dr. Vértes Zsuzsanna

12. Electrocardiogram I.

Dr. Lénárd László 13. Electrocardiogram II.

Dr. Lénárd László

14. Szívhangok.


15. Perctérfogat. A szív munkája.


16. Haemodinamikai alapfogalmak.


17. Vérnyomás, pulzus.


18. Kapilláris keringés. Dr. Jandó Gábor

19. Vénás keringés.

Dr. Jandó Gábor

20. Nyirokkeringés.

Dr. Jandó Gábor

21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés.

Dr. Karádi Zoltán

22. A máj, bőr és az izom keringése.

Dr. Karádi Zoltán

23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása.

Dr. Karádi Zoltán 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis.

Dr. Karádi Zoltán

25. A légzés mechanikája.

Dr. Karádi Zoltán

26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói.


27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.


28. A légzés kémiai szabályozása.


29. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Lénárd László

30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai.


31. Akklimatizáció.


32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai.

Dr. Karádi Zoltán

33. A gyomor emésztési folyamatai.


34. Duodenum és epehólyag.

Dr. Vértes Marietta 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben.


36. A vastagbél szerepe. Székletképződés.


37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők.



25

38. Tápanyagok sorsa a szervezetben.


39. Vitaminok.


40. A májműködés élettana I.


41. A májműködés élettana II.

Dr. Vértes Marietta 42. A glomerulus működése. A clearance fogalma.

Dr. Karádi Zoltán

43. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció.


44. Vesekeringés.


45. Renin-angiotensin rendszer.


46. Tubularis folyamatok.

Dr. László Kristóf

47. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf

48. Volumenreguláció.


49. A vizeletürítés mechanizmusa.


50. A szervezet pH szabályozása I.

Dr. Jandó Gábor

51. A szervezet pH szabályozása II.

Dr. Jandó Gábor

52. Energiaforgalom. Metabolizmus.

Dr. Vértes Zsuzsanna 53. A helyes táplálkozás alapelvei.


54. Testhőmérséklet. Láz.


55. A testhőmérséklet perifériás szabályozása.


56. A testhőmérséklet központi szabályozása.


57. A hypothalamo- hypophysealis rendszer.

Dr. Karádi Zoltán

58. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Vértes Marietta

59. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I.


60. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok.


61. A női nemi működés szabályozása.


62. Terhesség.


63. Laktáció.

Dr. Vértes Marietta 64. Férfi nemi működések.

Dr. Hartmann Géza

65. Erectio, ejaculatio, coitus.

Dr. Hartmann Géza

66. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása.

Dr. Hartmann Géza


26

67. Pubertas, climacterium.

Dr. Hartmann Géza

68. Pajzsmirigy I.


69. Pajzsmirigy II.


70. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.


Gyakorlatok

1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok.

2. A vér vizsgálata I.

3. A vér vizsgálata I.

4. A vér vizsgálata II.

5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II.

7. A vér vizsgálata III.



10. A vér vizsgálata IV.



13. Szeminárium: A vér élettana.

14. Szeminárium: A vér élettana.

15. A vér élettana. Beszámoló.

16. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 17. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

18. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I.

19. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II.



22. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III.



25. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.

26. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV.

27. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 28. Szeminárium: A szív és a keringés élettana.

29. Szeminárium: A szív és a keringés élettana.

30. A szív és a keringés élettana. Beszámoló.

31. A légzés vizsgálata.



34. Az emésztés vizsgálata.



37. Vizeletvizsgálat.

38. Vizeletvizsgálat. 39. Vizeletvizsgálat.

40. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.



Szemináriumok


27

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.


43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.


28

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.


29

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2. A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3. A haematokrit- érték meghatározása.

4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8. A vörösvértestszám meghatározása.

9. A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása.

13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

14. Az Rh vércsoport meghatározása.

15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata.

17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio.

18. Elektrocardiographia (EKG).

19. A szívhangok vizsgálata (PKG).

20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven.

22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata.

23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet).

24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).

25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index.

26. Vérnyomás mérése emberen.

27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben

28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett.

29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet.

31. Müller és Valsalva kísérlet.

32. A nyál vizsgálata.

33. A gyomornedv vizsgálata.

34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása.

36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

37. A széklet vizsgálata.

38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)?

40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

42. A vizeletüledék vizsgálata.

43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.


30

OFAET2 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet




Előfeltételek: OFAAA2 teljesített + OFAET1 teljesített

Tematika

Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei.

Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni.


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.


Hivatalos tankönyvek:

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996.


Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest

Gyakorlatos segédtananyag:

Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet.

A fentiek hiányában használható még:

Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei.

Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975.


Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

Előadások

1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I.


2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II.


3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III.


4. A mellékvesevelő működése. Stress

Dr. Karádi Zoltán 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása.


6. A pancreas belső szekréciós működése.


7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I.


8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II.



31

9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései.


10. Az öregedés élettana.


11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál.

Dr. Jandó Gábor

12. Akciós potenciál és terjedése.

Dr. Jandó Gábor 13. A neuromusculáris junctio működése.

Dr. Jandó Gábor

14. A szinapszisok elektrofizilógiája.

Dr. Jandó Gábor

15. A szinapszisok neurokémiája.

Dr. Jandó Gábor

16. Gerincvelői reflexek.

Dr. Jandó Gábor

17. A gerincvelő integratív funkciói.

Dr. Jandó Gábor

18. A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Jandó Gábor

19. Receptorműködések sajátságai.


20. Szomesztéziás mechanizmusok.


21. Szomatotopiák.


22. A thalamus és az érzőkéreg élettana.

Dr. Karádi Zoltán

23. A fájdalom élettana.

Dr. Lénárd László 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa.

Dr. Hartmann Géza

25. Az izomműködés mechanikája.

Dr. Hartmann Géza

26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése.

Dr. Karádi Zoltán

27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás.

Dr. Gáti István

28. A simaizom működése.

Dr. Hartmann Géza

29. A spinális shock. Dr. Lénárd László

30. Decerebrációs rigiditás.


31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció.


32. Az extrapyramidalis rendszer I.


33. Az extrapyramidalis rendszer II.


34. A labyrinthus működése.

Dr. Lénárd László 35. A kisagy működése I.


36. A kisagy működése II.


37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer.



32

38. Optika. A szem törőközegeinek hibái.

Dr. Jandó Gábor

39. Retinalis mechanizmusok.

Dr. Jandó Gábor

40. Látópályák, középagyi mechanizmusok.

Dr. Jandó Gábor

41. A látás centrális mechanizmusai.

Dr. Jandó Gábor 42. Szemmozgások.

Dr. Jandó Gábor

43. A hallószerv élettana I.

Dr. Bauer Miklós

44. A hallószerv élettana II.

Dr. Bauer Miklós

45. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai.

Dr. Karádi Zoltán

46. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás.

Dr. Karádi Zoltán

47. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. Dr. Karádi Zoltán

48. A vegatatív idegrendszer működése I.


49. A vegatatív idegrendszer működése II.


50. Electroencephalographia I.


51. Electroencephalographia II.


52. Az alvás - ébrenlét szabályozása.

Dr. Lénárd László 53. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége.


54. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban.

Dr. Karádi Zoltán

55. Motivációs mechanizmusok.

Dr. Karádi Zoltán

56. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása.

Dr. Karádi Zoltán

57. Biológiai ritmusok szabályozása.

Dr. Karádi Zoltán

58. A limbikus rendszer I. Dr. Karádi Zoltán

59. A limbikus rendszer II.

Dr. Karádi Zoltán

60. A monoamin rendszerek jelentősége.

Dr. Karádi Zoltán

61. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai.

Dr. Karádi Zoltán

62. A tanulás mechanizmusai I.


63. A tanulás mechanizmusai II.

Dr. László Kristóf 64. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I.


65. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II.


66. Plaszticitás az idegrendszerben.



33

67. A frontális kéreg működése.


68. A parieto-temporalis kéreg működése.


69. Féltekei dominancia.


70. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.


Gyakorlatok

1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben

2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben

4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák.



7. Endokrinológia szeminárium

8. Endokrinológia szeminárium

9. Endokrinológia. Beszámoló.

10. Izomgyakorlatok békán.



13. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 14. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia

15. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia

16. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek.



19. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció.



22. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium

23. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium

24. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 25. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.

26. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.

27. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő.

28. Sztereotaxikus agyműtét



31. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.




35. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 36. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés.

37. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

38. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció).

39. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló.

40. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.




34

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje.

A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.



35

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.


36

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.


37

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2. A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3. A haematokrit- érték meghatározása.

4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása

7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8. A vörösvértestszám meghatározása.

9. A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása.

13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

14. Az Rh vércsoport meghatározása.

15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata.

17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio.

18. Elektrocardiographia (EKG).


38

19. A szívhangok vizsgálata (PKG).

20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven.

22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata.

23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet).

24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).

25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index.

26. Vérnyomás mérése emberen.

27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben

28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett.

29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet.

31. Müller és Valsalva kísérlet.

32. A nyál vizsgálata.

33. A gyomornedv vizsgálata.

34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása.

36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

37. A széklet vizsgálata.

38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)?

40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

42. A vizeletüledék vizsgálata.

43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

45. Terhességi reakciók.

46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben.

47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum).

48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe.

50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése.

53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály).

55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen.

56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály.

57. Reflexvizsgálatok emberen.

58. Stereotaxikus technika.

59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

60. Electroencephalographia (EEG).

61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel.

62. Az akkomodáció vizsgálata.

63. Az astigmia vizsgálata.


39

64. A pupilla reakciók vizsgálata.

65. Szemtükrözés.

66. Perimetriás vizsgálatok.

67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata.

69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel.

70. A hallásélesség vizsgálata.

71. Csont és légvezetés vizsgálata.

72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.


40

OFAFI1 FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens Bioanalitikai Intézet




Előfeltételek: -

Tematika

A diplomamunka elkészítéséhez szükséges számítógépes és adatkezelési (adatgyűjtési és statisztikai értékelési) ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása.


Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása.

A vizsga három részből áll: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés.

A sikeres vizsgához mindhárom rész legalább elégséges teljesítése szükséges.


Egy pótló foglalkozás


Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: Mit kell tudni a PC-ről, Computer Books Kiadói Kft. Budapest, 2000

Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007

Ajánlott könyvek:

Belágyi J. Orvosi biometria, jegyzet, PTE ÁOK

Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., W.H. Freeman, 2010

Előadások

1. Alapvető hardver ismeretek, operációs rendszerek, a számítógép fő felhasználási területei

Dr. Pótó László

2. Szövegszerkesztő programok használata

Dr. Pótó László

3. folytatás

Dr. Pótó László

4. folytatás

Dr. Pótó László

5. folytatás

Dr. Pótó László 6. Adatok kezelése számítógéppel

Dr. Pótó László

7. folytatás

Dr. Pótó László

8. folytatás

Dr. Pótó László

9. folytatás

Dr. Pótó László

10. folytatás

Dr. Pótó László

11. folytatás Dr. Pótó László

12. folytatás

Dr. Pótó László

13. folytatás

Dr. Pótó László

14. folytatás

Dr. Pótó László


41

Gyakorlatok 1. Windows XP használata, Programok indítása.

2. A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek.

3. Formázások.

4. Táblázatok készítése és formázása

5. Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék.

6. Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése.

7. Leíró statisztika, Átlag, szórás.

8. Eloszlások. A normális eloszlás.

9. Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum.

10. A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba.

11. Kétmintás t próba

12. Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere.

13. Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba. 14. Feladatmegoldás, Kitekintés: Nemparaméteres próbák, ANOVA

Vizsgakérdések

Az elméleti kérdések:

1. A biostatisztika fő feladata - adatok gyűjtése, adatok értékelése az orvostudományban

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások

4. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

5. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

6. A minta és az alapsokaság

7. Folytonos adatok számszerű jellemzése

8. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

9. A normális eloszlás 1.

10. A statisztikai következtetés

11. Az átlag megbízhatósági intervalluma

12. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

13. Az egymintás és a páros t próba

14. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

15. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

16. A két- (független-) mintás t próba

17. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

18. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

19. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése

20. A nem-paraméteres próbák

21. Az ANOVA elve

Adatkezelési készség:

Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el.

Közreműködők

Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE)


42

OFAIMM AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet




Előfeltételek: OFAET2 egyidejű felvétel + OFAMB2 teljesített + OFASF2 teljesített

Tematika

Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése.

A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz.


Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló.


nincs


Megtalálható a www.immbio.hu oldalon

Előadások

1. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek.

Dr. Németh Péter

2. Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Dr. Berki Tímea

3. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók.

Dr. Németh Péter

4. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák.

Dr. Berki Tímea

5. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban.

Dr. Németh Péter

6. T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. Dr. Berki Tímea

7. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában.

Dr. Németh Péter 8. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban.

Dr. Berki Tímea

9. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek.

Dr. Pongrácz Judit Erzsébet

10. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

Dr. Berki Tímea

11. Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei.

Dr. Balogh Péter

12. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok ( B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik.

Dr. Németh Péter

13. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe

Dr. Balogh Péter

14. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere.

Dr. Németh Péter


43

15. Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai

Dr. Németh Péter

16. Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett)

Dr. Balogh Péter

17. Tumor immunológia.

Dr. Németh Péter

18. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák.

Dr. Balogh Péter

19. Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban.

Dr. Berki Tímea 20. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája.

Dr. Németh Péter

21. Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe.

Dr. Berki Tímea

22. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása.

Dr. Balogh Péter

23. A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai.

Dr. Berki Tímea

24. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók.

Dr. Németh Péter

25. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma.

Dr. Berki Tímea

26. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában.

Dr. Pongrácz Judit Erzsébet

27. Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus.

Dr. Németh Péter 28. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe.

Dr. Berki Tímea

Gyakorlatok

1. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 2. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt.

3. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.

4. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.

5. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.

6. Konzultáció.

7. HLA meghatározás módszerei.

8. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés.

9. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk

10. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.

11. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.

12. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 13. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.

14. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.

15. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk

16. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

17. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás.

18. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok.

19. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek.

20. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete.

21. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis.

22. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete.


44

23. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik.

24. HLA meghatározás módszerei.

25. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés.

26. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika.

27. Konzultáció

28. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések megegyeznek az előadások és gyakorlatok anyagával. Ezeke megtalálhatók a www.immbio.hu WEB oldalon.

Közreműködők

Dr. Balogh Péter (BAPOAGP.PTE), Dr. Bartis Domokos Gergely (BADFADO.PTE), Dr. Berki Tímea (BETMABO.PTE), Dr. Boldizsár Ferenc (BOFFAAO.PTE), Dr. Engelmann Péter (ENPAAA.T.JPTE), Dr. Kvell Krisztián (KVKFAAO.PTE), Dr. Németh Péter (NEPGAAO.PTE), Dr. Pongrácz Judit Erzsébet (POJOAAP.PTE), Dr. Simon Diána (SIDFABO.PTE)


45

OFAMB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet




Előfeltételek: -

Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.


TVSZ szerint


Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.


Hivatalos tankönyv és jegyzet:

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok

Ajánlott könyvek:

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1. Oktatási célkitűzések

Dr. Szeberényi József

2. A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

Dr. Szeberényi József 3. Modern morfológiai módszerek I.

Dr. Komáromy László

4. Modern morfológiai módszerek II.


5. Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok


6. Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak


7. Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció


8. Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József

9. Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása.


10. Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek


11. Sejtmag



46

12. Genomorganizáció


13. A kromatin szerkezete és kémiai összetétele

ifj. Dr. Sétáló György

14. A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás.


15. A sejtciklus szabályozása

ifj. Dr. Sétáló György 16. Replikáció prokariota sejtekben


17. Replikáció eukariota sejtekben


18. DNS-repair


19. Transzkripció prokariotákban


20. Eukariota pre-rRNS szintézis és érés

Dr. Pap Marianna

21. Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna

22. Pre-mRNS-ek érése eukariotákban

Dr. Pap Marianna

23. A sejtmag pathológiája


24. Citoplazmatikus organellumok


25. Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői


26. Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa

Dr. Szeberényi József 27. Transzláció III: A genetikai kód


28. Génreguláció prokariotákban


29. Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei


30. Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok


31. Témazáró előadás


32. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László

33. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció


34. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa


35. A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum


36. A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás


37. Mitokondrium I: felépítés és működés

Dr. Szeberényi József 38. Mitokondrium II: genetikai apparátus


39. Citoszkeleton I: mikrofilamentumok


40. Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok



47

41. A sejtmembrán felépítése


42. Záró előadás


Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia. Izotópok

2. Fénymikroszkópia. Izotópok

3. Centrifugálás, kromatográfia

4. Centrifugálás, kromatográfia

5. Fehérje-elektroforézis

6. Fehérje-elektroforézis 7. DNS-izolálás

8. DNS-izolálás

9. Plazmidizolálás

10. Plazmidizolálás

11. Restrikciós endonukleáz térképezés

12. Restrikciós endonukleáz térképezés

Szemináriumok 1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése

2. Biológiai makromolekulák

3. Fénymikroszkópia

4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

5. Szeparációs módszerek

6. Molekuláris biológiai módszerek I.

7. Molekuláris biológiai módszerek II.

8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Molekuláris biológiai módszerek III.

10. A sejtmag. Genomorganizáció

11. Kromatin 12. A sejtciklus

13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció)

14. Replikáció

15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus

16. DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése

17. Transzkripció

18. RNS-érés

19. A kóros sejtmag

20. Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag

21. Transzláció

22. Génreguláció I.

23. Génreguláció II

24. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25. Sejtvédekezés

26. Mitokondrium I.

27. Mitokondrium II.

28. Félévzáró konzultáció

29. Félévzáró dolgozat

30. Félévzáró dolgozat

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek


48

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai


28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok


49

52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum


55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

Közreműködők

Dr. Ábrahám Hajnalka (ABHMAAO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE)


50

OFAMB2 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet




Előfeltételek: OFAMB1 teljesített

Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina.


TVSZ szerint


Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.


Hivatalos tankönyv és jegyzet:

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok

Ajánlott könyvek:

Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach

Lodish et al.: Molecular Cell Biology

Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell

Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology

Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából

Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1. Nyitó előadás Dr. Szeberényi József

2. Passzív transzort folyamatok


3. Aktív transzport folyamatok


4. Extracelluláris mátrix


5. Jelátviteli mechanizmusok I: A jelátvitel típusai


6. Jelátviteli mechanizmusok II: G-proteinek szerepe a jelátvitelben

Dr. Szeberényi József 7. Jelátviteli mechanizmusok III: Növekedési faktorok jelátvitele


8. Jelátviteli mechanizmusok IV: Stresszjelátvitel


9. Jelátviteli mechanizmusok V: Citokin- és integrin-jelátvitel


10. Jelátviteli mechanizmusok VI: A jelátvitel általános jellemzői


11. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai


12. Apoptózis Dr. Szeberényi József


51

13. A tumor sejt


14. DNS tumor vírusok


15. RNS tumor vírusok


16. Retrovirális onkogének

Dr. Komáromy László 17. Celluláris onkogének I.


18. Celluláris onkogének II.

Dr. Pap Marianna

19. Celluláris onkogének III.

Dr. Pap Marianna

20. Tumor szuppresszor gének I.


21. Tumor szuppresszor gének II.


22. Onkogének szerepe a sejtciklusban Dr. Szeberényi József

23. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa I: Experimentális karcinogenezis


24. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa II: Tumorinvázió és áttétképződés


25. Témazáró előadás


26. Molekuláris diagnosztika


27. Génterápia

Dr. Szeberényi József 28. Záróelőadás


Gyakorlatok 1. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

2. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia

3. Makromolekulák hisztokémiája

4. Makromolekulák hisztokémiája

5. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix

6. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix

7. Jelátvitel és tumorbiológia

8. Jelátvitel és tumorbiológia

9. Immuncitokémia, immunhisztokémia

10. Immuncitokémia, immunhisztokémia

11. Apoptózis 12. Apoptózis

Szemináriumok

1. Citoszkeleton

2. Membrán 3. Transzport

4. Extracelluláris mátrix

5. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. A cAMP-út

6. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix

7. Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel

8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt

9. Dolgozat: Jelátviteli folyamatok

10. Tumor vírusok

11. Retrovirális és celluláris onkogének

12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa


52

13. Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének

14. Molekuláris medicina

15. Félévzáró teszt

16. Félévzáró teszt

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazaló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai


28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód


53

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum


55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

63. Mikrotubulusok

64. Mikrofilamentumok

65. Intermedier filamentumok

66. A sejtmembrán szerkezete

67. Sejt-sejt kapcsolatok

68. Passzív transzport folyamatok

69. Aktív transzport folyamatok

70. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete

71. A kémiai jelátvitel típusai

72. cAMP által közvetített jelátvitel

73. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek

74. A növekedési faktorok jelátvitele

75. Citokin-jelátvitel

76. Stressz-jelátvitel

77. Sejt-mátrix kapcsolatok, integrin-jelátvitel

78. TGF-béta-, Wnt-, Notch-, Hedgehog-jelátvitel

79. A fehérjekinázok szerepe jelátviteli folymatokban

80. Jelamplifikáció, jeltermináció, jelátviteli hálózatok

81. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai

82. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége

83. Az apoptózis mechanizmusa

84. A tumorsejt általános jellemzői

85. Onkogén DNS-vírusok

86. Retrovírusok


54

87. Retrovirális onkogének

88. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével

89. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása

90. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai

91. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői

92. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői

93. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában

94. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában

95. Az experimentális karcinogenezis szakaszai

96. A tumorképződés lépései természetes daganatokban

97. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa

98. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa

99. A géntranszfer módszerei

100. A humán génterápia lehetőségei

Közreműködők

Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Schipp Renáta (SCRDAA.T.JPTE)


55

OFANAN ÁLTALÁNOS ÉS NEUROANATÓMIA, SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet




Előfeltételek: OFAAA2 teljesített + OFASF2 teljesített

Tematika

A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. Hangsúlyozottan a fej és a nyak tájanatómiája.

Az ember központi idegrendszerének szerkezete és fejlődése. Az idegrendszer alapvető funkcionális aspektusaink megismertetése, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek szerkezete, fejlődésük. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, különösen a kraniofaciális sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket.


A szövettani gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőköny elfogadását a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb 14 tanóra (14x45 perc = pl. 7 gyakorlat, vagy 6 gyakorlat és 2 előadás, stb.).


Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, más csoport azonos gyakorlatán, kizárólag azonos héten (szemeszterenként maximum három alkalommal).



Előadások

1. A bőr szövettana.


2. Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 1.

Dr. Lázár Gyula

3. Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 2.

Dr. Lázár Gyula 4. Idegszövettan: Idegvégződések 1. (Szinapszisok.)

Dr. Lázár Gyula

5. Idegszövettan: Idegvégződések 2. (Receptorok és effektorok.)

Dr. Lázár Gyula

6. Idegszövettan: Glia.

Dr. Lázár Gyula

7. A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai.

Dr. Tóth Pál

8. A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete.

Dr. Tóth Pál

9. Gerincvelői reflexek. Dr. Tóth Pál

10. A gerincvelő felszálló pályái.

Dr. Józsa Rita

11. A gerincvelő leszálló pályái.

Dr. Józsa Rita

12. A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata.


13. Agyidegmagvak.


14. Agytörzsi rendszerek és reflexek.

Dr. Reglődi Dóra 15. A kisagykéreg szerkezete.


16. A kisagykéreg összeköttetései.



56

17. Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer.


18. Endokrin szervek 1.


19. Endokrin szervek 2.


20. Szem.

Dr. Tóth Pál 21. Szem (fejlődése).

Dr. Tóth Pál

22. Retina.

Dr. Lázár Gyula

23. Dobüreg és tartalma (fejlődése).

Dr. Józsa Rita

24. Csontos és hártyás labirintus és fejlődése.

Dr. Józsa Rita

25. Somatikus érző rendszerek.

Dr. Csernus Valér

26. Vegetatív idegrendszer 1. Dr. Csernus Valér

27. Vegetatív idegrendszer 2.

Dr. Csernus Valér

28. A központi idegrendszer klinikai vonatkozása.

Dr. Reglődi Dóra

Gyakorlatok 1. Boncterem: Koponya.

2. Boncterem: Koponya.



5. Szövettan: Koponya.

6. Szövettan: Koponya.

7. Boncterem: Kivett agy boncolása.

8. Boncterem: Kivett agy boncolása. 9. Szövettan: A bőr szövettana.

10. Szövettan: A bőr szövettana.





15. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.

16. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek.



19. Szövettan: Idegégződések, glia. 20. Szövettan: Idegégződések, glia.

21. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja

22. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja

23. Boncterem: Gerincvelő.

24. Boncterem: Gerincvelő.

25. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek.

26. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek.

27. Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés).

28. Boncterem: A fej-nyak felületes képletei (bőrbeidegz, nyirokelvezetés).

29. Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium.

30. Szövettan: Gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. 31. Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák).

32. Boncterem: Fej és nyak régiók (izmok, izomháromszögek, fasciák).




57

35. Szövettan: Kisagy szövettana.

36. Szövettan: Kisagy szövettana.

37. Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek).

38. Boncterem: Fej és nyak régiók (erek-idegek).

39. Szövettan: Kisagy szeminárium.

40. Szövettan: Kisagy szeminárium.

41. Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae).

42. Boncterem: Fej és nyak régiók (kiemelt topográfiai témák, pl parotisfészek, sulcus lat. linguae). 43. Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése.

44. Boncterem: Fej és nyak régióinak ismétlése.

45. Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium.

46. Szövettan: Agykéreg szövettana. Diencephalon szeminárium.

47. Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés).

48. Boncterem: Orrüreg, szájüreg, garat, garat körüli rések (ismétlés).

49. Szövettan: Endokrin szervek szövettana.

50. Szövettan: Endokrin szervek szövettana.

51. Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk.

52. Boncterem: Az agyidegek és intracranialis lefutásuk.

53. Boncterem: Az orbita és a szem. 54. Boncterem: Az orbita és a szem.

55. Szövettan: A szem szövettana.

56. Szövettan: A szem szövettana.

57. Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül.

58. Boncterem: Dobüreg, hallócsontocskák, belső fül.

59. Szövettan: A belső fül szövettana.

60. Szövettan: A belső fül szövettana.

61. Boncterem: RTG, CT és MR felvételek.

62. Boncterem: RTG, CT és MR felvételek.

63. Boncterem: Tájanatómiai ismétlés.

64. Boncterem: Tájanatómiai ismétlés. 65. Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése.

66. Szövettan: A látó- és hallópálya. A szem és a fül fejlődése.

67. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

68. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

69. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

70. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.

Vizsgakérdések


Közreműködők

Dr. Horváth Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Lázár Gyula (LAGFABP.PTE), Dr. Sétáló György (SEGGAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE)


58

OFAORK ORVOSI KÉMIA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Előfeltételek: -

Tematika

Az Orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához.

Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget.


2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 3-13 hetében minden gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk, összesen 11-t. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése.

A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé.

A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése.

Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzás összesen 14 óra.


nincs


Tankönyv

Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005.

Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006

Nagy Veronika (Szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok Internetes jegyzet PTE ÁOK, 2011

Ajánlott Irodalom:

McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage)

Előadások

1. Bevezetés az orvosi kémiába

Dr. Ohmacht Róbert

2. A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete.

Dr. Nagy Veronika

3. Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés

Dr. Nagy Veronika

4. Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai

Dr. Nagy Veronika 5. Másodlagos kölcsönhatások

Dr. Nagy Veronika

6. Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik

Dr. Berente Zoltán

7. Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók

Dr. Berente Zoltán

8. Halmazállapotok, gáztörvények


9. A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele


10. Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Takátsy Anikó Rita


59

11. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye


12. Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő.


13. Savak és bázisok


14. pH, pOH és a vízionszorzat

Dr. Lóránd Tamás 15. Sók hidrolízise, pufferoldatok

Dr. Lóránd Tamás

16. Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek

Dr. Berente Zoltán

17. Komplexek szerkezete és kialakulása


18. Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában

Dr. Berente Zoltán

19. Kolloid rendszerek


20. Reakciókinetika Dr. Nagy Veronika

21. Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai

Dr. Nagy Veronika

22. Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók

Dr. Nagy Veronika

23. Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben

Dr. Nagy Veronika

24. Elektrokémia

Dr. Nagy Veronika

25. Elektronátmenetek élő rendszerekben

Dr. Nagy Veronika 26. Bevezetés a szerves kémiába

Dr. Agócs Attila

27. A szerves kémiai reakciók típusai

Dr. Agócs Attila

28. Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban

Dr. Lóránd Tamás

29. Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok

Dr. Lóránd Tamás

30. Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében

Dr. Lóránd Tamás

31. Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Dr. Agócs Attila

32. Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció

Dr. Agócs Attila

33. Alkoholok

Dr. Lóránd Tamás

34. Fenolok

Dr. Lóránd Tamás

35. Éterek

Dr. Lóránd Tamás

36. Szerves kénvegyületek

Dr. Lóránd Tamás 37. Aldehidek és származékaik

Dr. Agócs Attila

38. Ketonok, kinonok

Dr. Agócs Attila

39. Aminok és biológiailag jelentős származékaik

Dr. Lóránd Tamás


60

40. Karbonsavak

Dr. Lóránd Tamás

41. Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek

Dr. Lóránd Tamás

42. Karbonsavak további származékai

Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok 1. Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás.

2. Szűrés és választótölcsér bemutatása.

3. Szeminárium.

4. Szeminárium. 5. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik (halogének, oxigén és nitrogén csoport)

6. Biológiailag jelentős nemfémek és vegyületeik (halogének, oxigén és nitrogén csoport))

7. A széncsoport, alkálifémen, alkáli földfémek, földfémek

8. A széncsoport, alkálifémen, alkáli földfémek, földfémek

9. Átmeneti fémek (d-mező elemei)

10. Átmeneti fémek (d-mező elemei)

11. Kolloidika, kinetika

12. Kolloidika, kinetika.

13. Betacid oldat készítése és titrálása

14. Betacid oldat készítése és titrálása.

15. Elektrokémiai kísérletek. 16. Elektrokémiai kísérletek.

17. Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata.

18. Potenciometrikus pH mérés. Pufferoldatok vizsgálata.

19. Szerves kémia I. Funkciós csoportok reakciói I.

20. Szerves kémia I. Funkciós csoportok reakciói I.

21. Szerves kémia II. Funkciós csoportok reakciói II.

22. Szerves kémia II. Funkciós csoportok reakciói II.

23. Szerves kémia III. Funkciós csoportok reakciói II.

24. Szerves kémia III. Funkciós csoportok reakciói II.

25. Konzultáció

26. Konzultáció 27. Konzultáció

28. Konzultáció

Szemináriumok

1. Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2. Sztöchiometriai számítások

3. Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások

4. Oldatok koncentrációja

5. Egyszerű szerves molekulák szerkezete

6. Szerves molekulák elnevezése. Izoméria

7. Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai

8. Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek

9. Sztereokémia II: diasztereomerek

10. Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok

11. Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek

12. Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13. Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek

14. Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Agócs Attila (AGAQAAP.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Gulyás Gegely (GUGSAAP.PTE), Háda Magdolna (HAMFAA.T.JPTE), Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika (RAESAAP.PTE)


61

OFAORB ORÁLIS BIOLÓGIA Tantárgyfelelős: DR. NAGY ÁKOS KÁROLY, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika




Előfeltételek: OFAAA2 egyidejű felvétel + OFAMB2 teljesített + OFAOR2 teljesített

Tematika

A tárgy a preklinikum előfutára. Célja az alapozó tantárgyak ismeretanyagának a fogorvos számára kiemelten fontos részeit átismételni és azt a mindennapi praxisgyakorlat szolgálatába állítani. A rágószerv fejlődése, mikro és makroszkópos szerkezetének megismerése, a fogorvosi klinikai gyakorlat hatásai.


A TVSZ. szerint


Nincs


Zelles Tivadar: Orális Biológia

Előadások

1. Fogfejlődés

Dr. Nagy Ákos Károly

2. A mineralizáció folyamata


3. Osteogenezis; szöveti szerkezet, anyagcsere. Csontreszorpció folyamata Dr. Nagy Ákos Károly

4. Amelogenezis - szöveti szerkezet.

Dr. Lempel Edina

5. Dentinogenezis - szekunder, tercier dentin


6. Cementogenezis. A parodontális ligamentum hisztológiája, funkciója


7. Bioapatitok kristályszerkezete. Fluorid anyagcsere; Fluorid hatása a fogszövetekre


8. Fogelőtörés, fogelmozdulás

Dr. Szabó Gyula Tamás 9. Pulpa fejlődése, szövettana

Dr. Lempel Edina

10. Szájüregi érzékelés. Fájdalom, ingerküszöb csökkenés. Ízérzés; szaglás


11. Ionizáló sugárzás, RONecrosis


12. Táplálkozás hatása a szájüregi szövetekre. Öregedés hatásai, szisztémás betegségek, gyógyszerek a fogorvosi praxisban


13. A szájüreg lágyszöveteinek szerkezete. Sulcus gingivalis

Dr. Lempel Edina

14. A temporo-mandibuláris ízület anatómiája, mozgáspályái. Rágás, nyelés


Gyakorlatok 1. Fogak kifaragása viaszból

2. Fogak kifaragása viaszból


4. Fogak kifaragása viaszból 5. Fogak kifaragása viaszból





62






14. Fogak felismerése; évközi beszámoló

15. Nyál - nyáltermelés (élettani hatások)

16. Nyál - nyáltermelés (élettani hatások) 17. A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében

18. A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében

19. Csontregeneráció folyamata; csontpótlás, PRP

20. Csontregeneráció folyamata; csontpótlás, PRP

21. Szájüregi specifikus, aspecifikus védekezés

22. Szájüregi specifikus, aspecifikus védekezés

23. A szájüreg mikroorganizmusai, Plakk, mint biofilm; a plakkban zajló biokémiai folyamatok

24. A szájüreg mikroorganizmusai, Plakk, mint biofilm; a plakkban zajló biokémiai folyamatok

25. Fogászati implantátumok felhasználása - biokémiai és molekuláris biológiai háttér


27. Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban 28. Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban

Vizsgakérdések

1. Fogfejlődés

2. A mineralizáció folyamata

3. Osteogenezis folyamata

4. Csontreszorpció folyamata

5. Amelogenezis folyamata

6. Dentinogenezis folyamata

7. Cementogenezis folyamata.

8. A parodontális ligamentum hisztológiája, funkciója

9. Bioapatitok kristályszerkezete.

10. Fluorid anyagcsere; Fluorid hatása a fogszövetekre

11. Fogelőtörés, fogelmozdulás

12. Pulpa fejlődése, szövettana

13. Szájüregi érzékelés.

14. Fájdalom, ingerküszöb csökkenés.

15. Ízérzés; szaglás

16. Ionizáló sugárzás, RONecrosis

17. Táplálkozás hatása a szájüregi szövetekre. Öregedés hatásai, szisztémás betegségek, gyógyszerek a fogorvosi praxisban

18. A szájüreg lágyszöveteinek szerkezete. Sulcus gingivalis

19. A temporo-mandibuláris ízület anatómiája, mozgáspályái.

20. Rágás, nyelés

21. Nyál - nyáltermelés (élettani hatások)

22. A nyálfehérjék, peptidek szerepe a caries kialakulásában, megelőzésében

23. Csontregeneráció folyamata

24. Csontpótlás, PRP

25. Szájüregi védekezés specifikus, aspecifikus védekezés

26. A szájüreg mikroorganizmusai

27. Plakk, mint biofilm; a plakkban zajló biokémiai folyamatok


29. Alapkutatási módszerek és eredmények felhasználása a klinikai gyakorlatban


63

A félév során a hallgató ismeretet szerez a szájüreg képleteinek kialakulásáról, szerkezetéről, működéséről, a szájüregben, csontban zajló molekuláris biológiai, biokémiai, élettani folyamatokról.

A gyakorlaton penzum teljesítendő, melynek részleteiről az első gyakorlati órán leírást kap a hallgató.

A félév teljesítése szóbeli vizsgával és az előadásokon, gyakorlatokon kötelező részvétellel teljesíthető.

Közreműködők

Dr. Nagy Ákos Károly (NAARADP.PTE), Dr. Szabó Gyula Tamás (SZGFAOO.PTE)


64

OFAPF2 PREVENTÍV FOGÁSZAT 2. Tantárgyfelelős: DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika




Előfeltételek: OFAMB1 teljesített + OFAORK teljesített + OFAPV1 teljesített

Tematika

A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése.


2 db házi dolgozat készítése a szemeszter során, okklúziós felszín modell készítése.


nincs


Előadásjegyzet.

Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat

Előadások

1. A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben

Dr. Szántó Ildikó

2. Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök


3. A caries prevenció mérési lehetőségei. Plakk mennyiség mérése. A DMF-t/s értékek, a caries prevalencia és intenzitás fogalma


4. Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek Dr. Szántó Ildikó

5. A táplálkozás szerepe a caries prevencióban. Caries protektív étrend.


6. Cukrok, cukorpótló anyagok


7. Fogászati egészségnevelés


8. Komplex prevenció életkorok szerint


9. Preventív tevékenység sérült páciensek esetén

Dr. Szántó Ildikó 10. Időskori prevenció


11. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás


12. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika


13. Preventív szemléletre nevelés, irányelvek


14. Összefoglalás, konzultáció


Gyakorlatok 1. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése

2. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése

3. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók/

4. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók 5. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon

6. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon

7. Kiterjesztett barázda zárás.


65

8. Kiterjesztett barázda zárás

9. Polírozás a rendelőben

10. Polírozás a rendelőben

11. Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról

12. Alginát lenyomatvétel és gipszminta készítés fantomról

13. Diétás alapelvek 1. házi dolgozat

14. Diétás alapelvek 1. házi dolgozat

15. Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés 16. Cukrok és cukorpótlók gyakorlati alkalmazása, kóstolás, italkészítés

17. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás. 2. házi dolgozat.

18. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás

19. Iskolai gyakorlat

20. Iskolai gyakorlat

21. Betegbemutatás; szájsebészeti páciens

22. Betegbemutatás; szájsebészeti páciens

23. Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások

24. Ortodontiai páciensek bemutatása, a preventív beavatkozások

25. Időskorú páciensek szájegészsége

26. Időskorú páciensek szájegészsége 27. Konzultáció

28. Konzultáció

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A szájüreg makroszkópos anatomiája

2. A fog anatómiája, szövettana.

3. Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek.

4. A fogak számozása

5. A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei.

6. Fogászati kézi műszerek

7. Fogászati gépi műszerek

8. A fogászati rendelő berendezése

9. A fogászati kezelőszemélyzet feladatai

10. Felület és eszközfertőtlenítés. Hygiéniai szabályok a fogorvosi kezeléskor.

11. A fogakon képződő depozitumok.

12. A fogakon képződő depozitumok eltávolítása

13. Mechanikus plakk kontroll eszközei

14. Kémiai plakk kontroll anyagai

15. Fogkefék tulajdonságai

16. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai

17. Szájöblítők összetétele, hatóanyagai

18. Fogmosási technikák.

19. Kiegészítő fogtisztító eszközök.

20. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje.

21. A fogszabályozó készüléket viselő páciensek szájhygiénéje.

22. A depurálás módszerei és eszközei

23. A polírozás eszközei és anyagai

24. A dentális plakk szerepe a fogágybetegségekben

25. A dentális plakk szerkezete, kórokozók a dentális plakkban

26. A dentális plakk érése, az eltávolítás módszerei

27. A carieses lézió kialakulásának folyamata


66

28. A caries incipiens klinikuma és szövettena

29. A fluoridok hatásmechanizmusa

30. A fluoridok toxicitása

31. Lokális fluoridálás módszerei

32. Szisztémás fluoridálás módszerei

33. A kálcium foszfát hatása az interprizmatikus állományban

34. Barázdazárás technikája, indikációi és kontraindikációi

35. A barázdazárás anyagai, eszközei

36. A zománc szerkezete, savazás.

37. A kiterjesztett barázdazárás

38. DMF szám, index, caries prevalencia, caries incidencia, caries intenzitás, caries epidemiologia fogalma

39. Caries aktivitási tesztek

40. Caries protektív diéta

41. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei.

42. Cukrok szerepe a caries kialakulásában

43. Cukorpótlók csoportosítása, használata

44. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban



47. Fogszabályozási prevenció

48. Szájsebészeti és trauma prevenció

49. Fluoridáló sín készítése

50. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén

51. Prevenciós tevékenység terhesség idején

Közreműködők

Dr. Sándor Balázs Attila (SABFAA.T.JPTE), Dr. Szántó Ildikó (SZINAJP.PTE)


67

OFAPV1 PREVENTÍV FOGÁSZAT 1. Tantárgyfelelős: DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi adjunktus Fogászati és Szájsebészeti Klinika




Előfeltételek: -

Tematika

A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése.


Sikeres szemeszter teszt a 7. oktatási héten, a gyakorlati feladatok minőségi kivitelezése, ezen belül 2 db viaszfog kifaragása, 1 db fluoridáló sín elkészítése.


nincs


Előadásjegyzet.

Nyárasdy Ida, Bánóczy Jolán: Preventív fogászat

Előadások

1. Bevezetés az elemi preventív fogászatba


2. A rágószerv anatómiája


3. Alapvető viselkedési szabályok a fogorvosi rendelőben, a fogászati alapműszerek


4. A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete Dr. Bán Ágnes

5. A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában

Dr. Bán Ágnes

6. Fogkefék és fogmosási technikák. A fogmosás kiegészítő eszközei


7. Fogkrémek, szájöblítők, rágógumik


8. Professzionális fogtisztítás


9. Depurálás, polírozás

Dr. Szántó Ildikó 10. Az interdentális tér tisztítása


11. A carieses lézió kialakulása. De- és remineralizációs folyamatok. A fluoridok és a kálcium foszfát hatásai.


12. A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések


13. A lokális fluoridprevenció


14. A szisztémás fluoridprevenció


Gyakorlatok 1. Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta

2. Tájékozódás a szájüregben, anatómiai alapismeretek, gipszminta

3. Tükör, szonda használata, anatómiai alapismeretek

4. Tükör, szonda használata, anatómiai alapismeretek 5. Fogászati viasz, a fogformák tanulmányozása, anatómiai alapismeretek

6. Fogászati viasz, a fogformák tanulmányozása, anatómiai alapismeretek

7. Fogfaragás, a fogak számozási rendszerei


68

8. Fogfaragás, a fogak számozási rendszerei

9. A supra- és subgingivális fogkő jellemzői

10. A supra- és subgingivális fogkő jellemzői

11. A kézi és gépi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson

12. A kézi és gépi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson

13. Teszt

14. Teszt

15. A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása 16. A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása

17. Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása

18. Egyéni szájhigiéne eszközei, az eszközök bemutatása

19. A fogselyem használata /gyakorlat a mulázson/

20. A fogselyem használata /gyakorlat a mulázson/

21. Az interdentális tér tisztítása

22. Az interdentális tér tisztítása

23. Prevenciós sín készítése



26. Prevenciós sín készítése 27. Teszt

28. Teszt

Vizsgakérdések

Az előadásokon bemutatott képek alapján

Közreműködők

Dr. Sándor Balázs Attila (SABFAA.T.JPTE), Dr. Szántó Ildikó (SZINAJP.PTE)


69

OFASF1 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet




Előfeltételek: OFAAT1 egyidejű felvétel + OFAMB1 teljesített

Tematika

Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = pl. 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.).


Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal, kizárólag ugyanazon a héten (egy szemeszterben maximum két alkalommal).


http://an-server.pote.hu/

Előadások

1. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek.

Dr. Csernus Valér

2. Hámszövetek. Dr. Csernus Valér

3. Fedőhámok.

Dr. Csernus Valér

4. Mirigyhámok.

Dr. Csernus Valér

5. A kötőszövet sejtjei.

Dr. Csernus Valér

6. Kötőszöveti rostok és alapállomány.

Dr. Csernus Valér

7. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai.

Dr. Csernus Valér 8. Porcszövet.

Dr. Csernus Valér

9. Csontszövetek, desmogen csontosodás.

Dr. Csernus Valér

10. Chondrogen csontosodás.

Dr. Csernus Valér

11. Izomszövetek 1.

Dr. Csernus Valér

12. Izomszövetek 2.

Dr. Csernus Valér

13. Progenesis I. Dr. Horváth Judit

14. Idegszövet 1.

Dr. Lázár Gyula

15. Progenesis II.

Dr. Horváth Judit

16. Idegszövet 2.

Dr. Lázár Gyula

17. Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének.

Dr. Horváth Judit


70

18. A vér alakos elemei.

Dr. Csernus Valér

19. Blastocysta, implantáció.

Dr. Horváth Judit

20. Haemopoesis.

Dr. Csernus Valér

21. Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása.

Dr. Horváth Judit 22. Az erek szövettana.

Dr. Csernus Valér

23. A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése.

Dr. Horváth Judit

24. Szövettani összefoglaló.

Dr. Csernus Valér

25. Az embryo lefűződése, a köldökzsínór.

Dr. Horváth Judit

26. Magzatburkok, decidua, placentáció.

Dr. Horváth Judit

27. A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Dr. Horváth Judit

28. Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség.

Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika.

2. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika.

3. Egyrétegű hámok.

4. Egyrétegű hámok.

5. Hengerhámok.

6. Hengerhámok.

7. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám.

8. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám.

9. Mirigyhám.

10. Mirigyhám. 11. Kötőszöveti sejtek és rostok.

12. Kötőszöveti sejtek és rostok.

13. A kötőszövet típusai.

14. A kötőszövet típusai.

15. Porc- és csontszövet.

16. Porc- és csontszövet.

17. Csontosodás.

18. Csontosodás.

19. Izomszövet.

20. Izomszövet.

21. Idegszövet. 22. Idegszövet.

23. Vér és vérképződés.

24. Vér és vérképződés.

25. Az erek szövettana.

26. Az erek szövettana.

27. Fejlődéstani szeminárium.

28. Fejlődéstani szeminárium.

Vizsgakérdések


Közreműködők



71

OFASF2 SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet




Előfeltételek: OFAAA2 egyidejű felvétel + OFASF1 teljesített

Tematika

Zsigeri rendszerek szövettana. A nyirok- és zsigeri rendszerek szervei mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak elsajátítása. A belső szervek fejlődésének ismertetése (organogenesis). A két féléves tantárgycsoport második része.

A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. A fejlődéstan ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására.


A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat, vagy 3 gyakorlat és 2 előadás, stb.).


Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal, kizárólag az adott héten (egy szemeszterben maximum két alkalommal).



Előadások

1. Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana. Dr. Rékási Zoltán

2. A fogak szerkezete, fogfejlődés.

Dr. Tóth Pál

3. Nyirokszövet és funkciói.

Dr. Gaszner Balázs

4. Nyirokszervek szövettana.

Dr. Gaszner Balázs

5. A légutak és a tüdő szöveti szerkezete.


6. A légutak és a tüdő fejlődése.

Dr. Rékási Zoltán 7. Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik.

Dr. Tóth Pál

8. A kopoltyúbél és származékai.

Dr. Józsa Rita

9. Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája.

Dr. Józsa Rita

10. A belek szöveti szerkezete.

Dr. Józsa Rita

11. A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése.


12. A kamrák fejlődése. Dr. Kovács Magdolna

13. Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása.


14. A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film.

Dr. Tóth Pál

15. A máj és a pancreas szövettana.

Dr. Csernus Valér

16. A belek, a máj és a pancreas fejlődése.

Dr. Józsa Rita

17. A vese szöveti szerkezete.

Dr. Csernus Valér


72

18. A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése.

Dr. Csernus Valér

19. Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés.


20. A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai.


21. Terhes méh, placenta, emlő.

Dr. Kovács Magdolna 22. A férfi reproduktív rendszer szövettana I.


23. A férfi reproduktív rendszer szövettana II.


24. A reproduktív szervek fejlődése I.

Dr. Horváth Judit

25. A reproduktív szervek fejlődése II.

Dr. Horváth Judit

26. A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése.

Dr. Horváth Judit

27. A vese szövettanának klinikai vonatkozásai. Dr. Degrell Péter

28. Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló).

Dr. Horváth Judit

Gyakorlatok 1. Az ajak és a nyálmirigyek.

2. Az ajak és a nyálmirigyek.

3. A nyelv szöveti szerkezete.

4. A nyelv szöveti szerkezete.

5. Fogak, fogfejlődés.

6. Fogak, fogfejlődés.

7. A nyirokszervek szövettana.

8. A nyirokszervek szövettana.

9. A légutak és a tüdő szövettana.

10. A légutak és a tüdő szövettana. 11. Nyelőcső, gyomor.

12. Nyelőcső, gyomor.

13. Vékony- és vastagbél szövettana.

14. Vékony- és vastagbél szövettana.

15. A szív fejlődése (szeminárium).

16. A szív fejlődése (szeminárium).

17. Máj, epehólyag, pancreas.

18. Máj, epehólyag, pancreas.

19. Vese, ureter, vesica urinaria.

20. Vese, ureter, vesica urinaria.

21. Női nemi szervek szövettana. 22. Női nemi szervek szövettana.

23. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő.

24. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő.

25. Férfi nemi szervek szövettana 1.




Vizsgakérdések


Közreműködők


Documents

FOGORVOS SZAK - aok.pte.huaok.pte.hu/docs/th/file/2012/tantervek_2012/kurzus_hun_fosz_alap_1213.pdf · 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. Dr. Kovács Magdolna 11