1. A PÉNZÜGYI JOG ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE

(TÁRGYA, FOGALMA, FORRÁSAI, RENDSZERE, ELHATÁROLÁSA MÁS JOGÁGAKTÓL)

A pénzügyi jog a pénzügyek rendszerére vonatkozó joganyag.

Jog: különböző társadalmi és életviszonyokat szabályozó állami eszköz.Pénz: minden állam tv.es fizetőeszköze, csereeszköz, általános értékmérő, felhalmozási eszköz. Jogi értelemben: ingó dolog.Ügylet: az állam mindig az ügylet egyik alanya.Pénzügyi jog: olyan társ.i- és életviszonyokat szabályoz, amelyek tárgya a pénzügyek és amelyekben az állam mindig jelen van.Jogág: azonos társ.i- és életviszonyokat szabályozó jogi normák összessége, melyeket azonos módon szabályoznak. A pénzügyi jog fejlődésben lévő önálló jogág.Adófelségjog: adó- és pénzügyi jogszabályok alkotására való jogosultság, mely Mo.-on csak az államot illeti.

A pénzügyi jog(viszony) jellemzői:− a felek alá-fölérendeltsége,− az állam mindig jelen van,− kogens normák érvényesülnek (eltérést nem engednek),− imperatív szabályok (nem megengedő).

Nem tartoznak a pénzügyi jog körébe:− a gazdálkodó szervek egymás közötti,− a magánszemélyek egymás közötti, valamint− a magánszemélyek és gazdálkodó szervek közötti ügyletek.

Pénzügyi jog: − az állam pénzügyi tevékenysége során létrejövő jogviszonyokat,

− pénzügyi intézményeket, eljárásokat, valamint − a pénzügyi ellenőrzések módszereit és formáit megállapító normák összessége.

Tárgya: a pénzügyi viszonyok, amelyekben az állam mindig jelen van.

Forrásai:a) Alkotmány

− a közteherviselés elve,

− költségvetés alkotásának kötelezettsége (az ország gazdálkodásának költségvetésen kell alapulnia),− az MNB-re vonatkozó szabályok (kétszintű bankrendszer, az ország monetáris politikájáért felelős),− vállalkozások szabadsága,− az ÁSZ-ra vonatkozó szabályok (független, közpénzeket ellenőrző szerv).

b) Törvény

− 1992. évi XXXVIII. tv. Az államháztartásról,− Adótörvények: Szja, Áfa, Tao, − anyagi jogi: jövedéki tv, helyi adókról, illeték tv, költségvetési tv, zárszámadási tv, vámtv,− eljárásjogi: Art

c) Kormányrendelet (pl. 217/1998 Korm.r.)d) Miniszteri rendelet (pénzügyminiszter)e) Államtitkári rendelkezés

A Jegybank elnöke államtitkári rangban van, ebben a minőségében rendelkezést bocsát ki:− a jegybanki alapkamatról,− hitelforgalomról,− vagyonpolitikai irányelvekről.f) Önkormányzati rendelet (költségvetés tárgyában, helyi adókról)g) Nemzetközi egyezmények (bilaterális, multilaterális; tv.ben hirdetik ki, pl. a kettős adóztatás elkerüléséről)Jelentősége van, de nem jogforrás: LB irányelvei, APEH irányelvei

1

A pénzügyi jog rendszere:Az Állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. szerint az állam pénzügyi rendszerébe tartoznak azok a pénzügyi jogviszonyok, amelyek:

− a központi költségvetési szervek,− az önkormányzatok,− kp.-i költségvetési szervek/önk.-ok szervei között,− a bankok és biztosítóintézetek között jönnek létre, valamint− a fent említett szervek/intézmények és a gazdálkodó szerek/magánszemélyek között jönnek létre.

Fő területei:1) Államháztartás joga: az állam vagyoni, pénzügyi, jövedelmi viszonyai, az állam gazdálkodása. Ide tartozik:

− állambevételi jog : az állam kitől, milyen jogcímen szedhet be pénzt (adó, vám, illeték, stb.)

− közkiadások joga: állami feladatok finanszírozása, magánszféra támogatása− államadósság joga: állami hitelfelvétel, kezességvállalás, tartalékképzés

2) Vállalkozások pénzügyeinek joga: vállalkozások alapítása, működése, megszűnése:Alapításnál kötelező tőke, megszűnésnél számviteli- és adószabályok. Speciális területe: pénzügyi intézetekre, biztosító intézetekre vonatkozó szabályok.

3) Magánszemélyek pénzügyei:− elvonások joga: jövedelemadó, illeték, helyi adók− támogatások joga: családjoggal kapcsolatos juttatások, járadékok.

4) Egyesülési jog alapján működő szervezetek pénzügyei

A pénzügyi jog elhatárolása más jogágaktólAlkotmányjog – nem azonos a szabályozás tárgya, de vannak rendelkezései, melyek megjelennek a pénzügyi jogban.Polgári jog – a szabályozás tárgyában van egyezés: a pénzügyek, azonban míg a polgári jogban a mellérendeltség, addig a pénzügyi jogban az alá-fölérendeltség a jellemző. Az állam pedig mindig hatóságként jelenik meg a pénzügyi jogi jogviszonyokban.Munkajog – csupán a minimálbér előírásainál kapcsolódik a két jogág.Közigazgatási jog – ebből nőtt ki a pénzügyi jog. A jogviszony szerkezete azonos (alá-fölérendeltség), az alanyok rendszere és a szabályozás tárgya különböző. Pénzügyi tárgyú jogviszonyok, amelyekben a közigazgatás alanyai is részt vesznek.Nemzetközi jog – nemzetközi szervezettel kötött pénzügyi tárgyú megállapodások (pl. kettős adóztatásról)

2

2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY

Többször módosított 1992. évi 38. tv.

A törvény főbb rendelkezései, fejezetei:I. Általános rendelkezések

− alapvető rendelkezések− alapelvek

− Kincstár és szervezetrendszereII. Központi költségvetés

− szerkezeti rendje− bevételekei, kiadásai− egyenlegének rendezése

III. Hatásköri és eljárási szabályok (központi költségvetésé)− az OGY, Kormány, pénzügyminiszter feladatai

− fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek feladatai− eljárási szabályok

IV. Elkülönített állami pénzalapok költségvetése− általános szabályok

− Nemzeti Nukleáris Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Wesselényi Miklós Ár- és belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Munkaerőpiaci Alap, Nemzeti Földalap /2006/

V. Helyi önkormányzatok költségvetéseVI. Társadalombiztosítás költségvetéseVII. Költségvetési szervek költségvetése

− a költségvetési szerv alapítása és megszüntetése− költségvetési szervek gazdálkodása

VIII. Pénzellátás, előirányzat-felhasználásIX. Gazdálkodás a vagyonnal, kincstári vagyonX. ÁllamadósságXI. Államháztartás információs- és mérlegrendszereXII. Államháztartás számviteli rendszereXIII. Államháztartás pénzügyi ellenőrzése:

− az államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszere

− folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés− belső ellenőrzés− az államháztartás pénzügyi ellenőrzés központi harmonizációja és koordinációja− támogatások ellenőrzése− az adók és más befizetések ellenőrzése

XIV. Záró rendelkezések

Az államháztartás joga:a) Közbevételek jogab) Közkiadások jogac) Államadósság joga

Az államháztartás joga az állam gazdálkodásával foglalkozik (döntés, végrehajtás és ellenőrzés)

a) Közbevételek joga: azt határozza meg, hogy az állam kitől, milyen jogcímen szedhet be pénzt

Áht. 10. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.

b) Közkiadások joga: finanszírozást és támogatást jelent, amely vállalkozások és magánszemélyek felé irányul. Alapvetően az állam által ellátandó feladatok határozzák meg. Ezeket a költségvetési szerveken keresztül látják el.→

3

Állami feladatok:− hatósági feladatok,− honvédelem,− belügyi feladatok,− egészségügyi, oktatási és kulturális,− igazságszolgáltatási,− tudomány, kutatás, fejlesztés,− vagyonkezelés,− sport.

Áht. 10. § (2) A fizetési kötelezettség elsősorban:− adó,− illeték,− vám,− vámbiztosíték,− járulék,− hozzájárulás,− bírság,− díj formájában írható elő.

(3) bek.: Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények/mentességek körét és mértékét megállapítani csak törvényben illetve törv. felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. Kiv.: díj, bírság, vám, vámbiztosíték. Ezeket alacsonyabb szintű jogszabály is megállapíthatja.

Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatályba lépése között min. 45 napnak el kell telnie. Kiv.: ha a törv. a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti. A fizetési kötelezettség részletes szabályait a Kormány állapítja meg / (4)-(5) bek./. A jogszabály módosítása évközben nem lehet hátrányosabb a kötelezettekre.

Közkiadások jogának összetevői:

Közkiadás→ minden állami bevételből finanszírozott kiadás, amely a közfeladatok ellátása során merül fel.

Közfeladat→ közszükségletek kielégítése érdekében kifejtett tevékenység, állami, önkormányzati és non-profit szervezetek által.Közszükséglet→ a társadalom egészének részéről megnyilvánuló igények, melyek állami feladatokban jelennek meg. c) Államadósság joga: állami hitelfelvétel, állami kezességvállalás, állami tartalékképzés.

Az államháztartás pénzügyi rendszere

Gazdálkodási szempont: az államháztartás az állam azon gazdálkodási tevékenysége, amely a közös társadalmi szükségletek kielégítésére irányul, és amelyben az állam a feladatai ellátása érdekében a gazdaságban keletkezett vagyon egy részét központosítja és az újraelosztási folyamatban a feladatokhoz rendeli.

Az állam fő funkciói: allokációs, redisztribúciós és stabilizációs.

Allokáció→ a magánjavak elvonása és elosztásaRedisztribúció→ az elvont magánjavak átcsoportosítása és újraelosztásaStabilizáció→ egyensúly fenntartása a bevételek és kiadások között

Szervezeti szempont: Az államháztartás a költségvetési rend szerint gazdálkodó központi és helyi költségvetési szervek, állami pénzalapok, TB-alapok és azon non-profit szervezetek csoportja, amelyek a gazdálkodásukhoz 100%-ban vagy több mint 50%-ban állami pénzt használnak föl.

4

3. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FELÉPÍTÉSE, GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPELVEI

Az államháztartás fogalma:Az államháztartás:

− a központi kormányzat,− az elkülönített állami pénzalapok,− a helyi önkormányzatok és

− a társadalombiztosítás, mint állami feladatot ellátó és finanszírozógazdálkodásának rendszere.

Az államháztartás felépítése:Az államháztartás 4 alrendszerből épül föl:

− Központi kormányzat költségvetése – a központi költségvetés, államhatalmi/ államigazgatási szervekhez rendelt bevételek és kiadások

− Helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése − Elkülönített állami pénzalapok költségvetése – Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Munkaerőpiaci Alap

/2006/

− Társadalombiztosítási alapok (Nyugdíjbiztosítási Alap, Egészségbiztosítási Alap)

Az államháztartás mérlegében az együttes kiadásuk és bevételük szerepel.

A 4 alrendszer önálló, egymáshoz nettó módon kapcsolódik, az egymásnak nyújtott támogatások és befizetések révén. A központi költségvetés nem felel a többi alrendszer költségvetéséért → a központi költségvetés primus inter pares (csak első az egyenlők között)

Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei:1. Bruttó elszámolás elve: az államháztartás mérlegének minden bevételt és kiadást teljes összegben kell

tartalmaznia.2. Valódiság elve: tényleges be - és kifizetéseket kell tartalmaznia a költségvetésnek. A bevételeket jogcím, a

kiadásokat feladatok szerint kell tervezni.3. Részletesség elve: bevételeket és kiadásokat a költségvetés szerkezeti rendje szerint, részletesen kell

feltüntetni.4. Áttekinthetőség és egységesség elve: mind a költségvetés tervezése, mind a végrehajtása azonos szerkezeti

rendben kell, hogy történjen.5. Azonos szerkezet elve: a költségvetési beszámolóban ugyanolyan szerkezeti rendben kell feltüntetni a

bevételeket és kiadásokat, mint a költségvetés tervezésekor.6. Pénzforgalmi szemlélet elve: minden bevételt és kiadást abban a költségvetési időszakban kell elszámolni,

amikor a bevételeket teljesítették.7. Nyilvánosság elve: mind a költségvetés teljesítésével kapcsolatos adatok, mind a költségvetési mérleg

adatai nyilvánosak. (akkortól, amikor az OGY. elé terjesztik; a tárgyévet megelőző szeptember 30-ig el kell fogadni)

8. Hitelfelvétel és a végleges bevétel különválasztásának elve: a célból, hogy ne keveredjenek az átmeneti bevételekkel a végleges bevételek.

Az államháztartás jellemzői:− társadalmi közös fogyasztás kielégítése,− jövedelme a gazdasági élet szereplőitől származik,

− természetbeni vagy pénzbeli közös szolgáltatást nyújt (állami szféra finanszírozása, magánszféra támogatása)

Az államháztartás keretén belül az állami feladatokat az állam a költségvetés szervein keresztül látja el, illetve, ha más szervezettel, akkor a feladat pénzügyi fedezetét az állam részben vagy egészben biztosítja. Az egyes alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi alap, amely tartalmazza az adott költségvetési évben a feladatok ellátásához teljesítendő várható bevételeket és a teljesíthető kiadásokat. Minden pénzmozgásról be kell számolni. A bevételeket és kiadásokat részletesen, teljességükben és pénzforgalmi szemléletben kell számba venni.

5

A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. Az adott költségvetési évben a bevételek és kiadások különbsége a költségvetési többlet (szufficit), vagy a költségvetési hiány (deficit). A költségvetésben rendelkezni kell a többlet felhasználásáról, a hiány finanszírozásáról.

Elkülönített alapok, TB-alapok

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

Az elkülönített állami pénzalapok (2006):− Központi Nukleáris pénzügyi Alap,− Munkaerőpiaci Alap

Az állami pénzalapokat törvény hozza létre, az államháztartáson kívüli forrásokból is gazdálkodnak. Kezelőjük miniszter. Költségvetését a központi költségvetéssel együtt fogadják el.

Társadalombiztosítás költségvetése:A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere.A Társadalombiztosítási Alap költségvetése két részből épül fel:− Egészségbiztosítási Alap,− Nyugdíjbiztosítási Alap

Egységes költségvetésük van, amelyet törvénnyel fogad el az OGY.

6

4. AZ ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉS RENDSZERE, SZERKEZETI RENDJE, BEVÉTELEI, KIADÁSAI, A BEFIZETÉS JOGCÍMEI

A magyar költségvetési politika az OGY. által alkotott törvényeken alapul. Célja: az állam által ellátandó feladatok körének és az ezek fedezésére szolgáló költségeknek a meghatározása. További célja még a közterhek felosztása.

Az állami költségvetés rendszere:A költségvetési politika kidolgozásában részt vesz:

− OGY,− Kormány,− kormányzati szervek,− egyes minisztériumok

Az államháztartás 4 alrendszere:−a központi kormányzati szint,−helyi önkormányzati szint,

− elkülönített állami pénzalapok,−TB költségvetése

Rendező elvek:− az államháztartás mérlegében az együttes kiadásuk és bevételük szerepel− a 4 alrendszer önálló költségvetésből gazdálkodik (költségvetési év azonos a naptári évvel)

− az alrendszerek költségvetését törvény, a helyi önkormányzatokét önkormányzati rendelet állapítja meg (az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, amely magába foglalja a költségvetési évben a feladatok ellátásához teljesítendő várható bevételeket és a teljesíthető jóváhagyott kiadásokat)

− az alrendszerek költségvetései egymáshoz nettó módon kapcsolódnak− az összes alrendszer köteles törvényen alapuló befizetéseket teljesíteni a többi alrendszerbe, valamennyi

alrendszer kap a többi alrendszertől különböző támogatásokat

− a központi költségvetés nem felel a többi alrendszer költségvetéséért. A 4 alrendszer költségvetése egyenlő, de a központi a primus inter pares

A központi költségvetés szerkezete:A központi költségvetés szerkezete fejezetekre → címekre → alcímekre és ezeken belül előirányzat-csoportra és kiemelt előirányzatokra tagolódik. A fejezetek fejezetrendet, a címek címrendet alkotnak.

Fejezet: a tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt és irányított szervek és előirányzatok összessége. A Fejezeteket római számmal, a címeket arab számmal jelöljük.Fejezetet képeznek: központi államhatalmi /államigazgatási szervek, OGY, MEH, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, Magyar Állami Operaház, ÁSZ, AB, államadósság, nemzetközi kifizetések.

Cím: szervezeti és szabályzati szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége. Címet alkotnak a területileg széttagolt, de azonos tevékenységet folytató szervek.

Alcím: a címhez tartozó költségvetési szerveket, illetve a tovább már nem bontható bevételeket és kiadásokat foglalja magába.

Előirányzat csoport: működési és felhalmozási kiadások, kiemelt nagyberuházásokKiemelt előirányzat (előirányzat-csopertokon belül): pl. működési előirányzatokon belül: személyi és dologi kiadások (pl. eszközök beszerzése, karbantartása, felújítása), az ezekhez kapcsolódó tb-járulékok

Az állami költségvetés bevételei és kiadásai:Az Áht. rögzíti, hogy a költségvetési bevételeket kiktől és milyen jogcímen lehet beszedni: 10. § (1) A Magyar Köztársaság területén működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá a jövedelemmel, bevétellel vagy vagyonnal rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy kötelezhető arra, hogy befizetéseivel hozzájáruljon az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatokhoz.

7

A költségvetés bevételei és kiadásai:Bevételi oldal (10):− adók és adójellegű bevételek,− nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak),− az állami tulajdonban lévő vagyon hasznosításából, értékesítéséből és a koncesszióból származó bevételek,− gazdálkodó szervezetek befizetései,− a költségvetési szervek működési, vállalkozási tevékenységéből, valamint vagyonértékesítéséből befolyó

bevételek,− lakossági befizetések,

− helyi önkormányzatok befizetései, − elkülönített állami pénzalapok befizetései,− állami és kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések,− egyéb bevételek (adományok, segélyek)Adóbevételek:− Szja: az adó alapja a magánszemélyek jövedelme,

− EVA: az adó alapja az egyes vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó bevétel,

− Áfa: közvetett adó, mert a végső fogyasztó fizeti meg. Alapja: az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás

− Jövedéki adó: jövedéki termékek mennyisége után (pl. benzin, dohány, alkohol, stb.),− Gépjárműadó: alapja a gépjármű forgalmi engedélyében megadott önsúlya.

− belföldi rendszámú gépj.: az adóhatóság a helyi önkormányzat, mely maga állapítja meg és szedi be az adót. 2003. január 1-től 100%-a az önkormányzatot illeti.− külföldi rendszámú gépj.: az adóhatóság a Vám- és Pénzügyőrség. A bevétel a költségvetést illeti meg.

Adó jellegű illetékek: vagyonszerzési és eljárási illetékek.Az adó folyamatos fizetési kötelezettség, az illeték csak egyszeri.

Privatizációs bevétel: az állami vagyon tárgyai lehetnek forgalomképesek, korlátozottan forgalomképesek és forgalomképtelenek. Az állami vagyon besorolása az OGY. feladata. A privatizációs politika kialakítása a Kormány feladata. Az állami vagyon hasznosítási és értékesítési feladatainak ellátására az állam létrehozta az ÁPV Rt.-t.

Koncessziós bevételek: egyes kizárólagos állami vagy önkormányzati hatáskörbe utalt tevékenységek gyakorlásának az állam /önkormányzat által visszterhes szerződéssel történő átengedése. Határozott időtartamra köthető, max. 35 évre.

Kiadási oldal (13):− gazdálkodó szervezetek támogatása,− fogyasztáshoz kapcsolt támogatások,− felhalmozási kiadások,

− térítések a TB-nek,− központi költségvetési szervek működési kiadásai,− önkormányzatok támogatásai,− az elkülönített állami pénzalapok támogatása,− nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kifizetések,− adósságszolgálat,− általános tartalék és céltartalék,

− a Kormány garanciavállalása,− rendkívüli kiadások,− egyéb kiadások.

A bevételi és kiadási oldal egyenlege az államháztartás mérlegénél:− jelenthet többletet (szufficit)− jelenthet hiányt (deficit) → a költségvetési tv.-ben rendelkezni kell a hiány fedezésének kezeléséről

8

− lehet egyensúlyban

A befizetés jogcímei lehetnek: adó, illeték, vám, vámbiztosíték, járulék, hozzájárulás, bírság, díj. (3) bek.: Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények/mentességek körét és mértékét megállapítani csak törvényben illetve törv. felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. Kiv.: díj, bírság, vám, vámbiztosíték. Ezeket alacsonyabb szintű jogszabály is megállapíthatja.Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatályba lépése között min. 45 napnak el kell telnie. Kiv.: ha a törv. a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti. A fizetési kötelezettség részletes szabályait a Kormány állapítja meg. / (4)-(5) bek./ A jogszabály módosítása évközben nem lehet hátrányosabb a kötelezettekre.

A költségvetési tervezetek, az államháztartás mérlege, és az ezekkel kapcsolatos információk – az államtitok, nemzetbiztonsági titok kivételével – az OGY. elé terjesztést követően nyilvánosak.

Költségvetési törvény: mindazok a törvények, amelyek állami költségvetést állapítanak meg, vagy az állami költségvetés végrehajtásáról tartalmaznak beszámolót.

Költségvetési törvény elemei:− központi költségvetési törvény és annak módosításai,− pótköltségvetési törvény,− átmeneti gazdálkodásról szóló törvény (indemnitási törvény),− zárszámadási törvény (=az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény),

− az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény,− a TB-alapok költségvetéséről és ennek végrehajtásáról szóló zárszámadási törvény.

A költségvetés tervezése során érvényesíteni kell az államháztartási alapelveket. Minden pénzmozgásról be kell számolni. A bevételeket és kiadásokat részletesen, teljességükben és pénzforgalmi szemléletben kell számba venni (minden bevételt és kiadást abban a költségvetési időszakban kell elszámolni, amikor a bevételeket teljesítették). Az adott költségvetési évben a bevételek és kiadások különbsége a költségvetési többlet (szuficit), vagy a költségvetési hiány (deficit). A költségvetésben rendelkezni kell a többlet felhasználásáról, a hiány finanszírozásáról.

A központi költségvetés feladatai:

− kiadás irányozható elő : az állam nemzetközi szerződéses kötelezettségeinek, továbbá a központi költségvetési szervek feladatainak teljesítésére; az államháztartás más alrendszerei, jogi személyek, egyéb szervezetek és természetes személyek részére.

− általános tartalékot kell képezni : az előre nem tervezhető kiadásokra, illetve a tervezett, de az elmaradt bevételek pótlására. Az általános tartalék mértéke a költségvetés kiadási főösszegének 0,5-2%-ig terjed. Az általános tartalék felett a Kormány rendelkezik, de a törvény szerint az első félévben csak az általános tartalék max. 40 %- át használhatja fel. Ettől nagyobb mértékű kötelezettség vállalásához az OGY. engedélye szükséges. Ha az általános tartalékot felhasználták, és a költségvetés tervezett egyenlegének megvalósulása tartósan veszélyeztetve van, a Kormány köteles pótköltségvetési törvényjavaslatot az OGY. elé terjeszteni.

A költségvetési törvényt el kell fogadni annak az évnek az első napjáig, amelyre vonatkozik. Ellenkező esetben átmeneti gazdálkodásról kell törvényt elfogadni (indemnitási törvény), amely felhatalmazza a Kormányt, hogy az előző évi költségvetési törvény alapján szedje be a bevételeket és teljesítse a kiadásokat. Ez a törvény rendelkezik a saját hatályáról is: addig marad hatályban, amíg az új költségvetési törvényt el nem fogadják. Rendelkezik továbbá arról, hogy a Kormány által beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetésbe be kell építeni. Ha az átmeneti törvény elfogadására sem kerül sor, akkor ex lex állapot áll elő. Vagyis a Kormány törvényi felhatalmazás nélkül szedi be a bevételeket és teljesíti a kiadásokat.

9

5. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK MÓDSZEREI, HATÁSKÖRI, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, HATÁRIDŐK

TERVEZÉSÉNEK MÓDSZEREI:− tételes vagy irányszámos,− teljesítmény alapú,

− nulla alapú,− politikai irányítású (a mai magyar módszer)

Szakaszai:− Költségvetés tervezése, elkészítése – kormányzati szakasz− Költségvetés elfogadása – parlamenti szakasz− Költségvetés végrehajtása – kormányzati szakasz

Költségvetés végrehajtásának ellenőrzése – Kormány, Parlament, Állami Számvevőszék

HATÁSKÖRI SZABÁLYOK:A következő szerveknek van hatásköre a költségvetés tervezésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatban:

− OGY,− Kormány,− Pénzügyminisztérium,− fejezet felügyeletéért felelős miniszter,− ÁSZ

A helyi önkormányzatok a költségvetési törvényben nekik juttatandó támogatásokkal kapcsolatban előzetes információt szolgáltatnak a tervezéshez.OGY.:− költségvetési törvény megalkotása,− zárszámadási törvény elfogadása,− helyi önkormányzatok központi adókból valórészesedése felőli döntés,− normatív cél- és címzett támogatások meghatározása,− indemnitási törvény elfogadása,− pótköltségvetési törvény elfogadása.Kormány:− költségvetési törvényjavaslat elkészítése és az OGY elé terjesztése,

− pótköltségvetési törvényjavaslat elkészítése és az OGY elé terjesztése,− felelős a költségvetési törvény végrehajtásáért,− rendelkezik az általános tartalékkal,− fejezeteken belül a címek közötti átcsoportosítás,− kezesség vállalása a költségvetési törvényben meghatározott mértékben,− előkészítő és koordináló tevékenység a költségvetés tervezésével kapcsolatban,− vis maior valamint vészhelyzet esetén rendkívüli intézkedések (pl. fejezetek közötti átcsoportosítás, egyes

kiadási előirányzatok teljesítésének felfüggesztése, stb.)Pénzügyminisztérium:− előkészítő és koordináló tevékenység,− a Kormány nevében a költségvetési törvény, a zárszámadási törvény valamint a pótköltségvetési törvény

tervezetének előkészítése,− az államháztartást terhelő kiadások finanszírozása,− nyilvántartás vezetése (a központi költségvetés adósságairól, az adósság törlesztéséről),− tulajdonosi jogok gyakorlása az állami vagyon tekintetében.A fejezet felügyeletéért felelős miniszter:− költségvetési irányelvek kialakításában való közreműködés,

− a felügyelete alá tartozó fejezet költségvetésének kialakítása,− hatáskörébe utalt Alapok működtetése,− átcsoportosítás a fejezeti szervek költségvetési előirányzatábanÁSZ:− a költségvetési törvénytervezetet az egyes fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak megalapozottsága

tekintetében előzetesen megvizsgálja

10

− zárszámadási törvénytervezetet véleményezi

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK:

A költségvetési eljárás: a költségvetés elkészítésének, elfogadásának, valamint végrehajtásának és ellenőrzésének rendje. A központi költségvetés szabályozása a legrészletesebb.Szakaszai:

− Költségvetés tervezése, elkészítése – kormányzati szakasz− Költségvetés elfogadása – parlamenti szakasz− Költségvetés végrehajtása – kormányzati szakasz− Költségvetés végrehajtásának ellenőrzése – Kormány, Parlament, Állami Számvevőszék

I. Költségvetés elkészítése

− április 15-ig (ogy-i választások évében június 30-ig): a pénzügyminiszter a Kormány elé terjeszti a költségvetési irányelveket

− augusztus 31-ig: a pénzügyminiszter a Kormány elé terjeszti a költségvetési törvényjavaslat tervezetét → ezt a Kormány elfogadás után szeptember 30-ig benyújtja az OGY-nek (mellékeli a fejezeti szintű részletes indoklásokat és az államháztartás mérlegét)

− II. Költségvetés jóváhagyása

− november 30-ig: az OGY határozatban meghatározza a fejezetek, valamint a költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, továbbá a hiány mértékét (ezeket a későbbi módosító javaslatok már nem változtathatják meg)

− december 31-ig: az OGY megszavazza a következő évre szóló költségvetési törvényt (50% + 1 fő):− a törvény elfogadását követő 20 napon belül: a fejezetek vezetői részletesen megállapítják a fejezetük és

felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek költségvetését− a törvény elfogadását követő 45 napon belül: a helyi önkormányzatok megalkotják saját költségvetésüket

− következő év augusztus 31-ig: a Kormány az OGY elé terjeszti az előző év költségvetésének végrehajtásáról szóló (zárszámadási) törvényjavaslatot (amelyet ezt megelőzően 2 hónappal már átadott az ÁSZ-nak)

Amennyiben az OGY. nem fogadja el a következő évre szóló költségvetést december 31-éig, ez esetben sor kerülhet az indemnitás jogintézményének alkalmazására, illetőleg, ha az erre tett erőfeszítések is eredménytelennek bizonyulnának, az ex lex állapotnak megfelelő rendelkezések alkalmazására.IndemnitásA Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot az OGY. elé terjeszteni. Ezáltal felhatalmazza az OGY. a Kormányt, hogy folytassa a költségvetési gazdálkodást a költségvetés elfogadásáig. E felhatalmazás alapján jogosult a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési törvénybe kell beilleszteni.Ex lex állapotAbban az esetben, ha az OGY.nek az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt sem sikerül megalkotni, vagy annak hatálya lejárt anélkül, hogy újabb törvényt sikerült volna elfogadni, bekövetkezik az ex lex állapot. A Kormány törvényi felhatalmazás hiányában jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.

Eljárási modellek az EU-ban

− Megszorító : a parlamenti képviselők javaslatai nem növelhetik a kiadásokat, és nem csökkenthetik a bevételeket. Korlátozott szerepe van a parlamentnek. Pl.: Franciaország

− Köztes : a módosító indítványok a költségvetés egyenlegét nem változtathatják meg.

− Nyitott : nincs korlátja a módosító indítványoknak. Költségvetési bizottság fogja át a javaslatokat. Pl.: Magyarország

III. Költségvetés végrehajtásaKözponti kategória a költségvetési előirányzat, mely a költségvetési gazdálkodás kereteit jelöli ki. A költségvetési törvény végrehajtásáért való felelősség a Kormányt terheli.

A Kormány hatáskörébe tartozik a végrehajtás körében:

11

− előirányzatoktól való eltérés joga: katasztrófa helyzet, új feladat keletkezése esetén, valamint ha gazdasági okok miatt a tervezett bevételek kisebbek, a kiadások pedig nagyobbak. A Kormány valamennyi a költségvetési előirányzatok módosítását eredményező döntését nyilvános kormányhatározat elfogadásával hozza meg;

− előirányzat átcsoportosítása: ha a költségvetés bevételi és kiadási főösszege változatlan marad. Fejezeten belüli átcsoportosításra csak az OGY: jogosult (kivéve: ha átengedte ezt a jogot a Kormánynak);

− a Kormány jogosult címek, alcímek közötti átcsoportosításra (címen belül működési előirányzat esetén a fejezet felügyeletét ellátó szerv jogosult);

− előirányzatok zárolásának, csökkentésének, illetve törlésének joga: az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a központi kormányzati költségvetésben, az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás alrendszereiben (zárolás= az előirányzat ideiglenes felfüggesztése, törlés= az előirányzat felhasználásáról való végleges lemondás, csökkentés= az előirányzat összegét a költségvetési évre vonatkozóan mérséklik);

− tartalék-felhasználás joga: a központi költségvetés általános tartalékával, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékokkal, valamint a céltartalékokkal.

PótköltségvetésÉvközi költségvetés-módosítás, amely az eredeti költségvetésben előirányzott kiadásokat és bevételi összegeket megváltoztatja, vagy új előirányzatot vezet be.Pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles a Kormány előterjeszteni:− vészhelyzet (pl. árvíz) esetén, valamint akkor,− ha év közben a központi költségvetés, társbizt.-i alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek – a

ktgvetési tvben megállapított – összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 %-ával eltér [Áht. 41. § (1)].

Költségvetés végrehajtásának ellenőrzése (a zárszámadás)Kétféle módja van:− parlamenti ellenőrzés,− kormányzati ellenőrzésA zárszámadás olyan kimutatás, amely tartalmazza a költségvetés végrehajtásának tényeit, a jóváhagyott költségvetési terv, illetőleg a megvalósult kiadások és bevételek összevetését→ az eredeti, a módosított előirányzatokat és mellette a teljesítések tényszámait.A fejezet felügyeletéért felelős szerv vezetőjének a felelőssége a fejezet költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadás elkészítése. Ezután állítható össze a központi költségvetés egészéről szóló beszámoló, ami a pénzügyminiszter feladata. A zárszámadási törvénytervezet előkészítéséért a pénzügyminiszter a felelős.A költségvetési ciklus

Határidő

Határidő a választások

évébenFeladat Felelős

Tár

gyév

et m

egel

őző

év

I. félév

A pénzügyminiszter által közzétett irányelvek alapján a fejezetek költségvetési tervezetének elkészítése Fejezetek

augusztus 31. október 15. A költségvetési tervezet Kormány elé terjesztése

Pénzügy-miniszter

szeptember 30. október 31. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlés elé Kormány

október 15. november 15. A fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlés elé Kormány

november 30.

A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg mértékének meghatározása

Országgyűlés

Lehetőleg december végéig A költségvetési törvény elfogadása Országgyűlés

Tár

gyév A törvény elfogadását követő 10.

nap

A költségvetési szervek előirányzatainak meghatározása Fejezetgazdák

A törvény elfogadását követő 20. nap

Az elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámok, szempontok meghatározása

Fejezetgazdák

12

Tár

gyév

et k

övet

ő év

június 30.

A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az ÁSZ-nak Kormány

augusztus 31.

A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány

6. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

Az államháztartás alrendszereinek finanszírozásaA juttatást a költségvetési szervek korábban havonta kapták. Nem vették figyelembe azonban, hogy mekkora az intézmény pénzigénye. Az intézmények, hogy szabad pénzeszközeiket jövedelmezőbben leköthessék, értékpapírokat vásároltak. Ezután az állami költségvetés magas kamatot fizetett. Mivel ez sok pénzbe került, a költségvetésnek hitelt kellett felvennie. Ennek következtében - a költségvetés olcsóbb finanszírozása érdekében – a központi költségvetési szervek önálló pénzellátása fokozatosan megszűnt.Ma már a kincstári kör pénzeszközei az MNB-nél vezetett egységes kincstári számlán koncentrálódnak. A központi költségvetési szervek bevételei a központi kincstári egységes számlára folynak be, és a kiadásokat is innen teljesítik. A központi költségvetésnek, az elkülönített állami pénzalapoknak, a TB-alapnak kell a pénzeszközöket a kincstári egységes számlán tartani (kesz). A helyi önkormányzatok szabadon megválaszthatják, hogy a pénzforgalmi számláikat mely pénzintézetnél vezetik. Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv azonban csak ott vezetheti számláit, ahol az önkormányzat. Az önkormányzatok is kapcsolatban vannak a kincstárral, mert a központi költségvetésből kapott támogatásokat a kincstár utalja át az önkormányzat részére. Az államháztartás alrendszereinek a finanszírozását a Magyar Államkincstár Rt. (MÁK Rt.) és az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK Rt.) végzi. A kincstári szervezetrendszer 2000-ben átalakult → három szervezet, az Államháztartási Hivatal, a MÁK Rt. és az ÁKK Rt. látta el a fenti feladatot 2000-2003. június 30 között. Majd az Áht – t módosító 2003. évi 37.tv. visszaállította a korábbi állapotot június 30-tól (MÁK Rt, ÁKK Rt.).

A kincstári rendszer szervzetei és feladataiA Magyar Államkincstár:

− a pénzügyminiszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Kincstár az Államháztartási Hivatal jogutódja.

− élén az elnök áll, akit a pénzügyminiszter nevez ki. Megbízatása határozatlan időre szól. Megilleti az államtitkári juttatások teljes köre. A Kincstár elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és legalább ötéves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

− elnökhelyetteseit az elnök javaslatára a pénzügyminiszter nevezik ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogokat a Kincstár elnöke gyakorolja. Az elnökhelyettesek vezetői megbízatása szintén határozatlan időre szól. Az elnökhelyettesek a helyettes államtitkári juttatások teljes körére jogosultak. A Kincstár elnökhelyettesévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és hároméves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

A Kincstár feladatai különösen:− nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését,− ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését,

− ellátja az előirányzati felülvizsgálatot,− beszámolásra és kettős könyvvezetésre kötelezett,

− gondoskodik az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állami nemzetközi pénzügyi kötelezettségvállalások, állami követelések nyilvántartásáról, a követelések kezeléséről, a kötelezettségek teljesítéséről,

− a központi költségvetés terhére annak forrásaiból megelőlegezési illetve likviditási hitelt nyújthat az egészségbiztosítási alapnak, a nyugdíjbiztosítási alapnak, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak. Akkor kerül sor ilyen hitel nyújtására, amikor átmeneti fizetési zavarba kerül az alrendszer. Ezen hiteleket soron kívül kell az adósoknak visszafizetniük.

− végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások folyósítását,

13

− jogszabályban meghatározott költségvetési végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában működik közre,

− vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását,− nyilvántartja a kincstári körbe tartozó szervek tartozásállományát,

− vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit,− számlát vezet a Nemzetgazdasági Elszámolási elszámolásokról,

− végrehajtja a kiadások teljesítésére és a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat,− biztosítja a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok készpénzellátását,− törvényi felhatalmazás alapján befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat,

− a Kincstár által kezdeményezett, az önkormányzat adósságrendezési eljárásában teljes jogkörrel képviseli a magyar államot,

− felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának megalapozottságát.

A kincstári körbe tartoznak:− központi költségvetés,− központi költségvetési szervek,− TB-alapok,− a TB központi hivatali szervei, igazgatási szervei, előirányzatai,− az elkülönített állami pénzalapok és az MTA nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.

A Kincstár ezeknek ellenszolgáltatás nélkül végzi a feladatokat. A kincstári körbe nem tartozó ügyfelek részére díj ellenében végez feladatokat.

Pénzforgalmi számlatulajdonosok:− megyei és regionális településfejlesztési társaság,− Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT),− OGY. és Kormány által alapított közalapítványok,− Diákhitel Központ.

A pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a kincstári egységes számlát (kesz) használja. A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti elszámolásait a számlák közötti átvezetéssel kell teljesíteni. A kincstári körbe tartozók pénzeszközeiket kötelesek a kincstári egységes számlán elhelyezni és folyamatosan ott tartani. Az államháztartás alrendszerei hitelintézetnél csak a jogszabályban meghatározott módon vezethetnek számlát. A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori egyenlege után kamatot fizet. Ennek nagysága a jegybanki alapkamattal azonos.

-

14

7. GAZDÁLKODÁS AZ ÁLLAMI VAGYONNAL

Az államháztartás alrendszereinek a finanszírozását a Magyar Államkincstár Rt. (MÁK Rt.) és az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK Rt.) végzi. A kincstári szervezetrendszer 2000-ben átalakult → három szervezet, az Államháztartási Hivatal, a MÁK Rt. és az ÁKK Rt. látta el a fenti feladatot 2000-2003. június 30 között. Majd az Áht – t módosító 2003. évi 37.tv. visszaállította a korábbi állapotot június 30-tól (MÁK Rt, ÁKK Rt.).

ÁKK Rt. Az ÁKK Rt. egyszemélyes részvénytársaság, melynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Alapítója a pénzügyminiszter. Alapítására és működésére a Gt. szabályait kell alkalmazni. Működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja, de az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el. A Kormány tagjai és az államtitkárok az ÁKK igazgatóságában és a felügyelő bizottságában tisztséget viselhetnek. Az ÁKK Rt. a vagyonával a jogszabályok, alapítási határozatok, igazgatósági határozatok keretein belül önállóan gazdálkodik.

Az ÁKK bevételei:

− az államadósság kezelésével összefüggésben az éves költségvetési törvényben az e célra megállapított előirányzat, amelyet havonta egyenlő részletekben kell az ÁKK rendelkezésére bocsátani,

− egyéb bevételek

Az államadósság kezeléséhez kapcsolódó díjakat, jutalékokat, kamatokat, egyéb költségeket az ÁKK a költségvetési törvény államadósságra vonatkozó fejezetének terhére számolja el és fizeti ki. Az ÁKK működése körében az MNB-nél pénzforgalmi számlát vezet. Meghatározott feladat ellátásához a MNB-nál devizaszámlát nyithat.

Gazdálkodás a kincstári vagyonnalAz államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. A vagyonról az OGY. törvények útján rendelkezik.

Az államháztartás vagyona:− kincstári vagyon,− köztestületi vagyon,− helyi önkormányzatok vagyona,− TB vagyona

A kincstári vagyon: az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, másrészt mindazon állami tulajdonban lévő társaság, társasági részesedés, amely a központi költségvetésből vagy az elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszköz felhasználásával kerül vagy került állami tulajdonba.

A kincstári vagyon az állami feladatok ellátását szolgálja, melynek elemei:

− a törvény erejénél fogva kizárólagos állami tulajdon (forgalomképtelenek, de lehet rájuk koncessziós szerződést kötni→ pl.: föld méhének kincsei, folyóvíz, tavak, felszín alatti vizek, csatornák, országos vízi utak és közforgalmi kikötők, országos közutak, vasutak, közforgalmi repülőterek, stb.),

− állami feladatok ellátásához kapcsolódó állami vagyon (azon vagyonelem, amelyet valamely törvény rendel állami feladat ellátásához állami tulajdonba→ intézmények által kezelt vagyon, védett természeti területek, erdők, stb.),

− különleges rendeltetésű állami vagyon (→honvédelmi, nemzetbiztonsági célokat szolgáló vagyontárgyak, állami tartalékok),

− egyéb vagyon (→be nem hajtható állami követelések, öröklés útján állami tulajdonba került vagyon, átmenetileg kezelt vagyon /korábban állami tulajdonban lévő vagyon, amelyet a törvényben meghatározott tulajdonosának át kell adni/ pl.: volt szovjet és munkaközösségi ingatlanok, egyes pártingatlanok, egyházi ingatlanok)

A kincstári vagyonért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) útján látja el (a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a KVI képviseli). A Kincstári vagyont értékesíteni kizárólag a KVI jogosult. Akkor van mód értékesítésre, ha annak a kincstári körből való kikerülését a KVI igazgatósági határozatának alapján a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyja.

15

Az értékesítés módja:− nyilvános pályázat,

− zártkörű pályázat,− árverés,− nyilvános ajánlattétel,− nyilvános forgalomba hozatal,− zártkörű forgalomba hozatal,− tőzsdei értékesítésre adott megbízás.

A kincstári vagyon apportként való szolgáltatása vagy egyéb módon történő társadalmi tulajdonba adása a KVI javaslatát követően, kizárólag a kincstári vagyonért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával történhet. Kincstári vagyon ideiglenes társadalmi tulajdonba adása csak közfeladat ellátása érdekében történhet. A kincstári vagyon koncesszióba adásához, koncessziós szerződés megkötéséhez a pénzügyminiszter előzetes egyetértése és a kincstári vagyonért felelős miniszter jóváhagyása szükséges. A koncessziós díj a központi költségvetést illeti meg. A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan eladásából származó bevételből le kell vonni a központi költségvetési szerv közkiadásait.

A KVI a kincstári vagyonért felelős miniszter irányítása alatt álló központi költségvetési szerv.

KVI feladata:− a kincstári vagyonról nyilvántartást vezet,− kijelöli a kincstári vagyon kezelőjét,− a kincstári vagyon elidegenítése.

Vagyonkezelői jogot gyakorolhat:− központi költségvetési szerv,− bármely természetes és jogi személy, akivel a KVI szerződésben vagyonkezelésre megállapodik.

Speciális esete: a KVI törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, melynek nincs más kezelője (ingatlan esetén ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Ez a KVI kötelessége).

A vagyonkezelői jogot a KVI visszavonhatja, ha a vagyonkezelői joggal rendelkező szerv állami feladatváltozása az állami vagyon kezelését nem indokolja. Nem köthető vagyonkezelői szerződés azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendező eljárás van folyamatban, illetve adó-, TB-járulék- vagy vámtartozása van.

A vagyonkezelő jogai:- tulajdonosi jogai: terhelik a tulajdonosi kötelezettségek. A vagyont nem értékesítheti, arra zálogjogot és

haszonélvezeti jogot nem alapíthat (erre csak a KVI jogosult). Jogai azonban átruházhatók. Vagyonkezelői jogot alapítani csak ellenérték fejében lehet.

vállalkozói tevékenység folytatása: a kincstári vagyont kezelő költségvetési szerv jogszabályban előírt feltételekkel jogosult vállalkozási tevékenység folytatására, azzal, hogy az állami feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységből befolyt bevételét az alaptevékenységtől elkülönítve kell nyilvántartani és csak a jogszabályban meghatározott célra használhatja fel.

16

8. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA. GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az önkormányzat gazdasági alapjaiAz önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati ktgvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONAA helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A meghatározás első eleme kifejezi, hogy az önkormányzat vagyonába azok a dolgok tartoznak, amelyeken az önkormányzat tulajdonjogot szerzett. Az önkormányzatok mindazoknak az ingóknak és ingatlanoknak a tulajdonosai lehetnek, amelyeken tulajdonjog szerezhető. Rendelkezhetnek pénz- és értékpapír-tulajdonnal. Ezek a dolgok a vagyoni értékű jogokkal együtt az önkormányzat vagyonának részét képezik.Az önkormányzatok vagyonát azoknak a közszolgáltatásoknak a biztosítása érdekében kell hasznosítani, amelyeket az önkormányzatoknak törvény alapján nyújtaniuk kell. Mindent megelőz a kötelező közszolgáltatások teljesítése. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat is teljesíti.Ez a rendelkezés korlátokat szab az önkormányzatok vállalkozási szabadságának. Vagyis a vállalkozásokat is az önkormányzati feladatok szolgálatába kell állítani: az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti, a felelőssége pedig nem haladhatja meg a bevitt vagyon mértékét.Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon lehet:

− forgalomképtelen, vagy− korlátozottan forgalomképes.

Forgalomképtelenek: a helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, és minden más ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít.

Korlátozottan forgalomképesek: a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. Ezekről törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

A helyi önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSAA helyi önkormányzat:− közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet,

− hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önk.i törzsvagyon és a normatív állami támogatás, az szja., valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel (kiv.: a likvid hitel);

− dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, kiv. az állami hozzájárulást;− dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettség- vállalásának (hitelfelvételének és járulékainak) felső határa a korrigált saját folyó bevétel. Korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a. A likvid hitel nem esik ezen korlátozás alá. (SAJÁT FOLYÓ BEVÉTEL ÉVES ELŐIRÁNYZATA – RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK) * 0,7 = KORRIGÁLT SAJÁT FOLYÓ BEVÉTEL

17

Saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.Rövid lejáratú kötelezettség: az 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.

Likvid hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli bevételeit. Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használhatja fel, a használatában levő ingatlanokat és ingókat bevételei növelésére fordíthatja. A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat.

Tervezés, számvitelAz önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium végzi. Az országgyűlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével hozzák meg.

EllenőrzésA helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

A pénzügyi bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél:

− véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;− figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását;− vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat

megtartását;A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

A megyei, megyei jogú városi, fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles:

− könyvvizsgálót megbízni, továbbá

− a pénzügyminiszter és a belügyminiszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentését,

− könyvviteli mérlegét,

− pénzmaradvány-és eredmény-kimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni.

Nem lehet könyvvizsgáló a helyi önkormányzat:− polgármestere,− képviselő-testületének tagja,− költségvetési szervének dolgozója és− ezek közeli hozzátartozója,− e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig.

A könyvvizsgáló feladata különösen a helyi önkormányzat− befektetett eszközeinek,− készletállományának,− pénzeszközeinek,− követeléseinek és kötelezettségeinek,− pénzmaradványának és eredményének vizsgálata.Tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A megyei, megyei jogú városi, fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

18

Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önk.i tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől.AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖLTSÉGVETÉSE:A helyi önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait.

A Kincstár folyósítja:

− a központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás,− átengedett személyi jövedelemadó, − a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a

költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve

− előirányzat összegét a tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével.

A helyi és helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - a költségvetési törvényjavaslat alapján, annak Országgyűléshez történő benyújtását követően - a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes Igazgatóság útján igényli a központi költségvetésből. Az igénylés során a költségvetési törvényjavaslat szerint figyelembe vehető jogosultsági feltételekről, az igénylés lebonyolításának rendjéről a pénzügyminiszter - a belügyminiszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, az Igazgatóságok útján - tájékoztatót ad ki.

Ha a helyi önkormányzat a központi költségvetésből származó támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizetni. A jogtalanul igénybe vett összeg után a helyi önkormányzat a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig.

A helyi önkormányzat a központi költségvetésből származó, a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai címében szereplő támogatásokat az Igazgatóság útján igényli. Az Igazgatóság a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, az Igazgatóság a támogatási igényt - véleményével együtt - továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek.

Az Igazgatóság a támogatások igénylésének szabályszerűségét a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve helyszíni vizsgálat során a támogatás elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményéről az Igazgatóság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben szükség esetén javasolja a helyi önkormányzatnak, hogy a támogatásról, illetve annak egy részéről mondjon le.

A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze. A helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg.

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell− a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül

1. költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, 2. a munkaadókat terhelő járulékokat, 3. a dologi jellegű kiadásokat, 4. az ellátottak pénzbeli juttatásait, 5. a speciális célú támogatásokat, 6. a költségvetési létszámkeretet, illetve 7. a helyi önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait.

19

A költségvetési rendeletnek mindezt a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, vmint a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell.

A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok. Az évközi többletigények, valamint az elmaradott bevételek pótlására szolgál az elkülönítetten jóváhagyott általános és céltartalék.

Az átmeneti gazdálkodásAz átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hozott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet a hatályát vesztette, akkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.Az átmeneti gazdálkodásról a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti - e törvény rendelkezéseitől eltérő - intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.Ebben a jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

20

9. AZ ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

Alapvető elvet rögzít az Alkotmánybíróság a jogbiztonságot illetően: "A költségvetési gazdálkodásnak az a jogbiztonsági minimumkövetelménye, hogy az állam a költségvetési év tartalma alatt ellentételezés nélkül, az önkormányzatokra nézve hátrányos módon ne változtassa meg az önkormányzati költségvetések forrásszerkezetét, így egyebek között a szabadon felhasználható bevételeket ne minősítse át célhoz kötött bevételekké, illetőleg a korábban is célhoz kötött bevételek felhasználási céljait ne szűkítse.E jogbiztonsági minimum hiányában - ha tehát a költségvetési év tartama alatt az állam korlátozás nélkül és a forrásszerkezetre is kiható módon avatkozhat be az önkormányzatok költségvetésében - az önkormányzatok gazdasági önállósága gyakorlatilag megszűnne, emellett az állami beavatkozás korlátlansága összeegyeztethetetlen lenne az önkormányzatoknak az Alkotmány IX. fejezetében meghatározott alkotmányjogi helyzetével." [57/1994. (XI. 17.) AB határozat]Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait

− saját költségvetési szerv útján,− más gazdálkodó szervezet támogatásával,− szolgáltatások vásárlásával, illetve− egyéb módon látja el.

Az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit (5)− saját bevételekből,− átengedett központi adókból,− más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből,− központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint− támogatásokból teremti meg.

Saját bevételek:a) tv.ben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók;b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önk.i vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék,

kamat és bérleti díj;c) illetékek a külön tv.ben meghatározottak szerint;d) átvett pénzeszközök;e) az önk. területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön

jogszabályban megállapított hányada;f) az önk.ot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;g) a helyi önk. egyéb bevételei.

a) A települési önkormányzatok saját bevételei között meghatározó szerepe a helyi adóbevételeknek van.Az önkormányzat autonóm módon dönt arról, hogy gazdálkodási feladatainak teljesítése és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e, és milyen mértékben - a törvény keretei között - a helyi adóztatás eszközével.Maga az 1990. évi C. törvény meghatározza az önkormányzatok által megállapítható adófajtákat, részletezve az adóalanyokat és az adótárgyakat. Tartalmazza továbbá az egyes adókra vonatkozóan az adó mértékét, az önkormányzatok által megállapítható adómaximumot.Az önkormányzat a kötöttségek mellett szabadon dönti el, hogy a törvényi keretek között állapít-e meg helyi adót, és ha igen, akkor melyiket.Az 1990. évi C. törvény 5. §-a alapján az önkormányzat képviselő-testülete – rendeletével – a következő adók bevezetésére jogosult:

- vagyoni típusú adók,- kommunális jellegű adók,- helyi iparűzési adó.

b) A működési, ár- és díjbevételek, valamint az egyéb (működési és fejlesztési célra) átvett pénzeszközök nagysága dinamikusan növekszik, most az önkormányzatok intézményei igyekeznek a piacosodó gazdasághoz igazodni.Az önkormányzatokat az intézmények többcélú hasznosítására, a vállalkozásra a gazdasági környezet készteti. Törvényi garancia van arra, hogy ez az ár- és díjbevétel az intézménytől nem vonható el, és a támogatásba sem számítható be. Önkormányzati bevétel a vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat is.

21

c) A beszedett illetékből az önkormányzatok törvény szerinti megosztásban részesednek. A megosztás módjáról az éves költségvetési törvény dönt.A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből a megyei közgyűlés, illetve a megyei jogú város önkormányzata és az állami költségvetés részesedik fele-fele arányban. A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték 50%-a a fővárosi önkormányzatot illeti meg.

d) Az önkormányzatok pénzeszközöket vehetnek át az államháztartás rendszerén belüli alrendszerektől (pl.: elkülönített állami pénzalapokból, minisztériumoktól).

e) Az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi bírság teljes összege, ha azt a települési önkormányzat szabta ki, egyébként pedig annak 30%-a.

f) A vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel alatt azon területek vadászati jogának hasznosításából származó bevételt - haszonbérleti díjat - kell érteni, amely területeket az állam a jogszabály szerint bérbeadásra jelölt ki.Az önkormányzatok a vadászati jogot nem gyakorolhatják. A jogszabályok a vadásztársaságokat, illetve egyes állami szerveket jogosítottak fel a vadászati jog gyakorlására, amelyet saját jogon haszonbérleti szerződés alapján gyakorolnak (lásd: 1996. évi LV. törvény). A haszonbérbe adásból az önkormányzatoknak is jövedelmük lehet.

Az OGY. által külön tv.ben átengedett központi adók:

− a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része (40%→ 10% szabadon, 30% normatív célra használható fel),

− az egyéb megosztott adók (pl.: gépjárműadó→ 2003- tól 100%-a a helyi önkormányzatoké).

Az OGY. normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a tv. által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot (az önk.nál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően). Az állami támogatások összege a költségvetési év során nem mérsékelhető.Az OGY. meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önk. a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. Az OGY. egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordíthatóÖnállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatot (önhiki). A támogatás feltételéről és mértékéről az OGY. az állami költségvetési tv.ben dönt.

Normatív költségvetési hozzájárulás: pl.: 2 Ft állami hozzájárulás jár az önk.ok által az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához.

Címzett támogatás: Mértéke korlátozott, legfeljebb a beruházási összköltségnek az önk.i saját forrásból, az elkülönített állami pénzalapokból és egyéb forrásokból nem fedezett részére igényelhető. Nem jár alanyi jogon, az OGY. nek mérlegelési lehetősége van. (Pl.: vízgazdálkodási, regionális hulladékégető létesítésére vonatkozó beruházások).

Céltámogatások: a tv.ben meghatározott céloknak és feltételeknek megfelelő, max. 1 milliárd Ft-os beruházási összköltségű önk.i beruházások megvalósításához igényelhető, az alábbi célokra− vízgazdálkodás,− oktatás,− egészségügyi- és szociális ellátás.

A céltámogatás alanyi jogú, ha az előírt feltételeknek megfelelnek az igénybejelentések. A támogatást az Államkincstár folyósítja a BM utalványozása alapján, az önk. számlavezető bankján keresztül.

22

23

10. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSA

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSAKöltségvetési szervAz államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló jogszabályban, határozatban, alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.

Költségvetési szervek csoportosítása:Alapító szerint:

− a központi költségvetési szerv (pl. kormány, minisztérium, fejezetek),

− helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv (polgármesteri hivatal),

− társadalombiztosítási költségvetési szerv (országos egészségbiztosítási pénztár, országos nyugdíjbiztosítási főigazgatóság),− az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv,− köztestületi költségvetési szerv (MTA).

Előirányzat feletti rendelkezési jogosultság szerint:− teljes jogkörrel rendelkező (saját előirányzatai felett rendelkezni jogosult vagy az a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely valamennyi előirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír),− részjogkörrel rendelkező.

Gazdálkodás szerint:− önállóan gazdálkodó (központi költségvetési szervek),

− részben önállóan gazdálkodó (gazdasági feladatai egy részét az alapító által hozzárendelt, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv útján látja el).

Pénzellátás módja szerint:− kincstári körhöz tartozó,− kincstári körön kívüli költségvetési szervek.

Költségvetési szerv alapítása és megszüntetéseKöltségvetési szervet alapíthat:− országgyűlés,− kormány,− a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője,− a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat,− országos kisebbségi önkormányzat,− köztestület.

Az alapító okirat tartalma:− költségvetési szerv neve, székhelye,− alaptevékenység,

− gazdálkodás jogköre,− vállalkozási tevékenységet folytathat-e,− adószám, stb.

Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője központi költségvetési szervet, továbbá ha a köztestület költségvetési szervet kíván alapítani, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. Ez szükséges a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által alapított költségvetési szerv megszüntetéséhez, átszervezéséhez, az alapító okirat tevékenységi kört érintő módosításához is.

A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetéséről megszüntető jogszabályban, határozatban, okiratban kell intézkedni.

24

A költségvetési szerv az Államháztartási Hivatal által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés iránt az alapító szerv az alapító okirat jóváhagyásától számított 8 napon belül intézkedik. A költségvetési szerv a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. (Ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre, és megszüntetése is jogszabályban történik, akkor a megszűnés időpontját a jogszabály határozza meg).A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles, ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban szereplő adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának számítógépen vezetett nyilvános adatait bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Az adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, közigazgatási szervek, az állami önkormányzati pénzügyi ellenőrző szervek, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számára ingyenes. Más kérelmezők a szolgáltatás költségeivel összhangban megállapított költségtérítést kötelesek fizetni.Az alapító a költségvetési szervet feladatváltozás, illetve az állami feladat hatékonyabb ellátása céljából átszervezheti, vagy módosíthatja tevékenységi körét.

A költségvetési szerv megszüntetéseAz alapító a költségvetési szervet megszünteti, ha:− az alapító által meghatározott feladatát ellátni nem tudja, illetve tevékenységét nem az alapító okirat szerint

végzi,

− a szolgáltatásai iránti szükséglet megszűnt,− az ellátandó feladat más módon, vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető.JogutódlásA megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az Országgyűlés vagy a kormány által alapított költségvetési szerv megszüntetése esetén a megszüntetett szerv jogutódja a Pénzügyminiszter, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSAA költségvetési szerv saját éves költségvetése alapján gazdálkodik, amelyet

− az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv magának készít el,

− a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv az alapító által hozzárendelt, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv segítségével.

Gazdálkodásának jellemzői− a részére jóváhagyott előirányzatokat nem lépheti túl,

− a fel nem használt előirányzatot és a többletbevételt csak a felettes szerv hozzájárulásával viheti át következő évre,− gazdasági társaságba való belépés esetén felelőssége csak a bevitt vagyon erejéig terjedhet,

− vállalkozási tevékenységet folytathat jogszabályban meghatározott feltételek mellett

− ha a vállalkozás pénzügyi forrásait a szerv központi, önkormányzati támogatás igénybevétele nélkül, saját illetve egyéb eszközökből biztosítani tudja,

− a vállalkozási tevékenységből származó bevétel összege két egymást követő évben nem haladhatja meg az alapító okiratban rögzített keretet, maximum az összbevétel egyharmadát,

− a költségvetési szerv vállalkozói tevékenysége az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti,

− pénzkölcsönt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat,− értékpapírt nem vásárolhat, kötvényt nem bocsáthat ki,− köteles az állami vagyont rendeltetésszerűen használni,

A törvény erejénél fogva önálló költségvetési szervek:− központi költségvetés fejezetei,− polgármesteri hivatal,− amelyet így sorolnak be.

Feladatai: tervezés, előirányzat készítés, módosítás, üzemeltetés, fenntartás, beruházás, vagyon felhasználása, munkaerő-gazdálkodás, készpénz-kezelés, könyvelési feladatok, éves és féléves beszámolás.A költségvetési szerv működésének, fejlesztésének forrásai:− támogatás,− saját bevétel, amely a költségvetési szerv tevékenységével összefüggően lehet:

25

1. elsősorban alaptevékenységből származó bevétel,2. köztestülettől, egyéb szervezetektől származó juttatás,3. vállalkozási tevékenységből származó bevétel,4. belföldi adomány,5. külföldi segély, adomány

11. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSA

Kötelezettségvállalás: A költségvetési szerv feladatainak ellátását szolgáló, a kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása vagy ilyen követelés előírása a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után, és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Amennyiben a kincstári körhöz tartozó költségvetési szerv, alap által elismert, az esedékességet követő 60 napon túli tartozásállománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott mértéket, az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel a pénzügyminiszter kincstári biztost jelöl ki a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével. A tartozásállomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzésével együtt vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés. (Ha a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert tartozásállomány eléri az önk.i rendeletben meghatározott mértéket és időtartamot, a képviselő-testület a költségvetési szervnél önkormányzati biztost jelöl ki).Helyi önk. nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat.

Ellenjegyzés. ha az ellenjegyzésre jogosult a kötelezettségvállalást jelentő okirattal nem ért egyet:

− az ellenjegyzést elutasíthatja. Ezt az okmányon záradék tartalmazza, amelyről az érintett szerveket 8 napon belül értesíteni kell. A felügyeleti szerv a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt az ügyben.

− Csak akkor köteles ellenjegyezni az okmányt, ha arra a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ebben az esetben az okmányt a kötelezettségvállalás „utasításra történt” záradékkal kell ellátni. Erről kp.i költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, helyi/kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesíteni kell. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző szerv e jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig a következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

− A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére önk. esetében a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

Érvényesítés. Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett mérlegképes könyvelői vagy, azzal egyenértékű pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet. Helyi önk. esetében az érvényesítést az önk.i hivatal ezzel megbízott, meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi. Az érvényesítésnek az „érvényesítve” megjelölésen túl tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi szlaszámot is.

Utalványozás (a kiadás teljesítésének/bevétel beszedésének v. elszámolásának elrendelése). Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet. Az utalványon fel kell tüntetni:

− a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését,− az „utalvány” szót,− a költségvetési évet,− a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlaszámát,− a fizetés időpontját, módját és összegét,

− a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését,− a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.

Utalványozásra jogosult: a szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy. Helyi önk.i hivatalnál utalványozásra a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – estében utalványozásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

26

12. AZ ÁSZ ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az ellenőrzés szabályai:Az ÁSZ az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi. A pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti frakciói számára az Ogy. által folyósított hozzájárulás felhasználását és a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) bankjegy- és éremkibocsátására, továbbá nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi.Évente ellenőrzi az állami költségvetési javaslatot, a zárszámadást és a MNBnak az államháztartással való hitelkapcsolatait.Rendszeresen ellenőrzi a pártok gazdálkodását, az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodását.Esetenként ellenőrzést végez az Ogy. utasítására. Az Ogy. utasítására ellenőrzi az MNB bankjegy- és érmekibocsátó tevékenységét.Az ÁSZ feladatkörébe tartozó egyéb ellenőrzések gyakoriságát az ÁSZ elnöke határozza meg.

Az ÁSZ ellenőrzést végezhet a Kormány kérésére. A NATO, az EU, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek a magyar állam tagja, továbbá az Ogy. vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön.

Az ÁSZ elnöke az év során végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Ogy.t. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat államtitkot vagy szolgálati titkot. A zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Ogy. elé. Az ÁSZ elnöke felelősséggel tartozik az Ogy.nek az általa benyújtott jelentések adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért.

Az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy felelős:

− az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,− azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra és írásban rögzítésre kerüljön,

− a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű magalapozásáért.

Helyszíni ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző személy köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni.

Az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy a törvényben meghatározott szerveknél (APEH, Pénzintézeti Központ, Vám- és Pénzügyőrség, illetékhivatalok, helyi önkormányzatok, országos és helyi kisebbségi önkormányzatok, közalapítványok, köztestületek, közhasznú szervek, társadalmi szervezetek, MNB, TB- alap, pártok):

− vizsgálatot tarthat,− iratokat és más dokumentációkat kérhet, azokba akkor is betekinthet, ha államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak, azokról másolatot, kivonatot készíthet. Iratokat azonban csak akkor foglalhat le, ha súlyos szabálytalanság történt, és az irat meghamisításától, illetőleg megsemmisítésétől lehet tartani.

Ez a személy a vizsgált szerv bármely helyiségébe beléphet, annak bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Ha a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez más szervnél is ellenőrzést kell végezni, az ÁSZ ellenőre jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni.

Az ÁSZ a vizsgálat tartama alatt kármegelőzés céljából – a munkabérek kivételével – anyagi és pénzeszközöket zárolhat, ha:− rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást állapít meg, illetve− a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével kárt okoz.

Az ÁSZ a költségvetésből finanszírozott beruházás tekintetében a pénzeszközök felhasználását további intézkedésig felfüggesztheti a munkabérek kifizetéséhez szükséges összegek kivételével. A zárolás végrehajtásáról az ÁSZ elnökének megkeresése alapján a pénzügyminiszter vagy a vizsgált szerv vezetője

27

gondoskodik. Az ÁSZ az ellenőrzés során az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződések esetén a szerződő feleknél, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő gazdálkodó szervezetnél a fent említett intézkedéseket (zárolás) nem alkalmazhatja.

Az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot 8 napon beül köteles megadni. Annak elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek 15 napon belül írásban kell nyilatkoznia.

A vizsgált szerv köteles:− az ÁSZ megkeresésének soron kívül eleget tenni,

− az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot megadni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni;

− az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni;− az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

Az ÁSZ ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 napon belül írásban észrevételeket tehet, illetve intézkedéseket rendelhet el. Az intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatni kell az ÁSZ-t. Ha az intézkedések nem kielégítők, arról az ÁSZ elnöke tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét, tájékoztathatja az Ogy.t vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésében ismerteti.

Ha az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles, egyéb mulasztások esetén az érintett személyekkel szemben a munkáltatói jogkört gyakorlónál felelősségre vonást kezdeményezhet.

28

13. AZ ÁSZ FELADATAI

A közkiadások ellenőrzéseAz államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése – mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére – külső pénzügyi ellenőrzés és államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés keretében történik. Az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az ÁSZ látja el.Az Állami Számvevőszék (továbbiakban: ÁSZ):

− az Ogy. pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, mely csak az Ogy.nek és a törvényeknek van alárendelve

− az állami ellenőrzés legfőbb szerve, az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet

Az ÁSZ szervezete:

− Az ÁSZ elnökből, elnökhelyettesekből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Az Ogy. a képviselőkből 8 tagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra, akik az ÁSZ elnökévé, ill elnökhelyetteseivé választhatók. A javasolt személyeket az Ogy. terv- és ktgvetési bizottsága meghallgatja és állásfoglalásáról tájékoztatja az Ogy.t.

− Az ÁSZ elnökét és elnökhelyetteseit az Ogy. 12 évre választja, megbízatásuk lejártával újraválaszthatók. Nem jelölhető az ÁSZ elnökévé, illetve elnökhelyettesévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy ha bármely párt országos szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. Az ÁSZ elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány tagjaival közeli hozzátartozók.

− Az ÁSZ elnöke és elnökhelyettesei a hivatalba lépés alkalmával az Ogy. előtt, az ÁSZ vezetői és számvevői pedig az ÁSZ elnöke előtt tesznek esküt.

Az ÁSZ feladatai:Ellenőrzi:

− az államháztartás gazdálkodását (ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a felhasználások törvényességét, szükségességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését),

− hogy az Ogy. felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, és ne kerüljön sor átcsoportosításra,

− az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást,− az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését,

valamint a helyi önkormányzatok gazdálkodását,− az APEH és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a Pénzintézeti Központ, a Vám- és

Pénzügyőrség és az Illetékhivatalok tevékenységét,

− az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket, valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál, a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél;

− az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonértékmegőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;

− a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait, valamint a bankjegy- és érmekibocsátására vonatkozó adatait,

− a Társadalombiztosítási Alap kezelését és felhasználását,− a pártok gazdálkodását.Véleményezi: az Ogy. elé terjesztett kormányprogramok és az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok indokoltságát, célszerűségét és teljesítését.Figyelemmel kíséri ellenőrzése során az állami számviteli rend betartását, véleményezi, ellenjegyzi a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz.Vizsgálhatja: az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket:− a megrendelőnél,

− a megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint

29

− azoknál a szerződő feleknél, akik/amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá − a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.Az ÁSZ elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket.

30

14. AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.

Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése – mely kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére – külső pénzügyi ellenőrzés és államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés keretében történik. Az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az ÁSZ látja el (lásd. 12-13. tétel).

Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést:a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység,b) a belső ellenőrzési tevékenység ésc) a fent említett ellenőrzési tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése

útján kell ellátni.

A költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezi.

a) Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésA szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:

− a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, stb. dokumentumait is),

− az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,

− a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás).

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy− a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a

szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;

− az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;

− megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan;

− a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek;

− a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

b) Belső ellenőrzésA belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.

A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési

31

szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg.

A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső ellenőrzési egysége ellenőrzést végezhet

− a fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában, valamint

− a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél, továbbá

− a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában résztvevő szervezeteknél.

A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:

− éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,

− az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,− az ellenőrzési módszerek kiválasztása,− következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,

− a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.

A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni. A költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az ÁSZ által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani.

A belső ellenőr jogai és kötelezettségeiA belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében

− az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet,

− számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,

− kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.

Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a belső ellenőrzést végző szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles a költségvetési szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek tekintetében a pénzügyi ellenőrzést, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és a társadalmi szervezeteknek (kivéve a pártokat) a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv végzi (KEHI).Hatásköre az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti a kezességi szerződés feltételeinek betartását.

c) A belső pénzügyi ellenőrzés központi harmonizációja és koordinációjaA folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek, valamint a belső ellenőrzési rendszerek fejlesztése, szabályozásának előkészítése, koordinációja és harmonizációja a teljes államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer tekintetében a pénzügyminiszter feladata.

Ezen feladata keretében a pénzügyminiszter− koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források államháztartási belső pénzügyi

ellenőrzési rendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;

32

− megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés teljes rendszerében alkalmazandó irányelveket, módszertani útmutatókat;

− figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;

− ellátja az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat.

Támogatások ellenőrzéseA költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni:

− a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet, illetve a kedvezményezett köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv (KEHI), a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is segíteni;

− a felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzéseAz ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

Ez az ellenőrzés kiterjed különösen:− a bejelentésre, − a bevallásra, − az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, − a bizonylati rendre, − a könyvvezetésre,

− a nyilvántartásra, − az adatszolgáltatásra, − a befizetési kötelezettség teljesítésére, − a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére

33

15. BANKJOG – A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER JOGA; A BANKRENDSZER FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐ VONÁSAI

BANKJOG

− a bankok minden modern állam pü.-i rendszerében kiemelkedő szerepet játszanak → forrásaikat betét formájában gyűjtik össze → a megtakarítások újraelosztása mellett nagy szerepük van a fizetési forgalom lebonyolításában is

− egyszintű bankrendszerek :

− a pénzügyek centralizált rendszeréhez kapcsolódnak− egy adott területen kizárólagos jogosítványokkal rendelkező bankokból állnak− a bankok között funkcionális munkamegosztás van− elkülönül egymástól:

− a termelés és a kereskedelem finanszírozása− beruházások finanszírozása

− lakossági pénzügyek intézése− nemzetközi fizetési folyamatok lebonyolítása

− kétszintű bankrendszer (szintenként külön jogi szabályozás → intézményes elkülönülés):− a központi bank:

− kizárólag az üzleti bankokkal áll kapcsolatban

− közvetlenül vállalatok számára nem végez banki tevékenységet− elsődlegesen jegybankként, monetáris és devizahatóságként működik− kereskedelmi banki tevékenysége erősen korlátozott

− 2. szint: kereskedelmi bankok → üzleti, befektetési, egyéb pénzügyi (pl. lakossági) szolgáltatások → 1996. évi CXII. tv.

− Pénzügyi politika : a monetáris és fiskális politikából tevődik össze → monetáris politika (a jegybank feladata):

− a pénzen keresztül igyekszik hatást gyakorolni a gazdasági élet szereplőire

− pénz belső és külső árának (a kamatnak és az árfolyamnak) szabályozása− a pénz és a hitelállomány nagyságának szabályozása

A BANKRENDSZER JELLEMZŐI, FELÉPÍTÉSE

− Magyarországon 1987 előtt egyszintű bankrendszer működött:

− azaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint az ország központi bankja közvetlen kapcsolatban állt a gazdálkodó alanyokkal, lebonyolította fizetéseiket, hiteleket nyújtott részükre, vezette számlájukat, stb.

− a központi bankon kívül csupán néhány, speciális feladatra rendelt állami pénzintézet létezett (pl. a takarékszövetkezetek, illetve az OTP a lakossági bankszolgáltatásokra).

− Többéves előkészítés után, 1987. január 1-jén felállt Magyarországon is a kétszintű bankrendszer, melynek elemei:

− az MNB,

− és az ettől intézményesen leválasztott üzleti, kereskedelmi bankok voltak, melyek később lakossági pénzügyi tevékenység folytatására is jogosultságot kaptak

Alapnormaként az Alkotmány 32/D. §-a szolgál, amely rögzíti, hogy:− az MNB feladata:

− a törvényes fizetőeszköz kibocsátása− a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme− a pénzforgalom szabályozása

− az MNB elnökét a köztársasági elnök 6 évre nevezi ki− az elnök a bank tevékenységéről évente beszámol az Ogy.nek

− mint jegybank, külön törvény keretein belül önállóan alakítja ki a pénz- és hitelpolitikát és annak eszközeit, hogy ezzel előmozdítsa a gazdaság egyensúlyának megteremtését.

34

A 2001. évi LVIII. tv. egyértelműen rögzíti a jegybank alapvető feladatait. Az MNB törvényben meghatározott módon:

− kizárólagosan jogosult a nemzeti fizetőeszköz kibocsátására,− védi a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejét,

− szabályozza a pénzforgalmat,− kialakítja az országos elszámolási és fizetési rendszert.

A Magyar Nemzeti Bank jogállását tekintve:− a Magyar Köztársaság központi bankja− a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagja

− részvénytársaságként működő jogi személy → a Cégjegyzékbe nem kell bejegyezni, az rt. elnevezést cégnevében nem kell szerepeltetni; összes részvényét az állam jegyzi; tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja

− független a Kormánytól → biztosítéka: az MNB-t a jegybanktörvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasítja

− elnöke az Ogy.nek tartozik beszámolási kötelezettséggel

A modern piacgazdaságokban a jegybanki függetlenség biztosítja a hosszú távú gazdasági érdekek érvényre juttatását a gazdaságpolitikában, az adott kormányzati ciklusban funkcionáló kormány szükségképpen eltérő, alapvetően középtávú gazdaságpolitikai törekvéseivel szemben. Ugyanakkor az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai (pénz-és hitelpolitikai) eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.

35

16. A JEGYBANKTEVÉKENYSÉG ÉS FELADATAI

A Magyar Nemzeti Bank jogállását tekintve független a Kormánytól, elnöke az Ogy.nek tartozik beszámolási kötelezettséggel. E függetlenség biztosítékául szolgál a törvény azon rendelkezése, mely szerint az MNB-t a jegybanktörvényben meghatározott feladatkörében a Kormány nem utasítja.

A modern piacgazdaságokban a jegybanki függetlenség biztosítja a hosszú távú gazdasági érdekek érvényre juttatását a gazdaságpolitikában, az adott kormányzati ciklusban funkcionáló kormány szükségképpen eltérő, alapvetően középtávú gazdaságpolitikai törekvéseivel szemben. Ugyanakkor az MNB a rendelkezésére álló monetáris politikai (pénz-és hitelpolitikai) eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.

Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB):− a Magyar Köztársaság központi bankja, mely Rt. formában működik,− jogi személy,− elnöke az Ogy.nek beszámolási kötelezettséggel tartozik,− elsődleges célja az árstabilitás elérése és megtartása,

Elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB, illetve döntéshozó szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.

Szervezete1) Közgyűlés: feladata az alapszabály megállapítása, mérleg megállapítása, könyvvizsgáló választása.2) Monetáris Tanács: a legfőbb döntéshozó szerv, 7-9 tagú, a monetáris politika kidolgozója.3) Igazgatóság: 4-6 tagú végrehajtó szerv, melynek feladata a szervezet-irányítás kialakítása4) Felügyelőbizottság: feladata az ellenőrzés.

Az alkotmány rendelkezése szerint az MNB elnökét a Köztársasági Elnök 6 évre nevezi ki.

Tevékenysége:Az MNB törvényben meghatározott módon:

− kizárólagosan jogosult a nemzeti fizetőeszköz kibocsátására,− védi a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejét,− szabályozza a pénzforgalmat,− kialakítja az országos elszámolási és fizetési rendszert.

Feladatai:

− a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme érdekében meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát,

− kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra (az általa kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze),

− hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt ,

− a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez,

− kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket (támogatja azok biztonságos és hatékony működését),

− feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé,

− támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását , illetve a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét,

− egyéb tevékenységet jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján, csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat

36

Kapcsolatai− évente beszámol működéséről az Ogy.-nek,− a pénzügyminiszter tájékoztatja a költségvetési javaslatról,

− a Kormánnyal egyetértésben alakítja ki az árfolyampolitikát,− külső ellenőrzését az ÁSZ látja el,− belső ellenőrzését a PSZÁF végzi

Jegybanki ellenőrzés− a pénzügyi intézménynek és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást

végző jogi személyek; a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében, a jegybanki előírások megtartására terjed ki

− Az MNB jogosult:• helyszíni ellenőrzést lefolytatni,• adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok, vizsgálati anyagok bekérésére,• a szükséges helyiségbe belépni,• iratokat megtekinteni,• tárgyat megvizsgálni,• munkafolyamatot megfigyelni,• felvilágosítást kérni,• egyéb bizonyítást lefolytatni

− jogszabálysértés, illetve a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni:

• jogkörét e törvény szerint gyakorolni,• az intézmény figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,• más szervet intézkedés végett megkeresni,• fegyelmi- , szabálysértési- , polgári- , büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni

37

17. A JEGYBANK MONETÁRIS POLITIKÁJA ÉS ESZKÖZEI

A jegybank monetáris politikája, eszközei:− A jegybank monetáris politikája pénzügyi politika, melyet az MNB Monetáris Tanácsa dolgoz ki. Az MNB

elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

− Elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Az MNB, illetve döntéshozó szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól vagy bármilyen más szervtől.

Az árstabilitás elérésének és fenntartásának eszközei:− számlavezetés körében betétet fogad el,− megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt, korlátozással,− saját értékpapírokat bocsát ki,

− árfolyamokat és kamatokat befolyásol, meghatároz,− értékpapírokat számítol le,− szabályozza a kötelező tartalékot,− nyíltpiaci műveleteket végez és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,

− egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz,− nem fogadhatja el biztosítékul az adós saját kibocsátású értékpapírját.

Kötelező jegybanki tartalék

− előírhatja, hogy pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél;− különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.

Árfolyamok

− a külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és tesz közzé,

− a kormánnyal egyetértésben dönt az árfolyamrendszerről, sávszélességről, középárfolyamról, a valutakosár összetételéről.

Kamatok− irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg,− a jegybanki alapkamat mértékét a Magyar Közlönyben közzéteszi

Rendkívüli hitelnyújtás

− hitelintézetnek nyújtja szükséghelyzetben → ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti;− e hitel rendelkezésre bocsátását a PSZÁF intézkedésétől, valamint a Felügyelet által kezdeményezett intézkedésnek a hitelintézet részéről történő teljesítésétől is függővé teheti.

Számlavezetési tevékenység− vezeti

• a kincstári egységes számlát (Kesz),• a pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat,• az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. pénzforgalmi számláját,• a hitelintézetek pénzforgalmi számláját,• az elszámolóházak pénzforgalmi számláját,• az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját,

− azok a szervek, amelyeknek az MNB-nél pénzforgalmi számlájuk van, betétet helyezhetnek el az MNB-nél.

38

Devizahatósági feladatok− köteles az arany és devizatartalékokról a pénzügyminiszert havonta tájékoztatni,− szabályozza a Felügyelettel egyetértve

• a pénzügyi intézményeknek,• a pénzügyi intézményeknek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyeknek,• befektetési szolgáltatóknak és az elszámolóházaknak külföldi pénznemben, devizakülföldiekkel forintban végzett pénzügyi szolgáltatási/ kiegészítő pénzügyi szolgáltatási,befektetési szolgáltatási/ kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenységét.

− a kormány felhatalmazása alapján elláthatja a nemzetközi pénzügyi szervezetekben rá háruló feladatokat, ha erről törvény vagy Ogy.i határozat eltérően nem rendelkezik.

Pénzforgalmi feladatok− kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert,− szabályozza a pénzforgalmat,

− jóváhagyása szükséges az elszámolás-forgalom lebonyolítását végző átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatához (ezt a Pénzügyi Közlönyben köteles közzétenni az elszámolóház).

Jegybanki hatósági és statisztikai információs rendszer− jogszabályban előírt szabályozási, engedélyezési, ellenőrzési feladatai, valamint statisztikai feladatai ellátásához jegybanki információs rendszert működtet,− a jegybanki információs rendszer tartalmát, módszertanát a KSH-val egyetértésben alakítja ki.

Jegybanki ellenőrzés

− a pénzügyi intézménynek és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek; a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabály, illetve a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki.

− Az MNB jogosult• helyszíni ellenőrzést lefolytatni,• adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok, vizsgálati anyagok bekérésére,• a szükséges helyiségbe belépni,• iratokat megtekinteni,• tárgyat megvizsgálni,• munkafolyamatot megfigyelni,• felvilágosítást kérni,• egyéb bizonyítást lefolytatni.

− jogszabálysértés, illetve a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén az MNB köteles a szükséges intézkedéseket megtenni→

• jogkörét e törvény szerint gyakorolni,• az intézmény figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre,• más szervet intézkedés végett megkeresni,• fegyelmi- , szabálysértési- , polgári- , büntető- vagy egyéb eljárást kezdeményezni.

Pénzkibocsátás

− a bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső kiállítását, bevonását a Magyar Közlönyben hirdetménnyel teszi közzé,

− az általa kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértéken elfogadni;− a hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-nek,

− forgalomban lévő pénzről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB engedélyével szabad,

39

− az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése, megsemmisítése tekintetében az MNB előírásai szerint kell eljárni.

18. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER; PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK FAJTÁI

A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK FAJTÁIPénzügyi intézmények: Pénzügyi intézmény a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás. Pénzügyi

szolgáltatást – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag: (8)− kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

− biztosítási ügynöki tevékenységet (a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben foglalt feltételekkel),

− befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet (a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben foglalt feltételekkel),

− aranykereskedelmi ügyletet,− részvénykönyvvezetést,− az elektronikus aláírásról szóló (2001. évi XXXV.) törvényben foglalt szolgáltatást (elektronikus aláírás

hitelesítés-szolgáltatás, időbélyegzés, aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése),− a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében

végzett tevékenységet, valamint− megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történő adattárolástfolytathat.

A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, ill hitelszövetkezet) lehet.1) Hitelintézet:

− Bank: az a hitelintézet, amely a betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére.

− Részvénytársaságként, fióktelepként működhet, a jegyzett tőke legalább 2 milliárd Ft kell, hogy legyen.

− Szakosított hitelintézet: a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére. Részvénytársaságként, fióktelepként működhet, a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett tőkével alapítható. Tevékenységi köre, ügyfélköre meghatározott, pl.: fundamenta alap, lakástakarék-pénztárak, jelzálog-hitelintézetek, Magyar Eximbank.

− Szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet): szövetkezetként működhet (vagy rt.-ként). A jegyzett tőke minimum 250M Ft. Tevékenységi köre: kölcsönnyújtás, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, betéti tevékenység, széftevékenység. Csak tagjai számára végez: pénzváltást (kiv.: hitelszövetkezet), bizományosként valutaváltást, bankgarancia nyújtását.

2) Pénzügyi vállalkozások:

− az a pénzügyi intézmény, amely - betét gyűjtése, saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,

− készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, pénzváltási tevékenység végzése kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,

− a pénzügyi holding társaság, illetve− a hitelintézeti elszámolóház.Pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet. Pénzügyi vállalkozás – kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat – legalább 50M forint jegyzett tőkével alapítható. Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.Készpénzátutalást, pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezhet.3) Nem pénzügyi intézmények− rt., kft., szövetkezet formájában,− jegyzett tőke minimális összege rt-nél, kft-nél 20 millió Ft, szövetkezet esetén 5 millió Ft,

40

− tevékenységi kör:• ügynöki tevékenység,• pénzváltás,• kiegészítő pénzügyi szolgáltatás,• pénzfeldolgozási tevékenység

41

19. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZERÜK

A Hitelintézeti tv. (1996. évi CXII. tv.):

− pénzügyi szolgáltatásokat → csak olyan intézmények végezhetik, amelyek tevékenységére vonatkoznak a részletes prudenciális és felügyeleti előírások− kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat

különböztet meg.

Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: (14)− betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő

elfogadása;− hitel és pénzkölcsön nyújtása;− pénzügyi lízing;− pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

− elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;

− kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;− valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára

vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

− pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);− letétkezelés kollektív befektetések részére;− letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;− hitel referencia szolgáltatás;− önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés;− készpénzátutalás;− magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés.

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:− pénzváltási tevékenység;− az elszámolásforgalom lebonyolítása (elszámolásforgalmi ügylet);

− pénzfeldolgozási tevékenység;− pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

Kizárólag hitelintézet jogosult:− betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt

kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,− pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérően nem rendelkezik -, és− készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására,

− pénzváltási tevékenység végzésére.

Az alapítási engedély iránti kérelemA pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

− az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát;

− a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;

− hitelintézet esetében a jegyzett tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a jegyzett tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;

− a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

− pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, stb.

42

Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, a fentiekben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:− a cég alapító okiratát,

− a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

− a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

− természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

− harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

− nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez, illetőleg a tulajdonszerzéshez szükséges összeg az alapításban, tulajdonszerzésben részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,

− hitelintézet esetén a gazdasági társaság előző három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását, stb.

A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelemA hitelintézet működésének – pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének – megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:− a jegyzett tőkének a teljes befizetésére vonatkozó igazolást,

− a fenti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében történt,

− a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat,

− a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

− a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerződési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,

− nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,− számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

− a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó - a hitelintézet igazgatósága által elfogadott - eljárás rendjét,

− a szervezeti felépítését, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,stb.

Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, ha ennek benyújtására korábban még nem került sor.

Pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt pénzügyi intézmény, illetve az ilyen tevékenység folytatására törvény által egyébként felhatalmazott kérelmező akkor kaphat, ha:

− megfelel a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,− rendelkezik működési és eljárási szabályzattal.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások engedélyezése

Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:− a kérelmező alapító okiratát,

43

− a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette -, bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot,

− harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben 30 napnál régebben lejárt tartozása nincs,

− a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,

− a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

− annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

− a jegyzett tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,− a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,

− a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,

− nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,− nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások

teljesítésére felkészült, stb.

Az engedély megadása

− Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet, valamint az MNB a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet, valamint az MNB az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

− Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tőkeleszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét.

A Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt hitelintézet:

− az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

− az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

− ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

Az engedély iránti kérelem elutasításaA Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező:

− az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,− által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, cégformára, a

tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

− devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja,

− a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátását.

Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet az MNB elutasítja, ha a kérelmező:− az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,− nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra vonatkozó törvényi követelményeknek,− külföldi székhelyű, és nincs kézbesítési megbízottja, illetőleg a 19/A. § (4) bekezdésében foglalt feltételek

valamelyike nem teljesül.

44

Az MNB az engedély iránti kérelmet elutasíthatja, ha a kérelmező:

− a jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

− üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá az MNB rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok és MNB rendeletek előírásainak.

Az engedély visszavonása, visszaadása: A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha:− az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

− a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,− a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illetőleg a hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételétől

számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

− a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem - vagy csak jelentéktelen mértékben - folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

− a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

− a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

− olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

− a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét visszaadja

45

20. A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK GYAKORLÁSA, ELLENŐRZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

A TULAJDONJOG GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének módosításaKöteles a Felügyelettől – a szerződéskötést megelőzően – engedélyt kérni , aki a pénzügyi intézményben:− befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy− befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a

15, 33, 50, vagy 75%-os határértéket

− a pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet

− aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni

Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

− a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás megnevezését,

− a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,

− a megszerezni kívánt részesedés arányát,

− a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

− a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot

Az engedélyt kérő, illetőleg a tulajdonos:− szavazati jogát, illetőleg

− előnyöket biztosító megállapodásból származó jogokataz engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított 90. nap elteltétől gyakorolhatjaHa a kérelmező az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító, a Felügyelet kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét

A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően 2 nappal bejelenteni, ha:

− befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

− tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen.

− ha új vezető tisztségviselőt választott.

A Felügyelet az engedély iránti kérelem benyújtásától számított 90 napon belül megtagadja a pénzügyi intézményben történő befolyásoló részesedés megszerzésére, illetőleg felemelésére irányuló vagy jelentős előnyt biztosító szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmező:

− tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

− üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

A szerződéskötést követő 30 napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben− befolyásoló részesedést szerzett

− befolyásoló részesedését úgy módosította hogy− a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 15, 33, 50, vagy 75%-os határértéket, vagy− tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 15, 33, 50, vagy 75%-os határértéket

− a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

46

A pénzügyi intézmény 5 munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a fentiekben meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról

A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei – a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével – kizárólag névre szóló részvények lehetnek.A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről és a részvények tulajdonosáról részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

− a részvénytulajdonosok nevét (+ lakcímét vagy székhelyét)− ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő adatait,− a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét,− a részvény fajtáját,− a részvényvásárlás időpontját,− a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,− a felülbélyegzés időpontját,− a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját,− a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább 5%-ot elérő tulajdonosok adatait is. Az 5%-os vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos köteles a pénzügyi intézménynek ezt a tényt bejelenteni.A pénzügyi intézmény vezető állású személye köteles a tulajdonában lévő, a pénzügyi intézmény által kibocsátott részvényét a pénzügyi intézmény igazgatóságának bejelenteni

A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki:− a vezető állású személy,

− a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy

Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti felA Felügyelet az engedélykérelmet akkor utasítja el, ha:

− kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll

− ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a feltételeknek nem felel meg.

Vezető állású személynek nem választható meg,vagy nem nevezhető ki az, ak:− befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy

olyan pénzügyi intézményben:

− amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy− amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

− 5 éven belül súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait,

− büntetett előéletű.Hitelintézetnél, hitelintézeti elszámolóháznál nem lehet vezető állású személy - a felügyelő bizottsági tag kivételével - a fentieken túl az sem, aki:

− nem rendelkezik legalább 3 évi vezetői gyakorlattal,− más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,− olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

Akivel szemben a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.Pénzfeldolgozási tevékenységet végző jogi személynél vezető állású, valamint a pénzfeldolgozási tevékenységet közvetlenül végző személy nem lehet, aki

− büntetett előéletű,

47

− a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el.

A vezető állású személynek felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.

Felelősségi és képviseleti szabályokA pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az előírásoknak megfelelően végezze.

A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja elvárható gondossággal és szakértelemmel, a jogszabályok szerint köteles eljárni.Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra:− részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében 2 igazgatósági tag, illetve 2

ügyvezető,− külföldi hitelintézet fióktelepe esetében 2 vezető állású személyegyüttesen jogosult (együttes aláírási jog) → átruházható

A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha:

− fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, valamint a devizajogszabályok előírásainak,

− b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy− bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illetőleg tevékenységi engedélye oka,− a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke visszafizetésekor a pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a rá

vonatkozó tőkekövetelmény 120%-át,

− a pénzügyi intézmény azért nem fizette vissza a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, mert ennek következményeként a rá vonatkozó tőkekövetelménynek nem felelne meg

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK IRÁNYÍTÁSA

Irányító és ellenőrző testületekIgazgatóság:− pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet.− a hitelintézet igazgatóságában legalább 2 olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban!!!

áll (belső tag) → a szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak kell lennie.

− a hitelintézet igazgatóságában legalább 2 olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, és – legalább egy éve – állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek.

− belső igazgatósági taggá → a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag → aki a hitelintézetnél vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló pénzügyi intézménynél az előző 3 évben könyvvizsgáló volt.

Felügyelő bizottság:− tagja csak természetes személy lehet

− felügyelő bizottság legalább 3, legfeljebb 9 tagból álló testület, amelynek tagjai a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban!!!

− feladata különösen:− gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen ellenőrzési rendszerrel,

− javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,− a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,− a belső ellenőrzési szervezet irányítása, melynek keretében a felügyelő bizottság

− a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása.

48

A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési rendszert működtet → célja:− jogszabályoknak megfelelő működés elősegítése,− belső szabályzatokban foglalt előírások betartásának ellenőrzése,

− ezektől való eltérések feltárása, jelentése, továbbá javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására,− a döntéshozatalhoz szükséges pénzügyi és egyéb információk biztosítása,− a hitelintézet és ügyfelei eszközeinek és a tulajdonosok érdekeinek védelmeA belső ellenőrzési rendszer elemei:− a belső ellenőrzés (a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzési szervezet)− a vezetői információs rendszerA szövetkezeti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás legalább 1 belső ellenőrt foglalkoztat. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, illetőleg pénzügyi vállalkozásnál foglalkoztatható belső ellenőrként.Belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata:

− a pénzügyi intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint

− a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálataA belső ellenőrzés:

− a jelentését megküldi

− a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,

− fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezek megfelelő szervének

− gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével csak olyan személy bízható meg, aki:

− szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

− büntetlen előéletű

ÜgyvezetőHitelintézetnél (min. 2 fő) ügyvezetőnek, fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, illetőleg az választható meg, aki:

− megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó általános követelményeknek;

− akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy azt megadottnak kell tekinteni;

− rendelkezik:

− szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 4 éves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,

− szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 éves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnál, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,− szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 6 éves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy

− nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább 6 éves szakirányú vezetői gyakorlattal.

Pénzügyi vállalkozás ügyvezetőjének az nevezhető ki, aki:

− megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó általános követelményeknek;

− akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy azt megadottnak kell tekinteni;

− rendelkezik:− felsőfokú iskolai végzettséggel,

− pénzügyi intézménynél, az MNB-nél, a Felügyeletnél vagy az államigazgatásban szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, vagy− más gazdasági területen szerzett legalább 3 éves vezetői gyakorlattal.

49

Titoktartás – Banktitok:Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ade törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ada pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

− a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

− a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,− a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében

eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

− büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatósággal, ügyészséggel,

− a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

− a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

− a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

− az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

− bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó Kincstári Vagyoni Igazgatósággal

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

− A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet:

− kábítószer-kereskedelemmel,− b) terrorizmussal,− illegális fegyverkereskedelemmel,− pénzmosással,− szervezett bűnözéssel

van összefüggésben.

Titoktartás – Üzleti titok:

− Üzlezi titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.

− A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

50

21. A HITELINTÉZETEK PRUDENS MŰKÖDÉSE (1996. ÉVI 112. TV.)

A prudens működés nem más, mint a hitelintézetek óvatos, körültekintő és megbízható működése. Két fő összetevője van:

− a likviditás → az azonnali fizetőképesség, és

− a szolvencia → mindenkori (tartós) fizetőképesség.

A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét és mindenkori fizetőképességét. Elsősorban a tőkére, a kockázatvállalásra, a likviditásra vonatkozó jogszabályok tartoznak ebbe a körbe.

Általános szabályok1/ Részvényesek, tulajdonosok átláthatósága

• 5% fölötti tulajdonrészek tulajdonosait a részvénykönyvben regisztrálni kell (ha az rt. más rt.ben 5 % felett akar részesedést szerezni, akkor az rt.nek is névre szóló részvénnyel működő rt.vé kell alakulnia; a PSZÁF vizsgálja, hogy honnan vette rá a pénzt)− 10 % feletti tulajdonrészek megszerzéséhez a PSZÁF engedélye szükséges.

Feltételei: prudens működés, átlátható a tulajdoni szerkezete, megbízható, gondos üzletmenet biztosítása → ha ennek ellenére a PSZÁF elutasítja, akkor bírósághoz fordulhat a hitelintézet.

− 15 % felett senki sem szerezhet tulajdonosi részesedést hitelintézetben. Kivéve: az állam → ha tv. lehetővé teszi; olyan pénzintézet részvényeinek felvásárlása esetén, amely a lakossági üzletág 15 %- át érinti és csak a betétesek érdekében, 3 éven belül azonban értékesítenie kell a 15 % fölötti tulajdonosi részesedést;

− Pénzintézet másik pénzintézetben → 30, 50, 70% felett csak a PSZÁF engedélyével (pénzügyi holding társaság, befektetési társaság, biztosítóintézet, Országos Betétbiztosítási Alap) → nem csak a tulajdonosi rész növekedését, hanem a csökkenést is be kell jelenteni.

2/ Vezető tisztségviselőkA Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél a vezető állású személy. Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, v az engedélyezési eljárást nem függeszti fel.

Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki:

− befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetőleg vezető állású személy egy olyan pénzügyi intézményben:

− amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

− amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

− súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;

− büntetett előéletű.A fentieken túlmenően az sem, aki:

- nem rendelkezik legalább háromévi (a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, gazdasági területén szerzett) vezetői gyakorlattal,

- más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,- olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

Tőkére vonatkozó szabályokSaját tőkeElemei: jegyzett tőke, eredménytartalék, tőketartalék. A saját tőke nem lehet kevesebb a jegyzett tőkénél. A törvény minimumokat határoz meg az egyes hitelintézeti formáknál:

− bank: 2 milliárd Ft− szakosított hitelintézet: a rá vonatkozó külön törvényi szabályozás határozza meg− pénzügyi holding társaság: 2 milliárd Ft

51

− pénzügyi vállalkozás: 50 millió Ft− szövetkezeti hitelintézet: 250 millió Ft

Hitelintézet tőkéje csak pénz lehet (apport-beviteli lehetőség nincs). Ha a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, a PSZÁF max. 18 hónapra meghatározott időt biztosíthat a saját tőke feltöltésére. A jegyzett tőke leszállítására sor kerülhet akkor, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója eléri vagy meghaladja a 8 %-ot. A leszálítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi. A hitelintézetek döntően idegen vagyonból gazdálkodnak.

Tőkemegfelelési mutató− Ez egy arányszám a biztonsági hányados kifejezésére.− Tőkemegfelelési mutató = Szavatoló tőke (saját tőke) / Korrigált mérlegfőösszeg (idegen vagyon)A szavatoló tőkének kell szavatolnia a teljes vagyont, ez a prudens működés biztosítéka. Ha egy hitelintézet tőkemegfelelési mutatója 8 %, annak működése prudens.

Szavatoló tőke elemei: alapvető és járulékos tőkeelemek.Alapvető tőkeelemek:− jegyzett tőke,− tőketartalék,

− eredménytartalék (az előző évben felhalmozott adózott eredmény),

− mérleg szerinti eredmény (az adott tárgyév adózott eredménye, osztalékfizetés és tartalékképzés után. Következő évben az eredménytartalékba kerül),

− általános tartalék (az adózott eredmény 10 %-a),

− jegybanki tartalék (az idegen tőke arányában),

− általános kockázati céltartalék (a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 %-a). A kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható , illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére képezheti, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.

A betétek lejárati időpontjának és a kihelyezett hitelek lejáratának összhangban kell lennie. A kihelyezett hitelek számára a hitelintézetnek megfelelő tartalékot kell képeznie, de mivel ez csökkenti az adózás előtti eredményt (nyereséget), ezért általában nem képeznek tartalékot a hitelintézetek.Általános tartalékot köteles képezni a hitelintézet, melyet csak a tevékenységéből eredő veszteségek pótlására használhat fel. Kérelmére a PSZÁF ezen kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tőkemegfelelési mutatója 12 % felett van és nincs negatív eredménytartaléka.

Járulékos tőkeelemekAz alapvető tőkeelemek arányának nagyobb kell lennie.Elemei:

− Alárendelt kölcsöntőke: speciális kölcsönfajta, melynek futamideje 5 év. A futamidő alatt nem lehet felmondani. A kölcsönadó nyilatkozatot tesz arra nézve, hogy tudomásul veszi, hogy ő az utolsó a kielégítési sorrendben.− Osztalékelsőbbségi részvények

− Értékelési tartalék: a könyv szerinti vagyon és a valóság szerinti vagyon közötti különbség. A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.

Korrigált mérlegfőösszeg. Két alappillére van: a befektetett javak és források.

A kockázatvállalás szabályai− a hitelintézet belső szabályzatában köteles kialakítani a kockázatvállalás szabályait. − a hitelintézet nem fogadhatja el fedezetül a saját maga által kibocsátott, valamint a hitelintézettel szoros

kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt.

Kockázat: valamely várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke.

Három oka lehet annak, hogy egy hitelintézet működése kockázatos:

52

− a hiteleit nem a megfelelő arányban helyezi ki (nem kielégítő a diverzifikálása),− nem kielégítő a likviditása (ha nincs összhang a betétek és a kihelyezett kölcsönök lejárata között),− a kockázatviselési hajlam mértéke nem megfelelő (ha túlzottan megengedő egy bank, pl. 1 egységnyi hitelhez 1 egységnyi fedezetet rendel).

A kockázat fajtái1) Visszafizetés kockázata: valószínű, hogy a hitelfelvevő nem fogja visszafizetni a hitelt. Ennek

tudatában kell kikalkulálni, mennyi hitelt helyezzen ki a hitelintézet.2) Likviditás kockázata3) Kamatkockázat: a kamatfeltételek folyamatosan változnak → A betéti és a hitelkamatok közötti nagy

különbségből származó jövedelemből tartja fenn magát a hitelintézet.4) Működési kockázat: ha a működés költségei nagyobbak, mint a bevételek.5) Szabályozási kockázat: a jogi-közgazdasági környezet is folyamatosan változik.6) Országkockázat: nem mindegy, milyen gazdasági helyzetben lévő országnak nyújt hitelt7) Valutakockázat: a valuta- devizaváltozás kockázata → Valuta: külföldi ország fizetőeszköze belföldön;

Deviza: külföldi ország fizetőeszközére vonatkozó követelés, mely csak bankszámlán létezik.8) Csalás kockázata: sikkasztás, lopás, számítógépes csalás.9) Mérlegen kívüli tételek kockázata: bankgaranciák vállalása, SWAP-ügyletek.

A hitelintézet az eszközökkel kapcsolatban felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat- és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez.

Nagykockázat vállalásának korlátozásaTv. meghatározza, mi minősül nagykockázatnak:

− ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak a szavatoló tőkéje 10 %-át adja,− 25 %-nál többet nem lehet adni egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak sem,− összességében az ilyen jellegű hitelek összege nem lehet nagyobb, mint a szavatoló tőke 8x-a

Befektetések korlátozásaa) A tv. meghatározza, milyen mértékben szerezhet részesedést a hitelintézet → egy vállalkozásba max. a

szavatoló tőke 15 %-át fektetheti be, de úgy, hogy ezáltal az érintett társaságban max. 51 %-os részesedést szerez. Az összes befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke 60 %-át.

b) Ingatlanba max. a szavatoló tőke 51 %- áig fektethet be. Kivéve: a hitelintézet működéséhez szükséges ingatlanokat, valamint ha a hitelintézet követelése fejében ingatlant kap.

A vállalkozásokba, valamint ingatlanokba történő befektetései együttesen nem haladhatják meg a szavatoló tőke 100 %-át.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozásaNem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A likviditás biztosításaHitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki. Folyamatosan köteles biztosítani likviditását, forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni, követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával. A likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet köteles készíteni.

53

22. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE, A FELÜGYELET INTÉZKEDÉSEI, BÍRSÁGAI, A FELÜGYELET ELJÁRÁSA (1999. ÉVI 124. TV., 1996. ÉVI 112. TV. XIV; XXIII. FEJ.)

PSZÁFA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

− a kormány irányítása alatt működő,− országos hatáskörű,− közigazgatási szerv, melynek

− felügyeletét a pénzügyminiszter látja el,− fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv.

Székhelye: Budapest. Feladatát csak tv. vagy tv. felhatalmazása alapján más jogszabály írhatja elő. A jogszabályban meghatározott feladatkörében nem utasítható.

A Felügyelet szervezeteA Felügyelet szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal.

A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van. A főigazgatót és helyettesét hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A főigazgató és helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.

A főigazgató:

− a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét,− gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,− irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

− ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,− biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését,− tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein,

− biztosítja, hogy a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács tagja, feladata ellátásához a Felügyeleti Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást kapjon,− felelős a Felügyeleti Tanács döntéseinek előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért.

Felügyelet főigazgatójának és helyettesének az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél.

Felügyeleti Tanács:− A Felügyelet élén a legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács áll.

− A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot hatéves időtartamra a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja. A Felügyeleti Tanács további tagjait – a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével – a miniszterelnök javaslatára hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat a Kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja.

A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

− a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítése,

− pénzügyi szervezet alapítási engedélyének kiadása, tevékenységi engedélyének visszavonása,

− a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlás kiadása, amelynek rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése,

54

− a Felügyelet általános ellenőrzési stratégiájának, valamint átfogó ellenőrzések ellenőrzési tervének jóváhagyása, ellenőrzési módszertan elfogadása.

A Felügyelet tevékenységének célja:− a pénz- és tőkepiac zavartalan és eredményes működésének,− a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, − a piaci viszonyok átláthatóságának, − a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítésének, továbbá − a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében:

− a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási− a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási,− az elszámolóházi,− a befektetés-kezelési, − árutőzsdei szolgáltatási,

− a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet szervező szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens és hatékony működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának elősegítése és folyamatos felügyelete.

A Felügyelet hatásköre kiterjed:− a hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra,

− a tőkepiaci tevékenységekre és szereplőkre,− a biztosítóintézetekre és a biztosítási tevékenységre,− az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakra,− a magánnyugdíj-pénztárakra,− a közraktározásra,− az egyes szakosított hitelintézetekre,− a kockázati tőkealapokra,− a fogyasztói csoportokra.

Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyet törvény v. törvény felhatalmazása alapján jogszabály a hatáskörébe utal. Határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani, megsemmisíteni nem lehet; azzal szemben fellebbezésnek sincs helye.

Feladatai:− engedély iránti kérelmek és más beadványok elbírálása,− nyilvántartások vezetése,− pénzügyi intézmények információszolgáltatása rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

− ellenőrzi és vizsgálja a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat meghatározó szabályok érvényesülését,− vizsgálja, elemzi, értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését,− intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére,− kivételes intézkedéseket hoz súlyos szabálytalanságok esetén,− bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés esetén, stb.

Intézkedések: előírások megsértése, hiányosságok megállapítása esetén:

− felhívja az intézményt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg a hiányosságok megszüntetése, illetve a helyzet javítása érdekében,

− javaslatot tehet alkalmazottak felvételére, illetve üzlet- vagy belső szabályzat kidolgozására, átdolgozására,− előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését,− kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására,− helyszíni ellenőrt rendelhet ki,

55

− megtilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti az osztalék, a díjak kifizetését, kölcsönök felvételét, nyújtását, stb.

Kivételes intézkedések: csődeljárást helyettesítő:− előírhatja a hitelintézet nem-banküzemi célú eszközeinek eladását, illetve a tőkeszerkezet rendezését,− korlátozhatja, megtilthatja a hitelintézet számára kötelezettségek vállalását, betétek és más visszafizetendő

források kifizetését, a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket,− meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét,− felügyeleti biztost rendelhet ki,− kötelezheti az igazgatóságot közgyűlés összehívására, stb.

A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb 1 évre felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve az intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti az intézmény megbízható, biztonságos működését,.A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz csak a Felügyelet engedélyével ruházható át. A Felügyelet az intézkedéseket és a kivételes intézkedéseket külön-külön, vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, ha:− fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye,

− a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, hogy fennáll annak veszélye, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

− a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatait, és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,

− a feltárt hiányosságok olyan mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet pénzügyi helyzetének értékelése.

Bírságok . Akkor szab ki bírságot, ha: − a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok előírásait, illetve− jegybanki rendelkezések előírásait megsértik.Megállapításakor mérlegeli:

− az előidézett kockázat, kár mértékét,− a felelős személyek együttműködését,− jó- vagy rosszhiszeműségét,− a kárenyhítési hajlandóságot,

− a jogszabályi és egyéb előírások megsértésének ismétlődését, súlyosságát,− adatok, tények információk, eltitkolását.

Bírság kiszabásának van helye továbbá azzal a hitelintézettel, vezető állású személlyel szemben, aki a törvényben, illetve a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, vagy késedelmesen, hiányosan teljesíti.

Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak, jogsértésnek vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított 2 éven túl, de legkésőbb az elkövetéstől számított 3 éven túl (jogvesztő határidő).

Nem kötelezhető bírság fizetésére:

− az az igazgatósági tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatala ellen tiltakozott és azt jegyzőkönyvben rögzítették,

− aki a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 8 napon belül tiltakozását az igazgatóságnak és a Felügyeletnek is írásban bejelentette.

A bírság mértéke:

− a jogsértéstől függően alakul, illetve a hitelintézet típusához igazodóan a törvényben meghatározott minimális jegyzett tőkét kell figyelembe venni. Ez alapján a jegyzett tőke:

− ▪ 0,1 %-1% -ig,− ▪ 0,5%-2% -ig,

− ▪ 1%-3% -ig terjed.A bírság egynapi tételének megfelelő összeg 50.000 Ft.

56

− vezető állású személlyel szemben kiszabott bírság összege: a bírsággal érintett személy megelőző évben a tisztségével, vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének 10%-50%-áig terjedhet. Amennyiben nincs ilyen jövedelme, a bírság összege 100.000 Ft-tól 1MFt-ig terjed.

− pénzügyi vállalkozással vagy pénzügyi intézménynek minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege 200.000 Ft –tól 2MFt –ig terjed

57

23. AZ ÖNKORMÁNYZAT ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI JOGA, KORLÁTAI

Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

Az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit (5)− saját bevételekből,

− átengedett központi adókból,− más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből,− központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint− támogatásokból teremti meg

Az önkormányzat adómegállapítási jogaA helyi adó az önkormányzat saját bevételeinek egyik eleme. A helyi adókra vonatkozó általános szabályokat az 1990. évi C.tv. határozza meg (kerettörvény). A törvény rögzíti a helyi adók fajtáit, mértékük felső határát, a mentességeket és a kedvezményeket, felhatalmazást az önkormányzat részére a helyi adó kivetésére. A települési önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati rendelettel állapítja meg az illetékességi területén fizetendő helyi adókra vonatkozó részletes szabályokat.

Az önkormányzat adómegállapítási joga kiterjed:

− adók bevezetésére, módosítására, hatályon kívül helyezésére,− bevezetés időpontjának, tartamának meghatározására,− az adó mértékének – a törvényi kereteken belül – a helyi körülményekhez való igazítására,− mentességek, kedvezmények adására,− részletszabályok megállapítására

Az adómegállapítási jog korlátai:− adótöbbszörözés tilalma (egy adótárgy – egy adónem)− a vagyoni típusú adók körében az adó alapját egységesen kell megállapítani

− az adó mértékét a törvényi maximumnál magasabban nem lehet megállapítani, a törvényi mentességeket nem szűkítheti

− a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót a kerületi önkormányzat nem működtetheti annak hatályon kívül helyezéséig, a főváros a kerületek hatáskörébe tartozó adót pedig a kerületek többsége (12) egyetértésének beszerzéséig nem működtetheti

− az évközi adórendelet – módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit

Vállalkozók részére csak a törvényben megállapított kedvezményeket adhat.

58

24. VAGYONI TÍPUSÚ HELYI ADÓK

Helyi adókAz 1990. évi C. tv. rögzíti a helyi adók fajtáit, mértékük felső határát, a mentességeket és a kedvezményeket, felhatalmazást az önkormányzatok részére helyi adó kivetésére. A települési önkormányzat a törvény keretei között önkormányzati rendelettel állapítja meg az illetékességi területén fizetendő helyi adókra vonatkozó részletes szabályokat.

A helyi adók rendszere

---

építményadó - idegenforgalmi adó- telekadó - kommunális adó:

• magánszemélyek kommunális adója

• vállalkozók kommunálisadója

!!!FONTOS!!!: 2006. január 1-től a tételes adóösszegben meghatározott adónemek esetében az önkormányzatoknak lehetősége van a törvényben rögzített felső határtól való eltérésre → az eltérés a fogyasztói árszínvonal eltéréseihez igazodhat.

VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK

ÉPÍTMÉNYADÓAz adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya az annak gyakorlására jogosult személy.

Az adó tárgya: az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény).

Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:− az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy− az építmény korrigált forgalmi értéke.

Az adó mértékének felső határa:

− 942,3Ft/m2 (2005-től), vagy− a korrigált forgalmi érték 3%-a

Mentességek, kedvezmények ⇒ Mentes az adó alól:− a szükséglakás,− a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2,− a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

− a költségvetési szerv, a közszolgáltató szervezet, valamint az egyház tulajdonában álló építmény,− a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Iparűzési adó

59

− az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek (pl. műtrágyatároló)

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése: a használatba vételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Adófelfüggesztés (2004.01.01-től):

− Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé

− Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani

− Az adófelfüggesztés az adóév első napjától, annak megszűnése napjáig tart

− Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig jelentheti be az illetékes adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe

Az adófelfüggesztés megszűnik:

− a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén − a megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.

− az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel.

Az adóhatóság minden adóév február 15-éig az adóévre előírt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történő feljegyzése iránt. A földhivatal a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt.

TELEKADÓAz adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha a telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adó alanya az annak gyakorlására jogosult személy.

Az adó tárgya az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet (telek).Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

− a telek m2-ben számított területe, vagy− a telek korrigált forgalmi értéke.

Az adó mértékének felső határa:

− 209,4 Ft/m2 (2005-től), vagy− a korrigált forgalmi érték 3%-a.

Mentességek, kedvezmények ⇒ Mentes az adó alól:

− az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt,− a közhasználatú közlekedési tevékenységet végző adóalany az e célra használt telek után,− a teleknek az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges része,

− az építményadónál adómentesként meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a helyi rendezési tervben előírtnál nagyobb, vagy annak hiányában a helyben szokásos mértéket meghaladja,

60

− az épülethez, épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó biztonsági terület,

− az erdő művelési ágban nyilvántartott terület.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése: Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség:

− a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján,− építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.

Az építmény- és telekadó együttesen is kivethető.

LUXUSADÓ: új adónem 2006.01.01-től!!!!!!!!! → 2005. évi CXXI. tv.Adó alanya:

− aki az adóév első napján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogggal nem terhelt LAKÓingatlan magánszemély tulajdonosa

− ha a lakóingatlant vagyoni értékű jog terheli: az annak gyakorlására jogosult magánszemély

Adó tárgya: a Magyar Köztársaság területén lévő, lakásnak vagy üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetve magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület, épületrész (ha a tv. szerint számított értéke a 100M Ft-ot eléri)

Adó alapja: az ingatlan számított értéke

Adó mértéke: a számított érték 100M Ft feletti részének 0,5%-a

Kétszeres adózás elkerülése → a luxusadóból levonható:− építményadó

− idegenforgalmi adó (üdülőépület után fizetett)− magánszemély kommunális adója

Adóhatóság: a lakóingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság → a bevétel a települési önkormányzat bevétele

61

25. KOMMUNÁLIS ADÓK

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJANem vethető ki együtt az építmény- és telekadóval.

Az adó alanya: az építményadónál és a telekadónál meghatározott, továbbá az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.Az adó tárgya: az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, beépítetlen belterületi földrészlet (telek). Továbbá a lakásbérleti jog.Az adó alapja az ingatlanok száma.Az adó mértéke: évi mértékének felső határa építményenként és telkenként, illetőleg lakásbérleti jogonként legfeljebb 12.564 Ft/év

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése: a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik az adókötelezettség. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJAAz adó alanya a vállalkozó, függetlenül a magánszemélyként fennálló kommunális adókötelezettségtől.Az adó tárgya a vállalkozó által foglalkoztatottak. Az adó alapja: az adóalany által az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma (m.vállaló + személyesen közreműködő tulajdonos).Az adó mértéke: felső határa az adó alapjaként számított létszámra vetítve 2094 Ft/fő/év. Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos része.

IDEGENFORGALMI ADÓAz adó alanya: adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt

- aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt,

- aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – az építményadónál meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.

Az adó tárgya: az önkormányzat területén nem állandó lakosként eltöltött vendégéjszaka, illetve az önkormányzat területén üdülésre alkalmas épülte, amely nem minősül lakásnak.

Az adó alapja:

− a vendégéjszaka szerinti adókötelezettség esetén ⇒ a megkezdett vendégéjszakák száma vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj

− az üdülésre alkalmas épület szerinti adókötelezettség esetén ⇒ az építmény hasznos alapterülete.

Az adó mértéke: felső határa:

− ha az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma ⇒ 314,1 Ft /fő/ vendégéjszaka,

− ha az adó alapja a szállásdíj ⇒ a szállásdíj 4%-a,

− ha az adó alapja az épület ⇒ az épület után évente 900 Ft/m2.

Mentességek, kedvezmények:A vendégéjszakák szerinti adókötelezettség alól mentes:

− a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély,− az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély,

− a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

62

− aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója.

Az adó beszedésére kötelezett:A vendégéjszakák után fizetendő adót:

− kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,

− a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,

− a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv,

− a fentiek alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől/ használójától az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be.

A vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is köteles befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

63

26. IPARŰZÉSI ADÓ

Nem ütközik a vállalkozók kommunális adójával. Választható adófajta, az önkormányzatok nem kötelesek bevezetni, mértéke mindenhol eltérő.

Az adó alanya: az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel gazdasági/ iparűzési tevékenységet kifejtő vállalkozó. Iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó tárgya: az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén kívül folytatja.Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó:

− piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,− építőipari valamint nyomvonalas vezetéképítési munkát végez,− magasépítést folytat,− természeti erőforrást tár vagy kutat fel.

Ha a tevékenység meghaladja a 30 napot, de a 180- at nem, akkor minősül ideiglenesnek a tevékenység.

Az adó alapja:Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBE), a közvetített szolgáltatások értékével (pl. alvállalkozói teljesítések értéke), valamint az anyagköltséggel.

Ezt az adót akkor is meg kell fizetnie a vállalkozónak, ha veszteséges.Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozónak kell megosztania. Ha az adóalap 100 MFt alatt van, két lehetőség közül választhat a vállalkozó: bérarányos vagy eszközarányos megosztás szint osztja meg az adókötelezettségét, adóalapját. Bérarányos megosztás esetén a megosztást a kifizetett összes bérköltség megoszlása határozza meg. Eszközarányos megosztás esetén a tárgyi eszközök állománya, valamint a lízing- és bérleti díjak a meghatározók. Ha az adóalap 100 MFt felett van, a vállalkozó nem választhat az adókötelezettség megosztásának módját illetően.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani (Napi adótétel van mellérendelve). Minden megkezdett nap egy egész napnak számít.

Az adó mértéke: Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén tevékenységenként eltérő a napi tétel mértéke ⇒ piaci vásározó tevékenység esetén max. 1000 Ft lehet, magasépítésnél pedig 5000 Ft.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnéseAz iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

AdókedvezményekCsak annak adhat az önkormányzat kedvezményt a helyi iparűzési adó tekintetében, akinél a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Minden adóalanyra egységesen kell megállapítani az adókedvezményt.

64

27. GÉPJÁRMŰADÓ

1991. évi LXXXII. tv. a gépjárműadóról

Tárgyi hatály:− belföldi gépjármű, pótkocsi, − a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű A törvény hatálya nem terjed ki:

− a belföldi mezőgazdasági vontatóra, − a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára

− a munkagépre, − a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre− a motorkerékpárra, ha hajtómotorjának lökettérfogata a 250 cm3-t nem éri el− az EU tagállamaiban nyilvántartott tehergépjárművekre

A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA

Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

− a gépjármű azon tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója, akinek/amelynek a nevére – a hatósági nyilvántartásnak az év első napján fennálló állapota szerint – a forgalmi engedélyt kiállították. Több tulajdonos esetén az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.

− év közben használatba vett új vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit/amelyet ez alkalommal tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban feltüntettek

− amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

− gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.

− az adó alanya az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adókötelezettség keletkezése

− Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

− Az adókötelezettség az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése− Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is

kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

− Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

− Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

65

Adómentesség

− a költségvetési szerv, az egyház, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság tulajdonában lévő gépjármű,

− a társadalmi szervezet, az alapítvány tulajdonában levő gépjármű abban az évben, amelyet megelőző évben a gépjármű tulajdonosának jövedelem- (nyereség-) adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

− a helyi és a helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű,− bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű,

− az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó,

− az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tarzózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - tulajdonában lévő gépjármű.

Az adó alapja

− a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).− tehergépjármű esetében - ide nem értve a nyergesvontatót, valamint a lakópótkocsit - az adó alapja a közúti

közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke

− adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1200 Ft.

− az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 8000 Ft, míg a tehergépjármű után 40 000 Ft adót kell fizetni. A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 20 000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

Adókedvezmény

− 20%-os adókedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján:− 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet− a szabályozott katalizátorral ellátott benzinüzemű gépjárművetENSZ-EGB előírásnak megfelelő tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár –, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 4).

− 30%-os kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján:− 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 6, 7 vagy 8),− a legalább EURO 3 előírásnak megfelelő tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár –, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 7 vagy 8).

− 50%-os kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján a kizárólag elektromos meghajtású, a hybrid meghajtású, valamint a tiszta gázüzemű személyszállító gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 5).

− Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével – fuvarokmánnyal igazoltan – olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az adókedvezmény mértéke:

− 30-60 járat esetén a tehergépjármű után fizetendő adó 10%-a

− 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre fizetendő adó 10%-a (adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.)

Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti – fuvarokmánnyal igazolt – igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el.

66

Az adó megállapítása és kezelése:

− az adóztatási feladatokat az adóalany lakcíme, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóság

− amennyiben a hatósági nyilvántartás a székhelyet és a telephelyet egyaránt tartalmazza, akkor a telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult a gépjármű adóztatására.

− változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni.

− az „E” és „P” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.

− amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.

A KÜLFÖLDÖN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA

Az adó fizetésére kötelezett: az üzembentartó

Az adókötelezettség kezdete: a Magyar Köztársaság területére való belépés napja

Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése:

− megszűnik : azon a napon, amelyen a Magyar Köztársaság területét elhagyja

− szünetel : a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlanság időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.

Adómentesség:

− a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut a Magyar Köztársaság területén, a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi – attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő:

− vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), − a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi – attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő – határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

kivéve:

− előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,

− utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,− ha a meghatározott távolságot (max. 70 km légvonalban) túllépte.

− azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű.

− részben vagy egészben mentes: az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét – ideértve az adó mértékét is – nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja

− a NATO és tagállamai, valamint a Békepartnerség más részt vevő államainak katonai szolgálati gépjárművei

A fizetendő adótétel és a megfizetés módja:

− a 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt gépjármű (e bekezdés alkalmazásában a járműszerelvény is) esetén az oda, illetve a visszaútra: 10.000-10.000 Ft; tranzit cél esetén: 20.000-20.000 Ft

− a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30.000-30.000 Ft adót kell fizetni; tranzit cél esetén: 60.000-60.000 Ft

− fenti adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra vonatkoznak. Minden megkezdett 48 óránként kell az adót megfizetni.

− a fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a forgalomkorlátozási időszak (pl. kamionstop hétvégén)

67

− az adótételt illetékbélyeggel kell megfizetni, melyet a közúti fuvarozási engedélyre kell felragasztani a Magyar Köztársaság területére való belépéskor. Adózó a felragasztást követően köteles a belépés időpontját (év-hónap-nap-óra) az illetékbélyegekre rávezetni.

− fizetési kötelezettség teljesítése (illetékbélyeg) nélkül legfeljebb a Magyar Köztársaság területére való belépéstől számított 5 km-es körzethatáron belül lehet szankciómentesen közlekedni

Az adó megfizetésének ellenőrzése:

− az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését a vámhatóság végzi: A vámhatóság az illetékbélyeget érvényteleníti, a tehergépjármű rendszámát és a lerótt illeték összegét nyilvántartásba veszi.

− adófizetési kötelezettség elmulasztása: a vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén határozattal állapítja meg, határozata – fellebbezésre tekintet nélkül – azonnal végrehajtható

− az adóhiányt és a bírságot az adózó illetékbélyeggel, ennek hiányában készpénzzel fizeti meg

− az adóhiány és bírság megfizetéséig a vámhatóság a gépjármű továbbhaladását megakadályozhatja (kivéve az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű). Ebben az esetben a fizetési kötelezettséget a tulajdonossal, illetve a tényleges üzembentartóval szemben kell érvényesíteni.

68

28. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE

69