s ATÁ Egészségügyi ogJ A és igAzgATÁs Jog és ig

A közigazgatási jog különös részéből, azaz az egyes szakigazgatási ágazatok szabályozásáról egyre reménytelenebb vállalkozás átfogó tankönyvet írni. Mind a nemzetközi és az uniós jog, mind a magyar joganyag olyan sebességgel változik, amit a hagyományos tankönyvírás nem képes követni. Tankönyvírás helyett ma már sokkal célszerűbbnek tűnik a gyorsan és egyszerűen módosít-ható e-jegyzetek kiadása egy-egy szakigazgatási ágazatról.

Ez az egészségügyi joggról és igazgatásról szóló e-jegyzet az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2017-től bevezetett új tanterv céljait szolgálja a közigazga-tási jog különös részének újszerű oktatásához igazodóan. A jegyzetet azonban bárki használhatja, aki rövid áttekintést szeretne kapni az egészségügyi ágazat legfontosabb szabályairól és igazgatási rendszeréről.

ELTE EÖTVÖS KIADÓEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

ELTE Jogi Kari JEgyzETEK

ISBN 978-963-312-320-1

- - -

- -

- - -

- -

- - -

- -

- - -

- -

Egészségügyi Jogés igAzgATÁs

asbóTh MárTon – FazEKas Marianna – Koncz JózsEF

asb

óT

h M

ár

To

n –

Fa

zE

Ka

s M

ar

ian

na –

Ko

nc

z J

óz

sEF

E

gé

szsé

gü

gy

i Jo

g é

s ig

Az

gA

TÁ

s

fazekas_egeszsegugyijog_borito.indd 1 2020.03.27. 9:18:42

Egészségügyi jog és igazgatás

ELTE Jogi Kari Jegyzetek 28.

Sorozatszerkesztő: VARGA ISTVÁN

Asbóth Márton – Fazekas Marianna – Koncz József

Egészségügyi jog és igazgatás

Budapest, 2020

A kötet szerzői:Asbóth Márton (III. és V. fejezet – Fazekas Mariannával közös)Fazekas Marianna (I., II., III. és V. fejezet – Asbóth Mártonnal közös; IV., VI., VII. fejezet)Koncz József (VIII. fejezet)

Első kiadás

Szerkesztette: Fazekas MariannaA kézirat lezárva: 2020. február 15.

© szerzők, 2020© szerkesztő, 2020

ISBN 978 963 312 320 1ISSN 2060 5986

www.eotvoskiado.hu

Felelős kiadó: Hunyady András ügyvezető igazgatóFelelős szerkesztő: Brunner ÁkosSzakszerkesztők: Bérci Ildikó, Borsos-Szabó ÁgnesTördelőszerkesztő: SzépKönyvekBorítógrafika: Táncos LászlóBorítótervező: Csele Kmotrik Ildikó

Tartalom

Fontosabb rövidítések jegyzéke ............................................................................................. 7

I. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása. Az állami feladatok változása az egészségügyben ...................................................................................................................... 9

1. A gyógyítás és az egészségügy kezdetei .................................................................... 9

2. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása Magyarországon .....................................11

3. A polgári magyar egészségügy a dualizmus időszakában ......................................... 12

4. Az egészségügy a két világháború között ................................................................. 14

5. A szocialista egészségügy ......................................................................................... 17

6. Változások 1990 után ................................................................................................ 19

II. Az egészségügy jogi szabályozása ................................................................................... 21

1. A magyar szabályozás ............................................................................................... 21a) Az alkotmányos szabályozás .............................................................................. 21b) Az egészségügy viszonyait szabályozó törvények .............................................. 22c) Egyéb jogforrási szintek ...................................................................................... 23

2. Nemzetközi szabályozás ........................................................................................... 24a) Egyetemes egyezmények .................................................................................. 24b) Európai egyezmények ......................................................................................... 25c) Kétoldalú egyezmények ...................................................................................... 26

3. Az Európai Unió szabályozása ................................................................................... 26

III. Az egészségügyi ágazati közigazgatás szervezete. Közigazgatási tevékenységfajták az egészségügyi igazgatásban ............................................................................................. 29

1. Közigazgatási szervek ............................................................................................... 29

2. Az ágazati igazgatásban közreműködő egyéb szervek .............................................. 32

3. Szervezeti változások, a közigazgatási feladatok és tevékenységek átrendeződése ........................................................................................................ 33

IV. A közösségi egészségügy ................................................................................................ 35

1. Fogalmak.................................................................................................................... 35

2. Népegészségügyi feladatok ....................................................................................... 36

3. Járványügy ................................................................................................................ 37

4. Nemzetközi szabályozás ............................................................................................ 39

5. Európai uniós feladatok és hatáskörök ..................................................................... 40

V. A gyógyító-megelőző ellátás I. Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony ............................................................................................................................. 43

1. Az egészségügyi szolgáltatás fogalma, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság .............................................................................................................. 43

TarTalom6

2. Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony ......................................44

3. A betegjogok érvényesítésének rendszere ................................................................ 48

VI. A gyógyító-megelőző ellátás II. Az egészségügyi ellátórendszer .................................... 51

1. Az egészségügyi ellátórendszer szakmai tagolódása. A progresszivitás elve ........... 51

2. Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái .................................... 52

VII. A gyógyító-megelőző ellátás III. Az egészségbiztosítás .................................................. 57

1. A biztosítottak és egyes ellátásokra jogosultak ....................................................... 57

2. Az ellátások: a „szolgáltatási csomag” ..................................................................... 60

3. Az egészségbiztosításba „befogadott” szolgáltatók ................................................. 62

4. A biztosító .................................................................................................................. 63

5. Az egészségügyi ellátások fedezete. Finanszírozási technikák ................................. 64a) Az ellátások fedezete: köz- vagy magánfinanszírozás ........................................ 64b) Finanszírozási technikák ..................................................................................... 66

VIII. Gyógyszerügyi igazgatás................................................................................................ 67

1. Az állami beavatkozás szerepe és szükségessége a lakossági gyógyszerellátásban .... 67

2. Szabályozási szintek a gyógyszerügyben ................................................................... 68a) A magyar szabályozás ........................................................................................ 68b) Az uniós szabályozás szerepe ............................................................................. 69c) Önszabályozás ..................................................................................................... 70

3. A gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszere........................................................ 72a) Az Országgyűlés ................................................................................................. 72b) A Kormány .......................................................................................................... 72c) Az egészségügyért felelős miniszter ................................................................... 73d) Központi hivatalok .............................................................................................. 74e) A gyógyszerügyben érintett nem állami szervek ................................................ 76

4. A gyógyszerellátás főbb területei .............................................................................. 77a) Gyógyszerkutatások támogatása ....................................................................... 77b) Gyógyszergyártás engedélyezése ....................................................................... 78c) A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése ............................................ 79d) Gyógyszer-nagykereskedelem engedélyezése ................................................... 80e) A gyógyszer-kiskereskedelem – a gyógyszertárak – engedélyezése ................. 81

5. Gyógyszerbiztonság ................................................................................................... 83a) Gyógyszermellékhatások ...................................................................................84b) Hamisított, minőségi hibás, alaki hibás gyógyszer ............................................. 84

6. Gyógyszerek egészségbiztosítási támogatása .......................................................... 85

7. A gyógyszerellátással összefüggő állami, közhatalmi eszközök ................................ 87

8. Gyógyászati segédeszköz ellátás .............................................................................. 88

Irodalom ................................................................................................................................ 89

Ábrák, táblázatok jegyzéke .................................................................................................. 91

Fontosabb rövidítések jegyzéke

AB AlkotmánybíróságÁEEK Állami Egészségügyi Ellátó KözpontÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi SzolgálatBtk. aBüntetőTörvénykönyvrőlszóló2012.éviC.törvényE-Alap Egészségbiztosítási AlapEbtv. akötelezőegészségbiztosításellátásairólszóló1997.éviLXXXIII.

törvényEMMI EmberiErőforrásokMinisztériumaETT EgészségügyiTudományosTanácsEUMSZ azEurópaiUnióMűködésérőlszólóSzerződésEütv. azegészségügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvényGYEMSZI GyógyszerészetiésEgészségügyiMinőség-ésSzervezetfejlesztési

IntézetGyftv. a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegéd-

eszköz-ellátás,valamintagyógyszerforgalmazásáltalánosszabá-lyairólszóló2006.éviXCVIII.törvény

Gyógyszer- azemberialkalmazásrakerülőgyógyszerekrőlésegyéb,agyógy-törvény szerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi

XCV.törvényIJSZ azIntegráltJogvédelmiSzolgálatrólszóló381/2016.(XII.2.)Korm.

rendeletILO International Labour Organization,NemzetköziMunkaügyiSzer-

vezetISZT EgészségügyiTerületenMűködőIgazságügyiSzakértőiTestületKöjál közegészségügyi-járványügyiállomásMÁK MagyarÁllamkincstárMötv. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi

CLXXXIX.törvényNEAK NemzetiEgészségbiztosításiAlapkezelőNER NemzetköziEgészségügyiRendszabályokNNK Nemzeti Népegészségügyi KözpontOEP OrszágosEgészségbiztosításiPénztárOGYÉI gyógyszerügyihatóság/OrszágosGyógyszerészetiésÉlelmezés-

egészségügyiIntézetOMSZ OrszágosMentőszolgálatOTI OrszágosTársadalombiztosítóIntézet

Rövidítések jegyzéke8

OVSZ OrszágosVérellátóSzolgálatÖtv. ahelyiönkormányzatokrólszóló1990.éviLXV.törvényPanasztörvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi

CLXV.törvényPM PénzügyminisztériumSZOT SzakszervezetekOrszágosTanácsaSZTK SzakszervezetiTársadalombiztosításiKözpontújTbj. a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen

ellátásokfedezetérőlszóló2019.éviCXXII.törvényWHO World Health Organization,azENSZEgészségügyiVilágszerve-

zete

I. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása. Az állami feladatok változása az egészségügyben

1. A gyógyítás és az egészségügy kezdetei ........................................................................................... 9

2. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása Magyarországon ...........................................................11

3. A polgári magyar egészségügy a dualizmus időszakában ................................................................12

4. Az egészségügy a két világháború között ........................................................................................14

5. A szocialista egészségügy .................................................................................................................17

6. Változások 1990 után ........................................................................................................................19

1. A gyógyítás és az egészségügy kezdetei

Azegészségügyállamifeladataiazegészségügyiközigazgatáskialakulásátólkezdő-dőenkét nagy csoportbasorolhatók.Azegyikaközösségvédelmeaközegészség-ügyikockázatokkal, járványokkal szemben, amásik abetegségekgyógyításávalösszefüggőállamifeladatok.Azelsőfeladatcsoportévezredesmúltratekintvissza,mígagyógyításmegszervezése csaka19. századutolsóharmadától– a szociá-lis jogokmegjelenésével és az egészséghez való jog elismerésével – vált államifeladattá.Azegész társadalomrakiterjedőegészségügyiközigazgatástamodernértelembenvett közigazgatás egyik szakterületeként – hasonlóan a közigazgatásmásszakágaihoz–Európábanafelvilágosultabszolutizmusteremtettemeg.

Agyógyítás,sőta közegészségügy és a járványok elleni védekezés története évezredekkelkorábbankezdődött.Agyógyítástörténeténekelsőnagykorszakakénta görög orvoslást és orvostudományt szokásmegemlíteni,mert ekkor vált el azorvoslásasámánok,papokvarázslataitól,avallásikultuszoktól,ésekkorkíséreltekmegelőszörtudományosmagyarázatottalálniabetegségekokairaésagyógyításuk-ra.Agörögorvoslásésaz„orvostudományatyjaként”számontartottHippokratész aKr. e. 5. században testnedvek egyensúlyaként írta le az egészséget (eukrázia), abetegségpedigennekazegyensúlynakamegbomlása(diszkrázia). Hippokratész nevéhezfűződikazorvosietikamegalapozásais,enneklegismertebbténye,hogyaz orvosi eskü szövege ma is a hippokrateszi esküre épül.1AgörögorvostudománytapasztalataitGalénoszfoglaltaösszeaKr.u.2.században.2Rómábanamágikus,

1 Hajdi György: A modern orvostudomány előzményei. A görög-római antikvitás és az arab középkor orvoslásának legjelesebb képviselői. http://www.infektologia.hu/upload/infektologia/document/hajdi _modern _ orvostud _ elozmenyei _ 2resz.pdf (letöltve: 2020.02.15.). 1–4. o.

2 Uo. 6. o.

Az egészségügyi közigAzgAtás kiAlAkulásA. Az állAmi felAdAtok változásA Az egészségügyben 10

népi gyógyítástól elkülönülő orvoslást szinte kizárólag görög rabszolgaorvosokműveltékaKr.e.2.századtól,aFöldközi-tengerkeletimedencéjénekrómaimeghó-dításaután.ARómaiBirodalomnagyhódításainakidejénazonbanmárfejlettegész-ségügyről beszélhetünk: az orvosok collegiumokba, orvoscéhekbe szerveződtek,a városokban rendelőkműködtek (taberna medicinae), és a 3. század első felétőlorvosképzésisvolt.A4.századbanmegszerveztékavárosegészségügyihálózatot(archiatratus), és légiók orvosi szolgálatát képzett katonaorvosok látták el az azonos elvekszerintkiépítetttáboriellátóhelyeken(valetudinariumok).3

ANyugat-RómaiBirodalombukásautánazeurópaiorvoslástazarab közve-títéssel továbbvitt görög orvostudomány határozta meg, természetesen a népigyógymódok,akuruzslás,avajákosságszéleskörűalkalmazásamellett.Aközve-títés legnagyobbalakjaSzt. Istvánkortársa,Avicenna (Abu Ali el-Husszein Ben Abdullah Ibn Szína) volt, aki Az orvostudomány kánonjacíműhatalmasművébenösszefoglaltaagörögésamuszlimorvosláskorabelitapasztalatait.Ezjelentetteazeurópaiorvosképzéselméletialapjátisa12.századtólalapítottegyetemeken.4

Aközépkortörténeténekmeghatározótényezőivoltakajárványok.A14.szá-zadi pestisjárvány Európa népességének 30%-át, 30millió embert pusztított el,ahalálozásiarányavárosokbanalakosságkétharmadátiskitette.Ajárványokelle-nivédekezés–közegészségügyirendszabályokésintézkedésekformájában–első-sorbanavárosokbanjelentmeg.Akorabeliorvosifelfogások,melyekajárványokatmárnemistenibüntetésnektartották,kétfélemódonmagyaráztákezekmegjelené-sét.Azegyik,a„kontagionizmus”szerintajárványosmegbetegedésekérintkezés-selterjednek,amásikelmélet,a„miazmatizmus”arothadóanyagokkipárolgásábanláttaazokot.Ugyanakkormindkételméletelősegítetteajárványügyiintézkedésekkifejlesztésétéselterjedését.Azérintkezésmegakadályozásátcéloztaavesztegzár és a karantén,amitelőszörazitáliaitengerikereskedővárosok(példáulVelence)alkalmaztak,arothadóanyagokkipárolgásátpedigatemetkezéssel,azutcáktisztí-tásával,azegészségestáplálkozássalpróbáltákmegcsökkenteni.Ajárványokterje-désénekavárosihatóságok,uradalmaksokszordrákóiszigorral(példáulabetegekelevenenvalóbefalazásával)kíséreltékmegútjátállni.5

A kora középkorban az intézményes gyógyítás szinte kizárólag a szerzetes-rendek ápoldáiban, ispotályaibanfolyt.Akiépülővárosokbana14–15.századtólhoztak létre városi ispotályokat.6 A gyógyításban szigorúan elhatárolták az orvosi tevékenységet ésa sebészetet.Ezutóbbitborbélyok,kirurgusokvásárokon,piaco-konűzték,ezértcsaknema19.századiglenézett,megvetettténykedésvolt.Mígaz

3 Uo. 5. o.4 Uo. 10. o.5 Horányi Ildikó – Magyar László András: Démoni ragály: a pestis. Budapest, 2007. 5–7. o. 6 A magyar városi kórházak létesítéséről lásd gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és

egészségügy története. I. kötet. Budapest, 1953. 123. o.

Az egészségügyi közigazgatás kialakulása Magyarországon i11

orvosokategyetemekenképezték,asebészeteta16.századtólmegalakulóborbély-céhekenbelülvagykatonaifelcseriskolábanoktatták.7Afalusiközösségekbenabábák,agyógyfű-ésgyógyolajárusok,akuruzslók,ráolvasók,vajákosokműveltékanépi gyógyászatot.

A17.századtólkialakulóabszolút monarchiák részben a közegészségügyi és járványügyirendszabályokelőírásávalésaközpontihatalomközegeivelvégrehaj-tott érvényesítésével, részben az egészségügyi személyzetre vonatkozó képesítési ésműködésiszabályokmegalkotásával,helyenkéntaképzéskirályifennhatóságalávonásávalkezdtékmegazállamiegészségügymegteremtését.

2. Az egészségügyi közigazgatás kialakulása Magyarországon

Magyarországonatörökkiűzéseutánóriásilakatlanterületekmaradtakazországban,aszabályozatlanfolyókmiattamegművelhetőföldterületnagyrészénártér,mocsárterült el, a megmaradt lakosság egészségi állapota és a közegészségügy helyzetekatasztrofálisvolt.A törökuralomelőtt létrehozott ispotályokbólegysemmaradt,a18.századelejénmindössze47orvosdoktorműködött,éscsekélyvoltacéhbetarto-zóborbélyokszámais.Gyógyítássaljobbáravándorborbélyok,bábák,füvesemberek,kenőasszonyokfoglalkoztak,ésnemvoltmagyarországiorvosképzéssem.

AHabsburgbirodalomfokozatosberendezkedésévelazegészségügyifeladatokközpontifőhatóságaisaz1723-banlétrehozottHelytartótanácslett.

Az első „egészségügyi törvény”megalkotására 1770-ben került sor, amikor Mária TeréziakiadtaaGenerale Normativum in Re Sanitatiskirályirendeletet.Ameglehetősenhosszú,kétrészbőlésösszesennyolcfejezetbőlállórendeletalap-vetőenrendészetijellegű.Azegészségügyihatóságokat,ezekhatáskörét,eljárásáttartalmazóbevezető rendelkezésekutánaz I. részben foglalkozási feltételeket ésszabályokatírtelőazegészségügyitevékenységetvégzőorvosokra,sebészekreés bábákra,amásodikrészpedigajárványügyiigazgatásttárgyalja(határőrizet,veszteg-intézetek működése, fertőtlenítés, vesztegintézeti tisztítás stb.).8 Mária Terézia nevéhezfűződika magyar orvosképzés megteremtése is.9

7 Uo. 47–50. o.8 A „Generale Normativum in Re Sanitatis” teljes magyar nyelvű szövegét és részletes elemezését lásd

Balázs Péter: „Generale Normativum in Re Sanitatis” 1770. Szervezett egészségügyünk 1770-es alapren-delete. Piliscsaba–Budapest, 2004.

9 gortvay: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. 7. o.; szögi László: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Budapest, 2003. 51–68. o.


A reformkor legfontosabberedményeiközétartozottazegészségügyterületénaz orvosi társaságokmegalakulása,10 valamint a magyar orvosi nyelv megterem-tése,illetveamagyarnyelvkötelezővétételeazegészségügyiközigazgatásbanis(1830.éviVIII.tc.).A19.századelsőfelébenkezdődikmegazispotályokatfelváltóvárosi polgári kórházak létesítése.11

3. A polgári magyar egészségügy a dualizmus időszakában

AkiegyezésutánaközegészségügyifeladatokataBelügyminisztériumvetteát.Apol-gári egészségügyi közigazgatás kiépítése 1868-ban azzal kezdődött meg, hogya miniszter mellett létrehozták az Országos Közegészségi Tanácsot, általános köz -egészségügyitanácsadótestületként,melybenazorvostudományiágakképviselőiésazegészségügybenérdekeltminisztériumokdelegáltjaikaptakhelyet.12

Aközegészségügy törvényi szintű rendezésére1876-benkerült sor, az1876. évi XIV. törvénycikkben.Atörvényakorabeliegészségügyiviszonyokteljeskörűkodifikálására törekedett. Két részben és ezeken belül 16, illetőleg 3 fejezetbenszabályoztaazegészségügyműködésiterületeit,valamintKözegészségügyi szolgá-latcímmelazegészségügymegszervezéséértésműködéséértfelelősközigazgatásiszervekfeladataitéshatáskörét.

A törvény az állam szerepét továbbra is alapvetően rendészetinek tekintette, egyértelműeneztaszeméletettükrözikaközegészségügyi,ajárványügyielőírások,azorvosokról, a szülésnőkről szóló fejezetek, a temetkezés, agyógyszerészet ésagyógyfürdőügyszabályozása.Ugyanakkormegjelennekbenne–maiterminológiá-val–népegészségügyitárgykörök,példáulagyermekekrőlésaziskolaiegészség-nevelésrőlszólófejezet,azáltalánossegítségnyújtásikötelezettségkimondása.

Aközegészségügyés járványügyhatóságifeladataitésazegészségügyiszak-felügyeletetatörvényhatóságok által alkalmazott megyei tisztifőorvosok és a já rási orvosokláttákel,jóllehetahatóságijogköröketnemők,hanemajárásokbana szolgabíró, a vármegyében az alispán, a városban a polgármester gyakorolták.13

10 1837: Budapesti Kir. Orvosegyesület, 1840-től Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlései és a vidéki egyesületek. In Pálvölgyi Balázs: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867–1914. Budapest, 2011. 16. o.

11 A 18–19. századi magyar kórházügy történetéről lásd gortvay: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. 7. o.

12 Pálvölgyi: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867–1914. 12. o.13 1876. évi XVI. tc. 153–158. §. Az egészségügyi közigazgatás részletes bemutatása: Pálvölgyi: A magyar

közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867–1914. 12. o.

A polgári magyar egészségügy a dualizmus időszakában i13

Az egészségügyi ellátórendszerműködtetésétésfőkéntfinanszírozásáttekint-vesembeszélhetünkmégjólétiállamifunkcióról.Azorvosiellátásbiztosításáramindenvárosnakés6000lelkesnélnagyobbközségnekorvost,akisebbközségek-nekpedig–többtelepülésrekiterjedőorvosikörzettel–körorvostkellettalkalmaz-nia,akiavagyonosokatdíjazásellenében,aszegényeketpedigingyenvoltkötelesellátni.Az1500főnélnagyobbtelepülésekenszülésznőtiskellettfoglalkoztatni.14 Akórházaknagyonváltozatostulajdoniviszonyokalapjánműködtek,voltakálla-mi, önkormányzati, egyesületi, alapítványi, egyházi és magánintézmények. Ugyan -akkormár1855-tőlmegkülönböztettékaközkórházakatésamagánkórházakat,azonazalapon,hogyaközkórházakmindenbetegetkötelesekvoltakellátni,tulajdoniésműködésiformájuktólfüggetlenül.15

Afinanszírozásttekintveazegészségügyiellátásalapvetőenaz orvos és beteg magánjogi jogviszonyáraépült,aholazellátásdíjaszabadalkutárgyavolt,mégakorábbanérvényesülőkötötthonoráriumrendszertismegszüntették.Agyógyításköltségeitcsakaszegénységibizonyítvánnyalrendelkezőkhelyett–aszegényügyiigazgatásrészeként–viseltékazönkormányzatok.

Adualizmusidőszakábanazállamiegészségügyifeladatokfolyamatosbővü-lésétfigyelhetjükmeg.Ezmegmutatkozikarendeletalkotásnálésaköltségvetésitörvényeknélazegészségügyiigazgatásifeladatokéskiadásokugrásszerűbővülé-sében.16Azújállamifeladatok–példáulatrachomavagyatbcelleniküzdelem–újközigazgatásitevékenységeketiséletrehívtak:példáulközegészségügyifeladato-katkiszolgálóvizsgálóintézeteketlétesítettek(ilyenvoltaKözpontiBacteriológiaiés Egészségtani Intézet).17 Ugyanakkor a jóléti állami funkció és újraelosztás hiányát jelzi, hogy számos, később államivá váló egészségügyi feladat előszörkaritatívegyesületiformábanszerveződöttmeg.Azállamvagyazönkormányza-tokezeketazegyesületeketkaroltákfeléstámogatták.18

Azegészségügyetérintőszociálisújraelosztófunkcióaszázadfordulónjelentmeg az államilag szervezett kötelező betegbiztosítás 1891. évi bevezetésével és enneknyománabetegápolásiköltségviselésújrarendezésével.19

14 1876. évi XIV. tc. 142–145. §, illetve 146–148. §.15 Pálvölgyi: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867–1914. 12. o.16 „Míg például 1870-ben három költségvetési tételt lehet az egészségügyi kiadások közé sorolni, a követ-

kező évben már hatot, a korszak végén, az 1914–1915-ös költségvetési törvény pedig már 36 egészség-üggyel kapcsolatos tételt tartalmaz.” Lásd uo. 13. o.

17 Uo. 19–20. o.18 A korszak „self-help” egészségpolitikájáról lásd még Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, anti-

szemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Budapest, 2001. 31–34. o.

19 1891. évi XIV. tc. az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről és az 1898. évi XXI. tc. a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről.


A magyar betegbiztosítás a bismarcki modellt követte.Amunkavállalókésamunkáltatókjárulékbefizetéseirealapozottkötelezőbiztosítástaziparbanfoglal-koztatottakraírtákelő.Abiztosítottakbetegsegélyezőpénztáraktagjaiváváltak,ésapénztárakáltalalkalmazottorvosoknálvehettékigénybeajáróbeteg-szakorvosiellátást,valamintakórháziápolásköltségétisapénztárviselte.1900-banszabá-lyoztákamezőgazdaságimunkásokravonatkozóanabetegsegélyezést,ezazonbannemvoltkötelező,ésapénztárorvosiszolgáltatásokatisközségiorvosok,körorvo-soknyújtották.20

Abetegápolásköltségeinekviselésérőlszóló1898. évi új törvény az egészség-ügyiellátásköltségeitmegosztottaazállamkincstár(járványosbetegségekgyógyí-tása),abetegsegélyezőpénztárak(biztosítottakegészségügyiellátása)ésabetegek,illetőleg azországosbetegápolási alapközött.Azoknak akórházi ellátását, akiknemvoltakbiztosítottak,éssajátmagukvagyhozzátartozóiksemtudtákkifizetniagyógykezelésüket,ezazországosalapfedezte.Azalapműködéséértabelügy-miniszterfelelt,forrásapedigazországosbetegápolásipótadóvolt.Anembiztosítottszegényekkórházonkívüli ellátásánakköltségeit továbbra isaz illetőségszerintiközségnek kellett vállalnia.21

A 19. század második felében kezdődik meg az egészségügy nemzetközi szabályozása és a nemzetközi szervezetek létrehozása is. Első volt ezek közülasolferinóicsata(1859)utánHenryDunantkezdeményezésére1862-tőlkibontako-zóhumanitáriusmozgalom,aNemzetközi Vöröskereszt.

4. Az egészségügy a két világháború között22

Akétvilágháborúközöttikorszakbanazállamegészségügyifeladataikoncepcioná-lisannemváltoztak,annakellenéresem,hogy1918és1932közöttazegészségügy-nek önálló minisztériuma is volt (Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium).23 Lényegesenbővültek viszont az állam közegészségügyi feladatai.

Aközegészségügyterületénajárványokellenivédekezésmelléfelzárkózikazegyes népbetegségek (gümőkór, nemi betegségek, alkoholizmus) elleni küzde-lem. Államilag támogatott szövetségként kezdte meg a működését az anya- és

20 1900. évi XVI. tc. a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról.21 1898. évi XXI. tc. 1–3. §, 8. § és a végrehajtási BM rendeletek, lásd Pálvölgyi: A magyar közegészségügyi

közigazgatás intézményrendszere 1867–1914. 12. o.22 Az egészségügyi szabályozás teljes körű feldolgozását lásd atzél Elemér: A magyar egészségügyi

közigazgatás kézikönyve. I–III. kötet. Budapest, 1937.23 1932-ben ismét a belügyminiszter kapta meg az egészségügy központi igazgatását.

Az egészségügy a két világháború között i15

csecsemővédelemben a védőnői hálózatot fokozatosan kiépítőOrszágos StefániaSzövetség.241921-benpedigtörvénytfogadtakelatestnevelésről.25

A közegészségügy állami szervezetének fejlesztésében döntő lépés volt azOrszágos Közegészségügyi Intézetmint„központivégrehajtóintézmény”26 létre-hozása, mely 1927-ben kezdte meg működését. Az Országos KözegészségügyiIntézet a közegészségügy központi szakmai irányító szerve lett a minisztériumirányításaalatt,amiegyúttalaztisjelentette,hogymegkezdődöttaközegészségügyiés járványügyiközigazgatás,ésagyógyítástvégzőegészségügyi intézményrend-szerszervezetiszétválásais.Ezafolyamat1936-banteljesedettki,amikoratörvény-hatóságok tisztifőorvosait és tisztiorvosait állami köztisztviselővé minősítették.Hierarchikusanaminiszter,szakmailagpedigazOrszágosKözegészségügyiIntézetirányításaalárendeltékőket.27

AzOrszágosKözegészségügyi Intézet feladatkörébe tartozotta járványügyi megelőzés és védekezés.Ennekérdekébenkiépítettékajárványügyországosdiag-nosztikai laboratóriumihálózatát,bevezettéka járványügyi jelentőszolgálatot,azIntézetállítottaelőavédőoltásokhozszükségesoltóanyagokjórészét.AzIntézetvalósítottamegagyógyszerek törzskönyvezésétésellenőrzését,valamintátvetteaterületivédőnőirendszert,éslétrehoztaazún.Zöldkereszt-hálózatot, szakmai szempontbólirányítottaahatósági(tiszti)orvosokmunkáját,ésszervezteképzésü-ket, továbbképzésüket.28

Azorvosiszakmátérintőalapvetőváltozásvolt1936ban az orvosi rendtartás kiadása,ésazorvosokkötelezőtagságonalapulószakmaikamarábaszervezése.29 Aszakmaikamaraaharmincasévekvégétőlazonbanazsidótörvényekérvényesí-tésénekésazorvoskarfajialapontörténőszelektálásánakazeszközévévált.30

Akorszakegészségügyetisérintőfontosfejleményeakötelezőtársadalombiz-tosításteljeskiépüléseésújraszabályozása1927–1928-ban,azegységesköztestületibiztosító, az Országos Társadalombiztosító Intézet(OTI)létrehozásával.

24 szállási Árpád: Az Országos Stefánia Szövetség és id. Szénásy József (1886–1951). Orvosi Hetilap, (2008) 26., 1241–1243. o.

25 1921. évi LIII. tc., melynek nem vitatható a népegészségügyi szándéka, de alapvető célja mégis a Trianoni békeszerződésben erősen korlátozott katonai potenciál és utánpótlás-nevelés biztosítása volt.

26 Bezerédyné Hertelendy Magdolna – Hencz Aurél – zalányi Sámuel: Évszázados küzdelem hazánk egészség-ügyéért. Budapest, 1967. 219. o.; az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról az 1925. évi XXXI. tc. rendelkezett.

27 A hatósági orvosi szolgálatról és a közegészségügyi törvények egyéb rendelkezéseinek módosításáról szóló 1936. évi IX. tc.

28 Bezerédyné–Hencz–zalányi: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. 30. o.29 Az orvosi rendtartásról szóló 1936. évi I. tc.30 Az első zsidótörvényt is egy orvos, Csilléry András, az antiszemita Magyar Orvosok Nemzeti

Egyesületének vezéralakja nyújtotta be a parlamentnek, lásd Kovács: Liberalizmus, radikalizmus, anti-szemitizmus. 20. o.


Abetegségiésbalesetikötelezőbiztosítástújraszabályozó1927. évi XXI. tc. továbbrasemterjesztettekiakötelezőbiztosítástamezőgazdaságra,deegységesí-tetteajárulékfizetéstésazellátásokat.Azigaziváltozásperszeakötelezőnyugdíj-biztosításbevezetésevolt1928-ban.31

A magyar társadalom gazdasági szerkezetéből és társadalmi struktúrájábólkövetkezően akötelezőbetegségibiztosítás ebbenaz időszakban sem terjedt túlalakosság10%-án.32Amagyarbetegbiztosításirendszerlényegessajátosságavolt,hogy a biztosítottak egészségügyi szakellátását jórészt abiztosító egészségügyi intézményeivégezték.Abiztosítóegyszerrevolt tehátfinanszírozóésszolgálta-tásszervező.33

Akötelező társadalombiztosításmagyarországikialakításaugyanakkor részevoltegymásiktendenciának,amiazegészségügyiésszociálisszabályozásegyestárgyköreinek nemzetközi jogi szintre emelkedéseként jellemezhető. Ebbenfontos szerepet játszott az I. világháborút lezáró békeszerződési rendszer része-kéntlétrehozottNépszövetségéskülönösenennekamunkaügyiésszociális–ezenbelültársadalombiztosítási–szabályozássalfoglalkozószervezete,aNemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az ILO szabályozó tevékenysége – a közegész-ségügyet tekintve – a munkavédelem nemzetközi normáinak megalkotásábankiemelkedő,deazILOmeghatározószerepetjátszottabismarckitípusúkötelezőbiztosításirendszerekvilágméretűelterjesztésébenis.ANemzetköziMunkaügyiSzervezetakétvilágháborúközött18egyezménytervezetet,13ajánlástésegyálta-lánoshatározatotfogadottelatársadalombiztosítástárgykörében,ésnégyösszeha-sonlítóelemzőkötetetjelentetettmegavilágtársadalombiztosításirendszereiről.

A nemzetközi egyezmények másik, nem az ILO-hoz köthető szabályozásitárgy köre a „klasszikus” járványügy volt, ahol azonban most már globális egyez-ményekszülettek.Ugyancsakekkorkezdődikazúj„népbetegség”,akábítószer- fogyasztáselleninemzetköziegyüttműködésis.34

31 1928. évi XL. tc. az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról.32 A biztosítottak számát lásd A magyar társadalombiztosítás 10 éve 1919–1929. Budapest, 1929. 8. o.,

a lakosságszám: Bezerédyné–Hencz–zalányi: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. 30. o.33 Az OTI intézményeiről: A magyar társadalombiztosítás 10 éve 1919–1929. 40–59. o.; A magyar társadalom-

biztosítás 50 éve 1892–1942. Budapest, 1942.34 Magyarország 1930-ban iktatta törvénybe a pestis, a kolera, a sárgaláz, a kiütéses tífusz és a himlő ellen

való védekezés tárgyában kötött, Párizsban 1926. évi június hó 21-én kelt nemzetközi egyezményt (1930. évi XXXIII. tc.), valamint a Genfben 1925. évi február hó 19-én kötött „Nemzetközi ópiumegyezmény”-t (1930. évi XXXVII. tc.).

A szocialista egészségügy i17

5. A szocialista egészségügy

A szocializmus 1948–1990 közötti története nem írható le egységes történelmikorszakként,mindgazdasági,mindpolitikaiszempontbóltöbbidőszakratagolható,amiaközigazgatásszerepétislényegesenbefolyásolta.Azegészségügynekvoltazon-ban néhány olyan meghatározó jellemzője,melyazegészkorszakbanfennmaradt.

a) Az egészségügy minden elemében állami feladattá vált, melyet az egysé-ges államigazgatás központi és területi szervei szerveztek meg. Állami intézmények lettekazegészségügyiintézmények(akórházak,aszakrendelők,agyógyszertárak),államialkalmazottakkáváltakazorvosok,azápolónők,avédőnők,agyógyszeré-szek, tehát az egészségügyi ellátás teljes személyzete, akiket állami egyetemeken,illetőlegegyébállamiintézményekbenképeztek.Agyógyszergyártástállamiválla-latok végezték.

Az1949-benelfogadottAlkotmány47.§-asemjogosultságként,hanemállamifeladatként határoztameg az egészség védelmét és amunkaképtelenek segítésétadolgozókjogaiközött.

Azegészségügyközpontiágazatiirányításátaz1950-benlétrehozottEgészség-ügyiMinisztériumláttael,amiegészen1987-igugyanezenanévenműködött.

Aközegészségügy–mintláttuk,már1936-tólteljesegészébenállamosított–igazgatásátazOrszágosKözegészségügyiIntézetésterületilaboratóriumihálózatabázisán,deatanácsrendszerhezkapcsolódvaalakítottákki.Országosszintenazonbanaközegészségügyegyesterületeivelfoglalkozóújintézetekislétrejöttek:OrszágosMunkaegészségügyi Intézet, Országos Élelmezés- és TáplálkozástudományiIntézet,HumánOltóanyagtermelőésKutatóintézet.35Ezekaz intézetek jelzikazegészségügyiágazatiigazgatásnak–szinténazegészszocialistakorszakrajellem-ző–sajátosságát:aközpontiágazatiirányításbanbefolyásos javaslattevő, vélemé-nyező, döntéselőkészítő szerepet kaptak az ún. országos intézetek, melyek közül aközegészségügyiintézetekkutatásokatisfolytattak,mígagyógyításbanműkö-dők(példáulazOrszágosKorányiTbcIntézet)egészségügyiellátástisnyújtottak.1951-benEgészségügyi Tudományos Tanács (ETT) néven aminiszter tudomá-nyostanácsadótestületévészerveztékátaz1868ótalétezőOrszágosKözegészségi(utóbbKözegészségügyi)Tanácsot.

Aközegészségügy-járványügyigazgatása–többátszervezésésahálózatjelen-tősbővítéseután–1956-tólaKözegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőség és aszakmai irányításaalá tartozómegyei, illetőleg járási/városiközegészségügyi- járványügyi állomások (Köjál)feladat-éshatáskörevolt.Anépbetegségek–gümő-kór, nemi betegségek, alkoholizmus – leküzdésére területi gondozóintézeteket

35 Bezerédyné–Hencz–zalányi: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. 30. o.


hoztak létre.Az anya- és csecsemővédelema körzeti gyermekorvosi és védőnőihálózatfeladatalett.1948-banszerveztékmegújállamifeladatkéntavérellátást (OrszágosVértranszfúziósSzolgálat),éskizárólagközpontiirányításúállamifela-datlettamentés (OrszágosMentőszolgálat).

b)Azegészségügyegységénekelvealapjánazegészségügyiellátórendszeraprog -resszió elvén felépített, szakmailag hierarchikus állami intézményrendszert alkotott. Ennek legalsó szintje az 1952-ben a társadalombiztosító orvosaiból ésa községi, városi orvosokból kialakított körzeti orvosi hálózat volt. A körzeti orvo-sokatavárosi,illetőlegajárásitanácsok(1971-tőlajárásitanácsokmegszüntetéseutánaközségitanácsok,közöstanácsokis)foglalkoztatták.Ajáróbeteg-szakellá-tástahatvanasévektőlnagyobbütembenkiépülővárosi/járási(melyekugyancsakajárásszékhelyvárosokbanműködtek)szakrendelő intézetek biztosították. A kór -házakat vagyamegyei,vagyavárositanácsoktartottákfenn.Aprogresszívellátáscsúcsánaminisztériumközvetlenirányításaalattállóországosgyógyintézetekésaz egyetemi klinikák álltak.

c) A szocialista egészségügy alapelvei közé tartozott amindenki számára hozzáférhető, díjtalan egészségügyi ellátás biztosítása is. Az egészségügyi ellátás-ravalójogosultság1950és1975közöttabetegségibiztosításkeretében,biztosítottijogonjárt.AzOTImegszüntetéseésvagyonánakállamosításautánatársadalom-biztosításállamifeladatait1950-benaSzakszervezetekOrszágosTanácsáraruház-ták.36AközpontiszervaSzakszervezetiTársadalombiztosításiKözpont(SZTK),majd1964-tőlaSZOTTársadalombiztosításiFőigazgatóságavolt.Atársadalom-biztosításigazgatásacsak1984-tőlváltismétteljeskörbenállamifeladattá,deez1972-tőlmárnemterjedtkiazegészségügyiellátásokra.

d)A jogi szabályozást illetően az egészségügynormáinakkodifikálására vi-szonylag későn, csak 1972-ben, az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény megalkotásávalkerültsor.Eza törvény is–mintaz1876.évi–azegészségügyviszonyainakteljeskörűszabályozásátcéloztameg,aközegészségügytőlagyógyító-megelőző ellátáson át a gyógyszerügyig, az egészségügyi képzéssel bezárólag.Azújegészségügyikódexazellátáshoz való jogotazugyancsak1972-benelfo-gadottalkotmánymódosításraépítette,amelyeztállampolgári jogkéntdeklarálta.Az egészségügyi törvény ennek alapján szakított a biztosítási elvű egészségügyelvével,éskimondtaazállampolgárijogonjáróegészségügyiellátáselvét.37

36 Az állami társadalombiztosítás szervezetéről szóló 1950. évi 36. tvr.37 1972. évi II. törvény 25. §, ami azonban csak 1975-ben lépett hatályba [lásd a társadalombiztosításról

szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 354. § (2) bekezdését].

Változások 1990 után i19

6. Változások 1990 után

Ennekazegységesállamiegészségügyi rendszerneka lebontása és átalakítása kezdődöttmeg1990-ben.Aváltozásoknakmárakkorkét iránya volt.

a)Azegyikazállampolgárijogonjáróegészségügyiellátáshelyettabiztosí-tási elvű egészségügyi szolgáltatásokra való visszatérés.Eztmár1991-bencélultűztea60/1991.(X.29.)OGYhatározat,azáttéréspedig1992.július1-jétőltörténtmeg,atársadalombiztosításrólszólótörvénymódosításával.38 Az egészségbiztosí-tásigazgatását1993és1998közötttársadalombiztosításiönkormányzatiigazgatás-kéntszerveztékmeg,azönkormányzattestületiszerveitajárulékfizetőmunkaadókésmunkavállalókképviselőialkották.

b) Amásikiránytaközigazgatásrendszerénekátalakítása,ahelyi önkormány-zatok visszaállítása szabta meg. Az államigazgatás és az önkormányzati igazga-tásszétválásávalazegészségügybeniselkelletthatárolniegymástólafeladatokat.Azállamiszerepvállalásttekintvenemváltozottmegazazelv–ésazalkotmányosszabályozássem–,hogyazegészségügyiellátásokmegszervezéseállamifeladat.Eztazállamifeladatotanépegészségügy,aközegészségügyés járványügyterü-leténegyértelműenállamigazgatási feladatnakminősítették,éserrehoztáklétre1991-benazÁllamiNépegészségügyiésTisztiorvosiSzolgálatot,élénazországostisztifőorvossal.39 A gyógyellátás megszervezését azonbana törvényalkotó–azországosintézetekkivételével–ahelyiközszolgáltatásokértvalófelelősségjegyé-ben–ahelyi (települési és megyei) önkormányzatokraruházta.

2010 után lényeges változás következett be az egészségügyi ellátórendszerműködtetésében.Amegyeiönkormányzatokközszolgáltatás-szervezőszerepénekmegszűnésekövetkeztébena fekvőbeteggyógyintézeteket állami irányítás alá vonták, és csak a járóbeteg-ellátás (háziorvosok, szakrendelők) megszervezésemaradtatelepülésiönkormányzatokfeladata.

38 A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1992. évi IX. törvény.39 Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény. Hatályos címe: az

egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény. Az azóta bekövetkezett szervezeti változásokat a III. fejezet tartalmazza.

II. Az egészségügy jogi szabályozása

1. A magyar szabályozás .......................................................................................................................21a) Az alkotmányos szabályozás ........................................................................................................21b) Az egészségügy viszonyait szabályozó törvények ....................................................................... 22c) Egyéb jogforrási szintek ............................................................................................................... 23

2. Nemzetközi szabályozás .................................................................................................................. 24a) Egyetemes egyezmények ............................................................................................................ 24b) Európai egyezmények .................................................................................................................. 25c) Kétoldalú egyezmények................................................................................................................ 26

3. Az Európai Unió szabályozása .......................................................................................................... 26

1. A magyar szabályozás

a) Az alkotmányos szabályozás

Azegészségügy legmagasabb szintű szabályozásaazAlaptörvényben található, mégpedigazegészséghez való jogdeklarálásávalésazehhezkapcsolódóállamifeladatokjelzésszerűmegjelenítésével.

Ahogymárutaltunkrá,azegészséghezvaló jogállampolgári jogosultságkéntifelfogása1972-benkerültazAlkotmányba.Az1989.évialkotmánymódosításaszabá-lyozástannyibanváltoztattameg,hogymindenkiszámáragarantáltaa„legmagasabbszintűtestiéslelkiegészséghezvalójogot”.

AzAlaptörvényXX.cikke„alegmagasabbszintű”jelzőelhagyásávalatestiéslelkiegészséghezvalójogrólrendelkezik.Az(2)bekezdésébenviszontakorábbi-akhozképestkibővítetteazállamifeladatokkörét–amunkavédelemésazegész-ségügyiellátásmegszervezése,asportolásésarendszeres testedzés támogatása,valamint akörnyezetvédelménekbiztosításamellett – agenetikailagmódosítottélőlényektőlmentesmezőgazdasággal,azegészségesélelmiszerekhezésazivóvíz-hezvalóhozzáférésbiztosításával.

Az egészséghez való jog alanyi jogként vagy államcélként való értelmezésevisszatérőkérdésvolt azAlkotmánybírósággyakorlatában.AzABeztakérdéstalegteljesebbenaz54/1996.(XI.30.)ABhatározatábanfejtetteki.AzABállás-pontjaegyértelműenazvolt,hogyalehetőlegmagasabbszintűtestiéslelkiegész-séghezvaló jogönmagábanalanyi jogkéntnemértelmezhető,„azazAlkotmány70/D.§(2)bekezdésébenfoglaltállamikötelezettségkéntfogalmazódikmeg,amelymagábanfoglaljaaztakötelezettséget,hogyatörvényhozóatestiéslelkiegészség

Az egészségügy jogi szAbályozásA 22

bizonyosterületeinalanyijogokathatározzonmeg”.40Ilyen,atörvényalkotóáltalbiztosítottalanyijogokazegészségügyitörvénybenszabályozottbetegjogok, ezek között különösen az ellátáshoz való jog, továbbá a szociális biztonság részekéntmeghatározottkötelezőegészségbiztosításbanvalórészvétel,amiazegészségügyiellátásigénybevételétakkorisbiztosítja,haabeteganyagiviszonyaiegyébkénteztnemtennéklehetővé.

b) Az egészségügy viszonyait szabályozó törvények

Bárazegészségügytörvényiszintűszabályozásában–mintláttuk–meglehetősenrégóta léteznek az ágazat valamennyi viszonyát rendezni hivatott egészségügyikódexek,azegészségügyjelenlegitörvényiszabályozásatöbb törvényre épül.

Az egészségügy ágazati kódexeaz1972.éviII.törvénytfelváltó,azegészség-ügyrőlszóló1997.éviCLIV.törvény(továbbiakban:Eütv.),mely1998.július1-jénlépett hatályba. A törvény annyiban követi a korábbi kódexek tematikáját, hogymegtalálhatók benne a társadalom egészének védelmét szolgáló népegészségügyinormák,illetőlegagyógyítótevékenységrevonatkozóelőírásokis.Azáltalánosrészszabályozzaabetegjogokat,anépegészségügyet,azegészségügyiellátásokfajtáit,azellátórendszerfelépítését,azegészségügyiszolgáltatásnyújtásánaktárgyiésszemé-lyifeltételeit,aminőségbiztosítást,azállamszerveinekfelelősségétazegészségügymegszervezésében.Akódexkülönösrészeagyógyítótevékenységegyeskülönlegesterületeittárgyalja(példáulorvostudományikutatások,emberireprodukcióseljárá-sok,pszichiátriaibetegekgyógykezeléseésgondozása,szerv-ésszövetátültetésstb.).

Az egészségügyre vonatkozó további törvények részben a betegjogokhoz kapcsolódnak(ilyenekamagzatiéletvédelmérőlszóló1992.éviLXXIX.törvény,azegészségügyiésahozzájukkapcsolódószemélyesadatokkezelésérőlésvédel-mérőlszóló1997.éviXLVII.törvény,azegészségügyiközvetítőieljárásrólszóló2000.éviCXVI.törvény).

Akövetkezőszabályozási tárgykörazegészségügyi ellátások személyi felté-teleinek részletezése (lásd az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II.törvénytésazegészségügyitevékenységvégzésénekegyeskérdéseirőlszóló2003.éviLXXXIV.törvényt).Azellátórendszert érintően1996ótatörvényszabályozzaaközfinanszírozottegészségügyikapacitásokmértékétésaközfinanszírozásbavalóbekerülésrendjét(jelenlegazegészségügyiellátórendszerfejlesztésérőlszóló2006.éviCXXXII.törvény),továbbá2010utánafekvőbeteggyógyintézetekállamosítását(a2011.éviCLIV.törvény,a2012.éviXXXVIII.törvény,a2013.éviXXV.törvény),és2015nyarátólazegészségügyialapellátást(2015.éviCXXIII.törvény).

40 54/1996. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1996, 173.

A magyar szabályozás i23

A közegészségügy tárgykörében ki kell emelnünk amunkavédelmi törvényt,akémiaibiztonságrólszólótörvényt,anépegészségügyiszabályozáskörébőlpe-diganemdohányzókvédelmérőlszólótörvénytésanépegészségügyitermékadórólszólótörvényt,sőttágértelembenakörnyezetjogiszabályozásegyeselemeit,vala-mintazélelmiszerlánc-biztonságrólszólótörvénytis.

Az egészségügyi igazgatásban külön törvények szólnak az egészségügyi ágazatihatóságfeladat-éshatásköréről(1991.éviXI.törvény)ésazegészségügyigazgatásábanközreműködőszakmaikamarákról(2006.éviXCVII.törvény).

A társadalombiztosítási törvényegyüttesegyikelemeakötelezőegészségbiz-tosításellátásairólszóló1997.éviLXXXIII.törvény(továbbiakban:Ebtv.),deazellá-tásrajogosultakköréteddigaz1997.éviLXXX.törvénytartalmazta.Ezutóbbinakahelyébelép2020.július1-jétőla2019.éviCXXII.törvény(továbbiakban:újTbj.).

Elkülönült szabályozási terület a gyógyszerügy.Idesorolhatóazemberialkal-mazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvé-nyekmódosításárólszóló2005.éviXCV.törvényésa2006.éviXCVIII.törvényabiztonságosésgazdaságosgyógyszer-ésgyógyászatisegédeszköz-ellátás,vala-mintagyógyszerforgalmazásáltalánosszabályairól.

c) Egyéb jogforrási szintek

Afenti,meglehetősenszerteágazótörvényiszintűszabályozáshozigennagymeny-nyiségűésdifferenciáltvégrehajtásiszabályozáskapcsolódik.CsakazEütv.többmint30 tárgykörbenadfelhatalmazástaKormánynak,ésnyolcvanatmeghaladótárgykörbenazegészségügyértfelelősminiszternekvégrehajtásirendeletekkiadá-sára.Azegészségügyitárgyúkormány-ésminiszterirendeletekszámatöbbszázratehető.

Az egészségügy szabályozásában a helyi önkormányzatok viszonylag kis sze -repet kapnak. Helyi szabályozás a környezet-, a település-egészségügy területén születhet meg, azonban ezek többségét nem kifejezetten egészségügyi tárgyú,hanemkörnyezetvédelmi szabályozásnak tekinthetjük (például füstködriadó-ren-deletek, hulladékok elszállításáról, kezeléséről, elhelyezéséről szóló rendeletek).Agyógyításmegszervezésébenapraxisjogalapjánvégezhetőönállóorvosi tevé-kenység háziorvosi körzeteitugyancsakhelyirendeletekbenalakítjákkiazönkor-mányzatok.


2. Nemzetközi szabályozás

a) Egyetemes egyezmények

Láthattuk,hogyazegészségügyetérintőnemzetköziszabályozásazI.világháborútkövetőenbontakozottki.AII.világháborúutánezújlendületetkapottazENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) létrehozásával. Magyarországon az1948. éviXII. törvény iktatta be az EgészségügyiVilágszervezetAlkotmányát,melynekpreambuluma szerint „[A]z egészség a testi, szellemi és szociális teljesjólétnekállapotaésnemcsakbetegségvagy fogyatékossághiányábóláll”.Ennekszellemében aWHO alapvető rendeltetése a világ népegészségügyi helyzeténekajavítása,azacélvezérli,hogy„valamennyinépalehetőlegmagasabbegészség-ügyiszínvonalatérjeel”.

Azegyetemesegyezményekdöntőenazemberi jogok oldaláról közelítik meg azegészségügykérdését.EzértazegyezményekközöselvialapjátazEmberiJogokEgyetemesNyilatkozata(1948)jelenti,azemberiméltóságtiszteletbentartásánakésakegyetlen,embertelenvagylealacsonyítóbánásmódtilalmánakakinyilvánítá-sával,valamintaszociálisbiztonsághozvalójogmegemlítésével.ErreépülaPolgáriésPolitikaiJogokEgyezségokmányánakmárkifejezettenazorvositevékenységetkorlátozótilalma,melyakegyetlen,embertelenvagylealacsonyítóelbánáseseteiközülnevesítettentilalmazzabárkinekaszabadhozzájárulásanélkülorvosivagytudományoskísérletnekvalóalávetését.41Azugyanekkorelfogadott,agazdasági,szociáliséskulturálisjogokrólszólónemzetköziegyezségokmány4212.cikkepedig kinyilvánítja,hogymindenkinekjogavanalegmagasabbszintűtestiéslelkiegész-séghez.Ennekérdekébenazállamoknakrészbenanépegészségügyi,benneajárvány-ügyi feladatait, részbenazegészségügyiellátásbiztosításaérdekébena szociálisfunkciójáthangsúlyozza–igaz,csakazállamokteherbíróképességénekmértékéig.

A nemzetközi szabályozásban – az emberi jogok felértékelődő védelmévelösszefüggően–egyrenagyobbteretkapnakazorvostudományésáltalábanatudo-mányokhatalmasfejlődéserévénfelszínrekerülőújmorálisésjogikérdések:azemberenvégzetttudományoskutatásoknakújésújdimenzióitárulnakfel,példá-ula születendőgyermekneménekmegválasztása, azemberigenetikai állománykörében folytatott kísérletek, a klónozás stb. Ezek egy része beépül a formális

41 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. törvényerejű rendelet 7. cikke.

42 Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szo -ciális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 9. törvényerejű rendelet.

Nemzetközi szabályozás i25

egyezményekbe,deazegészségügyiellátást,azorvosimagatartástmegszámlálha-tatlanulsoknyilatkozat,ajánlás,kinyilvánítottalapelvisérinti.43

Afentiekmellettanemzetköziszabályozásbantovábbraiskiemeltszerepevana járványügyi szabályoknak. Jelenleg ishatálybanvanazelőzőfejezetbenmáremlítettegyezményapestis,akolera,asárgaláz,akiütésestífuszésahimlőellenivédekezésről (1930. éviXXXIII. tc.), de azóta aWHO égisze alatt számosmásjárványügyiszabályozásszületett.AzújabbakközétartozikaWHO Egészségügyi Rendszabályairól szóló egyezmény, amit Magyarország 2009-ben vezetett beamagyarjogrendszerbe.44

Anemzetköziszabályozáskiterjedagyógyszerügyre,45ésegyreterebélyesedőtárgykörévévált–amimáranemzetköziópiumegyezménnyel1925-benmegkez-dődött–akábítószer-kereskedelemés-fogyasztásvisszaszorításátcélzó,46 továb-bámásszenvedélybetegségek(példáuldohányzás)leküzdésétszolgálónemzetköziegyüttműködés.47

AWHOmellettazILOisazENSZkeretébenfolytattatevékenységét.Azegész-ségügyetérintőenmunkájaazonbanamunkaegészségügy,munkabiztonságterüle-térekorlátozódik.

b) Európai egyezmények

AzeurópaiegyezményeksorábanazegészségügyterületénisazEurópa Tanács nemzetköziegyezményeitkellkiemelni.Ezekegyikterülete–azemberelidegenít-hetetlenjogaihoz,azélethez,azemberiméltósághozvalójoghozkapcsolódóan– az emberen végzett orvostudományi kutatások, genetikai kísérletek szabályozá-sa. Ennek a tárgykörnek alapvető dokumentuma az 1997-ben születettOviedói Egyezmény,valamintazehhezkapcsolódókiegészítőjegyzőkönyvek.

Ugyancsak az Európa Tanács egyezménye, demár a szociális jogok olda-láról, az Európai Szociális Karta, ami kimondja a biztonságos és egészséges

43 Ezek sorában elsőként kell megemlíteni a Nürnbergi Kódexet, amelyet a II. világháborús bűnösökkel szembeni nürnbergi per során állítottak össze, és amely először fogalmazta meg nemzetközi szinten az orvostudományi kutatások etikai elveit. Részben erre épült 1964-ben a World Medical Association által kidolgozott Helsinki Deklaráció, és ide sorolhatók az UNESCO közgyűlésein elfogadott nyilatkozatok is. Mindezek részletes bemutatását lásd dósa Ágnes: Összehasonlító egészségügyi jog. Budapest, 2012. Különösen 9–19., 106–107. o.

44 2009. évi XCI. törvény.45 1976. évi 31. törvényerejű rendelet a gyógyszeripari termékek előállítását érintő felügyelet kölcsönös elis-

merése tárgyában, Genfben, 1970. évi október hó 9–11. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről.46 Például az 1998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszicho-

trop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről.47 Kihirdetve: 2005. évi III. törvény.


munkafeltételekhez,azegészségvédelméhez,atársadalombiztosításhoz,aszociá-lisésegészségügyisegítséghezvalójogot,melyekbiztosításáraaKartarendsze-rében a tagállamok kötelezettséget vállalhatnak.48

c) Kétoldalú egyezmények

Akétoldalúegyezményeknektörténetilegtöbb „generációja”alakultki.Márakétvilágháborúközöttmegjelentekazokakétoldalúegyezmények,melyekaszerződéstkötőállamokpolgárainakegészségügyiellátásátbiztosítottákamásikállamban.49 Aszocialistakorszakbanlényegébenvalamennyiszocialistaországgal létrejöttekilyenegyezmények,majd1990utánMagyarországszámoskétoldalú,ún.szociális biztonsági egyezménytkötött,melyekazegészségügyiellátásokkölcsönösbizto-sítását is tartalmazták.50

3. Az Európai Unió szabályozása

AzEurópaiUniótörténetében–ahogyeztmindenunióval,unióspolitikákkalfog-lalkozó írás ismegállapítja – a szociális dimenzió viszonylag hosszú ideig nemjelent meg. Ennek ellenére már az Európai Gazdasági Közösségek működésé-nekelső időszakaiban is létezett egészségügyivonatkozású szabályozás, részbenamunkavédelemkörébenamunkaegészségügyielőírások,részbenatársadalom-biztosítási rendszerekkoordinációja.Mindkétnormarendszerazonbanelsődlege-senamunkaerőszabadáramlásátszolgálta:amunkaegészségügyi,munkavédelmiszabályokharmonizációjaamunkaerőköltségektagállamokközöttikiegyenlítését,mígatársadalombiztosításirendszerekkoordinációjaamegszerzettvárományokésellátások„forgalmát”biztosítottaamunkavállalókmozgásáhozigazodóan.51

48 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről; 2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről.

49 Például az 1930. évi XLIV. törvénycikk a betegek kölcsönös ellátása tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar–szerb–horvát–szlovén egyezmény becikkelyezéséről; hasonló jött létre 1931-ben Bulgáriával is.

50 A szocialista országokkal kötött egyezmények: például magyar–román (1958), magyar–NDK (1958), magyar–lengyel (1959), magyar–szovjet (1960), magyar–bolgár 1960), magyar–jugoszláv (1968), sőt magyar–vietnami (1968), magyar–kubai (1969). 1990 után például magyar–svájci (1996); magyar–német (1998), magyar–osztrák (ennek több előzménye volt, a jelenleg hatályos: 1999), magyar–holland (2002), magyar–kanadai (2002).

51 gellérné luKács Éva – gyulavári Tamás: Szociális politika. In Kende Tamás – szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest, 2011. 437–462., 444–449. o.

Az Európai Unió szabályozás i27

Ezekacélkitűzésekazunióbővülésévelésazintegrációelmélyülésévelisfenn-maradtak,deazuniósszabályozásazegészségügyettekintveszámosújterületreiskiterjedt.Ennekafejlődésnekkiemelkedőállomásavolt,hogyazEurópai Unió Alapjogi Chartájába isbeemeltek többegészségügyivonatkozású rendelkezést.Ígyaszemélyisérthetetlenséghezvalójogkörébenkülönszabályokvonatkoznakazorvostudományésabiológiaterületére:szabadéstájékozottbeleegyezésazeljá-rásokba, az eugenikatilalma,azemberitestésrészeihaszonszerzésicélúfelhasz-nálásának és a klónozásnak a tilalma. AzAlapjogi Charta tartalmazza továbbá–azegészségesmunkafeltételekhezés a szociálisbiztonsághozvaló jogon túl–aztis,hogymindenkinekjogavanmegelőzőegészségügyiellátásigénybevételé-hez,továbbáorvosikezeléshez,éshogyvalamennyiunióspolitikaéstevékenységmeghatározásaésvégrehajtása soránbiztosítanikell azemberiegészségvédelemmagasszintjét.

Az uniós szabályozás alapját az egészségügyben is azok az alapszerződésirendelkezésekadják,melyekazunióésatagállamokközöttihatáskörmegosztásrólszólnak.AzEurópaiUnióMűködésérőlszólóSzerződés(atovábbiakban:EUMSZ)a megosztott hatáskörök között csak a „közegészségügy terén jelentkező közösbiztonságikockázatoknakazeszerződésbenmeghatározottvonatkozásait”soroljafel[4.cikk(2)bekezdésk) pontja],mígazegészségügytöbbiterületeabbaacsoport-batartozik,aholazUnióa„tagállamokintézkedéseittámogató,összehangolóvagykiegészítő intézkedésekvégrehajtására” jogosult [6.cikka)pont].UgyanakkorazEUMSZ9.cikkeésa168.cikkének(1)bekezdésemegismétliazAlapjogiChartánakaztazelvét,miszerintvalamennyiunióspolitikaéstevékenységmeghatározásaésvégrehajtásasoránbiztosítanikellazemberiegészségvédelemmagasszintjét.Ebbőlazelvbőlkiindulvaa168.cikktovábbi–a4.ésa6.cikkekkelösszhangbanlévő–hatásköröketbiztosítazUniószerveinek.A168.cikkértelmébenazUnióanemzetipolitikákkiegészítésekéntaszéleskörbenterjedősúlyosbetegségekelleniküzde-lemterénrésztveszatájékoztatásban,azoktatásbanésakutatásban,figyelemmelkísériahatárokonátterjedősúlyosegészségügyiveszélyeketésezekkoraielőrejel-zését.Hasonlóankiegészítiatagállamokfellépésétakábítószer-fogyasztásleküzdé-sében.Ösztönziéssegítiatagállamokegyüttműködésétazegészségügyterületén.AParlamentésaTanácsatámogatószerepentúlmenőenjogalkotásifelhatalmazástkapott az emberi szervek, szövetek, a vér- és vérkészítmények, valamint a gyógysze-rekésagyógyászaticélúeszközökmagasszintűminőségiésbiztonságielőírásaira.Ugyanakkora168.cikk(7)bekezdéseújramegerősítiatagállamikompetenciákat:

Az Unió tevékenységének tiszteletben kell tartania a tagállamoknak az egészségügyi politikájuk meghatározására, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosiellátás megszervezésére és biztosítására vonatkozó hatáskörét. A tagállamok hatás-köre kiterjed az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátásműködtetésére, és


ahozzájukrendelterőforrásokelosztására.A(4)bekezdés a)pontjábanemlítettintéz-kedéseknemérinthetikaszervekésvéradásáravagygyógyászaticélúfelhasználásáravonatkozónemzetirendelkezéseket.

Mindezek alapján az unió másodlagos jogszabályai a következő tárgykörökreterjednekkiazegészségügyterületén: – amunkavédelemmunkaegészségügyivonatkozásai; – aközegészségügyésajárványügy–deezt,azuniósszabályozásttáganértel-mezve,nemcsakafertőzőmegbetegedésekre,hanemminden,ahatáronátterjedő,súlyoskockázattaljárómegbetegedésrekiterjesztették; – különlegeskockázatokkezelése–ilyenakémiaibiztonság; – agyógyszerek,gyógyászaticélúeszközökelőállítása,forgalombahozatala;52 – azemberiszervek,szövetek,valamintavér-ésvérkészítményekminőségiésbiztonságikövetelményei; – atársadalombiztosításirendszerekkoordinációjakörébenatagállamiegészség-biztosításirendszerekegyüttműködése.53Ittazonbangyökeresváltozáskövetkezettbe2011-benazáltal,hogyelfogadtákazEurópaiParlamentésaTanács2011.márci-us9-i2011/24/EUirányelvétahatáronátnyúlóegészségügyiellátásravonatkozóbetegjogokérvényesítéséről,amiabiztosításijogviszonyoktólfüggetlenül–bizo-nyoskorlátokkalugyan–deáltalánosanlehetővéteszi,hogyapáciensmástagál-lambanvegyenigénybeegészségügyiszolgáltatástasajáttagállamánakmegtéríté-sikötelezettségével.Azirányelvet2013.október25-igkellettátültetniatagállamijogrendszerekbe.

Tágabbanidekellsorolniatermékbiztonság,afogyasztóvédelemésazélelmi-szerbiztonságérintkezőszabályait:azorvosiműszerekésorvostechnikaitermékekelőállítására, forgalomba hozatalára, valamint az élelmiszerekre vonatkozó igenkiterjedt normarendszert is. Ugyancsak tágabb értelemben az egészségügyet isérintőszabályozásavégzettségekelismerésénekrendszere,amelyenbelülazegész-ségügyben foglalkoztatottakmobilitását speciális szabályoksegítikelőazUniónbelül.

52 Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

53 A Tanács 1408/71/EGK rendelete a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, valamint családtagjaik-ra vonatkozó szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról, és az ezt felváltó 883/2004/EK rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról.

III. Az egészségügyi ágazati közigazgatás szervezete. Közigazgatási tevékenységfajták az egészségügyi igazgatásban

1. Közigazgatási szervek ...................................................................................................................... 29

2. Az ágazati igazgatásban közreműködő egyéb szervek ................................................................... 32

3. Szervezeti változások, a közigazgatási feladatok és tevékenységek átrendeződése ..................... 33

1. Közigazgatási szervek

Az egészségügyi közigazgatás szervezetrendszere – hasonlóan a szabályozásitárgy körökhöz–meglehetősendifferenciált.Mintláttuk,aKormányszéleskörűtörvény-előkészítő tevékenységet és végrehajtási jogalkotást végez a közösségiegészségügy, a gyógyító tevékenység és az egészségbiztosítás szabályozásában is. Az egészségügy ágazati közigazgatási szervezetrendszerét a következő táblázatmutatjabe.

1. táblázat. Közigazgatási szervek az egészségügyi igazgatásban

KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK

Szerv/szervtípus Szervezeti egységei

Feladatok

EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma)

Egészségügyi Államtitkárság

IJSZ54

– kormányzati döntés-előkészítés – ágazati jogalkotás – ágazati tervezés (programok, koncepciók,

például országos szűrővizsgálati program) – ágazati támogatások – az egészségügyi szakterületek központi

igazgatása központi hivatalok irányításával – betegjogi képviselők foglalkoztatása

PM (Pénzügy -minisztérium)

az Egészségbiztosítási Alap tervezésével, felhasználásával összefüggő államháztartási feladatok

54 Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról szóló 381/2016. (XII. 2.) Korm. rend.

Az egészségügyi ágAzAti közigAzgAtás szervezete 30



Feladatok

Közp

onti

hiva

talo

k

NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ)55

országos tiszti-főorvos

– népegészségügyi, egészségfejlesztési feladatok

– közegészségügyi feladatok – járványügyi igazgatás – az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos

hatósági feladatok

ÁEEK56

– állami tulajdonú egészségügyi intézmények fenntartása (szervi és szakmai irányítás); gyógyszer, orvostechnikai eszköz, fertőtle-nítőszer központosított közbeszerzése

– az egészségügyben foglalkoztatottakkal kapcsolatos feladatok [praxisjog engedé-lyezése; foglalkoztatottak alap- és működési nyilvántartása; egészségügyi szakképesítés-sel rendelkezők migrációja (bizonyítványok/oklevelek elismerése; végzettség igazolása); egészségügyi szakképzések és felsőfokú szakirányú továbbképzések szervezése, koordinálása]

– egészségügyi ágazati adatgyűjtés és feldolgozás; az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetése

– az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás

OGYÉI57

országos tiszti -főgyógyszerész; tiszti -gyógyszerészek

– gyógyszerügyi hatóság – orvostechnológia értékelése; orvostechnikai

hatósági feladatok – élelmezés-egészségügyi hatósági feladatok,

étrend-kiegészítőkkel, kozmetikumokkal kapcsolatos hatósági feladatok

55 A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 6. §, 6/A–6/G. §-ok [az egykori Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) utódszerve].

56 Az Állami Egészségügyi Ellátó Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet.57 Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet.

Közigazgatási szervek i31



Feladatok

Közp

onti

hiva

talo

k

NEAK(Nemzeti Egészség -biztosítási Alapkezelő58

– Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) kezelésé-vel összefüggő feladatok

– egészségbiztosítási ellátásra jogosultak nyilvántartása

– a kötelező egészségbiztosítás keretében szerződés az egészségügyi szolgáltatókkal, az ellátások finanszírozása

– az országos várólista-nyilvántartás vezetése – a pénzbeli ellátások területi igazgatási

feladatainak szakmai irányítása – az egészségbiztosítás nemzetközi és európai

uniós kapcsolataiban közreműködő magyar hatóság

MÁK59 [megyei igazgatóságok]

központi szerv: – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival

kap csolatos központi nyilvántartási és ellenőr-zési feladatok

– a taj szám képzése és nyilvántartása

Terü

leti

ál

lig. s

zerv

ek

megyei/főv. korm. hiv.60

a járási (kerületi) hivatalok

– területi népegészségügyi feladatok; közegészségügyi, járványügyi és egészség-ügyi hatósági feladatok

– az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos területi hatósági feladatok

Térs

égi

Egés

z ség

ügyi

Ta

nács

az egészségügyi térségekben (0,9–1,6 millió ellátott) az egészségügyi kapacitásszabályozás egyeztető fóruma

Tele

pül

ési

önko

rmán

yzat

– minden településen: egészségügyi alapellá-tás (háziorvosi ellátás)

– városokban (körzeti ellátási kötelezettséggel), fővárosi kerületben: járóbeteg-szakellátás megszervezése61

– településtisztaság

58 Az egykori Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utódszerve; lásd az egészségbiztosítási szervek-ről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.

59 A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdés e) pont és 14/A. §.60 A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi

feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet és az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.

61 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 11–13. §; 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról.


2. Az ágazati igazgatásban közreműködő egyéb szervek

Ahogyeztazegészségügyi igazgatás története is igazolja, azegészségügyszak-maiirányításábanmindigisnagyszerepevoltaszakmaitestületeknek,azorvosiszakmaképviselőitösszefogójavaslattevő,véleményező,illetőlegérdekképviseletiszerveződéseknek.Jelenlegazalábbifontosabbszervtípusokatésszerveketérde-mes megemlíteni.

2. táblázat. Az egészségügyi igazgatásban közreműködő nem közigazgatási szervek

NEM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK

Szervtípus Szerv [szervezeti egység] Feladat

szakmai testület

ETT [szakmai bizottságok; regio-nális kutatásetikai bizottságok; ISZT]62

– szakhatóság az egészségügyi kutatások engedélyezésében

– igazságügyi szakértői tevékeny-ség

szakmai kollégium [tagozatok és tanácsok]: kamarák, szakmai társaságok, egyesületek delegált-jaiból63

a miniszter szakmai tanácsadó testülete

közi

ntéz

et

országos gyógy-intézet64

például Országos Onkológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Országos Idegtudományi Intézet

– szakmai információs, tudomá-nyos, képzési és továbbképzési központok

– az ágazati szabályozás vélemé-nyezése, javaslattétel

klinikaorvostudományi egyetemek gyógyintézetei65

egyéb országos szolgáltatók

OMSZ66 a mentés állami szervezete

OVSZ67 a vérellátás állami szervezete

szakmai kamarák: az egészségügyben dolgozók kötelező tagságon alapuló köztestületei68

Magyar Orvosi Kamara – szakmai érdekképviselet – etikai szabályozás – a kamarai tagok szakmai „közel-

lenőrzése”

Magyar Gyógyszerész Kamara

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara

62 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet Egészségügyi Tudományos Tanácsról (ISZT=Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület).

63 12/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakmai kollégium működéséről.64 Eütv. 150. § (3a) bekezdés.65 Lásd például a SOTE klinikáit: http://semmelweis.hu/betegellatas/betegellato-szervezeti-egysegek/

(letöltve: 2020.02.15.).66 Országos Mentőszolgálat: 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.67 Országos Vérellátó Szolgálat: a vérellátásról szóló 323/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. 68 Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény.

Szervezeti változások, a közigazgatási feladatok és tevékenységek átrendeződése i33

NEM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK

Szervtípus Szerv [szervezeti egység] Feladat

gazdasági társaság

Nemzeti Egészségmegőrző Központ Nonprofit Kft.69

népegészségügyi tájékoztatás

Magyar Légimentő Nonprofit Kft. légimentés

civil szervezetek

betegegyesületek; ernyőszerve-zet: Nemzeti Betegfórum70

az ágazati szabályozás véleményezése, javaslattétel

szolgáltatók egyesületei: például Kórházszövetség

Közép-Kelet-európai Onkológiai Akadémiai Alapítvány 71

3. Szervezeti változások, a közigazgatási feladatok és tevékenységek átrendeződése

Amintafentiekbőllátható,azegészségügyiközigazgatásszervezetrendszeremeg-lehetősen összetett.A szervezetrendszer legfőbb sajátosságai az alábbiak szerintfoglalhatókössze.

2011től–aközoktatáshozhasonlóan–azegészségügybenisjelentős centrali-zációzajlottle.Megszűntamegyeiönkormányzatokellátásszervezőszerepe,ezérta kór házakat állami irányítás alá vonták. Ennek következtében az önkormányzati feladatok visszaszorultak,míg az államigazgatás feladataimegszaporodtak, amimiattújszerveketislétrekelletthozni.

Az ágazati államigazgatási szervezetrendszerre is a folyamatos átalakulás jellemző. Érintették a területi államigazgatás változásai: az 1991-ben létrehozottÁllamiNépegészségügyiésTisztiorvosiSzolgálat(ÁNTSZ)területiszerveit2011-benintegráltákamegyei(fővárosi)kormányhivatalokba.AzÁNTSZközpontiszer-vezeti egységénél, azOrszágosTisztifőorvosiHivatalnál csak szakmai irányításijogkörökmaradtak.2016végénaközpontihivatalokszámánakradikáliscsökken-tésesoránmegszűntatöbbországosintézetettömörítőÁNTSZközpontiszervezeteis,amelynekfeladataitkizárólagaminisztériumésamegyei,fővárosikormányhi-vatalokvettékát(azországostisztifőorvosekkorhelyettesállamtitkárkéntvégezte

69 A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet.

70 Eütv. 151. § és az 50/2012. (XII. 19.) EMMI rendelet.71 Eütv. 151/A. §.


amunkáját).2018októberétőlazonbanismételkülönülttisztifőorvosihivatalthoztaklétre Nemzeti Népegészségügyi Központ(NNK)néven.

Afolyamatosváltozásokmiattnehézazegyesszerveketéshatásköreiketát-fogóankörülírni,alegfontosabbsajátosságokazonbanazalábbiak.

A minisztériumkormányzatidöntés-előkészítő,végrehajtásijogalkotóésazalátartozóközpontihivatalokútjánágazati-szakmai igazgatásifeladatokatlátel.

Az ágazati-szakmai igazgatás háromnagy,jólelkülöníthetőfeladatcsoportot ölelfel: – különböző,egészségüggyelkapcsolatosszolgáltatásokszervezéseésközvetlennyújtása; – hatóságitevékenység;és – fenntartóiirányítóifeladatok.

a)AzegészségüggyelkapcsolatosszolgáltatásnaktekinthetőpéldáulazNNKjárványügyitevékenysége,amelynekkeretébengondoskodikakötelezővédőoltá-sokoltóanyagainakrendelkezésreállásáról,laboratóriumivizsgálatokatvégezvagyjárványosmegbetegedésekkelkapcsolatos igazgatásifeladatokat látel (járványosmegbetegedésekregisztrációja,nemzetközimegfigyelésésjelentés,lakosságitájé-koztatásstb.).72

b)Azegészségüggyelösszefüggőhatósági tevekénységek szerteágazók. Az el -sődlegesezekközülazegészségügyiszolgáltatók(kórházak,rendelőintézetek,magán-szakorvosok,háziorvosokstb.)piacralépésénekengedélyezése.Ehhezkapcsolódikazegészségügyi szolgáltatók rendszeres ellenőrzése, az esetleges hiányosságok esetén pedigjogkövetkezményekmegállapítása–szélsőségesesetekbenpéldáulintézmények,osztályokbezárása,működésiengedélyükvisszavonása.Ugyancsakszámosengedélyszükségesagyógyszerészetterületénis.Agyógyszerügyihatóság(OGYÉI)adjakipéldáulegyesgyógyszereknemzetiforgalombahozataliengedélyét,vagyengedélyezegyedi gyógyszerfelhasználást (például akkor, ha valaki kísérleti stádiumban lévőgyógyszerhezszeretnehozzájutni).Egészségügyihatóságitevékenységnekminősülazegészségügy valamennyi nagyobb nyilvántartásának vezetéseis,példáulaNemzetiEgészségbiztosításiAlapkezelő(NEAK)vezetiazegészségbiztosításiellátásrajogo-sultak nyilvántartását vagy az egészségbiztosítási ártámogatással megvásárolhatógyógyszerek,gyógyászatisegédeszközöknyilvántartását.

c)Afentiektőlnagybanelkülönülazintézményfenntartói tevékenység, mely azellátás szintjei szerintmegoszlikaköz-ésamagánszféra,azelőbbit tekintvepedigazállamigazgatásésazönkormányzatiigazgatásközött.Azintézményfenn-tartást–jelentőségéretekintettel–aVI.fejezetbenrészletesentárgyaljuk.

72 Jó példa erre a 2019 decemberében kitört koronavírus-járvánnyal kapcsolatos előkészületi és szervező tevékenység.

IV. A közösségi egészségügy

1. Fogalmak .......................................................................................................................................... 35

2. Népegészségügyi feladatok ............................................................................................................. 36

3. Járványügy ....................................................................................................................................... 37

4. Nemzetközi szabályozás .................................................................................................................. 39

5. Európai uniós feladatok és hatáskörök ............................................................................................ 40

1. Fogalmak

Az egészségügy történeti fejlődésében az emberi közösségek a tömegesmegbe-tegedésekelkerüléséreelőször járványügyi intézkedéseketfoganatosítottak,majdezekhezkapcsolódvamegjelentekajárványokmegelőzésétszolgálóhigiéniairend-szabályok,éscsaka19.századmásodikfelétőllépfelazállamanemjárványos,deatársadalmiegyüttéléstzavaróvagyegyébsúlyosmegbetegedésekkelszemben,illetőlegagyermekekegészségénekkülönlegesvédelmeérdekében.Ezafogalom-használatbanisváltozástidézettelő.Ekkorkezdődikmegabetegségektársadalmi,környezeti,táplálkozásistb.okainaktudományosvizsgálataésajárványokmegelő-zésétcélzó„közhigiéniából”sokkalösszetettebbközegészségtanfejlődikki.

A20.századhetveneséveitőlkezdveanemzetköziszakirodalombanazéletmódésazegészségösszefüggéseinekmindmélyebbmegismerésétésalakosságegészsé-giállapotátkomplexmódonbefolyásolótevékenységekelemzésétnew public health elnevezésseljelölték,amitMagyarországonakilencvenesévekelejétőlnépegészség-ügykéntdefiniáltak.Ezafogalomkerültbeaz1997.éviegészségügyitörvénybeis.

Eütv. 35. § (1)Anépegészségügy állami és önkormányzati szervek, gazdasági, civilszervezetek,valamintegyénekrészvételévelmegvalósított,elsősorbanlakosságicsopor-tokat,közösségeketcélzótevékenység,azegészségvédelmeésfejlesztése,abetegsé-gek,sérülésekésrokkantságmegelőzéseérdekében.Anépegészségügycéljaalakosságegészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák és prioritások meghatározá-sa,népegészségügyiintézkedésekkimunkálásaésfoganatosításakormányzati,szakmaiéscivilszervezetekkelegyüttműködésben.

Atörvényanépegészségügyifejezetbenakövetkezőalcímekettartalmazza:egész-ségfejlesztés(ezenbelülkülön:család-ésnővédelmigondozás,ifjúság-egészség-ügyigondozás,sportegészségügyigondozás),környezet-éstelepülés-egészségügy;élelmezéséstáplálkozás-egészségügy;sugáregészségügy;munkaegészségügy.

A közösségi egészségügy 36

Ugyanakkor számos jogszabály ismeri aközegészségügy kifejezést is, annakmeghatározása nélkül.73Akülönféle jogszabályokbólazszűrhetőle,hogyanép-egészségügyésaközegészségügyfogalmikettősétkétféle tartalommal is hasz-nálják. Az egyik szinonimaként kezeli a kettőt (a legjobb példa erre az uniósszabályokfordítása,aholkövetkezetesena„közegészségügy”kifejezésthasználják,delényegébenazEütv.-benmeghatározottnépegészségügyitartalommal).Amásik felfogás a népegészségügy egyik részterületként fogja fel a közegészségügyet, mégpedigezalattaközösségegészségénekvédelmeérdekébenigénybevehető,aköz-higiénétésatömegesmegbetegedések,járványokmegelőzésétszolgáló,közhatalmifeladat-éshatásköricsoportokatérti.

Afentiekhezképestajárványügydefiníciójasokkalegyértelműbb.Ajárvány-ügyitevékenységcéljaafertőzőmegbetegedések,ajárványokközvetlenmegelő-zéseés leküzdése,valamintazemberiszervezetfertőzőbetegségekkelszembeniellenállóképességénekfokozása.

2. Népegészségügyi feladatok

Anépegészségügyfeladataitazalábbicsoportokbasorolhatjuk:a)alakosságegészségiállapotánakelemzése;b)azegészségkárosítótényezőkfelismerése,azonosítása;c)megelőzésistratégiaalkotása;d)egészségfejlesztési,egészségnevelésiprogramokkidolgozása,megvalósítá-

sukszervezése;74e)közegészségügyifeladatokéshatáskörök.Az állami népegészségügyi stratégiát a Népegészségügyi Program határozza

meg, amelyet azOrszággyűlés határozatban fogadott el.75 Az NKK és megyei és fővárosi kormányhivataloknépegészségügyi feladatkörükbenaz egészségfejlesztéskeretébenegészségvédelmi,egészségnevelésiésegészségmegőrzésiszervezőmunkátfolytatnak,megszervezikéskoordináljákanépegészségügyiszűréseket,vizsgáljákéselemzikalakosságegészségiállapotát,beleértveanemfertőzőbetegségekepide-miológiáját és az egészséghatás-értékelést. Az egészséges életmódot népszerűsítő

73 A fogalmak kuszaságáról lásd ócsai Lajos: Fogalmak az ÁNTSZ mindennapi tevékenységében. Egészségtudomány, (2009) 1., http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2009 _ 1/Ocsai.pdf (letöltve: 2020.02.15.).

74 Kovácsy Zsombor: Egészségügyi jog. Budapest, 2008. 102. o.75 Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat. [A prog -

ram címét „Az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja” címre módosította a 4/2006. (II. 8.) OGY határozat.]

Járványügy i37

egészségfejlesztési és népegészségügyi szemléletformáló tevékenységet aNemzetiEgészségmegőrzőKözpontNonprofitKft.koordinálja,ösztönzi,szakmailag támo-gatja.

A közegészségügyi tevékenység keretébena jogszabályokbizonyoskárosítóanyagokra egészségügyi határértékeket határoznak meg, a közegészségügyi ható-ságok pedigmegfigyelő-ellenőrző tevékenységet folytatnak, valamint az emberiegészségre káros tevékenységeket korlátozhatják vagymegtilthatják. A hatóságijogosítványokjórészétugyancsakamegyeikormányhivatalokésajárásihivatalokgyakoroljákazNNKszakmaiirányításával:közegészségügyiellenőrzéstvégeznek,biztosítjákavasúti,avíziésaközútihatárforgalom,valamintanemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését, felügyelik a közegészségügyi szabályokérvényesülését.Efeladatokellátásáhozamegyeikormányhivatalokegyrészefizi-kai,kémiai,biológiai ésmikrobiológiaivizsgálólaboratóriumotüzemeltet.Különszabályrendszervonatkozikadohányzásvisszaszorítására,ennekközegészségügyivonatkozásaitanemdohányzókvédelmérőlszólótörvényhatározzameg.76

Azemberikörnyezetszennyezettségérőlésajárványügyihelyzetrőlmegállapí-tott adatok nyilvánosak.Életetvagyegészségetveszélyeztetőmértékűkörnyezet-szennyezésről,illetvejárványrólmegállapítottadatokataközegészségügyihatósá-gok kötelesek nyilvánosságra hozni.

3. Járványügy

Aközigazgatásafertőzőbetegségekésjárványokterjedésénekmegakadályozásaérdekébenegyrésztjogalkotással, másrészt hatósági eszközökkellépfel.Ajárvá-nyokgyorsterjedéseéstömegeketérintősúlyoshatásamiattaközigazgatásezena területen amagánszférát leginkább érintő, akár a személyes szabadság sérel-mével járó korlátozó intézkedéseket is alkalmazhat. A járványügyi hatóságok– az NNK (élén az országos tisztifőorvos) és a népegészségügyi feladatkörbeneljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalok és járási hivatalok – tevékenységüksoránaszemélyesszabadságotésabetegjogokatcsakazegészségügyitörvénybenmeghatározott esetekben ésmódonkorlátozhatják, a természetes személyeket ésbármilyenszervezetettörvénybenmeghatározottintézkedések tűréséreésmegté-telére kötelezhetik. A járványügyi hatóság által alkalmazható intézkedéseket az alábbitáblázatfoglaljaössze.

76 1999. évi XLII. törvény.


3. táblázat. Az egyénekkel szemben alkalmazható járványügyi intézkedések

Intézkedés Feltétele, tartalma Hatósági cselekvés

Védőoltás életkorhoz kötött, vagymegbetegedési veszély, vagyfoglalkozási feltétel

a törvényes képviselő vagy a személy hatósági kötelezése

Szűrővizsgálat jogszabályban meghatározott fertőző beteg-ségek esetén kisebb vagy nagyobb közösségek tagjainak szűrővizsgálata

hatósági kötelezés

Kötelező vizs-gálat, kötelező gyógykezelés

fertőző betegség gyanúja esetén orvosi vizs-gálaton való megjelenés, gyógykezelés tűrése, laboratóriumi vizsgálathoz vizsgálati anyag szolgáltatása

orvos előírása; ellenszegülés esetén hatósági kötelezés vagy hatósági intézkedés

Elkülönítés a fertőző beteg elkülönítése – a betegségtől függően – otthonában, tartózkodási helyén, kijelölt gyógyintézetben; kapcsolattartás korlá-tozása

orvos előírása; ellenszegülés esetén hatósági kötelezés és kényszercselekmények

Megfigyelés a fertőző betegségben szenvedővel érintkezet-tek mozgási szabadságának, munkavégzésének korlátozása a megfigyelés érdekében

hatósági kötelezés vagy hatósági intézkedés

Zárlat (karan-tén)

a járványügyi megfigyelést erre kijelölt helyen hajtják végre; a karantént a megfigyelés alá vont nem hagyhatja el

hatósági kötelezés vagy hatósági intézkedés; ha szükséges, rendőrhatósá-gi kényszercselekmények

Járványügyi ellenőrzés

a kórokozó-hordozók (rezervoár) időszakos elle-nőrzése (kötelező vizsgálat, kitiltás meghatáro-zott intézményekből, lakhelyelhagyás tilalma, egészségügyi rendszabályok


Fertőzési lánc-kutatás

meghatározott betegségek esetén a beteg kötelezése arra, hogy nevezze meg azokat a személyeket, akiktől a betegséget kaphatta, és akiknek átadhatta


Fertőtlenítés a fertőző beteg tárgyainak fertőtlenítése, megsemmisítése

hatósági intézkedés

Ajárványügyiintézkedésekcsakakkorműködhetnekhatékonyan,hakiépülafertő-ző betegségekkötelező bejelentési rendszere (a nemzetközi és az uniós szabá-lyozásban ezt „járványügyi felügyeletnek” – surveillance-nek hívják). Jelenlegközelötven fertőzőbetegségészlelésétkötelesazorvosa jogszabálybanmegha-tározottidőn(példáultbcvagyegyesszexuálisútonterjedőbetegségekesetén48órán)belülbejelentenia járványügyihatóságnak,deezekenkívül isvalamennyifertőzőbetegségetbekelljelenteni,haszokatlanulnagyszámbanvagyszokatlanformábanfordulnakelő.Afertőzőbetegeket,illetveafertőzőbetegségekregyanús

Nemzetközi szabályozás i39

személyeketafertőzőbetegeknyilvántartásábabekelljegyezni,ahonnanabeteg-ségelmúltávalvagyhaabetegségagyanúellenérenemigazolódott,ugyancsakazorvosbejelentésealapján,törlikabetegilletőlegafertőzőbetegségregyanússze -mélyadatait.

Ajárványveszélytvagyjárványtajárványügyihatóságállapítjameg.Járványesetén a különböző szinten működő járványügyi hatóságok alkalmazhatnak azelőbbiekentúlmenő,nagyszámú lakost is érintő korlátozásokat is, akár területi, akárországosméretekben(példáulabölcsődék,óvodák,tanintézetek,felsőoktatásiintézményekműködésénekfelfüggesztését,kollégiumok,bentlakásosintézményekműködésének korlátozását, a helyközi személyforgalom, élőállat- vagy személy-szállításkorlátozását,megtiltását,településelhagyásánakmegtiltását).Nemzetközivagyországosszintűjárványeseténegészségügyiválsághelyzetrendelhetőel,sőtaKormányazAlaptörvénybenszabályozottveszélyhelyzetetiskihirdetheti.

Ajárványügyihatóságokmunkatársaiazellenőrzéssoránmindenmunkahelyre,bármelyemberitartózkodásraszolgálóhelyrebeléphetnek,azellenőrzöttszemélykötelesazellenőrzést tűrni,ésazahhozszükségesanyagokat,adatokat,eszközö-ketésmunkaerőtellenszolgáltatásnélkülazellenőrzőrendelkezésérebocsátani.Jog-szabályban meghatározott közegészségügyi, járványügyi előírások megsértéseesetén az egészségügyi hatóság anyagi jogi bírságot, ún.egészségügyi bírságot szabhat ki.77

4. Nemzetközi szabályozás

Mintláttuk,anemzetköziszabályozásbananépegészségügy területén az egyetemes egyezményekazILOkeretébenamunkaügyhöz,amunkavédelemhez,mígaWHOtevékenységéhezkapcsolódvaakábítószerek,apszichotropanyagok,agyógyszerekelőállításáról,forgalmazásáról,korlátozásáról,tilalmárólszólnak,ésaszenvedélybe-tegségekközülfelveszikaharcotadohányzással,azalkoholizmussalszembenis.

AWHOanépegészségügylegkülönbözőbbterületenkiemeltszerepettöltbearövidéshosszútávúnemzetközikutatásokban,adatszolgáltatásirendszerekmű-ködtetésében, és például az egészségügyi fogalomtárak, statisztikaimódszertaniszabványokkidolgozásábanéselterjesztésében.78AWHOszámosnépegészségügyi

77 Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. §.78 Például a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának rendszere (BNO-10 – nemzetközi szakirodalomban:

ICD-10) – ezt 1989 decemberében fogadták el, és a tagállamok 1993-ban vezették be. A hivatalos osztá-lyozás: http://apps.who.int/classifications/icd10/browse/2010/en (letöltve: 2020.02.15.).


programotisszervezéskoordinál(példáulDohányzásellenesVilágnap,MentálisEgészségAkcióprogram2013–2020stb.).

Közigazgatásiszempontbólkiemelkedőjelentőségevanajárványügyi nemzet-közi együttműködésnek,amita2009.éviXCI.törvénnyelkihirdetettNemzetközi Egészségügyi Rendszabályok(angolrövidítéssel:IHR,atörvénymagyarnyelvűrövidítésében:NER)rendeznek.AWHOezenegyetemesegyezményeaztcéloz-za,hogymegakadályozzákafertőzőbetegségeknemzetköziterjedését,anemzet-köziforgaloméskereskedelemszükségtelenmegzavarásanélkül.Ebbőlkövetke-zőenaRendszabályoktárgyaljákarészesállamokinformációgyűjtési,bejelentési(surveillance) kötelezettségét, felhatalmazzák aWHO főigazgatóját a nemzetkö-zi közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy a világjárvány (pandémia)fennállásának eldöntésére,79 járványügyi intézkedéseket tartalmazó ideiglenes ésállandóajánlásokkibocsátására.Ezekazajánlásokanemzetköziforgalombanrésztvevőkre(utasok, járművek, járművekszemélyzete,szállítmányok, tárolóeszközök,csomagok)alkalmazhatójárványügyiintézkedéseket(ellenőrzéseket,vizsgálatokat,korlátozásokat,tilalmakat,tárgyakesetébenmegsemmisítéststb.)javasolhatnak,és a be- és kilépő helyekre (határátkelők, kikötők, repülőterek) is előírnak rendelke-zéseket.ARendszabályokszólnakanemzetköziforgalombanmegkövetelhetőegész-ségügyi dokumentumokról (például nemzetközi oltási bizonyítvány), és rövidenaRendszabályokérvényesítésébenközreműködőhatóságokról,szervekről.ARend-szabályokvégrehajtásáraarészesállamoknaknemzeti NER tájékoztatási közpon-totkellkijelölni.EzekállnakinformációskapcsolatbanaWHOáltalkijelöltNERkapcsolattartóközpontokkal.AWHOfőigazgatójánakdöntéseitszakmaiszempont-bólazáltalakinevezettésnyilvántartott„szakértőinévjegyzékben”szereplőszak-értőkbőlösszeállított „szükséghelyzetibizottság”és„felügyeletibizottság”segíti.MagyarországonanemzetiNERtájékoztatásiközpontaNemzetiNépegészségügyiKözpont.

5. Európai uniós feladatok és hatáskörök

Azegészségügyrevonatkozószabályozásáttekintésekorláttuk,hogyanépegész-ségügy területén az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörbenléphetfel.Anép-egészségügyhöz sorolható területek közül a munkaegészségügyet, a betegségekmegelőzését,abetegségekokainakfeltárásátcélzónépegészségügyiintézkedése-ket,akábítószer-fogyasztáselleniharcotkellmegemlíteni,amitajárványügyisza-bályozásijogkörökegészítenekki.

79 Például ilyen szükséghelyzetet majd világjárványt hirdettek ki 2020-ban a koronavírus terjedése miatt.

Európai uniós feladatok és hatáskörök i41

a) A munkaegészségügy területe nem elsősorban közegészségügyi oldalról,hanemazEurópaiUniószociálisdimenziójáhoztartozómunkajogi–ésezenbelülmunkavédelmi–szabályozásrészekéntjelentmeg.AszabályozásalapjaazEUMSZ157.cikkének(2)bekezdése,miszerintazEurópaiParlamentésaTanácsamunkakör-nyezetjavításaamunkavállalókegészségénekésbiztonságánakvédelmeérdekében„irányelvekútjánfokozatosanalkalmazandóminimumkövetelményeketfogadhatel,figyelembevéveazegyestagállamokbanfennállófeltételeketésműszakiszabályokat”.Afelhatalmazásalapjánaszabályozásamunkavállalókmunkahelyibiztonságánakésegészségvédelmének javításátösztönző intézkedésekbevezetésérőlszóló,aTanács1989. június12-i89/391/EGKirányelvéből(keretirányelv)ésazehhezkapcsolódó,amunkaeszközöket,aspeciáliskockázatokat,amunkahelyeket,a rákkeltőésmásbiológiai kóroki tényezőket és a terhesmunkavállalókat érintő irányelvekből áll.80 AmunkahelyibiztonságésegészségvédelemuniósszintűinformációsközpontjaazEurópaiMunkahelyiBiztonságiésEgészségvédelmiÜgynökség.

b)AzEurópaiKözösségekParlamentjeésaTanácsmár1996-tóltöbbközegész-ségügyiterületenfogadtakelhatározatokatközös cselekvési programokról(példáulrák,kábítószer-fogyasztás,AIDSelleniküzdelemstb.),decsak2002-benszületettmegazelsőátfogóközegészségügyiprogram,amia2003–2007közöttiötévrehatároztamegaközösségcéljaitéscselekvésikereteitaközegészségügyterületén.Eztkövette2007végénamásodik,majd2014-benaharmadikközösségicselekvésiprogram.81 Aprogramok–tiszteletbentartvaatagállamokegészségügyihatásköreit–aközös-ségiszerepetatagállamiszakpolitikákkiegészítésében,támogatásában,gazdagításá-banhatározzákmeg,„azegészségfejlesztés,azegészségügyiinnovációösztönzése,azegészségügyirendszerekfenntarthatóságánaknöveléseésazunióspolgároknakahatárokonátterjedősúlyosegészségügyiveszélyekkelszembenivédelmerévén”.82 EzekacselekvésiprogramokkiemelikazUnióközösségiszintűfeladataitafertőzőbetegségekkelkapcsolatban,demessze túllépnekezen,ésmindenhatáronátnyúlóegészségügyi veszély esetén szükségesnek ítélik a komoly veszélyek nyomon követé-sét,koraielőrejelzésétésaleküzdésükreirányulófellépésközösségiszintűelőmoz-dítását.Hangsúlyozzáktovábbá,hogyezeknekacselekvésiprogramoknaktámogatnikellazegészségrevonatkozócélokbeépítésétmindenközösségipolitikábaéstevé-kenységbe.Ennekjegyébenhoztáklétreazelsőcselekvésiprogramvégrehajtására

80 gellérné–gyulavári: Szociális politika. 457. o.; a rendszert szemléletesen bemutatja: ungvári György – Morvai Vera: Munkaegészségtan. Budapest, 2010. 59–63. o.

81 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK határozata a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról; az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1350/2007/EK határozata az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról; az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásá-ról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

82 Harmadik cselekvési program 2. cikk.


2004-benaKözegészségügyiProgramVégrehajtóHivatalát,majdamásodikcselek-vési program ezt átalakította a Bizottság egyik ügynökségévé.83 Az ügynökség nem rendelkezikregulatívjogkörökkel,hanematagállamiszervekkelvalókapcsolattar-tás,azinformációgyűjtés,feldolgozásésatájékoztatásafeladata.

c)Ajárványügy területén a közösségi szintű járványügyi felügyelet (surveil - l ance) kiépítésnek szükségessége a Maastrichti Szerződést követően merült fel.ATanács1992végétől többállásfoglalásbanéskövetkeztetésbenmegfogalmaztaennekindokait.84EnnekazigénynektettelegetazEurópaiParlamentésaTanács1998. szeptember 24-i 2119/98/EK határozata aKözösségben a fertőző betegsé-gekjárványügyifelügyeletiésellenőrzésihálózatánaklétrehozásáról.Ahatározatmeghatározott fertőző betegségekre vonatkozó bejelentési kötelezettségről és ebetegségekmegelőzéséreésellenőrzéséreszolgálókoraifigyelmeztetőésgyorsrea-gálórendszerlétrehozásárólrendelkezett.Ennektovábbfejlesztéseérdekébenszüle-tettmegazEurópaiParlamentésaTanács2004.április21-i851/2004/EKrendeleteaz Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (angol rövidítéssel:ECDC)létrehozásáról.AKözpont„aKözösségszámárafüggetlentudományosta-nácsadást,segítségetésszakértőitámogatástbiztosítképzettorvosi,tudományosésjárványügyiszakembergárdarévén”.85Feladataafertőzőbetegségekmiattfennállóésújonnanmegjelenőegészségügyiveszélyekazonosításaésértékelése,valamintazezekrőlvalótájékoztatás,részbenakoraifigyelmeztetőésgyorsreagálórendszerrévén.AzidebeérkezetttagállamiinformációkataKözpontértékeli,éshaszüksé-ges,továbbítjaatöbbitagállamszámárais,továbbáösszehangoljaeztarendszertazuniónbelülitöbbiriasztásirendszerrel.AKözpontatagállamijárványügyihatósá-gokmellettkapcsolatottartaWHO-valis.

83 Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség, majd 2014-től Fogyasztó-, Egészség-, Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Ügynökség. https://ec.europa.eu/chafea/about/mission _ en.htm (letöltve: 2020.02.15.).

84 HL C 1992.12.11.; HL C 1994.1.18.; HL C 1994.6.17.85 Az Európai Parlament és a Tanács 851/2004/EK rendelete preambulum (5) bekezdés.

V. A gyógyító-megelőző ellátás I. Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony

1. Az egészségügyi szolgáltatás fogalma, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ............. 43

2. Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony ............................................................ 44

3. A betegjogok érvényesítésének rendszere ...................................................................................... 48

Agyógyító-megelőzőellátáskeretébenakövetkezőhárom viszonyrendszer szabá-lyozásáttárgyaljukrészletesebbenAzegészségügyiszolgáltatóésabetegkapcsolatát,tehátagyógyításhoz,ésennekszemélyi,tárgyifeltételeihezközvetlenülkapcsolódóelőírásokat(V.fejezet).Eztkövetőenazegészségügyiellátórendszerfelépítésénekelveit,intézményiformáit,tulajdoniésfenntartóikapcsolatait(VI.fejezet),továbbáazegészségbiztosításrendszerét,azazabiztosító,abeteg(biztosított,jogosult)ésazegészségügyiszolgáltatóháromoldalújogviszonyát(VII.fejezet).

1. Az egészségügyi szolgáltatás fogalma, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

Afogalmaktisztázásakorkikellemelni,hogyajogiszabályozáskülönbségetteszegészésgügyiszolgáltatásésegészségügyitevékenység,illetőlegegészségügyiellá-tás között.

Az egészségügyi szolgáltatáshatóságiengedéllyelvégzettegészségügyitevé-kenységekösszessége,melyetabetegabetegségekmegelőzéseésmeggyógyításaérdekébenveszigénybe.Ehhezképestazegészségügyi tevékenységazerrefeljogo-sított egészségügyi személyzet által végzett diagnosztikai, gyógyító, ápoló stb.munkavégzés.Azegészségügyi ellátáspedigabetegadottegészségiállapotáhozkapcsolódóegészségügyitevékenységekösszessége.

a) Egészségügyi szolgáltatásra bármilyen jogalany–magánszemély,gazdasá-gi társaság,költségvetési szerv, egyházi szerv, civil szervezet– jogot szerezhet, hamegfelelazadottegészségügyiszolgáltatásraelőírtszemélyiéstárgyifeltételeknek,86 és rendelkezik a szolgáltatásra vonatkozó felelősségbiztosítással. Az egészségügyi

86 Ezeket rendkívüli részletességgel határozza meg az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet.

A gyógyító-megelőző ellátás i. Az egészségügyi szolgáltAtó és A beteg közötti jogviszony 44

szolgáltatásfogalmiismérveiközétartozik,hogyszolgáltatásnyújtásához–nagyonszűkkivétellel–működési engedélyszükséges.Aműködésiengedélyeketamegyeiésfővárosikormányhivatalokjárási(kerületi)hivatalaivagyazországostisztifőorvosadjákki.Azengedélyezésijogkörhözkapcsolódvaehatóságokegyúttalellátjákaszol-gáltatásoknyújtásánakhatósági felügyeletét is.Enneksajátos,azágazatra jellemzőmódjaaz,hogyhatóságinyilvántartásbavettésazegészségügyihatóságokáltalfelkértszakfelügyelő orvosok ellenőrzikatárgyiésszemélyifeltételekmeglététésmegfe-lelőségét,továbbáazellátásokszakmaiszínvonalát.Jogszabályokkalellentétesműkö-déseseténazegészségügyihatóságegészségügyibírságotszabhatki,felfüggeszthetiaszolgáltatóvalamelyosztályának,részlegénekműködésétésazáltaluknyújtottszol-gáltatásokat,végsősoronmegisvonhatjaaszolgáltatóműködésiengedélyét.87

b) Az egészségügyi tevékenységrevalójogosultságszemélyhez kötött feltéte-leken alapul:szükségeshozzámeghatározottszakképzettség(orvosi,gyógyszerészidiploma,ápolóiszakképesítésstb.),egészségi,mentálisésfizikaialkalmasság,továb-báaz,hogyazegészségügyidolgozószerepeljenazorvosok,agyógyszerészek,ille-tőlegaszakdolgozókközhitelesalap-ésműködésinyilvántartásában.Ezutóbbibanregisztráljáka jogszabálybanelőírt rendszeres továbbképzésekenvalórészvételt is,amiállandófeltételeatevékenységgyakorlásának.88

Az egészségügyi tevékenység egyébként sokféle munkavégzésre irányuló jog-viszony keretébenvégezhető,ígyszabadfoglalkozásformájában,egyéniegészség-ügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban, szolgálati jogviszony-ban, egyháziszemélyként,önkéntessegítőként,egyénicégtagjaként.Ugyanakkorazágazatszintemindenszakmájábanazegészségügyitevékenységfolytatásakamaraitagsághoz is kötött.89

2. Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony

Eztröviden„orvos–beteg”jogviszonynakszoktáknevezni,deazelőbbiekbőlkövet-kezőenabetegnekaz egészségügyi szolgáltatónyújtja az ellátást, amibennagyon

87 Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet és az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyele-téről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet.

88 Eütv. 110–113/B. § és az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény.

89 Az orvosokat a Magyar Orvosi Kamara fogja át, a gyógyszerészek a Magyar Gyógyszerészi Kamara tagjai, az egészségügyi szakdolgozókat pedig a Magyar Egészségügyi Szakmai Kamara tömöríti. Mind egyik kamarának vannak területi szervei és a központi szintje.

Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony i45

gyakran az orvosmellett sokmás egészségügyi dolgozó is közreműködik. Ebbőlkövetkezőenaszolgáltatásmegfelelőségéértisaszolgáltatófelelabeteggelszemben,nem közvetlenül az orvos.

Ebbenajogviszonybana „beteg” fogalma–hasonlóképpenazegészségügyiszolgáltatásfogalmához–lényegesentágabb,mintamitahétköznapiszóhasználat-banértünkalatta,és–egészségiállapotátólfüggetlenül–mindenkit felölel, aki egészségügyi ellátást vesz igénybe, vagy abban részesül.

Azegészségügyiszolgáltatóésabetegközöttijogviszonytermészetérőlnagyonsoktudományosmunkaszületett.90Amaáltalánosnakmondhatófelfogásszerintezalapvetően polgári jogi jogviszony,ésezenbelülisleginkábbamegbízásijogvi-szony jellemzőit hordozza, demár apolgári jogi szabályozáskörében is számossajátosságavan (például ráutalómagatartás a jogviszony létrehozására, részlete-senszabályozotttájékoztatásikötelezettségstb.).Ugyanakkorerreajogviszonyraszámos közjogi –alkotmányjogi,közigazgatási jogi,pénzügyi jogi–szabály is irányadó,amelyekrészbenegyesközérdekbőlkötelezőellátásokravonatkoznak,részbenabetegközvetlenellenszolgáltatását(aszolgáltatóidíjmegfizetését)kiváltóközfinanszírozásbólfakadnak.Ajogiszabályozásontúlaszolgáltatásnak,ellátás-nak igen kiterjedt etikai normarendszere is van.

Ajogviszonyalkotmányjogi és polgári jogi oldalátfejezikkiabetegjogok. Az1998-tólhatályosegészségügyiszabályozásegyiklegjelentősebbelőrelépése,hogy azEütv. és végrehajtási rendeletei részletesen szabályozzák az egészség-ügyiszolgáltatástigénybevevőkjogaitéskötelezettségeit.Abetegjogoktörvényirögzítéseelvileglehetővéteszi,hogyabetegek,illetveazegészségüggyelkapcso-latbakerülőegyébpáciensekegyenrangúfélkéntvehessenekrésztazellátásban.EzenjogosítványokkonkréttartalmátgyakranazEütv.végrehajtásijogszabályaihatározzákmeg.A betegjogok értelmezéséről igenkiterjedt alkotmánybíró-sági gyakorlatalakultki1998óta.Sajnosterjedelmiokokbólsemazegyesjogokrészletesismertetésére,semazalkotmánybíróságidöntések91bemutatásáranincs

90 A magyar szakirodalomból: szász Béla: Orvosi jogtudomány. Pécs, 1925.; nizsalovszKy Endre: A szerv és szövetátültetések joga. Budapest, 1970.; törő Károly: Az orvosi jogviszony. Budapest, 1983.; sándor Judit: Gyógyítás és ítélkezés. Budapest, 1997.; tarr György: Gondolatok az orvosi jogról és az orvosi jogviszonyról. Magyar Jog, (2002) 1., 22–30. o.; dósa Ágnes: Az orvosi kártérítési felelősség. Budapest, 2004.; joBBágyi Gábor: Orvosi jog. Budapest, 2005.

91 A legfontosabb betegjogokkal összefüggő alkotmánybírósági döntéseket felidézve: ellátáshoz való jog: 54/1996. (XI. 30.) AB határozat (ABH 1996, 173–204.); magzati élet védelme: 64/1991. (XII. 17.) AB határozat (ABH 1991, 291–341.) és 48/1998. (XI. 28.) AB határozat (ABH 1998, 297–317.); korlátozottan cselekvőképes betegek, pszichiátriai betegek jogai: 36/2000. (X. 27.) AB határozat (ABH 2000, 241–292.) és 21/2010. (II. 25.) AB határozat (ABH 2010, 85–94.); szabad orvosválasztás: 56/2000. (XII. 19.) AB hatá-rozat (ABH 2000, 527–537.); eutanázia: 22/2003. (IV. 28.) AB határozat (ABH 2003, 235–312.); ellátás visszautasítása: 24/2014. (VII. 22.) AB határozat (ABH 2014, 1128–1157.).


lehetőség, ezeket az alapjogi ismeretek körében az alkotmányjog oktatása dol-gozzafel.92

Azegészségügyiszolgáltató/orvos–betegjogviszonybanabetegjogaivalszem-ben a szolgáltató,illetőlegazellátástnyújtóegészségügyi dolgozók kötelezettsé-geiés–lényegesenszűkebbkörben–jogaiállnak.Abetegjogokésazegészségügyiszolgáltató/ellátástnyújtójogaiakövetkezőképpenállíthatókpárhuzamba.

4. táblázat. Betegjogok

Betegjogok, kötelezettségek Szolgáltató jogai, kötelességei

Egészségügyi dolgozó jogai, kötelességei

Ellátáshoz való jog: jog a beteg egész-ségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyen-lő bánásmód követelményét garantáló egészségügyi ellátáshoz;sürgős szükség esetén jog az életmentő ellátáshoz és a fájdalomcsillapításhoz.

– Tárgyi és személyi feltételek folyama-tos biztosítása

– Az ellátás megszer-vezése, területi ellá-tási kötelezettség

– Minőségügyi veze-tő biztosítása

– Ellátási kötelezettség – ki vétel: törvényben fel -so rolt megtagadási okok (pél dául lelkiismereti okok)

– Szakmai döntési szabadság: a vizsgálati és terápiás módszerek megválasztásának joga

Emberi méltósághoz való jog: a tisz-teletteljes, megbecsülő bánásmódhoz való jog; az indokolatlan beavatkozások elvégzésének tilalma; jog a személyes szabadsághoz, amely csak indokolt esetben korlátozható.

Szervezeti és működési garanciák megteremtése

A beteg maximális tiszte-letben tartása: a beteg alanya, nem pedig tárgya az ellátásnak

Kapcsolattartás joga: a beteg megvá-laszthatja, kivel szeretne, illetve nem szeretne személyesen találkozni, beszél-ni a kórházban.

Szervezeti és működési garanciák megteremtése

Önrendelkezéshez való jog: a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és ha igen, annak során mely beavatko-zások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Ha nincs cselek-vőképes állapotban, a törvény határozza meg, ki dönt helyette.

– A beteg aktuális cselek-vőképes állapotának vizsgálata

– Helyettes döntéshozó értesítése

92 A betegjogokról szóló szakirodalom örvendetesen gazdag, az újabbak közül lásd dósa: Összehasonlító egész-ségügyi jog. 48. o.; sáriné siMKó Ágnes: A betegek jogairól. Budapest, 2012.; az alkotmányjogi megközelítést és betegjogokkal összefüggő közigazgatási feladatokat, kötelezettségeket egymásra tekintettel tárgyalja Kereszty Éva Margit: Betegjogok másképpen – az állami szerepvállalás lehetőségei és formái a betegjogok és orvosi jogok érvényesítésében. Habilitációs monográfia. Budapest, 2012.; sándor Judit: Az én molekulám: bioetika és emberi jogok a XXI. század elején. Budapest, 2016. 228. o.; csitei Béla: Személyiségi jogok az egészségügyben. Polgári Jog, (2017) 9., lásd Complex Jogtár, Ptk. 2:42. §-ához kapcsolt szakcikk.

Az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti jogviszony i47

Tájékoztatáshoz való jog: az önren-delkezéshez való jog információs alapja: a betegnek tisztában kell lennie a kezelés várható hatásával, kockázata-ival, hogy tájékozottan tudjon dönteni a beleegyezéséről vagy az ellátás vissza-utasításáról.

A tájékoztatás jogának intézményes biztosítékai

A beteg számára az egyén-re szabott tájékoztatás kötelezettsége: szóban, invazív beavatkozások esetén írásban

Ellátás visszautasításának joga: az önrendelkezési jogból következően – fő szabályként – a beteg visszautasíthatja az ellátást. Korlátok: járványügyi kötelezések; köte-lező pszichiátriai kezelésÉletfenntartó beavatkozás visszauta-sítása: több együttes, speciális feltétele van; nincs eutanáziához való jog

Kiskorú esetén a szülői beleegyezés pótlása iránt bírósági eljárás megindítása

– A feltételek fennálltának megállapítása

– A fájdalom és a szenve-dés csillapítása, akkor is, ha a beteg az ellátást visszautasította (ún. palliatív ellátás)

A gyógyintézet elhagyásának joga: az önrendelkezési jog részjogosultsága: a beteg bármikor dönthet az ellátás megszakítása és a kórház elhagyása mellett. Korlátok: lásd az önrendelkezési jog korlátait

Dokumentálás [hozzátartozó értesítése]

Egészségügyi adatok különleges keze-lése, orvosi titoktartáshoz való jog: az egészségügyi ellátás során keletkező adatok fokozottan védett, különleges személyes adatok. A beteg meghatároz-hatja, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosí-tás és kiknek nem.

Titoktartási kötelezettség (de orvosi konzílium lehe-tősége)

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga: az egészség-ügyi adataival a beteg rendelkezik, de a dokumentációt a szolgáltató vezeti. A betegnek – az adatvédelmi szabályok-kal összhangban – bármikor joga van az ellátás során keletkezett valamennyi dokumentum megismerésére (kivéve egyes pszichiátriai ellátásokat).

– A dokumentáció megismerésének, őrzésének szer-vezeti, működési biztosítékai

– Adatvédelmi felelős

Az egészségügyi doku-mentáció vezetése

Közfeladatot ellátó személyként büntetőjogi védelemhez való jog

Szakmai fejlődéshez való jog és kötelezettség


3. A betegjogok érvényesítésének rendszere

Abetegjogokésazegészségügyiellátásértvalófelelősség érvényesítésébenajog-rendszerszintemindenágaszerepetkap.Ajogintézményeknemcsakjogáganként,hanemaszerintiscsoportosíthatók,hogyazegészségügyiszolgáltatóvalszembenvagyazegészségügyitevékenységetvégzőszeméllyelszembenérvényesíthetők-e.Ajogérvényesítésintézményeitazalábbitáblázatfoglaljaössze.

5. táblázat. A betegjogok érvényesítése93

Jogág Egészségügyi szolgáltatóval szemben

Egészségügyi tevékenységet végzővel szemben

Közigazgatási jog

– Betegpanaszok a szolgáltató vezetőjéhez, a fenntartóhoz, a hatósághoz: Eütv. 29. §

– Betegjogi képviselő: Eütv. 30–33/A. § – Egészségügyi közvetítői eljárás: Eütv.

34. §; 2000. évi CXVI. törvény – Egészségügyi hatósági szakfelügyelet:

96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 18–19. § és 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet

Polgári jog – Felelősség az egészségügyi szolgáltatás „hibás teljesítése” miatt: a szerződésen kívüli kárfelelősség szabályai („műhiba-per”): Eütv. 244. § és Ptk. 6:518–6:534. §

– Személyiségi jogvédelem Ptk. 2:42–2:43. § (kegyeleti jog: 2:50. §) és 2:51–2:54. §

Büntetőjog 2012. évi C. törvény (Btk.) – különösen:

– 165. § Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

– 166. § Segítségnyújtás elmulasztása

– XVI. fejezet: Egészségügyi beavatkozás és kutatás rend -je elleni bűncselekmények

– 187. § Kuruzslás

Szakmai ka ma rai szabályozás

Etikai felelősség2006. évi XCVII. törvény 20–26/A. §

93 A humánszolgáltatásokkal szembeni jogérvényesítési lehetőségeket áttekintően tárgyalja asBótH Márton: A „fogyasztóvédelem” a humánszolgáltatásokban. In FazeKas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész II. Budapest, 2017. 146–158. o.

A betegjogok érvényesítésének rendszere i49

Mintláttuk,anemzetközi szabályozásazorvos–betegviszonybanazemberiéletésazemberiméltóságvédelmeérdekébenabeteg önrendelkezési jogának garanciáit erősítimeg,azáltalánoselvekszintjén(példáultájékoztatáshozvalójog,atájéko-zott beleegyezés nélküli beavatkozások tilalma stb.) is, és részletesebb speciálisszabályokat alkotva azokon a különleges területeken is, ahol a betegek kiszolgálta-tottságanagyobblehet(példáulorvostudományikutatások).94

Az európai uniós szabályozáseviszonyrendszerbenugyancsakakülönlegesellátásokkörébenjelenikmeg:azegyikszabályozásiterületazemberiszervekésszövetek,95amásikavérésvérkészítményekminőségiésbiztonságikövetelményei-nek a meghatározása.96Akétirányelvhasonlókérdéseketszabályoz:tagállamiható-ságok engedélyezési, hatósági felügyeleti, nyilvántartási jogai és kötelezettségeiaszerv-,szövet-,vérkivételt,-tárolást,-feldolgozást,-felhasználástvégzőegészség-ügyi intézményekkelszemben;adonorokkiválasztása,vizsgálata,nyilvántartása,adataik védelme; a folyamat teljes körű dokumentálása a donortól a recipiensig;aszervek,szövetek,vérkészítményekminősége,biztonságossága;adatszolgáltatásiésinformációskötelezettségekaBizottságésatöbbitagállamfelé,illetőlegközösadatbankok; a súlyos káresemények, szövődmények külön jelentése; tudományoskonzultációkaBizottságésatagállamokszintjénis.

Amagyarszabályozásbanrendelkezésreállójogérvényesítési eszközöket a kö -vetkezőképpenértékelhetjük.Aközigazgatási jog keretei között igen erőtlenjogér-vényesítőeszközökállnakrendelkezésre.AzEütv.vagyaPanasztörvény97alapjánkezdeményezett panaszeljárásban a panaszos mindössze a panasz benyújtásánakjogávalrendelkezik(amirekötelezőválasztkapnia),azonbansemmisemgarantál-ja,hogyenneknyománvalódivizsgálatindulmeg.Abetegjogiképviselőkcsupántanácsadásijogkörrelrendelkeznek,őkmaguknemindíthatnakeljárást,éskülönö-sennem rendelkeznek a panasz kivizsgálásának jogával vagybármiféle ügydöntőjogkörrel.Abüntetőjogifelelősségszélsőségesesetétleszámítvatehátabetegjobbárapolgárijogijogintézményekbenbízhatsérelmeorvoslásakor.

A polgári jogi jogintézmények azonban legalább két okbólcsakkorlátozot-tan alkalmasakabetegjogijogsértésekkompenzálására.

a) Egyrészt a polgári igények mindig egyéni jellegűek,vagyisnincsenektekintet-telarra,hogyabetegjogsértésmilyengyakorisággaljelentkezik.Azegészségügyben

94 Igen széles nemzetközi összehasonlítás alapján tárgyalja ezeket a területeket dósa: Összehasonlító egészségügyi jog. 48. o.

95 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/23/EK irányelve az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról.

96 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/98/EK irányelve az emberi vér és vérkomponen-sek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 2001/83/EK irányelv módosításáról.

97 A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény.


jellemző,hogyajogsértésjelentőségétnemkirívósúlya,hanemszámosságaadja:vagy-isaz,hogyrendszerszinten,anapigyakorlatbanjelentkezik,betegeknagycsoportjátérintve.Ezekkelszembenapolgárijogijogérvényesítésieszközökhatástalanok.

b) Másrésztapolgáriperbenfőszabálykéntaztterheliabizonyítás,akiállít.Abeteg(vagyhalálaeseténatúlélőhozzátartozó)számárasokesetbenlehetetlen kihívásamegfelelőbizonyítékok felmutatása,hiszenezeketéppenazalperestőlkellenemegszereznie–haugyanténylegesenléteznek.Azeljárásoksokszorszak-értőikérdéseketérintenek,emiattbizonytalanná,kiszámíthatatlannáválhataperkimenetele.Ráadásulaszakértőigénybevételeaköltségeket–ésígypervesztességeseténabetegáltalfizetendőperköltséget–ismegsokszorozhatja.

Azegészségügybenelérhetőjogérvényesítőmechanizmusokközültehátfeltű-nően hiányzik egy olyan közigazgatási szerv, amely hatósági eszközökkel lenne képes a betegpanaszok proaktív kivizsgálására.A közigazgatási hatósági eljáráslogikájából–szembenapolgáribíróságelőtti jogérvényesítéssel–a jogalkalma-zó szerv aktivitása következik.A hatósági eljárásban a hatóság nemcsak az elétárt bizonyítékok alapján dönt, hanem az ő kötelessége a tényállás tisztázására,tehátlépéseketkelltennieennekérdekében.Ígytehátnem(csak)abetegetterhel-néabizonyítékokbeszerzésénekkötelezettsége,és jóvalkevésbé lennekitéveazellenérdekűfél„erőfölényének”.Egyilyenhatóságalkalmaslennearrais,hogyazegyespanaszokat ne csakönmagukban, hanem rendszerszinten szemlélje, vagy-isészlelje,haazokrendszeresenelőfordulnak, ismétlődnek,ésezekalapjánálla-pítson meg közigazgatási természetű jogkövetkezményeket (például szabjon kipénzbírságot vagy kezdeményezze aműködési engedély felfüggesztését, vissza-vonását).Érdemeskiemelni,hogyafogyasztóvédelmihatóságoknagyonhasonlólogikamenténműködnekamainapigis,dehatáskörüknemterjedkiazegészség-ügyipanaszokkivizsgálására.Aszervlétesítéséneklogikájatehátadott,amagyarközigazgatási rendszerben mégis csak nagyon rövid ideig létezett hasonló: azEgészségbiztosításiFelügyeletet2007elejénhoztáklétreés2010szeptemberébenmármeg is szűnt.Hogy egy ilyen szervremekkora lenne a betegek igénye, jólmutatja,hogyaFelügyeletműködésénekkétévealatt13000eljárástindítottak.98

98 https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/ebf20090624.html (letöltve: 2020.02.15.).

VI. A gyógyító-megelőző ellátás II. Az egészségügyi ellátórendszer

1. Az egészségügyi ellátórendszer szakmai tagolódása. A progresszivitás elve ..................................51

2. Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái ........................................................... 52

1. Az egészségügyi ellátórendszer szakmai tagolódása. A progresszivitás elve

Azegészségügyiellátástvégzőszolgáltatókösszefüggő ellátórendszert alkotnak. Arendszeraprogresszivitás elvét követi.Aprogresszivitáselvealapjánazegész-ségügyiellátásokrendszereazeltérőegészségiállapotúegyénekdifferenciáltellá-tásátszolgáló,amunkamegosztásésafokozatosságelvénalapulóintézményrend-szerreépül,amelybenazegyénegészségiállapotánakösszesjellemzőjeegyüttesenhatározza meg a szükséges ellátási szintet.

Ezazelvabetegállapotánaklegmegfelelőbbellátástésazegészségügykorlá-tozotterőforrásainakleghatékonyabbfelhasználásátpróbáljamegösszeegyeztetni.Az ellátórendszer, szintjeit tekintve, alapellátásból, járóbeteg-szakellátásból ésfekvőbeteg-ellátásbóláll.

a) Az alapellátás aháziorvosi,aházigyermekorvosiésafogorvosialapellá-tást,továbbáazalapellátásiügyeletet,avédőnőiellátást,aziskola-egészségügyet,a foglalkozás-egészségügyi alapellátást, és az alapellátáshoz kapcsolódó otthoniszakápolást jelenti,amitabeteg lakóhelyénvagyannakközelében,ésválasztásaalapjánvehetigénybe.

Azegészségügyialapellátásrólszóló2015.éviCXXIII.törvényszerint:1.§(1)Azegészségügyialapellátásbiztosítja,hogyabetegalakóhelyén,illetve

annak közelében hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, folyamatos egészség-ügyiellátásbanrészesüljön,nemétől,korátólésbetegségetermészetétőlfüggetlenül.

b) A járóbeteg-szakellátásáltalánosésspeciálisellátásokratagolódik.Általános aszakorvosáltalvégzettalkalomszerűegészségügyiellátás,vagyfekvőbeteg-ellá-tástnemigénylőkrónikusbetegségfolyamatosszakorvosigondozása.Eztúgykellmegszervezni,hogyabetegtömegközlekedésselel tudjonjutniaszakrendelésre.Speciális járóbeteg-szakellátás a különleges szaktudást, illetve speciális anyagi,tárgyiésszakmaifelkészültségetigénylőbetegségekkórházonkívülifelismerése,

A gyógyító-megelőző ellátás ii. Az egészségügyi ellátórendszer 52

kezelése(példáulCT-vizsgálólaboratórium).Ajáróbeteg-ellátásszervezetiformáilehetnek:szakrendelő,rendelőintézet,mobilegészségügyiszolgálat,szakambulan-cia,gondozó,állomás/központ,laboratórium,diagnosztikaiközpont,otthoniszak-ápolás,hospiceszolgálat,szakdolgozóáltalnyújtottszakellátás(példáulfizioterápia).

c) A fekvőbetegellátásisvagyáltalános,vagyspeciális.Azáltalánosellátásabetegneka lakóhelyeközelében, fekvőbeteg-gyógyintézetbenvégzettegészség-ügyiellátása.Aspeciálisittisakülönlegesszaktudást,személyzetetvagy/ésfelsze-reléstigénylőellátás(példáulidegsebészet).Afekvőbeteggyógyintézetekszerve-zetiformái:kórház,országosgyógyintézet,klinika,nappalikórház,ápolásiintézet,ritkabetegségekszakértőiközpont.

Az ellátórendszerben minden progresszivitási szinten megszervezendő, vagya szintekhez nem illeszkedő egyéb ellátások isműködnek, így az ügyeleti ellá-tás,amentés,abetegszállítás,azápolás,ahaldoklóbeteggondozása,arehabilitáció,akülönlegesellátásiigénytkielégítőszolgáltatások,apszichoterápia/klinikaiszak-pszichológia, a nem-konvencionális ellátások (például a természetgyógyászat), azegyébgyógyászatiellátások(példáulgyógyfürdő),azegészségügyiszakértés.

2. Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái

Aközszolgáltatáskéntmegszervezettegészségügyiellátórendszerekműködtetéseszempontjábólháromféle szereplőtkülönböztethetünkmeg:azegészségügyiszol-gáltató tulajdonosát, az egészségügyi ellátásért felelős szerveket és afinanszíro-zót.Aközszolgáltatásraépülőegészségügyirendszerekbenazalábbimegoldásokalakultakki.

a) Az egészségügyi szolgáltatókműködhetnekköz- vagy magántulajdonban, mindkétcsoportonbelülszámosvariációslehetőséggel:aköztulajdonbanatulajdo-nos szerint lehetnek állami, önkormányzati vagy köztestületi99tulajdonbanlévőin-tézmények,ésezekgazdálkodásirendjükszerintműködhetnekköltségvetésiszerv-kéntvagyközvállalkozásformájában.Amagánszolgáltatókissokfélék:egészségügyivállalkozások,egyháziintézmények,civilszervezetek.

b) Az ellátás szervezője lehet központi államigazgatási szerv, helyi-területi ön -kormányzatvagyazegészségbiztosító(k).Ezutóbbiakszinténlehetnekköz-vagyazállamáltalkijelöltmagánbiztosítók.

c)Azegészségügyiközszolgáltatástállampolgárijogonjáróegészségügyiellá-tás esetén finanszírozhatják csak az állami költségvetésből, vagy az állami és

99 Például egészségügyi szolgáltatást is működtető köztestületi biztosító volt az Országos Társa da lom -biztosító Intézet (OTI) a két világháború között.

Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái i53

önkormányzati költségvetésből, de biztosítói közreműködés nélkül. Ha kötelezőegészségbiztosításrendszerműködik,ezlehetegy-vagytöbb-biztosítós.Ezutób-binálabiztosítóklehetnekköltségvetésiszervek,köztulajdonúvállalkozásokvagymagánbiztosítók,sőtegymásmellettműködveezekvalamifélekombinációjais.

Amagyaregészségügy19.és20. századi történetében–ahogyezta történetifejezetbenláthattuk–akötelezőegészségbiztosításmegszervezéséigazegészségügyiszolgáltatóktöbbségemagántulajdonraépülőmagánvállalkozás,egyletvagyegyhá-zi intézmény volt, amit kiegészített a vármegyei és a települési önkormányzatoknak előírtminimálisalapellátásikötelezettség(községiorvos,körorvos,szülésznőalkal-mazása).Akötelezőbetegbiztosításmegjelenésévelezahelyzetannyibanváltozottmeg,hogyaköztestületijogállásúbiztosító(k)magukistartottakfenngyógyintéze-teket(szakrendelőket,utóbbkórházakat,szanatóriumokatis),tehátegyszerrevoltaktulajdonosok,ellátásszervezőkésfinanszírozókis.Aszocialistaegészségügybenazegészségügyiellátástmonopolhelyzetűállamiegészségügyiszolgálatkéntszerveztékmeg,központiéstanácsiegészségügyiintézményekbenésalkalmazottakkal.

1990-benazegységesállamiegészségügyiellátórendszerlebontásaatulajdoniviszonyokszempontjábólazzalkezdődöttmeg,amikorazegészségügyiésszociálisvállalkozásokrólszóló113/1989.(XI.15.)MTrendelet1990.január1-jétőlszabaddátette a vállalkozást az egészségügyben. Ennek ellenére az egészségügyben az ellá-tórendszer egészét tekintve nem ment végbe a privatizáció, kivéve a háziorvosi ellátásban és néhány egészségügyi szakterületen (például művese-kezelés), aholmárakilencvenesévekelejéndominánssáváltamagánvállalkozás.

Azegészségügyiellátásértvalófelelősségetahelyiönkormányzatokrólszóló1990. éviLXV. törvény (Ötv.) – az országos intézetek, az egyetemi klinikák ésasürgősségiellátáshozkapcsolódóspeciálisrendszerek(mentés,vérellátás)kivé-telével – az önkormányzatokra telepítette, oly módon, hogy a települési önkor-mányzatokkötelezőfeladatalettakörzetiorvosirendszertfelváltóháziorvosiellá-tásbiztosítása,mígaszakellátást–hatelepülési,elsősorbanvárosi,megyei jogúvárosiönkormányzatoknemvállaltákfel–amegyeiönkormányzatoknakkellettmegszervezni.Azönkormányzatokazellátásifelelősségnekazegészségügybenis azáltalukválasztottmódontehettekeleget:sajátintézményfenntartásával,önkor-mányzatitársulásban,magánszolgáltatóvalvalószerződésútján.Aszakellátásbanezazteredményezte,hogyajáróbeteg-szakellátás–avonzáskörzetreiskiterjedően– tipikusanvárosi(fővárosikerületi)feladatmaradt,önkormányzatifenntartásúszak-rendelőkben,mígakórházakatamegyeiönkormányzatok, illetőlegnéhánynagymegyeijogúvárosbanavárosiönkormányzattartottákfenn.

2010utánazAlaptörvényésazMötv.elfogadásávalpárhuzamosan–azokkalösszhangban–azegészségügybenisalapvetőfordulatmentvégbeazönkormány-zatokfeladataitilletően.Ahogymárrövidenérintettük,2012.január1-jétőlállamitulajdonbaésfenntartásbakerültekamegyeiésfővárosiönkormányzatikórházak,

A gyógyító-megelőző ellátás ii. Az egészségügyi ellátórendszer 54

majd2012.április1-jétőlállamosítottákavárosikórházakatis.2013-banazálla-mitulajdonbakerült,deméggazdaságitársaságformájábanműködőegészségügyiintézményeket is költségvetési szervekké kellett visszaalakítani. Az államosítás tehátnemcsakatulajdonformában,hanemaműködésiformábanismegtörtént.100 Azegészségügyiszolgáltatókjelenlegitipikus tulajdoni és működési formáit az alábbitáblázatfoglaljaössze.

6. táblázat. Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és szervezeti formái

Ellátási szint Közszolgáltató Magánszolgáltató

Alapellátás (kivételesen polgármes-teri hivatal vagy szakren-delő közalkalmazottja)

háziorvosi praxisjoggal rendelkező egyéni vagy társas vállalkozások (bt., kft.)

Járóbeteg-szakellátás

általános önkormányzati költség-vetési szerv; (kivételesen: állami költségvetési szerv)

diagnosztika; egyes speciális ellátások (például otthonápo-lás, művesekezelés)

állami, önkormányzati költségvetési szerv részlege

– egyéni és társas vállalko-zások

– egyházi intézmények

Fekvőbeteg-ellátás állami költségvetési szerv

– egyházi intézmények – néhány magánkórház

Mentés monopolhelyzetű állami költségvetési szerv (OMSZ)

Betegszállítás OMSZ betegszállító vállalkozások (kft.)

Ápolás állami költségvetési szerv részlege

– egyéni és társas vállalkozá-sok (bt., kft.; nonprofit gt.)

– egyházi intézmények – civil szervezetek

Nem-konvencionális ellátások egyéni és társas vállalkozások (bt., kft.)

Gyógyszerügy gyártás, nagyke-reskedelem

gyógyszergyártó és nagyke-reskedelmi gazdasági társasá-gok (rt.)

gyógyszer-kis-kereskedelem (patika)

személyi joggal rendelkező gyógyszerész

100 Az önkormányzatok ellátási felelősségéről Kereszty Éva: A helyi önkormányzatok szerepe és lehetősé-gei a betegjogok érvényesítésében 2012-ig – és azután? Magyar Közigazgatás, (2012) 2., 61–76. o.

Az egészségügyi szolgáltatók tulajdoni és működési formái i55

Azösszefoglalótáblázatbóllátható,hogyakórházak(fekvőbeteggyógyintézetek)pénzügyijogistátuszukattekintvedöntőenállamiköltségvetésiszervek,közigaz-gatásijogiszempontbólközintézetnekminősülnek,azazafenntartójukgondosko-dikaszükségesszemélyi, tárgyi feltételekbiztosításától.Azt,hogymelyekezekafeltételek,részletesvégrehajtásirendeletekbontjákki.101Azintézményfenntartásifeladatokat–többszervezetiváltoztatásután–jelenlegazÁllami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)végzi,amely–azNNK-hozhasonlóan–azEMMIalárendeltközpontihivatal.

EgészségügyiintézményeketazonbannemcsakazÁEEKtartfenn.Akórházakállamosításautánisahelyi önkormányzatokfeladatamaradtaháziorvosiellátásés–településmérettőlfüggően–ajáróbeteg-szakellátásmegszervezése.Afeladatmegszervezését tekintveezazt jelenti,hogya településekneknemkötelezősajátmaguknak rendelőket fenntartani, orvosokat alkalmazni, hanem – azMötv.-benbiztosított ellátásszervezési szabadság alapján – megállapodhatnak magán-/civilszolgáltatóval is.

Azegészségügyiellátórendszerbenjelentősszerephárulazegyetemekre, ame -lyekrészeiazállamiegészségügyiellátórendszernek,ésgyakrankifejezettenmagasszintű ellátást nyújtanak a klinikáikon, emellett az orvostanhallgatók gyakorlatiképzőhelyeikéntisfunkcionálnak.

Kivételesentalálunkolyangyógyintézeteketis,amelyekközvetlenülazEMMIalátartoznak.Ezekközösjellemzője,hogyspeciálisszakellátástnyújtanakésazegészországrakiterjedazellátásikörzetük. IlyenpéldáulaGottsegenGyörgyOrszágosKardiológiaiIntézet.

Egészségügyi intézményeket egyházak is tarthatnak fenn,amelyekbizonyosesetekben – az állammal kötött közigazgatási szerződés keretei között – szinténkiveszik a részüket az állami egészségügyi ellátásból.

A fentiekmellett egyre jelentősebb amagánszolgáltatók jelenléte az egész-ségügyiellátásban.Amagánellátókközöttmegtalálhatókkisebbcégek, amelyekpéldáuldiagnosztikaifeladatokatlátnakel,derégótajelenvannakszakosított(tipi-kusanfogászativagynőgyógyászati)ellátástnyújtószolgáltatókis.Azutóbbiévek-benmegjelentekmellettükakomplexellátástkínálómagánkórházakis.Ezekközösjellemzője,hogyazellátásaikatnemfinanszírozzaatársadalombiztosítás,azálla-mifeladatellátásbannemvesznekrészt,viszontazegészségügyiágazati-szakmaiszabályoknakugyanúgy alá kell vetniükmagukat, tehát a közigazgatás hatóságifelügyeleterájukiskiterjed.

101 Ezek közül ki kell emelni az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum-feltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletet.

VII. A gyógyító-megelőző ellátás III. Az egészségbiztosítás

1. A biztosítottak és egyes ellátásokra jogosultak .............................................................................. 57

2. Az ellátások: a „szolgáltatási csomag” ............................................................................................ 60

3. Az egészségbiztosításba „befogadott” szolgáltatók ....................................................................... 62

4. A biztosító ........................................................................................................................................ 63

5. Az egészségügyi ellátások fedezete. Finanszírozási technikák ....................................................... 64a) Az ellátások fedezete: köz- vagy magánfinanszírozás ................................................................. 64b) Finanszírozási technikák .............................................................................................................. 66

Azegészségbiztosítási rendszerek jellemzésekoráltalábanakövetkezőszempon-tokatszoktáktárgyalni:ellátásokrajogosultakköre,csoportjai;azellátásokfajtái,tartalma,meghatározásukmódja;azellátástnyújtószolgáltatók,kapcsolatukabiz-tosítóval;azegészségbiztosításszervezete;aszolgáltatásokfedezeteésafinanszí-rozásmódszerei.

1. A biztosítottak és egyes ellátásokra jogosultak

Amagyaregészségügytörténetébenaszocializmusidejénvégrehajtottjogkiterjesz-tésekkelaz1960-asévekközepérealakosság97%-áraterjedtkiakötelezőegészség-biztosítás,102ígyamikor1975-benáttértünkabiztosításielvrőlazállampolgárijogonjáróegészségügyiellátásra,ajogosultakköreésszámalényegébennemváltozott.Ugyanígynemváltozottakkorsem,amikor1992-benvisszatértünkaközfinanszíro-zott,debiztosításielvűegészségügyiellátásra.Aváltás–amelybenegyébkéntakkormindenpolitikaierőegyetértett–alapvetőenaztacéltszolgálta,hogyazegyéne-ketésmunkáltatókatterhelőjárulékfizetésselésajárulékoknakaközpontiköltség-vetéstőlelkülönítettalapba(EgészségbiztosításiAlap, továbbiakban:E-Alap)valófelhalmozásávalazegészségügyirendszermindenszereplőjébentudatosuljanakazegészségügyköltségeiéstervezhetővéváljanakabevételekésakiadások.

Akötelezőegészségbiztosításravalóáttérésótaajogosultakatilletőenkét nagy csoportotkülönböztetmegajogiszabályozás.Abiztosítottak azok a személyek, akik járulékfizetésselvalamennyiegészségbiztosításiellátásra–azegészségügyiszolgáltatásokraésapénzbeliellátásokra is– jogotszereznek.Acsakegészség-ügyi szolgáltatásra jogosultak–főszabályként–nemfizetneksemjárulékot,sem

102 Bezerédyné–Hencz–zalányi: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. 30. o.

A gyógyító-megelőző ellátás iii. Az egészségbiztosítás 58

díjat,azellátásukraaközpontiköltségvetésutalátforrásokatazE-Alapba.Ebbeacsoportbatartoznakazonbanazokis,akiknembiztosítottak,ésjogszabályalap-jánsemjogosultakazegészségbiztosítástermészetbeniellátásaira,hanemhavon-tameghatározottösszegűegészségügyiszolgáltatásijárulékotkötelesekfizetniazegészségbiztosítás természetbeni ellátásaiért.

2020.június30-igabiztosítottak,azegészségügyiellátásrajogosultakkörétésajáru-lékfizetési kötelezettségeket az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza. Ezt váltja fel2020.július1-jétőlatársadalombiztosításellátásairajogosultakról,valamintezenellá-tások fedezetéről szóló2019.éviCXXII. törvény (újTbj.).Azúj törvény lényegesenmegszigorítjaaközvetlenegészségügyiszolgáltatásijárulékfizetésrekötelezettekeseté-ben az egészségügyi ellátások igénybevételét. Háromhavi járulékfizetési elmaradáseseténugyaniscsakazegészségügyiszolgáltatásdíjánakközvetlenkifizetéseellenébenvehetőkigénybeazegészségbiztosításkeretébenjáróegészségügyiszolgáltatások.103

Azegészségbiztosításellátásairajogosultakköreazunióscsatlakozássalislénye-gesenmegváltozott.2004-tőlamagyaregészségbiztosításra iskiterjedtaTanács1408/71/EGK rendelete a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, valamintcsaládtagjaikravonatkozószociálisbiztonságirendszerekkoordinációjáról,majdazEurópaiParlamentésaTanács2004.április29-i883/2004/EKrendeleteaszociálisbiztonságirendszerekkoordinálásáról.Ezekarendeletekalapvetőenaszemélyekszabadáramlásátsegítikelőazzal,hogyelőszörazuniónbelülimigránsmunka-vállalókszámárabiztosítottákugyanazokatazegészségbiztosításiszolgáltatásokat,mintamiatagállamimunkavállalókatmegilleti.Majdfokozatosanlehetővétettékmeghatározott egészségügyi ellátások igénybevételét egy másik tagállamban az önállóvállalkozóknak,diákoknakésezekcsaládtagjainak,illetőleganyugdíjasok-nak,végülmindenbiztosítottnak,haabiztosításihelyétőleltérőtagállamban(1994-tőlazEGTtagállamaiban)tartózkodik.104

Akilencvenesévekközepétől–elsősorbanazEurópaiBíróságjoggyakorlataalapján–alapvetőváltozáskezdődöttmegamástagállambanigénybevehetőegész-ségügyiellátásokkalkapcsolatban.AzEurópaiBíróságtöbbítéletébenkimondta,hogyaszolgáltatásokszabadáramlásánakelvétésszabályaitazegészségügyiszol-gáltatásokpiacánisérvényesítenikell.105EfolyamatvégeredményelettazEurópai

103 Új Tbj. 46. §.104 A szolgáltatások csoportjaira és az eltérésekre terjedelmi okokból nem tudunk kitérni, lásd erről BerKi

Gabriella: A betegmobilitás közösségi keretei az Európai Unióban a szociális biztonsági koordináció nézőpontjából. In Opuscula Szegediensia 4: A Munkajogi és Szociális Jogi Doktoranduszok és Pályakezdő Oktatók negyedik konferenciája. Szeged, 2011. 9–31. o.

105 C-158/96. Raymond Kohll kontra Union des Caisses de Maladie; C-120/95. Nicolas Decker kontra Caisses de Maladie des Employés Privés; C-157/99. B.S.M. Smits kontra Stichtig Ziekenfonds VGZ, és H.T.M.

A biztosítottak és egyes ellátásokra jogosultak i59

Parlament és a Tanács 2011.március 9-i 2011/24/EU irányelve a határon átnyú-lóegészségügyiellátásravonatkozóbetegjogokérvényesítéséről,amelymárnematagállamiegészségbiztosítókkölcsönöshelytállásikötelezettsége,hanemabete-gek szabad szolgáltatásvásárlása oldaláról közelíti meg az egészségügyi ellátás más tagállambanvaló igénybevételét.Az irányelvmegnyitjaezta lehetőségetazunió polgárai előtt, azzal, hogy a tagállamok ugyanolyan feltételekkel kötelesekmegtéríteni ezen ellátásokköltségét a betegnek,mintha a saját országábanvettevolnaigénybe.Amegtérítésikötelezettségcsakafinanszírozóállambanmegsza-bottmértékigterjedhet,dehaezmagasabb,mintazellátáshelyeszerintiköltség,abetegnemgazdagodhat,tehátakkorcsakazellátáshelyeszerintiköltségtérítésjárneki.Aszabályozásnakaztakényesegyensúlytkellettmegtalálnia,amelylehetővétesziabetegekminélszabadabbszolgáltatásvásárlását,ugyanakkoratagállamok-nakmeghagyjaazokatazeszközöket,amelyekatagállamiegészségügyikapacitá-soktervezhetőségét,fenntartásátésészszerűhatárokközöttibővítésétbiztosítják.Nemvéletlen,hogyazirányelvelőkészítésetöbbmintnyolcévigtartott,ésebbőlazegyüttdöntésieljárásháromévetvettigénybe.106

A2011/24/EUirányelvenem írta felülaszociálisbiztonságirendszerekkoor-dinációjárólszólószabályokat,hanemmellé építettegymásikigénybevételijogo-sultságot.Akétfélerendszereltéréseitazalábbitáblázatmutatjabe.

7. táblázat. A más tagállamban igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások jogalapja az

EU-szabályozásban107

883/2004/EK rendelet: eseti ellátás

883/2004/EK rendelet:a biztosító előzetes en ge-délyével igénybe vehető hiánypótló ellátás

2011/24/EU irányelv(a beteg akaratából igénybevett ellátás)

Az igénybe vétel oka

A más államban tartóz-kodás alatt fellépő nem tervezett, nem halasztha-tó ellátási szükséglet.

A saját államban észszerű időn belül nem nyújtható ellátások pótlása.

A beteg választása, igénye (nem szükséglete) alapján máshol igénybe-vett ellátás.

Peerbooms kontra Stichtig CZ Groep Zorgverzekeringen. Ezek feldolgozását és értékelését lásd luKács Éva: Ki fizeti a számlát? – A személyek szabad mozgása és az egészségügy kapcsolata az EU tagállama-iban. Magyar Jog, (2002) 8., 485–496. o.

106 Kincses Gyula: A határon átnyúló ellátás új szabályozásáról és a várható hatásairól. Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (IME), 12. (2013) 9., 8–14. o., http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/IME2013hataronatnyulo.pdf (letöltve: 2020.02.15.). 9–10. o.

107 A táblázat Kincses Gyula szerkesztése. Kincses: A határon átnyúló ellátás új szabályozásáról és a várha-tó hatásairól. 10. o., a részletes szabályozást lásd a külföldön történő gyógykezelések részletes szabá-lyairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendeletben.


883/2004/EK rendelet: eseti ellátás

883/2004/EK rendelet:a biztosító előzetes en ge-délyével igénybe vehető hiánypótló ellátás

2011/24/EU irányelv(a beteg akaratából igénybevett ellátás)

Előzetes engedély

Jogviszony-igazolás: Európai Egészségbiztosítási Kártya.

Minden esetben kötelező a konkrét ellátásra: E112, illetve S2 nyomtatvány.

Kórházi és kiemelt (különleges, költséges) ellátásoknál a finanszí-rozó hatóság előzetes engedélye szükséges.

Mit fizet a saját biztosító?

Az igénybevétel helye szerinti országban felmerülő teljes közfinan-szírozott költséget (amit először a kinti biztosító fizet meg közvetlenül egy ottani szolgáltató-nak).

A teljes költséget, leszá-mítva az ellátást nyújtó tagállamban a betegre háruló önrészt.

A két állam közfinanszí-rozási díjtétele közül az alacsonyabbat.

Mit fizet a beteg?

Az ellátás igénybevé-telének helye szerinti önrészt.

Az ellátás igénybevé-telének helye szerinti önrészt.

Az ellátás költségét kifi-zeti, majd a visszatérítési szabályoknak megfelelő összeget visszakapja.*

A szolgál-tató kitől kapja meg a pénzét?

Saját egészségbizto-sítójától, mely aztán elszámol a beteg biztosí-tójával, a betegre háruló önrészt a betegtől.

Saját egészségbizto-sítójától, mely aztán elszámol a beteg biztosí-tójával, a betegre háruló önrészt a betegtől.

A beteg előlegezi meg az ellátás költségét.* (*A tagállamok azonban választhatják a 883/2004/EK rendelet szerinti elszá-molási mechanizmuso-kat is.)

2. Az ellátások: a „szolgáltatási csomag”108

Az egészségbiztosítás keretében a jogosultaknak egészségügyi szolgáltatások ésabiztosítottaknakpénzbeliellátásokisjárnak.Egészségügyiszolgáltatások: – atérítésmentesenigénybevehetőellátások:idetartozikaháziorvosi,meghatá-rozottfogorvosi,ajáróbeteg-ésafekvőbeteg-ellátás(ideértveaszülészetiésareha-bilitációsellátástis),valamintabetegszállításésmentés; – árhoznyújtotttámogatássaljárószolgáltatásagyógyszer,atápszer,agyógyá-szatisegédeszközésagyógyászatiellátás(példáulgyógyfürdő); – utazásiköltségtérítés;

108 A magyar kötelező egészségbiztosítás ellátásait az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szabályozza.

Az ellátások: a „szolgáltatási csomag” i61

– részlegestérítésseljáróegészségügyiellátások(például18évfelettifogszabá-lyozás,fogpótlás); – kiegészítődíjellenébenigénybevehetőszolgáltatások(különigényeltkényelmiszolgáltatások,intézetiápolás); – méltányosságbóligénybevehetőszolgáltatások(példáulaszakmailagmárelfo-gadott,deamagyaregészségbiztosításirendszerbemégbenemfogadottellátások); – külföldöntörténőgyógykezelés(lásdazelőbbipontbanmárérintettellátásokat).Vannakolyanegészségügyiellátások,melyeketakötelező egészségbiztosítás

nem finanszíroz. a)Ezekelsőcsoportjaaközponti költségvetésből fedezett ellátások,aholfel-

tétlenülésbármifélejogosultságelőzetesigazolásanélkül,közérdekbőlvagyalap-vető emberiességbőlkell nyújtani a szolgáltatásokat (például járványügyi ellátá-sok,azonnalibeavatkozástigénylőmentés,várandósanyákcsalád-ésnővédelmigondozása,vérellátás,Magyarországonvégzetthalottvizsgálat,katasztrófa-egész-ségügy).Szinténaközpontiköltségvetésviseliazorvostudományikutatásoksoránelvégzett ellátások költségeit.

b)Amásodikcsoportba tartoznaka foglalkoztató vagy a megrendelő által fi zetendő szolgáltatások (például foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, orvosszak-értőitevékenység).

c)Aharmadikkörbe sorolhatóknál azellátott köteles megfizetni a szolgál-tatásdíját (például extrémsportok,különösenveszélyes szórakozás,hobbimiattelszenvedett balesetek ellátása, a különböző alkalmassági vizsgálatok, plasztikaibeavatkozások,detoxikálás,látleletkiadása,nemkötelezővédőoltásstb.).

AzEbtv.szerintazegészségügyiszolgáltatások„azegészségiállapotáltalindo-koltmértékbenvehetőkigénybe”.109Ezazalapelvkifejeziazt,hogyazegészség-ügyiszolgáltatásnemfüggazelőzetesjárulékfizetésmértékétől.Éppenezértazún.„szolgáltatási csomag” tartalmánakameghatározásajelentialegnagyobbszak-mai,gazdaságosságiésjogiproblémátaközfinanszírozásúegészségügyirendsze-rekben.Azorvostudományjelenlegifejlettségiszintjénalegtöbborvosibeavatko-zásttöbbfélemódonisellehetvégezni.Ezekegyrészénélaválasztástorvosszakmaiszempontokdöntikel,lehetnekazonbanolyanszempontokis,melyekelsősorbanazorvosvagyabetegkényelmétszolgálják.Azellátástartalmaésminőségeszerintagyógyításköltségeiisigeneltérőeklehetnek.A„szolgáltatásicsomag”definiálásaés az igénybevétel feltételeinek, rendjének a szabályozása a jogosultak oldalárólkísérlimegkorlátozniazegészségügyikiadásokat.Aszolgáltatásicsomagmegha-tározására sokféle technikátalkalmaznak,ezekközé tartoznakpéldáula finan-szírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendek (protokollok). Ezeket a szakmai szabályokat2006ótaMagyarországonisjogilagszabályozottrendbendolgozzákki

109 Ebtv. 2. § (1) bekezdés.


és alkalmazzák az egészségügyi ellátások tartalmának rögzítésére.110 Az igénybe-vételt korlátozza a beutalási rend és a halasztható ellátások várólistához kötése.

Az egészségbiztosítás keretében a biztosítottakat pénzbeli ellátások is megil-letik.Ezeknélajogosultságfeltételeiésazellátásmértékeazelőzetesjárulékfize-tés időtartamáhozésösszegéhez igazodnak.Amagyar egészségbiztosításipénz-beliellátásokacsecsemőgondozásidíj,agyermekgondozásidíj,azörökbefogadóidíj, valamint a táppénz.AzE-Alapbólfinanszírozzákazüzemibaleset, illetőlegafoglalkozásimegbetegedéseseténjáró,ún.balesetiellátásokegyrészétis:balesetitáppénz,balesetijáradék.

3. Az egészségbiztosításba „befogadott” szolgáltatók

Azokbanazegészségbiztosításirendszerekben,aholabiztosítómaganemműköd-tet egészségügyi intézményeket, a szolgáltatásokat az (egyvagy több)biztosító-val szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatók nyújthatják.Ezeka szerződések gyakran közigazgatási szerződések, melyek tárgyát, tartalmátajogszabályokrészletesenelőírják,ésaszerződésesviszonybanajogalkotószámostöbbletjogot ad a biztosítónak (például a szolgáltató folyamatos adatszolgáltatásikötelezettsége,állandóéstüzetesbiztosítóiellenőrzés,aszerződésegyoldalúbizto-sítói felmondásának széles lehetősége stb.). A magyar egészségbiztosítási rend-szerben az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ún.finanszírozási szerződéseket köt az egészségügyi szolgáltatókkal.111Afinanszírozási szerződésalapjánabiztosítófizet–egyutólagosésigenbonyolultteljesítményfinanszírozásirendszerben–abeteghelyettazegészségügyiszolgáltatásért.

Azegészségügyiszolgáltatásoksajátossága,hogyakeresletetsokesetbenmagaazorvosgenerálja,hiszenabeteg,abiztosítóésazegészségügyiszolgáltatóközöttiháromoldalúkapcsolatbanazorvosszakmaiésinformációsfölényemesszemegha-ladjaamásikkétszereplőét.Ráadásulszámosorvosivizsgálat,kezeléstöbbszöriselvégezhetőabetegen(sőtamásodikorvosivéleményhezvaló joga tájékoztatás-hozvalójogegyikelemeis).Ezérdekközösségetjelentazorvosésabetegközöttabiztosítóvalszemben,amiújabbésújabbellátásiigényeket, illetveerreszolgálóegészségügyikapacitásokatgenerál.Éppenezértazegészségbiztosításirendszerek-ben gyakran élnek az ún. kapacitásszabályozással, ami az egészségügyi költségek

110 A hatályos szabályozást a vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének, vala-mint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól szóló 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet tartalmazza.

111 Ebtv. 30–38/C. §.

A biztosító i63

kontrolljánakazegyiklegfontosabbeszközeaszolgáltatókkalszemben.Aközfinan-szírozásúegészségügyirendszerekbenakapacitásszabályozásnak vagy -kontroll-nak többféle módszerelehet:

a) Az egyik a szolgáltatók közötti szelekciópéldáultulajdoniformákszerint,ha a közfinanszírozott ellátásokat csak köztulajdonú szolgáltatók nyújtják. Erreépülnekazállamiegészségügyirendszerek.Eztazonbangyakranamagánbiztosí-tásáltalfinanszírozottszéleskörűellátásokegészítikki.

b) A biztosítási elvvel párosított szektorsemleges finanszírozás nem válogattulajdonivagy/ésműködésiformákszerint,despeciálisanszabályozott„befogadá-si eljárásokat” vezethetnek be, és ezeket kiegészíthetik az egészségügyi fejleszté-sek biztosítói jóváhagyásával,illetőlegfinanszírozásikvótákkal.

c)Azegészségügyiszolgáltatásokmennyiségikorlátozásátcélozzaazún.szol-gáltatási vagy/és a teljesítményvolumen-keret,amikorjogszabálybanmeghatáro-zottesetszám(beavatkozás)felettabiztosítóazadottévbennemfinanszíroztöbbetazadottszolgáltatásból.112

4. A biztosító

Aközfinanszírozásúegészségügyirendszerekbenazegészségügyiszolgáltatásokravalójogosultságjogalapjátólésazellátásokfedezetétőlfüggazigazgatási szerve-zet jogállása,felépítéseis.

Az állampolgári jogra épülő egészségügyi rendszerekben a szolgáltatásszer-vező(k)ésafinanszírozóisállamigazgatási szerv.

Az egészségbiztosítási rendszerekbenatörténetihagyományoktólisfüggőensokféle biztosítói szervezettípusésrendszerműködik.Akötelezőbiztosításirend-szerfelépülhetúgy,hogyegyetlen monopolhelyzetű biztosító és ennek szervezeti egységei,területi/szakmaiszerveiintézikazegészségbiztosításmindenigazgatásifeladatát,deEurópábanisszámosországbanún.több-biztosítós rendszerek létez-nek.Abiztosítószervezettípusáttekintvelehetállamigazgatásiszervvagyköztes-tület,közintézet,profitelvűvagynonprofitmagánbiztosító.Anemállamigazgatásiszervkéntésnemmagánbiztosítókéntmegszervezettközjogi formációkban törté-netilegkialakult igény,hogya járulékfizetők,azazamunkaadóésmunkavállalóteherviselőkrésztvegyenekezekigazgatásában,ésebbenbizonyosautonómiávalisrendelkezzenekavégrehajtóhatalommalszemben.

112 Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabá-lyairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 27–28/D. §.


Amagyaregészségbiztosításirendszerben–ahogyerremártöbbszörutaltunk– aII.világháborúelőttműködöttköztestületibiztosító,ateherviselőkönkormány-zatával.1991-benennekvalamifélereinkarnációjakénthoztáklétreatársadalombiz-tosításigazgatásábanazEgészségbiztosításiÖnkormányzatot,valamintanyugdíj-ágazatbanaNyugdíjbiztosításiÖnkormányzatot,ésezekirányítottákazigazgatásiszerveket.1131998-banezeketfelszámolták,ésközpontiésterületiszervekbőlállóállamigazgatásiszervekvettékátazállamibiztosítóifeladatokat.1142008-bankísér-lettörténtegymagánbiztosítókraalapozott,több-biztosítósegészségügyifinanszí-rozásirendszerlétrehozására,deeztországosnépszavazáselutasította,ésazerrőlszóló törvényt115 hatályon kívül helyezték.

2010utánazállamigazgatásiszervezetrendszer többszöriátszervezésekövet-keztében az egészségbiztosítás elveszítette ágazati szervezetrendszerét. Előszöraterületiigazgatóságokatintegráltákmegyeikormányhivatalokba,majd2016-banmegszüntettékazOrszágosEgészségbiztosításiPénztárat(OEP-et)is.Atermészet-beniegészségügyiszolgáltatásokfinanszírozásávalkapcsolatosbiztosítóifeladatokaNEAK-hozkerültek,mígapénzbeliellátásokkalösszefüggőigazgatásitevékeny-ségnekazEMMIésaMÁKazágazatifőhatósága.

5. Az egészségügyi ellátások fedezete. Finanszírozási technikák

a) Az ellátások fedezete: köz- vagy magánfinanszírozás

Azegészségügyiellátásokköltségeitfedezhetikmagánforrásokbólvagyközfinan-szírozásban. A magánfinanszírozáslegegyszerűbbesete,amikorabeteg közvet-lenül fizet az ellátásért a szolgáltatónak. Amagánfinanszírozás másik formája,amikor magánbiztosítók szolgáltatásaként lehet megvásárolni az egészségbizto-sításivédelmet,aholavásárlólehetazegyén,delehetafoglalkoztatójais(lásdazUSAegészségügyirendszerét).

Az egészségügy történetéből láthattuk, hogy az együtt élőközösségvédelmenagyonkoránkikényszerítetteaközegészségügyésjárványügyterületénaközfinan

113 A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról folytatott vitákról és az önkormányzatok műkö-déséről lásd FazeKas Marianna: A társadalombiztosítási önkormányzatok tündöklése és bukása. In doBáK Miklós – Kardos József – strausz Péter – zacHar Péter Krisztián: Társadalmi és gazdasági érdekérvényesí-tés a XX. században. Budapest, 2010. 212–238. o.

114 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény.

115 Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló 2008. évi I. törvény.

Az egészségügyi ellátások fedezete. Finanszírozási technikák i65

szírozást,deazállamújraelosztófunkciójacsaka19.századvégétőljelenikmegebben az ágazatban. A közfinanszírozás egyik forrása lehet az adóbevétel, ilyen-kor az ellátásravaló jogosultság és a költségvetésifinanszírozásnemkülönbözika többiállamihumánközszolgáltatás igénybevételétőlésfinanszírozásától (ennekvolttisztaformájaaz1975és1990közöttműködöttmagyarállamiegészségügy).Aközfinanszírozásmásik történetilegkialakult rendszereakötelező társadalom-biztosítás egyikágakéntműködőegészségbiztosítás (vagy betegbiztosítás), ahol afedezetetafoglalkoztatókésamunkavállalókcélzottbefizetései–járulékai–jelen-tik.Ezeketabefizetéseketazállamháztartásrendszerénbelülelkülönítettalapokbanhalmozzákfel,ésebbőlfedezikakötelezőbiztosításkörébenazellátásokköltségét.Több-biztosítós rendszerekeseténmindegyikbiztosító rendelkezikahozzá tarto-zóbiztosítottakutánbefizetettjárulékbevétellel–esetlegabiztosítókközöttlétezikkiegyenlítő, segély- stb. kassza is.A társadalombiztosítás államilag előírt kocká-zatközösségébőlkövetkezőenaz állam(praktikusanaközpontiköltségvetés)végső biztosítékként helytállakötelezőbiztosításirendszerműködőképességéért.

Aközfinanszírozású rendszereksem szükségképpen egyneműek, hanem az egészségbiztosításban egymásra épülő finanszírozási szintek is lehetnek. Ezek mértéke,összetételeazegészségügyfinanszírozásában–azállamszociálisszere-pénekfelfogásátólfüggően–igeneltérőlehet.Akombinációkszintevégtelenek.Alegtöbbbiztosításirendszerbenelőírjákpéldáulabeteg valamiféle hozzájáru-lását (copayment) a költségviseléshez (vizitdíj, receptdíj, önrész stb.).Vanolyanrendszer,aholazállamiegészségügyvagyakötelezőegészségbiztosításkorlátozottszolgáltatásait széles körű önkéntes vagy/és magánbiztosítással lehet kiegészí-teni.AzUSAegészségügyirendszerébenazáltalánosmagánbiztosításmellettazállamnéhánytársadalmicsoportszámárafinanszírozzaazegészségügyiszolgálta-tásokat(példáulidőskorúak,szociálisanrászorultakstb.).116

Magyarországon–éppenateljeskörűésaszolgáltatásicsomagotilletőenisalig korlátozott kötelező egészségbiztosításmiatt –nem terjedtek el az öngon-doskodási formák, szűkkörben léteznekcsupánönkéntesegészségpénztárak.Eformákbővülésétlényegesenakadályozzaamagyaregészségügyegészétjellemzőhálapénzfizetés.

116 Az Obama elnök által szorgalmazott egészségbiztosítási reform éppen a kötelező egészségbiztosítás széles körű kiterjesztését célozta volna meg. Az egészségügyi ellátó rendszerek finanszírozásáról lásd például oecd HealtH division: The Accounting of Health Financing. 2009.


b) Finanszírozási technikák

Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási technikáira is rengeteg variációlétezikavilágkülönbözőegészségügyirendszereiben.Aholállamiegészségügyiszolgálatok vagy állami biztosítók állami, önkormányzati egészségügyi közinté-zetekbenszervezikmegazegészségügyiszolgáltatást,ottalkalmazhatjákakölt-ségvetési gazdálkodáshagyományosszabályait.Ettőlazonbannagyonsokhelyeneltértek, és a finanszírozás technikáiba teljesítménytől függő elemeket, illetőleg–ahogyláttuk–finanszírozásikorlátokatépítettekbe.

Magyarországon az egészségbiztosítás keretében az egészségügyi szolgáltatók pénzügyi-számviteliműködését azadott szervtípusravonatkozóállamháztartási,illetőlegáltalánosszámviteliszabályozáshatározzameg.Abiztosítóésaszolgálta-tóközöttifinanszírozásiszerződésalapjánazonbanabiztosító utólagos elszámo-lással fizet a szolgáltatásokért. Az elszámolás alapja ellátási szintenként eltérő: azalapellátásbanaháziorvoshozbejelentkezettbetegszáma(fejkvóta),ajáróbeteg-szakellátásbanazellátott esetek száma, a fekvőbetegellátásbanazún.homogénbetegségcsoportokra (HBCS)megállapított súlyszámok alapjánkiszámított telje-sítmény.

A szakellátásbanateljesítményeketpontokbanmérik,apontrajutóforintérté-ketmeghatározhatjajogszabály,azegészségügyifinanszírozásbanérdekeltminisz-terek(EMMIésPM)előrebejelentettmódon, illetőlegazelőbbiekhiányábanazE-Alapbanrendelkezésreállóhavikeretésazországosteljesítményekhányadosaadjameg.Apontokhozrendeltforintértéktehátakárhavontaváltozhatis.Abizto-sítóaszolgáltatókáltaljelentettésmegfelelőendokumentáltellátásokrajutópontokalapján–azegypontrajutóaktuálisforintértéketfigyelembevéve–,utólagfizeta szolgáltatásért.117

117 A finanszírozást részletesen szabályozza a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és a hozzá kapcsolódó 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdései-ről. Ezek a jogszabályok évszámuk alapján már 21, illetve 27 éve hatályban vannak, és bizton állíthatjuk, hogy a magyar jogrendszer legtöbbet módosított jogszabályai.

VIII. Gyógyszerügyi igazgatás

1. Az állami beavatkozás szerepe és szükségessége a lakossági gyógyszerellátásban ...................... 67

2. Szabályozási szintek a gyógyszerügyben ........................................................................................ 68a) A magyar szabályozás .................................................................................................................. 68b) Az uniós szabályozás szerepe ...................................................................................................... 69c) Önszabályozás .............................................................................................................................. 70

3. A gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszere .............................................................................. 72a) Az Országgyűlés ........................................................................................................................... 72b) A Kormány.................................................................................................................................... 72c) Az egészségügyért felelős miniszter ............................................................................................ 73d) Központi hivatalok ........................................................................................................................74e) A gyógyszerügyben érintett nem állami szervek ......................................................................... 76

4. A gyógyszerellátás főbb területei..................................................................................................... 77a) Gyógyszerkutatások támogatása ................................................................................................ 77b) Gyógyszergyártás engedélyezése ................................................................................................ 78c) A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése ..................................................................... 79d) Gyógyszer-nagykereskedelem engedélyezése ............................................................................. 80e) A gyógyszer-kiskereskedelem – a gyógyszertárak – engedélyezése ............................................81

5. Gyógyszerbiztonság ......................................................................................................................... 83a) Gyógyszermellékhatások ............................................................................................................. 84b) Hamisított, minőségi hibás, alaki hibás gyógyszer ...................................................................... 84

6. Gyógyszerek egészségbiztosítási támogatása ................................................................................ 85

7. A gyógyszerellátással összefüggő állami, közhatalmi eszközök ...................................................... 87

8. Gyógyászatisegédeszköz-ellátás ...................................................................................................... 88

1. Az állami beavatkozás szerepe és szükségessége a lakossági gyógyszerellátásban

Agyógyszerészet,agyógyszerellátáseredetilegnemkülönültelagyógyítómunkátvégzők tevékenységétől.AközépkoriEurópában a szerzetesi gyógyszertárakbansem alkalmaztak e feladatra szakszemélyzetet, mivel ezekben is a rendi orvosirányításaésfelügyeletealattlaikusbarátokésvilágiszolgákdolgoztak.Képzett,hivatásosgyógyszerészekrőlI.Lipótkoráignembeszélhetünk,mivelamaifogal-maink szerinti gyógyszerészimunkát is főként a gyógyszertárat vezető orvosokvégezték.118 A gyógyítás tudományának fejlődésével azonban a gyógyszerészetegyreinkábbleváltazorvoslásról,ésönállófejlődésnekindult.

118 Vö. Baradlai János: A magyarországi gyógyszerészet története. Budapest, 1930. 53–54. o., valamint Bálint Tamás – lengyel Gabriella – zelKó Romána – Halász Sándor – vincze Zoltán – FeHér János: Gyógy-sze részet és jog kapcsolata Magyarországon. Orvosi Hetilap, (2007) 20., 945–949., 945. o.

gyógyszerügyi igAzgAtás 68

A gyógyszer különleges,mástermékektőljólelhatárolhatóáru,ezértamodernállamokbanagyógyszerügyetilletőenegyrenagyobbszerepetkapazállamibeavat-kozás.Agyógyszerkülönlegesárujellegétazadja,hogyfogyasztása elsődlegesen nem a fogyasztó/beteg akaratától függ. Mivel a beteg gyógyszerfogyasztásátkülsőszemély,azorvosbefolyásolja,illetveaztazesetekjelentősrészébenazorvoshatározza meg,119ezérteterületennem,illetvecsakkorlátozottan érvényesülnek a piaci viszonyok.

Agyógyszerészet,agyógyszerellátásönállósodásaellenérejóideignemkerültahazaiállamiszabályozásfigyelménekközéppontjába.„Akérdéscsupánazelmúlt25évbenkerültajogfokozottérdeklődésikörébe,amikorelfogadtákazelsőpatika-törvényt,amitagadhatatlanulmegbolygattaaz1950.évi25.törvényerejűrendelettelállamosítottgyógyszertárakésgyógyszerellátásállóvizét.”120

A legújabb kori szabályozásban az egyre bővülő joganyag mellett jelentősnagyságrendetképviselazuniós szabályozás is,ésazutóbbiidőbenkülönöshang-súlyhelyeződikagyógyszerbiztonságra,ezértszigorúszabályokközöttzajlikmindagyártás,mindagyógyszerkis-ésnagykereskedelem.

2. Szabályozási szintek a gyógyszerügyben

a) A magyar szabályozás

A gyógyszerügyi igazgatás az egészségügyi igazgatáson belül egyre inkább önál-lósodórészterület,aholvalamennyijogforrásmegtalálható.Amígarendszerváltáselőttésazaztkövetőévekbenisalapvetőenaszakterületminiszterirendeletekben való szabályozása volt a jellemző, napjainkban a gyógyszerügyre vonatkozólegfontosabb normákat már törvények szabályozzák. A kérdést szabályozó kétlegfontosabb törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb,a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV.törvény(továbbiakban:Gyógyszertörvény)ésabiztonságosésgazdaságosgyógy-szer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás álta-lános szabályairól szóló2006. éviXCVIII. törvény (továbbiakban:Gyftv.).Ezentúlmenőenakormányrendeletiszabályozáséppenúgymegtalálható,mintaminisz-terirendeleti,sőtaszakmaiirányítótevékenységajogalkotásmellettmégmasemnélkülözi–amásszakigazgatásiágazatokbanegyébkénttöbbségébenismeretlen–

119 antalóczy Katalin: A magyar gyógyszeripar versenyképessége – adatok, hipotézisek, töprengések. Budapest, 1997. (Műhelytanulmányok 17.) 5. o.

120 ilKu Lívia – Koncz József: A biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás magyarázata. Budapest, 2012. 7. o.

Szabályozási szintek a gyógyszerügyben i69

(egészségügyi)szakmaiirányelveket,szakmaiprotokollokatésfinanszírozásieljá-rásrendeket,amelyekbengyakranazegyesgyógyszerekalkalmazásávalkapcsola-toselőírásokismegfogalmazódnak.

Az egészségügyön kívülmás jogágban, valamint szakigazgatási területen istalálhatókagyógyszerügyhözkapcsolódójoginormák(ilyenekpéldáulareklámo-zásra vonatkozó szabályok, a büntetőjogi szabályok), de a legnagyobb számbanezekamezőgazdaságiszakigazgatásiterületenlelhetőkfel,elsődlegesenazállat-gyógyászattalkapcsolatoskérdésekben.

b) Az uniós szabályozás szerepe

Agyógyszerügyiszabályozásmásikjellegzetessége,hogyegyre nagyobb számban vannak jelenezenaszakterületenazeurópaiuniósnormák,nemzetközi jogielő-írásokis.Azuniósjogalapvetően–ateljességigényenélkül–azalábbiterületeketfogjaössze:121 – gyógyszerekgyártása,forgalombahozatala,címkéjeésbetegtájékoztatója,gyógy-szerekosztályozása,nagykereskedelemrevonatkozóelőírások, reklámozásés tá-jékoztatás (az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/83/EKirányelveazemberifelhasználásraszántgyógyszerekközösségikódexéről); – a klinikai vizsgálatok végzésének követelményei, engedélyezésének össze-hangolása, a vizsgálati alanyok védelme, a nem kívánatos események jelentése,vizsgálati készítményekgyártása, behozatala (azEurópai Parlament és aTanács2001.április4-i2001/20/EKirányelveazemberifelhasználásraszántgyógyszer-készítményekkelvégzettklinikaivizsgálatoksoránalkalmazandóhelyesklinikaigyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatásirendelkezésekközelítéséről); – farmakovigilanciával122kapcsolatosszabályok,agyógyszerekáltalkiváltottká-ros,nemkívánthatásokmegelőzése,csökkentéseérdekébenteendőintézkedések,a gyógyszermellékhatások útjának felismerése, jelentése, összegyűjtése, elemzé-se,agyógyszerbiztonságivizsgálatokra,jelentésekrevonatkozóelőírások(azEuró-paiParlament és aTanács 2010. december 15-i 2010/84/EU irányelve az emberifelhasználásraszántgyógyszerekközösségikódexérőlszóló2001/83/EKirányelvnekafarmakovigilanciatekintetébentörténőmódosításáról);

121 Uniós normák szabályozzák többek között a gyógyszerek helyes gyártási gyakorlatát, a külön szabályo-zott gyógyszerkategóriákat (például gyermekgyógyszerek, ritka betegségek gyógyszerei, fejlett terápi-ás gyógyszerkészítmény), a szakmai képesítések (gyógyszerész) elismerésének szabályait stb.

122 Gyógyszertörvény 1. § 30.: Farmakovigilancia: a gyógyszerek biztonságossága érdekében a gyógyszer előny/kockázat viszonyát nyomon követő, a kockázat csökkentésére és az előnyök növelésére irányuló tevékenység.


– agyógyszerekáránakmeghatározására,anemzetitársadalombiztosításirend-szerben történő transzparens befogadására vonatkozó követelmények (a Tanács89/105/EGKirányelveazemberifelhasználásraszántgyógyszerekáránakmegálla-pítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüketszabályozóintézkedésekátláthatóságáról); – olyanbiztonságielemekmeghatározása,amelyeklehetővéteszik,illetveelőír-ják a nagykereskedelmi forgalmazók és a lakossági gyógyszerellátást végzőkszámára a gyógyszerek eredetiségének ellenőrzését, az egyes csomagok azono-sítását[aBizottság2016/161felhatalmazásonalapulórendelete(2015.október2.)a2001/83/EKeurópaiparlamentiéstanácsiirányelvnekazemberifelhasználásraszántgyógyszerekkülsőcsomagolásánelhelyezendőbiztonságielemekrevonatko-zórészletesszabályokmeghatározásatekintetébentörténőkiegészítéséről].

c) Önszabályozás

Egyre nagyobb teret követel magának a gyógyszerügyben érdekelt szervezetek önszabályozó tevékenysége is,amelybőlkikellemelniagyógyszeriparönszabá-lyozó tevékenységét. Az önszabályozás és önkorlátozás eredményeként a hazaigyógyszeriparttömörítőszervezetek1232012-benelfogadtákgyógyszer-kommuni-kációs etikai kódexüket124 (továbbiakban:Etikaikódex), amimegfelel agyógy-szeripari szervezeteket összefogó európai szervezet – aEuropean Federation of Pharmaceutical Industries and Associations(EFPIA)–általtámasztottkövetelmé-nyeinek is.125Ezazértfontos,mertagyógyszerellátásbannagyonsokérdekütkö-zikegymással, a termelő iparvállalatokat ésacsupána forgalmazásbanérdekeltúgynevezett forgalomba hozatali engedélyre jogosultakat tömörítő szervezetek,szövetségek a legritkább esetben képviselnek közös álláspontot, mert tagvállala-taiküzletipozíciói,érdekeik,piacistratégiájuk,ahazaipiaconvalóbeágyazottsá-gukstb.nagyoneltérő.Éppenezértagyógyszeriparpromóciós tevékenységéhezajogszabályokontúlegyrebonyolultabbésösszetettebbetikaiszabályrendszerekkapcsolódnak,ésmintegypiramisegymásrarakódva,egymásszabályaitkiegészít-veadjákaztaszabályozásitömböt,amelyetazérintetteknekkereskedelmigyakor-latuksoránbekelltartaniuk.

123 Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a „Védettség” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete.

124 https://etikusgyogyszer.hu/images/download/EtikaiKodex.pdf (letöltve: 2020.02.15.).125 Vö. Etikai kódex 1. fejezet.

Szabályozási szintek a gyógyszerügyben i71

1. ábra.Azetikaielvárásokatmegfogalmazónormák(„szabályozópiramis”)rendszere

Aszövetségiszintűetikainormaalkotás126jellemzőjeaz,hogyönszabályozómódontovábbiajánlásokat,javaslatokat–végsősoronkötelezőenalkalmazandónormákatis–megfogalmazhatnak tagszervezeteikszámára.Természetesena tagvállalatokönállóaniskialakíthatnaksajátjogi-etikaiszabályozásokat,127amelyekjellemzőennem lehetnek ellentétesek a szövetségi, össz-szövetségi szintenmegfogalmazott,illetveajogszabályokbanfoglalt(etikai)normákkal.Eszabályozásimód–mikénta jogszabályok hierarchikus elrendeződése – együtt adja a keretét ésmozgáste-rétagyógyszeriparipromócióstevékenységnek,amelybenkiemelkedőszerephezjutnakazönszabályozónormák,mertajognemalkalmasarra,hogyteljeskörűen,mindenrészletrekiterjedőenéséletszerűenszabályozzaezeketatársadalmiviszo-nyokat.128

126 Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete keretén belül működik például az Etikus Promóciós Munkacsoport (Ethical Promotion Working Group), amely ajánlásokat, követendő magatartási szabá-lyokat dolgoz ki az egyesület tagszervezetei számára; ugyancsak ez az egyesület alkotta meg Az egész-ségügyi szakembereknek és az egészségügyi szervezeteknek nyújtott juttatások közzétételéről szóló transzparencia kódexet is. A Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete ugyancsak megalkotta a saját A generikus gyógyszeripar egészségügyi szakembereknek és az egészségügyi szervezeteknek nyújtott juttatások közzétételéről szóló transzparencia kódexét.

127 Vö. tárczy Edit Zsuzsanna: Gyógyszerek reklámozási lehetőségei egyes országokban a fogyasztók felé irányuló hirdetések tükrében. Glossa Iuridica, (2009) 1., 75–78., 77. o.

128 Koncz József: A gyógyszeripari önszabályozásban rejlő lehetőségek. Med. et. jur., (2012) 4., 14–19., 16–17. o.


3. A gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszere129

a) Az Országgyűlés

AgyógyszerügyetilletőenisazOrszággyűlésrendelkezikalegalapvetőbbszabá-lyozásijoggal.Agyógyszerügyetérintőtörvényekhárom nagy csoportba sorol-hatók.

a)Azelsőcsoportba tartoznakaszakmai, technikai normákat tartalmazó törvények.Ilyenpéldáulazoknakanyagoknakalistája,amelyeknemazúgyneve-zettapszichotrópanyagokrólszóló,Bécsben,az1971.évifebruár21.napjánaláírtegyezménymellékletealapjánminősülnekkábítószerrelegytekintetaláesőveszé-lyespszichotrópanyagnak,ígyazokMagyarországongyógyászaticélranem,kizá-rólag tudományos célra alkalmazhatók, illetve a pszichotróp anyagokkal azonoselbírálásaláeső,ezértMagyarországongyógyászaticélra–gyógyszerként,illetvegyógyszeralapanyagként–alkalmazható,szigorúanellenőrzöttszerek.

b)Amásodikcsoportbaagyógyszerügyet közvetetten vagy másodlagosan érintő törvényeksorolhatók.Etörvények–bárkapcsolódnakagyógyszerellátás-hozis–,ajogalkotóicélalapvetőenazegészségügymásszegmensénekszabályozá-savolt(példáulEütv.,azEbtv.).

c)Végezetüla törvényekharmadikcsoportjátazoka jogielőírásokalkotják,amelyek a gyógyszerellátást közvetlenülszabályozzák.Idesorolhatóamáremlí-tettGyógyszertörvény,aGyftv.,derészbenugyancsakidetartoznakazegészség-ügybenműködőszakmaikamarákrólszóló2006.éviXCVII.törvénynekagyógy-szerészeket,valamintagyógyszertáriszakdolgozókatérintőrendelkezéseiis.

Említést kell még tenni az Országgyűlés normatív határozatairól is, annak ellenére, hogy kifejezetten gyógyszerügyet érintő országgyűlési határozat nemszületett,vanazonbanszámosolyannormatívhatározataaParlamentnek,amelyekérintikezta szakterületet, ésamelyekbenagyógyszerüggyelösszefüggő felada-tokat ismeghatároznak. Ezek közül az Egészség ÉvtizedénekNépegészségügyiProgramjárólszóló46/2003.(IV.16.)OGYhatározatotkellkiemelni.

b) A Kormány

AKormánymintaközigazgatáslegfőbbszerveagyógyszerügyiigazgatásiszakte-rületen törvényben kapott felhatalmazás alapján bocsát ki rendeleteket, és ellát-jaagyógyszerügyiigazgatásszervezetével,működésévelkapcsolatoskormányzati

129 Lásd a III. fejezet 1. pontjában az egészségügy igazgatási szervezetrendszerét bemutató táblázatot is.

A gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszere i73

igazgatásifeladatokat,meghatározzaagyógyszerügyi kormányzati stratégiafőirányát.Efeladatellátásában,mintjavaslattevő,véleményező,tanácsadótestület,azOrszágosGyógyszerterápiásTanács130segíti.Atanácslegfontosabbfeladataaha-tékony,biztonságosésgazdaságosgyógyszerterápiáselvekérvényesítésével,ajáró-beteg-ellátáskeretébentámogatottgyógyszerekfelülvizsgálataalapelveinekmeg-határozásávalésvégrehajtásávalkapcsolatos feladatokösszehangolása, illetveazezekkelösszefüggőjavaslattevő,véleményezőéstanácsadótevékenység.

AKormányvégrehajtójogalkotásifeladatkörébenszabályozza különösen – akábítószernek,illetvepszichotropanyagnakminősülőgyógyszergyártásának,forgalombahozatalának,forgalmazásánakésegyógyszerekkelfolytatottnagykeres-kedelmi tevékenységnek, az ország területére történő behozatalának, kivitelének,valaminttudományoscélratörténőbeszerzésénekésfelhasználásánakaszabályait; – agyógyszerellátástérintőéskiszabhatóbírságmértékét; – agyógyszerészetiállamigazgatásiszervkijelölését;az egészségügyi szolgálta-tókgyógyszerrendelésénekértékelésérevonatkozószabályokat; – a gyógyszertárak működőképességének fenntartásához nyújtandó támogatásmegállapításánakfeltételeit; – agyógyszeriparikutatás-fejlesztésiráfordításokutánigénybevehetőengedmé-nyekrevonatkozóeljárásiszabályokat; – agyógyszertárakrészérenyújtandószolgáltatásidíjfolyósításáraésmértékérevonatkozórészletesszabályokat; – agyógyszerektársadalombiztosításitámogatásbatörténőbefogadásának,abe-fogadásésatámogatásmértékemegállapításának,valamintatámogatásmegvál-toz tatásának részletes szabályait.

c) Az egészségügyért felelős miniszter

Az egészségügyért felelős miniszter mint a gyógyszerellátás ágazati-szakmaiirányításánaklegfontosabbközpontiállamigazgatásiszerve,előkészítikülönösen: – a humán gyógyszerek előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszol-gáltatásának, kereskedelmi gyakorlatának, ismertetésének, valamint a vizsgálatikészítményekklinikaivizsgálatánakésalkalmazásánakszabályait; – akábítószerkéntéspszichotropanyagkéntminősítettgyógyszerekforgalombahozatalának,forgalmazásának,rendelésének,kiszolgáltatásánakésfelhasználásá-nakszabályait;

130 Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács létrehozásáról szóló 1503/2011. (XII. 29.) Korm. határozat.


– agyógyszerekkereskedelmiárrését,agyógyszerek,egyestápszerektársada-lombiztosítási támogatásba való befogadásának szabályait, e támogatások felül-vizsgálatának szabályait.

Aminiszteriszabályozáskörébenszólnikellazelőzőekbenmáremlítettegész-ségügyiszakmaiirányelvekről,szakmaiprotokollokrólésfinanszírozásieljárásren-dekről.Azelfogadottfinanszírozási eljárásrend egy betegségre vagy betegség-csoportra vonatkoztatható, a közfinanszírozás terhére nyújtható egészségügyiellátások diagnosztikai és terápiás lépcsőinek átlátható, egységes, algoritmizáltösszessége,amelyaköltséghatékonyságfigyelembevételévelkészülésminiszterirendeletbenkellkihirdetni.131

Az egészségügyi szakmai irányelvolyanszisztematikusankifejlesztettaján-lássorozat, amely meghatározott ellátási körülmények között az ellátandók jólkörülhatároltkörérevonatkozik,ajánlásaijólazonosíthatók,tudományosbizonyí-tékokra,illetvevalamennyiérintettszakterületszakértőinekvéleményéretámasz-kodva,abetegekszempontjainakfigyelembevételévelazellátókésellátandókadottegészségügyiellátássalkapcsolatosmegfelelődöntéseitsegítielő.Azegészségügyiszakmai irányelvet aminiszter adja ki, és közzéteszik aminisztérium hivataloslapjábanés azegészségügyiszakmaikollégiumhonlapján.

A szakmai protokollokat korábban az egészségügyben működő szakmaikollégiumokadtákki.132

A szakmai irányelvek esetében tehát nem feltétel a jogszabályban történőkihirdetés,csupánaközzététel,sőtaszakmaiprotokollokesetébenmégminiszte-rijóváhagyássemszükséges.Abiztosítottakgyógyszerellátásaszempontjábólezazért problematikus és jogi szempontbólmegkérdőjelezhető,mivel a gyógyszertársadalombiztosításitámogatássaltörténőrendelésesoránarendelésrevonatko-zójogszabályirendelkezésvagyfinanszírozásieljárásrendhiányábanazérvényesszakmaiprotokollokbanfoglaltaknakvagyszakmaielőírásoknakmegfelelőenkelleljárni,133azazatámogatottgyógyszerrevalójogosultságkérdéseitgyakrannempublikusnormáktartalmazzák.

d) Központi hivatalok

Alegfontosabbgyógyszerügyiközigazgatásifeladatokatisazegészségügyértfelelősminiszter irányítása alatt álló két központi hivatal,agyógyszerügyihatóság–jelenleg

131 A finanszírozási eljárásrendekről szóló 13/2009. (IV. 22.) EüM rendelet.132 A vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő

szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól szóló 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet.133 Ebtv. 21. § (4) bekezdés.

A gyógyszerügyi igazgatás szervezetrendszere i75

ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet –, valamintalapvetően a gyógyszerek társadalombiztosításba történő befogadásával kapcso-latos feladatokat ellátó egészségbiztosítási szerv, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő(atovábbiakban:gyógyszerügyiegészségbiztosításiszerv)látjael.

a)Agyógyszerügyihatóság legfontosabbfeladatainégynagy,egymástól jólelhatárolható területre bonthatók:ezekagyógyszerfelügyelettel,sagyógyszerel-látássalösszefüggőfeladatok;azélelmezés-éstáplálkozás-egészségügy,valaminta kozmetikai termékekkel összefüggő feladatok; továbbá az– itt nem tárgyalt –egészségügyi technológiaértékelési, illetve a gyógyászati segédeszközökminősí-tésével,azegészségügyiszolgáltatókorvostechnikai,technológiaiberuházásaival,üzemeltetésévelkapcsolatosszakértőifeladatok.

Gyógyszerfelügyeleti, illetve piacfelügyeleti tevékenysége körében a gyógy-szerhatóságvégezfelügyeletihatósági,jogszabálybanmeghatározottegyébhatósági,szakhatóságiésellenőrzésitevékenységet.Gyógyszerellátási hatóságifeladatköré-benamegyei, illetvefővárosi tisztifőgyógyszerészek, tisztigyógyszerészekközre-működésévelellenőrziagyógyszertárakműködését,továbbákoordinálja,felügyelia lakossági gyógyszerellátási tevékenységet; közreműködik a nemzetközi gyógy-szer-engedélyezésés-ellenőrzésellátásában;ezentúlrésztveszatörzskönyvezettgyógyszerekésakülönlegestáplálkozásiigénytkielégítőtápszerektársadalombiz-tosításitámogatásbavalóbefogadásiésabefogadásvagyatámogatásmegváltozta-tásárólszólóeljárásokban.Agyógyszerügyihatóságazélelmezés- és táplálkozás- egészségügy, valamint a kozmetikai termékekkel összefüggő feladatkörébenkülönösen hatósági, tudományos kutatási, képzési, értékelési szakvéleményezésifeladatokat,valamintidekapcsolódóhazaiésunióskoordinálási,szakmaifelügyele-ti,tájékoztatási,illetvehazaiéstagállamiszakértőifeladatokatlátel.

b)Agyógyszerügyiegészségbiztosításiszervlefolytatjaagyógyszerek,tápsze-rek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos különböző eljárásokat. Ilyen eljárásnak minősül a gyógyszerek, tápszerek társadalombiztosítási támo-gatásba való befogadása, a támogatás kategóriájáról, módszeréről, mértékéről,valamintagyógyszeráráhoznyújtotttársadalombiztosításitámogatásigénybevé-telénekkezdőnapjáróltörténődöntés,atámogatásbólvalókizárás.Ugyancsakazgyógyszerügyi egészségbiztosítási szerv vezeti a támogatott gyógyszerekkel és e gyógyszerekhezkapcsolódóegyestevékenységekkelösszefüggő nyilvántartáso-kat. Ilyennyilvántartáspéldáula támogatotthatóanyagúgyógyszerek, tápszereknyilvántartása [PublikusGyógyszertörzs (PUPHA)].134 A gyógyszerek és tápsze-rek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásával, illetve a támogatásmegváltoztatásával ésmegszüntetésével kapcsolatos eljárásban az Egészségügyi

134 http://neak.gov.hu/felso _ menu/szakmai _ oldalak/gyogyszer _ segedeszkoz _ gyogyfurdo _ tamogatas/egeszsegugyi _ vallalkozasoknak/pupha/Vegleges _ PUPHA.html (letöltve: 2020.02.15.).


Technológia-értékelőBizottságműködikközre,amelyetagyógyszerügyiegészség-biztosításiszervvezetőjehozlétre.Ezentúlmenőenazgyógyszerügyiegészségbiz-tosításiszervazegyesgyógyszerektársadalombiztosításitámogatásbavalóbefo-gadásrólésatámogatásmértékéről,alapjáróláltalábanagyógyszerügyihatóságésazegészségügyiszakmaikollégium135szakvéleményénekkikérésétkövetőendönt.

A gyógyszerügyi egészségbiztosítási szerv szerződést köt továbbá a gyógy-szertárakkal támogatottgyógyszerforgalmazására,illetvekiszolgáltatására,ésazehhezkapcsolódóártámogatáselszámolására,folyósítására,azegészségbiztosításkeretébenfinanszírozottésnemfinanszírozottegészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszertámogatássaltörténőrendelésére,azorvossalgyógyszersajátmagavagyaPtk.szerintihozzátartozójarészére(pro familia)támogatássaltörténőrendelésé-re,valamintellenőrzieszerződésekteljesítését.

e) A gyógyszerügyben érintett nem állami szervek

A gyógyszerellátásban érintett nem állami szervek három nagy csoportját lehet elkülöníteni.Azelsőcsoportbaagyógyszerészekönkormányzattalrendelkezőszak-maiésérdekképviseletiköztestülete,aMagyar Gyógyszerészi Kamara, valamint agyógyszerellátásbandolgozó,nemgyógyszerészszakembereketistömörítőkama-ra, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara sorolható.136Különemlítendőka gyógyszerellátásban érintett szervezetek, természetes személyek által létrehozott civil szerveződések–ilyenekpéldáulahazaigyógyszeripariszereplőkettömörítőegyesületek,agyógyszerészekkülönbözőegyesületei.137Különcsoportbasorolha-tók a gyógyszerellátásban érintett nem állami szervezetek önszabályozó tevékenysé-gefolytáneszervektőlrészbenfüggetlenedő,különösenagyógyszerellátás etikus, jogszerű működése felett őrködő szervek(példáuletikaibizottságok),amelyekazönszabályozásalapjánmegalkotottbelsőszabályozók138szerinttevékenykednek.

E szervek közigazgatási feladatokat nem, vagyminimális mértékben látnakel.Kivételtképeznekezalól aMagyarGyógyszerésziKamarabizonyos jogosít-ványai,amelyekközülatagságiviszonykeletkezésérőlésmegszüntetésérőlszólókamaraidöntéshatóságihatározat.Emellettakamaraszakértőkéntközreműködikközigazgatásiszervekegyeshatóságieljárásaibanis.Akamaraszakértőkéntrészt

135 Lásd a III. fejezet 2. pontjában az ágazati igazgatásban közreműködő egyéb szerveket bemutató táblázatot.136 Lásd a III. fejezet 2. pontjában az ágazati igazgatásban közreműködő egyéb szerveket bemutató táblázatot.137 Például Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, Gyógy szer-

nagykereskedők Szövetsége.138 Például a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének Etikai szabályzata https://www.php-gynsz.hu/

a-szovetseg-szabalyzatai/etikai-szabalyzat (letöltve: 2020.02.15.); Gyógyszeripari Szövetségek Kom -mu nikációs-etikai Kódexe. 115. o.

A gyógyszerellátás főbb területei i77

veszpéldáulagyógyszerészidiplomáhozkötötttevékenységvégzéséhezszükségeshatóságiengedélyekkiadásában,139vagyszakértőkéntvéleményeziakülföldibizo-nyítvány, oklevélMagyarországon történő elismerésére irányulókérelmet, ha azoklevélakülföldibizonyítványokésoklevelekelismerésérőlszólókülöntörvényalapjánfeltételnélkülnemismerhetőel.140

Agyógyszerellátásbanérintettnemállamiszervekelsődlegesenjavaslattevő, döntést kezdeményező, véleményező tevékenységükkel részben segítik az egész-ségügyi igazgatás szerveinek a munkáját, részben pedig belső szabályozó tevé-kenységükútjánjárulnakhozzáagyógyszerellátásszínvonalas,jogszerűésetikusbiztosításához.141

4. A gyógyszerellátás főbb területei

a) Gyógyszerkutatások támogatása

Hosszú az út, amíg egy gyógyszer a kutatólaboratóriumból a gyártósorra, majdagyártósorrólabeteghezjut.Egyújgyógyszerkifejlesztése,majdgyártása,nagy-éskiskereskedelmiforgalmazása,esetlegesmellékhatásainakfigyelése,végezetülpedigalejártvagymásokbólfelnemhasználtgyógyszerekbegyűjtéseésmegsemmisíté-se:mindezekhosszú,ajogszabályokáltalisrészletesenkörülírtfolyamatok.Avilágszámos országában a kormányok különböző formában támogatják az innovatív szakmai területeket, így a gyógyszeripari kutatás-fejlesztést is.A támogatás lehetközvetlen–azazaköltségvetéspénzeszközöketadátazilyenfeladatellátására,vagya támogatást közvetetten,adókedvezmény,másbefizetésikötelezettségekelengedé-sénekstb.formájábannyújtják.Ezutóbbitámogatásiformánakiskülönbözőtípusailehetnek,tipikuseseteapiaconmárbentlévőhatóanyagokkalmegegyezőtermékekpiacralépésénekakorlátozása,úgy,hogyhosszabb-rövidebbidőtartamúszabadalmi védettséget biztosítanakkülönösenazoriginálisszerekkifejlesztőjének,gyártójá-nak.142Azállamokezirányúszerepvállalásateljesenérthető,különösen,hafigyelem-bevesszük,hogyegyújkészítménykifejlesztésehallatlanuldrága.

Amagyar állam a lehetőségeihezmérten ugyancsak támogatja a gyógyszer-iparikutatás-fejlesztést.Részbenúgy,hogya vállalkozásokkutatás-fejlesztésiés

139 Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 2/A. § (2) bekezdés b) pontja.

140 Uo. 2/B. § (2) bekezdés.141 Koncz: A gyógyszeripari önszabályozásban rejlő lehetőségek. 12. o.142 Vö. nagy Balázs: Gyógyszeripar és innováció – egy aranykor vége? II. rész: Kutatás-fejlesztés és piacra

lépési korlátok a gyógyszeriparban. IME, (2005) 9., 43–48., 43. o.


technológiai innovációs tevékenységét támogatókormányzati intézkedésekkiter-jednek erre a szakterületre is. Emellett – az uniós normákkal összhangban143 –agyógyszerügyihatóságatörzskönyvezésibeadványokértékelésekorvizsgáljaazadotthatóanyaghozkapcsolódószabadalmihelyzetetis.Akutatás-fejlesztésspeci-ális,csakagyógyszerüggyelösszefüggőtámogatásáttartalmazzaaGyftv.,ugyanisa gyógyszeripart terhelő különadókból144 aGyftv.-benmeghatározott esetben ésmértékűengedménytkaphatnakazokagazdálkodószervezetek,amelyeknekkuta-tásiésfejlesztésiráfordításaielérikajogszabálybanmeghatározottmértéket.145

b) Gyógyszergyártás engedélyezése

Ahogymártörténtráutalás,aközigazgatásijogrészletesenszabályozzaagyógy-szergyártás és forgalmazás szintemindenmozzanatát. A gyógyszerek előállítá-sacsakszabályozottkörülményekközötttörténhet,azazagyógyszergyártás is146 csakagyógyszerügyihatóságáltalkiadottgyógyszergyártási engedély birtoká-ban végezhető.A gyógyszergyártás olyan engedélyhez kötött tevékenység, aholellenőrzöttiparikörülményekközöttgyógyszertállítanakelő.Agyártásiengedélykiadásának a feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen olyan – a jogszabálybanmeghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel (például meghatározott képesí-téssel rendelkezőmeghatalmazott személy, tárgyi, építészeti feltételek megléte),amelyekbiztosítják,hogyazáltalagyártottgyógyszerminőségeagyártástköve-tőenmegfelel a forgalomba hozatali engedélybenmeghatározott követelmények-nek,valamintakérelmezőrendelkezikagyógyszergyártástechnológiaifolyama-tai során okozott kármegtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel.A gyógyszer gyártására jogosító engedély egyben a saját előállítású termékkeltörténőnagykereskedelmi jogosultságot is tartalmazza, ha a gyártó egyebekben megfelelanagykereskedelemrevonatkozó,jogszabálybanmeghatározottszemélyi,tárgyifeltételeknekis.

143 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1901/2006/EK rendelete a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről, valamint az 1768/92/EGK rendelet, a 2001/20/EK irány-elv, a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról.

144 A Gyftv. 36. § (1) és (4), (4a), illetve 40/A. § (1) bekezdései szerinti befizetési kötelezettségek tartoznak ebbe a körbe.

145 Gyftv. 36. § (10) bekezdés.146 A gyártás alatt értendő a gyógyszer hatóanyagok gyártása, csomagolása, gyógyszerek felszabadítása,

minőségellenőrző vizsgálata is.


c) A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése

Ahhoz,hogyegygyógyszerakereskedelemkülönbözőcsatornáin–azazgyógy-szertárban,valamintgyógyszer-kiskereskedelmitevékenységreengedéllyelrendel-kezőmásüzletben–értékesíthető,illetveegészségügyiintézménybenalkalmazha-tó legyen, nemelégséges, hogy azt a gyártási engedély alapján legyártják,mivelkülön engedély szükséges a forgalomba hozatalhoz is.AzEurópaiUnióbanezakülönengedélyagyógyszerekforgalombahozataliengedélye.Korábbihazaielne-vezéseagyógyszertörzskönyvezésevolt,aminekakiadásaagyógyszerügyiható-sághatáskörébetartozik.Aforgalombahozataliengedélyezésieljáráslegfontosabbcéljaamárforgalombahozhatógyógyszeralapvetőadatainaknyilvántartásamelletta gyógyszer minősége, biztonságossága és hatásossága meglétének vizsgálata. Ez azengedélytehátafeltétele,hogyegygyógyszerembergyógyászaticélraalkalmaz-ható legyen.

Egygyógyszerforgalombahozataláttöbbmódonlehetengedélyezni,arrarész-ben a Gyógyszertörvény rendelkezései, illetve az uniós szabályok vonatkoznak.Az egyes törzskönyvezési eljárásokat az alábbi csoportokbalehetbesorolni:147

a) Centralizált forgalomba hozatali engedélyezési eljárás:ezcsupánagyógy-szerekegyrészénélkötelező.Akérelmezőnemisválaszthatmáseljárást,elsősor-baninnovatívkészítményekengedélyezésetartozikebbeakörbe.Vannakazonbanolyanesetek,amikorakérelmeződöntésétőlfügg,hogyeztazeljárástválasztja-e.Ilyen esetben konzultálni kell az Európai Gyógyszerügynökséggel a kérelmekbefogadhatósága kérdésében. A centralizált forgalomba hozatali engedély irántikérelmet közvetlenül az EurópaiGyógyszerügynökségnek (European Medicines Agency) kellbenyújtani.Azengedélyezés tényérőlazEurópaiBizottsághatároz.Azelfogadottforgalombahozataliengedélyrőlértesítéstkapaforgalombahozataliengedély jogosultja, valamint az egyes tagállamok.Az engedélyt – amimindentagállamrakötelezőérvényű–kihirdetikazEurópaiBizottsághivataloslapjában(Official Journal of the European Communities).

b) Nemzeti forgalomba hozatali engedélyezési eljárás olyan készítmények esetébenválasztható,amelyeknem tartoznakakötelezőencentralizált forgalom-bahozatali engedélyezéskörébe soroltkészítménytípusokkörébe.Eztazeljárásta gyógy szerügyi hatóság folytatja le.Azeljárásnemzeti jellegébőlkövetkezőenazilyenengedélyhatályacsakMagyarországterületéreérvényes.AzanyagijogiszabályokatésazeljáráskülönösszabályaitaGyógyszertörvénytartalmazza.

c) Kölcsönös elismerési eljárás–anemzetieljáráshozhasonlóan–szabadonválaszthatómindenolyanesetben,amikornemkötelezőacentralizáltengedélye-zésieljárás.Ennekazeljárásnakalényege,hogyaforgalombahozataliengedély

147 Lásd részletesen dósa Ágnes (szerk.): A gyógyszerészeti jog nagy kézikönyve. Budapest, 2013. 108–113. o.


honosítása közös eljárással történik több tagállamban, olyan készítmény esetén, amelynekaforgalombahozatalátlegalábbegyEGT-tagállambanakérelembeadá-sánakidőpontjábanmárengedélyezték.

d) Decentralizált forgalomba hozatali eljárásról akkor beszélünk, ha EGT-tagállambanforgalombahozataliengedéllyelmégnemrendelkezőkészítményesetén több tagállamban egyidejűleg folyik az engedélyezési procedúra.Ilyeneljáráseseténbármelytagállamválaszthatóreferenciaországnak.

Nemzeti forgalomba hozatali engedélyezési eljárás körében a gyógyszerügyihatóságagyógyszerforgalombahozataliengedélyétakkoradjaki,haagyógyszer:a)minősége,mennyiségiösszetétele–ideértveagyártáskörülményeitis–ismertés meghatározott; továbbá b) terápiás hatásossága – az egyszerűsített eljárássaltörzskönyvezhető homeopátiás gyógyszerek kivételével – klinikailag is bizonyí-tott;valamintc)előny/kockázatarányakedvező.Aforgalombahozataliengedély öt évig érvényes.Azengedélyazérvényességiidőnbelülmegújítható.Megújításeseténaforgalombahozataliengedélykorlátlanideigérvényes,kivéve,haagyógy-szerügyi hatóság úgy dönt, hogy a benyújtott farmakovigilanciával kapcsolatosadatok alapján vagy az adott gyógyszerrel történő betegexpozíció elégtelenségemiattazengedélytcsakötévreújítjameg.

d) Gyógyszer-nagykereskedelem engedélyezése

Ahogyanarramártörténtutalás,agyógyszerkülönleges„áru”,ésmintilyen,speci-álisakaforgalmazásánakszabályaiis.Agyógyszerekkereskedelmekörébenélesenelkellválasztaniegymástólanagy-éskiskereskedelmet.

A gyógyszer-nagykereskedelemagyógyszer-viszonteladónaktörténőértéke-sítésétjelenti.Agyógyszer-nagykereskedelmitevékenységfolytatásáhozisatevé-kenység végzésére jogosító engedély szükséges. Az engedélyt a gyógyszerügyihatóságadjaki,haakérelmezőmegfelelazelőírtszemélyiéstárgyifeltételeknek.Agyógyszerminőségbiztosítása,valamintazellenőrzésérdekébenanagykereske-dőcsakolyangazdálkodószervezettőlszerezhetbegyógyszert,amelyrendelkezikazadottgyógyszerelőállításáravonatkozógyártásiengedéllyel,azEGT-tagállamonkívülrőlszármazógyógyszergyártásitételénekfelszabadításárafeljogosítógyártá-siengedéllyelvagygyógyszer-nagykereskedelmiengedéllyel.

Agyógyszernagykereskedő–azorvosioxigénkivételével–azáltala forgal-mazotttermékeketközvetlenülalakosságrészérenemforgalmazhatja,illetvecsakolyanmegrendelőnek szállíthatja azt, aki nagykereskedelmi, illetve egészségügyiszolgáltatóeseténazegészségügyitevékenységvégzéséreengedéllyelrendelkezik.A nagykereskedelmi engedély jogosultjaköteles azokat a gyógyszereket besze-rezni és folyamatosan forgalmazni, amelynek forgalmazására engedélyt kapott,


ennekbiztosításaérdekébenkötelesolyanbeszerzésiéskészletgazdálkodásirend-szertműködtetni,amelybiztosítjaaforgalmazásiésellátásibiztonságátláthatósá-gátésellenőrizhetőségét.Azengedélyesköteles továbbá együttműködni az álla-mi katasztrófa és védelmi készlet kezelőjével, melynek keretében részt vesz az ÁllamiEgészségügyiTartalékbiztonságosrendelkezésreállásánakbiztosításában.

e) A gyógyszer-kiskereskedelem – a gyógyszertárak – engedélyezése

Agyógyszer-kereskedelemmásiklépcsőjétaközvetlen lakossági gyógyszerellá-tásjelenti.Alakosságigyógyszerellátástagyógyszertárak,illetveagyógyszertá-ronkívüligyógyszerforgalmazásraengedéllyelrendelkezőüzletekvégezhetik.

1994-től – azaz az első úgynevezett patikatörvény hatálybalépésétől kezdő-dően–azegyikelsődlegesszempontvolt,hogycsakolyanszemélyekműködtethes-senekgyógyszertárakat,akikképzettségükkel,szakmaigyakorlatukkalgaranciátjelentenekaközforgalmúgyógyszertárakelőírásszerűműködésére.148 Ezen túl ez atörvénykorlátoztaaműködtethetőgyógyszertárakszámátis(5000lakos/patika),ezzel biztos piacot teremtve az úgynevezett személyi jog alapján– amit kezdet-benaminiszterengedélyezett–patikaműködtetésrejogotszerzettgyógyszerészekszámára.Ezamodellgyakorlatilagnapjainkigfennmaradt,annakellenére,hogyazeurópaiországokegyreinkábbanemgyógyszerészekszámáraislehetővéteszikagyógyszertáraktulajdonlását.149

AGyftv.–mikéntazelsőpatikatörvényis–agyógyszertáraknak négy típusát különböztetimeg,ezek:aközforgalmú,afiók-,akéziésazintézetigyógyszertár.

a) A közforgalmú gyógyszertár a lakosságközvetlenésteljeskörűgyógyszer-ellátásátbiztosítóolyanegészségügyiintézmény,amelyateljeskörűgyógyszerel-látáskeretébenmagisztrális(gyógyszertári)gyógyszerkészítést150 is végez. A hatá-lyosszabályozásalapjánújgyógyszertár–főszabályszerint–csakagyógyszerügyihatóságáltalkiadottlétesítési engedély és működési engedélyalapjánlétesíthető,illetveműködtethető.Újközforgalmúgyógyszertárlétesítésérefőszabályszerintagyógyszerügyihatóságpályázatotírki.Azokonatelepüléseken,aholközforgal-múgyógyszertárvagyfiókgyógyszertárnemműködik,agyógyszerügyihatóságújközforgalmúgyógyszertárlétesítéséreakkorírkihivatalbólpályázatot,haatele-pülés lakosainak száma legalább 4500 fő.Olyan településen, aholmárműködikközforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére fő szabály

148 A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény indokolása.149 Lásd Benyó Balázs – Molnár László (szerk.): A patikaliberalizáció hatása a gyógyszerfogyasztókra.

Budapest, 2010. 36. o. 150 A magisztrális készítmények olyan gyógyszerek, amelyet a gyógyszerész készít el az orvos előirata

alapján.


szerintagyógyszerügyihatóságakkorírkipályázatot,haaz50000lélekszámotmeghaladótelepülésen(fővárosikerületben)legalább4000,egyébtelepülésen4500lakosjutegyközforgalmúgyógyszertárra,ésameglévőközforgalmúgyógyszertá-rakbetegforgalmibejárataésazújközforgalmúgyógyszertárbetegforgalmibejá-rataközöttlegalább250méter,illetvelegalább300métertávolságvan.Pályázatotcsakszemélyijoggalrendelkezővagyszemélyijograjogosultgyógyszerésznyújt-hat be.

b) A fiókgyógyszertár aközforgalmúgyógyszertárrészekéntműködő,alakos-ság közvetlen gyógyszerellátását biztosító ellátási forma. A fiókgyógyszertárakhárom formábanműködhetnek:atipikusforma,afiókgyógyszertáratműködtetőközforgalmúgyógyszertárral(anyagyógyszertár)nemazonostelephelyűfiókpati-ka, továbbá amozgó, illetve ideiglenesen telepített egységkéntműködtetett fiók-patika. Ilyen gyógyszertár működtetése olyan településen engedélyezhető, ahol közforgalmúvagyfiókgyógyszertárnemműködik,feltéve,hogyatelepüléslakosai-nakszámalegalább4500fő.Főszabályszerintegyfiókgyógyszertárműködtetésé-realegközelebbesőközforgalmúgyógyszertáratműködtetőgyógyszerészkaphatengedélyt.Aközforgalmúgyógyszertáratműködtetőnekháromnáltöbbfiókgyógy-szertár működtetése nem engedélyezhető. A három fiókgyógyszertárból mozgóegységkéntegyműködtethető.

c)A lakosságminél jobb ellátása érdekében lehetőségvankézigyógyszertár létesítéséreésműködtetéséreisagyógyszerügyihatóságengedélyealapján.Akézi-gyógyszertár a háziorvos gyógyítómunkájáhozszükséges,agyógyszerekmeghatá-rozottkörétszolgáltatjaolyantelepülésen,aholközforgalmúvagyfiókgyógyszertárnemműködik,–illetvemindaddig,amígnemkezdimegműködését–,ésaházi-orvoskérelmeziezenpatikaműködésénekengedélyezését.

Azígykiadottengedélynemaháziorvosipraxishoz,hanemakérelmező szemé-lyéhez kötött,annakellenére,hogyműködtetésénekjogakizárólagarraaföldrajziterületreengedélyezhető,aholaháziorvosatevékenységétfolytatja.Miutánakézi-gyógyszertár működtetése a törvény logikájából következően csak átmeneti (azorvosszemélyéhezkötött,éscsakaddiglehetséges,amígmásikpatikanemnyitkiaterületén),illetveatörvényerőteljesebbenvédiagyógyszertáratműködtetőpatiku-sokérdekeit,ezértakézigyógyszertárbantarthatógyógyszereketcsakközforgalmúgyógyszertárbóllehetbeszerezni,ésaháziorvosakézigyógyszertárbólcsakanyil-vántartásábanszereplőbetegrészéreéscsakazáltalarendeltgyógyszertszolgáltat-hatjaki,kivéveasürgősszükségesetét.

d)Alakosságiésazintézetigyógyszerellátássajátoskeverékevalósulmegazintézeti gyógyszertárakban.Az intézeti gyógyszertár fekvőbeteg egészségügyiintézményrészekéntműködik,annakteljeskörűgyógyszerellátásátbiztosítja,deközvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat is végezhet. Ezt a patikatípustcsakfekvőbeteg-ellátástvégzőintézménylétesíthetésműködtethet.

Gyógyszerbiztonság i83

2007-tőllehetőségvanarrais,hogyegyes,agyógyszerügyihatóságáltalenge-délyezett gyógyszereketgyógyszertáron kívül is árusíthassanak. Ilyenmódoncsak az a gyógyszer forgalmazható, amely gyógyszertárban orvosi rendelvénynélkül is kiadható, és alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműenfelállítható,atévedéslehetőségevalószínűtlen,vagynemjársúlyosegészségügyikövetkezményekkel, és veszélyessége(mellékhatás,kölcsönhatás)mégjelentősebbmértékűtúladagoláseseténsemnagy.Gyógyszerakkorforgalmazhatógyógyszer-táronkívül,haazüzletbiztosítjaagyógyszerekbiztonságosésatöbbiárutólelkü-lönítettszakszerűtárolását,haelérhetőagyógyszerekbiztonságosalkalmazásáhozszükséges tájékoztatástnyújtóminősített információs rendszer, illetvevanolyanszemély, aki az adott üzletben felelős a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályielőírások érvényesítéséért. A gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelemfeltételeinekhatóságiellenőrzéseszinténagyógyszerügyihatósághatásköre.

5. Gyógyszerbiztonság

Agyógyszereknek(…)mellékhatásaikislehetnek,ésezekjelentősközegészségügyiterhet jelentenekaKözösség számára.Abecslések szerint akórházibetegfelvételek5%-áragyógyszermellékhatásmiattkerülsor,(…)ésakórházielhalálozásokötödikleggyakoribb oka gyógyszermellékhatás. Egyes mellékhatásokra csak a gyógyszerengedélyezéseutánderül fény,ésagyógyszerek teljesbiztonságosságiprofiljacsakazutánválikismertté,miutánpiacrakerülnek.151

Ezeknekanemtúlságosanbiztatóadatoknakatükrébenérthető,hogyazEurópaiUnióésatagállamokfokozottfigyelmetfordítanakagyógyszerbiztonságkérdésére.

AgyógyszerbiztonságazGYEMSZI-OGYI152módszertanilevele153alapjánúgyfoglalhatóössze, hogyminden szempontból olyangyógyszer készüljön:a) amely -re szükség van; b) amelynek sem az azonossága (például gyógyszercsere), sem

151 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az emberi felhasználásra szánt gyógy-szerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a farmako-vigilancia tekintetében történő módosításáról. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri= CELEX:52008PC0665 (letöltve: 2020.02.15.).

152 A gyógyszerügyi hatóság korábban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) részeként működött. A GYEMSZI az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ beolvadással megszűnt szerveknek volt a jogutódja.

153 OGYI-P-62-1998/2012. A hatálybalépés időpontja: 2012. július 15. https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/P62 _ 2012 _ atadasatvetel.pdf (letöltve: 2020.02.15.).


aminőségenemváltozikakészítés,tárolás,szállításaközben;ésc)amelynekafel-használásakormindenszükségesinformációtorzítatlanulrendelkezésreáll.

Agyógyszerbiztonságnemabszolút,egyestényezők,hatásokéskörülményeknövelik,másokcsökkentikazt.Agyógyszerbiztonságravonatkozószabályozásnakaztkellbiztosítani,hogyagyógyszerbiztonságcsökkenéseazelfogadhatómértékalánekerüljön,deaszabályozásneisakadályozza,korlátozzaszükségtelenüléselviselhetetlenül a gyógyszerellátás egyes lépéseit.

a) Gyógyszermellékhatások

Etevékenységnekazuniónbelülikoordináltvégrehajtásaérdekébentöbbunióssza-bályt is kiadtak.A hazai jogban a farmakovigilanciával összefüggőmódosításokat2012.július21-ihatálybalépésselépítettékbeaGyógyszertörvénybe.Ezenmódosítá-sok–összhangbanazuniósszabályozással–kötelezővé teszik a gyógy szer mellék-hatások bejelentésétvalamennyiaztészlelőszámára,továbbáagyógyszerügyiható-ságtudomásárajutottfarmakovigilanciávalkapcsolatosadatokértékelésének,indokoltesetbenazEurópaiUniótagállamaiésazEurópaiGyógyszerügynökségértesítésénekrendjét.Szabályozzaatörvényaztis,hogyagyógyszerügyihatóságmellékhatásokészlelése esetén milyen esetben függesztheti fel, illetve tilthatja meg a gyógyszerforgalmazását. A Gyógyszertörvény előírja a gyógyszerügyi hatóság számára egyfarmakovigilanciarendszer működtetését is, melyben információt kell gyűjteniagyógyszerekazonkockázatairól,melyekabetegekegészségétvagyaközegészségetérinthetik.Afarmakovigilancia-rendszerellenőrzésétrendszeresenelkellvégezni,ésazeredményekrőlbeszámolótkellkészíteniazEurópaiBizottságrészére.

b) Hamisított, minőségi hibás, alaki hibás gyógyszer

Agyógyszerbiztonságkörébetartozótovábbikérdésekközétartoznakahamisítottgyógyszerrel,aminőségihibásgyógyszerrelésazalakihibásgyógyszerrelkapcso-latosteendők.

Hamisított gyógyszer azagyógyszer,amellyelkapcsolatban–anemszándé-kosminőségihiányosságesetétkivéve–azalábbiakvalamelyikehamisanvanfel-tüntetve:a)azeredete;b)azazonossága;vagyc)azelőtörténete,függetlenülattól,hogyezsérti-easzellemitulajdonjogot.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja, valamint a gyógyszerek nagy- éskiskereskedelmében dolgozó, továbbá a gyógyszer alkalmazását elrendelő orvosafeltételezhetőenhamisítottgyógyszerrevonatkozóinformációtatudomásrajutást

Gyógyszerek egészségbiztosítási támogatása i85

követően haladéktalanul – a lakosság egészségének védelme érdekében szükségesintézkedésekmegtételecéljából154–kötelesagyógyszerügyihatóságnakbejelenteni.

Elemigyógyszerbiztonságotszolgálóérdek–ésagyógyszerekbevetettlakos-sági bizalommiatt is fontos –, hogy a hamisított gyógyszerekhez hasonlóan nekerüljönforgalombaminőségi hibás gyógyszersem.Aminőségihibásgyógyszerolyanengedélyezettgyógyszer,amelynekaminőségeazesetlegeshelytelengyár-tás,tárolásvagyegyébkörülménymiattnemfelelmegazelőírtaknak.Amennyibena gyógyszerügyi hatóság a tudomására jutott információk alapján megállapítja,hogyvalamelygyógyszernemfelelmegaforgalombahozataliengedélyébenfoglal-taknak,felfüggesztiagyógyszerérintettgyártási tételénekforgalmazását, illetveelrendeliannakaforgalombóltörténőkivonását.

Agyógyszerbiztonságkérdéskörénbelülemlítéstkellmégtenniazalaki hi bás gyógyszerekről is.Előfordulhatnakolyanesetek,hogyaforgalombakerülőgyógyszercsomagolása,betegtájékoztatójastb.eltéraforgalombahozataliengedélybenfoglal-taktól. Ilyenesetbena termékcsakakkormaradhat forgalomban,haazt agyógy-szerügyihatóságúgynevezettalakihiba-engedélybenengedélyezi.Azengedélyezettalakihibákaleggyakrabbanolyan,valóbanformaieltérések,amikorpéldáulhelytele-nültüntettékfelatermékenagyógyszerügyihatóságengedélyénekszámát,akészít-ményleírásaeltérazelfogadottól,acímkeszövegésabetegtájékoztatónemfelelmegmindenbenagyógyszerügyihatósághatározatábanfoglaltaknak.

6. Gyógyszerek egészségbiztosítási támogatása

Azegészségbiztosításbanaszolidaritáselvéből155következően–báregyrecsökkenőmértékben – a gyógyszerek egy részét a biztosítottak támogatással vásárolhatjákmeg, illetve ingyen kapják. A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásánakkérdésehárom érdekelt oldalárólközelíthetőmeg,egyrésztabetegoldaláról,akia gyógyszertmegvásárolja (fogyasztja) ésmintmindenvásárló lehetőleg a legol-csóbbanszeretneehhezazáruhozhozzájutni.Másrésztagyógyszertelőállítóoldalá-ról,akinekazazérdeke,hogyatermékeminélnagyobbaránybanfogyjon,harmad-résztpedigazállam–biztosításialapúrendszerekesetébenabiztosító–oldaláról,akiagyógyszermegvásárlásáhoza támogatástnyújtja.Eháromszereplőérdekeinagyoneltérőek–mégakkoris,haolykorérdekazonosságiskitapintható.Abeteg

154 Lásd még AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/62/EU IRÁNYELVÉT (2011. június 8.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógy-szerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról.

155 Az ellátások, szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás képesség szerint (jövedelemarányosan) törté-nik, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás – egy adott kereten belül – szükségletarányos.


csakagyógyulásáhozfeltétlenülszükségesgyógyszertakarjamegvenni,természe-tesenolcsón,minélmagasabbtámogatással.Agyártó(forgalmazó)alehetőlegna-gyobb haszonra kíván szert tenni a termékének eladásából, ezértminél nagyobbtámogatáskiharcolásábanérdekelt.Azállam(abiztosító)pedigalehetőlegkisebbmértékűtámogatásmellettalehetőlegnagyobbegészség-nyereségelérésébenérde-kelt.Ennekabonyolultérdekorientálthálónakakezeléséreszolgálagyógyszerektársadalombiztosítási támogatási rendszere, ami európaiuniós irányelven (transz-parenciairányelv)alapszik,156ésaközigazgatásijogáltalrészletesenszabályozott.

AzEurópaiUnióbanatagállamokhatáskörébenvanazadottállamegészségügyirendszerénekmegszervezése,ezpedigértelemszerűenazerőforrásokelosztásáraiskiterjed.Ezen erőforrás elosztására is tekintettel a tagállam szabályozhatja – ígykeretekközzészoríthatja–agyógyszerfogyasztást,aminekegyikeszközeagyógy-szerárak meghatározása, de jogosult arra is, hogy feltételeket határozzon mega gyógyszerek közfinanszírozhatóságához. A közfinanszírozhatóság feltételeinekmeghatározásateháttagállamijogkör,afeltételekközöttvizsgálhatóagyógyszerekköltséghatékonysága,hatásossága,eredményességemásgyógyszerhezképeststb.

A hatályos magyar szabályozás157szerint–figyelemmelatranszparenciairány-elvreis–gyógyszer,valamintkülönlegestáplálkozásiigénytkielégítőtápszerak-kor részesíthető társadalombiztosítási támogatásban, ha azokat agyógyszerügyi egészségbiztosítási szerv befogadja.Abefogadáshatósági eljárás,aminekacéljaegyadottgyógyszerreatámogatástényének,módjának,mértékénekésfeltételei-nekameghatározása.Támogatásbancsakforgalombahozataliengedéllyelrendel-kezőgyógyszer(tápszer)részesíthető.

Abefogadási eljárásbanközreműködőként vesz részt azEgészségügyiTech-nológia-értékelőBizottság, valamint a gyógyszerügyi hatóság.Agyógyszerügyiegészségbiztosítási szerv a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógy-szerek támogatására különböző támogatási módszereketalkalmazhat.Ilyenpél-dáulaszázalékostámogatás,afixösszegűtámogatás,vagyaminiszterirendeletbenmeghatározottmaximálistérítésidíj.

A befogadáshoz hasonlóan egy gyógyszer támogatásból történő kizárása (akkor, ha forgalomba hozatali engedélyét visszavonták, költséghatékonyságávalkapcsolatbankétségmerültfel,azE-Alapotazelérhetőegészségnyereséghezképestaránytalanulnagymértékbenterheli,többminthathónapjanincsforgalombanstb.),

156 A Tanács 1988. december 21-i 89/105/EGK irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról.

157 A Gyftv., valamint a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásának, a befoga-dás és a támogatás mértéke megállapításának, valamint a támogatás megváltoztatásának részletes sza -bályairól szóló 452/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet, illetve a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szem-pontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet.

A gyógyszerellátással összefüggő állami, közhatalmi eszközök i87

vagy a támogatás mértékének, kategóriájának, módszerének módosítása, illetvea forgalmazásra és készletben tartásra vonatkozókötelezettségvállalásmeghosz-szabbításavagyelőírásaugyancsakhatósági eljárás keretében történik.

7. A gyógyszerellátással összefüggő állami, közhatalmi eszközök

Agyógyszerügyérzékelhetőenbonyolultrendszerébeazállamkülönféleszabályo-zási és igazgatási eszközökkel avatkozik be.

a) Az állami beavatkozás tipikus eszközei között első helyen kell említenia szabályozást.Ahogyutaltunkrá,agyógyszerügybenajogalkotásmellettkülö-nös szerep jut szakmai irányelveknek, szakmai protokolloknak és finanszírozásieljárásrendeknekis.

b)Amásiktipikusésleggyakrabbanalkalmazottbeavatkozásieszközaható-sági jogalkalmazás. Az engedélyezés kiterjedt rendszerén túl a gyógyszerügyterületén nagy számban vezetnek közhiteles nyilvántartásokatis(példáulaforga-lombahozatalraengedélyezettkábítószerttartalmazógyógyszereknyilvántartása;gyógyszerneknemminősülőgyógyhatásúkészítményeknyilvántartása;gyógyszer-ismertetést folytatók nyilvántartása). Ugyancsak nem nélkülözi ez a szakterületa kvázi bíráskodó jellegű hatásköröket sem.Elégséges itt utalni a gyógyszer-iparicégek jogelleneskereskedelmigyakorlataeseténmegállapíthatóbírságokra,amelyekmértékea100millióforintosnagyságrendetiselérheti.Végezetülaható-sági eszközrendszerbe tartozik a gyógyszerellátás egyes részterületeinekállami felügyelete(példáulagyógyszertárakszakmaifelügyelete).

c)Azállamibeavatkozáseszközrendszerébőlmegkellmégemlíteniapénz-ügyi ösztönzést és befolyásolást.Elégségesittutalniagyógyszeripartsújtókülön-adókra,amellyelazállamhatékonyanképesbefolyásolniezengazdálkodószervekgazdasági, termelő és értékesítő tevékenységét. Ilyen gyógyszeripari különadó példáulagyógyszerismertetéstvégzőkutánfizetendőfixösszegűdíj;aforgalombahozataliengedélyjogosultjaáltalatámogatottgyógyszereinekforgalmautánfize-tendő 20%-os különadó; a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezőkforgalmautáni2,5%-osbefizetésikötelezettség.

Apénzügyiösztönzéskörébetartoziktöbbekközött,hogyazittjelzettbefizeté-sekbőlagyártóklevonhatjákakutatás-fejlesztésrefordítottkiadásaiknakatörvény-benmeghatározotthányadát,deidesorolhatóakispatikákúgynevezettműködésicélútámogatásais.Ugyancsakebbeakörbesorolhatóajáróbeteg-ellátáskeretébentársadalombiztosításitámogatássalforgalmazhatógyógyszerekkereskedelmiárré-sénekjogszabálybantörténőmeghatározása.


KülönlegesállamibeavatkozásraadlehetőségetaGyftv.,amikorlehetővéteszi,hogyaKormányagyógyszerpiac átmeneti zavarainakelhárítása, kiküszöbölésevagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében legfeljebb két évigközvetlenülbeavatkozhassonagyógyszerárakalakulásába.Eszabálytehátárbefa-gyasztásraadlehetőségetamindenkoriKormánynak.

Végezetül utalni kell arra, hogy ezek a beavatkozási eszközök a legtöbb eset-ben kombinálva is megjelennek és érvényesülnek. Akkor, amikor a gyógyszerügyi egészségbiztosításiszervtranszparenshatóságidöntésselmegállapítjaegygyógyszertársadalombiztosításitámogatásánakmértékét,egybenapénzügyiösztönzéseszkö-zétishasználja,deugyanezállapíthatómegakkoris,amikorvalamelytermékforgal-mazására volumenszerződést kötazadotttermékgyártójával,forgalmazójával.

8. Gyógyászati segédeszköz ellátás

Agyógyászatisegédeszközátmenetivagyvéglegesegészségkárosodással,fogya-tékossággalélőemberszemélyeshasználatábaadottorvostechnikai eszköz, vagy orvostechnikai eszközneknemminősülőápolási technikai eszköz, amely hasz-nálatasoránnemigényliegészségügyiszakképesítésselrendelkezőszemélyfolya-matos jelenlétét.Agyógyászatisegédeszközellátásravonatkozószabályozássokhasonlóságotmutatagyógyszerellátásszabályozásával,alegfőbbkülönbségakéttermékeltérőjellegébőladódik.

A gyógyszer különleges áru jellegemiatt a közigazgatás a gyógyszerellátásszintemindenmozzanatátszabályozzaésigazgatja,ugyanezazonbannemmond-ható el a gyógyászati segédeszközökről. A gyógyászati segédeszközök eseténugyanisnincsenek olyan szigorú és részletes szabályokpéldáulagyártásravagyaforgalmazásra,dehasonlóanrészletesenszabályozottetermékekegészségbizto-sításitámogatásánakkérdése.

Agyógyszerekesetébenértelemszerűennembeszélhetünkjavításiéskölcsön-zésitevékenységről,ezasegédeszközöknélönállóanszabályozottrészterület.

Nem igényel ugyanakkorminden eszközre kiterjedő szigorú szabályozást azelhasználódott, használhatatlanná vált eszközök begyűjtése és megsemmisítése,amiagyógyszerekesetébennemcsak jelentősanyagi ráfordítást igényel,hanemazokveszélyeshulladékjellegemiattkizárólagzártrendszerbentörténhet.

Agyógyászatisegédeszközökismertetésére,kereskedelmigyakorlatára,aforgal-mukutánibefizetésekre–hanemisolyannagyságrendben,mintagyógyszereknél–, továbbáazegészségbiztosításibefogadásukrahasonlószabályokvonatkoznak,mintagyógyszerekre.Etermékkörnélisazalapvetőhatáskörökagyógyszerügyihatóságés a gyógyszerügyi egészségbiztosítási szerv között oszlanak meg.

Irodalom

A magyar társadalombiztosítás 10 éve 1919–1929. Budapest,1929.A magyar társadalombiztosítás 50 éve 1892–1942.Budapest,1942.AntalóczyKatalin:A magyar gyógyszeripar versenyképessége – adatok, hipotézisek,

töprengések.Budapest,1997.(Műhelytanulmányok17.)AsbóthMárton:A„fogyasztóvédelem”ahumánszolgáltatásokban.InFazekas Marianna

(szerk.):Közigazgatási jog. Általános rész II.Budapest,2017.146–158.o.AtzélElemér:A magyar egészségügyi közigazgatás kézikönyve.I–III.kötet.Budapest,1937.BalázsPéter:„Generale Normativum in Re Sanitatis”1770. Szervezett egészségügyünk

1770-es alaprendelete.Piliscsaba–Budapest,2004.BálintTamás–LengyelGabriella–ZelkóRomána–HalászSándor–Vincze Zoltán

–FehérJános:Gyógyszerészetés jogkapcsolataMagyarországon.Orvosi Hetilap, (2007)20.,945–949.o.

BaradlaiJános:A magyarországi gyógyszerészet története. Budapest,1930. Benyó Balázs – Molnár László (szerk.): A patikaliberalizáció hatása a gyógyszer-

fogyasztókra.Budapest,2010.BerkiGabriella:AbetegmobilitásközösségikereteiazEurópaiUnióbanaszociálisbiztonsá-

gikoordinációnézőpontjából.InOpuscula Szegediensia 4: A Munkajogi és Szociális Jogi Doktoranduszok és Pályakezdő Oktatók negyedik konferenciája.Szeged,2011.9–31.o.

Bezerédyné Hertelendy Magdolna – Hencz Aurél – Zalányi Sámuel: Évszázados küzdelem hazánk egészségügyéért. Budapest,1967.

CsiteiBéla:Személyiségijogokazegészségügyben.Polgári Jog, (2017)9.,lásdComplexJogtár,Ptk.2:42.§-áhozkapcsoltszakcikk.

DósaÁgnes:Az orvosi kártérítési felelősség.Budapest, 2004.DósaÁgnes:Összehasonlító egészségügyi jog.Budapest,2012.DósaÁgnes(szerk.):A gyógyszerészeti jog nagy kézikönyve. Budapest,2013.FazekasMarianna:A társadalombiztosítási önkormányzatok tündöklése és bukása. In

DobákMiklós–KardosJózsef–StrauszPéter–ZacharPéterKrisztián:Társadalmi és gazdasági érdekérvényesítés a XX. században.Budapest,2010.212–238.o.

GellérnéLukácsÉva–GyulaváriTamás:Szociálispolitika.InKendeTamás–Szűcs Tamás:Bevezetés az Európai Unió politikáiba. Budapest,2011.437–462.o.

Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. I.kötet.Budapest,1953.

Hajdi György:A modern orvostudomány előzményei. A görög-római antikvitás és az arab középkor orvoslásának legjelesebb képviselői. http://www.infektologia.hu/ upload/infektologia/document/hajdi_modern_orvostud_elozmenyei_2resz.pdf(letöltve:2020.02.15.).1–4.o.

Irodalom90

Horányi Ildikó – Magyar László András: Démoni ragály: a pestis. Budapest, 2007.(Kiállításvezető,SemmelweisOrvostörténetiMúzeum).

IlkuLívia–KonczJózsef:A biztonságos és gazdaságos gyógyszerellátás magyarázata. Budapest,2012.

JobbágyiGábor:Orvosi jog.Budapest,2005.KeresztyÉva:Ahelyiönkormányzatokszerepeéslehetőségeiabetegjogokérvényesíté-

sében2012-ig–ésazután?Magyar Közigazgatás, (2012)2.,61–76.o.KeresztyÉvaMargit:Betegjogok másképpen – az állami szerepvállalás lehetőségei és

formái a betegjogok és orvosi jogok érvényesítésében. Habilitációsmonográfia.Buda-pest,2012.

KincsesGyula:Ahatáronátnyúlóellátásújszabályozásárólésavárhatóhatásairól.Inter -diszciplináris Magyar Egészségügy (IME), 12.(2013)9.,8–14.o.,http://www.kincses-gyula.hu/dokumentumok/IME2013hataronatnyulo.pdf(letöltve:2020.02.15.).

KonczJózsef:Agyógyszeripariönszabályozásbanrejlőlehetőségek.Med. et. jur., (2012)4.,14–19.o.

KovácsM.Mária:Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945 között. Budapest,2001.

KovácsyZsombor:Egészségügyi jog.Budapest,2008.LukácsÉva:Kifizetiaszámlát?–Aszemélyekszabadmozgásaésazegészségügykap-

csolataazEUtagállamaiban.Magyar Jog, (2002)8.,485–496.o.NagyBalázs:Gyógyszeriparésinnováció–egyaranykorvége?II.rész.Kutatás-fejlesztés

éspiacralépésikorlátokagyógyszeriparban.IME,(2005)9.,43–48.o.NizsalovszkyEndre:A szerv és szövetátültetések joga. Budapest,1970.ÓcsaiLajos:FogalmakazÁNTSZmindennapitevékenységében.Egészségtudomány,(2009)

1.,http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2009_1/Ocsai.pdf(letöltve:2020.02.15.).Pálvölgyi Balázs:A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere 1867–

1914. Budapest,2011.SándorJudit:Gyógyítás és ítélkezés.Budapest,1997.SándorJudit:Az én molekulám: bioetika és emberi jogok a XXI. század elején.Budapest,

2016.SárinéSimkóÁgnes:A betegek jogairól. Budapest,2012.Szállási Árpád: Az Országos Stefánia Szövetség és id. Szénásy József (1886–1951).

Orvosi Hetilap,(2008)26.,1241–1243.o.SzászBéla:Orvosi jogtudomány.Pécs,1925.SzögiLászló: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635–2002. Budapest,2003.TárczyEditZsuzsanna: Gyógyszerekreklámozási lehetőségeiegyesországokbanafo-

gyasztókfeléirányulóhirdetésektükrében.Glossa Iuridica,(2009)1.,75–78.o.TarrGyörgy:Gondolatokazorvosijogrólésazorvosijogviszonyról.Magyar Jog,(2002)

1.,22–30.o.TörőKároly:Az orvosi jogviszony.Budapest,1983.UngváriGyörgy–MorvaiVera:Munkaegészségtan.Budapest,2010.

Ábrák, táblázatok jegyzéke

Ábrák1. ábra. Azetikaielvárásokatmegfogalmazónormák(„szabályozópiramis”)rend-

szere

Táblázatok 1. táblázat. Közigazgatási szervek az egészségügyi igazgatásban2. táblázat.Azegészségügyiigazgatásbanközreműködőnemközigazgatásiszervek3. táblázat.Azegyénekkelszembenalkalmazhatójárványügyiintézkedések4. táblázat.Betegjogok5. táblázat.Abetegjogokérvényesítése6. táblázat.Azegészségügyiszolgáltatóktulajdoniésszervezetiformái7. táblázat.Amástagállambanigénybevehetőegészségügyiszolgáltatásokjog-

alapjaazEU-szabályozásban

ELTE Jogi Kari Könyvsorozat

ELTE Jogi Kari Jegyzetek ISSN 2060 5986

1. DezsőMárta–Pozsár-SzentmiklósyZoltán(szerk.):Alkotmányjogi alapok. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2008.130o.,ISBN9789632840444

2. KovácsÁrpád:Közpénzügyek. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.379o.,ISBN9789633120040

3. PrinczingerPéter:Sportjog I. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.264o.,ISBN9789633120095

4. MargitánÉva(szerk.):Büntetőjog. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.461o.,ISBN9789633120101

5. RétiMária:Szövetkezeti jog. Változatlanutánnyomás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.414o.,ISBN9789633120200

6. PrinczingerPéter(szerk.):Sportjog II. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.405o.,ISBN9789633120330

7. SzeibertOrsolya:Családi jog. Második,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2012.255o.,ISBN9789633121191

8. FöldiAndrás(szerk.):Összehasonlító jogtörténet. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2012.643o.,ISBN9789633121306

9. KépesGyörgy(szerk.):Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet a polgári korban. A hatalommegosztás államszervezete, 1848–1949. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2013.233o.,ISBN9789633121566

10. FerenczJácint–GöndörÉva–GyulaváriTamás–KártyásGábor: Munkajogi alapismeretek. Negyedik,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2020.214o.,ISBN9789633123195

11. GyulaváriTamás–HősNikolett–KártyásGábor(szerk.):Munkajogi feladatok és jogesetek. Második,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.217o.,ISBN9789633121740

94 ELTE Jogi Kari KönyvsorozaT

12. HoffmanIstván:Bevezetés a területfejlesztési jogba. Negyedik,hatályosítottésátdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.147o.,ISBN9789633123027 ISBN9789633123034(pdf) E-book:http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/hoffman-istvan-bevezetes-a- teruletfejlesztesi-jogba/

13. FleckZoltán(szerk.):Jogszociológiai előadások. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.196o.,ISBN9789633121962

14. HackPéter(szerk.):Büntetőeljárási jog. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.262o.,ISBN9789633121986

15. BölcsÁgnes:Italiano giuridico. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.206o.,ISBN9789633122082

16. KirályMiklós(szerk.):UNIDROIT – Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei 2010. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.121o.,ISBN9789633122136 E-book:http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/unidroit/

17. KedvesImre:A különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának története. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.107o.,ISBN9789633122105 E-book:http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/kedves-imre-a-kulonleges-titkosszolgalati-eszkozok-alkalmazasanak-tortenete/

18. KártyásGábor(szerk.):Bevezetés a közszolgálati munkajogba. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.177o.,ISBN9789633122228

19. FilóMihály(szerk.):Büntetőjog. Általános rész. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.219o.,ISBN9789633122358

20.HackPéter(szerk.):Büntetőeljárási jog II. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.248o.,ISBN9789633122457

21. HoffmanIstván(szerk.):Bevezetés a szociális jogba. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.131o.,ISBN9789633122440

22.Blaise Pasztory:Introduction to the International Capital Markets. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.178o.,ISBN9789633122679

23. KoósnéMohácsiBarbara–LőrinczJózsef–LukácsKrisztina–PalloJózsef:Büntetésvégrehajtási jog. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.266o.,ISBN9789633122716

24.KarácsonyAndrás:Jogelméleti előadások. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.207o.,ISBN9789633122747

25. FilóMihály–NemesAndrás(szerk.):Büntetőjog. Különös rész. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.319o.,ISBN9789632849478

95ELTE Jogi Kari KönyvsorozaT i

26. SimonIstván:Pénzügyi jog I. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2019.359o.,ISBN9789633123171

27. SiklósiIván:Forráselemzések római dologi és kötelmi jogból. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2020.284o.,ISBN9789633123133

28. FazekasMarianna(szerk.):Egészségügyi jog és igazgatás. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2020.99o.,ISBN9789633123201 E-book:http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/fazekas-marian-na-szerk-egeszsegugyi-jog-es-igazgatas/

ELTE Jogi Kari Tankönyvek ISSN 2060 6494

1. BorosZsuzsanna–SzabóDániel:Parlamentarizmus Magyarországon (1867–1944). Budapest,ELTEEötvösKiadó,2008.402o.,ISBN9789632840437

2. VargaIstván(szerk.):A polgári nemperes eljárások joga. Második,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2013.1093o.,ISBN9789632841528

3. KardosGábor–LattmannTamás(szerk.):Nemzetközi jog. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.498o.,ISBN9789633120224

4. MenyhárdAttila:Dologi jog. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.448o.,ISBN9789633120309

5. KirályMiklós(szerk.):Az Európai Unió gazdasági joga I. A belső piac és a közös kereskedelempolitika. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.290o.,ISBN9789633120323

6. SzilágyiPéter:Jogi alaptan. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.387o.,ISBN9789633120729

7. GyulaváriTamás(szerk.):Munkajog. Ötödik,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2019.583o.,ISBN9789633120118

8. MádlFerenc–VékásLajos:Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Kilencedik,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.623o.,ISBN9789633121313

9. BerkeBarna–PappMónika:Az Európai Unió gazdasági joga II. Az Európai Unió versenyjoga. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2013.285o.,ISBN9789633121658


10. FazekasMarianna(szerk.):Közigazgatási jog. Általános rész III. Második,átdolgozottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.460o.,ISBN9789633122853

11. FazekasMarianna(szerk.):Közigazgatási jog. Általános rész I. Negyedik,átdolgozottésbővítettkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2019.379o.,ISBN9789633123096

12. FöldiAndrás(szerk.):Összehasonlító jogtörténet. Negyedik,javítottkiadás, Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.683o.,ISBN9789634890133

13. VékásLajos:Szerződési jog. Általános rész. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.380o.,ISBN9789633122655

14. FazekasMarianna(szerk.):Közigazgatási jog. Általános rész II. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.236o.,ISBN9789633122686

15. LontaiEndre–FaludiGábor–GyertyánfyPéter–VékásGusztáv: Polgári jog. Szerzői jog és iparjogvédelem. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.445o.,ISBN9789633122709

16. GellérBalázs–AmbrusIstván:A magyar büntetőjog általános tanai I. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.527o.,ISBN9789633122730

17. FuglinszkyÁdám–TőkeyBalázs:Szerződési jog. Különös rész. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.837o.,ISBN9789633122921

18. SiposAttila:A nemzetközi polgári repülés joga. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.509o.,ISBN9789633122914

19. GellérBalázs–AmbrusIstván–VaskutiAndrás:A magyar büntetőjog általános tanai II. Büntetéstan (A büntetőjogi következmények tana). Budapest,ELTEEötvösKiadó,2019.371o.,ISBN9789633123126

ELTE Jogi Kari Tudomány ISSN 2060 9361

1. MezeyBarna–NagyJankaTeodóra(szerk.):Jogi néprajz – jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2009.488o.,ISBN9789632840659

2. GárdosPéter:Az engedményezés. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2009.462o.,ISBN9789632840871

3. HoffmanIstván:Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása. Az elmélet és a gyakorlat tükrében. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2009.395o.,ISBN9789632840888


4. FilóMihály:Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2009.353o.,ISBN9789632841045

5. Gábor Hamza:Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2009.826o.,ISBN9789632840956

6. FleckZoltán(szerk.):Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.237o.,ISBN9789632841274

7. RozsnyaiKrisztina:Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.281o.,ISBN9789632841298

8. NyikosGyörgyi:A PPP finanszírozási technika és az EU fejlesztési támogatásai a közcélú beruházások megvalósításában. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.270o.,ISBN9789633120071

9. SzabóMáté–PéterfalviAttila(szerk.):Európai ombudsman-intézmények. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.291o.,ISBN9789633120088

10. FuglinszkyÁdám:A polgári jogi felelősség útjai vegyes jogrendszerben. Québec, Kanada. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.518o.,ISBN9789633120248

11. SomodyBernadette:Az ombudsman típusú jogvédelem. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.158o.,ISBN9789633120316

12. NagyMarianna:Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2010.214o.,ISBN9789633120293

13. Miklós Király:Unity and Diversity: The Cultural Effects of the Law of the European Union. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.304o.,ISBN9789633120453

14. MezeyBarna(szerk.):A szimbólumok üzenete. A jogi kultúra jelképei: eljárások, szokások, formák és tárgyak. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.595o.,ISBN9789633120545

15. ErdeiÁrpád:Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.359o.,ISBN9789633120613

16. SzékelyLászló:A személyiségi jogok hazai elmélete. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.191o.,ISBN9789633120798

17. BalázsJózsefGellér:Legality on Trial. A Theoretical Analysis of the Legality of Substantive Criminal Norms. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2011.303o.,ISBN9789633120859

18. KisfaludiAndrás(szerk.):Versenyjogi jogsértések – magánjogi következmények. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2012.235o.,ISBN9789633121429


19. GellérBalázsJózsef:Legalitás a vádpadon. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2013.317o.,ISBN9789633121542

20.Tamás Szabados:The Transfer of the Company Seat within the European Union. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2013.253o.,ISBN9789633121443

21. BányaiFerenc–NagypálSzabolcs(szerk.):Közvetítés és vitarendezés a jogi és a vallási kultúrákban. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.255o.,ISBN9789633122020

22.GosztonyiGergely:Alternatív (?) média. A közösségi média jogi szabályozásának vetületei. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.262o.,ISBN9789633121948

23. SiklósiIván:A nemlétező, érvénytelen és hatálytalan jogügyletek elméleti és dogmatikai kérdései a római jogban és a modern jogokban. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.452o.,ISBN9789633122006

24. SzeibertOrsolya:A házasság Európában a jogegységesítő törekvések tükrében. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.260o.,ISBN9789633122013

25. NavratilSzonja:A jogászi hivatásrendek története Magyarországon. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2014.180o.,ISBN9789633122099

26. TőkeyBalázs:Az egészségbiztosítási szerződés. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.345o.,ISBN9789633122211

27. KoósnéMohácsiBarbara:A szabadságelvonás határai. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.317o.,ISBN9789633122204

28. FeketeBalázs–FleckZoltán(szerk.):Tanulmányok a kortárs jogelméletről. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.343o.,ISBN9789633122235

29. KajtárGábor:A nem állami szereplők elleni önvédelem a nemzetközi jogban. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.561o.,ISBN9789633122266

30. HoffmanIstván:Gondolatok a 21. századi önkormányzati jog fontosabb intézményeiről és modelljeiről. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.297o.,ISBN9789633122310

31. KisfaludiAndrás:Tanulmányok a bizalmi vagyonkezelés jogi szabályozásának elméleti alapjairól. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.340o.,ISBN9789633122297

32.Martin Ahrens–VolkerLipp–IstvánVarga(Hrsg.):Grundrechte im Zivilprozess. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.340o.,ISBN9789633122297

33. FöldiAndrás–SándorIstván–SiklósiIván(szerk.):Ad geographiam historico- iuridicam ope iuris Romani colendam Studia in honorem Gábor Hamza. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2015.416o.,ISBN9789633122402


34.KecsőGábor:A helyi önkormányzatok pénzügyi jogi jogállása. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.493o.,ISBN9789633122501

35. CsöndesMónika:Előrelátható károk? Az előreláthatósági korlát hatása szerződésszegési kártérítési jogunkra. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.396o.,ISBN9789633122525

36. HackPéter–HorváthGeorgina–KirályEszter(szerk.):Kodifikációs kölcsönhatások. Tanulmányok Király Tibor tiszteletére. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.396o.,ISBN9789633122648

37. SomssichRéka:Egységes jog – egységes értelmezés? Az uniós jog értelmezése a tagállami bíróságok szintjén. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2016.286o.,ISBN9789633122662

38. KunczÖdön:Életem.(Szerkesztette:KisfaludiAndrás–RáczLilla) Budapest,ELTEÁllam-ésJogtudományiKar,2017.742o.,ISBN9789632840512

39. SiklósiIván:A ius offerendi problematikája a római jogban. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.224o.,ISBN9789633122839

40. SzeibertOrsolya(szerk.): Weiss Emilia családjogi és öröklési jogi kodifikációs tanulmányai. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2017.403o.,ISBN9789633122877

41. KormányAttila:A tradicionális és a modern kínai jog. A jog fejlődése Kínában a kezdetektől napjainkig. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.351o.,ISBN9789633122945

42. F.RozsnyaiKrisztina:Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben. A magyar közigazgatási perrendtartás európai fejlődési tendenciákhoz illeszkedő kodifi-kációjának egyes előkérdései. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.259o.,ISBN9789633123065

43. SzeibertOrsolya(szerk.):Család és családtagok – jogági tükröződések. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.415o.,ISBN9789634890805

44. KépesGyörgy:A Dán Királyság alkotmánytörténete a kezdetektől 1848-ig. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2019.299o.,ISBN9789633123010

45. FeketeBalázs:Az európai alkotmánypreambulum. Összehasonlító és elméleti perspektívák. Budapest,ELTEEötvösKiadó,2019.164o.,ISBN9789633123072

46.OrsolyaSzeibert(ed.):Developments in Family Law. Year by Year I (2018). Budapest,ELTEEötvösKiadó,2018.211o.,ISBN9789634891161

A közigazgatási jog különös részéből, azaz az egyes szakigazgatási ágazatokszabályozásáról egyre reménytelenebb vállalkozás átfogó tankönyvet írni.Mind a nemzetközi és az uniós jog, mind a magyar joganyag olyan sebességgelváltozik, amit a hagyományos tankönyvírás nem képes követni. Tankönyvíráshelyett ma már sokkal célszerűbbnek tűnik a gyorsan és egyszerűen módosít-ható e-jegyzetek kiadása egy-egy szakigazgatási ágazatról.

Ez az egészségügyi jogról és igazgatásról szóló e-jegyzet az ELTE Állam- ésJogtudományi Karán 2017-től bevezetett új tanterv céljait szolgálja a közigazga-tási jog különös részének újszerű oktatásához igazodóan. A jegyzetet azonbanbárki használhatja, aki rövid áttekintést szeretne kapni az egészségügyi ágazatlegfontosabb szabályairól és igazgatási rendszeréről.

ELTE EÖTVÖS KIADÓEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

ELTE Jogi Kari JEgyzETEK

ISBN 978-963-312-320-1

- - -

- -

- - -

- -

- - -

- -

- - -

- -

Egészségügyi Jogés igAzgATÁs

asbóTh MárTon – FazEKas Marianna – Koncz JózsEF

asb

óT

h M

ár

To

n –

Fa

zE

Ka

s M

ar

ian

na –

Ko

nc

z J

óz

sEF

E

gé

szsé

gü

gy

i Jo

g é

s ig

Az

gA

TÁ

s

fazekas_egeszsegugyijog_borito.indd 1 2020.03.27. 9:18:42

Documents

s ATÁ Egészségügyi ogJ A és igAzgATÁs Jog és ig