3

Katedra Dobogó

tartalom

Fibi Sándor

Tesszük, tegyük azt, ami a legfontosabb dolgunk...

Legkedvesebb mesefilmem – Némó nyomában 2

Dobogó – Tesszük, tegyük azt, ami a legfontosabb dolgunk 3

Az iskolai túlterheltség okai a múltban és ma 11

Besztercebányai filológusok 12

Delacato-módszer és vizuálpedagógia 14

Hogy ne múljék a derű 16

A XXI. Nemzetközi Betlehemes Találkozó margójára 17

Hagyományőrzés az iskolában / Mennyi is az egy meg egy? 18

Idegen nyelvként oktassuk-e a szlovákot? 20

Szénássy Zoltán emlékére 21

A komáromi magyar gimnázium a zenére és zenével nevelés tükrében (V. rész) 22

Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Pozsonyban 24

Lehet, hogy nem leszek politikus 25

Helyesírásunk nehézségei 26

Berlin és az „Eltűnt szomszédok” 2 7

Természetjáró történelmi órák a Zoborban 28

Tarczy-emléknap Hetényben / ENSZ-konferencia fiatalosan 30

Tudásfeltöltés az érsekújvári gimiben 31

Ki mit tud és Szárnypróba a Máraiban 32

Magyarságismereti Mozgótábor – 2012 33

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny / Segít(ett)ünk a rászorulóknak! 34

Keresztrejtvény 35

Házunk tája 36

A várandósság korai tünetei 37

Hírek, ajánlók 38

Úgy érzem, hogy a folyamatos megújulást, a személyiség és a szak-mai tudás szüntelen fejlesztését igénylő életpályák gyötrelmes szépségének lé-nyegét talán a közismert magyar mű-vész, Alföldi Róbert fogalmazta meg a legtalálóbban. A vele készített interjúk egyikében a hivatásához való viszony hőfokának okára irányuló kérdésre tö-mören ezt válaszolta: „A lobogás nem hagyott alább. Ha nem lobogsz, akkor miért csinálod, akkor mi értelme van az egésznek? Hivatásos idealistaként meggyőző-désem, hogy a művész megállapítása teljes mértékben vonatkoztatható szám-talan honi magyar pedagógus hozzáál-lására, elhivatottságára, sikerének zá-logára is. A szülők,a diákok, a szűkebb vagy nagyobb közösség által kimuta-tott megbecsülés és tisztelet ugyanis nem automatikus hozadéka a tanító ténykedésének. Csak azoknak van esé-lyük erre a kiérdemelt, igaz jutalomra, akiknél a pedagógiai hivatás szeretete, magas szintű művelése az életük leg-meghatározóbb jellemzője. Nem rövid ideig tartó, nem időszakos fellángolás, hanem állandó állapot. Ők azok, akik elképzeléseik, gondolataik igazáról a legtöbb esetben eredményesen győzik meg a bizonytalanokat, a kételkedő-det, esetenként még a hitetlenkedőket is, hiszen szavuknak súlya, hitele van. Mert – sajnos – napjainkban is sokan vannak, akiket meg kell győzni. Ese-tenként még egyik-másik kollégát is, aki nem áll feladata magaslatán, és a segéd szintjéről mintha nem is akarna felemelkedni az elismert mester nívó-jára. Ebből a szempontból viszont az iskola igazgatójának van a legnagyobb felelőssége, hiszen az ő világos, fejlő-dést biztosító koncepciója, vezetési stílusa, kollégáihoz való viszonya dön-tő mértékben befolyásolja a tantestület tagjainak szakmai színvonalát, az egész

iskola szellemiségét és az ezekre épülő tekintélyét mindenekelőtt a szülők kö-rében. Ez pedig rendkívül fontos szem-pont, hiszen az iskola jövőjét elsősorban a szülők iskola iránti bizalma határozza meg. Higgyük el végre, hogy ma már veszítettek hatékonyságukból a szépen kigondolt szlogenek. Helyüket fokoza-tosan az iskolában végzett pedagógiai munka színvonala, a minőség veszi át. Egyre több szülő a környék legjobb iskoláját keresi gyermeke számára, és a szabad iskolaválasztás, valamint saját lehetőségeivel is élve az adott telepü-lés kisiskolája helyett a városi iskolába íratja be gyermekét, bár arra is sok pél-da van, hogy a városlakó a környéken lévő falusi kisiskolát választja, mert meggyőződött annak kiváló színvona-láról.

Biztosítsuk tehát, hogy a szülőkhöz a lehető legtöbb igaz, biztató és ellen-őrizhető információ jusson el iskolánk-ról. Tudassuk velük azt is, hogy a tanév bármely napján, az általuk választott osztályban személyesen is meggyő-ződhetnek munkánk színvonaláról, beszélgethetnek a pedagógussal, érdek-lődhetnek mindarról, amit gyermekük számára biztosít intézményünk. A nyílt napok szervezése mellett tegyük a le-hető legnyitottabbá az iskolát, és saját elképzeléseink szerint lépjünk rá az au-tonóm iskola építésének útjára. Mind-erre nagyszerű példákat találhatunk már napjainkban is, de a lehetőségek tárháza még távolról sem tekinthető üresnek. Azt saját tapasztalatainkból már mindannyian tudjuk, hogy az ál-lam segítségére ezen a területen sem számíthatunk, tehát csak saját lelemé-nyességünkben és céljainkat támogató barátainkban bízhatunk. Bízzunk hát azokban a szülőkben, akik szívesen segítenének, de még nem kértük meg őket, nem egyeztettük az együttműkö-dés hatékony formáit. Avassuk be ter-

Katedra

4

Dobogó / Alma materek

Bárczi Zsófia jelenleg az intézet he-lyettes vezetője és ugyanebben az in-tézetben az irodalomtudomány tárgy-körébe tartozó tantárgyakat oktat. Amiért mi itt Nyitrán beszélgetünk, annak az az oka, hogy az egyetemen már a harmadik fordulója zajlik egy korábban elindult versenynek. Mivel is foglalkozik ez a verseny, és kiknek szervezték meg? A Legere Irodalmi Verseny középisko-

lás diákoknak szóló tanulmányi verseny, Kosztolányi halálának 75.évfordulója alkalmából írtuk ki. 2011 novemberé-ben indult, decemberben a második, januárban az utolsó forduló és a verseny kiértékelése zajlott.

A versenybe hány iskola hány csapat-tal nevezett be? Húsz csapat nevezett be, három-három

diákkal, azaz hatvan tanuló vett részt a versenyben, és itt voltak az őket kísérő tanárok is.

Amikor meghirdették, bizonyára volt egy elképzelésük a verseny céljáról, lefolyásáról, s túl a jeles évfordulón, meg azon, hogy Kosztolányi a 20. szá-zadi magyar irodalom egyik legjobb alkotója, mindenképpen fontos, hogy az ő életműve továbbra is élő, olvasott anyag maradjon, de feltételezem azt is, hogy itt azért valamilyen más szándék is vezérelte a szervezőket, a verseny meghirdetőit. Igen, többféle „hátsó szándék” is vezé-

relt bennünket a verseny meghirdetésé-vel. Az egyik, hogy középiskolásoknak szóló irodalmi tanulmányi verseny nin-csen tájainkon. A Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenynek, meg a Szép Magyar Beszéd vetélkedőnek is teljesen más a profilja. Azt gondoltuk, nagyon fontos lenne egy tanulmányi versenyt

is elindítani, ez volt a minket mozgató egyik szándék. A másik az, hogy köz-tudott, az oktatás természetesen nem tud abban a tempóban haladni, mint az irodalomtudományi kutatás, nem tudja asszimilálni a tudományos ismereteket egy megfelelő gyors ütemben. Húsz-éves lemaradás van e téren, tehát amit az iskolai tananyagban oktatunk, az ál-talában húsz évvel korábban érvényes meglátásokat hagyományoz tovább. Azt gondoltuk, hogy valószínűleg izgal-mas lehetne a középiskolás korosztály számára megismerkedni bizonyos írók életművének, ebben az esetben Koszto-lányi életművének az újraértékelésével, vagyis elsősorban az elmúlt húsz év ta-pasztalatait próbáltuk meg átadni.

Mennyire sikerült ösztönözni az is-kolában a felkészítő tanárokat, hiszen végül is ez egy pluszfeladat, s három-fős csapatok esetében, egy osztályban, gondolom három diák biztosan inten-zíven foglalkozott Kosztolányival, de a többieknek is lehetőségük volt-e erre, még akkor is, ha nem vettek részt a ver-senyben? Hogyne. Mi magunk is meglepődtünk

a verseny sikerességén, nem számoltunk ennyi jelentkezővel. Voltak olyan isko-lák, amelyek több csapatot is indítottak, aminek külön örültünk. Még egy hatal-mas öröm volt, hogy nemcsak a gimná-ziumokat sikerült megszólítanunk, ha-nem a szakközépiskolákat, szakiskolákat is. Kimondottan hangsúlyoztuk, hogy a verseny nem elsősorban az irodalomból eminens tanulókat szólítja meg, hanem egyfajta tudományos ismeretterjesztés a célja, amibe mindenki bekapcsolódhat. Itt nem pusztán verseny zajlott, hanem előadásokat is hallgathattak a részt-vevők. A tanszék oktatói: Benyovszky Krisztián Kosztolányi regényeiről, Rigó

A nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet (Konstantin Filozó-fus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara), valamint az Arany A. Lász-ló Polgári Társulás a 2011/ 2012-es tanévben Kosztolányi Dezső halálának 75. évfordulója alkalmából irodalmi versenyt hirdetett meg, melynek témája Kosztolányi Dezső regényeinek, novellisztikájának és lírájának mélyrehatóbb megismerése volt. A rendezvény érdekességei közé tartozik, hogy verseny és szakmai továbbképzés egyszerre, a szlovákiai magyar nyelv és irodalomoktatás-hoz kapcsolódó, középiskolásoknak szóló megmérettetések között hiánypótló, mert ez az első, országos szervezésű irodalmi tanulmányi verseny. Több fordu-lós, a tesztírást előadásokkal és szemináriumi gyakorlatokkal készítik elő, tehát duplán továbbképzi a gyerekeket, a tanároknak pedig módszertani előadásokat biztosít. A harmadik, utolsó fordulón a Katedra is ott volt a verseny helyszínén, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében.

„Gondold meg, hogy csak az ember olvas.”

veinkbe az osztálybizalmikat, akiknek mindennapi kapcsolata van azokkal a szülőkkel, akiknek óvodáskorú vagy éppen iskolaköteles gyermekük van, és még bizonytalanok, ingadoznak, nem döntötték el, melyik iskola pedagógu-saikra bízzák szemük fényét. A szülők hatékony segítségével érjük el már vég-re, hogy a magyar emberek gondol-kodásából tűnjön el az a kimondottan tudománytalan, nemzetiségellenes, a mi naivságunkra építő, amellett pedig nemzetállami álmokat ápolgató ostoba propaganga, mely szerint ebben az or-szágban csak akkor lesz a gyermekből Valaki, ha nem a nemzetiségi iskolában szerzi meg a tudást. A szülőkkel azt is tudatosítanunk kell, hogy rendkívül rossz döntést hoznak, amikor nem anyanyelvi óvodába járatják gyerme-küket – azzal indokolva döntésüket, hogy az alapiskola első évfolyamában problémamentesebb lesz az állam-nyelvvel való ismerkedésük. Talán nem is tudják, hogy a kis elsősök a nulla-szintről indulva ismerkednek ezzel a nyelvvel, viszont nagyon könnyen szár-nyaszegetté válhatnak az idegen nyelvi közegben. Hatékony segítséget kaphatunk az elkötelezett polgári szerveződések-től, társulásoktól is, ha egyeztetünk, együttműküdünk velük, hiszen az ő érdekük is, hogy a magyar anyanyelv és kultúra legfontosabb bástyája, a nemzetiségi iskola támogatottsága ne csökkenjen.

Az igazgatóknak, pedagógusoknak és az iskolatanácsoknak a jövőben is talán a legnehezebb dolga az önkormányzat-okkal lesz, pedig szinte elképzelhetet-lennek tartom, hogy egy településnek ne legyen legalább nyolc-tíz évre kidol-gozott oktatásügyi stratégiája... Pedig napjainkban, sajnos, ez a jellemző álla-pot. Ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy az érintett politikai pártok, az ok-tatásügy legfelsőbb szervei ezen a téren is tegyék, amit tenniük kellene. Mert mi, pedagógusok egyre átgondoltabban és egyre hatékonyabban tesszük, amit tennünk kell, és nemcsak a beiratkozás kampányidejében, hanem folyamato-san az egész tanévben. Munkánk és az összefogás eredményeként bízunk és hiszünk abban, hogy szeptemberben az első tanítási napon ismét több elsős kisdiákot köszönthetünk iskoláink dí-szes, szép osztálytermeiben.

5

Katedra Alma materek

Gyula az író novellisztikájáról adott elő, és a feladatlapok az előadások alapján készültek el.

Ha jól értem, ez a három forduló itt zajlott Nyitrán, tehát nem voltak isko-lai, vagy más fordulók. Nem voltak előkészítő fordulók, nem

is szerettük volna ezzel terhelni a taná-rokat, az iskolákat. Másrészt a verseny jellege eleve megkívánta azt, hogy a ver-senyt itt tartsuk az intézményben.

A versenyről már többször szó volt általánosságban, de konkrétan hogyan kell elképzelni, miben mérték össze a tudásukat a versenyzők? A versenyzők először meghallgattak egy

előadást, és ennek az anyagát rövidített formában elküldtük az egyes jelentkező iskoláknak, hogy rendelkezésükre áll-jon. Természetesen jegyzetelni lehetett, és az előadások alapján készültek azok a feladatlapok, amelyeket a következő for-dulóban a résztvevők kitöltöttek.

Minden fordulóban a korábbi felada-tokat először bizonyára ellenőrizték, számba vették, és a második forduló-ban hasonlóképpen folytatódott a ver-seny? Úgy zajlott a kiértékelése a versenynek,

hogy amint a diákok megírták a feladat-lapokat, a kollégák azonnal kijavították, majd összesítették a pontszámokat, és végül ezek a pontszámok összeadódtak.

Mi most a harmadik fordulónál va-gyunk jelen. Nos, amikor a végső ér-tékelés lesz, egy újabb elemmel bővül a verseny, mivel prezentációra is sor kerül. Igen, ezt külön értékeljük. A háromfős

csapatoktól azt kértük, hogy részint az itt megtanultak, vagy hallottak, megis-mert dolgok, és nyilván saját kutakodá-suk alapján öt-hat perces prezentációkat készítsenek bármilyen, de Kosztolányi-val összefüggő témából.

Tehát, ha jól értem, nemcsak arról van szó, hogy a Kosztolányival kap-csolatos ismereteket kell meggyőző módon előadniuk a versenyzőknek, hanem az általános felkészültségüket is bemutathatják, s ez Kosztolányitól többé-kevésbé függetleníthető, hiszen a módszer, amit használniuk kell, bár-milyen más író, más téma esetében is hasznosítható.

Igen, ez az elsajátított tudásnak a mi-nél szélesebb körű kihasználása. Egy feladatlapnak a kitöltése bármennyire igényes, igazából nem ad nagy teret a jelenlévő kreativitásának a bemutatásá-ra. A prezentáció elkészítésében viszont lehetőség van erre.

Beszélgetésünkkor még nem tudjuk a végeredményt, a verseny még folyik, de gondolom már e két forduló után is valamilyen képet azért alkotni lehet arról, mennyire sikerült a diákokat a versenybe úgy bevonni, hogy ennek komoly haszna legyen. Úgy gondolom, hogy meglepően jól

sikerült a feladatlapok kitöltése. Én si-keresként értékelem a versenyt. Arány-lag nehéz kérdésekre is jó válaszokat kaptunk. Úgy voltak összeállítva a feladatlapok, hogy az egyszerű kérdé-sektől a bonyolult, kifejtő jellegű, tehát interpretációs készséget is igénylő kér-désekig mindenféle megjelenjen. Meg-lepően jó megoldások születtek.

(Márai Sándor: Füves könyv)

Bárc

zi Zs

ófia

A sze

rző fe

lvéte

le

Kedves Zsófia, bizonyára már eltű-nődtek arról, mi lesz a következő ver-seny témája. Egyelőre még nem tudjuk, hogy a kö-

vetkező verseny ilyen keretek között fog-e zajlani, mindenképpen tervezünk a jövő évben is egy hasonló tanulmányi versenyt. Azt szűrtük le az ideiből, hogy jól érezték magukat a résztvevők, és na-gyon fontos része minden versenynek a közérzet is.

Bárczi Zsófiának az oktatói munkán kívül mire futja még az idejéből? Meg-jelenik-e a közeljövőben egy újabb kö-tete? Tekintettel arra, hogy karácsonyi szü-

net volt, s ilyenkor a hangulat ünnepi, szépprózával foglalkoztam, és sikerült néhány sorral előrehaladnom. Most rö-vidprózát írok.

Mikorra várható a megjelenése? Remélhetőleg márciusban már lesz en-

nek valamiféle vizuális lenyomata is…

Katedra

6

Alma materek

Egy osztályba jártok? Igen, a gútai magániskolába, ahol na-

gyon sok szak van, érettségivel végző-dők is.

Gondolom, mivel egy osztályba jár-tok, ugyanazt a szakmát tanuljátok. Mi is az? A szakunk: ólomüveg-készítő és dísz-

zománcozó.

Ez egzotikusan hangzik, mit takar valójában? Nagyon jó szak, az üveggel dolgozunk,

és különböző használati tárgyakat ké-szítünk. Ezenkívül ablak- és ajtóbeté-teket, ami igen szép munka. Amikor ezek bekerülnek az ablakokba, ajtókba, s ahogy a fény átsüt rajtuk, gyönyörűen mutatnak, egyszerűen csodásak, beszí-nezik az egész lakást.

Ezek az üvegtárgyak kész, szilárd üvegből készülnek, vagy előtte még hőkezelésnek van alávetve a nyers-anyag? Megolvasztjátok az üveget? Használunk kemencéket is,

rogyasztásra, de többnyire szilárd üvegből dolgozunk.

Most, hogy harmadikosok vagytok, gondolom ezt-azt már készítettetek. Mivel tudnátok eldicsekedni? Többek között elsőben gyertyatartót

és szalvétatartót készítettünk, máso-dikban ugyanezekből plusz egy tállal szettet, most pedig, mint említettem, ablak- és ajtóbetéteket. Mindenki hú-zott egy témát és annak alapján szüle-tett a terv, a mester pedig kiválasztotta a legjobbat és azt készítettük el.

Mik a terveitek ezzel a szakkal, szak-mával? Ha befejezitek az iskolát, hol helyezkedhettek el? Néhányunk menne tovább egyetemre

is, de többünknek a célja az, hogy egy műhelyt nyisson és magánvállalkozó-ként dolgozzon.

Mi most azonban nem Gútán be-szélgetünk az iskolátokban, hanem Nyitrán, egy olyan irodalmi verseny alkalmából, ahol Kosztolányiról van szó. Csapatotok a Tengerszemek nevet viseli…

Hogyan született a csapat neve? A név egy hirtelen ötletből jött, hiszen

lánycsapatról van szó és Kosztolányi a téma. Kreatívak akartunk lenni, és egy kis humort is bele akartunk csempész-ni a névbe, így lettünk Kosztolányok.

Szellemes névválasztás mindenkép-pen. A fiúk miért nem jelentkeztek a versenybe, ennyire gyávák? A fiúk nem nagyon szeretik az irodal-

mat.

Egy világ omlik bennem össze… A férfiak megemberelhetnék magukat. Viszont ti miért jelentkeztetek a ver-senybe? Szeretjük az irodalmat, szeretünk ver-

senyezni, érdekesnek találtuk a témát, Kosztolányit, és meg is szerettük a ver-seny során.

Csak a verseny révén találkoztatok az íróval, a versekkel, regényekkel, no-vellákkal? Harmadikban tananyag… engem leg-

inkább a versei fogtak meg már koráb-ban is, s most még alaposan fel is ké-szültünk az alkotó lírájából.

Ebben a harmadik fordulóban miről tartottatok prezentációt? Karinthy Frigyes és Kosztolányi De-

zső humorral átszőtt barátságáról.

Ez valóban legendás, és hálás téma is. Ráadásul nem ti voltatok az egyetlen csapat, amely erre vállalkozott. Ho-gyan lehetne összevetni a két csapat teljesítményét? Talán ami az előnyünk volt, hogy be-

leszőttük a mondandónkba a humort.

Barátság és humor

S az öt perc nem volt kevés ehhez? Ügyesen belefértünk, megoldottuk.

Ti most harmadikosok vagytok, las-san már pályát kell választani. Merre, hová? Van, akit az újságírás illetve a fotózás,

vagy a tanítóskodás érdekel, én pedig magyar–történelem, vagy angol–törté-nelem szakon szeretnék továbbtanulni.

A másik pozsonyi csapat „egyhar-mad része” is itt van, hadd kérdezzem meg tőle is, hogy prezentációjuk mi-lyen Kosztolányi-témát járt körül? Farkas Linda vagyok. Kosztolányi és

Csáth Géza kapcsolatáról beszéltünk. Tudjuk, hogy unokatestvérek voltak, s mi azt boncolgattuk, van-e valami kö-zös az életműben. Példaként Kosztolá-nyi a Tréfa és Csáth Géza A kis Emma című novelláját vizsgáltuk meg.

Te is harmadikos vagy, jövőre merre vezet majd az utad az iskola befejezése után? Szeretem az irodalmat, de a szívem

csücske a néptánc. Azért is választottam a pozsonyi gimnáziumot, hogy táncol-hassak a Szőttesben. Most már az Ifjú Szivek együttes mellett működő ifjúsági csoportban is táncolok, s ha minden jól megy, áprilisban lesz a bemutatónk. A továbbtanulás szempontjából ér-dekel a néptánc, a néprajz, a kulturális antropológia és a média szak. Ez a Kosz-tolányi-verseny pedig nagyon jó volt azért is, hogy ha esetleg az érettségin ezt a témát húznám, a választ a kisujjamból kirázom.

Bartusz Réka párkányi, Bankó Tímea somorjai, Szegfű Laura pedig jókai leány, mindhárman a pozsonyi magyar gimnáziumban tanulnak, Farkas Linda pedig dióspatonyi, s a másik pozsonyi „hármas” csapat képviselője. Velük beszélget-tünk.

Kis Barbara, Mester Zsanett és Chudík István harmadikos tanulók alkották azt a csapatot, amely részt vett a nyitrai egyetemen megrendezett Kosztolányi-vetélkedőn. Velük beszélgettünk.

A szerző felvételei

7

Katedra Alma materek

Kosztolányi nyomán választot-tuk ezt az elnevezést, mivel az író novellisztikájáról kellett beszélnünk illetve tesztlapot kitöltenünk. Az Esti Kornél történetek keltették fel legin-kább az érdeklődésünket, mert nagyon jók, érdekfeszítőek.

Milyen Kosztolányi-műveket olvas-tatok még? Az első forduló után kellett elolvasni

az Édes Annát, és a novelláit… Most pedig a verseket olvastuk el és tanul-mányoztuk át. A Szegény kisgyermek panaszait, stb.

Egyáltalán miért neveztetek be a ver-senybe? Szeretjük a kihívásokat.

Csak ezért, vagy az irodalmat is?Az irodalmat is… Szerintünk nem volt túl nehéz a harmadik forduló.

Komoly témával fejeztétek be, Esti Kornél meghal, de ti ezt igen jókedvű-en próbáltátok elmondani… Mi tör-tént közben? Megpróbáltuk feloldani a feszültsé-

günket…

Úgy, ahogy Kosztolányi Karinthyval játszotta a halált… Kosztolányit idéz-ve azt is mondhatnám, hogy „akarsz-e játszani halált?” Valahogy így…

Itt áll mellettünk a tanár úr is, aki felkészített, segített benneteket. Kér-dezzük meg őt is… Balázs Zoltán vagyok, magyar–zene

szakos.

Ez egy olyan szakközépiskola, amely-ben nem az irodalom a fő tantárgy, mégis úgy gondolták, hogy eljönnek ide Nyitrára, erre a versenyre, amelyet a Konstantin Filozófus Egyetemen hirdettek meg. Hogyan szerzett erről tudomást? Nekem egykori diáktársam volt Bárczi

Zsófia, aki itt tanít az egyetemen, s amikor egy alkalommal beszélgettünk, felhívta a figyelmemet a versenyre. Amikor elolvastam a felhívást, azok-ban az osztályokban, ahol a magyar

nyelvet és az irodalmat oktatom, a di-ákok figyelmébe ajánlottam. Érdekes módon elég nagy érdeklődés mutatko-zott. Tizenöten jöttünk az iskolából, ez azt jelenti, hogy ötször három személy, tehát öt csapat. A kolléganőm két, én három csapattal. Az volt az érdekes, hogy a negyedikes végzős diákoknak is kedvük szottyant a versenyhez, annak ellenére, hogy az utóbbi időben igen-csak sűrű a dolguk, mert szalagavatóra készültek, amit már ugyan abszolvál-tak, de előttünk van az érettségi. Be-neveztünk, és november óta most már harmadszor vagyunk itt.

Öt csapat érkezett egy szakközépis-kolából, ahol nem az irodalom áll a fókuszban (bár érettségiznek a diá-kok magyar nyelv- és irodalomból), ez szép teljesítmény. Egyébként, mint ahogy már az itt el-

hangzott, nagyon színes az iskolánk, vannak hároméves szakok, inasok, és vannak négyéves szakok, amelyek érettségivel végződnek. Sőt, hogy úgy mondjam, kiegészítő évfolyamaink is vannak, ahol szintén lehet érettségit szerezni.

Mégis meglepett, hogy öt csapat is benevezett ebbe a versenybe. Más is-kolákból hány csapat érkezett? Ha jól gondolom, az egész országból

húsz csapat versenyzett. Öt viszont a mi iskolánkból, ami engem is megle-pett. Amikor felhívtam a diákok figyel-mét a versenyre, lelkesek voltak és azt mondtuk, hogy akkor jöjjön mindenki, akit érdekel ez.

Hány óra jut egy héten az irodalomra és a nyelvtanra? Azokban az évfolyamokban, ahová

ezek a tanulók is járnak, heti három óránk van, két irodalomóra és egy nyelvtanóra.

A következő versenyről már hallott valamit, lesz-e vajon? Elhangzott egy félmondat Bárczi Zsó-

fia részéről, hogy ha jövőre is sikerül megszervezni, akkor nagy szeretettel várnak bennünket.

Önök elfogadják a meghívást? Jövünk, ha lesz rá lehetőségünk.

Csillogó üvegtárgyak és Kosztolányi

Katedra

8

Alma materek

„Petőfi Sándorka”

Vég-leges sorrend

A csapat neve Iskola Az 1. forduló pontszá-mai(max. pont: 108)

A 2. forduló pontszámai(max. pont: 60 + 3 plusz-pont)

Össz-pontszám(max. 171)

1. Esti Kornél csapat pozsonyi gimnázium 78 55 133

2. Kosztolányok csapata pozsonyi gimnázium 81 51 132

3. Erdélyi János nagykaposi magán szakközépiskola 67 63 130

4. Annák lévai gimnázium 73 53 126

5. Nojanna ipolysági gimnázium 79 46 125

6. Kicsik ógyallai építőipari szakközépiskola 77 45 122

7. Tudorkák gútai magán szakközépiskola 74 45 119

8. Pacsirták gútai egyházi gimnázium 68 47 115

9. Pöttyösök ógyallai építőipari szakközépiskola 71 38 109

10. Krikszkraksz tornaljai gimnázium 67 38 105

11. Petőfi Sándorka királyhelmeci gimnázium 61 41 102

12. Múzsák ipolysági gimnázium 63 37 100

13. Gútai Falanszter gútai magán szakközépiskola 63 35 98

14. Pacsirta dunaszerdahelyi magán szak-középiskola

63 34 97

15. NEC ARTE NEC MARTE

gútai magán szakközépiskola 64 19 83

16. TENGERSZEMEK gútai magán szakközépiskola 38 39 77

17. GPS KABAKI gútai magán szakközépiskola 44,5 28 72,5

16. Penge dunaszerdahelyi magán szak-középiskola

49 15 64

18. FEJ-TÖRŐK diószegi magán szakközépiskola 43 11 54

20. Kalamáris Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola, Komárom

23 10 33

Legjobb prezentáció: Krikszkraksz (Tornalja), Pacsirták (Gúta)

A Legere Irodalmi Verseny végeredménye

A királyhelmeci gimnázium csapa-ta korban a legfiatalabb, hiszen ha jól tudom, elsősök vagytok. Rica Bettina, Inducs Csilla, Miklós Eszter a Petőfi Sándorka nevezetű csoport tagjai. Ér-dekes témát választottatok, Kosztolá-nyi Dezső megfilmesített munkáiról beszéltetek, tartottatok prezentációt a kiszabott rövid időben. Láttátok ezeket a filmalkotásokat? Fábry Zoltán filmrendező Édes Anna

című filmjét láttuk, de az Esztergályos Károly-féle filmdrámát nem tudtuk megtekinteni, csak részleteiben.

Hogyan lehet akkor beszélni a témá-ról? A tanárnő felkészített minket, elma-

gyarázta, milyen is volt az Esztergályos-feldolgozás.

Hogyan történt a felkészülés? A tanárnővel még a karácsonyi szünet-

ben is tanultunk, gyakoroltunk, meg-

beszéltük, mit tanuljunk meg, miket olvassunk el, szóval foglalkozott velünk. Az iskolában még különórákon is talál-koztunk és tanultunk a tanárnővel.

Mi mindent olvastatok Kosztolányi Dezsőtől? Több regényt meg sok-sok novellát, és

verseket.

Mit jelent a több regény? Olvastuk az Édes Annát, a Pacsirtát…

Néhány szót a gimiről… Nagyon nagy az iskolánk, több száz

diák jár oda, a magyarba és a szlovákba is.

A kedves tanárnő, Pekarovics Mari-anna biztosan meg tudja mondani, a magyar tannyelvű gimnáziumnak je-lenleg hány tanulója van. Körülbelül 240 diákunk van.

Ön ugye a versenyző ifjú hölgyek ta-nárnője… Igen, magyar szakos pedagógus va-

gyok, ők hárman egy osztályba járnak és elsősök. Ez az első ilyen jellegű tapaszta-latszerzésük. A harmadik fordulón is túljutottak

már, hogyan értékeli a csapata szerep-lését, teljesítményét? Nagyon igyekezett a csapat, a legna-

gyobb problémánk az volt, hogy ők még csak elsősök, és ez harmadikos tananyag. Nekik valóban a nulláról kellett elin-dulniuk, és mindent áttanulmányozni, miközben más iskolai feladattal is meg kellett birkózniuk. Nem beszélve arról, hogy van köztük bejáró is, sokuknak még elsőben adaptációs nehézségeik is vannak, mert ez az az időszak, amikor a diákoknak meg kell szokni az új iskolát, környezetet. Nem volt könnyű nekik, de nagyon igyekeztek. Megdicsérem őket.

Más csapat is érkezett Király-helmecről? Csak mi jöttünk, és még Nagykaposról

jöttek hasonlóan messziről. A szakisko-lából érkezett egy csapat.

Miért elsősöket hoztak, hiszen ők még csak most ismerkednek a gimná-ziummal… Nem volt ez egy kicsit me-rész elhatározás? De az volt. Mindkét oldalról merész

volt, az ő szempontjukból és az én ré-szemről is, de mivel én nem tanítok harmadikosokat ebben az évben, így alakult.

A felkészülés során mi okozott nekik nehézséget? Az, hogy számukra nagyon új volt ez

az anyag, mindent el kellett olvasniuk, s egy kicsit sok volt a pluszfeladat. Renge-teget konzultáltunk, tanultunk együtt.

S a három forduló során mi volt a leg-nehezebb feladat? Szerintem az, hogy műelemzéssel ők

eddig még nem nagyon foglalkoztak, itt pedig ennek domináns helye volt az egész verseny során.

Még egy kérdés … Kosztolányinak van egy írása, a címe Petőfi Sándorka, s ha jól emlékszem, úgy kezdődik, hogy Kosztolányi felidézi a nagy költő szü-letését, közben elgondolkodik rajta, mi történhet ekkor különböző helye-ken, például az osztrák császár palo-tájában… Szóval… lányok csapata, és Sándorka? Kosztolányi miatt lett ez a csapat neve,

és azért is, mert Petőfi Királyhelmecen is járt.

-lacza-

9

Katedra Alma materek

Sándor Anna a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének vezetője. Kedves Anna, egy egyszerű kérdés az elején: hányan tanulnak, és hányan oktatnak ebben az intézmény-ben? Az utóbbi tíz évben nagyon sokat

fejlődött a tanszékünk, ami az okta-tók számát illeti, nyelvészeten nyolcan vagyunk a vendégtanárral együtt, az irodalmat négyen oktatják. Körülbelül háromszáz hallgatónk van az összes tanulmányi programon belül, hiszen 2001-től több új tanulmányi programot is akkreditáltunk. Vannak tanár szakos hallgatóink és vannak nem tanár sza-kos tanulmányi programjaink.

Régebben megszokhattuk azt, hogy bizonyos tantárgyakat párosítottak, most a magyar nyelvet és irodalmat milyen más tárgyakkal lehet társíta-ni? Évek óta szabad a szakpárosítás, ami

azt jelenti, hogy a jelentkező saját maga választja ki a többi kar kínálatából is a szakpárosításokat. Körülbelül húsz-hu-szonkét szakkal lehet párosítani a ma-gyar nyelv- és irodalom szakot.

Van arról valamilyen áttekintés, hogy melyek a leggyakoribb szakpárosítá-sok, amelyek a tanszéket is érintik? A leggyakoribb párosok a legmenőbb

szakok, a magyar–angol, a magyar–német, a magyar–történelem, a ma-gyar–szlovák is ide tartozik és elég sok hallgatónk van magyar–zene, magyar–képzőművészet szakon. Nem túl sokan,

de vannak olyan hallgatók, akik a ma-gyar–matematika, magyar–informati-ka párosítást választják. Örülnénk, ha többen lennének. Egyébként a termé-szettudományi szakokkal kevesebben párosítják a magyar nyelv- és iroda-lom szakot, bár a magyar és a biológia együtt szintén közkedvelt szakpárosítá-sa az itteni hallgatóknak.

Ezeket a társult tantárgyakat milyen mértékben tudják itt magyarul is hall-gatni a diákok? Ez nagyon változó arányú, függ az

egyes tanszéken oktatóktól is. Vannak szakok, amelyeknek a nagy részét ma-gyarul tanulhatják. Ilyen a biológia, a fizika, matematikából is sok mindent hallgathatnak. Ugye az idegen nyelvek-nél ez nem annyira fontos kérdés. A történelmet ugyan többségében mégis-csak szlovákul tanulják, de volt néhány óra, amelyet magyarul is megtartottak, ilyen a latin, amelyet a mi tanszékünk oktatói tanítanak, hiszen közülünk ket-ten is latin szakosok.

Ha jól értem, ez attól is függ, hogy az adott tanszéken, vagy az adott tantárgy vonatkozásában találni-e az egyetemen olyan oktatót, aki tud magyarul, vagy éppenséggel magyar nemzetiségű? Igen, természetesen ez attól is függ.

Maradjunk a magyar nyelvnél és irodalomnál. Ugye az új rendszerben most már van hároméves és ötéves képzés, amely magiszteri diplomával zárul. Feltételezem, hogy a legtöbben nem állnak meg a három évnél, ha-nem továbbtanulnak. Vagy van, aki megelégszik a háromévi képzéssel is? Az abszolút többség továbbfolytatja

tanulmányait a magiszteri programon. Egy-két esetben előfordult már olyan is, családi és egyéb okok miatt, de nem ez a jellemző.

Itt találkoztam jó néhány doktorandusszal, aki ugye elvégezte az öt évet, és továbbtanul, folytatja tanulmányaikat a doktori képzésben. Ahogy említettem, az oktatói állo-

mányunk lehetővé tette, hogy két éve akkreditáltassuk a doktori tanulmányi programot is. Ez egyedülálló egész Kö-zép-Európában, mert a magyar nyelv és irodalom tanításának a módszerta-

nából doktorálhat a hallgató, amit na-gyon-nagyon fontosnak és hasznosnak tartunk a tanári szakosoknál.

Tudjuk, az egyetemeken nemcsak oktatás folyik, hanem tudományos munka is, s ebbe a hallgatók is bekap-csolódhatnak különböző szinteken. Melyek azok a programok, amelyek most futnak? A tudományos kutatásra gondolok elsősorban. Nyelvészeti és irodalomtudományi

kutatások, ezenkívül a fordítástudo-mány, a módszertan vonatkozásában folynak kutatások. Ezekbe természete-sen a hallgatókat is bekapcsoljuk. Na-gyon magas színvonalú az intézetünk-ben a kutatás, ugyanis ennek egyik jele az, hogy minden oktatónknak van tudományos fokozata. Van egy aka-démikusunk is, professzori, docensi helyek is vannak, s ezáltal a kutatás valóban magas színvonalú, különbö-ző projektekbe kapcsolódunk be, egy része tanszékoktatói, de a hallgatókat is igyekszünk bevonni. Minden évben megrendezzük a tudományos diákkö-ri konferenciát, nálunk valóban min-den évben sok résztvevője van ennek a versenynek, és nagyon is helytállnak az országos, a komáromi Selye Egyete-men megszervezett felvidéki tudomá-nyos diákköri konferencián, illetve a magyarországi országos tudományos diákköri konferencián is. Sőt, a szegedi katolikus teológia is megszervezi min-den évben ezt a versenyt, oda a humán érdeklődésű hallhatók mennek – ugye nálunk főleg ilyenek vannak – és sike-resen szerepelnek.

Az idősebbek még úgy ismerik Nyitrát, mint annak a felsőoktatási intézménynek a központját, ahol a szlovákiai magyar iskolák pedagógu-sait képezték. Azóta nagyot fordult a világ. Most már nemcsak itt Nyitrán, hanem Komáromban a Selye János Egyetemen és a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, valamint már Beszterce-bányán is folyik a hungarológia kere-tében képzés, tehát elég sok diák ké-szül a jövőre, a pályára, és úgy tűnik, hogy sokuk számára már nem lesz elegendő iskola és tanítandó gyermek, diák, és más munkahely, ahol esetleg pedagógusként dolgozhat. Mit kezd ez a sok ember a diplomával, azzal a

Nyelvjáráskutatásés intézményvezetés

Sánd

or An

na

Katedra

10

Alma materek / Az iskolai túlterheltség

Az iskolai túlterheltség problémája egyaránt érinti a tanárokat, szülőket, tanulókat. Ezzel a nehézséggel azonban nemcsak a mai modern kor emberének kell szembenéznie, hanem már a XIX. század emberének is. Minden kornak megvannak a maga buktatói, s ezáltal az oktatási rendszernek is a deficites velejárói. Természetesen, ezek többé-kevésbé egyénenként változóak, vannak azonban olyan problémák, melyek glo-bálisan érvényesek, s a tanulók számot-tevő részénél jelentenek gondot. A mai kor emberpalántái általában az idegen nyelvekkel vagy a természettudományi tárgyak valamelyikével (matematika, fizika, kémia) vívnak szélmalomharcot. Sokan azt hinnék, hogy a tanulók túlter-heltségének a modern kor az okozója, ám ezt nem jelenthetjük ki egyértelmű-en. Lássunk néhány véleményt a XIX. és XX. század fordulójáról. Az eperjesi katolikus főgimnázium 1885/86 évi iskolai értesítője közölte Babik József: Tehet-e a szülőiház a túl-terhelésről? című értekezését. A szerző tanulmányában egy olyan jelenségre reagál, amely a korabeli sajtót gyakorta foglalkoztatta. A tanulók túlterheltségét az akkori tanrendszer elégtelenségének tudták be. A szerző főként a gimnáziu-mi oktatás neuralgikus pontjaival fog-lakozik. Ezek szerinte a következők: a klasszikus nyelvek magas óraszámban való tanítása; a magas fokú matematikai tananyag; a német nyelv; a természettu-dományok; az ábrázoló geometria. A felsorolt problémák tekintetében a társadalom az egyedüli „bűnösként” az iskolát említi, holott az iskola mellett a szülői ház is jelentős szerepet tölt be a tanulók életében. A szülők feladata nemcsak a tankönyvek beszerzése és a tandíj előteremtése kell, hogy legyen, hanem a kellő mértékű erkölcsi neve-lés biztosítása is. Minden helyes nevelés végső célja a nemes erkölcsű jellemesség fejlesztése – vallja Babik József.1 Ez az a

Az óvópedagógus és tanítóképző szak Nyitrán 2004 óta végezhető ma-gyar nyelven, nappali és levelező tago-zaton egyaránt. A képzés kétciklusú, melynek fő célja az óvópedagógus és az alsó tagozatos tanítói munkakör betöl-téséhez szükséges szakmai kompeten-ciák anyanyelven történő elsajátítása. A szakirány azoknak a középiskolát vég-zett diákoknak ajánlható, akik kedvet és elhivatottságot éreznek az óvodás és kisiskolás korú gyermekekkel való fog-lalkozáshoz. A képzésre nappali és leve-lező tagozaton beiratkozhatnak a már óvodában, vagy iskolában dolgozó, de szakképesítéssel még nem rendelkező pedagógusok is. A tanulmányi program akkreditá-ciója az egyetemen bakkalaureátusi és magiszteri szinten mind nappali, mind levelező tagozaton teljes egészé-ben biztosítva van. A szak gesztora az Óvópedagógus és Tanítóképző Tan-szék (Katedra predškolskej a primárnej pedagogiky). Az első ciklus (Bc szint) befejezése után a hallgatók óvópeda-gógus diplomát kapnak, az erre épülő második ciklus (Mgr szint) sikeres el-végzése után a jelöltek alsó tagozatos tanítói képesítést szerezhetnek. A tanulmányi szak a kompetencia-alapú képzésen nyugszik. A képzés fő feladata, hogy alapismereteket nyújt-

tudással, amit megszerzett, története-sen itt, Nyitrán? Ez az egyik problémája a szlovákiai ma-

gyar közösségnek. Most újabban Eper-jesen, az egyetemen létrejött még egy magyar intézet. Viszont én úgy gondo-lom, hogy tanszékünkön, intézetünkben igyekszünk színvonalas oktatást nyújta-ni, és a mi végzettjeink még többségük-ben el tudnak helyezkedni a pedagógusi pályán, de nem csak ott, más területe-ken is. Nemcsak az angol, német szako-sokra gondolok itt, akik fordítóként más területeken is érvényesülhetnek, hanem mondjuk a természettudományi ágak-ban is, az informatika területén. Nem látom olyan súlyosnak a problémát, vi-szont az rossz, hogy a lehetőségeinkkel nem jól élünk. Én úgy gondolom, hogy a szlovákiai magyar oktatási intézmé-nyekben a szinte minden városban lét-rejövő új tanszék azt eredményezi, hogy a színvonal csökken, ez pedig oda vezet-het, hogy alap- és középiskoláinkban is csökkenhet az oktatás színvonala, ami kisebbségi helyzetben azért is veszélyes, mert ha a szülő látja, hogy alacsony a tanárok, tanítók felkészültsége, akkor esetleg meggondolja, hogy oda küldi-e a gyermekét.

Feltételezem, hogy egy intézmény vezetőjének kevés a szabad ideje, és főleg önmagával tud keveset foglal-kozni, de tudjuk, hogy Sándor Anna nyelvészként is sok tanulmányt írt, könyveken munkálkodott és mindez fontos számára. Nos, mennyire jut erre idő, és most éppen mivel foglal-kozik? Valóban nagyon kevés idő jut a ku-

tatásra, és csak a szabadidőm rovásá-ra lehetséges. Ettől függetlenül most részt veszünk a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett magyar nyelvjárások új atlaszának a gyűj-tésében, tehát ebből is kivesszük a részünket, ezenkívül számos egyéb, főleg a nyelvjárások témakörébe tar-tozó publikációval foglalkozom. A nyelvjárások kutatásának területéről rendkívül érdekel, hogy miképpen lehetne minél hatékonyabban tanítani azokat a diákokat, akiknek az elsőd-leges anyanyelve a nyelvjárás, továb-bá miként lehetne erre úgy építeni a köznyelv oktatását, hogy mind a kettő magas szinten történjen, a nyelvjárá-suk is megmaradjon, s a köznyelvet is el tudják sajátítani.

-cza-

son a pedagógia, a pszichológia, az anyanyelv, a mozgáskultúra, a művé-szet valamint az információs és kom-munikációs technikák terén. Az idei tanévtől kezdve azonban tanulmányi program tantárgykínálatát olyan irány-ban bővítették, hogy az megfeleljen a kor új kihívásainak és alkalmas legyen a 21. századi kulcskompetenciáknak nevezett képességcsoport hatékonyabb fejlesztésére. A bővítés további célja volt, hogy a hallgatók megismerjék az élményszerű oktatás, életmódszerve-zés lehetőségeit, fejlett kommunikációs készségekkel rendelkezzenek és képe-sek legyenek az elsajátított ismerete-ket új oktatási-nevelési színtereken is alkalmazni. E célok eléréséért a tanul-mányi programba sok más új tantárgy mellett megjelent pl. a média- és a mú-zeumpedagógia ismeretek alapjai nevű szeminárium is. A tanszék nagy súlyt helyez a minő-ségi képzésre, elismert kiváló hazai és külföldi oktatókkal is dolgozik. Mind-ezek mellett magyar, német, cseh part-nerintézményekkel is jó kapcsolatokat ápolnak, az egyetem oktatói, hallgatói hosszabb-rövidebb időt tölthetnek el külföldi oktatási intézményekben. A tanulmányi programról további infor-mációk a www.kel.fss.ukf.sk oldalon találhatók.

Viczay Ildikó

Pedagógusképzés – kisebb gyermekek oktatása

11

Katedra Az iskolai túlterheltség

Az iskolai túlterheltség okai a múltban és mapont, ahol a szülői ház és az iskola köte-lességei találkoznak. Ha a tanuló ottho-na nem működik együtt az iskolával, ott meghiúsul az iskola minden fáradsága. Mikor kerül sor a túlterhelésre? Babik bevezetésképpen így ír erről: „A túlter-helés legnagyobb részben a szülői ház, a társadalom ferde felfogásában bírja alapját, abban t. i. hogy: 1. a tanuló nem hozza magával a középiskolába azokat a tulajdonságokat, melyek célja elérésé-nek elengedhetetlen eszközei; 2. hogy a szülői ház, illetve a tanuló otthona az iskolát vallás-erkölcsösen nevelő és tu-dományosan oktató működésében kellő módon nem támogatja.” A tanulmány fennmaradó részeiben a szerző a gimnáziumokról és azok felada-táról kialakult téves nézeteket taglalja. Kitér az elemi iskolák oktatási hiányos-ságaira. Ide sorolható, hogy sok elemi iskola még az olvasás és írás tökéletes elsajátítását sem biztosította, valamint, hogy háttérbe szorították az értelem fejlesztését és az önálló megnyilvánulá-sokat. Nem ért egyet azzal a szabállyal sem, hogy a korabeli gimnáziumokba való felvételhez nem volt más feltétel, mint a kilencedik életév betöltése és a sikeresen elvégzett négy elemi osztály-ról kiállított bizonyítvány. A szükséges 9 éves kor nem járt mindig kellő mértékű testi és szellemi fejlettséggel. A gimná-ziumra való érettséghez szerinte a tanu-lóknak legalább 11–12 évesnek kellene lenniük. Ellen-kező esetben „beáll a kötelesség iránti közöny s meg van a túlterhelés.”2

A korabeli gimnáziumok iránt álta-lános volt az elégedetlenség a latin és görög nyelv tanítása miatt, mivel a lai-kusok szerint ezeknek a nyelveknek az életben csak nagyon kevés vagy semmi-féle gyakorlati hasznuk nincs. A reális-kolának nagyobb tekintélyt szenteltek akkoriban. Itt a klasszikus nyelvek he-lyett francia nyelvet tanítottak, s kellő figyelmet szenteltek a gyakorlati ismere-teknek is. Babik a laikus véleményeknek ellenszegülve hangsúlyozza a gimnáziu-mok társadalomban betöltött kiemelke-dő szerepét. Szerinte a gimnáziumok az egységes iskola szerepét próbálják betöl-teni, amely mindenre képesít, s az érett-ségi bizonyítvány megszerzését segíti elő, akár tudományos, akár praktikus pályát is választanak a tanulók. A gimnázium ezen általános jellegénél fogva elvárja a szülői háztól, hogy az elismerje, nem-csak a közvetlen haszon a mérvadója az ismeretszerzésnek, hanem a tudás etikai

elemei is nélkülözhetetlenek. Babik a következőképpen foglalja össze a gimnáziumok lényegét: „Vegyük teljes megadással tudomásul, hogy a gymnasium oly iskola, melynek faji jellege a szellemi élet eszményi oldala felé hajlik, s a melynél a szabad, egyéni szellemi élet hatalma és az ethikai tanitási anyag túl-nyomó. A gymnasium nem akar közvet-len a gyakorlati életre előkészíteni, azért a maga tanítási anyagát nem a közvetlen haszon szerint méri s a szerint választja, hanem akarja a tanuló szellemét minden igaz, szép és jóra fogékonynyá és rend-szeres kiművelés által munkaképessé, tevékenynyé tenni, hogy az ilyetén való szerzeményen tovább építve, az egyete-men a szorosan vett tudományszaka-szoknak neki adhassa magát. ”3 Dr. Orbók Loránd, a budapesti IV. kerületi felsőbb leányiskola és leánygim-názium tanára A tanítás renaissancea (1909) c. tanulmányában szintén a klasszikus nyelvek magas óraszámban való oktatását jelöli meg a tanulók túl-terheltségének elsődleges okaként. Az iskolát (gimnáziumot) olyan konzerva-tív intézménynek tekinti, mely nemcsak a hagyomány megőrzésére törekszik, hanem nyitott az emberiséget újabban foglalkoztató diszciplínákra is (itt a ter-mészettudományokra gondol elsősor-ban). Orbók 3 kérdésre keresi a választ:4

• Valóban a legfontosabb tárgya kell, hogy legyen a gimnáziumnak a klasz-szikus nyelvtanítás? Miután a középiskola célja a művelt-ség átadása, s a műveltség nem egyéb, mint az emberiség kulturális értékeinek ismerete, a klasszikusok tanulása feltét-lenül szükséges volt. Természetesen, a modern nyelvek (angol, francia) tan-tárgyként való megjelenése után ezek elsődleges funkcióját a szerző is meg-kérdőjelezi.• Mi az oka a klasszikus tárgyaknál kons-tatálható nagy eredménytelenségnek? Orbók elsőként azt a tényt hozza fel, hogy a klasszikus szerzők világa telje-sen kívül esett a modern „emberlélek” érdeklődésének körén. Idézi Rousseaut, aki szerint: „Nem ismerjük azt, aminek történetét nem ismerjük.” Ám az embe-riség kultúrtörténetének megismerésé-hez feltétlenül szükség van a görög-latin klasszikus világ, illetve az irodalom is-meretére. Hangsúlyozza, hogy a görög-latin nyelvtanítás ne legyen ennél több, ne legyen öncél, ne legyen a középisko-lai oktatás gerincéül helyezve.

•Milyen helyet kell elfoglalnia a klasz-szikus nyelvek oktatásának a jövő kö-zépiskolájában?Orbók kijelenti, hogy a görög és a latin nyelv tanítása sokkal kisebb helyet kell hogy elfoglaljon a tantervben, mint ad-dig. Elegendő a klasszikus nyelvek taní-tását a felsőbb osztályokban elkezdeni, s célszerű lenne a direkt módszert alkal-mazni, melynek lényege a tanulókkal való társalgás az adott nyelven.5 Láthatjuk, hogy több mint száz év elteltével is hasonló nehézségekkel kell a tanároknak, tanulóknak és szülők-nek szembenézniük. A probléma szin-te ugyanaz, csak néhány komponens változott meg. A latin és a görög helyett beléptek a modern nyelvek (angol, né-met). Ezek tanítása már az alsó tago-zaton elkezdődik (az első idegen nyelv az alapiskola 3. osztályában, a második idegen nyelv a 6. osztályban). Summa summarum itt is egyezést találunk. A természettudományok közül még min-dig a matematika az, amely a humán be-állítottságú tanulók legfőbb nehézségét okozza. Manapság a tanulók számos szakkör és szabadidős tevékenység közül vá-laszthatnak, s ezek szintén kiválthatják a túlterheltséget. Nem ritkán a tanulók 4-5 szakkört is látogatnak, s ezek mellett esetlegesen még nyelvtanárhoz vagy hi-ányosságpótló különórákra is járnak. Eszmefuttatásomat Orbók Loránd gondolatával zárom: „A test fejlődése teljes harmoniába hozva a szellem fejlesztésével, amely fölszabadult a középkorból a reánk maradt rendszer nyomasztó nyügétől; ez lesz a modern iskola, mely bátor és friss nemzedéket nevel az emberiség előtt álló nagy feladatok megoldására!”6

Felhasznált irodalom:Babik József 1885. Tehet-e a szülői ház a túl-terhelésről? In: Eperjesi Királyi Katholikus Főgymnasium Értesítője 1885/1886. Dr. Orbók Loránd 1909. A tanítás renaissancea. In: Budapest IV-ik kerületi (Váci utca 43. sz.) községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és a felsőbb leányiskolával kapcs. felsőkereskedelmi leányiskola 15. értesí-tője 1909/1910. 5-10.

Jegyzetek1 Értesítő, 1885, 3.o.2 Értesítő, 1885, 7.o.3 Értesítő, 1885. 9.o.4 Értesítő 1909/1910, 6. o. 5 Értesítő 1909/1910, 7. o.6 Értesítő 1909/1910, 10. o.

Ölvecky Edit

Katedra

12

Felsőoktatás

Professzor úr, mikor indult a tolmács és fordítói szak oktatása a Bél Mátyás Egyetemen? A besztercebányai Bél Mátyás Egye-

temen 1997-ban jött létre a Filológai Kar, melynek keretében kaptam a meg-bízatást a Hungarisztika Tanszék meg-alapítására. Az eltelt közel 15 év alatt tanszékünkön a fordítás és tolmácsolás szakon belül a magyar szakos képzésre koncentráltunk, fokozatosan akkredi-táltattuk tanulmányi programjainkat és tudományos kutatói bázist, műhelyt is kialakítottunk, melynek eredménye-ként kiépítettük külföldi kapcsolata-inkat, megszerveztük kutatói projekt-jeinket. A tanszék eddigi működése során 12 nemzetközi tudományos kon-ferenciát szervezett,16 kötetet adott ki, köztük monográfiákat, egyetemi tan-könyveket, tanulmánygyűjteményeket és más kiadványokat. Legfontosabb kutatási témáink közé tartozik: a leg-újabb magyar irodalom, a kisebbségi kultúra, irodalom és nyelvhasználat, a bilingvizmus és multikulturalizmus, a komparatisztikai és kontrasztológiai nyelvészeti kutatások, a transzlatológia, a nyelvkultúra, a kommunikációelmé-let és a műelemzés. Ezek a megha-tározó témák adják a tanszéki tagok publikációinak fő vonalát és egyben sajátosságait. Négy évvel ezelőtt került tanszékünk a Humán Tudományok Karára, ahol egy új szakmai közegben, de ugyanazt a feladatkört látja el most is, mint azelőtt.

Honnan érkeznek a tanulni vágyók az egyetemre? Az eredeti elképzelés alapján milyen területek „lefedése” volt a cél?

Besztercebányaifilológusok

Interjú Dr. Alabán Ferenc pro-fesszorral, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Humán Tudo-mányok Kara Hungarisztika Tan-székének alapítójával és vezetőjével

Szlovákia különböző régióiból érkez-nek diákjaink, akik fordítással, tolmá-csolással és filológiai tanulmányokkal szeretnének foglalkozni. Szlovákia első oktatói központja voltunk/vagyunk, ahol teljes szakképesítést lehet szerezni az említett specializációkból. Tanszé-künk lehetőséget ad – a magyar érett-ségivel rendelkezők felvétele mellett – azoknak a szlovák tanítási nyelvű gimnáziumokból jelentkező diákoknak is, akik a negyedik szemeszter végéig képesek felzárkózni a magyar nyelvi ismeretek és tudás kívánt színvonalára. Mindez igényes metodikai elvek gya-korlati megvalósítását is igényli a kép-zés során… A megváltozott társadalmi körülmé-nyek és az európai integráció során és következtében egyre több szakképzett tolmácsra, jó színvonalú fordítóra van szükség, s olyan szakemberekre, kuta-tókra is, akik idegen nyelveket tudnak. Az országhatárok légiesedésével jelentő-sen felerősödtek a nemzetközi kapcsola-tok a különböző területeken, ami magá-val hozta azt a lehetőséget és tényt, hogy egyre több a nemzetközi szintű szakmai összejövetel és tudományos konferen-cia. Ezek a lehetőségek – akár a kultúra, a kereskedelem, akár a gazdasági élet vagy éppen az iskolaügy szintjén – nyel-veket tudó szakembereket igényelnek a gyakorlati életben. Ennek a felismerése, „lefedése” jelentette számunkra a moti-váló kiindulópontot…

Az elmúlt másfél évtizedben hányan fejezték be sikeresen tanulmányaikat? A hároméves bakalaureátusi képzést követően a hallgatók hány százaléka folytatja a magiszteri stúdiumokat?

Tanszékünkön eddig a magiszteri fokozaton 130–135 diák végezte el si-keresen tanulmányait. Az alapképzést (Bc. fokozat) elvégző diákok kb. 95 %-a folytatja tanulmányait mesterfokon (Mgr. fokozat), de vannak olyan diák-jaink is, akik az alapképzést más egye-temeken végezték el valamelyik rokon magyar szakon és nálunk szeretnének teljes fokú és értékű szakképzést sze-rezni. A magyar szakot milyen formában ta-

nulhatják a hallgatók? Van-e lehetőség egyszakos képzésre? A magyar nyelvet mely tárgyakkal párosítva oktatják? Jelentkezhetnek-e a hallgatók levele-zői képzésre is? Kezdettől fogva nappali és levele-

ző formában is képeztünk/képezünk hallgatókat. Egy időben Losoncon is volt kihelyezett oktatási központunk. Sokáig csak kombinációs formában oktattuk a szakot, főleg angol, német, francia, szlovák és orosz szakpárosítás-ban, amely minden évben változhatott. Néhány éve azonban megszereztük az akkreditációt az egyszakos képzésre is. Minden formára vonatkozik azonban az a kritérium, hogy az államnyelvet minden diákunknak kellő szinten kell tudnia, mivel a közös alap diszciplíná-it mind a Bc. mind a Mgr. fokozaton szlovákul hallgatják, s az elsőszámú közvetítő nyelv szintén a szlovák. Úgy is mondhatnám, hogy ebben a kontex-tusban a filológus diákoknak – akik tol-mácsolást és fordítást tanulnak – nem szabad, hogy ilyen jellegű nyelvi gond-jaik legyenek. Tanulmányi rendünk le-hetővé teszi a legtehetségesebb diákok számára a kombinációjukon kívül har-

Lacza Gergely

13

Katedra Felsőoktatás

madik, illetve további nyelvek felvételét és tanulását is, mivel igaz az a tény, hogy egy jó tolmácsnak és fordítónak növe-kednek az esélyei egy jobb állás meg-szerzésére, ha minél több nyelvet tud. Van-e lehetőség és igény a

doktoranduszi képzésre? 2004-ben szereztük meg a

doktoranduszi képzés jogát, mind a nappali, mind az extern stúdium for-májában. Igaz, menet közben többen kiestek, mivel nem feleltek meg a kö-vetelményeknek, de akik ezt a stúdiu-mot elvégezték, azokra méltán büszke a tanszék, mivel kutatásaik és publiká-cióik révén szakmai körökben ismertté váltak és sikeresen tovább haladnak a megkezdett filológusi pályán. Hányan oktatnak a Hungarisztika

Tanszéken? A tanszéken jelenleg 3 professzor,

1 docens, 2 tudományos fokozattal rendelkező adjunktus és 1 magyaror-szági vendégtanár oktat. Gondolunk az utánpótlásra is, s bizonyára végzős doktoranduszaink közül kapnak majd lehetőséget a legjobbak, hogy a tanszék munkatársaivá váljanak. A 2012/2013-as tanévben mely sza-

kok és szakpárosítások indulnak a Hungarisztika Tanszék égisze alatt? A következő akadémiai évre meghir-

dettük a magyar–angol, magyar–német szakkombinációkat a nappali tagozat Bc. és Mgr. fokozatán. Egyszakos kép-zést nyitunk mind a nappali, mind a le-velező tagozat szintén mindkét fokoza-

A besztercebányai Bél Mátyás Egye-tem Humán Tudományok Karának Hungarisztika Tanszéke a 2012/2013-as akadémiai évre fordító- és tolmács-képzésben a következő akkreditált programokat kínálja:

Nappali hároméves stúdium a bakkalaureátusi (Bc.) fokozat meg-szerzésére: magyar nyelv és kultúra (egyszakos

képzés), magyar–angol, magyar–német kom-

binációk.Nappali kétéves stúdium a magiszteri (Mgr.) fokozat megszerzésére:

tán. A tanszékünkön jelenleg összesen 85 diák tanul, nincs szándékunkban nagy létszámú évfolyamokat nyitni a jövőben sem, tudatosítva azt, hogy az oktatás területén a minőség soha sincs egyenes arányban a mennyiségi ténye-zőkkel, sőt éppen fordítva. Adott hely-zetünkben minden diákunkat szemé-lyesen ismerjük, így lehetőség nyílik az individuális foglalkozásokra és a sze-mináriumokon is mindenki teret kap, ami az aktivitást, egyben a minőséget igyekszik szolgálni. Meddig lehet jelentkezni az egye-

temre és mikor vannak a felvételi vizsgák? Ebben az évben a nappali és a levele-

ző tagozatra is a rendelkezések alapján február végéig kell leadni, elküldeni az egyetemi jelentkezéseket a megfele-lő mellékletekkel és illeték befizetését igazoló szelvénnyel. A doktoranduszi jelentkezések leadási határideje ápri-lis vége lesz. Felvételi vizsgákat csak a doktoranduszi fokon kérünk, melyek júniusban lesznek, a nappali és levelező tagozaton nem tervezünk felvételiket, a felvett diákok – mondhatnám – termé-szetes kiválasztódása érvényesül az első évfolyamban. Akik nem elhivatottak és nem tudnak eleget tenni a követelmé-nyeknek, elhagyják a stúdiumot. Figyelemmel követik-e végzettjeik

további életét? Egzakt statisztikáink nincsenek a

végzett hallgatóink elhelyezkedésével kapcsolatban, a visszajelzések alap-ján azonban vannak információink.

magyar nyelv és kultúra (egyszakos képzés), magyar–angol, magyar–német kom-

binációk.Extern (levelező) hároméves stúdium a Bc., kétéves stúdium a Mgr. fokozat megszerzésére: magyar nyelv és kultúra (egyszakos

képzés). A felvételivel kapcsolatos informáci-ók: a jelentkezési lap benyújtásának ha-

tárideje legkésőbb 2012. február 28. a felvételi eljárás díja a Bc. fokon

40.- EUR, a Mgr. fokon 20.- EUR,

melyet a következő címre kell befizet-ni: Štátna pokladnica, számlaszám: 7000095590/8180, variabilný symbol: 10317603, konštantný symbol: 0308. A befizetett csekk másolatát a jelentke-zési ív 3. oldalára kell felragasztani. felvételi vizsgát magyarból nem ké-

rünk, sem egyszakos, sem kombináci-ós formában. az angol és német nyelvből viszont

differenciáltan felvételi ponthatárokat állapítanak meg az addig elért eredmé-nyek, ill. az írásbeli felvételi alapján. Az írásbeli felvételi vizsgák időpontja:

2012. június 12–20. Bővebb információkért látogassa meg

a Kar honlapját: www.fhv.umb.sk.

FELHÍVÁS

Végzett hallgatóink jelentős része kül-földön tartózkodik, különböző nyelv-területeken vállalt munkát, ill. újabb nyelvek felvételével tovább folytatja és bővíti tanulmányait. További volt di-ákjaink itthon és Magyarországon az állami és magánszektorban különböző területeken helyezkedtek el. Talán ért-hető, hogy kevesen vannak olyanok, akik különböző meggondolásokból a pedagógiai minimum abszolválásával pedagógusi pályára kerültek. Terveznek-e a jövőben valamilyen

változtatásokat, újításokat a tanszé-ken? Amennyiben igen, elsősorban mire irányulnak majd ezek az intéz-kedések? A jövőben újabb kutatói projekteket

dolgozunk ki és a hagyományainkhoz híven évente tudományos konferen-ciákat is szervezünk. Legidőszerűbb témáink a multikulturalizmus közép-európai értelmezése, az irodalmi sze-repvállalások metamorfózisai, továbbá a kulturális identitáskeresés és -vál-tozások formái köré csoportosulnak. Ezeknek a kutatásoknak eredményeit, anyagait idővel tanulmánykötetekben meg is jelentetjük. Bővíteni szeretnénk tanulmányi programjaink kínálatát is, ezért kidolgoztuk a hungarológia szakot és benyújtottuk akkreditálásra. Remélem, hogy a tanszék kvalifikációs struktúrája is további pozitív irányba mozdul el, mely már a besztercebányai Hungarisztika Tanszék további pers-pektíváját hivatott biztosítani hazai bá-zison.

Katedra

14

Fejlesztőpedagógia

és vizuálpedagógiaBeszélgetés Dézsi Brigitta fejlesztőpedagógussal

Milyen iskolában tanítasz? Egy alapítványi iskolában tanítok

Nyugat-Magyarországon. Az alapít-ványt 2007-ben hoztuk létre kollégák-kal a kisiskolák megmentése céljából. Azóta kinőtte magát, jelenleg hét Zala megyei és három Vas megyei intéz-mény tartozik hozzá.

Még fiatal vagy ugyan, de nyilvánva-lóan meg tudod határozni azt, hogy az évek folyamán mennyire változtak meg az oktatás körülményei. Gondo-lok itt elsősorban arra, hogy mit vár el a szakma, a tanterv, az iskola ve-zetősége, mit várnak el a kollégák, a diákok 2012-ben általában egy peda-gógustól? Minden iskolában elvárják a pedagó-

gusoktól, hogy képezzék magukat, saj-nos ennek az anyagi hátterét már nem tudják biztosítani, így akinek nincs rá pénze, az csak az intézmény által szer-vezett képzéseken tud részt venni. Az iskolák felszereltsége nálunk kielégítő, minden osztályban található digitális tábla, laptop. Mellette mondjuk omlik a fal, krétára sincs pénz, de arra nemigen lehet pályázni.

A pedagógus pedig mit várhat el a di-áktól? Tudom, nehéz így általánosság-ban fogalmazni, de jelen világunkban a kreativitás, illetve számítógépek, segédeszközök használata felértékelő-dött, a diákok rengeteg speciális infor-mációt szerezhetnek, hiszen a média nap mint nap ontja ezeket, azonban egyre inkább csorbát szenved a globá-lis szemléletmód, a világ rendszerként való látása, a lényeges összefüggések, információk megismerése ugyanak-kor elhalványul. Pedig a lehetőség adott, tapasztalataim alapján inkább az időhiány és az érdektelenség ennek az oka. Nálatok ez az állapot mennyire más? Egyetértek ezzel, nagyon nem tudok

hozzáfűzni semmit. Talán annyit, hogy nekem még, azt gondolom, szerencsém van, hiszen az egészen kicsiket tanítom, akik még nincsenek annyira megfertő-ződve a számítógéptől.

A vizuális nevelés órákon melyek azok a témakörök, amelyek mondjuk az utóbbi években kerültek bele a tan-tervbe és a tanmenetekbe, mi az ami teljesen innovatív és specális?

Dézsi Brigitta tanító–vi-zuális nevelés szakos ok-tatóként és fejlesztőként dolgozik egy magyaror-szági általános iskolában. Az iskolában BTM-es nebulókkat tanít, de külön foglalkozik ilyen gyerekek-kel, akiknél Delacato-féle mozgásterápiát is alkal-maz.

Dézsi Brigitta

15

Katedra Fejlesztőpedagógia

Speciális nincs benne, szerintem, így hívjuk a rajz órát! Talán annyi, hogy több tevékenység is kapcsolódott hoz-zá: agyagozás, bábkészítés, termé-szetes anyagokkal való munka stb.

Mennyire ad szabad kezet a tanterv, a vezetőség, mennyire bontakozhat ki a tanító személyisége egy adott tanítási órán? Nekem szerencsém van, mivel az ala-

pítvány vezetősége felvilágosult gon-dolkodású, így nagyon sok lehetősé-günk van kiteljesedni. Projektoktatás is folyik nálunk, ami szerintem még több dolgot enged megmutatni a gyereke-inknek, egy témát több szemszögből is megismernek. Tanítási órákon koope-ratív technikákat alkalmazok, mivel elég vegyes a társaság akikkel vagyok.

Van olyan témakör, amit kifejezetten nem szeretnek a gyerekek, vagy csak „rossz” tanár van? „Rossz” tanár van csak. Manapság

elég kevés gyerek élvezi az iskolát, és ez nem feltétlenül a pedagódusok hibá-ja. Az iskolán kívül rengeteg hasznos, és sajnos még több haszontalan dolog van, ami a 21. század gyermekét lekö-ti, ezt tényként kell kezelnünk, amit igyekeznünk kell kompenzálni. Például rám nem jellemző rajz és más készség-tantárgy oktatásakor sem az egyhely-ben-ülés, de nem a módszeren van a lényeg, hanem, hogy le tudjuk kötni a gyerekeket, és adni tudjunk nekik va-lamit. Olyan világot élünk, hogy a leg-több hivatás életforma is, nincs ez más-képp a tanítóknál sem. Az óráimra a saját pénzemből vett fejlesztő játékokat viszem be. Az a gond, hogy a pályáza-tok többsége is csupán technikai eszkö-zökre vonatkozik, ami szép és jó, de a legtöbb iskolának ezenfelül felújításra, karbantartásra, pedagógusok ingyenes képzésére, egyéb fejlesztő segédeszkö-zök megvásárlására is szüksége lenne.

Beilleszkedési, tanulási és magatar-tászavarokkal (röviden BTM) küsz-ködő gyermekekkel foglalkozol. Mik azok a tanítási szegmensek, amelyek az ő esetükben speciális odafigyelést igényelnek? Minden BTM-es tanulónál másra

kell figyelni! Ezek a tanulók mindig integráltan taníthatók, mivel értelmi képességeikben nincsenek lemarad-va társaiktól. Jelenlegi osztályomban hét ilyen tanuló van, a tizenhatból. Az ő papírjukat a Nevelési Tanács-adó állítja ki, ennek megfelelően kell bánni velük. Általánban az osztályo-zásnál okoz ez egyedül problémát.

Mivel foglalkozik elsősorban egy fej-lesztőpedagógus? A hiányosságokat próbálja kiküszöbölni vagy korrigál?

A fejlesztőpedagógus a Nevelési Ta-nácsadó papírja alapján fejleszti az egyes tanulóknál kissé lemaradt terü-leteket (pl.: szövegértés fejlesztése, he-lyesírás, finommotorika, vizuális ész-lelés stb.), korrigálja a hiányosságokat. Törvényeink szerint csak gyógypedagó-gus koordinálásával lehet dolgoznunk, nekem eddig szerencsém volt, mert a gyógypedagógus elkényeztetett, na-gyon sok dolgot a kezembe adott, meg-mondta, mit hogyan kell csinálnom.

Tudjuk, hogy minden gyermek speci-fikus, ezért némileg igazodni kell hoz-zá a tanítónak, persze ez nem járhat a szerepek módosulásával. Általában milyen esetekben kell speciálisan köze-lítenünk hozzájuk és milyen módon? Minden osztály más és más, meg kell

találni az utat hozzájuk. Egy fiatal pe-dagógusnak szerintem könnyebb hely-zete van, hiszen közelebb áll hozzájuk. Persze azokról van szó, akik erre tették fel az életüket! Megfelelő foglalkozás mellett a BTM-

es gyerekeknél elérhetőek-e hasonló eredmények, mint úgymond „normá-lis” esetben, avagy csak megközlítő eredményekre lehet számítani? A BTM-es tanulók „meggyógyulni”

nem fognak! Úgy gondolom, a szintre hozás a cél. De nagyon szép eredmé-nyeket lehet elérni velük, és a kis öröm, fejlődés számomra fontosabb, mint egy országos első hely valamiből.

A hivatalos munkaidőn kívül is fog-lalkozol BTM-es gyerekekkel, akik-nél Delacato amerikai pszichiáter módszerét alkalmazod. Információ-im szerint Delacato a darwini törzs-fejlődés-egyedfejlődés párhuzamra épít, s elmélete az, hogy a terápia al-kalmazásánál is ezt az elvet kell kö-vetni, függetlenül attól, hogy éppen csecsemőről vagy kisgyermekről van szó és például finommotorikai rend-ellenessége van-e, vagy pedig egy 7-8 éves gyermekről, akinél mondjuk test-tartásbeli zavarok figyelhetők-e meg. Ezek a fejlődési lemaradások apró je-lek, amit észrevesz egy ezzel foglalko-zó szakember? Hogyan ismerhető fel egy ilyen rendellenesség, és melyek a terápia lépései? Akikkel foglalkozom, a gyerekek álta-

lában már jártak a Nevelési Tanácsadó-ban, és van valamilyen diagnózisuk. De van egy teszt, amit végig kell csinálni velük és a kiértékelése után már tisztáb-ban lát a fejlesztőpedagógus. A terápia további lépéseit ennek függvényében határozzuk meg.

Delacato módszerénél a gyermek sza-bad mozgástere is fontos. Sokan kor-látozzák a kisgyermekek mozdulatait,

mondván, hogy „még nincs itt az idő”, hogy a gyermek felemelje a fejét, átfor-duljon a másik oldalára, vagy éppen felüljön. A mesterséges késleltetés a természetes fejlődésnek szabhat gátat? Igen, azt gondolom mindenképpen!

Semmiképpen se korlátozzuk őket. Az osztályomban van olyan tanuló, aki el-sős koráig nem vágott ollóval. Az iskola feladata megtanítani? Szerintem nem! Emlékszem, amikor a keresztlányom két évesen késsel szelte a burgonyát, majd-nem szívinfarktust kaptam, de hagytam. Megtanulta, hogyan kell vágni, és sem-mi baja nem lett tőle. Napjaink nagy problémája a szülői „túlféltés”, nem en-gedik kibontakozni a gyerekeket. Hoz-záteszem, hogy ez a kisfiú (most harma-dik osztályos) egyelőre még nem tudott megtanulni normálisan írni.

Melyek a módszer kézzelfogható eredményei? Konkrétan ezt nem lehet felsorolni,

ugyanis mindenki más-más problémá-val érkezik, így logikusan abban érnek el eredményt, amiben nehézségük volt. Annál, akiknél alkalmazom, minden esetben fejlődés tapasztalható.

Mennyire elterjedt ez a módszer Ma-gyarországon és Európában? Magyarországon az utóbbi években

már nagyon elterjedt. Én 2006-ban is-merkedtem meg vele, de tudom, hogy azóta már a kisebb településeken is alkalmazzák, azonban szakember még nincs elegendő.

Mikor van egy gyermeknek szüksége Delacato-mozgásterápiára? Egy tesztet hajtunk végre mindenki-

vel, s abból kiderül, hogy a gyermek-nek szüksége van-e a terápiára. A teszt több játékos feladatból áll, s különböző szomatikus és egyéb területek állapotát méri fel (pl. térirányok, azonosságok, különbségek felismerése, testséma, figyelem, szem-kéz koordináció, fi-nommozgások, nagymozgások, auditív megkülönböztetés, emlékezet, stb.). A terápia során a legfontosabb az ideg-rendszer fejlesztése. Minden terápi-ában szerepelnie kell szemtornának, járásoknak, szökdeléseknek.

Mennyire mobilis egy fejlesztőpeda-gógus? Nagyon mobilis, mivel házhoz jár.

Akár határon túlra is? Természetesen.

Akit érdekel a Delacato-módszer, hogyan léphet kapcsolatba veled? A 0205brigitta@gmail.com e-mail

címen minden kedves érdeklődőnek részletes felvilágosítást nyújtok.

-lager-

Katedra

16

Esszé / Hagyományőrzés

Idén rövid a farsang, a vígság ide-je. Az estélyi ruhák gyorsan vissza-kerülnek a szekrénybe, de az örömöt egész évre tartalékolni akarjuk. Az igazi vidámság és humor(érzék) nél-kül életünk olyan, mint egy erőltetett mosoly, ami a belső töltet hiányában válik grimasszá… De hogyan ma-radjon lelkivilágunk része az öröm, a derű, melyek nélkül nincs harmónia? Általuk tudjuk a dolgokat reálisan lát-ni, ugyanakkor a kiábrándító dolgok sem taszítanak letargiába.

Körülöttünk most minden azt su-gallja: csak rossz kedvünk lehet. Mert mi okunk lenne örvendezni, optimistá-nak lenni, ha gazdasági válság lévén el-uralkodik körülöttünk az elkeseredés? A politikai színtér láttán a felvidéki magyarok lelkébe szorongás költözött, minek oka főleg az aggodalom, hogy vajon lesz-e megfelelő parlamenti kép-viseletünk… Nem csoda, hogy a ma-gyar pedagógusok között ez a jövőféltés hatványozottan érezhető, mert aki fele-lősséggel gondol a magyar iskolák jövő-jére, az még inkább tart a küszöbön álló előrehozott választás eredményeitől. A szinte tapintható társadalmi feszültség közepette kell most helytállni: meg-őrizni családjainkban, közösségeink-ben és iskoláinkban a higgadt légkört, a termékeny, fejlődést létrehozó ingerdús közeget. Nemrég egy író–olvasó találkozón az egyik olvasó tűnődésre késztető, össze-tett kérdéssort szegezett nekem: „Ebben a válságos időben Ön miben látja a ka-paszkodókat? Honnan merít most erőt pedagógusként és íróként? Megtart-e hi-vatás, ha kívül minden zord és sok min-den omladozni látszik?” Elgondolkodtam. Válságok ide-jén mentő szalmaszálként szolgálnak azok az értékek, melyekért az ember egy adott hivatás mellett elkötelezi magát. A pedagógiai pálya esetében

Hogy ne múljék a derű…ezek között első maga a gyermek. A kisebb(nagyobb) emberi lény, a tanít-vány, akit erős felnőttként oltalmunkba veszünk és formálunk. Ehhez – vál-ságtól függetlenül – nem meríthetünk másból erőt, mint a gyermekszeretet-ből. Mesekönyvek szerzőjeként is sok gyermekkel találkozom, s azt tapasz-talom, hogy a kis olvasókkal való sze-mélyes beszélgetés később motiváló tényezővé válik számomra az alkotás terén. A költői sor igazságát – „másban füröszd meg arcodat” – ilyenkor ér-zékletesen tapasztalom. A gyermekek mércéjével szemlélem magamat és a meséimet. A pedagógusok számára is egyfajta „zsinórmérték” a gyermek, az ő visszajelzéseiből sokat tanulhatunk. Amikor a társadalomban koránt sincs minden rendben, leginkább a számunkra eredendően fontos érté-kekbe kell kapaszkodnunk, hogy ha már megraktuk a tüzet – valamit fel-építettünk – azt ellenszélben is őrizni tudjuk. Hazánkban a magyar pedagó-gusok sokat tettek le az asztalra, s most újfent erősnek kell maradniuk, akkor is, ha a közösségeinkben mostanában az árral sodródva egyre többen fel-adják. Továbbra is át kell adni a gyer-mekeknek magyar kultúránk kincseit, nem törődve a hisztériakeltő percem-berkékkel, a meggazdagodni vágyó vagy korrupt politikusokkal, akik ne-megyszer a magyarkártyával szítanak békétlenséget. A bankok világában, a pénz diktatúrájában megint megszo-rítások, drágulás és a munkanélküliek számának növekedése várható. E szo-rongatott helyzetben, e pénzközpontú, anyagias fogyasztói társadalomban a pedagógusnak a tudás átadása mel-lett egy másfajta, mostanság ritkább-nak számító életszemléletet is fel kell mutatnia, mely szerint a múltunk, szeretetünk, erényeink, valamint egy-más megbecsülése fontosabb a látható anyagi világnál. A családi élet értékei-

re is rá kell irányítani a gyermekek fi-gyelmét, mert ha a külvilágban viharok tombolnak, még inkább a család jelenti az igazi védőbástyát. Olyan Európáról álmodtunk, amely-ben mások is meglátják, hogy nemzeti értékeinkkel és kisebbségi létünk sajá-tos színeivel hozzáteszünk a világhoz. Nem számítottunk arra, hogy Európa szívében továbbra is teret kap majd a nacionalizmus, és hogy évtizedekkel a rendszerváltás után gazdasági felvirág-zás helyett ismét recesszióval kell szem-benéznünk, újabb és újabb megszorítá-sokat kell elviselnünk. Hogyan legyünk hát pedagógusként – a társadalmi és anyagi megbecsülés hiánya mellett is – értékmentők és ha-gyományőrzők, akik nem lehajtott fő-vel, hanem magabiztosan és megfelelő belső tartással tevékenykednek? Annál is inkább, hiszen a gyermeket megilleti a harmonikus környezet, ahol éreznie kell, hogy a vele foglalkozó pedagó-gusból lelkierő, kisugárzás és tettvágy árad.

Mindezt ott, legbelül kell megtalál-ni! Nem nevezhető menekülésnek, ha a nehéz társadalmi helyzetben vissza-térünk ahhoz az önmagunkhoz, akik a pályánk kezdetén vagy a rendszervál-táskor voltunk, amikor magyar iskolá-ink háza táján friss és energiát adó volt a lelkesedés. Ugyanazok maradtunk, csak időközben mindenre rárakódott az aránytalan elvárások, a rosszul ter-vezett reformok súlya, melyeket te-herként cipelünk. A belső szabadság és a magyarság értékeibe vetett hitből fakadó bátorság adhat erőt most vala-mennyi pedagógusnak. A reménynek van egy ritka tulajdonsága: minden visszahúzó tényezővel dacolni képes! Ezt a magyar pedagógusokhoz is tár-sítani lehet, mivel aki kitartóan épít, az mindig reménykedik. Ha megtart-juk a hivatást, az is megtart minket.

Jakubecz Márta

17

Katedra Esszé / Hagyományőrzés

Mi is a betlehemezés? A karácsonyi ünnepkör egyik legismertebb drama-tikus népi játéka. Az Európa számos vidékén ismert szokás magyar sajá-tossága az ünnep elnevezése és házról házra történő bemutatása. A betlehe-mes játék központi részét a játékok-ban túlsúlyba kerülő pásztorok jelene-te adja. Fő kelléke a jászol és a házilag készített betlehem, amely általában templomszerű építmény. A szent csa-ládon kívül az angyalok és az állatfi-gurák is megtalálhatóak benne. A Ma-gyar Népzene Tára II. Jeles napok c. kötete a betlehemes játékok fő típusait a Dunántúl, a Felvidék, az Alföld és a Felső-Tisza-vidék, Erdély tájegységek szerint csoportosítja. Egyes táji típu-sokban sok a hasonlóság, de előfordul, hogy egyes jelenetek önállósulnak.

A Csallóköz nem tartozik a kimon-dottan hagyományőrző tájegységeink-hez, annak ellenére a mai napig élnek a csallóközi betlehemes játékok, ame-lyek bizonyos feltételezések szerint már a 19. században létezhettek. A du-nántúli típushoz állnak közel. Ág Tibor népzenekutató Az Arany-kert muzsikája címmel megjelent köny-vében húsz községben – Nyékvárkony, Nagylúcs, Alistál, Nagyudvarnok, Nagyszarva, Pódafa, Tejfalu, Keszölcés, Vajka, Doborgaz, Csenke, Kismagyar, Nyárasd, Csallóközkürt, Ógelle, Nemesócsa, Felsővámos, Dióspatony, Nagymagyar, Pozsonyeperjes – fellelt, felgyűjtött betlehemes játékot közöl. Egyes játékok több változatát is meg-találta, néhol ugyanazon helységben is. Sajnos ezek csak töredékek, csonkabet-lehemesek.

A népzenekutatók ezeket a kincseket feltárták, rögzítették, most már csak raj-tunk múlik, hogy a hagyományanyagot tovább tudjuk-e adni, közkinccsé vá-lik-e vagy elveszik örökre a csallóközi magyarság eddig megőrzött hagyomá-nya. 1991-ben Tömöry Márta kezdemé-nyezésére rendezték meg az első bet-lehemes találkozót, melyet lelkes elő-relátó gyűjtőmunkája előzött meg. A színhely Kecskemét majd Budapest. 2006-tól Debrecen ad helyet a nívós rendezvénynek. Célja a szokás folya-matos megőrzése, a betlehemes játé-kok „magas kultúra” rangjára emelése, a Kárpát-medencei magyarság identi-tásának megtartása. A 21. alkalommal megrendezett ta-lálkozón az idén öt országból összesen 34 csapat vett részt, közel 430 résztve-vővel. A nagymegyeri Megőrzők betlehemes csoport tagjai nagy sikerként könyvelik el, hogy a Debreceni Művelődési Köz-pont által, a XXI. Nemzetközi Betlehe-mes Találkozón való részvételre kiírt pályázatra benyújtott anyagukat sike-resen bírálták el, és résztvevői lehettek a rendezvénynek. A Nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola hagyo-mányőrző csoportjának tagjai – Brinzik Máté, Földes Enikő, Fonód Dóra, Kosár Réka, Kovács Renáta, Podráczky Ger-gely, Rostás Vanessa, Roszinszki Dóra – immár tizedik éve ápolják Móricz Andrea vezetésével az adventi időszak legismertebb néphagyományát, a betle-hemezést. Mivel kerek évfordulót ünnepelnek, említsük meg mindazok nevét, akik

ott voltak a kezdeteknél – Kiss Edina, Móricz Lea Virág, Kovács Barbara, Mikolai Réka, Bartalos Gábor, Végh Bálint, Simonics Anna. A játéknak általában több szereplője van. Ebben az évben egy sokszereplős változatot dolgoztak fel, Majer István kürti lelkipásztor 1857-ben írt pász-torjátéka alapján. Nyomtatásban 1866-ban Pesten jelent meg az István bácsi naptára című kiadványban. A játékból nem hiányozhatnak az angyalok és a pásztorok sem. Lányokat és fiúkat egy-aránt bevonnak a betlehemezésbe. A kellékeket pályázati úton nyert pénzből finanszírozták, a ruhákat házilag készí-tették illetve gyűjtötték. A várakozás időszakában a hagyományőrzők a vá-ros főterén hirdetik az örömhírt. Majd útra kelve, házról házra járva viszik ad-vent üzenetét. Nagy örömmel fogadják őket szá-mos szociális intézményben, ahol a sérült emberek mindennapjait igyek-szenek megszépíteni. A városban mű-ködő Corvin Mátyás Hévízfürdő ál-landó szívesen látott vendégei, fellépői. Nem maradhat el a helybeli református illetve katolikus templomban való bet-lehemezés sem. Sok-sok ember szívébe lopnak játékukkal egy kis örömet, bol-dogságot. Titkolt vágyaik közé tartozott, hogy eljussanak Debrecenbe a XXI. Nemzet-közi Betlehemes Találkozóra, ahol a fel-vidéki magyarságot képviselték és nem utolsósorban iskolájukat, városukat. A találkozóról rengeteg tapasztalattal tértek haza. Megismerkedtek az erdé-lyi, kárpátaljai, vajdasági és más tájegy-ségek hagyományaival is. Feledhetetlen élményben volt részük.

A XXI. Nemzetközi Betlehemes Találkozó margójáraHagyományőrzés a XXI. században

Móricz Andrea, a nagymegyeri Bartók Béla MTNy AI pedagógusa

Katedra

18

Esszé / Hagyományőrzés / Gyógypedagógia

A Bóbita gyermekszínjátszó csoport tagjai a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alap-iskolából már türelmetlenül várták a december végét. Aznap indultak az ötnapos Kárpát-medencei betlehemes találkozóra.

Miskolcon, a Tiszai Pályaudvaron csatlakoztunk a kecskemétiekhez, akik a Szent Imre Katolikus Óvoda és Álta-lános Iskolából jöttek. Rajtuk kívül vár-tak bennünket Székelyföldről a csíksze-redaiak és Délvidékről a szabadkaiak. Van csoport, amely már negyedik éve vesz részt ezen a találkozón, úgyhogy sokan mint régi ismerősök üdvözöltük egymást. Röpke kétórai várakozás után sze-rencsésen átevickéltünk az ukrán hatá-ron, és meg sem álltunk Beregszászig, ugyanis itt betlehemeztünk. Meg is érkeztünk, s a református templomban az istentisztelet után már vártak bennünket a szállást adó csa-ládok. Akinek nem jutott család, az a balazséri volt Horthy-kastélyban lett elszállásolva. Másnap a Beregszászi Magyar Gim-náziumban Szabó Sándor igazgató úr és tanári kara nagy-nagy szeretettel fogadott bennünket, ahol rendhagyó történelem- és művészettörténet-órán vettünk részt. Ebéd után megtekintet-tük a Beregvidéki Múzeumot. Azután minden csoport elindult betlehemezni a hazai főszervezők, Barna György és Lacz Győző társaságában. Volt, ahol népes gyerekseregnek ját-szottunk, másutt öreg nénik, bácsik alkották a közönséget. Volt, ahol örö-münkben, máshol a meghatódottságtól csillogott a könny a szemünkben. Pénteken ismét a gimnáziumban vártak bennünket, ahol a diákok csodálatos kultúrműsorral készültek. Itt éreztük, hogy egy ütemre dobban a szívünk, s

együvé tartozunk. Bródy János egyik dalát rögtön tanulni is kezdtük, s meg-egyeztünk, hogy ez a dal lesz a betlehe-mes találkozónk himnusza. Ezután minden csoport eljátszotta betlehemes játékát valamelyik osztály-ban. Mindenütt érdeklődéssel fogadtak bennünket. Később újra készülődtünk az esti családi betlehemezésre. Másnap kirándultunk. Sajnos az időjárás nem kedvezett, egész nap zu-hogott az eső. Sámuel, vagyis Samu bá-csi vezetésével bevettük Munkács vá-rát. Ezután a Máramarosi-havasok felé vettük utunkat, hosszú szerpentineken megközelítettük a 839 méter magasan lévő Vereckei-hágót, őseink nagy része itt lépett az új haza földjére, a Kárpát-medencébe. Az időjárás egyre zordabb lett, de minket ez sem riasztott vissza. Hóesésben, latyakban gyalogoltunk to-vább. Ott megkoszorúztuk a hét törzset jelképező hétágú életfa alakú emlék-művet, és megemlékeztünk a honfogla-lásról. Másnap szentmisével zártuk a „Ha-tártalanul” betlehemes találkozónkat, ahol csíkszeredai barátaink ismét elő-adták betlehemes játékukat. A kecskeméti csoport vezetőivel s egyben e találkozó „atyjaival”, Papp Zsolttal és Benő Lászlóval (Zsolti bácsi és Laci bácsi) hazafelé jövet még egy-szer felidéztük az együtt átélt napokat. Örömmel konstatáltuk, hogy kirán-dulásunk elérte a célját: megerősíteni a hazaszeretet gondolatát, hagyomá-nyaink ápolását, amit élményszerűen éltünk át. S nem utolsósorban megta-pasztalhattuk a határon túl élők ma-gyar egységét.

A találkozó mottója Sík Sándort idézete célba ért: „Csak azt tudjuk szeretni, amit ismerünk!” Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a felejthetet-len találkozón.

Valószínűleg sokan egyetértenek azzal az állítással, hogy a matemati-ka nem tartozik a legkedveltebb tan-tárgyak közé. A legtöbb tanuló azért valahogy csak boldogul vele, azonban akadnak olyanok is, akiknek a számok mintegy hieroglifákként jelennek meg, bonyolult rendszerüket – úgy tűnik – sosem fejthetik meg. Az ő ese-tükben nem lustaságról, vagy nemtö-rődömségről van szó, hanem számo-lászavarról, azaz diszkalkuliáról.

A szóösszetétel görög-latin erede-tű, a görög „dys” („rosszul”) és a latin „calculare” (számolni) szavakból ered. A diszkalkulia olyan speciális tanulási zavar, melynél a gyermek az intelligen-ciaszintjéhez képest az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a matematika, illetve a számolás területén. A számolási képesség teljes hiányát akalkuliának nevezzük. A fejlődési diszkalkulia háttérben általában idegrendszeri sérülés, orga-nikus ok húzódik meg, melynek kö-vetkeztében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az em-lékezet és a figyelem. Az organikus ok lehet szülés előtti, szülés közbeni, vagy születés utáni. A fejlődési diszkalkulia okai lehetnek kromoszóma-rendellenességek, agyi károsodás, egyes betegségek (példá-ul epilepszia), részképesség zavar (ez esetben semmilyen agyi elváltozás nem mutatható ki) s egyéb gyermekkori fej-lődészavarok, melyekhez diszkalkulia társulhat. A másodlagos számolási za-varok pszichikai reakcióként, stressz hatására keletkezhetnek. A szerzett akalkulia valamilyen agyi károsodás következtében a már meglévő számolá-si tudást károsítja.

Hagyományőrzés az iskolábanBetlehemes találkozó Beregszászon Bohuniczký-Dömény Andrea

19

Katedra Gyógypedagógia

Mennyi is az egy meg egy?natkozó kifejezések (kicsi, nagy, széles, keskeny), ha nem érti meg és nem tud-ja helyesen alkalmazni a „sok, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi” fogalma-kat, ha problémái vannak a színfel-ismeréssel, ha idegenkedik a játékos számlálgatástól, gyurmázástól, puzzle-kirakástól, rajzolástól, színezéstől. Az iskoláskori számolási zavarok tü-netei közé tartozik a pontatlanság, ész-lelési hiányosságok alakfelismerésnél, formamásolásnál, ábrák használatánál, síkbeli és téri irányok keverése, nagyság-hibák ejtése, sorrendhibák, matematikai szókincs fejletlensége, szimbólumok használatának hiánya, bizonytalansá-ga. A gyermeknek feltűnően sok időre van szüksége a számolási feladatokhoz, gyakran számol az ujjain, a mennyisé-geket, számokat, nagyságokat, formá-kat és a távolságokat rosszul ítéli meg, a számfogalom és a fizikai mennyiség közötti összefüggést nem érti meg, a számolási szimbólumokat – plusz, mí-nusz, szorzás, osztás – nem mindig ismeri föl, illetve felcseréli ezeket egy-mással, nehezen oldja meg a szöveges példákat, bizonyos számok számjegyeit felcseréli, másoláskor hibás számokat ír le, nehezen tud számokat összehasonlí-tani, nehezen érti meg és jegyzi meg a matematikai szabályokat, képleteket, so-rozatokat, vagy egyik napról a másikra elfelejti azokat, fogalmi hiányosságok állnak elő törtszám értelmezésében, ti-zedes törtek írásakor, alapvető mennyi-ségfogalmi hiányosságok mértékegysé-gek tudása és átváltása terén, síkidom és test közötti különbség megállapításánál, kerület, terület értelmezésében, prob-lémák az átlépésnél (tízes, százas, ezres számkörben), gyengén fejlett analógiás gondolkodás, elemző- és összehasonlí-tó képesség, ítéletalkotás, következtetés.

Továbbá nehezen igazodnak el órarend-ben, menetrendben, vagyis a táblázatok-ban, rossz az időérzékük, előfordulhat náluk a jobb és a bal problémás meg-különböztetése, az égtájak meghatáro-zása még iránytű segítségével is gondot okozhat, rosszul vagy nem igazodnak el a térképeken. A speciális diszkalkulia-foglalkozások célja a matematikatanuláshoz szükséges biztos alapok megteremtése, a megfele-lő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. Nagyon fontos a terápia során a már eddig elsajátított is-meretek, jártasságok, készségek állandó gyakorlása, beépítése az új ismeretekbe, valamint az aritmetikai és geometriai fogalomrendszer beépítése is. A cse-lekedtetést addig végezzük, amíg az a szimbolizálódásra alkalmas lesz. Egyik legfontosabb teendő az absztrahálás fo-lyamatának segítése. A különböző ma-tematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció absztrahálási folyamata: saját testen, térben, síkban, tárgyak-kal, modellekkel, cselekedtetés közben, majd rajzban, végül cselekedtetés nélkül történik. További feladat a matematikai fogalmak, szimbólum- és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a gyermek fo-galmi rendszerébe, gondolkodási műve-leteibe. A terápia folyamán mindvégig a motiváció egyik fontos feltétele a sikeres kezelésnek.

A terápia célja ellenben nem csu-pán az, hogy a diszkalkuliás gyermek megtanuljon számolni. A szorongás oldása, az állandó ösztönzés, a mate-matikától való fóbia megelőzése, végül pedig egy harmonikus személyiség ki-alakítása ugyanúgy elengedhetetlen „kellékek” e terápiás folyamatban, mint maguk a számok.

A diszkalkulia diagnosztizálása or-vosi vizsgálatból – gyermekneurológiai és neuropszichológiai – áll, a pszicho-lógiai vizsgálat az intelligenciastruk-túra és a részképességek állapotának feltérképezésére összpontosít, a peda-gógiai vizsgálat a számolási képességek vizsgálatát jelenti. A diszkalkuliának többféle típu-sát ismerjük: a grafikus diszkalkulia az írásban és az olvasásban is részt vevő összetett funkcionális agyi rendszer szakaszos működésének és integráci-ójának, az információk átkódolásának nehézsége, az olvasási diszkalkulia a ma-tematikai szimbólumok dekódolásának nehézsége, az emlékezeti diszkalkulia a bevésés, megőrzés és felidézés nehézsé-ge, a gondolkodási diszkalkulia pedig a matematikai általánosítás zavara. A hiá-nyosságok a következő területeket érint-hetik: matematikai felfogóképességet, műveleti funkciókat (összeadás, kivo-nás, szorzás, osztás képességét), a feladat megoldásához szükséges megfelelő szá-molási művelet kiválasztási folyamatát, a folyamatos emlékezést a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére, a szó-beli matematikai kifejezőképességet, az absztrakt szimbolizációt (a számok je-lentésének megértését), a hallási és látási kapcsolódásokat (a gyermek jól számol, csak nem tudja elolvasni a számokat), a csoportosítási képességet, a konkrét matematikai műveleteket, a mennyiség megőrzését (vagyis azt, hogy a meny-nyiség nem változik a formával), az ará-nyok megállapítását, a számok grafikus megjelenítését és a műveleti jelek alkal-mazásának nehézségét. A számolási gyengeség tünetei már az óvodáskorban is felismerhetők, pél-dául ha a gyermeknek gondot okoznak az alapvető nagyságviszonyokra vo-

Katedra

20

Szlovák nyelv

Az alábbi írás vitaindító jellegű. Arra kérjük az alapiskolák alsó és fel-ső tagozatában, valamint a középisko-lákban oktató szlovák szakos pedagó-gusokat, szóljanak hozzá a témához. Írják meg véleményüket a jelenlegi helyzetről, s gondolkozzunk együtt azon, hogyan emelhetnénk a szlovák-nyelv-oktatás színvonalát a magyar tannyelvű oktatási intézményekben.

Az Országos Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) 1999 és 2001 között kísérletet tett a szlovák nyelv és irodalom okta-tása színvonalának felmérésére a hazai magyar tannyelvű alap- és középisko-lákban (azóta eltelt tíz év, de hasonló átfogó vizsgálatra mind a mai napig nem került sor). A felmérés során meg-kérdezték a szlovák szakos pedagógu-sokat, milyen oktatási módszereket részesítenek előnyben a szlovák nyelv elsajátíttatása kapcsán. Kiderült, hogy a többség a hagyományos technikákat alkalmazza a tanórákon: az alapiskolák alsó tagozatában a mondókák, versikék együttes mondására helyezik a hang-súlyt, a felső tagozatban a hangos olva-sás és az önálló munka ellenőrzése az el-sődleges szempont, a középiskolákban pedig a megfelelő motivációt és a dialó-gusalkotást tartják fontos támpontnak. Arról azonban szó sem esik az elemzés-ben, milyen szemléletű szlovákoktatás folyik a magyar tannyelvű iskolákban. Vajon a pedagógusok úgy próbálják megtanítani a nyelvet a tanulókkal, ahogy azt egyetemi tanulmányaik alatt a módszertanórákon elsajátították, azaz a szlovák mint anyanyelv aspek-tusából? Vagy a modern nyelvoktatás vívmányait figyelembe véve az idegen nyelv szemszögéből szemlélik a szlo-vákot, s a tanulók anyanyelvi (vagyis magyar nyelvi) ismereteire támaszkod-va korszerű módszereket, módszertani eljárásokat alkalmazva tesznek-e meg mindent a szlovákoktatás eredményes-ségéért? Szlovák szakos kollégákkal folytatott szakmai viták során gyakran felmerül-nek a fenti kérdések. A pedagógusok többsége ilyenkor visszakérdez: hogyan taníthatnánk Szlovákiában – melynek állampolgárai vagyunk – idegen nyelv-

ként a szlovákot? Való igaz, Szlovákia különféle nyelvtörvényekkel biztosítja a szlovák nyelvnek az országban be-szélt kisebbségi nyelvekkel szembeni elsőbbségét, dominanciáját. Csakhogy a kérdést ez esetben nem társadalmi-politikai, hanem szakmai-terminoló-giai szempontból kell megközelíteni. Lássuk, hogy értelmezi az idegen nyelv fogalmát a modern nyelvtudomány. Eredetileg az egyes nyelvközösségek saját nyelvüket csupán anyanyelvként művelték, s csak újabb kori irányzat az, hogy tudatosan idegen nyelvként is szemlélik. Ennek következménye, hogy az alkalmazott nyelvészetben, illetve a nyelvdidaktikai szakirodalomban meg-fogalmazódott az anyanyelv – idegen nyelv oppozíciója, ami azt jelenti, hogy a szakemberek felismerték azokat a különbségeket, amelyek egy bizonyos nyelvnek anyanyelvként és nem-anya-nyelvként folyó oktatása között fenn-állnak. Ennek az oppozíciónak máig érvényes alapja az, hogy az anyanyelv a kommunikáció első(dleges) eszköze, elsajátítása igen fiatal korban és abban a nyelvközösségben megy végbe, ahon-nan a beszélő származik; míg az idegen nyelv (vagyis a nem-anyanyelv) a kom-munikáció másodlagos vagy kiegészítő eszköze, melynek megtanulása (kivé-teles esetektől eltekintve) az anyanyelv elsajátítása után történik. Ebből pedig az következik, hogy annak a szlovákiai magyar tanulónak, aki a szlovák nyel-vet intézményesen, magyar tannyelvű alap- vagy középiskolában tanulja/sajá-títja el, a szlovák bizony idegen nyelv-nek számít. Az idegen nyelv fogalmával csak-nem párhuzamosan – részben pszicholingvisztikai megfigyelések-nek, részben szociolingvisztikai té-nyeknek köszönhetően – jelenik meg a második nyelv terminus, mellyel a szakirodalomban hármas oppozíci-óvá bővül az eredeti szembeállítás, mégpedig: anyanyelv – második nyelv –idegen nyelv. Ebben a hármasban az anyanyelv az első nyelv szinonimája, a második nyelv pedig az idegen nyelv egyenértékese. De akkor mi hívta élet-re a második nyelv és az idegen nyelv fogalmának kettéválását? A második

nyelv műszóval eredetileg a célnyelvi (esetünkben a szlovák) környezetben tanult nem-anyanyelvet jelöljük, vagyis a pozsonyi Duna utcai magyar tan-nyelvű oktatási intézmény tanulóinak többsége második nyelvként tanulja a szlovákot, hiszen az iskolán kívül ezt a nyelvet napi rendszerességgel használ-ja az orvosi rendelőben, a boltokban, bankokban stb. A dunaszerdahelyi ma-gyar tannyelvű alap- vagy középisko-lát látogató tanuló azonban többnyire idegen nyelvként tanulja a szlovákot: domináns magyar környezetben élve nem használja rendszeresen (vagy egy-általán nem használja) ezt a nyelvet, a hivatalokban, boltokban stb. megérteti magát az anyanyelvén, s a szlovákkal csak későbbi tanulmányai során vagy domináns szlovák környezetben mű-ködő munkahelyén kerül napi kapcso-latba. Ha tehát újból feltesszük az írás címé-ben megfogalmazott kérdést, miszerint idegen nyelvként oktassuk-e a magyar tannyelvű iskolákban a szlovákot, ak-kor nyelvdidaktikai szempontból igen-nel kell válaszolnunk. A szlovák nyelv elsajátítását nagymértékben megköny-nyítené, s egyben növelné az oktatás eredményességét, ha az illetékesek ösz-szevető szemléletű, nyelvi kreativitást biztosító oktatási anyagokat bocsátaná-nak a szlovák szakosok rendelkezésére, illetve kidolgoznák az ezeket támogató módszereket. A szlovákot oktató peda-gógusoknak pedig tudatosítaniuk kell, hogy: 1. a nyelvoktatás nem azonos a nyelvtanoktatással, vagyis a szlovákóra meghatározó részében a szlovák nyelvű beszédnek, kommunikációnak, nyelv-használatnak kell előtérbe kerülnie; 2. az idegennyelv-oktatásban a leíró nyelvtan tanítása felesleges időpocsé-kolás, helyette funkcionális szemléletű nyelvtanoktatásra van szükség, amely az egyes grammatikai jelenségek be-szédbeli funkcióira helyezi a fő hang-súlyt; 3. sohasem szabad szem elől té-veszteni a gyakorlati célt, vagyis hogy a szlovák nyelvet más (esetünkben ma-gyar) anyanyelvűek számára akarjuk megközelíthetővé tenni, ehhez pedig meg kell találnunk a leghatékonyabb módszereket.

Misad KatalinIdegen nyelvkéntoktassuk-e a szlovákot?

21

Katedra Megemlékezés

Mint arról már januári számunkban beszámoltunk, 86 éves korában elhunyt Szénássy Zoltán, nyugalmazott komá-romi pedagógus, helytörténész. Mivel a hír lapzártakor érkezett, a temetésén elhangzott gyászbeszédet már nem tudtuk közölni. Ezt pótoljuk most.

Tisztelt Gyászoló Gyülekezet! A komáromi magyar gimnázium épü-letén idén már harmadízben leng a gyász fekete zászlaja, tudatva az emberekkel, hogy az intézménynek újabb nagy ha-lottja van: életének 86. esztendejében elhunyt dr. Szénássy Zoltán, nyugalma-zott gimnáziumi tanárunk, aki 42 éven át állt a katedrán. Habár már két évtizede annak, hogy 1991-ben nyugdíjba vonult, de bizonyára nagyon sokunk emléke-zetében még felidéződik a folyosón a kezében könyveket, mutatópálcát tartó komoly tanárember alakja, aki soha nem emelte fel a szavát, mégis diákok soka-ságát nevelte-oktatta jó szóval, a hiteles ember példáján keresztül. 1925. október 10-én született Ko-máromban, büszkeséggel a hangjában emlegette, hogy ősi komáromi patrícius családból származott. Annak a Komá-romi Református Kollégiumnak volt a diákja, ahol a háború miatt csak három évig tanulhatott, ahol irodalmunk olyan ismert alakjai tanultak, mint Jókai Mór vagy a Beöthyek. A hontalanság éveiben a határon át-szökve Pápán fejezte be a tanítóképzőt, s mivel magyarként, magyar iskola híján nem taníthatott, kétkezi munkásként dol-gozott. Ezt követték a perbetei, a hetényi tanítóskodás évei, majd az ötvenes évek közepétől öt évig a gimnázium második emeletén működő magyar óvónőképző tanára lett. Ezt az öt évet pedagógiai mun-kássága legszebb időszakának nevezte. S hogy milyen tisztelet és szeretet övezte őt, megbizonyosodhattunk az óvónők jubileumi találkozóin is, akik szerte az országból eljöttek az aulánkba, hogy még élő egykori tanáraikkal, köztük Tanár Úrral, találkozhassanak. 1960-tól volt az

akkor 11 éves középiskolaként működő intézmény tanára egészen 1991-ben tör-tént gimnáziumi nyugdíjba vonulásáig. A négy évtizedes pedagógusi mun-kássága alatt tanítványait mindig nem-zetünk iránti hűségre, az anyanyelv tiszteletére, a szülőföld iránti szeretetre nevelte. Tanulóink nemzedékei győződ-hettek meg szakmai felkészültségéről, példaértékű erkölcsösségéről, ahogyan ő maga vallott erről: „mindig a lelkiisme-retem szerint tanítottam”. Magyar–tör-ténelem szakos tanárként diákjai lelkébe véste a maga diákkorában az őt tanító pedagógusok intését: tiszteld a múltat, és tartsd meg a jövőnek! Talán ennek a gondolatnak az igaza volt az ő életének a vezérelve is. Kiváló hely-történészt tisztelhettünk személyében, aki 1959-től nemcsak szűkebb pátriájában, hanem Magyarországon és Erdélyben megjelenő folyóiratokban is publikált. „A komáromi krónikás” helytörténeti kutatá-sairól könyvek sora szól, mert azt vallotta, hogy „...ami nincs leírva vagy kőbe vésve, az nem is volt”. 16 könyve közül 14 fog-lalkozik a rajongásig szeretett szülőváros, Komárom történelmével és a város neves személyiségeivel. Általa vált igazi komá-romivá Klapka György, szinte személyes ismerősünkké Szinnyei József, Beöthy Zsolt, Baranyai József, vagy a várost és a vármegyét irányító, azok gyarapodásáért sokat tevők: Tuba Jánosok, Alapy Gyulák egész sora. Ezt a várost, ahol élünk, ő maga komáromi Olymposznak nevezte, hiszen itt a magyar kultúra neves személyisé-gei alkottak mindig is. Mindannyiunkat megtanított arra, hogy Komárom legyen büszke a múltjára, hogy ne feledjük múl-tunkat: városunk nagyjait, akik egy egész nemzetet tettek gazdagabbá tevékenysé-gükkel. Halálával a komáromi Olymposz magasából tekint immár le ránk, intően figyelmeztetve az itt maradtakat: írjunk és véssünk kőbe, munkálkodjunk – bárhol is vagyunk e szűkebb pátriánkban – szü-lőföldünk, kultúránk megmaradásáért. „Habent sua fata libelli” – mondja a latin szólás. Igen, a könyveknek is meg-

van a maguk sorsa, mint ahogy Szénássy Zoltán írásainak is: olvassák majd őket 50, 100 év múltán is az utánunk követke-zők, hogy tudják, ismerjék, hogy tudjuk és ismerjük múltunkat, hogy megértsük a jövőt. Amikor 85. születésnapján köszöntöt-tük őt a gimnáziumban, csodáltuk mun-kakedvét, sziporkázó gondolatait, legen-dás emlékezőképességét, példaértékű életvitelét. Hiteles ember volt minden szavában, cselekedetében. A Szénássy Zoltánhoz hasonló tanáregyéniségek őrzik meg nekünk, az utókornak a peda-gógusi pálya becsületét. Felmenői közt sok volt a pedagógus, s maga is büszkén szólt arról, hogy hitvese mellett 4 gyer-meke közül három lány és két unokája választotta ezt a hivatást. Egy hiteles ember példaértékű életének talán ez az egyik legfontosabb példája. A komáromi krónikás kezéből végleg kihullott a toll, a Krónika lapjai becsukód-tak. Ám ez az általa írt, hozzánk és rólunk szóló Krónika kerek, lezárt életművet jelképez. Az általa 2000-ben újjáélesztett Jókai Egyesület elmúlt 100 éves történel-mét feldolgozó munkája koronázta meg a helytörténész írói életművét, megmutat-va, mit tett e Duna partján álló város al-kotó szellemisége – jó és rossz sorsát élve – a magyar nemzeti kultúráért. Szénássy Zoltán rajongó tisztelettel áldozott olyan nagy személyiségeknek, mint Alapy Gyu-la, Tuba János, Szíjj Ferenc vagy Szinnyei József, akik ott, az égi Olymposzon új társra találtak drága halottunk, Szénássy Zoltán személyében. Köszönjük a sorsnak, hogy kortársai lehettünk. A komáromi magyar gimná-zium valamennyi – volt és mai – tanára, diáksága nevében búcsúzom drága halot-tunktól. Legyen örök pihenőhelye Komá-rom földje, amelyet oly nagyon szeretett. Drága Tanár Úr, nyugodjék békében!

a Selye János Gimnázium nevében Andruskó Imre, igazgató

Szénássy Zoltán emlékére

Katedra

22

Zene

„Mikor a trianoni ítélet után az első hónapok rettenetes, őrjítő fájdalmá-ból felocsúdtunk, minden gondolatunk könyörgés, imádság volt az Istenhez: Uram, ne engedd, hogy elaljasodjunk, hogy becstelenek, hitványak legyünk.”

(Dr. Hajdu Lukács)

Ilyen feszült légkörben indul az 1920/21-es tanév. A tantestület a hata-lom minden aljas támadása, gáncsosko-dása – az intézmény nagy tiszteletben álló igazgatójának, Mórocz Emiliánnak lemondatása – ellenére sem aljasodott le. Ellenkezőleg: megfeszített erővel tette a dolgát, mert mint dr. Hajdu Lukács írta: „...tudtuk, hogy a nemzeti nevelés (...) terén is nagy kötelességeink vannak. Nekünk, szerzetestanároknak még nagyobbak, mint világi társaink-nak, hiszen nekünk nincs családunk, melyet a hatalom bosszúból romlásba dönthetne.” A sz. Benedek-Rendi Kath. Főgim-názium Értesítője az 1920-21. isko-lai évről – Közzéteszi Gidró Bonifác igazgató – Tanulmányi állapot című fejezetében írja: „Az iskolai év első felé-ben még a magyar tanterv szerint taní-tottunk; a csehszlovák tanterv szerinti tanítás csak 1921. január 25-én kez-dődött. Az előírt rendes tantárgyakon kívül tanítottuk a német nyelvet (...) to-vábbá a gyorsírást, szabadkézi rajzot és éneket. (...) a csehszlovák nyelv előadása ez évben még nem kezdődött meg, mert az egyházügyi referátus (...) nem tudott alkalmas szlovák tanárt kinevezni.”

„A Cseh-szlovák Köztársaságban a humanisztikus gimnáziumok számára előírt tanterv, amely a hivatalos lapban (Vestnik = Mitteilungen) 1920. IX. 15-én jelent meg és amelyet mi is követünk, a következő.”

A hatalom folyamatos zaklatása elle-nére az intézmény őrzi arculatát: mind az oktatásra, mind a nevelésre továbbra is nagy súlyt helyez; így a művészetekre és a művészetekkel – a zenére s a zené-vel való nevelésre is. Habár az ének-ze-ne tantárgy a bencés gimnáziumban is csak az alsóbb osztályokban szerepelt kötelező tantárgyként, az intézmény ifjúsági egyesületeiben – Mária-kong-regációk, Czuczor Gergely-önképző-kör, cserkészcsoport, ének- és zenekar

– gazdag zenei élet zajlott. Erről tanús-kodnak az Értesítőkben közölt – az if-júsági egyesületek által szervezett, azok tagjai által bemutatott emlékműsorok, az iskolai ünnepélyek programjának ismertetése, a szereplők név szerinti megnevezése, s a rendszeresen bemu-tatásra kerülő színielőadásokat és azok színpadra állítóit méltató részletes fel-jegyzések. Mivel krónikásként a „bőség zavará val” küszködöm, a következők-ben igyekszem (a talán az olvasókban is érdeklődést kiváltó) érdekes ségek kiemelésére, közzétételére. A korszak hangulatát, az alma mater akkori lég-körét, úgy vélem, az Értesítőkből vett szó szerinti idézetekkel tudom érzékel-tetni; általában ezt a módszer fogom használni. Az 1921/22-es tanévben az ének tantárgy látogatottsága így alakult: I. o. 65/27, II. o. 62/27, III. o. 60/20. A tanév – zenére, s a zenével való nevelést (is) szolgáló – alkalmai a következők vol-tak: a Cserkészcsapat – Karle Sándor tanár cserkészparancsnok vezetésével – május 4-én és 8-án, az iskola dísz-termében tartotta meg ünnepélyét. „A közönség mindkét alkalommal színültig megtöltötte az előadótermet és élvezettel hallgatta a változatos előadást. A főbb darabok voltak: Reiszberger J.: A gólya-kalifa – Ifjúsági operett 2 felvonásban; Radványi K.: A diákszoba – Kis színda-rab 2 felvonásban; Szabadgyakorlatok magyar nótákra; Denk Pál: Cserkészin-duló; a Czuczor önképzőkör Gosztonyi Nándor vezető tanár rendezésében júni-us 3. és 4. napján előadta Garzó Gellért „Kapitány György” c. történeti drámai költeményét Pataki Maurus tanár ve-zetése mellett...”, a zenekarban 19 diák játszott. Az 1922/23-as tanév. „Okt. 28-án, a Köztársaság megalakulásának évfor-dulóján iskolai ünne pély volt, amely al-kalommal az ifjúság a szlovák nemzeti himnuszt énekelte és az alkalmi beszé-det Sárosy Etel tanár tartotta.” Március 4-én, az „ifjúság hódolt Petőfi Sándor halhatatlan szellemének születése 100. évfordulója alkalmából. (...) Egler Dó-zsa bencés tanár vezetésével ünnepélyt rende zett a következő műsorral: 1. Falu végén kurta kocsma. Petőfi s. – Wusching R. Énekelte az intézeti férfi kar. 2. Petőfi S. méltatása. Ünnepi beszéd. Elmondta Bíró Lucián főgimnáziumi tanár. 3. Szü-

lőimhez. Petőfi S. Szavalta Csikós I. VI. o. t. 4. Fürdik a holdvilág. Petőfi S. Énekes jelenet. Előadta Szabó E. VI. o. t., az inté-zeti ének- és zenekar kíséretével. 5. a) Né-zek, nézek kifelé Petőfi S. Szavalta Joó E. VI. o. t. b) Szeget szeggel. Petőfi S. Szaval-ta Doma E. I. o. t. Petőfi a Hortobágyon. Melo dráma. Váradi F. Kun L. Szavalta Feinthammel L. VIII. o. t., zongorán kí-sérte ... A zenekart St. Mórocz Emilián bencés házfőnök, az énekkart Pataki Maurus tanította be. A műsor annyira tet szett a közönségnek, hogy az ünne-pélyt meg kellett ismételni. Az önkéntes adományokból begyűlt összeget (224448 K-t) részben a helybeli diákmenzának, részben a főgimnáziumi Segítő Egyesület-nek juttattuk.” Az I–VIII. osztály ta-nulóiból alakított vegyeskar 54 tagból állott s egyházi énekek kel szerepelt is-tentiszteletek alkalmával 10-szer, világi énekekkel Ketl T. tornatanár temetésén, dr. Rosin pénzügyminiszter gyászünne-pélyén, Petőfi-ünnepélyen, s az igazgató névnapi ünnepén. Az V–VIII. osztály tanulóiból alakított férfikar 23 tagból állott s külön szerepelt a Petőfi-ünnepé-lyen s az igazgató névnapi ünnepén. A vegyeskar betanult 14 egyházi és 9 világi éneket, a férfikar pedig 3 világi éneket. Az I–VIII. osztály tanulóiból alakított zenekar 22 tagból állott a szerepelt a Petőfi ünnepélyen s a tornavizsgán. Az énekkar és zenekar vezetője Pataki Maurus főg. tanár volt.

Az 1923/24-es tanév. „Karle Sándor definitív tanár (...) a R. K. Egyházi Ének-kar vál. (...) a műének tanára (I. II.). Pataki Maurus definitív tanár a műének tanára, az ifj. ének és zenekar vezetője, a zeneszertár őre.” E tanév rendezvénye-in is zeng az ének, szól a muzsika, lehe-tőséget adva a diákságnak a zene mű-velésére, illetve befogadására. Ennek kiváló alkalmai az iskolai ünnepélyek: október 27-én a Köztársaság megalapí-tásának évfordulóján; december 15-én és 16-án: „A komáromi főgimnáziumi ifjuság is hódolt Az ember tragédiája halhatatlan alkotójának, Madách Im-rének, születése 100. évfordulója alkal-mával. Emlékére ünnepélyt rendezett a következő műsorral: 1. dr. Borka Géza (tanár): Óda Madáchhoz 2. Greizinger Iván: Magyar ábránd 3. Madách Imre méltatása – dr. Hajdu Lukács (tanár) 4. Madách: Az ember tragédiája – két

Stirber Lajos

A komáromi magyar gimnázium a zenére és zenével nevelés tükrében(V. rész – A 20. század 20-as éveiben)

23

Katedra Zene

jelenet (30 tanuló) 5. Beethoven: Isten dicsősége – a vegyes kar előadása. 6. Jelenetek Az ember tragédiájából (61 tanuló) 7. Grieg E.: Diadalmi induló – zenekar. A zenekart Zsidek Béla, az énekkart Pataki Maurus tanította be. A díszleteket Harmos Károly tanár ter-vei alapján Nagy Márton iparművész festette. Rendező Egler Dózsa tanár volt.

Március 1-jén fényes sikerű diák-bál volt (6–12-ig) a Kultúrpalotában. Március 3-án Smetana-emlékünnepre került sor a köv. programmal: 1. Cseh himnusz, énekelte az énekkar 2. Smetana Prodaná nevesta és Dalibor c. operáiból hangzottak el részleteke, a diákok hangszeres előadásában, dr. Borka Géza, Smetana élete és jelentő-sége címmel tartott beszédet. A szlovák himnuszt az énekkar énekelte. Az 1924/25-ös tanév. Az ének tantár-gyat (I. és II. oszt.) Bíró Lucián vitte, Pa-taki Maurus volt az ifj. ének- és zenekar vezetője. Iskolai ünnepélyt tartottak okt. 28-án. Műsor: 1. Szlovák himnusz, éne-kelte az egész ifjúság. 2. Ünnepi beszéd dr. Borka G. tanár, 3. Dvořák: Humoreszk. 4. Kuzmány: Ki az igazságért. 5 Dvořák: Slavische Tänze (diákok előadásában) 6. Cseh himnusz, orgonakíséret tel énekel-te az egész ifjúság. Március 7-én, 8-án, 11-én és 15-én „a főgimnáziumi ifjúság is mél tóan iparkodott megünnepelni Jó-kai Mór (...) Komárom legnagyobb fia születésének 100. évfordu lóját (...) a köv. műsorral: Strauss J Fantázia a Cigánybá-ró c. operettből, előadja a főgimnázium zenekara. 2. Ünnepi beszéd Jókai Mórról. Mondja dr. Bognár Cecil, egyetemi ma-gántanár, főgim náziumi bencés tanár. 3. Jókai Mór: Az új földesúr. Színmű öt felvonásban. Előadják a főgimnázium tanulói. 4. Magyar népdalok. Előadja a főgimnázium cigányzenekara. 5. Ne sírj, pajtás, Jó étel a rák meg a hal – népdalok. Előadja a főgimn. vegyeskara és zeneka-ra. A zenekar tagjai: Pataki M. Főgimn. tanár (fuvola), Csikós J. VIII. oszt. tan., Raucher F. VIII. o. t., Schmidt Gy. VI. o. t., Sebő A. VI. o. t. (I. hegedű), Metzner S. VII. o. t., German I. VI. o. t., Komlós D. VI. o. t., Goldmann E. II. o. t. (II. hegedű), Veleba F. törv. tisztv. (kisbőgő), Lohner J. VII. o. t. (nagybőgő), Goldmann J. VIII. o. t. (zongora), Hajek I. VII. o. t. (harmó-nium), Nagy A. VI. o. t. (kisdob), Szabó E. VIII. o. t. (üst dob), Horváth A. VIII. o. t. (nagydob, harangjáték). A cigányze-nekar tagjai: dr. Borka G. főgimn. tanár (cimbalom), Mikola Gy. VIII. o. t., Csiba L. VII. o. t. , Antal J. VIII. o. t. (I. hegedű), Kocsis L. VII. o. t. (II. hegedű), Balogh P. VIII. o. t., Mikes L. VIII. o t. (III. hegedű), Klein I. VIII. o. t (mélyhegedű), Nagy A. VI. o. t. (nagybőgő).” „A VII.–VIII. osz-tály tanulóiból alakított szalon-zenekar 13 tagból állott és szerepelt a Legény-

egyesület kath. estélyén, 2-szer, a Jókai-egyesület irod. estélyén, 1-szer, az ön-képzőkörben, a Ref. Kollégium estélyén, 1-szer, és a főgim. Jókai ünnepélyén. A zenekar vezetője: Schmidt Gy. VI. o. t., a szalon-zenekar 9 darabot tanult be.” Az 1925/26-os tanév. A további-akban – a már hagyományosan meg-rendezésre kerülő ünnepé lyekről nem szólok – csak az újdonságokról számo-lok be. Az ifjúság sokoldalú nevelését szolgálják továbbra is az ún. ifjúsági egyesületek: a Mária-kongregációk (98 tag); a Czuczor Gergely Önkép-zőkör (130 tag); a Cserkészcsapat ( ), a Vöröskereszt-Egyesület (281 tag). Az egyesületek gyűlé sein, az általuk szervezett rendezvényeken „dicséretre méltó igyekvéssel legtöbbet a következők szerepeltek: (...) Lohner József (VIII.), Schmidt Viktor (VII.) és Sebő András (VII.) klasszikus zené vel, Mikola Gyu-la (VIII.) és a cigányzenekar népdal-okkal”. Az I–VIII. oszt. vegyeskarának 60, az V–VIII. oszt. férfikarának 25, a IV–VIII. oszt. szalonzenekarának 9, a cigányzenekarnak 12 tagja volt, veze-tője Mihola Gy. VIII. oszt. tan. Mind a szalon-, mind pedig a cigányzenekar rendszeresen szerepelt az ifjúsági egye-sületek összejövetelein. Az egyesületek taglétszáma ékes bizonyítéka annak, hogy a bencés tanárok milyen nagy súlyt helyeztek a nevelésre, a személyi-ségfejlesztésre. Az 1926/27-es tanév. Az ének–zenét azok viszik, akik az előző évben is. A hagyományos ren dezvényeket megtar-tották. A cserkészcsapat április 3-án tartotta tagavató ünnepségét, melynek mű sorában a következő zenekari mű-vek hangzottak el: 1. Turry Pregrin: Cserkészinduló, 2. Lehár F.: Lyuk, lyuk, lyuk, 3. Tannhäuser: Zarándokok kara és Bevonulási indulója, 4. Lajtai: Kerin-gő a Dollyból, 5. Ganne: Lotharingiai mars, 6. Schmidt K.: Koldusszerelem. Május 22-én és 26-án d. u. 5 órakor Borka Géza tanár rendezésével Vidám diákdélutánt tartottak a Kultúrpalotá-ban a köv. programmal: „1. Megnyitó. Előadta Schmidt Viktor vezetésével a fő-gimnázium zenekara. 2. A tün dérek éb-redése. Pantomim. 3. Marci meg a latin. 4. A protekció Farkas Imrétől – szavalat. 5. Meg magyarázom a bizonyítványom – (Karinthy) 6. Karikatúrák a diákéletből (Vetített képek). 7. Tavaszi rügyek (Mik-száth–Hevesi) egyfelvonásos. Az előadás tiszta jövedelme 1642 K, a tanulmányi kirán dulásokat szolgálja.” Június 16-án „Házi torna- és atlétikaverseny (...) – ráckerti pálya. 1. Sza badgyakorlatokat végzik a főgimnázium összes fiú- és leány növendékei. A verseny alatt a katonaze nekar szórakoztatta a közön-séget és kísérte a szabadgyakorlatokat. Más.” „A Czuczor Önképzőkör a jelen iskolaévben is buzgón működött. Ve-

zető tanár dr. Hajdú Lukács volt. Min-den alkalommal voltak zeneszámok. A Schmidt Viktor VIII. o. t.-tól vezényelt zenekar több alkalommal adott elő ope-rarészleteket, a laikusokat pedig könnyű zenével szórakoztatta.” Az önképzőkör-ben mutatták be először Schmidt több szerzeményét. A zenei élet általában eleven volt. „A vegyeskar 40 tagból ál-lott. Szerepelt A Lipp: Missa in honorem S. Familiae c. szerzeményével a komáro-mi összes kongre gációk közös ünnepi sz. miséjén, az esti ünnepélyen és Te Deum napján. A férfikar 24 tagból állott és előadta Abt. F.: Üdvözlő dalát és Lányi Ernő: Régi nóta c. dalát az igazgató név-ünnepélyén. A VIII. osztály tanulóiból alakult 15 tagú férfikar, melynek veze-tője Schmidt Viktor VIII. o. t. volt, aki saját szerzeményű Székely népdalegy-velegét adta (jún. 4-én) elő a karral és azonkívül is több zenei szerzeményével gyarapította az intézeti és más ünnepé-lyek műsorát. Az V–VIII. o. tanulókból alakult ifj. zenekar 9 tagból állott és ösz-szesen 20 darabot tanult be.” Az együt-tes tagjai voltak: Schmidt V., Sebő A., Germán I., Nagy Á., Lénárt A., VIII. o. t., Terényi J. VII. o. t., Riszdorfer K. VI. o. t, Komlós D és Weisz L. V. o. t. Az ifj. ének- és zenekar vezetője: Pataki Maurus tanár volt. Az 1928/29-es tanév. Zene – heti órák száma: 3. Zenetanár Krizsán Jó-zsef (I–VIII. o.). Az Éneket Borka Géza heti 1 órában (1 csoportban) vitte. Feb-ruár 17-én a gimnázium dísztermében „Schubert hangverseny volt, amelyen a következő Schubert művek hangzot-tak el: 1. Katona-induló 2. Ave Maria Du bist die Ruhe 3. Moment Musical 4. Egyveleg a Három a kislány c. operett-ből 5. h-moll befejezetlen szinf. két téte-le 6. B-dúr Scherzo. A 120 tagú vegyes kart Bíró Lucián, az iskola zenekarát Krizsán József vezette.” Az 1929/30-as tanév. November 30-án és december 1-jén nagy cser-készelőadás volt a Legényegyesület nagytermében, a zenekar közreműkö-désével. Az ének- és zenekar továbbra is jelentős szerepet tölt be. Az egyhá-zi énekkarok előadták Kregezy Ede Deserta Vallerét és a Tota pulchrát zenekari kíséret mellett és a vegyes kar több magyar egyházi éneket. A Gre-gorián énekkar a Lux et origo misét énekelte. A zenekar ez évben a követ-kező darabokat adta elő: Schubert: Ave Maria, Bohn: Pusztai hangok, Dvořák: Humoreszk, Meyerter Prófétájából, Händel: Largo, Matyasovich: Aziadech, Haydn: Gyermekszinfónia, Nil Mozet: Pipacsok, Turry–Peregrin: Cserkész-induló, Lehár: Magyar induló a Ci-gányszerelemből, Waldtenfel: Espana, Beringer: Lento. Az énekkar vezetője továbbra is Bíró Lucián, a zenekaré Krizsán József volt.

Katedra

24

Zene

Dr. Csehi Ágota, a Konstantin Fi-lozófus Egyetem docense előadást tartott az egri Eszterházy Károly Fő-iskola Ének-zene Tanszékén. Az intéz-ményről és az előadásnak helyet adó rendezvényről számol be a Katedra olvasóinak az egri Eszterházy Károly Főiskola adjunktusa.

A XIX. századi romantikus zene egyik legnagyobb alakja Liszt Ferenc születésé-nek 200. évfordulója alkalmából a 2011-es, elmúlt évet „Liszt emlékévvé” nyilvá-nították, melynek keretében világszerte nagyszabású ünnepségekkel tisztelegtek a magát magyarnak valló zeneköltő mű-vészete előtt. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Ének-zene Tanszéke is minden eszközével igyekezett méltóképpen be-kapcsolódni a rendezvénysorozatba. Az emlékév kapcsán több tanári és hallgatói hangversenyt, valamint előadásokat szer-veztünk. A hangversenyek helyszíne a főiskola nemrégiben felújított kápol-nája, az Oratorium Artium Pyrkerianum volt. Intézményünk székhelyének a Lí-ceum épületének felújítása a 2011-es év végére szinte teljes mértékben befejező-dött, így tanszékünk visszakapta az im-máron megújult zenetermét, mely az „Esterházy Pál Zeneterem” nevet kapta. Itt rendezhettük meg a Liszt emlékév-hez kapcsolódó egyéb programjainkat. Ezek „csúcspontjaként” került sor 2011. december 7-én az „Erkel Ferenc és Liszt Ferenc művészete Pozsonyban és zenei üzenetük ma Szlovákiában” című előadásra. Mivel tanszékünk szoros, ba-ráti kapcsolatot ápol a nyitrai Konstan-tin Egyetem Zenei Tanszékével, szinte evidenciaként merült fel, hogy nagy ze-neköltőnk születésének 200. évforduló-ját ünnepeljük együtt Szlovákiában élő magyar barátainkkal. Meghívásunk mellett az előadás megvalósításában nagy szerepe volt a VEGA 1/0140/10 – „Személyiség és intézmény – a szlová-kiai zenekultúra két fenoménja” című tudományos projektnek. Az előadó, Dr. Csehi Ágota a Konstantin Egyetem docense már nem először örvendezteti meg az egri közönséget professzioná-lis felkészültségével, ugyanakkor köz-vetlen, szuggesztív előadói stílusával. Évek óta rendszeresen tart előadásokat tanszékünkön, ugyanakkor 2010-ben az Ének-zene Tanszék fennállásának 60. évfordulója alkalmából rendezett hangverseny sorozaton mint zongora-művész is bemutatkozott. Így még au-

Erkel Ferenc és Liszt Ferenc Pozsonyban

tentikusabban hatottak a két, nem csak a magyar zeneirodalom szempontjából kimagasló zeneszerző munkásságát be-mutató, méltató gondolatai. Maga az előadás a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc Po-zsonyhoz köthető életrajzi adatainak, az Erkel család itteni tevékenységének rövid bemutatásával kezdődött. A hall-gatóság sok új információval gazdago-dott azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy a családot, illetve magát a középiskolai tanulmányait is a korabeli Magyaror-szág egyik szellemi központjában – Po-zsonyban – folytató zeneszerzőt milyen sok szál kötötte a mai Szlovákia terüle-tén lévő történelmi Felvidékhez. Liszt Ferenccel kapcsolatban megtudhattuk, hogy az ünnepelt zongoravirtuóz és zeneszerző életének három különböző periódusában tartózkodott a mai szlo-vák fővárosban. A helyi közönség rá-csodálkozhatott a „csodagyermek” Liszt tehetségére (melynek hatására a főurak ösztöndíjat is megszavaztak számá-ra), 1839 és 1840-ben a már világhírű zongorista virtuozitását, majd életének utolsó időszakában az idős zeneszerzőt ünnepelhette, többek között a „Szent Erzsébet legendája” című oratóriumá-nak bemutatója alkalmából. Az előadás különösen érdekes szegmense a Liszt Ferenc által preferált zongorák képekkel illusztrált bemutatása volt. Ezt az tette indokolttá, hogy a korabeli hangszerek mechanikája nem minden esetben volt alkalmas a zongora ilyen jellegű határait virtuozitásával „feszegető” Liszt játékstí-lusának. Kiváló minőségű hangszerek-re volt szüksége, melyek közül az első, a pozsonyi zongora-gyáros Schmidt Károly műhelyéből került ki. Végezetül, visszatérve Erkel Ferenchez, róla készült dokumentumfilmet tekinthettünk meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma hozzájárulásával. A történelmi képso-rok, a sokrétű, fontos információk, az igényesen válogatott aláfestő zene tette fel a koronát az egyébként is színvonalas előadásra. Összességében a hallgatóság nemcsak új ismeretekkel gazdagodhatott, hanem kiderült számára, hogy az előadó felké-szültsége mellett mekkora szeretettel és alázattal viszonyult a bemutatott témá-hoz. Előadásával ismételten bizonyítot-ta, hogy Erkel és Liszt nemcsak hazánk számára fontos, hanem művészetük az egyetemes zenekultúra kiemelt szegmen-sében foglal helyet.

Dr. N

agy Z

oltá

n

December elsején délelőtt a kassai Thália Színház gyerekzsivajtól volt han-gos. A Márai Sándor Alapiskola diákjai és a magyar óvoda gyerkőcei Korpás Éva népdalénekesnő és zenekara elő-adásán vettek részt. A koncerten főleg felvidéki (tardoskeddi, nagymegyeri), erdélyi népdalok és gyermekdalok hangzottak el. Az előadás interaktív jel-legű volt, játékos, közvetlen, mesélős, kérdésekkel teli, és a gyermekközönség bevonásával, megénekeltetésével zaj-lott. A gyerekek lelkesen fújták az Egy boszorka van, a Megy a gőzös, a Kassai szőlőhegyen című népdalokat… Igen nagy sikere volt Gabjasz Dani 4. osz-tályos tanulónak, aki a Megfogtam egy szúnyogot cmű népdalt olyan magabiz-tosan és élvezettel szólózta a zenészek kíséretével, akár egy rutinos énekes. Éva bemutatta a népzene jellegze-tes hangszereit, a hegedűt, a brácsát, a cimbalmot és a nagybőgőt. Bevonta hallgatóit ritmikus, tapsolós játékába, s szinte zengett a színház a csúfolódók skandálásától. Az egyórás koncert minden perce élvezetes és szórakoztató volt. Éva és zenészei nemcsak a kisebbek, de a ka-maszok figyelmét is lekötötték. Ezt a koncertet fontosnak tartom azért is, mert felkeltette a hallgatóság figyelmét a népi kultúra és hagyomá-nyaink iránt.

Korpás Éva és zenekara

Tóth

Món

ika

előadásán a máraisok

25

Katedra Interjú

Innovatív, lényegre törő, ám egyben kedves „kampányfilmmel” rukkolt elő a Szenci Molnár Albert Alapiskola. A jópofa videóról Matus Mónika igazga-tónővel beszélgettem.

Kinek az ötlete volt ez a szokatlan, de mindenféleképpen figyelemfelkeltő videó? Nekem jutott eszembe, s beval-

lom, egy reklámfilm inspirált. Meg-írtam a szöveget, kerestem hozzá egy profi videóst (elsős kislányunk, Rigó Viki apukája, Jozef Rigo ingyen vállalta a filmkészítést), napközis neve-lőnk, Molnár Zsuzsi néni egy hétig gya-korolta a gyerekekkel a szöveget, akik aszerint választottak mondatot, hogy melyik foglalkozás tetszett nekik, majd Sándor Erika elsős tanító néni segítsé-gével videósunk rögzítette az anyagot. Tehát ez is csapatmunka része, ráadásul egy fillérünkbe sem került.

Mindenképpen szükséges új eszkö-zöket „bevetni” azért, hogy a szülő biztosan az adott intézménybe írassa be a gyermekét? Ha igen, miért? A mai multimediális világban nem

árt, ha nemcsak hangosbemondón közöljük a beíratás időpontját, de ter-mészetesen nem várható el egy ilyen videótól, hogy megváltja a világot, és özönleni fognak az elsősök, hanem évek munkájának eredménye lesz, amíg a bizalom és a minőség alap-ján annyira elkötelezett lesz a szülő, hogy nem esik gondolkodóba, hanem automatikusan bennünket, a magyar iskolát választja, mert tudja, mit várhat tőlünk. Ehhez azonban ma a

medializálás elengedhetetlen alaplé-pés. Úgy gondolod, vannak még olyan

kiaknázatlan lehetőségek, mediális és egyéb csatornák, amelyeken keresztül el lehet jutni a szülőkhöz? Elenged-hetetlenül fontos a 21. században az iskolai marketing, az intézmény nép-szerűsítésének újszerű módja? Ma-napság már egy alapiskolai képzést nyújtó oktatási intézménynek is cég-szerű kommunikációs politikára van szüksége? Igen. A kérdésekben már benne rej-

lenek a válaszok is. Az iskolák ugyan nem a reklámmal kerülnek lépéselőny-be, de segít megmutatni, kik vagyunk, mire vagyunk képesek. Minden új, a megszokott sémáktól eltérő ötlet, a kreativitás különféle megnyilvánulása figyelemfelkeltő. Ez a figyelem nagyon fontos lehet. Minden reklámszakember tudja, hogy évek múlva is előkerül-hetnek a tudatalattiban elraktározott emlékek, ha egy termékről van szó. Az oktatási intézmény ugyan nem termék, de az analógia ugyanaz. Hadd kerüljön elő egy, az iskolánkról kialakult pozitív kép is! Mi szükséges egy ilyen egyedi „be-

íratási” kampányfilm létrehozásához? Anyagiak? Kreativitás? Pluszmunka? Kevés kivételtől eltekintve miért nem rukkol elő a többi iskola is valami ha-sonlóval? Pluszmunka, ötlet, támogatók. Más is-

kolának más ötlet jut az „eszébe”, lehet, hogy a helyi igényeknek is megfelelően próbálják közvetíteni az iskolájuk által

nyújtott értékeket: egy műsorral, vers-sel, levéllel, játékkal. Azonban kevés olyan iskola van, amelynek nem kell önmagát megmutatni, és az ott folyó munka magától értetődően látszik. Lépéselőnybe kerülhetnek és nö-

velhetik a népszerűségüket a magyar iskolák azáltal, hogy ilyen vagy ehhez hasonló újításokat eszközölnek? A filmet figyelemfelkeltő céllal készí-

tettük: nem kell itt, a szenci régióban, a magyarság peremvidékén attól tartani, hogy nem állják meg a tanulóink a he-lyüket az életben, éppen ellenkezőleg. Az iskolánk újraindításának 60. évfordu-lója alkalmából megjelentetett ünnepi kiadványunkban százával áll a ná-lunk végzett diplomások neve, nehéz volt most válogatni közülük, hiszen ahogyan a kislányok megjegyzik a filmünk közepén, rengeteg szakember végzett nálunk. Mégis hiedelemként tartja magát a félelem, hogy „jobban érvényesül” a szlovák tannyelvű iskolá-ba járó tanuló. Ezt akartuk filmünkkel cáfolni. Nincs mitől félni. Milyen reakciókat vársz ettől a film-

től, s milyenek az első visszajelzések? A reakciók nem vegyesek: csak mo-

solyogva beszélnek a filmről, örül mindenki, aki látja, mert jó érzés eze-ket a szép, okos, tiszta lelkű gyerekeket látni és hallani.

A videó a következő linken érhető el:http://www.youtube.com/watch?v=xosk0GlHtdY&feature=related (a szerk.)

-lager-

Lehet, hogy nem leszek politikus...

Katedra

26

Magyar nyelv

A Katedra korábbi számában már foglalkoztunk a magyar helyesírás egyik problémásabb területével, az in-tézménynevek helyes jelölésével. Ebben a részben az összetett és a többszörösen összetett szavak ortográfiájára szeret-ném felhívni a figyelmet. Az Implom József Középiskolai Helyesírási Versenyre való felkészüléskor nem kevés fejtörést okozott diákjainknak a meglehetősen hosszú összetételek helyesírása.

Szótagszámlálás A magyar helyesírás szabályzata külön fejezetben foglalkozik a szótag-számlálási szabályszerűségekkel. Első és legfontosabb előírás, hogy két, egy-szerű közszóból álló szavakat − függet-lenül a szótagok számától − egybeírjuk: káposztasaláta, informatikaszeminári-um, algebratanítás, televíziókészülék, teljesítménynövekedés, nitrogénasszimi-láció. Kivételt képeznek az olyan össze-tételek, ahol az utótag kezdő mással-hangzója megegyezik az előtag utolsó mássalhangzójával, itt kötőjelezünk: balett-táncos, sakk-kör. A többszörös (kettőnél több) össze-tétel írásmódjakor érvényesíteni kell a szótagszámlálási szabályt, ennek meg-felelően hat szótagig minden összeté-telt egybeírunk, a hatnál hosszabbakat kötőjelezzük: cseppkőbarlang, ivóvíz-ellátás, gépkocsivezető, mértékegység-rendszer, autóbusz-megálló, vendég-látó-ipari, könyvritkaság-gyűjtemény, dokumentumfilm-bemutató, tornász-csapatbajnokság. Az ehhez hasonló ösz-szetételeknél az összetételi határ min-dig az értelem függvényében történik.Fontos tudnivaló, hogy a szótagszám-láláskor mindig az összetett szóalak ragtalan és jeltelen alakjából indulunk ki. A képző alaktani tulajdonságá-ból kifolyólag beleszámít a szótag-számba, mivel vele egy újabb szótári szót hozunk létre (kert – kertész). Az agyagedénygyártásnak és a honvéd-emlékműveink szóalakok hét szóta-

gúak, ez azonban a -nak esetrag és az -ei birtoktöbbesítő jel következménye. A szótagszámlálásnál legtöbbször pont a képzett szavak helyes jelölésekor va-gyunk hajlamosak kihagyni a kötőjelet (élelmiszer-ipari, vendéglátó-ipari, ma-gán-nyugdíjpénztári). Külön megjegyezném az igekötőt tartalmazó összetételeket, ezek a for-mák a szótagszámlálási szabálynak megfelelően nem számítanak önálló összetételi tagnak akkor, ha az igekö-tő egy szótagból áll: befogadóképesség, állománykiegészítés. A két vagy több szótagú igekötőt tartalmazókat kötő-jelezzük: kölcsön-visszafizetés, előadó-művészet, büntetés-végrehajtás. A tulajdonnevekben – főként az in-tézmények megnevezésében – nem érvényesül a szótagszámlálási szabály: Pénzügyminisztérium, Külügyminiszté-rium, Élelmiszeripari Szakközépiskola, Állatorvostudományi Kar.

Mozgószabályok A standard magyar helyesírásnak megfelelően három ún. mozgószabályt érvényesítünk. Gyakorta találkozunk hosszú, nehézkes alakulatokkal, ezért ahol lehet, mozgószabály helyett más szerkezetet helyettesítsünk. Az első mozgószabály szerint, ha egy, a szótagszám miatt kötőjellel már tagolt, többszörösen összetett szóhoz újabb utótag kapcsolódik, az első kötő-jelet el kell hagyni. Az eredetileg kötő-jelezett tagokat egybeírjuk, az új utóta-got kapcsoljuk kötőjellel: kerekasztal-konferencia kerekasztalkonferencia-szervezés

anyagcsere-vizsgálat anyagcserevizsgálat-féleség

békeszerződés-tervezet békeszerződéstervezet-kidolgozás.

A második mozgószabály előírja, hogy amennyiben egy különírt szókapcsolat

(alkalmi jelzős szerkezet) egészéhez utótag kapcsolódik, az új összetételben egybe kell írni az előrészt, az utótagot pedig szótagszámtól függetlenül kötő-jelezzük:ortopéd cipő ortopédcipő-készítő

házi feladat házifeladat-készítés

élő állat élőállat-kereskedés

hideg víz hidegvíz-csap

fehér káposzta fehérkáposzta-termesztés

névszói állítmánynévszóiállítmány-szerű.

A harmadik mozgószabály szerint a két azonos utótagú összetétel (fényjáték, árnyjáték) különböző előtagjai gyakran egymással mellérendelő kapcsolatba lépnek, amit kötőjellel jelzünk az írás-ban: fény-árny játék.fokhatározó, mértékhatározó fok-mérték határozó

kutyabarátság, macskabarátság kutya-macska barátság

rézötvözet, aranyötvözet réz-arany ötvözetÍrásomban a magyar helyesírás néhány nehézségeire hívtam fel a figyelmet, pontosabban a szótagszámlálási szabá-lyokkal és a mozgószabályokkal foglal-koztam, melyek az alárendelő összetett szavak ortográfiáját pontosítják. Alapos ismeretük helyesírásunk elengedhetet-len velejárója.

Irodalom:Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila szerk. 2004. Helyesírás. Budapest: Osiris Kiadó.

Helyesírásunk nehézségei: a szótagszámlálás szabályszerűségei és mozgószabályok a magyarban

Vízkeleti László

A pozsonyi Comenius Egyetem Ma-gyar Nyelv és Irodalom Tanszéke ál-tal meghirdetett tanulmányi szakok a 2012/2013-as akadémiai évben

tanárképzés magyar nyelv és irodalom – angol

nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom – német

nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom – szlovák

nyelv és irodalom magyar nyelv és irodalom – történe-

lem

tolmács- és fordítóképzés magyar nyelv és kultúra – horvát

nyelv és kultúra magyar nyelv és kultúra – német nyelv

és kultúra magyar nyelv és kultúra – szlovák

nyelv és kultúra

finn tanulmányi szak finn nyelv és kultúra – magyar nyelv

és kultúra finn nyelv és kultúra – szlovák nyelv

és kultúra

FELHÍVÁS

27

Katedra Felhívás / Beszámoló

Az érsekújvári Pázmány Péter Gim-názium iskolaprogramja az idegen nyelvek elsajátítására, az ekologikus gondolkodás és életforma erősítésére és a multikulturalizmusra épül. Ez utób-bi elengedhetetlen része a toleranciára való nevelés, a másság megismerése és elfogadása, a xenofóbia, holokauszt, rasszizmus, etnikum és más fogalmak megismertetése a diákokkal. Ezt a faj-ta nevelést nem lehet mindig beépíteni a tanórák menetébe, ezért minden év-ben –különböző formában – szente-lünk pár órát, egy napot vagy akár egy hetet ezen ismeretek átadására. Az idei iskolévben a holokausztról nemcsak szeptemberben emlékez-tünk meg, hanem a pozsonyi székhe-lyű Milan Šimečka Alapítvány mellett működő Holokauszt Dokumentációs Központ jóvoltából 2011 novembe-rében Benkő Tímea, magyar–szlo-vák szakos tanárunk Berlinben járt egy holokauszt-továbbképzésen. A Wansee-i Konferencia Ház szeminári-umán további 14 szlovákiai pedagógus társaságában vett részt. A történelmi színhelyen előadások és workshopok keretében boncolgatták a megrázó történelmi-politikai kérdé-seket. 1942. január 20-án ugyanis ott zajlott a wansee-i konferencia, amelyen Reinhard Heydrich birodalmi vezető és SS-tábornok elnökletével a résztvevők megtervezték a „zsidókérdés végleges megoldását.” Ennek a konferenciá-nak a jegyzőkönyve fennmaradt, és ez ma az egyik legismertebb holokauszt-dokumentum. Ott tartózkodásuk idején renge-teg gyakorlati, módszertani kérdést is megtárgyaltak, és felkeresték a helyi

emlékműveket. Jártak Berlin belváro-sában a Meggyilkolt Európai Zsidók Emlékművénél és alatta az Információs Központban, a Terror Topográfiája Em-lékmúzeumban, valamint a Grunewald állomáson, ahonnan az első helyi transzportok indultak. A holokauszt ténye és lefolyásának megismertetése még mindig aktuális és minden évben emlékezni és emlékez-tetni kell rá diákot, felnőttet. Ezért is döntött úgy az iskola vezetősége, hogy otthont ad az „Eltűnt szomszédok” (Zmizelí sousedé) kiállításnak 2011. december 1-jétől 20-ig. A projekt indít-ványozója a Prágai Zsidó Múzeum és az Elfeledettek (Zampomenutí) Polgá-ri Társulás, amely középiskolás diákok segítségével kutatta fel a második világ-háború során eltűnt ismerősöket, roko-nokat. A projekt módszertani inspiráci-óként szolgált a cseh pedagógusoknak, akik hozzánk hasonlóan küszködnek e tananyag alapos feldolgozásával a megadott oktatási szinteken a nemzeti kerettanterv alapján. Nemcsak modern tanítási módszerek (csoportos tanulás, projektkészítés, aktív tanulás) alkal-mazásával készültek a beszámolók, de a diákok önállósága, döntésképessége, szelektív információgyűjtése is csiszo-lódott. A kutatás eredményeit először egy tanulmányban jelentették meg, majd filmet készítettek, végül 12 pa-nelből álló kiállítást hoztak létre, amely fokozatosan ki lett egészítve húszra. 2008-ban elnyerte az Európai Komisz-szió Aktív európai polgárság aranycsil-laga díját, decemberben pedig minden iskolának az érsekújvári régióban meg-volt a lehetősége, hogy megtekintse a Pázmány Péter Gimnáziumban.

Peternai Zsuzsa és Benkő TímeaPázmány Péter Gimnázium, Érsekújvár

(Egy kiállítás margójára)

Berlin és az „Eltűnt szomszédok”

Katedra

28

Történelmi túra

A Tribecs-hegység déli részét képező Zobor-hegy Nyitra városánál található. Gránit alapzatát mészkő borítja. Legma-gasabb csúcsai a 617 m tengerszint felet-ti magasságot elérő Zsibrica és az 588 m magas Zobor-hegy, melynek déli lejtőin fekszik Nyitra Zobor elnevezésű város-része. Erdeit főként tölgyesek alkotják. Természeti és kulturális öröksége figye-lemkeltően gazdag, ezért sokan keresik fel turisták, természetbarátok, geográ-fia- és történelemkedvelők egyaránt. A Zobor-hegyről az ember évszázadok óta ellenőrizni tudta a környező vidéket. Ezt bizonyítják az itt előkerült bronz-kori maradványok is. A 9. században, a Nagymorva Birodalom idején Nyitra várának előváraként kis vár állt ezen a helyen. Több történelemmel, magyar vonatko-zású kulturális, egyházzal kapcsolatos értékes összefüggés is megtalálható eb-ben a vadregényes hegységben és köz-vetlen környezetében valamint a hegyal-jai falvakban. Diákokkal, barátaimmal, családtagjaimmal vagy ismerőseimmel többször sikerült keresztül-kasul végig-járni a turistaösvények vadregényes út-jait, mindig megtalálva a múlt szellemét és a jelenkori ember természethez való kötődését. Legutóbb egyik legjobb barátommal, Pócsik Istvánnal úgy döntöttünk, hogy gyalogtúra keretében végigbarangoljuk a Zobor hegyeket. Zsibricát és a Zobor-csúcsot érintve történelmi ismereteink nyomába eredtünk. Utunk első állomá-sa Zsére község volt.

1. Zsére története Zsére (Žirany) község a Nyitrai já-rásban Árpád-kori keletkezésű magyar település a Zoboralján, a Zobor és a Gímes hegyvonulatait elválasztó Zsérei-szorostól keletre, 250 m tengerszint fe-letti magasságban Nyitrától 14 km-re északkeletre fekszik. Az élet legősibb nyomát e vidéken a mintegy félmillió évvel ezelőtt honos ősló maradványai és bölénycsontok tanusítják, amelyek a falu feletti kőfejtő-ből kerültek felszínre. Zsérét első ízben a Zoboron lévő

Szent Hippolit kolostor birtokának a vagyonösszeírási okirata említi Sire né-ven. Ez 1113-ból származik. Szent Mik-lós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült, a korábbi 1734-ben barokk stílusban épített temp-lom helyett. A templom egyhajós épít-mény, sokszögűen záródó szentéllyel. Közvetlenül a templom mögött el-vonuló út mentén fedeztük fel a piros színű turistajelzést, melyen elindultunk sokadik természetjáró utunkra a zobori hegyekbe. Kiérve a falu határából mind-járt lomblevelű erdő sűrű növényzete fogadott minket, ahol a leggyakrabban eloforduló fa a kocsánytalan tölgy és a gyertyán, de bükk, juhar és vadcseresz-nye is található. A kanyargós kitaposott erdei turis-taösvény kezdetben mérsékelten, majd mintegy 40 percnyi kellemes tempó után hirtelen felfelé emelkedő meredek szakasszá változott, melyen 239 m-es emelkedést kellett leküzdeni további 35 perc alatt. Megérkeztünk a csúcsra, Zsibricára, mely 617 m magasságával legmagasabb a zobori hegyek között. Itt találkoztunk éppen a hegycsúcsról egy lefelé induló 60 év körüli házaspárral, akik a hegyen található turisták számára itt tartott és irandó krónikában olvasott bejegyzés szerint is megelőztek minket (valójában a könyvből kiderült, hogy többen is jártak e nap folyamán ezen a helyen). Jellemző a turistákra, hogy nemcsak köszönnek másoknak, hanem egypár mondatot is váltanak egymás-sal. Így volt az iméntiekkel is, akik ked-vességükkel, tapasztalatukkal példával járhatnak mások előtt is, miként lehet szellemileg és testileg is a rendszeres tú-rázásnak köszönhetően idősebb korban is egészségesen, tevékenyen, jókedvüen élni, ha természetbarát-lelkiség lakozik az emberben.

2. A zsibricai erődítmény A Zsibrica-hegyen egy régi erődít-mény nyomai figyelhetők meg. Történe-ti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibrica-hegyen körülsáncolta ma-

gát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. A 4,5 ha területű, szabálytalan ovális alakú, őskori sánc-várat 1929-es kutatás szerint az őskori időkön kívül a 9–10. században (tehát az Árpád-kor kezdetén) is használták. 2000-ben a bronzkorból és a vaskorból származó leletek mellett a vár területéről előkerült több 13.–14. századi, valamint egy 16. századi edénytöredék is. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a közép-kor folyamán a környék népe a vár sán-cait felújítva mentsvárként használhatta a zsibricai erődítményt.

3. A zsibricai természeti rezervátum A Zsibrica-hegy déli lejtőit 1954-ben nyilvánították természeti rezervátum-má, melynek területe 24,5 ha. A mész-köves talajon melegkedvelő lomblevelű erdők vannak. Alcsonyabban lejtő hul-lámos területein az eredeti erdős részek helyén rétek, mezők értékes növényei a tarka lednek, sallangvirág és a murok. Gyalogtúránk ezután a hegygericen folytatódott tovább a Zobor-csúcs felé. E hegyeket nemhiába nevezi Kodály Zoltán csitári hegyeknek, mivel itt talál-ható Alsócsitár község, majd közvetle-nül a Zobor-csúcs alatt Nyitragerencsér zoboralji település, ahol népdalgyűjtő útján a zeneszerző ma már világszerte ismert népdalokat gyűjtött. Kodály Zol-tán a Zobor-hegyet közvetlenül érintő további falvakban is járt, mint például Zsérén vagy az északi oldalon találha-tó Menyhén és Darázson, ahol további népdalokat jegyzett fel. A Zobor-csúcsot mintegy 60 perc eltelével értük el egy további meredek útszakasz leküzdésével. Ez a hely már sokkal ismertebb, népszerűbb (ezt ész-leltük is), hiszen jóval több turistával találkoztunk errefelé, mint a korábbi útvonalon.

4. Zobor-csúcs A Zobor hegyek Nyitra városától nagyon szépen láthatóak, s a város és környékének jelképévé váltak. Sokan tévesen a városhoz közelebb álló Pira-mis-csúcsot vélik Zobor-csúcsnak. A Piramis-csúcson 1896-ban a honalapítás

Patay Péter

Természetjáró történelmi órák a Zoboron és környékén

29

Katedra Történelmi túra

2. Zsibrica-hegy mely 617 m magasságával legnagyobb a Zobor hegyekben.3. Szent Miklós tiszteletére szentelték Zsére római katoli-kus templomát

ezredik évfordulója alkalmából millen-niumi emlékmű épült fehér gránitból négy turul madárral Huba vezér emlé-kére. A húsz méter magas emlékoszlo-pot 1896. augusztus 30-án avatták fel, de 1921. február 9-én cseh légionáriusok le-döntötték. Napjainkban már csak a hen-gerszerű talapzat maradt meg belőle.

5. Szórád (Zoerard) -forrás A Zobor-hegyen elidőztünk egy picit, a turista-krónikába bejegyeztük ottlé-tünket, s már újra úton voltunk. Ezúttal a zöld, majd a kék turistaúton haladtunk lefelé a Szórád-forrás irányába, amelyet a legtöbb turista ivóvize miatt szivesen felkeres. Szent Zoerard-András (Szórád, szlo-vákul Svorad) az első magyarországi szentek egyike, remete, bencés rendi szerzetes. Nyitra városának védőszentje. Az első magyar legenda szerint, (amit Pécsi Boldog Mór bencés szerzetes, ké-sőbb pécsi püspök írt meg) Szent Szórád remete Szent István király idejében a 10. század végén vagy a 11. század kezdetén került a zoborhegyi bencések kolos-torába, ahol felvette az András nevet. Bizonyos ideig a kolostorban élt, majd remeteségbe vonult, továbbra is fenn-tartva kapcsolatát a kolostorral. Lakó-helyéül a kolostor közelében lévő kis barlangot választotta a Zobor-hegyen. Tanítványa, szerzetestársa Benedek volt, aki időnként felkereste őt. András 1010 körül (más források szerint 1030 körül)

halt meg. Nyitrán a Szent-Emmerám-templomban temették el. A remete lakóhelyéül szolgáló kis bar-lang a forrástól 10 percnyi távolságban megtalálható, ill. megtekinthető. Gyalogtúránk befejező szaka-sza a Zobor-hegy tövében található gyógyszanatórium közelében ért véget, ahol az egykori Szent Hippolit kolostor romjai is láthatók.

6. Szent Hippolit kolostora A kereszténység magyarországi meg-gyökeresedésében és terjesztésében a bencés szerzetesrendnek volt legna-gyobb szerepe. A bencések Szent Hip-polit kolostora a 10. században létesült, valószínűleg a környék régóta itt élő remetéi, szerzetesei alapították. A Szent István korában alapított zoborhegyi ben-cés apátság, egyike Magyarország legko-rábbi szerzetesi közösségeinek. A kolos-torban élt Szent Zoerard-András, az első magyarországi szentek egyike, aki Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult a környékbeli erdőségbe. Szent István bir-tokadománya következtében az apátság jelentős földbirtokkal rendelkezett. Az apátság 1111. és 1113. évi bir-tokleveleiből kitűnik, hogy Szent Ist-ván király a Vág folyón szállított áruk vámjának, valamint Nyitra és Trencsén vásárvámjainak harmadát és Dovár bir-tok egy részét az apátságnak adta. Kál-mán király a sorozatos cseh betörések miatt megerősítette az apátság védel-

mét. 1471-ben Kázmér lengyel herceg, Mátyás ellenfele, Nyitrát elfoglalta és a szerzetesek elmenekültek. Az apátság helyére épült 1695-ben a kamalduliak kolostora, mely a szerzetesrend tulajdo-nában volt 1782-ig a rend feloszlatásáig, amikor a kamalduliak elhagyták a ko-lostort, melynek mára már csak romjai tanúskodnak az egykor igen nagy jelen-tőséggel bíró bencések Szent Hippolit kolostorának a létezéséről.

Barátommal ezen a gyalogtúrán, mely kb. 5 órát vett igénybe, nagyszerű élményeket szereztünk: végigbarangol-tuk az elsősorban tölgyesekkel borított messzi tájról is jól felismerhető Zobor-hegyek csúcsait és lankáit. Felfrissítettük a történelmórákon tanult, elődeinktől sokat hallott eseményeket, legendákat, melyek e hegyekhez kapcsolódnak. Láttuk korábbi korok kiemelkedő kul-turális és vallási nevezetességeit, s újra elmondtuk, hogy tájainkon is van mit látni, szemlélni. Fizikailag kissé fáradtan, de lelkiek-ben gazdagodva, felfrissülve váltunk el a varázslatos természeti és elődeink kul-turális örökségétől, mely ebben a nyitrai régióban ránkmaradt irányjelzőként a következő nemzedékek számára is. Aki megteheti, bárkinek ajálható a pontos turistajelekkel kijelölt útszakaszok men-tén végigjárni a Zobor hegyeket. Ajánla-tos iskolakirándulásokat tervezni, szer-vezni ide.

1. 2.

3.

1. Az emlékmű a zoborhegyi bencés apátság 1111-ből és 1113-ból származó birtokleve-leire emlékeztet. Kálmán király ezen oklevelekkel erősítette meg az apátság birtokait, melyben az egyes birtokrészeket illetve azok határait sorolta fel. Az oklevél jelenleg a nyitrai püspökség levéltárában található. Az oklevelet olykor tévesen a zobori apátság alapító okleveleként is említik.

Katedra

30

Hírek, beszámolók

A múlt esztendő végén immár 4. alkalommal rendezték meg a már hagyományosnak számító Tarczy-emléknapot a hetényi Tarczy Lajos Alapiskolában. A barátság jegyében zajló eseményt Czibor Angelika isko-laigazgató nyitotta meg, s a már meg-szokott színvonalas programok mellett sor került a pápai Tarczy Lajos Általá-nos Iskola, illetve a Romániából érkező Körösfői Kós Károly Iskola igazgatóival való testvériskolai szerződések megkö-tésére is. Örülünk annak, hogy a ren-dezvényre elfogadták a meghívásunkat külföldi vendégeink: dr. Ress Imre, a MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, címzetes egyetemi docens, továbbá dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere Rádi Róbert kabinetvezető kíséretében. A nap a „Hetény kincsei” című ki-állítással indult, mely az iskola alsó tagozatának folyosóján kapott helyet. Megtisztelő volt számunkra, hogy a kiállítás megnyitását Szanyi Mária nép-rajzkutató, a Kincskeresők Országos Konferenciájának főszervezője vállalta, aki nagyra értékelte az iskola regionális értékek kutatásában kifejtett tevékeny-ségét. Rancsó Andrea pedagógus, aki a kiállítás anyagát összeállította, a „kelta ifjakkal” és a „varró leányokkal” karölt-ve vezette végig a tárlaton a vendége-ket. Mindenki jól szórakozott a falu ne-vezetességeit tartalmazó társasjátékkal. A hivatalos kapcsolatfelvétel előtt Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke Tarczy Lajosról tartott egy lebilincselő előadást.

Iskolánk, illetve a vendégiskolák ta-nulói egy-egy prezentációval készültek, melyben bemutatták az intézményük-ben folyó munkát. A pápai általános iskolát képviselő kis csapat Venczel Csaba igazgató úr vezetésével, korabeli jelmezeikkel a város barokk hangulatát idézték fel. A körösfői iskola igazgatója, Antal István a népi hagyományok ápo-lását emelte ki beszámolójában. Erdély kis iskolájában hitelesen őrzik Kalota-szeg hagyományait, népdalait, népszo-kásait, népviseletét, nyelvjárását és nép-táncát. A program a Tarczy-dombormű megkoszorúzásával folytatódott, me-lyen közreműködött a hetényi iskola kórusa. A délután Écsi Gyöngyi előadómű-vész bábjátékával indult a helyi község-házán, majd Németh Ferenc 8. osztályos tanuló zongorajátékát hallgathattuk meg. Az elsős kisdiákok avatására is itt került sor, hiszen az iskola nyakkendő-jével már ők is igazi tarczysokká váltak. A testvériskolák diákjainak kultúrmű-sora után a Lilla Galériában gyönyör-ködhettünk Janiga József festőművész, valamint Deminger Hajnalka gyöngy-fűző alkotásaiban. Külön öröm volt számunkra, hogy együtt ünnepelhettünk a nyugdíjas kol-légákkal, s bízunk abban, hogy ezt a szép hagyományt minden évben felele-veníthetjük. Hiszünk abban, hogy intéz-ményünkben névadónkhoz méltó okta-tó-nevelő munkát végzünk, és bízunk abban, hogy a hagyományápolás szel-lemében erősödő baráti kapcsolataink fennmaradnak és tovább mélyülnek.

Egy igazi ENSZ-ülésre kevesen ju-tunk el, modell ENSZ-konferenciát vi-szont évről évre egyre több országban és városban rendeznek, nem véletle-nül. A világ állandóan forrong, évente új háborús gócpontok alakulnak ki, és mintha a természeti katasztrófák is gyakrabban sújtanának le. Az ENSZ-konferenciák imitált változata közelebb hozza a fiatalokhoz a mindennapi vi-lágpolitikát, megfontolásra bocsátja az éppen aktuális eseteket és bár fiatalos, ötletdús, mégsem kivitelezhető megol-dásokat eredményez, hiszen ez „csak” egy játék. Egy olyan játék azonban, me-lyet nagyon komolyan kell venni. Re-mek alkalom továbbá a vitakultúra fej-lesztésére, a kritikus gondolkodásmód elsajátítására, az angol tárgyalási nyelv gyakorlására, és lassan a politikuspa-lánták szinte elengedhetetlen előképzé-sének is bizonyul. Szlovákiában először a 90-es évek-ben rendeztek modell ENSZ-konferen-ciát és elmondhatjuk, hogy gimnáziu-munk diákjai már az elsők egyikén ott voltak Szinek Gizella, volt angoltanár kollégánk támogatásával. A következő években (2000–2002) is ott voltunk Zsolnán, Csémy Balázs, Szitás Péter, Dobai Virág, Gróf Szabolcs, Bán Zol-tán képviseltek minket. A pozsonyi BratMUN-on először 2003-ban vet-tünk részt, majd néhány éves kihagyás után több mint egy éve voltunk újra, és örömmel mondhatom, a tavaly év vége felé megrendezettről sem maradtunk le. A korábbi gárda két szereplőjéhez, Németh Brigittához (4C) és Csontos Bernadetthez (4D) Sólymos Karin (VII) társult. A nevezési díj nem kis összegét részben a diáklányok családja, valamint az iskola szülői munkaközös-sége támogatta, melyért ezúton is sze-retnék köszönetet mondani.

Vlahy Anita

Ha november, akkor ENSZ-konferencia

Zsidek Kornéliaés Német Nóra

Tarczy-emléknap Hetényben

31

Katedra Hírek, beszámolók

A múlt év novemberében szeren-csénk volt részt venni a BRATMUN-rendezvényen. Egy nap fogtuk a cso-magjainkat és célba vettük Pozsonyt. Az esti órákban meg is érkeztünk, sike-resen bejelentkeztünk és megkaptunk minden szükséges dokumentumot és papírt. Fáradtan, de inkább tartva a másnaptól, ágyba is dőltünk. Másnap reggel pedig bele is vághat-tunk a dolgokba. Reggeli, futás a vil-lamosra, félóra zötykölődés után meg is érkeztünk a pozsonyi parlamentbe ahol a biztonsági ellenőrzések után el-foglalhattuk helyünket, mint Kolumbia delegációja. A megnyitó alatt egy sor elismert és fontos politikai személy, nagykövet biztatott minket szavaival, és látott el pár tanáccsal. A megnyitó után pedig megkezdődött az igazi munka. Társaimmal együtt különböző bizott-ságokba voltunk, szétosztva, ahol az aktuális politikai, emberjogi vagy épp drogproblémákra kerestük a lehetséges megoldásokat. Miután mindenki elfog-lalta a helyét, minden ország bemutatta saját álláspontját és javaslatait, ami így, visszatekintve rá, talán a legkönnyebb dolog volt mind közül. A heves viták és érvelések csak ezután következtek, amelyeket csak az ebéd és néhány ká-vészünet szakított meg. Mire véget ért az első nap, már 6 óra fele járhatott az idő, persze mindenki hullafáradt volt és csak egyet akart, egy kiadós alvást. Másnap reggel újult erővel kezdtünk neki a napnak. A megszokott sorrend-ben megreggeliztünk, és villamossal

A magyarországi OTP–Fáy András Alapítvány megkezdte a középisko-lások számára egy internetes program létrehozását, amelynek célja, hogy a magyarországi diákok internetes elő-adások segítségével megismerhessék a határon túli magyarság életét. Neves irodalmárok, történészek közreműkö-désével fokozatosan előadásokat rögzí-tenek nemcsak nálunk, hanem a Kár-pátalján, Erdélyben, a Vajdaságban is. Az érsekújvári Pázmány Péter Gim-náziumban az első felvételre 2011. no-vember 8-án került sor, amikor Bárczi Zsófia érkezett hozzánk a nyitrai Kons-tantin Egyetem Közép-európai Tanul-mányok Karáról. A IV.A és VIII.G osz-tályos tanulóknak a szlovákiai magyar irodalomról tartott előadást. 2011. december 14-én dr. Vadkerty Katalin, a történelemtudomány kan-didátusa „Asszimiláció – a szlovákiai magyarok helyzete 1918–2010 között” témában osztotta meg velünk gondo-latait. Előadásán iskolánk történelem iránt érdeklődő diákjai vettek részt. A vendég behatóan elemezte, hogy az első Csehszlovák Köztársaság politi-kai, gazdasági intézkedései mennyiben változtatták meg a magyarok helyzetét a teljesen új államban. Kitért a jogfosz-tottság állapotának, majd annak napja-inkig tartó hatására is.

eljutottunk a parlamentig. A nap első felében ismét a bizottságokban tevé-kenykedtünk, ahol már el kellett ké-szíteni a határozati javaslatot és meg-szavazni azt. Ebéd után következett a nagygyűlés, ahol az arab országok sor-sa volt terítéken. Fantasztikus élmény volt látni, hogyan pörögnek a dolgok, és azt is, hogyan próbálja mindenki a saját elképzeléséről meggyőzni a töb-bi országot. A napnak ez a fele sokkal gyorsabban és élvezetesebben telt. Este a BRATMUN szervezői egy kisebb programmal kedveskedtek nekünk, egy pozsonyi étterem volt kibérelve csakis a BRATMUN résztvevői számára. Itt alkalmunk volt jobban megismer-ni más delegációkat is, és megvitatni a nap történéseit. Az utolsó napon már csak meg kel-lett szavaznunk, melyik ország meg-oldását, azaz határozati javaslatát fo-gadjuk el. Oroszország tervezete végül nagy fölénnyel elfogadásra került, ez-zel pedig a nagygyűlés a végéhez ért. A záróceremónia után, ahol többek között kiosztották a legjobb képviselő díját is, következett a bankett, utána pedig összeszedtük a csomagjainkat és hazaindultunk. Ez a három nap eseménydús, de egy-ben fárasztó is volt. A jövőt tekintve pe-dig remélem, hogy a következő évben is részt vehetek ezen a rendezvényen, és az itt szerzett tapasztalatok a hasznom-ra fognak majd válni.

Sólymos Karin

Tudásfeltöltés az érsekújvári gimiben Sz

áraz

Mag

doln

a

Katedra

32

Hírek, beszámolók

Az év végi hajtásban a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola a Hunfalvi János Polgári Tár-sulással karöltve még egy utolsó, iskolai méreteket öltő, nagyszabású rendez-vényt szervezett 2011 decemberében. Ez az esemény a hetedik alkalommal megszervezett, amúgy kétévenként sorra kerülő Ki mit tud és Ki mit alkot tehetségkutató verseny. Az esemény el-sődleges célja a nem mindennapi tehet-ségű diákok felfedezése és a lehetőség biztosítása kibontakozásukhoz. Ehhez a színvonalas versengéshez csatlako-zott a Márai Sándor Polgári Társaság is. Tagjai a Szárnypróba segítségével ku-tatják fel a tehetséggel megáldott ma-gyar gyerekeket. A Szárnypróba Czajlik Józsefnek, a Thália Színház igazgatójá-nak és Dudás Péternek, a Thália Szín-ház színművészének az ötlete volt. Ez a kezdeményezés már 1996-ban elindult, de sajnos nem lett folytatása, de tavaly felélesztették. A Ki mit alkot verseny pályamunká-it iskolánk előcsarnokában állították ki, és egy szakemberekből álló bizottság bírálta el őket: Fecsó Szilárd képzőmű-vész, Komjáthy Zsolt grafikusművész, iskolánk tanára, Éliás Ádám kerami-kus. Az elődöntő már reggel elkezdődött a Thália Színházban. Először az alapis-kolások produkcióját láthattuk, később pedig a gimnazisták versenyeztek kü-lönböző kategóriákban, amelyek a kö-vetkezők voltak: vers- és prózamondás, ének, tánc, hangszeres muzsika, egyéb.A jobbnál jobb produkciókat elbíráló szakmai zsűri tagjai voltak: Csurkó Éva, iskolánk igazgatója, Homolya Éva nyu-galmazott énektanár, Ferenczei Andrea, iskolánk igazgatóhelyettese, énektanár, karnagy, Dudás Péter, a Thália Szín-ház színművésze, Richtarcsík Mihály koreográfus, néptáncos, Tóth Nikolett, iskolánk diákja. A zsűri hosszas tanácskozása után megszületett a döntés. S a legjobbak az esti gálaműsoron mutatkozhattak be. Az alapiskolából a vers- és próza-mondás kategóriájában Sivák Dóra, Krcho Borbála, Köteles Lilla, Illés Dá-vid, Urbán Oszkár, Gabjasz Dániel,

Davítko Olivér és Hančovský Gabriella szerepeltek. Az elsős Szeghy Eszter és az ötödi-kes Berta Fanni gyönyörű népdalokat énekeltek és csengő, tiszta hangjukkal lenyűgözték a közönséget. A tánc ka-tegóriában indult a gyermekszínész Kuczik Mária, aki most a Diótörő című balettből adott elő egy részletet, Ádám Szabolcs, aki már évek óta tagja az Árvácska gyermektánccsoportnak, a gömöri folklór világát mutatta be, a Kristóf Katalin–Adám Tamás kettős bravúros csacsacsát táncolt. Ollé Viktória filmzenéket játszott, a Hanesz Zoltán–Orémus Péter páros a Szállj, szállj sólyom szárnyán című ismert dallal, és Szabó Dániel egy Beat-les-szerzeménnyel aratott nagy sikert. A műsor első részét a 2. A osztály tem-peramentumos zumbája zárta. A kis csipet csapat háncsszoknyában igazi afrikai hangulatot teremtett Shakira Wakawakájára. A gimnázium legjobbjai a gálaműsor második részében mutatkoztak be. Vaj-ner Csilla egy Vámos Miklós-prózával aratott nagy sikert. Hangszer-kategó-riában indult a zongorista Frindt Mat-hias, a citerázó Mohňanský Dominika és Lazúr Noémi. Ők a tehetségkutató versenyek állandó résztvevői. Nagy Emese és Hubay Dávid egy romantikus rumbával, Bobnár Lídia és Tipcsák Balázs pedig egy világslágerrel arattak nagy sikert. Végül a 2. B diákjai a kötelező olvas-mányok rövid összefoglalóját mutatták be frappánsan és humorosan. Bodon Andrea tanárnő ismét lenyűgözött bennünket.

A Ki mit tud díjazottjai:alapiskola:Vers:1. Hančovská Gabriella 2. Davítko Olivér3 . Sivák DóraUrbán Ádám

Próza: 1. Illés Dávid 2. Krcho Borbála3. Köteles Lilla

Hangszeres zene: 1. Szabó Dániel2. Hanesz Zoltán, Orémus Péter3. Ollé Viktória

Ének: 1. Berta Fanni2. Szeghy Eszter

Tánc: 1. Kristóf Katalin, Ádám Tamás2. Kuczik MáriaÁdám Szabolcs2.A – különdíj

A gimnázium díjazottjai:Vajner Csilla – prózaBodnár Lídia, Tipcsák Balázs – énekNagy Emese, Hubai Dávid – tánc4.B – ének2.B – jelenet

A Ki mit alkot díjazottjai: Alapiskola: Lukács Zsófia, Vistan Laura, Svajko Annabella, Tóth Barba-ra, Tóth Katalin, Szalacsi Erik, Fo-tul Mia, Davítko Olivér, Gablyasz Lili, Ploščica Lucia, Szabó Éva, Gerenyi Gergő, Tóth Tamás, Csatlós SáraGimnázium: Balogh Bettina, Godzsák Ágnes, Bódi Katalin, Szaszák Leven-te, Széles Jákób, Jakab Réka, Macorlig Dávid. A Tálentum Cassoviensis Alapít-vány különdíjban részesítette a követ-kező diákokat: Berta Fanni, Ádám Szabolcs, Szabó Dániel, Vajner Csilla, Davítko Olivér.

Az Albatrosz utazási iroda különdí-ját kapta Gablyasz Dániel az alapiskola 4. osztályos, és Bodnár Lídia a gimná-zium 4. B osztályos. tanulója

Ez a tehetségkutató verseny száz gye-reket mozgatott meg, és igazán jobbnál jobb produkciókat láthattunk.

Mindenkinek gratulálunk, ismét nagy élményben volt részünk. Jövőre újra találkozunk!

Tóth Mónika

Ki mit tud és Szárnypróba a Máraiban

33

Katedra Felhívás

2012 – új év, új lehetőségek, s újra Ma-gyarságismereti Mozgótábor. Utazz, ta-nulj, barátkozz – ismerd meg Magyar-országot, ismerd meg a többi határon túli régióból származó fiatalt! Ez nem csak egy kirándulás, ez egy életre szóló élmény. Ragadd meg a lehetőséget! A Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdet a Rákóczi Magyarságismere-ti Mozgótábor 19. programjain való részvételre. Pályázhatnak: azok a magyar fiatalok, akik a Kár-

pát-medencében határon túli magyar területen élnek; 14. életévüket 2012. június 30-ig be-

töltötték és még nem töltötték be a 19. életévüket; elkötelezetten érdeklődnek a magyar

történelem és kultúra iránt; az alább megadott pályatételek egyi-

két kidolgozzák és benyújtják a terüle-tileg illetékes referensnek; korábban nem vettek részt Magyar-

ságismereti Mozgótáborban; vallásukat gyakorló fiatalok, felekezeti

hovatartozástól függetlenül. A pályázathoz csatolni kell: önéletrajzot (családi körülmények

ismertetése; eddigi tanulmányok, is-kolák; – vallási, egyházi kapcsolatok – érdeklődési körök, szakkörök, ön-képzőkörök, versenyek és azon elért helyezések; közösségi feladatok;) tanár (osztályfőnök esetleg igazgató)

és egyház ajánlását nyilatkozatot arról, hogy még nem

vett részt Magyarságismereti Mozgótá-borban.

A pályázat a területileg illetékes re-ferensnek nyújtandó be. (Alább kö-zöljük.) A pályázat benyújtásának határide-

je: 2012. március 30. A pályázat elbírálásának ideje és

értesítés a pályázatról: változó régi-ók szerint, a helybeli referens értesíti a pályázókat. Akik megnyerik a pályázatot, részt

vehetnek a Magyarságismereti Moz-gótáborban, melynek részvételi költ-ségeit az alapítvány fedezi.

A pályatételek: (kidolgozandó az egyik, max. 3 oldal terjedelemben – géppel vagy kézzel írva): 1. Kastélyok, kúriák környezetemben – múlt jelen és jövő (eredeti elképzelések régi épületek megmentésére és felhasz-nálására). 2. Idén ünnepeljük Kodály Zoltán szü-letésének 130. évfordulóját. Mennyire tartod fontosnak népi hagyományaink (népzene, néprajz, népdal, népmese) ápolását a 21. században, és konkrétan mit tudnál tenni ennek érdekében. 3. A szóbeli történelem fontossága és megőrzése. Milyen aktív módszerekkel tudnánk biztosítani az idősebb gene-ráció elsőfokú tapasztalatainak meg-őrzését. Interjú egy környezetemben élő idős személlyel, aki átélt komoly történelmi időket. Pl: II. világháború borzalmai, Don-kanyar, malenkij ro-bot, holokauszt, megtorlások a háború végén, 1956 a mi régiónkban, stb. 4. Mit jelent számomra a nemzethez, és mit az államhoz tartozás? Vagy: Papí-ron is magyar lettem – gondolataim a kettős állampolgárságról

Pályázati felhívás

5. Magyar nagyasszonyok üzenete – személyes jellegű bemutató írás vala-melyik magyar nagyasszonyról. 6. Szűkebb hazám nemzetiségi térképé-nek változása. Okok, lehetőségek, kihí-vások. 7. Délvidéki pályázóknak külön téma: Ami a ´90-es évek háborúi után ma-radt/magyarnak lenni a Délvidéken a ´90es években

A Magyarságismereti Mozgótábor célja: Határon túli magyar fiatalok magyar-országi táboroztatása, melynek során mélyebben megismerkednek a résztve-vők a magyar történelemmel, kultúrá-val, művészetekkel. Megismerkednek a résztvevők egymással, az otthonról hozott kultúrális értékeket (ének, tánc, stb.) a tábor tagjai számára közkinccsé teszik. helyszínei: Győr, Pécs, Kecskemét,

Miskolc (3-3 nap), Budapest (3 nap) időpontja: 2012. június 30. – 2012. jú-lius 15. szervezői: Kanadai Rákóczi Alapít-

vány, II Rákóczi Ferenc Alapitvány a Kárpát-medencében Élő Fiatalokért (Budapest), magyarországi Templo-mos Lovagrend. Kérjük, mindenki a területileg illeté-kes referensnek küldje el a pályáza-tot!

FELVIDÉK: Dr. Mikóczy Ilona Nová 16 932 01 Veľký Meder ilonamikoczy@rakoczialapitvany.hu

Magyarságismereti Mozgótábor – 2012

Katedra

34

Hírek, beszámolók

Adományozás, jótékonykodás, em-beriesség... Egyre gyakrabban beszé-lünk arról, mennyi jót tennénk a vi-lággal, ha hatalmunkban állna. Sokan adományozunk időnként nemes cél-ra, de vannak olyanok is, akik maguk mennek segíteni, ha szükség van rájuk. Leszűkítve ezt iskolánkra, a környe-zetünkben is akadnak olyan egyszerű emberek, szülők, akik kifestik a gyer-mek osztályát, süteményt sütnek egy-egy iskolai rendezvényre, akik szabad-idejüket és munkaerejüket áldozzák gyermekeink jövőjéért – ellenszolgál-tatás nélkül. Tisztelet és megbecsülés illeti ezeket az embereket. Ennek kapcsán vetődött fel a kérdé-sek sora: vajon ismerik-e tanulóink az emberiesség fogalmát, s vajon segítené-nek-e önzetlenül a bajba jutott társaikon, tudják-e, mik a legfontosabb értékek a világon? A válaszokat a kilencedikes tanulóinktól vártuk. S hogy könnyebb legyen a döntés a vitában, egy avatott személyt hívtunk segítségül. Az igazga-tóság meghívására ellátogatott hozzánk Svetlana Matúšková, az UNICEF Szlo-vákia junior jószolgálati nagykövete, aki érdekes interaktív előadásával és kötetlen beszélgetéssel segített rávezetni a gyerekeket a megfelelő válaszokra.

Tanulóink megtudták, hogy az UNICEF vagyis az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja az ENSZ segédszerve-zete. Az UNICEF a gyermekek jogai-nak szószólója. Tevékenységének célja segíteni a leghátrányosabb helyzetű és legveszélyeztetettebb körülmények kö-zött élő gyermekeken az egészségügy, a táplálkozás, a szociális gondoskodás, az oktatás és a szakképzés területén. Gyermekvédelmi programjait kizáró-lag önkéntes hozzájárulásokból és ado-mányokból finanszírozza. Az UNICEF felhívására iskolánk ki-lencedikes tanulói eldöntötték, hogy az iskola igazgatósága és az osztályfőnökök segítségével önkéntes munkát végeznek, és mint iskola részt veszünk az UNICEF kampányaiban, és adományokat gyűj-tünk a rászoruló gyerekeknek. 2011 decemberében a Gyermekalap aktuális kampánya karácsonyi képeslapok áru-sítása volt. Lelkes munkával tanuló-inknak 400 darabot sikerült eladniuk. Egyidejűleg iskolánk egy másik jóté-konysági tevékenységbe is bekapcsoló-dott. Az „Iskolák Afrikáért” elnevezésű projekt keretében játékbörzét szervez-tünk. Ennek a tevékenységnek a célja anyagi eszközökkel támogatni a fejlődő afrikai országokban élő gyermekek ok-

A nyitrai Konstantin Filozófus Egye-tem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar nyelv- és Irodalom-tudományi Intézete és a Gramma Nyel-vi Iroda ebben a tanévben is közösen szervezte meg a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolák számára az Implom József Középiskolai Helyesírási Versenyt 2012. január 20-án, Nyitrán. A felvidéki forduló 2 kategóriában zajlott. A gimnázisták kategóriájában 26 diák, a szakközépiskolások kategó-riájában pedig 6 diák mérte össze ere-jét a következő városokból: Pozsony, Dunaszerdahely, Komárom, Ipolyság, Rimaszombat, Galánta, Nagymegyer, Kassa, Tornalja, Érsekújvár, Zselíz, Ógyalla és Királyhelmec. A verseny két részszből állt: tollbamondásból, valamint egy feladatlap kitöltéséből. Ebéd után a versenyzőknek bemutatták az egyetemet, majd a feladatlapok meg-

Segít(ett)ünk a rászorulóknak! Jéney Tímea (Magyar Tannyelvű Alapiskola, Ifjúság utca, Fülek)

tatását tanszerek vásárlásával. A játéko-kat tanulóink szimbolikus áron árulták iskolatársaiknak. Az akciónak nagy si-kere volt, szinte minden játék új gazdára talált. A megmaradt darabokat pedig a napközi otthon szívesen fogadta. Mind-két program bevételét az UNICEF Szlo-vákia számlájára utaltuk. A közeljövőben további programok megvalósítását tervezzük, amelyekkel támogathatjuk a rászoruló gyerme-keket. Februárban a kilencedikesek „szeretetsütiket” fognak kínálgatni, áp-rilisban „Ökoszivárvány” néven meg-szervezzük a ruha és egyéb használati tárgyak börzéjét, májusban bekapcso-lódunk az UNICEF „Kék gomb hete” kampányába, júniusban pedig egy nagyszabású karaoke show-ra invitáljuk majd iskolánk tanulóit.

Kilencedikeseink ezekben a tevé-kenységekben örömmel vesznek részt, mert megértették, hogy nem csupán segíthetnek más embereken, hanem kreativitásra, pozitív hozzáállásra, ki-tartásra, magabiztosságra, talpraesett-ségre tehetnek szert, és szélesíthetik a látókörüket, miközben talán egy icipi-cit jobbá teszik a világot.

Implom József Középiskolai Helyesírási Versenybeszélése következett, ekkor rámutat-tak a leggyakoribb hibákra. Utána jött a várva várt eredményhirdetés. A Kárpát-medencei döntő 2012. február 24-én és 25-én valósul meg Gyulán, Implom József szülővárosá-

Akik a Felvidéket képviselik: Pontszám:

Kovács Anna Magángimnázium, Dunaszerdahely 186,5Sebők Bereniké Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely 184,5Škoda Máté Selye János Gimnázium, Komárom 183Zilizi Kristóf Magyar Gimnázium, Pozsony 180,5Doboš Tímea Magyar Gimnázim, Ipolyság 180Tóth Flóra Márai Sándor Gimnázium, Kassa 180Ruszó Ivett Tompa M. Református Gimnázium, Rimaszombat 176,5Zsabka Regina Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta 175,5Zagyi Boglárka I. Krasko Gimnázium, Rimaszombat 173Balogh László Corvin Mátyás Gimnázium, Nagymegyer 173

Tóth Mónika

ban. Magyarország határon túlról – Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról – kb. 120 diák vesz majd részt ezen a versenyen. Felvidéket 10 diák képviseli majd.

35

Katedra RejtvényFunda-

mentum

Februári lapszámunkban Ozsvald Árpád egyik verséből idézünk. A költő pár hete lett volna 80 esztendős.A keresztrejtvény készítője: Forgács Péter.A megfejtéseket, kérjük, márciusr 20-ig postázzák, de villámpostán is elküldhetik!Postacímünk: Katedra, Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská StredaE-mail: katedra@katedra.skA januári helyes megfejtés: Ajtón túl - boldog álom, de otthonról hazavágyom, a hold kitelt, szemhunyásra, ajtóm nyitom, más is lássa!. (M. Csepécz Szilvia) Nyertes: Kontár Kornélia (Érsekújvár), nyereménye: könyvjutalom

Porciókra vág

Síránkozik

A megfejtés 2. része

A megfejtés 1. része

Lappangó Rágó-szerv

Meg-szólítás

Dohány-áru Afrikai

vadászat... inas

(Munkácsy-mű)Azonos

hangzókOxigén Ki, angolul

Sátor-virágzatú

cserje

75 literes boros-hordó

Futár, hírnök

A máj orvosi neve

Helyrag

Fasorral szegélye-

zett út

Szekun-dum

Húros fegyver

Dolog, latinul

Elbeszélő irodalom

Arab pénznem

Belső, bizalmas

Alarm

Párosan nyer!

Német autójel

Forgács Péter

rejtvénye

Rövid matrica-szöveg

Legendás 1848-as

ágyúöntő

Keleti szentkép

Észak-európai

nép

Szerep a Turan-dotban

...óra (TV-műsor) Roston-

sült

Forma

Morze-jelek

Nigériai nép

Baskír város

Kevert pad!

Belső hálózat!

Középen húz!

Francia fizikus

(Louis de)

Hentesáru

Balatoni helység

Lantán

Kötőszó

Örül a baba

Előfordul

Emelő-gép

Rakodik

Denevér, angolul

Rendező (Miklós)

Magyar énekesnő

Görög betű

Helyét változtató

Sze-mélyes névmás

A sza-badba

Kelvin

Bibliai alak

... ovo (eleve, latinul)

Baszk terrorszer-

vezet

A Ludolf-féle szám

Házvég!

Művészet, latinul

Líbia fővárosa Oriens Biztatás

Passz

Fekvő- és ülőbútor Értelem Kiejtett

betűVarjú-beszéd

Párosan másnál!

Tanács, németül

Sémi nyelvű

népEzüst

Vanádium, szén

A 3. személy Nulla!

Anyagilag támogat

Fekvő-bútor

Amerikai szabvány

Becézett Erzsébet

Üres bódé!

Juhlakás

Mosatlan edény,

népiesenPapagáj-

fajta

Leves ké-szülhet belőle

Táplálék

Ozorai ... (Illyés-mű)

Kabaré-szerző

(Károly)Hallani,

hogy üres

Nano

Katedra

36

Házunk tája

Az előrehozott választások miatt az oktatási minisztérium 2012. március 31-ig határozta meg tevékenysége fő prioritásait, tehát azokat a tennivaló-kat, amelyeket a választásokig el kell végezni. Az alábbiakban az oktatásra vonatkozókat közöljük. A legfontosabb feladatok egyike a www.eaktovka.sk internetes portálra feltölteni a lehető legtöbb digitalizált, és a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető tankönyvet. Nyilvánosságra hozni az eredménye-it annak a felmérésnek, amely az egyes felsőoktatási intézmények végzettjeinek további lehetőségeit vizsgálja a munka-erőpiacon. A vizsgálat arra ad választ, hogy az egyes fakultások abszolvensei hogyan tudtak érvényesülni a mun-ka világában, s mennyit keresnek. Az adatok nyilvánosságra hozásának célja a végzettek elhelyezkedési esélyeinek növelése. A felsőoktatási intézmények illeté-keinek, a felvételik eredményeinek, és a diákok azon véleményének közzété-tele, amely az egyes egyetemek, karok és szakok oktatási színvonalára vonat-kozik. Létrehozása és közzététele annak a digitális térképnek, amely az alapis-kolákat és középiskolákat tünteti fel. Ennek alapján a diákok, a szülők köny-nyebben tájékozódhatnak, hiszen egy-szerűen és gyorsan ki tudják keresni, meg tudják találni a számukra például legközelebb lévő iskolát, össze tudják azt hasonlítani (a különböző indikáto-rok segítségével) más iskolákkal. Nyilvánosságra hozni a Top ifjúsági edző (Top mládežnícky tréner) elneve-zésű felmérés eredményeit. A felmérés célja felmutatni az ifjúsággal foglalkozó sikeres, de kevéssé ismert edzők mun-káját. A gyermekek mozgáslehetőségeinek az eddiginél nagyobb anyagi támogatása. A felsőoktatási intézmények finan-szírozásának a módosítása azzal a céllal, hogy a minőség kerüljön előtérbe. Továbbhaladni az egyetemi „kuta-tóbázisokra” (vedecké parky) vonat-kozkozó felhívás ügyében. Annak a felhívásnak a közzététele, amely a világ legjobb egyetemeivel való kapcsolatteremtést szorgalmazza, ezen belül például a közös tanulmányi prog-ramok megalkotását is. Ez azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a Szlovákiá-ból eltávozó és az országba érkező diá-kok száma közti kedvezőtlen arányt.

A jövőbeni projektekbe szlovákiai kö-zépiskolákat is szeretnének bevonni

A szlovákiai magyarok múltjukból és léthelyzetükből adódóan, s persze a szlovák, cseh identitás ismeretének köszönhetően is jól tudják: a közép-európai nemzetek sok szállal kötődnek egymáshoz, a birodalmak ütközőzóná-jában gyakran volt hasonló a sorsuk, számos esetben mégis eltérően ítélik meg a történelem egy-egy szakaszát, fordulatát. Szlovákiai magyarként – egyfajta többes rálátással – éppen ezért különösen érdekes figyelni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a nemze-tek közeledését szolgálják.

Ilyen kezdeményezés a www.moderni-dejiny.cz portál is, amely a visegrádi országok elsősorban 20. szá-zadi történelmének kölcsönös megis-mertetését, oktatásba emelését tűzte ki fő céljául. A csehországi PANT polgári társulás által működtetett honlap fo-kozatosan építi négynyelvű (cseh, len-gyel, szlovák és magyar) adatbázisát, amelyből a pedagógusok rövidebb és praktikus ismertetőket, a tanórákon, foglalkozásokon is hasznosítható pre-zentációkat és feladatlapokat tölthet-nek le.

A négy ország együttműködő törté-nészei, didaktikai szakemberei és taná-rai tavaly három témakörben dolgoz-tak ki oktatási segédanyagcsomagot: az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása és a közép-európai térség új politikai

Fórum és portál a V4-ek történelmének oktatásához

Az oktatási minisztérium hírei

rendszere; a második világháború alat-ti ellenállás legfontosabb akciói a V4-es államok területén; a kommunista rend-szer válsága a visegrádi régióban és an-nak következményei. A munkát a Nem-zetközi Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően, a Szomszédok történelme – Külön utakon a közös útkereszteződé-seken át elnevezésű projekt részeként végezték el. A nemzetközi munkacso-port egy folyamatosan bővülő, már több mint 150 elemet tartalmazó állományt hozott létre, amely a Moderní dějiny.cz történelmi portál www.modern-history.eu doménnéven is elérhető, négynyelvű rovatában található.

A PANT célja a V4-es országok fi-ataljai közti kölcsönös egyetértés, to-lerancia erősítése azáltal, hogy alapo-sabb ismereteket szereznek a szomszéd népek múlt századi történelmének legfontosabb időszakairól, eseménye-iről és személyiségeiről. Cseh–lengyel viszonylatban jó példa Az impérium peremterületéről a szabad Európába – Az Oroszországhoz való cseh és lengyel viszonyulás változásai az újkori törté-nelemben elnevezésű projekt, amely-nek keretében tavaly Együtt egymás ellen? – 1968 a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a Lengyel Népköz-társaságban címmel vándorkiállítást is rendeztek iskolák számára. A tanulók-nak feladatlapokat, tanáraiknak pedig útmutatót dolgoztak ki. Rendelkezés-re bocsátották a kiállítási panelek tel-jes szövegét tartalmazó katalógust is, valamint azt a DVD-t, amely további

37

Katedra Házunk tája / Egészségvédelem

forrásokkal és módszertani segédlettel szolgál. Ezt a témát Szlovákiában és Magyarországon is szeretnék megis-mertetni. Hasonló vándorkiállítások minden bizonnyal szlovák-magyar vi-szonylatban is hasznosak lennének. A társulás idén főként arra törekszik, hogy fokozatosan kiterjessze és elmé-lyítse tevékenységét a visegrádi térség-ben. Ezt a célt fogalmazta meg a 2011 decemberében tartott ostravai nemzet-közi konferenciáján, amelyen szlová-kiai és magyarországi középiskolák is képviseltették magukat. „Az eszmecse-re világosan kijelölte, milyen irányban haladjunk tovább: oktatási célokat szol-gáló, a határokon átnyúló együttműkö-dés perspektívájával készülő és modern szöveget kell megalkotnunk a visegrá-di országok történelméről – mondta Petr Šimíček cseh középiskolai tanár, a PANT munkatársa. – Folytatódik a kétoldalú és a V4-en belüli kooperáció, s megállapodás született arról, hogy nemcsak pedagógus-, hanem diákta-lálkozókat is szervezünk.” Az említett portál látogatóinak idén V4-es vitafó-rumot hoznak létre.

A kezdeményezők szeretnék, ha szlo-vákiai középiskolákat is bevonhatnának jövőbeni projektjeikbe. Az érdeklődők jelentkezését, javaslatait, észrevételeit a szervezet szlovákiai és magyarorszá-gi kapcsolatokért felelős munkatársa, Korpás Árpád várja az arpad.korpas@modern-history.eu e-mail címen.

-ly-

Az egészséges gyermek születéséhez hosszú út vezet, mely során az édes-anyának rengeteg mindenre kell odafi-gyelni. A várandósság 40 hete alatt, az anya feladata, hogy megóvja magzatát a külvilág káros hatásaitól. Fontos, hogy már a terhesség legele-jétől óvja a magzatot, éppen ezért kell tisztában lenni a várandósság tünetei-vel, ugyanis nem csupán a menstruáció kimaradása jelentheti a „más állapotot”. A 40 hét az utolsó havi vérzés első nap-jától számítódik. Ennek megfelelően a menstruáció elmaradásakor már négy-hetes terhességről beszélünk. Korai tünetek közé tartozik a ki-merültség és a fáradtság, mely már a fogantatás utáni első héten is jelent-kezhet. Napközben is hamarabb észlel-hető álmosság, aluszékonyság. Mindez a hirtelen fellépő hormonváltozás oka. Ugyancsak a hormonszint hirtelen emelkedése okozhat gyakori fejfájást a kezdeti szakaszban. Mindemellett pe-dig gyakori vizelési ingert is kiválthat.Tisztázatlan körülmény a kiváltó ok, viszont tény, hogy a leggyakrabban elő-forduló tünet az émelygés, rosszullét, és az undorodás bizonyos ételektől. A háttérben valószínűleg egy védekező mechanizmus áll, amely a magzat egészségét szolgálja azáltal, hogy az anyát távol tartja a potenciálisan ves-zélyes táplálékoktól. Főleg későbbi terhességi korban fordulhat elő bizo-nyos ételek megkívánása. Ez az állapot nemcsak reggel jelentkezhet, hanem a nap bármelyik szakaszában. Azért gyakoribb a reggeli rosszullét, mert a gyomorsavak éjszaka felgyülemlenek. Ritkán előforduló állapot a terhes-ségi vészes hányás, ilyenkor a gyakori, sorozatos hányások miatt a szervezet nem jut elegendő folyadékhoz valamint tápanyaghoz, emiatt néhány napos kórházi felvétel indokolt. A terhes álla-potát infúziós kezeléssel igyekeznek rendezni. Ezek a rosszullétek nem jelen-tenek rosszat, sőt, több tanulmány kimutatta, hogy azoknak a nőknek, akik elvetéltek, nem voltak túlzott rosszulléteik. Ennek oka lehet, hogy ha alacsonyabb a hormonszint a szerve-zetben, a baba és a méhlepény nem tud rendesen fejlődni. Abban az eset-

ben, ha alacsonyabb a hormonszint, akkor esetleg kevesebb a rosszullét is. De rengetegen vannak, akiknek a terhessége teljesen normálisan zajlik, csak szerencsések és nem szenvednek ezektől a tünetektől. Ezeket a rosszullé-teket okozhatja még a hirtelen fellépő szagérzékenység. Előfordulhat, hogy az addig kedvelt illatok émelygést okoznak. Mindezt a megnövekedett ösztrogénszint váltja ki. A megduzzadt, érzékeny mellek már a fogantatás után 1-2 héttel jelentkező terhességi tünetek. Ilyenkor a mellek fájdalmasan duzzadtak és érintésre érzékenyek. Legszembetűnőbb mindez zuhanyzásnál, átöltözésnél, vagy az esti lefekvésnél. Nemcsak a mellek, hanem a mellbimbó is érzékeny lehet, minde-mellett a színe is sötétebb tónusú-vá válhat. Mindennek hátterében a szoptatásra való felkészülésért felelős hormonok állnak. Ritkábban előforduló korai terhessé-gi tünet a hát alsó részének fájdalma. Az emésztőrendszer megváltozása is jellemző, mely a várandóság egészét végigkíséri. Bizonyos, terhességben termelődő hormonok hatására a si-maizmok ellazulnak, csökken a belek perisztaltikus mozgása, emiatt pedig a béltartalom továbbítása. Ez az oka a terhesség alatt gyakran jelentkező szék-rekedésnek. Étrendi változtatásokkal ez a probléma csökkenthető. A korai szakaszban a testhőmérsék-let is picivel magasabb, mint egyébként. Emellett még növekedhet a pulzusszám, a vérnyomás pedig kissé csökkenhet. A késő, vagy kimaradt menstruáció a leggyakoribb terhességi jel. Noha sokan véreznek a terhesség alatt is, az a fajta vérzés jellegében teljesen más, mint a menstruáció. A legkorábbi jel, mely a fogantatást követően már a 6–12. napon jelent-kezhet, az a beágyazódási vérzés. Ez a vérzés általában pecsételő, kis mennyi-ségű, jellegében eltér a normál menst-ruációtól, s annak várható időpontjától hamarabb jelentkezik. A hormonváltozás következtében gyakori a hangulatingadozás és az inegerlékenység is. Segíthet a sok alvás, a helyes táplálkozás és a sok séta.

Lukács Mária

A várandósság korai tünetei

Katedra

38

Beiratkozási program

A tavalyi év utolsó Opusa, a sorban a 15-ös szám a Végjátékok című fejezettel indít, ahol elsőkét Csehy Zoltán lírájá-ba tekinthetünk bele. Őt Géczi János Zajtörténet című esszéje követi, majd Kulcsár Ferenc versei sorakoznak. A blokkot Szirmai Péter A másság allegó-riája címet viselő novellája zárja. A következő fejezetben két jubiláns-sal készült beszélgetést olvashatunk. Az első, az Ősanyák eltörölhetetlen lábnyo-mai a sárga agyagú mezei utak porában című írásban Keserű József Kovács Magdával, a második, A szakszerűség és a bizalom jegyében… című interjúban pedig Sánta Szilárd Alabán Ferenccel beszélget. A soron következő, Horizontok blokkot Fehér László Franz és a festő című háborúban játszódó története nyitja, majd Veres István versei követ-keznek. Utána ismét egy prózai alkotás, Baka L. Patrik regényrészlete veszi át a stafétát In nomine címmel. A fejezetet a H. Nagy Péter gyűjtéséből szárma-zó lírai alkotás zárja, az Árral szemben Anna Quibler tollából. Az Eredet fejezetcím egyértelmű-en a tavaly nyáron debütáló, azonos című filmre utal, melyet három írás is boncolgat; elsőként Nagy Alexandra A

bűntény színtere az álom című tanul-mánya, majd N. Juhász Tamás esszéje Széthulló (álom)világok címmel. A sort H. Nagy Péter értekezése zárja – Furcsa Hurkok (Nolan – Escher – Hofstadter). A Palimpszeszt blokkot András Csaba Három labirintus című tanulmá-nya nyitja, melyben az író Jorge Luis Borges prózájához javasol egy speciá-lis olvasásmódot. Ezért is viseli az írás Az önreflexivitás alakzatai Jorge Luis Borges prózájában alcímet. A fejezet második, kritikai írása Vilcsek Béla tol-lából származik, és Filep Tamás Gusz-táv: Tóth László című könyvét helyezi nagyító alá. A kritika az Identitáske-resés és identitásföltárás címet kapta. Harmadsorban pedig ismét egy kritikai írást böngészhet át az olvasó, jelen eset-ben a Csanda Gábor elméjében cikázó gondolatokból született szöveget. Címe: Nyelvi állapotok és György Norbert Át-meneti állapot című könyvét vizsgálja. Az utolsó fejezet a Vizualitás, mely-ben a sort Heszky András tanulmá-nya nyitja meg. Az értekezés a kortárs művészet egyik fenegyerekét Banksy-t mutatja be, aki graffitijeivel vált világ-szerte híressé. A következő Sütő Csaba András írása, mely a Kommentár és párbeszédkísérlet Gilles Deleuze Ba-

Szerzőink:Angyal Sándor, újságíró (Dunaszerdahely); Benkő Tímea, pedagógus (Érsekújvár); Bohuniczký-Dömény Andrea, író, pedagógus, diplomás nővér (Dunaszerdahely); Csehi Ágota, a KFE docense (Érsekújvár); Fibi Sándor, pedagógus (Du-naszerdahely); Jakubecz Márta, pedagógus (Felsőszeli); Jéney Tímea, pedagógus (Fülek); Lukács Mária, doktorandusz hallgató (Hegyéte); Mészáros Veroni, újságíró (Dunaszerdahely); Misad Katalin, nyelvész, tanszékvezető (Pozsony); Dr. Nagy Zoltán, adjunktus, zeneszerző (Eger); Német Nóra, pedagógus (Hetény); Ölvecky Edit, doktoranduszhallgató (Nyit-ra); Paluska Zsuzsanna, diák (Révkomárom); Patay Péter, pedagógus (Nyitra); Peternai Zsuzsa, iskolaigazgató (Érsekúj-vár); Sólymos Karin, diák (Révkomárom); Stirber Lajos, ny. zenepedagógus (Révkomárom); Száraz Magdolna, pedagó-gus (Érsekújvár); Viczay Ildikó, egyetemi oktató (Nyitra); Vízkeleti László, pedagógus, nyelvész (Mihályfa); Vlahy Anita, diák (Révkomárom); Tóth Mónika, pedagógus (Kassa); Zsidek Kornélia, pedagógus (Hetény)

Megjelent a MIZUJS? vadonatúj száma!

con-könyvével címet kapta. Végezetül pedig, ahogy az már megszokottá vált, Hushegyi Gábor mutatja be az aktuális számban szereplő képzőművészeti al-kotások megálmodóját és elkészítőjét, jelen esetben Pál Ildikó festőt. A 2011-es év utolsó számának mel-léklete a Szlovákiai Magyar Írók Tár-saságának Tájékoztatóját tartalmazza. A mellékletben olvashatjuk az idei Turczel Lajos-díj átadásának rövid ösz-szefoglalóját, valamint a Pegazus pá-lyázatra beérkezett művek értékelését Vida Gergely tollából. Majd Nagy Erika írása repít vissza bennünket a június ti-zenhatodikai évadzáró könyvbemutató rendezvényére, mely a dunaszerdahelyi Budapest kávézóban zajlott; de be-tekintést nyerhetünk a fiatalok nyári alkotótáborába is, amelyre a Somorjá-tól nem messze található Keszölcésen került sor. Végül egy rövid írás is he-lyet kapott, mely a Fiatal Írók Körének révkomáromi bemutatkozójáról tu-dósít, de nem maradhattak ki az idei Madách-díjasok sem. Valamint meg-tudhatjuk azt is – aki még nem tudta –, hogy a 2011-es Forbáth-díjat Csehy Zoltánnak ítélték, az Arany Opus-díjat pedig – ahogy tavaly is –, Fellinger Ká-roly vehette át. (as)

Ünnepre, hétköznapra is

Opus