1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ELŐTÖRTÉNETE, AZ INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSI IRÁNYAI. AZ EURÓPA TANÁCS MEGALAKULÁSA. AZ ESZAK ÉS AZ EURATOM LÉTREJÖTTE.

I. Az integráció történeti áttekintése, előzménye, kialakulása1. Történeti áttekintés:

széttagoltság jellemző egészen a 20. sz.-ig, ennek következtében nem beszélhetünk integrációról, a kor kiemelkedő alakjai:

Dante 14. század: A monarchiáról c. műve: univerzális, megmaradnak benne az önálló keresztény fejedelmek, de közös fejedelem tv. Legyen.

Pierre Dubois: béke megőrzése a cél, Eu-i tvszék (?) Pogyebrád György: Eu konföderáció: az államok alávetve a közös szabályoknak Comenius: Eu egység, a kiművel ember irányítson, ezt kell intézményesíteni William Penn: népek feletti Eu-i parlament gondolata nála jelenik meg először 18-19. sz.-ban megjelenik az integráció eszméje: 1849 – Victor Hugo: elsőként használja az Eu-i Egyesült Államok fogalmát. 1923 – Richard Coudenhove- Calergi: páneurópai mozgalom elindítója, a politikai, gazdasági

együttműködés, végcél: Eu-i Egyesült Államok létrehozása amerikai mintára. 1929 Aristide Briand (fr. külügymin.) és Gustave Streesman (német külügymin.) előterjesztettek egy

konföderációs tervezetet (európai államok föderatív együttműködésének gondolata), célja a SZU ellensúlyozása, de a javaslat megbukott.

2. közvetlen előzmények, az integráció előtörténete: (II. világháború utáni időkre tehető) 1946 március 5. Churchill fultoni beszédje: egy vasfüggöny által elválasztott Európa képét vázolja fel. 1946 szeptember 19. W. Churchill Európai Egyesült Államok létrehozására szólít fel. 1947 GATT – Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény – létrejön melynek célja a kereskedelem

liberalizálása 1947 az Egyesült Államok bejelenti a Marshall segélyt (terv). Cél: Európa háború utáni helyreállításának

gazdasági-pénzügyi támogatása. 1948 Párizsi Konferencia OEEC – Európai Gazdasági Együttműködési szervezet létrehozása célje: a

Marshall terv megfelelő lebonyolítása. o Szervezet ma is működő utóda az 1960 megalakult OECD azaz a Gazdasági Együttműködési és

Fejlesztési Szervezet: tagja 30 állam csak kormányközi szervezet nincs döntéshozó szerve

Katonai téren: o 1948-as Brüsszeli Szerződés: francia, Egyesült Királyság és a Benelux államok közötto 1949 NATO:

12 tagállam részvételével ma 19 tagja van a kollektív védelem a legfontosabb együttműködési elve

o 1950 X. Pléven terv: meghirdeti az EU Védelmi Közösség felállítását, cél: közös hadsereg létrehozása, USA kizárása (nem valósult meg).

o 1954 – párizsi konferencia Ny-európai Unió létrehozása, NATO megerősítése, a ’90-es években szűnt meg

Gazdasági téren:o 1947 megállapodás alapján Benelux vámunió.o Nem rendelkeznek nemzetek feletti hatáskörrel!!!!o 1950 Emberi Jogok Európai Egyezménye (’53-tól hatályos). o Az egyezmény létrehozta az Európai Jogok Európai Bíróságát (’59-től működik).o 1949 KGST Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalapítása, célja: a szocialista gazdasági

együttműködés szervezése. Politikai téren:

- 1948 május, hágai kongresszus: EU Tanács létrehozása, de csak emberi jogokkal foglalkoznak, gazdasági kérdéssel nem.

o Két fő szerve: Miniszteri Bizottság Parlamenti Közgyűlés

1

- 1949 május 5. London: Eu Tanács hivatalos megalakulása, alapító tagok: Belgium, Luxemburg, Dánia, Norvégia, Svéd, Hollandia, Egyesült Királyság, Íro., Franciao., Olaszo.

o Laza kormányközi együttműködésen alapuló szervezeto Székhelye: Strasbourg, 43 tagállam (Mo.:1990)o Fő célkitűzései:

Pluralista demokrácia, jogállamiság, emberi jogok védelme Társadalmi problémák kezelése Eu-i kulturális identitás biztosítása, fejlesztése

o szervei: 1. Miniszteri Bizottság2. Parlamenti Közgyűlés (tagállami tagok)3. Titkárság4. Emberi Jogok Európai Bírósága

- konvenciókat fogad el, ezek apellatív jellegűek: felszólítják az aláíró államokat, hogy konvencióit ültessék át a saját jogrendszerükbe

3. Az integráció létrejöttének okai:1. új önértelmezés iránti igény: EU-nak egy demokratikus szabad közösséget kell létrehoznia2. biztonság és béke utáni vágy: egyesült Eu kizárhatja a háború kérdését3. szabadság és mobilitás iránti igény: tőke szabad mozgásának megteremtése4. gazdasági jólét ígérete5. közös határokhoz fűzött remény: létrejött a két nagyhatalom: SZU, USA, a kicsi államok integráció révén

visszanyertek valamit a hatalomból4. Megvalósítására Elméletek:

föderációs elméletek: Egységes Eu: nemzetek feletti szupranacionális struktúra konföderációs elméletek: tagállamok Eu-ja: szoros kormányközi együttműködés.

II. ESZAK Európai Szén- és Acélközösség Párizs, 1951. április 18 – hatály: 1952. július 23. Az első európai integrációs szervezet Robert Schumann, francia külügyminiszter és Jean Monnet francia tervezési miniszter: Schumann-terv: ez

alapján születik meg a szerződés, fő célkitűzései: o lehetetlenné tenni a háborút, o lehetőséget teremteni No.-Fro. Közeledéséhez,o szupranacionális szervezet létrehozása

Szerződés célja:o a szén és acél közös piacának megteremtése, a termékeknek a tagállamok közötti akadályoktól

mentes forgalma.o a harmadik országokba irányuló export elősegítése

tagjai: Benelux, NSZK, Fro., Olo. tartalma: vámunió szén, acél, koksz és ócskavas termékekre és a mennyiségi korlátozások, kereskedelem

megszigorításának törlése tartama: határozott idő, 50 év jellege: szektoriális intézményei:

1. Főhatóság:- a szerződés céljainak végrehajtásáról gondoskodik - 9 a tagállamok kormányai által kinevezett független tagból áll- döntéshozó szerv- első elnöke: a francia Jean Monnet- közösségi érdek szem előtt tartása- Eu Bizottság ma a neve- Eu Parlament: tanácsadó szerv

2. Parlamenti Gyűlés: ( a miskolci könyvben közgyűlés az elnevezése)- a tagállamok parlamentjeinek delegáltjaiból állt- 18-18 tagot az NSZK, Fr.o., Olaszo.- 10-10 tagot Belgium és Hollandia- 4 tagot Luxemburg- Fő funkciója: a demokratikus ellenőrzés és nem a törvényalkotás, döntéshozatal.

2

3. Miniszteri Tanácsa: - Tagok: tagállamok kormányainak képviselői- Főként véleménynyilvánító- Kisebb részt döntéshozó szerv- ellenőrzi a főhatóságok- jogot alkot

4. Európai Bíróság:- 9 tagú testület- Feladata: szerződés értelmezése, illetve alkalmazása

szupranacionális jelleg: ESZAK újítása, a Főhatóság hozhatott többségi alapon tagállamára döntéseket, amik rájuk kötelezőek, azaz lemondtak szuverenitásukról.

A Főhatóság jogkörét csak némileg korlátozhatta a Miniszteri Tanács, Parlamenti Gyűlés A Főhatóság bizonyos parlamenti jellegű felügyeletét jelenti, a Parlamenti Gyűlés testületileg

elmozdíthatta. A szerződés jelentős „momentuma”, hogy nyitva hagyta a lehetőséget a Parlamenti Gyűlés tagjai közvetlen

választását. Az ESZAK sikeresnek indult. (1950-ben Fr.o. Pleven-terv néven javasolta egy Európai Védelmi Közösség létrehozását. A szervezet

lehetőséget kínált Németország katonai integrálására. A szerződés közös hadseregről, költségvetésről, intézményekről rendelkezett. Az ESZK mind a 6 tagállama aláírta. Viszont a katonai együttműködés politikai együttműködés nélkül nem lehetséges. Tervek születtek tehát a közös külpolitikai közösség létrehozására. Ezek viszont meghiúsultak, mivel Fr.o. leszavazta az Európai Védelmi Közösségről szóló szerződés ratifikálását.)

Ez követően jött létre a Brüsszeli Szerződés módosításával a Nyugat-Európai Unió: Lehetőséget adott a Nyugatnak Németo. Politikai és katonai visszafogadására, amit az

Egyesült Államok is szükségesnek tartott.III. EURATOM

Aláírása: 1957. március 25. Hatály: 1958. január 1. Jogi személy Szektorális megállapodás Általános célja: az atomenergia-ipar gyors létrehozásához szükséges feltételek megteremtésével

hozzájáruljon a tagállamokban az életszínvonal emeléséhez és a többi országhoz fűzőző kapcsolatok fejlesztése

Szervezete: Közgyűlés Tanács Bizottság Bíróság

o Mindegyik a rájuk ruházott hatáskörük keretén belül járnak elo A Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság segíti tanácsadói minőségben.

Tevékenysége: Előmozdítja a kutatást, és biztosítja a műszaki ismeretek terjesztését A lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egyes biztonsági

előírások megállapítása Elősegíti a beruházásokat és biztosítja az alapvető létesítmények megteremtését Gondoskodik a Közösség összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal

való rendseres és méltányos ellátásáról, Gyakorolja a különleges hasadóanyagok tekintetében ráruházott tulajdonjogot Biztosítja az atomenergia területén történő beruházások részére a szabad tőke mozgását és

a szakemberek Közösségen belüli szabad munkavállalását A többi országgal és a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatépítés amelyek előmozdítják az

atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztésétAz EGK-t és az Euratomot létrehozó szerződésekkel egy időben a tagállamok az immár három Közösség közös Parlamenti Gyűléséről és közös Bíróságáról is megállapodást kötöttek.

3

2. AZ EGK (EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGET) LÉTREHOZÓ RÓMAI SZERZŐDÉS MEGSZÜLETÉSE ÉS TARTALMA

I. Előzmények 1955 junius 1-2 Messinában az ESZAK 6 tagállamának külügyminiszterei elhatározták, hogy az európai

integrációt a gazdaság valamennyi ágára kiterjesztik. A belga miniszterelnök Henry Spaak vezette Messinai tanácskozás eredménye Paul Henry Spaak vezetésével a Beyen-terv kidolgozására Római

Szerződések megkötése – határozatlan időre - (2 szerződés: EGK, EURATOM), alapító tagok: Benelux államok, No., Fro.,Olo.)

II. EGK: 1957. 03.25., hatály: 1958. 01.01. jellege: keretszerződés:

o közös piac fő céljai, intézményeinek alapelvének meghatározásao kereskedelmi, gazdasági jellegű, de tartalmaz egyéb ügyeket is (pl. szoc.pol)

jogi státusz: közösség minden államában a jogi személy jogképességével és szerződőképességével bír, perképesség illeti meg képviseletében a Bizottság jár el

tartalma: preambulum – EGK céljai:o európai népek összefogásao gazdasági szociális haladáso Európát szétválasztó korlátok ledöntéseo népek élet- és munkakörülményeinek javításao gazdasági növekedés, kiegyensúlyozott kereskedelemo béke, szabadság megszilárdításao külkereskedelmi korlátok elhárítása

Általános feladatok:- a közös piac létrehozásával közös politikák végrehajtásával és tagállamok gazdasági politikájának

közelítésére biztosítani a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését Fő tevékenységi területek:

- vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése 12 év alatt (3*4 év)- áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása- egységes belső vámok- közös kereskedelmi politika- közös mezőgazdasági politika- közös közlekedéspolitika- szabad verseny biztosítása- jogszabályok közelítése- Európai Szociális Alap- Európai Beruházási Bank létrehozása

Döntéshozatal:- egyhangú döntés elve, később áttérés minősített többség elvére

Szervei:- Közgyűlés- Miniszterek Tanácsa (fő döntéshozó jogkör)- Bizottság (fő döntés kezdeményező, javaslattevő)- Európai Bíróság- Európai Beruházási Bank: kedvezményes kölcsönökkel támogatja a tagállamokat- Gazdasági, Szociális Bizottság: jogalkotás során vélemény kikérése

EGK alapelvei:1. közösségi hűség:

a.) tagállamok kötelesek megtenni minden olyan intézkedést, ami ahhoz szükséges, hogy a közösség elérje a célkitűzést

b.) tagállamok kötelesek megkönnyíteni intézményeik működésétc.) a tagállamok kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, ami az 1.,2. cikkellyel

ellentétes2. tagállamok egyenlősége: a jogszabályokat az összes hivatalos nyelven meg kell jelentetni3. nemzetiségi alapon történő diszkrimináció tilalma: a szerződés alkalmazása területén tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés

4

Szervei:o Közgyűlés:

a Közösségben egyesült államok népeinek képviselőiből áll Tagjait a tagállamok parlamentjei delegálják. Szerepe a döntéshozatalban a véleménynyilvánításra szorítkozik.

o Tanács: A közösségi döntéshozatal centruma Döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza. A minősített többséggel hozott döntések során az egyes tagállamok miniszteri szintű

képviselői nem egyenlő számú szavazattal rendelkeznek. o Bizottság:

figyelemmel kíséri a Szerződés, illetve az intézmények döntéseinek megvalósulását szükség esetén ajánlásokat, véleményeket fogadhat el önálló döntéshozatali jogkörrel is rendelkezik javaslattételi jog: részt vesz a döntések kialakításában.

Megjegyzés: A Tanács és Bizottság közötti erőviszony eltért a Főhatóság és a Tanács között az ESZAK Szerződésben foglaltaktól. A bizottságnak lényegesen kevesebb önálló döntéshozatali lehetősége van. A rendszer jellege tehát a szupranacionális felől inkább a kormányközi felé látszik eltolódni.(Az Euratom-ot lásd az előző tételnél)

3. AZ INTEGRÁCIÓ KIBŐVÜLÉSE 2004-IG

I. Az első kibővülés a ’70-es évek elején az integrációs szervezetnek a kibővülések adták a további lendületet 1960 – Stockholm EFTA létrejötte:

az EGK-ból kimaradó országok létrehozzák az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA)

feladata: országok között lebontsa a közös vámokat tagjai: GB, Dánia, Norvégia, Svájc, Svédo., Ausztria, Portugália, Izland, Finno.

1961 Egyesült Királyság EGK-ba való csatlakozási kérelmét Franciao. megvétózza (De Gaulle nyomására)

1963 – Yaoundéi konvenció: 18 afrikai ország és Madagaszkár 5 évre szóló preferenciális elbánást biztosító társulási megállapodást köt Közösségekkel

1965 – „üres székek” politikája: válság az EGK tanácsaiban, ugyanis a Tanácsban több területen az addigi egyhangúságot a

minősített döntéshozatal váltotta fel. Ezért → Franciao. (De Gaulle) a francia képviselők valamennyi közösségi szerv munkáját

távollétükkel bojkottálták, megbénítva ezzel azok működését Ez a helyzet 1965 júniusától - 1966 januárjáig tartott.

1966 – Luxemburgi kompromisszum: az üres székek politikájának vetett véget a francia álláspont győzelmeként is értékelhető az egyes tagállamoknak „fontos érdekükre” való hivatkozás elegendő ahhoz, hogy az

egyébként ellenükre meghozható és rájuk kötelező döntéssel szemben gyakorlatilag vétót emeljenek

Franciao. visszatért a Tanácsba, elfogadták, hogy a Tanácsban alkalmazzák a minősített többségi szavazás elvét, de ha valamelyik tagállam súlyos nemzeti érdeke indokolja, csak egyhangú szavazás lehetséges

1970 – csatlakozási tárgyalások GB, Dánia, Norvégia és Íro. felvételéről 1972 január 22. – „Kilencek Európája”:

Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia és Íro. felvételéről szóló egyezmény aláírása Hatály: 1973. 01.01., kivéve Norvégi, mert a népszavazáson a norvégok leszavazzák a

csatlakozást 1975 – Loméi konvenció:

felváltja a Yaoundéit 46 afrikai, karibi és csendes-óceáni állam és a Közösség közötti szerződés a preferenciális

kereskedelmi elbánásról

5

Az Európai Gazdasági Térségről folytatott tárgyalások tulajdonképpen csatlakozási előkészületek voltak, hiszen Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország még az EGT-szerződés aláírása előtt felvételüket kérték az Európai Unióba.

II. Déli kibővülés: Tízek Európája 1981. 01. 01. , Görögo. felvétele 12-ek Európája 1986. 01.01. Spanyolo., Portugália felvétele Mindhárom országra jellemző:

o a homogén gazdaságo kevés az 1 főre jutó GDPo regionális politikát hív életre

III. „Maradék EFTA” államokkal történő kibővülés Az 1972-ben a EFTA tagok közül Nagy-Brit, Dánia, Iro, után a maradék EFTA tag

o 1972-ben aláírt szabadkereskedelmi megállapodás Célja: a belső piac megvalósítása, ezt követi a

o 1992. 05. 02. Európai Gazdasági térség (1994 hatály) Az Európai Gazdasági Térségről folytatott tárgyalások tulajdonképpen csatlakozási

előkészületek voltak, hiszen Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország még az EGT-szerződés aláírása előtt felvételüket kérték az Európai Unióba.

A csatlakozás zökkenőmentes, mert az országok egyenesen bőkezűbb jóléti rendszerrel és igényesebb környezeti előírásokkal éltek mint az uniós átlag.

Gazdasági, politikai, kulturális berendezésük szintén rokon az unión belül megszokottal. Az unió jogrendjének átvétele sem jelentett nagy feladatot. 1994. június 24-25-én korfui Európai Tanács: a csatlakozási szerződések Ausztriával, Finnországgal,

Norvégiával és Svédországgal Tizenötök Eu-ja: Norvégia népe népszavazáson ismét elutasította a csatlakozást. 1995. január 1-től csak a

többi három ország vált taggá.

IV. Közép-Kelet Európai helyzet

Európai Megállapodás:o ’80-’90-es évek fordulóján Közép- és Kelet-Európában végbement rendszerváltozások nyomán

létrejött új, demokratikus és piacgazdasággal rendelkező országok és az Európai Közösségek kölcsönösen keresték az intenzív együttműködés, a kapcsolatok intézményesítésének lehetőségét.

o 1991. dec. 16-án Csehszlovák Szövetségi Köztársasággal, Lengyelországgal és Mo-val írták alá. o 1993-ban Románia és Bulgáriao 1995-ben a három balti köztársaság, majd Szlovénia következett. o A megállapodások politikai párbeszédek, ipari szabadkereskedelmi övezetet és a sokoldalú

kooperáció lehetőségét foglalták magukba. A közép- és kelet-európai országok közül tíz felvételét kérte az EU-ba. 1998. március 30-án elkezdődtek a csatlakozásról szóló kétoldalú kormányközi tárgyalások. Ugyanezen

bővülési hullámban érkezik Málta és Ciprus is. A csatlakozási tárgyalások 10 országgal: Cseh Közt., Észt Közt., Ciprusi Közt., Lett Közt., Litván Közt.,

Mo., Máltai Közt., Lengyel Közt., Szlovén Közt., Szlovák Közt., A 2002. decemberi koppenhágai Európai Tanács alkalmával záródtak le. Bulgáriával és Romániával

még folynak a tárgyalások. 2003. április 16. Athén: A 10 új állam csatlakozásáról szóló szerződés aláírása. 25 tagú EU: Az Athéni szerződés Hatálybalépését 2004. május 1 követően.

6

4. AZ INTEGRÁCIÓ BELSŐ ELMÉLYÜLÉSE 1986-IG

Jan Tinbergen: o negatív integráció: a tagországok együttműködése abban merül ki, hogy felszámolják a meglévő

korlátokato pozitív integráció: az integrációs szervezetben közös új politikát alkotnak, új szabadságrendszert

Az integráció területén mindkettő jelen van. 1962 – közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése, 1968-ra épült ki 1965 április 8. –Egyesítő Szerződés, hatály: 1967. 07.01.

o egységessé tette 3 közösség (ESZAK, EGK, EURATOM) intézményét, de meghagyta önálló jogalanyiságukat

o ettől a ponttól használatos az Európai Közösségek (EK) elnevezéso létrehozta a Tanács mellett a COREPER-t (tagállamok állandó képviselőinek Bizottsága)

1968. július 01. létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa hágai csúcsértekezlet, Werner-terv: döntöttek arról, hogy létre kell hozni a gazdasági és monetáris

célokat, uniót közös pénz, külső ok miatt csak 1990-re valósul meg 1970 Európai politikai együttműködés: egy kísérlet, hogy külpolitika és biztonság területén az államok

együttműködjenek 1974 Párizsban az állam, ill. kormányfők megállapodnak, hogy csúcstalálkozóikat Európai tanács

formában rendszeresen megtartják 1975. március: Európai Regionális Fejlesztési Alap létrejötte:

o célja: a közösségen belül regionális és szociális különbségek mérsékléseo 4 pénzalap:

1. Európai Regionális Fejlesztési Alap2. Európai Szociális Alap3. Mezőgazdasági Orientáció és Garancia Alap4. Halászati Orientációs Pénzügyi ….

1975 létrejön a Számvevőszék (1977-ben kezdi meg működését): Közgyűlést segítő szerv 1979 Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) bevezetése: monetáris unió előzménye 1985 Lord Cockfield – Jacques Delors: Fehér Könyv: belső piac kitelepítéséről, amely közel 300

irányelv módosítását tartalmazza James Doges: jelentés az intézményi továbbfejlesztésről 1985 Schengeni Egyezmény aláírása 1990 Schengeni egyezmény végrehajtásáról szóló szerződés aláírása, tartalma:

o ellenőrzések fokozatos felszámolása a tagállamok közti belső határokono vízum és tartózkodási politikao határokon átnyúló rendőri együttműködéso Egyesült Királyság, Íro., Dánia, Svédo., Finno. nem írja alá az egyezményto Hatálya: 1995. március 26.

Egységes Európai Okmány (SEA), Hága: a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása 1986. 02.17.-18., hatály: 1987. július 1.

o Tartalma: egységes belső piac megvalósítása 1992. december 31-ig gazdasági monetáris unió létrehozásának elhatározása minősített többséges szavazási elv bevezetése Parlament elnevezés bevezetés Parlament döntési jogkörének bővítése: együttműködési és hozzájárulási eljárás Európai Politikai Együttműködés intézményesítése (EPC) Első fokú bíróság létrehozása Európai Tanács intézményesítése Változtatható geometria elvének bevezetése: lehetőség nyílik arra, hogy a közösségi

jogot az egyes tagállamokban különböző módon alkalmazzák 1990-91: uniós tárgyalások, Delors terv az EMU megvalósítására 1991. december 9-10.: Maastrichti kormányközi tárgyalások 1992. február 7.: Maastricht, az Eu-i Uniós szerződések (TEU), aláírása: 1992. február 7., hatály: 1993.

november 1.

7

Európai Unió létjötte: 3 pilléres szerkezet:1. közösségi pillér2. közös kül- és biztonságpolitika3. Belügyi és igazságügyi együttműködés

1992. február 14.: EFTA-EK megállapodás az Európai Gazdasági Térség (EEA) létrehozásáról, hatály: 1994. január 01. az EFTA országok azonos elbánásban részesülnek a 4 alapszabályt illetően

(Ennél a tételnél még elmondható az „üres székek politikája” és a Luxemburgi kompromisszum)

5. AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY (EEO)

1986. február 17-én és 18-án aláírt és 1987. július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány az alapszerződések addigi legjelentősebb módosítását jelentette.

Legfontosabb előzménye: az egységes belső piac koncepciójának kidolgozása és elfogadtatása volt. 1985-ben lord Cockfield, a Bizottság brit tagja a Bizottság égisze alatt részletes és pontos programot

készített az egységes vagy belső piac előtt álló akadályok 1992 végéig történő lebontására. A program a Bizottság Fehér Könyveként vált ismertté.

Az EEO teremtett formális jogi alapot az Európai Politikai Együttműködés és az Európai Tanács számára. Az Európai Tanács évente legalább kétszer összeül, tagjai a tagállamok állam- és /vagy kormányfői és a

Bizottság elnöke. Őket a külügyminiszterek és a Bizottság egy tagja segíti. Elsőfokú bíróság létrehozása:

o A szerződés módosítása hatalmazza fel a tanácsot a létrehozásrao az Európai Bíróság mellett működik

A Tanács 1988-as határozatával hozta létre az Elsőfokú Bíróságot. „Kooperációs eljárás”:

egy új döntéshozatali eljárás is bekerült az EGK Szerződésbe, amely az Európai Parlament konzultatív szerepét erősíti.

Eljárás során a Parlament egyetértése híján a Tanács az egyébként minősített többséget igénylő kérdésben csak egyhangúan dönthet.

A Parlament vétójogot kapott az új tagok felvételével kapcsolatban. Bár az EEO fogadtatása meglehetősen kritikus volt, s igazi áttörést nem hozott, valóban új

utakat – legalábbis a szövegek szintjén – nem nyitott. „comitology” szisztéma:

azt a gyakorlatot jelenti, amikor a Tanács hatáskört delegál a Bizottsághoz, miközben a mellette létesített bizottságok révén bizonyos kontrollt gyakorol felette

Tartalmi téren a Közösség új kompetenciákkal való felruházása mindenekelőtt a belső piac megteremtésére szóló felhatalmazás beiktatása volt a legjelentősebb lépés. A belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

6. A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS.

I. ELŐZMÉNYE: Jacques Delors, a Bizottság elnöke által vezetett bizottság 1989-ben jelentést készített a gazdasági és

monetáris unió három szakaszban történő megvalósítására. Az Európai Tanács két kormányközi konferencia összehívásáról döntött:

o Az egyik rendeltetése a gazdasági és monetáris unió szerződésbe foglalása

o A másiké a politikai unió megteremtése volt. A kormányközi konferenciák eredményét: az Európai Unióról szóló szerződés tervezetét a luxemburgi

Európai Tanácson ismertették 1992. február 7. a tagállamok képviselői aláírták Maastricht-ben.

II. Szerződés jellemzői. Európai Unió létrehozásáról szól (az Európai Közösség helyett) aláírás: 1992. február 7., hatály: 1993. november 01. tartalma: Európai Közösségek helyére az Európai Unió lép jogi státusz: Európai Unió nem önálló jogi személy Unió 3 pilléren áll:

8

1. Közösségi pillér2. Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP)3. Belügyi és igazságügyi együttműködés (BI)

szerződés felépítése: címekre tagolódik I. cím:

az Unió mindhárom pillérére vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazza itt találjuk az Unió célját, elveit, az Európai Tanácsról szóló rendelkezéseket, eljárást, amelyet az elvek megsértése során

alkalmaznak II.-III.-IV. cím:

Európai közösségről szóló szerződés az ESZAK-EURATOM szerződés rendelkezéseit módosítják

V. cím: az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikáját intézményesíti a célok, az eszközök, a

döntéshozatali eljárások meghatározásával. VI. cím:

az Unió Belügyi és Igazságügyi Együttműködésének alapjait írja le. A VII. cím:

a Szerződés Záró Rendelkezéseit tartalmazza. III. Az Unió pillérei:

1. Közösségi pillér: Uniós állampolgárság bevezetése: kiegészíti nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot

o uniós állampolgári jogosítványok: szabad mozgás, tartózkodás joga az Unióban Eu parlament és helyhatósági választáson aktív és passzív szavazati joggal

rendelkeznek diplomáciai és konzuli védelemhez való jog petíciós jog: Európai parlamenthez és Ombudsmanhoz fordulás joga

Európai Ombudsman felállítása: hibás intézmények panaszaival lehet ide fordulni Kohéziós alap létrejötte: külön speciális pénzalap, azok vehetik igénybe, akiknek az 1 főre jutó

GDP uniós átlaga nem éri el a 90%-ot Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) megteremtése, az ECU-t 1999. január 1-től az euró váltja

fel Maastrichti konvergencia kritériumok: annak az országnak, amelyik részt kíván venni a

gazdasági és pénzügyi unióban, biztosítania kell, hogy a gazdasága és pénzügyei 5 feltételnek megfelelnek:

o infláció mértéke max. 1,5 %-kal haladhatja meg a 3 legkevesebb inflációs szintű tagországok átlagát

o kamat: max. 2 %-kal haladhatják meg a 3 legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállamok átlagát

o költségvetési hiány: a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 %-nál kisebbo államadósság: a bruttó hazai össztermék (GDP) 60%-nál kisebbo stabil nemzeti valuta: árfolyamát legalább 2 évig az Európai Monetáris Rend. árfolyam

mechanizmusban kell tartani, nem lehet leértékelés eközben Európai Központi bank felállítása: (1998. június 1.) Parlament erősítése: együttdöntési eljárás: társ-jogalkotó lett az Eu-i Parlament, nem lehet

nélküle közösségi szabályt elfogadni Régiók Bizottságának felállítása: döntéshozatali fórum, érdekképviselet Számvevőszék intézményesítése Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél

tekintetében nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni, és ha a javasolt lépés méretei, hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható

új közös politikák: környezetvédelem, fogyasztóvédelem, oktatás, egészségügy, kutatásfejlesztés

9

2. Pillér A Közös kül- és biztonságpolitikai: eszközei: közös álláspont, közös fellépés döntési elv: egyhangúság Európai Tanács, Külügymin. Tanácsa hatáskör: Európai Tanács, Külügymin. Tanácsa

nem jött létre a II. pillér, mert a tagállamok ezen a területen nem adnák fel önálló döntési autonómiájukat, azaz megőrizték szuverenitásukat

3. Pillér Igazságügyi és belügyi együttműködés: területe: bevándorlás, menekültügy, közös vízumpolitika, személyek szabad mozgása, bűnügyi,

igazságszolgáltatás, rendőri együttműködés, magánjogi igazságszolgáltatási együttműködés hatáskör: Tanács döntés: egyhangú: Eu Tanács, Belügymin. Tanácsa Alapszerződések módosítása lehetővé teszi a tagállamok kormányképviseleti konferenciájának

összehívását kezdeményezési jog: tagállamok, Bizottságok összehívási jog: Tanácselnök döntés: Tanács + Parlamenti konzultáció csatlakozás: bármely állam az Unió tagjává válhat, a bővítés kérdésében a Tanács egyhangúan

dönt a Parlament abszolút többséggel hozott hozzájárulása és a Bizottsággal való előzetes konzultáción

A Maastrichti Szerződéshez 17 jegyzőkönyv és 33 nyilatkozat kapcsolódik. A jegyzőkönyvek közül kiemelkedő fontosságúnak tekinthetjük a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányát és az Egyesült Királyságnak, valamint Dániának a monetáris unióból való kimaradását lehetővé tevő jegyzőkönyveket.

7. AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (ASZ) (aláírás: 1997. okt. 2, hatály: 1999. május 1.)

I. Szerződésről általában Az Európai Uniós szerződés B. és N. cikkei előirányozták a Szerződés felülvizsgálatát célzó kormányközi

konferencia összehívását 1996-ban. Általános cél: az intézményi reformok beiktatása volt. Ezt a célt valójában nem sikerült elérni, hiszen az

intézmények felépítésén nem sikerült változtatni. Viszont ismét számos kiigazításra került sor az Unió építményén.

Formai újdonság: az Uniós Szerződést és az EK Szerződést is újraszámozta.II. Módosítás célja

1. állampolgári és munkavállalási jogok az Unió középpontjába helyezése2. belső piaci szabadságot akadályozó korlátok tényleges felszámolása3. nemzetközi és külügyekben az Unió hatáskörének erősítése4. a hatékonyság növelése az Unió intézményi rendszerében

III. Szerződés felépítése:Bevezető rendelkezések

új alapelv bevezetése: nyilvánosság elve: a döntéseket a lehető legnagyobb nyilvánosság bevonásával és az állampolgárokhoz lehető legközelebb kell hozni.

új célok kitűzése: o magas szintű foglalkoztatottság megvalósításao férfi-női egyenjogúság megvalósításao közös védelmi politika fokozatos megvalósításao Unió fenntartása, fejlesztéseo az Unió a szabadság, demokrácia, emberi jogok és az alapvető szabadságok

tiszteletben tartásán és jogállamiság elvein alapul alapvető jogokat megsértő tagállam elleni eljárás bevezetése

o uniós nemzeti állampolgárság párhuzamosan létezik emberi jogok tiszteletben tartása:

o amely a demokrácián, a jogállamiság elvén alapszik o az elvek tiszteletben tartása a belépés feltételeo a fenti elvek komoly és tartós megszegése a tagállam részéről felfüggesztheti

annak a Szerződésen alapuló jogait, beleértve a szavazati jogát.

10

o A tagállam kötelezettségei alól nem mentesül.I. pillért érintő változások:

szociálpolitika: szociális jegyzőkönyv beemelése környezetvédelem: deklarálja az önfenntartó fejlődés célkitűzéseit közegészségügy: tanács jogalkotási hatáskört kap a növény- és állategészségügyi szabályok

elfogadására foglalkoztatáspolitika: munkaerő-munkaerő piac kiépítése érdekében inkorporáltak: vízumpolitika, menedékjog, bevándorlás, magánjogi igazságügyi

együttműködés kérdéseit ezek a rendelkezések 5 éven belül lépnek hatályba a szerződés hatályba lépését követően gazdaságpolitika: új valutaátváltási rend létrehozása

II. pillért (KKBP) érintő változások: konstruktív (kék könyvben: pozitív tartózkodás) tartózkodás: ha vmelyik tagállam nem ért

egyet egy javaslattal, tartózkodhat anélkül, hogy az egyhangúság csorbát szenvedne. A tartózkodó nem vesz részt a közös fellépésben, de viseli terheit.

Trojka szerepe megnő a válság menedzselésében Mr. Vagy Ms CFSP: a tagállamok közös külpolitikai képviselője a Tanács főtitkárt nevez ki a

kül- és biztonságpolitika kérdések képviselésére A Tanácsot feljogosították nemzetközi szerződések aláírására Szavazás: Tanács egyhangúlag dönt Közös fellépés, álláspont kérdéseiben: minősített többség Amennyiben egy tagállam bejelenti, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség alkotmányos

rendjébe ütközik, a szerződés re nem lesz kötelező. Az egyes aktusok (közös álláspont, stratégia; együttes fellépés) pontosabb megfogalmazást

nyertek. Unió tanács felhatalmazást kapott, hogy döntsön a NYEU-nak az Európai Unióba történő

integrálásáról A KKBP finanszírozása: az adminisztratív kiadások mellett az operatív, a tényleges fellépéssel

kapcsolatos kiadásokat is a Közösségek költségvetéséből kell fedezni. Mivel ezek nem kötelező kiadások lesznek, ahol az Európai Parlament mondja ki a végső szót, a Parlament is kapott némi tényleges beavatkozási lehetőséget a KKBP terén.

III. pillért (IB) érintő változások: Egyes területek közösségiesítése:

EK Szerződés IV. címe lett: Vízum, bevándorlás, menedékjog és a polgári ügyekben megvalósuló igazságszolgáltatási együttműködés.

III. pillér lett: rendőrségi és igazságügyi együttműködés a bűnügyek terén Együttműködés konkrét céljai:

Terrorizmus Kábítószer-kereskedelem Az emberkereskedelem A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények Korrupció és a pénzügyi visszaélések elleni harc.

A fenti cél eléréshez módszerek (flexibilitás klauzula – szorosabb együttműködés): Rendőrségek Vámrendszerek Egyéb jogkikényszerítésre felhatalmazott szervek közötti kooperáció az Europol

támogatásával Megerősített együttműködés igazságszolgáltatási szervek között Büntetőjogi jogharmonizáció

Schengen Szerződés a közös határok ellenőrzésének eltörléséről (1985,1990) egy jegyzőkönyvbe foglalva a Szerződés részre lett (Anglia, Írország kimaradást jelentett be, Dánia pedig külön pozíciót foglalt el.)

Csatlakozók esetében Schengen is az acquis comunautaire része lett. Eszközök: konvenciók, keretdöntések

IV. Intézményi reformok:- Parlament szerepe megnőtt:

o Együttdöntési a jogforrások meghozatalánál

11

o Jóváhagyási jog a Bizottság elnökének kinevezésekoro Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben

- minősített többségi szavazás általánossá válása- Eu-i Bíróság hatásköre kiterjed a III. pilléres ügyekre is, ha a tagállamok alávetik magukat

V. Záró rendelkezések Döntés „luxemburgi kompromisszum tovább fejlesztett változata”: minősített többséggel

dönt a Tanács kivéve, ha a valamely tag kinyilvánított, fontos nemzeti politikai érdeke miatt ellenzi a tervezett döntést, nem kerül sor szavazásra. Ugyanakkor arról lehet, szavazni, hogy a döntést bocsássák az Európai Tanács elé, hogy egyhangú döntéshozatallal hozza meg az intézkedést.

Flexibilitás Klauzula: lehetőség van, hogy a tagállamok egymás között szorosabb együttműködést valósítsanak meg közösségi intézmények és eljárások igénybevételével. (lásd III. pill. Változásoknál)

o Alkalmazása: I. és II. pillérbeno Feltétele:

nem vonatkozhat a közösség hatáskörébe tartozó ügyekre nem vonatkozhat a Közösség politikáira nem irányulhat az uniós állampolgársághoz fűződő jogok

csorbítására vagy diszkriminációira

8. NIZZAI SZERZŐDÉS RENDELKEZÉSEI (aláírás: 2001. február 26., hatály: 2003. február 1.)

I. Célja: az Amszterdami Szerződés elmaradt célkitűzéseinek megvalósítása, az EU keleti bővítésének elősegítése Unió intézményrendszerének átalakítása Unió döntéshozatali rendszerének átalakítása, minősített többségi döntés további kiterjesztése Szorosabb együttműködés továbbfejlesztése

II. tartalma:1. Tanács:

o minősített többségi szavazás új rendszere (hatály: 2005)o szavazati arányok és abszolút számok megváltoztatása:

15 tagnak összesen: 234 szavazata lesz, a minősített többséghez ebből 169 szükséges 12 új tag csatlakozása után (27 tag) összesen 345 szavazata lesz, a minősített többséghez

255 szavazat szükséges, blokkoló kisebbség száma: 91 korlátok: a minősített többséghez a tagállamok felének a támogatása és minimum az Unió

lakosságának 62%-a (népességi szűrő) szükséges. A népességi szűrő ellenőrzését bármely tagállam javasolhatja, és ha nem áll fenn, a döntést nem lehet elfogadottnak tekinteni

2. Bizottság: összetétele: 1 tagállam 1 biztos elve, de maximum 27 biztos hatálya: 2005. január 1. rotációs elv bevezetése a cél: a Bizottság létszáma kisebb legyen a tagállamok számánál, hatálya: a 27.

tag csatlakozását követő első új Bizottság elnök szerepének erősítése:

o hatásköre: alelnök kijelölése a bizottság belső struktúrájának meghatározása hatáskörök megosztása a biztosok lemondásának indítványozása

a Bizottság kinevezési eljárása változik: az Elnök személyét a Tanács minősített többséggel és Parlamenti jóváhagyással jelölik

a Tanács minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével és parlamenti jóváhagyással nevezi ki a teljes Bizottságot

3. Parlament: 700 fő helyett 732 fős max. (27 tagú Unió esetén) összes szavazat: a bővítés előtt 626, után: 732

12

legtöbb 99, legkevesebb 5, Mo.-on 22 mandátum 25 tag esetén: 732 Mo. 24 mandátummal rendelkezik

4. Bíróság: tagonként 1 bíró elv főügyészek: max. 8, de a Tanács egyhangú döntéssel növelheti számukat 11 bíróból álló kamara felállítására a Bíróságon szakértői bírói testületek első fokon való ítélkezésére nyílik lehetőség, cél: tehermentesítés

III. Döntéshozatali eljárásokat érintő kérdések Tanács: egyhangú döntés visszaszorítása, 30 új területen minősített többségi szavazás bevezetése

Pl.o személyek ellenőrzése a külső határokono Polgári jogi igazságügyi együttműködéso Európai parlamenti képviselők jogállásao Euró bevezetésével kapcsolatos intézkedéseko Bizonyos tisztségek kinevezése

egyhangú döntés: adózás, gazdasági, szociális kohézió, társadalombiztosítás, közös kereskedelempolitika, vízum, menedékjog, migráció

Európai Parlament: együttdöntési eljárás növekedése hatálya alá kerülő területek:o diszkrimináció elleni intézkedéseko polgári jogi igazságszolgáltatáso európai szintű pártok státusza és pénzügyi támogatásao különleges támogatási rendszerek az ipar területén

Későbbi időpontban együttdöntési eljárás alá kerülő területek:o illegális bevándorlás (2004. május 1-jétőlo harmadik ország vízummal rendelkező állampolgárai szabad mozgásának feltételei (2004. május 1-

jétől)o személyek ellenőrzésének eljárása a külső határokon menedékjogo menekültekre vonatkozó rendelkezéseko menedékjog

Egyéb módosítások:o demokratikus alapértékek védelméről szóló eljárás:

Amszterdami szerződés kiegészítése: a tagállamok 1/3-a, a Bizottság vagy az Eu Parlament kezdeményezésére a Tanács

4/5-ös többséggel megállapítja a 6. cikk súlyos megsértéséhez világos veszélyét is

megfelelő intézkedések megtétele: a Tanács meghallgatja az érintett tagállamot, és felkérhet egy független személyekből álló testületet jelentés készítésére az érintett tagállamban fennálló helyzetről

Megerősített együttműködés: az EU intézményi kereteit kihasználva egyes tagállamok bizonyos területeken mélyítik együttműködésüket, míg más tagállamok ettől távol maradnak és a kimaradók később csatlakozhatnak a szorosabb együttműködéshez (a szorosabb együttműködés területein csak az abban résztvevő tagállamok rendelkeznek szavazati joggal a Nizzai Szerződés egyszerűsítette, mert az ASZ alkalmazásának feltételeit szigorúan határozta meg

9. AZ EURÓPAI KONFENT ÉS AZ EURÓPAI ALKOTMÁNY I. Szerződéstervezet egy Európai Alkotmány létrehozásáról:

13

A Nizzai Európai Tanács döntött arról, hogy 2004-ben újabb kormányközi konferenciát hívtak össze a Szerződések módosításáról.

A Csúcs elfogadta a „Nyilatkozat az Unió jövőjéről” című dokumentumot, amely szerint a kormányközi konferenciának döntenie kell az Európai Unió és intézményei demokratikus legitimitásának és átláthatóságának erősítéséről, valamint a tagállamok polgáraihoz közelítése érdekében a következő kérdésekben:

o A tagállamok és az Unió közötti pontosabb hatáskörmegosztás kialakítása és ennek ellenőrzéseo Az Európai Unió Alapjogi Chartájának jogi helyzetérőlo A Szerződések egyszerűsítésérőlo A Nemzeti parlamenteknek az európai integrációban betöltött szerepéről

II. Az Európai Konvent: Laekeni Nyilatkozat az Európai Unió Jövőjéről című dokumentum elfogadása:

o 2001. dec. 14-15 Laken Európa Tanács ülés.o Európai Konvent felállítása

Feladatai:- egyszerűsíteni és újjászervezni az Unió alapszerződéseinek rendszerét- megvizsgálni az Unió Alapjogi Chartájának szerződésbe-foglalása lehetőségét- növelni az intézmények demokratikus legitimációját, átláthatóságát és

hatékonyságát- jobban elhatárolni a kompetenciákat és egyszerűsíteni a jogi eszköztárat

Alakuló ülés: - 2002. február 28-án tartotta Brüsszelben.

Összetétele: - összesen 105 tagú testület- a tagállamok kormányai 1-1- a nemzeti parlamentek 2-2 - az Európai Parlament 16 képviselőjéből - a Bizottság két tagjából állt. - A 13 tagjelölt ország a tagállamokkal megegyező képviselővel vett részt,

jogosítványaik csupán annyiban voltak korlátozottak, hogy a tagállamok között kialakult konszenzust nem akadályozhatták meg, valamint anyanyelvüket csak költségtérítés ellenében használhatták.

- Megfigyelői státusszal rendelkezett:o a Gazdasági és Szociális Bizottság 3o az európai szociális partnereko a Régiók Bizottsága 6 tagja o az európai ombudsman.

A testület működése során az Európai Unió 11 hivatalos nyelvét használta. Ülései:

- összesen 26 plenáris ülést tartott- munkájáról mindig beszámolt az Európai Tanácsnak.- A testület elnöke, 2003. július 18-án adta át az Alkotmányos Szerződés tervezetét

az olasz elnökségnek, ezzel a Konvent bevégezte hivatását, megszűnt.III. Az Alkotmányos Szerződés tervezetébe foglalt változások:

1. Célok és Alapértékek: Az Unió összehangolja a közös célok elérésre irányuló tagállami politikát és a közösségi elv szerint

gyakorolja a ráruházott hatásköröket. Az Unió nyitva áll minden olyan állam előtt, amely tiszteletbe tartja az értékeit és elkötelezett azok közös

érvényesítése mellett. Az Unió alapértékei:

Emberi méltóság Jogállamiság és az emberi jogok tiszteletbe tartása – ideértve a kisebbséghez tartozó

személyek jogait. Ezek az értéke közösek a pluralizmus, a diszkriminációmentesség, a tolerancia, az

igazságosság, a szolidaritás és a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvével jellemzett társadalomban.

Célja: A béke, az általa vallott értékek és a népek jólétének előmozdítása

14

A szabadság, a biztonság és a jog térségét hozza létre Az piaci verseny szabd és torzulásoktól mentes Az Unió munkálkodik a fenntartható fejlődésért Elősegíti a tudományos és technológiai haladást Küzd a társadalmi kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés ellen Előmozdítja a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és a tagállamok közötti

szolidaritást Alapelvek:

Tagállamok egyenlőségének elve, nemzeti indentitásuk tisztelete Közösségi hűség: Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elve Primátus elve: az EU alkotmány és az uniós intézmények által hatásköreik gyakorlás során

elfogadott jogszabály magasabb rendű a tagállamok törvényénél. Az Unió jogi személy A három pilléres szerkezet felszámolása Az uniós polgárság automatikusan jár minden személynek aki valamilyen tagállam

állampolgára Az Unió és a tagállamok hatáskörébe tartozó ügyek elhatárolása:

Az Unió csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagállamok kifejezetten ráruházták a hatalmat – ezt a hatalmat a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletbe tartásával kell gyakorolni.

o Kizárólagos EU-kompetencia: (csak EU-szinten születhet joganyag)Területei:

- Pénzügyi politikai- Külkereskedelem- Vámunió- Tengermegőrzés- Versenypolitikai jogalkotás: az egységes piac zavartalan működéséhez - Nemzetközi szerződések kötése: amennyiben valamilyen belső uniós

politikából fakadnak.o Közös hatáskörök

(amikor EU és nemzet állami szinten is lehet jogalkotás) Területei:

- Belső piac- Bel- és igazságügy- Mezőgazdaság és halászat- Szállítás- Energia- Szociálpolitika egyes részei- Gazdasági, szociális és területi kohézió- Környezetvédelem- Fogyasztóvédelem- Uniós közegészségügy- Kutatás, űrkutatás- Humanitárius segítségnyújtás

o Támogatói, koordináló hatáskör(EU szinten nem lehet szó közvetlen jogalkotásról, vagy tagországokon számon kérhető harmonizálásról, viszont hasznos lehet az EU rálátása a tagországok eltérő gyakorlatára, amelyek koordinálása) Területei:

- Ipar- Egészségvédelem- Oktatás, sport, kultúra, turizmus.

o Gazdaságpolitikai és foglalkoztatás-politikai koordináció:- A politikák tagországok közötti egyeztetésre szorítkozik

o Közös kül- és biztonságpolitika:- Nem „egységes” politikáról van szó, hanem „közös”, azaz együtt

formáltról

2. Jogi eszközök:

15

Jelentősen egyszerűsített 13-ról 4-re csökkent:

törvények kerettörvények szabályozások döntések, javaslatok és vélemények

3. Döntéshozatal: alapeset:

o a kizárólagos javaslattételi jogokkal rendelkező Bizottság javaslatára a Tanács és a Parlament közösen dönt

o Általános szabállyá a minősített többségű szavazás és az együttdöntési eljárás váliko Kivétel: kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügy, amelyet részben kormányközi elvek

mentén szabályoznak.4. Intézményi változások: Intézmények csoportosítása:

o ún. intézmények alkotják: Európai Parlament:

- Mandátumok módosítása: Legkevesebb mandátum tagországonként 6 fő Legtöbb 96 Mo. 24 fő

- Maximum 750 fős lehet- A költségvetés megszavazásakor eltörlik majd a kötelező és a nem kötelező

kiadások közötti eddig megkülönböztetést Európai Tanács: nem felelős a Parlamentnek

- 2 és fél évre választják tagjait minősített többséggel Miniszteri Tanács:

- Formációk száma és a tanácsi elnöklés rendje módosul- A jogalkotói Tanács elvetése- A minősített többségi szavazás kiterjesztése

Európai Bizottság:- Az 1 tagállam 1 biztos elvének elhalasztása- A bizottságnak 2014-ig annyi tagja van, ahány tagállami- Utána ha csak a tanács egyhangú szavazással nem dönt másként a testület

tagjainak száma a tagállamok ⅔-ára csökken és a tagállamok a rotáció elvének figyelembevételével jelölhetik a biztosokat.

Bíróság:- A elnevezés magába foglalná:

Európai Bíróságot Felsőbíróságot ún. Különbíróságokat

- Az Elsőfokú Bíróság új neve a Felsőbíróság- A bírói különtanácsoké a különbíróság lenne.

o az Unió egyéb intézményei és szervei tartoznak: Európai Központi Bank Számvevőszék

o az Unió tanácsadó szervei: Régiók Bizottságát Gazdasági és Szociális Bizottságot.

o Az Unió külügyminisztere: Az Európai tanács minősített többséggel nevezi ki Irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját Feladata: javaslatot tehet a közös külpolitika előre vitelére, s ez a jog illeti meg őt a közös

biztonsági és védelmi politika terén is Elnökli a Külügyminiszteri Tanácsot és a Bizottság alelnöki posztját is birtokolja

16

5. Az Unió Alapjogi Chartája: Az Alkotmányos Szerződés tervezetének lényegesen új eleme, hogy második részeként Beemeli az Unió Alapjogi Chartáját. Ezen túlmenően felhatalmazza az Uniót, hogy csatlakozását kérje az Emberi Jogok és Alapvető

Szabadságok Európai Egyezményéhez.6. Az Unió szimbólumai:

Unió zászlaja: kék alapon 12 arany csillag Himnusza: Ludwig van Beethoven Kilencedik szimfóniájának Örömódáján alapul Unió jelmondata: Egység a sokféleségben Unió pénze az euro Európa ünnepének napja: május 9-e

Megjegyzés: az Unió és a tagállamok joga közötti viszonyról az Alapszerződések nem rendelkeznek. A közösségi jognak a tagállami joggal szembeni elsőbbségének az elvét az Európai Bíróság fogalmazta meg ítéleteiben.

10. AZ EURÓPAI UNIÓ HÁROM PILLÉRES SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE, AZ EGYES PILLÉREK MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA ÉS JOGI ESZKÖZRENDSZERE (EU hárompilléres szerkezetét lásd a 6-os tételnél – 10-11 – oldal jobbat nem találok „sehol se nem”)I. Jogi eszközrendszer:

II. pillér formális aktusai (KKBP):o Európa Tanács dönt:

Meghatározza a közös kül- és biztonságpolitikai elveit és általános irányvonalát Dönt az Unió Tanácsa javaslata alapján az ún. közös stratégiák elfogadásáról, mely

tartalmazza:- a célokat, - megvalósítás időtartalmát- az Unió és a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó eszközöket.

A meghatározott általános irányvonalakhoz igazodva a közös stratégiák végrehajtása érdekében a Tanács hoz döntéseket, így különösen:

- az együttes fellépésekről- közös álláspontokról.

o Az együttes fellépés az Unió tényleges cselekvését igénylő helyzetekben határozható elo Az erről szóló döntésnek tartalmaznia kell:

az akció céljait hatókörét eszközeit ha szükséges az időtartamot megvalósítás feltételeit.

o Tanács felülvizsgálhatja a közös fellépés elveit, és céljait, ha a körülmények jelentősen megváltoznak (amíg ez nem történik meg az együttes fellépés él).

o Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy az együttes fellépések végrehajtását elősegítendő terjesszen elő javaslatot.

o A közös álláspont az Unió viszonyulását fejezi ki: egyedi esetekre egy meghatározott földrajzi térségre vonatkozóan.

o A tagállamoknak tevékenységük során tartaniuk kell magukat a közös állásponthozo Ezeknek az aktusoknak nincs közvetlen hatályuk, vagyis a tagállamok jogalanyaira közvetlenül

jogokat nem származtatnak.o Amennyiben a II. pillér terültén kitűzött célok eléréséhez egy vagy több állam, esetleg

nemzetközi szervezettel szerződés megkötésére van szükség, a Tanács köti egyhangú döntést követően az Elnökség javaslatára.

o A szerződés megkötése tekintetében a Tanács egyhangúlag felhatalmazhatja az Elnökséget a tárgyalások megkezdésére.

17

III. pillér formális aktusai (BI): O A Tanács az együttműködés ezen területen valamely tagállam vagy a Bizottság javaslatára

elfogadhat: Egyhangúan közös álláspontot:

- 4Az Unió viszonyulását fejezi ki Kerethatározatot:

- A tagállamok jogszabályainak közelítését célozza meg- Míg a határozat a címzett tagállamokra kötelező (a határozat nem bír

közvetlen hatállyal ellentétben a közösségi jogi határozattal)- 2000. május 29. első kerethatározat a rendőrségi és igazságügyi

együttműködési pillérben: az euró bevezetésére tekintettel a pénzhamisítás elleni védekezés büntetőszankciókkal és egyéb módon történő erősítését célozza.

O Továbbá a Tanács kidolgozhat: Megállapodást:

- amelyet aztán elfogadására ajánl a tagállamok számára- a megállapodás amennyiben azt legalább a tagállamok fele elfogadta,

ratifikálta, az elfogadó államok tekintetében hatályba lép

11. EURÓPAI TANÁCS ÖSSZETÉTELE, MŰKÖDÉSE, FELADATAI

I. Jellemzője: Az EU tagállamok állam- és kormányfőiből áll ún. szupertanács vagy csúcsszerv teljes politikai legitimáció jellemzi. A szerv működése az Unió valamennyi területére kiterjed A tagállamok ezen csúcsértekezlete kezdetben meglehetősen ritka volt 1974 dec. a francia köztársasági elnök tett javaslatot a csúcsértekezlet rendszeressé tételére Európai Tanács

elnevezésselII. Történeti fejlődése:

1957 Párizs: Római szerződés előkészítése 1961 Párizs: Bonn (?) politikai együttműködés, egyeztető tárgyalások 1969-74 között EU-i csúcstalálkozó 1974-től: Eu-i Tanács néven rendszeresen megtartják 1986 Egységes Eu-i Okmány bevezette az EK szervek közé 1992. TEU hibrid formát vezet be (hibrid forma: Eu-i Tanács konszenzussal dönt, nem minősített

többséggel) 1997. ASZ a hibrid újabb változatát vezeti be

III. Összehívás: évente 2 alkalommal az ülések előkészítése az Elnökség feladata, de segíti a COREPER és a Tanács Titkársága is

IV. Összetétele, tagjai: a tagállamok állam (Finno.,Fro.) és kormányfők (többi képviselteti magát) külügyminiszterek Európai Közösségek Bizottságának elnöke Nyitónapon a Parlament elnöke

V. Működése: összeülése után, a nyitónapon meghallgatja az Eu-i Parlament elnökét a plenáris ülésen külön tárgyalnak az állam ill. kormányfők és a Bizottság elnöke, ill. a külügyminiszterek

és a Bizottság egy tagja ezután teljes ülés, megvitatják a felmerült kérdéseket ill. a megoldási javaslatokat

az ülés az elnökség konklúzióival zárul, ezekhez mellékletek, nyilatkozatok tartoznak és hivatalos lapjukban közzéteszik

VI. Feladata:

18

stratégiai egyeztetés döntés az EU-i politika irányvonalairól nagy horderejű, stratégiai fontosságú kérdésekben dönt meghatározza a fejlődés általános irányvonalát határoz a tagok felvételéről elfogadja és megvitatja a gazdaságpolitikára vonatkozó konklúziót megvizsgálja minden évben a foglalkoztatottság helyzetét és éves jelentést készít politikai döntéshozó szerv megfogalmazza a kül.- és biztonságpolitika elveit dönt a követendő stratégiáról

VII. Döntés: konszenzusos nem alkot jogszabályt, kivétel: a II. pillérbe tartozó közös stratégiát, mert itt alkot) döntési formák:

o package-deal (egyezségcsomag)o linkage technikák = kompromisszumo alkuo tárgyalások

TEU: gazdasági és monetáris unió 3. szektorba való áttérés döntései: minősített többség ASZ: demokrácia kontroll, valamely tagállam demokratikus alapelveit nem tartja tiszteletben vele szemben

fel lehet lépni, EU 7-11. cikkben megfogalmazott rendelkezések alapján (minősített többség), kivéve 11 cikk, mert itt egyhangúan döntenek

(ha esetleg kérdeznék ennél a tételnél)Hatáskörének megosztása:

EU

I. pillér: II. pillér III. pillérKlasszikus közösségi rész közös kül- és bizt. Politika bel- és ig.ügyi együttműködésVámunió, közös politika4 alapszabály klasszikus kormányközi metódust követik a tagokszupranacionális elveken nyugszikEU-nak van erős hatásköri rendelkezése

Közös politika: azok a területek, amelyekben a közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, döntést csak a közösség hozhatKözösségi politika: ahol párhuzamos hatáskör van, ahol a tagállamok és közösség is dönthet, szubszidiaritás elve

12. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK FELADATAI, ÖSSZETÉTELE, MŰKÖDÉSE, SZAVAZÁSI RENDSZERE

(emlékeztetőül) Az Európai Közösségek 5 intézménye:

1. Európai Parlament2. Tanács3. Bizottság4. Bíróság5. Számvevőszék

Az intézmények között nincs hierarchia. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot együtt a Közösség politikai intézményeinek is nevezik.

I. Általános jellemzői: tagállamok kormányait képviseli

19

tagállamok véleménykifejtésének közvetlen fóruma nemzeti érdekek képviseletére szolgál kormányközi és szupranacionális érdekeket (elveket?) egyesít jogalkotás: közösségi rendben tagállami általános gazdaságpolitika koordinálása jelentős végrehajtó szerepkör a Tanács az Unió döntéshozó szerve székhelye: Brüsszel (ápr. jún, okt: Luxemburg)

II. Összetétele: Minden tagállam 1 miniszteri szintű képviselőjéből áll (15 tagállam szakminiszterei):

III. Működési formái:o Általános Ügyek Tanácsa: tagjai a tagállamok külügyminiszterei, havonta üléseziko Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN): tagjai pénzügyminiszterek, ülései havontao Szektorális Tanács (kb. 25 féle): - tagjai ágazati miniszterek

fontosabbak havonta, a többi évente 4-5 alkalommal ülésezik, pl. Mezőgazdasági Tanács havontaIV. Működése:

elnök hívja össze: saját döntése alapján vagy 1 tag kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére zárt üléseket tart, kivéve: az elnökség féléves programjáról és a Bizottság éves munkatervéről nyilvános

vitát folytat (tévében közvetítik)o minősített többséggel dönt: ált. elv I. pilléres ügyekbeno egyszerű többség: eljárási kérdésekbeno egyhangúság: II. és III. pilléres ügyekben, tagfelvétel, szerződés módosítás kérdésekben

a tanács dokumentumai titkosak, de bizonyos esetekben kérhető nyilvánosságra hozataluk, de erről a Tanács dönt

Meg kell tagadni: a hozzáférés jogát, ha a hozzáférés veszélyeztetné:o Az alábbi közérdekeket:

közbiztonság védelmi és katonai anyagok nemzetközi kapcsolatok a Közösség vagy a tagállamok pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája

o Valamely egyén magánszféráit és személyes integritását, különösen a közösségi jognak a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályai értelmében

minősített többségi szavazás: a tagállamok szavazata eltérő súlyú:o UK, Fro., No., Olo. 10 szavazata van, o Spanyolo.-nak 8, o Belgium, Görögo., Hollandia, Portugália 5,o Ausztria, Svédo. 4,o Dánia, Finno., Íro.:3o Luxemburg: 2o Összesen: 87 szavazat

a minősített többséghez szükséges szavazatok száma:o 62, ha a javaslatot a Bizottság nyújtotta beo ha más, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamból kell összejönnie

Ioanninai kompromisszum/ blokkoló kisebbség:o 1994-ben fogadták elo cél: minősített többség gyengítéseo lényege: 23 szavazattal a tagok kérhetik a döntés elhalasztását ezt a Nizzai szerződés módosította

(2005. január 1-i hatállyal)o a csatlakozó államokra is tekintettel megváltoztatta a szavazati arányokat és a minősített többséghez

szükséges szavazatok számát, tehát össz. Szavazat:237, min. többség: 167 (csatlakozás után össz. Szavazat: 345, min. többség: 255)

V. Hatásköre:1. döntéshozatal: bizonyos kérdésekben a parlamenttel együtt, döntései során diszkrecionális joga van: az

elérendő célok megvalósításához szükséges eszközök ill. a célok közötti …ferenciák meghatározásához2. jogalkotás: átruházhatja hatáskörét a Bizottságra nincs érdemi hatáskör a monetáris politikában, mert itt a döntés joga az Európai Központi bankot illeti

VI. Intézményei:

20

Elnöksége: o félévente váltakozva a tagállamok töltik be, a Tanács egyhangúan hozott döntése szerinti

sorrendbeno érvényesül a rotáció elve: 6 éves aktusokra bontva állapítja meg a rotációt, oly módon, hogy az

egymást követő államok között legyenek befolyásosabb és kisebb, új és régebbi tagoko az elnöknek joga van: szavazhat, részt vehet a Tanácsban ill. tárgyalásra javaslatot teheto a tagállamok félévenként váltakozva látják el, a Tanács egyhangúan hozott döntése szerinti

sorrendben. o Az elnökséget ellátó ország minisztere felelős a Tanács üléseinek előkészítéséért, az ülés

napirendjének összeállításáért és az ülés levezetéséért.o Munkaprogram készítése az elnökséget adó tagállam feladata, amely lehetőséget teremt, hogy az

illető tagállam bizonyos mértékig érvényesítse az unió egészével kapcsolatos elképzeléseit. o Trojka: az elnökség munkájának folyamatosságát segíti elő :

ami azt jelenti, hogy az éppen hivatalban lévő elnökséget az előző és a következő elnökség segíti.

o KKBP terén az elnökség képviseli az Uniót a külvilág felé. Az elnökséget e feladat ellátásában a Tanács főtitkára – aki egyben a KKBP főképviselője – segíti.

o ASZ hatályba lépését követően az aktuális soros elnök a Tanács főtitkára és a Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja

COREPERo Állandó Képviselők Bizottságao tagjai: a tagállamok EU nagykövetei, Tanács működésének folyamatosságát biztosítjao formái:

COREPER II. – tagállamok EU nagykövetei tárgyalják:- az intézményi kérdéseket- a gazdasági és pénzügyi jellegű kérdéseket- a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő ügyeket.

COREPER I. – nagykövetek helyettesei tárgyalják:- a belső piaccal összefüggő és a technikai kérdések tartoznak.

o hatásköre: min. helyettesítése, döntés előkészítés, véleményezés, a közösségi és nemzeti adminisztráció közötti koordináció

o eljárási kérdésekben döntéshozatal: kivételesen döntés az írásbeli eljárás alkalmazásáról döntés arról, hogy a Tanács üléseit Brüsszelen ill. Luxemburgon kívül tartsa a Tanács valamely dokumentumáról másolat készítésének engedélyezése döntés arról, hogy a Tanács ülését közvetítik a közönség számára a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása.

Tanácsi munkacsoportoko COREPER hozhatja létreo feladata: a döntések szakmai előkészítése, javaslatai előtt a COREPER elé, majd ha elfogadták a

Tanács elé kerülneko Több száz ilyen munkacsoport léteziko tagjaik a tagállamok szakapparátusai

Főtitkárság:o Tanácsot főtitkárság segíti o 2500 főből álló testület, Tanács munkáját segítio Élén a Főtitkár, aki egyben a KKBP főképviselőjeo A Főtitkárság munkája irányítása a Főtitkárhelyettes feladata. o A Főtitkárt és a Főtitkárhelyettest a Tanács egyhangúan választja. A Nizzai Szerződés itt is

minősített többséget ír elő.o A Főtitkárság ellátja:

a szorosan vett Tanács a COREPER és az általa létrehozott munkacsoportok titkársági teendőit is Ennek keretében jogi tanáccsal, fordítással is foglalkozik.

21

o A Főtitkárság a Tanács elnökségének apparátusával is együttműködik. A Tanács hivatali apparátusának 2004-re engedélyezett létszáma 3184 volt. 1999-től Javier Solana a főtitkár

13. EURÓPAI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE, TAGJAINAK KINEVEZÉSE ÉS STÁTUSA, ELNÖKE, FELADATAI, MŰKÖDÉSE (Eu főszervek közé sorolhatjuk.)I. Általános jellemzői:

szupranacionális központi szerv = csak a közösség érdekében tevékenykedhetnek, hoznak döntéseket ezek a tagállamokra kötelezőek

I. pillérbe tartozó tárgykörben működik teljes semlegesség, függetlenség jellemzi: nem utasíthatják a tagállamok ill. a Miniszterek Tanácsa és nem

fogadhatnak el tőlük utasításokat székhelye: Brüsszel

II. Összetétele: a bizottságnak 25 tagja van amikor az Uniós tagországok száma 27 lesz módosul:

o A Bizottság tagjainak száma kevesebb, mint ahány tagállam van. o A Bizottság tagjait egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint kell kiválasztani, amelynek

szabályait a Tanács fogadja el egyhangú határozattal. O A Bizottság tagjainak számát a Tanács állapítja meg egyhangú határozattal.

a bizottság testületet alkot Tagjai:

o Bizottság elnöke: hatáskörét lényegesen közösségi funkcionáriusok, nem államukat erősítio Unió külügyminisztere/a Bizottság alelnökeo 13 európai biztos: akiket egy egyenjogúságon alapuló, a tagállamok közötti rotációs rend szerint

választanak ki. Ezt a rendszert az Európai Tanács állapítja meg európai határozattal, a következő elvek

alapján:- Tagok tekintetében a tagállamokat egyenlően kell kezelni- ennek megfelelően bármely két tagállam állampolgárai betöltött összes hivatali

időszakok számának különbsége soha nem lehet több egynél. Továbbá figyelemmel kell lenni az Unió tagállamainak teljes demográfiai és földrajzi

spektrumára o A fennmaradó tagállamokból: a Bizottság elnöke 1-1 szavazati joggal nem rendelkező biztost

nevez ki, ugyanazon feltételek alkalmazásával, mint amelyeket az európai biztosi testület tagjaira kell alkalmazni.

o Ezek a rendelkezések 2009. november 1-jén lépnek hatályba.o A tagok a kinevezésüket követően függetleneko Hivatali idejük alatt nem folytathatnak semmilyen egyéb (akár kereső, akár ingyenes) foglalkozást.

Jelölés: a Biztosokat a tagállamok kormányai jelölték (ált. a kormánypártból) Kinevezés:

o Eu-i Tanács minősített többséggel jelöli ki a bizottság elnökét parl. jóváhagyjao a tanács az elnökkel egyetértésben jelöli a biztosokat, a parl. Jóváhagyja + a tanács minősített

többséggel jóváhagyjao a Bizottságot 5 évre nevezik ki a tagállamok közös konszenzussal, szükséges a Parlament

megerősítése, ha nem erősíti meg, le kell mondani Az Unió külügyminisztere:

o Tanács választja minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével nevezi ki.o A külügyminiszter irányítja az Unió KKBP-játo Javaslataival hozzájárul:

a közös külpolitika a közös biztonság- és védelmi politika alakításához és azt a Miniszterek Tanácsától kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja.

III. Státusz megszűnik: hivatali idő lejár halállal felmentéssel: a Tanács+ Bizottság kezdeményezésére a bíróság jár el, de csak akkor, ha vele szembeni

feltételeknek nem felel meg a biztos vagy súlyos kötelezettségszegést követ el22

lemondással: a Bizottság mondatja le, a parlament döntése alapján bizalmatlansági szavazás során, a parlamenti képviselők több mint felének jelen kell lennie (2/3-os szavazás)

IV. Szervezeti struktúra élén: Elnök + 2 elnökhelyettes

o az elnök határozza meg a Bizottság belső szervezetéto Dönt: a Bizottság feladatinak csoportosításáról és a Bizottság tagjai között elosztásárólo A feladatok felosztását hivatalai ideje alatt megváltoztathatja

Biztosok Kollégiuma (25 biztos) ülése: heti 1 alkalommal Biztosok Kabinetje (25 kabinet): minden biztos mellett van 1, a biztossal rendszerint azonos

nemzetiségű, 6-7 főből álló kabinet, mely a biztos munkáját segíti. A kabinetvezetők hetente egyeztetik a Bizottsági üléseket

23 Főigazgatóság (DG): o élén a főigazgató, felette 1-1 biztoso 1-1 politikai testület köré szerveződnek és igazgatóságokra tagolódnak, ezek pedig ún. egységekre

osztódva működneko Az ASZ törölt a DG-k római számokkal való megjelölését és új nevet adott nekik

Külkapcsolatok Gazdasági és pénzügyek Versenyügyek Foglalkoztatás, szociális ügyek Fejlesztés Mezőgazdaság Oktatás, kultúra Regionális politika Információs társadalom stb.

14 Szolgálat: o funkcionális egységeko valamennyi főigazgatóságot (DG) kiszolgálo Fajtái:

fordítói és tolmácsszolgálat Statisztikai Hivatal Jogi szolgálat Kiadványok Hivatala Korrupció elleni hivatal Általános felügyelőség Pénzügyi ellenőrzés stb.

o ezek is igazgatóságokra tagolódnak, azon belül egységekre osztva működnekV. Bizottság működése:

hetente ülésezik elnök felel az összehívásáért, levezényléséért, napirend alkotásáért zárt üléseket tartanak szavazás az összes tag többségével lehetőség van írásbeli határozathozatalra a biztosok valamennyi ülésen kötelesek résztvenni az ülésre nem kell meghívni más intézmények és szervek tagjait a Biztosokon kívül a Bizottság Főtitkára vesz részt az üléseken évente általános jelentés közzététele:

o a Közösségek tevékenységérőlo legkésőbb 1 hónappal az Európai Parlament ülésszakának kezdete előtto a beszámoló az Unió mindhárom pillérére kiterjed

VI. Bizottság hatásköre: jogszabály kezdeményezés (kizárólagos): I. pillér: elsődleges, II-III. pillér: a tagállamok melletti döntések előkészítése: háttértanulmány, jelentés, megoldási javaslat Unió előzetes költségvetésének előkészítése: Tanácsnak, Parlamentnek be kell mutatni - költségvetés

elfogadásának folyamatában az informális trilaterális vagyis: a Tanács, az Európai Bizottság és a Parlament között zajló alkuk, tárgyalások résztvevője.

jogalkotás (rendelet, i.e., döntés, ajánlás, vélemény) végrehajtás: közösségi programok, pénzügyi alapok, felügyelete, kezelése közösségi jog betartása = szerződések őre

23

gazdasági, pénzügyi ellenőrzés hatósági jogkör (versenyügyek területén) keresetindítási jog: a tagállamokkal és az intézményekkel szemben + közvetlen szankcionálási jogkör éves cselekvési program készítése (magyarul: munkaterv) képviselet:

o Fajtái: Aktív képviselet: a Bizottság harmadik országban képviseletet létesít Passzív képviselet: a Bizottság elnöke – a Tanács elnöke mellett – fogadja a

Közösségekhez harmadik országok és nemzetközi szervezetek által akkreditált képviseletek vezetőjét.

o Harmadik államokkal és nemzetközi szervezetekkel nemzetközi szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokat folytathat.

o a csatlakozási eljárásban is kitüntetett szerep: a Tanács a Bizottság véleménye nyomán dönt a felvételi kérelemről.

VII. Komitológia: bizonyos esetekben a Tanács, illetve a Tanács és Parlament helyett a döntéseket delegált hatáskörben a

Bizottság hozza, pl. mezgazd. területén ez mindig feltételez 1 Tanács illetve tanács + Parlament által hozott keretjogszabályt, amelyen belül

mozoghat a Bizottság döntéshozatala során a Tanács a bizottságokon keresztül erőteljes kontrollt gyakorol

14. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÖSSZETÉTELE, FELADATI, HATÁSÖRE, A PETÍCIÓS JOG

I. Története: 1952 – Párizsi Szerződés: ESZAK, Montánunió Közgyűlésének felállítása 1957 – Montánunió Közgyűlése az EGK és az EURATOM szervévé vált 1962 – Európai Parlament elnevezés bevezetése, a parlament szerepe kezdetben véleményezésre és

tanácsadásra terjedt ki, jogalkotói hatásköre nem volt 1970 – komolyabb szerepet kap a költségvetés elfogadásában 1979 – közvetlenül választják a parlamenti képviselőt 5 évre 1987 – Egységes Eu-i Okmány: a Parlament a jogalkotásban is szerepet kap

II. Parlament pozíciójának erősödése: Tanáccsal egyre több tárgykörben lesz társ jogalkotó Bizottsággal szemben erősödik: kinevezés során kettős jóváhagyás, bizalmatlansági indítvánnyal

lemondása is lehetségesIII. Általános jellemzők:

Székhelye:o rendes plenáris ülések Strasbourgbano rendkívüli ülések és bizottsági ülések: Brüsszelo Parlament + Titkárságának székhelye: Luxemburg

Tagjai:o 626 tagja volt, de a bővítés után sem haladhatja meg a 700 főt, ez az ASZ rendelkezéseo Nizzai Szerződés 732 főre emelte, a csatlakozási tárgyalások alapján a magyarok – csehek 24-24

főt választhatnak a Parlamentbe, így változott a megosztása a képviselőkneko a választás a tagállamok nemzeti joga alapján történik KÖZVETLENÜL, közösségi szinten vannak

bizonyos elvek, amiket a tagállamoknak be kell tartani 2 közösségi jogforrás foglalkozik vele:

1976-os határozat 2002-es határozat: a parlamenti képviselők választása után nem lehet

ugyanaz a képviselő az Eu-i és a nemzeti Parlamentben is képviselő, kivéve: GB és Íro.

Választás: o 1979 óta közvetlenül választják 5 évre, a választás menete tagállamonként eltérő

Képviselőkrőlo Képviselőcsoportok létrehozása: Parlamentben pártképviselők vannak, akik politikai csoportokat

hoznak létre – függetlenül, hogy melyik tagállamban választották - legjellemzőbb az Eu.-i Szocialista párt, Szociáldemok. képv. Néppárt legalább 2 országból, a választásokat követően alakulnak meg, feladata:

24

Parlament mindennapjainak szervezése Elnök, alelnök jelölése

o Képviselők politikai függetlenséget élvezneko Nem felelősek sem a parlamentnek, sem választóiknak.

Nyelve: munkanyelve a tagállam hivatalos nyelve Ülések:

o évente 12 plenáris ülést tartanak, ezek 1 hetesek ill. évente 4-5 rendkívüli ülést, ami 4 hetes munkarend szerint ülésezik

o 12 rendes havi ülés helye Strasbourgo a többi plenális ülés és a parlamenti bizottságok ülései Brüsszelben tartandók

Működése: o Az EP szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az EP által elfogadott Eljárási

Szabályzat tartalmazza.IV. Összetétele:

o Elnök: az EP választja abszolút többséggel 2 és fél évre, a hagyományok szerint egymást

követően a 2 legnagyobb frakcióbólo Alelnök:

2 és fél év, az elnökkel együtt választják a képviselők maguk közül (politikai csoportokat illeti a jelölés joga)

a parlament politikai erőviszonyait tükröziko Büro.:

elnök + 14 alelnök feladatuk: szervezeti, pénzügyi, adminisztratív ügyek

o Elnökök konferenciája: elnök + politikai csoportok vezetői feladata: politikai jellegű döntések meghozatala (ülések napirendjének előkészítése,

bizottságok összetételének kialakítása)o Bizottságok:

állandó (jelenleg 17): székhelyük Strasbourgban van ideiglenes vizsgáló albizottság vegyes bizottságok (társult országok parlamentjeivel való kapcsolattartás) interparlamentális delegációk (nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás)

o Parlament elnöke: az egész tevékenységet irányítja üléseken elnököl, azokat megnyitja, vezeti képviseli az EP-t más intézmények előtt is

o Főtitkárság: A EP főtitkárságának és hivatali szervezete Luxemburban székel

V. Hatáskör:o Vélemény-nyilvánítás jogao ún. klasszikus döntéshozatali eljárás: a Bizottság javaslatot tesz, a Parlament véleményt nyilvánít, a

Tanács pedig dönt.o ún. együttdöntési eljárás az EP és a Tanács együttes döntéshozatalára kerül sor. Amennyiben a két

intézmény nem tud kölcsönösen elfogadható szövegben megállapodni, az adott jogalkotási eljárás megfeneklik.

o Költségvetés tekintetében: Költségvetés elfogadása a Tanács és a Parlament együttes aktusa. EP fogadhatja el a Bizottságnak a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját, a

zárszámadást. Az EP költségvetési ellenőrzése a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságon keresztül a

folyamatos évközi ellenőrzés is. Véleményét ki kell kérni a Számvevőszék tagjainak kinevezése előtt. Megvitathatja a hozzá érkezett beszámolókat, jelentéseket:

- -a Bizottságnak az Unió tevékenységéről szóló éves beszámolója

25

- -az Európai Központi Banknak az adott évi és a következő évi monetáris politikájáról szóló beszámolója

- -a Számvevőszék éves jelentése- -az Európai Ombudsman az év utolsó ülésén jelentésben számol be az adott

évi vizsgálatairól - meghallgatások: az Európai Központi Bank elnökének negyedévenkénti

meghallgatása a Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt (egyre erőteljesebb eszköze az EP-nek)

o Ideiglenes vizsgálóbizottságok felállítása Tagjai egynegyedének kérelmére megvizsgálja a közösségi jog alkalmazása során

elkövetett állítólagos jogsértéseket vagy szabálytalanságokat, kivéve, ha az állított tényeket bíróság vizsgálja, mindaddig, amíg a bírósági eljárás le nem zárul.

Ez a jog a tagállamok szervei tekintetében is megilleti a Parlamentet, amennyiben azok közösségi jogot hajtanak végre.

VI. A petíciós jog Benyújtására jogosult:

o Bármely uniós polgáro Valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező

természetes vagy jogi személy o egyénileg vagy más polgárokkal vagy személyekkel közösen petíciót nyújthat be az EP-nek a

Közösség tevékenységi területéhez tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben. EP Petíciós Bizottsága vizsgálja:

o Formai : név, lakhely, állampolgárság, aláírás, jogi képviselő aláírása. o Tartalmi: az Unió tevékenységi területére tartozik-e a panasz, nincs-e folyamatban bírósági

eljárás. Nemcsak az automatikus petíciójoggal rendelkezőktől fogad ilyen beadványt, hanem másoktól is nemcsak a Közösség tevékenységi területére vonatkozó megkereséseket fogad, hanem az Unió többi

pillérébe tartozó témákban is. A Petíció nyomán sor kerülhet a Petíciós Bizottsághoz továbbítására

o pusztán informálisan o azzal a céllal, hogy indítson eljárást.

A Petíciós Bizottság a petíciót továbbadhatja más parlamenti bizottságnak részletes vizsgálat, esetleg véleményalkotás céljából.

15. AZ EURÓPAI OMBUDSMAN HATÁSKÖREI ÉS MŰKÖDÉSE I. Jellemzői

A Maastrichti Szerződés vezette be ezt a tisztséget Az Európai Parlament Ombudsmant választ. Az első Ombudsman Jakob Söderman volt, s az Európai Parlament 1999 október 27-én ismét őt választotta

meg. 2003. január 15-e óta Nikoforos Diamandouros tölti be ezt a posztot Az ombudsman nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmilyen szervtől, az EP indítványára az Európai

Bíróság menti fel Választása: az EP választja 3 évre, ugyanazon személy korlátozás nélkül újra megválasztható. Székhelye: Strasbourg Jogállása: független és semleges ( nem fogadhat el és nem is kérhet utasításokat sem uniós, sem nemzeti

szervektől)II. Feladata:

feladatai ellátásával kapcsolatos részletes szabályokat:o az Alapokmányo az ombudsman saját határozata tartalmazza.

fogadja a közösség intézményei és más szervei nem megfelelő működésével az Unió állampolgáraitól, szervezeteitől érkező panaszokat, és amennyiben azokat megalapozottnak találja, vizsgálatot indítson.

Vizsgálat indítása:o Hivatalbólo Kérelemre történik: a panaszt az alapjául szolgáló tény tudomásra jutásától számított két éven belül

kell benyújtani.

26

Jogköre:o adminisztratív szabálytalanságoko hatalommal való visszaéléso diszkriminációko eu-i állampolgárságból eredő jogok megsértésére vonatkozó panaszok

Nem megfelelő működés: o ha 1 közjellegű szerv nem a rá kötelező szabályok és elvek szerint jár el.

Az Ombudsmanhoz fordulás joga: o Unió minden polgárao tagállamok területén élő természetes személyeko Unió területén bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személyek

Az Ombudsman nem vizsgálhatja:o a tagállamok központi és helyi szerveinek működésével kapcsolatos panaszokato bíróság előtt folyamatban lévő vagy jogerősen lezárt ügyekkel kapcsolatos panaszokato ha a jogsértés több mint 2 éve jutott a panaszos tudomásárao ha a panaszos nem kísérelte meg felvenni a kapcsolatot a bepanaszolt közösségi szervvelo ha nem merített ki az érintett szerv döntései elleni összes jogorvoslati lehetőségeket

III. Eljárása: előzetes eljárás: befogadható-e a panasz, van-e hatásköre. érdemi vizsgálat: amennyiben az ombudsman befogadhatónak minősíti a panaszt:

o tájékoztatja az intézményt, amely 3 hónapon belül köteles megtenni az észrevételt, amit a panaszosnak is ismertetnek

o az ombudsman értékei a hatóság válaszát, és a panaszos észrevételeit, majd dönt arról, hogy történt-e közigazgatási hiba:

ügy lezárása: ha a hatóság eljárását vagy döntését rendben levőnek találja, erről a hatóságot és a panaszost is értesíti

közigazgatási hiba esetén: az ombudsman lehetőségei a jogsértés súlyossága és gyakoriságától függően:

- Az érintett szerv leszólítása: orvosolja saját hatáskörében a jogsértést- Egyezség létrehozásának megkísérlése- Kritikai észrevétel (megjegyzés) tétele: ha a hivatali visszásság nem jár

általános következményekkel, ha az érintett intézménynek nem áll módjában azt megváltoztatni, vagy ha az ombudsman részéről nincs szükség további intézkedésre.

- Ajánlástervezet benyújtása a hatóságnak- Rendkívüli jelentés az EP-nek- Rendes jelentés: évente, az EP-nek

16. AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ÖSSZETÉTELE, FELADATAI ÉS ELLENŐRZŐ TEVÉKENYSÉGE I. Története:

1975. július 22-én a Brüsszeli Szerződés állítja fel, és 1977. január 1-én megkezdi működését. 1993. november 1. főszervi rangot kap (Maastrichti Szerz. hatályba lépésével)

II. Jellemzői: Pénzügyi ellenőrzési szerv Független:

o Sem a kormánytól, sem bármilyen más szervtől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást. o Tagjai elmozdítására kizárólag maga a Számvevőszék tehet indítványt az Európai Bíróságnak.

Autonóm, szupranacionális nyilvános Székhelye: Luxemburg Az EK legfiatalabb intézménye

III. Összetétele: 25 tagú; minden tagállam 1-1 tagot javasol – olyan személyek, akik a tagállamok hasonló intézményeiben

dolgoztak tagjait a Tanács az EP-tel való előzetes konzultáció alapján minősített többséggel nevezi ki 6 évre választják – ami megújítható

27

Elnököt 3 évre maguk közül választják – újraválasztható Minősített többséggel választják Kb. 500 fős apparátussal dolgozik.

IV. Hatáskör és feladat: ellenőrzi a közösség pénzügyi és adminisztratív alapszabályainak betartását:

o az ehhez szükséges információk beszerzését a tagállamok intézményei nem akadályozhatják mego a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységek a Számvevőszék kérésére megküldik a

feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.o A Számvevőszék elnöke kapcsolattartó bizottságot hozhat létre a tagállami pénzügyi ellenőrző

szervek elnöki részvételével. közpénzek felhasználását Hatásköre kiterjed a nem költségvetésesített Európai Fejlesztési Alapra ún. megbízhatóságot igazoló tanúsítvány kibocsátása: a Maastrichti Szerződés alapján

o Brit mintára adj általános véleményt a pénzügyekről szóló nyilvántartások és az alapul fekvő gazdasági műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

az EU intézményeinek költekezését és az alapok költekezését nemcsak a kiadásokat, hanem a tervezett bevételek befolytát is ellenőrzi az ellenőrzés szempontjai: számviteli, adminisztratív és morális tájékoztató funkció: a közvélemény tájékoztatása az EU költségvetés felhasználásáról tanácsadó funkciója: kötelező kikérnie véleményét a közösségi pénzek kezelését illetően

V. Eszközei: számvizsgálat pénzügyi igazgatás értékelése

VI. Jelentés: Éves jelentés: minden év novemberében az EP megvitatja és a Tanácsnak javaslatokat nyújt be, amely, ha

szükséges, intézkedéseket tesz a Bizottság felé. Speciális jelentés: a költségvetéssel összefüggő bármely kérdésről EU hivatalos lapjában is publikálják

17. A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (ECOSOC)ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

I. Gazdasági és Szociális Bizottság: 1. Célja: a gazdasági és a szociális érdekcsoportok és érdekképviseleti szervek részvételének biztosítása a döntéshozatalban és a politikák alakításában2. Összetétele:

Létszáma:o 222 tagból állt a bővítés előtt o 317 tagos 2004. május 1-től o a régi tagállamok mandátuma változatlan maradt + hozzájött az újonnan csatlakozó államok

mandátuma (Mo.: 12)o Románia csatlakozásakor: 15, Bulgária csatlakozásakor 12 mandátumot kapnak így lesz az

ECOSOC létszáma 344 Tagjai:

o A társadalmi élet különböző csoportjai: munkavállalók munkáltatók fogyasztók farmerek szabadfoglalkozásúak közvélemény képviselői ipari-mezőgazdasági, és kereskedelmi érdekcsoportok.

o A bizottság tagjai függetleneko Tevékenységüket a Közösség általános érdekében gyakorolják

Kinevezés:o A tagállamok jelölése alapján a Tanács nevezi kio Minősített többséggelo 4 évre, amely meghosszabbítható

3. Működése:

28

Három csoportban működik:o Munkavállalóko Munkáltatóko Egyéb érdekképviseletek

Bizottság felépítése: Büro:

36 tagú irányító testület a Bizottság tagjai választják 12-12-12 tag mind a három csoportból 2 éves időtartamra élén Elnök és 2 alelnök, akiket a 3 csoportból rotációs alapon választanak

Feladatuk:- az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, irányítása- a külső szervekkel való kapcsolattartás

Szekciók (jelenleg 6): Gazdasági-, pénzügyi-, és monetáris kérdések Külkapcsolatok Vidékfejlesztés, mezőgazdaság, környezetvédelem Belső piac, termelés és fogyasztás Foglalkoztatás, szociális ügyek, állampolgárság Közlekedés, energetika, infrastruktúra és információs társadalom

Munkacsoportok: 12 fős csoportok készítik elő a véleményeket és publikálják az Unió Hivatalos Lapján

(Official Journal) Közgyűlés:

10 ülés évente feladata a végső vélemény kialakítása egyszerű többséggel székhelye: Brüsszel

4. Hatásköre: véleményeket bocsát a Tanács és a Bizottság rendezésére A Tanács és a Bizottság köteles konzultáni a Bizottsággal:

o Mezőgazdasági, szociálpolitikai, közlekedési, környezetvédelmi, egységes belső piac, kohézió és kutatás-fejlesztési kérdésben

o Minden olyan esetben, ha a Tanács vagy a Bizottság szükségesnek tartja A vélemény előterjesztésére a Tanács és a Bizottság határidőt szabhat – viszont 1 hónapnál rövidebb nem

lehet A megszabott határidő lejárta után a vélemény hiánya figyelmen kívül hagyható Valamint a Tanácsot és a Bizottságot a vélemény nem köti döntése meghozatalakor Saját kezdeményezés: konzultációt kezdeményezhet és véleményt bocsáthat ki, ha szükségesnek tartja,

illetve konzultálhat az EP-tel is (ASZ óta). II. Régiók Bizottsága1. Célja:

A régiók érdekeinek képviselete A helyi és regionális szervek így közvetlen beleszólást kapnak a Közösség munkájába. A szubszidiaritás legfőbb őrzője

2. Alapítása: Maastrichti Szerződés állította fel 1994-ben kezdte meg működését Székhelye Brüsszel

3. Felépítése: Tagjai (317 tagú ):

o A régiók képviselőiből állo Tanács nevezi ki a tagállamok jelölése alapjáno Minősített többséggelo 4 évre, amely megújíthatóo a tagok országonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottsággalo Bizottság tagjai függetlenek

29

o Tevékenységük a Közösség általános érdekét szolgáljao Ezzel egyidejűleg nem lehetnek az EP tagjai

4. Működése: Köteles konzultálni a Bizottsággal:

o A regionális érdekeket érintő kérdések meghozatala előtto A gazdasági és szociális kohézióra, a strukturális alapokra, a közegészségügyre,

környezetvédelemre, az oktatásra és ifjúságra a transzeurópai hálózatokra vonatkozó döntések előtt.

Saját kezdeményezés alapján: megvizsgálhat egyéb, testületeket vagy régiókat érintő kérdést Munkacsoportok:

o Állandó bizottság: 8 tagúo Albizottság: 4 tagú – előkészíti a véleményeket, amelyeket publikálnak az EU Hivatalos Lapjában.

Titkárság:o A Bizottság tagjai közül o 2 évre választjáko feladata: a koordináció, valamint a szervezési feladatok ellátása

5. Hatásköre: Véleményeket bocsát a Tanács és a Bizottság rendelkezésére

18. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK I. Alapítása:

1958-tól működik a Római szerződés alapján Formája:

Rt: melynek tőkéjét – jelenleg 100 milliárd euró – a tagállamok adták össze gazdasági súlyuknak megfelelő arányban

Székhelye: LuxemburgII. Feladata:

A Közösség gazdasági fejlődésének előmozdítása Kölcsönök folyósítása az Unió céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására Évente kb. 20 milliárd euró értékben nyújt hiteleket, amelynek 10%-át az Unión kívüli országokba helyezi

kiIII. Szervezete:

Kormányzótanács:o Tagjai: tagállamok 1-1 miniszter (pénzügy)o Feladata:

A hitelezési politika általános elveinek meghatározása Éves mérleg jóváhagyása Döntés a tőkeemelésről Bank tisztségviselőinek megválasztása

Igazgatótanács: o 25 igazgató + 13 helyetteso Feladata:

Döntés: kölcsönfelvételekről, hitelnyújtásról, garanciavállalásról Menedzsment Bizottság:

o Elnök + 7 alelnöko Feladata: a mindennapi ügyek vezetése

Számvizsgáló Bizottság:o 3 tagúo Feladata: a bankműveletek végrehajtásának és a könyvelés ellenőrzése

IV. A beruházási kölcsön nyújtásának feltételei: A régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása A telekommunikáció, energia, illetőleg közlekedés transzeurópai hálózatok fejlesztése A kis- és középvállalkozások európai versenyképességének javítása Az életminőség, környezetvédelem, építészeti értékek megőrzéséhez hozzájárulás A biztonságos energiaellátást növelő beruházások Az Európai Beruházási Bank – az EK garanciája mellett – mint társult, illetve tagjelölt országnak,

Magyarországnak is nyújtott hitelt. Ezzel a lehetőséggel az elmúlt tíz évben több száz millió euró nagyságrendben éltek is a magyar ügyfelek.

30

V. Kölcsönnyújtás az EU-n kívül: A közép-kelet-európai országok részére A Lomé-i Konvencióban résztvevők számára A dél-európai országok környezetvédelmi beruházásaira A közép-keleti békefolyamatokat segítő beruházások finanszírozása Kölcsönös előnyök alapján más Ázsiai és Latin-Amerikai országok részére is nyújt kölcsönt

környezetvédelmi, technológiai transzferre irányuló beruházásokra

19. AZ EU SAJÁTOS DÖNTÉSHOZATALI MECHANIZMUSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KOMITOLÓGIÁRA

I. A döntéshozatali eljárás alapjai: Az Alapszerződésekben minden egyes terület Politika esetében a Szerződése tartalmazza a döntéshozatal és a szavazás módját

II Döntéshozatal fajtái:(nagy kék könyv szerint)

klasszikus (konzultációs) eljárás kooperációs (együttműködési) eljárás együttdöntési eljárás egyetértési (hozzájárulási) eljárás komitológia - comitology

III. Komitológia: bizonyos esetekben a Tanács, illetve a Tanács és a Parlament helyett a döntéseket delegált hatáskörben a

Bizottság hozza általában olyan területeken, melyek zökkenőmentes működése a Tanács és Parlament lehetőségeinél

folyamatosabb működést igényel pl: mezőgazdaság Keretszabályt mindig feltételez:

o a Tanács, vagy o a Tanács és a Parlament között.o A megszabott kereten belül mozoghat a Bizottság

Bizottságok:o Ezeken keresztül gyakorol erőteljes kontrollt a Tanács a döntéshozatalrao Bizottságok Típusai:

Tanácsadó Bizottság: A Bizottsági önállóság a legnagyobb a Bizottság benyújtja a tervezetét a tanácsadó biz.-hoz, ami arról véleményt mond

de ez a vélemény nem köti a Bizottságot Menedzserbizottság:

A Bizottság benyújtja tervezetét, amit a menedzserb. minősített többséggel elfogad majd a bizottság meghozhatja a végrehajtandó intézkedést.

Amikor a Bizottság döntése eltér a menedzserbiz. döntésétől, arról a menedzserbiz.-ot informálni kell. Bizonyos lehetőség van a végrehajtás 3 hónapra történő elhalasztására, de ebben az esetben a Tanács minősített többséggel megváltoztathatja döntését.

Szabályozó Bizottság: Bizottság benyújtja a tervezetet Ha ezt a Szab. Biz. minősített többséggel elfogadja a tervezetet, akkor a Biz.

meghozza a döntést. Ha nem fogadja el vagy nincs minősített többség, akkor a Bizottságnak a

Tanácshoz kell fordulni, a Tanács határidőn belül vagy elfogadja minősített többséggel vagy egyhangúlag döntést hoz vagy elveti a Bizottsági javaslatot.

Hatáskör-delegálás: o a Tanács először 1987-ben rögzítette illetve a delegált hatáskör gyakorlásával kapcsolatos

eljárásokat. o A Tanács az ún. alapintézkedésekben rögzíti a hatáskörgyakorlás szabályait. Az alapintézkedés

ugyancsak rögzíti a delegált hatáskör lényeges elemeit.

31

o A határozat valójában négy eljárást rögzít: Igazgatási eljárás:

Alkalmazása: a közös mezőgazdasági politika, a közös halászati politika, illetve a jelentős költségvetési kihatással járó programok végrehajtása. Eljárás menete:

A Bizottság intézkedés-tervezetét a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt irányító bizottság elé terjeszti.

A bizottság véleményt fogad el a tagállamokat a Tanácsban megillető szavazatszámok figyelembevételével kialakított többséggel, amennyiben a Tanács eredetileg a döntést a Bizottság javaslata alapján köteles elfogadni.

Az elnök nem szavaz. A Bizottság ezután elfogadja az intézkedést, amely főszabály szerint hatályba lép. Amennyiben az intézkedés nem egyezik az irányító bizottság véleményével, azt

közölni kell a Tanáccsal. Ilyen esetben a Bizottság felfüggesztheti az alkalmazást. A Tanács – minősített többséggel – a Bizottság által elfogadottól eltérő

rendelkezést fogadhat el. Szabályozási eljárás:

Alkalmazása: igénybe kell venni az alapintézkedés lényegi rendelkezéseinek alkalmazására szolgáló általános hatályú intézkedések elfogadásakor, beleértve a növények és az állatok egészségével és biztonságával kapcsolatos intézkedések meghozatalát, illetve amikor az alapintézkedés úgy rendelkezik, hogy egyes nem alapvető rendelkezéseit végrehajtási szabályok útján kell alkalmazni. Eljárás menete:

A Bizottság intézkedés-tervezetét a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt szabályozási bizottság elé terjeszti.

Ez a menedzsmenteljárásnak megfelelően véleményt fogad el. Elfogadja: ha az megfelel a véleménynek. Nem fogadja el: ha nem felel meg, vagy a szabályozási bizottság nem fogadott el

véleményt, a Bizottság köteles az intézkedés-tervezetet a Tanács elé terjeszteni és erről az EP-t is értesíteni.

Az EP – amennyiben az alapintézkedést az együttdöntési eljárás keretében fogadták el, jelezheti, hogy megítélése szerint a delegált hatáskör gyakorlása túllép az alapintézkedésben foglaltakon

A Tanács – figyelembe véve az esetleges ilyen felvetéseket, legfeljebb 3 hónapon belül – minősített többséggel intézkedést fogadhat el. Amennyiben úgy látszik, hogy erre sor kerülne, értesítenie kell a Bizottságot: amely

- vagy új intézkedés-tervezetet készít- vagy a Szerződés által számára biztosított javaslattételi jogosultsággal élve

tesz önálló előterjesztést. Ha Tanács nem hoz intézkedést, nem jelzi eltérő álláspontját, a Bizottság alkotja

meg a végrehajtási rendelkezést. Tanácsadó eljárás:

Alkalmazása: minden egyéb esetben ezt a formát kell alkalmazni. Eljárás menete:

A Bizottság intézkedés-tervezetét a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője elnökletével működő konzultatív bizottság elé terjeszt,.

Amely – az elnök által meghatározott időn belül – véleményt alkot, amit jegyzőkönyvbe vesznek.

A Bizottság köteles a véleményt a legmesszebbmenőkig figyelembe venni és értesíteni ennek módjáról.

Védintézkedések meghozatalára vonatkozó eljárásEljárás menete:

Amennyiben az alapintézkedés védintézkedésről rendelkezik, s annak meghozatalát a Bizottságra delegálja, a Bizottság az intézkedést közli a Tanáccsal és a tagállamokkal.

Bármely tagállam a Tanács elé terjesztheti a Bizottság döntését. A Tanács minősített többséggel a Bizottságétól eltérő intézkedést is elfogadhat.

o Az ezekben az eljárásokban szereplő bizottságok a tagállamok kormányszerveinek képviselőből állnak. Eljárásrendjüket maguk állapítják meg.

32

Parlament törekvése:o A Tanácshoz hasonló erőteljes jogok szerzése a komitológiai eljárás soráno 1999-től az együttdöntési eljárás során nő a szerepe:

intézkedés tervezetét, ülések jegyzőkönyvét megkapja kérheti a javaslat felülvizsgálatát, ha ez véleménye szerint meghaladja a jogszabályban

biztosított végrehajtási jogosultságokat de közvetlenül a Tanács által felállított bizottság munkájában nem vehet részt.

20. A KONZULTÁCIÓS /KLASSZIKUS/ ELJÁRÁS ÉS A HOZZÁJÁRULÁSI /EGYETÉRTÉSI/ ELJÁRÁS

I. Konzultációs eljárás Lényege:

o A Tanács az EP előzetes véleményének kikérése után hozhat döntést,o DE nem köteles azt elfogadni, vélemény nélkül viszont döntést sem hozhat → EP eszköze:

véleménynyilvánítás elhúzása Menete:

o A Bizottság továbbítja javaslatát a Tanácsnak és az EP-neko Az EP véleményt nyilvánít, ezt megküldi a Tanácsnako A Tanács egyhangú döntéssel dönt

Alkalmazási területek:o állampolgársági ügyeko mezőgazdasági politikao kohéziós ügyeko II.-III. pilléres konzultációs ügyek

II. Hozzájárulási eljárás Lényege:

o Vétójoga van az EP-nek → a Tanács elfogadó döntése előtt az EP egyetértése szükséges, ennek hiányában a Tanács nem szavazhat

EP:o Nem módosíthat, igen/nem döntést hozhat csako Szavazás: egyszerű többség, kivéve: a csatlakozási megállapodások, az eu-i választási rendszer,

ezek abszolút többségesek Alkalmazási területek:

o nemzetközi szerződéseko csatlakozási megállapodásoko strukturális alapoko európai választási rendszero alapvető jogokat megsértő tagállamok elleni szankciók

Korlátjai:o A Parlament csak Igen/Nem döntést hozhato Nincs módosítási jogao Parlamenti szavazás:

Egyszerű többség: főszabály szerint Abszolút többség (az összes képviselő több mint fele):

- a csatlakozást - választási rendszert érintő esetén

21. EGYÜTTDÖNTÉSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI (KOOPERÁCIÓS) ELJÁRÁS

I. Együttdöntési eljárás Kialakulása:

33

o Maastrichti Szerződés (TEU) vezette be 15 területreo az ASZ kibővíti további 23 területreo Nizzai szerződés tovább növelte az eljárás alá tartozó ügyek számát

Lényege: a Parlament társjogalkotó a Tanács mellett fő jellegzetessége, hogy tovább nő az EP érdemi észrevétele a döntéshozatalban az együttdöntés az EP és a Tanács együttes döntésére utal. Menete:

o Bizottság továbbítja javaslatát egyidejűleg a Tanácsnak és az EP-neko az EP véleményt nyilvánít és megküldi a Tanácsnako Tanács:

Döntés születik: ha elfogadja minősített többséggel; az EP véleményében foglalt módosításokat, vagy ha az EP nem vet fel ilyeneket. → döntés születik

Közös álláspont születik: nem fogadja el az EP által javasolt módosításokat. Az EP-t informálni kell az indokokról és a bizottság is közli álláspontját.

A közös álláspont feltétele, hogy az EP 3 hónapon belül vagy elfogadja azt, vagy határidő belül nem nyilatkozik.

Közös álláspont végleges elvetése: EP-nek joga van, hogy tagjai abszolút többséggel ezt tegye. Ezzel az EP megakadályozta a neki nem megfelelő döntés megszületését.

Módosítás javaslása a közös állásponton: az EP-nek erre is lehetősége van, tagjainak abszolút többségű szavazatával.

- Ebben az esetben a módosított szöveg visszakerül a Tanácshoz és a Bizottsághoz.

- A Bizottság közli álláspontját az EP módosítási javaslatairól.- Tanács 3 hónapon belül:

elfogadja:- minősített többséggel, ha a Bizottság is elfogadta- egyhangúsággal, ha a Bizottság nem fogadta el

elutasítja: létre kell hozni egy Egyeztető Bizottságot 6 hét alatt, a Tanács és az EP egyenlő számú képviselőibőlEgyeztető bizottság megpróbál konszenzust kialakítani:- sikeres, ha 6 héten belül közös javaslat születik és ezt az EP és a

Tanács is elfogadja ezen a 6 héten belül, és létrejön a jogszabály- sikertelen: jegelik az ügyet

Alkalmazási terület: o Maastrichti Szerződés (TEU): munkaerő szabad áramlása, szabadfoglalkozásúak, belső piac,

kultúra, oktatás, stb.o Amszterdami Szerződés (ASZ): vámügyi együttműködés, szociális politika, adatvédelem,

csalások elleni intézkedések, stb.o Nizzai Szerződés: polgári jogi ig.szolg., európai szintű pártok státusza, menedékjog, menekültekre

vonatkozó rendelkezésekII. Együttműködési eljárás

Kialakulása:o Egységes Európai Okmány (SEA) vezette beo A bevezetett eljárás beleszólást jelent az EP-nek a döntéshozatalbao Az ASZ óta jelentősége csökkent, Gazdasági és Pénzügyi Unió témaköreiben használják

Lényege:o az EP nem kap jogalkotási hatáskört, de az általa megfogalmazott módosítási javaslatokat a Tanács

csak egyhangú szavazással utasíthatja el, ellenkező esetben vissza kell vonni a jogszabályt. Menete:

o a Bizottság javaslatot küld az EP-nek és a Tanácsnako az EP véleményez, módosításokat javasolo A Tanács:

Vagy elfogadja az EP javaslatot és befejeződik az eljárás Vagy minősített többséggel közös álláspontot fogad el, és mint második olvasatot

visszaküldi az EP-nek

34

o Ha az EP 3 hónapon belül: elfogadja, akkor befejeződik abszolút többséggel elutasítja (a Tanács még egyhangúsággal elfogadhatja) módosításokat javasol és a Bizottság 1 hónapon belül:

- elfogadja (Tanács minősített többséggel 3 hónapon belül elfogadhatja, vagy egyhangúsággal módosíthatja)

- elutasítja (Tanács az EP módosítását csak egyhangúsággal fogadhatja el)

22. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK (EK) BÍRÓSÁGÁNAK ÖSSZETÉTELE, MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖREI, A BÍRÁK ÉS A FŐTANÁCSNOKOK

I. Kialakulása, jellemzői: Római Szerződés 1958-ban hozza létre (elődje az ESZAK által létrehozott) jogforrásai: EK szerz. 220-245 cikk és az Eu-i Bíróság statútuma feladata:

o törvényességi felügyelet a közösségi intézmények, szervek feletto felügyeli a közösségi jog betartásáto biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazásáto biztosítja, hogy a különböző intézmények a szerződésekben lefektetett hatáskörei szerint járnak el

1989-ben az Elsőfokú Bíróság létrehozása tehermentesítés céljából székhelye: Luxemburg

II. Feladata, hatáskör:1. A kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt eljárás:

figyelemmel kísérni a közösségi intézkedések és szervek törvényességéto Sor kerül rá:

A Bizottság által benyújtott kereset vagy Másik tagállam kérelmére

o Jogsértés megállapító ítéletét a tagállam nem hajtja végre pénzbírságot szabhat kio Európai Bíróság mintegy nemzetközi bíróságként jár el

felügyeli a közösségi jog betartását független testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását.

2. Előzetes döntéshozatali eljárás: a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között közvetlen, tényleges jogviták (közösségi jog érvényesség vagy értelmezés) eldöntése során kialakuló kapcsolat jön létre.

Menete:o A nemzeti bíróság továbbítja a Közösségi jog értelmezésével vagy érvényességével kapcsolatos

kérdéseito Az Iroda regisztrálja és lefordítja a hivatalos nyelvekre, és közleményt tesz közzé a Hivatalos

Lapban a kérdésről és a felekről.o Az Iroda továbbítja:

A feleknek A tagállamnak A Bizottságnak És ha szükséges a Tanácsnak is kérdést, akiknek 2 hónapjuk van írásbeli

megállapításaik közléséreAz eljárás a továbbiakban az általános eljárási szabályok alapján folytatódik

3. Kártérítési eljárás: o Intézményei vagy alkalmazottai által funkciójuk gyakorlása során okozott, szervezeten kívüli

felelősségen alapuló kártérítés.o Közösségek Szerződésen kívüli károkozásával kapcsolatos kártérítési keresetek elbírálására

4. Intézkedés elmulasztása miatti eljárás:o vizsgálja a közösségi intézmények és az Európai Központi Bank aktusai, illetve aktusai elmaradása

jogszerűségét a közösségi jog alapján.o a Közösségek és alkalmazottai közötti jogviták is.

5. Semmissé nyilvánítási eljárás:„közigazgatási bíráskodás”: o A jogszerűtlen aktust a Bíróság megsemmisítheti ellenőrzi és biztosítja, hogy a különböző

intézmények a szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el.o Ide tartozik:

35

Hatáskörrel való visszaélés Hatáskör hiány Eljárási követelmények megsértése Jogszabályok megsértése

o A előbb felsorolt esetekben a rendelkezést semmissé nyilváníthatja6. Fellebbviteli bíróságként

o jár el az Elsőfokú Bíróság ítéleteivel szemben hozzá benyújtott fellebbezések elbírálás soráno Harmadfokú szervként a Nizzai Szerződés szerint: az Elsőfokú Bíróságnak a bírói különtanácsok

határozataival szembeni fellebbezések kapcsán hozott határozatai kivételes esetben felülvizsgálhatók.

7. Véleménykérési eljárás:o Az EP, a Tanács, a Bizottság vagy bármelyik tagállam kérheti a tervezett megállapodás

Szerződéssel való összeegyeztethetőségéről. o Ha Bíróság véleménye kedvezőtlen, a megállapodás csak az Európai Unióról szóló szerződésben

(48. cikk) megállapított eljárásnak megfelelően léphet hatályba.8. „Tanácsadó vélemény”: a Közösségek, illetve annak egy intézményének van-e joga a szerződés megkötésére.Megjegyzés: ( 30 Tételhez jó) az Előzetes döntéshozatali eljárást (közvetett kereset- nemzeti bíróságokon keresztül) kivéve az érintettek közvetlenül fordulnak a Bírósághoz. 9. III. pillérben hatáskörként szerepel:

o kerethatározatok és határozatok érvényességére és értelmezésére vonatkozó, valamint o az e cím alapján létrejött egyezmények értelmezésére, és azo azokat végrehajtó intézkedések érvényességére és értelmezésére vonatkozó előzetes

döntések meghozatalára. Ez a hatáskör az Uniós Szerződés felhatalmazása alapján illeti meg a Bíróságot.

Ez a hatáskör nem korlátlanMegjegyzés: Az Európai Bíróság hatásköre a II és a III pillérben csak a kifejezetten megjelölt cikkek vonatkozásában áll meg.

o Korábban nem gyakorolt hatáskör (III. pillérben): ha a tagállamok közötti vitát, amely egy jogi aktus értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik, a Tanács elé kerülésétől kezdve 6 hónapon belül nem rendezi.

o Megerősített együttműködés: az EU intézményi kereteit kihasználva a tagállamok mélyítik együttműködésüket bizonyos területeken, csak az ebben résztvevők rendelkeznek szavazati joggal.

III. Összetétele: tagállamonként 1 bíróból áll. élén a bírák által maguk közül 3 évre választott elnök áll - megbízatása megújítható. Maga nevezi ki hivatalvezetőjét Bírák és a főtanácsnokok:

o 8 főtanácsnok segíti a Bírák munkáját számuk a Tanács egyhangú döntéssel növelheti

o 6 évre választjáko a tagállamok kormányai közös megállapodással nevezik kio olyan személy nevezhető ki, aki:

független megfelel az országában a legfelsőbb bírói tisztség betöltéséhez szükséges

követelményeknek vagy elismert jogtudós hivatali idejük lejárta után újra kinevezhetők.

o Első főtanácsnok: a főtanácsnokok közül évente váltva látják el Bíróság nevezi ki

IV. Bíróság eljárása Ülései:

o Teljes ülés: Kivételes alkalmakkor, amelyet a Szerződése állapít meg

- európai ombudsman vagy a kötelezettségeit megszegő európai biztos felmentése- A Bizottság tagjának elmozdítása

36

- Számvevőszék tagjának elmozdítása- Euratom Szerződés esetén

o Nagytanács: 11 bíróból áll Ha az eljárásban szereplő tagállam vagy Közösségi intézmény kezdeményezi Különösen, nagy jelentőségű ügyekben

o 3 vagy 5 bíróból álló tanács: vizsgálati jogkör bizonyos ügytípusokban döntési jogkör

1 bíró több tanácsban is szerepelhet. Nyelve:

o A közösség valamely hivatalos nyelve, illetve a kérelmező fél nyelveV. Eljárás Szakaszai:

Írásbeli szakasza: alaposabb, pontosabb mint a szóbeli szakaszo Eljárás megindulása: írásbeli beadvánnyal, amelyet a Bíróság nyilvántartó irodájához ügyvéd

útján továbbítotto Hivatalos közzététel: a Nyilvántartó az EK Hivatalos Lapjában közlemény a beadványrólo Főtanácsnokot és előadó bírát neveznek kio Másik fél értesítése: továbbítják a keresetet a részére

1 hónapja van védekezés előterjesztésére Erre a felperes válaszolhat, amelyre az alperesnek 1 hónapja van reagálni.

o Írásbeli szakasz vége: Az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatásakor határoznak:

- szükség van-e tovább vizsgálatokra vagy- a Bíróság teljes ülése elé vigye az ügyet.

Szóbeli szakasz:o Nyilvános meghallgatás időpontjának kitűzése

Utolsó beadvány megérkezte vagy Az esetleg elrendelt vizsgálat lezárta után. A Bíróság rendeli el, ahol az előadó bíró egy jelentésben összefoglalja a felek által

felhozott tényeket és érveket. Itt a felek előadják érveiket, a bírák és a főtanácsnok kérdéseket tehetnek fel. Néhány héttel később, a bíróság nyilvános ülésén a főtanácsnok előadja véleményét.

- Részletesen elemzi a tényeket és az eset jogi aspektusait- Javaslatot tesz a probléma megoldására- Véleményét az adott esethez kapcsolódó korábbi esetjogát- Nem ritkán tudományos értékű értelmezést nyújtanak- A Bíróság gyakran, de nem mindig követi a főtanácsnok álláspontját.- Nem minden ügyben tesz indítványt a főtanácsnok, hanem csak az

Alapokmányban előírt esetekben. Szóbeli szakasz itt lezárul

Ítélet meghozatala:o A bírák zárt ülésen megfontolják az ügyet, az előadó bíró által készített ítélet-tervezet alapjáno Valamennyi bíró javasolhat módosításto A végleges verzió elkészült, az ítéletet nyilvánosan kihirdetik

VI. Döntései: Többségi szavazással hozza, nincsen mód különvéleményre A döntések meghozatalában résztvevő valamennyi bíró aláírja, és nyilvánosan kihirdetik Az ítéleteket a Főtanácsnoki véleményeket a Bíróságok hivatalos Lapjában, az EU hivatalos nyelvein

közzéteszik Jogorvoslat:

o Európai Bíróság ítéletei megfellebbezhetetlenek, Kivéve: Ha a felek meghallgatása nélkül határoztak felülvizsgálat esetén új tény felmerülése értelmezési kérés.

o Elsőfokú Bíróságtól az Európai Bírósághoz lehet fellebbezni

37

A bírókat és a főtanácsnokokat megilleti az a jog, hogy különleges esetekben jelezzék, nem kívánnak részt venni valamely üggyel kapcsolatos eljárásban vagy vizsgálatban, továbbá a Bíróság elnökét is megilleti az a jog, hogy jelezze egy bírónak vagy főtanácsnoknak, ne vegyen részt az ügy tárgyalásában, illetve ne tegyen indítványt.

VI. Szerepe, módszere, stílusa: Nincs precedensrendszere:

o Általában saját joggyakorlatára alapozza döntéseit. de azok nem kötik, a későbbiekben eltérhet korábbi ítéletétől.

o Gyakran nehezen értelmezhető, homályos döntéseket hozo A Szerződés kiterjesztő értelmezése

23. AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE, ÖSSZETÉTELE, MŰKÖDÉSE, HATÁSKÖREI. A BÍRÓI KÜLÖNTANÁCSOK. I. Összetétele, szervezet:

25 bíró (tagállamonként 1-1) élén elnök maguk közül 3 évre - újraválasztható Nincs külön főtanácsnok. Maga nevezi ki hivatalvezetőjét Bírák:

o Feltétel: felsőbb bírói tisztségre való alkalmasság nem lehet elegendő az elismert jogi szaktekintély a tagállamok kormányainak közös egyetértésével nevezi ki 6 évre – újraválaszthatók

Ülései: o Nagytanácso Teljes Üléseo 3 vagy 5 tagú tanácso Egyes bíróként is.

Az ülésekre vonatkozó részletes szabályokat az Eljárási Szabályzat tartalmazza, amit: az Európai Bírósággal egyetértésben, az Elsőfokú Bíróság fogad el, és a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá

II. Hatáskörei: Semmissé nyilvánítási eljárás: a közösségi intézmények és az EKB jogsértő aktusai ellen Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: a közösségi intézmények és az EKB intézkedéseinek jogsértő

elmaradása Kártérítési eljárás: a Közösség szerződésen kívüli károkozásával kapcsolatos kártérítés megítélése EK alkalmazottai közötti jogviták eldöntése A Közösség által vagy a nevében kötött, az Európai Bíróságot mint a szerződéssel kapcsolatos viták

eldöntésének fórumát megjelölő szerződésekkel – legyenek azok közjogi vagy magánjogi jellegűek – kapcsolatos viták eldöntésére irányuló keresetek

Közvetlen keresetek közül: valamely: Tagállam Közösségi intézmény Európai Központi Bank indít.

A bírói különtanácsok határozatainak felülvizsgálata Felülvizsgálja: az Elsőfokú Bíróság megítélése alapján olyan esetekben, amely:

o elvi jellegű döntést igényelo valószínűleg érinti a közösségi jog egységét és koherenciáját az ügyet

átteheti az Európai Bírósághoz. Továbbá kivételesen:o Az Elsőfokú Bíróság által hozott előzetes döntések a közösségi jog

egységét és koherenciáját komolyan veszélyeztető esetben.

III. Bírói különtanácsok: Funkciója: egyes különleges területeken benyújtott meghatározott keresetfajták első fokon történő

elbírálására

38

Létrehozása:o A Tanács a Bizottság javaslatára:

és az EP-vel, valamint a Bírósággal folytatott konzultációt követően, vagy

o A Bíróság kérelmére és az EP-vel, valamint a Bizottsággal folytatott konzultációt követően

o Egyhangú határozattal bírói különtanácsot hozhat létre.o Alapító határozatnak tartalmaznia kell:

a különtanács összetételére vonatkozó szabályokat a ráruházott hatáskör pontos terjedelmét.

Tagja lehet, aki: o Független o Rendelkezik a bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges alkalmassággalo A Tanács nevezi ki egyhangú határozattal

Határozataival szemben az Elsőfokú Bírósághoz lehet fellebbezni, de kizárólag :

o jogi kérdésekben illetve o jogi és ténykérdésekben.

Eljárási szabályzat: o a Bírósággal egyetértésben meghatározzák o a szabályok elfogadásához a Tanács minősített többséggel szükséges.

IV. Speciális eljárás, az Elsőfokú Bíróság határozatával szembeni fellebbezés az Elsőfokú Bíróság határozatának közlésétől 2 hónapon belül Fellebbezésnek helye van ha az elsőfokú B. határozata:

o amely érdemik kérdést tartalmazo hatáskör hiányával vagy o a kereset elutasításával kapcsolatos eljárási kérdésben született.

Vesztes fél is fellebbezést nyújthat be A beavatkozók csak akkor, ha az Elsőfokú B. ítélete közvetlenül érinti. (kivéve az tagállamokat és az

intézményeket) A közösségek és alkalmazottaik közötti jogviták kivételével a tagállamok és a Közösségek intézményei

akkor is élhetnek fellebbezéssel, hanem avatkoztak be. Ilyenkor a tagállamot a beavatkozó jogai illetik meg.

24. A BÍRÓSÁG JOGÉRTELMEZÉSI MÓDSZEREI. AZ ELJÁRÁS VÁZLATA. I. Jogértelmezési módszerek:

1. Nyelvtani /szó szerinti/ értelmezés: Jelentése: szó szerinti értelmezés a legtermészetesebb és a leggyakrabban alkalmazott módszer Alapja: a bíró a jog írott szövegét:

o annak bevett értelme szerint veszi, o attól el nem szakadva, o az adott nyelv nyelvtani szabályai, o esetleg a formális logika segítségével kísérli meg a jogot kifejteni,o az esetleg félreérthető, vagy első megközelítésre többértelmű szavakból,

mondatokból, szövegekből. Az Európai Bíróság helyzetét megnehezíti, hogy a közösségi jog egyszerre több nyelven születik. Az EU Szerződés kiterjeszti a közösségi nyelvi rezsimet az Unió Közös Kül- és

Biztonságpolitikájára, a bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre. Valamennyi tagállamban hivatalos nyelv, az Unió hivatalos nyelve. A fordításról, valamint a tolmácsolásról nem a tagállamoknak, hanem az intézményeknek kell

gondoskodniuk.2. Történeti elemzés:

Jelentése: az értelmezés során a jogalkotónak a szöveg elfogadásakor fennálló szándékát kutatják, azt próbálják érvényesíteni.

Korlátozott az alkalmazása.

39

A szerződésekhez vezető előkészítő anyagokat az alapítók szándékosan megsemmisítették. A szerződéseket nem egyoldalúan fogadják el, hanem tárgyalások útján jönnek létre.

A nemzetközi szerződések korrekt értelmezéséhez tehát figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek között a tárgyalások folytak.

A tárgyalások egyik főszabálya: ugyanakkor, hogy a tárgyaló felek nem mindig tárják fel szándéklukat. Valójában a felek nem szándékuk felől jutnak megállapodásra, hanem a szerződés írott alakjára nézve, és csak abban egyeznek meg. Egészen bizonyos, hogy a szövegben történt megegyezés nem jelenti a szándékok egyezőségét. Épp ellenkezőleg, egymással ellentétes szándékok húzódhatnak meg egy konkrét szöveg mögött.

3. Rendszertani elemzés: A jogértelmezés általánosan használt eszköze A kérdéses rendelkezést a szövegkörnyezetbe ágyazva, a közösségi jog más rendelkezéseivel való

összefüggésben értelmezi. Sajátos esete: amikor a másodlagos jogot a Szerződés fényében értelmezi a Bíróság. Amikor egy

másodlagos jogforrás rendelkezését többféleképpen lehet értelmezni, akkor annak az értelmezésnek kell elsőbbséget adni, amelyik a Szerződéssel, illetve a közösségi jog általános elveivel összeegyeztethető, szemben azzal, amelyik ezzel ütközne.

4. Jogösszehasonlító módszer: Az Uniós Szerződés a tagállamok közös jogelveiről és azok közös alkotmányos hagyományairól szól,

mint amelyek az Unió alapját képezik: Alkalmazása: a közösségi bíró az eset sajátosságainak megfelelően közelebbről vizsgálat tárgyává

teheti:o egy vagy több, esetleg valamennyi tagállam jogrendszerét, o harmadik országok jogrendszerét, vagy o a nemzetközi közjog rendszerét.

Az összehasonlító jog olyan módszer, amelyben a saját jogrendszerünktől eltérő jogrendszer elveit és szabályait tesszük vizsgálat tárgyává. A végső cél mindig ugyanaz: megalapozni a jogállamiság elvét a közösségi jogrendben.

Az Európai Bíróság ítéleteiben ritkán hivatkozik összehasonlító jogi vizsgálatokra. Jogösszehasonlító módszer fajtái:

o Összetartó tagállami megoldások: amikor a tagállamok joga egységes, a Bíróság minden különösebb kockázat nélkül

állíthatja be az adott szabályt, elvet a közösségi jog sajátjaként. Ha a tagállamok joga nem egységes, de van uralkodó irányzat, a Bíróság hajlamos a

többség által elfogadott megoldást a közösségi jogba emelni. Olyan esetben, amikor a tagállamok megoldásai kifejezetten eltérnek egymástól, a

Bíróság általában kerüli, hogy közösségi jogi megoldást állapítson meg. Előfordul, hogy a Bíróságot nem a közösségi jog hézaga kitöltésének szüksége indítja

jogösszehasonlításra, hanem a közösségi jog nem kellően pontos megfogalmazásának interpretációjához kíván segítséget kapni.

Előfordult, hogy a tagállamok jogaiban az adott jogintézmény egységes értelmezése erős támpontot nyújt a közösségi jog ennek megfelelő értelmezéséhez.

o Eltérő tagállami megoldások mint az önálló közösségi jogi értelmezés indoka(Olvasd, el a kék könyv 146. oldal B) pontjában lévő Reed esetet és megérted)

5. Célkutató /teleologikus/ értelmezés Lényege: a szerződés – vagy más jogi szöveg – céljából következtetnek egyes rendelkezéseinek tartalmára. A Bíróság gyakran használja. A módszer alkalmazásakor a Szerződés szövegében fel nem található

jogelvek, szabályok kimondására, a szövegben található hiányok kitöltésére, nem egy esetben a szöveggel ellentétes értelmezésre kerül sor.

II. Az eljárás vázlata

Írásbeli eljárás menete:Közvetlen keresetek és fellebbezések Előzetes döntés iránti kérelme

Írásbeli kereset Ítélet vagy határozat a tagállami bíróságtól↓ ↓

A kereset közlése az alperessel Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem

40

kűlefordítása a Közösség valamennyi hivatalos nyelvére, közlése az eredeti eljárásban szereplő

felekkel, tagállamokkal, a közösségi intézményekkel

↓ ↓A kereset közzététele a Hivatalos Lapban Az előzetes döntés iránti kérelem közzététele a

Hivatalos Lapban↓ ↓

Ellenkérelem A felek, a tagállamok és a közösség intézmények írásbeli észrevételei

↓Válasz

↓Viszont válasz

Szóbeli eljárás menete:Tárgyalás → A

főtanácsnok indítványa

→ A Bíróság tanácskozása

→ Az ítélet kihirdetése

III. Az eljárási cselekmények:1. Képviselet: (kötelező képviselet elv)

Meghatalmazott: az adott esetben képviselik a tagállamokat, intézményeket o Tanácsadó vagy ügyvéd: segítheti a munkájáto Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló szerződés nem EU tagállam részes államait

ugyanilyen módon kell képviselni. Ügyvéd: a többi felet képviseli

o Rendelkeznie kell valamely tagállam, vagy az EGT szerződés tagállam bírósága előtti képviseletre jogosult. Az erről szóló igazolása Bíróság Hivatalához be kell nyújtani.

Kiváltságok és jogosultságok: (a meghatalmazottak, jogtanácsosok és ügyvédekre vonatkozó)o Azok az eljárással kapcsolatos iratok és dokumentumok, mentesek az átvizsgálás, lefoglalás

alól.o Jogosultak annyi külföldi fizetőeszközre, amennyi a feladat ellátásához szükségeso Hivataluk gyakorlása során akadálytalanul utazhatnak.

2. Az írásbeli eljárás: Keresetlevéllel indul: a hivatalvezetőhöz címzett

o Az eljárási aktus eredeti példányát a meghatalmazottnak vagy ügyvédnek alá kell írniao 5 másolati példánnyal kell benyújtani (mellékletekkel együtt)o további másolati példányokat annyi példányban, ahány fél szerepel az ügyben.o Minden aktust dátummal kell ellátnio Keresetlevél tartalma:

A kérelmező nevét és címét A félnek vagy azon feleknek a nevét, aki vagy akik ellen a keresetet benyújtották A képviselő megnevezését A jogvita tárgyának megjelölését A Bíróság döntésére irányuló kérelmet Azon jogalapok rövid összefoglalása, amelyekre a keresetet alapozzák A felperes kereseti kérelmét (mivel a Bíróság a keresethez kötve van, az indítványnak

pontosnak kell lennie) A bizonyításra tett indítványokat Kézbesítési cím megjelölése a Bíróság székhelyén, annak a személynek a

megjelölésével, aki fel van hatalmazva, hogy valamennyi értesítést átvegyen Amennyiben a felperes magánjog szerinti jogi személy, csatolnia kell jogi létezésének

hiteles bizonyítékát Annak igazolását, hogy az ügyvédi megbízást az arra jogosult személy szabályszerűen

állította ki. Csatolni kell, ha szükséges:

- azt az intézkedést, amelynek a megsemmisítését kérik41

- vagy annak a bizonyítékául szolgáló dokumentumot, hogy az illető intézményt felszólították az intézkedés meghozatalára.

- Ha ezek az iratok hiányoznak a hivatalvezető felhívja, hogy ésszerű határidőn belül pótolja ezeket. A fél joga nem szűnik meg, ha az határidőn túl pótolták.

- Formai okok miatt elutasítás: a határidő eredménytelen eltelte után a Bíróság a főtanácsnok meghallgatása után határozhat

A keresetet az alperesnek kézbesítik. Védekező irat előterjesztése: az alperes a kereset közlésétől számított 1 hónapon belül lehetséges.

o Tartalmaznia kell: Az alperes nevét és címét A hivatkozott ténybeli és jogi indoklást Az alperes indítványát A bizonyítékokat

Viszontválaszok:o a védekező irat benyújtását (lehetősége) követőeno A Bíróság nagyon szigorúan igyekszik fellépni, hogy a felek az eljárás későbbi szakaszában

terjesszék elő bizonyítékaikato Új jogi érveléssel viszont később is elő lehet állni

3. A beavatkozás A tagállamok, a Közösség intézményei beavatkozhatnak a Bíróság előtt folyó jogvitába Más személy, csak akkor, ha az ügy kimenete tekintetében érdekeltségét igazolja.

o Kivétel: A Közösség intézményei közötti jogvita Az egyfelől a tagállamok, másfelől a Közösség intézményei közötti jogvita.

További személyek:o Európai Gazdasági Térség államaio EFTA Felügyeleti Hatóság az EGT Szerződés alá tartozó ügyekben.

Csak az egyik fél indítványának támogatása szerepelhet A beavatkozásra a Hivatalos Lapban történt közzétételt követő 6 héten belül lehet A beavatkozásnak tartalmaznia kell:

o Az ügyeto A jogvitában szereplő felek megnevezéséto A beavatkozó nevét és címéto A kézbesítési címet és a kézbesítési megbízottat a Bíróság székhelyéno Azon félnek vagy feleknek a Bíróság döntésre irányuló kérelmét, aki vagy akik mellett a

beavatkozást kériko A tagállamok és a Közösség intézményein kívüli személyek esetén az érdekeltség igazolását.

Elnök vagy a Bíróság végzése: a beavatkozás megengedéséről o Engedélyező határozat esetén:

A beavatkozó minden dokumentumot megkap, kivéve azokat, amelyek bizalmasak vagy titkosak.

A beavatkozó köteles elfogadni a jogvitát, amelyben az a beavatkozáskor van.4. Előzetes jelentés

Előadó bíró kijelölése: a Bíróság Elnöke által Előzetes jelentés készítése: az Elnök kijelöli a határidejét a jelentés elkészítéséhez. Az előzetes jelentés tartalmazza:

o A kereset megengedhetőségének vizsgálatao A felmerülő jogi problémákato Javaslatot bizonyítás lefolytatásárao Javaslatot más előkészítő eszközök alkalmazásárao Javaslatot az ügy esetleges tanácsba történő áttételérőlo Az előzetes jelentés a Bíróság belső dokumentuma

Ügy ismertetése: a Bíróság igazgatási ülésén az előadó bíró ismerteti.5. A Bizonyítás

A Bíróság a felektől, az ügyben félként szereplő tagállamoktól bármilyen szükséges dokumentumot vagy információt kérhet

A főtanácsnok meghallgatását követően határozatot hoz:

42

o A bizonyításra szoruló tényekrőlo A felek meghallgatásával a bizonyítási eszközökről.

A bíróság eljárása:o Hivatalbólo Vagy a felek indítványára jár el.

A tanú vagy a szakértő meghallgatását az állandó lakhelyük szerinti bíróságtól is kérheti a Bíróság A felek jelen lehetnek a bizonyítás felvételnél Bizonyítási eszközök:

o A felek személyes meghallgatásao Tájékoztatás kérése, dokumentumok szolgáltatásao Tanúkihallgatáso Szakértői vélemény beszerzéseo Helyszín vagy tárgy szemléje

A Bíróság vagy maga foganatosítja a bizonyítást, vagy az előadó bíróra bízza A főtanácsnok jelen van a bizonyítási eljárásban

6. A tanúk idézése és meghallgatása A Bíróság határozatban rendeli el

o Hivatalból vagy a felek kérelmére. Kérelemnél indokolni kell!!! A főtanácsnok meghallgatása után Tanúkat a Bíróság idézi A tanúk személyazonosságának igazolása után a Bíróság felhívja a figyelmüket, hogy kijelentéseiket alá

kell írniuk. A tanúvallomás után az Elnök a felek kérésére vagy hivatalból, kérdéseket tehet fel a tanúnak. Korlátlan kérdésfeltevés joga valamennyi bíró és főtanácsnok részére A felek képviselői az Elnök hozzájárulása alapján A vallomás megtétele után a tanú esküt tesz: „Esküszöm, hogy az igazat, a színtiszta igazgat, csak az

igazgat mondtam.” Esküszegés: a tagállamok kötelesek ugyanolyan elbánásban részesíteni, mint aki a saját polgári bíróságuk

előtt követte volna el. Az eljárás a Bíróság kérésére a tagállam köteles a hatáskörre rendelkező bíróság előtt eljárást indítani.

Jegyzőkönyv felvétel: o a Bíróság hivatalvezető kötelessége a tanúvallomásrólo teljes bizonyító erejű okirato aláírja: az Elnök, az előadó bíró, hivatalvezető, tanú. Akkor ha a meggyőződtek róla, hogy a

jegyzőkönyv hűen tükrözi a vallomását. Tanú nem jelenik meg:

o A bíróság mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyekkel ilyen esetben a bíróságok rendelkezneko Pénzbírságot is kiszabhat (a Bíróság) – 5000 euróig, és további vallomástétel költségét a tanú

köteles állni.7. Szakértő kirendelése

Szakvélemény készítése: a Bíróság rendelheti el.o Akkor ha:

Olyan technikai jellegű ismeretek hiányoznak, amelyek a Bíróság számára a jogvita eldöntését lehetetlenné teszik.

o Bármikor, bármely személyt, szervet, hatóságot, bizottságot, vagy más szervezetet felkérehet o A kirendeléskor megjelöli a szakértő:

Feladatát Határidőt szab.

A szakértő a bíró felügyelete alatt áll. A szakértő csak a felkérésében szereplően foglalhat állást. Az Elnök felügyelete alatt a vélemény elkészültét követően a felek képviselői kérdést tehetnek fel neki. A szakértő is esküt tesz: „Esküszöm, hogy feladatomat legjobb lelkiismeretem szerint és teljesen

pártatlanul végeztem.” Kifogás emelése:

o 2 héten belül leheto a tanúval és a szakértővel szemben az idézés közlésétől, illetve a kijelöléstől számítvao a Bíróság határoz (szakmai nem megfelelés, elfogultság)

43

Költségek megtérítése: a tanút és a szakértőt is megilleti – utazási és ellátási. o Amelyet a Bíróság pénztárosa megelőlegezheto A tanúk jövedelem-kiesésük megtérítését is kérhetiko A szakértő szakértői díj megfizetését.

A Bíróság elrendelheti, hogy valamely tanút vagy szakértőt a lakóhelye szerinti bíróság hallgasson ki. Bizonyítási eljárás befejezése:

o Az Elnök kijelöli a szóbeli eljárás megkezdésének napjáto Az előadó bíró elkészíti a tárgyalási jelentést, amely tartalmazza:

Az ügy jogi kereteinek leírását a tényeket az eljárás eddigi menetét a felek észrevételeit eredetileg a szóbeli szakaszban olvasták fel, ma már nem olvassák

fel, hanem írásban megküldik a feleknek, 3 héttel a tárgyalás előtt.8. Szóbeli eljárás (tágyalás)

Szóbeli eljárás elhagyása:o A közvetlen kereseteknél az előadó bíró, a főtanácsnok és a felek meghallgatása utáno Előzetes döntési eljárás során, ha az észrevételre jogosultak egyike sem kéri a szóbeli

meghallgatást A felek csak képviselőik útján nyilvánulhatnak meg. Az Elnök vezeti Általában nyilvános:

o Felek kérésére, hivatalból különösen komoly indok alapján a Bíróság döntése során lehet a zárt. Perbeszéd:

o 3 tagú tanács előtt: max. 15 perco 5 tagú tanács, Nagy Tanács, Teljes ülésen: max. 30 perco a képviselők szabadon beszélnek: ma már nincs megengedve, hogy írásban adják át a perbeszéd

szövegét. A perbeszédek felolvasása a szinkrontolmácsolás számára a legnehezebb feladat és a mondanivaló jelentős része elvész.

Kérdések feltevése: az Elnök, a többi bíró és a főtanácsnokot illeti meg. A felek csak képviselőik útján fejthetik ki álláspontjukat. A kötelező képviselet elve nem zárja ki a felek

közvetlen meghallgatást. Főtanácsnok ismerteti az indítványt: szóbeli eljárás lezárása előtt Az ügy főtanácsnokát az Első főtanácsnok jelöli ki. Ezután az Elnök lezártnak nyilvánítja a szóbeli szakaszt.

9. Az egyezség Felek megegyezése: az ítélet meghozatala előtt, és ezt közlik a Bírósággal, hogy valamennyi kérelmükről

lemondanak az Elnök határozattal elrendelheti az ügy törlését a bírósági nyilvántartásból és határoz a költségek viseléséről.

10. A kereset visszavonása Felperes írásban nyilatkozatban bejelenti:

o Lemond az eljárás lefolytatásáról. Ebben az esetben az Elnök elrendeli az ügy nyilvántartásból való törlését és határoz a költségekről.

11. A tanácskozás Kiindulópontja: a főtanácsnok véleménye A határozathozatalban csak a bírák vesznek részt Nincs különvélemény, nincs párhuzamos vélemény A bírók kifejtik k és indokolják véleményüket Használt nyelv: francia Többségi vélemény adja a döntést A szavazatok leadásának sorrendje:

o Hivatalban töltött idő sorrendjébeno A legrövidebb idővel rendelkező adja le első szavazatát

A tanácskozás titkos, és később sem válik hozzáférhetővé 12. Az ítélet

Tartalmaznia kell:o Annak megjelölését, hogy az ítéletet a Bíróság hoztao Az ítélet meghozatalának napját

44

o Az Elnök és a bírák nevéto A főtanácsnok nevéto A felek megnevezéséto A felek meghatalmazottainak, tanácsadóinak és ügyvédeinek nevéto Annak megjelölését, hogy a főtanácsnok meghallgattatotto A tények összefoglalásáto Az indoklásto A rendelkezést, beleértve a költségekről történő rendelkezést

Nyilvánosan kihirdetik A feleket felhívják az ítélet kihirdetésének meghallgatására. Nyilvános ítélethirdetés esetén csak a

rendelkező részt olvassák fel és egy másik tanácsban is megtörténhet, mint amelyik az ítéletet hozta. Az ítélet eredetileg aláírt és lepecsételt példányát a Hivatal kapja, a felek az ítélet hiteles másolatát. Valamennyi főtanácsnoki indítványt és ítéletet indoklással együtt tesznek közzé a Bíróság Határozatainak

Tárában. A kihirdetés napjától jogerős az ítélet. A Bíróság hivatalból vagy a felek kérésére a kihirdetéstől számított 2 héten belül előterjesztett kérésére az

ítélet számítási hibáit, nyilvánvaló elírásait kijavítja.13. Költségek

A bíróság határoz az eljárást befejező határozatban Amennyiben a pernyertes fél ezt indítványozta, a vesztes fél viseli a költségeket. Több vesztes esetén a Bíróság határoz a költségek megosztásáról:

o Határozhat úgy is hogy mindegyik fél viseli a saját költségeit, amennyiben egy vagy több kereseti kérelem tekintetében mindegyik vesztesnek minősül, illetve kivételes körülmények fennállása esetén

Nyertes fél is kötelezhető: ha a vesztes fél költségeit ő okozta és azok feleslegesen zavarók vagy sértők voltak.

A beavatkozó intézmények és tagállamok saját költségeiket viselik. A beavatkozó annak a félnek a sorsában osztozik, aki mellett beavatkozott. A Bíróság azonban határozhat úgy, hogy a beavatkozó viselje saját költségeit.

A keresetét visszavonó fél, amennyiben az ellenfél ezt indítványozza, a költségek viselésére kötelezhető. A keresetet visszavonó fél kérelmére a Bíróság az ellenfelét is kötelezheti, ha a másik fél magatartása ez

indokolja. Felek megállapodása a költségek viseléséről: a bíróság ennek megfelelően határoz. Végrehajtás költségei: a végrehajtást kérőnek az ellenfél a végrehajtást foganatosító tagállam végrehajtási

díjszabásának megfelelően köteles megfizetni. A Bíróság eljárása ingyenes.

o Kivétel: Ha olyan költség merül fel, amely elkerülhető lett volna. Ilyen esetben a Bíróság a

főtanácsnok meghallgatása után a költséget okozó felet kötelezi. Másolás vagy fordítás költségei: a fél kérelmére elvégeztetett, a Hivatalvezető

megítélése szerint túlzottnak mutatkozik – a fél kötelezhető. A Bíróság általában nem határoz a költségek összegéről, csak akkor, ha ellentmondás van

o Ekkor a honoráriumok tekintetében: A jogvita jellege, tárgya A közösség jog szempontjából vett jelentősége, nehézsége Az elvégzendő munka mennyisége A jogvita tárgyának értéke figyelembevételével határoz a Bíróság.

Költségek megtérítése:o A tanúknak és a szakértőknek fizetett összegeko A feleknek az eljárás során felmerült szükséges költségeio A megbízottak, a tanácsadók és az ügyvédek díjai

Közösségek és alkalmazottak közötti eljárások: az intézmények viselik saját költségeiket14. Az ítélet értelmezésére irányuló kérelem

Ha az ítélet tartalma vagy hatály nem világos a Bíróság értelmezi:o Bármelyik fél vagy

45

o A Közösségek intézményei kérelmére. Kérelem tartalma:

o A szóban forgó ítéleto Azt a szöveget (szövegrészt), amelynek értelmezését kérik

A kérelem az ítéletben szereplő valamennyi féllel szembeni kérelemnek minősül A Bíróság az ítéletben dönt:

o a főtanácsnok meghallgatásao a félnek lehetőséget adott észrevételeik megtétele után.

15. Perújítás kizárólag döntő jelentőségű esetben nyújtható be, amely:

o az ítélet meghozatalkor sem a Bíróság, sem a perújítást kérő nem ismert. Felújítás célja:

o Az új és meghatározó jelentőségő tény feltárultára alapozva a Bíróságot döntésének megváltoztatására bírja.

Határidő: A revízió alapjául szolgáló tény a kérelmező tudomására jutásától számított 3 hónap Elévülés: 10 év Perújítási eljárás megindítása:

o A Bíróság ítéletében rendeli el: Rögzíteni kell benne az új tény létezését Azt, hogy az olyan jellegű, ami a perújítást indokolja és azt, hogy a kereset ezen az alapon

megengedhető. Kérelem tartalma:

o A megtámadott határozat megjelöléséto Azoknak a helyeknek (pontoknak) a megjelölését, amelyeket a kérelem megtámado Azoknak a tényeknek a megjelölését, amelyekre a kérelem alapulo Bizonyítékok megjelölése: amelyek, bizonyítják a tényeket, és a határidő betartását.

Bíróság zárt ülésen:o A főtanácsnok meghallgatása utáno A felek írásos észrevételi figyelembevételével határoz a megengedhetőségről.o Amennyiben megengedhető a Bíróság az ügy érdeméről ítéletet hoz.

Az új ítélet eredeti példányát a megújított ítélet eredetijéhez csatolják.16. Mulasztási ítélet és ellentmondás

Amennyiben a szabályszerűen idézett alperes nem nyújtja be védekezését, akkor ellene marasztaló ítéletet kell hozni, amivel szemben ellentmondásnak van helye.

o 1 hónapon belül van helyeo az ellentmondásnak az ítélet végrehajtására nincs halasztó hatálya

17. Egyszerűsített eljárás alkalmazása:

o ha a kérdés azonos volt egy olyan kérdéssel, amelyben a Bíróság korábban már ítéletében választ adott

o amikor a válasz egyértelműen adódott a korábbi esetjogábólo amikor nem merülhetett fel ésszerű kétely a választ illetően.

Az írásbeli szak rövidebb Elmarad a felek szóbeli meghallgatás is A főtanácsnoknak nem kell külön indítványt készíteni

18. Az eljárás nyelve Minden ügynek van eljárási nyelve A felperes a tagállamok hivatalos nyelvei közül választhatja

o Kivétel: ha az alperes egy tagállam vagy egy tagállam természetes vagy jogi személye, mert akkor az eljárás nyelve az illető tagállam hivatalos nyelve (ha több ilyen van, a felperes választ)

Felek közös megegyezése alapján a Bíróság engedélyezheti a választott eljárási nyelvet. Az egyik fél kérelmére, a másik fél és a főtanácsnok véleményét meghallgatva az előírásoktól eltérő

hivatalos nyelvet is megadhat. Az előzetes döntéshozatali eljárás nyelve: annak a tagállamnak a hivatalos nyelve, amelynek bírósága az

előzetes döntéshozatali kérést benyújtotta. Ha a tanú vagy a szakértő a tagállamok egyetlen hivatalos nyelvén sem képes magát megfelelően kifejezni,

a Bíróság engedélyezheti más nyelv használatát.

46

Az esetleges fordításokról a Hivatalvezető gondoskodik19. Elévülés a Közösség szerződésen kívüli károkozás esetén

Elévülési ideje 5 év (az erre okot adó esemény felmerülésétől számítva) Elévülés megszakad:

o A Bíróság előtti keresetindítással vagyo Ha a Közösség megfelelő intézményét a kártérítést kérve megkeresik. (ebben az esetben 2 hónapos

határidőn belül indítható) Felfüggesztő hatálya nincsen: főszabály szerint a Bíróság előtti keresetindításnak

o Azonban, ha a Bíróság a szükségesnek ítéli, felfüggesztheti.20. Közösségi intézménye aktusa végrehajtásának felfüggesztése, ideiglenes intézkedések, az eljárás megszüntetése

Csak a Bíróság előtt keresettel támadott aktus esetében van helye Ideiglenes intézkedés elrendelése:

o Sürgős, súlyos és helyrehozhatatlan kár: ha az ügy rendes eldöntéséig a súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezik.

o Anyagi kár: ha a kár nem reparálható teljes mértékbe az alapul fekvő ügynek a kérelmező javára történő eldöntése esetén.

Kérelem tartalma:o Jogvita tárgyáto Sürgősség okáto Felfüggesztés illetve az ideiglenes intézkedést indokoltságát.

A kérelmet közlik a felekkel, akik rövid időn belül írásban vagy szóban észrevételt tehetnek. A kérelemről a Bíróság vagy az Elnök dönt: indokolt határozattal, fellebbezésnek helye nincs. Biztosíték nyújtása: a határozat végrehajthatóságának feltétele lehet. A határozhat ideiglenes jellegű, nem érinti az ügy érdemi elbírálását. Ha a kérelmet elutasítottá, a fél bármikor újat terjeszthet elő, amennyiben új tények merülnek fel. Ideiglenes intézkedés: a Bíróság megtilthatja a tagállamnak azon tagállami jog alkalmazását, amely ellen

eljárás van folyamatban. Eljárás megszüntetése:

o Ha a Bíróság úgy véli, hogy nyilvánvalóan nincs hatásköre egy kereset tekintetébeno A kereset nyilvánvalóan nem megengedhetőo Ebben az esetben a főtanácsnok meghallgatása után indokolt határozattal (nem ítélettel!!!)

megszünteti az eljárást.21. Jogi segély

Ha egy fél részben vagy egészben nem képes megfizetni az eljárás költségeit, az eljárás során bármikor kérhet jogi segélyt.

Kérelem tartalma:o A rászorultság igazolásao Különösen a megfelelő hatósági igazolás csatolása

Ügyvéden keresztül kell benyújtani A Bíróság Elnöke kijelöli az eljáró bírót A 3 tagú tanács (amelyhez az eljáró bíró tartozik) végzéssel határoz:

o Az ellenfél írásbeli észrevétele o A főtanácsnok meghallgatása alapján.

A végzést nem kell indokolni, fellebbezésnek nincs helye A tanács a körülmények megváltozása esetén az eljárás során bármikor visszavonhatja a jogi segélyt. A Bíróság pénztára megelőlegezi a felmerült kiadásokat A költségekről határozva a Bíróság a jogi segélyként kifizetett összeg megtérítésére is kötelezhet.

25. A TAGÁLLAMOK ELLENI ELJÁRÁSOK I. Közösségi jog betartása

A Bizottság egyik Szerződésben rögzített feladata a közösségi jog betartása fölötti őrködés általában. A tagállamok kötelezettsége a közösségi jog betartására:

o a „pacta sunt servanda” jogelv: a tagállamok a Szerződés részesei, rájuk az kötelező, o lojalitási klauzula: a tagállamok kötelezettségét tartalmazza a Szerződés végrehajtására o a közösségi jog elsőbbségének elve: a tagállam nem alkothat közösségi joggal ellentétes jogot.

A Bizottság eszközei e feladat ellátásoz:

47

o Formális: az írott jogban is rögzített eljárás pl: a címben is jelzett, vagy a versenyjogban megismert eljárás, amikor a tagállamok kötelesek a bevezetni szándékozott állami támogatásokat előzetes kontrollra bejelenteni a bizottságnak.

o Informális: a tagállamokat rávegye a jogkövetésre: Eszközei:

- kétoldalú megbeszélések: a Bizottság és a tagállamok között, hogy egyeztessék álláspontjukat a belső piaccal kapcsolatos tagállami magatartásokról és az irányelvek implementálásának helyzetéről.

- Kikényszerítési eljárás: legkeményebb eszköz. Ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam az szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indoklással ellátott véleményt ad, miután az érintett álamnak lehetőséget adott észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat.

II A jogsértés megismerése: Bizottság tájékoztatásának kötelezettsége: a tagállamok kötelessége az irányelvek implementárásáról

o Elmaradás esetén: a Bizottság az irányelv implementárására adott határidő eltelte után rövid úton bizonyságot szerezhet arról, hogy a tagállam csak az értesítési kötelezettségét sértette meg, vagy az implementárással adós.

o Bizottság éves jelentése: az ilyen esetekről a Parlamentnek amit közzétesznek, hogy a tagállamokat a nyilvánosság erejével is a szégyentábláról

való lekerülésre indítsa. A Bizottság tudomás szerzése tagállami jogsértésről:

o a sajtóbólo esetleg személyes tapasztalataik alapján o az EP ülésein a képviselők is felvetnek tagállami jogsértéseket.o érdekképviseletek, vagy mozgalmak /környezetvédő szervezetek/ jeleznek a Bizottság felé.o magánszemélyek is felhívhatják a figyelmet. o Bejelentés:

teljesen formátlan költségmentes telefonhívás vagy levél formában is tehető.

III. Az eljárás menete – 2 részre oszthatjuk1. A bírósági szakaszt megelőző rész:

a Bírósághoz fordulás előtt: o A Bizottság először informális megbeszélést kezdeményez a tagállammal.o Ha ez nem vezet eredményre, figyelmeztető levelet intéz a tagállamhoz.

Megjelöli a jogsértést és határidőt – ez általában két hónap szokott lenni - tűz ki az érintett tagállam számára észrevételei megtételére.

Ez a levél tekinthető az első hivatalos aktusnak az eljárás során.o A tagállam kétféleképpen reagálhat:

nem ismeri el a jogsértést és válaszában megkísérli meggyőzni igazáról a Bizottságot, elismeri a jogsértést, aminek megszüntetésével elejét veheti az eljárás folytatásának.

o ún. indokolt vélemény: ha a Bizottság megítélése szerint a megadott határidő eredménytelenül telt el, újabb aktust bocsáthat ki.

A Bizottság erre sem köteles.

Az indokolt véleménynek tartalmaznia kell:- a tényeket és a jogi indokokat, amelyek alapján a Bizottság a tagállam

közösségi jogsértését feltételezi, - intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a Bizottság a jogsértés

megszüntetése érdekében szükségesnek ítél- újabb határidő: rendszerint ismét 2 hónap a jogsértés

megszüntetésére. A Bizottság nem köteles megjelölni a jogsértés megszüntetése érdekében teendő intézkedéseket.

- Rövid /például két hét/ határidő tűzése is indokolt: amennyiben azt speciális körülmények indokolják.

48

A Bizottságnak elegendő időt kell adnia a válasz megadására, illetve a védekezésre történő felkészülésre.

Indokolt véleményre válasz: - a tagállamnak joga van, de az indokolt vélemény önmagában nem

tekinthető olyan kötelező aktusnak, amely önmagában megtámadható az Európai Bíróság előtt.

- Jog hatása: hogy a Bizottság az indokolt vélemény kibocsátása nélkül nem nyújthat be keresetet. Ha a tagállam a megjelölt határidőn belül nem szünteti meg a jogsértést, a Bizottság –az indokolt véleményben foglaltak alapján – a Bírósághoz fordulhat.

2. A bírósági szakasz: Ha a tagállam nem szünteti meg a jogsértést (határidőn belül) A Bizottság keresetével a Bírósághoz fordulhat: a jogsértés megállapítására A bizonyítási teher a Bizottságon van.

o A Bizottság köteles a Bírósággal közölni azokat a tényeket, amelyek szükségesek a jogsértés fennállásának megállapításához.

o Különösen súlyos jogsértés esetén a Bíróság ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a Szerződésbe ütköző jogszabály alkalmazását a tagállam számára.

Az Európai Bíróság a tagállamok több védekezését nem fogadta el:o A vis maiorra történő hivatkozását o azon érvelést hogy nem tanúsított ellenszegülést a jogsértés tekintetében, azt elismerte, de

technikai, intézményi, politikai okok miatt nem volt képes az implementálásra.o Kölcsönösség elvén alapuló védekezés a nemzetközi jogban ismert: más tagállam is

jogsértésben van. Jogsértés megállapítása:

o ezt ítéletben rögzíti o a jogsértés fennállásának a tényét a Bizottság indokolt véleményében a tagállam számára a

jogsértés megszüntetésére adott határidő utolsó napjára nézve állapítja meg.o Ezt követően bekövetkező fejleményekre a Bíróság nem lehet tekintettel. o Deklaratív, megállapító az ítélet:

nincs szó bírság kiszabásáról, kártérítés megítéléséről, a jogsértő tagállami jogszabályt a Bíróság nem semmisíti meg, nem nyilvánítja érvénytelennek. Az ítélet ugyanakkor mindenkivel szemben kötelező érvényű, a tagállam köteles

meghozni a szükséges intézkedést. Korlátlan diszkrecionális jogköre: van a Bizottságnak

o Tekintettel, hogy a jogsértéssel vádolt személy egy állam, o az eljárásnak óhatatlanul van politikai jellege is, o kényszerítési eszközök sem állnak rendelkezésre, o a bírósági ítélet ellenére történő jogsértés továbbél, így a Bíróság, illetve a Bizottság tekintélye

rombolódik. Ítélet végre nem hajtása:

o A tagállamok gyakran jellemző o Ismételt eljárás indítása: ebben az esetben az ítélet végre nem hajtása miatt - a Bizottság joga o A Maastrichti Szerződés vezetett be:

Új eljárás indítása: a Bizottságnak lehetősége van a tagállammal szemben a Bíróság előtt.

Pénzbírság, pénzbüntetés: az ítélet végre nem hajtásának megállapítása mellett a Bizottság ezt is indítványozhatja a Bíróságnak. Ez az új eljárás is két részből áll:

- adminisztratív és - bírósági szakaszból.

Pénzbírság kiszabása esetén figyelembe kell venni: - a jogsértés időtartamát, - a jogsértés súlyosságát és - a bírság visszatartó erejét.

A súlyosságát illetően a Bizottság különbséget tesz:

49

- a megszegett rendelkezés fontosságára, és - a jogsértésnek a köz-, illetve magánérdekre gyakorolt hatása alapján. - Figyelembe veszik továbbá:

A közösségi jogi rendelkezés fontosságát nem a közösségi jogi hierarchiában elfoglalt hely határozza meg, hanem sokkal inkább annak természete, illetve annak tartalma.

Egy közösségi jogi jogelv megsértése attól függetlenül minősül súlyosnak, hogy azt a Szerződés, egy irányelv, vagy egy rendelet tartalmazza.

Általában az alapvető jogok és szabadságok megsértése súlyos jogsértésnek fog minősülni.

A jogsértés időtartamát Visszatartó hatás:

- a közösségi jog betartása megköveteli, - több legyen jelképes összegnél - járuljon hozzá a jogsértés megszüntetéséhez, illetve tartson

vissza annak megismétlésétől.IV. A tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete

Nagyon ritkán használt eljárást a tagállamok indíthatják egy másik tagállam közösségi jogsértésének megállapítására. A kereset megindítása előtt:

o Bizottsághoz kell fordulnia.o A Bizottság indokolt véleményt bocsát ki, miután az érintett tagállamok számára írásban és szóban

lehetőséget adott saját álláspontjuk és a másik érdekelt tagállam álláspontjával kapcsolatos észrevételeik megtételére.

o Ha a Bizottság – a kérelemtől számított 3 hónapon belül – nem bocsátott ki véleményt, ez nem akadályozza meg, hogy az ügyet a Bíróság elé terjesszék.

o A kereset benyújtásának nem feltétele, hogy a Bizottság is egyetértsen a jogsértés fennállásával. Amennyiben a vélemény megszületett, a tagállam azonnal a Bírósághoz fordulhat.

Közvetlen Bírósághoz (Európai) fordulás:o A Bizottság és bármely tagállam o Amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam nem megengedett módon él a Szerződésben

számára biztosított joggal.o Nem kell lefolytatni a megelőző eljárást:

figyelmeztető levelet, indokolt véleményt kibocsátani, határidőket tűzni, előzetes egyeztető tárgyalást lefolytatni, Hanem az alperes tagállam a neki megküldött keresetlevél alapján

értesül a neki tulajdonított jogsértésről.

26. A SEMMISSÉ NYILVÁNÍTÁSI ELJÁRÁS

I. Bíróság hatásköre (EK szerződés alapján 230. cikk): EP és a Tanács által közösen elfogadott jogi aktusok jogszerűségét Tanács, a Bizottság és az EKB (Európai Központi Bank) jogi aktusait

o Kivéve: Ajánlásokat Véleményeket EP 3. személyekre joghatással járó aktusait

EP, a Tanács, A Bizottság, valamely tagállam által benyújtott olyan keresetekre:o Amit hatáskör hiányao Lényeges eljárási szabályok megsértése o Hatáskörrel való visszaélés miatt indítottak.

Számvevőszék, az EKB által előjogaik megóvása érdekében indított keresetekre Bármely természetes vagy jogi személy:

50

o A neki címzett határozat vagy o Amely közvetlenül érinti: de más személyhez címzett

II. Megtámadható aktusok lehetnek: a közösségi intézmények ( Parlament és Tanács, a Tanács, a Bizottság) által alkotott:

o irányelvek, rendeletek,o határozatok

EKB által alkotott:o Rendeletek (külső)o Határozatok (külső)o Utasításai (belső)o Iránymutatásai (belső)

EP egyedül alkotott, kívülállókra jogi hatás kiváltását célzó aktusai A Bíróság (az ERTA ügyben) kimondta, hogy az említett aktusok felsorolása nem kimerítő

III. Keresetindításra jogosultak meghatározása1. A privilegizált keresetindításra jogosultak:

Minden további nélkül keresetindításra jogosultak:o Tagállamoko Tanácso Bizottságo EP

„csak” az aktus önmagában vett hibáira kell hivatkozniuk nem szükséges semmilyen konkrét vagy saját érdeksérelmet igazolni.

2. Az ún. kvázi privilegizált keresetindításra jogosultak: Jogainak védelmében keresetindításra jogosultak:

o Számvevőszéko EKB

Ezt azt jelenti, hogy amennyiben az adott aktus meghozatalával valamely közösségi jogban adott joguk sérült, kérhetik ennek megsemmisítését.

Pl.: Ha a Közösség valamelyik szerve szabályalkotásával vagy egyedi döntésével korlátozná a Számvevőszék hozzáférését (lehet EKB is)

EKB esetében fontos jogosítvány a vélemény-nyilvánítás joga: o Amely az Európai B. döntése alapján nem valamennyi őt érintő közösségi jogi aktus

vonatkozásában (ahogy a EK Szerződés fogalmaz), hanem csak akkor ha a monetáris politika kialakításával és vitelével összefüggésben szükség lehet a Banksajátos szakértelmére a jogalkotási folyamatban.

3. A nem privilegizált keresetindításra jogosultak Eredetileg a nem is kívántak ilyen lehetőséget biztosítani magánszemélyek részére Természetes vagy jogi személy keresetindításának esetei:

o Ha a határozatot neki címezték (jogállamiság elve követeli meg)o Ha a határozatot egy másik személynek címezték, de a kérelmezőt közvetlenül és személyesen

érintio Ha a rendelet formájában hozott határozat a kérelmezőt közvetlenül és személyesen érinti

Közvetlen érintettség: ha egy adott személy jogi helyzetét végrehajtó jellegű intézkedés nélkül képes befolyásolni, azaz nincs közbeiktatódó döntési szabadsággal rendelkező személy. (Alcan eset kék tk 392. old. alján)

Személyes érintettség: csak abban az esetben lehetséges, o ha valamely befejezett eseménysort tudnak bizonyítani, o ha megkülönböztető jegyek alapján egy olyan zárt személyi körbe tartoznak, amely az intézkedés

meghozatalakor ismert volt, vagy ismerhető lett volna (Toepfer ügy kék könyv 394 old.)o Plaumann-tesztet produkáló eset (1961): FONTOS!!!! Alapvető fontosságú. (kék tk 393. old lap

közepétől)o A két eset értékelése:

Amikor egy – objektív jogi és ténybeli kritériumokkal megadott – előírás érintettjei egy adott helyen, egy adott időben személy szerint ismertek vagy megismerhetők Ez lehet a Plaumann eset

Amikor egy olyan – „zárt” – személyi körről van szó, amely elvileg sem bővülhet, oda senki, semmilyen körülmények között nem kerülhet be. Ez lehet Toepfer eset.

51

IV. Magánszemélyek keresetindítási joga az EU Alkotmányáról sz. Szerződéstervezetben A fentiekhez képest változnak:

o Bármely természetes vagy jogi személy azonos feltételek mellett indíthat eljárást,o A neki címzett vagy őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktus ellen, továbbáo Az őt közvetlenül érintő olyan szabályozási jellegű aktus ellen, amelyek nem tartalmaznak

végrehajtási rendelkezéseket. Az új szövegváltozat egyértelművé teszi, hogy:

o A magánszemélyek valamennyi uniós aktust megtámadhatnak, amennyibeno Bizonyítják közvetlen és személyes érintettségüket.

Legfontosabb újítás:o Értelmében az általános hatályú aktusokat magánszemélyek már akkor is megtámadhatják, ha

bizonyítják közvetlen érintettségüket, nem kell személyes érintettséget is bizonyítani. o A szöveg arra az esetre korlátozza: ha a rendelet nem tartalmaz végrehajtásra vonatkozó

rendelkezést. Ekkor ugyanis a tagállamoknak maguknak kell végrehajtásra vonatkozó

rendelkezést hozni, amelyek viszont a tagállami bíróság előtt is megtámadhatók.V. Megtámadásra nyitva álló határidő

2 hónapon belül kell meg megindítani az esettől függően:o az intézkedés kihirdetésétőlo felperessel történő közlésétőlo ennek hiányában a felperes tudomására jutásától számítva.

A Bírósági Eljárási Szabályzat szerint:o Ha a határidőt a közzétételtől kell számítani, akkor a határidőt a Hivatalos Lapban történt

megjelenéstől számított 14. nap végétől kell számítani.o Ez gyakorlatilag 2 héttel meghosszabbítja a határidőt.o Az előírt határidők a földrajzi távolságra tekintettel további 10 nappal meghosszabbodnak.o Az Eljárási Szabályzathoz csatolt melléklet alapján pl:

2 nap: Belgium esetében 10 nap: Ausztria, Portugália esetében

a határidőket komolyan veszik pl: Németország kontra Parlament és Tanács ügyben a Bíróság Németország 1 napos késedelme miatt, mint nem megengedhetőt, elutasította a keresetet. Az eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezések:

o a jogbiztonságot szolgáljáko az igazságszolgáltatásban minden diszkrimináció vagy önkényes eljárás

elkerülhető legyen.o (Pitsiorlas kontra Tanács ügy Kék könyv 405-406 old.)

27. A MULASZTÁSI PER ÉS AZ ÉRVÉNYTELENSÉGI KIFOGÁS

I. Érvénytelenség érvénytelenségi okok:

1) Hatáskör hiánya:o Erre való hivatkozás ritka. Ennek oka: a Bíróság az intézmények hatáskörét szélesen

értelmezi annak érdekében, hogy a Közösség céljai elérhetőek legyenek.o Felmerül a hatáskör hiánya:

A jogellenes hatáskör-delegálás A szubszidiaritás elve nem megfelelő alkalmazása esetén

2) valamely lényeges eljárási szabály megsértése: (kék tk 407-408 Roquette Fréres esete)o az alábbiak megszegése:

megfelelő vélemények kikérése megfelelő indoklás az aláírást ha szükséges a kihirdetés

3) a Szerződés vagy egyéb, az alkalmazásához kapcsolódó jogszabály megsértése:o jogszabályszövegeko a közösségi jogi jogelvek

52

o emberi jogok: Nold ügy: a Bizottság egy határozatának megsemmisítését kérte, ara

hivatkozva, hogy az sértette olyan, a Német Alkotmányban, más tagállamok alkotmányaiban, továbbá az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről sz. Európai Egyezményben biztosított alapjogait, mint a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához való jog.

A Bíróság elismerte, hogy az alapvető (emberi) jogok integráns részét képezik a közösségi jognak, amelyek betartására köteles. Ezen jogok érvényesítése során a Bíróság inspirációt nyer egyrészt a tagállamok alkotmányos hagyományaiból, ezért nem tarthat fenn olyan közösségi jogi rendelkezést, amely sérti a tagállamok alkotmányaiban védelmezett alapvető jogokat.

o jogforrási hierarchia: akkor, ha pl a Közösség által alkotott másodlagos jog ütközik a Közösség által kötött nemzetközi szerződésben foglaltakkal.

4) a hatáskörrel való visszaéléso Lényege:

A hatáskört nem arra a célra használják, mint amire szolgál- Pl: Franco Giuffrida Tanács ellen benyújtott kereset: amelyben a

felperes annak a határozatnak a megsemmisítését kérte, amellyel őt, hanem egy Martino nevű urat neveztek ki egy magasabb beosztásba egy olyan versenyeztetést követően, ahol végül ő és Martino maradtak versenyben. Azzal érvelt, hogy a versenyeztetés csak arra szolgált, hogy Martinot nevezhessék ki arra az állásra, mivel ő korábban már ellátott a poszttal kapcsolatos feladatokat.

- Eredménye: a Bíróság megsemmisítette a határozatot, mondván, hogy a kinevezési eljárást egy ilyen speciális célra felhasználni nem összeegyeztethető az eljárás céljával, ezért itt a hatáskörrel való visszaéléssel állunk szemben.

Érvénytelenség megállapításának joghatásai:o Főszabály szerint: mindenkivel szemben és a hatálybelépésétől fogva állnak be.o A megsemmisítés gyakran:

Nehezen belátható jogi Esetleg pénzügyi konzekvenciákkal járt.

o Rendeletek esetén a Bíróság megjelöli a semmisnek nyilvánított rendeletnek azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak.

Érvénytelenségi kifogás:o A határidő lejárta ellenére

Az EP és a Tanács által közösen elfogadott rendeletre A Tanács rendeletre A Bizottság rendeletre Az EKB rendeletére vonatkozó jogvitákban bármelyik fél hivatkozhat az

érvénytelenségi okok annak érdekében, hogy kérje a Bíróságtól a rendelet alkalmazhatatlanságának megállapítását.

o Az eljárás sajátossága, hogy: Származékos jellegű, csak már létező érdemi jogvita kapcsán lehet hivatkozni

ezen az alapon érvénytelenségre, Határidő nélkül felhozható kifogás, Relatív hatású, azaz a Bíróság nem nyilvánítja érvénytelenné a kérdéses

aktust, csak a konkrét ügyben való alkalmazását függeszti fel. Bár a Szerződés kifejezetten rendeletet említ, az Európai Bíróság szélesebben

értelmezi: - az intézmények aktusáról, - intézkedéséről tesz említést

Megsemmisítési (érvénytelenítési) eljárás az Unió II. és III. pillérébeno II. pillérben:

A Szerződés (EK) egyáltalán nem ad lehetőséget az Európai Bíróság számára felülvizsgálatra, megsemmisítésre. Vonatkozik:

- Az egyes aktusokra és az

53

- Együttműködés keretében közölt nemzetközi szerződések előzetes bírósági felülvizsgálatára is.

o III. pillérben: Az Európai Bíróság hatásköre van:

- A tagállamok és a Bizottság által a III. pillér alapozott kerethatározatok és határozatok érvényességének vizsgálatára.

Az érvényesség vizsgálatát:- Hatáskör hiányára- Lényeges eljárási szabály megsértésére- Hatáskörrel való visszaélésre hivatkozással lehet kérni.

A kereset benyújtására az intézkedés közzétételétől számítva 2 hónapon belül lehet. Vagyis az Uniós szerződés sem az EP-nek, sem a magánszemélyeknek nem ad lehetőséget

közvetlen fellépésre az Európai Bíróság előtt.II. Mulasztással elkövetett jogsértés

„mulasztás”: o a szerződés megsértésével következik be, o a megfelelő aktus kibocsátása az intézmény kötelezettsége lett volna.o Az intézményt fel kell szólítani az intézkedés meghozatalárao A felszólítás értelme, hogy a mulasztást helyre lehessen hozni.

Keresetindítás oka (mulasztással elkövetett jogsértésre): EP, a Tanács vagy a Bizottság a szerződést megsértve elmulasztja a döntéshozatalt.

Akkor indítható meg:o ha az érintett intézményt előzetesen felkérték, hogy járjon el, éso a felkéréstől számított 2 hónapon belül az érintett intézmény nem foglal állásto a kereset további 2 hónapon belül lehet megindítani.

Keresetindításra jogosultak:o A privilegizált keresetindításra jogosultako Ún. Kvázi privilegizált keresetindításra jogosultako Nem privilegizáltak:

azaz azok a természetes és jogi személyek, akikhez intézni kellett volna az aktust.

Ez szigorúbb követelmény, mint a közvetlen és személyes érintettség Nem lehet:

- Rendelet- Irányelv vagy más általános rendelkezés- Ajánlás- Vélemény.

(kék tk 413-415 esetek)

28. AZ EGYÉNEK PERKÉPESSÉGE AZ EK BÍRÓSÁGA ÉS AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELŐTT

Első részben: Tulajdonképpen a lényege, hogy EK Bíróság és az Elsőfokú Bírósághoz, az előzetes döntéshozatali eljárást kivéve az egyének közvetlen keresettel fordulhatnak. Az előzetes döntéshozatali eljárásnál közvetett módon a nemzeti bíróságokon keresztül. (lásd 24-25 tételek) Persze az egyes eljárásokat kifejteni és így rávezetni!Második részben: beszélni kell az előző két tételben (semmissé nyilvánítás, mulasztás, érvénytelenség) fellelhető keresetindításokról: privi, ún. kvázi privi, nem privilegizált - ez a legfontosabb.Remélem érthető! Valahogy így kellene felépíteni a tételt

29. AZ ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

I. EB hatásköre az eljárás megindítására: EK Szerződés 234. (régi szerint 177) cikke alapján:

o A szerződés értelmezéseo A közösségi intézmények és az EKB jogi aktusainak érvényessége és értelmezéseo A Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése, ha az alapokmány így

rendelkezikA fentiek alapján:

54

- Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, amennyiben szükségesnek tartja, kérheti az EB-t, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést

- Ha egy tagállam bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, köteles a EB-hez fordulni.

Amszterdami Szerződés (ASZ) újítása:o A vízum, menedékjog, bevándorlás és más, a személyek szabad mozgásával kapcsolatos

politikákról (cím) a következő feltételek mellett engedi meg az EB: Ha kérdés merül fel a cím értelmezésével A közösségi intézmények e címen alapuló jogi aktusok érvényességével vagy

értelmezésével kapcsolatban, amelynek határozatai elleni nincs jogorvoslati lehetőség a nemzeti bíróság előtt és megítélése szerint az ítélet meghozatalához szükséges döntésre kérnie kell a EB-t, hogy hozzon döntést.

o Nincs hatásköre: A közrend fenntartásával Belső biztonság megőrzésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vagy határozatokra

vonatkozóan.o A Tanács, a Bizottság vagy valamely tagállam kérheti a EB-t, hogy e címmel vagy valamely

közösségi intézmény e cím alapján hozott jogi aktusával kapcsolatos értelmezési kérdésről. Az EB döntése nem alkalmazható a tagállamok bíróságainak jogerős ítéleteire

o III. pillérre kiterjedve: Kerethatározatok és határozatok érvényességére és értelmezésére: az előírt feltételek

mellett ASZ alapján létrejött egyezmény értelmezésére és az azokat végrehajtó intézkedések

érvénességére és értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára- áttörést jelent: idáig csak a közösségi pillére volt hatásköre az EB-nek- egyéni szabadságokat súlyosan érintő kérdésekre is kiterjed: ez az EB részéről nem feltétel

nélküli a tagállamok nyilatkozattal választhatnak: valamennyi bírói szerv számára megadják az előzetes döntéskérés

jogát vagy csak azon bírói szerveknek, amelyek döntésével szemben a

tagállam jogrendjében nincs jogorvoslat.- nincs hatásköre:

a tagállamok rendőrségei vagy más rendfenntartó szervei működése jogszerűségének, arányosságának vizsgálata

megítélje a tagállamok hatáskörébe tartozó, a jog- és rendfenntartással, a belbiztonsággal kapcsolatos gyakorlatot.

Nem kötelező EB-hoz fordulni:o „tartalma kiürül”: amennyiben az EB ugyanolyan ügyben már hozott döntést. Ilyenkor a

előterjesztési jogosultság megmaradása mellett az előterjesztés kötelezettség megszűnik.o Jogi rendelkezés ésszerűsége: amennyiben a tagállami bíróság számára az illető közösségi jogi

rendelkezés jelentése tekintetében eleve nincs ésszerű kétség. Ha mégis adódik más tényleges jelentésváltozat, azt teljes biztonsággal (az ésszerű kétség kizárásával) el lehet vetni.

II. Az eredeti előzetes döntéshozatali eljárás1. Jellemzői:

az EB és a tagállami bíróságok között teremt közvetlen kapcsolatot (a két jogrendszer között is) nem fellebbviteli viszony ún. közvetett eljárás: nem a fél közvetlenül, hanem a tagállami bíróság fordul az EB-hoz. A tagállami bíróság nem eldöntött ügyet terjeszt fel Az EB visszaküldi az előzetes döntést, a tagállam bíróság pedig ennek fényében dönt.

2. EB-hoz fordulók köre: (234. cikk) Bírói szerv fogalma: azok az állami szervek, amelyek a tagállam a szokásosan használt elnevezése szerint

a jogszolgáltatásra hozott létre. Közigazgatási bíróságok is idetartoznak: a kontinentális jogokban Közig. szervek nem tartoznak ide, mert.

o Nem kívülállók: a nekik alárendelt szervek határozataival kapcsolatos fellebbezéseket döntik el, nem bíróságok, a határozatot hozó szervvel kapcsolatban állnak

Amelyek az illető állam jogának a része: tagállamhoz tartozás nem mindig egyértelmű:o Man-szigete, Csatorna szigetek, Benelux Bíróság stb.

55

o Ezek is ide tartoznak mivel az illető állam jogának a része. A tagállam által létrehozott jogvitás kérdésekkel foglalkozó szervek 2 feltétellel:

o Nincs lehetőségük a feleknek rendes bíróságok igénybevételére.o A vitás kérdésben döntő fórum egy olyan rendszerbe illeszkedik, amelyre a tagállam a közösségi

jog végrehajtásával kapcsolatos feladatokat hárított, vagy hagyott magánszemélyekre, azok szakmai szervezeteire.

Választott bíróságok, alábbi kritériummal:o A választottbíráskodás jogi keretek között folyiko A választottbíráskodási ítélet a jogon alapulo Az ítélet ítélt dolgot eredményez és kikényszeríthetőo A peres felek kötelesek voltak a választottbíráskodást választani az állami bíróság helyetto Az állam valamilyen módon támogatja

3. Előzetes döntés tárgyai Szerződés értelmezése A közösségi intézmények és az EKB aktusai érvényessége, illetve értelmezése tárgyában A Közösségek 3. országokkal kötött megállapodások értelmezése: ide tartoznak a közösségi jog hatókörén

kívül eső normák, valamint nem kötelező aktusok is idetartoznak.4. Az előzetes döntés természete, joghatása

A Bíróság egyfajta precedensjelleget kíván adni ítéleteinek A közösségi jog tagállami alkalmazásáról szóló beszámolókból kitűnik, hogy a tagállamok bíróságai

konkrét esetekben hivatkoznak az EB ítéleteire. Közösségi jogi aktusok érvénytelensége: a tagállami bíróság nem mondhatja ki egy közösség

érvénytelenségét, ez kizárólagosan az EB hatásköre. Az előzetes döntés megítélése:

o kötelezőek a tagállami bíróságra,o amennyiben nem tesznek eleget szankcionálhatók a tagállami bíróságok.

Döntés joghatása, kötelezi:o Az előzetes döntést kérő bíróságoto A jogorvoslatot elbíráló bíróságot ( amikor az előzetes döntés alapján született ítélettel szemben

értek jogorvoslattal pl. fellebbezés útján)o Az érdemi eljárásban határozatot hozó bíróságot, amennyiben az előterjesztésre ideiglenes

intézkedéssel összefüggésben került sor.o Amennyiben a kötelező erő tartalma az érvénytelennek nyilvánított közösségi jogi rendelkezést az

alapeljárás bíróságai nem vehetik figyelembeo Az ítélet nem maga egészében bír kötelező erővel, hanem a rendelkező részt az indoklás fényében

kell értelmezni5. Feltett kérdésekre történő válaszadás:

EB működésének első éveiben kevés kérdést kapott. Ekkor még a helytelenül feltett kérdésre is választ adott („kijavítva” a kérdést)

Később már több kérdést visszautasított A kérdés vizsgálata:

o A Szerződésben foglalt feltétel meglétéreo A Bíróság esetjogában foglalt feltétel meglétére

A Bíróság akkor nem válaszol:o ha az előterjesztés ténybeli vagy jogi hiányosságai miatt a szükségesség nem állapítható mego bizonyíték van arra, hogy a válasz nem szükséges az ítélet meghozataláhozo nem valódi jogvita esetén: ha a közösségi jogi rendelkezés - amelynek értelmezését vagy

érvényességének vizsgálatát kérték – semmilyen tényleges összefüggésben nincs a tagállami bíróság előtt folyó üggyel.

o Túl általános vagy hipotetikus kérdések: a tagállam bírósága nem határozta meg kellő alapossággal az alapul fekvő tényeket és jogi helyzetet. Ezen töredékes infók alapján a Bíróság nem képes a kérdésben szereplő közösségi jogi szabályokat az alapesettel összefüggésen értelmezni.

o Összeegyeztethetőség vizsgálata: a tagállami és a közösség jog esetén. Erre nincs hatásköre. Viszont a Bíróság ezután, úgy fogalmazza át a kérdést, hogy az számára megválaszolható legyen

56

Kvázi indoklási kötelezettség: amennyiben az ügy anyagából nem tűnik ki egyértelműen, hogy miért van szükség a kérdés megválaszolására, akkor az előterjesztő bíróságnak megfelelő információt és indoklást kell nyújtania.

6. Érvényesség vizsgálata: Bizonyos feltételek mellett közvetlenül megtámadhatók az Európai Központi Bank (EKB) és a Közösségi

intézmények által kibocsátott aktusok. Érvénytelenség megállapítása esetén az EB megsemmisíti Magánszemélyek:

o Szigorú feltételek mellett o Bizonyos jogforrások („valódi rendelet és az irányelv) tekintetében főszabály szerint ki vannak

zárva a megtámadható aktusok körébőlo Személyes és közvetlen érintettséget kell bizonyítaniuko Az eljárást 2 hónapon belül kell megindítaniuk

Szerződés 234.cikk (b) pontja alapján a tagállam bírósága kérheti EB-ot, hogy egy EKB által kibocsátott jogi aktus érvényességéről hozzon előzetes döntést. A kérés alapja a tagállami bíróság előtt fellépő magánfél indítványa. Gyakorlatilag azt állítja, hogy a közösségi jogi aktus, amely számra hátrányos helyzetet teremt vagy alapoz meg, nem érvényes. Mivel az érvénytelenség kimondására a tagállami bíróságnak nincs hatásköre, arról sincs meggyőződve, hogy ez érvényes, a megoldás csak az EB-hoz fordulás lehet.

7. Időbeli hatály (előzetes döntésnél) Ex tunc (hatálybalépéstől) főszabály szerint: az értelmezett közösségi jogi rendelkezéstől Vagyis az előzetes döntéseknek visszamenő hatályuk lesz, de nem jelenti, hogy a rendelkezésben foglalt

minden esetben ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni – lehetséges a visszamenő hatály korlátozása (tagállami bíróságoknak erre nincs joguk) pl: akik az ítélet meghozatal előtt már formális lépést tettek igényük érvényesítésére.

8. EB iránymutatása a tagállami bíróságok számára (előzetes döntéskérdés tárgyában): Felvilágosítással szolgál Nincs kötelező vagy értelmező jellege Gyakorlati útmutatásként szolgál

9. Előzetes döntéshozatal a magyar jogban 2003. évi XXX. tv. rendelkezik az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekről és az azt követő eljárás

magyar vonatkozásairól Tartalma P.p 155/A §: (a 2003. évi XXX. tv 3.§-a szerint)

o A Szerződésben foglalt szabályok szerint kezdeményezhetőo A kezdeményezésről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztio Végzéssel határozza meg a kérdést, ismerteti továbbá a tényállást és az érintet magyar jogszabokat

a szükséges mértékben.o Igazságügyi Minisztériumnak (IM) megküldi az EB számára történő továbbítás céljábólo Külön fellebbezés: az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen o Külön fellebbezés nincs: az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem

elutasítása ellen.

o Pp. 249.§-t /A ponttal egészül ki: ”A II. fokú eljárásban az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére (155/A. §)

irányuló kérelem elutasítása ellen is külön fellebbezésnek van helye.”o 1999. évi XIX. Be. sz. 266. §-ának (1) bek. pedig a c) ponttal egészült ki:

(a 2003. évi XXX. tv 6.§-a szerint) a bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, ha az EU-ról

sz. szerződésben, illet ve az Eu-i Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint az EB előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezi.

E határozatban meghatározza azt a kérdést, amelyben az EB előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabokat.

A határozat az EB-nak, továbbá tájékoztatásul az IM-nak is megküldi.

30. A KÖZÖSSÉG MAGÁNJOGI FELELŐSSÉGE I. Jellemzők:

57

A Közösség jogi személy (EK 281. cikk): o amely valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított

jogképességgel rendelkezik, o különösen a ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet elo ebből a célból a Bizottság képviselio bíróság előtt is eljárhat.

II. A Közösség szerződésen alapuló felelőssége Felek megállapodása: az eljáró bíróságot és az alkalmazandó jogot a nemzetközi magánjog általános elvei

szerint általában jogosultak kikötni Főszabály szerint: a tagállami bíróságok döntik el, kivétel a felek írásbeli szerződési kikötése,

amennyiben az az EB-ot jelöli meg. Tagállam eljárási joga: vonatkozik a Közösség tagállami bíróság előtt Hűség Klauzula (EK Szerződés 10. cikk): ami a tagállami jog konkrét alkalmazását illeti, kötelezi a

bíróságokat, hogy a Közösség helyzete:o Nem lehet kedvezőtlenebbo Nem állhat elő olyan helyzet, amelyben a Közösségnek lehetetlenné, vagy

aránytalanul megnehezítené a szerződésből fakadó jogai érvényesítését. Végrehajtás: a Közösséggel szemben az EB hozzájárulását követően indulhat. Választott bírósági klauzula: a szerződő felek egyetértenek abban, hogy minden a szerződés

értelmezésével, értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos jogvitájuk az Eu-i Közösségek Bírósága rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.

o Terjedelmét a kikötés adja mego Így lehet részleges is a szerződés egyes kérdéseit illetően nemzeti bíróság járhat el.o A választottbírósági kikötést szorosan kell értelmeznio Ezt a Bíróság hivatalból is vizsgálhatja.

A szerződésre alkalmazandó jog:o Itt is a felek kifejezett vagy hallgatólagos közös akarat a meghatározóo Kikötés elmaradásakor:

A tagállamok nemzetközi magánjoga és Római szerződés alapján válaszolható meg az alkalmazandó jog.

o A közösség törekszi, hogy a szerződések tartalmazzák az alkalmazandó jogra vonatkozó kikötést. o Ez többnyire:

a belga jog, vagy a teljesítés helye szerinti tagállam joga

o Megjegyzés: a közösségi jognak nincs saját szerződési joga.III. A Közösség felelőssége az általa szerződésen kívül okozott kárért (EK Szerződés 288. cikk)

Plaumann-elv: a Bíróság a közösségi aktus semmissé nyilvánítására irányuló kereset elutasította, mondván, hogy a magánfél perképességének elemei nincsenek meg. A megsemmisítési kérelem mellett benyújtott kártérítési igény tekintetében a Bíróság megengedte a keresetet, csak éppen érdemben elutasította azt. Érvelése: amennyiben a kárt egy érvénytelennek állított aktus okozta, és az aktust a Bíróság érvényesnek ismerte el, akkor a kártérítési igény sem ismerhető el

Schöppenstedt formula (ügy): rögzített a jogi hatás kiváltására alkalmas aktusokkal okozott kártérítési felelősség speciális feltételeit: (többletkövetelmények)

o Felsőbb jogi szabály megsértése: A Bíróság valamennyi megtámadható közösségi aktust annak tekint ebben az

összefüggésben Ide sorolja a jogos elvárások védelmét is

o Jogsértés kellően súlyos volta: Széles diszkrecionális jogkörrel (HNL v. Tanács és Bizottság ügy)

rendelkező intézmények esetén:- a Közösség csak akkor felelős, ha az intézmény nyilvánvalóan és súlyosan figyelmen kívül hagyta hatásköre gyakorlásának korlátait.

Szűk diszkrecionális jogkör (Bergaderm ügy) esetén:- a közösségi jogszabály puszta megsértése elegendő a kellően súlyos jogsértés megállapításához.

o A megsértett felsőbb szabály a magánszemély védelmére legyen hivatott: Azt jelenti, hogy az illető jogszabály arra a személyi körre vonatkozóan

biztosítja a jogokat, amelyhez a károsult is tartozik.58

Megjegyzés: Érdemi döntési szabadság van: Schöppenstedt formula szigorú szabályai

érvényesülnek Nincs döntési szabadság: elegendő a kárfelelősség általános követelményeinek

eleget tenni.IV. Felelősség megoszlása a Közösség és a tagállamok között:

Olyan esetben, amikor a Közösség által hozott intézkedés végrehajtására a tagállam szervének intézkedésére kerül sor, felmerül, hogy a kárt szenvedett személy kivel szemben lépje fel követelést érvényesítendő

Az EB esetjogából kell kiindulni Tagállammal szemben kell indítani:

o Ha a tagállami szerv jogellenesen írt elő fizetési kötelezettségeto Ha a tagállami szerva a közösségi jogba ütközően utasított el valamilyen kifizetési kérelmet

EB szemben:o Ha a tagállami jog valamilyen okból nem ad lehetőséget a jogérvényesítésére pl: a közösségi

jogsértés mulasztást állapít meg, a tagállami bíróság nem állapíthatja meg a mulasztást.V. A Közösség felelőssége a jogszerű aktusával okozott kárért

Elkerülhetetlen velejárója a jogalkotásnak Csak kivételes esetekre korlátozódhat A károsultnak bizonyítania kell:

o Közvetleno Speciális és abnormális kárt szenvedetto A károsult egy szűk, egyértelműen meghatározható alanyi körbe tartozzono A kár meghaladja az üzleti élet szokásos mértékét

Elutasítják továbbá: ha a közösségi intézkedés a hátrányt szenvedett számára előre látható volt.VI. A kártérítési felelősség elévülése

A Közösség elleni eljárás esetén: az erre okot adó esemény felmerülésétől számított 5 év Elévülés megszakad:

o Ha a Bírósághoz keresetet nyújtottak beo A károsult fél az eljárás megindítása előtt követelésével a Közösségek megfelelő intézményéhez

fordult. Ez esetben az EK Szerződés 230. cikke, illetve az EAK Szerződés 146. cikke alapján 2 hónapos határidőn belül kell megindítani

31. A KÖZÖSSÉGI JOG MINT SUI GENERIS JOG

I. Legfőbb sajátosságai: autonómiája elsődlegessége és közvetlen hatálya.

II. Jellemzői: A közösségi jog érvényesülését segítő elveket alkotmányi vagy törvényi szabályozásban is kifejezésre kell

juttatni. A közösségi jog elsődlegességének deklarálása szükségtelen a magyar alkotmányban, ugyanis

o az alapító szerződésekből kiderül, másrészto vitatott, hogy a közösségi jog elsődlegessége érvényesül-e az alaptörvénnyel szemben.

Alkotmány 7. §: A közösségi jog és a belső jog összhangját a közösségi szabályoknak megfelelően biztosítani kell.

III. A közösségi jog elsődlegessége: elsőbbséget élvez a tagállamok belső nemzeti jogrendszerének szabályaival szemben az Európai Bíróság tisztázta a közösségi jog és a nemzeti jog egymáshoz való viszonyát, kimondja a

közösségi jog elsőbbségét kapcsolódó jogeset: 1958 Costa v ENEL, 1971 Bizottság v. Fr.o., 1978 Simmenthal II. az elsőbbség az utóbb alkotott nemzeti jogszabályokra is érvényes a nemzeti jogalkotó a közösségi jogszabályt egyoldalúan nem változtathatja meg

IV. Az előfoglalás elve: ahol a közösségi jog már kimerítően szabályoz, ill. ahol kizárólagos a Közösség hatásköre, ott a

továbbiakban már nincs lehetőség nemzeti jogalkotásra

59

a tagállamok saját szuverenitásukat is korlátoztákV. Közvetlen és közvetett hatály:

közvetlen hatály: természetes, ill. jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza

az EU Bíróság jogértelmezése folytán vált elfogadottá (Van gend & Loos) közvetett hatály: irányelvek étültetésének elmulasztásával kapcsolatban merül fel (Francovich ügy)

(Ez a tétel előadás anyag, legalábbis a tételsor szerint, többet így nem tudok írni hozzá, de szerintem az ügyek azért segítenek mert azok ugyebár kellettek gyakorlatra)

32. A KÖZÖSSÉGEK JOGALKOTÓ HATÁSKÖREINEK ELHATÁROLÁSA

Jelenleg Nizzai szerződésCsak elméleti elhatárolás, jogalkotási hatáskörök alapján nem különíti el a közösségi jogot. Eu-i bíróság állapította meg egyes ügyek kapcsán.

I. rész III. cím

Kizárólagos közösségi hatáskör: Kereskedelmi pol. A tagállamok csak közösségi Monetáris pol. Felhatalmazásra vagy csak Versenypol. Végrehajtásra vonatkozva Vámunió hozhatnak szabályt Mezőgazdasági pol.

Párhuzamos hatáskör Megosztott hatáskör

Közösség és tagállamok is jogosultak jogalkotásra

Alk. Ezt a területet másként nevezi. Mind a tagállamok, mind a Közösség alkothat jsz-t, de a tagállamok csak akkor, ha a közösség nem gyakorolja hatáskörét v. kifejezetten lemond annak a területnek a szabályozásáról

Környezetvédelem Fogyasztóvédelem Szociálpolitika egy része Közlekedéspolitika iparpolitika

Mezőgazdaság:Belső piaci szabályok megalkotása

Tagállamok kizárólagos hatásköre: Unió kiegészítő, támogató és összehangolóSzabályokat hozhat.

szellemi alkotások joga - kultúra, oktatás, szakképzés, sport, ifjúság büntetőjog - gazdaság és foglalkoztatáspolitika koordinálása választójog (ez korábban párhuzamos hatáskörbe tartozott

- Egészségvédelem

Közös kül- és bizt.pol. védelmi pol.

33. A KÖZÖSSÉGI JOG ELSŐDLEGES JOGFORRÁSI RENDSZERE (36. tételnél is elmondható az alábbi I-II. pont)I. Jogforrási rendszer: tagolható aszerint, hogy

Pillérenként: melyik pillérben folytatott együttműködésre vonatkoziko Közösségek jogao Közös Kül- és Biztonságpolitika jogao Bűnügyi téren folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés joga

Alanyi jogforrások: o Elsődleges jog alkotói: a tagállamok

60

o Másodlagos jog alkotói: a jogalkotásra felhatalmazott intézmények illetve szervek.II. Jogforrási rendszerről (jellemzői):

Európai Unió a jogállamiság elvén nyugvó szerveződés, a döntéshozatali eljárások jogilag szabályozottak, a döntéshozatal eredménye nagyrészt egyúttal jogi aktus, gyakran jogszabály.

„acquis communautaire”: o jelentése: közösségi vívmányoko jelentése nehezen ragadható mego az integrációs szervezet intézményi alkotmányos-jogi dimenziójának adott állapotát, elért

eredményeit „vívmányait érjük alatta.o Acquis részét képezik:

a hatályos közösségi illetve uniós jog elsődleges és másodlagos írott forrásai a Közösség, illetve az Unió által kötött nemzetközi szerződések, az EB-ok esetjoga nem kötelező jogi aktusok is.

o Acquis különösen a csatlakozás alkalmával, illetve az alapszerződések módosításakor válnak különösen fontossá, hiszen ezek elvileg nem járnak az addigi eredmények lerontásával, visszavételével.

o A csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt egyértelművé tették a csatlakozók számára, hogy az acquisból nincs engedmény:

Mind az integrációs szervezet, Mind annak jogrendjét az adott állapotában kell magukra nézve

kötelezővé elfogadni.III. Elsődleges közösségi jog1. Alap(ító) szerződések:

legfontosabbak, alkotói a (tag)államok, mint a nemzetközi közjog, illetve a közösség jog alanyai. Egyfajta alkotmányok abban az értelemben, hogy megadják az intézményeket, azok hatáskörét és

működését. „alapvető alkotmányos charta”: EB szóhasználata szerint inkább nemzetközi szerződésnek tekinthető Alapszerződések: aláírás/hatály

o 1951. április 18./1952. július 25. Párizsi Szerződés ESZAK-ot létrehozó o 1957. március 25./1958. január 01. Római Szerződés EGK (később EK)

2. Alapszerződések későbbi módosításai: (EU sz. szerződés 48. cikke szabályozza)o 1986. február 28./1987. július 01. Egységes Európai Okmányo 1992. február 07./1993. november 01. Európai Unióról szóló Maastrichi Szerződés II., III. és IV.

címei által a Közösségek alapító szerződéseiben végrehajtott módosításoko 1997. október 02./1999. május 01. Amszterdami Szerződés első részével (2-5 cikk) beiktatott

módosításoko 2001. február 26/2003. február 01. Nizzai Szerződés 2-4. cikkeivel a Közösségek alapító

szerződéseiben végrehajtott módosítások3. Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek: (tagállamok közös egyetértésével)

o 1957. április 17. az újat 2001. február 26-án írták alá az Európai Bíróság Alapokmányáról sz. jegyzőkönyv

o 1957. március 25. Európai Beruházási Bank létrehozásáról sz. jegyzőkönyvo A központi Bank Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapítványáról sz. jegyzőkönyv

(Maastrichti Szerződéshez csatolva)4. Csatlakozási szerződések (EU. Sz. szerződés 49. cikke szabályozza)

o 1972. január 22./ 1973. január 01. Dánia, Írország, Egyesült Királyságo 1979. május 24./ 1981. január 01. Görögországo 1985. június 12./ 1986. január 01. Spanyol Királyság, Portugál Köztársaságo 1994. június 24-25./ 1995. január 01. Ausztria, Finnország, Svédországo 2003. április 16./ 2004. május 01. Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia,

Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia5. Tagállamok által kötött megállapodások:

61

o 1967. július 01-jétől az Európai Közösségek egyetlen Tanácsát és Bizottságát létrehozó, egyes közös intézményekkel kapcsolatos szerződése (Brüsszel, 1965. április 08., hatályon kívül helyezte az Amszterdami Szerződés 9. cikkely (1) bekezdése)

o 1970. április 22./1977. január 01. Luxemburgi Szerződés o 1975. július 22./1977. június 01. Brüsszeli szerződés (Számvevőszék felállítása)A Luxemburgi és a Brüsszeli Szerződések az Európai Parlament költségvetéssel kapcsolatos hatásköreit bővítették.o 1970. április 21./1971. január 01. határozat a Közösségek saját forrásairólo 1976. szeptember 20./1978. július 01. a Közgyűlés (Európai Parlament) képviselőinek közvetlen és

általános választójoga alapján történő választásról szóló okmányIV. Alapszerződések módosításának menete:

Európai Unióról sz. szerződés 48. cikke szabályozza:o Javaslatot nyújthat be:

Bármely tagállam kormánya A Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak

o Konferencia összehívása: A konferencia összehívásához a támogató véleményt a Tanács bocsát ki Ha a Tanács az EP-tel, illetve adott esetben a Bizottsággal folytatott konzultációt

követően A tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartják A konferencia célja, hogy közös megegyezéssel meghatározzák a szerződés

módosításait. A monetáris területet érintő intézményi módosítások esetén a Európai Központi

Bankkal is konzultálni kell A módosítások hatályba lépése: amikor az alkotmányos követelményeinek

megfelelően valamennyi tagállam megerősítio Speciális eljárás

Alapszerződések tartalma:o Az ESZAK alapító szerződését 50 évre kötötték (ESZAK 97. cikk)o 2002. július 23-án lejárt, de ao Nizzai Szerződéssel az Európai Közösség alapító Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv rendezi:

A Szerződés lejártából eredő pénzügyi következményeket Az ESZAK 2002. július 23-án fennálló tartozásai és követelései az Európai

Közösségre szállnak

o Határozatlan időre kötötték: Európai Közösséget (EK 312. (240) cikk.) Európai Atomenergia Közösséget (Euratom 208 cikk) Európai Unióról sz. szerződést (EU 51. cikk)

o Kilépés az Unióból: Tagállamok bármelyike így határozhat Szándékát az Európai Tanácsnak bejelenti, amely megvizsgálja. Megállapodás a két fél között:

- meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait- a Miniszterek Tanácsa minősített többséggel,- a Parlament egyetértését követően köti a tagállammal.

A kilépő tagállam képviselője nem vehet részt a rá vonatkozó:- Európai Tanács tanácskozásain- Miniszterek Tanács tanácskozásain- Határozatok meghozatalában

Az alkotmány nem alkalmazható:- A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától- Illetve ennek hiányában a bejelenéstől számított 2 év elteltével- Kivéve: ha a Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben

meghosszabbításról határoz. Amennyiben az az állam, amely korábban kilépett, később újra felvételét kéri,

kérelmére a megállapított (57. cikk) eljárást kell alkalmazni.

62

Az alapszerződések területi hatálya:o Főszabály szerint: a tagállamok terülténo Kivételek:

Abszolút nem érvényesül a tagállam területéhez tartozó területen pl: Faeroe- szigetek (6. bekezdés a) pont)

Korlátozottan érvényesül Nem tagállam területéhez tartozó területen a Szerződés hatályban van. Pl: Gibraltár

V. Csatlakozási szerződések Európai Unióról sz. szerződése 49. cikke a csatlakozás rendjét írja elő:

o A kérelmet a Tanácshoz kell benyújtani, amelyo A Bizottság:

Egyhangúan határoz a Bizottsággal való konzultáció és az EP hozzájárulása után

o a felvétel feltételei: az Unió alapító szerződéseiben az ezzel járó módosítások a tagállamok és a kérelmező állam közötti megállapodás tárgyát képezik a megállapodás miden szerződő állam saját alkotmányos szabályainak megfelelően

ratifikáljaVI. A II. és III. pillér jogforrásai:

II. pillér jogforrásai:Külügyminiszterek Tanácsa dönt

o Maastrichti szerződés Közös álláspont: Unió hozzáállása speciális helyzetű v. témájú helyzetekhez

Pld: a közös kül- és biztonságpolitika terén a terrorizmussal szembeni álláspont Közös fellépés: Külügyminiszterek Tanácsa hozza

Pld: EU rendőri missziót küldött Macedóniábao Amszterdami Szerződés

Közös stratégia: azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos, közös érdekei vannakPld: Oroszo, Ukrajna, Közel-Kelet

III. pillér jogforrásai:o Maastrichti szerződés:

közös álláspont közös fellépés

o Amszterdami szerződés közös álláspont van közös fellépés (megszűnt) nemzetközi egyezmények kerethatározatok (irányelvre hasonlít, de nincs beépítési kötelezettség)

Pluszba ha kérdezik:Quasi jogforrások:- nem kötelező erejű uniós szabályozások: ajánlás, vélemény, állásfoglalás- nemzetközi egyezmények- tagállamok közötti szerződések- Európai Bíróság gyakorlata- Nemzeti bíróságok közösségi joggal kapcsolatos döntései

34. A KÖZÖSSÉGI JOG MÁSODLAGOS JOGFORRÁSAI I. Jellemzői:

Legfontosabb: o A Szerződésen alapulo csak az abban meghatározott területekeno az ott rögzített célok érdekében alkotható

Általános követelmények:o Megfelelő jogalap:

A jogalkotás során meg kell jelölni azt a közösségi jogi rendelkezést, amely alapján az aktust elfogadták

63

Jogi alap tartalmazza: az intézmények hatáskörét. Lényege, hogy:

1. vitása esetben eldönthető legyen: - vajon az adott intézmény, - az adott aktussal, - az adott területen, - a számára a Szerződésben biztosított hatáskörében járt-e el.- Ha nem, az aktus érvénytelen, megsemmisíthető.

2. a helyes jogi alap megválasztásának követelménye:- Egyes területeken a hatáskör gyakorlása nem egyforma eljárás

keretében történik- Nem ugyanazok az intézmények, nem ugyanazokkal a

jogosítványokkal vesznek részt. Nyitott felhatalmazás!!!:

- Ha a Szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört:(hogy valamely célkitűzés megvalósuljon)

A Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az EP-tel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag meghozza a megfelelő intézkedéseket.

„közös célokra” ( 308. cikk) történő hivatkozás:- hosszú ideig kiterjesztően értelmezték- EB kimondta a Görögország kontra Tanács esetben:

„Csak abban az esetben szükséges, ha a Szerződése egyetlen más rendelkezése sem ruházza a közösségi intézményekre, a szükséges hatáskört”

Phare-programról sz. tanácsi rendelet, amit Magyarország és Lengyelország gazdasági és társadalmi reformfolyamatinak támogatását célozta is ez volt a jogi alapja.

o Szubszidiaritás elve: Maastrichti Szerződés iktatta be Ahol a Közösségnek nincs kizárólagos hatásköre, a Közösség a szubszidiaritás

elvével összhangban Csak akkor és csak olyan mértékben léphet fel:

- Amennyiben az adott fellépéssel elérni kívánt cél a tagállamok fellépésével nem érhető el kielégítően (akár méretgazdaságossági, akár hatásai miatt)

- Miközben a célzott fellépés a Közösség révén jobban elérhető Amszterdami Szerződés az elv gyakorlati hasznáról:

- a Közösség szükséges mértékben bocsát ki jogszabályokat,- a rendelettel szemben előnyben kell részesíteni az irányelvet, a

keretjellegű irányelvet előnyben kell részesíteni a részletesen szabályozó irányelvvel szemben

- a tagállamok számára a lehető legnagyobb döntési szabadságot kell biztosítani

- a Közösség fellépésekor 2 momentumot kell vizsgálni: az adott fellépés nem valósítható meg a tagállam fellépése révén, ill. a közösségi fellépéssel hatékonyabban valósítható meg

- a Bizottság minden évben köteles jelentést készíteni a szubszidiaritás elvének érvényesüléséről

o Indoklási kötelezettség: Alapvető formai követelményekhez tartozik Megsértése az aktus érvénytelenségét jelentheti Az indoklásnak utalni kell arra a közösségi jogi rendelkezésre, amelyen az adott

aktus alapul Világosan, egyértelműen közölnie kell az illető intézmény, az aktus alkotójának

magyarázatát. Nem szükséges valamennyi technikai részlet, elegendő ha az indoklás más

aktusokból egyértelműen kivehető.

64

Tagállami szervek kötelesek indokolni az olyan intézkedéseket (pl: közig határozat), amely érinti a határozat címzettje közösségi jogba foglalt jogát (pl: a munkavállalás szabadsága a tagállamok közötti viszonylatban)

EKSz. 249. cikk szerint: o Európai Parlament és a Tanács közösen, valamint o a Tanács és ao Bizottság feladataik ellátása céljából

rendeletet, irányelvet, határozatot hoznak, ajánlásokat vagy állásfoglalásokat fogadnak el

EKSz. 254. cikk szerint: o a rendeletet, irányelvet, döntést a Parlament elnöke és a Tanács elnöke írja alá, o az EK hivatalos lapjában kell kihirdetni, o ha minden tagállamra kötelező, hatálybalépéséről vagy maga rendelkezik, vagy a kihirdetéstől

számított 20. napon lép hatálybaI. Rendelet:

általános hatályú jogi norma, minden részletében minden tagállamra kötelező közvetlenül alkalmazandó, azaz a tagállamtól nem igényli külön jogszabály kibocsátását, hanem a hatályba

lépésétől minden további jogi aktus nélkül alkalmazhatóvá válik a tagállamok jogrendszerében jellegzetességei:

o általános, mindenkire kiterjedőo kötelezőo közvetlen alkalmazhatóságo valamennyi hivatalos nyelven megjeleniko Official Journalban hirdetik ki

II. Irányelv: Közösségi jogszabály, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél

megvalósításának formáját, az eljárások és eszközök megválasztását és beillesztését a tagállamokra bízza. A tagállamok kötelesek az irányelv tartalmának megfelelő nemzeti jogszabályt alkotni a megadott időn

belül Implementálás:

o Lényege: a irányelvben foglaltaknak az irányelvben megjelölt határidőben kell megfelelnio Rendszerint a tagállami jogalkotás:

Módosítását, Hatályon kívül helyezését Újak megalkotását követeli.

o Előfordulhat, hogy semmilyen tevési kötelezettséget nem ír elő. Ilyenkor a tagállam jogrendszerében az előírtaknak megfelelő helyzet áll fen, az irányelv által biztosítani kívánt jogok kellően publikusak, és megfelelően kikényszeríthetők.

o Széles értelemben implementálás alatt értjük: az irányelvben foglaltak áttételét a belső jogba az irányelv alkalmazását és kikényszerítését is.

o Irányelvben foglalt határidő fontos: Eddig az ideig a tagállam nem vonható felelősségre az implementálás elmulasztásáért,

akkortól fogva viszont igen! A tagállamok jogalanyai sem alapíthatnak jogot a határidő letelte előtt pl: Ratti ügye:

Tullio Ratt cselekménye beleütközött a hatályos olasz törvénybe, miközben megfelelt a már közzétett irányelvben foglaltaknak (77/728/EGK tanácsi irányelv) foglaltaknak. A cselekmény az irányelv implementálására adott határidőn belül történt. Az olasz állam az irányelvet még nem implementálta, hatályos joga az irányelvben foglaltaknak nem felelt meg. Ha az implementálás megtörtént volna, Ratti nem került volna bíróság elé.

Jellegzetességei:o Jogharmonizáció legfontosabb eszközeo Tartalma és célja szerint a tagállamokat kötelezi

65

o A formák és eljárások megválasztása a tagállamok hatáskörébe tartozik (új jogszabály, a régi módosítása stb.) NINCS KÖZVETLE N ALKALMAZHATÓSÁG!!!

o Az irányelv a jogközelítése határidejét meghatározza, melyet a Bizottság ellenőrzi és mulasztás esetén eljárást kezdeményez az EB előtt

o Címzettjei a tagállamoko EK Hivatalos lapjában a Official Journalban hirdetik kio Hatálybalépéséről maga az irányelv rendelkezik, vagy a közzétételtől számított 20. napon lépnek

hatályba. vertikális közvetlen hatálya van:

o Van Duyn v. Home Office jogeset, magánszemély az állam elleni eljárásban az irányelvekre hivatkozhat

o Hivatkozás feltételei az irányelv adott rendelkezése: Pontos Feltétel nélküli kötelezettség, Nem függ a nemzeti jogba való beépítéstől, Nem hagy mérlegelési jogkört a tagállamnak.+ a belépési határidő lejárt.

horizontális közvetlen hatálya nincs: o Kolpinhuis Nijmegen, vagy Marshall-ügy. o Az irányelv közvetlenül az egyénekre nem állapíthat meg kötelezettségeket.

Közvetett hatály: o a nemzeti bíróság akkor is köteles a közösségi joggal összhangban eljárni, ha a közösségi jogból

közvetlenül alanyi jog nem érvényesíthető, jogeset: Francovich ügy. Irányelveknek 2 generációi alakult ki:

o totális jogharmonizáció célzó: az első két évtizedben voltak jellemzőek egészen pontos megfogalmazású szabályokat tartalmaztak, így teljes jogharmonizációra

törekedtek ezek átvétele azonban nehézkes lassú és sokszor lehetetlen volt

o minimum jogharmonizációt előirányzó: a fenti okok miatt a ’80-as évektől az ilyen lazább opcionális jellegű irányelvek terjedtek el, amelyek nagyobb szabadságot adtak a

tagállamoknak, ezért az elfogadásuk is sokkal könnyebben ment. Hátránya:

- nem lehet egységes jogot létrehozni- azonban a lehetővé teszi a nemzeti jogszabályok közelítését olyan területeken is, ahol az korábban elképzelhetetlen volt.

III. Határozat: meghatározott címzettekhez szóló, konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, teljes egészében

kötelezi a címzettjeit Jellegzetességei:

o címzettjei (jogi aktus) tagállamok vagy természetes és jogi személyeko konkrét ügyekre vonatkozóo minden részében kötelező a címzettreo adminisztratív, hatósági jellegűo jogorvoslattal lehet ellene élni az EU Bíróság előtto közléssel lép hatályba (ahogy azt a címzettel közlik)

35. VÉLEMÉNYEK ÉS AJÁNLÁSOK. EGYÉB JOGFORRÁSOK

I. Jellemzőik 1. Vélemények, ajánlások:

nem rendelkeznek jogi kötelező erővel Nincs Kötelező erejük akkor sem, ha netán mégis követik a bennük foglaltakat. Kifejezik alkotójuk álláspontját egy bizonyos, a Szerződés körébe tartozó kérdésben. Adott esetben jelzi a közösségi jog jövőbeni alakulását, interpretatív erővel bír kötelező aktusoknál. A Grimaldi esetben a Bíróság kimondta:

66

o bár az ajánlások nem kötelezőek, és közvetlen hatályuk sincs, o a tagállami bíróságok mégis kötelesek tekintettel lenni rájuk, o jellegüknél fogva hozzájárulhatnak:

a tagállami vagy a közösségi jogi rendelkezések értelmezéséhez.

2. Iránymutatások: ne kötelező aktusok a szó szoros értelmében. A Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy: „bár az iránymutatások formálisan-jogilag nem is bírnak kötelező

erővel, a döntéshozónak be kell mutatnia, hogy:o ezek megfelelően figyelembe vétettek, és o megfelelően indokolnia kell az iránymutatásban foglalt kritériumoktól való eltérést.”

II. EKB által kibocsátott aktusok A Szerződés szerint az EKB is jogosult:

o rendelet,o határozat,o ajánlás éso vélemény kibocsátására.

Ezen aktusok jogi jellege megegyezik a közösségi intézmények által kibocsátott ugyanilyen elnevezésű aktusokéval, mind a kötelező jelleg, mind a normativitás tekintetében.

Jogalkotási fegyvertárából az irányelv hiányzik. „belső, igazgatási jellegű” aktusokat (utasítás, iránymutatás) kibocsáthat. Az EKB és a tagállami központi bankok közötti kapcsolatban kerül sor intézkedésekre.

III. Az intézmények belső eljárási szabályzatai Cél: az adott szerv saját magára vonatkoztatott működési módjának rögzítése Betartásuk elsősorban:

o a tagállamok feléo a többi szerv irányában bír jelentőséggel.

Nem lehetnek ellentétesek a Szerződéssel, Bírósági úton felülvizsgálhatók. Egyesül Királyság v. Tanács ügyben:

o az Eu-i Bíróság megsemmisítette a Tanács által kibocsátott irányelvet, o elfogadása során a Tanács megszegte Működési Szabályzatát.

IV. Szerződésben nem említett aktusok Jogi kötőerővel nem bíró megnyilvánulások A közlemények, felhívások:

o lehetnek 1-1 jogintézmény működtetésére történő nyilatkozatok, amelyek o a jogalanyok számára feltétlenül figyelemre érdemesek.

Felhívás: o az EB tagállami bíróságokhoz intézet az előzetes döntési eljárással kapcsolatban,

Közlemény és memorandum: o a Bizottság a tagállamokra kiszabni javasolt pénzbüntetés számítási módjáról.

Állásfoglalások, konklúziók: o Az Eu-i Tanács – bár nem jogalkotó szerv - fogadja el (egyre részletesebbek), o a közösségi jogalkotó szerveknek, szinte szó szerint kell átírniuk a jogba.

ún. „intézményközi megállapodások”: o a közösségi szervek együttműködését szervezik o Ezek között vannak két intézmény (Eu-i Parlament és a Tanács) v. 3 intézmény (Eu-i Parlament, a

Tanács és a Bizottság) között létrejött megállapodások. Háromoldalú megállapodások:

o Különösen költségvetési kérdéseket rendezi o Jogi hatásuk nagyon különböző lehet:

politikai nyilatkozat jellegű, kötelező joghatása nincs, kemény jogi aktusok (megállapodás az Eu-i Parlament és a Tanács között) intézményekre kötelező aktusok.

V. Másodlagos jogforrási rendszer az Alkotmányban Eltűnik a korábbi különbségtétel az Unió I. II. III. pillérében hozott aktusok között, és Elkülönülnek egymástól:

67

o a törvény jellegű és o a végrehajtási jellegű jogi aktusok.

Unió a következő jogi aktusokat alkalmazza:o Európai törvények:

általános hatályú Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

o Európai kerettörvények: az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

Az európai törvényeket és kerettörvényeket: a Bizottság javaslata alapján az Eu-i Parlament és a Miniszterek Tanácsa fogadja el közösen.

o európai rendeletek: általános hatályú nem jogalkotási aktus, amely a jogalkotási aktusok és az Alkotmány egyes külön rendelkezéseinek végrehajtására

szolgál. Teljes egészében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, az elérendő célokat illetően:

- minden címzett tagállamra kötelező, - forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

o európai határozatok: teljes egészében kötelező, nem jogalkotási aktus. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve

kötelező, akiket címzettként megjelöl.o Ajánlások: nincs kötelező erejeo Vélemények: nincs kötelező ereje

Az II. és III. pillér aktusait, mert az is KELL IDE lásd a 10-es tételnél.

36. A KÖZÖSSÉGI JOG ELSŐDLEGESSÉGÉNEK AZ ELVE ÉS ANNAK ALKALMAZÁSA

I. Jellemzői: A közösségi jog elsőbbsége a tagállami joggal szemben elv lényege: hogy a tagállami bíróság által az

alkalmazandó közösségi jogszabály ütközik a tagállami jogszabállyal. Az elv magába foglalja:

o Jogszabályütközés esetén: a bíróságnak nem kell kérnie és nem kell bevárnia, hogy e tárgyban előzetesen döntés

szülessen, a tagállami bíróságnak ezt a félretételt adott esetben kérelem hiányában, hivatalból is meg

kell tennie,o azt a tilalmat, hogy:

a tagállamok a közösségi joggal ellentétes jogot alkossanak, illetve Előfoglalás: a közösségi jog számára fenntartott területeken egyáltalán jogot alkossanak

Közigazgatási szerveknek (tagállamok) is alkalmazniuk kell az elsőbbség elvét Szövetségi államokban: a szövetségi jognak a tagállamok jogával szembeni elsőbbségeként adódik.

o Az elsőbbségelv értelmében: szövetségi alkotmány, ill. szövetségi törvények elsőbbséget élveznek a tagállamok jogával

szemben, ütközésük esetén a bíráknak a szövetségi jogot kell alkalmazni. Meghatározták (alkotmányukban):

- Kongresszus jogalkotási hatásköreit ill.- a tagállamoknak mely területeken nincs joga jogot alkotni.

Nem szerepel az elv a Szerződésben, az EB ítéletei fogalmazták meg. Pl.: Costa v Enel esetben hozott ítéletben foglaltakat a Simmenthal esetben továbbfejlesztette alkotta meg a Bíróság.

II. A „nem alkalmazott” tagállami jogszabály A tagállami jogszabály nem veszti érvényét, hogy ha a bíró nem alkalmazta.

68

Más esetekben (3. országok irányában) amelyekre szintén vonatkozik, nincs elsőbbséggel rendelkező, ütköző közösségi jog, továbbra is alkalmazható.

Az ütköző közösségi jog veszti érvényét, a tagállami jog visszanyeri alkalmazhatóságát. Speciális eset:

o az ütközés a tagállami jog és a közösségi jog tagállam jogharmonizációs kötelezettségének elmulasztása miatt állt elő.

o az államnak az is kötelezettsége, hogy az ütközést magát is megszüntesse.III. Elsőbbség terjedelme

A közösségi jog elsőbbsége abszolút a EB értelmezésében:o Azt jelenti, hogy a legjelentéktelenebb közösségi jognak is elsőbbsége van a tagállamok

jogrendszere legféltettebb elveivel illetve rendelkezéseivel szemben is.o Ezt mondta ki:

a Szerződés és a másodlagos közösségi jogi aktusok esetére. Az elsőbbség kiterjed a tagállamok eljárási szabályaira és jogorvoslati eszközeire is.

IV. Az elv kibontakozása az Eu-i Bíróság esetjogában Costa v. Enel ügy:

o ütközés szerepelt az EK Szerződés néhány előírása egy olasz törvény illetve annak végrehajtására kiadott rendeletek között.

o A tv-ben államosították azt az elektromos vállalatot, amelynek Costa Úr részvényese volt. A lex posteriror derogat lex anterior elv érvényesítésével szemben az EB érvelése:

EGK Szerződés saját jogrendszert hozott létre, a Szerződés hatálybalépésével a tagállamok jogrendszerének integráns részévé vált, amelyet bíróságaik kötelesek alkalmazni.

A közösségi jog elsőbbségét megerősíti, hogy a rendelet kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ez a rendelkezés teljesen értelmetlen lenne, ha egy tagállam későbbi, a közösségi joggal szemben elsőbbséget élvező aktusa egyoldalúan kiolthatná annak hatásait.

Szerződésből származó jog speciális és eredeti jellegéből fakadóan, nem írható felül tagállami jogszabályi rendelkezésekkel.

Handelsgesellschaft ügy:o A másodlagos közösségi jog és a tagállami alkotmány ütközött. o A felperes német import-export cég exportengedélyt szerzett kukoricaliszt kivitelére. A tanácsi

rendelet az engedély megszerzését óvadék elhelyezéséhez kötötte. Az óvadék elvész, ha a határidőn belül nem kerül sor exportra. A felperes óvadékának egy részét lefoglalták, mert az export egy része nem valósult meg. A felperes visszakövetelte a pénzt és megkérdőjelezte az óvadéki rendszer érvényességét.

o Tagállami bíróság álláspontja: A letéti rendszer ellentétes a tagállami alkotmány által biztosított cselekvési szabadsággal,

a vállalkozás szabadsága és az arányosság elveivel. A rendszer érvényességével kapcsolatban előzetes döntést kért az EB-től.

o EB ítélete: a közösségi jog (egyszerű rendelet) leronthatja a tagállami alkotmányos elvek érvényesülését.

Simmenthal ügy:o Az alperes cég marhahúst importált Fro-ból Olaszországba. Keresetet indított azt kérve, hogy

fizessék vissza az állat-egészségügyi és közegészségügyi vizsgálatokért a határon szedett díjat.o Cég érvelése:

a díjfizetés ellentétes az áruk szabad mozgására vonatkozó közösségi jogi rendelkezésekkel és indítványozta előzetes döntés kérését az EB-től

o EB ítélete: a díjat a közösségi joggal ellentétesnek találta, a díj és kamatai az alperes javára történő megfizetéséről rendelkezett.

o Az olasz adóhatóság nem fogadta el ezt a döntést: Egy nemzeti bíróság nem teheti meg, hogy nem alkalmazza a közösségi joggal ellentétes

nemzeti jogot, ezért az ügyet az olasz Alkotmánybíróság elé kell vinni, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsa.

o Ismét az EB-hez fordult, azt kérdezve: el kell-e tekintenie a nemzeti jogtól anélkül, hogy azt a megfelelő alkotmányos szerv hatályon kívül helyezte volna.

o A EB azt a tételt mondta ki: (az ügyből kifolyólag)

69

A tagállami bíróság a közösségi jogi rendelkezéseket közvetlenül és haladéktalanul alkalmazni kötelesek, még akkor is ha azok egyértelműen a hazai jogba ütköznek.

EB olyan kötelezettséget ró a tagállami bíróságra, amely jelen esetben az olasz jogban számára nem volt hatásköre.

Factortame ügy:o Az angol bíróságtól ideiglenes intézkedés kibocsátását kérték egy olyan jogszabály alkalmazásával

szemben, amely ütközni látszott a közösségi joggal. Az ideiglenes intézkedés kibocsátására az angol jog nem adott hatáskört a bíróságnak.

o A Factortame és más cégek igazgatóinak és tulajdonosainak többsége spanyol állampolgár volt. Kereskedelmi hajózási törvény alapján minden hajót újból nyilvántartásba kell venni.

o Az előírásoknak nem tudtak megfelelni, mert az igazgatóság tagjai és a tulajdonosok 75%-a brit állampolgársággal rendelkezett. Ez az előírás sérti a közösségi jogot és az ítélet meghozataláig ideiglenes intézkedést kibocsátását kérték.

o A Lordok háza ideiglenes intézkedés kibocsátására nincs lehetőség a Koronával szemben. A Lordok Háza előzetes döntésért az EB-hez fordult.

o EB ítélete: a bíróságnak félre kell tennie azt a tagállami jogot, amely nem ad lehetőséget ideiglenes

intézkedés kibocsátására. Az EB olyan hatáskörrel ruházza fel a tagállami bíróságot, amellyel az eredetileg nem

rendelkezik.V. Az elsőbbség befogadása a tagállami jogrendszerek oldaláról

A közösségi jog elsőbbsége elvének rögzítése kétoldalú folyamat volt:o A Bíróság az elvet kimondta, megformálta.o A tagállamok általi befogadás-elfogadás volt.

Benelux államokban nem okozott különösebb problémát a befogadás-elfogadás. Olaszo, No-ban a bíróságok fenntartással fogadták el. Fro-ban előfordult, h. az egyik bírói ág elfogadta, a másik nem.

Kompetenz-Kompetenz probléma: o A közösségi jog és a tagállami jogrendszerek közötti konfliktus forrása o Lényege:

a Közösség és a tagállamok közötti egyértelmű hatásköri elhatárolás hiányában áll. A mai napig nem létezik a kizárólagos közösségi hatáskörök taxatív felsorolása az EB

az egyes alkotmánybíróságok is maguknak vindikálják a jogot, hogy meddig tart a közösségi jog és hol kezdődik a tagállami jog jogalkotási hatásköre.

1. Olaszország: Az Alkotmánybíróság Frontíni-ítélete:

o az EK jog leronthatja a rendes alkotmányjogi rendelkezéseket, de ez nem áll egyes alapjogokra és az egyének elidegeníthetetlen jogaira.

o Az állam szervei: szuverén jogaikkal élnek, tiszteletben kell tartaniuk az Alkotmány alapértékeit és alapelveit. Ezen értékeket és elveket akkor sem lehet feladni, amikor egyes

szuverenitáselemeket az eu-i intézményekre ruháznak át. Frontini v. ministero delle finanze ügy:

A felperes egy közösségi rendelet miatt megemelt mg-i lefölözést kellett volna fizetnie. Pert indított, indítványában a rendeletnek a lefölözésről szóló rendelkezése nem alkalmazható

Olaszországban. Olasz Alkotmánybírósághoz került az ügy, kérték annak megállapítását, hogy vajon az EGK Szerződést

ratifikáló olasz törvény összeegyeztethető-e az alkotmánnyal. Alkotmánybíróság álláspontja:

o Olaszország korlátozhatja szuverenitását olyan kötelezettségek teljesítése érdekében, amelyek a nemzetek közötti békét és biztonságot szolgálják.

Granital ügy: 1984-es olasz alkotmánybíróság elismerte, hogy a közösségi jog elsőbbségének érvényesülése az olasz

bíróságoknak ha szükséges ne legyenek tekintettel az olasz jogra, és közvetlenül a közösségi jogot alkalmazzák.

70

Ez az elfogadás nem volt feltétlen. Ha az olasz bíró úgy látja, hogy a szuverenitáskorlátozást a közösségi jogi aktus túllépte, akkor nem kell félretennie az olasz jogot, hanem az olasz Alkotmánybírósághoz kell fordulnia.

2. Német ellenállás a közösségi jog feltétlen elsőbbségével szemben Internationale Handelsgesellschat ügy:

a tagállami bíróság nem követte az EB által az előzetes döntésben foglaltakat. A Közigazgatási Bíróság kétségei:

o A közösségi jog elsőbbséget élvez, nem rendelkezik jogi alappal. o A német alkotmány felhatalmazza a szövetségi törvényhozást, hogy egyes területeken

jogalkotási monopóliumát nemzetközi szervezetekre ruházza. o A közösségi szervek ezzel jogot szeretek arra, hogy közvetlenül alkalmazható jogot

alkossanak a német Alkotmány területi hatályán belül anélkül, hogy bármilyen további aktusra kerülne sor.

Két akadály merült fel:o integráció során olyan hatáskörök is átkerülnek a Közösséghez, amelynek átadására senki

nem kapott felhatalmazást,o a hatáskört megkapó közösségi szerv jogalkotása során nincs alávetve az alkotmányossági

követelményeknek A közig.bíróság a biztosítékadási rendszert a német Alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánította, s

alkotmányossági vizsgálatot kért a német AB-tól. A német AB álláspontja:

o A közösségi jog sem a tagállami, sem a nemzetközi jognak nem alkotórésze, hanem önálló jogrendszert alkot. A közösség az nem állam, nem szövetségi állam, hanem egy sui generis közösség.

o Az Alkotmánynak az alapvető jogokat tartalmazó része a Német Szövetségi Köztársaság érvényes Alkotmánya elidegeníthetetlen, alapvető tartozéka, nem feltétel nélkül enged kivételt ezek alól.

o Előfordulhat, hogy a közösségi jog és az Alkotmányban rögzített alapvető jogok garanciái összeütközésbe kerülnek, a kérdés, hogy melyik jogrendszernek van elsőbbsége. Normaütközésben az Alkotmányban rögzített alapjogok garanciái élveznek elsőbbséget mindaddig, amíg a Közösség megfelelő hatáskörrel bíró szervei nem szüntetik meg a normák ütközését.

o A német AB: fenntartotta a jogát arra, hogy az alaptörvényre épülő alapjogok védelmét a

közösségi joggal szembe n is érvényesítse, megtartotta a közösségi jog feltétlen elsőbbségét.

kinyilvánította, hogy amíg ez a kielégítő helyzet fennáll, nem vizsgálja a közösségi jognak a német alaptörvényben biztosított alapjogokkal való összhangját.

Németország törvénybe iktatta a Maastrichti Szerződést. A közt-i elnök aláírása előtt az AB-hez beadvány érkezett. A Szerződés alkotmányosságáról határozott, amennyiben az Unió megkísérelne olyan hatásköröket is gyakorolni, amelyet a Szerződés nem biztosít számára egyértelműen.

A német tagság és a hozzá kapcsolódó jogok és kötelezettségek a Szerződésben rögzítettek. Ha az eu-i intézmények v. szervek a Szerződést úgy alkalmaznák v. fejlesztenék, amire a Szerződés maga nem ad felhatalmazást, az így alkotott jogi aktusok nem lennének kötelező erejűek a német szuverenitás körében.

A Szövetségi AB meg fogja vizsgálni az eu-i intézmények és szervek jogi aktusait, h. megmaradnak-e azon szuverén jogok határai között, amelyeket rájuk ruháztak, v. áthágták azokat.

Azok az aktusok, amelyek hatásköri vitákat a Közösségek javára oldja meg nem vezethetnek a Közösségeknek adott jogok túllépéséhez. Ha mégis megtörténne, a jogi aktusoknak semmiféle jogi kötelező ereje nem lenne Németországban.

Banana ügy: A Tanács a banán importjára tagállami rendelkezés helyére közösségi rendszert írt elő, ez hátrányt

okozott a banánimportőröknek és a német fogyasztóknak. Németország rendelet megsemmisítését kérte. Az EB elutasította No. érvelését, hogy a rendelet megsértette:

o a diszkrimináció-mentesség,o az arányosság elveit,o a tulajdonhoz való jogot,o a gazdasági aktivitáshoz való jogot.

71

Tulajdonhoz való jog → nem sérült, mert a piaci részesedés nem lehet tulajdon tárgya. Arányosság elvei → nem sérült, mert megmaradt a

döntéshozatali mezőn. A frankfurti közig.bíróság előzetes döntést kért, hogy ideiglenes intézkedésként kibocsátható-e a

rendeletben foglaltnál több importra engedély. A közig.bíróság nem volt elégedett a döntéssel, német AB-hoz fordult, véleménye az átmeneti

intézkedések teljes mellőzése sérti a banánimportőrök vállalkozási szabadságát és a tulajdonhoz való jogukat, aránytalan és diszkriminatív, emberi jogi védelem szintje alatt marad, ezért a rendelet nem alkalmazható No-ban.

Az AB elutasító választ adott. Az EB megfelelően biztosítja az emberi jogokat, ezért a másodlagos közösségi jogi aktusok elutasításban

részesülnek, ha a bíróság vagy a panaszos nem azt állítja, hogy a közösségi jogi emberi jogvédelem szintje a szükséges szint alá esett. Az AB azt követeli a hozzá forduló bíróságtól, ill. személytől, h. kérelmében részletesen tekintse át a német és a közösségi jogvédelmet, hasonlítsa össze a kettőt, és mondja meg, hogy az adott alapvető emberi jog nem részesül kellő védelemben a közösségi jogban.

Alcan ügy: Alcan Deutchland GmbH német vállalat, támogatást kapott a rajnai tartományi kormánytól. A Bizottság

úgy vélte, hogy a támogatást összeegyeztethetetlen a közös piaccal, kötelezte a tartományi kormányt, hogy fizettesse vissza a vállalattal, amit az meg is tett. A határozatot a bíróságon megtámadták, hivatkozva, hogy az sérti az Alcannak a támogatás megtarthatására vonatkozó jogos várakozásait.

Szövetségi közig.bíróság az EB-tól kért előzetes döntést.o Döntése: jogszerű volt a visszafizetésre vonatkozó határozat, még akkor is, ha megsértette

a német közig-i eljárásról szóló tv-nek a jogellenesen kifizetett támogatás visszakövetelésére vonatkozó rendelkezését.

o A Szövetségi Közig-i Bíróság ítéletre alapozva elutasította az Alcan keresetét. Az eljárási tv-ben adott határidőt túllépték, de a közösségi jog elsőbbsége elve értelmében ezt most félre kellett tenni.

Alcan nem hagyta a dolgot, alkotmányos panasszal fordult a német AB-hoz:o a jogos várakozás német alkotmányos elve sérült,o az EB új eljárási szabály létrehozásával túllépte a hatáskörét, ezért No-ban figyelmen kívül

kell hagyni. Az AB az alkotmányossági panaszt elutasította:

o Kimondta, hogy a Szövetségi közig.bíróság ítélete lényegében az EB ítéletén alapult.o A Közig-i Eljárási Kódex rendelkezésének figyelmen kívül hagyása az EK-jog

elsőbbségéből fakad. Az EB ítélete a konkrét esetre vonatkozik, nem alkotott tehát általános és közvetlen eljárási jogot.

3. Franciaország Az AB tekinthető:

o A legfelsőbb rendes bíróságnak tekinthető a (Cour de Cassation)o A legfelsőbb közig-i bírói fórum.

Külön utat jártak be a közösségi jog közvetlen hatálya és elsőbbsége megítélése terén Az AB szerint Fro. által vállalt nemzetközi kötelezettségek összessége a belső törvények felett állónak

tekintendő, ide értve a másodlagos közösségi jogot is. Cafés Jacques Vabre ügy:

AB-nek: a Fr. Vámkódex és a nemzetközi egyezmény közötti egyezmény konfliktusában kellett döntenie:

o elismerte a Római Szerződés Szabályának elsőbbségét a későbbi belső jog felett. o Indoklásban nem a közösségi jogi sajátosságokból vezette ezt le, hanem a fr. Alk. cikkelyéből.

A végeredmény ugyanaz, de a közösségi jog belső joggá válását, alkalmazhatóságát a fr. Alk-ból eredezteti.

A legf.közi-i bírói fórum először megtagadta egy közösségi rendelet primátusának elismerését a vele ellentétes későbbi jogszabály felett.

Nem kérdőjelezte meg a nemzetközi szerződések szupremáciáját a belső törvények felett, viszont tagadta a hatáskörét, hogy a Szerződés Szabályai és a belső jog ellentétekor a belső jog félretételét jelentő jogkövetkezményt alkalmazhatná.

Nicolo ügy: A változást hozott: a elfogadta a nemzetközi szerződéses szabálynak elsőbbséget kell kapnia a később

megalkotott hazai tv-kel szemben.

72

Az irányelvek rendelkezései a belső rendeleti jogalkotással szemben a 80-as évek közepéig nem nyertek elismerést.

A legf.közig.bírói fórum „zavaró hatását” kiküszöbölte, h. saját „acte claire” elvét alkalmazta. Ha a felvetődő közösségi jogi kérdés egyértelműen megítélhető, akkor nincs szükség az Eu-i Bír.hoz

fordulni. Az EB előzetes döntési eljárásának hatókörét igyekezett behatárolni:

o jog van a közösségi jogi aktus érvénytelenségéről dönteni. o többször maga határozta meg az érvénytelenség következményeit. A következményekre

vonatkozó ilyen döntés a fr. Közig.bíróságokat nem kötelezi. Egy nemzetk-i kötelezettségvállalás akkor sérti a nemzeti szuverenitás gyakorlásának feltételeit:

o ha összeegyeztethetetlen az állam azon kötelezettségével, miszerint biztosítania kell a Köztársaság intézményeinek tiszteletben tartását, veszélyezteti a nemzet életének folyamatosságát, valamint a polgárok alapvető jogait és szabadságait.

1992. április 9-i határozatában AB:o a Maastrichti Szerződésnek az európai állampolgárok aktív választójogát a helyhatósági

választásokon,o közös monetáris politikára vonatkozó rendelkezéseket,o 3. országok tekintetében alkalmazott vízumpolitika minősített többséggel történő

döntéshozatalát alkotmányellenesnek minősítette. Unió garantálja az alapvető jogokat:

o az EB valamint o a tagállami bíróságok feladata ezt biztosítani.

Az Amszterd-i Szerződés az alk.bírósága ismét talált alk-ba ütköző rendelkezéseket, hatáskör-átruházást, menedékjog, bevándorlás, ba belső és külső határok átlépésével kapcsolatban nem egyhangúan hoznak. A minősített többségre történő átmenet a Tanács egyhangú döntésével születik, de semmilyen alkotmányossági kontroll gyakorlására nincs mód. A szuverenitásgyakorlás átruházásának tartalma és módja a nemzeti szuverenitás gyakorlása feltételeit érinti, ezért alkotmányellenes. A fr. Alkotmányt módosítani kellett.

37. A KÖZVETLEN HATÁLY ELVÉNEK KIMONDÁSA, FELTÉTELEI

I. Bevezetés: A közösségi jog és a tagállami jogrendszerek viszonyát két elv határozza meg:

o a közösségi jog tagállami bíróságokon történő alkalmazhatósága (közvetlen hatály)o közösségi jog tagállami joggal szembeni elsőbbsége

A közösségi jog közvetlen hatály jelentése: o hogy a közösségi jog valamely rendelkezésére magánfelek tagállami bíróság előtt hivatkozhatnak.

A közvetlen hatálynak és az elsőbbségnek:o a tagállamok jogrendszereiben o a nemzetközi szerződések felső jogrendszerben elfoglalt helyére vonatkozó elveket, illetve

gyakorlatokat kellett kiszorítania. o A tagállamok jogrendszereiben a nemzetközi szerződések és a belső jog viszonyában két megoldás

létezett: Monista rendszer: a nemzetközi szerződéseket a belső jog részének tekinti. Dualista rendszer: a nemzetközi szerződés a belső jogba csak beiktatás, külön jogalkotási

aktus révén kerülhet be.o A közvetlen alkalmazás szempontjából:

a monista rendszerben a nemzetközi szerződésben foglaltak ratifikálásuktól a belső jogba tartozónak tekintendő.

A belső jog rendelkezései sem alkalmasak mindig a bíróságok általi alkalmazásra. A dualista rendszer csak a transzformációt követően kerülhet sor akkor viszont elvileg

problémamentesen.o Az elsőbbséget a dualista rendszer a külső jogra nézve kevésbé tűnik előnyösnek:

belső joggá történt transzformációját követően a többi belső jogi normával osztozik, tehát alul is maradhat vele szemben.

Ha a közösségi jog a legmagasabb szinten kerül be a tagállam jogrendszerébe, az alsóbb szintű jogszabályokkal szemben elsőbbséget fog élvezni

73

Ugyanez lesz a helyzet a korábbi joggal szemben is, ellenben a később hatályba lépő tv-ekel szemben nem lesz elsőbbsége (lex posterior derogat lex priori). No és Olaszo. A dualista, a többi 4 tagállam a monista rendszerhez tartozott.

II. Van Gend en Loos ügy: A cég amikor a vámügyi jogvitában felmerült az EKB szerz. Közvetlen alkalmazhatósága, az ügy bírósága

az EB-hoz fordult. Akkori 6 tagállamból 3 észrevételt tett, amellett érvelt, hogy a bír-nak nincs hatásköre a kérdés

megválaszolására. A kérdés: egy nemzetközi szerződést a nemzeti jogba emelő törvény elsőbbséget élvez-e egy másik tv-el

szemben. A Holland kormány szerint az EGK Szerződés nem különbözik a rendes nemzetközi szerződésektől, a

közvetlen hatály elfogadása pedig ellenkezne a szerződés létrehozóinak eredeti szándékával. Figyelmeztette a Bíróságot, ha a közvetlen hatály mellett foglalnak állást, a tagállamok esetleg megtagadnák az együttműködést.

Bíróság ítélete: o a Szerződés nem korlátozódik a tagállamok, ill. a közösségi intézmények világára, hanem a magán

személyek által is használható közvetlenül kikényszeríthető valódi jog. o Ezzel elvileg a tagállamok valamennyi bíróságát a közösségi jog rendes bíróságává nyilvánította.o Így a tagállami bíróságok olyan hatáskör birtokosai volnának, amelyek a közvetlen hatály

megítélésének központi fóruma lenne.III. Közvetlen hatály feltételei:

adott rendelkezés világos, negatív kötelezettséget tartalmazzon feltétel nélküli legyen ne tartalmazzon a tagállamok részéről fenntartást ne igényeljen a tagállamok részéről végrehajtási intézkedést, igényli, h az adott közösségi jogi rendelkezés a közösségi intézmények részéről se tegyen szükségessé

további intézkedést. 1. Rendelkezés feltétel nélküli volta:

o Lényege: a jog keletkezése nem kíván a jogalkotó vagy valamely hatóság részéről megítélést v. diszkréciót.

o A Casati ügyben a Szerződés tőkemozgások szabadságát szabályozó része nem tartalmaz olyan feltétel nélküli kötelezettségeket, mint a többi szabadság esetében.

o A Bíróság elutasította a rendelkezést feltétel nélküli voltának megállapítását, megtagadta a közvetlen hatály elismerését.

2. Rendelkezés „alkalmazása ne függjön közösségi v. tagállami szervek további intézkedésétől” Gyakori, hogy a közösségi jogi rendelkezések további normatív vagy végrehajtó jellegű intézkedéseket

írnak elő a közösségi vagy a tagállami szervek számára. Amíg az erre szabott határidő nem jár le:

o az előírt intézkedés nem születik meg, o az alapintézkedés azon rendelkezései, amelyek jogot kívántak juttatni mg-személyeknek, úgy az

közvetlen hatállyal bír, a tagállam bíróságán kikényszeríthetővé válhat. 3. A rendelkezés „kellően pontos volta

Ezt a követelményt a közösségi jog gyakran nem teljesíti. A rendelkezésnek mindig kellően pontosnak kell lenni, az általános, bizonytalan tartalmú kifejezések:

o nem teszik lehetővé a jogok és kötelezettségek tartalmának megismerését, o a tagállami bíróságok általi alkalmazását.

4. A rendelkezés „negatív kötelezettséget előíró” volta A közvetlen hatály tartalma:

o az eredeti felfogás szerint a közvetlenül hatályos rendelkezések olyan jogokat rögzítenek, amelyeket a tagállami bíróságoknak védelemben kell részesíteniük.

„felhívhatóság”: o kiszorítani látszik az előbbit, o azokra az esetekre is vonatkozik:

amikor a közösségi jogszabály eljárási jellegű kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára,

74

amelynek megsértésére hivatkozva a tagállami bíróság előtt megtámadható a tagállam aktusa.

IV. Szerződés rendelkezéseinek közvetlen hatálya: A Bíróság a Szerződés számos rendelkezésnek közvetlen hatályát állapította meg:

o tagállami hovatartozás szerinti diszkrimináció tilalmáról szóló o vámunió létrehozásáról szólóo mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalmáról szólóo az áruk szabad mozgásának megengedett korlátozásáról szólóo a munkavállalók szabad mozgásáról szólóo a szolgáltatásnyújtás szabadságáról sz.o a tőkemozgások szabadságáról sz.o a versenykorlátozó megállapodások, egyeztet magatartások tilalmáról sz.o az erőfölényes helyzettel való visszaélés tilalmáról a közös piacon sz.o a diszkriminatív adóztatás tilalmáról sz.

A Szerződés rendelkezései adott esetben mind vertikális, mind horizontális közvetlen hatállyal bírhatnak. Horizontális hatállyal rendelkezik:

o A versenykorlátozó megállapodások egyeztetett magatartások tilalma,o Az erőfölényes helyzettel való visszaélés tilalma

addig:o az áruk, o szolgáltatásoko a tőke szabad mozgására vonatkozó szerződési rendelkezések általában nem.

Defenne v. Saben ügy:o Gabriele Defrenne kisasszony légi utaskísérőként kevesebb fizetést kapott, mint férfi kollégái,

akik ugyanazt a munkát végezték, de más néven. o A munkaügyi bíróság előzetes döntést kért az EB-tól.o Az ítéletnek a közvetlen hatállyal foglalkozó mondanivalójából egy rendelkezés közvetlen

hatálya attól függ, hogy közvetlen és nyílt vagy közvetett és burkolt módon sértik-e meg.o A szerződési rendelkezés horizontális közvetlen hatályának nyílt kimondása azzal, hogy nem

csak az állami alkalmazásban, állami tulajdonú vállalkozásban megvalósuló közvetlen és nyílt diszkriminációval szemben lehet a tagállami bíróság előtt jogvédelmet kérni, hanem a magánvállalkozásokkal szemben is.

o Nem tekinthetők közvetlen hatállyal bírónak az intézményi rendelkezések vagy amelyek megvalósítása a közösségi intézmények aktivitását követeli a rendelkezések, amelyek a tagállamoknak mozgásteret engednek a végrehajtás során.

o A Szerződés általános céljait megjelölő, programot adó kitételei sem. Általános célkitűzések a közös piac, a gazdasági és monetáris unió létrehozása, a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének elősegítése, a foglalkoztatás és a szociális biztonság magas szintjének kialakítása.

o Ezek a rendelkezések sem bírnak közvetlen hatállyal, mégis jelentős szerepet kaphatnak tehát nem állítható, h. egyáltalán nincs jogi hatásuk.

38. AZ IRÁNYELVEK KÖZVETLEN HATÁLYÁNAK PROBLÉMÁJA

I. Kiindulópont: a Szerződés ezeket a tagállamoknak címzett jogforrásként határozza meg. Az irányelv a tagállamok számára határoz meg:

o elérendő szabályozási célokat, o elérésére aztán a tagállamok szabadon választják meg az eszközöket és a módszereket.

II. Eredeti felépítése szerint: közvetítést igénylő, a tagállamokra kötelező jogforrás, a tagállamok közötti jogharmonizáció eszköze. Normális esetben a közvetlen hatály problémája nem merül fel.

III. Van Duyn ügy: Az első eset, hogy egy irányelv közvetlen hatálya egyedül merül fel, Van Duyn kisasszony érvelése:

75

o EGK tanácsi irányelv a munkavállalás szabadsága alóli kivételként a közrendre történő hivatkozással a tagállamok által bevezetett vagy fenntartott korlátozásokat szabályozta, közvetlen hatállyal.

Bíróság ítélte: o egy irányelv rendelkezése is bírhat közvetlen hatállyal. o Az irányelvek eredeti funkciójára, felépítésére, az egyes tagállamokban az irányelvek közvetlen

hatályának elfogadásával szembeni ellenállásra tekintettel a Bíróság kimondta: Ha egy irányelvet megfelelően implementáltak, annak joghatása érvényesül a

tagállamok jogalanyai tekintetében, így nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy milyen feltételekkel lett volna lehetséges az irányelv valamely rendelkezésére a tagállam bírósága előtt hivatkozni.

o A Bíróság az irányelvek vertikális közvetlen hatály mondta ki: abban az esetben hajlandó a nem vagy nem megfelelően implementált irányelvi

rendelkezésnek kellő egyértelműség és pontosság alapján közvetlen hatályt tulajdonítani,

ha a hivatkozás tagállam és magánfél közötti viszonyban, a magánfél által történi.

Az irányelvek horizontális közvetlen hatályának a lehetőségét a Bíróság elutasította.

39. A TAGÁLLAMOK KÁRFELELŐSSÉGE A KÖZÖSSÉGI JOG MEGSÉRTÉSÉÉRT

I. Az irányelvek nem implementálásával okozott kárért viselt tagállami kártérítési felelősség: Amikor a horizontális viszonyban okoz problémát az irányelv sem megfelelő, ill. elmaradt implementálása,

a Bíróság olyan eszközt kínál, amelyben elkerülhető a horizontális közvetlen hatály problémája. Tipikusan ilyen a Frankovich ügyben:

o A Bíróság kijelentette, hogy a tagállam felelős lehet egy magánszemélynek az irányelv nem vagy nem megfelelő implementálása miatt keletkezett káráért.

o Az eset kiindulópontja a Tanács EGK irányelve.o Az irányelv hatálya azokra a munkavállalói követelésekre terjed ki, amelyek fizetésképtelen

munkáltatóval szemben állnak fenn.o A tagállamok bizonyos követeléseket kizárhatnak az irányelv hatálya alól. A munkavállalónak a

tagállamok ok által meghatározott határidő lejártáig meg kell kapnia azt a követelését, amely a munkaszerződés, illetve munkaviszony alapján keletkezett.

o A tagállam a fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt 8 hét és 3 hónap között állapíthatja meg. A tagállamnak az irányelvet legkésőbb 1983. okt. 23-ig kellett implementálni. Ezt az Olasz közt. elmulasztotta, amit az EB a Bizottság által Olaszo. ellen a közösségi jog megsértése miatt indított eljárás során meg is állapított.

o Frankovich úr a munkáltatójával szembeni követelését a bíróság megítélte, de azt végrehajtani nem lehetett,

o ismét bírósághoz fordult, az olasz állammal szemben követelte az irányelv szerinti garanciát, v. kárának megtérítését. Az olasz bíró felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntésért az EB-hoz fordult.

o Kérdése: vajon a tagállam elmaradt implementációja miatt hátrányosan érintett magánszemély alapozhatja-e jogát az irányelv kellően pontos és feltétlen rendelkezésére, amely számára a kártérítésről rendelkezett.

II. A tagállam kárfelelősségének feltételei: A tagállam felelőssége a közösségi jogban adott, e felelősség alapján a kártérítéshez való jog feltételei függnek a kárt előidéző közösségi jogsértés jellegétől. Feltételek: (irányelv)

o Jogok magánszemélyekre történő ruházása: az irányelvben megkövetelt cél foglalja magába,o Tartalom meghatározható legyen,o Ok-okozati összefüggése: az állam kötelezettségszegése és a károsult fél kára között

Ezek a feltételek elégségesek, hogy:o közvetlenül a közösségi jogra alapozott o kártérítési igény keletkezzen magánszemély számára.

A Bíróság bizonyos követelményeket támaszt a tagállami megoldásokkal szemben:

76

o egyes tagállamok belső jogában a kártérítésre vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi feltételek nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló belső követelésekre vonatkozóknál,

o nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné, v túlzottan nehézzé a kártérítéshez jutást1. A jogsértés kellően súlyos volta:

Francovich-feltételek között a jogsértés kellő súlyossága még nem szerepelt. Annak megítélésénél, hogy a közösségi jog megsértése kellően súlyos-e, döntő szempont:

o hogy a tagállam vagy az érintett közösségi intézmény nyilvánvalóan és o súlyosan figyelmen kívül hagyta-e diszkrecionális jogkörének korlátait.

A bíróság által figyelembe vehető tényezők: o a megsértett szabály világos, pontos megfogalmazását, o a szabály által a tagállamnak v. közösségi intézménynek engedett diszkréció mértékét, o a jogsértés és a károkozás szándékos vagy véletlen volt, o esetleges jogi tévedés megbocsátható vagy nem megbocsátható.

Értékelni kell továbbá: o a tagállami bíróság nem sértette-e meg a kötelezettséget (a tagállami bíróság, amelynek döntésével

szemben nincs jogorvoslat, köteles az előtte fekvő ügy eldöntéséhez szükséges, a közösségi jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdését előzetes döntéshozatal végett az EB Bíróság elé terjeszteni.).

2. A közvetlen okozati összefüggés az irányelv implementálásának elmulasztása esetén a kártérítés vonatkozásában a tagállamok

védekezhetnek azzal, hogy szerveik az irányelvnek megfelelően jártak el. Az okozati összefüggés szorossága tekintetében az EB úgy tűnik, a tagállamok számára kedvezőnek látszó

álláspontot fogadja el. Brinkmann ügy:

o Tanulság a tagállami felelősség szempontjábólo Az ügyben egy irányelvi rendelkezés kapcsán merült fel a tagállami kártérítési kötelezettség

kérdéseo A rendelkezés a cigaretta és a fogyasztási dohány meghatározását tartalmazta. Az irányelvet az erre

hatáskörrel rendelkező holland miniszter nem implementálta az előírt határidőn belül. A holland adóhatóságok ugyanakkor az irányelv rendelkezései alapján – bár mint kiderült, helytelenül, azt nem megfelelően értelmezve – mégis intézkedtek.

o A Bíróság megállapította: a súlyos jogsértés fennállását, a közvetlen okozati összefüggés hiányát, mivel megítélése szerint a jogsértés

közvetlenül az irányelv rendelkezéseit alkalmazó holland állami szerv, az adóhatóság jogsértésének tudható be.

o Bíróság elvégezve a vizsgálatot arra a következtetésre jutott: Mivel az adott rendelkezés nem kellően egyértelmű így nem valósult meg kellően súlyos jogsértés, a közösség jog alapján Brinkmann nem tarthat igényt a holland állam részéről

kártérítésre. III. Releváns állami szervek és aktusaik nyomán keletkezett állami felelősség

Lényegében bármely állami szerv aktusa vagy mulasztása megalapozhatja a kártérítési felelősséget Szövetséges államok esetén:

o Nem jelent kimentés, hogy a kérdéses aktus vagy mulasztás nem a szövetségi állam szintjén történt.

Felsőbíróságok jogerős ítéleteio Köbler ügy:

Az EB-nak arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy fennáll-e a tagállam közösségi jogsértéssel okozott kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a kárt olyan tagállami bíróság határozata okozza, amely ellen nincs jogorvoslat, azaz a bíróság határozata feltétel nélkül jogerőssé válik, res judicata-t eredményez.

A német állampolgárságú G. Köbler kártérítési keresetet nyújtott be az Osztrák Köztársaság ellen:

- Arra hivatkozott, hogy az Osztrák Közigazgatási Bíróság az ügyében hozott ítélete megsértette a közösségi jogot, és egyben számára anyagi hátrányt okozott.

77

Észrevételt tettek:- Francia kormány valamint az Egyesült királyság (UK):

állításuk szerint a tagállamok felelőssége nem állapítható meg a közösségi jog egy bíróságnak felróható megsértése esetén.

A jogerőre, a jogbiztonság elvére, a bírói függetlenségre, az igazságszolgáltatás közösségi jog rendben elfoglalt helyére

UK hivatkozott továbbá: - egyetlen kivételtől eltekintve a Korona elleni bírósági

határozat semmilyen felelősség megállapítását célzó keresettel nem lehet élni

- a bírói tekintély és a jó hírnév csorbulna, ha a jövőben bírói hiba kártérítési igényre teremtene alapot

Bíróság döntése kimondta:- A tagállamoknak meg kell téríteniük a közösségi jog nekik felróható

megsértésével a magánszemélyeknek okozott károkat,- Ha a kérdéses jogsértés egy végső fokon ítélkező bíróság határozatából ered,

amennyiben: a megsértett jogszabály jogokat állapít meg a magánszemélyek

részére, a jogsértés kellően súlyos közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn az államot terhelő

kötelezettség megsértése és a károsult felek által elszenvedett kár között.

A Bíróság maga folytatta le a vizsgálatot, – ami egyébként a tagállami bíróságok is lefolytathatnak – és megállapította:

- bár a bíróság ítélete jogsértő, az adott esetben nem áll fenn a közösségi jog értelmében vett súlyos jogsértés

- a konkrét esetben a tagállam nem tartozik kártérítési felelősséggel.IV. A helytállásra köteles fél

Lényege: o pontosan melyik állami szerv okozza a jogsértést o kinek lesz betudható a jogsértésért fennálló felelősség

Haim II ítéletben van a válasz:o A tagállamok nem mentesülnek a kártérítési felelősség alól:

a belső jogrendjükben található szervek közötti hatáskörök, felelősség-megosztásra

a közösségi jog megsértéséért felelős állami szerv nem rendelkezik a kártérítéshez szükséges:

- hatáskörrel- ismeretekkel- eszközökkel és forrásokkal

o Szövetségi államok esetén: A károk megtérítését nem feltétlenül a szövetségi államnak kell nyújtania

ahhoz, hogy a tagállam közösségi jogi kötelezettség teljesítésre kerüljön.

40. A KÖZVETETT HATÁLY (ÉRTELMEZÉSI KÖTELEZETTSÉG)

Irányelvek kikényszerítésének további segédeszközeként az EB konstruálta. Von Colson ügy:

o Van Colson és Kamann kisasszonyok egy német börtönben meghirdetett két szociálismunkás állásra jelentkeztek, az állást férfiakkal töltötték be.

o Eredeti követelésükben az is szerepelt, hogy: nevezzék ki őket az állásokba vagy fizessenek nekik 6 havi munkabérnek megfelelő összeget.

o Ez EB az irányelvek végrehajtásáért felelős állami szervek közé sorolta a bíróságokat. o A tagállami jogot úgy kell értelmezni, ha az lehetőség szerint tegye lehetővé az irányelv hatékony

érvényesülését. Ezt az értelmezési kötelezettséget nevezi az irodalom közvetett hatálynak. Marleasing ügy:

78

o a felterjesztő spanyol Bíróság kérdése egy irányelv horizontális közvetlen hatályának kérdésére irányult.

o Marleasing nevű spanyol cég keresetet indított La Comercial társaság ellen, arra hivatkozva, hogy annak társasági szerződése semmis, mert a társaság létrehozásának egyetlen célja a hitelezők rovására elkövetett csalás, és a kötelezettségek alóli kibújás volt.

o A spanyol bíróság azt kérdezte az EB-tól, hogy a tanácsi irányelvnek van-e a magánfelek közötti jogvitában közvetlen hatálya.

o Értelmezési kötelezettség nemcsak a tagállami rendelkezések tekintetében, hanem a korábban született tá-i jogszabályokra is megállapította.

o Az ítélet kizárta azt a lehetőséget, hogy a spanyol bíróság a Sp. Polgári Tv-könyv megfelelő rendelkezését alkalmazza,

contra legem értelmezésre szólította fel. A nem (megfelelően) implementált irányelvnek megfelelő értelmezési

kötelezettség határát a Bíróság a Kolpinghuis ügyben fogalmazta meg. Kolpinguis ügy:

o A vádlottat azzal terhelték, hogy megsértette az emberi fogyasztásra szánt termékek értékesítésére vonatkozó holland jogszabályi előírásokat.

o A cselekmény elkövetésekor az ásványvizek fogalomba hozatalára vonatkozó irányelvet még nem implementálták Hollandiában, de az ügyész úgy vélte, hogy az irányelv már hatályos jog az országban.

o A holland bíróság azt kérdezte: vajon egy nem implementált irányelv rendelkezéseit egy tagállam

alkalmazhatja-e saját jogalanyaival szemben, vagy értelmezheti-e a létező tagállami jogot a nem implementált irányelv

rendelkezéseinek fényében. A tagállami jog alkalmazása során köteles:

o azt az irányelv céljának és szövegének fényében értelmezni, o de az irányelvnek önmagában, o függetlenül az implementációját szolgáló tagállami rendelkezéstől, o nem lehet olyan hatása, amely az irányelv rendelkezéseit megsértők büntetőjogi felelősségét

alapozná meg, vagy büntetőjogi felelősségüket súlyosbítaná. Büntetőügyekben: a jogbiztonság és a visszaható hatály tilalma az irányelvek értelmezési

kötelezettségének korlátja. A Bíróság a tagállami bíróságra bízza az értelmezési lehetőség határának megállapítását.

Magánszeméllyel szemben: az állam nem hivatkozhat az éppen általa nem vagy nem megfelelően implementált irányelv pontos előírására.

A Bíróság szerint:o a nem implementált irányelv önmagában nem róhat kötelezettséget magánszemélyre. o Tagállamokra háríthat kötelezettséget, valamint magánszemély számára jogot is teremthet az

irányelv.

41. AZ ELŐFOGLALÁS ÉS A ZÁRÓHATÁS ELVE. A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVEI.

I. Szubszidiaritás elve: Maastrichti Szerződés iktatta be Ahol a Közösségnek nincs kizárólagos hatásköre, a Közösség a szubszidiaritás elvével összhangban Csak akkor és csak olyan mértékben léphet fel:

o Amennyiben az adott fellépéssel elérni kívánt cél a tagállamok fellépésével nem érhető el kielégítően (akár méretgazdaságossági, akár hatásai miatt)

o Miközben a célzott fellépés a Közösség révén jobban elérhető Amszterdami Szerződés az elv gyakorlati hasznáról:

o a Közösség szükséges mértékben bocsát ki jogszabályokat,o a rendelettel szemben előnyben kell részesíteni az irányelvet, a keretjellegű irányelvet

előnyben kell részesíteni a részletesen szabályozó irányelvvel szembeno a tagállamok számára a lehető legnagyobb döntési szabadságot kell biztosítanio a Bizottság minden évben köteles jelentést készíteni a szubszidiaritás elvének

érvényesüléséről

79

o Valamennyi közösségi jogalkotásra irányuló javaslat esetén: meg kell jelölni az alapjául szolgáló indokokat azzal a céllal, hogy igazolják összhangját a szubszidiaritás és az arányosság

elveivel.o A Közösség fellépése igazolt ha:

az adott fellépés nem valósítható meg a tagállam fellépése révén, illetve a közösségi fellépéssel hatékonyabban valósítható meg

o A feltételek teljesüléséhez a következőket kell vizsgálni: A vizsgált kérdést tagállami intézkedéssel nem lehet kielégítően szabályozni. A tagállamok önálló intézkedései, ill. közösségi intézkedés hiánya

- ellentétbe kerülne a Szerződés követelményeivel, vagy - egyéb módon jelentősen károsítaná a tagállamok érdekeit.

A közösségi szintű intézkedés nagyságrendje vagy hatásai miatt a tagállamok szintjén végrehajtott intézkedéshez képest nyilvánvaló előnyöket jelentene.

o A Közösség csak a szükséges mértékben alkot jogszabályt. o Azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni:

az irányelveket a rendeletekkel szemben, a keretirányelveket a részletes intézkedésekkel szemben

o Közösségi fellépések: a lehető legnagyobb teret kell hagyniuk a nemzeti döntés számára.

o A Bizottság - különösen sürgős, bizalmas esetek kivételével: a jogalkotásra irányuló javaslatok előterjesztése előtt széleskörű konzultációt

folytat, amennyiben szükséges, a konzultáció dokumentumait nyilvánosságra hozza.

o A közösségi fellépés határainak tágításán: a Közösségi intézmények fáradoztak: A szerződésben foglalt hatáskörök tagok rovására történő széles értelmezésével,

ill. a meglehetősen tág felhatalmazást nyújtó cikk tág értelmezése révén érték el. Egyes módosítások újabb területekre terjesztették ki a közösségi kompetenciák

körét.o Probléma a kizárólagos hatáskörök:

Probléma alapja: - a Szerződés a Közösségnek célt tűz ki, - feladatot rendel, - hatáskört biztosít, - de nem mondja ki konkrétan, hogy a Közösség kizárólagos

hatásköréről van-e szó, vagy nem.o Kizárólagos hatásköre van a Közösségnek:

Áruk, Munkavállalók, Tőke Szolgáltatások tá-ok közötti szabad mozgása Közös külkereskedelem-politika Közös agrárpolitika Közös piacot érintő gazd-i verseny, Közös közlekedési politika Halászati politika

o Ezeken kívül mind a tagállamok, mind a Közösség jogalkotása, jogilag kötelező aktusai számára van tér.

o A viták eldöntésére az EB hivatott.II. Arányosság elve 1. A közösségi jogban

Arányosság kérdése: egy közérdek elérésére irányuló intézkedés valamely más, szintén jogilag védett érdeket sért, annak érvényesülését korlátozza.

Az elv eredetileg nem szerepelt kifejezetten a Szerződésben. Alapelvé nyilvánítás: EB döntése alapján A Maastrichti Szerződést követően az EK szerződés 5 cikkében van megfogalmazva:

„A Közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket” Az elv a német jogban bontakozott ki, 3 tényezőt foglal magában:

o Egyes közig-i rendelkezések, intézkedések megfelelő eszközül szolgálnak-e a megjelölt cél eléréséhez?

80

o Az adott intézkedés szükségessége: hogy az adott célt nem lehetett volna-e az egyéni szabadságot kevésbé

korlátozó, az illető hatóság rendelkezésére álló eszközzel is elérni.

o Az intézkedés által elérhető pozitívumok arányban állnak-e a benne rejlő korlátozással. Az elv érvényesítésének szükséges lépései:

o Meg kell határozni az intézkedéssel érintett érdekeket.o Meg kell találni azt az értékrendet és mércét, amely alapján az egymással ütköző érdekeket össze

lehet vetni, h egyáltalán sor kerülhessen a mérlegelésre.o Meg kell állapodni arról, h. az érintett érdek, ill. cél sérelme elfogadható-e egy másik cél

eléréséhez.o El kell dönteni, h. a közhatalommal bíró szerv döntése a fenti meggondolások alapján vajon

arányos volt-e. 2. Az arányosság elvének vizsgálata a tagállamok közösségi jog alá tartozó aktusai kapcsán:

EB az arányosság elvét:o nemcsak a közösségi intézmények aktusai kapcsán érvényesíti, hanem o a tagállamok azon intézkedéseivel szemben:

amelyek a Szerződésben biztosított jogosultság, szabadság korlátozását célozzák, v. ilyen hatásuk lehet.

o tagállamok tehát figyelemmel kell lenniük az arányosság elvében foglalt követelményekre is.o Cassis de Dijon ügy: „dizsoni feketeribizke” – alacsony alkoholtartalom…..

III. Előfoglalás elve: Párhuzamos jogalkotási hatáskörök esetében, aki előbb szabályozza a területet, a lefoglalással kizárólagos

hatáskörévé teszi azt. EK gyakran él ezzel a lehetőséggel, ahelyett, hogy nyíltan kimondaná a hatáskörét, illetve megtiltaná a

tagállamoknak az adott kérdésben történő döntéshozatalt. Wulro-ügyIV. Záróhatás elve:

A tagállamok az EK jogalkotási hatásköre által lehatárolt területen lemondanak a jogalkotási szuverenitásukról és a továbbiakban nem alkotnak abban a tárgykörben jogot (Costa v. ENEL, Wulro ügy).

42. AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EMBERI JOGOK

I. Jellemzők: Az EK létrehozó Szerződések eredetileg nem tartalmaztak az alapvető emberi jogokra vonatkozó kifejezett

rendelkezéseket, A tagállamok egymás közti viszonyában jelentős mozgásszabadságot biztosított. Az Internationale Handelsgesellschaft ügyben a bíróság első lépésben rögzítette a közösségi jog

elsőbbségét a tagállami joggal szemben. A Bíróság az alapjogokat mintegy beemelte a közösségi jogba. Az eset kapcsán a közösségi jog elsőbbsége nem minden tekintetben egyértelmű, alapjogi védelem mércéje

nem egyforma az EB-on és a tagállami bíróságon. Kérdés:

o az EB honnan, o milyen jogforrásból meríti azoknak a jogoknak a körét és tartalmát, o amelyek védelmét a közösségi rendszer keretei között is biztosítani kell.

A Bíróság megjelölte az emberi jogokra vonatkozó iránymutatások helyét:o a tagállami alkotmányok, o a tagállamok közreműködésével készült, o a tagállamok által aláírt emberi jogi egyezmények.

A Wachauf ügy:o az első, ahol a Bíróság egyértelműen megfogalmazta:

az alapvető emberi jogok védelmére a tagállamok is kötelesek, amikor a közösségi jog végrehajtóiként szerepelnek.

Az EB és az Elsőfokú Bíróság számos esetben hivatkozott az Eu-i Emberi Jogi Egyezmény egyes cikkeire: o tulajdonhoz való jog, o méltányos eljáráshoz való jog,

81

o vélemény-nyilvánítás szabadságához való jog, o egyesülés szabadsága, o bírósági eljáráshoz való jog.

Ez nem jelenti, hogy a közösségi jog alá van vetve az egyezménynek. A Bíróság az Európai Egyezmény rendelkezéseire nem közvetlenül hivatkozik.

Alkotmányos Szerződésben megnyilvánuló emberi jogok:o Az Unió célul tűzi ki, hogy csatlakozik az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről

szóló Eu-i Egyezményhez.o A csatlakozásról szóló szerződéshez a Miniszterek Tanácsában egyhangúságra van szükség.

II. Általános jogelvek és az emberi jogok 1977. április 5-én az EP, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozatot tett az alapvető jogokról. A nyilatkozat fontosságát tükrözi, hogy erre hivatkozik később a Bíróság majd az Egységes Eu-i Okmány. A Maastrichti Szerződés:

o „Az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, amit o 1950. november 4-én kelt Európai Egyezmény biztosítja, és o amint azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból fakadnak.

Amszterdami Szerződés kiegészítése: o „Az Unió a szabadság, o a demokrácia, o az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és o a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek minden tagállamban.

III. Európai Unió Alapjogi Charta Nem része a Nizzai Szerződésnek, Aláírására a Nizzai Szerződés Kormányközi Konferenciát lezáró (2000-ben) Eu-i Csúcs alkalmával került

sor Eu-i Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei írták alá. Formába öntője az ún. Konvent volt. Charta kidolgozásával megbízott testület:

o tagállamok állam- és kormányfőinek 15 képviselőjeo Bizottság elnökének egy képviselőjeo Az EP 15 képviselőjeo Tagállami parlamentek egyenként 2-2 képviselőjeo EB 2 képviselője megfigyelőként részt vehetett o Az Eu-a Tanács 2 képviselője.

Rögzíti nem kötelező jellegét, és 6 címben sorolja fel az érvényesítendő alapjogokat. Alapjogok:

1. Méltóság Méltósághoz való jog Élethez való jog Személyi sérthetetlenséghez való jog Kínzás embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma Rabszolgaság és a kényszermunka tilalma

2. Szabadság A szabadsághoz és biztonsághoz való jog A magánélet és a családi élet tiszteletben tartásához való jog Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság Gyülekezési és egyesülés szabadsága Művészeti és tudományos élet szabadsága, oktatáshoz való jog Munkavállaláshoz való jog Tulajdonhoz való jog Menedékjoghoz való jog

3. Egyenlőség Törvény előtti egyenlőség, megkülönböztetés tilalma, férfiak és nők közötti egyenlőség Gyermekek jogai, idősek jogai.

4. Szolidaritás Munkavállalók joga a vállalatnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz

82

Kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog Indokolatlan elbocsátással szembeni védelemhez való jog Tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog Gyermekmunka tilalma, fiatalok munkahelyi védelme Környezetvédelem és fogyasztóvédelem

5. Polgári jogok Aktív és passzív választójog az eu-i parlamenti választásokon Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon Megfelelő ügyintézéshez való jog Petíció joga Szabad mozgás és a tartózkodás joga Diplomáciai és konzuli védelemhez való jog

6. Igazságszolgáltatás Hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog Ártatlanság vélelme és a védekezéshez való jog Kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma

Alkotmányban:o A Konvent döntése nyomán az Unió Alapjogi Chartája bekerült az Alkotmány szövegébe. Amennyiben

a tagállamok elfogadják ezt, az Unió intézményeire és a tagállamokra az uniós jog végrehajtóira kötelező lesz.

43. A JOGHARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG A TÁRSULT ÉS TAGÁLLAMI STÁTUSZBAN

I. A jogharmonizáció: Nem állandóan működő mechanizmus Célja: a Közösségek, az Unió egészére kiterjedően:

o a szabályozási közeg, o a szervezeti, o működési előírások, o technikai jellemzőkre vonatkozó rendelkezések bizonyos standardoknak megfelelők

legyenek. o Piaci szereplők: mozgása, kalkulációja megkönnyítésére, költségcsökkentésére,

versenyfeltételek egységesebbé tételére szolgál. A jogharmonizáció legfontosabb terepe:

o a közös piac, ill. a belső piac működését elősegítő jogszabályok közelítése, egységesítése.II. Közösségi jogharmonizáció módszerei

Eredeti jogalkotás a Közösség szintjéno Adott szabályozási tárgyat illetően nincs tagállami szabályozás, o ilyenkor a közösségi jog fogja a szabályozást jelenteni.

Teljes jogharmonizációo Amennyiben a jogharmonizációs aktus (védintézkedések kivételével) nem hagy semmiféle döntési

szabadságot a tagállamoknak. Opcionális harmonizáció

o Gyártó választhat: a harmonizált közösségi szintű előírásokhoz vagy a nem harmonizált tagállami előírásokhoz tartja magát.

o Ha terméke a tagállamok közötti forgalomba kerül, meg kell felelnie: a harmonizált szabályoknak vagy a fogadó ország előírásainak.

Részleges harmonizációo Tagállamoknak biztosítaniuk kell:

a közösségi forgalomba kerülő termékek megfeleljenek a harmonizált előírásoknak. a hazai forgalmazásra szánt termékekre ettől esetleg eltérő szabályozás érvényesül.

Maximum-Minimum harmonizációo A tagállamok magasabb illetve alacsonyabb értékeket határozhatnak meg. Minimum előírásra pl:

Második Bankirányelv, amely a hitelintézetek esetében legkevesebb 5 millió euró alaptőke előírását követeli meg a tagállamoktól

83

o Maximum-meghatározás: környezeti előírások Kölcsönös elismerési harmonizáció

o Szigorú értelemben véve ez nem jogharmonizációs módszer. o Közösség előírja a tagállamoknak egymás szabályainak elismerését.

A tagállami ellenőrzések kölcsönös elismeréseo Az adott terület tagállami ellenőrzési rendszereinek kölcsönös elismerését teszi kötelezővé.o A jogharmonizáció fő eszköze:

a közösségi intézmények által diktált irányelvekben, esetleg rendeletekben rögzített szabályozási állapot előírása.

III. Jogharmonizációt segítő további eszközök Jogelvek: amelyek megakadályozzák az egyszer közelített szabályozás tagállamok szerinti későbbi

széttartását (közösségi jog elsőbbsége ill. előfoglalás).o Ezek megakadályozzák, hogy a Közösség számára lefoglalt területen a tagállamok önállóan jogot

alkossanak vagy attól eltérő gyakorlatot folytassanak. Tagállami jogot nyilvánít alkalmazhatatlannak:

o mert a szabályozás más tagállam előírásaitól való eltérése folytán akadályozza a tagállamok közötti viszonyban a gazdasági szabadságok érvényesülését.

IV. Jogharmonizáció joga a közös piac ill. az egységes belső piac terén Tanács szerepe:

o Irányelveket, rendeleteket bocsáthat ki: minősített többséggel o Általános, kifejezett jogharmonizáció: közös piac kialakítására és fejlesztésére általános,

hatáskört létesített jogközelítés fejezetcím alatt.o Egyhangú döntéssel:

a Bizottság javaslata alapján, az Eu-i Par-tel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére,

amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését v. működését. Kitérés a követelmény elfogadása alól:

o Ha a Bizottság kellően magas követelményt foglal javaslatába, o az ehhez ragaszkodó tagállam meg tudja akadályozni, o a Tanács a minőségi többséggel elfogadandó döntésében lejjebb vigye a szintet. o Lehetőséges, hogy a Tanács csak egyhangú szavazással térhet el a Bizottság javaslatától.

Védelmi klauzula: o megengedi a tagállamokban, hogy 1 vagy több nem gazdasági jellegű indok alapján átmeneti

intézkedéseket foganatosítsanak. Nemzeti szabályozás fenntartása (harmonizációs rendelkezés ellenében):

o Hivatkozhat: a közérdekei védelmében, környezet vagy a munkakörülmények védelmében fenntarthatják.

o Csak akkor kap engedélyt a tagállam: ha a bevezetendő rendelkezések a környezet v. munkakörülmények terén új tudományos

bizonyítékokon alapulnak, a tagállam speciális, csak rá jellemző körülményt is fel tud mutatni. A tervezet rendelkezést a tagállam köteles a Bizottsághoz előzetesen bejelenteni, megjelölni a kivételes aktus indokait. Bizottság 6 hónapon belül elbírálja:

- megtiltja vagy - engedélyezi az intézkedés bevezetését.

Ha a Bizottság 6 hónapon belül nem nyilatkozik:- a rendelkezés bevezethetőnek tekintendő.

A Bizottság aktusával szemben az EB előtti fellebbezhetőo A tagállamok, ha úgy látják egy másik tagállam visszaél a kivétel lehetőségével, közvetlenül az

EB-hoz fordulhatnak.

IV. Egységes Európai Okmányban a megváltozott jogharmonizáció 1970-es években a jogharmonizáció nehezen haladt.

84

1979-ben Cassis de Dijon ügyben kimondták:o a tagállamok közötti kereskedelmet korlátozó rendelkezések ellentétesek a közösségi joggal. o KIVÉVE ha a tagállam bizonyítja, hogy azok a közösségi joggal összeegyeztethető, feltétlen

érvényesülést kívánó tagállami közérdek védelmét szolgálják. (Valamely tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott termék a többi tagállamban is szabadon forgalmazható.)

1985-ben közzétett Fehér Könyv: o új stratégia:

az egységes belső piac kialakítását célzó programja Nem törekszik minden területen és minden vonatkozásban a tagállami szabályozások

harmonizálására, hanem szabállyá teszi a kölcsönös elismerés elvét. A technikai előírások harmonizálását az európai szabványosítási szervezetek kezébe helyezi, kiegészítve

előzetes bejelentési kötelezettséggel. Kapcsolat a közösségi jog harmonizálása és a szabványosítás között:

o Irányelv: megállapítja azokat az általános egészségügyi és biztonsági követelményeket, amelyeknek

a termékeknek meg kell felelnie. Az eu-i szabványosítási szervezetek olyan szabványokat fogadnak el:

- amelyek megfelelnek az irányelv követelményeinek. A szabványoktól eltérő termelők bizonyíthatják, hogy az irányelvben foglaltaknak

ugyanakkor megfelelnek.V. Magyarország közösségi jogharmonizációja

Hazánk tudatosan törekszik hogy joga megfeleljen a közösségi jognak. A magyar jogfejlesztésben a nyugat-eu-i minták átvételének jelentős hagyományai voltak:

o A magyar politika vezetés a rendszerváltást követően kinyilvánította az Eu-i Közösségekhez történő csatlakozási szándékát,

o de csak társult viszony létesítését kínálták fel számunkra. Magyarország biztosítja: amennyiben lehetséges, jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival

összeegyeztethetők lesznek (1994. évi I. tv. rendelkezései). 1993-as Koppenhágai Eu-i Tanács kinyilvánította:

o a társult közép- és kelet-európai országok amennyiben megfelelnek bizonyos kritériumoknak és o csatlakozásuk nem hátráltatja az integráció fejlődését, o ha kívánják, tagjai lehetnek az Uniónak. o Az Eu-i Tanács a jogharmonizációs kötelezettségeket a csatlakozást elősegítő, előfeltételét jelentő

követelményt állítja. A közösségi jog átvétele:

o a Bizottság és o a tagállami adminisztrációk feladat. o A magyar kormány 1995-ben jogharmonizációs feladattervet és 5 éves jogharmonizációs

programot készített. 1995-ben Fehér Könyv:

o Az Eu-i Tanács felhatalmazására a Bizottság bocsátott ki o a közép- és kelet-európai társult országoknak, o az Eu-i Unió belső piacához történő csatlakozásra való felkészítéséről.o Tartalma: a belső piaci jog szisztematikus ismertetését tartalmazta.o Nincs kötelező ereje.

A magyar kormány azt a feladatot kapta, hogy:o válaszoljon a kérdőív kérdéseire, o a magyar jogrendszernek a teljes uniós acquis-val történő összevetését követelve.

A csatlakozási tárgyalások megkezdése után:o az ún. screeningnek: vagyis a magyar jogrendszer közösségi jognak való megfelelését vizsgálták. o 1998. márciusa:

a magyar kormány elfogadta és a Bizottságnak bemutatta az Acquis Átvételének Nemzeti Programját:

- a tervezett jogharmonizációs lépéseket- intézményfejlesztési intézkedéseket tartalmazott.

Mo. 2 havonta jelentést ad a Bizottságnak a jogközelítésben elért eredményeiről.

85

1998-ban a Tanács elfogadta a csatlakozási partnerségről szóló rendeletet, ezután a Magyar Köztársaságra vonatkozó csatlakozási partnerségi határozatot.

A partnerség:o a Közösség elvárásait tükrözio jogi szempontból: kinyilvánította az országnak az előcsatlakozási programok esetében juttatott

közösségi költségvetési támogatások feltételességét. A magyar jogrendszer közösségi jogharmonizációja gyakorlatilag egyoldalúan vállalt kötelezettségeket

alapult, kötelezettségek kikényszerítésére jogi lehetőség alig volt. A jogharmonizációnak nevezett folyamat valójában a közösségi jog egyoldalú átvételét jelentette.

VI. Jogharmonizációs javaslat Jogharmonizációs javaslatot kell készíteni az elvégzendő belső jogalkotási feladatról. Felelőse a minisztérium:

o amely az uniós tervezet vonatkozásában első helyi felelősséggel vett részt a tárgyalási álláspont kialakítására irányú eljárásban illetve az EU döntéshozatali tevékenységében.

Belső jogalkotásoz szükséges jogi akutosokat:o Eu-i Bizottság tagállami részvétellel működő bizottságok o a jogharmonizációs javaslatot:

az uniós aktus tárgyköre szerinti, illetve az adott bizottságban részt vevő minisztérium köteles elkészíteni.

Tartalma: o meg kell jelölni az uniós aktust, o az elvégzendő belső jogalkotási lépéseket, o a jogforrási szintjét, o a módosítani jogszabályokat, o a feladat elvégzésének határidejét.

Elkészítése: o kihirdetésétől számított 30 napon belül kell elkészíteni és o meg kell küldeni:

az eu-i integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter,

az Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatalnak: tájékoztatás céljából A javaslat szerint más minisztérium feladatkörében tartozó lépésre is

szükség van, a javaslatot e minisztériumnak is meg kell küldeni.o Az első helyi felelős és az egyeztetésbe bevont minisztériumok 30 napon belül

egyeztetik egymás között a jogharmonizációs javaslatot. o Az egyeztetés eredményét állami vezetői szinten kell megerősíteni.o Ha nem jön létre megegyezés:

az ügyet az Eu-pi Koordinációs Tárcaközi Bizottság állásfoglalását követően,

döntés végett a Kormány elé kell terjeszteni.VII. Jogharmonizáció ellenőrzése:

Az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter rendszeresen ellenőrzi a jogharmonizációs javaslatok elkészítésére elírtak betartását.

VIII. Notifikáció A közösségi jogszabályok előírhatják, hogy a végrehajtásukhoz szükséges tagállami intézkedésekről a

tagállamok kötelesek értesíteni a Bizottságot. Az értesítés a Külügyminisztériumra hárul. A előkészítésért felelős minisztériumi vezetőin szinten haladéktalanul:

o értesíti a KM-ot a jogharmonizációt megvalósító jogszabály kihirdetésérőlo jelzi, hogy álláspontja szerint mely közösségi aktusokkal teremt teljes jogharmonizációt.

KM a jogharmonizáció teljességét illetően beszerzi az IM álláspontját Végül a Kormány ügyrendjébe a következő szabály került:

o Ha a jogszabály vagy a nemzetközi szerződés az EU jogi aktusainak tárgykörét érinti: Előterjesztésnek tartalmaznia kell:

86

- A szabályozás milyen mértékben tesz eleget az EU jogi aktusaihoz való közelítés követelményének

- Az összeegyeztethető-e az EU jogi aktusaival.

44. MO ÉS AZ EU KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A CSATLAKOZÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁIG

1. Bevezetés: EK és a szocialista országok között 1988-ig nincs kereskedelmi együttműködés 1989: G7-ek segítségével útjára indult a pártprogram: Lengyelország és Magyarország felzárkóztatása

pénzügyi támogatás2. Taggá válás feltételei:

ügyrendes jogi feltételek: o a Római Szerződés 49. (O) cikke deklarálja, hogy a Közösséghez bármely európai állam

csatlakozhato Amszterdami Szerződés: meghatározta a csatlakozás kritériumait:

működő, demokratikus intézményrendszer emberi jogok tiszteletben tartása jogállamiság

politikai feltételrendszer (koppenhágai kritériumok): 3+1 kritériumo működő, demokratikus intézményrendszer:

emberi jogok tiszteletben tartása kisebbségi jogok tiszteletben tartása jogállamiság

o gazdasági kritériumok: működő piacgazdaság a Közösség területén működő piaci jellemzők tűrése

o jogi kritériumok: tagsági státusszal járó kötelezettségek teljesítése kapcsolattartási képesség az intézményrendszerrel a Közösség új vívmányai alkalmazásának képessége

o +1 (Unió által teljesítendő) kritérium: az Unió döntéshozatali rendszerének megreformálása

3. Taggá válás menete: tagfelvételi kérelem benyújtása a Tanácshoz a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy készítsen szakvéleményt az adott országról:

o politikai, jogi, gazdasági elemzéso milyen hatással lesz a bővítés a Közösségre

a Tanács egyhangúsággal dönt a kérelem sorsáról amely akár a Bizottság véleményétől eltérő is lehet

csatlakozási tárgyalások:o előzetes szakasz (akár több tagjelölttel egyszerre is):

közösségi joganyag átvilágítása (Bizottság feladata) hogy a jelentkező megismerje a joganyagot

a tagjelölt is átvilágítja saját joganyagáto érdemi szakasz (egyszerre csak egy tagjelölttel):

a tagállamok képviselői folytatják le (nem a Bizottság!!!) derogációs kérelmek: határidők szabása az ország számára fejezetenként, a fejezetek sorrendjében (a folyamat lezárásáig bármelyik

újranyitható) EP dönt a tagfelvételről (hozzájárulási eljárással) a tagállamok és a tagjelölt megkötik a szerződést, majd ratifikálják csatlakozási szerződés életbe lépése a tagjelölt ekkor még nem tag, de

úgy viselkedhet, mintha már az lenne értelme: a jelölt tanulmányozhatja az intézményrendszert

4. Csatlakozás menete: 1960-as évek: kapcsolatok hiánya, hidegháborús hangulat az EGK és a KGST nem ismerték el

egymás jogalanyiságát

87

’60-’70-es évek fordulója: enyhülés korszaka egyes kereskedelmi csatornák megnyílása (pl. hús, bor, sajt, stb.)

multilaterális kapcsolatok kiépülése:o 1973: Magyarország csatlakozik a GATT-hoz (megkapja a szolgáltatásokra vonatkozó

legnagyobb kereskedelmi kedvezményt)o 1975: Európai Biztonsági Értekezlet: a kereskedelmi korlátok fokozatos felszámolásában

való megállapodás vertikális megállapodások szakasza (egy-egy gazdasági szektorra vonatkozó kereskedelmi

megállapodások: pl. baromfi, acél, stb.) több évre meghatározzák:o mennyi árut lehet exportálni az adott évbeno a felek de facto elismerik egymás jogalanyiságát

1984-1988: normalizálódás szakasza EK és Magyarország egyre közelebb kerül:o 1984: tárgyalások kezdődnek a diszkriminatív kereskedelmi egyezmények eltörléséről

(a KGST mellőzésével)o 1988: - EK-KGST közös nyilatkozat egymás kölcsönös elismeréséről (de jure

elismerés)o EK-KGST kölcsönös gazdasági egyezmény legnagyobb kereskedelmi kedvezmény

elve 1989. jan. 1.:

o Magyarországon kialakul a többpártrendszero G7-ek párizsi értekezlete: augusztustól beindul a PHARE-segélyprogram

(Lengyelország, Magyarország viszonylatában) később kiterjesztették a többi jelentkezőre is

o diplomáciai kapcsolatok felvételeo 1990. jan. 1.-től Magyarország tagja lesz az Európa Tanácsnak (ami nem közösségi

intézmény) 1991. dec. 16.:

o társulási szerződés aláírása (mindkét fél részéről ratifikálták) Magyarország társult tag státuszba kerül (Csehszlovákiával és Lengyelországgal együtt) de ekkor még garantálták a későbbi esetleges taggá válást ez a társulási megállapodás 1. (korai) típusa

o Társulási megállapodás: 1994. jan. 1.-től hatályos tartalmazott egy kereskedelmi megállapodást is hogy még a hatályba lépés

előtt, 1992. május 1.-től is lehessen kereskedelmet folytatni preambulum:

- emberi jogok, piacgazdaság, stb. tiszteletben tartása- taggá válás melletti elkötelezettség deklarálása- Magyarország kinyilvánítja, hogy az európai biztonsági rendszer részese

kíván lenni1. pont:

négy alapszabadság biztosítása, előmozdítása különösen az áruk szabad mozgása tekintetében kereskedelmi korlátok aszimmetrikus lebontása: az Unió gyorsabban számolja fel a kereskedelmi korlátokat, mint azt a társult államoktól elvárja a korlátok teljes felszámolásának határideje: 2000. dec. 31.

stand still elve: a már megszüntetett korlátokat nem lehet újra életbe léptetni és a még meglévőket sem lehet terhesebbé tenni

a mezőgazdasági termékekre nem terjesztették ki az áruk szabad mozgását az EK összességében jobban járt

munkaerő szabad mozgása: 2x5 év alatt kell leépíteni az első 5 év letelte után újabb tárgyalásokon határozzák meg az ütemét

2. pont: speciális intézményrendszer létrehozása Társulási Tanács:

- fő döntéshozó szerv, a legmagasabb szintű intézmény- a Társulási Megállapodás rendelkezéseit továbbfejlesztheti!- tagjai: az EK Tanácsának és Bizottságának tagjai + a tagjelöltek

kormányának delegáltjai Társulási Bizottság:

88

- Döntés-előkészítés- tagjai: a Tanács és a Bizottság rangidős tisztségviselői + a tagjelöltek

kormányának magas rangú tisztségviselői (pl. államtitkár) Társulási Parlamenti Bizottságok:

- Csatlakozási folyamat feletti kontroll- EP képviselői + a tagjelölt államok parlamentjeinek képviselői- vegyes bizottság

3. pont: jogharmonizációs kötelezettség (67., 69. cikk) Magyarország vállalta, hogy a Közösség meglévő és majdani jogszabályaihoz

közelíti saját jogrendjét meghatározták a jogterületeket (pl. társasági jog, adójog, versenyjog, stb.)

technikai segítség:- szakértői csere- információ- fordítói segítség

1994. ápr. 1.: Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét

45. AZ EU-I MEGÁLLAPODÁS TARTALMA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

I. Bevezetés: Miután 1989. decemberi strassbourgi Eu-i Tanács kinyilvánította azt a szándékát, hogy a Közösség

társulási kapcsolatot létesítene hazánkkal, 1991. dec. 16-án sor került az Eu-i Megállapodás, mint szerződés aláírására. A ratifikálási eljárások több időt vettek igénybe, ezért a teljes megállapodást csak 1994. február 1-jén lépett

hatályba.II. Szerződés célja:

megfelelő keretet hozzon létre a pol-i párbeszéd számára megteremtse az áruk szabad mozgását és a többi gazd-i szabadságot széles alapon gazd-i, pénzügyi és kulturális együttműködés kialakítása

III. Megállapodás tartalma: Preambulum:

o Társulás alapja az emberi jogok és a plurális demokrácia tiszteletben tartása.o Mo szándéka, hogy részese kíván lenni a fejlődési folyamatoknak.o Rögzíti azt a célt, hogy Mo az EK tagja kíván lenni.o A társulási szerződések új eleme a politikai párbeszéd. Ennek célja a nemzetközi kérdésekben

az elfoglalt pozíciók közelítése és a szolidaritás erősítése. Dialógus:

o miniszteri szinten a Társulási Tanácsban,o állam- és kormányfők szintjén a Közösség Tanácsában és Bizottság elnökeinek találkozóino politikai igazgatók szintjén folyik.

Rendelkezések: 4 alapszabadsággal foglalkozik:1. Áruk szabad mozgására:

o az ipari termékekre kiterjedő szabad kereskedelmi övezet legkésőbb 10 év alatt történő kialakításában állapodnak meg, mezőgazdasági termékeknél a kölcsönös előnyök nyújtásának szándékát rögzítették,

o az EK kötelezettséget vállal, hogy gyorsabban bontja le a kereskedelmet akadályozó korlátokat (aszimmetrikus megállapodás)

o ipari termékek behozatala Mo-ra (EK-ből) kezdetben a Közösség számára kedvezőbb a helyzeto kereskedelem: stand-still formula: tilos új korlátozásokat bevezetni, továbbá a szokásos

védzáradékokat és a dömpingellenes kitételeket.2. Munkavállalók szabad mozgása:

o nincs szó a munkavállalók mozgásárólo csak a Közösség területén legálisan tartózkodó munkavállalókkal kapcsolatos diszkrimináció-

mentes elbánásról.3. Letelepedés szabadsága:

o a felek célja a hazaiakéval azonos elbánás biztosítása,4. Szolgáltatások nyújtása:

o a piacok kölcsönös megnyitása

89

IV. Jogközelítés a Megállapodásban Jogszabályok előkészítése során:

o A Magyar Közt. nemzetközi szerződéseinek előkészítése és megkötése, o a jogszabályainak előkészítése során biztosítani kell azoknak az Eu-i Megállapodással való

összhangját. A jsz-ok előkészítése és megalkotása során érvényesíteni kell az Eu-i Megállapodás meghatározott

követelményeit. Az együttműködési rész nem tartalmaz határidő tűzésével kötelezettségvállalásokat. A gazdasági együttműködés a következő területekre terjed ki:

o beruházások védelme és elősegítése,o tudomány, oktatás, képzéso közlekedés, tömegkommunikáció, postai és távközlési szolgáltatásoko bankbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, monetáris politika és pénzügyi ellenőrzés,

pénzmosás,o regionális fejlesztés, szociálpolitika, turizmus, kis- és középvállalatok, információ, vámo statisztika, közgazdaságtudomány, közigazgatás, kábítószer-ellenes küzdelem

Pénzügyi együttműködés:o A Közösség részéről nyújtandó, nyújtható pénzügyi támogatások formáit és odaítélésük

feltételeit tartalmazza. o PHARE program tovább folytatódik, o az Európai Beruházási Bank hiteleihez a Közösség által meghatározott feltételekkel továbbra is

hozzájuthat Mo.V. Jogharmonizációs rendelkezések:

Lényege: Mo kötelezettséget vállal, hogy jogrendszerét a lehetséges mértékben a Közösség jogrendszeréhez igazítja.

A rendelkezések jellemzői:o egyoldalú kötelezettségvállaláso nem jogi kötelezettség (szankciót a Közösség nem tud alkalmazni, politikai szankció, hogy a

Közösség elutasítja a tagjelöltet)o teljes magyar jogrendszerre kiterjed (a meglévő és a majdani közösségi és hazai szabályozásra

is)o nincs közvetlen alkalmazhatósága

Legfőbb területei:o környezetvédelemo bankjogo adózáso számvitelo fogyasztáspolitikao munkabiztonság

Közösség technikai segítséget nyújt:o szakértőket biztosít,o információt szolgáltato szemináriumot szervet a joganyag lefordításához.

VI. Társulási intézményrendszerTársulási Tanács Társulási Bizottság Társulási Parlamenti

BizottságLegfőbb döntéshozó szervÉvente egyszer ülésezik

Döntés előkészítő feladat, a Társulási Tanács ügyvivő szerve, évente 2-szer ülésezik

Vegyes bizottságnak tekinthető, Javaslattételi joggal felruházott

Tagjai: EK-től a Tanács és a Bizottság rangidős tisztviselőiTagjelöltektől magasrangú személyek

Tagjai EK-ban a Bizottság magasrangú tisztviselője, Mo: magasrangú személy

Tagjai: Eu-i Parl. És a tagjelöltek parlamenti képviselői

A társulási megállapodás rendelkezéseit tovább fejleszthetik, a megállapodás céljainak elérése érdekében döntéseket hoz,

90

megállapodást értelmező és vitákat eldöntő fórum.Elnökségét felváltva töltik be a tagjelölt és a soros elnök

Feladata: a társulás figyelemmel kísérése, ellenőrzési funkció

46. A CSATLAKOZÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁTÓL A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉIG

I. Csatlakozási kérelem benyújtása, menete: 1994. ápr. 1.: Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét 1994. dec. 9-10.: Esseni csúcs meghatározták a 10 tagjelöltet (Bulgária, Csehország, Észtország,

Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) 1995: Cannes-i Fehér Könyv: meghatározta, hogy a tagjelölteknek milyen intézkedéseket kell tenni a

jogharmonizáció érdekében (kb. 1100 intézkedés) 1996: ország vélemény Magyarországról 1997: újabb ország vélemény, melyet az Agenda 2000 programdokumentum keretében adtak ki a

programdokumentum 2 részből áll:o 2000-2006 közötti működési elképzeléseko a bővítés és az intézményrendszer elmélyítése csak együtt képzelhető el azaz a bővítéssel

együtt a már meglévő szerződéseket is módosítani kell 1997. dec. 12-13.: Luxemburgi csúcs: döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről

o életbe léptették a csatlakozási partnerség intézményét ennek a Közösség által meghatározott intézménynek az a célja, hogy minden jelölt egyszer taggá válhasson ennek érdekében különféle eszközöket használ:

1. elem: a Közösség minden jelölt számára fejlődési programot határoz meg: mikor, milyen kérdésekben kell végrehajtani a jogharmonizációt ez a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja

2. elem: a Közösség anyagi és technikai segítséget (szakértők, kommunikáció) nyújt a fejlődés segítése érdekében

3. elem: előcsatlakozási alapok (1999-ben hagyták jóvá Berlinben) csak tagjelöltek vehetik igénybe, tagok már nem

PHARE(1989-től): közigazgatási, igazságszolgáltatási, intézményrendszer fejlődésének elősegítése, a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése (3,17 mrd euro)

SAPARD (2000-től): strukturális alapok igénybevételére való felkészítés (mezőgazdasági szerkezetváltást támogatja)

ISPA (2000-től): a kohéziós alapok igénybevételére való felkészítés (infrastruktúra fejlesztését támogatja)

1998. márc. 31.: csatlakozási tárgyalások megkezdése 5+1 tagjelölttel (Ciprus, Csehország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Szlovénia) megkezdődik a közösségi jog átvilágítása (lassú folyamat) + ország jelentések készülnek

o regatta-elv (közös startvonal elve): mindegyik tagjelölttel egyszerre kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások, de befejezésük már különböző időpontban is történhet az elvet támogatta pl. Dánia is: ha bevárnák egymást, az a meglévő különbségek elmélyüléséhez is vezethet támogatta a Bizottság is: lehetetlen egyszerre 12 taggal érdemi munkát folytatni

o az elvet később kiterjesztették a csatlakozási tárgyalásokból akkor még kimaradt jelöltekre is

1999. jún. 29.: az előcsatlakozási alapok jóváhagyása Magyarországon 2000. dec. 7-9.: Nizzai csúcs a csatlakozási szerződés aláírása intézményrendszeri változások, ami

azért fontos, mert így megvalósult a +1 kritérium is (az Unió is teljesítette kötelezettségét, így elhárult a bővítés utolsó akadálya)

2001. jún. 11-16.: göteborgi csúcs: célkitűzéssé válik, hogy a tagjelöltek vegyenek részt a 2004. évi EP választásokon

2001. dec. 11-15.: Laekeni csúcs: deklarálják, hogy a 10 tagjelölt egyszerre csatlakozhat

91

2002. dec. 12-13.: hivatalos meghívás az Unióba, a csatlakozási tárgyalások lezárása 2003. ápr. 16.: a csatlakozási szerződés aláírása Athénban

II. A csatlakozás folyamán felmerült kérdések: A Közösség képes lesz-e megfelelni az új követelményeknek, kihívásoknak vagyis az intézményi

reformokat megvalósítani, azokat továbbra is hatékonyan működtetni a régi tagok érdekérvényesítő képessége viszont biztos, hogy csökkenni fog

Finanszírozható-e a bővítés pl. a közös mezőgazdasági politika (közvetlen támogatással) ennek érdekében kompromisszum születik (amely a kohéziós és strukturális alapokat érinti):

o források növeléseo támogatási rendszer átalakítása

Az eddig elért integrációs mélységi fok fenntartható, fejleszthető lesz-eTörökország:

a ’60-as években adta be felvételi kérelmét az Európai Értekezlet ajánlatát nem vélte kielégítőnek így jelenleg társult tagsággal rendelkezik

47. A CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS

I. Felépítése:3 fő részből áll: Csatlakozási Szerződés (felek rögzítik a csatlakozás tényét és a szerz. Hatálybalépésével kapcsolatos

kérdéseket) Csatlakozási Okmány (hozzáfűzött mellékletekkel és jgykv-ekkel együtt, csatlakozás feltételeit, az

átmeneti eltérések lehetőségeit, alapító szerződés módosításait tartalmazza) Záróokmány

II. Csatlakozási Okmány 5 része:1. rész:

o Alapelvek,o Értelmező rendelkezéseko Az új tagállamok viszonya a schengeni acquis-hozo Közösségek által a 3. államokkal kötött nemzetközi szerződések

2. részo Szerződések módosításai az intézmények összetételébeno Tanács szavazási rendjében bekövetkező változások

3. részo Állandó rendelkezések az Okmány mellékleteiben foglalt uniós jogszabályok kiigazításáról

4. részo Ideiglenes rendelkezések, biztosítja a tagállamokban az átmeneti eltérés lehetőségét az acquis

communautaire-hez képest.o Rögzíti az intézmények összetételében történt átmeneti változásokato Számos költségvetési kérdést rendezo Általános védzáradékot tartalmaz

5. részo Végrehajtási rendelkezések:

intézmények egyes szervezeti kérdéseiről az intézmények által hozott jogszabályok alkalmazhatóságáról záró rendelkezések

A felek 18 mellékletet fűztek a szerződéshez, Mo. vonatkozásában a 10. melléklet tartalmazza az átmeneti eltéréseket engedő rendelkezéseket.

A felek a Záróokmányban rögzítik a csatlakozási szerződés aláírása során elfogadott megállapodásokat, mellékelteket és jegyzőkönyveket, valamint tudomásul veszik a szerződéshez fűzött nyilatkozatokat.

III. Átmeneti eltérések (derogációk)

92

egy része Mo számára könnyíti meg az átmenetet az acquis teljeskörű alkalmazása tekintetében, más esetekben a régi tagállamok érdekei érvényesülnek pld a közúti árufuvarozás esetében mindkét irányban érvényesülnek a korlátozások Átmeneti eltérések:

1. Személyek szabad mozgásao A csatlakozás után az uniós tagállamok csak 7 évig korlátozhatják a magyar

munkavállalók munkavállalását.o Hasonló korlátozásokat MO is jogosult bevezetni az uniós polgárokra.

2. A tőke szabad mozgásao Mo. 5 évig fenntarthatja a külföldiekkel szemben a másodlagos lakóhelyül szolgáló

ingatlan megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályban foglalt korlátozásokat.o 7 évig fenntarthatja a nem Mo-on lakó v. nem magyar állampolgár természetes

személyek, jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat.

o A csatlakozástól számított 3 év múlva a korlátozás felülvizsgálatára kerül sor.3. Versenypolitika

o Mo átmenetileg fenntarthatja: a beruházási adókedvezményeket, 2005. december 31-ig az off-shore cégeknek nyújtott adókedvezményeket a helyi önkormányzat által nyújtott iparűzési adókedvezményeket 2007. dec. 31-

ig.4. Mezőgazdaság

o A tej esetében a 2,8% zsírtartalmú tej csak Mo-on hozható forgalomba v. 3. országokba exportálható a csatlakozástól számított 5 évig.

o Asztali bor esetében 10 évig fogalmazható a 7,7% alkoholtartalmú bor.o A mellékletben név szerint felsorolt vágóhidak 2006. dec. 31-ig felmentést kaptak az

uniós előírások teljesítése alól.5. Közlekedéspolitika

o2006. végéig csak a vasúti pályák legfeljebb 20%-át köteles az állam a MÁV-on kívül más vasúti társaságoknak biztosítani.

o2004. dec. 31-ig Mo lehetőséget kapott az uniós normákat nem teljesítő repülőgépek is leszállhassanak.

oMo-ra letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban,

oMás tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Mo-on.

o2008. dec. 31-ig bizonyos megszorításokkal érvényesíthetők a közúti árufuvarozásban a tengelyterhelésre vonatkozó magyar határértékek.

6. Adózáso Egyes termékek, ill. szolgáltatások (szén, brikett, koksz, távhőszolgáltatás, éttermi

szolgáltatás, földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás) ÁFA kulcsa tekintetében, cigaretta jövedéki adójánál Mo eltérhet a közösségi jogtól.

7. Környezetvédelemo Később kell teljesíteni:

a települési szennyvíz kezelésére, a vízminőségi határértékekre, a légszennyezési határértékekre veszélyes hulladékok égetésére ipari szennyvíz kibocsátásával kapcsolatos egyes uniós előírásokat.

8. Vám o Mo legkésőbb 2007. dec. 31-ig vámkontingenst nyithat az ötvözetlen alumínium

importjára kedvezményes vámtételek alkalmazásával.

93