PEDAGÓGIAI PROGRAM - ajgm.mozanaplo.hu³giai... · Példatár és feladatgyűjtemény a Mikroökonómia Tankönyvhöz Nemzeti Tankönykiadó Példatár és feladatgyűjtemény a

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola részére érvényes helyi tanterv és óraterv

2

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola részére érvényes

helyi tanterv és óraterv (kimenő rendszer)

2013. szeptember 1-jétől megszűnik az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola

középiskolai része. A diákok különböző gimnáziumokban folytatják tanulmányaikat. A

Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban öt osztály kezdi meg a 2013/2014-

es tanévet.

A középiskolában az általános iskolai nevelés-oktatás szerves folytatása, (az általános

műveltséget megszilárdító, ill. elmélyítő képzés, az általános iskolában megkezdett

kulcskompetenciák fejlesztése), valamint a pályaválasztásra felkészítő képzés folyik. A

középiskolai tanulmányok során diákjaink a közismereti tantárgyakon kívül alapozó

tantárgyakat is tanulnak, informatikát, információkezelést, elméleti és alkalmazott

közgazdaságtant.

Az átvett osztályokban tanuló diákok az előző intézményben nyelvi előkészítő évfolyammal

kezdték meg tanulmányaikat a 9. évfolyamon. Ekkor az informatikát és információkezelést,

szinten tartó matematikát, kommunikációt, a tanulási kultúrát és műveltséget bővítő hon-és

népismeretet, ill. egészségtant, drámát tanultak a heti 15 órás angol nyelvi képzés mellett.

Intézményünkben a gimnáziumi osztályainkban oktatott közismereti tantárgyakat tanulják. Az

előző intézményben megkezdett Informatika, Információkezelés, Elméleti közgazdaságtan,

Alkalmazott közgazdaságtan, Vállalkozási ismeretek, Mozgókép és médiaismeret

tantárgyakat az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola átvett tanárai oktatják.

Igény szerint, fakultációs órák keretében biztosítjuk az emelt szintű érettségire való

felkészítést is. Bontott csoportban tanítjuk az élő idegen nyelvet, a matematikát, az

informatikát.

A 11. évfolyamon tanulóink informatikai vagy közgazdasági fakultációs irányt választanak.

Az általuk választott tárgyat magasabb óraszámban tanulják.

A közgazdaságtan keretein belül vállalkozási ismereteket, elméleti és alkalmazott

közgazdaságtant tanítunk a 11., 12. évfolyamon.

10. évfolyam: Vállalkozási ismeretek

A továbbhaladás feltételei: A tanulók legyenek képesek az értékcsökkenéssel és a befektetett

pénzügyi eszközökkel kapcsolatos egyszerű számításokra. Alkalmazzák a statisztikai sor és

3

grafikus ábra készítésének szabályait és a legfontosabb kérdőív-szerkesztési szabályokat.

(Tankönyv: Vállalkozási ismeretek)

11. évfolyam Elméleti és alkalmazott közgazdasági ismeretek

A továbbhaladás feltételei: A tanulók ismerjék meg a közgazdaságtan elemzési módszereit,

értsék meg a mikro- és makroszemlélet közötti eltérést, különbségeket és azonosságokat

határozzanak meg. Váljanak képessé alapképletek segítségével alapadatokból egyszerű

feladatok megoldására. (Tankönyv: Mikroökonómia I. középiskolások számára)

12. évfolyam Elméleti és alkalmazott közgazdasági ismeretek

A továbbhaladás (érettségi vizsgára bocsátás) feltételei: A tanulók mutassák be a

piacorientációk legfontosabb elemeit, a vállalkozás mikro- és makromarketing-

környezetének szereplőit, a jellemző folyamatokat, a materiális és információs folyamatok

kapcsolatát, a számvitel alapösszefüggéseit. (Tankönyv: Makroökonómia, Közgazdasági

ismeretek II.)

Az információkezelés (gépírás) oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak tájékozódni az

irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli

munkákat. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat és a

korszerű szövegszerkesztő programok használatát.

Tantárgyi követelmény: A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű,

közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget, tízujjas vakírással.

Hibahatár a leütés számához viszonyított négy ezrelék.

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló középiskolai osztályok óraterve

Létszámtól függően bontott csoportban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematika, a

kommunikáció, az informatika, a testnevelés és az alkalmazott közgazdaságtan tantárgyakat.

Érettségi vizsgát tesznek az iskolában tanított közismereti tantárgyakból és gazdasági

ismeretekből.

4

Kerettantervi követelményrendszer

A közgazdasági oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott elméleti és gyakorlati ismereteinek

elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a környezetgazdálkodási szemlélet

kialakítására, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás

előkészítésére és az érettségi utáni képzés megalapozására.

Az elméleti közgazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a

piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben érvényesülő

tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit és az állam

lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét,

valamint az egyensúly megteremtésének problémáit.

Az alkalmazott közgazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg

az alapvető pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-,

valamint szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a

tanulókat a problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek

alkalmazására.

Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel

kísérésére, képessé tegye a tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak,

bizonylatkezeléseknek az elvégzésére, gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye

képessé a tanulókat irányítással egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és

marketingfeladatok megoldására, tevékenységük megszervezésére és értékelésére.

5

__________________________________________________________________________

Középiskola

A Nkt 2011. évi CXC. törvénynek megfelelően évi 36 tanítási héttel, a végzős évfolyamon 31

tanítási héttel kell számolni a tanórákat.

Óraterv

6

Információkezelés kerettanterv

A tantárgy célja:

A tanulónak képessé kell válni a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok

megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre

és cserére.

Le kell tudni másolni 10 perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű,

összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatáron belül.

Ismernie kell a megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat.

Ismernie kell az üzleti élet által használt híradástechnikai kommunikációs eszközöket

(másológépet, telefont, telefaxot, iratmegsemmisítőt).

9. évfolyam

Évi óraszám: 74 óra

(heti 2 óra)

Az órakeret felhasználása

Tízujjas vakírás elsajátítása

A helyes test- és kéztartás kialakítása, a 8 alapbillentyű, a szóköz- és az enterbillentyű

megtanítása és gyakoroltatása 8 óra

A billentyűk megtanítása és gyakoroltatása 35 óra

A váltóbillentyűk (shift, Caps Lock) megtanítása, nagybetűs szavak, mozaikszavak, római

számok, írásjelek megtanítása gyakoroltatása, 4 óra

Arab számok, írásjelek megtanítása, és gyakoroltatása, összefüggő szöveg másolása

sortartással 20 óra

Korszerű szövegszerkesztő program szövegbevitelhez és szövegformázáshoz szükséges

alapfunkcióinak használata.

A számítógép billentyűzetének használata, dokumentumok megnyitása, mentése, nyomtatása,

betűtípusváltás (választás, keresés, csere,) a hibák kijavításának módjai (Delete, Backspace,

Insert billentyűk használata): törlés, beszúrás, felülírás. (Balrazárt margó használata.) 4 óra

Dolgozatírás és javítás 3 óra

A dolgozatok követelményei:

I. dolgozat:

Teljesítménymérés: 2 x 5 perces másolás különböző szavakból összeállított sor íratása 5

percen keresztül, sortartással

Követelmény: minimum 450 leütés 10 perc alatt

II. dolgozat

Teljesítménymérés: 10 perces másolás szavakból készített Nyomtatott feladatlapról

sortartással

7

Követelmény: minimum 500 leütés

III. dolgozat

Teljesítménymérés: 10 perces másolás könnyen írható, nyomtatott, ismeretlen összefüggő

szöveg másolása sortartással

Követelmény: minimum: 600 leütés

10. évfolyam

Évi óraszám: 74

(heti 2 óra)

Az órakeret felhasználása

Az írástechnika fejlesztése, a másolási készség megalapozása és megszilárdítása

A billentyűk módszeres átismétlése, a feltételes reflexek megerősítése és a sebesség fokozása

céljából. 20 óra

Összefüggő szövegek másolása sortartással, balrazárt margóval 6 óra

Másolás önálló soralakítással (balra-, jobbra-, középrezárt és sorkizárt margóval): szövegek

tagolása bekezdésekre, kiemelési módok (behúzás, szimbólumok, ritkítás stb.) megtanítása és

gyakoroltatása, szövegek átszerkesztése, szövegrészek törlése, beszúrása, áthelyezése,

tabulátorok használatának megtanítása és gyakoroltatása 10 óra

Levelek formai alakítása

Egyszerű ügyiratok készítése 15 óra

Hivatalos levelek formai kialakítása, levélminták készítése a gazdasági tevékenységgel

kapcsolatos külső és belső levelezésből, hivatalos szervekkel való kapcsolattartás irataiból

Irodatechnikai alapismeretek 10 óra

Az irodai környezetben használatos egyes híradástechnikai eszközök, kommunikációs

eszközök bemutatása, a balesetmentes használat szabályainak, az egyszerű karbantartási

teendőknek megismertetése (másológép, telefon, telefax, iratmegsemmisítő). 6 óra

Dolgozatírás és javítás 7 óra

A dolgozatok követelménye:

I. dolgozat:

Teljesítménymérés: 10 perces másolás nyomtatott, ismeretlen, összefüggő szöveg másolása

sortartással, javítási lehetőséggel.


II. dolgozat

Teljesítménymérés: 10 perces másolás nyomtatott, ismeretlen, összefüggő szöveg másolása

sortartással, javítási lehetőséggel.


8

Egyszerű ügyirat készítése folyamatos szövegből az iratkészítés érvényes műszaki irányelvei

alapján

III. dolgozat

Teljesítménymérés: 10 perces másolás közepes nehézségű, nyomtatott, ismeretlen, összefüggő

szöveg másolása sortartással, javítási lehetőséggel.


Levélkészítés folyamatos szövegből a gépelt levél érvényes műszaki irányelvei alapján.

Budapest, 2008. március 9.

9

A gazdasági ismeretek (elméleti gazdaságtan) tantárgy helyi

tanulmányi programja

1. Központi előírások A helyi tanulmányi program a

10/2003 (IV. 28) OM rendelet a kerettantervekről

243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról

iskolánk érvényes Pedagógiai Programja alapján készült.

A kidolgozásánál az előző jogszabályokban megfelelő témakörök kerültek feldolgozásra, és a

választható témakörök arányának megfelelően 70%-ban helyi hatáskörben kerültek

kidolgozásra, figyelembe véve az NFT HEFOP 3.2.1. keretében kidolgozott új

szakmastruktúrának megfelelő kompetenciákat, illetve a szakmai és vizsgakövetelményeket, a

Fővárosi Szakmacsoportos Alapozó Kerettantervi javaslatokat.

2. A tantárgy oktatásának célja és feladata

Az oktatás célja, hogy kialakuljon a tanulókban a közgazdasági kérdések iránti érdeklődés, a

gazdasági szemléletmód és a közgazdasági alapműveltség. A szakmacsoportos alapozó

oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati

ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a közép- és emelt szintű

érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú

továbbtanulás előkészítésére, és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

Cél, hogy a tanulók elsajátítsák az alapvető közgazdasági ismereteket, és az oktatás segítse

azok megértését. Minél több ismeretet kell gyűjteni a gazdasági környezetről, a gazdálkodási

szabályokról, a háztartások és az üzleti élet gazdálkodási szokásairól. Meg kell ismertetni a

tanulókkal a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit valamint magatartásukat,

és azok mozgatórugóit. Ki kell alakítani a tanulókban a gazdasági racionalitás képességét,

hogy megértsék a gazdasági szereplők gazdálkodási döntéseiben érvényesülő tényezőket és

törvényszerűségeket. El kell érni, hogy a tanulók be tudják mutatni a gazdasági élet szereplőit

és kapcsolataikat, az állam feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és

kiadásait.

Be kell mutatni a nemzetközi kapcsolatok jelentőségét, előnyeit a vállalatok, országok

szempontjából. Szembesíteni kell a tanulókat a külpiacra lépés nehézségeivel, és az egyensúly

megteremtésének problémáival. Megfelelő tájékozottságot kell, hogy nyújtson, váljanak

képessé a tömegtájékoztatás híreinek felhasználására, és fejleszteni kell a vitakészséget.

Az oktatás során a tanulókat támogatni kell abban, hogy megalapozhassák a szakmai és

közismereti tantárgyak tanulását és elmélyítését, a kapcsolódási pontok felismerését, továbbá,

hogy sikeresen felkészüljenek az érettségi vizsga közép és emelt szintjére, valamint a

továbbtanulásra.

3. Fejlesztési követelmények és a továbbhaladás feltételei

A gazdasági ismeretek tanításának a gazdasági folyamatok megértését, az összefüggések

felismerését, a helyes döntésekre való képességet kell kialakítania a tanulókban. Ezért fontos,

hogy a tanítás során a szaktanár magyarázata mellett hangsúlyos szerepet kapjon a

szövegelemzés, a modellkészítés, számítások elvégzése, a csoportmunka, vita,

esettanulmányok vizsgálata és feldolgozása, kisebb projektfeladatok. Az elmélet mellett

kiemelt feladat a gyakorlatban alkalmazható ismeretek átadása, valóság megismertetése is és

a kettő folyamatos ütköztetése. Ezáltal képességet szerezhetnek a tanulók ahhoz, hogy a

10

későbbiekben elméleti ismereteiket gyakorlatban is alkalmazzák. A fenti követelmény

megjelenik a vizsga szintjeiben és formáiban is.

Az oktatás során a tanulói tevékenység három alapvető területre terjed ki:

a. Ismeretszerzés

tanári magyarázat, előadás

megbeszélések, viták

különböző források (tankönyv, lexikonok, szakfolyóiratok, szakkönyvek,

tömegkommunikáció, családi és más környezeti forrás)

b. Ismeretfeldolgozás:

forráselemzés (tanári segítséggel, csoportosan illetve egyénileg)

forráskritika alkalmazása

elemi és konkrét következtetések levonása

tapasztalatok megvitatása

összefüggések megállapítása

c. Szintetizálás – alkalmazás:

az elemzés következtetéseiből a legáltalánosabb összefüggések felismerése

általánosítható következtetések levonása

a levont következtetések alkalmazása

végső szintézisalkotás

projektkészítés

Jellemző művelettípusok: megfigyelés, következtetés, elolvasás és bevésés (memorizálás),

összehasonlítás és elemzés, vázlatkészítés, összefoglalás, szintetikus feladatok, információk

önálló gyűjtése, egy vagy több dolog, folyamat értelmezése, kielőadás – bemutató - projekt

készítése, szituációs gyakorlatok, szakkönyvek, lexikonok alapján anyaggyűjtés.

4. Tantárgyi koncentrációk

A Gazdasági ismeretek tantárgy tanulását a tanulók előzetesen megszerzett tudása, és

párhuzamos tanulmányaik is segítik. Ilyenek az informatikai alapozó tantárgy résztantárgyai,

a matematika, történelem, földrajz keretében tanult ismeretek.

5. Tankönyvek és ajánlott taneszközök

Kötelező tankönyvek:

Kissné Kovács Piroska – Dr. Lázár Piroska – Dr. Páliné Kincses Márta: Gazdasági

környezetünk I.- II. NOVOPRINT

Elméleti gazdaságtan I. Mikroökonómia Nemzeti Tankönyvkiadó

Elméleti gazdaságtan II. Makroökonómia Nemzeti Tankönyvkiadó vagy

Elméleti gazdaságtan I. Novoprint Kiadó

Elméleti Gazdaságtan II. Novoprint Kiadó

Ajánlott tankönyvek:

Példatár és feladatgyűjtemény a Mikroökonómia Tankönyvhöz Nemzeti Tankönykiadó

Példatár és feladatgyűjtemény a Makroökonómia Tankönyvhöz Nemzeti Tankönykiadó

Elméleti gazdaságtan I. - II. Tanulói munkafüzet – Novoprint Kiadó

JAM kiadványok

11

6. A tanulói teljesítmények értékelésének módja

egy félévben az osztályzatok minimum száma: 3

tankönyvi fejezetenként minimum egy témazáró dolgozat kerülhet megíratásra

a témazárók mellett a tanév során folyamatos szóbeli és írásbeli számonkérés történik

a folyamatosan készülő projektmunka fejezetenként kerül értékelésre

a félévi osztályzatok a félév során szerzett osztályzatok súlyozott számtani átlagaként

kerülnek megállapításra, úgy, hogy a témazárók érdemjegyei kétszeres súllyal

számítanak. Egy adott jegy megszerzésének feltétele a .,00 átlag megszerzése. Két

jegy között a szaktanár döntése az adott osztályzat kialakítása, melynél az átlag

figyelembevétele mellett egyéb tényezőket is mérlegelhet.

év végén a két félév összes érdemjegyeinek súlyozott számtani átlaga adja az év végi

eredményt úgy, hogy a témazárók eredményei kétszeres súllyal számítanak

250 óra vagy tantárgyi 30%-os hiányzás esetén osztályozó vizsgára utalja a

szaktanár azt a tanulót, akinek érdemjegyei száma félévenként nem éri el az osztály

többi tanulójának átlagos osztályzatszámát, egyes fejezetekből nem adott számot

tudásáról, valamelyik témazáró dolgozatát nem írta meg és nem pótolta, a kötelező

projektfeladatot nem készítette el, vagy projektje nem a megfelelő készültségi szinten

áll.

a témazáró dolgozatnál alkalmazott ponthatárok (a jövőbeni OKJ-s szakképzés

követelményeihez igazodva):

0 – 50% elégtelen

51 – 60% elégséges

61 – 70% közepes

71 - 80% jó

81 – 100% jeles

7. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött súlya

Formája Típusa Rendje Korlátai Az

értékelésben

betöltött

súlya

A tanmenetben

rögzített belső

beszámoltatás

témazáró

dolgozat

a tanegységek

végén, a szaktanár

által kijelölt

időpontban, egy

héttel előre

bejelentve

tankönyvi

fejezetenként

minimum egy

alkalom

minimum: 20

perc

maximum:

45perc

a tananyagrész

terjedelmétől

függően

kétszeres

A tanmenetben

nem rögzített

belső

beszámoltatás

röpdolgozat,

írásbeli felelet

fejezeten belül maximum 10- 15

perc

egyszeres

házi dolgozat –

projektmunka

önálló

elkészítése

több témakört is

felölelhet

egyéni

munkatempó

függvénye,

félévenként 2 – 4

alkalommal a

megfelelő

egyszeres

12

készültségi

fokon történő

bemutatással

8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának

elvei és korlátai:

A tanulók házi feladatainak többsége a tankönyvből származik, másik részét a szaktanár

diktálja vagy osztja ki fénymásolt példányban, ezek egyik óráról a másikra számon kérhetők.

A házi feladatok meglétét a tanár szúrópróbaszerűen ellenőrizheti.

Házi feladat lehet még anyaggyűjtés, házi dolgozat megírása, valamint kiselőadásra való

felkészülés, egyéni vagy csoportos formában elvégzett projektmunka. Ezeket legalább 1

héttel, a projektfeladatot 2 héttel előtte be kell jelenteni. A feladatokkal kapcsolatos

útmutatást és a konzultáció lehetőségét a szaktanárnak minden esetben biztosítania kell a

tanulók számára. Az ilyen házi feladatok értékelése lehet érdemjegy, vagy összevonható az

óráról órára feladott házi feladatokkal a szaktanár egyéni döntése alapján.

9. Az érettségire bocsátás feltételei:

Érettségire bocsátható az a diák, aki az év végén az elégséges osztályzatot megszerezte, az

összes témazáró dolgozatot megírta, a kötelező tételfeleléseken részt vett, és a kötelező

projektfeladatot az OH által javasolt érettségi témakörök valamelyikéből elkészítette.

Bármelyik feltétel teljesítésének hiányában az érettségire bocsátás megtagadható.

13

8. Tanmenet 12. évfolyam

Heti óraszám: 4 óra

Éves óraszám: 128 óra

Témakörök és ütemezés Tartalmak Alkalmazott módszerek,

fejlesztendő kompetenciák

A projekt-érettségi

2 óra

Tájékoztatás a projekt-

érettségi menetéről, a

választható témakörökről

A projekt tartalmi és

formai követelményei

Hallott és olvasott szakmai szöveg

értése

Érdeklődés felkeltése, projekttéma

kiválasztása

I.

Ismétlés: Gazdálkodási

alapismeretek

4 óra

szeptember

A gazdaság, mint

rendszer

Gazdasági rendszerek

Az újratermelés fogalma,

fajtái

Szükségletek

A szükségletek fogalma,

csoportosítása

A szükségletek fejlődési

szükségszerűségei

Javak, a javak

csoportosítása

A termelési tényezők

fogalma, az erőforrások

szűkössége, a tényezők

tulajdonosainak

jövedelme

A munkamegosztás:

kooperáció és

specializáció

A szakmai nyelvezet használata,

hallott és olvasott szakmai szöveg

értése, a gazdasági racionalitás

megértése.

Fogalom-meghatározások

képességének a kialakítása, önálló

ismeretszerzés lehetőségének

biztosítása csoportos feldolgozás és

projekt módszer keretében. A

mindennapok tapasztalatainak

felhasználása a tanulás folyamatában.

Módszerek:

Szerepjátékok

vitakészség fejlesztés

együttműködés

feladattal vezetett, önállóan

végrehajtott elemzési

feladatok elvégzése írásos,

képi és elektronikus ismeret-

források felhasználásával

Fejlesztendő kompetenciák:

kommunikációs, digitális készségek

A tanulók ismerjék a gazdálkodás

alapfogalmait, legyenek képesek

csoportosítani és jellemezni a

szükségleteket, termelési tényezőket

és javakat.

II.

Ismétlés: A gazdálkodás

szervezetei keretei, a

háztartás

4 óra

szeptember

Háztartás és család

A gazdálkodás, mint

szükségszerűség.

Gazdálkodás az idővel,

emberi erőforrásokkal

A háztartások

pénzgazdálkodása

A háztartások jövedelme.

Bruttó és nettó

jövedelem fogalma

Reál és nominális

jövedelem

A háztartások vagyona,

Módszerek:

a mindennapi tapasztalatok

felhasználása a tanulás

folyamatában

információgyűjtés: írott sajtó,

adatbázisok használata

szituációs játékok

Fejlesztési kompetenciák:

új ismeretszerzés feldolgozása

A tanulók mutassák be a gazdasági

szereplőket és kapcsolataikat.

14

megtakarításai

A hitel szerepe a

háztartások

pénzgazdálkodásában

Sorolják fel a háztartás feladatait,

bevételeit és kiadásait. Értékeljék a

háztartás pénzgazdálkodását. Tudják

kiszámítani a háztartás bevételeit,

kiadásait. Tudják megkülönböztetni a

háztartás munkavállalói és jövedelem

felhasználó kapcsolatrendszerét.

III.

Ismétlés:

A piaci mechanizmus

alapvető elemei

6 óra

szeptember

A piac fogalmának

meghatározása, a piacon

végbemenő gazdasági

műveletek, piaci

szereplők

A piac csoportosításának

szempontjai

A kereslet és a kereslet

csoportosításának

lehetőségei

A kínálat és a kínálat

csoportosításának

lehetőségei

Piaci helyzetek:

egyensúly, túlkereslet,

túlkínálat, piaci

automatizmusok

Speciális (paradox)

árhatások

Az egyéni és az összpiaci

keresleti függvények

kapcsolata

A kereslet

rugalmasságának

többoldalú megközelítése

A szaknyelv hallás és olvasás

utáni megértése.

Szituációs játékok a racionális

gondolkodás

megteremtéséhez. Szakmai

kommunikáció fejlesztése

gyakorlati feladatokon

keresztül.

Az információgyűjtés, -

feldolgozás és átadás

kompetenciájának fejlesztése.

Első körben házi feladatok

révén, hogy a tanulók az

egyéni tempójukban

ismerkedhessenek a szakmai

szöveggel.

Ismerjék és értsék a piac

működésének mechanizmusát, az

egyensúly helyreállításának

lehetőségeit.

IV. Ismétlés:

A fogyasztó, mint a

gazdaság kulcsszereplője,

a fogyasztói magatartást

befolyásoló tényezők

6 óra

október

A fogyasztó és a

háztartás szerepe a

modern gazdaságban, a

fogyasztói döntés

tényezői

A kardinális hasznossági

elmélet alapfogalmai: a

teljes és határhaszon,

kapcsolatuk, Gossen I.

és II. törvénye

Az ordinális hasznossági

elmélet alapfogalmai: a

preferenciarendezés és a

közömbösségi görbék, a

költségvetési egyenes

fogalma és változásai ár-

és jövedelemváltozás

hatására

A fogyasztó optimális

választása az ordinális

hasznossági elmélet

szerint, az egyéni és

összpiaci keresleti

Olvasott szöveg önálló feldolgozása.

Hallott szöveg feldolgozása

jegyzeteléssel.

Információk önálló gyűjtése,

rendszerezése,

Válaszadás írásban mondatszintű

kérdésekre.

Tesztfeladat megoldása.

Egyszerűbb számítási feladatok

megoldása, alapadatokból (SZ)

Ábrázolási feladatok elvégzése

Projekt készítése

15

függvény levezetése a

hasznossági függvények

levezetésével

Marketing eszközök

hatása a fogyasztói

döntésekre,

fogyasztóvédelem

A tanulók mutassák be a hasznosság

szerepét a fogyasztói döntésekben.

Ismerjék és értsék a fogyasztó

befolyásolásának marketing -

eszközeit.

Tudják értelmezni a fogyasztó jogait

V. Ismétlés:

A vállalkozás

6 óra

október

A gazdálkodó

szervezetek, vállalat,

vállalkozás fogalma,

szerepe, a

vállalkozásokban

végbemenő folyamatok

Vállalkozások tipizálása

tulajdonformájuk,

tevékenységi körük,

méretük, a tevékenység

jellege,

profitorientáltságuk

szerint, a tevékenység

vertikalitása,

nemzetgazdasági ágak,

jogi formák szerint,

különös tekintettel a

felelősség korlátozására

Az egyéni vállalkozás

jellemzői, létrehozásának

gyakorlati lépései

A társas vállalkozások

közös jellemzői, a társas

vállalkozások

létrehozásának

folyamata, az ötlettől az

alapítással kapcsolatos

feladatokig

A gazdasági társaságok

szervezeti felépítése, a

vállalkozások kapcsolata

a hatóságokkal,

pénzintézetekkel, az

okmányirodák és a

cégbíróság feladatai

A gazdasági

vállalkozások

összehasonlító elemzése,

választás a társasági

formák között

A nonprofit szféra

sajátosságai

A gazdasági társaságok

megszűnése

A privatizáció fogalma,

alapvető formái,

jelentősége

A szaknyelv hallás és olvasás utáni

megértése.

Szituációs játékok a racionális

gondolkodás megteremtéséhez.

Szakmai kommunikáció fejlesztése

gyakorlati feladatokon keresztül.

Az információgyűjtés, - feldolgozás

és átadás kompetenciájának

fejlesztése. Cél, hogy a tanulók az

egyéni tempójukban

ismerkedhessenek a szakmai

szöveggel a projektmunka elkészítése

közben.

A vállalatok alapításának bemutatása,

annak valós megértése, hogy miben

különbözik egy jogi személyiségű

gazdasági társaság egy jogi

személyiséggel nem rendelkezőtől

(természetes személytől). A gazdasági

és szituációs játékok révén

fejleszthető a tanulók társas

kompetenciája.

Ismerjék a különböző vállalkozási

formákat, képesek legyenek alapvető

összehasonlításokra.

Ismerjék a vállalkozások alapításának

– működésének és megszűnésének

folyamatait.

16

VI. Ismétlés:

A termelés

erőforrásai, és

felhasználási

lehetőségeik, a

termelés technikai

összefüggései

4 óra

október

A vállalat környezete,

céljai, az erőforrások

kíméletes használata, a

munkamegosztás szerepe,

fejlődése a termelésben, a

termelékenység

A termelés technikai

összefüggései, a technikai

és gazdasági hatékonyság

A termelési függvény és a

tényezőhozadék. Határ- és

átlagtermék.

A termelés költségei, rövid

és hosszú távú

költségfüggvények.

Kiadás – költség - bevétel

és profit kategóriák: a

gazdasági profit

értelmezése


Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel.

Információk önálló rendszerezése,


kérdésekre.


Egyszerűbb számítási feladatok megoldása,

alapadatokból (SZ)

Ábrázolási feladatok elvégzése (Á)

Ismerjék és értelmezzék a teljes- átlag-

határtermék függvények közötti

összefüggést.

Mutassák be a költségfüggvényeket, a

köztük lévő kapcsolatot

Állapítsák meg és értelmezzék a gazdasági

profit nagyságát

VII. Ismétlés:

A piacformák és

jellemzőik

4 óra

november

A piaci verseny jellege, a

piac formái, a tökéletesen

versenyző vállalat bevétel-

kategóriái, a t.v. vállalat

alkalmazkodása a piachoz:

profitmaximalizálás,

fedezeti pontban történő

termelés,

veszteségminimalizálás és

az üzemszüneti pont

A tiszta monopólium piaca,

a monopólium bevétel-

kategóriái

A monopólium

alkalmazkodása a piachoz:

profitmaximalizálás és

veszteségminimalizálás, a

monopólium fedezeti és

üzemszüneti pontja

A monopólium és a

tökéletesen versenyző

iparág összehasonlítása: a

fogyasztói többlet és a holt

teher veszteség

Versenyszabályozás,

fogyasztóvédelem



Információk önálló rendszerezése, gyűjtése


kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


Értelmezzék a piacformák különbözéségét,

a profitmaximum elérésének feltételeit

tökéletes verseny, illetve monopólium

esetén

Értelmezzék a fedezeti és üzemszüneti

pontok tartalmát

Tudjanak jóléti szempontból különbséget

tenni a piacformák között

VIII. Ismétlés:

A termelési

tényezők piaca

november

4 óra

Az erőforrások fogalma,

fajtái, keresletének

jellegzetességei, optimális

felhasználásuk

A tőkepiac: a reáltőke és a

pénztőke piaca, a tőzsde.

Tőzsdei ügyletek. A

spekuláció

A tőkebefektetések





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


17

értékelésének mozzanatai:

jelenérték, jövőérték, nettó

jelenérték, belső kamatláb

A munkapiac. Az egyéni

munkakínálati függvény

levezetése, a munkabérek

alsó és felső határának

megállapítása

A föld- és ingatlanpiac, a

föld vételára, az

örökjáradék.

A vállalkozó, mint

termelési tényező


Értelmezzék a származékos kereslet

lényegét, a határtermék –bevétel és a

tényező határköltség fogalmát, szerepét az

optimális tényező-felhasználásban.

Tudjanak dönteni különböző

tőkebefektetési lehetőségek között.

IX. Ismétlés:

A piaci

mechanizmus

működés zavarai

2 óra

november

Magánjavak, vegyes javak,

és közjavak. A

tevékenységek egyéni és

társadalmi megítélésében

rejlő különbségek, az

externáliák. Az

internalizálás és a potyautas

magatartás





kérdésekre.


Egyszerűbb számítási feladatok megoldása

alapadatokból (SZ)


Ismertessék a külső gazdasági hatások

szerepét, az állami beavatkozás

szükségességét, az externáliák fogalmát,

fajtáit, az internalizálás szükségességét és

lehetséges módjait.

Tegyenek különbséget a magán- és a

közjavak között.

X. A

makrogazdaság

szereplői és a

makrojövedelem

keletkezése

12 óra

november -

december

A makrogazdasági modell

alapvető sajátosságai. Az

aggregálás, a gazdasági

szektorok, a makrogazdaság

alapfogalmai

A jövedelmek keletkezése,

elosztása és újraelosztása, a

rendelkezésre álló

jövedelem

A makrojövedelem

számbavételének rendszere,

a folyó tétel számlák

Makro-számbavétel SNA

rendszerű mutatószámokkal

Életszínvonal, a hazai

jövedelem összehasonlítása

nemzetközi példákkal,

esettanulmányok elemzése



Információk önálló rendszerezése.

Információk feladattá való rendszerezése


kérdésekre.



alapadatokból (SZ)

Ábrázolási feladatok elvégzése

Pontosan értsék és alkalmazzák a

makrogazdasági alapfogalmakat. Legyenek

tisztában a jövedelmek keletkezésének és

újraelosztásának mechanizmusával, a

makro-számbavétel jelentőségével.

XI. Az árupiaci

kereslet

10 óra

december

A makrogazdaság piacai –

az árupiac: fogyasztás és

megtakarítás

makroökonómiai szinten

A beruházás, a beruházási

tevékenység motivációja,





kérdésekre.


18

hatása a makrogazdasági

árukeresletre

A kamatláb változásainak

hatása az egyensúlyi

jövedelemre


alapadatokból (SZ)


Informatikai, matematikai kompetenciák

fejlesztése

Legyenek tisztában az árupiacon keletkező

jövedelem részeivel, a kereslet

összetevőivel, a kereslet változását okozó

tényezőkkel.

XII. A modern

pénz teremtése és

a pénzpiac

10 óra

január

Pénz a makroökonómiában,

a modern pénz kialakulása,

tulajdonságai, a pénzfajták

csoportosítása

A pénzkínálat, a jegybank

és a bankok szerepe a

gazdaság pénzellátásában, a

modern pénz keletkezése, a

pénzteremtés

Pénzpiaci változások hatása

az árupiacra

A pénzkereslet, pénztartási

motívumok, a pénzpiac

egyensúlya, a kamatláb

alakulása





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


Ismerjék és mutassák be a modern

pénzrendszert, a kétszintű bankrendszer

működését, a pénzteremtés

mechanizmusát., a pénzkereslet tényezőit,

a pénzpiac hatását a kamatláb alakulására

XIII. A

munkapiac és a

munkanélküliség

problémájának

elemzése

8 óra

január - február

A makroökonómiai

termelési függvény

A foglalkoztatottság, a

nominálbér és a reálbér

A munkakereslet és

munkakínálat, a munkapiaci

egyensúly, speciális

egyensúlytalansági

helyzetek

A munkanélküliség

fogalma, fajtái

A munkanélküliséget

jellemző mutatószámok

Önkéntes és kényszerű

munkanélküliség,

munkanélküliség és

makrojövedelem.





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


Projektfeladat elkészítése

Mutassák be az árupiac kínálati oldalának

tényezőit, a munkapiac szerepét a kínálat

alakulásában. Értelmezzék az

egyensúlytalanságot, legyenek képesek

értelmezni a munkapiacot jellemző ráták

tartalmát.

XIV. A

makrogazdasági

kínálat és a

makroegyensúly

4 óra

február

A makrokínálati függvény

levezetése

Árupiaci

egyensúlytalansági

helyzetek, következményük





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


Projektfeladat elkészítése

Legyenek képesek a makrokínálat

levezetésére.

19

XV. Az infláció

8 óra

február

Az árszínvonal változásával

kapcsolatos fogalmak.

Az infláció fajtái,

történelmi megközelítésük,

az infláció mérése.

A keresleti- és

költséginfláció és kiváltó

okai, pénzmennyiség és

infláció

A pénzügypolitika

monetarista szemlélete, a

monetáris politika

eszköztára, a

pénzügypolitika buktatói.

Válságciklusok.





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


Legyenek képesek értelmezni az

árszínvonal változásával kapcsolatos

fogalmakat, az infláció gazdasági hatásait

az áru- és pénzpiacon. Legyenek tisztában

az antiinflációs gazdaságpolitika

eszközrendszerével.

XVI. Az állam

gazdasági

szerepvállalása

8 óra

március

Az állam makrogazdasági

feladatai, a költségvetés és

főbb elemei: állami

beruházások, áruvásárlások,

transzferek és adók, a

költségvetés egyenlege.

Az adók, a kormányzati

megrendelések és

transzferek hatása az

árupiaci keresletre

A gazdaságpolitika

finanszírozása, a

költségvetési politika

buktatói





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)


Legyenek képesek felismerni az állami

beavatkozás szükségességét, különbséget

tenni a beavatkozás eszközeinek

hatásmechanizmusa között.

XVII. A

nemzetgazdaság

külgazdasági

kapcsolatai

10 óra

március

A nemzetközi

munkamegosztás okai,

színterei, előnyei.

Abszolút és komparatív

előnyök a

külkereskedelemben, a

vállalatok külpiacra lépése,

verseny a nemzetközi

piacokon (termékek, ár,

költség)

A külkereskedelem hatása a

makro-egyensúlyra, a

nemzetközi fizetési mérleg

A valuta és a

valutaárfolyamok, a

nominális és a reálárfolyam

A fix és lebegő

árfolyamrendszerek

megkülönböztetése

Globalizáció, a

legfontosabb nemzetközi

szervezetek (IMF, IBRD,

EU, WTO)





kérdésekre.



alapadatokból (SZ)



Ismertessék a külgazdasággal kapcsolatos

alapfogalmakat, munkamegosztás,

komparatív előnyök, valutapiaci fogalmak,

a külkereskedelmi politika fogalmát,

irányait, eszközrendszerét, az export és

import hatását az egyensúlyi jövedelemre,

a külkereskedelmi és fizetési mérleg

fogalmát, szervezetét, a legfontosabb

nemzetközi szervezeteket. Értsék a

globalizáció fogalmát, jelentőségét, tudják

bemutatni előnyeit és hátrányait. Ismerjék

Magyarország integrálódását az EU-ba, az

20

A legfontosabb EU

ismeretek, Magyarország

integrálódása a

világgazdaságba és az EU-

ba

Közösségi politikák

euró bevezetés feltételeit. Tudják

összehasonlítani Magyarország gazdaságát

a világ más országaihoz képest

Összefoglaló

ismétlés,

rendszerzés

8 óra

április

A tanult fogalmak,

elméletek

gyakorlatközpontú ismétlő

áttekintése

Legyenek képesek komplex gazdasági

eseményeket összefüggéseikben kezelni,

értelmezni, a részpiacokra gyakorolt

hatásokat levezetni.

Szabadon

felhasználható

órakeret

8 óra

Felhasználhatóak

rendszerezésre,

feladatmegoldásra,

konzultációra, érettségi

típusú összefoglaló

dolgozatok gyakorlására, a

projektkészítés - bemutatás

gyakorlására, külső

programok szervezésére,

stb.

21

A gazdasági ismeretek (alkalmazott közgazdaságtan) tantárgy helyi tanulmányi

programja

1. Központi előírások:

A helyi tanulmányi program a

10/2003 (IV. 28) OM rendelet a kerettantervekről

243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet és

iskolánk érvényes Pedagógiai Programja alapján készült.

2. A tantárgy oktatásának célja és feladata

Az oktatás célja, hogy kialakuljon a tanulókban a közgazdasági kérdések iránti érdeklődés, a

gazdasági szemléletmód és a közgazdasági alapműveltség. A szakmacsoportos alapozó

oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati

ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a közép- és emelt szintű

érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú

továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

A tantárgy alapvető célja olyan ismeretek nyújtása, melyek birtokában a kis- és

középvállalkozások munkatársai, leendő vezetői megismerik a vállalkozást, a vállalkozás

elemzési és tervezési folyamatait, környezetét, mérlegelni tudják a vállalkozás erőforrásait, az

anyagi és pénzügyi folyamatokat. A tanulók ez által képessé válnak a vállalkozások üzleti

tervezésének elsajátítására, megismerik az üzleti tervezés folyamatát, összefüggéseit. Képesek

leszek a stratégiai elemzéseket figyelembe vevő, akár „gördülő” üzleti terv elkészítésére,

menedzselésére, képesek lesznek felismerni az e-üzlet jelentőségét és lehetőségeit, annak

beépítését a saját vállalkozásukba.

3. Fejlesztési követelmények és a továbbhaladás feltételei

A gazdasági ismeretek – alkalmazott közgazdaságtan tanításának a gazdasági folyamatok

megértését, az összefüggések felismerését, a helyes döntésekre való képességet kell

kialakítania a tanulókban. Ezért fontos, hogy a tanítás során a szaktanár magyarázata mellett

hangsúlyos szerepet kapjon a szövegelemzés, a modellkészítés, számítások elvégzése, a

csoportmunka, vita, esettanulmányok vizsgálata és feldolgozása, kisebb projektfeladatok. Az

elmélet mellett kiemelt feladat a gyakorlatban alkalmazható ismeretek átadása, valóság

megismertetése is és a kettő folyamatos ütköztetése. Ezáltal képességet szerezhetnek a

tanulók ahhoz, hogy a későbbiekben elméleti ismereteiket gyakorlatban is alkalmazzák. A

fenti követelmény megjelenik a vizsga szintjeiben és formáiban is.

Az oktatás során a tanulói tevékenység három alapvető területre terjed ki:

a. Ismeretszerzés

tanári magyarázat, előadás

megbeszélések, viták

különböző források (tankönyv, lexikonok, szakfolyóiratok, szakkönyvek,

tömegkommunikáció, családi és más környezeti forrás)

b. Ismeretfeldolgozás:

forráselemzés (tanári segítséggel, csoportosan illetve egyénileg)

forráskritika alkalmazása

elemi és konkrét következtetések levonása

tapasztalatok megvitatása

összefüggések megállapítása

22

c. Szintetizálás – alkalmazás:

az elemzés következtetéseiből a legáltalánosabb összefüggések felismerése

általánosítható következtetések levonása

a levont következtetések alkalmazása

végső szintézisalkotás

projektkészítés

Jellemző művelettípusok: megfigyelés, következtetés, elolvasás és bevésés (memorizálás),

összehasonlítás és elemzés, vázlatkészítés, összefoglalás, szintetikus feladatok, információk

önálló gyűjtése, egy vagy több dolog, folyamat értelmezése, kielőadás – bemutató - projekt

készítése, szituációs gyakorlatok, szakkönyvek, lexikonok alapján anyaggyűjtés.

4. Tantárgyi koncentrációk

A Gazdasági ismeretek tantárgy tanulását a tanulók előzetesen megszerzett tudása, és

párhuzamos tanulmányaik is segítik. Ilyenek a matematika, történelem, a gazdasági ismeretek

– elméleti gazdaságtan.

5. Tankönyvek és ajánlott taneszközök

Ajánlott tankönyvek:

Dr. Szirmai Péter – Szomor Tamás: üzleti terv, üzleti tervezés Nemzeti tankönyvkiadó

Nagy Árpádné – Petrik Krisztina: Gazdasági környezetünk I.- II. Műszaki Kiadó

Bognár Zsoltné: Vállalkozások 1. Műszaki Kiadó

Bognár Zsoltné: Vállalkozások 2. Műszaki Kiadó

Közgazdaságtan I. Mikroökonómia Nemzeti Tankönyvkiadó

Közgazdaságtan II. Makroökonómia Nemzeti Tankönyvkiadó

Elméleti gazdaságtan I. Mikroökonómia Tanulói munkafüzet NOVOPRINT

Elméleti gazdaságtan II. Makroökonómia Tanulói munkafüzet NOVOPRINT

6. A tanulói teljesítmények értékelésének módja

A tantárgyi értékelés a szakmai tantárgyakat tanító kollégák megállapodása alapján egységes

értékelési rendszer alapján történik.

egy félévben az osztályzatok minimum száma: 3

a témazáró dolgozatok értékelése pontozással történik, ahol 50%-os teljesítménytől

kapnak a tanulók elégséges osztályzatot

a témazárók mellett a tanév során folyamatos szóbeli és írásbeli számonkérés történik

A tantárgy teljesítésének feltétele a tanév végére önálló üzleti terv - projekt készítése,

bemutatása.

a félévi osztályzatok a félév során szerzett osztályzatok súlyozott számtani átlagaként

kerülnek megállapításra, úgy, hogy a témazárók érdemjegyei kétszeres súllyal

számítanak. Adott jegy megszerzésének feltétele az ..,00 átlag megszerzése. Két jegy

között a szaktanár a végső jegy kialakításánál a számított átlag mellett egyéb

szempontokat is mérlegelhet.

év végén a két félév összes érdemjegyeinek súlyozott számtani átlaga adja az év végi

eredményt úgy, hogy a témazárók eredményei kétszeres súllyal számítanak

pótlási lehetőség: ha a tanuló igazolt hiányzás miatt nem teljesíti beszámolási

kötelezettségét, a számonkérést a szaktanárral közösen egyeztetett időpontban

pótolhatja. Ha a tanuló ezzel a lehetőséggel önhibájából nem él, a tantárgyi

követelmények nem teljesítése miatt az adott tananyagrész érdemjegye elégtelen.

250 óra vagy tantárgyi 30%-os hiányzás esetén osztályozó vizsgára utalja a

szaktanár azt a tanulót, akinek érdemjegyei száma félévenként nem éri el a minimum 4

osztályzatot, egyes fejezetekből nem adott számot tudásáról, valamelyik témazáró

dolgozatát nem írta meg és nem pótolta, a kötelező projektfeladatot nem készítette el.

23

A témazáró dolgozatoknál alkalmazott ponthatárok:

0- 50 % elégtelen

51- 60 % elégséges

61 -70 % közepes

71- 80 % jó

81- 100 % jeles

7. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött súlya

Formája Típusa Rendje Korlátai Az

értékelésben

betöltött

súlya

A tanmenetben

rögzített belső

beszámoltatás

témazáró

dolgozat

tanegységenként

minimum 1

alkalommal

minimum: 20

perc

maximum: 45

perc

a tananyagrész

terjedelmétől

függően

kétszeres

A tanmenetben

nem rögzített

belső

beszámoltatás

röpdolgozat fejezeten belül maximum 10- 15

perc

egyszeres

írásbeli felelet témakörön belül maximum 10 –

15 perc

egyszeres

házi dolgozat -

projektmunka

tanév végén az éves

tananyag alapján

félévente 2 – 4

alkalom a

megfelelő

készültségi

fokon

részenként

egyszeres, a

végső

formátumban

elkészült

projekt

négyszeres

10. Az érettségire bocsátás feltételei

Érettségire bocsátható az a diák, aki az év végén az elégséges osztályzatot megszerezte, az

összes témazáró dolgozatot megírta, a kötelező tételfeleléseken részt vett, és a kötelező

projektfeladatot elkészítette. Bármelyik feltétel teljesítésének hiányában az érettségire

bocsátás megtagadható.

24

Tanmenet 12. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 68

Témakörök Tartalmak Alkalmazott módszerek,

fejlesztendő kompetenciák

I. Ismétlés:

A vállalkozás

2 óra

szeptember

A vállalkozások fogalma, történelmi

kialakulása

Hazai vállalkozástörténet

A vállalkozás és a vállalkozó fogalmának

meghatározása, a vállalkozóvá válás

motivációi

A sikeres vállalkozáshoz elengedhetetlen

vállalkozói tulajdonságok

Misszió, vízió

feladattal vezetett, önállóan

végrehajtott elemzési

feladatok elvégzése írásos,

képi és elektronikus

ismeret-források

felhasználásával

Informatikai kompetenciák:

PPT tartalmi és formai

elemei

Közgazdasági

kompetenciák:

vállalkozások indításának

feltételei

vitakészség-fejlesztés

II. Ismétlés:

Az üzleti terv

2 óra

szeptember

A tervezés fogalma, a terv általános

jellemzői

Az üzleti terv fogalma, az üzleti terv

készítésének céljai. Az üzleti terv felépítése

Az üzleti terv elkészítésének lépései

Az üzleti terv alaki követelményei

Az üzleti terv megírását megelőző teendők

SWOT (GYELV) analízis

Célok kitűzése

A vállalkozói ötlet kiválasztása

Az üzleti ötlet ellenőrzése, az „igazi”

kiválasztása

A vállalkozás nevének, jogi formájának,

helyének megválasztása a tevékenység

függvényében

a mindennapi tapasztalatok

felhasználása a tanulás

folyamatában

információgyűjtés: írott

sajtó, adatbázisok

használata


szakmai nyelvezet

használata, hallott és

olvasott szakmai szöveg

megértése

fogalom-meghatározások

képességének kialakítása

kreativitás, ötletgazdagság

III. Ismétlés: A

vállalkozás

és a piac

2 óra

szeptember

A vállalkozás piacai (értékesítési,

alapanyag- és beszállítói, munkaerőpiac,

tőkepiac

A piac szegmentálása

Lakossági fogyasztói piac

Ipari- termelői piac

Kormányzati piacok

A célpiacok kiválasztása

Termékpozicionálás

Versenytársvizsgálat (konkurenciaelemzés)

Iparágelemzés

Marketing terv készítése.

Marketing mix készítése

(termékvizsgálatok. BCG, SWOT a

termékre)

Marketing cselekvési terv készítése

Legyenek képesek a

piackutatás primer,

szekunder adatait

értelmezni,

statisztikai adatokat

számítani és értelmezni



használata


szakmai kommunikáció


szövegszerkesztés, ábra

25

szerkesztése

Közgazdasági

kompetenciák: iparág-

elemzés, GYELV elemzés,

piacok típusai és

szegmentálása

IV. Ismétlés: A

pénzügyi

terv

2 óra

szeptember

A pénzügyi terv elkészítésének általános

szabályai

A pénzügyi tervhez elkészítendő

kimutatások, számítások: a mérleg

Az előzetes eredmény kiszámítása

A fedezeti pont számítása

A pénzforgalmi előrejelzés

a gyakorlat modellezése

informatikai alkalmazások

segítségével


ismeretek, szakszavak

feldolgozása, írott szakmai

szöveg értése

feladattal vezérelt önálló

munkavégzés kialakítása

logikus gondolkodás-

informatikai alkalmazások

képessége


Matematikai műveletek az

Excelben, másolás Excelből

Wordbe, szakasztörés

alkalmazása

Közgazdasági

kompetenciák: bevétel –

kiadás – profit össze-

függése, a mérleg tartalmi

és logikai felépítése

V. Ismétlés: a

marketing

terv

2 óra

október

A marketingtervezés folyamata, a 4 P

összeállítása, kiválasztott célpiachoz

igazítása

Primer és szekunder piackutatás

Az összegyűjtött adatok feldolgozása:

statisztikai számítások (viszonyszámok,

középértékek), táblák, diagramok.

SWOT – analízis

Módszerek:



használata


szakmai nyelvezet



megértése



az információkezelés

képessége

döntésképesség,

rugalmasság


szövegszerkesztés, kép

beillesztése

Közgazdasági

kompetenciák: a

marketingeszközök

26

következetes kialakítása,

vállalkozás működtetésének

anyag- és eszközigénye

VI. Ismétlés:

Személyzeti

terv

2 óra

október

A munkatársakkal szembeni követelmények

Önéletrajz és motivációs levél

Álláskeresési technikák és állásinterjúra

vonatkozó általános szabályok

A személyzeti terv kérdéskörei, a

vállalkozás szervezete

Személyzeti politika és stratégia

Módszerek:



önismeret

szóbeli kommunikáció

VII. Ismétlés: A

termelési,

üzemeltetés

i terv

2 óra

október

A működési terv, a termelővállalat

működési terve

A szolgáltató vállalkozás működési terve

Mellékletek szerepe az üzleti tervben

Módszerek:



áttekintő képesség

VIII. Az üzleti

terv

kiegészítő

dokumentá

ciói

2 óra

október

A mellékletek szerepe

A szükséges dokumentumok listája

Módszerek:

eredményorientáltság,

nyitott hozzáállás


áttekintő és rendszerező

képesség


nagydokumentum

összeállítása a tanult

informatikai eszközök és

lehetőségek

felhasználásával

IX. A

vállalkozás

tárgyi

feltételei

4 óra

november

Infrastruktúra

Székhely

Telephely megválasztásának szempontjai

A kereskedelmi egységek külső képe

A bolt belső kialakítása

Módszerek:

csoportmunka


áttekintő és rendszerező

képesség

szóbeli kommunikáció

X. Statisztikai

alapismeret

ek

8 óra

november -

december

A statisztika alapkérdései, az üzleti

statisztika tárgya, feladata, módszertana,

alapfogalmai, az információszerzés

statisztikai alapjai

Az adatfelvétel tervezése: kérdőív, becslés,

mintavétel

A gazdasági folyamatok statisztikai

számbavétele: sokaság, ismérv, mérés

Az információsűrítés eszközei:

viszonyszámok, statisztikai sorok

Az információsűrítés módszerei mennyiségi

sorok esetén: osztályközös gyakorisági sor,

értékösszeg sor képzése, helyzeti és

számított középértékek (módusz, medián,

átlag)

Módszerek:



használata

esettanulmányok elemzése


szakmai nyelvezet



megértése




képessége

27

Idősorok elemzése

Mezo- és makroszintű statisztikai

elemzések

döntésképesség,

rugalmasság

XI. Számviteli

alapismeret

ek

12 óra

december -

január

A számviteli törvény.

a számviteli törvény alanyai és hatálya

a számviteli törvény fő előírásai

a beszámolási és könyvvezetési

kötelezettség

a könyvvitel fogalma, fajtái és feladata

a nyilvánosságra hozatal és közzétételi

kötelezettség, könyvvizsgálat

A vállalkozói vagyon:

a vagyon fogalma, részei

az eszközök és források fogalma, részei, az

egyes vagyonelemek rövid tartalma a

számviteli törvény szerint

A számviteli bizonylatok fogalma:

bizonylatok fajtái, csoportosításuk

kitöltési előírások

bizonylati elv

bizonylati fegyelem

A vagyonelemek számbavétele:

a leltár fogalma, fajtái, felépítése

A könyvviteli mérleg fogalma, fajtái:

az egyszerűsített éves beszámoló

mérlegének felépítése

a mérleg jellemzése

a mérlegegyezőség elve

nyitó és zárómérleg, közbülső mérleg

fogalma

Az eredménykimutatás fogalma, kapcsolata

a mérleggel

Módszerek:

előadás

tanári magyarázat

kiselőadás

rendszerezés


szakmai nyelvezet



megértése




képessége

döntésképesség,

rugalmasság

XII. Marketing

alapismeret

ek

4 óra

február

A vállalkozás marketing terve

4P, 4C, 4E

A kereslet prognosztizálása

(tendenciamodellek, piaci reakciómodellek)

Életgörbe szakaszok

A piacbefolyásolás

A minőség, a márka, a csomagolás

Az eladás ösztönzése: a reklám és a PR

Hol értékesítsen a vállalat (elosztási terv)

Módszerek:

előadás

tanári magyarázat

kiselőadás

rendszerezés


szakmai nyelvezet



megértése




képessége

döntésképesség

XIII. Humán

erőforrás

gazdálkodá

s

4 óra

A vállalkozás munkaerő-szükségletének

meghatározása

A bérköltség

A bérköltség elszámolása

A bért terhelő adók és járulékok

elszámolása

A munkavállalót terhelő levonások

Módszerek:

előadás

tanári magyarázat

kiselőadás

rendszerezés


28

február elszámolása

A bérek kifizetése

szakmai nyelvezet



megértése




képessége

döntésképesség

XIV. Pénzügyi

alapismeret

ek

12 óra

március - április

A pénz időértéke: jelenérték számítás,

jövőérték számítás

Kamatok számítása: egyszerű kamat,

kamatos kamat, névleges és effektív kamat,

nominális és reálkamat

A pénzforgalom általános szabályai:

bankszámla szerződés, a bankszámlák

fajtái, bankszámla kivonat

Fizetési megbízások lebonyolítása, a

fizetések során alkalmazható fizetési módok

A jövedelmezőség tervezése:

állományi és forgalmi szemlélet

A vállalati mobilitás tervezése

A vállalati diszponibilitás tervezése

A likviditás tervezése

A vállalat finanszírozásának tervezése

Likviditási mutatók:

négyfokozatú likviditási mérleg

likviditási ráta

likviditási gyorsráta

azonnali készpénzfizetési ráta

Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok a

gazdálkodó szervezeteknél: a házipénztár

fogalma, működése

A pénzkezelési szabályzat

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatok

Kiemelt adónemek: SZJA, TA, EVA,

KIVA, KATA

Helyi adók fogalma, típusai, alanyai és

hatálya

Módszerek:

előadás

tanári magyarázat

kiselőadás

rendszerezés


szakmai nyelvezet



megértése




képessége

döntésképesség

A felhasználható 8 óra felhasználható számonkérése, a projektdolgozatok készítésére, külső

szakmai programokra, kielőadásokra, prezentációkra, tételfelelésre.

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM - ajgm.mozanaplo.hu³giai... · Példatár és feladatgyűjtemény a Mikroökonómia Tankönyvhöz Nemzeti Tankönykiadó Példatár és feladatgyűjtemény a