2012. július XI évf. 4. szám

Az V. (Délalföldi) cserkészkerület lapja

2

A vándorhangyákról és a születésnapról

Mit éreznék akkor, ha még egy távoli ismerősömnek is eszébe jutna a szülinapom? Valószínűleg különösen jól érezném magam.

Cserkészkerületünk kilencven éves évfordulóját ünnepli idén. Egész pontosan április 30-án. Már korábban is utaltunk erre az évfordulóra, de most újból szeretném a lelkünkre kötni a közösségben gondolkodást, érzést, közös kerület-tapasztalat fontosságát. Már csak azért is, mivel hamarosan, úgy tűnik, átalakul kerületünk fizikai határa. Az új Alapszabály és a korábbi felmérések igencsak efelé mutatnak.

A vándorhangyák vándorlásuk során úgy alkotnak fészket, hogy a dolgozók egy része gömb alakban egymáshoz kapcsolódik, és ezzel alakítják ki az életteret, ahol az utódokat gondozzák. Saját testük melegéből adódik a fészek megfelelő hőmérséklete.

Kerületünknek sok, különböző tagja van. Sokan vannak, akik szinte nap, mint nap fá-radozunk azon, hogy ez a fészekmeleg soha ki ne hűljön. Vannak, akik ritkábban, de sokat építő ötleteikkel, tapasztalataikkal, szervezőkészségükkel, mások a puszta jelenlétükkel, azzal, ahogy élnek a kerület által fölajánlott lehetőségekkel – vesznek részt az életünkben. A fészekhez, közösséghez, a valahova való tartozás alkalmait építjük. A születésnapi bulik ilyen összetartozás eseményei. Még van sok lehetőség arra, hogy „bulizzunk”, megszer-vezve mind a nyár folyamán, mind az év hátralevő részeiben vándorlásunk közepette is a megállás, közös ünneplés alkalmait.

Kívánom, hogy akár jelenlegi olvasóink közül is (vagy talán még csak képeket néze-gető kisebb testvéreink közül) legyenek olyanok, aki kilencven év múlva is olvashatják a kerület újjászületésnapi évfordulóra szóló vezetőségi felhívását.

Misi a.

Felelősszerkesztői stafétaátadás

2011 tavaszán történt vezetőségválasztás után és az elmúlt évben adódott új körülmények kapcsán merült fel annak az igénye, hogy a kommunikáció formáin is alakítsunk. Ennek egyik gyümölcse, hogy az ügyvezető elnök, Kerekes Margit Gitka veszi át a Sodrásban fe-lelős szerkesztői feladatait és egyéb kommunikáció vezetését. Nagy öröm számomra, hogy eddig ezt a feladatot vihettem: az újság, a honlap elindulásától napjainkig. Örülök, hogy a közösségépítés, kerületépítés eszköze alakulhatott ez által is. Azzal a meggyőződéssel adom tovább a stafétabotot, hogy az jó kezekben lesz, hiszen eddig is ügyesen végezte Gitka az újságszerkesztésben és más területen vállalt feladatait. Kívánom Isten áldását erre a feladatára is!

Misi a.

3

Ötlet-börze a 90 éves kerület ünnepéről

90 év sok idő. Ha egy-egy embertársunk 90 évig él, bizony azt mondjuk: szép kort megélt és élettörténetében biztosan van olyan momentum, ami mesélésre, megörökítésre vagy ép-pen megünneplésre alkalmas. Kerületünk 1922-ben alakult, így számos olyan esemény és számos olyan különleges történet van, amely fémjelzi ezt az elmúlt 90 évet.

A múlt félévi PHD találkozón összegyűjtöttünk néhány ötletet, amellyel - kerületünk veze-tői szerint – méltóképp megünnepelhetnénk ezt a 90 évet. Érdekességképpen közzé teszünk itt néhányat az ötletek közül. Volt, aki azt javasolta, hogy hirdessünk fotópályázatot a 90 év emlékére, mások híres ötödik kerületi cserkészekről elnevezett emlékérem, emlékkönyv ki-adása mellett voksoltak. Megint mások a kilencvenes szám bűvöletében ötleteltek: például azt javasolták, hogy látogassunk meg 90 helyet a kerületben, mintegy „geocaching”-módra, más javaslat szerint pedig készítsünk egy kerületi zászlót 90 darabból, és a zászló egyes da-rabjait a kerület csapatai varrják. Néhány ötlet felmerült még a kerületünk egyik jellegze-tességeként emlegetett vízicserkészettel összefüggő ünneplési formára is.

Kedves Cserkésztestvérek! Most Tieteket hívunk, hogy közösen találjuk ki, hogyan ünne-peljük meg ezt a szép kort. További ötleteiteket szeretettel várjuk a da-_elnokseg@yahoogroups.com címre, és ugyanide várjuk a lelkes megvalósítók jelentkezé-sét is, akik szívesen közreműködnének az ünnep megszervezésében. A programokat az őszi regös napon tervezzük megrendezni, ezért mihamarabb várjuk lelkes segítők jelentkezését!

Ötletek őrsi szinten:

• 90 napos/90 órás blogírás: Mit csinál egy cserkész?

• Akadályverseny, vetélkedő

• Látogatás más őrsnél

• 90 perces őrsgyűlések

Csapatszinten/rajszinten

• 90 jótett

• 90 csomó megtanulása

• 90 képes montázs

• Videoklipp a kerületről

• Nagytalálkozó/kerületi szinten

• Kézműves pályázat: Patchwork, 90 darab-ból kerületi zászlót

• Folyamatos portya 90 napig

• Kerületünk kevéssé ismert vizein közös túra

• 90 akármiből valami

• 90-es busz földíszítése

• Felvarró a 90 év emlékére

• 90 perces „maraton”

• 90 órás sport

• Jubileumi póló készíttetése

• 90 tűz gyújtása

4

Nagytábor: az éves munka koronája

Nincs nagyobb élmény a résztvevőknek, mint a természet "lágy" ölén egy egész hetet, vagy annál akár többet is eltölteni, a jól megérdemelt éves munka koronájaként.

Bár az a lágy öl néha kicsit nyomja éjszaka a derekunkat, vagy tüzesíti Napjával fejünk búbját és zsebkendőre késztet szeles, néha esős zordságával. A vízhólyagok meg gyűlnek ki nem taposott cipőnk nyomán, miként a szennyes is, hogy az utolsó napokban már úgy kelljen válogatni tisztábbat a még tiszták közül.

Vezetőnek pedig az előkészületekkel együtt kész bolondok háza. Hisz épp most kapjuk az értesítést: ha késve adjuk be a Tisztiorvosi Szolgálathoz a kérvényünket, eleve büntetéssel kezdjük a tábort, esetleg komoly tízezrekkel.

De hát egy koronát sem adnak ingyen manapság. Régen még bele lehetett születni a kirá-lyi családokba, ma ki kell érdemelni azt. Vagyis a tábor büszkeség: erre, ilyen szinten ké-pesek vagyunk. A jól megérdemelt munka fáradozásának koronája.

Aki többet akar a minimumnál: szobában netezve, zenét hallgatva egész nyáron punnyadni lábáztatva a Nap elől elrejtetten, az már most kezdje el a fölkészülést - a jövő évi táborra. Mert ha idénre kezdené meg, az már késő lenne!

De remélem, ilyenek nincsenek is a Kedves Olvasók között és idén is sokan részesülünk feledhetetlen élményekben nyári nagytáborainkban!

A vezetőknek is sok türelmet és bőséges tapasztalatot kívánunk a Kerületi Vezetőség ne-vében:

Misi a.

• Kiállítás: nagy elődök, utódok

• 90 km-es kenutúra

• 90 km-es gyalogtúra

• 90 órás közcélú szolgálat

• Kvíz 90 kérdéssel őrsöknek

• 90 órás kerékpártúra, 90 km-es kerékpár-túra

• 90 legjobb fotó a múltról

• 90 főből a kerület sziluettjét

• 90 mp reklámfilm, 90 perces videó

• Sodrásban feladatsorozat 90-es számmal

• Régi csapatok összeírása hol mikor mű-ködtek

• 90 nap alatt körbejárni a kerületet

• 90 pólóból kiállítás

• Keresni egy 90 éves kerületi cserkészt

Az V. kerület elnöksége nevében: Kerekes Gitka, üv. elnök

5

Pedagógiai fejlesztő munkatárs

Bemutatkozó

Az V. és VIII. cserkészkerületeknek lehetősége nyílik egy kö-zös, fizetett alkalmazottat munkába állítani az országos el-nökségnek köszönhetően. Az új munkatárs a csapatok fejlesz-téséért, pedagógiai fejlesztésükért lesz felelős, illetve segítsé-get nyújt majd új csapatok alakításában is. Fogadjátok szere-tettel új munkatársunk bemutatkozását:

2005-ben kezdődött minden. Nagyapám történetei alapján, valamint a rokonság cserkészeinek hatására cserkész szerettem volna lenni. Ekkor tizenhét éves voltam és motivációm főbb részét nem a vonzó programok, a nagy kalandok és a tá-borozás utáni vágy adta, sokkal inkább, a cserkészetben rejlő értékek váltak számomra vonzóvá. Ekkor azért lettem cserkész, hogy részese lehessek mindannak, amit addig csak elmesélések alapján ismertem, és hogy én is valódi cserkésszé váljak. Így hát kézenfekvő volt, hogy a kecskeméti Piarista Iskolában működő csapathoz csatlakozzak. Hamar rá kel-lett jönnöm, hogy az itt kapottak valóban formálják életem és hasznomra válnak. Ezt köve-tően sorra jöttek a felfedezések és élmények, melyek arra engedtek következtetni, hogy mindezt nem élhetem meg magam, nem tarthatom magamban. Ennek köszönhetően meg-fogalmazódott bennem a gondolat, hogy városunkban csapatot alapítok. Elvégeztem az őrsvezetőképzést és elkezdtem lassan munkálkodni. Mindig is fontosnak tartottam a folya-matos önképzést – amellett, hogy hasznosnak gondolom a fejlődést – így elvégeztem a segédtiszti vezetőképzést, a KCsVK-t és jelenleg végzem a CSPKVK-t. Jelenleg a rajpa-rancsnoki teendőim mellett a Bugaci Őrsvezetőképzés altáborparancsnoka vagyok.

Mind a négy képzés hatalmas segítséget nyújtott szakmai fejlődésemben, mely arra ösztö-nöz, hogy tudásomat nemcsak a saját csapatunkban, hanem máshol is megpróbáljam ka-matoztatni. Pedagógiai fejlesztő munkatársként, célom a segítségadás. Az eddig megszer-zett tapasztalataim alapján szeretném segíteni a csapatokat, annak érdekében, hogy minél jobb, és értékesebb cserkészmunkát végezzünk. Szeretném, ha együttgondolkodással, kö-zös munkával megtalálnánk azt a megoldást, mely majdan a csapatok fejlődését szolgálja! Ennek fényében mindenkit egy nagy közös, eddig járatlan úton folyó munkára hívok és várok, annak érdekében, hogy a cserkészetben rejlő értékeket minél több fiatallal tudjuk megismertetni.

Ehhez kívánok, minden vezetőtársamnak Jó Munkát! Cserkésztestvéri szeretettel:

Hoffmann Ferenc csst. Pedagógiai fejlesztő munkatárs

6

Összegzés

Hát igen, megalakultunk! ☺ Azonban az ehhez vezető út nagyon hosszú volt, de a csapa-tunk boldogsága mindenért kárpótolt minket. Erről az útról szeretnék néhány szót ejteni.

Fekete Szabolcsnak köszönhetjük azt, hogy cserkészek lehetünk, ugyanis az ő ötlete volt, hogy élesszük újjá Gyulán a cserkészetet.

Az egész úgy kezdődött, hogy 2 éve meghirdették a sulinkban a cserkészetet és ehhez tár-sult egy játékos versenyzés is. A barátaim és én is úgy gondoltuk, hogy jó móka lehet és nem is csalódtunk. Igaz sokat bénáztunk, de még többet nevettünk magunkon és egymá-son.

Ezután elmentünk Városerdőre ahol belekóstolhattunk a cserkészetbe. Játékos feladatok vártak ránk és egy erdei túra, ami hozzásegített miket, hogy még egy kicsit közelebb kerül-hessünk a természethez. Ráadásként egy kissé rémisztő éjszakai túrára is elmentünk, ahol egy hosszú madzagba kapaszkodva követtük egymást, a fejünkben pedig egyre csak ker-gették egymást a rémisztőbbnél rémisztőbb gondolatok az éjszakai neszek hallatán. De ez a kis túra elmélyítette a közöttünk lévő barátságunkat és bizalmunkat.

Nem sokkal ezután néhányan elmentünk az ÖVVK-ba, hogy az ott tanultakat átadhassuk a cserkészeinknek és segíthessük tudásunkkal a csapatunkat. Bár igaz, ami igaz, jó néhány kritikába is beleütköztünk, de egymás segítésével könnyedén túljutottunk rajtuk és nem sokára feltétel nélkül elfogadtak minket.

Ebben az évben tartottunk egy kis toborzást is, aminek hatására jó néhányan jelentkeztek.

E z u t á n a c s a p a t u n k e l u t a z o t t Csóványostetőre, ahol megmutatta a leendő cserkészeknek hogy milyen is cserkésznek lenni. Meglepetésként átmentünk a szlovák határon és felfedezhettünk egy igazán bájos városkát. Fáradtan, de boldogan és sok-sok kellemes emlékkel tértük haza.

Nem sokkal később ismét elutaztunk, de most Kötegyánba, 2 napra, ahol Karsai Károly ta-nár úr közreműködésével egy kis varázslatos kápolnában erősíthettük meg a bizalmunkat egymásmás iránt és tartottunk vicces-játékos képzéseket. Este tábortűz mellet nevetgéltünk, szórakoztunk és dalokat tanultunk. Éjszaka jóóó sok eső esett, de még ez sem tudott eltántorítani minket a terveinktől. Reggeli torna és reggeli után megkezdtük a próbáztatást, amin a leendő cserkészeink sikeresen átjutot-tak.

Március 10-én ellátogattunk Szegedre az Árvízi Emléknapra, ahol találkozhattunk a régi barátainkkal és új barátságokat köthettünk. A fiúk kivételesen nagy önbizalommal vágtak neki az ostor kipróbálásának, míg a lányok inkább a kézműveskedésben találtak magukra.

7

Nagyon érdekesek voltak a programok és mire a nap végére értünk, szinte állni nem tudtunk a lábunkon, olyan fáradtak voltunk. De ez a fáradság nagyon is jóleső fáradság volt.

Április 28.-án pedig hozzánk látogattak Gyu-lára, a Göndöcs Benedek Középiskolába a cserkészek. Szép számmal megjelentünk, ami szinte sokkolta a segítségünkre lévő tanárokat. ☺ Bár ők is tudták, hogy sokan vagyunk, de nem láttak még ennyi cserkészt egy helyen. De mint tudjuk, sok jó ember kis helyen is el-fér!

Az ünnepélyes megnyitó után (természetesen a csúcspont a Kindertojás volt ☺) az udva-ron került sor a játékos vetélkedőre, amit a meleg ellenére is mindenki élvezett.

Délben finom ebéddel vártak minket, utána pedig csapatokra osztottak minket és helyke-resős játékra indultunk a városba. A játék vé-gén elmentünk a Nagytemplomba, ahol egy nagyon szép misét hallgathattunk végig és fogadalmat tettek cserkészeink, akik jelenlét-ükkel és tudásukkal tovább erősítik a csapa-tunkat. Ezután Kéri László mindannyiunk legnagyobb örömére bejelentette, hogy meg-alakultunk 554-es Kerkai Jenő cserkészcsapat néven és átadta Fekete Szabolcs csapatveze-tőnek a csapatpecsétet. A mise után még egy kis játékra hívtuk a cserkészeket, de nemso-kára el kellett köszönnünk egymástól.

A végzősök elballagása minden iskolában nagyon fontos esemény, nincs ez másként ná-lunk sem. Minket pedig az a megtiszteltetés ért, hogy mi lehettünk a zászlóvivők és őrzök. A két órás ballagás embert próbáló feladat volt, hiszen végig állnunk kellett, de mindany-nyian tudtuk, hogy végig fogjuk állni, hiszen így tisztelegtünk iskolánk, tanáraink és vég-zős diáktársaink előtt, akiktől fájó szívvel búcsúztunk el.

Nemrég megrendezésre került az iskolánkban, a ,,Majális-Juniális” elnevezésű rendez-vényre Szél János tanár úr közreműködésével, ahol az a megtiszteltetés ért minket, hogy mi köthettük fel a legelső, nemzetiszínű zászlót a májusfára.

Ezúton is szeretnénk megköszönni diáktársainknak, tanárainknak és vezetőinknek, hogy ennyi bizalmat fektettek belénk!

Valyuch Anita

554-es Kerkai Jenő cserkészcsapat

8

Kiscserkész madárgyűrűzés a Fehér- tavon

Az 582 sz. Attila cserkészcsapat egy kiscserkész különítménye 2012 május 12.-én madárgyűrűzésen vett részt Sándorfalván. Helyismeret és kapcsolatok hiányában a szentesi „madárbarátok” vezetőjére kellett bíznunk magunkat, akivel az indulásunk előtt

18 órával sikerült felvennem először a kapcsolatot. Az utazást személyautókkal szülői se-gítséggel oldottuk meg. A helyszínre érkezvén alkalmi vezetőnk sóhajtott fel megkönnyeb-bülve: -„Jól van, itt vannak és gyűrűznek is!”- minek hallatán az emberi élet értékén és az erőszak hiábavalóságán kezdünk el komolyan elgondolkodni.

A munkát Lovászi Péter ornitológus végezte. Házilag készített kis zsákokból egyre- másra kerültek elő a befogott madarak, cinegék, fecskék, fülemülék, nádirigók. Gyerekeink mindezt érdeklődve figyelték- úgy az első háromnegyed órában- majd amikor a zsákok fajgazdagsága alábbhagyott, más elfoglaltság után néztek- pl. pocsolyába kőhajigálás, bú-jócska. Mi felnőttek néztük és hallgattuk hát tovább érdeklődve amit Péter közben mesélt. Jó volt látni azt is, hogy milyen gyengédséggel bánik a kis foglyokkal. Ahol sérülés gyanú-ja állt fönn, azt nem engedte vissza a természetbe csak annak későbbi tüzetes átvizsgálása után. A madarak vagy jól viselték a megpróbáltatásokat vagy a Stockholm- szindróma tü-

519. Bálint Sándor cscs.

április-májusi beszámolója

Újabban minden az ifjabb generációról szól nálunk. Pontosabban Artúr király lelkes lovagjairól és udvar-hölgyeiről, akik nem egy próbát kiálltak már, hogy Camelotba követhessék királyukat és elfoglalhassák helyüket az udvarban, illetve a híres kerekasztal körül. Kezdődött az egész március utolsó napján, egy borúsnak induló napon (meg is voltunk ijedve, hogy elmossa az eső a progra-mot, de nem így lett), amikor is a sok fiatal lovag-jelölt nekiindult a Fűvészkertnek, hogy felkutassa az Excaliburt. Útjukhoz pajzsot készítettek, és bátran megjárták az utat, mely-nek végén egy térkép darabbal tértek vissza, a térkép pedig elvezette őket és Artúrt a bűvös kardhoz.

Nem sokkal később, május 19-én eljött a lovagitorna napja, ahol minden egybegyűlt szá-mot adhatott tudásáról és rátermettségéről. A próbát mindenki sikerrel teljesítette, így átve-hették a király meghívóját Camelotba – vagyis részt vehetnek a táborban.

Ezenkívül negyedmagammal szemlét tartottunk a kiscserkész tanyázás helyszínén május hónap végén. Úgy tűnik, minden a jó úton halad afelé, hogy a legifjabbak átélhessék élményteli első tanyázásukat, a nagyobbak pedig kicsivel később a második nomád táboru-kat. A szervezőknek további jó munkát, és Mindenkinek kellemes nyarat kívánunk!

Fehér Kata

9

netei jelentkeztek rajtuk- miszerint a túszok egy idő után szimpatizálni kezdenek a fogvatartójukkal. Amikor végzett a gyűrűzéssel és elengedte őket, a kismadarak egy dara-big csak figyeltek, majd egy csippantás kíséretében repültek csak el. A délelőtt sztárja- ami gyerekeink figyelmét is újra felkeltette- egy törpe gém volt, aznap a legnagyobb testű be-fogott madár. Anatómiai sajátságaiból kifolyólag jó darabig eltartott míg Péter kihámozta a zsákból és meggyűrűzte. Amikor végre visszanyerte a szabadságát ő sem repült el azon-nal, de valószínűleg nem az irántunk érzett végtelen hála végett, hogy az életét megkímél-tük. Határozottan utasított vissza részünkről minden további érdeklődést, még a fotózásra is harciasan reagált. Megtudtuk továbbá, hogy két füzike fajt, azok-nak 13.-ik evezőtolláról lehet csak nagy biztonsággal meghatározni.

Miután minden madarat elengedtünk és meggyőződtünk, hogy nin-csenek a hálókban további foglyok, a gyerekek nagy bánatára haza-indultunk. Nagyon jól érezték magukat a madarak nélkül is.

A kirándulás értékelésekor mindenképp megjegyzendő, hogy kirán-dulás szervezést csak megbízható, lehetőleg egy korábban már megismert ember vezetésé-re bízzunk. Továbbá figyelembe kell venni a kiscserkészek életkori sajátságaiból fakadó érdeklődési kört is. Mi szülők és felnőttek mindenképp egy nagyon hasznos és eddig csak televízióban látott műveletnek voltunk szemtanúi, amit később egy másik helyen és alka-lommal szívesen megismételnénk.

ŐV Hegedűs Csaba 582.sz.Attila cs.cs.

Próbáztatás az 550. sz. Márton Áron Cserkészcsapatban

Cserkészévünk végéhez közeledve 2012. június 2-án idén is meg-szerveztük a szokásos próbáztatást, hogy felmérjük, mit sajátítot-tak el a kiscserkészek és a cserkészek ebben az évben, miben

gazdagodott tudásuk és fejlődött ügyességük. Csapatunk cserkészein kívül ez alkalommal a makói 1509. sz. Szent László Cserkészcsapatból is érkeztek részt vevők a próbáztatásra.

A próbázók egy „középkori népszámláláson” vettek részt: az ország királynője kért tőlük segítséget birodalma lakóinak számba vételéhez. Útjuk során találkoztak az udvari zenészekkel, az udvari bűvésszel, a királynő cselédjével és más birodalmi népekkel, s a Tátra térre visszatérve megtelt menetlevelük bizonyította rátermettségüket. Sokféle isme-retről kellett számot adniuk: voltak portyafelszereléssel, alakival, higiéniával, elsősegély-lyel, magyarsággal vagy cserkésztörténelemmel kapcsolatos állomások is. A próbáztatás után az esti szentmisén került sor a kiscserkész ígérettételre és a cserkész fogadalomtétel-re: 17 kiscserkész-jelölt kék, 17 újonc pedig zöld nyakkendőt kapott. A mise végeztével agapé következett, majd elérkezett az est fénypontja, a tábortűz: kiderült, a népszámlálás mégsem volt teljes, mert a királynő feledékenységből udvara népét nem vette fel a nyil-vántartásba. A problémát azonban gyorsan sikerült orvosolni, a tábortűz végére mindenki a helyére került a birodalmi népszámlálásban.

Bibok Ágnes, 550.

10

Bemutatjuk kerületünk csapatait

554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat

Az V. cserkészkerület egy új csapattal lett gazdagabb. Megalakult az 554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat. A csapatalapítás egy eszmény volt 2 évvel ezelőtt. A Göndöcs Bene-dek Középiskola vezetősége az iskola alapítása óta legfontosabb céljaként az ifjúság neve-lését és az egyenjogúságot tarja szem előtt. Jelmondata „Mindenkinek esélyt adunk!”. Ez híven tükrözi a katolikus fenntartású középiskola eszményeit és nevelési irányzatát.

Gyula városában 3 cserkészcsapat működött.

1922-ben alakult a 236. Maróthy János cs.cs.

1923-ban alakult a 229. Pállfy cs.cs.

1924-ben alakult az 554. Gyula cs.cs.

Mindhárom csapat aktívan tevékenykedett. Írásos dokumentumok alátámasztják, hogy az 554. csapat büszkélkedhetett a legnagyobb létszámmal és a legtöbb kitüntetéssel. A csapat akkori fenntartója a helyi iparostanonc iskola igazgatója Bekker Endre. A történelem isme-retében tudjuk, hogy a cserkészet működése „megszűnt”. 1992-ben a Maróthy csapat újjá alakult elsőként. A törekvések azonban nem bizonyultak tartósnak, hiszen a kezdeti aktivi-tás után mára teljesen megszűnt a működésük.

Az iskolánk profilja a szakképzés. Országosan elismert, nem egy szakmában a leg-jobb képzéssel rendelkezünk. Az iparos tanonciskola „utódjaként” működhetünk. Az 554. csapat hagyományait, értékeit, fennmaradt emlékeit kutatjuk. Igen sok információt sikerül összegyűjteni, ami arra sarkalt, hogy a csapat törekvéseit és hagyományait folytassuk. Ezekről egy külön cikkben lehetne majd beszámolni.

A fenntartónk az iskola Igazgatója Dr. Czirok Sándor. Mindenben számíthatunk a segítsé-gére. Anyagi, szellemi és lelki támogatást kapunk tőle, ami a csapat motorja. Lelki veze-tőnk Karsai Károly állandó diakónus, aki vezet minket az élet göröngyös útjain.

A névválasztás igen könnyű volt. A történelem során sok olyan különleges személy tevékenykedett, akik az ifjúság nevelésével és felemelésével foglalkozott. A történelem megőrizte nevüket az idők végezetéig. Kerkai Jenő is egy ilyen ember volt. Jezsuita pap-ként segítőivel elindította a KALOT mozgalmat mely azon fiatalokat célozta meg a kezde-tekkor, akik kétkezi munkával biztosították fennmaradásukat. A tanyavilág és a városok iparos családjainak gyermekeivel indult a mozgalom. Hasonlóságot fedezhetünk fel az is-kolánk képzéseivel és nevelési elveivel. A cserkészcsapatunk szeretné ezt a mentalitást és a szervezettséget folytatni.

Jelenleg a csapat 2 őrssel működik. 4 őrsvezető és egy segédtiszt alkotja a csapatot. Reményeink szerint a következő tanévtől már nagyobb létszámmal működünk. A toborzás szinte folyamatos. A csapat megalakulása óta egyre többen érdeklődnek a cserkészet iránt. Ez nagyon jó érzés számunkra. Elindult valami, amit az emberek már régóta vártak.

11

Aktívan tevékenykedünk! Az idén a kerületi cserkésznapot mi szerveztük. Megtisz-teltetésként vettük, hogy a kerület csapatai meglátogattak minket. A cserkésznap zárása-ként közös misén vettünk részt, melyet Gyulay Endre püspök atya celebrált. Nagyon meg-ható és felemelő érzés volt. Zárásként Kéri László, kerületünk vezetőtisztje bejelentette, hogy a Magyar Cserkészszövetségtől megbízatást kaptam, miszerint az 554. sz. Kerkai Je-nő cserkészcsapat parancsnokságát ellássam.

Csapatunk rövid története ennyi, de bízom benne, hogy évtizedek múltán is aktív és hagyományokkal teli csapat lesz az 554. sz. Kerkai Jenő cserkészcsapat.

Jó munkát!

Fekete Szabolcs

Csst, csapatparancsnok

Így élünk mi! Interjúsorozat kerületünk cserkészvezetőivel

Új interjúsorozatot indítunk a Sodrásban hasábjain. Kéthavonta egy-egy kerületi csapat ve-zetőjével beszélgetünk: mindennapi életéről, motivációiról, vezetői tapasztalatairól. A cikksorozattal célunk az, hogy a vezetők kérdéseket adjanak az általuk vezetett korosztály kihívásaira. Sőt, fény derülhet arra is, hogy mit és hogyan csinálnak cserkésztestvéreink Sükösdön, Tompán, Csongrádon, Szentesen, Makón, Szegeden vagy éppen Gyulán. Fo-gadjátok az interjúkat szeretettel, nyitottsággal, mert rólunk és nekünk szólnak. Hiszen így élünk mi az ötödik kerület cserkészei!

Profil

Név: Horváth Eszter

Életkor: 18

Kedvenc cserkésztárgy: A nyakkendőgyűrűm a kedvenc cser-késztárgyam. A kedvenc cserkész szimbólumom a liliom, mert emlékeztet az Isten, haza, embertárs iránti hármas feladatra!

Cserkész erősségek: A népdalok és az éneklés.

Cserkész gyengeségek: A csomók. ☺

A cserkészet számomra…: az Isten-haza-embertárs hármassá-gának gyakorlati megélése.

12

Kérdések és válaszok:

- Milyen korosztályú őrsöt vezetsz?

Az őrsöm, a Citromfű őrs, elég vegyes korosztály. A legfiatalabb még csak 9 éves, a legidő-sebb pedig 14.

- Mit tartasz a legnagyobb nehézségnek ebben a korosztályban?

A korkülönbség, ami nagyon nehéz. Nagy kihívást jelent, hogy ami az idősebbeknek tetszik, az ne legyen túl „komoly” a kisebbnek, de ne unatkozzon az idősebb sem.

- Mi az, amivel szerinted meg lehet fogni ezeket a korosztályú cserkészeket?

Ami közös bennük, amit mindenki nagyon szeret, az a játék. Főleg a kültéri játékok népsze-rűek, mint a különböző fogócskák, a számháború. De (mivel lány őrsről van szó ☺,) ha sikerül eltalálni a mindenki számára érdekes témát, akkor nagyon jó beszélgetések is ki szoktak alakulni. Ezek mind-mind erősítik bennük az érzést, hogy tartoz(hat)nak valahová, ahol elfogadják, és meghallgatják őket.

- Milyen szlogennel reklámoznád nekik a cserkészetet?

Gyere el és játssz velünk, mondd el mi bánt; és segítünk (..legalábbis igyekszünk. ) ! ☺

- Mi az a tevékenység, amit ti, az 552-es Petneházy Dávid cserkészcsapat tagjai kiemelkedően fon-tosnak tartotok a cserkészetben? - Miért?

Kiemelkedően fontosnak tartjuk, a már előbb említett közösség élményét. Talán azért (tudom, hogy sablonosan hangzik, de komolyan így gondolom,) mert manapság sok közös-ség nagyon kirekesztő. A mesterséges közösségek (osztályok, szakkörök) sokszor csak a fel-adatukra koncentrálnak, és nem alakulnak ki személyes kapcsolatok az emberek között. Ez-zel szemben, mi igyekszünk megteremteni a légkört barátságok kialakítására. Ez persze nem egyszerű, mert nagyon sok féle helyről, különböző családokból, eltérő háttérből érkez-nek a gyerekek.

- Mi az a tudás, amit a cserkészet tanított meg számodra, és a mindennapokban is hasznosítani tudsz?

Az, hogy le tudjak mondani a saját kényelmemről, dolgaimról, és hogy mindig „kéznél” legyek. Hiába vagyok fáradt, vagy álmos, vagy bármi, legyen mindig a tarsolyomban egy játék, egy bíztató szó, vagy egy (vagy több) esőkabát…

Kerekes Gitka

1507. sz. cscs.

A következő interjúra mindig az adott havi interjú szereplője ad javaslatot. A következő szám interjúala-nya Valyuch Anita lesz a gyulai 554-es Kerkai Jenő cscs-ból.

13

Vajdasági hírek Északbácskai cserkészek Gödöllőn

2012.június 9-én az Északbácskai Magyar Cserkészegyesület cserkészei Gödöllőre láto-gattak.

Ez a portyájuk valójában a múlt évben megkezdett sorozat folytatása, amikor is a cserké-szek Ópusztaszerre kirándultak.

Az civil szervezetekről szóló új szerbiai törvény kötelezettségének 2010-ben, a VMCSSZ Északbácskai Cserkészkörzete annak rendje és módja szerint időben eleget tett. Nevét és Alapszabályát ennek a törvénynek alárendelve, és a törvény rendeleteivel összehangolva azokat módosította, így biztosítva munkájának, de magának a Cserkészkörzet létének is a folytonosságát egészen a megalakulása, 1995 óta.

A vezetőség még az átregisztrálás folyamatában meghatározta azt a célt, hogy a leendő, azaz a mai É M C S E , a z É s z a k b á c s k a i Magyar Cser-készegyesület új cserkészeit az ala-poknál kezdve először a magyar őseink történel-mével a kárpát-medencei immár végleges letelepe-désével ismerteti meg, ellátogatva Ópusztaszerre, majd ennek foly-tatásaként a Ma-gyar cserkészet megjelenésével,

annak villámszerű elterjedésével is, hiszen építkezni csakis erős, jó alapokra lehet. Ezért portyáink második állomásaként a Gödöllői Városi Könyvtár és a Múzeum meglátogatása szerepelt, mivel itt kapott helyet a Magyar Cserkészmúzeum archív anyaga és gyűjtemé-nye. Bokody József cst, és Dr. Ferencz Mária cst, alapos bemutatásán keresztül, cserkésze-ink részleteiben ismerhették meg a Magyar cserkészet történetét. A Gödöllői Múzeum, a Városi Könyvtár munkatársainak és cserkésztestvéreinknek köszönjük a kalauzolást és a prezentációt!

Az ÉMCSE cserkészmunkájába az átregisztráció óta, bekapcsolódtak a Nagycsaládosok is, ami annak a reményünknek ad hangot, hogy a cserkészetben biztosítva lesz az utánpót-

14

lás, hiszen a kezdetek óta sajnos ez okozta és okozza a legnagyobb gondot. Fiataljaink, ahogyan befejezik az elemi iskolát közép és felsőfokú képzésre a nagyvárosokba vagy ép-pen külföldre mennek továbbtanulni, így a cserkészet mindig a vezetőrétegét veszíti el. Ezeket a posztokat az őrsvezetőktől a csapatvezetőkig, mind az említett korosztály tölti be, és sajnos nagyon nagy a lemorzsolódás annak ellenére, hogy mi azt valljuk, ... „ egyszer cserkész- mindig cserkész”..., vagyis tagjainkat nem írjuk le csak az miatt mert a sors távo-zásra kényszeríti őket, sőt beoltva beléjük a cserkészet nemes csíráját, azt reméljük, hogy ezek a fiatalok visszatérnek, bárhová is sodorja őket az élet. Családjaik, gyermekeik foly-tatni fogják ezt az építkező munkát, amit mi elkezdtünk.

Gödöllőn, pontosabban Máriabesnyőn a Kapucinus temetőben, a trianoni nagy gyászunk emlékére meglátogattuk Gróf Teleki Pál főcserkész sírhelyét is. E nagy ember halála kettős tragédia volt, hiszen elvesztettük azon kevesek egyikét, akik a becsületüket fel nem adták-adják semmi pénzért, és elvesztettük az egyik leg-nagyobb cserkészt.

Ma ennek az üzenetnek itt Vajdaságban annál na-gyobb a súlya, hiszen ép-pen most, ebben a pilla-natban is, folynak a vá-lasztás utáni alkudozások, a kufárkodás a hatalo-mért, a pozíciókért.

Szabadon verhetik a ma-gyart, vagy ahogyan egyik hazai hírműsorban hallottam és láttam,

„ vadásznak a magyarokra” holmi gyanús csoportosulások.

Mi, magyarok pedig csak egyre fogyunk tovább.

Az Északbácskai Magyar Cserkészegyesület három koszorút helyezett el Gödöllőn, ha úgy tetszik épp a trianoni gyalázattal leszakított területen, itt a déli végeken termett mohából készített „piros fehér zöld- ez a magyar föld” színű nemzeti szalaggal átkötött koszorút, egyet a Cserkésztörténeti Kiállítás bejáratánál található Cserkészhősök emléktáblájánál, egyet a Művelődési Központ melletti téren látható cserkészszobornál, és egyet pedig a tör-ténelem nagy alakjának Gróf Teleki Pál első magyar főcserkész síremlékénél.

Szabadka, 2012. június 9.

Oláh István cserkésztiszt

15

2012. május 19., szombat délután 3 óra

A szövetség történetében valószínűleg utoljára gyűlt össze az országos közgyűlés Budán, a Fonóban. Ezzel a mondattal „le is lőttük a poént”: az országos közgyűlés elfogadta a Ma-gyar Cserkészszövetség új alapszabályát. Amennyiben az OIB az év végéig megalkotja az alapszabályhoz kapcsolódó SZMSZ-t (szervezeti és működési szabályzatot), akkor az alapszabály hatályba lép december 28-án, szövetségünk 100. születésnapján. A „centenáriumi alapszabály” egyik rendelkezése pedig az, hogy a közgyűlést küldöttgyűlés fogja felváltani, vagyis nem az összes tagnak, hanem csak jóval kevesebb küldöttnek kell majd összegyűlni, a kerületben és országos szinten egyaránt. Térjünk azonban vissza a Fo-nó Budai Zeneházba.

A részvételi arány újfent meglehetősen gyászos volt: a potenciális bő ezer természetes tag-ból jelen volt 89 (kerületünkből 3) ember, a több mint háromszáz fenntartóból pedig 7. Elég lehangoló, hogy nálunk kevesebb emberrel csak a jószerével alig működő győri cser-készkerület állt ki, onnan ugyanis nem jött el senki.

Egy egyesület közgyűlése általában egyrészt lezárja az előző évet (vagyis elfogadja tiszt-ségviselők beszámolóit, illetve a pénzügyi beszámolót, alkalmasint a közhasznúsági beszá-molóval egyetemben), másrészt néhány döntést hoz az adott évre vonatkozóan is, jelesül elfogadja a költségvetést, és esetleg módosít a következő évi tagdíjon (itt ez utóbbitól elte-kintettünk).

Az országos közgyűlésen szinte tapintani lehetett, hogy mindenki csupán az új alapszabály végett jött el. Egy indítványra előre is vettük a napirendben, mondván, egyeseknek menni-ük kell.

MCSSZ országos közgyűlés

16

Az elfogadás technikailag úgy nézett ki, hogy néhány percben ismertettem az egybegyűl-tekkel az alapszabály elfogadásához vezető folyamatot, illetve a főbb újításokat. Ezek után a tagság föltett néhány (általában kevéssé jóindulatú és tájékozott) kérdést, amelyekre igyekeztem választ adni. Ezután egy újabb hozzászóláskör következett, ezekre azonban a levezető elnök döntésére már nem reagáltam, így szavaztunk: 56 mellette, a maradék nagyjából fele-fele arányban szavazott ellene és tartózkodott. Aligha elsöprő többség, de azért elég biztos.

Ezt követően került sor az összes többi napirendi pontra, amelyeket mérlegelés nélkül megszavaztak az egybegyűltek. Az érzés kicsit hasonlított az alapszabálygyártással foglal-kozó tavaszi OIB-ülések végéhez: szép dolog, hogy nem akartunk kukacoskodni szegény országoselnökség-tagokkal, és elhisszük, hogy valóban jó munkát végeznek – de a téma fontossága mégiscsak megérdemelte volna, legalább röviden összefoglalják 2011-es tevé-kenységüket, és néhány kérdésre válaszoljanak.

A további dokumentáció, köztük az országos elnökség tagjainak beszámolói és az újonnan elfogadott alapszabály elolvasható a www.cserkesz.hu/kozgyules oldalon.

Az egész közgyűlés minden formasággal együtt sem tartott még egy óráig sem, ami ugyan jó hír a hazafelé igyekvőknek, ám – mint följebb említettük – ennél talán többet érdemelne a szövetség. Jövőre találkozunk az országos küldöttgyűlésen. De ott már legalább 5 dél-alföldinek kell lennie!

Gábor

XXI. századi nyomolvasás – mit jelent?

jelre (másolási jog) magyarul szerzői jog kifejezést használják. Az angol kifeje-zés a másolatkészítés korlátozására utal, a magyar szóhasználat a forrás, a szerző jogára. Magában hordozza a terjeszthetőség, használhatóság kérdését is. A jel és tartalom haszná-lata 1909-re megy vissza: http://www.copyright.gov/history/1909act.pdf . A szerzői jog ak-kor keletkezik, amikor az adott irodalmi, tudományos, vagy művészeti alkotás, mű elké-szül. Léte különösen is hatással van újabb alkotások létrejöttére, hiszen ha ez a védelem nincs, akkor könnyen elvész az alkotás értéke a hamisítványok, másolatok által. Érdemes komolyan szem előtt tartani, közismert a probléma közelmúltban fölmerült politikai viták kereszttüzéből: szakdolgozatok készítői különös gondot fordítsanak a források megjelölé-sére. Ugyanis vannak olyan szerzők, akik bizonyos feltételek között a szellemi termékeik használatára lehetőséget adnak, illetve bizonyos előírások, milyen jellegű forráshasználatot hogyan kell a saját műveinkben jelölni. (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog)

Misi atya

17

Világjáró

Hogyan építkezett az Ősember?

Cserkészként megtanultuk, hogy néhány egyszerű szerszámmal, kötéllel, spárgá-val milyen nagyszerűen lehet építkezni. Nyilván mindenki saját tapasztalatból tud-ja, hogy az így készített táborkapuk, pa-dok, asztalok, s más tábori berendezések milyen jól bírják a terhelést, a tábori élet használatának viszontagságait - feltéve, ha kellő gonddal válogattuk a fadarabo-kat, állítottuk össze a vázat és kötöztük a

csomókat. De gon-doltatok-e már ar-ra, hogy ugyan-ilyen módszerrel házat is lehetne építeni? Méghozzá olyan házat, melyet nem fóliával fed az ember (mert az régen mondjuk még nem volt) hanem más, természetes anyagok-kal, s amely ennek ellenére mégsem ázik be? És mi lenne, ha a megszokott

zsebkésünket, fűrészünket, baltánkat vagy ásónkat se használhatnánk, mert ezek a szerszámokat még nem találták fel? Nos, ha gondolatban idáig eljutot-tunk, akkor meg is érkeztünk a kőkorba, az első emberek világába. Vajon ök ho-gyan építkeztek, milyen tudásra volt szükségük, hogy az akkor még jóval félel-mesebb, nehezebb túlélési lehetőségeket kínáló környezetben boldoguljanak?

Ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni a régészek és őstörténet kutatók egy különleges csoportja, akik nemcsak tanulmányokkal foglalkoznak, hanem a felme-rülő megoldatlan kérdéseket gyakorlati módszerekkel vizsgálják: ez a szakág az

úgynevezett kísérleti régészet. E beszámolóm előtt az ausztriai Asparn an der Zaya-ban található ős-történeti múzeumban dolgozó régészekkel beszél-gettem, az ő munkájukat tekintettem meg. Sok olyan dolgot meséltek, ami engem nem csak épí-tészként, de cserkészként is érdekelt.

Mesénket a kőkorban kezdjük, melynek nagy ré-szét őseink az emberré válás sok bonyodalmával

18

töltötték, és főleg halász-vadász gyűjtögető életmódot folytattak. Minket nem is ez a kezdeti időszak érdekel igazándiból (legalábbis ez alkalommal), csak néhány fontos dolgot szeretnék kiemelni: A kőkori ember nem csak barlangban lakott. Ez a tévhit azért keletkezett, mert a régészek majdnem kizárólag a barlangokban ta-lálható táborhelyeket lelték meg - az a sok másik táborhely, ahol az emberek kunyhóban, sátorban vagy más egyszerű szállásban laktak, nem hagyott olyan maradandó nyomot, melyet évezredek után a modern ember megtalálhatott volna.

Így hát szegény ősemberre kimondták, hogy bizony csak barlangban lakott, társ-bérletben a kardfogú medvével (ha ilyen létezett egyáltalán). Azt is tudjuk, hogy legalábbis az utolsó jégkorszak folyamán (mely kb 10 000 évvel ezelőtt ért véget) az emberek feltalálták a varrótűt. Talán sokan csodálkozni fogtok, hiszen a tű ma nem tűnik nagy találmánynak. De a jég-korszakban a túlélés fontos kulcsa volt: hisz a kőeszközökkel állati csontokból előállított kis szerszám lehetővé tette,

hogy az elejtett vad bőrét vagy irháját inakkal összevarrják, és így meleg ruhákat készítsenek, melyek nélkül az ősember megfagyott volna. De nem csak ruhát le-hetett varrni az állatbőrből: sátorponyvát is csak így készíthettek. Ezeket a pony-vákat ezután a mai indiánok tipi-jéhez hasonlóan egyszerű favázra terítették. A szerkezet könnyen szétszedhető és szállítható volt, így követni lehetett vele a vo-nuló állatcsordákat.

A jégkorszak végével Európában sok minden megváltozott: A füves sztyepp eltűnt, vele a rénszarvas, ló- és mamutcsordák is. Erdő nőtt most már mindenhol, és mert akkor az ember még nem vágta ki a fákat (vagy csak a kisebbeket) sűrű ren-geteg borított hegyet völgyet. Az ember továbbra élte vadász- halász-gyűjtögető életmódját, kovaköböl pattintott késeket, lándzsa- és nyílhegyeket gyártott, más kövekből baltát csiszolt. Ezen időszak nagy találmánya az íj, hisz most már jóval nehezebb az aljnövényzetben bujkáló szarvast vagy más vadat megközelíteni, elejteni. Az íj lehetővé tette a nagyobb távolságból történő élelemszerzést.

Az őskori építkezés fénykora viszont csak később kezdődik: hisz a va-dász vonul a vad után,ritkán marad sokáig egyhelyben, sokat változtatja lakhelyét: ö még nomád.

Folytatjuk!

Zámolyi Ferkó

19

Nem fog ez így menni.

Hibás prototípus.

Más, mint amit hittem, mintha csak egy vírus

lenne ez, de más nem.

Nincs miért lángolni…

Rozsdás lyuk, csak ennyi,

fürdés előtt zokni.

Csonttörésre tapasz.

Részegségre sok bor.

Tégla közt a habarcs:

jó, de mást nem csókol.

Idő nélkül kerék.

Súly nélkül a mérleg.

Gondolat, mi múlik.

Halott testbe méreg.

Szenvedésre fájás.

Jó kedvre a rossz hír.

Lángosra a mártás.

Hitetlennek mártír.

Épületbe rossz lift.

Kereszt helyett csillag.

Jelvény, hogyha nincs hit.

Kordon helyett szalag.

Hétköznapra szombat.

Éjszakába napfény.

Szívemre a bársony.

Lelkemből a tömjén…

2012. április 19.

Felesleges

20

A Magyar Cserkészszövetség V. Kerületének

hivatalos lapja

Megjelenik kéthavonta

Felelős szerkesztő: Dr. Laurinyecz Mihály

Szerkesztők: Szerkesztők: Bauer Iván, Bodnárné Böröndi Ágnes, Dávid János, Jobbágy Borbála, Gábor Bence, Kerekes Margit

Cím: 5900 Orosháza, Deák F. u. 18 http://www.cserkesz.hu/otker

sodrasban@gmail.com

Híreink Következő számunk szeptemberben jele-nik meg. Lapzárta augusztus 15-én lesz. Várjuk írásaitokat! Küldjetek jól sikerült fotókat is , a legjob-bak címlapra kerülnek! A következő PHD alkalma: 2012. szept-ember 8. Kérünk mindenkit, hogy je-gyezze fel a naptárjába.:-)

Az elnökség

Idén is megrendezésre kerül a

nyárzáró

V. Országos Cserkész strandRöplabda bajnokság!

Itt a helye mindazoknak, akik már voltak és akik még nem,

akik amatőrök és akik profin játszanak, akik szegediek és akik messzebb laknak.

Koronázd meg nyarad egy fergeteges nappal, amikor is nem lesz hiány röp-labdában, ismerős arcokban, igazi slá-

gerekben, hűsítő koktélokban.

Várunk 2012. augusztus 25-én a

szegedi Piarista Gimnáziumban.

További fontos információk találsz a

http://1507.cserkesz.hu/cseroropi/ honla-pon.