2011.09.19.

1

• Fehér Márta• Kutrovátz Gábor• Láng Benedek• Paksi Dániel• Zemplén Gábor

1. Megismerés és reprezentáció. Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció. Mentális kép, mentális térkép, séma, forgatókönyv.

2. Kultúra és civilizáció. A reprezentációk sokfélesége. Analóg‐szimbolikus. Játszmák, beszédaktusok, homlokzat. 

3. Hatalom és szimbólum. Jó és rossz. Figyelem és fegyelem. Panoptikum és cctv. Stressz és disztressz. 

4. Tanulás és tudás. Fejlődés, visszafejlődés és cirkularitás. Morfológia és struktúra.5. Egészség és betegség. Énreprezentáció és önreprezentáció. Testkép‐emberkép‐társadalomkép. 6. Észlelés és értelmezés. Érzékelés, észlelés, felismerés, top‐down, bottom‐up feldolgozás, 

leképezés és konstrukció. Az érzéki modalitások reprezentatív funkciói.7. Gondolkodás, reprezentáció és intencionalitás. Tudományos reprezentációk. 8. Tévedés, igazolás, megalapozás, koherencia, holizmus. Tudományos modellalkotás céljai, 

objektumai és módszerei. Mérés és kísérlet szerepe a tudományos reprezentációban.9. Bűn és boldogság. Cél és érték. Állapot és pillanat. A szubkultúrák nyelvi, viselkedési, öltözködési 

reprezentációi. A kulturális különbségek reprezentációs funkciói. A szociális reprezentáció típusai.10. A művészeti reprezentáció típusai. Művészet, szórakozás, munka. Feladatok, vágyak és kielégülés. 11. Vallás, hit, élmény. Szakértőiség és reprezentáció. Episztémikus függés, tudástranszfer és 

popularizáció. Reprezentáció‐terjedési modellek, mémek és epidemiológia. Jelentésváltozás, inkommenzurabilitás. Értés és értékelés. 

12. Sokszínűség és egyediség. Egyéni és közösségi reprezentációk. 

1. MEGISMERÉS ÉS REPREZENTÁCIÓ. Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció.

Reprezentáció

Kocsi Olga: A fejemben már boldogan élünk

2011.09.19.

2

Mi a reprezentáció?Miért tud valami valamit reprezentálni?

Nagyiványi Márton, Bazsinka István, Pákozd Gergely: Wunderland

Mi a ~ köze a valósághoz?

Széplaki Imre: Otthon, édes otthon

Szelektív hasonlóság. 

Ez egy mezítlábas ember, aki hasonlít Obamához?

http://www.toonpool.com/cartoons/Obama%20s%20new%20shoes_28885#img9

Hasonlóság?

Tóth Györgyi: S

2011.09.19.

3

Van hamis reprezentáció?

http://csdesignsstudio.com/Murals.html

AszimmetriaA várakozásokat ~ja a hegy. De a hegyet nem ~ják várakozások

http://blogs.phoenixnewtimes.com/valleyfever/2009/03/the_plot_thickensfollowing_our.php

Szelektív hasonlóság. Ha A ~ja B‐t, akkor? Hasonlít?? Nem hasonlít?

Pablo Picasso, 1931A reprezentálja B‐t, mint C‐t (D számára, aki E közösségben szocializálódott)

Magyar Balázs ‐ Szigeti Bernadett: Nekem Ez A

2011.09.19.

4

MIT JELENT A REPREZENTÁCIÓ

‐megjelenít‐ felidéz‐ áll valami helyett, képvisel

1.def. A repr. B‐t• hasonlóság: szelektív, torzító, • mit jelentene a teljes 

hasonlóság: Picasso• nem hasonlóság: avatar, 

matematikai , térkép, műszeres (lokátor, radar)

• karikatúra• hamis/téves reprez.• színészi játék• aszimmetria: ha A r B, akkor 

nem B r A.

A repr. B‐t mint C‐t.

• radar, fénykép: tudományos, kulturális (ausztrál bennszülöttek)

• Interpretáció• konvenció : virágcsokor

A r B mint C‐t, D számára, E társ./kultúrában F időben. R(a,b,c,s,e,f)

A reprezentáció aszimmetrikus többváltozós 

reláció– Kontextus függő– Konvencionális– Funkcionális– intencionális

Megismerés

Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció

• Kertész – fóliák?• Nyelvi gondolkodás

– Nyelvkeletkezési elméletek– Fodor – gondolat nyelve– Nyelvi reprezentáció – ET 5 hang….– Asszociációk, metafora, kognitív architektúrák– Nyelv, elme, tapasztalás

• Nem nyelvi (többféle)– Mentális kép, mentális térkép,– Séma, forgatókönyv. – Kondicionálás

2011.09.19.

5

2. Mik a közös alapok?

• Biológiai lény– Mennyiben állat az ember (etológia,

humánetológia)– Mennyiben nem, hogyan jutott ide (Donald)

• Állati kultúrából kiemelkedő emberi kultúra– Fejlődési lépcsők

• 2.1 Filogenetikus (Donald, Dunbar) • 2.2 Ontogenetikus (Tommasello)

– A differentia specifica? A nyelv???

Miről tudunk sokat?• Angolszász felnőttekről• Számítógépekről• Néhány elhíresült (reprodulkálhatatlan?)

majomkísérletről• Boncolt agyakról• Újabban

– Gyermek és csecsemők vizsgálata– Működő agy anyagcseréje

Klinikai példák• Részleges agykárosodások, epilepsziás

rohamok, stb.• 1861 Broca – afáziás tünetek: egy kéregrész• 1874 Wernicke – másik afázia ???• Agyféltekei lateralizáció – milyen fontos?• 1980 János testvér – epilepsziás rohamok

– Nyelvi feldolgozás nincs (nem olvas, beszél), de tudatánál van, „emberi módon működik”

– Gesztikulálni tud, tudja hol vannak információk– (régen a siketek is így éltek?)

2011.09.19.

6

Darwin elmélete• 1871 Az ember származása

– http://www.infidels.org/library/historical/charles_darwin/descent_of_man/index.shtml

• Az állati intelligenciáról, koncentrálásról, szerszámhasználatról, társas kötelékről, stb.

• Kommunikáció fejlődése– Hangmoduláció, hangutánzás más fajoknál– Szimbolikus reprezentáció megjelenése a nyelv

előtt, nem nyelv alapú kommunikáció– Vokalizáció – kezdetleges ének (prozódia a fonetika

előtt) így van értelme a nyelv későbbi megj. is.– Tagolt nyelv megjelenése későn

Anatómiai és kulturális változások II.

• Enkefalizációs („agyasodás”) folyamat– EQ - enkefalizációs quotiens egy faj várt agymérete és a valódi

agymétere közti arányszám(emlősátlaghoz) (agy-test arány függvényében)

– Átlagos emlős 1EQ, csimpánz 2.6EQ, Homo erectus 5.5 EQ, ember 6.9EQ

– Enkefalizációs hipotézis: relatív agyméret ember kognitív képességei, agy alterületeinek növekedése

• De: intelligenciaformák különbözősége, ahol az agy/test arány egyenlő (kutya-félmajmok; neandervölgyi-modern ember)

Anatómiai és kulturális változások I.

• Mi játszik központi szerepet a gondolkodás és a nyelv megjelenésében?

• Két lábon járás, kifinomult hangképző apparátus, nagyagy önmagukban nem

• Mi késztette a két lábon járásra?? Fák biztonságának elhagyása, energetikai szempont, eszközhasználat sem – túlélési stratégia változása, társas stabilitásTyúk-tojás probléma:1. a beszédhez hangképző szervek kellenek2. ha (még) nincs beszéd, a beszédkésséget lehetővé biológiai

mutációk nem lesznek adaptívak3. akkor mégis hogyan alakultak ki a hangképző szervek?

2011.09.19.

7

1. A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák

• Szociális vonzódás, zárt csoportok• Csökkent és szabályozott belső

agresszió• Idegengyűlölet• Táplálékmegosztás• Több funkciójú szexualitás• Szülői gondoskodás• Csoporthűség

A csoportviselkedés összehangolása

• Az emóciók szinkronizációja: empátia

• Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés; szabálykövetés

• Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus

• A rendszerszervező tulajdonság– Közös hiedelmek– Közös akciók– Közös konstrukciók– Önfeláldozás

• A konstrukció képessége– Mímelés– Nyelvhasználat– Virtuális realitás (absztrakciós

készség)– Tárgyak használata és készítése

Megszaladási jelenségek• A „megszaladás” biológiai, evolúciós jelenség, akkor fordul elő, ha valamilyen

szelekciós hatás egy tulajdonságot optimális paraméterein túl, minden korlát nélkül változtat, növel. (időnként egy faj kihalásához is vezethet!!!)

• Erre példa a pávakakasok farktollazata. A színes, hatalmas tollazatot a nőstények preferálták, de a ragadozókkal szemben hátrányt jelent. Mégis, ha egy díszes egyed életben marad, akkor az sok nőstény kegyeit nyerheti el, és utódai tovább örökítik a feltűnő díszítményt.

• Az emberek esetében is megfigyelhetők megszaladási jelenségek (pl. töménytelen mennyisében fogyaszthatunk cukrot, csokit, drogokat, vehetünk a szükségesnél nagyobb autót, stb.).

• A mai társadalmakban gondot jelent a hatalom megszaladása. A civilizáció előtti ember esetében a státusz, a rangsor a kultúra szerves része volt. A kis csoportok terjedelme magától korlátozta az elnyerhető hatalom mértékét. A modern társadalmak számtalan hatalmi pozíciót hoztak létre, de ezek tényleges hatalma minimális. A hatalomvágynak nincs biológiai értelemben vett felső határa.

Konstrukciós képességAz ember legbonyolultabb, legátfogóbb, legmeghatározóbb tulajdonsága az élete

minden területén megnyilvánuló konstrukciós képessége. Egy mesterséges, „csinált” világban élünk (pl. táplálékunk jó része már fel sem

ismerhető), melyben a tárgyak, a nyelv, a gondolkodás és a szabályrendszerek szétválaszthatatlan rendszert képeznek.

Szociális életünk is mesterséges konstrukciókban zajlik:- politikai vezetőinket személyesen nem is ismerjük- gyermekeink iskolákban nevelkednek- az ideakonstrukciók előállításának képessége óriási ugrást hozott az ember evolúciójában, ezáltal egy teljesen újfajta környezetmodellhez jutott.

2011.09.19.

8

Donald hipotézise• Fontos adaptációk sorozata vezetett a modern elme

kialakulásához (és nem egy db. adaptáció!!)• A régebbi meghaladott modulok nem tűntek el, hanem továbbra

is (többé kevésbé) háttérbe húzódott részei a modern elmének– pl. haragunkban a fogunkat vicsorítjuk, jajgatunk fájdalmunkban

• „az epizodikus, mimetikus és mitikus kultúra olyan széles, összefoglaló fogalmak, melyek az egyéni elme uralkodó kognitív minőségét fejezik ki a társadalomhoz viszonyítva”

Epizodikus kultúra I.• Epizodikus emlékezet:

– az élet sajátos idő-tér-hellyel rendelkező eseményeinek (epizódjainak) emlékezete Pl.:madár- táplálék elrejtés

• Procedurális emlékezet: – tanult tevékenységi minták emlékezeti komponense,

általánosságokat raktároz Pl.:madár - dalok • Emberszabásúak kognitív kultúrája:

– az epizodikus kultúra– Életüket a jelenben élik, konkrét epizódok sorozatakéntDE!: emlékezetrendszerüknek nincs szemantikai

struktúrája!

Epizodikus kultúra II.• Fejlett procedurális emlékezet mint általában

emlősöknél, madaraknál – ősi, fejletlenebb formában már egész primitív élőlényeknek is birtokolják

• Fejlett epizodikus emlékezet – újabb típusú emlékezet– pl. vizuális vizuális környezet újra-felismerése, de nem „re-

prezentációja”– fejlett kognitív képességek, társas viselkedés, én

azonosítás, gesztus nyelv– képesek megtanulni egy szimbólumkészletet, de nem őlk

találták fel, természetes környezetben pedig nincs– méhek kb. 20, csimpánzok kb. 35 szimbolikus jelet

használnak

Mimetikus kultúra –szemantikai struktúra

• Homo erectus– a procedurális és az epizodikus emlékezeti modul adaptív

összekapcsolódása• Mimetikus készség(mimézis)

– utánzás a tudatos, önmaga által kezdeményezett reprezentációs tevékenység létrehozására (rituális tánc, pantomim, „most mutasd meg”)

– „beszélt nyelv nélküli nyelv”– lassú, többértelmű, korlátozott, de szemantikusai struktúrájával

áttörést jelent az epizodikus kultúrához képestDE!: nincs szimbolikus reprezentáció

2011.09.19.

9

• Közös konceptuális tér– elszemélytelenedett dominanciakövetés– szorosabb társadalmi struktúra– közös rituálék, társas aktusok– utánzásos tanulás, primitív, de kumulatív technológia– tűz– adaptívvá válnak a hangképző szervek kialakulásához

vezető biológiai mutációk

Mimetikus kultúra II.

Mitikus kultúra I. –beszélt nyelv

• Homo sapiens sapiens– az audotorikus csatorna, az epizodikus emlékezet és a mimetikus vezérlő modul adaptív összekapcsolódása

– szimbolikus újítás: lexikon mint új, kibővült (biológiai) emlékezettár létrejötte

– fonológiai kódolás, artikuláció– a nyelv sajátos alkalmazásokra készült sajátos rendszer, nem általános célú eszköz, szelekciós nyomásra fejlődött 

Mitikus kultúra II.• Legfőbb jellemzői:

– „a mimetikus kultúra szétszórt, konkrét repertoárja az integráló mítosz kormányzása alá kerül”

– „A nyelv így a mentális modelláló folyamat tudatos, akarati manipulációjának sokkal fejlettebb eszközét adja.”

– Mitikus narratíva: „az emberi élet egész forgatókönyve a mítoszból nyer jelentőséget”

• A mítosz a mai posztindrusztriális kultúrákban is irányítja a kollektív tudatot (a szoc. értékek világában)!

2011.09.19.

10

Vizuografikus újítás• Képszerű reprezentációk

– szobrok, festményekmegjelenése

– barlang = szertartási központ– termékenység + vadászat

• Ékírásjegyek hagyomány által afogalomhoz rendelt képek– üzleti nyilvántartás (Uruk városa)– 2 dimenziós számolási rendszer

(agyagedény)– rébuszrendszer vizuális

képmást használ hangok kiváltására

– számolási egységek(10,60,100)– 1000 év után szótagírás (Úr

városa)– később szavak beszélt sorrendjét

utánozták– írás elit készség összetettség

• Hieroglifák és ideogrammák– Egyiptom (bármilyen nyelvi

üzenetet tudott)– csak mássalhangzók– jelek és ragok– maja írás– rajzból lett írás Rosette-i

kő(1799.)– kínai ideogrammák

» (1 jel=1 fogalom v szó)

• Fonetikus ABC ’kísérletezés’ eredménye (α)– régi rendszerek használata– alfabetikus elv (kizárja a

logogramot és a vizuális jeleket)

Teoretikus kultúra I.kb. i. e. 3000‐től

• Az audotorikus és vizuális csatornák adaptív összekapcsolódása

• Külső memóriatár létrejötte– ez az első olyan kognitív újítás, amely nem az emberi természet adottsága, hanem inkább szimbolikus és technikai újítás

• „kognitív szimbiózis”– Megváltozik a biológiai emlékezettár és a munkamemória szerepe

Teoretikus kultúra II.

• a külső memóriatár lehetővé tette, hogy egy „ismétlődő, interaktív, gondolkodási folyamat saját termékein fusson újra és újra; és ami még fontosabb, maga a gondolkodási folyamat nagyrészt külsővé tehető és intézményesíthető”– csoportok csoportjainak kialakulása, azaz városok, fejlett, összetett társadalmak és civilizációk létrejötte

– magas fokú társadalmi munkamegosztás– írott törvények, jog, pénz, kereskedelem

Teoretikus kultúra III.

• „A tananyag fókusza a beszédről az írásra vándorolt, az átfogó narratív struktúrákból a nyelvtanba, logikába és a következtetésekbe ágyazott gondolkodási folyamatokba.”– retorika, logika, grammatika, matematika– majd csillagászat, filozófia, tudomány létrejötte

2011.09.19.

11

A nyelv- valamikor az evolúció során a mimetikus kultúrákban megjelent a beszéd

és a nyelv- a beszélt nyelv az ember vokalizációján alapszik, az ember kb. 200

fonéma kiejtésére képes, de ebből az egyes nyelvek csak 20-40 tagú csoportokat használnak. A csecsemők még valamennyi fonémát képesek helyesen kiejteni (gügyögés), idővel azonban az anyanyelvtől idegen fonémák lekopnak.

- a nyelv teszi számunkra lehetővé, hogy egy dolgot, jelenséget egészen apró elemekre bontsunk, új állításokat, leírásokat rakjunk össze.

- hatalmas az előrelépés a tanulás terén is a nyelv segítségével, hiszen akkora tudásanyag szerezhető meg ezáltal, amire önállóan talán több ezer év alatt sem tehetnénk szert, ha saját tapasztalatainkra lennénk utalva.

- az emberi csoportok tevékenységét irányító szabályok nagy része kizárólag a nyelvi modellek segítségével fogalmazhatók meg.

A gesztus

• Emblematikus gesztusok (nyelvtől függetlenek) OKÉ-jel

• Nyelvi gesztikuláció – afáziánál elveszhet, mondathatárokhoz kötődik– Ikonix (dobozról beszél, kezét kinyújtja)– Metaforix (kiveszi fejünkből a tudást)– Intések (arra futott)

• Nem biztos, hogy mindez megelőzte a nyelvet– David McNeill (kötődik a beszédhez)

Szokatlan(?) új magyarázatok

• Dunbar: az enkelafizációt nem – Szerszámkészítés – Környezet térbeli leképezése– Hanem a társas csoport méretének növekedése okozza

• Changeux: agyhasználat kulturálisan specifikus – a kultúra hatására az agy is változhat.

• Storfer, Miles David (2000) Myopia, Intelligence, and the Expanding Human Neocortex, Psycoloquy: 11,#83 Brain Intelligence

2.1. Michael TomaselloGondolkodás és kultúra. Osiris, Bp. 2002. • Biológiai és kulturális öröklődés

A biológiai öröklésAz ember kulturális evolúciójaA fejlődés kulturális és egyéni útjai

Decsy Dia & Kőhalmi Bazsi

2011.09.19.

12

A közös figyelem és a kulturális tanulásGondolkodás a csecsemőkor elején

A tárgyak megértéseMások megértéseÖnmaguk (self) megértése

A közös figyelem megjelenítése A self és a többi ember közti kapcsolat A self hatása

Forradalom 9 hónapos korban

A közös figyelem és a kulturális tanulás

• A korai kulturális tanulásOntogenetikus (egyedfejlődéssel kapcsolatos) fülkeA utánzásos tanulásA tárgyak felhasználási módjának elsajátításaA gesztusokkal való kommunikálás elsajátítása Az énről való tudásszerzés

Reprezentáció elméletek

6. Nyelv,gondolkodás és beszédAspektusok

Nyelvi kommunikáció és szimbolikus reprezentáció

• A nyelvelsajátítás társas-kognitív alapjai

• A nyelvelsajátítás társas-interaktív alapjai

• A szimbolikus reprezentáció mint a figyelem manipulálása

Társalgás• Nyelvi kommunikáció

és kognitív fejlődés• A perspektívák

elsajátításaKulturális megismerés

2011.09.19.

13

Nyelv és beszéd

• A természetes nyelv auditív (hangzó) és vizuális (látható,  írott) reprezentációja a beszéd, amely ilymódon az emberi gondolatok és a bennük kifejeződő, artikulált világ (világkép) reprezentációja is.

• A nyelv és a beszéd szervezi és összehangolja az emberi gondolkodást, a kapcsolatrendszert (társadalmat) és a tevékenységet. 

• A nyelv szóbeli és írásbeli változatai (megjelenései) az emberi közösségek (társadalmak) anyagi és szellemi kultúrájának legfőbb szervezői, kifejezői és őrzői.

• A nyelv, a gondolkodás, a beszéd és az írott szöveg kölcsönhatásban állnak és folyamatos változásban vannak.

• A beszéd és az írás teremti meg az emberi történelem és a tradíció, a hagyomány: a tudás, a viselkedés, a szabálykövetés (és ezek érzelmi vonatkozásainak) generációk közötti átadását. 

A nyelv aspektusai: grammatikai

1. A grammatikai aspektusA korábbi előzmények után a 20.században önálló tudományággá vált 

nyelvészet (lingvisztika) kutatási körébe tartozik. Ebben megkülönböztetik az alábbi területeket:

(a) Szintaktika, amely a nyelv szintaxisával, szerkezetével: a különböző szófajok kategorizálásával és mondatokká szerkesztési szabályaival  foglalkozik. Deskriptív (leíró) és normatív (előíró) vonatkozása is van: feltárja az adott nyelv szerkezetét, mondatszerkesztési módjait (pl, hogy ragozó, agglutináló, mint a magyar vagy pedig prepozíciókat használó, mint az angol).És elő is írja (normative) a nyelv helyes használatának, a szintaktikailag mondatok szerkesztésének szabályait. (pl. szórendi szabályokat, kategória‐hibák kizárását.)

Mi a probléma pl ezzel a mondattal: „Ketten jöttek ki az erdőből, az egyik futva, a másik medve”?

A nyelv aspektusai:grammatikai

(b) Szemantika: a szavak és mondatok értelmével, jelentésének kérdésével foglalkozik.

Így a szintaktikai kategorizáció eredményeként előálló kifejezések (szófajok) értelmezésének és vonatkoztatásának (referenciájának) kérdésével. 

Pl. a névszókon belül a tulajdonnevek és a közös főnevek(fajtanevek) vagy névmások (indexikusok) esetében beszélhetünk az értelmük (meaning) két komponenséről: a jelentésről (sense) és a jelöletről (reference). Ez a korábban tárgyalt fogalmak intenziója és extenziója közötti különbséggel hozható párhuzamba. Pl. a „tigris” főnév jelentése a tigris fogalom intenziója, a jelölete pedig az extenzióba tartozó bármely egyes példány.

A bennük szereplő kifejezések értelme alapján megkülönböztethetők:értelmes,értelmetlen (nonsense) és kétértelmű mondatok. Pl.:”A lámpa köbgyöke piros”, ill. 

„Kőmíves Kelemen azt mondta a fiának: gyere fiam vacsorázni, anyád már vár”.A szavaknak persze nem csak elsődleges, hanem másodlagos: metaforikus jelentésük 

és un. konnotációjuk is van.

A nyelv aspektusai: grammatika

Szemantikai (nem csak szintaktikai) különbségek vannak a mondatfajták között is:

Megkülönböztetnek (számos nyelvben) pl.:• Kijelentő mondatokat: ezek kijelentéseket, állításokat fejeznek ki• Kérdő mondatokat: kérdéseket fejeznek ki• Felszólító mondatokat: utasításokat, normákat fejeznek ki.• Feltételes mondatokat:feltevéseket,kontrafaktuálisokat fejeznek kiPersze a helyzet nem ilyen egyszerű és jól elhatárolható!

A nyelv‐használat egy további érdekes sajátosságára mutat rá az un. beszéd aktus elmélet (Austin, Searle), amikor megkülönböztetik pl. a kijelentő mondatok két fajtáját/használati módját. Ezek: a konstatív és a performatív módok. Pl. „Üdvözlöm” kimondása állításnak tűnik, valójában performatív, megvalósítja az üdvözlést. (Megteremti saját igazság‐feltételeit.)Vagy az a mondat, hogy „Ideadnád a tolladat?” – valójában nem kérdést, hanem kérést fejez ki.

(c) A nyelv fonetikai vonatkozásaival itt nem foglalkozunk.

2011.09.19.

14

A nyelv aspektusai:  logikai

2. A logika:A mondat‐kategóriák előbbi felsorolásával és az általuk „kifejezett” tartalmak 

megkülönböztetésével már utaltunk a nyelv logikai aspektusára.A következőkben ennek rövid történeti és szisztematikus bemutatásával foglalkozunk.

Történeti előzmények.Az antik görög demokráciákban (főként Athénban) merül fel az igény arra, hogy a 

népgyűlésben politikai vitákban döntésre jussanak az egyet nem értők felek, álláspontok között. Figyelem tárgya lesz a beszéd meggyőző voltának kérdése, az álláspont kifejtésének módja. Az, hogy ez több és más, mint (nyelvtanilag) helyes, szabályos nyelvhasználat a beszélő, a szónok részéről.A korai fázisban a politikai beszéd szépsége, esztétikai értéke kerül előtérbe. A beszéd retorikai aspektusa tűnik a meggyőző erő legfőbb forrásának. 

A nyelv aspektusai: logikai

A későbbi (i.e. 5‐4.sz.)  fázisban (az eleai, a sztoikus, a szofista filozófusok munkái nyomán) arra belátásra jutnak (és ez már a Platon dialógusaiban jól látható),hogy nem elsősorban a mondatok helyes és stilárisan szép megformálása teszi meggyőzővé és főleg racionálisan elfogadhatóvá, sőt elfogadandóvámondanivalót. Hanem: a beszédet alkotó állítások megfelelő, adott módon való összefűzése, szerkezetbe illesztése. A meggyőzőnek szánt beszéd logikai struktúrája. Ez az argumentáció, vagyis az érvelés.

Az érvelés: kiinduló állítások (kijelentések), az un. premisszák bizonyos adott szabályok: a logikai műveleti szabályok szerinti összekapcsolása és a következtetési szabályok szerinti sorrendbe állítása,  ezután pedig az eredményként adódó következmény(konklúzió) levonása. Az érvelés egy következtetési folyamat, egy állításokból álló struktúra előállítása. Amelyben az állítások igazságértéke, nem pedig szépsége számít. A kommunikáció az igazságot, nem csupán a jól hangzót, meggyőzőt célozza. Nem manipuláció, agymosás, hanem az igazság beláttatása és elfogadtatása.  Ez volt a racionalitás görög kritériuma is.

A sztoikusok fedezték fel a logikai paradoxonokat ( pl.a „hazug paradoxonát). A szofisták pedig az un. tévkövetkeztetésekkel ( relációs állításokkal végrehajtott következtetéseket, pl. „a kutya az anyád”‐ Platon: Eutüdémosz) a klasszikus kijelentés‐ logika határait feszegették.

Mind a paradoxonok, mind pedig a relációk logikai kezelésének problémája csak a 20. század elején került megoldásra.  

A nyelv aspektusai: logikai

A nyelvi szövegeket, (beszédeket) alkotó kijelentések (állítások) összefüggésének, logikai szerkezetének leírása és az érvényes (deduktív) és érvénytelen következtetések, a racionálisan meggyőző, helyes és helytelen argumentáció kritériumait és normáit (előírásait) tehát már az ókori görög filozófusok (főleg a sztoikusok) kidolgozták. Ezt később a logika 19.században meginduló matematizálása, formalizálása (Venn, De Morgan) nyomán kijelentés‐kalkulusnak nevezzük.

Ebben a kijelentéseket atomi egységeknek tekintik, belső szerkezetüket nem vizsgálják. Egy kijelentés kétféle un, igazságértéket vehet fel: lehet igaz vagy hamis. De nem mindkettő. Ez az ellentmondás‐mentesség ill. a harmadik lehetőség kizátásának törvénye.

A logikai műveletek nyelvileg bizonyos kötőszavakkal fejezhetők ki, ilyen pl.: anem,  és, vagy , ha…akkor..., sem…,sem.., stb. Modern logikai szakkifejezésekkel: negáció, konjunkció, diszjunkció, kondicionális, vagy implikáció, stb.

A nyelv aspektusai:logikai

Érvényes következtetés  pl. a (skolasztikus elnevezéssel) un. modus ponens:Ha p, akkor q. És p. Tehát q. (p és q tetszőleges állítás) 

Nem‐érvényes (nem deduktív) következtetés pl.: Ha p, akkor q. És q. Tehát p.    (p és q itt tetszőleges állítások.)

Ez utóbbi következtetést azonban gyakran alkalmazzuk. (Még a tudományokban is, ez induktív vagy retroduktív következtetés.)

Arisztotelész  azután (Organon címen ismert művében) tovább vitte a logikai vizsgálódást és a kijelentések belső  szerkezetét feltárva a korábbiakhoz képest új un. szillogisztikus következtetési módokat (24 félét) írt le és tett különbséget a deduktív és induktív következtetési típusok között. Az általa indított logikát a 19. századi formalizálás nyomán predikátum‐kalkulusnak nevezzük. 

Az arisztotelészi logikában egy kijelentés alap‐szerkezete: S est P , azaz: logikai alanynak van [=copula] valamilyen tulajdonsága=logikai 

állítmány.A logikai és grammatikai alany ill. állítmány nem (feltétlenül) esik egybe.Pl. „A tavaly Londonba épült színház [=S], szépen kivitelezett[=P]. 

2011.09.19.

15

A nyelv aspektusai: logikai

A logikai alany‐állítmány szerkezetűnek feltételezett elemi állítások összhangban vannak az indoeurópai nyelvek mondatainak grammatikai szerkezetével. (És Chomsky már említett generatív grammatikájának hipotézisével.) A magyar nyelvben a jelen idejű kijelentésekben a logikai alany és állítmány között nincs „copula”: „is”, „ist”, „est”(= „van”).

A  szillogisztikában különbséget lehetett tenni az univerzális („Minden S az P”) ill a részleges, vagy exisztenciális („Van olyan S, ami P”, „Némely S az P”) állítások között.

Az Arisztotelés‐féle szillogisztikában (és egészen a 19.sz. végéig) a predikátum kalkulusban nem tudták viszont kezelni a relációkat.(ezekről korábban már volt szó) A modern logikában a két vagy több dolog (létező) között fennálló viszonyokat:relációkat, amelyek tehát nem egy, hanem két vagy több dologról állíthatók, több‐változós predikátumoknak (logikai állítmányoknak) nevezzük.(Szimbólumokkal: P(a,b,c), ahol a.b és c egyedi dolgok, logikai szubjektumok.)

Emellett az un. elsőrendű predikátum‐kalkulus mellett a 20. sz.‐ban létrehozták a másod‐ és magasabb‐rendű predikátum kalkulusokat is.

A nyelv aspektusai: logikai

A klasszikus kétértékű logika mellett a 20. századi formális vagy matematikai logika számos új ága jött létre. Igy pl.:

• A többértékű logikák• A modális logikák• Az intenzionális logika• Az erotetikus logika (a kérdések logikája)• A deontikus logika  (a normák, parancsok logikája).• Kvantum‐logika (a kvantum fizika sajátos elméleti igényeinek megfelelő 

logika)(L.: Kneale: A logika fejlődése,  Ruzsa‐Máté: Bevezetéls  a modern logikába, 

Ruzsa I.: Klasszikus, modális és intentenzionális logika)  

A nyelv aspektusai: pragmatikai

A nyelv használata• A beszéd a kommunikáció eszköze és az emberi érintkezés, a társadalmi 

kohézió fenntartója (vagy éppen felbomlasztója).Lévi‐Strauss szerint minden kultúra a javak 3‐féle fajtájának cseréjén alapul: a 

hírek, a materiális és szimbolikus javak és az asszonyok cseréjén. A hírek cseréje a törzsi mitoszok cseréjétől a pletykálkodáson, a hadüzeneteken keresttül a modern médiáig, az internetig és a tudományos közleményekig terjed.

A korai magas‐kultúrákban megjelenik a beszéd írásbeli változata: ami egyrészt intézményesíti a beszéd, a hírek terjedését (pl.Hammurabi törvényoszlopa, egyiptomi reliefek, inka futárok kipu‐val), másrészt kiterjeszti az emberi(közösségi)  memória határait.  Maradandó anyagokon rögzítve mintegy külső adathordozóként, külső memóriát képez a fontos hírek, a tudás tárolására.

A nyelv aspektusai: pragmatikai

• Az írás különböző fajtáinak létrejötte, a piktogrammoktól, képírástól az ideogram‐ (fogalom‐) íráson (kínai karakterek) keresztül a szótag‐írásig (egyiptomi hieratikus, démotikus) majd az un. analitikus vagyis betű‐írásig (föniciai, héber, görög, latin, cirill abc) korrelál az absztrakt‐analitikus, logikus gondolkodás kialakulásával és elterjedésével. A globalizáció előmozdítja és meg is követeli a mentalitás konformizálódását, globalizációját. (A 20.században Vigotszkij és Cole, írástudatlan tadzsik parasztok, ill. afrikai kpelle törzstagok körében azt találta, hogy egyszerű,köznapi deduktív  következetések végrehajtása is nehézséget jelent.)

• A beszéd, mint említettük, a társadalmi kohézió előmozdítója vagy felbomlasztója is lehet. Pozitív szerepet játszik az intézményes nyelv., irodalom és logika oktatás, az „udvarias” beszéd, Negatív szerepet tölt be a verbális agresszió (Durva szavak használata, a beszélő félbeszakítása, hanghordozás.). 

2011.09.19.

16

A nyelv aspektusai: pragmatikai

• A nyelv használata az ön‐azonosság, az én‐tudat valamint a közösség számára megjelenő személyiség, az ön‐reprezentáció egyik legfőbb módja.A magunk számára életünk történéseit belső beszéddel narratívákba rendezzük ezek én‐képünk alkotó elemei.Társadalmi, közösség‐beli verbális (és irásbeli) megnyilvánulásaink fontos, meghatározó részei a rólunk kialakuló társadalmi, közösségi értékelésnek, reprezentációnak.  A rólunk kialakuló narratíváknak.

Nyelv, kommunikáció, cselekvés

Mit mond a nyelvrőlnéhány diszciplína?

• Donald: mitikus kultúra - világszervezés• Antropológus (Durkheim): „osztályozás”• Pszichológia: esetleges placebohatás

• A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése Cziboly Ádám; Bárdos György (MPSZ 2003/3)

• A nyelv terjedése: Epidemiológiai nézőpont (Dan Sperber)– egy (vélhetően ismertebb de gyengébb alternatíva: Richard

Dawkins, Susan Balckmore mémelmélete)– kommersz ismertetés itt: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2002/0205/10.html

• Pragmatikai szemlélet: Austin, Searle, Grice

Kommunikáció különféle formái• Gehlen kultúra-koncepciója

– az ember hiánylény, – az ösztön helyére a kultúra kerül; – a szem és a kéz felszabadítása. – a nyelv kiemelt jelentősége

• A kommunikáció sajátosságai– A kommunikáció két axiómája

• lehetetlen nem kommunikálni• a kommunikáció tartalmi és viszonyszintje (információ és viselkedésmód)

• Verbális és nem verbális kommunikáció• Közvetlen és közvetett kommunikáció

Jeltudomány (szemiotika)– a jelek három fajtája

• ikon index szimbólum– három dimenziója:

• szintaktika (a jelek egymás közötti viszonyai)• szemantika (a jeleknek a dolgokhoz való viszonya)• pragmatika (a jelek és jelhasználók viszonya)

2011.09.19.

17

A nyelv egyetemessége– A nyelv egyetemes abban az értelemben, hogy annak a

változatosságnak ellenére, mely az emberi kultúrákat térben és időben jellemzi, senki sem találkozott az emberek olyan csoportjával, mely ne rendelkezett volna magasan fejlett, kidolgozott nyelvvel.

– A nyelv lényegi természete szerint, vagyis struktúrájában is a kommunikációtól függő, kommunikációs rendszer

A természetes nyelv elsődlegessége?• A természetes nyelv az elsődleges szemiotikai rendszer.• A természetes nyelv be tudja tölteni mindazokat a

funkciókat, amelyeket a többi szemiotikai rendszer csak részben tud betölteni.

• A természetes nyelv segítségével leírható a többi szemiotikai rendszer, míg az utóbbiak nem alkalmasak sem önmaguk, sem más szemiotikai rendszerek reprezentálására.

A nyelv alaptulajdonságai

• Leválasztottság: közvetlenül jelen nem lévő dolgokra utal;

• hagyományozás: a jelek, jelentések átörökítésének képessége;

• nyitottság: új jelek, jelentések megalkotása;• kettős mintázottság: véges számú szimbólumokból,

szavakból végtelen számú üzenet létrehozása

Korunk vizuális kommunikációjaMi egy óriásplakát?

• X pénzt ad Y-nak, hogy Z számára látható legyen…

• Kinek mi a célja:– X: információ eljuttatása? Több: meggyőzés– Y: profit– Z: engem ki kérdezett– Az óriásplakát helye, eszközei, „kódja”

2011.09.19.

18

(Tömeg)propaganda, reklám• A tömegek meg/legyőzése• A tömegek felvilágosítása• Az individuális fogyasztó(k tömegeinek) megnyerése:

privatizáció, piacosítás, szolgáltatás• Reklám: reclamer (francia; ismétel, újra elmond);

advertising (a latin advertora megy vissza: felhívja, ráirányítja a figyelmet valamire; figyelemfelkeltés)

• Példák: AIDS-, drogkampány; „ország-imázs”; műalkotások kiállítása, kiállítás-hirdetés; Benetton (a kód szándékos megsértése)

2011.09.19.

19

Az egyház – és én

• Mi az egyház célja?• Mivel tartja ezt elérhetőnek?• Milyen formát választ?

• És énrám hogyan hat az üzenet?• Befogadóként és elemzőként mit tapasztalok?

Hogyan olvassuk az üzenetet?

• Képi és verbális elemek• irány, elrendezés• jelölés és utalás: mi az üzenet?

2011.09.19.

20

„www.katolikus.hu”

• Ki beszél kihez? Az intézmény (a katolikus egyház) kommunikációja

• A család és a házasság katolikus felfogása– a házasság szentsége– a házasság felbonthatatlansága– a házasság gyümölcse: a gyermek

A fordítás problémája

• Mit ért a plakátból egy nem katolikus? Egy afrikai törzs tagja? És én?

• Nyelvek, korok, kultúrák, tudomány-területek közöttmekkora a szakadék?

• Mit értünk meg más szövegeiből? Hányféleképpen hat a reklám?

Tartalmi elemzés

• Mit látunk a képen:– Megsárgult fénykép– Fiatal család gyerekkel – Szöveges üzenet– Az üzenet feladója (és internetcíme)

• Haladjunk sorban:

Az elődök• A korábbi (a nagyszülők?)

generációja • Esküvői kép: ritus és

konvenció (számukra természetes ez a mesterkéltség?)

• Nosztalgia és folytonosság: amikor még rend volt a világban (?)

2011.09.19.

21

A (mai) család

• Az esküvő után, a házasság „célja”

• Ki kit néz? Hol a központ?

• Milyen ideált, normát sugall?

• Mi van azzal, aki nem így él?

• …

A képek összekapcsolása

• Kettős egymásra következés– generációk: házasság, születés, (halál)– esküvő - házasélet, gyermekszületés, család– Kettős olvashatóság: hétköznapiság és szakralitás– a szent család– az ablak: intimitás, otthon - fény - kereszt

A verbális elem Az eskü I.

• „Az eskü Isten nevére való hivatkozással tett kijelentés az igazság tanúsítására vagy ígéret valamilyen jó dolog megtételére. Aki szabadon megesküdött arra, hogy valamit megtesz, annak külön vallási kötelezettség annak teljesítése, amit esküvel megerősített.”

• Liturgikus lexikon. A katolikus egyház liturgiája. Ecclesia Budapest 1989, p. 67.

2011.09.19.

22

Az eskü II.„A házasság szentségének kölcsönös kiszolgáltatása után a

Magyar Katolikus Egyház Püspöki Kara által kiadott Házasságkötés szertartása „ősi magyar szokás”-ra hivatkozik, amikor a közreműködő pap esküt vesz ki előbb a vőlegénytől, majd a menyasszonytól, melyben a „holtomiglan-holtodiglan” való hűségre esküsznek meg… Az eskü gesztusa a jobb kéz mutató és középujjának a feszületre, a Bibliára helyezése, vagy a jobb kéz felemelése.” (Ugyanott, p. 67-68.)

Holtodiglan holtomiglan

• „ősi magyar szokás szerint”: szintén a profán világhoz alkalmazkodás

• egyházi formula• beszédcselekvés és rituális mozdulatok• kettős kötés: egymással és az egyházzal

• Bevett szófordulat - de mit is jelent? Olyan, mint az „ásó, kapa, nagyharang”

• Nem a világot írja le, hanem azt, hogy hogyan fogok viselkedni!

• Ígéret arra nézve, hogy milyen leszek, mit (nem) fogok csinálni (számon lehet rajtam kérni)

• Nem konstatív, hanem performatív (kér, engedélyez, tilt, kijelent, vádol, felszólít)!

(Megígérem, hogy) holtomiglan holtodiglan…

• Jó, de mikor ígérjük meg?• Amikor mondjuk!• Beszéd és cselekvés egyszerre: beszédcselekvés,

vagy ahogy John L. Austin mondja: beszédaktus

2011.09.19.

23

Más példák• 5 év börtönbüntetésre ítélem

– Hol mit jelent?– Kinek van joga ilyet mondani?– Miért?

• A nyelv kommunikatív aspektusának és a társadalmi intézményeknek a vizsgálata fontos kulcs lehet kultúránk megértésében

Beszédaktus-elméletA verbális megnyilatkozásokat két fő csoportra osztja:

Nyelven kívüli világ jelenségeinek leírásaPerformatívok (cselekvés végrehajtása)

AsszertívumDirektívumKommisszívumExpresszívumDeklaratívum, stb.

Austin

Általánosabb megkülönböztetés:

megnyilatkozásainkban elhatároljuk azt, hogy mondunk valamit, és azt amit teszünk azáltal hogy valamit mondunk.

lokúció illokúció

A beszédaktus elmélet

Feladata:- A beszédaktus típusainak számbavétele

- Szerkezetük leírása

- A végrehajtáshoz szükséges feltételek megadása: sikerfeltételek

Feltételek: szintaktikai, szemantikai, pragmatikai

2011.09.19.

24

A konstatív/performatív megkülönböztetés jelentősége

- Használat elmélet

- Logikai szemantika

John L. Austin: Tetten ért szavak

Filozófusok

Egy „állítás” egyetlen feladata a dolgok pillanatnyi állásának leírása

Nyelvtanírók

Nem minden mondat állítás

A performatívumok előzetes kiemelése

Bizonyos megnyilatkozások nem illenek bele egyik nyelvtani kategóriába sem, pl.:

„Igen, akarom”„Fogadok egy ötösbe, hogy holnap esni fog”

performatív megnyilatkozás

‐perform szóból származik, jelentése: akció (cselekvés)

Elég ehhez a kimondás?

„Megnősülni annyi, mint kimondani néhány szót”

Hippolütosz:„Csak nyelvem esküdött, eszem nem volt vele”

2011.09.19.

25

Megértés, félreértés, előítélet• Félreértés

– tévedés, rossz megértés, inkompetencia– szándékos torzítás– újraértelmezés

• Előítélet– elfogultság és elfogulatlanság– a gyakorlati tudás kontextus-függősége– a hagyomány jelentősége és korlátai

• Az autonóm ész jelentősége és korlátai; a pártatlanság eszménye

• A megértés-értelmezés játéktere, pluralitása

Mi a feltétele a mindennapi megértésnek?

• Azért tudunk társalogni egymással, mert elismerjük, hogy a társalgásban vannak közös célok, és olyan módszerek, amelyekkel ezek a célok elérhetők.

• Megütötte a bokáját – két jelentés. Hogy mit mond a mondat: a személy, a kontextus, stb. ismerete kell– a pontos jelentéshez több információ szükséges!

• Implikáció – a jelentés, a közlés nem ugyanaz, mint amit egy kijelentés „mond” (say)

Grice maximái

• Alapelv: együttműködés – a társalgáshoz(kommunikációhoz) történő hozzászólás legyen olyan, ami az adott helyen a beszélgetés elfogadott célja vagy iránya elvár.

Egyéb maximák1. Mennyiség:• legyen a kívánt mértékben informatív• ne legyen túl informatív (ez idővesztés)2. Minőség• nem mondj olyat, amiről azt hiszed, hogy hamis• ne mondj olyat, amire nézve nincs megfelelő

evidenciád

2011.09.19.

26

3. Viszony/Kapcsolat (relevancia)• légy releváns (a relevancia maximája)4. Mód/Modor (Érthetőség)• kerüld a homályos kifejezést• kerüld a kétértelműséget• Légy tömör • légy rendezett

Implikatúrák• A maximák kihasználása

– Ha azt mondja p, és azt implikája, hogy q, akkor akkor implikálja társalgásilag, hogy q, ha

• követi a maximákat (vagy legalább az együttműködési alapelvet)• sejti, hogy q-ra van szükség ahhoz, hogy p mondását összhangba hozzuk ezzel a

feltételezéssel• a beszélő úgy gondolja, hogy a hallgató intuitíven megragadja azt, hogy 2.-ra van

szükség– vagyis: azt mondta, hogy p, nincs okunk feltételezni, hogy nem követi a

maximákat (vagy az együttműködés alapelvét), ezt csak úgy tehette, ha azt gondolja, hogy q. Semmit sem mond, amiből azt gondolnám, hogy nem akarja, hogy azt gondoljam, hogy q, tehát implikálta q-t.