1

Bevezetés

2

Click to add title

1)A megismerés vizsgálata

2)A tudomány vizsgálata

3)A tudás vizsgálata

4)A tudományos tudás vizsgálata

�Nagy valószín séggel úgy gondolsz magadra, mint akinek normál állapotban, zavaró tényez k � �

nélkül a lineáris és vízszintes jelleggörbe írja le a figyelmi intenzitását, azaz az egyenletesen érkez �

információkat ugyanolyan hatékonyan fogadod be.

�Számos kutatás azt mutatja, hogy az ember biológiai órája és egyéb ritmusai miatt a figyelmi intenzitás sem lineáris, hanem periodicitást mutat, hasonlóan számos egyéb funkciónkhoz (pl. izomer reggelt l kés délutánig n majd estét l csökken, vizeletkiválasztás éjjel csökken, délután a � � � � �

legnagyobb, és számos egyéb, nem napi ciklus is említhet ). Mégis mindig figyelembe vesszük �

ezeket a rendelkezésre álló adatokat akkor, amikor tevékenységeinket tervezzük?

�Nagy valószín séggel úgy gondolsz magadra, mint akinek normál állapotban, zavaró �

tényez k nélkül a lineáris és vízszintes jelleggörbe írja le a figyelmi intenzitását, azaz az �

egyenletesen érkez információkat ugyanolyan hatékonyan fogadod be. �

�Számos kutatás azt mutatja, hogy az ember biológiai órája és egyéb ritmusai miatt a figyelmi intenzitás sem lineáris, hanem periodicitást mutat, hasonlóan számos egyéb funkciónkhoz (pl. izomer reggelt l kés délutánig n majd estét l csökken, vizeletkiválasztás éjjel csökken, � � � � �

délután a legnagyobb, és számos egyéb, nem napi ciklus is említhet ). Mégis mindig �

figyelembe vesszük ezeket a rendelkezésre álló adatokat akkor, amikor tevékenységeinket tervezzük?

511-02-08

Miért tegyük a megismerést a vizsgálódás tárgyává? III.

� Látnunk kell, hogy a tudással és megismeréssel kapcsolatos információk sajátossága, hogy ugyanúgy

válhatnak hasznossá, mint bármely más területre (fizika, matematika, közgazdaságtan stb.) vonatkozó ismeret.

� Csak az élhet vele felel sségteljesen vagy élhet vissza �

a figyelmi görbével, aki ismeri.

� Általánosan: csak az van döntési és választási helyzetben, például, hogy alkalmazza-e a figyelmi görbét az el adásának megtervezése során vagy sem, �

aki rendelkezik az ismerettel, amely leírja az összefüggést.

611-02-08

Kiindulhatunk abból, hogy

� mindannyian megismer k vagyunk� : a megismerés mindannyiunk számára ismétl d en gyakorolt � �

tevékenység.

� hatékony és sikeres megismer nek tekinthetjük �

magunkat*, még ha a tudással és megismeréssel kapcsolatban mindeddig szisztematikusan nem is szereztünk ismeretet

� mivel más ismeretünk a világról gyakran hasznosnak bizonyul, feltételezhet , hogy a tudásról �

való tudás, vagy a megismerés megismerése is hasznos lehet, sikeressé tehet.

Miért tegyük a megismerést a vizsgálódás tárgyává? IV.

�* Ez olyannyira így van, hogy a mesterséges intelligencia kutatások is az embert, mint megismer t kívánják �

reprodukálni, a megismer , kommunikáló stb. embert �

tekintjük annak mércéjének, hogy mit kell egy rendszernek teljesítenie ahhoz, hogy intelligensnek nevezhessük. Még akkor is így van ez, ha éppen a megismerésünkkel foglalkozó pszichológiai, kognitív tudományi, szociológiai, közgazdasági stb. ismeretek számos ponton mutatják, hogy nem-racionálisan, rosszul stb. m ködünk, vagy gyengén teljesítünk. Ennek �

ellenére globálisan mégis hatékony, jól m köd stb. � �

megismer nek kell tekintenünk magunkat, mert �

világunkban elég sikeres komplex rendszereket tudunk létrehozni ismereteink alapján (tudomány, m vészet, a �

kultúra egyéb területei).

711-02-08

Mi támaszthatja alá, hogy a megismerésünkr l �

szerzett információ, ismeret még sikeresebb megismer vé� tehet bennünket? Az ilyen információ

� feltárhat el ttünk olyan � lehet ségeket� , amelyek csak a megismerésünkre irányuló vizsgálódás révén tárhatók fel

� jelezhet olyan figyelembe veend � korlátokat, amelyek csak a megismerésünkre irányuló vizsgálódás révén detektálhatók

� ha ismerjük a megismerés jellegzetességeit, akkor tudjuk mit várhatunk t le, és mit nem�

Miért tegyük a megismerést a vizsgálódás tárgyává? V.

811-02-08

Kit és milyen feltételek között tekintünk kompetensnek annak a kérdésnek a megválaszolásához,hogy az �U�, az �L�, a �H� vagy milyen más jelleggörbe írja le az információk befogadásának hatékonyságát?

� Hagyományosan tekinthetjük a kérdést olyannak, amelyet introspekcióval, önmagunk megfigyelésével megismerhetünk � kérdés, hogy jók-e a megfigyeléseink, és leírják-e mások figyelmi görbéjét*.

Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni?

Általánosan saját tapasztalatunkat, mások közléseit, és a tapasztalatokra épül következtetéseinket használjuk � az �

alábbiakban erre adunk (nem a megismeréssel kapcsolatos) példákat

*Számos esetben azt gondoljuk, hogy saját magunk megfigyelésével szerzett információk nem árulnak el semmit másokkal kapcsolatban: attól, hogy a lábam remeg az örömt l, �

amikor a körömpörkölt illatát megérzem, még nem gondolom azt, hogy másnak is ez a kedvenc étele. Vagy mégis? Számos problémánk abból adódik, hogy a saját magunkon megfigyelt jelenségek érvényességét problémásan terjesztjük ki: sokszor azt hisszük, hogy a nekünk kedves dolog az objektívan legszebb / legjobb, stb.

911-02-08

� Sok esetben azonban úgy gondoljuk, hogy egy

szakért jobban tudja� a kérdést megválaszolni, és ez esetben kézenfekv en adódik a válasz, �

hogy a megismeréssel foglalkozó tudós (pl. pszichológus, kognitív tudós), és a tudomány keretei biztosítják a megfelel feltételeket a �

megismeréssel kapcsolatos válaszok megtalálására**.

� Vizsgálhatjuk tehát a megismerést a tudományok segítségével.

Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni?

�** A helyzet sok esetben nem egyértelm és kulturálisan �

meghatározott (és, a kultúra más részeihez hasonlóan, változó). Maradjunk még mindig a táplálkozásnál. Azt, hogy milyen húst veszünk, általában személyes preferenciáink alapján tesszük, míg pl. bor vásárlásakor többen és egyre gyakrabban hallgatnak szakért kre. A mi kultúránkban a táplálékválasztásnál inkább az �

orvos és dietetikus véleménye módosítja a döntést (de szalonna helyett inkább mangalicát veszünk, ha tehetjük és nem csirkemellet).

�Az, hogy melyik kérdést vagyunk hivatottak mi megválaszolni és miben kell szakért kben bízni, általában az utóbbiak felé d l el � � �

legalábbis a mi kultúránkban érezhet a szakért ség és szakért i � � �

rendszerek térnyerése. (Nagyapáink még bíztak az id jósban, mi �

már nem nagyapáinkban, hanem a meteorológusokban � bár tudjuk, hogy sokat tévednek. Szintén sokszor az orvosra bízzuk annak eldöntését, hogy betegek vagyunk-e, nem pedig érzéseinkre.)

1011-02-08

� Csakhogy én is, a tudós is megismer�, és a tudomány maga is megismerés! Ha az én megismerésemet vizsgálhatja is a tudós, ki vizsgálja a tudós / tudomány megismerését?

� A tudományos megismeréssel kapcsolatban is felmerülhet, hogy érdemes vizsgálat tárgyává tenni, mert magáról err l a speciális megismerésfajtáról is �

megtudhatunk olyasmiket, amik csak ezen a vizsgálódáson keresztül válnak hozzáférhet vé számunkra. �

� Minthogy a tudományos megismerés valamilyen módon maga is megismerés, ezért vizsgálhatjuk mindazokkal eszközökkel, amelyekkel általában a megismerést, azaz vizsgálhatjuk a különböz tudományok� segítségével.

Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? II.

1111-02-08

� Ez azonban NEM elég! Vegyünk csak egy konkrét példát:

� Ha a tudományos eredmények azt mutatják, hogy a figyelmi görbe egyik változata a megvizsgált személyek mindegyikénél kimutatható, és eltérés legfeljebb abban van, hogy a minimum és a maximum értékek mekkorák, akkor

� hogyan indokolható, azaz milyen elvet használunk, hogy ezt minden meg nem vizsgált személyre is kiterjesszük, és ilyen általános érvény �

szabályszer ségnek� , összefüggésnek tekintsük?

Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? III.

1211-02-08

� Az iménti észrevételb l adódik, hogy a �

megismerésnek vannak olyan kérdései, amelyek arra kérdeznek rá, amire maga az adott tudomány rendszerint nem. Ezeket az úgynevezett meta-tudományos szint �

kérdések.×

� Például:� Melyek azok a legáltalánosabb elvek, módszerek

stb., amelyeket akár a hétköznapi, akár a tudományos megismerés során egyaránt használunk?

� Mi teszi egyáltalán lehet vé� a megismerést, legyen az hétköznapi vagy tudományos megismerés?

Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? III.

�xDe ez nem jelenti, hogy a felsorolt kérdések tudományos eszközökkel (p. a kognitív tudomány vagy a kísérleti pszichológia eszközeivel) ne volnának sok esetben tanulmányozhatók, csak azt, hogy ezek olyan kérdések, amelyeket a tudományos (fizikai, térképészeti, stb.) kutatásban általában nem teszünk vizsgálat tárgyává, mert az adott tudomány vagy általában a megismerés alapelveire kérdeznek rá.

1311-02-08

� Továbbá� Általában a megismerés során milyen el feltevésekkel�

élünk a világra, magunkra vagy akár egymásra vonatkozóan?

� Figyelembe véve például, hogy a tudós is csak ugyanúgy tud észlelni, mint bárki más, azaz mint a hétköznapi megismer , vajon � vannak-e lényeges különbségek a hétköznapi és a tudományos megismerés között? Vajon a különbségek elegend ek-�

e ahhoz, hogy lényegesen különböz nek tekintsük a �

tudományos és a hétköznapi megismerést?

Hogyan tudjuk a megismerésünket vizsgálni? III.

14

Click to add title

1)A megismerés vizsgálata

2)A tudomány vizsgálata

3)A tudás vizsgálata

4)A tudományos tudás vizsgálata

1511-02-08

A kurzus célja � Mi a következ kben els dlegesen a � � tudományos

megismerés vizsgálatára fogunk koncentrálni, de számos meglátás érvényes lesz a hétköznapi megismerésre, a hétköznapi és a szakért i tudásra is.�

� A kurzus során elhangzottak három tekintetben is érdekesek

számunkra (befolyásolhatják, amit a világról vagy a tudományról gondolunk). Rákérdezhetünk:� Hogyan vonatkoztathatók az elhangzottak a saját hétköznapi

megismerési tevékenységemre?

1611-02-08

A kurzus célja

� Továbbá� Hogyan vonatkoztathatók az elhangzottak arra, amit

valamifajta szakért i tudásként� használni fogok, hol ismerhet k fel a saját szakterületemen, � különösen annak gyakorlatában a kurzusban el kerül elvek, � �

módszerek, kérdések, problémák?� Hol ismerhet k fel az tanulmányaim során az � egyes

tudományterületeken a kurzusban el kerül elvek, � �

módszerek, kérdések, problémák?

1711-02-08

Miért érdekes a tudomány?

� A tudomány felt n és az életünket sokrét en � � �

meghatározó jelenség.� Jelent sen � befolyásolja, hogy mit gondoljunk a világról*

és magunkról.**

� Meghatározza (a technikával együtt), hogy hogyan alakítsuk

a környezetünket***, és önmagunkat****, mit tegyünk, és mit ne.

� Hatalmas intézményei vannak � akadémiák, kutatóintézetek, egyetemek, folyóiratok, könyvkiadók --, amelyek jelent s pénzügyi er vel^ és politikai befolyással � �

bírnak (pl. szakért k révén), és meghatározzák a képzést �

(egyetemek).

� Jelent sen befolyásolja más társadalmi alrendszerek �

m ködését.� ^^

�*Pl. Azt mondja, hogy a Föld nem a világ közepe, hanem egy parányi objektum egy teljesen átlagos galaxis perifériáján egy naprendszerben. Továbbá azt mondja, hogy ez kis bolygó veszélyesen melegszik, hogy a világ részecskékb l áll, a piac a kereslet-kínálat törvényeinek �

engedelmeskedik. Stb.�** Pl. Azt mondja, hogy alapvet en biológia (fizikai) lények vagyunk, akik �

evolúcióval alakultak ki, mint minden más él lény. Leggyakrabban azért �

betegszünk meg, mert vírusok vagy baktériumok támadnak meg minket. Stb.

�Mindezek következtében egészen másképp tekintünk a világra és magunkra, mint az emberek 500 évvel ezel tt.�

�***Pl. Azt mondja nekünk, hogy az atomer m biztonságos és gazdaságos, � �

ezért használjuk ezt energiatermelésre.�****Pl. Azt mondja, hogy a napsugárzás veszélyes, ezért ne napozzunk.

Megmondja, hogy mit együnk, és mit ne; hogy óvszerrel szeretkezzünk, mert különben HIV fert zést kaphatunk, és az nem jó stb.�

�^ A K+F kiadás Az EU-ban a GDP 1,84 %-a (2007), de van ahol 3-4%.�^^ Pl. Megmondja, kik és hogyan gyógyíthatnak minket. Hozzájárul bizonyos

iparágak kialakulásához, és meghatározza azok fejl dési irányát. Hatalmas �

pusztításra teszi képessé a hadseregeket. Stb.

1811-02-08

Miért érdekes a tudomány?

� A tudomány tehát alapvet en meghatározza a �

gondolkozásunkat és a napi cselekvéseinket, az

egyén és a társadalom szintjén egyaránt!!

� Mi az, ami ilyen durván beleszól az életünkbe, és milyen alapon teszi? És mi miért engedjük meg neki?

1911-02-08

A közkelet válasz�

� Azt szoktuk gondolni, hogy azért van ilyen roppant hatalma tudománynak, és ez azért elfogadható, mert a tudás birtokosa� . (és

ugyebár a tudás hatalom�)

� Ez azonban nem válasz, csak újabb probléma. � Mi itt a tudás, és miért a birtokosa? Hiszen �

valamennyien tudunk egyet s mást!

� Mi a különbség és a hasonlóság a hétköznapi megismerés és a tudományos között? Hihetünk a

tudománynak?

2011-02-08

A közkelet válasz�

� Tényleg megbízható a tudományos tudás?

� És ha valóban a tudomány rendelkezik is a legátfogóbb, legmegbízhatóbb tudással, akkor ez tényleg indokolja, hogy ilyen befolyással bírjon?*

�*Ez a kérdés természetesen valós és gyakran nagy a tétje. Számos mozgalom van, amely az autoritásnak kikiáltott tudomány tekintélyét próbálja egyes területeken megnyirbálni: alternatív táplálkozási hagyományok, betegmozgalmak, evolúciót elutasító (általában teremtéshitet propagáló) civil csoportok, génmanipulációt-ellenz k, stb. Fontos azonban �

látni, hogy ezek a csoportok sem utasítják el az egész tudományt / tudományosságot, csak bizonyos részeket, területeket, technikákat.

2111-02-08

Hogyan ismerhet meg a tudomány?�

� Mit kell megnézni ahhoz, hogy a tudományról megtudjunk valamit? A tudományt! Na, de mi a tudomány? Ha tudnánk, máris részben tudnánk, amit

keresünk. (Menon-paradoxon)*

� Induljunk ki a róla való hétköznapi tudásunkból, majd ezt csiszoljuk!** A �tudomány� szó többértelm :�

1)Tudomány = kutatási tevékenység. Pl. �A tudomány feltárta, hogy��

2)Tudomány = felhalmozott tudományos tudás, (1) eredménye. Pl. �A tudomány mai állása szerint.�

3)Tudomány = kutatók közössége, intézményei. Pl. �A tudomány jelenlev képvisel jét l kérdezem, ��� � �

* A Menón-paradoxon, amelyre Platón mutatott rá, a következ : "ha tudjuk egy probléma �

megoldását, akkor nincs probléma, ha viszont nem tudjuk a megoldást, akkor nem tudjuk, hogy mit keresünk és nem is várhatjuk el, hogy találjunk valamit." Platónnak a Menónban adott válasza szerint az ideák világára való "visszaemlékezés" segít a megoldás felkutatásában. Ezt a megfoghatatlan ideák világára emlékezést szeretné Polányi egy plauzibilisebb folyamattal felváltani a dinamikus intuíció vezérelte felfedezés segítségével "törekedhetünk a tudományos felfedezésre anélkül, hogy tudnánk mit keressünk, mivel a mélyül összefüggés felé mutató irány �

megmutatja nekünk, hogy hol kezdjük, merre forduljunk és végül olyan pontra vezet, ahol megállhatunk és jogot formálhatunk a felfedezésre" [�] "a tudományos problémák nem meghatározott feladatok. A tudós csak nagy vonalakban ismeri célját és a növekv koherencia �

intuíciójára kell támaszkodnia, hogy elvezesse a felfedezéshez." [�] "Bár egy probléma megoldása olyasmi, amivel korábban sohasem találkoztunk, a heurisztikus aktusban mégis az elveszett golyóstollhoz, vagy a jól ismert, de elfelejtett névhez hasonló szerepet játszik. Úgy keressük, mintha ott lenne, eleve adottan." [�] "A kétfajta problémamegoldás, a szisztematikus és a heurisztikus különbsége abban a tényben is megjelenik, hogy míg egy szisztematikus m velet teljes egészében akaratlagos aktus (aki idáig elolvasta és hozzám jár annak egy plusz �

pont ha ráírja az 1. zh-ra: �Menón-paradoxon rul3z!� , de csak amíg nem tudnak róla túl sokan, úgyhogy psszt! Héder M), a heurisztikus folyamat aktív és passzív szakaszok kombinációja."

http://www.artpool.hu/lehetetlen/realizmus/paradoxon.html

�a problémamegoldás vagy értelmetlen, vagy lehetetlen vállalkozás� -

**Máris látható, hogy a hétköznapi tudás a tudományos tudáshoz (jelen esetben a tudományról való tudományos tudáshoz) is nélkülözhetetlen, ezzel tovább bonyolítva a tudományos és a hétköznapi megismerés el z diákon felvetett problémáját.� �

2211-02-08

Hogyan ismerhet meg a tudomány?�

� A tudomány megközelítésének általunk használt módjai:� Ismeretelméleti megközelítés: a megismer �

tevékenységet és a felhalmozott tudást vizsgálja.

� Történeti megközelítés: a tudományt történeti jelenségként, változásában írja le.

� Szociológiai: a tudomány intézményi m ködését és �

társadalmi szerepét vizsgálja.

� Pszichológiai: a tudósok megismer tevékenységét elemzi.�

� A tudomány vizsgálatát kezdjük egy olyan kérdés vizsgálatával, amelyre feltételezhet en van �

tudományos válasz�

2311-02-08

Hogyan indoklod, hogy az óra végeztével az ajtón mész ki a teremb l? I.�

� Tegyük fel, hogy az egyik egyetemi épület 7. emeletén van az óra.

� A lehetséges válaszok, hogy miért az ajtón megyünk ki:

1. Mert így kulturált -> a kultúra olyan er sen szabályoz, hogy még �

kérdésként sem teszed fel magadnak, hogy lennének-e alternatíváid, és ha felteszed,mint most, akkor készen szállít egy választ is.

� (Hántsuk le a kultúra rétegét, és nézzük meg, mi van alatta.)

2. Mert hétköznapi tapasztalataink szerint a különböz �

magasságokból történ � zuhanások, esések és földet érések súlyos károsodást eredményeznek, eredményezhetnek.

2411-02-08

Mivel indoklod, hogy az óra végeztével az ajtón mész ki a teremb l? II.�

3. Mert hétköznapi ismereteink szerint, véges számú próbálkozás révén arra jutottunk, hogy az ilyen és ilyen fal nem átjárható.

4. Mert az épít mérnöki tudományok� szerint az ilyen és ilyen fal nem átjárható.

5. Mert a fizikára mint tudományra alapozva a gravitáció figyelmen kívül hagyása súlyos károsodással jár.

2511-02-08

Hogyan indoklod, hogy az óra végeztével az ajtón mész ki a teremb l? III. �

� Mi a viszony az egyes válaszok között?

K1.) A 4. és az 5. nem két külön válasz, mert az épít mérnöki tudományok visszavezethet k a � �

fizikára -> Valóban? Ez lesz a tudományok redukálhatóságának kérdése.

K2.) A 2-5. válaszok esetében úgy t nik, hogy �

múltbeli hétköznapi vagy tudományos

tapasztalatainkat terjesztjük ki a jöv re� -> Mit is csinálunk? Miért is csináljuk e kiterjesztést? Tehetjük egyáltalán? Kikerülhetnénk? Ez lesz az indukció kérdése.

2611-02-08

Hogyan indoklod, hogy az óra végeztével az ajtón mész ki a teremb l? IV. �

K3.) A hétköznapi tapasztalathoz képest mi a többlet, ha a fizikára támaszkodunk, és olyan magyarázati elemeket is használunk, �kísérlettel kimutatva�, �természeti törvény�, �a gravitáció az oka�, �elfogadott tudományos elmélet�? -> Itt olyan kérdések merülnek fel, hogy hogyan jutunk a hétköznapi

vagy tudományos tapasztalattól, az adattól, a kísérlett l a �

gravitáció elméletéig. Mit tekintünk tudományos

elméletnek, és mit természeti törvénynek? Hogyan lesz tény / tudás egy megfigyelésb l, kísérletb l?� �

K4.) Közületek ki mérte ki, hogy s=g/2·t2? És ki mérte ki, hogy mennyi a g? Tudományos tudásod mekkora részét

ellen rizted valaha (vagy bármelyik tudós!) közvetlenül� ? -> Miért bízunk a tudományban?

27

Click to add title

1)A megismerés vizsgálata

2)A tudomány vizsgálata

3)A tudás vizsgálata

4)A tudományos tudás vizsgálata

2811-02-08

*Honnan származik a tudásunk? I.� A tudományra úgy tekintünk, mint ami tudáshoz juttat � de általában

hogyan tudunk valamit tudni?

� Tudásunknak általában négy f forrását érdemes elkülöníteni:�

1. Tapasztalat: �látom, hogy��, �hallom, hogy��, stb. érzékszerveim folyamatosan ismereteket szolgáltatnak: süt a nap

2. Emlékezet: �Emlékszem, hogy �� (pl. mert tapasztaltam)

3. Következtetés: �mivel tudom, hogy �, és azt is tudom, hogy �, akkor azt is tudom, hogy ��

� nem látom a napot, mert egy létrán állok a szobámban, de azt látom,

hogy lent az utca nagyon fényes, az árnyékok élesek, és az emberek

napszemüvegben járkálnak � mindebb l arra következtetek, hogy süt �

a nap

2911-02-08

� 4. Közlés: �X mondta, hogy ��, �Y-ban olvastam, hogy ��� elhiszünk dolgokat, melyeket mondanak nekünk: tudom,

hogy süt a nap, mert bár egy ablaktalan helyiségben vagyok, de a belép hallgatók azt mondják, hogy kint süt �

a nap.

� E tudásszerz mechanizmusokat � nem egyforma mértékben tartjuk megbízhatónak� (közlés) megbízhatatlan� (emlékezet)-r l nem sokat mondhatunk �

*Honnan származik a tudásunk? II.

3011-02-08

� A �valódi� tudásforrás

� 1) tapasztalat és

� 3) következtetés

� -> Erre épül a klasszikus tudományfilozófia, amely tapasztalatra és logikára (=következtetési szabályok) próbálta visszavezetni a tudást.

*Honnan származik a tudásunk? III.

3111-02-08

A közlés mint gyanús forrás

�Tudom, hogy a magyar focicsapat legy zte a brazilt� �

� Mert ott voltam és láttam -> tévedhetek (álmodtam, hallucináltam), de általában megbízható a tapasztalat

� Mert kikövetkeztettem: láttam, hogy a magyar szurkolók boldogan jönnek ki, a brazilok meg leverten-> itt már könnyebb tévedni (pl. döntetlen lett), de ha körültekint vagyok, elég megbízható�

� Mert valaki azt mondta

-> miért higgyek neki ilyen valószín tlen dologban?�

� Úgy t nik, a közlés a legkevésbé megbízható forrás�

� Viszont éppen ezzel élünk a leggyakrabban, Nem?

3211-02-08

*A közlés mint els dleges forrás�

� Tudáskészletünk túlnyomó többsége közlésb l származik�

� történelmi tudás: nyilván nem voltam ott

� rengeteg tudás sosem látott tájakról, emberekr l (Kínában kínaiul �

beszélnek)

� természettudományos tudás: szinte semmit sem tapasztaltam saját szememmel, csak elhiszem, mert mondták (elektronok, dinoszauruszok, fekete lyukak, a Holdon hideg van, a védekezés nélküli szex AIDS fert zéshez vezethet)�

� Rengeteg dolgot nem tapasztalhatok, s t nem is �

következtethetek ki, mégis tudom

� Ha kivonom a tudományos tudásomból mindazt, amire közlés

útján tettem szert, akkor szánalmasan kevés marad

3311-02-08

Mi van, ha a személyes tapasztalat és az közösségi tudás konfliktusba kerül?

� Példa: Társas összejövetelen különösen szívesen veszek egy

bizonyos el ételb l, valami panírozott, olajban sütött, pikáns íz � � �

falatkából, mert nagyon ízlik.

� Kérdésemre a házigazda elárulja: ezek panírozott, olajban

sütött giliszták: erre persze felháborodok, és undorodni kezdek

� Saját tapasztalat szemben a közösségivel:

� Mind a két érzelem szinte és valóságos, ebben az esetben az �

utóbbi gy z, az undor abból ered, hogy elfogadtunk a �

környezetünkben uralkodó általános konszenzust, amely szerint gilisztát enni undorító dolog

� Tulajdonképpen mi is a baj a gilisztával?

3411-02-08

Mikor fogadunk el egy közlést?

� Ha konzisztens meglev tudásunkkal�

Pl. azt, hogy a brazil csapat megverte a magyart,

sokkal könnyebben hiszem el, mint fordítva�

-> Ez attól függ, miket tapasztaltam korábban, illetve miket mondtak: milyen kultúrában élek.Tudomány: a mi kultúránkban alapvet , eddig is �

elfogadtuk, így könnyen hiszünk neki (nem a birkaszellem eredménye tehát a bizalmunk, hanem így épül fel a társadalmunk, ett l �

m ködik) �

3511-02-08

Mikor fogadunk el egy közlést?� Ha megbízható a forrás:

� Pl. xy gyakran füllent, megviccel, figyelmetlen�

� Xy-t nem érdekli a foci, de Zw-t igen-> szakért iség kérdése: ki a szakért ?� �

� Vagyis különböz személyekben (témától függ en) � �

más-más mértékben bízunk

3611-02-08

Mikor fogadunk el egy közlést?

� A forrás � személy vagy intézmény?� A bizalom alapvet en a megbízható � személyek felé

m ködik, társadalmunk azonban � intézményeket hozott létre:

� A forrás mint intézmény bizalmat élvez: a sportújságnak könnyebben hiszek, mint xy-nak � (de a kedvenc orvosomban jobban bízok, mint a hazai

egészségügyben)

37

Click to add title

1)A megismerés vizsgálata

2)A tudomány vizsgálata

3)A tudás vizsgálata

4)A tudományos tudás vizsgálata

3811-02-08

*A tudományos tudás min alapszik?

� A bevett nézet szerint a tudományos tudás kísérlet (tapasztalat) és következtetés alapú � Régebbi tudományfilozófusok, maguk a tudósok és

legtöbbször a laikus is így tekint(ett) a tudományra

� DE! A tudomány (nagyrészt tapasztalatra épül ) �

vizsgálata az utóbbi évtizedekben megmutatta, hogy � Még a tudósok esetében is igaz, hogy az egyedi

megismer (tudós) nagyon kevés dolgot tapasztalt �

meg (kísérlet) vagy következtetett ki-> �fekete doboz� (Latour): készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel dolgozik, melyeket bizalmi alapon fogad el

3911-02-08

*A tudományos tudás min alapszik?

� Vagyis a tudományos tudásunk jelent s része is �

közlés alapú

� A tágabb társadalom számára ez teljes egészében áll: a tudományos tudást, amit a laikus ismer szinte teljesen mások közlései révén ismeri� elhisszük, mert a tanár bácsi mondta, vagy könyvekben

vagy a National Geographicben olvastuk, vagy tévében láttuk�

� -> Vissza az alapkérdéshez: miért bízunk a tudomány szavában?

4011-02-08

*Miért megbízható a tudomány?

� Nem attól lesz valami megbízható, hogy �jó

módszerrel� nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóra

� Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosat

� Hanem hogy sokan és módszeresen

ellen rizték:� a tévedés lehet ségének �

szisztematikus kizárása

4111-02-08

*Miért megbízható a tudomány?

� A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a min ség-�

ellen rzés� legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártás� a tudományos tudás létrehozása egy olyan

intézményben történik, amely évszázadok óta alakít ki olyan struktúrákat, eljárásokat, amelyek célja a szigorú min ség-ellen rzés� �

� A tudományos tudás megbízhatóságának f �

kulcsa az, hogy ez a tudás közösségileg

ellen rzött tudás�