Oldalas magazin 2014 júniusi szam

Gosztonyi Mátyás„...a vállalkozó kedvű szakács.”

SZENT IVÁN HAVA I 2014. JÚNIUS

Ínyenc sertésragu tésztával

Aszalás a kemencében

A darált sertéshús löncs

Nyerj Hungary Cardot!

A szakmai lapok mélyrepülése

2.oldal © 2013 www.oldalasmagazin.huwww.oldalasmagazin.hu I [email protected]

www.oldalasmagazin.hu I [email protected]

Játék

3.oldal © 2014 www.oldalasmagazin.hu

A minapi szembesülésem, mely szerint a szakmai la-pok hanyatlásnak indultak, nem kis ösztönzést, ugyan-akkor felelősséget helyezett a vállunkra. Ugyanis, ebben a mindenki számára egyfor-ma, ugyanakkor kedvezőtlen időszakban, egyedüliként tudtunk fejlődni. Ezt pedig igyekeznünk kell felelősen, ugyanakkor méltósággal vi-selni. És a jövőben is ezt az irányt kell követnünk. Ti pe-dig olvassátok magazinun-kat, hiszen nektek, értetek is csináljuk!

Asztalos IstvánFőszerkesztő

A tartalomból:A tartalomból:

Impresszum:

HU ISSN 2062-9826 Az Oldalas magazin, havonta megjelenő

ingyenesen letölthető kiadvány.

Felelős kiadó: Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület;

6090 Kunszentmiklós, Szász Károly u. 14.;

Adószám: 18216767-1-03; Nyilvántartási szám: 12.Pk. 60197/2011;

Számlaszám: OTP Bank: 11732150-20011756;

Főszerkesztő: Asztalos István; [email protected]

Rovatvezetők: Rendekné Olga; Asztalosné Erzsi; Csidei Tamás; Berecz Edgár;

Stiller Tamás; Rönky Balázs; Asztalos István

Digitális munka: Joború Szabolcs; Fotó, illusztráció: Oldalas magazin,

pixabay.com

Kapcsolat:Kérdések: [email protected]

Hirdetésfeladás: [email protected]

Honlap:www.oldalasmagazin.hu

Közösségi oldalunk:www.fb.com/oldalasmagazin

Minden jog fenntartva! © Oldalas magazin 2014

Köszöntő:

Gasztronauta

Objektiv

5.

10.

25.

26.

6.

20.

29.

Köszöntő:

+1

Ínyenc sertésragu tésztával

Az új konyhatechnológiák és eszközei 3. rész

A szakmai lapok mélyrepüléséről kérdeztük szakértőinket!

Debrecenben zárult a Nemzeti Iskolagyümölcs-program workshop-sorozata Játsszon velünk, az értékes nyeremé-

nyért! Mely a Hungary Card forgal-mazója, a Hotelinfo Kft. felajánlása.

Interjú Gosztonyi Mátyással, aki nem volt rest külföldre menni, hogy szak-

mai tapasztalatait tovább bővítse, de nem volt rest itthon vállalkozásba fogni sem.

A darált sertéshús löncs


Minek az új?KiteKintő

Fejlesztés

Légy részese és használd ki a lehetőséget, küldj Te is kérdést a „Nagylátószög” című rova-tunkba, hogy azt szakértőink megválaszolhassák! E-mail: [email protected]

oldal

oldal

oldal

oldal

oldal

oldal

oldal

oldal

JátékMi az alapanyaga a langallónak?

A: KENYÉRTÉSZTA

B: SERTÉSHÚS

Megfejtéseiteket küldjétek el, az [email protected] címre.

Havi nyereményünk a Hungary Card forgalmazója, a Hotelinfo Kft. felajánlása.

A játékban, csak 18 éven felüliek vehetnek részt! A nyertest e-mailen értesítjük!


HUNGARY CARD 2014!

Havi nyereményünk a Hungary Card forgalmazója, a Hotelinfo Kft. felajánlása.

A játékban, csak 18 éven felüliek vehetnek részt! A nyertest e-mailen értesítjük!

Ínyenc sertésragu tésztával1., Főzzük meg a tésztát és mossuk át. Vékonyan szeleteljük fel a fokhagymát és a

gyömbért. A húst vágjuk nagyobb darabokra az inas részek mentén. Ha spagettit fő-zünk, a káposztát mindenképp metéltre vágjuk.

2., Hevítsük fel a wok-ot, öntsünk bele 2 evőkanál olajat. Kezdjük el pirítani a fokhagy-mát és a gyömbért. Jöhet a hús és a káposzta, majd a szójaszósz. Szórjuk meg naprafor-

gó maggal, majd forgassuk össze. Fedő alatt 5 percig pároljuk.

3., A tarját a szokásokkal ellentétben rövid ideig hőkezeljük, hogy ne fusson ki belőle a víz.

4., Ha elkészültünk, jöhet a tészta és az apróra vágott zöldfűszer.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!


A recept Stiller Tamás tollából származik és elérhető a www.schef.hu honlapon is.

Hozzávalók:4 személy

részére

40 dkg sertéscomb1 fej lila hagyma

3 gerezd fokhagyma5 dkg gyömbér3 cl szójaszósz

¼ fej vörös káposzta1 csokor koriander/

petrezselyem5 dkg napraforgómag

olaj2 adag tészta

Stiller Tamás rovata

Gasztronauta: Az új konyhatechnológiák és eszközei 3.rész

A jég birodalmának konyhai eszközei

Jegyzet


Liofilizálás: fagyasztva szárítás (liofilizálás)1. Az alapanyagot – 30- -40 °C-ra hűtik2. A liofilizáló berendezésbe rakják3. A jégkondenzátor hőmérséklete ki-sebb, mint az alapanyag hőmérséklete így a benne lévő jég szublimálódik.

„Csak kinyitunk egy zacskót, vizet töltünk bele és kész, ott áll előttünk egy tál paradi-csomos makaróni borjúhússal”.

A liofilizált ételek lassan, észrevétlenül mindennapjaink megszokott kiegészítői-vé válnak. Rendkívül gyorsan népszerűvé

váltak, annak ellenére, hogy eltúlzott és meglehetősen sós ízük nem annyira ízlik, és hát nyilván hagynak némi kívánnivalót maguk után, összehasonlítva a jól megszo-kott házi koszttal. Mégis van egy hatalmas előnyük, amit a legnagyobb rosszindulattal sem vitathatunk el: könnyedén magunkkal vihetjük hátizsákunkban akár egy egyszerű hétvégi kirándulásra, vagy akár hosszabb túrákra, expedíciókra, többnapos terepver-senyekre.A liofilizálást magyarul fagyasztva szárítás-nak nevezik. Elsősorban erősen hőérzékeny anyagoknál alkalmazzák ezt az eljárást. Lé-

nyegében a módszer a megfagyasztott, álta-lában már elkészített étel nedvességtartal-mának vákuumtérben történő elszívásából áll. A liofilizálás lehetővé teszi, hogy a víz a lehető legkisebb károsodást okozva távoz-zon a testből. Az így előállított étel megőrzi az eredeti formáját, ízét és jellegét, azonban térfogata nagyságrendekkel kisebb, durván az eredeti egytizede lesz. Pillanatok alatt visszanyeri eredeti állapotát. Egyszerű szá-rítás esetén az étel sokat veszítene formájá-ból és ízéből, bár az is igaz, hogy az utóbbi eljárás kétségkívül sokkal olcsóbb. Amit azonban rendkívül fontos tudni a li-ofilizált ételekről: az így előállított táplálék maximálisan megőrzi az ásványianyag- és vitamintartalmát, miközben - az alkalma-zott eljárásnak köszönhetően - nincs szük-ség semmilyen hozzáadott mesterséges anyagra vagy épp tartósítószerre. Zöldsé-gek, főzelékek, gyümölcsök, húsok, halak,

tojások, tej? érdekes, de sokszor nem is tudjuk, hogy ezek az ételek bizony már ele-ve fagyasztva szárított formában kerülnek elénk a mindennapi életben is. Tipikus pél-dája az eljárásnak a leveskocka, melynek összetevői túlnyomórészt liofilizált anya-gok. Tizedakkora mérete, minőség- és jel-legmegőrző karaktere, nagyfokú ellenálló képessége (legyen hideg vagy meleg, állaga változatlan marad), valamint egyszerű el-készíthetősége hamar a túrák, a versenyek és az expedíciók pótolhatatlan kellékévé tette ezeket az ételeket.

A liofilizálás (fagyasztva szárítás) régóta is-mert az élelmiszeriparban, neszkávé, szárí-tott gomba készítésére, tartósításra használ-ják. A szakácsok egyre többet játszanak is vele, ugyanis ezzel az eljárással messzeme-nően megőrizhetők az ízek és az aromák. Juan Mari Arzak spenót- és pirospaprika-


X


mártást liofilizált vékony rétegben, így zöld és piros „papírt” állított elő. Kilyuggatta, s a keletkező konfettivel ízesítette egyik ételét. Aztán bemutatta a „meleg-száraz” fagy-laltját. Ehhez sajtos fagylaltalapot készített, beletette a paco-jetbe (elsősorban fagylalt-készítésre használatos speciális porító gép), majd a liofilizátorba. A végeredmény egy koncentráltan sajtízű, roppanós „szárított fagylalt” lett (távolról kicsit a hungarocellre emlékeztető az állaga). Grant Achatz elhozta bemutatni azt a desz-szertet is, amely jelenleg menüjének utolsó falatja. Lágy, sós karamellagombócot tűz fahéjrúdra. Lisztbe, majd tempuratésztába mártja, így süti meg bő olajban. A bonbon úgy néz ki, mint egy nyalóka, sós és édes, hideg és forró egyszerre, belül folyik, kívül ropogós. Mikor leharapjuk a fahéjról, be-

levegyül a fahéj és a tempurába reszelt cit-romhéj aromája.

A PACOJET egy olyan konyhatechnológiai újdonság, amely lehetőséget biztosít arra, hogy akár friss, akár mélyfagyasztott termékeket má-sodpercek alatt tökéletes minőségű habbá pépesítsünk. Készíthetünk vele többek között püréleve-seket, szorbeteket, fagylaltokat, szószokat, habokat, használhatjuk kutterként, mixer-ként vagy habverőként, de különböző ké-sek szükségesek a lefagyasztott és a friss alapanyagok feldolgozásához. A PacoJet a Molekuláris gasztronómia ide-ális kiegészítője. Ez a szerkezet megint egy olyan nélkülözhetetlen eszközzé kezd vál-ni, amely nemhogy kirekesztené a kreatív séfet a konyhából, hanem éppen ellenkező-

Gasztronauta [email protected]


A kép illusztráció

leg; megteremti a lehetőségét annak, hogy megvalósítsuk saját határtalan elképzelése-inket másodpercek alatt. A Pacojet segítségével bármilyet fagylaltot, sorbetet, mousse-t, fűszeremulziót, krém-levest, mártást, salátavinaigrettet, krémes pürét el tudunk készíteni.A termékek alapanyaga lehet friss, fagyasz-tott, de a sous-vide hőkezelt termékekkel koncentráltabb ízt és visszafogottabb pasz-tell színű krémet kapunk.Legalább 24 órán keresztül fagyasztani kell a tégelyeket mélyhűtőben -18 fokon, de a leghatékonyabb, ha sokkoló fagyasztással készítjük el a megfelelő hőmérsékletre hű-tést. A sokkoló szekrény egyébként is nélkü-lözhetetlen eszköze, a Cook@Chill része a sous-vide technológiában.Ez biztosítja, hogy a tégely tartalma belül is tökéletesen megfagyjon. A nem teljes fagyasztás miatt a tégelyben lévő étel közepe lágy marad, mely a kések elhajlását (vagy törését) okozhatja a kések

felületén adódó ellenállás egyenlőtlensége miatt. Az ideális „pacotizáló” hımérséklet kb. -8°C. Ha a tégely túl hideg (hidegebb, mint -24°C) – különösen, ha a recept ma-gas víztartalmú – végeredmény porózus állagú lehet. Ilyen esetben a megoldás a tégely másodszori „újra pacotizálása” vagy egyszerűen csak öntsünk rá hideg, de nem fagyos hozzáillő folyadékot, például glükóz szirupot .

A PacoJet gazdaságosabb új változata is el-érhető már, a neve Nemox Frix Air.

Csidei TamásAz új konyhatechnológiák szakoktatója

[email protected]


Objektív

Gosztonyi Mátyás„...a vállalkozó kedvű szakács.”

ni, mintha a nagymaminak a legféltettebb receptjét kapta volna ugyanolyan íz világgal. Vagy amikor egy esküvő hangulatát még jobban feldobod szépen tálalt, ízléses, házias ételekkel. Vagy egész egyszerűen hálás, mert nem neki kellett otthon levest főzni, panírozni, zsírszagúnak lenni, tartármártást keverni. Persze itt jövünk mi a képbe, hogy lehet, hogy csak egy rántott sajtot ren-delt az a vendég, de mivel mi vagyunk a vendéglátók, és Ő az aki fizet érte, kutya kötelességünk úgy elkészíteni mindent, hogy abban ne legyen kifogás. A levest forrón, a kenyérből frisset. A rizs illatos legyen, puha, a sajt ne folyjon ki, a tartár hideg legyen és ízletes, ne valami sokadik napi bebőrösödött kutyulék. Fontos hogy minden apróságra figyeljünk, a vendéget soha nem

Ebben a hónapban egy mindenre nyitott szakembert szeretnék bemu-tatni nektek, aki nem volt rest külföldre menni, hogy szakmai tapasztala-tait tovább bővítse, de nem volt rest itthon vállalkozásba fogni sem. Nos, olvassátok Gosztonyi Mátyással készült interjúmat, íme:

Mesélj magadról, rólad mit tudhatunk? 1976-ban, Budapesten születtem. Szakácsként és vállalkozóként dolgoztam eddig a ven-déglátásban. A külföldön eltöltött évek, és pár itthoni próbálkozás után Kunert Zsolt és Szilágyi Gyuri barátom meghívására az Origo filmgyárba mentem séfhelyettesnek, ezúttal a catering

mellett voksoltam.

Hogy kerültél abba, és mióta foglalkozol vendéglátással? Már gyerekkoromban tudtam és eldöntöttem, hogy szakács akarok lenni. Mindig is érdekelt a főzés, kí-váncsi voltam, hogy lehet elkészíteni azt a finom húslevest, amit tanyasi tyúkból, főznek rengeteg zöldséggel, aranysárga zsírcseppekkel, és kéz-zel gyúrt levesbetéttel. Továbbá az is borzasztóan izgatott, hogy hogyan kerül bele a tojás a Stefánia vagdalt közepébe, és az éttermekben mitől olyan puha, párnás a panír a rántott szeleten.Éppen ezért egyenes út vezetett a Gundel Károly vendéglátóipari szak-iskolához. 1993-ban végeztem, és a tanulóévek sem vették el a kedvem attól, hogy szakács legyek.A vendéglátás szerintem érdekes. Mindig tanul az ember, mindig fej-lődik, mindig újít. Ezért maradtam a vendéglátásnál, mert szeretem a vendégek elismeréseit, mikor egy egyszerű fogásnak úgy tudnak örül-


zési lapjukat, vagy megtömik valaki zsebét egy felesleges főzőtanfolyamon. A szakmához igenis hozzátartozik a tanulóévek kínszenvedése, a zöldségek előkészítése, mázsaszámra a hagyma ap-rítása, a húsok szeletelése, klopfolása, panírozása, a tengernyi hal pikkelyezése, belezése, filézése, a hűtők és a konyha folyamatos takarítása. Mindez szélsebes tempóban, nem éppen a legkedve-sebb felettesi ösztönzés közben. De ha már itt rájössz arra, hogy ez is a gépezet része, és kitar-tással szépen lassan felfelé kapaszkodsz a ranglétrán, előbb-utóbb téged is séf úrnak szólítanak. De az út odáig tele van buktatókkal, dilettáns főnökökkel, fájdalmas műszakokkal, lábfájással, hátfájással, magas vérnyomással, idegbeteg, vagy megbízhatatlan kollegákkal. Ezzel, idővel min-denki szembesül szerintem, de ha ezek után még mindig érdekel a főzés, és képes vagy az egész

érdekli, hogy nehezek a körülmények, idegesítő a főnök, beteg otthon a kutyus,vagy éppen a hatvanadik munkaórán vagy túl a héten és még csak csütörtök van.

Foglalkozott valaki a családban ezzel? Nem, és nekem sem ezt szánták. Az egész családom zenei beállítottságú volt, és először azt szerették volna, ha a konzervatóriumba megyek. A zenei általános iskolában már tudtam, hogy nem az órákon tartó gyakorlás az, ami nekem való. Így úttörőnek számítot-tam, később persze kiderült, hogy ez való nekem, mert ezt szeretem csinál-ni.

A vendéglátáson belül van olyan eredmény, amire igazán büszke vagy? Nem büszkélkedhetek szakmai verse-nyeken szerzett érmekkel, vagy elit ét-termek irányításával, bár ki tudja, hogy mit hoz a jövő? Amire büszke vagyok, az a hozzáállásom a munkához, akár konyhafőnökként, helyettesként vagy beosztott szakácsként. Sok szakácson látom, hogy teljesen kiégtek, utálnak főzni és tálalni. Legszívesebben a ven-dég képébe vágnák az egészet. Persze, hogy a gyenge éttermek az ilyen sza-kácstól gyengék, legalábbis ha magát az étel minőségét nézzük. Az ilyen kol-legákat hívom zsoldosoknak. Bemegy, letolja, kinyírja, akit ki kell, felmarkolja a zsoldját és hazamegy. Ezt egyszerű-en nem lehet máshogy csinálni, mint szeretni főzni, és egyáltalán szeretni a vendéglátást. A mi szakmánkban 10-14 órás műszakok vannak többnyire, ezért nem árt, ha a fiatalok ezt jól át-gondolják, mielőtt kitöltik a jelentke-

Képünkön: Gosztonyi Mátyás


„A vendéglátás sem ígérhet mást, mint vért verítéket és könnyeket.”

használatával képtelenek enni. Persze most nem a különböző kultúrákról vagy vallási szokások-ról beszélek, hanem egyszerű európai kés-villa használatról. Tehát úgy érzem, hogy mi magya-rok tudunk viselkedni az asztalnál evés közben, bár itt is láttam bőven ellenpéldát.

Mit gondolsz, a Magyar konyha megújulása meddig tarthat még, egyáltalán szükség van-e arra? Vagy jobb lenne, ha az értékeink megőrzésére koncentrálnánk ezen túl?A megújulás –ha tetszik nekünk, ha nem-észrevétlenül vagy feltűnően akár, de folyamatát éli.

életedet erre áldozni, na, akkor érdemes ezt csinálni. Ezen kívül büszke vagyok a visszajelzésekre, a visszajáró vendégekre, és arra, hogy mindenért keményen megdolgoztam nem csak úgy vártam és ácsorogtam, hogy majd lesz valami. Szerin-tem lassan a mai világban az is eredmény, ha talpon maradsz.

Szerinted az embereknek, mennyire fejlődött az étkezési kultúrája, hol tar-tunk ma, vagy hová fejlődhetünk még a jövőben? Szemmel láthatóan fejlődik, és fejlődnünk is kellene. Nyitva áll a világ, persze nem biztos, hogy

a rossz szokásokat kéne átvenni, gyors-éttermek helyett a reggelizést szorgal-mazni, meleg ételt ebédelni, finoman-szolidan koldusként vacsorázni. Ez is egyelőre a nagy többségnél sajnos ki-vitelezhetetlen. Reggel sietünk, kapko-dunk. Ha van időnk, de otthon nincs semmi, reggelizni igazán jót megfizet-hető áron, kevés helyen lehet. Szóba jö-het a pékség, ami finom és friss is, ta-lán le is tudunk ülni, de egy idő után hiányozni kezd a rántotta, a lágy tojás, vagy egy pár főtt virsli. A meleg ebéd anyagi akadályokba ütközhet, elég sok helyen-még a külkerületekben is-há-ziasan főznek megfizethető áron, de nem biztos, hogy belefér egy négytagú családnak mindennap hazavinni a két vagy háromfogásos menüt. Így sajnos az emberek nagy része marad a szegé-nyes vacsoránál, és lehet, hogy aznapra az volt a királyi reggeli is. Persze ez nem az emberek étkezési kultúráját minősí-ti, ez megint egy más téma. Ha pedig az étkezési kultúra azon részét vesz-szük, hogy evés közben hogyan visel-kedünk, a saját tapasztalataim alapján nem állunk rossz helyen, mert külföl-dön vannak emberek, akik csendben, kulturáltan, rendeltetésszerű evőeszköz


„...mindig nyitott szemmel kell járni és mindent meg kell kóstolni, mert ebben a szakmá-ban nincs olyan, hogy nem szere-tem...”

az ételeket, akkor hogyan népszerűsítsük a magyar konyhát? Egy valamire adó francia soha nem fog mar-garinnal főzni vaj helyett, vagy egy átlag angol nem fogja a vasárnapi ebédhez való yorkshire-puddingot lecserélni burgonyafánk-ra, bármilyen izgalmas is a fűszerezés. Nem tartom szükségesnek ezeket a re-formokat, legalábbis ami a tradicionális magyar étele-ket illeti.

Mit gondolsz a szakmánkon belüli ér-dekérvényesítésről, el-lentétekről, szakmai szervezetekről? Sajnos mivel nem követem a munkásságukat, véle-ményt sem tudok alkotni. Gondolom, hasznos lehet-ne egy szakszervezet, ahol az ember tájékozódhat, főleg vállalkozás terén. Ál-landóan változnak a törvé-nyek, és ha az ember nya-kába szakad egy étterem vezetése, jól jöhet a segít-

Úgy gondolom, újulhat, illetve újítsa, aki szeretné, de bármivel is próbálkozunk a Magyar kony-ha a magyar alapanyagoktól, a magyar szakácstól a magyar bográcstól és a magyar mangalica zsírtól lesz magyar. Hiszen magam is próbálkoztam már apróbb változtatásokkal elkészíteni pár jól bevált magyaros ételt. Emlékszem mikor anyámat próbáltam rávezetni, hogy biztos jó lenne abba a palóclevesbe egy kis angolzeller, vagy mi lenne, ha abba a fasírozottba lenne egy kis édes-kömény? Vagy amikor egy társaságban valaki olivaolajat szorongat egy tesztoszterontól fűtött kan bulin, és gyanús lépéseket tesz a bogrács felé, na, azt az embert tuti, hogy meglincselik jóér-zésű férfiak, akik kellően fűszeres, nehéz, mócsinggal teli csülökpörköltre vágynak, hegyes erős paprikával a tetején. Az sem baj, ha van mellé jó savanyúság, és magyar, testes bor. És amikor hajnalban a bográcsot kenyérrel kitunkoljuk és további erős paprika karikákkal halmozzuk el, rájövünk, hogy ezen nincs mit változtatni, hadd élvezzem ki ezeket a jól bevált itthoni ízeket. Szerintem nem érdemes vajon párolni salottahagymát, és úgy elkezdeni egy gulyáslevest, vagy akár trikolor paprikát használni hozzá, valószínű finom lesz és sikert aratunk, de ha gulyásleves-nek hívjuk, az embereknek evés közben megmagyarázhatatlan hiányérzete lesz, és gondolkod-nak, hogy finom-finom, de az anyué, nagymamié, asszonyé még jobb! Ha mi átgondoljuk ezeket


ség. Vagy jól jöhet munkavállalóként, a törvényt semmibe vevő, szadista vendéglátós tudod kiknek a visszaszorítására.

Hogy látod a vendéglátás helyzete szerinted javult, vagy romlott az elmúlt időkben?Szerintem látszólag romlott a helyzet, bár a jó színvonalat tartó éttermek még mindig jó for-galommal büszkélkedhetnek. Persze ezt most kategóriákra lehetne bontani, vagy akár azt néz-ni, hogy miért is hanyatlott a vendéglátás helyzete Magyarországon? Az emberek megélhetési gondjai miatt, vagy túl sokan próbálkoztak anélkül, hogy bármi tapasztalatuk lenne, esetleg azok miatt, akik gyenge forgalom miatt kénytelenek, illetve képesek voltak bűnös dolgokat ten-


ni? Szerintem ezért kell egy vendéglátáshoz értő és vendéglátást szerető tulajdonos, üzletvezető. Aki csak a napi bevételt nézi és bosszankodik, hogy egy heti forgalom még mindig nem elég arra, hogy év végén a Kanári-szigetekre utazzon, az az ember szép lassan képzeletbeli keselyű-ket fog látni az étterem felett. A vendég nem megy be többet, ha becsapják. Az emberek előbb-utóbb megérzik a húsokkal való machinálást, a frittőzbe való olaj agyon használatát, vagy az adagok csökkentését. Viszont ha azt nézzük, hogy az elmúlt években mennyi jó étterem nyílt, és mennyi jó étteremmel büszkélkedhetünk, akkor mondhatjuk, hogy javult a helyzet.

Szerinted az iskolákból kikerülő tanulók „minősége”, mennyire változott az


elmúlt évek során? Szerintem ez inkább hozzáállás függő. Hogy egy tanuló mennyire érdeklődő, vagy mennyire nemtörődöm, hamar kiderül. De sokat számít az is, hogy milyen helyen kezd el dolgozni. Persze szerencse is kell hozzá, hiszen ha jó helyre kerül, sokat tanulhat, és ez nagyon fontos az alapok-nál.

Szerinted, az, hogy az alapanyagokat külföldről szerzi be néhány étterem, az elfogadható-e szerinted, vagy egyáltalán mit gondolsz az alapanyagok minőségé-ről?Szerintem az alapanyagok minősége jó, sőt esetenként kiváló. Most már a választék is elég szé-les, persze van pár kivétel. Például az üzletekben kapható marhahúsnál általában tejelő állatnak a húsát vesszük, ami nem a legkiemelkedőbb minőség. A legelőkön tartott állatok húsa sokkal ízletesebb, ezáltal drágább is, tehát kimarad a hétköznapi emberek étrendjéből. Éttermeknél pe-dig elfogadható szerintem az, hogy esetenként külföldről rendelnek például marhahúst, hiszen aki a húsételekre alapozza a menüjét, a jobb minőségű import marhát fogja árulni.

Nagyon sok jó szakember külföldön próbál szerencsét. Neked erről mi a véle-ményed?Mindenképpen javaslom és támogatom. Akiket én jó séfeknek tartok itthon, általában dolgoz-tak külföldön. Én közel tíz évig dolgoztam illetve éltem külföldön, négy különböző országban. Ha valakinek van kedve hozzá, miért ne vágna bele? Nekem hasznos volt, és a nehézségek elle-nére nem csak szakmai tapasztalatot adott, hanem másfajta látásmódot is.



Mit gondolsz a hazai vállalkozásról? Neked mi a véleményed, mennyire egy-szerű ez ma, hogyan tudnánk fejlődni, naprakésszé válni? Egyáltalán le vagyunk-e maradva? Csak a saját bőrömön tapasztaltak alapján mondhatom, hogy mennyire nem egyszerű. A fej-lődéshez pénz kell, a pénzhez tudás és szerencse. Nem mondanám, hogy le lennénk maradva, csak néha kitartóbbnak kell lenni. Itthon még mindig nagyon nehéz vállalkozni, talpon marad-ni.


Mi a véleményed az ellenőrző hatóságokról, mennyire végzik jól, vagy szolgá-latkészen a munkájukat?Az élelmiszerhigiéniai ellenőrzésnél nem elsősorban a büntetésre mennek, tanácsokkal is ellát-nak. Ellenben azokkal a hatósági ellenőrökkel, akik még trükköket is képesek bevetni a bírsá-golásért. Sarkalatos pont a számlázás, a számlaadásra és a beszállítói számlákra minden hatóság ki van hegyezve.

Mit üzennél a kollégáknak?Remélem, hogy a nyári meleget nem csak a tűzhely mellett élvezitek, kívánok sok pihenést, és szórakozást is!

Mit vársz a jövőtől? Tulajdonképpen menet közben jönnek a nagy ötletek, kívánom, hogy meg is valósuljanak!

Kívánom, hogy a menet közben előkerülő ötleteidet meg tudd valósítani és ezúton is köszönöm, hogy a rendelkezésünkre álltál. Sok sikert a munkádhoz, önmagad megvaló-sításához!

/AI/

„Szerintem az alapanyagok minősége jó, sőt esetenként kiváló…”

Légy részese és használd ki a lehetőséget, küldj Te is kérdést a „Nagylátószög” című rovatunkba, hogy azt szakértőink megválaszolhassák! E-mail: [email protected]

Nagylátószög


A szakmai lapok mélyrepüléseManapság egyre szűkülő példányszám, egyre szűkülőbb tartalom, és egyre silányabb, innen-on-nan „összeollózott” cikkek várják a gasztronómiai szaklapok a nagyérdemű olvasóközönséget.

Én mindig is azon a véleményen voltam, hogy teszem a dolgom és nem foglalkozom a többi szaklappal, majd az idő eldönti, hogy melyikünk gondolkodik jobban, melyik a jobb irány. Ezt

mára nagyon komoly szintre emeltem… de emellett már nem tudok elmenni.A minap egyik ismerősömnél összetalálkoztam, egy, a neves hazai szaklapokból álló gyűjte-ménnyel, mit ne mondjak meglepődtem! Meglepődtem, mert a tartalom és a nagyság minden-képpen árulkodó, hogy baj van. Nagy baj van náluk! Ugyanis, ha ez így folytatódik, akkor a rek-lámbevételek miatt létrehozott szakmai lapok szépen lassan el fognak tűnni a piacról. Ami nem feltétlenül baj, szerintem! A szakmai lapok mára szinte csak reklámújságok lettek, szinte sehol egy értelmes cikk, alig-alig van saját forrású írás. Én mindig is azt mondtam, hogy a szakmai saj-tónak szolgáltatni is kell! - melynek hiányával gyönyörűen szembesítettek a saját munkásságom

közben, ezért is a saját magazin. (Ezért egyébként a mai napig hálás vagyok nekik!) Azonban mi lesz így a hazai sajtóval, vagy végképp átveszi a helyüket a sok esetben önjelölt szak-

értőkből álló gasztroblogok? Az vajon jobb lesz? A konkurens lapok mélyrepülése komoly nyomást keltett bennem, ugyanakkor meg is erősítette elhivatottságom, ezért mindenképpen érdekel, hogy mit gondolnak szakértőink a hazai sajtóról,

annak jelenéről és jövőjéről, így erről kérdeztük őket:

Mi a véleményetek a hazai gasztronómiai újságokról, szaklapokról?


Némedi JózsefA Nemzeti egység Klaszter Vendéglátóipari Főmunkacsoportjának, és az Étrend, Magyar Konyhafőnökök Egyesületének Elnöke. Főbb területe a közétkeztetés. Elkötelezett annak színvonalának javítása irá[email protected]

Sajnos egy ideje tart már a folyamat, amely a nyomtatott szaklapokat szépen kivégzi. Ugyan most is internetes újságban írok, de személy szerint sokkal jobban szeretem a nyomtatott újságokat. Általában 2 tí-pusú magazint forgatok, a szakmámmal és a hobbimmal (horgászom) foglalkozókat. Az utóbbi időben elkeseredve tapasztalom, hogy míg dinamikusan fejlődik a horgász újságok tartalma, és megjelenése, a

szakmánkkal foglalkozó szaksajtó egyre gyengébb képet mutat. Gyakran a hirdetések tö-mege mellett nem találunk olyan cikket, mely igazán előre mutató, vagy segítő lenne. Nincs igazán elmélyült kifejtés, csak felületes, és reklám célú ismertetés. Azt gondoltam, hogy az internetes újságok megjelenése komoly versenyt fog generálni, és majd emelke-dik a színvonal. Sajnos ez nem következett be. A régi nagy lapok stábja szétszéledt, és külön,külön próbálnak sikeresek lenni. Mindannyian ismerjük azt a hatást, amikor egy jó csapatot szétszednek, hogy 3-4 kisebb csapatot javítsanak fel. Mindegyik középszerű lesz, és a csúcs csapat is visszacsúszik. Szerencsére van olyan sajtó (az Oldalas például), amely nem adja fel az igényes munkát. Azt gondolom, amelyik szaklap figyel ránk, nekünk is azt kell támogatni.

kező szám megjelenéséig. A lapok a szakmáról és magáról a gasztronómiáról szóltak és ez jó volt, nagyon jó. Aztán elkezdődött egy folyamat, ami szépen lassan harapózott el és mostanára egy olyan szintre jutott, ami nem tudom, hogy visszafordítható-e? Egyre több lett a fizetett hirdetés, ami egy idő után irritálni kezdett, aztán nagyon zavart, majd odáig jutottam, hogy szépen lassan leszoktam a szakmai lapok vásárlásáról. Számomra elfogad-hatatlan, hogy egy újság fele (!) fizetett hirdetés legyen, ami egyáltalán nem érdekel, nem kértem és még én fizessek, hogy hirdetést olvashassak. Hasonlóan irritál a tévéreklám is, főleg az óta mióta minden második reklám gyógyszerreklám, amit szintén nem akarok vásárolni, sőt még látni se, ha nem muszáj, ezért ha reklám jön, automatikusan kapcsolok is el.Kifejezetten masszív, ugyanakkor irritáló problémának érzem, hogy a lapok az önnön üz-

Lipher TamásA Bors GasztroBár résztulajdonosa. Számos elismert hely konyhafőnökeként tevékenykedett és több külföl-di Michelin csillagos éttermet is megjárt szakmai tapasztalatszerzés céljából. Jelenleg a minőségi streetfood elkötelezett híve és újítója. Fontos számára a saját maga által felállított szabály, miszerint „ Nincs szabály, csak jó ízek és elégedett vendégek !”[email protected]

A gasztronómiai lapokkal kapcsolatos véleményem sajnos elég lesúj-tó. Régen lelkesen vásároltam több újságot is, mindig nagyon vártam az új lap megjelenését, majd amikor megjelent, a-tól z-ig kiolvastam a tartalmát, majd ismét izgalommal teli várakozás kezdődött a követ-


Kiss KrisztiánGyakorló szakember. Számos versenyen megmérettette már magát. Nyitott az újra, szívesen alkalmaz modern technológiákat. Segítőkész a hazai termékek piacának javításá[email protected]

Szakmai lapok... Hát persze... Multi lapkiadónál nem feltétlen a tartalom az elsődleges.Inkább a profit vagy a fenntarthatóság. A dolog nem olyan bonyo-lult. Idejön a külföldi multi. Elhoz egy már jól bevált üzleti sémát. Majd egyes részeit átalakítva, olykor lebutítva alkalmazza nálunk.

Míg egy (mondjuk) németországi szaklapot tartalmasabbnak látunk, melyet inkább ne-veznénk szakmainak, addig az itthonit inkább nézzük valami lapozható színes újságnak.Én már régóta nem veszek ilyesmit. Részben ezért, részben az ár/ érték miatt. Persze ismerek hazai újságírót, aki inkább otthagyta az ilyen munkát. Az internet terjedésével

Kőszegi BertalanGyakorló szakács. Az elmúlt éveit a tűzhely mellett töltötte. Fontosnak érzi a tradicionális gasztronómia megtartását, ugyanakkor nem zárkózik el az újtó[email protected]

lataikat a külföldi útjaikról és kiküldetésük eredményeiről. Sajnos az utóbbi években, a termékkatalógusokon kívül nem látok olyan szaklapot, ami nem a nagyközönségnek és a főzni szerető háziasszonyoknak készül, hanem a profi szakácsoknak. Bár az is igaz hogy az internet világában már lehet hogy egyszerűbb az online magazinokat keresni mert a nyomdai költségek olyan magasak hogy nem éri meg a nyomtatott példány. Sajnos aki ma talpon akar maradni annak szüksége van a szponzori segítségre, mert a több százezres példányszám már a múlté. A másik nagy gond hogynagyon silány a szakmai tovább képzés és egyre romlik az iskolából kikerült pályakezdők tudása és felkészültsége. És valljuk be őszintén ma már nem is irigyelt dolog szakácsnak lenni. Így egyre kevesebben vagyunk, akik még ma is szívesen lapozgatnánk a kollégák által publikált újságokat.

Pályám kezdetén emlékszem, minden hónapban megjelent az étte-rem vezető, és két három olykor több, kifejezetten a vendéglátó egy-ségeknek szóló magazint tett le az asztalra, hogy nézzük át, hol tart a szakma, ki milyen újításokkal rukkolt elő és, hogy mi az aktuális trend. Nem csak a kollégák által bemutatott recepteket olvastuk nagy figyelemmel, de a szakma akkori öregjei is megosztották tapaszta-

leti érdekeiket helyezik a komoly szakmai tartalom elé. Ezekből az okokból kifolyólag én inkább az interneten olvasok, böngészek és szerzem be az információimat, amelyek számomra szükségesek-megfelelőek.Nagyon is érdekelnek a kollégáktól származó szakmai írások, mivel magam is elég sokat publikáltam korábban, de mint bármit, ezeket is megtalálom a neten.Sajnos, vagy nem sajnos én egy olyan ember vagyok, aki elvből nem hajlandó a fizetett hirdetéssel teletömött újságért még fizetni is, mert ez által totál hülyének érezném magam.


Gosztonyi MátyásGyakorló szakács. Tapasztalatait 8 évnyi külföldi munkával szerezte. Fontos számára a hazai konyha nép-szerűsítése, ugyanakkor a hagyományosnak mondható ételek új technológiákkal való párosítása. [email protected]

Nem szoktam sűrűn gasztronómiai újságokat olvasni. Inkább az interneten tájékozódom, így el tudom kerülni a reklámokat és érdekes cikkeket tudok olvasni. Például izgalmasabb lehetne ha kollégák által publikált írások illetve receptek lennének, meg-osztva tapasztalataikat és élményeiket.

Persze így is mehetne tovább az új technológiák népszerűsítése, de más köntösben. Észrevételeim szerint elég kevesen olvassák a vendéglátásban a szaklapokat, és ez is alátámaszthatja a silány minőséget.

a nyomtatott sajtó is hanyatlik. Ez sem bonyolult. Ezért sem kell a nagyon szakmaiság hozzá. Sokkal egyszerűbb nem szakembert alkalmazni (lásd. Újságíró) szinte bárki fel tudja tenni az adott kérdéseket e-mail-ben. Majd a képeket hozzá összeszedi valahonnan. Ez nem újságírás. Hiányzik belőle az élő kommunikáció.A Chef-ek valamennyire olvassák ezeket, de szerintem nem veszik olyan komolyan. Csak akkor, ha annak valamilyen érdekcsoportjába tartoznak.



Öreg paraszt délebéd előtt a kertben: – Szögedi darált sertéshús löncs? No lássuk miféle: – Aszongya, hogy:„Összetevők: ( gyártási szalonna (nafene, ejsze assztot is gyárccsák? Bizto-san nincsen má elég disznyó Tápiópiába), akkó sertésbőr, sertéstüdő, Laval rost (há a meg mi a nyovolya?), 50% búzaliszt (netene, tán csak nem kenyeret akartak ezök sütni) szepa-rált baromfihúspép(majorsághús a disznyókonzervbe? Há megbolondútak ezök?), aztán kukoricakeményítő (mondtam má, hogy kenyérnek indúlt), ivóvíz, fűszerkeverék (szójafe-hérje, emulgeáló só (mija? parajdi kősójuk nincsen?) E450, aroma, stabilizátor keverék (mi a fekete fenét kell stabilizlálni egy konzervben?), E412, E410, E415, antiuoxidáns E301(no ezök bizonyosan válogatott patkánymérgek), baromzsiradék (meginn tyúk?), nitrites pác só keverék,, nátrium nitrit, (a hétszönccségit mennyi méreg!) szója, szójafehérje koncent-rátum (meginn szója?), módosított burgonyakeményítő(mér kell aszt módosítani?)Tartal-

A dArált sertéshús löncs

maz: szeparált baromfihúspépet. (esmen baromfi?) – A kúrvaúristenit annak a ba-romnak! Melyik barom találta esztöt ki? Hát tápos uraim, hol van itt a disznyóhús? Disznyókonzervöt vöttem s már félórája óvasom, hogy nincs egy szikra disznyóhús se benne!... No, de akkó zabájják is mög, me neköm ne kő! – Hé, Buda! Gyeride jó ku-tyám!.... Ne, ögyé disznyóhúskonzervet…ögyé, öreg harcos! – Há mija Buda? Neköd se kő? De kústifélre, nehogy lehúggyozd a csizmámot…há nem lehúgyozta a kon-zervet? No te Buda, te megattad a tápos uraknak ami kellötött, de ne féj jó kutyám, többet nem vöszünk ilyen szemetet….. jó lesz nekünk a kóbász, szalonna es. Gye-rünk akkó eléfelé, nézzünk fel a hijuba egyet!

Részlet Berec Edgár: Székely anekdoták című gyűj-téséből

Kitekintő


FEJLESZTÉS

Debrecenben zárult a nemzeti iskolagyümölcs-program workshop-sorozata

A Nemzeti Iskolagyümölcs-program hat állomásos workshop-sorozatot indított útjának, melynek hatodik és egyben utolsó állomása Debrecen. A rendezvénysorozat legfőbb célja a folyamatos párbeszéd fenntartása a program minden szereplője között. A múltbeli tapasztalatok és jövőbeni kihívások mellett a résztvevők a program peda-gógiai, egészségügyi és kommunikációs oldalát is megismerhették.A Nemzeti Iskolagyümölcs-program része az Európai Iskolagyümölcs-programnak, melynek küldetése, hogy hosszú távon szerepet vállaljon a gyerekek helyes táplálko-zási szokásainak kialakításában. Ezt kívánja nyomatékosítani a program hat állomá-sos workshop-sorozata is, melynek utolsó r e n d e z v é n y é t D e b r e c e n b e n szervezték meg. A rendezvény előadói nem-csak a gyakor-lati tapasztala-tok folyamatos megosztásának fontosságára hív-ták fel a figyelmet, hanem pedagó-giai, egészség-ügyi és kommu-nikációs oldalról


is szemléltették a program jelentőségét. Az előadásokat követően számos témakört érintő kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a jelenlevők választ kaphattak fenn-maradó kérdéseikre, valamint további tapasztalataikat is megoszthatták.A Nemzeti Iskolagyümölcs-program keretében a Kormány 2010 óta 500 millió fo-

rintról 1.200 millió forintra emelte a költségvetés hozzájárulását, amely lehetővé tette, hogy a tanév során a kezdeti 277.000 gyermek helyett mára már 2.032 iskola több mint 538.000 diákja kapjon heti legalább két alkalommal, legalább kétféle gyümölcsöt. Így ma már a program keretében több mint 45 millió adag gyümölcs és gyümölcslé ke-rül kiosztásra az iskolákban. A programhoz összesen 25 EU-tagállam csatlakozott, köztük hazánk is öt éve, így Magyarországon ma már több mint fél millió kisdiák jut rendszeresen gyümölcshöz az iskolában. „A workshop-sorozat nagy sikernek mondható, hiszen a résztvevők nemcsak részle-tes bemutatást kaphatnak a programról, hanem találkozhat beszállító, pedagógus és döntéshozó, mely a gyakorlati kérdések megvitatásában is nagy előrelépést eredmé-nyezhet” – mondta Bittsánszky Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárpiaci Főosztályának főosztályvezető-helyettese.. /AI/

* A Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, a 2014-es évben csatlakozott a 2015-ben hatályba lépő mesterképzéssel kapcsolatos megoldás kidolgozását javaslók sorába, mert azt gondoljuk, hogy a jelenlegi rendszer elavult, hitelét vesztett.

* A Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, megtartotta éves Közgyűlését, ahol elfogadta a 2013-as évi Közhasznúsági jelentését, majd határidőra benyújtotta azt az illetékes hatóságoknak..

Kövesd figyelemmel munkásságunkat: www.kortarsegyesulet.hu

Kortárs Gasztronómiai és Kulturális EGyEsülEt

H í r e k

Magyarok kenyereIdén is a Kárpátaljáról érkezik Baranyába a kovász az idei ma-gyarok kenyeréhez, a sót pedig Parajdról küldik majd - mond-ta el Korinek László ötletgaz-da sajtótájékoztatón a baranyai megyeszékhelyen. Idén is Ma-gyarország összes megyéjéből és a Kárpát-medence valamennyi országából várják a szervezők a búzát a magyarok kenyere prog-ramhoz, a tavalyihoz hasonlóan idén is mintegy száztonnányi alapanyagra számítanak. A 2011-ben indult kezdemé-nyezés folytatásaként ebben az évben is a Baranyába érkező lisztből sütik meg augusztus 20-ra a magyarok kenyerét és az azt jelképező több ezer cipót. A ma-gyarok kenyere üzenete tovább-

ra is az, hogy erősítse a nemzeti összetartozást, nem mellékesen öregbítse hazánk és a baranyai megyeszékhely jó hírnevét. A beérkezett búzát összeöntik, és - ahogy eddig minden eszten-dőben - a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban, valamint a szi-getvári malomban őrlik meg. Ezt követően Pécsváradon sütik meg a nemzet kenyerét, valamint a jótékony célú értékesítésre szánt cipókat. Utóbbiakat az augusz-tus 20-i pécsi Magyarok Kenye-re Ünnepen árulja majd a Pécsi Jótékony Nőegylet; a befolyt ösz-szegből a rászoruló gyermekek étkezését segítő Nekem Nincs Ebédem programot támogatják.

-AI-

H


AGÁRDI

KÖRTE PÁLINKA

www.agardi.hu

Rövid az élet:

Friss, gyümölcsös, többségé-ben Vilmos körtéből álló körte-pálinka Cuvée. Illatában és ízé-ben magában hordozza a nyár és a lédús, érett körték zamatát.

Elkötelezettek vagyunk a kultúrált alkoholfogyasztás iránt. kérjük

kerüld a mértéktelen alkoholfogyasz-tást Te is!

Drégely László: Nyári

tánc

Tarka réten,

Fák alatt,

Fiúk- lányok

Játszanak.

Körbe állva,

Táncot járva,

Mindenkinek

Víg a párja-

Velük mulat

Tündér lánya,

Napsugár a

Koronája.

***

Kányádi Sándor: Ziva-

tar

Hát ez a szél

mit akar?

Mindent kiföd,

kitakar.

Ajajaj,

hajajaj,

nyakunkon a

zivatar.

Minek az új?Ha a régi MegbízHatóbb!

- rendekné Olga rOvata -


A jól megmosott érett almát vagy körtét csepegtessük le, majd szele-teljük fel 1 cm vastagságú csíkokra. Ezután dobjuk bele sós vízbe / 1l víz-hez 1dkg só/. Pergessük át ebben a vízben és utána csepegtessük le. Erre azért van szükség, hogy hamarabb beszáradjon a gyümölcs felülete az aszalás során, így a cukortartalma jobban kiérződik. Amikor már nem süt a kemencénk, de jó meleg, ak-kor helyezzük be az aszaló tepsiket. A kemence másik oldalába , ahol a szárító rész van oda tegyük át majd a tűztérből kb. 40 perc múlva. Gyü-mölcsöt soha ne csontszárazra aszal-junk, mert akkor élvezhetőbb ma-rad a fogyasztása. Aszalványainkat nyersen csemegeként is fogyaszt-hatjuk, süteménybe tehetjük, vagy gyümölcslevest készíthetünk belőle. Főzés nélkül sokkal több vitamin

megmarad benne.

A zöldségféléket nem szoktuk sóba dobni, viszont nagyon ki kell szá-rítani, ellentétben a gyümölccsel. Zöldségeinket is szeleteljük fel vagy kockázzuk össze. Lehetőleg mindig 1 féle zöldséget szárítsunk egyszerre. Amikor megszárítottunk többfélét akkor keverjük össze ételízesítőnek, amit később levesekhez, főzelékek-hez, húsok ízesítésére használha-tunk.

Lényeges dolog, hogy aszalt gyü-mölcseinket vászon vagy papírzacs-kóban tároljuk, semmiképpen nem plasztikban. Szárított zöldségeinket legjobb nagy befőttes üvegben tá-rolni, s rácsavarni a lapkát, hogy ne kapjon nedvességet.

-Rendekné Olgi-

Rigmusok:



Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bi-zottság döntését Fazekas Sándor vidék-fejlesztési miniszter jelentette be pénte-ken, a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón.

A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágo-

sodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarorszá-gon. A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmond-ta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyi-

en támogatták, hogy bekerüljön az egye-düli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie ge-nerációkon át. A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen ré-sze, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Ma-gyarországhoz hason-ló eredményeket az akácgazdálkodásban - érvelt a bizottság döntése mellett a mi-niszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan nép-szerű terméke a hazai méhészetnek. Fazekas Sándor tájékoztatott arról is, hogy a bizottság hungarikummá nyil-

FEJLESZTÉS

Hungarikum lett az akác


vánította a Zsolnay Kulturális Negye-det, a Herz téliszalámit, az Ilcsi szépítő füveket, a makói hagymát, a klasszikus magyar nótát. A Magyar Értéktár a Teodora Kékkúti és a Kereki ásvány-vizekkel, a kizárólag itthon működő magyar védőnői szolgálattal, a vizsolyi bibliával és a református templommal, valamint nemzeti fegyverünkkel, a hon-foglalás kori nyíllal bővült a bizottság döntésének köszönhetően. Fazekas Sándor szólt arról, hogy a nemzeti értékeket és a hungarikumokat népszerűsítő kommunikációs kam-pányt tartanak május 15-től június

15-ig. Ennek keretében bemutatják a Hungarikum Bizottság tevékenységét, a hungarikumok legszélesebb körét. A cél, hogy felhívják az emberek figyelmet a nemzeti értékekre, valamint arra, hogy közkincseinket kötelességünk óvni és továbbadni a fiataloknak - hangsúlyozta a miniszter. A sajtótájékoztatót követően Fazekas Sándor miniszter, Babák Mihály Szar-vas polgármestere és a bizottság tagjai elültettek egy nemesített gömbakácot a több mint kétszáz éves Tessedik fa köze-lében, a Szabadság úton.

/AI// MTI /

Csatlakozz, és építs...

www.jovonek.hu


Nevess 1et! Egy részeg ember botorkál hazafelé az utcán. Megállítja az

első járókelőt:- Elnézést! Nem tudja véletlenül, merre lakik

a Kovács Józsi?- De hiszen maga az!

- Azt én is tudom, csak azt nem, hogy hol

lakom!

Két részeg beszélget:- Te, én gondolkodtam a tegnapi

balhé óta, legyünk inkább barátok!- Hülye vagy, hogy néznénk ki

csuhában?

- Hé kocsmáros, mennyibe kerül a sör?

- A pohár 220, a korsó 330.

- Aha, értem. És a sör?Megállítja a rendőr az autóst:

- Túllépte a hatvanat, ezért

megbüntetem!

- Mi a fene, már az életkoráért

is megbüntetik az embert?

Áll a székely az akasztófa alatt, nyakában a kötéllel. A hóhér megkérdezi:- Na öreg, mi az utolsó kívánságod?

A székely nem mond semmit. A hóhér lassan elkezdi húzni a kötelet, lassan rászorul a hurok a székelyember nyakára, és amikor már nem kap levegőt, elkezd irgalmatlanul kapálózni. A hóhér gondolván hogy mégis-

csak van egy utolsó kívánsága, visszaengedi a földre, erre a székely:- A jóistókát neki, majdnem megfulladtam!

Szőke nő telefonál a Legyen Ön is milliomos stúdiójából az

anyjának:- Szia anyu! Itt ülök a Legyen Ön is milliomos stúdiójában,

és nem tudom a választ az első kérdésre. Szerinted a számító-gép, vagy a közönség segítségét

kérjem?

A hónap vicce:

Egy szőke nő meséli a barátnőjének:

- Képzeld, egy jó tündér megállított ma, és azt

mondta választhatok, hogy mit kívánok tőle, mi

kell jobban: jó memória, vagy nagy mellek!

- És melyiket választottad?

- Már nem emlékszem.

- Miért van a szőke nő monitor-ján cipőnyom?

- Mert megpróbált belépni az internetre.

- Hogy hívják a vén indián öreg-asszonyt?

- ???- Bomlik.

- Hogy hívják az indián ben-zinkutast?

- ???- Töltőtoll.

- Mit gondolsz melyik a gyor-

sabb, a ló vagy a postagalamb? -

kérdi a székely a komájától.

- Gyalog a ló...


Június 4.TRIANON EMLÉKNAPJA; A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA

Június 5.KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Június 8.AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA

Június 16.A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA

Június 17.AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA

Június 20.A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA

Június 27.A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJA

Sike TamásMerlot selection

2006

A fürtöket –melyek már töppedt szemeket is tartalmaztak- november elején szüretelték. A közel 22 mustfokos szőlőt 6 héten át áztatták miután a szűz levet első és másodtöltésű kis hordóban érlelték 18 hónapon át. Mélyvörös színű, a töppedt szemeknek köszönhetően aszalt szilvára emlékeztető illatú, nagytestű

vörösbor.

www.sikeboraszat.hu

In Vino Veritas

Elkötelezettek vagyunk a kultúrált alkoholfogyasztás iránt. kérjük kerüld a

mértéktelen alkoholfogyasztást Te is!

2012.03.01

2012.02.20

✴ Hirdessen Ön is az Oldalasban! ✴[email protected]

Megtekintené az Oldalas

Magazin kOrábbi száMait?

ehhez neM kell Mást tennie,

Mint MeglátOgni

hOnlapunkat, ahOl böngészhet

az eddig Megjelent lapjaink

közül.

www.oldalasmagazin.hu

KÖVETKEZŐ MEGJELENÉS VÁRHATÓ IDŐPONTJA, 2014. 07. 01. LAPZÁRTA: 2014. 06. 15.


www.csintex.hu

Keresd az Oldalas magazint a Facebook-on is!www.fb.com/oldalasmagazin I www.fb.com/oldalasemagazin

És keresd a Kortárs Gasztronómiai és Kulturális Egyesületet!www.fb.com/kortars.official

Az Oldalas magazin, és a Kortárs Gasztronómiai és

Kulturális Egyesület stratégiai, és szakmai partnere, az

Étrend, Magyar Konyhafőnökök

Egyesülete, és Magyar Grillszövetség.

Havi szállóige:„A nők vakmerősége biztos jele szégyenünknek: nagyon is sok okuk van a

pirulásra, ha már el sem pirulnak. ”

(Rousseau)

Június 4.TRIANON EMLÉKNAPJA; A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA

Június 5.KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

Június 8.AZ ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA

Június 16.A FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA

Június 17.AZ ELSIVATAGOSODÁS ÉS KISZÁRADÁS ELLENI KÜZDELEM VILÁGNAPJA

Június 20.A MENEKÜLTEK VILÁGNAPJA

Június 27.A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJA


NYÁRELŐ – NAPISTEN HAVA

Az Oldalas magazin

időszakonként az MTI

híreit és fotót használja.

Az Oldalas magazin

eddigi, és az ezen túl

megjelenő digitális

változatát, az Orszá-

gos Széchényi Könyv-

tárban megőrzik.


www.hungarycard.hu www.hungarycard.hu

www.hungarycard.hu

Documents

Oldalas magazin 2014 júniusi szam