MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

JOGELMÉLETI ÉS JOGSZOCIOLÓGIAI TANSZÉK

JOG ÉS RETORIKA

KONZULENS:

Dr. Vinnai Edina

Egyetemi docens

SZERZŐ:

Kedves-Kozma Fruzsina

Osztatlan jogász képzés

MMN1SO

Miskolc

2020

UNIVERSITY OF MISKOLC

FACULTY OF LAW

DEPARTMENT OF JURISPRUDENCE AND SOCIOLOGY OF LAW

LAW AND RHETORIC

CONSULTANT:

Dr. Edina Vinnai

Associate Professor

AUTHOR:

Fruzsina Kedves-Kozma

Law student

MMN1SO

Miskolc

2020

Tartalomjegyzék

I. Bevezetés ................................................................................................................................... 4

II. A retorika jellemzői .................................................................................................................. 6

II.1. A retorika gyökerei ................................................................................................ 6

II.2. A klasszikus retorika jellemzése ......................................................................... 11

II.3. A magyar retorika a bírósági eljárásokban .......................................................... 14

III. A perbeszédek jellemzői ....................................................................................................... 17

III.1. A perbeszédek típusai ........................................................................................ 17

III.2. A perbeszédek jogi szabályozása ....................................................................... 17

III.3. A perbeszédek jellegzetességei .......................................................................... 20

III.4. A perbeszédek felépítése .................................................................................... 22

IV. Vád- és védőbeszéd .............................................................................................................. 26

IV.1. A vádbeszéd, mint szónoki beszéd .................................................................... 26

IV.2. A védőbeszéd stílusa .......................................................................................... 27

IV.3. A vád- és védőbeszéd összehasonlítása ............................................................. 28

V. Modern vád- és védőbeszéd elemzése ................................................................................... 30

V.1. A romagyilkosságokról és annak tárgyalásáról röviden ..................................... 30

V.2. A vádbeszéd elemzése ......................................................................................... 32

V.3. A védőbeszéd elemzése ....................................................................................... 34

VI. Befejezés ............................................................................................................................... 40

Irodalomjegyzék .......................................................................................................................... 42

4

I. Bevezetés

„Eljön az idő, s társaid körében neked is fel kell állanod, s a köztanácskozásokban élő szóval

részt venned; s érezni fogod, miképpen az ékesszólás, s mindaz, ami erre megkívántatik, oly

szükség, mi nélkül köz dolgokban részt vevő polgár közvetetlen nem hat”

Kölcsey Ferenc

Életünkben nagy szerepet játszik a tiszta, érthető beszéd. A szónak hatalmas ereje van,

ami járhat pozitív illetve negatív következménnyel. Fontos, hogy egy szónok vagy előadó

tisztában legyen a megszólalás felelősségével. Az első mondat, ahogy mondani is szokás

mindig a legnehezebb. Sokszor keressük a megfelelő szavakat. Tény, hogy a szavaknak

ereje van. Az ősi kultúrákban a szavaknak varázserőt tulajdonítottak. Az ókori

gondolkodásra is jellemző volt ez a fajta világszemlélet, ahogyan ezt Nótári Tamás

könyvében a következőket fogalmazta meg: „A római gondolkodásban nem csekély

jelentőséggel bírt a kimondott szó valóságot konstituáló hatásába vetett hit. Az ok a

rómaiak rendíthetetlen hite a kimondott szó numinózus erejében, meggyőződésünk, hogy

végső soron a létezés a kimondott létezéssel azonos, teljes valóság csak a szavakba öntött

valóság.”1

Szabó Miklós is hasonló állásponton volt, miközben az emberi kommunikációról,

a nyelv életünkben betöltött gyakorlati szerepéről ír. „A nyelv pragmatikai funkciója

bizonyos értelemben „szómágia”, mert a szavak kimondásával előidézünk valamit a

világban.”2

Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi is a retorika napjainkban a

következő választ adhatjuk: multidiszciplináris és interdiszciplináris tudomány. A

stilisztika, meggyőzéslélektan, logika, hermeneutika közelében helyezkedik el a retorika.

A retorikát a szónoklattan megfelelőjeként fogadhatjuk el. A retorika a nyilvános

beszéd, de még inkább a meggyőzés „tudománya”. Napjainkban a retorika kifejezése a

beszédtechnika, az előadástechnikaként ismertebb, számos oktatási intézményben a

retorika órákon, az ékesszólás eszközeinek bemutatását és az előadástechnika, a

beszédtechnika megismerését értik. A retorikának a fogalomköre napjainkban jelentősen

bővült. Nyilvános beszédnek már nem csak egy nyilvánosan elhangzott beszédet

érthetjük. Ide sorolhatjuk az oktatásban előadást tartó tanár vagy politikai szereplők

1 NÓTÁRI Tamás: Jog, vallás és retorika. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 100. 2 SZABÓ Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. 129.

5

beszédét is. A retorikát rádió és televízió, internet megváltoztatta. A nyilvános

kommunikáció helyébe a közvetett kommunikáció lépett. 3

Fontossá vált a reklámszakértők esetében a meggyőzés technikájának

alkalmazása, az eszközök alkalmazásának kiválasztásánál a reklámok fajtáját veszik

figyelembe. Már Arisztotelész megállapította, hogy az egyénnek van egy nem racionális

oldala és az érzelmi világára hatás mennyire fontos. Fontos megtalálni az egyensúlyt az

észérvek és érzelmek között. A retorikával hatékonyabb a beszéd és az írás. Nem konkrét

iránymutatást ad, hogy mit kell mondanunk az adott helyzetben. Általános elvek,

szempontok mentén megmutatja az alkalmazás lehetőségét, de a „szónoknak” kell

megtalálni az egyedi megoldást.4

Dolgozatomban először bemutatom a retorika jellemzőit, azaz a retorika

gyökereit, a klasszikus retorika mibenlétét és a magyar retorikát a bírósági eljárásban.

Majd rátérek a perbeszédek jellemzőire, azaz típusaira, jogi szabályozására,

jellegzetességeire és felépítésére. Ezután a vád-és védőbeszédeket mutatom be

részletesen, azaz a vádbeszédet, mint szónoki beszédet, a védőbeszéd stílusát és

összehasonlítom a vád-és védőbeszédet. Munkám utolsó fejezetében az egyes vád-és

védőbeszédeket vizsgálom egy moderneset kapcsán retorikai szempontból. Azért

választottam a romagyilkosságokat, mert ez nagyon megosztotta a társadalmat, valamint

jól tudom elemezni mind a vád-mind a védőbeszédet, azaz mind a két oldalt. Ráadásul a

perről még film5 is készült. Hajdú Eszter végig követte a romagyilkosságok

tárgyalássorozatának 167 napját, és Ítélet Magyarországon címmel megrázó, külföldön

már számos fesztiváldíjat nyert filmet készített róla.6

3 SZABÓ Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. 38. 4 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. Dialóg

Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2012 5 HAJDÚ Eszter: Ítélet Magyarországon portugál-magyar-német dokumentumfilm, 107 perc, 2014. 6 MATALIN Dóra (Index) (2014): Megdöbbentő film a romagyilkosságokról

https://index.hu/kultur/cinematrix/2014/05/15/megdobbento_film_a_romagyilkossagokrol/ (Letöltés

dátuma: 2020.02.02.)

6

II. A retorika jellemzői

II.1. A retorika gyökerei

A demokratikus Athén politikai és gazdasági ügyeit sorsolással egy évre választott

hivatalnokok intézték. A törvényhozó hatalmat a felnőtt férfi polgárok gyakorolták a

népgyűlésen (ekklészia), gyakran több ezren. Volt egy kisebb tanács (bulé), amely részint

a sürgős ügyeket intézte, részint előkészítette az anyagot a népgyűlés számára. Bár a

népgyűlésen mindenki felszólalhatott, a vezető szerepet a politikai szónokok (rétor)

játszották, akik a különböző politikai csoportosulások érdekeit képviselték. Voltak

közöttük kiváló, feddhetetlen egyéniségek, de voltak demagógok is, akik a maguk

hatalmáért, gazdagságáért szálltak síkra, kihasználva a néphangulatot.7

Ebben az időben a nyilvános beszéd egyre fontosabb lett, jelentősen növekedett a

közügyek intézése a szó erejével. Így azonban sikereket csak úgy tudtak elérni, ha

elmélyítették az ékesszólás rejtelmeit. A retorika első nagy művelőjeként Empedoklészt

tartják. Az ékesszólástan, azaz a retorika innen származtatható. Ebben az időben

kialakultak az első retorikai iskolák. Deme László erről az időszakról a következőképpen

vélekedett. Az ókorban a retorika kifejezés eltérő volt: görögül rhétoriké, latinul ars

rhetorica-nak nevezték.8

A retorika kezdetei az ókori Görögországig nyúlnak vissza. Első tudatos művelői

a ,,vándortanító'” szofisták voltak Athénban. Tanításuk összefüggésben állt a kor polisz-

világának életével. Ebben az időben a szabad polgárok vitatták meg a közügyeket és

döntöttek is róluk. Tanításuk kapcsolatban állt és összefüggött a kor polisz világának az

életével.9

A szofista retorika gyakorlatias. Ettől meg kell különböztetni a Platón és

Arisztotelész nevéhez kapcsolódó filozófiai irányt, amelyet Kennedy filozófiai

retorikának nevezett. Platón szerint a retorika jó retorika, azaz mindig előfeltételezi a

tudást, az igazságot. Ez a tudás nem állhat meg az érzékeinkkel felfogható jelenségek

megismerésénél. A lényegiségre és a valódi megismerésre kell törekedni. A retorika igazi

klasszikusa Arisztotelész. Filozófiája egyszerre kívánja meghaladni a szofisták

7 ACZÉL Petra: Retorika. A szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nova Könyvkiadó, 2001, 17. 8 ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: Klasszikus magyar retorika. Budapest: Holnap Kiadó, 2013.,15. 9 SZABÓ Miklós: Kommunikáció általában és a jogban.222.

7

relativizmusát és Platón idealizmusát. Ő a dolgok mértékét nem az emberben és nem is

az istenekben keresi, hanem magukban a dolgokban. Szerinte nem elég az igazság

felmutatása, azt el is kell fogadtatni.10

A legkiemelkedőbb szofista tanítók Gorgiasz, elmélete szerint a tartalom alá

rendelődik a formának, a gondolat a kifejezésnek. Hangsúlyozza a találékonyságot, a

valószínűséget állítása szerint többre kell tartani az igaznál. Gorgiasz különbséget tett a

szó anyagi és szellemi természetű része, azaz hangalakja és jelentése között. Szerinte

mindkét rész képes hatni, ezért a szónoknak ki kell aknáznia mindkettő lehetőségeit, azaz

háromféle beszédben kell jártasnak lennie: a természetbölcselők, a szónokok és a

dialektikusok beszédében. A természetbölcselők a tudást, a szónokok a művészi

beszédben való jártasságot, a dialektikusok pedig a helyes logikát biztosítják számára,

hogy „a kellőt mondja helyesen”. E három beszédfajta közül a szónoki beszéddel

foglalkozott a legtöbbet: ezt tanította és gyakorolta.11

Majoros György véleménye a szónoki beszédről: A Gorgiasz

gondolkodásmódjáról, miközben A nemlétezőről avagy a természetről című híres

művéről értekezik. „Gorgiasz a nyelvben rejlő lehetőségeknek, retorikai érveknek a

kihasználásán fáradozik. Célja változó – esetenként konkrét, például a politikai

összefogás, máskor öncélú, érvelésének elhitetése, a hallgatóság lenyűgözése mozgatja;

az érvek igaz volta, valóságossága a háttérbe szorul.” 12

Mogyoródi Emese a Gorgiasz és a Szókratész közötti vitának az érvmenetét

elemezve a következő megállapításokra jut az elsőként említett gondolkodó retorikához

való hozzáállásáról: „A meggyőzés művészetének manipulatív jellege abban áll, hogy

racionális érvek helyett irracionális tényezőket mozgósít, az ész helyett az érzelmekre

apellál, és ezáltal akár olyasmit is képes elérni, amit józanésszel senki sem követne el.”13

Gorgiasz gondolatait Arisztotelész és Platón bírálta. Véleményük szerint becsapja a

közönséget, visszaél a beszéd által kapott lehetőségekkel. Arisztotelész szerint a

meggyőzés a legfontosabb egy nyilvános beszédnél, melynek sikere az érvek megfelelő

használatában keresendő.

10 ARISZTOTELÉSZ: Rétorika. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1982, 264-275. 11 ACZÉL Petra: Retorika:A szóból épült gondolat. 18. 12 MAJOROS György: A retorikai érvelés hatalmáról (eleai Zénón és Gorgiasz)’ In: Világosság, 2003. 11-

12. sz. 214. 13 MOGYORÓDI E.: ’Gorgiasz, a hatalom és a retorika. Platón az írástudók árulásáról’ In: Magyar

Filozófiai Szemle: a MTA Filozófiai Bizottságának folyóirata, 2011. 42.

8

Platón mélyen ellenezte a szofisták gondolkodásmódját, nem tartotta helyesnek a

manipulatív üresen csengő szónoklatokat. Céljának a közjó szolgálatát tekintette,

elsősorban a jó retorika került előtérbe, ami az ember és társadalom érdekeit szolgálja,

aminek a filozófiával kell egyesülnie csak így válhat művészi színvonalú mesterség

belőle.

Cicero a görög szabályokhoz alkalmazkodott, amely szerint a szónok feladata a

hallgatóság meggyőzése: arányosan tagolt, kiegyensúlyozott, ritmikusan végződő

körmondataival. A római korban híres filozófus és politikus volt Cicero, akinek

szónoklatai a mai napig nagyhatásúak, és példaértékűek. Retorikai felvetése az volt, hogy

egy igazi szónoknak minden beszédében fel kell ismerni a hallgatóságot, akihez a szónok

mondanivalóját intézte, a témát, amiről a beszéd szólt. Véleménye az volt, hogy egy igazi

szónoki beszéd jó hatással van a hallgatóra, eltántorít a bűntől és az erény lesz lényeges

számára.14Cicero híres vád és védbeszédeket tartott és elméleti retorikai műveket is

alkotott, rendkívül gazdag és színvonalas anyagot szolgáltat mind a valóságos

perbeszédek, mind az igazságügyi retorika elvi, elméleti problematikájának

alapkérdéseinek tanulmányozásához.15

Quintilianus szerint a jó szónok jó ember, a retorika pedig az a tudomány, ami

megtanít jól beszélni. Ő a retorikát a jól beszélésnek nevezte, és a három fajta retorikai

beszéd ismertetőit kibővítette. A dicséretnél már nemcsak személyekről, hanem

istenekről is beszélt, illetve elmondta, hogy nemcsak élő, hanem élettelen dolgot, akár

tárgyat is be lehet mutatni az ilyen fajta beszédnél. Az istenekhez való dicséretet úgy

határozta meg, hogy először általánosságban kellett az istenekről szólni, majd ezután

következhetett csak az adott isten bemutatása, hatalmának dicsérete. Abban az esetben,

ha egyént kellett magasztalni, itt is található volt egy adott sorrend: a beszédet a személy

őseivel, hazájával kellett kezdeni, azt kellett bemutatni, majd ezt követően kerülhetett sor

maga az illető tulajdonsága.16Quintilianus a következőket mondja: „Ahhoz, hogy

valakiből szónok váljék, természeti adomány, elméleti képzés és gyakorlat szükséges.”17

A retorikát tehát a legcélszerűbb a következőképpen felosztani: először a

művészetről, aztán a művészről, végül pedig a műről beszélünk majd. A művészet az,

amit a tanulás útján sajátítunk el, vagyis a jó beszélés tudománya. A művész az, aki

14 ADAMIK Tamás: Cicero összes retorikaelméleti művei. Pozsony:Kalligram Kiadó, 2012., 283. 15 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Könyvkiadó,

2014, 22. 16 MARCUS Favius Quintilianus: Szónoklattan. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2009., 247. 17 BOGNÁR E. – DEME L. – DURÓ L. – FÁBIÁN P. – LENGYEL D. – WACHA I.:i.m. 48..

9

elsajátította ezt a művészetet, vagyis a szónok, akinek legfőbb célja, hogy jól beszéljen.

A mű, melyet a művész hoz létre, maga a jó beszéd.18

Arisztotelész a retorikát ,,Tekhné Retoriké”, azaz szónoki mesterségnek nevezte.

A klasszikus retorika fogalmai már az athéni demokráciában kialakultak. Arisztotelész a

retorika lényegét egy hármas egységben látta:

1. éthosz (a szónok megbízható jelleme)

2. páthosz (hallgatóság érzelmei)

3. logosz (az adott ügy logikus felvázolása).

Arisztotelész szerint az érzelmeknek fontos a szerepe: „a hallgatóságon keresztül érjük el

célunkat, ha beszédünk hat érzelmeinkre; mert nem ugyanúgy ítélünk, ha bosszúsak vagy

vidámak vagyunk, ha szeretünk vagy gyűlölünk.”19

Arisztotelész a következőket mondta a retorikáról: „Fogadjuk el, hogy a rétorika olyan

képesség, mely minden egyes tárgyban feltárja a meggyőzés lehetőségeit. Egyetlen más

mesterségnek sem ez a feladata. Minden más mesterség ugyanis saját tárgyáról tanít és

győz meg; az orvostudomány az egészségről és betegségről, a mérttan a térbeni

kiterjedésben bekövetkező jelenségekről, a számtan a számokról; ugyanígy a többi

mesterség és tudomány is. A rétorika viszony úgy tűnik képes elméletileg megragadni

úgyszólván minden tárgyban a meggyőzés módját. Ezért mondjuk azt, hogy a rétorika

nem egy meghatározott és különálló tárgykörrel foglalkozik. A bizonyítékok közül

egyesek rétorikán kívüliek, mások rétorikán belüliek. Rétorikán kívülieknek nevezem

mindazokat, amelyeket nem mi gondoltunk ki, hanem már korábban is léteztek: a tanuk,

a kínzással kicsikart vallomások, a dokumentumok stb. A rétokián belüliek azok,

amelyeket a módszer szolgáltat, és amelyeket mi hozunk léte. Az előbbieket csak

alkalmaznunk kell, az utóbbiakat viszont meg kell találnunk.”20

Arisztotelész szerint a retorikának három területe van:

1. A bírósági retorika (perbeszéd)

2. Az alkalmi beszéd (ünnepek, temetések stb.)

3. A politikai szónoklat (tanácskozó hallgatóság meggyőzése)

A bírósági retorikának és a politikai szónoklatnak volt következménye, az alkalmi

beszédnek nem volt célja vagy tétje. Fontossága az emelkedett hangulat megélése volt.

18 ADAMIK Tamás: Szónoklattan. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2009. 180. 19 ADAMIK Tamás (ford.):Arisztotelész:Retorika. Gondolat Kiadó. Budapest, 135. 20 Uo. 11-12.

10

A kézikönyvek fontoságára Szabó Miklós a Kommunikáció általában és a jogban című

könyvében felhívja a figyelmet, és a közös jegyeket négy pontban foglalja össze:

1. elsősorban a bíróság előtt előadott beszédekre készítettek fel;

2. ez határozta meg a beszéd felépítésének szerkezetét is; (bevezetés, előadás,

bizonyítás, cáfolás, és következtetés);

3. kiterjedtek a beszéd stílusára és díszítésére is;

4. a retorikai érvelés alapját a valószínűségi argumentum adta: az, hogy a történések

bizonyos menet vagy motívuma (a racionális megfontolás számára) valószínűbb,

mint egy másik. 21

Ha arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy mi a retorika, akkor

elmondhatjuk, hogy a retorika a meggyőző beszéd művészete, mások meggyőzése a

beszéd, a szavak eszközeivel. A retorika a szónoklat tudománya, a rétor maga a szónok.

A szónoklás tudományát, művészetét latinul elokvenciának, ékesszólásnak is nevezték.

A retorika tehát a szónoklat elméletét és gyakorlatát jelenti, vagyis a szónoki beszéd

megalkotását és előadását. Egyes emberek szerint a retorika, a szónoklat, valamint a

szónoki kifejezések elavultnak, sőt régiesnek hatnak. Vannak, akik azt állítják, hogy a

hangulat, amely hozzájuk tapad fennkölt, emelkedett, hivalkodó magatartásról és stílusról

tanúskodik.22

A retorikához tartozó birodalomból hiányzik a szükségszerűség és a bizonyosság,

vagyis a retorikai következtetés nem levezetés, hanem argumentáció, segítségével jut el

a premisszáktól a nem bizonyossági, de elfogadható következtetésig. A retorikai

következtetés eredménye a meggyőzöttség: ez nem más, mint a hallgatóság meghajlása a

beszélő érvei előtt. Kérdés, hogy miért érik be ennyivel? Miért nem ragaszkodnak az

igazsághoz? Tulajdonképpen azért, mert az igazság el van rejtve vagy a múltban, vagy a

jövőben. Ilyenkor az embereknek egyetlen támasza van: a diskurzus, ami nem más, mint

az érvek és ellenérvek megmérettetése. A mérlegelést követően jön létre a meggyőződés

szerinti döntés és cselekvés. Ezt szolgálja a retorika.23

,,A retorika ismételt újjászületéseit olyan korszakok előzik meg, amelyek félve

tagolják, vagy a teljes rendszert megszakítva egy-egy elemét használják hatalmas

tudásanyagának, kategóriahálójának. A retorika tulajdonképpen minden, ami verbális

21 SZABÓ Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. 139. 22 Uo. 142. 23 SZABÓ Miklós: Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Bíbor Könyvkiadó,

Miskolc, 2001. 221.

11

vagy - a kommunikációhoz kapcsolódón - nem verbálisan, a tudat és az érzelmek

megmozdulása érdekében létrejön. A retorika egyszerre művészet, mesterség és

gyakorlat. ” 24

Szabó Miklós a retorika meghatározásának nehézségét annak a számlájára írja,

hogy a tudomány olyan tekintélyes múlttal rendelkezik, amelynek hagyatéka még mindig

hagy (újra) felfedezni valót maga körül. Fogalmát nem használhatjuk konzekvensen,

mivel a hallgatósága meggyőzése érdekébenen kommunikáció teljes eszköztárából

válogat.25

Aczél Petra a retorikának ezt a modern kori bonyolultságát és összetettségét

igyekszik megragadni, amikor a tudományt a gyakorlat, az elmélet és a beszéd

nézőpontjának összegzéséből kívánja leírni. „Nincs többféle retorika: egy van. A retorika

nyelv és világ. Kód és kreativitás. Az esetlegesség és a rendszeresség leírásának eszköze

egyszerre. Csak annyira üres, amennyire kapacitásának univerzalitása megkívánja. Épp

annyira telített, amennyire mindenkori gyakorlata kényszeríti.”26

II.2. A klasszikus retorika jellemzése

A klasszikus retorika a szónoklatokat öt részre tagolja:

1. bevezetés (exordium)

2. elbeszélés (narráció)

3. bizonyítás (probáció)

4. cáfolás (refutáció)

5. befejezés (peroráció)27

A klasszikus retorika fontos szerepet tulajdonít a vitanemeknek mint például mi a

főkérdés, azaz miről is kell döntést hozni. Az ügyállás felépítése meghatározza az

szónoklat felépítését. „Aki ugyanis látja, mi körül forog a vita, mit és milyen úton akar

benne elérni az ellenfél és ő maga, mert erre kell elsősorban tekintettel kell lenni az

bizonyosan mindennel tisztában van, amiről eddig szó esett. És szinte nincs is olyan már,

ha van egy csöpp esze és nem teljesen járatlan a beszéd gyakorlatában, aki nem tudná mi

hozza létre a jogvitát, mi a főkérdés a peres felek között, és miről kell ítéletet hozni, ez

24 ACZÉL Petra: Retorika. A szóból épült gondolat. 9. 25 SZABÓ Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. 142. 26 ACZÉL Petra: Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány, Kalligram Könyvkiadó, 2009. 27 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 63.

12

mind egy és ugyanaz. Hiszen a főkérdés arról szól, ami vitatottként felmerül, és arról

mondanak ítéletet, amiről a főkérdés szól.”28

A következő részben az alapfogalmakat szeretném vizsgálni: a következtetéses

ügyállást, a meghatározott ügyállást, a felróhatósági ügyállást, az eljárásjogi kifogást,

mint ügyállást.

A következtetéses ügyállás fogalma a következő:

„Minden következtetés vagy a ténnyel vagy a szándékkal kapcsolatos. Mindkettőhöz

három idő tartozik: múlt, jelen, jövő. A ténnyel kapcsolatos kérdések általánosak és

különösek, azaz olyanok, amelyek nem vonatkoznak személyekre, és olyanok, amelyek

vonatkoznak. A szándékról csak akkor lehet kérdezni, amikor személyről van szó, és a

tényállás biztos. Amikor a tényről vitatkozunk vagy az kétséges, hogy mi történt vagy az,

hogy mi történik, vagy mi fog történi; az általános kérdésekben így: „vajon az atomok

ütközéséből jött-e létre a világ, a gondviselés kormányozza-e, egyszer vajon elpusztul-e

majd?”

A meghatározásos ügyállásról azt mondja Adamik Tamás, hogy „Valakit, akit

magánvagyonhoz tartozó pénzt rabolt el a templomból, szentségtöréssel vádolnak.

Bűnössége nyilvánvaló: a kérdés az, hogy helyes-e az elnevezés, ami a törvényben

szerepel erre a bűntényre. Tehát a vita tárgya, hogy ez szentségtörés-e. A vád, mivel a

pénzt a templomból rabolták el, ezzel az elnevezéssel él. A vádlott mivel

magánvagyonból rabolt, tagadja a szentségtörést, de a lopást beismeri. A vádló tehát ilyen

meghatározást ad: - szentségtörés az, ha valamit a templomból elrabolnak. A vádlott ilyet:

- a szentségtörés az, ha valamit a templom tulajdonából elrabolnak.„ Mindketten a másik

meghatározását támadják. Azt pedig két esetben lehet megdönteni: Ha helytelen, vagy ha

nem teljes.”29

A felróhatósági ügyállásról Quintilianus azt írja: Messze a legerősebb önvédelmi

érv, ha a szemünkre vetett dolgot le lehet tagadni; a következő, ha azt állítjuk, nem is az

történt, amit a szemünkre vetettek; a harmadik és leginkább tiszteletet érdemlő, amikor

azzal mentjük a tettet, hogy helyes volt. Ha ez mind cserben hagy utolsó és immár

egyetlen menedékünk, hogy valami jogi segítséggel csúszunk ki a tagadhatatlan és

védhetetlen bűn vádja alól, vagyis azzal, hogy nem jogszerűen indították ellenünk az

eljárást.30

28 ADAMIK Tamás: Szónoklattan. 270. 29 Uo. 477-479. 30 Uo. 241.

13

Az eljárásjogi kifogás, mint ügyállás fogalmát a következőképpen fogalmazza

meg Adamik Tamás: „Aztán meg az ügyállás a főkérdésből keletkezik: a kifogáshoz

pedig nem az tartozik főkérdésként, amit a szónok bizonyítani próbál, hanem ami miatt

bizonyítani próbálja azt. Szemléletesebben: - Embert öltél. - Nem öltem embert. -

Főkérdés: Ölt-e? Ügyállás: következtetéses. Ezzel szemben vegyük ezt: - Jogom van az

eljárás lefolytatására. - Nincs jogod. Itt nem az lesz a főkérdés, hogy van-e joga és nem

eszerint alakul az ügyállás. Az ugyanis, hogy megkapja az eljárás jogát vagy sem, az

ügyvégkimenetelére fontos, nem magára az ügyre nézve, illetve arra nézve, amit a bíró

kijelent, nem pedig, ami miatt kijelenti.”31

A klasszikus retorikának van szűkebb és tágabb értelmezése is. A szűkebb

értelemben vett retorika tulajdonképpen a szónoki beszéd előkészítésével és

elmondásával foglalkozik. A szónoki beszédben a szűkebb értelemben vett retorika olyan

beszédet ért, amely nyilvánosan és kötetlenül hangzik el. Ez a beszéd alkalmas a

meggyőzés útján, hogy olyan cselekményt váltson ki, amely társadalmilag hasznos. A

retorikát hagyományosan szónoklattannak, illetve szónoklástannak nevezzük. ,,A retorika

tágabb értelemben az irodalomtudományoknak a próza válfajaival, ezek elméletével,

szerkezeti sajátosságaival és történetével foglalkozó ága.”32

A tágabb értelemben vett retorika azonban később alakult ki. Jelenleg gyakran

neoretorikának nevezik. A tágabb és szűkebb értelemben vett retorika közötti különbséget

az írott beszéd (írásmű) és az élőbeszéd szembeállításával, másfelől pedig azzal a

viszonnyal tudjuk érzékeltetni, amely nemcsak a poétika és retorika, hanem a retorika és

a politika között van. A szűkebb és tágabb értelemben vett retorikának el kell határolódnia

egymástól, illetve magát a retorikát a politikától és a szépirodalomtól; ez nem tud

kielégítő eredményre vezetni. A retorikának két alapvető irányzata, a szűkebb értelemben

vett retorika és a tágabb értelemben vett retorika mellett még nagyon sok iránya és ágazata

van. Ezt azzal tudjuk magyarázni, hogy a beszédjelenségek nagyon bonyolultak. A

nyilvános beszéd elmélete, a klasszikus retorika előbb alakult ki, mielőtt a tudományok

specializálódása megtörtént volna. Ezt azzal tudjuk magyarázni, hogy a beszédjelenségek

nagyon bonyolultak. Ma már nagyon sok tudományág foglalkozik a nyelvi

megnyilvánulások elemzésével.33

31 Uo. 240. 32 TREMMEL Flórián: Igazságügyi retorika. Simon Könyvkiadó, Pécs, 1993. 29. 33 Uo.29-30.

14

II.3. A magyar retorika a bírósági eljárásokban

A bíróságon elhangzott nyilvános beszédeket a retorika nem tartotta a bírósági szónoklás

hangsúlyos részeként, mivel nem létezett indoklás az ítéletet írásos formában felolvasva

közölték. Napjainkban a retorikai szempontokkal is törődni kell, ezen múlik ugyanis,

hogy a bíró által nyilvánosan elhangzottak, döntések, indokok mennyire hagynak mély

benyomást. Először írott formában születik meg az ítélet, később viszont kihirdetik. A

bírói szónoki tapasztalatain múlik, hogy az ítéletet a hallgató közönség felé meggyőzően

indokolja. A bíróságtól az igazságot nem csak a hallgatóság várja, hanem az egész

társadalom. Az ügyész, mint a vád képviselője végindítványt terjeszt, ha a konfliktus

megfelelő módon van kezelve akkor az eset által kialakult feszültség nagymértékben

csökkenthető.

Ha az ügyismeret fogalmát szeretnénk meghatározni, akkor elmondhatjuk, hogy

az ügyismeret nem csak azt jelenti, hogy szűkebb értelemben magát az adott büntetőügyet

kell ténybeli és jogi vonatkozásaiban alaposan tanulmányoznunk, hanem tágabb

értelemben a kérdéses büntetőügy társadalmi, politikai és erkölcsi vonatkozásait, az

üggyel kapcsolatba hozható bírói gyakorlatot és szakirodalmi álláspontokat is. A tárgy

beható ismerete alapvető kelléke minden szónoki beszédnek a perbeszédnek is: - és azt

mindenekelőtt, tartsuk észben, hogy az ügyet, amelyben eljárunk, szorgalmasan, alaposan

megismerjük, mert nem lehet csak a leggyalázatosabban szólani olyan ügyben, melyet

nem ismerünk.34

Ha a perbeszéd tartalmi felépítéséről beszélünk, akkor a perbeszédre való

felkészülés egyik levitatottabb kérdése technikai jellegű. Le kell-e vajon írni teljes

egészében, vagy csak vázlatra (tézisekre) van szükség, illetve a perbeszédet a maga

egészében rögtönözni kell-e? Mindegyik megoldás mellett és ellen számos érv hozható

fel. Tremmel Flórián csak a kezdő ügyésznek és ügyvédnek ajánlja, hogy teljes egészében

írja le a tervezett perbeszédet esteleg a kritikus részeket több változatban is. Ezek egy

része utólag ugyancsak stílusgyakorlatnak bizonyul, viszont megvan az az előnyös

hatásuk, hogy szabatosabb és biztosabb lesz az előadás.

Általában a rugalmasan kezelhető és jól áttekinthető vázlat készítése a

legcélravezetőbb felkészítési mód. A vázlat csak a legfontosabb mozzanatokat

34 NÓTÁRI Tamás: Ciceró összes perbeszédei. Szeged, 2010. 774.

15

tartalmazza címszó vagy tézis és ezt egészíthetik ki a jelentősebb érvekre, adatokra stb.

vonatkozó utalások.35

Tremmel Flórián az előadásmódról azt írja, hogy a leírt perbeszédet akkor sem

helyes szó szerint elejétől a végéig felolvasni – vagy akár a bemagolt szöveget szó szerint

felmondani a tárgyaláson, ha ott új fejlemény nem következett be. De nem fogadható el

a másik véglet sem, az egész perbeszéd rögtönzése! A szó szerinti felolvasás esetén

elenyésznek a már tárgyalt testbeszéd, sok szempontból fontos jelzései, a perbeszédeknek

tartó szürke hivataloknak látszik, akinek a felolvasása következtében nehezen fogható fel

és még nehezebb jegyezhető meg.36

Tremmel szerint a két véglet, a szó szerinti felolvasás és a teljeskörű rögtönzés

között szükséges ésszerű kompromisszumot kialakítani. A tapasztalatok azt mutatják,

hogy az egyébként már kellő gyakorlattal rendelkező szónok számára egy jól összeállított

vázlat szükséges és elégséges a beszéd céljainak eléréséhez. Számára igen jól bevált a két

hasábos vázlat. A jobb hasábban a gondolatmenet olvasható a bal oldali hasábban a

pontosságot igénylő részletek találhatóak. A bal oldali hasába még írható retorikai

mozzanatok. Pl. metafora, ismétlés, fokozás, kérdés, felkiáltás, szembeállítás. Tehát a

vázlat jobb oldala a tartalmi szerkezeté a bal oszlopa pontos adatbázis és retorikai

lehetőségekre utaló forgatókönyv.37

Adamikné Jászó Anna szerint ügyelni kell továbbá az értelmi, az érzelmi a

ritmikai hangsúlyokra és hanglejtésre a beszéd folyamat modulációira (hangmagasság,

hangszín, hangerő, gyorsaság választására) szünetekre.38

Tremmel Flórián szerint az előadás stílusára igen nagy gondot kell fordítani: A

szavak és mondatok kifejező ereje, általában a fogalmazás módjára, ezen belül különösen

az idegenszavak használatára, a jogi nyelvben gyakori állandó szókapcsolatokra, a rokon

értelmű szavakra, a szóhasználatra, a mondaton belüli szórendre, azaz a mondat belső

szerkezetére és az összetett mondatok szerkezetére. Célszerű kerülni minden felesleges

és bonyolult mondatot.

Csak az olyan előadás mód tálalja maradéktalanul eredményét a hallgatóságnak,

ahol a verbális kommunikáció nemcsak világos alapos és eleven, hanem magyaros is. A

magyar ember szereti a velős kifejezéseket, találó mondásokat, érzékletes szóképeket.

35 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 122. 36 Uo. 37 Uo. 123. 38 ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: Az előadásmód és szónoklat. Terzór Kiadó, Budapest 2008

16

Talán nyelvünk mozgalmas, hangulatos jellegének is szerepe van abban, hogy sosem volt

nálunk hiány költőkben. Hangulatos és mozgalmas a magyar ember beszéde.39

A perbeszédek során felmerülő hibák osztályozására Tremmel Flórián a következő

felosztást teszi:

- a ténybeli érvelés hiányos és felületes, különösen közvetett bizonyítékok esetén;

- a jogi érvelés, értékelés hiányos és felületes, különösen jogi határeseteknél a

minősítési általában pedig büntetési indítvány tekintetében.40

Ebben a fejezetben röviden ismertetem a perbeszéd felépítését.

A perbeszéd felépítése:

1. bevezetés

2. tényállás

3. bizonyítékok

4. jellemzés

5. minősítés

6. büntetés

7. befejezés

Tóth Mihály véleménye szerint a bizonyítékok mérlegelésében a legszükségesebb

perbeszédrész, azért is fontos e téren meggyőző álláspont kifejtése, mert a későbbi eljárási

szakokban, sem a rendes sem a rendkívüli perorvoslati eljárásban nincs lehetőség

önmagában a bizonyítékok bírói mérlegelésének, megtámadására, érdemi felül

bírálatára.41

39 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 124. 40 TREMMEL Flórián: Igazságügyi retorika. 128. 41 TÓTH Mihály: A bizonyítékok értékelése a vádbeszédben. Ügyészségi értesítő 1986./2.

17

III. A perbeszédek jellemzői

III.1. A perbeszédek típusai

A bírósági eljárásoknál a perbeszédeket szűkebb vagy tágabb értelemben határozhatjuk

meg. „Szűkebb értelemben csak a vád-és védbeszéd tartozik a perbeszéd fogalmi körébe,

tágabb értelemben ide tartoznak a sértett, a magánfél, és az egyéb érdekelt felszólalásai,

a vád- és védbeszédekre adható válaszok, sőt egészen tág értelemben a vádlott utolsó

szóhoz való joga, illetve annak gyakorlása is.”42 Dolgozatomban a szűk értelemben vett

perbeszédeket vizsgálom.

III.2. A perbeszédek jogi szabályozása

Az új büntetőeljárási törvényben több változás is megfigyelhető. Az egyik ilyen, hogy az

ügyész helyett a törvényben már az ügyészség szerepel. Változás következett be a

funkciómegosztás teljesebb érvényesülés érdekében.„ A vád bizonyítása nem a bíróság

feladata, a vádért egyértelműen a vádló viseli a felelősséget, ezért az elsőfokú bíróság a

jelenlegi gyakorlat szerint hatályon kívül helyezések útján nem lesz számon kérhető, ha

a vádló nem tett eleget a vád bizonyítására irányuló kötelezettségének.”43

541. § (4) A perbeszéd írásban is benyújtható a bíróságnak. Ebben az esetben a

perbeszédet kézbesíteni kell az ügyészségnek, a vádlottnak és a védőnek.

541. § (5) Ha a perbeszédet írásban nyújtják be, a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő

a perbeszéd lényegének ismertetése.44

A gyakorlati jogalkalmazás már alkalmazta, de az új Be. biztosítja is, hogy a vád

és védőbeszéd írásban történő benyújtására. Az írásban benyújtott perbeszédet az eljárás

fő résztvevői megkapják, ezért felesleges az egész perbeszédet részletesen elmondani, az

eljárás gyorsítása érdekében elegendő a lényeget felvázolni. Ha a védőbeszédben olyan

adat merül fel vagy körülmény, hogy a vizsgálata a bizonyítási eljárás feladatkörébe

tartozik, akkor a bizonyítási eljárás megnyitásra kerül.

42 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 98. 43 KISS Anna: Az ügyészség szerepe az új bírósági eljárásban, 2018 https://jogaszvilag.hu/az-ugyeszseg-

szerepe-az-uj-birosagi-eljarasban/ (Letöltés dátuma: 2020.02.11.) 44 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700090.tv (Letöltés

dátuma: 2020.02.11.)

18

542. § (1) Ha az ügyész a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a perbeszédében a

jogszabályokat is megjelölve indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság

a) A vádlottat mely tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek,

b) milyen büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon

c) milyen egyéb rendelkezést tegyen45

Az ügyész a perbeszédében a büntetés, illetve az intézkedés meghatározott

mértékére, illetve tartalmára nem tehet indítványt.

Az új Be. az alábbi esetekben a vádbeszédben az ügyész a vádlott felmentését a vád

elejtéséhez hasonlóan indítványt tehet.

- nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, vagy

- azt nem a vádlott követte el, vagy

- a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros elmeállapot,

kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg,

- a vádlott javára a büntethetőségét kizáró gyermekkor, kóros elmeállapot,

kényszer, fenyegetés, tévedés, jogos védelem, illetve végszükség állapítható meg.

Ha az előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét, akkor ebben az esteben az ügyész

a terhére a szankcióra kért indítványt megváltoztatni nem tudja.

Be. 546. § (2) bekezdése értelmében a felek előzetes figyelmeztetése mellett a perbeszéd

megvonható, ha az eljárás gyorsaságát akadályozza. Fontos megjegyezni, hogy

mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy álláspontját előadhassa, viszont egyes

esetekben szükséges a szó megvonása, ha az eljárás lassítása a cél.

A vádirat törvényes elemei:

- vádlott azonosítása

- a történeti tényállás

- a minősítés

- indítvány a jogkövetkezményekre

Az új Be. értelmében az ügyészség a vád lényegét mutatja be. A vád lényeges eleme a

vádlott azonosítása, a tényállás bemutatása, a bizonyítékok feltárása, a jogi minősítése a

bűncselekménynek. Ha a vádlott részben beismerte bűnösségét, akkor elegendő a

vádiratnak a beismeréssel nem érintett részt ismertetni a tárgyaláson. Amennyiben a

bíróság a vádbeszéd tartalma alapján arra következtet, hogy a vád tárgyává tett

45 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700090.tv (Letöltés

dátuma: 2020.02.11.)

19

cselekmény a vádirattól eltérő jogi minősítésbe kerülhet, akkor a tárgyalást elnapolhatja,

mégpedig a védelem előkészítése érdekében.

A jogalkotó az eljárás gyorsasága érdekében a felek jogait azzal korlátozza, hogy első

alkalommal csak figyelmezteti a perbeszédet előadó felet, viszont a második alakalommal

a szó megvonásával is élhet a bíróság.46

A védőbeszéd tartalmai elemeit a kódex nem szabályozza, viszont a jogalkotó tisztázza a

védőbeszéd helyét a tárgyalás menetében, ki tarthat perbeszédet, mit tartalmaz a

védőbeszéd, megvonható-e a szó a védőtől?47

544. § (1) A felszólalások után a védői perbeszéd következik

(2) Több vádlott esetén a perbeszédek sorrendját az egyesbíró vagy a tanács elnöke

határozza meg.

(3) A perbeszédek és a felszólalások után, azok sorrendjében viszont válaszoknak van

helye. A viszonválaszra további viszonválasz adható, utoljára a védő, illetve a vádlott

szólhat.

(4) A perbeszédek, felszólalások, illetve a viszonválaszok után, ha a vádlott hallássérült,

kérésére lehetőséget kell biztosítani számára a jegyzőkönyv felolvasására.48

A vádbeszéd után a sértett és a magánfél felszólalása következik. A védőbeszéd csak a

felszólalások után következik. A felszólalásokra a jogosultaknak jogában áll reagálni a

sorrend a következő: ügyész, sértett, vagyoni érdekelt, védő, vádlott. Ha több vádlott van

az ügyben akkor az egyesbíró vagy a tanácselnökének a feladatkörébe tartozik a sorrend

meghatározása.

41. § (2) bekezdése értelmében ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy

ügyvéd helyetteseként eljárhat a vádemelés előtt, vádemelés után a járásbíróságon,

valamint a törvényszéken azzal, hogy törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat. Fontos

megjegyezni, hogy az új törvény a helyettes védő esetében tiltja a bizonyítási eljárás

befejezését és a perbeszéd tartását is. Ha valamilyen okból kifolyólag a védő nincs jelen

a tárgyaláson a vádlott jogában áll a perbeszéd megtartása.

A perbeszéd kötelező tartalmi elemeit a törvény nem határozza meg.

46 KISS Anna: Az ügyészség szerepe az új bírósági eljárásban. 47 PATÓ Viktória Lilla: Védőbeszéd az új Be-ben, 2018 https://www.ugyved.hu/tartalom/250/vedobeszed-

az-uj-be-ben (Letöltés dátuma: 2020.02.11.) 48 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700090.tv (Letöltés

dátuma: 2020.02.11.)

20

Dolgozatomban bővebben kitérek a védőbeszéd lényegére, amely voltaképpen egy

válaszadás az ügyész perbeszédére, valamint egy összefoglaló az ügy részleteiről. Fontos

viszont megjegyezni, hogy míg a vádbeszéd nem tartalmazhat alternatív indítványt addig

a védőbeszéd igen.

546. § (1)bekezdésében meghatározott kivétellel a perbeszéd, a sértett felszólalása

és az utolsó szó jogán előadottak közben a szót nem lehet megvonni.

(2) Ha a perbeszéd vagy az utolsó szó jogán előadottak az eljárás elhúzását célozzák, az

egyesbíró vagy a tanács elnöke az érintettet erre figyelmezteti, ismételt esetben a szót

megvonhatja.

(3) A perbeszéd, a sértett felszólalása és az utolsó szó jogán előadottak nem szakíthatók

félbe, kivéve, ha a bűncselekményt megvalósító kifejezést foglalnak magukban vagy

rendzavarást keltenek.49

Az ügyvéd utoljára álláspontját a védőbeszédben tudja kifejteni, ezért a főszabály

az, hogy a szó nem vonható meg. Bizonyos esetekben a bírónak jogában áll a védő

nyilatkozattételi jogát korlátozni, ha a bíró úgy észleli, hogy a hosszú perbeszéd célja az

eljárás elhúzása. Abban az esetben, ha védőbeszédben olyan kifejezések hangzanak el,

amelyek bűncselekményt megvalósító, vagy rendzavarás történik a tárgyalóteremben,

akkor a bírónak jogában áll a perbeszéd megszakítására.

A másodfokú tárgyaláson a sorrend megváltozik az elsőfokú tárgyalásétól. Az ügy

bemutatása és bizonyítási felvétel után hangozhatnak el a perbeszédek. A fellebbező

jogában áll először a perbeszéd elmondása. Amennyiben az ügyészség is fellebbezett

akkor jogában áll kezdeni.50

III.3. A perbeszédek jellegzetességei

A régi időkben a híres ügyvédek / ügyészek példamutató felkészültséget tanúsítottak.

Előadásaik művészi értékű szónoklatok voltak. Anyanyelvüket sokszínűen alkalmazták a

tárgyalásokon, a szépirodalomból gyakran használtak fel idézeteket az előadásukhoz.

Napjainkban sajnálatos módon észrevehető, hogy az ügyek jelentős növekedése miatt

egyes perbeszédekben nem figyelhető meg az ékesszólás eszközeinek alkalmazása. A

beszédben elmarad az ügy alapos vizsgálata, a beszéd szerkesztése. Számos esetben

49 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700090.tv (Letöltés

dátuma: 2020.02.11.) 50 PATÓ Viktória Lilla: im.

21

előfordul, hogy hiányzik az irányvonal a beszéd előadásánál. Tóth Mihály a

következőképpen foglalta össze mi a perbeszéd: „A jó perbeszéd egy elvárt szónoki

teljesítmény? Vagy pontos végindítvány? A válasz erre, hogy mindkettő. Régen a

jogászok szónokoltak a beszéd stílusára nagy hangsúlyt fektettek. Napjainkban

észrevehető, hogy a beszéd elsilányult, gyakran előfordul, hogy előre megírt szöveget

olvasnak fel. Egy jó perbeszédnek egyszerre kell szónoki előadásnak és az ügy lényeges

kérdéseit, bizonyítékokat összefoglaló szakmai beszédnek lenni.”51

A társadalmi megítélést és az etikai szabályokat figyelembe kell venni a

perbeszédeknél. A bírósságnak szem előtt kell tartani, hogy egy bűncselekmény mélyen

hat érzelmileg a tárgyaláson résztvevőkre. Kiemelten fontos hangsúlyozni az ellenérdekű

fél megsértésének fontosságát. Tilos bármilyen formában szakmai tudását kritizálni,

mondanivalójának igazságtartalmát megkérdőjelezni. A negatív célozgatás etikátlan

viselkedés és nem helyénvaló egy tárgyalóteremben. Az objektivitás a vád illetve

védelem oldaláról is elvárt megközelítési mód.

A tárgyaláson résztvevők közül a társadalom megítélés szerint is „a bíróval

szemben a legfontosabb elvárás mindenképpen a tárgyilagosság. Nemcsak annak látszata,

formális, merev betartása, hanem valóban az egész tárgyalásvezetésből kitűnő, a tárgyalás

megnyitásától annak a befejezéséig tapasztalható olyan magatartás, hogy a jelenlévők

érezzék: itt valóban precízen, magas szinten, szakmailag felkészülten, lelkiismeretesen

foglalkoznak ügyükkel, és a feltárt, megvizsgált bizonyítékok alapján történik a döntés.

Megengedhetetlen, hogy a bírót döntésében befolyásolja saját véleménye, amelyet esetleg

a vádlott vagy a tanú viselkedéséből, múltjából eredő ellenszenv motivál.”52

A bíró mellett a védői magatartás, kommunikáció is kiemelkedően fontos. Az

tárgyalóteremben a hangulat bizonyos ügyekben a társadalmi közfelháborodás miatt

erősen feszült. Egy ilyen szituációban a védőnek mellőznie kell a közhangulat szításást.

Burkolt módon sem tehető gúnyos vagy fenyegető megjegyzés a bíróság felé. Súlyos

bűncselekmények tárgyalásakor alapvető elvárás, hogy a sértett és családjával szemben

az együttérzés jelei mutatkozzanak a védő beszédében.

A társadalmi megítélést és az etikai szabályokat figyelembe kell venni a

perbeszédeknél. A bírósságnak szem előtt kell tartani, hogy egy bűncselekmény mélyen

hat érzelmileg a tárgyaláson résztvevőkre. Kiemelten fontos hangsúlyozni az ellenérdekű

51 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei.7. 52 GYÜRKY István: Tárgyalási magatartás a bíró szemével. Magyar jog (MJ): A Magyar Jogász Egylet

(MJE) folyóirata 1975/3–4. 192

22

fél megsértésének fontosságát. Tilos bármilyen formában szakmai tudását kritizálni,

mondanivalójának igazságtartalmát megkérdőjelezni. A negatív célozgatás etikátlan

viselkedés és nem helyénvaló egy tárgyalóteremben. Az objektivitás a vád illetve

védelem oldaláról is elvárt megközelítési mód.53

III.4. A perbeszédek felépítése

Egy jól felépített perbeszédnél elkerülhetetlen, hogy logikus és átgondolt legyen. Nem

létezik egy általános séma a perbeszéd szerkezetére, számos felépítés vezethet sikerhez.

Mivel minden úgy más így nem tanácsos mindig egyforma szerkezetet használni. Keresni

kell egy rendszert, amely az előadást összetartja. 54

Ismertetni szeretném a bevezetést, mint figyelemfelkeltést. A bevezetésnél

kerülendő az előre megírt szöveg, vagy idézet felolvasása, minden más kezdés

elképzelhető. Ha bevezetés nehezen áll össze jobb elhagyni és a tényállással kezdeni.55

Egy jó perbeszédnek a bevezetéssel kell kezdődnie, a megértés első fázisának is

tekinthetjük. Ebben a részben érdemes felhívni az adott ügy lényegére, fontosabb részeire

a bíróság figyelmét. Az ügy társadalmi fontosságát, súlyát, értéket javasolt

kihangsúlyozni. Kiemelni a legfontosabb kérdést és segít a mondanivalót megérteni. A

bevezetés akkor jó, ha a lényeget foglalja össze, rövid és találó, bemutatja az ügy alapvető

sajátosságát. Középpontba kerül bűntetőügy esetén az elkövetés ideje, motívuma. Hatásos

lehet egy bevezetésben, ha az ügyész kiemel egy fontos pillanatot. „ Nem restelli magát

a vádlott, hogy sírva fakadt? ...”56

A hibás bevezetés néhány példája:

- közhelyeket használni „köztársaságunk legfőbb értéke az ember!”;

- kerülendő többször hangsúlyozni az ügy fontosságát;

- személyes adatok ismertetése hosszú perceken keresztül;

- jogi minősítés részletesen paragrafusokon keresztül;

- gondolat kifejtése, amelyet a védelem a későbbiekben felhasználhat;

- kriminalisztikai szempontokat kihangsúlyozni;

- a bírák szimpátiájának elnyerése dicsérteken keresztül57

53 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 15. 54 GYÜRKY István: i.m.192. 55 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei.15. 56 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 135. 57 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás.138.

23

Bemutatnám a kedvezőtlen közhangulatot, az ellenszenv kezelését a védbeszédben:

Gyakran előfordul, hogy az ügy közfelháborodást okozott a társadalomban, ilyenkor a

védbeszédre készülőnek erre figyelemmel kell lennie. A negatív megítéléssel csak saját

hivatástudatával és tisztességével, azaz éthoszával képes ellensúlyt kialakítani.

Figyeljünk arra, hogy ne legyen elcsépelt bevezetés. Kerülendő a bevezetésben a

következő mondatok: Pl: „ a védelem nehéz helyzetben van” , vagy „ a védelem mint a

per első bírája” , „ vagy az ügyész tárgyilagosságának kiemelése, rövid akar lenni, tudja

mi a védelem feladata.”

Az iratok, okirat felolvasása a vád- vagy védbeszéd kezdetén nem túl szerencsés,

mivel a bizonyításfelvételnél már szerepeltek, így processzuális bizonyítékként

felhasználható. „Novióumként” bizonyítékként nem felhasználható, így viszont a

felolvasás feleslegessé válik.58

A bevezetés után a kevésbé izgalmas, elsőre a retorikai sokszínűségtől mentes

általában hosszú perbeszéd következik. Tény, hogy kevesebb retorikai eszköznek van

helye a tényállásban a tények felsorolása mellett, de ennél a beszédrésznél is van

lehetőség a retorikai eszköztár használatára. Mivel a megállapított tényállást az ítélet

kihirdetésekor a bíróság elmondja, így kerülendő a nagyon részletes ismertetés elegendő

utalni vagy vázlatosan bemutatni az adott ügyet. Hiba lenne a hallgatóságot arra

„kényszeríteni”, hogy többször végig hallgassa, mivel sok esetben a tárgyalás egy nap

alatt lezajlik.59

A tényállás összegzésénél lényeges, hogy csak azok a bizonyítékok kerüljenek

említésre, amelyek a tárgyalás folyamán váltak azzá. Bonyolult ügyeknél tanácsos a

tényállás részeihez azonnal kapcsolni az alátámasztó bizonyítékokat, valamint

felsorolását és értékelést.60

A tanúk vallomásánál figyelmesnek kell lenni, mivel a bűncselekmény óta több

hónap is eltelhetett, így gyakran előfordul, hogy hiányosan emlékeznek vissza a

cselekményre. Egy jó védőnek ügyelni kell ebben a szakaszban arra, hogy a pontos

tényállás hangozzon el. A vádirati tényállás különbözhet a védőitől, így az eltérés

kiküszöbölése miatt érdemes a védőnek a perbeszédben a lényeget kiemelve felvázolni a

tényállást. A perbeszéd kiemelkedő része a bűncselekmény minősítése, ezért is fontos a

tényállást precízen, de a lehető legrövidebben összefoglalni. A minősítés után következik

58 Uo.140. 59 Uo.146.-147. 60 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 16.

24

az enyhítő körülmények felsorolását majd a kiszabandó büntetés javaslattétele. A

gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a bizonyítékok mérlegelésével együtt ismertetik a

tényállást.

A perbeszédek nagy résznél megfigyelhető, hogy aprólékosan kerül bemutatásra

a tényállás így a vádbeli eseményekről nehezen tud kialakulni egy teljes kép. A tényállás

ismertetésénél felmerülhetnek olyan hiányosságok, mint például kimaradnak fontos

körülmények, vagy a mellékkörülmények bemutatásával kevés hangsúlyt kap az ügy

lényegi bemutatása. Napjainkban a hazai perbeszédeknél megfigyelhető ez az

„araszolás”.61

A bizonyítás-felvétel a büntetőperek gerincét alapozzák meg. Vád-és

védbeszédeknél a bizonyítékok elemzése és értékelése hosszadalmas, részletes

bemutatással történik. Nehézséget okoz az. „araszolás”, amikor a ténykérdéseket külön-

külön megvizsgálják, hogy elegendőek-e a bizonyítékok a döntéshez.62

A szubjektív módszer azt jelenti, hogy a vádbeszédben a vádló bemutatja a

hallgatóságnak a bizonyítékokon keresztül, hogy miért van meggyőződve a vádlott

bűnösségről. Vannak olyan esetek, amikor tanácsos az ügyésznek közölni, hogy mit nem

sikerült bizonyítania, vagy éppen mi tekinthető a bizonyítás szempontjából többletnek. A

bizonyítékok mérlegelését a beismerő vallomás adott esetben összefűzheti.63

Tisztázásra szorul több vádlottas bűnügyekben, hogy ki tekinthető szavahihetőnek

és ki nem a vádlottak közül. A perbeszédben ezt szükséges kellően hangsúlyozni, mivel

lényeges eltérések és különbségek lehetnek a vallomások között.64

A formális hivatkozás, az egyoldalúság, a homályos körülmények és ezzel

összefüggő bizonyítékok tisztázása a perbeszédek gyakori hiányosságai. A védbeszédben

a közvetett bizonyítékok mérlegelésénél a védő gyakran elköveti azt a hibát, hogy a

bizonyítékok külön-külön kerülnek bemutatásra. Fontos megjegyezni, hogy a bizonyítás

elmélet szerint csak összehangolva együtt alkalmasak a vád alátámasztására.65 A

büntetőeljárás során a hatóságok általában a klasszikus adatbeszerző módszereket veszik

igénybe, napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be a titkos adatszerzés.

A bizonyítékok körében új kihívást jelent a titkos bizonyítékok intézményesülése,

a humángenetika alkalmazásának gyakorisága, a DNS azonosítás kiemelkedő

61 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 152. 62 Uo.155. 63 Uo.159. 64 Uo. 157. 65 Uo. 163.

25

eredményei. A műveleteket végzők esetleges hibái nehezen visszavezethető. A titkos

bizonyítékoknál a különösen védett tanú miatt a védő a hagyományos processzuális

kontrollt nem tudja alkalmazni, mivel a védett tanú nem látható így közvetlen kérdéseket

a védő nem tud feltenni. A titkos technikai jellegű műveletek szakszerűsége, a műveletek

végző esetleges hibái, mulasztásai stb. nem ellenőrizhetők. Retorikai szempontból az

ügyésznek feladata a titkos telefon lehallgatás értékelése a beszélgetés részletes felolvasás

nélkül.66

A jellemzés legváltozatosabban elhelyezhető perbeszéd rész. A perbeszéd

központjában a jellemzés található, viszont a legkötetlenebb rész, amelyben megtalálható

a tényállás előadása és bizonyítékok értékelése és a jellemzés segítségével a bűnösség és

minősítése megalapozható. Előfordul, hogy a jellemzés a bevezetésben található és az is

gyakori, hogy a büntetés kiszabásánál kerül előtérbe.67

A bűnügyek nagy részénél az elkövető mindig különös életúttal rendelkező

személy. Ez lehet kábítószer-függőség, szexuális abberáció stb. Az alkohol is gyakran

bűnismétlővé tesz egy függőségben szenvedő személyt. Bűnismétlővé válik mivel az

68alkohol megszerzéséért vagyon elleni bűncselekmények elkövetője lesz. Ha a bűnügyi

főszereplőnek bűnöző életmódja van, akkor kerülendő a hosszas ismertetés, hogy milyen

büntetésekre ítélték, mivel a bemutatása unalmassá teszi a perbeszédet.69

A sértett jellemzése erősen háttérbe szorul. Vannak olyan esetek, amikor a sértett

viselkedésének vizsgálata elkerülhetetlen a vádlottéval egyenrangú. Bizonyos

büntetőügyekben, ha alaposabban jellemzik, akkor kiderülhet, hogy éppen a sértett

közrehatása okozta a bűncselekményt. A sértett személyisége, viselkedése akár

provokációja, esetleges támadása nélkül a cselekmény be sem következet volna. A vád

tárgyát tisztázni kell ahhoz, hogy az érdemi jogvita megtörténhessen. Előfordul, hogy a

vád-védbeszédekben egymás mellett elbeszélve szinte nem is azonos ügyről tartanak

perbeszédet. Érdemes figyelemmel lenni az ügyésznek és védőnek, hogy a tettazonosság

keretein belül maradjanak.70

66 Uo. 165. 67 Uo. 169. 68 Uo. 172. 69 Uo.169. 70 Uo. 173.

26

IV. Vád- és védőbeszéd

IV.1. A vádbeszéd, mint szónoki beszéd

A bíróságon nem az ékes szavak vagy a szónoklás után döntenek, hanem a bizonyítékok

feltárása alapján. Az ügyésznek nem a szónoklás a mestersége, viszont ha meggyőzni

akar másokat, akkor elkerülhetetlen, hogy elsajátítsa az ékesszólás általános fortélyait.

Az ügyész az ügyészség igényét érvényesíti, voltaképpen az egész társadalom

nevében szerepel. A cél elfogadtatni a véleményét a bírósággal, ami szinte lehetetlen a

szónoklás szabályainak ismerete nélkül. A nyilvános szereplés sajátos lélektani helyzetét

csak gyakorlattal lehet elsajátítani. Idővel a felszólalások egyre magabiztosabbak képet

festenek az ügyészről. Erre a feladatra viszont alaposan fel kell készülni, az adott ügy

szerteágazó megismerése elkerülhetetlen.71

Tóth Mihály vád- és védőbeszéd gyűjteményének előszavában úgy határozza meg

a perbeszédet, mint ami „egyszerre szónoki remeklés, és korrekt, pontos, minden

lényeges kérdésre kiterjedő (de a lényegtelen dolgokat mellőző) szakmai záróbeszéd is

egyben. A bizonyítás anyagának ügyészi és védői összefoglalása, meggyőzően és

hatásosan felépítve.72” Ez alapján a perbeszéd – ezen belül a vádbeszéd is - úgy

határozható meg egyfajta kettős retorikai és jogi ̶ vonalvezetés mentén, mint egy olyan

eljárásjogi cselekmény, ami sajátos retorikai mű is egyben.

Sajnos azt is el kell mondanunk, hogy egyre ritkábban hangzanak el jól felépített,

logikus, szabatos, valódi értéket képviselő ügyészi beszédek a tárgyalásokon. Ennek okát

Tóth Mihály a következő három oldalról határozza meg: „kiváltképpen a vádlói oldalon

úgy vélik, hogy a retorika hagyományos eszközei idegenek a szakszerűségtől. A másik

ok, ami miatt ma ritkán lehetünk jó szónoki teljesítmény tanúi, nyílván az, hogy idő sincs

gondolataink cizellált kifejtésére. Állandó időhiánnyal küzdünk, s így örülünk, ha a

szakmai minimumnak eleget tudunk tenni. Végül az is ok lehet, hogy látni valóan

csökkent a meggyőzés hagyományos eszközrendszerének szerepe a vád és védőbeszédek

kapcsán.”73

71 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 21-22. 72 Uo. 7. 73 Uo. 8.

27

IV.2. A védőbeszéd stílusa

A bírósági beszédek bevezetőjével szemben a rövidség, a tömörség és a lényegre törés az

alapvető elvárás. Ennek segítségével megteremthető a hallgatósággal a kapcsolat, és segít

előkészíteni az ügy mondanivalóját. Az ügyésznek érdemes az ügy leglényegibb kérdését,

legfontosabb alapvonását itt kiemelni. Ezt segítheti egy jellegzetes mozzanat

megragadása, egy oda illő közmondás vagy az ügy sajátos anyagi jogi megragadása.

A védőbeszéd tartására hivatott fél előnyt kovácsolhat abból, hogy a vádbeszéd

elhangzása után következik, így beszéde indítását akár a védőbeszédből kiragadott résszel

is kezdheti, így nyerve meg maga számára a hallgatóság figyelmét és jóindulatát. A

védelem szempontjából kialakult kedvezőtlen hangulat leszereléséhez is hozzájárulhat

egy hatásos bevezető. A meggyőzés szempontját tekintve nagy súllyal esik latba, hogy a

védő mennyire tudja kihasználni a bevezetésben rejlő retorikai lehetőségeket, mennyire

képes arra, hogy hallgatósága figyelmét felkeltse, vagy az alapvető számára negatív

légkört áthangolja.

A tényállás ismertetésének mikéntjét nagyban meghatározza az ügy bonyolult

vagy egyszerű volta. Az ismertetés során nem szabad túlzásokba esni, a „kevesebb több”

elvét kell követni. Az ügy tényállásával kapcsolatba hozható eseményeket célravezető

tömören, logikai és időbeli sorrendben ismertetni. Bonyolultabb ügyekben az egyes

epizódok kiemelése a későbbiekben hasznos lehet, mivel már csak utalni kell rá, nem

pedig újra előadni. A vádlott jellemzése során a védő oldaláról is a sokszínűség, sokoldalú

bemutatás a cél, mivel az így megfestett személyiségprofillal szintén nagy hatást

gyakorolhatnak hallgatóságukra.

A beszédrészekről a bírósági szónoklatok – így a védőbeszéd - kapcsán

általánosságban az mondható el, hogy sorrendjük nincs mereven szabályozva,

felcserélhetőek, vagy egyes részek akár el is hagyhatóak. Lényegük, hogy rendet és

egységet teremtsenek a perbeszédben, illetve segítsék az ügy jogi és ténybeli kérdéseinek

tisztázását.74

74 TREMMEL Flórián: Igazságügyi retorika. 80-114.

28

IV.3. A vád- és védőbeszéd összehasonlítása

A vádbeszéd tartalma mindenképpen kötöttebb, mivel az indítványok száma mindig egy

lehet. Az ügyésznek nem áll módjában B. indítványt előterjeszteni, ha a bíróság az A.

indítványt elutasítja. A védbeszéd tartalma megengedőbb, lehetősége van az ügyvédnek

a tényállást, a jogi minősítést megváltoztatni. Úgy tűnik ebben a kontextusban, hogy a

védői oldal sokkal „egyszerűbb”, de fontos megemlíteni, hogy kerülendő többször

változtatni a védelem álláspontját, mert így a felkészületlenség, bizonytalanság érzését

keltheti a bíróságban. A védőnek lehetősége van már a perbeszéd bevezetőjében

összefoglalja az ügyel kapcsolatos következtetéseit. Pl: a vádlott ártatlan. Az ügyvéd

viszont, hogy a vádlott bűnös nem közölheti. Amíg az ügyész nem lehet a sértett javára,

pláne a vádlott terhére elfogult, addig a védő lehet. Sőt, legyen is elfogult a védence

javára, de ez nem lehet minden etikai, erkölcsi normát megszegve, hiszen a

védőbeszédnek nem csak a vádlott, hanem a pártatlan bíróság is a hallgatósága.75

A bíró nagyvonalakban tisztában van, hogy milyen vádbeszéd fog elhangzani,

ezzel szemben a védőbeszéd a bíró számára is ismeretlen. A védő álláspontja, a beszéd,

szerkezete, szándéka ismeretlen csak a beszéd előadása alatt derül ki. Előfordulhat, hogy

a védő nem tesz bizonyítási indítványt, a kérdezés jogával nem él. Nem túl szerencsés

stratégia az alaptalan bizonyítékok használata.

Az ügyész az ügyészség hivatalos álláspontját foglalja össze a vádbeszédben. A

vádbeszéd célja, hogy meggyőzze elsősorban a bíróságot, másodsorban minden

résztvevőt, hogy az adott cselekmény a társadalomra veszélyes. Feloldásra szorul a

hivatalos álláspont és a saját meggyőződés. Senkit sem lehet arra kérni, hogy

lelkiismeretével szembe szálljon. Ha az ügyész nincs meggyőződve álláspontjáról

nehezen tudja a bíróságot meggyőzni. A hallgatóságnak egy vádbeszéd meghallgatása

után el kell hinnie, hogy az elkövetőkkel szemben a társadalom védelemre szorul.76

Minden vádbeszédnek elsősorban áttekinthetőnek kell lenni, ez szinte minden

védőbeszédnél megfigyelhető. Viszont az adott ügy dönti el, az arányokat, a részek

sorrendjét, de a logikus felépítés kihagyhatatlan egy átgondolt beszédnél. Általában a

felépítése egy vádbeszédnek a bevezetővel kezdődik, gócpontja a tényállás bemutatása és

75 KISS Anna: Jog és retorika különös tekintettel a perbeszédek szerepére, 2013 https://jogaszvilag.hu/jog-

es-retorika-kulonos-tekintettel-a-perbeszedek-szerepere/ (Letöltés dátuma: 2020.02.11.) 76 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 13.

29

a bizonyítékok értékelése, aztán következik a bűnösség tisztázása. Kihagyhatatlan a

minősítés és jogi indoklás, a vádbeszéd utolsó részében az ügyész megteszi a büntetés

kiszabási és egyéb indítványokat. A legutolsó rész a zárógondolat, amelyben a beszéd

lezárásra kerül.77

A hallhatóság a bírósági tárgyalóteremben bizonyos szempontból ellenőrzési

funkciót is ellát. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy hiába a bíróságnak beszél az

ügyész a hallgatóság is jelen van. Minden mondattal, ami elhangzik az ügyészségre, mint

szervezetre következtetnek. Ha az ügyész magatartása arra utal, hogy felkészületlen,

közömbös a hallgatóság arra a következtetésre fog jutni, hogy az ügyésznek lényegtelen

hogyan zárul a tárgyalás. Figyelni kell az ügyésznek a magatartására, mivel az egész

tárgyalás légkörére kihatással van.78

Az ügyész érveivel csak akkor győzi meg a bíróságot és a hallgatóságot, ha

önmaga is elhiszi, hogy amit beszél az igaz. Téves az az elképzelés, hogy az ügyészi

munka nem engedi meg, hogy saját meggyőződését adja át a bíróságon.79

Vádbeszéd felépítésének vannak speciális szabályai, mind a szerkezeti

felépítésében, mind pedig az érvelés módjában. A beszéd bevezetésére és befejezésére

kell a legnagyobb figyelmet szentelni, hiszen ez az ügyész a bevezetésnél találkozik

először a hallgatósággal a személyes kontaktus itt történik meg. A legfontosabb, hogy az

ügyész szinte az első pillanattól a hallgatóság figyelmét elnyerje.80

Vádbeszéd esetén a pontosságra és a teljességre kell a legnagyobb hangsúlyt

fektetni. A teljesség azt jelenti, hogy a bizonyítékokkal foglalkozni kell, a pontosság

pedig elkerülhetetlen egy vádbeszédnél, mivel így lehetséges, hogy a valóságot tükrözve

kerüljenek a bizonyítékok bemutatásra. Gyakran előfordul, hogy az előadó előnyben

részesíti a saját álláspontját alátámasztó érveket és az ellenpólus érveit, tényeit elhagyja.81

77 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 15. 78 Uo. 22. 79 Uo. 23. 80 Uo. 25. 81 Uo. 26.

30

V. Modern vád- és védőbeszéd elemzése

A retorika gyakorlata a bírósági eljárásban valósul meg. A tárgyalóteremben lévő

helyzetet közelebbről vizsgálva, egy olyan kommunikációs helyzetet figyelhetünk meg,

ahol az adó és a vevő szerepét az ügyész és az ügyvéd felváltva tölti be. Üzenetüket a

hallhatóságnak címezve, egy jogi keretek között meghatározott szövegkörnyezetben

igyekeznek eljuttatni. Ennek a célnak az elérésében egy közös kód segíti őket, amely nem

áll másból, mint a közös nyelvből, amelynek alapját a nyelvi, jogi és retorikai ismeretük

adja. Így képesek arra a tárgyaláson egymásnak feszülő képviselő jogászok, hogy „egy

közös nyelvet” beszéljenek.

Ebben a fejezetben a romagyilkosságok vád- és védőbeszédeit elemzem. Nagyon

fontos, ahogy dolgozatom eddigi részében is bemutattam, a perbeszédek (azaz a

romagyilkosságok vád-és védőbeszédei is) „egyszerre szónoki remeklés, és korrekt,

pontos, minden lényeges kérdésre kiterjedő (de a lényegtelen dolgokat mellőző) szakmai

záróbeszéd is egyben. A bizonyítás anyagának ügyészi és védői összefoglalása,

meggyőzően és hatásosan felépítve.”82

V.1. A romagyilkosságokról és annak tárgyalásáról röviden

A XXI. században nevezetes per volt a romagyilkosságok pere. A közbeszédben

romagyilkosságokként ismert eset egy romák elleni támadássorozat volt, amelyet Kiss

Árpád83, Kiss István és Pető Zsolt, valamint a később csatlakozó Csontos István

kimondottan rasszista indítékkal követett el 2008 júliusa és 2009 augusztusa között, és

amely a magyarországi kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-

sorozata volt.84

A négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember

életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett

emberölés bűntettével, valamint fegyveresen és csoportosan elkövetett rablással, továbbá

lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolták meg. Emellett külön megemlítették,

hogy tettüket rasszista indítékból követték el.

82 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei.7. 83 Fővárosi Ítélőtábla (2015): K. Árpád Sándor I. r. vádlott https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/targyalasi-

jegyzek/20150414/karpad-sandor-i-r-vadlott (Letöltés dátuma: 2020.01.30.) 84 TÓTH Béla István (2013): A romagyilkosságok rövid krónikája https://barankovics.hu/cikk/a-

romagyilkossagok-rovid-kronikaja (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

31

Az elsőfokú büntetőper 2011. március 25-én kezdődött, az ítéletet pedig 2013.

augusztus 6-án hirdették ki. Az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottat a

Budapest Környéki Törvényszék bűnösnek találta. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt

tényleges életfogytiglani szabadságvesztést és 10 év közügyektől való eltiltást, míg

Csontos István 13 év fegyházbüntetést és 10 év közügyektől való eltiltást kapott. Az

indoklásban szerepelt, hogy aljas szándékból, rasszista indítékkal egy etnikum ellen

hozták létre a bűnszervezetet. A négy vádlottnak a 107 millió forintos bűnügyi költséget

is meg kellett térítenie. Az utolsó tárgyalás 2016. január 12-én a Kúrián zajlott, amely

fenntartotta a korábbi büntetési tételeket.85

Jelen dolgozatomban a 2013-as vád-és védőbeszédeket fogom elemezni

elsősorban retorikai szempontból.

A romagyilkosságokkal négy férfit vádoltak. Ha a vádiratról szeretnénk röviden beszélni,

akkor elmondhatjuk, hogy a fegyverek beszerzésére irányuló rablásnál a vádirat említ egy

ismeretlen tettestársat, akinek a kilétére nem sikerült fényt deríteni. Ahhoz képest, hogy

milyen alapossággal sikerült feltárni a többi támadást csak a tettesek által ismerhető

előkészületeit és részleteit, ez a fehér folt meglepő. A vádiratban egyetlen szó sincs arról,

hogy a vádlottak miként juthattak a lőszerekhez. A vádlottak elfogása után kiderült és

botrányt okozott, hogy egy kiszivárgott, nem hivatalos dokumentum szerint a

Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2008 májusáig a besenyszögi támadás utánig

megfigyelte K. Istvánt, erről a nyomozók csak utólag értesültek. Cs. Istvánról viszont az

derült ki, hogy a katonai hírszerzés (KBH) informátora volt. A nemzetbiztonsági

dokumentumokhoz a nyomozó hatóságoknak nincs automatikus hozzáférésük, az

azonban szembetűnő, hogy a vádiratból leszűrhetően NBH-s vagy KBH-s tanú

kihallgatására nem került sor, sőt említés sincs a két szervezet szerepéről a vádlottak

életében. Az NBH sohasem állította, hogy a kiszivárgott dokumentum hamisítvány lenne,

a KBH elismerte Cs. István beszervezését. A vádirat legzavaróbb adóssága az, hogy

említést sem tesz az esetleges felbujtók, támogatók létéről. A nem kifejezetten jó anyagi

körülmények között élő vádlottaknak valamiből folyamatosan telt az eszközök

85 Amnesty International (2016): Véget ért a romagyilkosságok elkövetőinek pere

https://www.amnesty.hu/news/2009/veget-ert-a-romagyilkossagok-elkovetoinek-pere?d=2017-04

(Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

32

beszerzésére, a támadások előkészítésére és végrehajtására, és a lőszerellátásuk is kitűnő

volt. 86

V.2. A vádbeszéd elemzése

Ebben az alfejezetben Szabó Zsolt ügyésznek a 2013. május 17-én és május 22-

én elhangzott vádbeszédét fogom elemezni. 2013. május 17-én kezdte meg vádbeszédét

Szabó Zsolt ügyész a romák elleni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőperének pénteki

tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken. Szabó Zsolt hét órán keresztül több

részre osztotta vádbeszédét, amelyet a pénteki tárgyaláson nem fejezett be. A vádbeszéd

szerint a gyilkosságsorozatot a vádlottak hideg fejjel gondolták ki és hajtották végre.87

Egyebek mellett beszélt a bizonyítási eljárás időtartamáról, a büntetőeljárás

szabályainak érvényesüléséről, a házkutatásokon, a helyszíni szemléken történtekről, a

bizonyítékok értékeléséről. Részletesen ismertette az egyes cselekmények helyszínén

történt eseményeket, az ezekről szóló vádlotti vallomásokat és a helyszíneken talált

bizonyítékokat.

Az ügyész vádbeszédét úgy indította, hogy emlékeztetett arra: csaknem öt évvel

azelőtt (2013 májusában tartotta a vádbeszédet), 2008 nyarán a Pest megyei

Galgagyörkön lőfegyverekből több lövést adtak le roma származású családok házaira.

Ezzel a sérüléssel nem járó támadással kezdetét vette a több mint egy éven át tartó

bűncselekmény-sorozat, amely hat ember életét követelte. Az ügyész szerint a vádlottak

a cselekmények helyszínéül olyan településeket választottak, ahol korábban etnikai

feszültség alakult ki. A vádbeszédnél, mint minden perbeszédnél nagyon fontos az első

mondat megtalálása, amelyben Szabó Zsolt felidézte a 2008-as eseményeket. Az ügyvéd

beszéde során többször is felhívta arra a figyelmet, hogy a fegyverszakértők véleménye

szerint is sorozatgyilkosság történt.

A fegyveres és gyújtópalackos támadásokban a halálos áldozatok mellett többen

súlyosan, illetve életveszélyesen megsebesültek. „Sokan csak a véletlen szerencsének

köszönhetően menekültek meg élve a halálos veszedelemből” – tette hozzá. Az ügyész

tehát kiemelte az adott ügy gócpontját, megragadta azt, hogy sokkal több áldozat is

lehetett volna. Véleményem szerint ez egy átgondolt, leleményes bevezető volt, ami a

86 MIKLÓSI Gábor (Index) (2013): Egy megdöbbentő gyilkosságsorozat részletei.

https://index.hu/belfold/2011/03/25/egy_megdobbento_gyilkossagsorozat_reszletei/ (Letöltés dátuma:

2020.02.02.) 87 MIKLÓSI Gábor i.m., Index (2013): Végjátékához ért a romagyilkosságok pere

33

hallgatóság meggyőződésére törekedett, valamint Szabó Zsolt azzal indított a

védőbeszédében amit Tremmel Flórián is felsorol az ügyészek számára88, és amelyet már

részletesen bemutattam dolgozatom elméleti részében. Elmondhatjuk, hogy retorikai

szempontból egy átgondolt bevezetés a hallgatóság meggyőzése, vagy meggyőződésében

való megerősítés szempontjából lényeges, és erre az ügyész oda is figyelt.

Szabó Zsolt kijelentette: a hideg fejjel kigondolt és véghezvitt, mégis teljességgel

értelmetlen gyilkosságsorozat azon túl, hogy megrendítette a sértettek környezetében élők

biztonságérzetét, mélyen megrázta a roma közösséghez tartozó embereket és az egész

társadalmat. Szabó Zsolt beszéde elején a bíróság érzelmeire is kívánt hatni, főleg azzal,

hogy a bűncselekmény megrázta a romák családját is. (Az áldozatok hozzátartozói közül

többen is voltak a tárgyalóteremben és közülük sokan tanúskodtak is a vádlottaktól pár

méterre – megrázó jelenetek voltak ...)89 Véleményem szerint azért hatásos belevonni a

rokonságot, mert mindenkinek van családja, és mindenkinek fontosak szerettei, egy

gyilkos pedig bárki családtagját meggyilkolhatja.

Az ügyész elmondta, a bíróságon 159 tárgyalási napon keresztül tartott a

bizonyítási eljárás, 259 tanút és 43 szakértőt hallgattak meg. Mint egy korábbi

tárgyaláson, most is kijelentette: az eljárási cselekmények például házkutatás, szemle

jogszerűségét kifogásoló indítványok alaptalanok, azok egyike sem vezethet ahhoz a

következtetéshez, hogy a bizonyítási eszközökből származó adatokat a büntetőeljárási

törvény értelmében ne lehessen bizonyítékként értékelni.

Az ügyész a támadásokkal kapcsolatban azt mondta, a vádlottak „katonai

akciónak” tekintették a bűncselekményeket, azok „eredményeit” utólag együtt értékelték.

Szabó Zsolt elmondta, a DNS-minták, a lefoglalt adathordozókon lévő fényképek,

térképek, a vádlotti vallomások, mobiltelefonok hívásinformációi, a fegyverszakértői

vélemények igazolják, hogy sorozatgyilkosság történt. Emlékeztetett arra, hogy K. Árpád

elsőrendű és testvére, K. István másodrendű vádlott a nyomozás során beismerte azoknak

a cselekményeknek az elkövetését, amelyekben nem történt haláleset. P. Zsolt

harmadrendű vádlott nem ismerte el egy cselekmény elkövetését sem. Cs. István

negyedrendű vádlott vallomásában beismerte, hogy közreműködött a két utolsó

cselekményben. Cs. István vallomásával összefüggésben az ügyész azt mondta, a

vádlottak vallomásaiból kiderült, hogy Cs. István nem védekezhet azzal, hogy nem tudta,

miben vesz részt, és nem is állt olyan kényszer alatt, ami indokolhatná tetteit.

88 TREMMEL Flórián: Igazságügyi retorika. 80-82.o. 89 HAJDÚ Eszter i.m.

34

A büntetőügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva nyilatkozataival

kapcsolatban Szabó Zsolt emlékeztetett arra, hogy a vádlottak volt munkáltatója, K.

Árpád elsőrendű vádlott volt barátnője a nyomozás során terhelő vallomást tett a

vádlottakra, majd ezeket a vallomásokat később megváltoztatta. Az ügyész, aki

„produkciónak” nevezte F.-né Ny. Éva a bíróság előtt tett nyilatkozatait, azt mondta: nem

lehet hitelt érdemlőnek tekinteni a tanú által a tárgyaláson elmondottakat. Szerinte a tanú

a perben már K. Árpád érdekeit tartotta szem előtt, és utalt arra is, hogy a vádlott és F.-

né Ny. Éva meg nem engedett kapcsolatot tartott fenn az eljárás során.90

Megállapíthatjuk, hogy ebben a védőbeszédben a fentiekben ismertetett száraz

tényállásrészek (amelyek már mindenki által ismertek) és az azokra vonatkozó

bizonyítékok szerves egységet képeznek.91

Szabó Zsoltnak véleményem szerint túl hosszú volt a vádbeszéde, mert 2013.

május 17-én, pénteken be sem tudta fejezni, hanem folytatnia kellett 2013. május 22-én,

szerdán.92

A jelenlegi vádbeszédről elmondhatjuk, hogy nem használt sablonokat, egy másik

ügyben bármilyen hatásosnak bizonyult fordulatokat. Az ügyész betartotta azt a

javaslatot, amit Tóth Mihály ír a könyvében, hogy minden ügyben elölről kell kezdeni a

felkészülést, az érvelés logikai vázának elkészítését, az érvek és ellenérvek

szembeállítását. Ezeknek alapján új, egyedi álláspontot kell kialakítani, amihez a korábbi

ügyek sokasága csak, mint általánosítható tapasztalatok forrása nyújthat segítséget.93

V.3. A védőbeszéd elemzése

Ebben a fejezetben a romagyilkosságok másodszámú vádlottjának, Kiss István

ügyvédjének, Balázs Bencének a védőbeszédét szeretném elemezni, amelyet 2013. május

28-án, kedden mondott. Ez a védőbeszéd is hosszúra nyúlt, ugyanis három órán keresztül

tartott (az előző fejezetben ismertetett vádbeszédhez képest, amely csak az első napon

tartott 7 órán keresztül és még folytatták egy másik napon, jóval rövidebb volt). A túl

90 SZON (2018): Romagyilkosságok –Megkezdődött az ügyész vádbeszéde https://szon.hu/haon-

szirena/romagyilkossagok-megkezdodott-az-ugyesz-vadbeszede-3063766/ (Letöltés dátuma: 2020.01.30.) 91 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 32. 92 Index (2013): A romagyilkosságok három vádlottját örökre bezárná az ügyész

https://index.hu/belfold/2013/05/22/a_romagyilkossagok_harom_vadlottjat_orokre_bezarna_az_ugyesz/

(Letöltés dátuma: 2020.01.30.) 93 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. Dialóg

Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2012, 33.

35

hosszú előadás azért nem megfelelő, mert nagyon sok benne az ismétlés (például a

védőügyvéd beszédében megismétli a vádbeszédben bemutatott tényállást, ez jelen

esetben meg is történt, ugyanis Balázs Bence ügyvéd sokszor megismételte Szabó Zsolt

szavait.).

Az ügyvéd védőbeszédében a rendőrség munkáját kritizálta, és a vád számára

legfontosabb vallomást tévő negyedrendű vádlott, Csontos István állításait és

szavahihetőségét vonta kétségbe. Védence, Kiss István korábban csupán az első két

támadásban, a galgagyörgykiben és a piricseiben való részvételét ismerte el. Ezek során

ugyanis nem volt halálos áldozat. A védőügyvéd szerint a védence szándéka ezeknél a

támadásoknál csupán a félelemkeltés volt, épületekre tüzeltek, így a támadások nem

számíthatnak emberölési kísérletnek.

Ezek miatt a védőügyvéd szerint Kiss I. csupán fegyverrel való visszaélésben

bűnös (ugyanis jogszerűtlenül voltak nála fegyverek), illetve foglalkozás körében

elkövetett szándékos veszélyeztetésért. Kiss I. ugyanis szerinte foglalkozási szabályt

szegett, amikor a fegyvert használta, még úgy is, hogy az nála sem lehetett volna.

Ráadásul azokkal nem akart embert ölni, csupán veszélyhelyzetet akart előidézni.

A piricsei támadás során tüzet nyitott a lakóépületre, a védőügyvéd szerint

azonban nem tudhatta, hogy az lakott. Amikor az egyik sértett, egy roma nő, kilépett az

ajtón, Kiss reflexszerűen lábon lőtte, holott az ügyvéd szerint, ha az lett volna a szándéka,

akár meg is ölhette volna. A vádlott azonban szerinte inkább a menekülést választotta, és

csak „a biztonságos menekülést fedezve” lőtte lábon a nőt, majd adott le még egy

sorozatot futva a házra. „Csak gondatlanság terheli” - mondta az ügyvéd.

A védőbeszéde során az ügyvéd hosszan kritizálta a rendőrség munkáját, szerinte

szabálytalanságok sorát követték el, kezdve a Perényi1 nevű szórakozóhelyen talált

fegyverek lefoglalásával, ahol nem volt jelen végig a szabályok által megkövetelt

hatósági tanú, egy házkutatást ittasan elvégző helyszínelő munkáján át a

tatárszentgyörgyi gyilkosság után nem talált, majd hirtelen meglelt lőszerekig. Szerinte a

hibák miatt kétséges, hogy ezek az anyagok mennyire állják meg a helyüket

bizonyítékként.

A rendőrség hibáinak felemlegetése mellett a védőbeszéd leginkább Csontos

István, azaz a negyedrendű vádlott szavahihetőségét támadta. Az ügyvéd szerint a vádirat

jó része a bizonyítékok és tanúvallomások hiánya miatt Csontos I. a társait terhelő

vallomásán alapszik, ez pedig szerinte sok esetben ellentmondásos, nem felel meg a

szakértők által megállapított tényeknek, ráadásul a nyomozati és a bírósági vallomások

36

között is adódnak különbségek. A koronatanú, F.-né Ny. Éva vallomására is kitért,

amelyre szerinte nagy hatással volt a vádlottaktól való növekvő félelme. Szerinte ugyanis

a nőt sokként érte a sorozatgyilkosság, és visszamenőlegesen is úgy értelmezte a

vádlottak tetteit, hogy azok őt és a gyermekét veszélyeztették, és ez a félelem kihatott a

vallomására is.

A vád tárgyi bizonyítékok köré épített állításait szintén kétségbe vonta, szerinte

nem bizonyító erejű a DNS-szakértői vélemény, amely a vádlottak DNS-ét mutatta ki a

fegyvereken. Ugyanis azt nem tudta kimutatni, hogy azok mikor kerültek oda. Ezek

alapján elmondhatjuk, hogy a védő feltárta azokat a bizonyítékokat, amelyek által a

bíróság döntést hozhat, hogy a vádlott szerinte ártatlan.94

Balázs Bence ügyvéd védőbeszéde végén kijelentette, hogy védence, Kiss István

a vádpontok többségében nem bűnös. Szerinte csak fegyverrel való visszaélésért, illetve

foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésért vonható felelősségre, és azt

is csak az első kettő, a galgagyörki és a piricsei támadásokra vonatkoztatva.95 Ezek

alapján megállapíthatjuk, hogy az ügyvéd célja minél kisebb büntetés kiszabása volt.

Elmondhatjuk, hogy a védőbeszéd egy látszólag rögtönzésnek tűnő,

bizonyításokat és a vád vitatható állításait cáfoló szónoki mű volt, amely mögött Balázs

Bence ügyvéd komoly ügy- és normaismerete állt. A jog és a retorika találkozása ebben

a perbeszédben (védőbeszédben) is tetten érthető, ahol a bíróság előtt elhangzó

beszédeken emberi sorsok dőlnek el. Az ügyészek és ügyvédek felelőssége ezért óriási,

hiszen jogi tájékozottságuk és a meggyőző beszédben való jártasságuk segítségével

előadott szónoklataikon nem csupán egy-egy ügy kimenetele dől el, hanem egy vagy akár

több ember jövője is.

Balázs védőbeszédével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy mivel a vád már

egyszer ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját, a védelemnek erre a kifejtésre kell

reagálnia. Ki kell emelnie, mivel ért egyet, mit akar kiegészíteni és mi ellen él kifogással.

A bizonyítékok mérlegelésekor a védőnek kötelessége, hogy vitassa azt a vád által

felvázolt tényállást, ami csupán köztudomásra épül, illetve aminek jogellenes, vagy

jogsértő módon beszerzett bizonyíték az alapja. Itt szerephez jut a bizonyítás negatív

oldala, a cáfolás. Ezeket az ügyvéd mind megtette, ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy

94 TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. 155. 95 Origo (2013): Csak reflexből lőtte lábon a cigány nőt a vádlott

https://www.origo.hu/itthon/20130528-csak-reflexbol-lotte-labon-a-cigany-not-a-vadlott-

ciganygyilkossagok-vedobeszedek.html (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

37

a vádirat jó része a bizonyítékok és tanúvallomások hiánya miatt Csontos Istvánnak a

társait terhelő vallomásán alapszik, ez pedig szerinte sok esetben ellentmondásos, nem

felel meg a szakértők által megállapított tényeknek, ráadásul a nyomozati és a bírósági

vallomások között is adódnak különbségek.

Az ügyvéd igyekezett a vádlott (Kiss István) jellemének árnyalt, változatos

bemutatására. Bemutatásra került a vádlott élete, életvitele, értékrendje. Ezek ismertetése

hozzájárul a döntés meghozatalához, mert ezeket a fontos tényezőket is figyelembe kell

vennie a bíróságnak a büntetés kiszabásakor.

A jogi előterjesztés kellő hatást váltott ki, mert az bizonyítási eljáráson, azok

eredményeinek rendszerbe foglalásán alapult. Balázs beszéde nem volt csapongó,

céltalan. A büntetés kapcsán, a védőnek az ügyészhez hasonlóan szintén sorba kell vennie

a súlyosbító és az enyhítő körülményeket is, az utóbbiak megfelelő hangsúlyozásával.

Véleményem szerint ez jelen esetben megvalósult. Habár a befejezés ebben az esetben

(ha végig veszi alaposan a körülményeket) elmaradhat, bár véleményem szerint retorikai

szempontból tanácsos lenne egy bevezető és befejezés a védőbeszédben. Balázs erre

törekedett is. Az ügyvéd a befejezésben összegezte az ügy lényeges elemeit, a fontosabb,

meghatározó bizonyítékokat. Elmondhatjuk, hogy a beszéd lezárása – a bevezetőhöz

hasonlóan – rövid, illetve frappáns volt, egyedi mondatokat tartalmazott, amely nagy

valószínűséggel nyomot hagyott a bíróság emlékezetében.

V.4. Következtetések

Elmondhatjuk, hogy a romagyilkosságok büntetőperében az általam elemzett 2013.

májusi vád- és védőbeszéd, dolgozatom terjedelme miatt csak a másodszámú vádlott,

Kiss István ügyvédjének, Balázs Bencének a védőbeszédét elemeztem, mind nagyon

hosszúra nyúlt, az első majdnem tízórás, a második háromórás volt. A dokumentumfilm96

és a 2013-as májusi híradós közvetítések alapján megállapíthatjuk, hogy a vád-és

védőbeszédek nagyon hosszúra nyúltak, és emiatt is unalmasak voltak. Pedig a vád-és

védőbeszédnek pont az lenne a lényege, ahogy azt dolgozatom elméleti részében be is

mutattam, hogy érdekes és értékes legyen.

Véleményem szerint a vádbeszédben nem kellett volna olyan részletesen

beszélnie az ügyésznek a bizonyítási eljárás időtartamáról, a büntetőeljárás szabályainak

96 HAJDÚ Eszter: i.m.

38

érvényesüléséről, a házkutatásokon, a helyszíni szemléken történtekről, az azokról

készült jegyzőkönyvek hiányosságairól, a bizonyítékok értékeléséről. Ugyanis ezeket a

tényeket a bíróság ismeri, a hallgatóságot pedig nem érdekli. Viszont némelyik résznél

(például amikor a sorozatgyilkosság részleteit ecsetelte) átesett a ló másik oldalára,

ugyanis ebben az esetben véleményem szerint a közönségnek akarta magát produkálni.

Ahogy Tóth Mihály is mondja a bíróság előtt veszíti el a hitelét az az ügyész, aki főként

a közönségnek akarja magát produkálni. A vád képviselője társadalmi ügyet képvisel,

amivel azonosulnia kell. Súlyos hiba lenne, ha úgy tűnne, saját személyes sikerét ennél

fontosabbnak tartja, az a fő cél, hogy beszédének elhangzása után a tárgyalóterem

közönsége megtapsolja (persze csak jelképesen). Az ügyészi vádbeszéd a bíróságnak

szól, sikerének mércéje a bírósági döntés lesz. De a jó felkészültségű ügyész figyelmet

fordít arra is, hogy tevékenysége a tárgyalóterem nyilvánosságának kritikáját ugyancsak

kiállja.97

Szerintem sem az ügyész vádbeszéde, sem az ügyvéd védőbeszéde elmondása,

vagy inkább felolvasása alatt nem látszott egyik fél sem határozottnak, hanem inkább

csak elhadarták a mondanivalójukat. Pedig Tóth Mihály szerint is a határozottság a

mondanivaló egyértelműségének jelzője, valamint annak, hogy aki így beszél, az

komolyan gondolja azt, amit mond. Az egyéni véleményalkotás, a meggyőződés

kifejezésre juttatása tovább fokozhatja ennek hatását.98

Pozitívum, hogy az elemzett vád-és védőbeszédről, megállapíthatjuk, hogy

mindkettőnek szilárd logikai váza volt annak ellenére is, hogy egy kicsit hosszúra is

sikeredett. Mivel a romagyilkosságok ügye nagy, bonyolult ügynek tekinthető, ezért

szükséges is volt hozzá a részletes vázlat, és a per-és vádbeszéd jól felépítettsége és több

részre osztása.

Összességében elmondhatjuk, hogy ha a beszédek rövidebbek lettek volna

(például kivették volna belőlük azokat a részeket, hogy a közönségnek akarjanak

produkálni), akkor a jól szerkesztett és előkészített beszédekkel elérhették volna, hogy a

hallgatóság érdeklődő figyelemmel kövesse a beszédek logikáját és a végkövetkeztetést,

de sajnos a felvételeken azt láttam, hogy jónéhányan elbóbiskoltak, még a rendőrőrök is

az órákon át tartó fejtegetések közben.

Megállapíthatjuk általában és konkrét esetben is (a bemutatott romagyilkosságos

ügy) perbeszédek képezik a tárgyalások tetőpontját, ahol a tény- és jogkérdések

97 TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és védbeszédei. 26. 98 Uo. 31.

39

eldöntéséhez, meggyőző funkciójukkal nagyban hozzájárulnak. A megvizsgált

perbeszédekben láthattuk, hogy a hármas egység valóban még mindig megtalálható a

szövegben: a beszélő (vádbeszédben az ügyész, védőbeszédben az ügyvéd), a

hallgatóság, és a szöveg maga. A megvizsgált beszédek kapcsán voltak olyan elemek,

amelyeket miatt ezek a perbeszédek eltérőek egy „átlagos” szónoklattól, ilyen például az

a tény, hogy az ügyésznek az egész tárgyalás folyamán objektívnak kell maradnia.

Az elemzett vád-és védőbeszédekből kiderült vannak úgymond bevált eszközök

egy beszéd felépítésekor, például a bevezetőben használt érzelmi ráhatás, amely által a

hallgatóság számára jobban megmarad az elhangzott beszéd. A beszédekből az is

világossá vált, hogy érdemes használni szakértői véleményeket (a romagyilkosságok

kapcsán 43 szakértőt hallgattak meg), amely az ügyvéd részéről alaposságra utal, vagy

jelképet használni a minél nagyobb hatás érdekében. Volt olyan elhangzott beszéd is,

amelyben a vádlott korábbi vallomásából volt idézve, és amit magyarázatokkal

megsemmisített. Mindezekből látni tehát, hogy a jogász szakma bár régóta alkalmazza a

retorikát, a mai napig kimeríthetetlen a lehetőségek választéka, amely alapján egy

tárgyaláson elhangzott beszédet fel lehet építeni.

40

VI. Befejezés

Dolgozatom témájának a jog és retorika kapcsolatát választottam. Az első részben a

retorika gyökereit ismertettem. Megfigyelhető, hogy ebben az időben a nyilvános beszéd

fontossága már kiemelkedő volt, a közügyek rendezése a szó erejével történt. Sikeres

eredményeket csak úgy tudtak elérni, ha elmélyítették az ékesszólás rejtelmeit. Munkám

során az ókori retorika bemutatásától eljutottam egy moderneset elemzéséig.

Majd rátértem a perbeszédek jellemzőinek ismertetésére, azaz típusaira, jogi

szabályozására, jellegzetességeire és felépítésére. Ezután a vád-és védőbeszédeket

mutattam be részletesen, azaz a vádbeszédet, mint szónoki beszédet, a védőbeszéd stílusát

és összehasonlítottam a vád-és védőbeszédet.

Dolgozatomban a perbeszédek jogi szabályozást lényegesnek tartottam

összefoglalni, mert a tárgyalóteremben a szónoklat alapjait nem csak a retorika alapozza

meg, hanem a jogszabályok betartása is.

Munkám utolsó fejezetében egy modernesetet elemeztem retorikai szempontból.

A XXI. században nevezetes per volt a romagyilkosságok pere. A romagyilkosságok

2013-as vád és védőbeszédének elemzését azért választottam, mert a társadalmi

érdeklődés kimagasló volt a tárgyalás során. Magyarország kriminalisztika történetének

egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata volt. A perről filmet is forgattak, amiben

Hajdú Eszter követte figyelemmel a tárgyalássorozat 167 napját.

Szakdolgozatom fő célja, hogy választ kapjak, hogy mennyit változott a retorika

a múlttól a jelenig, valamint, hogy napjainkban milyen retorikai eszközöket alkalmaznak

a tárgyalóteremben.

Kutatásaim során egyértelműen megfigyelhető, hogy a hármas tagolás a

szövegekben a retorika gyökereitől napjainkig alkalmazott retorikai eszköz.

Megállapítható, hogy vannak gyakran alkalmazott eszközök ezek közül számomra

a legkiemelkedőbb a bevezetőben használt érzelmi ráhatás. A romagyilkoságok

perbeszédénél az ügyész az ügy lényegével kezdett „Sokan csak a véletlen szerencsének

köszönhetően menekültek meg élve a halálos veszedelemből” Ahogy azt a

dolgozatomban is említettem véleményem szerint ez egy remekül sikerült bevezető volt,

amivel a hallgatóság érzelmeire próbált hatni. Elmondható, hogy retorikai szempontból

egy átgondolt bevezetés mérföldkő lehet a tárgyalás során, és erre ebben az esetben

ügyész oda is figyelt.

41

Összegezve megállapítható, hogy a jog ősidők óta alkalmazza a retorikát. A

retorikai eszközök használatának lehetősége sokszínű, amely segítségével egy átgondolt

beszéd a tárgyaláson előadható. A jogban és retorikában egyaránt közös a társadalmi

változásokhoz igazódás, folyamatosan változó élet helyzetekhez, eseményekhez

megpróbálják a válaszokat megtalálni. Megállapítható, hogy nem csak a retorika változott

az idő múlásával, hanem a szónokok személyisége, előadásmódja is.

Utolsó gondolatomként kiemelném, hogy egy jogi beszédre érdemes időt

szentelni, előre átgondolni mondanivalónk lényegét, a beszédet vázlatosan elkészíteni és

kitartóan gyakorolni, az elméleti és gyakorlati tudást összehangolni, hogy a kívánt hatást

elérjük.

42

Irodalomjegyzék

Hagyományos források (könyv, tanulmány, folyóiratcikk)

ACZÉL Petra: Retorika. A szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nova Könyvkiadó,

2001.

ACZÉL Petra: Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram Könyvkiadó,

2009.

ADAMIK Tamás: Szónoklattan. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2009.

ADAMIK Tamás: Cicero összes retorikaelméleti művei. Pozsony:Kalligram Kiadó,

2012.

ADAMIK Tamás (ford.):Arisztotelész:Retorika. Gondolat Kiadó. Budapest

ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: Klasszikus magyar retorika. Budapest: Holnap Kiadó, 2013.

ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: Az előadásmód és szónoklat. Terzór Kiadó, Budapest 2008.

ARISZTOTELÉSZ: Rétorika. Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1982, 264-275.

BOGNÁR E. – DEME L. – DURÓ L. – FÁBIÁN P. – LENGYEL D. – WACHA I.:

Szónokok, előadók kézikönyve. Kossuth Kiadó, Budapest, 1974.

GYÜRKY István: Tárgyalási magatartás a bíró szemével. Magyar jog (MJ): A Magyar

Jogász Egylet (MJE) folyóirata 1975/3–4. 191–194

HAJDÚ Eszter: Ítélet Magyaroszágon portugál-magyar-német dokumentumfilm, 107

perc, 2014

MAJOROS György: ’A retorikai érvelés hatalmáról (eleai Zénón és Gorgiasz)’ In:

Világosság, 2003. 11-12. sz. 209-216.

43

Marcus Favius Quintilianus: Szónoklattan. Pozsony: Kalligram Kiadó, 2009.

MOGYORÓDI E.: ’Gorgiasz, a hatalom és a retorika. Platón az írástudók árulásáról’ In:

Magyar Filozófiai Szemle: a MTA Filozófiai Bizottságának folyóirata, 2011. 32-55.

NÓTÁRI Tamás: Ciceró összes perbeszédei. Szeged, 2010.

NÓTÁRI Tamás.: Jog, vallás és retorika. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó,

Budapest, 2008.

SZABÓ Miklós: Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Bíbor

Könyvkiadó, Miskolc, 2001.

SZABÓ Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2002.

TÓTH Mihály (szerk.): Híres magyar perbeszédek. A közelmúlt nevezetes vád-és

védbeszédei. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 2012.

TÓTH Mihály: A bizonyítékok értékelése a vádbeszédben. Ügyészségi értesítő 1986./2.

TREMMEL Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. Budapest-Pécs, Dialóg Campus

Könyvkiadó, 2014.

44

Újságcikkek, internetes források

Amnesty International (2016): Véget ért a romagyilkosságok elkövetőinek pere

https://www.amnesty.hu/news/2009/veget-ert-a-romagyilkossagok-elkovetoinek-

pere?d=2017-04 (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

Fővárosi Ítélőtábla (2015): K. Árpád Sándor I. r. vádlott

https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/targyalasi-jegyzek/20150414/karpad-sandor-i-r-

vadlott (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

Index (2013): Végjátékához ért a romagyilkosságok pere

https://index.hu/belfold/2013/05/17/vegjatekahoz_ert_a_romagyilkossagok_pere/

(Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

Index (2013): A romagyilkosságok három vádlottját örökre bezárná az ügyész

https://index.hu/belfold/2013/05/22/a_romagyilkossagok_harom_vadlottjat_orokre_bez

arna_az_ugyesz/ (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

KISS Anna: Az ügyészség szerepe az új bírósági eljárásban, 2018

https://jogaszvilag.hu/az-ugyeszseg-szerepe-az-uj-birosagi-eljarasban/ (Letöltés dátuma:

2020.02.11.)

KISS Anna: Jog és retorika különös tekintettel a perbeszédek szerepére, 2013

https://jogaszvilag.hu/jog-es-retorika-kulonos-tekintettel-a-perbeszedek-szerepere/

(Letöltés dátuma: 2020.02.11.)

Mandiner (2013): Az ügyész szerint megtervezett volt a romagyilkosság-sorozat

https://mandiner.hu/cikk/20130517_az_ugyesz_szerint_megtervezett_volt_a_romagyilk

ossag_sorozat

MATALIN Dóra (Index) (2014): Megdöbbentő film a romagyilkosságokról

https://index.hu/kultur/cinematrix/2014/05/15/megdobbento_film_a_romagyilkossagokr

ol/ (Letöltés dátuma: 2020.02.02.)

45

MIKLÓSI Gábor (Index) (2013): Egy megdöbbentő gyilkosságsorozat részletei.

https://index.hu/belfold/2011/03/25/egy_megdobbento_gyilkossagsorozat_reszletei/

(Letöltés dátuma: 2020.02.02.)

PATÓ Viktória Lilla: Védőbeszéd az új Be-ben, 2018

https://www.ugyved.hu/tartalom/250/vedobeszed-az-uj-be-ben (Letöltés dátuma:

2020.02.11.)

SZON (2013): Romagyilkosságok –Megkezdődött az ügyész vádbeszéde

https://szon.hu/haon-szirena/romagyilkossagok-megkezdodott-az-ugyesz-vadbeszede-

3063766/ (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

TÓTH Béla István (2013): A romagyilkosságok rövid krónikája

https://barankovics.hu/cikk/a-romagyilkossagok-rovid-kronikaja (Letöltés dátuma:

2020.01.30.)

Origo (2013): Csak reflexből lőtte lábon a cigány nőt a vádlott

https://www.origo.hu/itthon/20130528-csak-reflexbol-lotte-labon-a-cigany-not-a-

vadlott-ciganygyilkossagok-vedobeszedek.html (Letöltés dátuma: 2020.01.30.)

Jogszabályok

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1700090.tv (Letöltés dátuma: 2020.02.11.)