BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal 1868-ban.

VaskohászatÖntészetFémkohászatJövõnk anyagai, technológiáiEgyesületi hírmondó

143. évfolyam2010/5. szám

Kohászat

VVaasskkoohháásszzaattTaakkáácss Issttváán � Szzentte Tünde60 éve kezdõdött Dunapentele határá-ban egy új vasmû építése

ÖÖnttéésszzettMezzzzölnéé Sinkkaa Tünde � Dúl JenõNövelt szilárdságú gömbgrafitos vas-öntvény elõállításaPilissssy LaajoossAdalék a szilumin nemesítését feltalá-ló, magyar születésû Pacz Aladár mun-kásságához

FFéémmkkoohháásszzaattToolnaay Laajooss � FFöldváári Béélaa � MihháályfiGááboorA MAL Zrt. másként. Fémes és nemfé-mes termékek és technológiákLéévaai Gááboor � Goodzzssáákk Melindaa �Máárkkuss Róbertt � Törökk TaammáássSzíneshorganyzott acél próbalemezekvizsgálata GD-OES mélységprofil-elem-zõ spektrometriával

Jövôônkk aanyaaggaai,, ttechhnoológgiáái Páálmmaai ZoolttáánMódszer fémek speciális anyagjellem-zõinek közelítõ meghatározására nagy,gyors deformáció extrém körülményeiközött

Naaggy Péétter � Haavaassi Laajooss � Káálaazzi Zoolttáán

Fûrészlapfogazat lézersugaras kezeléseKaapttaay GyörggyHatárfelületi jelenségek a fémesanyag-gyártásban IV.Ahatárfelületi gradienserõ

EEggyessületti hhíírmmoondóEmléktanulmányút ErdélybeA Korróziós Figyelõ 50 éve

Szzerkkesszzttôôsséégg: 1027 Budapest, Fô utca 68., IV. em. 413. � Telefoon: 201-7337 � Telefax: 201-2011 � Levéélcíímm: 1371 Budapest,Pf. 433. vagy kohaszat@mtesz.hu � FFelelôôss sszzerkkesszzttôô: dr. Lenggyel Káárooly � A sszzerkkesszzttôôsséégg ttaaggjaai: dr. Buzáné dr. DénesMargit, dr. Klug Ottó, dr. Kórodi István, Lengyelné Kiss Katalin, Schudich Anna, Szende György, dr. Takács István, dr. TardyPál, dr. Török Tamás � A sszzerkkesszzttõbizzoottttssáágg elnökke: dr. Sándor József. A sszzerkkesszzttõbizzoottttssáágg ttaaggjaai: dr. Bakó Károly, dr.Csurbakova Tatjána, dr. Dúl Jenõ, dr. Hatala Pál, dr. Károly Gyula, dr. Kékesi Tamás, dr. Kórodi István, dr. Ládai Balázs, dr. RégerMihály, dr. Roósz András, dr. Takács István, dr. Tardy Pál � Kiaadó: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület �FFelelôôss kkiaadó: dr. Nagy Lajos � Nyoommjaa: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza, Gábor Áron u. 2/a � HU ISSN 0005-5670 Belsôtájékoztatásra, kereskedelmi forgalomba nem kerül. � A közölt cikkek fordítása, utánnyomása, sokszorosítása és adatrend-szerekben való tárolása kizárólag a kiadó engedélyével történhet. � Intternettcíímm: www.ombkenet.hu/bkl/kohaszat.html

TARTALOOM FFROOM THEE CCOONTEENT

Öntészet rovatunkat az 1950-ben indí-tott és 1991-ben megszûnt önálló szak-lap, a BKL Öntöde utódjának tekintjük.

1

13

16

31

25

57

37

45

55

41

Issttváán Taakkáácss �Tünde Szzentte: CCoonssttructtioon oof newiroon woorkkss waass laaunchhed 60 yeaarss aaggoo,, aatt tthhe boor-der oof villaagge Dunaapenttele ... ... ... ... ... ... ... 1Authors describe the circumstances of building ofthe iron works, celebrating its 60th anniversaryand the justification of its creation. They demon-strate the developments of the works and theirresults. There are reported the anniversary's celeb-ration and the declaration of the general directorhaving prepared the privatisation of the works andthat one of the new owner's first general directorrelating the future of the works.

Tünde Mezzzzölnéé Sinkkaa - Jenõ Dúl: Prooducttioon oofducttile iroon caassttinggss oof elevaatted ssttrenggtthh ... ... 13 The object of the paper is the examination of fac-tors affecting the properties of the modulargraphite cast iron for the reliable production ofsuch castings and eliminating the most frequentand avoidable mistakes. The results shown areoriginated from the experimental and developmentstage of the production of a part to be assembledinto a vehicle running gear at Busch-Hungária Co.Ltd. We examined samples taken from brake cal-lipers, in the laboratories of Miskolc University andBusch-Hungária Co. Ltd.

Laajooss Pilissssy: A coonttributtioon ttoo tthhe aacttivittiess oofAlaadaar Paaczz boorn in Hunggaary,, hhaavingg inventted tthhemmoodificaattioon oof ssilumminss ... ... ... ... ... ... ... ... 16On the base of his recent investigations, the authorcorrects and complements the statements of his1991's paper.

Laajooss Toolnaay � Béélaa FFöldváári � Gááboor Mihháályfi: MALZrtt froomm aanootthher persspecttive Mettaallic aand noon-mmettaallic prooducttss aand ttechhnoolooggiess ... ... ... ... 25Authors provide an overview on the recent changesin the life of MAL group of firms, expansion of pro-duct selection with production of special aluminaproducts and plans for the future.

Gááboor Léévaai � Melindaa Goodzzssáákk � Róbertt Máárkkuss �Taammááss Törökk: EExaamminaattioon oof cooloour ggaalvaanizzedsstteel sshheett ssaammpless by GD-OOEES deep proofileaanaalyssingg sspecttroommettry ... ... ... ... ... ... ... ... ... 31Hot-dip galvanization of unalloyed steel products(sheets, long products, welded structures etc.) forcorrosion protection is a well-known processapplied widely in the metal industry's practice. Thesurface colouration of hot-dip galvanized productsis most frequently realised with pigmented organiccoatings (so called duplex coatings). Alloying thehot-dip galvanising bath with reactive metals (e. g.Ti, Mn [1]) even by itself can result surface reac-tions colouring dip-hot galvanised products. Wetried to investigate such effect of alloying with tita-

nium under laboratory conditions in the surfacetechnical laboratory of the Metallurgical andFoundry Department with plasma generated (GD)deep profile analysing spectrometry recently star-ted up.

Zoolttáán Páálmmaai: A mmetthhood foor tthhe aapprooximmaattedettermminaattioon oof tthhe sspecific mmaatteriaal prooperttiess oofmmettaalss under tthhe exttremme coondittioonss oof faasstt defoor-mmaattioon ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. 37The common feature of the different forming tech-nologies is that the deformation is concentrated intoa relatively narrow shear zone. The behaviour of thematerial can be defined only by specific materialproperties, the definition of which is difficult andcostly. We have developed a new method for thecomparatively simple and cheap definition of thesespecific material properties based on the well-knowntheory and the sophisticated measuring technologyof cutting. To achieve this we have developed ourprevious dynamic technological model, which isdescribed by evolution and delay differential equa-tions. As an example, in the case of a steel with 13%Cr content T» 520 � 555 °C, g = ef , » 2,6 � 2,8 g= ef » 10-4 s-4, the thermal softening k » 0,98 +0,016 MPa/K, the strain rate sensitivity constantk » 0,034 + 0,009 and the strain hardening expo-nent n» 0,17 + 0,005.

Péétter Naaggy � Laajooss Haavaassi � Zoolttáán Káálaazzi: Laasserbeaammttreaattmmentt oof baandssaaw blaadess ... ... ... ... ... ... ... ...41The paper presents the main characteristics of thewood-working bandsaw blades, which are the mostused tools in the woodworking industry. The authorsshow their results which were obtained by carryingout of a research project that aimed the elaborationof a laser surface alloying based new technology forextension of the blade�s cutting lifetime. The woodcutting tests show that the developed methodincreased very significantly the cutting performanceof the new bandsaw blade.

Györggy Kaapttaay: Intterfaaciaal phhenoommenaa in mmettaallicmmaatteriaalss ttechhnoolooggiess. Paartt 4. Thhe intterfaaciaal ggraa-dientt foorce ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 45In the fourth part of this series of papers the equa-tion for the interfacial gradient force is derived.This force is induced by the temperature gradientor by the concentration gradient. The interfacialgradient force drags phases from places with high-er interfacial energy towards places with lowerinterfacial energies. Thus, under the influence ofthis force phases usually migrate from places at lowtemperature towards places at a higher tempera-ture and also from places of low to places of higherconcentration of an interface active component(relative to the given phase).

..

1. A vasmû megépítésének elõzményei,indokoltsága és mûködésének eredmé-nyessége

Egy magyarországi új vasmû építésére1938�1942 között a hadiipar acélellátásá-hoz, a háború után az ország iparosításá-hoz, a más forrásból ki nem elégíthetõ nö-vekvõ acéligény biztosítására készültektervek.

A Gyõrben 1942-ben elkezdett, a bom-bázások miatt meghiúsult gyárépítés után(mohácsi próbálkozást követõen) 1950.május 2-án Dunapentele határában kez-dõdött meg egy 450 kt/év (900 kt/év-rebõvíthetõ) kapacitásúra tervezett acélle-mezt gyártó, teljes ciklusú (mai szóhasz-nálattal integrált) kohászati kombinátépítése.

Az eredeti elképzeléseket meghaladó-an a gyár mellé a 20 000 fõre tervezett la-

kótelep helyett egy 60 000 lélekszámú vá-ros is épült, és 55�60 év alatt a mû acél-gyártó kapacitása a véglegesre tervezett-nek is közel a duplájára, évi 1,5�1,7 milliótonnára nõtt.

A beruházás próbára tette a magyargazdaságot, ezért � fõként politikai okok-ból � többször úgy minõsítették, hogy ezaz ország gazdaságának erõ feletti vállal-kozása volt. Az állítást hozzáértõk számoshelyen megcáfolták, mégis gyakran halla-ni, hogy a vas és acél országává kívántunkválni. Tudott, hogy nem lettünk acélnagy-hatalommá.

Igaz persze, hogy az 50-es évek elsõ fe-lében a nagy hadikiadások mellett a ne-hézipar költséges, gyors ütemû fejleszté-se a mezõgazdasági beruházásokat és azéletszínvonalat nagyon hátrányosan érin-tette. 1953 második felében átmenetilegle is állították a vasmû építését. Az acélra

azonban szüksége volt az országnak, ígyaz építés folytatódott.

Fontos megjegyezni, hogy 1988-ig or-szágunk acélfelhasználása hozzávetõlegazonos volt a hazai acéltermeléssel, ui.acélexportunk és acélimportunk kiegyen-lítette egymást. Mi évtizedeken át olcsób-ban állítottuk elõ az acéltermékeket an-nál, mint amennyiért külföldrõl beszerez-hettük volna.

A magyar vaskohászat � a '80-as évekelsõ felének gazdasági problémái mellettis � az 1980�1987 közti nyolc évben többmint kétmilliárd dollárral járult hozzá azország devizabevételeihez, s ez alatt azexport-import mérlegében több mint egy-milliárd dollár az aktívum. Tény, ehhez azis hozzájárult, hogy importunk döntõenrubel-, exportunk egy része dollárelszá-molású volt.

Közgazdászok számításai szerint a Du-nai Vasmû 1968-ra az államnak visszafi-zette azt a 10 milliárd forintot, amit a be-ruházásra fordítottak.

A mû a rendszerváltás utáni gazdaságirecessziót is átvészelte, a melegen és hi-degen hengerelt acéllemez, valaminttovábbfeldolgozott termékeire sikerült pi-acot találnia. A kombinát � a régebbenépült hazai vaskohászati mûvektõl eltérõ-en � talpon maradt. Tevékenysége munkátadott és ad átlagosan 10 000 embernek,de több mint 100 000 magyar állampolgármindennapjaira van hatással.

2. A Dunai Vasmûrõl korábban megjelentfõbb jubileumi kiadványok

A Dunai Vasmû történetének nagyobb ré-szét a szakmához szorosan kötõdõk többjubileumi kiadványból is megismerhették.Készültek összeállítások a kombinát ésegyes gyártó egységei 30, 35, 40 éves mû-ködésérõl.

143. évfolyam, 5. szám � 2010 1

ROVATVEZETÕ: dr. Takács István és dr. Tardy Pál

VASKOHÁSZAT

Dr. Takács István okl. kohómérnök 1984-ben védte meg acélgyártási témájú doktori ér-tekezését. 1961-tõl 1974-ig acélgyártó, energetikus és termelésvezetõ, 1993�2005 kö-zött energotechnológia menedzser beosztásokban dolgozott a Dunai Vasmûben. A köz-tes 19 évben a TÜKI tudományos osztályvezetõje, illetve mûszaki fõtanácsosként vállal-kozásvezetõje volt. 10 éven át, 2006-ig az OMBKE választmányában képviselte a vasko-hászokat. Részletes szakmai életrajzát 70. születésnapi köszöntése alkalmából lapunk2008. 2. számában közöltük.Szente Tünde a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Fõiskolai Karán1983-ban alakítástechnológusi oklevelet szerzett. A Dunai Vasmû gyártörténettel fog-lalkozó munkacsoportjához kerülve üzemtörténet-írás volt a feladata. Folytatta tanul-mányait; elõbb a közmûvelõdés-pedagógia, majd a szociológus szakot végezte el sike-resen. Fõ tevékenységévé ettõl az idõtõl a társadalomkutatás vált. Irányításával adta kia Dunatáj Kiadó Kft. � többek között � a vállalat 50. évfordulójára megjelent Dunai Vas-mû Krónikát.

A szerzõk a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján a 60 éves jubileumátünneplõ vasmû építésének körülményeirõl, a létesítés indokoltságáról írnak.Bemutatják a kombinát fejlesztéseit, s azok eredményeit. Beszámolnak a jubileumiünnepségrõl és ismertetik a gyár privatizációját elõkészítõ vezérigazgató és az újtulajdonos elsõ vezérigazgatójának a gyár jövõjét érintõ nyilatkozatait.

TAKÁCS ISTVÁN � SZENTE TÜNDE

660 éve kezdõdött Dunapentele határában

egy úúj vasmû építése

22 VASKOHÁSZAT

A gyáralapítás 50 éves évfordulójárakészült el a közel 600 oldal terjedelmûDUNAFERR Dunai Vasmû Krónika. Ezt azanyagot 14 fõs szerkesztõbizottság állí-totta össze dr. Szabó Ferenc és HorváthIstván vezérigazgatók elnökletével.

A szélesebb körben elérhetõ szakla-pokban is megemlékeztünk a Dunaferr 50éves jubileumáról. A BKL Kohászat 2000.szeptemberi�októberi számában a mû ak-kor aktív szakemberei részletesen bemu-tatták az egyes gyártóegységek és gyártá-si technológiák fejlesztéseit, a termékekértékesítésének alakulását és a gazdálko-dás eredményességét.

A Gép c. folyóirat 2000. decemberi szá-mát szentelte a vasmû jubileumának. Eb-ben a számban a karbantartás, a villamosfejlesztések, a mûszerezés, az anyagvizsgá-lat és az irányítástechnika szakemberei fog-lalták össze az elsõ 50 évben történteket.

Úgy véljük, a visszatekintés a korábbiévfordulókon, így az 50 éves jubileum al-kalmával és most, a gyáralapítás 60. évé-ben sem volt öncélú vagy haszontalan. Amár hivatkozott DUNAFERR Krónika szer-kesztõi a könyv elsõ oldalán munkájukcélját az alábbi, Anatole France-tól vettidézet segítségével jelölték meg: �A múltaz egyetlen emberi valóság. Csak a múlt-tal alkothatjuk meg a jövendõt.�

33.. AAzz eellssõõ 5500 éévv vváázzllaattooss áátttteekkiinnttééssee

Jelen írásunkban is a fenti célt tartottukszem elõtt. Az elõzmények után a vasmûtörténetének elsõ 50 évét nem taglaljuk

részletesen, de azt éreztük, nem lenneelegendõ, ha csak az elmúlt 10 év esemé-nyeirõl írnánk. A jobb áttekintés végett ateljes 60 év történéseit fõbb vonalakbanáttekintjük. A kombinát tevékenységefolytatólagos, még ha a fejlesztések, agazdaság változásai vagy a tulajdonosvál-tozás alapján jellemzõ szakaszokra isbontható.A Krónika szerkesztõi az 50 évet az alábbifejezetek szerint tárgyalták:� A Duna-menti vasmû alapvertikumánaképítése, üzembe helyezése (1950�1965)

� Város és gyár születik a Duna mentén(1950�1955)

� Megtorpanás után (1956�1965)� A Dunai Vasmû stabilizálja termelését,megalapozza mûködõképességét(1966�1980)

� Válság és megújulás (1981�1990)� Metamorfózis, avagy úton a versenyké-pes piaci mûködés és a nemzetközi hír-név felé (1991�2000)

Az utóbbi 10 év eseményei nagy mozgal-masságot mutattak, melyet e szerint sza-kaszolhatunk:� Mély acélipari válság (2001�2002)� Felkészülés a privatizációra(2003�2004)

� Acélipari konjunktúra, majd pénzügyivilágválság (2005�2010)A továbbiakban hozzávetõleg mi is a

fenti fejezetek szerint emeljük ki a fontos-nak ítélt eseményeket.

Valamennyiünk által tudott, hogy egygyár szakembergárdája munkájának fel-tételeit a tulajdonos, illetve annak elsõ-

számú megbízottja (igazgatója, vezér-igazgatója) teremti meg. Erre tekintettel� mûszaki szaklapban talán szokatlanul �az õ tevékenységüket most mindenkép-pen be kívánjuk mutatni és röviden mél-tatni.

Talán nem véletlen, hogy � kisebb átfe-désekkel � a gyár egy-egy jellemzõ mûkö-dési szakasza és a vezérigazgatók regná-lási ideje egybeesik. Sebestyén János1950�1953, Borovszky Ambrus1953�1975, dr. Szabó Ferenc 1976�1991,Horváth István 1992�2001, Tóth László2001�2002, Hónig Péter 2002�2005 kö-zött, Sushil Trikha 2005-ben, míg ValeriyNaumenko 2006�tól vezette ill. vezeti avállalatot.

33..11 AA ggyyáárr tteerrvveezzééssee,, aazz ééppííttkkeezzééss eellssõõéévveeii

A gyár tervezésérõl és az építés elsõ évei-rõl szólva nem mulaszthatjuk el, hogy neméltassuk Sebestyén János elévülhetet-len munkásságát. Õ1946-tól 1953-ig,hét éven át irányí-totta az új vasmûtechnológiai kon-cepciójának kialakí-tását, beruházásá-nak elõkészítését ésépítését. Munkájasorán, a nemzetközitrendeket is tanul-mányozva, az országlegjobb szakembereire támaszkodott.Tettmájer Alfrédnak, a Rima Rt. szakem-berének 1948. decemberi javaslata alap-ján szakított a korábbi koncepciókkal,melyek vegyesen, rúd- és lapostermékgyártását tervezték. Elérte, hogy az újvasmû tisztán laposáru profilra épüljön.Ez a döntés hosszú távra megalapozta agyár sikereit, hiszen az ipar laposáru fel-használása nõtt leginkább az utóbbi félévszázadban.

Sebestyén János az OMFB megszerve-zõjeként annak általános elnökhelyettesevolt nyugdíjazásáig. Nyugdíjba vonulásaután, mint elnöki tanácsadó, a vasmû je-lentõs fejlesztéseihez még 1988-ig erköl-csi és szükség szerint anyagi támogatástis nyújtott. Önzetlen munkáját 1954-benKossuth-díjjal, 1983-ban Állami Díjjal is-merték el.

Nem feledhetjük a város és a gyár épí-tõinek az építés elsõ éveiben a sártenger-

11.. áábbrraa.. A koksz- és nyersvasgyártás alakulása

SSeebbeessttyyéénn JJáánnooss

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 33

rel és a mostoha körülményekkel való küz-delmét sem. 1950-tõl Sebestyén Jánoshelyettese, Borovszky Ambrus volt az, akia helyszínen irányí-totta a munkálato-kat. Õt 1953-ban ne-vezték ki a vasmû ve-zetõjének. Boró,ahogy a gyár dolgo-zói és a város lakóinevezték, teljes el-tökéltséggel, bátor-sággal, minden ere-jével a gyár és a vá-ros boldogulásáérttevékenykedett. 1953 júliusa után, ami-kor az építkezéseket kormányrendelettelátmenetileg leállították, az állagmeg-óvásra kapott pénz egy részét � sokat koc-káztatva � a már leszállított gépek beépí-tésére fordította, így az építés folytatásá-

nak hivatalos engedélyezése után az ere-detileg tervezetthez képest kevés késésselfelépülhettek a gyártóüzemek. BorovszkyAmbrus maximálisan támogatta a fejlesz-téseket, és a kollektívamunkájáhozmegte-remtette a jó feltételeket.

33..22 AAzz eellssõõ nnyyeerrssvvaassccssaappoolláássttóóll aazz aallaapp--vveerrttiikkuumm tteelljjeess kkiiééppííttééssééiigg

1954-tõl � az elsõ kohó, majd a két acél-gyártó kemence üzembe helyezésétõl � atermelés és az építkezés párhuzamosanfolyt, de fontos, hogy már eközben is lé-nyeges mûszaki fejlesztések történtek. Aharmadik és negyedik acélgyártó kemencepl. már más, Maerz-konstrukcióban épültmeg, a meleghengermûbe pedig az erede-tileg tervezett négy helyett öt állványt te-lepítettek. Ugyanitt 1963-tól a RépásiGellért által irányított acélmetallurgiai

fejlesztések lehetõvé tették az öntecsektermelékenyebb, gazdaságosabb, ún.egymelegbõl való kihengerlését. Ebben amunkamódban elmaradt az öntecsek bu-gává nyújtása után azok lehûtése és újra-hevítése.

1965-re minden termékbõl a tervezett-nél többet, így 615 kt acélt, 410 kt mele-gen hengerelt lemezt, közel 800 kt kok-szot és 640 kt nyersvasat termelt a gyár(1�3. ábra).

33..33 AA tteerrmmeellééss ddiinnaammiikkuuss nnöövveellééssee ffeejj--lleesszzttéésseekkkkeell

1965 után olyan további fejlesztések(Maerz-kemencék átépítése nagyobb be-téttérfogatú Maerz-Boelens kemencékké,az acélgyártás oxigénes intenzifikálásastb.) történtek, melyekkel 1970-re sike-rült elérni a 900 kt-s acéltermelést, éstöbb mint 900 kt öntecset hengereltek ki.Nem volt tehát szükség a berendezésekduplikálására, az építés tervezett II. üte-me el is maradhatott.

Az 1965-tõl már üzemelõ hideghen-germû termelése 350 kt volt.

Az 1970 után megvalósítottt fejleszté-sek a termelés további dinamikus növeke-dését eredményezték. A kohók térfogatá-nak növelése, a folyamatos öntõmû üzem-be helyezése, a meleghengermû elõnyúj-tója sorvonómotorjának nagyobb teljesít-ményûre cserélése után 1976-ban már kö-zel 1200 kt acélt, 1000 kt melegen hen-gerelt lemezt gyártottak. Ekkorra futottfel a másodtermékek, a spirálisan hegesz-tett csövek, a nyitott és zárt profilok, va-lamint a lemezradiátorok termelése is. Afajlagos anyagkihozatal és az energiafel-használás is sokat javult (4. ábra).

Borovszky Ambrust nyugdíjba vonulá-sakor büszkeséggel tölthették el a gyáreredményei, és persze a városban meg-épült szép létesítmények is. Munkájáértszámos kitüntetést kapott, többek közöttnégy alkalommal a Munka Érdemrendarany fokozatát és 1970-ben Állami Díjat.

33..44 AA ''8800--aass éévveekk ffeejjlleesszzttéésseeii,, aazz aaccééllggyyáárr--ttááss ééss aaccééllöönnttééss ssttrruukkttúúrraavváállttáássaa

A vezérigazgatói székbe 1976-tól dr. Sza-bó Ferenc közgazdász került, elmondásaszerint sem véletlenül, mert a gazdasá-gossági kérdések ekkorra fontossá váltak.Regnálása elsõ harmadában,1981-benkezdte meg mûködését az acélgyártó kon-

22.. áábbrraa.. Az acélgyártás és az acélöntés technológiaváltása

BBoorroovvsszzkkyy AAmmbbrruuss

verter, de az egyébfeltételek (pl. akoksz minõsége vagya nyersvasellátott-ság) nem voltak jókennek kihasználá-sához, és ameleghen-germû termelése avegyes betét (öntecsés folyamatos öntés-sel gyártott bramma)miatt nehezen volt programozható.

1983-ban a folyamatos öntõmûbe üst-fordítókat telepítettek, ezzel megnõtt akapacitása. A meleghengermûbe 1984-ben � többévi elõkészítés után (a szalag-sort mentesítendõ a táblagyártástól) �különálló lefejtõ daraboló sor került.

1986-ban lépett üzembe az új kokszo-ló, amivel együtt dr. Szabó Ferencnek si-került elérnie a kormánynál, hogy új for-rásokat igénybe véve a kohókat alkalmas,jó betéttel lehessen ellátni. Ezzel és az újkokszolóban gyártott száraz oltású koksz-szal több nyersvasat, s így több acélt lehe-tett gazdaságosan termelni.

Az 1988-ban elért 1486 kt-s acélterme-lési csúcsot a bekövetkezett recesszió mi-att csak tíz év elteltével sikerült túlszár-

nyalni. A vas- és acélgyártási fejlesztések-kel lényegében 1986-ra az acélöntés,1993-ra pedig az acélgyártás struktúra-váltása is befejezõdött. A gazdaságosságimutatók � az optimálisnál kisebb térfoga-tú kohók üzemeltetése ellenére is � világ-színvonal közeliekké váltak (2. és 4. ábra).

Nagyléptékû, ambiciózus fejlesztésiprogram készült az 1988�1992 közti idõ-szakra a folyamatos öntést, a meleghen-

gerlést és az acélmetallurgiát érintõen. Afolyamatos öntõmûnél a terv a hûtõrend-szer és a kristályosító átalakítását, továb-bá PLC-s vezérlés kialakítását tartalmazta.A meleghengermûbe elõlemez csévélõ ésegy hatodik, új hengerállvány, valamint25 tonnás lemezcsérélõ beépítését irá-nyozták elõ. Napirenden volt az elõnyújtóvízszintes állványának cseréje és lemez-vastagság-szabályozó telepítése is.

44 VASKOHÁSZAT

44.. áábbrraa.. A termelés alakulása, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkenése

FFaajjllaaggooss eenneerrggiiaaffeellhhaasszznnáállááss,, GGJJ//ttaaccééll

SSzzaallaaggtteerrmmeellééss,, kktt

AAnnyyaaggkkiihhoozzaattaall,, kkgg bbeettéétt//tt sszzaallaagg

SSzzaabbóó FFeerreenncc

33.. áábbrraa.. A hengermûvek fõbb fejlesztései, a hengereltáruk termelési adatai

GGJJ//tt

aaccééll

kktt,, kkgg//tt

Az acélgyártásban a konverterbe inert-gáz alulról történõ fúvatásával az acélokoxigéntartalmának csökkentését, az ön-tõmûben zárt öntési lánc kialakításával azacélbrammák kis zárványtartalmát, homo-genitását, repedésmentes jó felületét kí-vánták biztosítani. A gazdaságilag mosto-ha években ezeket a fejlesztéseket sze-rencsére végre is hajtották, csupán a 25tonnás csévélõ és a lemezvastagság-sza-bályzó beruházása késett néhány évet.

Ezeknek, és az 1986�1988 közötti, fel-lendülést eredményezõ fejlesztésekneknagy szerepe van abban, hogy a mû alkal-massá vált a '90-es évek elsõ felében mé-lyülõ gazdasági recesszió elviselésére, azexportorientált értékesítésre.

Dr. Szabó Ferenc 1991 végén azzal a jóérzéssel mehetett nyugdíjba, hogy vezér-igazgatósága elsõ kb. 10 évének küzdel-mes tevékenysége 1986�91 között mármeghozta gyümölcsét. Alapos, körülte-kintõ munkájával számos más kitüntetésmellett a Munka Érdemrend arany fokoza-ta kitüntetést is kiérdemelte.

33..55 TTaallppoonn mmaarraaddááss aa rreennddsszzeerrvváállttááss uuttáánn,,ssiikkeerreess kkiibboonnttaakkoozzááss aa ''9900--eess éévveekk mmáássoo--ddiikk ffeelléébbeenn

Horváth István pályázat útján nyerte el avezérigazgatói beosztást, 1992. január1-jével nevezték ki. Ez a munka nem voltszámára új, hiszen 1989-tõl fejlesztésiigazgatóként õ volt a vezérigazgató he-lyettese, és kombinát szinten együttmû-ködött azzal a nagy elõdöknél fiatalabb,de nem kevésbé felkészült szakember-gárdával, akik a '80-as évek második fe-

lében végrehajtottfejlesztéseket irá-nyították, levezé-nyelték. Az új vezér-igazgató feladataóriási volt, a kombi-nát talpon maradá-sának biztosítása.

A magyar gazda-ság acéligénye 1990után drasztikusanvisszaesett. A ter-

mékeinek évtizedeken át az egynegyedétexportáló vállalat a kényszerbõl 15�20%-kal csökkentett termékmennyiségének iselõbb a felét, majd a már növekvõ terme-lésének közel a 2/3-át kellett hogy expor-tálja, miközben kapcsolata a volt szocia-lista országokkal az importra korlátozó-

dott. Az új piacokért meg kellett küzdenia versenytársakkal. A lemezkombinátokattekintve kis kapacitású cég ezt nagyobb-részt úgy oldotta meg, hogy kis tételûmegrendeléseket is elfogadva, a piaci ré-seket használta ki.

Új piacok megszerzése a nyílt piaciversenyben persze nem volt könnyû. A pi-ackutatás és a jó pénzügyi kapcsolatok ki-építése sok energiát igényelt. A munkaeredményeként, a '90-es évek másodikfelében, a Dunaferr az ország legnagyobbexportõrévé és második legnagyobb ár-bevételû cégévé válhatott. Lehetõségnyílt néhány fejlesztésre is, pl. 25 tonnáscsévélõ telepítése a hengermûbe, kohóiporelszívás, az acélöntõ gépeknél a szál-hûtés intenzívebbé tétele, új üstmetal-lurgiai kezelõállomás létesítése, meleg-hengermûi lemezvastagság-szabályozásstb. Pénzügyi problémák persze adódtak,és a nagyobb költséget igénylõ fejlesztõberuházásokra nem állt rendelkezésreelegendõ tõke.

Mindazonáltal az 50 éves jubileum al-kalmából Horváth István a cég 50 évét aszaklapunkban megjelent írásában siker-történetként aposztrofálta. Megjelölte asiker legfõbb tényezõit is. Kiemelte, hogya tervezõk jó profilválasztása, a gyártó-egységek tágas, továbbfejlesztésre lehe-tõséget adó telepítése fontos kiindulófeltétele volt az eredményeknek. A sikernélkülözhetetlen része volt a gyártóbe-rendezések és a gyártási technológiák fo-lyamatos fejlesztése, melynek eredmé-nyeként javult a termékek minõsége, nõtt

a gyártókapacitás, bõvült a termékválasz-ték és csökkent a vaskohászat gazdasá-gossága szempontjából oly lényeges faj-lagos anyag- és energiafelhasználás.Nagyra értékelte a vezetõk és a munka-vállalók összefogását, aminek alapjánmindig megtalálták azokat a megoldáso-kat, amelyek kivezettek egy-egy kritikushelyzetbõl. Nem tévedett abban sem,hogy �cégünk fõ erõssége az emberi kap-csolatok szilárdságában rejlett ötvenéven át és reméljük, nem lesz ez másképpa jövõben sem�.

Horváth István kiemelkedõ munkájá-ért 1995-ben az Eötvös Lóránd-díjat,1998-ban a Magyar Köztársaság Tisz-tikeresztje kitüntetést kapta meg.

Az 50 éves jubileum méltó megünnep-lése utáni év elején a tulajdonos államkormánya vezetõváltást hajtott végre.

44.. AAzz aaccéélliippaarrii tteerrmmeellééss áállttaalláánnooss tteennddeenn--cciiááii aazz eellmmúúlltt 6600 éévvbbeenn

Az eddig vázoltak és a 2000 után történ-tek jobb megvilágítására készítettük elaz 5. ábrát, melyen � célszerû léptéketválasztva � az 1950�2010 közötti idõre avilág, Magyarország és a Dunaferr acél-termelési adatait tüntettük fel. Az ábraadatai alapján sok-sok következtetésvonható le. Látható, hogy a világ acélter-melése 1978-ig dinamikusan növeke-dett, majd 20�25 év stagnálás után, el-sõsorban Kína acéltermelésének és acél-felhasználásának változása miatt, ugrás-szerûen nõtt.

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 55

55.. áábbrraa.. A világ, Magyarország és a Dunaferr acéltermelése

MMiilllliióó

ttoonnnn

aa

MMiilllliióó

ttoonnnn

aa

HHoorrvváátthh IIssttvváánn

66 VASKOHÁSZAT

Hazánk acéltermelése 1987-ig hozzáve-tõleg a világ acéltermelésének ütemébennõtt, részesedésünk a világ acéltermelésé-bõl kb. 0,5% volt (a II. világháború elõttennél nagyobb volt ez az arány). Ez azeredmény csak úgy volt elérhetõ, hogy aDunai Vasmûvet is megépítették és fejlesz-tették. Az ábra alapján az is nyilvánvaló,hogy a Dunai Vasmû megépítése nélkül arendszerváltás után acéliparunk jelenték-telenné vált volna. Az 1. ábra (részben pe-dig a 2. és 3. ábra) adatai mutatják, hogyMagyarország és a Dunaferr acéltermékei-nek értékesíthetõségére a világ acélipariváltozásainak, a magyar gazdaságban és avilággazdaságban végbemenõ változások-nak jelentõs hatása volt.

Az 1980-as évek elsõ felének hazai gaz-dasági problémái még egybe is estek a vi-lág acéliparának stagnálásával. A rend-szerváltás éveinek gazdasági recessziójaletaglózta a régebben épült kohászati üze-meinket, de nagy próbára tette a Dunaferr-tis. A mû kilábalását az állam a beruházásihitelek visszafizetésének átcsoportosításá-val és egyéb módon is segítette.

A Dunaferr acéltermelése 2000-ig a vi-lág acéltermelésével arányosan változott.Érzékelhetõ befolyást gyakorolt az acélter-melés mértékére, az acélipar gazdaságos-ságát pedig jelentõsen befolyásolta azacélipar 2001�2003 közötti egyik nagyonerõs ciklikus válsága, a 2005�2007 közöttiévek ugrásszerû konjunktúrája és a 2008-tól indult pénzügyi világválság is.

55.. AAzz uuttoollssóó 1100 éévv ttöörrttéénnéésseeii

55..11 MMééllyy aaccéélliippaarrii vváállssáágg,, aa pprriivvaattiizzáácciióóeellõõkkéésszzííttééssee

Tóth László vezérigazgató a legutóbbiacélipari válság mélypontján, 2001�2002között vezette a vállalatot. A 180 USD/tmelegen hengerelt lemeztekercs ár mel-lett csak veszteséget lehetett termelni, smég dömpingvád is érte a céget. TóthLászlónak a banko-kat arról kellettmeggyõznie, hogy aIII. kokszolóblokkés a II. sz. kohó el-engedhetetlen fel-újításához is juttas-sanak hitelt, mert enélkül a korábbiadósság visszafize-tésének nem lenne

esélye. A vállalat kapott hitelt, a kohó fel-újítása megtörtént, a kokszoló felújításaelkezdõdött, majd a 2002-es év közepénkormányhatározat született a cég privati-zációjáról.

A tulajdonosváltásig tartó átmeneti idõ-szak levezénylésére Hónig Péter kapott ve-zérigazgatói megbí-zást három évre, me-lyet az elvárásokszerint teljesített.

A privatizáció so-rán a tulajdonos ma-gyar állam képvisele-tében az Állami Pri-vatizációs és Vagyon-kezelõ Rt. (ÁPV Rt.)járt el. A fõ célt nemabban jelölték meg,hogy a cégért magas árat kapjon az állam,hanem olyan vevõt kerestek, aki aDunaferr hiteleit törleszteni tudja, leg-alább öt éven át változatlan szinten tartja afoglalkoztatást, és olyan összeget fordítfejlesztésekre, amely biztosítja a gyárhosszú távú mûködését.

A pályázat gyõztesével, a DONBASS Ipa-ri Szövetséggel az ÁPV Rt. � a hitelezõ ban-kok, a Dunaferr szakszervezete és másokbevonásával � viszonylag hosszú idõn átfolytatott egyeztetéseket. A részletek tisz-tázása után a két fél a kitûzött célok eléré-sét biztosító privatizációs szerzõdést 2004.szeptember 29-én írta alá.

55..22 AA pprriivvaattiizzáácciióóttóóll aa 6600 éévveess jjuubbiilleeuummiigg

A termelés alakulása

Az új tulajdonos nagy ambícióval látottmunkához. Felújították az I. kohót és sorkerült az I. kokszolóblokk falazatának élet-tartam-növelõ átépítésére is.

2007-re, az acélipari konjunktúrának isköszönhetõen, majd� minden termékbõlcsúcstermelést sikerült elérni. Ekkor kb.250 kt import bugát is kihengereltek a me-leghengermûben. A 2008�2009-ben bekö-vetkezett válság ugyan visszavetette a ter-melést, de reményt keltõ, hogy 2010-ben a2000-es évek termelési átlagát ismét sike-rül elérni, az értékesebb hidegen hengereltlemezbõl pedig túl is szárnyalni.

Fejlesztések, fejlesztési igények

A tulajdonos által 2005-ben kinevezett el-sõ vezérigazgató, Sushil Trikha a 60. évfor-

duló alkalmából el-mondta: a gyár meg-vásárlásakor az voltaz elképzelés, hogy avállalat hárommilliótonnás termelési ka-pacitással, diverzifi-káltabb termékskálá-val meghatározó sze-replõ legyen a piacon.

Ennek a célnakmegfelelõ beruházási terv készült, és rész-ben megvalósult, de 2008-ban a közbejöttvilágválság következményeként a fejlesz-tés megtorpant.

2008-ban a hideghengermûben meg-épült egy új, 1700 mm-es hengerállvány,mellyel évi 500 kt-ról 1000 kt-ra növelhetõa hengerlési kapacitás. Évi 1600 kt-ás ka-pacitással elkészült egy új, sósavas pácoló,mellyel melegen hengerelt lemezt is lehetkezelni 6 mm-es lemezvastagságig.

A meleghengermûben felépítettek egy280 t/h teljesítményû léptetõgerendás acél-bramma-izzító kemencét. Telepítettek egy,az eddigi 25 tonnásnál nagyobb, 35 tonnáslemezcsévélõt,melyen további háromhóna-pig tartó szerelés után megkezdõdhetnek ahidegpróbák. Egy olasz gyártótól már meg-rendeltek egy 4000 tonnás kvartó elõnyúj-tót, melyet a jelenlegi 2500 tonnás rever-záló elõnyújtó helyett terveznek beépíteni.Legyártották már azt a 140 tonnás konver-terpáncélt, mellyel 2012 után a mostani-nál kevésbé feszített üzemmódban lehetmajd évi 1,6�1,7 kt acélt gyártani. Remél-jük, hogy a tervek valóra válnak.

Tudjuk persze, hogy a vaskohászat be-ruházásai nagyon tõkeigényesek, a pénzsosem elég, pedig további invesztálási igé-nyek bizton felmerülnek. A kohókat 2012táján át kell építeni, a hidegen hengereltlemez gyártásának felfuttatásához új acél-kezelõ berendezésekre is szükség lenne, ésa környezet védelmét biztosító újabb fej-lesztések sem lesznek elodázhatók.

55..33 ÜÜnnnneeppsséégg aa 6600.. éévvffoorrdduullóónn

A kohász hagyományokkal egyezõen az újtulajdonos is szükségét érezte a jubileummegünneplésének. Az 50 éves évforduló-hoz hasonlóan most is tartottak szakmai ésegyéb rendezvényeket. Ebben a számban istudósítunk a 60. évforduló jegyében 2010.május 26-án rendezett minõségügyi konfe-renciáról, melyet amû vezérigazgatója nyi-tott meg.

TTóótthh LLáásszzllóó

HHóónniigg PPéétteerr

SSuusshhiill TTrriikkhhaa

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 77

A hivatalos, mondhatnánk fõ ünnep-ségre 2010. június 18-án a DunaújvárosiFõiskola rendezvénycsarnokában kerültsor. Ide meghívást kaptak a mû egykori ve-zérigazgatói s azok hozzátartozói, korábbiés jelenlegi szakemberei, a társaságcso-port külföldi és hazai partnerei, a város ve-zetõi és a sajtó képviselõi. Megtisztelte arendezvényt Dmytro Tkach, Ukrajna ma-gyarországi rendkívüli és meghatalmazottnagykövete is.

Valeriy Naumenko, az ISD Dunaferr Zrt.vezérigazgatója ünnepi beszédében ki-emelte, hogy az elõdöket nem feledjük, hi-szen elsõsorban nekik, több tízezer embermunkájának köszönhetjük, hogy létrejöttez a gyár és vele Dunaújváros is. Rajtunkmúlik, hogyan bánunk ezekkel az értékek-kel. A mostani nyilván nem az utolsó kerekévforduló, reméljük, 40 év múlva a cente-náriumot fogják ünnepelni.

A résztvevõk megtekintették az erre azalkalomra készült �Ha él a gyár, él a vá-ros� filmetûd õsbemutatóját. A filmbenrégi filmhíradók bejátszásával adtak be-pillantást a múltba, megjelenítették avasmû teljes vertikumát, bemutatták a vá-ros életét s azt, hogy ez az a város, ahollehet élni, ez az a gyár, ahol érdemes dol-gozni.

A filmbemutatót követõen köszöntöttéka vasmû korábbi vezérigazgatóit, rájuk ésaz általuk képviselt idõszakra emlékeztek.A mû jelenlegi vezetése nevében a szemé-lyüket ábrázoló ezüst plakettel ajándékoz-ták meg õket, amelyeket Friedrich FerencMunkácsy-díjas szobrászmûvész alkotott.Borovszky Ambrus emlékplakettjét (1. kép)szeretett lánya � ahogy apja nevezte,Pircsike � vette át. A plakett hátoldalára írt

idézet mindenkire, de Borovszky Ambrusraés a vasmû többi vezérigazgatójára nyoma-tékosan igaz állítás. A 80. életévét már be-töltött dr. Szabó Ferenc és a fiatalabbak azünnepségen személyesen vehették átValeriy Naumenko-tól az emlékplakettjüket(2. kép).

A hivatalos programot neves mûvészekprodukciói színesítették. Mûsoruk után avendégek a kivetítõn archív filmeket lát-hattak, és jó hangulatban � étel és ital fo-gyasztása közben is � eszmét cserélhetteka gyár és a világ dolgairól.

66.. JJöövvõõkkéépp

A 60. évforduló alkalmával a Dunaferr heti-lap interjút készített a mû volt vezérigaz-gatóival. Érdekes választ adott a két nemdunaújvárosi kötõdésû vezérigazgató a ri-porter által feltett �Hogyan tovább?� kér-désre. Talán nem véletlen, hogy mondataikharmonizálnak Horváth István akkori ve-zérigazgatónak az 50. évforduló alkalmá-ból kifejtett véleményével.

Hónig Péter a jövõt illetõen úgy nyilat-kozott, hogy a mûszaki tudás és az elköte-lezettség szempontjából a Dunaferr-nélsoha nem volt probléma. Ha egy vállalatdolgozóinak szaktudása megvan és állan-dóan fejlõdik, a termékei jók, aminõség ki-emelkedõ, akkor van jövõje. Szívhez közel-álló koncepció az, ha egy vállalat aminõsé-get javítja. Az utóbbi években végrehajtottfejlesztések ebbe az irányba mutatnak.

Sushil Trikha ugyanerre a kérdésre vá-laszolva elmondta, hogy a válság elmúltá-val a piacok felerõsödnek, s ennek a piac-nak részesei kívánnak lenni kapacitásunkteljes kihasználásával. Meg kell õrizni és

tovább is szeretnék javítani gyártmányaikminõségét. Az üzemek és a bennük dolgo-zók is alkalmasak ennek megvalósítására,ebben egy pillanatra sem kételkedik. Avégsõ cél az emberek életminõségének ja-vulása, a Dunaferr az itt élõknek ezt biz-tosítja.

Jobb zárszó nem lehet a jubileum alkal-mával, szívbõl kívánjuk, hogy így legyen!

UUttóósszzóó

Jubileumi visszatekintõ írásunkban � cé-lunkkal egyezõen � csak nagyon vázlatosantekintettük át a 60 év történéseit. Sok, ál-talunk is jelentõsnek ítélt fejlesztésrõl nemírtunk, és számos terület (pl. a karbantar-tás, a minõségbiztosítás stb.) tevékenysé-gét nem is érintettük. A részletes ismerte-tésre a hivatkozott 50 éves jubileumi kiad-ványokban és néhány, azóta megjelentírásban került sor.

A vezérigazgatók tevékenységénekméltatásán túl másokat nem említettünknév szerint. Belátható, hogy több száz,sõt több ezer, kiváló teljesítményt nyúj-tott egykori és még aktív vasmûves eseté-ben nem vállalhattuk fel, hogy valahol mihúzzuk meg a határt, hiszen írásunk kor-látozott terjedelme miatt ezt óhatatlanulmeg kellett volna tenni. Kritikai észrevé-teleket sem tettünk, és tartózkodtunk aminõsítés jellegû állásfoglalástól is.

Megelégedéssel és örömmel írtunk vi-szont a jó eredményekrõl és a sikerekrõl.Ez érthetõ, hiszen a dunaújvárosiaknak agyár a mindenük, és nagyon szorítunkazért, hogy minél többen, még nagyonsokáig a Vasmûben munkálkodva boldo-guljanak.

11.. kkéépp.. Borovszky Ambrus emlékplakettje 22.. kkéépp.. Valeriy Naumenko és dr. Szabó Ferenc

88 VVAASSKKOOHHÁÁSSZZAATT

MMÛÛSSZZAAKKII--GGAAZZDDAASSÁÁGGII HHÍÍRREEKK

Március 25-én az OMBKE VaskohászatiSzakosztály Dunaújvárosi Szervezeteprogramjának megfelelõen két szakmaielõadást hallhattak az érdeklõdõk a Duna-újvárosi Kereskedelmi és Iparkamaraszékházának konferenciatermében. Elsõ-ként Kopasz László, a Magyar Tûzihor-ganyzók Szövetsége nevében szólt (1.kép). Elõadásában a tûzihorganyzás mû-szaki alapjairól, rövid történetérõl be-szélt. Kitért a fémek korróziójára, majdbemutatta a fémfelületek bevonatos vé-delmének legfontosabb eljárásait. Sze-rencsésnek ítélte, hogy a Sandelin-effek-tus szerint legjobban horganyozható szilí-ciummentes acélok (Simax. = 0,03%)mennyisége a Dunaferr gyártmánystruk-túrájában folyamatosan növekszik. Ismer-tette az MSZ EN 10436-os szabvány sze-rinti további horganyozható acélminõsé-geket is.

Elõadásának további részében az ér-deklõdõk megismerhették a nedves ésszáraz eljárás technológiai folyamatait, snéhány speciális horganyzó berendezéstis láthattak (centrifugál, csõ- és huzalhor-ganyzó). Végül a Dunaferr horganyzási te-vékenységének történetét vázolta fel ésbemutatta a cég folytatólagos horganyzóberendezését.

Befejezésül a Magyar TûzihorganyzókSzövetségének tagvállalataival és a szö-vetség mûködésének néhány vonatkozá-sával ismerkedhettek meg a megjelentek.

A klubdélután második elõadását MárfyJános (társszerzõk: dr. Pallósi József,Bocz András), az Anyagvizsgáló és Kalib-ráló Laboratóriumok Igazgatóságának fej-lesztõmérnöke tartotta a nemrégiben be-vezetett spektrométeres nitrogéntarta-lom meghatározásról (2. kép). Bemutattaa korábban alkalmazott elégetéses mód-szert (LECO, Horiba), majd az újonnan ki-fejlesztett és ma már üzemszerûen mûkö-dõ színképelemzéses (OES) metódust.

A berendezés telepítésével együtt mó-dosították a mintaelõkészítést is, és azelemzési eredményeket etalonokkal ve-tették össze, majd a kalibrációs görbe fel-vétele után meggyõzõdtek a mérési ered-mények pontosságáról. A tavaly augusz-

tusi eredményes tesztvizsgálatokat köve-tõen került sor az új vizsgálati módszerüzemszerû bevezetésére. Elõadásának vé-gén az alábbiakban foglalta össze az újmódszer elõnyeit: olcsó, gyors, pontos,kontrollálható.

Az elõadáshoz felkért hozzászólókéntJózsa Róbert, a Technológiai IgazgatóságMetallurgiafejleszté-si Fõosztályának ve-zetõje a praktikuselõnyt abban jelöltemeg, hogy a beveze-tett módszer lehetõ-séget ad az acélgyár-tási technológiaegyes részfolyama-taiban az acél nitro-géntartamának nyo-mon követésére,amelyre eddig nemvolt lehetõség.

Az új módszer be-vezetése óta elteltidõszak nitrogén-elemzési értékeitmutatta be háromfé-le gyártási csoporto-sításban. A bemuta-

tott nitrogéneloszlások reprezentálták,hogy a vállalat által gyártott acélok az újelemzési metodikának is köszönhetõenmár jól megfelelnek a nemzetközi szerke-zeti és kazánlemez szabványok által meg-követelt nitrogéntartalom elõírásoknak.

-- JJ.. RR..

11.. kkéépp.. Kopasz László elõadása

22.. kkéépp.. Márfy János az új elemzési módszerrõl beszél

OOMMBBKKEE kklluubbddéélluuttáánn aazz IIppaarrkkaammaarraa sszzéékkhháázzáábbaann

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 99

Az OMBKE Dunaújvárosi Helyi Szerveze-tének hagyományai szerint a tavasziutolsó klubnapon a vállalat beruházási,karbantartási és fejlesztési tevékenysé-gét veszik számba. A témához szorosankapcsolódva a Dunaferr Alkotói Alapít-vány ezen a rendezvényen díjazza a kü-lönféle pályázataira beadott alkotáso-kat, illetve ismeri el a kiemelkedõ mûsza-ki és gazdasági tevékenységet végzõ al-kotók munkáját.

A tavaszi program utolsó felvonása-ként elõször Lukács Péter PhD, az ISDDunaferr Zrt. stratégiai mûszaki vezér-igazgató-helyettese ismertette a Vasmû2009-es beruházási tevékenységének fõtendenciáit (1. kép). Kifejtette, hogy avállalat vezetése nem adta fel nagysza-bású fejlesztési terveit, csak a válság mi-att a megkezdett beruházások nem azeredeti ütemterv szerint, hanem némicsúszással valósulhatnak meg.

Az elõadást követõen Jakab Sándor(2. kép), a Dunaferr Alkotói Alapítványtitkára köszöntötte a klubdélután részt-vevõit, majd felkérte Lukács Pétert, azalapítvány elnökét, hogy adja át az ideipályázat díjait.

A Dunaferr Dunai Vasmû Rt., a szelle-mi tõke hatékonyabb hasznosítására, azértékes szellemi alkotótevékenység er-kölcsi-anyagi elismeréséhez a feltételekmegteremtése és folyamatos biztosításaérdekében hozta létre a Dunaferr AlkotóiAlapítványt. Az alapítvány az elmúlt 15évben beváltotta a hozzá fûzött remé-nyeket, felkarolta a szakmához kapcso-lódó tudományok mûvelõit, hozzájárulvaezzel a gyár és a város szellemi gazdago-dásához.

Az alapítvány pályázati rendszerénekegyik eleme az Alkotói Nívódíj egyéni éscsoportos kategóriánkénti adományo-zása évenként. A kiemelkedõ, színvona-las publikációk szerzõi Szakmai Publi-kációért Nívódíj elismerést kapnak. Afolyamatosan magas színvonalú mûsza-ki-szakmai tevékenységet végzõk erköl-csi elismerését az alapítvány a DunaferrTanácsosa és a Dunaferr Fõtanácsosacím odaítélésével jutalmazza.

Az idei évben hetvenöten pályáztak a

Dunaferr Szakmai Publikációért Nívódíj-ra, tízen pedig a Dunaferr Fõtanácsosacímre. Népes hallgatóság elõtt (3. kép) aDunaferr Fõtanácsosa címet vehette átNagy György, a DWA Kft. volt ügyvezetõigazgatója és Tóth László, a Nagyolvasz-tómû nyugállományú gyárvezetõje, azOMBKE dunaújvárosi szervezetének voltelnöke.

A Dunaferr Szakmai Publikációért Ní-vódíj harmadik fokozatát kapta SzenteTünde az Innováció a térségben címûmunkájáért. A Szakmai Publikációért Ní-vódíj második fokozatát Bocz András, dr.

Horváth Ákos, Narancsik Zsolt és dr. Se-bõ Sándor közösen vehette át.

A Szakmai Publikációért Nívódíj elsõfokozatát közösen benyújtott pályázatu-kért Illés Péter, Kemeléné Halasi Mónikaés Varga József nyerte el.

Az idei évben különdíjat is kiadott azAlkotói Alapítvány. A különdíjat negyven-hat saját publikációt tartalmazó összeál-lításáért dr. Pallósi Józsefnek ítélték. Aszerzõk dolgozataikban leírt tevékenysé-ge tényleges gazdasági hasznot eredmé-nyezett a vállalatcsoport számára.

-- JJ.. RR..

22.. kkéépp.. Jakab Sándor, az alapítvány titkára

TTiizzeennöött éévveess aa DDuunnaaffeerrrr AAllkkoottóóii AAllaappííttvváánnyy

11.. kkéépp.. Dr. Lukács Péter PhD elõadását tartja

33.. kkéépp.. A klubdélután résztvevõi

1100 VVAASSKKOOHHÁÁSSZZAATT

Az ISD Dunaferr Zrt. versenyképességénekmegõrzését napjainkban csak minõségitermékek és szolgáltatások nyújtásával le-het elérni. Ezt a filozófiát megerõsítendõaz ISD Dunaferr Zrt. 2010. május 26-ánminõségügyi szakmai napot rendezett aDunaújvárosi Fõiskola konferenciatermé-ben. A szervezõk célja az volt, hogy infor-mációkat és válaszokat kapjanak a követ-kezõ kérdésre: mi segítheti, erõsítheti avállalatok versenyképességének megõrzé-sét, milyen minõségi elvárásokkal kellszembenézni?!

A szakmai nap elsõ blokkjában a vasmû60 évének minõségügyi fejlõdésérõl esettszó. Valeriy Naumenko vezérigazgató (1.kép) köszöntõjében leszögezte: a piaconmaradás kulcsa egyértelmûen az, ha kivá-ló minõségû, a felhasználók igényeit ki-elégítõ termékekkel jelenünk meg a pia-con. Ehhez az szükséges, hogy mindenmunkavállalóban tudatosodjon a minõsé-gi munkavégzés fontossága.

Hevesiné Kõvári Éva minõségügyi éskörnyezetvédelmi igazgató múltidézésenyomán a hallgatóság végigkövethette,hogy a vállalat termékeinek fejlõdésévelpárhuzamosan miként változtak a minõ-ségügyi elvárások. A Dunai Vasmû termék-fejlesztése a felhasználói igényekhez iga-zodva, az integrált acélgyártási technoló-giára jellemzõ egymásra épüléssel, és azitt dolgozók szakmai kreativitásával való-sultak meg. A dinamikus termékfejlesztés-sel a vállalati minõségügyi rendszerek fej-

lõdése lépést tartott, ezt bizonyította az atény is, hogy Magyarország elsõ húsz mi-nõségbiztosítási rendszertanúsítássalrendelkezõ cége közül tizenhárom duna-ferres leányvállalat volt.

Zrupkó János, a Det Norske Veritas Ma-gyarország Kft. ügyvezetõ igazgatója a 18évre visszatekintõ szakmai kapcsolat leg-fontosabb elemeit, állomásait mutatta beelõadásában.

A második blokkban a hallgatóság aminõségügyi elvárásokról, trendekrõl ka-pott ízelítõt. Rózsa András az ISO 9000 Fó-rum elnökeként azzal kezdte elõadását,hogy az ISO 9000 Fórum tizenhat éve du-naújvárosi székhellyel alakult meg. A to-vábbiakban arra vállalkozott, hogy a je-lenlegi minõségügyi helyzetképet, tren-det elemezze. Véleménye szerint paradig-maváltásra lenne szükség a minõségszem-léletben, melyhez egy nemzetgazdaságiszinten megfogalmazott nemzeti minõ-ségpolitika és minõségfejlesztési programis kellene.

Czibere Gábor, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ve-zetõ auditora az iparban elvárt megfelelõ-ségi vizsgálatokról, az EU-direktívák köve-telményeirõl és a vasmû terméktanúsítá-sairól tartott elõadást.

Hete Gabriella, a Nemzeti AkkreditálóTestület minõségirányítási vezetõje a tes-tület feladatait, szerepkörét ismertette.Rávilágított az akkreditálási követelmé-nyekre, a NAT nemzetközi kapcsolataira,elismertségére.

A harmadik blokkban az acéltermékekfelhasználói kaptak szót. Az igazi megmé-rettetés mindig a vevõk, a felhasználókvéleményének tükrében történik. Napja-inkban a minõség az érdekelt felek elége-dettségét, értékítéletét jelenti, ennek fé-nyében pedig igen fontos a felhasználó-ipar igényeinek, elvárásainak pontos is-merete.

A szakmai nap keretében Markó Péter,a MAGÉSZ elnöke az acélszerkezet-gyártószakma, Kopasz László, a Magyar Tûzi-horganyzók Szövetségének vezetõségitagja a horganyzóipar, Tátrai Zsuzsanna, aT & T Quality Kft. ügyvezetõje pedig a jár-mûipar elvárásairól beszélt elõadásában.

Dr. Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipa-ri Egyesülés mûszaki igazgatóhelyettese ahazai acélipar jelenlegi helyzetét, az ipar-ág elõtt álló kihívásokat vázolta fel, egy-aránt számba véve az erõsségeket, a gyen-geségeket és a fejlõdés lehetséges iránya-it is.

A program zárszavában Bocz András, azOMBKE helyi szervezetének elnöke (2.kép) kiemelte: minden résztvevõ számárahasznos, tartalmas programot sikerültösszeállítani a szervezõknek. Kifejezte re-ményét, hogy a Minõség Éve a vállalat éle-tében nem egyszeri kampányakció. Hang-súlyozta, ha mindenki komolyan veszi sa-ját feladatait, akkor a minõség évtizedeikövetkezhetnek az ISD Dunaferr Zrt. jövõ-jében.

-- HHeevveessiinnéé KKõõvváárrii ÉÉvvaa

AA vveerrsseennyykkééppeesssséégg zzáállooggaa:: mmiinnõõsséégg ééss iinnnnoovváácciióó

11.. kkéépp.. Valeriy Naumenko köszöntõje 22.. kkéépp.. Bocz András zárszava

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 1111

2010. szeptember 17-19-e között immárnegyedik alkalommal szervezte meg azMMKM Kohászati Múzeuma, a MiskolciEgyetem, az MTA Miskolci Területi Bizott-sága és az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület Egyetemi OsztályaMiskolcon és Újmassán a Fazola-napokrendezvénysorozatot, amely a térség ko-hászati hagyományainak ápolását, nép-szerûsítését tûzte ki célul. A háromnaposigényes program sokszínûen mutatta beszakmáink múltját, jelenét és jövõjét. Arendezvénysorozathoz kapcsolódó szak-mai konferenciát �Energia és környezet2010� címmel a Miskolci Egyetem MûszakiFöldtudományi Karának szervezésébenhirdették meg (1. kép).

Délután egy jubileumi kiállítás vártarésztvevõket a kohászati múzeumban,majd a napot szakestély zárta.

A második és harmadik nap helyszíne aszokások szerint az õskohó térsége volt,ahol ismét megrendezték a kovácsok ver-

senyét és tiszteletbeli kohászt avattak.A Fazola-napok elsõ napján, szeptem-

ber 17-én került sor a Miskolci Egyetem ésaz ISD Dunaferr Zrt. közötti együttmûködé-si megállapodás aláírására. A szerzõdést azegyetem képviseletében dr. Patkó Gyularektor és dr. Gácsi Zoltán, a MûszakiAnyagtudományi Kar dékánja, a vállalatnevében Serhiy Klyuchkin humánerõfor-rás vezérigazgató-helyettes és LukácsPéter PhD stratégiai mûszaki vezérigazga-tó-helyettes látta el kézjegyével (2. kép).

Az együttmûködési megállapodás sze-rint 2011. január 1-jétõl Metallurgiai (ISDDunaferr) Kihelyezett Intézeti Tanszékkezdi meg a mûködését az ISD DunaferrZrt. telephelyén Dunaújvárosban a társa-ság anyagi hozzájárulásával. A kihelyezetttanszék létrehozása és az eddigi kutatásiegyüttmûködés megújítása a jövõ anyag-mérnökeinek magasabb színvonalú képzé-sét szolgálja.

A szerzõdés keretében az anyagmérnök

hallgatók gyakorlati képzésében vállal ki-emelkedõ szerepet a kohászati nagyválla-lat. A hallgatók szakmai kirándulások éstermelési gyakorlat keretében ismerhetikmeg az egyetemen tanult kohászati folya-matokat a gyakorlatban. A vállalat szakem-berei gyakorlati tudásuk átadásával segít-hetik a diákok diplomatervezését, résztvesznek a hallgatók gyakorlati oktatásá-ban és a doktori képzés ipari hátterénekbiztosításában.Az együttmûködés által aDunaferr jobban felkészült, a helyi viszo-nyokat már az egyetemi oktatás idõszaká-ban megismerõ anyagmérnökökkel bizto-síthatja szakmai utánpótlását.

A közös kutatások lehetõséget nyújta-nak az EU által támogatott kutatási projek-tekben való közös részvételre olyan témák-ban, amelyek tökéletesíthetik a vállalattechnológiai folyamatait, javíthatják a ter-mékek minõségét és a gyártási folyamatokgazdaságosságát.

-- JJ.. RR..

KKiihheellyyeezzeetttt ttaannsszzéékk aallaakkuull DDuunnaaúújjvváárroossbbaann

11.. kkéépp.. A konferencia résztvevõi 22.. kkéépp.. A szerzõdés aláírásának ünnepélyes pillanatai

AA DDuunnaaffeerrrr tteecchhnnoollóóggiiáájjáávvaall iissmmeerrkkeeddtteekk aa mmiisskkoollccii eeggyyeetteemmiissttáákk

Harmincnyolc fõs delegációval érkeztekvállalatunkhoz október 27-én a MiskolciEgyetem Anyagmérnöki Karának hallga-tói. A másod- és harmadéves BSc, ill. a ne-gyedéves MSc képzésben tanuló diákokkalegyütt érkeztek az egyetemen mûködõKerpely Antal Anyagtudományok és Tech-nológiák Doktori Iskola PhD képzésbenrésztvevõ doktorandusz hallgatói is. Meg-

tisztelte a programot jelenlétével dr.Károly Gyula és dr. Kékesi Tamás profesz-szor, akik az egyetemen a kohászati tan-tárgyak oktatását jegyzik. Elkísérte a kép-lékenyalakítás-tan leendõ mûvelõit dr.Zupkó István egyetemi docens és PuskásCsaba tanszéki mérnök. A metallurguscsapatot dr. Márkus Róbert egyetemi ta-nársegéd erõsítette, aki az LD-konverter-

nél kísérte a látogatókat. A program szer-vezésében kiemelkedõ szerepet játszott,valamint a folyamatos öntés szakmai kér-déseiben konzultált Harcsik Béla dok-torandusz. A kétnapos szakmai látogatásta Technológiai Igazgatóság koordinálta.

A program elsõ napján a diákok és kísé-rõik elõször gyárlátogatáson vettek részt.A metallurgusok a meleg- és hideghen-

gerlés technológiájával, a képlékenyala-kítók az acélgyártás és a folyamatos öntésberendezéseivel ismerkedtek (1. kép). Alátogatók kérdéseire az LD-acélmûbenHorváth István és Józsa Róbert, az öntõ-mûben Bárdi Zoltán és Krausz Zoltán, ameleghengermûben Portász Attila ésKemeléné Halasi Mónika, a hideghenger-mûben Fodor Ádám kohómérnökök vála-szoltak. A Duna étteremben elfogyasztottebéd után a miskolci delegáció a HumánIntézet 105-ös termében a gyár menedzs-mentjének képviselõivel találkozott. A de-legáció tagjait Serhiy Klyuchkin és LukácsPéter PhD vezérigazgató-helyettesek, va-lamint Mádlné dr. Maár Ilona igazgatóasszony és Kismoni László fõosztályveze-tõ fogadta. A gyárlátogatásban érintettmûvek és igazgatóságok képviseletébenmegjelent Móger Róbert termelésvezetõ-helyettes a Nagyolvasztómûbõl, MihalikSándor üzemgazdasági vezetõ az Acélmû-bõl, Lontai Attila gyárvezetõ a Meleghen-germûbõl, Mérõ Péter mûszaki és termelé-

si vezetõ a Hideghengermûbõl és Szaba-dos Ottó igazgató az Innovációs Igazga-tóságról.

Lukács Péter PhD köszöntõje utánMádlné dr. Maár Ilona tájékoztatta a fia-talokat az ISD Dunaferr Zrt. pályakezdõmérnökökkel szembeni elvárásairól. Dr.Károly Gyula hozzászólásában emlékez-tetett a vállalat és az egyetem által szep-tember 17-én Miskolcon aláírt együttmû-ködési megállapodásra, amely a kutatásés a képzés területén is szorosabbra kí-vánja fûzni a felek kapcsolatait (2. kép).A szerzõdés keretében lehetõség nyílikDunaújvárosban egy kihelyezett tanszéklétrehozására, amely elsõsorban a hall-gatók gyakorlati képzésében kap kiemeltszerepet. Dr. Kékesi Tamás, mint egyko-ri acélgyártó, szívesen jött Dunaújváros-ba, a szakok átstrukturálódásáról be-szélt. A tájékoztatók után a diákok kér-dezhettek a vasmûs elhelyezkedési lehe-tõségekrõl. Majercsák László és TihanyiTamás kérdéseire a megjelent vezetõk

adtak kielégítõ választ, amelyben ismétkinyilvánították, hogy a vállalat eredmé-nyes mûködéséhez szükség van jól kép-zett, idegen nyelveket az alkalmazásszintjén jól beszélõ fiatal mérnökökre. Arendezvény után a vendégek elfoglaltáka fõiskolai kollégiumban lévõ szállásai-kat, majd délután elõször praktizálómérnökökkel, az esti órákban pedig egy�czéczó� keretében a Dunaújvárosi Fõis-kola hallgatóival találkoztak.

Másnap a program gyárlátogatássalfolytatódott. Ezúttal a metallurgusok azacélmûvet és a folyamatos acélöntõmûvet(3. kép), a technológusok a hengermûve-ket nézték meg. A gyártómûvi programokután a vendégek tájékoztatást kaptak azInnovációs Igazgatóság munkájáról. Avolt Kutató Intézetben Szabados Ottó ésdr. Csepeli Zsolt vezetésével végigjárhat-ták az igazgatóság laboratóriumait, vizs-gálóhelyeit. A szakmai program a délutániórákban ért véget.

-- JJ.. RR..

1122 VVAASSKKOOHHÁÁSSZZAATT

11.. kkéépp.. Az érdeklõdõ látogatók az LD-kon-verter pódiumán

33.. kkéépp.. Ismerkedés a folyamatos acélön-tõmû kristályosítójával

22.. kkéépp.. Lukács Péter PhD, Mádlné dr. MaárIlona, dr. Károly Gyula

MMEEGGHHÍÍVVÓÓAz OMBKE Vaskohászati Szakosztály Budapesti Helyi Szervezete a hagyományoknak megfelelõen

LLUUCCAA--NNAAPPII SSZZAAKKEESSTTÉÉLLYYTT

szervez, melyre a tagtársakat ezúton meghívjuk. A szakestély során lehetõség nyílik éneklésre, eszegetésre és poharazgatásra,valamint tanulságos történetek elmesélésére, anekdotázgatásra is. Mindenkit arra bátorítunk, hogy amennyiben ilyen humorostörténetet ismer, azt ezen az estén ossza meg velünk és mesélje el.

A szakestély idõpontja: 2010. december 13. hétfõ du. 17.00 óra.

FFIIGGYYEELLEEMM!! ÚÚJJ HHEELLYYSSZZÍÍNN::1065 Budapest, Podmaniczky u. 8. (közel a Nyugati pályaudvarhoz, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Kollégiumában)

Részvételi díj: 1000 FtA helyszínen kupavásárlásra is lehetõség van.

ddrr.. RRééggeerr MMiihháállyy ddrr.. CCssiirriikkuusszz JJóózzsseeffa helyi szervezet titkára a helyi szervezet elnöke

ÖNTÉSZETROVATVEZETÕK: Lengyelné Kiss Katalin és Szende György

143. évfolyam, 5. szám � 2010 13

1. Bevezetés

A tömegcsökkentés érdekében a jármûipara biztonsági öntvényalkatrészek gyártóitóla nagy szilárdság (Rm, Rp0,2, E0) mellett aszabványoshoz képest nagyobb nyúlást(A5) vár el. Ezeket a tulajdonságokat azöntvénybõl kimunkált szakítópálcán mérvekövetelik meg. Ilyen termék a Busch-Hungária Kft. által elõállított féknyereg-öntvény, melyet EN-GJS 650-6 anyagminõ-ségbõl kell gyártani.

A dolgozat összefoglalja ennek vevõispecifikáció szerint módosított gyártásá-nak metallurgiai viszonyait, és áttekintéstnyújt a leggyakoribb metallurgiai hibákról.

A nagy szilárdságú, szívós gömbgrafitosvasöntvény üzembiztos gyártásához a me-tallurgiai és gyártástechnológiai paramé-terek rendkívül szûk tartománya tartozik,melyet csak szisztematikus kísérleti prog-ram szerint lehet optimalizálni. Ezen önt-vények gyártásakor különös figyelmet kellfordítani a nyersanyagok kiválasztására,erõs felügyelet kell az olvasztási fázisban.

A megfelelõ fémkezelési eljárás elõírásai-nak betartása jelentheti csak a hibák meg-elõzésének módját.

A vizsgált gömbgrafitos vasöntvény leg-gyakoribb hibája az elõírtnál kisebb szi-lárdság, melynek oka egyrészt a zsugoro-dási porozitás kialakulása, ami a formázó-anyaggal, a tápfejekkel és a táplálórend-szerrel hozható kapcsolatba, másrészt azolvadék nem megfelelõ metallurgiai minõ-sége, ami pedig a betétanyagoktól, az ol-vasztási technológiától és az olvadékkeze-léstõl függõen változik [1].

A kísérleti gyártás során végzett üzemivizsgálatokat kiegészítettük a MiskolciEgyetem Mûszaki Anyagtudományi Karánvégzett mikroszerkezeti vizsgálatokkal, ésezek alapján határoztuk meg a metallurgi-ai folyamatok optimális értékeit.

2. Növelt szilárdságú gömbgrafitos öntött-vas üzemi elõállítása

Az olvasztás 8,5 tonna befogadóképességûindukciós kemencékben történik. A betét

nyersvasból, acélhulladékból, visszatérõ hul-ladékból és felkarbonizáló anyagokból áll.

Az alapvas összetételét ARL 3460 spekt-rométerrel elemeztük, hõmérsékletét Kellerund Heraus DigiTemp típusú bemártó piro-méterrel mértük. A 8,5 tonnás adagokat egy70 tonna kapacitású, ASEA gyártmányú csa-tornás indukciós hõntartó kemencébe öntikát, ahol minden kezelésre kivett adag össze-tételét spektrométeres vizsgálattal ellenõr-zik. Az öntési adag 2 tonna tömegû, a göm-bösítõ kezelést Tundish-üstben végzik.Kezelés után az üstöt targoncával viszik aformázósorhoz, ahol lesalakolják, hõmér-sékletetmérnek,majdabenne levõ fémetát-öntik a 2,5 t kapacitású, Junker gyártmányúöntõgépbe. Átöntés után ismét salakolnakés hõmérsékletet mérnek. A beoltás öntésközben,a fémsugárba valóporlasztással tör-ténik. Egy-egy adagot a gömbösítõ kezelésután 12 percen belül leöntenek.

2.1 A vevõ követelményei a termékkel kap-csolatban

A termékre elõírt anyagminõség EN-GJS-600-6 mod. azzal a kikötéssel, hogy a szö-vetben a perlit > 60%, a karbid < 1% legyen.

A nagy szilárdsági értékek mellett aszabványoshoz képest nagyobb nyúlást azöntvénybõl 4 helyrõl kimunkált, 6 mm át-mérõjû szakítópálcán mérve kell elérni. Eh-hez biztosítani kell az öntvény porozitástólés egyébmetallurgiai hibáktól valómentes-ségét. Az üzembiztos, ingadozásoktól men-tes gyártáshoz erõs felügyeletet kell bizto-sítani mind formázáskor, mind pedig az ol-vasztási és kezelési folyamatok végzésekor.

2.2 Kritikus pontok a gyártás során

2.2.1 AlapanyagokAz adott anyagminõség elõállításának kí-sérleti fázisában hamar rá kellett jönnünk,hogy az elõírt követelmények teljesítése ál-

A dolgozat tárgya a növelt szilárdságú gömbgrafitos öntöttvas tulajdonságaitbefolyásoló tényezõk hatásának vizsgálata annak érdekében, hogy az ilyen tulaj-donságú öntvényeket megbízhatóan állíthassuk elõ, a leggyakoribb és elkerülendõhibákat kiküszöböljük. A bemutatott eredmények a Busch�Hungária Kft.-tõl szár-maznak egy jármû futómûvébe szerelendõ alkatrész gyártásának kísérleti ésfejlesztési szakaszából. A féknyeregbõl vett mintákat a Miskolci Egyetemen és aBusch-Hungária Kft. laboratóriumában vizsgáltuk.

MEZZÖLNÉ SINKA TÜNDE � DÚL JENÕ

Növelt szilárdságú gömbgrafitos vasöntvény elõállítása

Mezzölné Sinka Tünde 1999-ben szerzett mûszaki menedzser diplomát a Miskolci Egye-tem Dunaújvárosi Fõiskolai Karán, majd 2001-ben öntõ szakirányos kohómérnöki okle-velet a Miskolci Egyetem Anyag- és Kohómérnöki Karán. 2001-ben a RÁBA Rt. gömbgra-fitos öntödéjében gyártástervezõ technológus mérnök, majd az AKG Zrt. acél- és gömb-grafitos öntödéjében kutatási-fejlesztési és technológiai osztályvezetõ. 2009-tõl aBusch-Hungária Kft. minõségbiztosítási vezetõje, 2010-tõl a kutatás-fejlesztés vezetõ-je. 2001-tõl a Miskolci Egyetem Kerpely Antal Doktori Iskola keretein belül PhD képzés-ben vesz részt, témavezetõje dr. Dúl Jenõ. Szakterülete a gömbgrafitos öntvénygyár-tás, kutatási témája a nagyszilárdságú gömbgrafitos öntvények elõállítása.Dr. Dúl JJenõ életrajzát a BKL Kohászat 2009. 5. számában közöltük.

landó összetételû, nagy tisztaságú alapva-sat kíván, így az alapanyag-beszállítóinkfelé nekünk is emelt szintû követelménye-ket kellett támasztani. Amíg ez nem való-sult meg, addig az elvárt kémiai összetételugyan teljesült, de a mechanikai vizsgálatértékei nagy ingadozást mutattak, és nemvolt kézben tartható a folyamat [6].

Ez az anyagminõség kizárólag tiszta ésállandó összetételû betétalkotók felhasz-nálásával gyártható üzembiztosan. A fel-használt alap- és segédanyagok állandósá-gát jól mûködõ idegenáru-ellenõrzéssel ésegy stabil minõségbiztosítási rendszer mû-ködtetésével lehet megvalósítani. Nem bi-zonylatolt összetételû betétalkotót semmiesetre sem szabad felhasználni. Elõfordul-

hat, hogy még bizonylatolt összetételûhulladékba is belekerülhet a bálázás soránolyan szennyezõ, mely lecsökkenti a szí-vóssági és szilárdsági tulajdonságokat.

Az adagvezetések és a kezelések folya-matos kontrollja és dokumentációja elen-gedhetetlen az anyagminõség gyártás-technológiájának kifejlesztése során, de afolyamatos, ingadozásoktól mentes üzem-menethez is nélkülözhetetlen. A kísérletifázisban a szokásosnál több ellenõrzésipont felállítása szükséges, a gyártássalkapcsolatos minden tevékenységet részle-tesen dokumentálni kell, és egy szakmai,keresztfunkciós projektteam napi konzul-tációja is szükségesnek látszik.

A kísérleti gyártás során az öntvénybõl akijelölt helyeken kivett szakítópálcák vizs-gálati eredményei jellegzetes eltérést mu-tattak. Az öntési helyzet szerint az öntvényalsó részébõl kimunkált szakítópróbákkal azelõírt értékek teljesültek, a felsõ részen ki-munkáltakon a nyúlás az elvártnál kisebbvolt. Az öntvény öntési helyzeténekmegvál-toztatása esetén ugyanilyen különbségettapasztaltunk, ebben az esetben is a felsõrészen nem teljesültek az elvárt jellemzõk.

2.2.2 Kezelés és salakolásA felsõ részbõl kimunkált szakítópálcák tö-retén jelentõs kiterjedésû sötét foltot fi-

gyelhettünk meg a hibás öntvényeknél. Atöretfelületrõl készített makrofelvételeketaz 1. ábrán mutatjuk be.

A törésfelületen a sötét folton síkbarendezõdött grafitos felületet figyelhet-tünk meg.

A hibás részrõl mikroszkópos csiszolatotkészítettünk, melyen soros jellegû grafitki-válást figyelhettünk meg (2. ábra) [3] [4].

A töretfelületrõl raszter elektronmikro-szkópos felvételeket is készítettünk, és azinhomogenitásokat scanning elektronmik-roszkópos vizsgálattal elemeztük. A felvé-telt a 3. ábrán mutatjuk be, a bejelölt pon-tokban az összetételt pedig az 1. táblázattartalmazza.

A réteges jellegû grafitkiválás az olva-dék és a salak reakciójának a következmé-nye. Az inhomogenitás oka a salakos-sze-metes olvadék, ami az öntõkemencében lé-võ maradék olvadékhoz öntött, új kezelés-bõl származó olvadék által bemosódó, be-keveredõ salak miatt jön létre a nagyobbritkaföldfém-tartalmú, reakcióképes olva-dékkal reagálva. Ez teszi bizonytalanná(néha jó, máskor rossz irányban) a gyár-tást. A salakbejutás feltétele és a salak el-oszlása eltérõ az öntvény alsó és felsõ ré-szén, ezért eltérõ a szakítóvizsgálat ered-ménye is a helyi viszonyoktól függõen alulés felül. A ritkaföldfémek és zárványaik dú-sulnak a maradék olvadékban, és az önt-vény megszilárdulása közben annak belse-jében fordulnak elõ nagyobb mennyiség-ben. Ez dúsulás és nem felúszás.

A jó eredményt mutató szakítópróba-pálcákban is benne van a nagyobb perlit-és ritkaföldfémzárvány-tartalmú folt, denincs benne soros (réteges jellegû) grafit.A magnéziumos kezelõanyag és a beoltásaz olvadék tulajdonságait (reakcióképessé-gét) változtatja meg. Ez valószínûleg segíta hiba csökkentésében, de nem oldjameg aproblémát. A hiba teljes kiküszöbölése a

1144 ÖNTÉSZET

11.. áábbrraa.. A hibás öntvénybõl kimunkált szakítópálca sötét foltos töretfelülete

22.. áábbrraa.. Soros grafitkiválás a hibás rész csiszolatán. a: N = 50x, b: N = 100x

33.. áábbrraa.. A sötét folton található ritkaföld-fém-tartalmú zárványok

ÖÖsssszzeettéétteell,, %% 11.. ppoonntt 22.. ppoonnttMg 1,25 1,73Si 1,76 1,44S 14,03 19,83La 25,61 32,05Ce 12,4 16,24Pr 0,00 1,43Mn 0,00 0,00Fe 43,43 24,12

11.. ttáábblláázzaatt.. A 3. ábrán bejelölt pontok össze-tétele

11

22

aa bb

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 1155

salak bekeveredésének megszüntetésétõlvárható, ha az üzembiztosan megoldható[3], [4], [7].

Erre sajátos, a Tundish-üstben való ke-zeléshez illeszkedõ többlépcsõs salakeltá-volítást alkalmazunk, melynek idõpontjátés idõtartamát ki kellett kísérletezni. Más-részt optimalizálni kellett a gömbösítõ ke-zelést, beleértve a kezelõanyag típusát,szemcseméretét és mennyiségét [5].

A kezelés paramétereit kéttonnás ada-gonként, a hõntartó kemence utolsó kémi-ai analízise alapján, számítógépes prog-rammal határozza meg az olvasztásvezetõ.A program számol a csapolási hõmérsékletingadozásával, korrigálja a kihozatalt, ígya kezelõanyagmennyiségét a várható kiho-zatal függvényében. A korrekció alapja atapasztalati úton, hosszas adatgyûjtéssellétrehozott adatbázis, mely speciálisan aBush-Hungária Kft. kezelési eljárására jel-lemzõ. Jó minõségû, kevés oxigént és ke-net tartalmazó alapvas esetében a kezelõ-anyagmennyiségét jelentõsen csökkentenilehet, így a kezelés mellékterméke, a salakés a magnéziumzárványok mennyisége isjelentõsen csökkent.

Rontották a szilárdsági tulajdonságokata 4. ábrán látható salakzárványok is, ame-lyek az alkalmazott habkerámia szûrõ elle-nére bejutottak a formaüregbe.

Helyes kezelési és öntési hõmérsékletalkalmazásával, a kezelõanyag mennyisé-gének redukálásával, valamint a többlép-csõs salakeltávolítás bevezetésével bejutá-suk megakadályozható lett [5], [7]. Másegyéb esetben a salakzárványok keletkezé-sének oka lehet még a formában fellépõturbulens áramlás vagy a ritkaföldfémekfeldúsulása is.

2.2.3 Formázás- és táplálástechnikaA leggyakrabban elõforduló hibák közé tar-

tozik az öntészetben a szívódás és a poro-zitás (5. ábra). A nagy szilárdságú anyagokszívódási hajlama nagyobb. A hiba okaegyrészt a táplálásban, ill. a formázási pa-raméterekben keresendõ, másrészt pedigaz olvadék kezelésének körülményeitõl ésmetallurgiai minõségétõl függ [1]. A hibaaz alábbi felsorolás tényezõinek felülvizs-gálatával szüntethetõ meg:

� elégtelen formaszilárdság, mely dila-tációt okoz;

� elégtelen fémutántáplálás, helytelentáplálórendszer;

� túl sok magnézium;� kis karbonegyenérték;� alul- vagy felüloltás.Ezen okok közül behatóan foglalkoz-

zunk a táplálórendszer méretezésével [1].Az alkalmazott táplálórendszer tapasztala-tunk szerint akkor jó, ha az olvadék turbu-lens áramlásoktól mentesen tölti meg aformaüreget, a salakot szûrõ tartja vissza,és az alkalmazott tápfej nem szigetelõ, ha-nem hõt leadó. Szerszámtervezéskor hagy-junk helyet az esetleges késõbbi változta-tásoknak. Sok idõt és energiát takarítunkmeg, ha szimulációval ellenõrizzük a terve-zési fázisban a töltési és dermedési viszo-nyokat.

33.. ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

Összegezve tehát az alábbiak azok a leg-fontosabb tényezõk, amelyeknek figyelem-bevétele elengedhetetlen a nagy szilárdsá-gú és nagy szívósságú gömbgrafitos öntvé-nyek gyártásakor:� nagy tisztaságú, bizonylatolt betétalko-tók, alap- és segédanyagok használata;

� optimális táplálástechnika, gondos szer-számtervezés, formatöltés- és dermedés-szimuláció;

� jó olvadékminõség (alapvas) elérése

megfelelõ olvasztástechnológia és adag-vezetés alkalmazásával;

� a túlhevítés hõmérsékletének ellenõrzé-se, a hõntartás minimalizálása, ezek ha-tásainak figyelembevétele;

� optimális kezelési paraméterek beállításaaz alapvas összetételének és az alkalma-zandó kezelési eljárásnak a függvényé-ben;

� a Tundish-üstben való kezeléskor adagoltgömbösítõ kezelõanyag típusának gon-dos kiválasztása és mennyiségének meg-határozása az alapvas kéntartalmának ésa végpróbából elemzett visszamaradómagnéziumtartalomnak a függvényében.Ez feltételezi, hogy az alapvas kémiaiösszetétele közel állandó, és a göm-bösítõ eljárás magnéziumkihozatala ésreakciófaktora is csak adott határok kö-zött változik. Fontos a szükséges vissza-maradó magnézium mennyiségének ameghatározása és a gömbösítõ ötvözettúladagolásának elkerülése, amely egyalacsony, állandó kéntartalom betartásá-val biztosítható. Ezáltal csökkentjük a sa-lak képzõdésének lehetõségét is;

� megfelelõ salakkezelés. A magnéziumoskezelés célja, hogy a grafit gömb alakbanvaló kristályosodásának elõsegítésére agömbösítõ anyag reakcióba lépjen az ol-vadékban levõ kénnel és oxigénnel. A ke-zelés közben melléktermékek keletkez-nek. Ezek az olvadékban többféle formá-ban vannak jelen, pl. magnéziumos sa-lakképzõdmények, oxid- és szulfidzárvá-nyok. Mivel felúszási sebességük más ésmás, több lépcsõbõl álló salakeltávolí-tási eljárás alkalmazása szükséges a ke-zelés során fellépõ reakciók jellegétõlfüggõen;

� anyagminõségtõl és öntvényalaktól füg-gõ kezelési és öntési hõmérséklet beállí-tása.

44.. áábbrraa.. Salakzárványok a hibás rész csi-szolatán, N = 100x 55.. áábbrraa.. Szívódási porozitás a szakadási felületen

IIrrooddaalloomm

[1] N. T. R. Downes � R. D. Duque � S.Kannan: Ten Steps to Improving Cas-ting Yield in Ductile Iron Foundries.Ductile Irons Society, Issue No. 2,2005

[2] T. Skaland: Developments in CastIron Metallurgical Treatments.ELKEM ASA Research, Kristiansand,Norway, évsz. n.

[3] C. M. Ecob: A Review of CommonMetallurgical Defects in Ductile CastIron. ELKEM AS, Foundry ProductsDivision, évsz. n.

[4] G. M. Goodrich: Cast Iron Microstruc-ture Anomalies and Their Causes. AFSTransactions, pp.669-683

[5] E. Jepsen � V. Popovski: MagnesiumRecovery and Addition Rate inTundish-Treated Ductile Iron. DuctileIron News, 2007, Issue Nr. 3

[6] I. Riposan � M. Chisamere � S. Stan �N. Adam: Influencing Factors on theHigh Purity Pig Iron-Steel ScrapOptimum Ratio in Ductile IronProduction. Ductile Iron News, 2004,Issue Nr. 2

[7] Partition of Slag Phases in the Treat-ment and Pouring of Ductile Iron.Elkem Technical Information, 2004,Issue Nr. 24

1166 ÖNTÉSZET

AA sszzeerrzzõõ úújjaabbbb kkuuttaattáássaaii aallaappjjáánn kkoorrrriiggááll--jjaa ééss kkiieeggéésszzííttii 11999911.. éévvii ddoollggoozzaattáánnaakkmmeeggáállllaappííttáássaaiitt..

Az, hogy Pacz Aladár munkásságával im-máron másodízben foglalkozom, mindkétesetben a véletlen mûve volt. Verõ pro-fesszor Fémek technológiája c. tantárgyá-nak elõadása során a sziluminokkal (alu-mínium�szilícium ötvözetek), pontosab-ban ezek olvadéknemesítésével kapcsolat-ban megemlítette, hogy annak feltalálójaa magyar Pacz Aladár volt. Ezt tehát tud-tam, de semmi többet. Nem is törõdtem atémával � mint a sziluminok technoló-góiájának kutatásával foglalkozó szakem-ber �, míg a Giesserei c. folyóirat 1971. évi25. számában E. Dunkel tollából az �50éves a szilumin � egy mûszaki-történetivisszapillantás� c. cikkét el nem olvastam.Ebben ugyan túlsúllyal a szilumin német-országi történetével foglalkozott, de an-nak az apropóján megemlítette, hogy �amagyar születésû Pacz Aladár� 1920. feb-ruár 13-án jelentette be az USA-ban � amár korábban is ismert, de a gyakorlatbanalig használható alumínium�szilícium öt-vözetek � nátrium-fluoridos szövetfinomí-tására vonatkozó találmányát�, és ezzelelindította az alumíniumöntészetbenmáigdöntõ fontosságú ötvözetcsoport diadal-útját. Pacz Aladár úttörõ zsenialitásábólsemmit sem von le, hogy feltehetõen a je-lenséget ismerte fel, de a mechanizmusát

nem, és hogy stronciummal és antimonnalis nemesítenek, méghozzá tartósan.

Sok jeles elõdünk � Jakóby László, dr.Széki János, dr. Náray-Szabó István � tu-dott Pacz Aladár világjelentõségû szaba-dalmáról, de csak az említés szintjén. Szi-szifuszi munkával ezért nekiláttam � mintVaskut-as � a Fémkut általam jól ismertkönyvtárában meglévõ Chemical Abstractsévfolyamainak � a biztonság kedvéért ke-reken 1910-tõl 1940-ig � kijegyzetelésé-hez Paczmunkásságát illetõen. A ChemicalAbstracts a világ legnagyobb � az USAOhio államának Columbus-ában kiadott �referáló lapja a kohászat egészét is refe-rálta, még amagyar nyelvû anyagokat is. Amunka nagyságát jellemzi, hogy egy-egyévfolyam több ezer oldal volt. Szeren-csémre szolgált, hogy a Fémkut könyvtára� amely jobb volt a Vaskuténál � rendelke-zett az elõbb említett archív évfolyamok-kal is. A könyvtárban ugyan fellelhetõkvoltak a németek referáló lapjának, aChemisches Zentralblattnak a szükségesévfolyamai is, amelyek a kohászatot szin-tén referálták, de ez korántsem volt olyalapos és teljes, mint az amerikai referálólap. Így ez sok hasznomra nem volt. Így si-került felkutatnom Pacz Aladár közel 100szabadalmát egy hihetetlenül széles szak-területrõl, de egyetlen szakdolgozatátsem találtam meg.

Úgy vélem, itt két dologról kell megem-lékeznem � ma már ez is technikatörténet

�, hogy pályám során 15 évig voltam aFémkut kutatója (1950�1965). Másrészrõlmeg kell emlékeznem a Fémkut elsõ igaz-gatóhelyettesérõl, dr. vitéz Lányi Béláról,akinek az egyetemi tanszékén, az Elektro-kémián kb. másfél évet volt szerencsém el-tölteni, mert a Fehérvári úti kutatókomp-lexum még sehol sem volt, vagy csak épü-lõben. Lányi professzor tanított meg min-ket, fiatal kutatókat, hogy egy téma nem akísérleti munkával kezdõdik, hanem a té-makör irodalmának felkutatásával, mertszavait idézve: �Nem szabad arra idõt éspénzt fecsérelni, amit mások már feltalál-tak vagy felkutattak�. Ez a tanítás ma is ér-vényes, csak a mai informatika világábanez számítógéppel sokkal gyorsabban elvé-gezhetõ, feltéve, ha az archív anyagokat isfelvitték a számítógépre.

Így született meg a Pacz Aladár mun-kásságáról szóló elsõ dolgozatom a talál-mány 70 éves jubileumára, amely a BKLÖntöde 42. évfolyam (1991. május�júni-us) 5�6. számának 97�104. oldalán �A ti-tokzatos és zseniális Pacz Aladár, azalumínium-formaöntészet megteremtõje�címmel jelent meg. Ez az anyag kivonato-san elhangzott a IX. Nyomásos és Fémön-tészeti Napokon és az Öntészeti Szakosz-tály Öntészettörténeti és Múzeumi Szak-csoportjában is. Másodközlésként �PaczAladár, az USA-ban élt hazánkfia, a világ-hírû feltaláló� a Tanulmányok a természet-tudományok, a technika és az orvoslás kö-

PILISSY LAJOS

AAddaalléékk aa sszziilluummiinn nneemmeessííttéésséétt ffeellttaalláállóó,,mmaaggyyaarr sszzüülleettééssûû PPaacczz AAllaaddáárr mmuunnkkáássssáággááhhoozz

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 1177

rébõl c. MTESZ 2001. évi kiadványának289�294. oldalán is napvilágot látott. En-nek ezévi rendezvényén elõadásként is el-hangzott.

Tekintettel arra, hogy az Öntöde 1991.évfolyama nem mindenkinek áll rendelke-zésére, megkísérlem elsõ publikációmmondanivalóját röviden összefoglalni.Pacz életének részletei ismeretlenek, nemtudjuk, hogy mikor és hol született és haltmeg. Nem tudjuk, mikor távozott Német-országba, majd innét az USA-ba. Fõ érdek-lõdési és munkálkodási területe az alumí-nium volt (Al-kohászat, Al�Si stb. ötvöze-tek, nemesítés, korrózióvédelem, felület-kezelés), de behatóan foglalkozott a volf-rám kémiájával és technológiájával is.Minden kutatási eredményét csak szaba-dalom formájában tette közzé, dolgozatotsoha nem publikált. Feltehetõen csak apénz érdekelte. Munkatársat soha nememlít, pedig fantasztikusan széleskörû te-vékenységében nyilván voltak társai.

Mostani dolgozatomat is a véletlenszülte. Jó egy éve szorgosan látogatom éskutatom a Magyar Országos Levéltár óbu-dai modernkori részlegét. Itteni munkámcélja, mint hajdani magnéziumosnak, amagnéziumkohászat és -öntészet licenci-ákon alapuló kezdeteinek a felderítése.Ugyanez vonatkozik az alumínium-for-maöntészet dokumentált kezdeteinek afelkutatására is, mert ezeket a munkálato-kat még senki sem végezte el. Célom kide-ríteni, hogy a két magyar óriás cég, aWeiss Manfréd Mûvek és a Magyar ÁllamiVas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) mikor ésmilyen cégektõl vette meg a szükséges li-cenciákat. Miként folyt az alumínium- ésmagnéziumöntvények gyártása a II. világ-háború alatti nem jelentéktelen hazai re-pülõgépgyártás céljaira, a Dunai Repülõ-gépgyár Rt. részére. Van, amit megtalál-tam, van, amit nem, de nem adom fel. A le-véltári kutatómunka nagyon fárasztó, ap-rólékos és idõt rabló. A licenciák anyaga ti-pikus kereskedelmi és jogi szöveg, ami tõ-lünk, mûszakiaktól távol áll.

A mûszaki problémákat legfeljebb csaka függelékekben említik meg. Ez is esetle-ges, az érintett korabeli szabadalmak cí-mének, a bejelentés idõpontjának, számá-nak megadásával. Ezért kénytelen voltammunkámat a Magyar Szabadalmi Hivatalrais kiterjeszteni. Itt az olvasóterem készsé-ges dolgozóinak segítségével meg is talál-tam minden hazai és külföldi korabeli sza-badalmat, amire szükségem volt.

Egyik alkalommal nagy meglepetés ért,amikor véletlenül rákérdeztem, hogy van-e Pacz Aladártól magyar szabadalmuk. Aszámítógép meglepetésemre pillanatokalatt kidobott öt Pacz-szabadalmat, köz-tük az alumínium�szilícium ötvözetek ne-mesítésére vonatkozó alapvetõ szabadal-mát is. Meglepetésem azért volt nagy,mert az elsõ Pacz-cikkem írásakor is felke-restem személyesen a Szabadalmi Hiva-talt. Nekik akkor az anyaguk még nem voltszámítógépre víve. A válasz akkor nemle-ges volt. Ezért írhattam elsõ Pacz Aladárralfoglalkozó cikkemben, hogy szülõhazájá-ban soha nem szabadalmaztatott semmit.

Vagyis akkori állításom nem bizonyultigaznak, ezért írtam meg most korrekció-és kiegészítésképpen a második, Pacz Ala-dárról szóló cikkemet.

Pacz alapvetõ jelentõségû szabadalmát87.034. szám alatt igenis bejelentette ha-zánkban �Alumíniumötvözet� címen. �Abejelentés napja 1920. december 4. É. A.E. Á. (Észak Amerikai Egyesület Államok)-beli elsõbbsége 1920. február 13.� Tehátnagyon gyorsan lépett nemcsak Németor-szág, hanem hazája irányába is, annak el-lenére, hogy 1920-ban a magyar alumíni-umöntészet még embrionális formában iscsak alig létezett. Szabadalmának magyar

11.. kkéépp.. Pacz Aladár 87.034. sz. hazai, alapvetõ szabadalmának elsõ oldala

1188 ÖNTÉSZET

címe (Alumíniumötvözet) már konkrétabb,mert az angol nyelvûé lakonikusan csakAlloy (Ötvözet). A két szabadalmi leírás �ti. az amerikai (hivatalos magyar fordítá-sa) és a hazai � szó szerint ugyan nem azo-nos, de a lényegét illetõen igen. Az ameri-kainak a terjedelme 21 oldal, míg amagya-ré csak szûk két oldal, ami fõleg abbólered, hogy az amerikainak 13 igénypontjavan, míg a magyarnak csak négy. Pacz ma-gyar szabadalmi leírásának elsõ oldala az1. képen látható.

A szabadalom célja oly alumíniumötvö-zet elõállítása, melynek kisebb a sûrûsége,ugyanakkor nagyobb a szilárdsága mint azáltala idézett �12. sz. ötvözeté�, amely a92% alumínium mellett 8% rezet tartal-maz, szakítószilárdsága (átszámítva) 110-120 N/mm2, a nyúlása pedig 1,0-1,5%. Ezaz ötvözet nálunk � akkoriban német ala-pokon � Y-ötvözet néven lett ismertté7�9% réz- és min. 1% vastartalommal.Pacz javasolt ötvözete belsõégésû moto-rok forgattyúházainak, dugattyúinak, szi-vattyúházak, tárcsakerekek és konyhaesz-közök gyártására alkalmas. Találmányaszerint olyan ötvözet állítható elõ, mely jólönthetõ, kicsi a hõtágulási együtthatója,kevéssé zsugorodik és jól megmunkálható.Ötvözete 80%-nál több alumíniumot éslegalább 5% szilíciumot tartalmaz, kevésvas jelenlétében. Az adalékfémek (szeny-nyezõk) ne haladják meg a 2%-ot. Szerin-te ideális a 7:1 alumínium:szilícium arány.Leírja, hogy a 8�15% szilíciumtartalmúalumíniumötvözetek jól használhatóknakbizonyultak, pedig eddig úgy vélték, hogyaz alumínium nem tud több szilíciumot fel-venni, mint kb. 0,5%-ot. �Találmányomezen balhiedelmet megdöntötte�. Az újötvözetet úgy állítjuk elõ, hogy kereske-delmi alumíniumot összeolvasztunk kb.10% fertõzvényt /1/, fõleg kovasavat, kar-borundot /SiC/, vassilicidet, calciumsili-cidet, alumíniumot és vasat tartalmazó ke-reskedelmi fémszilíciummal�. Pacz teháttökéletesen ismerte a korabeli ferroszilíci-um alkotóit és szennyezõit.

�Elõször az utóbbi 1 súlyrészét 4 s.r.alumíniummal tégelyben � Ömlesztjük,átöntjük egymásik tégelybe vagy tömbfor-mába, hogy a tégely falára kéreg alakjábanlerakódó tisztátalanságok elkülöníttesse-nek. Ezen fémelegyhez már most továbbialumíniumot adunk 25-30% (a szerzõ: a30% nyomdahiba, mert alább 50%-ot em-lít) � arányban; ha 25%-nál kevesebbalumíniumot adagolnánk, a termék ride-

gebb lesz, míg 50%-nál több alumíniumhozzákeverése a terméket lágyabbáteszi� Rendszerint legcélszerûbb az elsõfémelegy 66%-ához kb. 33% alumíniumotadagolni úgy, hogy kb. az említett 7:1 ará-nyú alumínium : szilícium elegy jön létre.Ugyanazon eredményt érjük el, ha az al-katrészeket közvetlenül a végleges arány-ban ömlesztjük össze, ami azonban gya-korlati szempontból kevésbé ajánlatos,mert a finomításkor (nemesítéskor) lénye-gesen nagyobb mennyiségeket kellene ke-zelni.�

�Az így készült ötvözet közvetlenül önt-ve durvaszemcsés, sötét, kristályos törésûés physikai sajátosságok tekintetében si-lány; húzási szilárdsága (átszámítva)10,0-12,5 kg. pr. mm2, nyúlása 1,5-1,7%(helyesen 1,25, mert nyomdahiba). Ezértmielõtt az ötvözetet készformába önte-nõk, a találmány értelmében olvadáspont-ja feletti hõfokon alkalifluoriddal, pl.natrium-, vagy kalium- vagy lithiumfluo-riddal, vagy alkalifluoridon kívül más fluo-ridot, pl. calcium-,-, barium-, stroncium-vagy magnesiumfluoridot, vagy más sóttartalmazó, vagy a kezelés közben alka-lifluoridot képezõ sóselegyekkel kezeljük.Célszerû alapanyag gyanánt natriumfluo-ridot használni oly módon, hogy e porítottanyagból a fémsúly legalább 1%-ávalegyenlõ mennyiséget szénpálca segélyé-vel bekeverünk az olvasztott fémbe,mikoris a fémnatrium elégésére valló sár-ga láng és sûrû fehér maró füst keletkezik.A keverést erélyesen addig kell folytatni,míg a láng- és füstképzõdés megszûnik.Ha már most a fémet (ki)öntik, a törés márnem durvakristályos és sötét, hanem fi-nomszemcsés, tömött és világos, a physi-kai sajátságok is megváltoztak: a húzásiszilárdság (átszámítva) pr. mm2 16�19,4kg-ra, a nyúlás 3,5-6,25%-ra emelkedett.Az új ötvözet tehát szilárdabb minden másazonos fajsúlyú anyagnál, teljes 10%-kalkönnyebb a �12. sz. fémnél� s az alkatré-szek jelenlegi ára mellett tonnánként csak600 dollárba kerül a �12. sz. fém� 640 dol-lárjával szemben� Az új fém simán önthe-tõ, a megmerevedésnél eléggé tágul ah-hoz, hogy a formákat tökéletesen kitöltse,a kihûlésnél kevésbé zsugorodik, mint bár-melyik más alumíniumötvözet, hólyagok-tól és pórusoktól mentes, könnyen meg-munkálható és szép tartós fényt vesz fel.Különösen fecskendõ öntéshez (Spritz-guss) is jól használható� öntésnél pedighõmérsékletváltozásokkal szemben érzé-

ketlen, ami kereskedelmi öntvényeknéligen elõnyös.� �� Az alkalifluoridot semkell kész állapotban alkalmazni, mert pl.kitûnõ eredmények érhetõk el natrium-clorid és calcium-fluorid elegyével is, másfluoridvegyületek ugyancsak elõnyösen al-kalmazhatók.�

Érdekes, hogy 2. szabadalmi igény-pontjában már Pacz is nemesítésnek neve-zi a folyamatot, nem pedig finomításnak.A 3. igénypont szerint a sókeverékeken kí-vül alkálifémekkel is lehetségesnek tekintia nemesítést. A 4. igénypontban azt isközli, hogy a kezelõanyag bekeverése utána fémet közvetlenül önteni kell.

Pacz mint úttörõ feltaláló a szilumin-nemesítés minden � a késõbbiekben gya-korolt (só, sókeverék, fémek) � változatátmár ismerteti. A folyamatokat szabadal-mában pedánsan leírja, nem úgy, mint ajelenkori szabadalmak, melyek sokszor kö-dösítenek. Ezeket a tapasztalatokat csakolyan ember írhatta le, aki feltehetõen né-hány éven keresztül sok száz kísérleti ol-vasztást végzett és alaposan megfigyelt.(Pacz azt is rögzíti, hogy kezeléskor az alu-míniumolvadékot szénpálcával (rúddal)kell keverni, merthogy az acélszerszámbólaz olvadék káros vasszennyezést vehetfel). Nyelvezete helyenként archaikus,lásd. pl. a fertõzmény, húzási szilárdság,karborund, beömlesztés, megmerevedésstb. kifejezéseket, ez azonban 90 év távla-tából érthetõ. Pacz vegyész létére � kuta-tómunkája során � hiteles öntõvé vált. Le-írja azt is, hogy a lezajló folyamatok ma-gyarázatával nem foglalkozik. Ez is termé-szetes, hiszen a múlt század 30-as, sõtmég az 50-es éveiben is nemegyszer írta lehumorizálva egy-egy szerzõ, hogy az a pa-pírsúly, melyen különbözõ szerzõk a szilu-minnemesítés elméletét taglalják, az na-gyobb, mint az addig leöntött és nemesí-tett sziluminöntvények súlya. (Magam isarchaizálok, mert történeti témáról lévénszó, szándékosan a korabeli kifejezésekethasználom, pl. a tömeg helyett a súlyt stb.)

Ez volt tehát Pacz Aladár alapvetõ sza-badalma, amivel beírta nevét az alumíni-umipart megalapozó nagy feltalálók sorá-ba. Én pedig ezzel korrigáltam � nem raj-tam múló � hibás állításomat, hogy Pacz atávoli USA-ból nem törõdött egykori szü-lõhazájával. Különben a mintegy 100 sza-badalma közül � az alább részletesenismertetetten kívül � még négy szabadal-mát védte le hazánkban, mindegyik az alu-míniummal kapcsolatos. Ezek a követke-

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 1199

zõk a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságszabadalmi leírásának sorrendje szerint:

85.997. sz. magyar szabadalom: �El-járás alumínium kezelésére�, melyben azalumínium kémiai (nem anódizáló) felü-letkezelésérõl van szó. Négy oldal, ki-lenc igénypont.

86.318. sz. magyar szabadalom: �El-járás alumínium kezelésére�, kémiai fe-lületkezelésrõl szól. Három oldal, ötigénypont.

86.319. sz. magyar szabadalom: �El-járás alumínium kezelésére�, a sziluminkémiai felületkezelésérõl van szó. Kétoldal, öt igénypont.

101.837. sz. magyar szabadalom:�Eljárás alumínium és alumínium-ötvö-zetek elõállítására�. Három oldal, hatigénypont. Pacz szerint jobb minõségûalumínium vagy ötvözete állítható elõ,ha a szokásos nátrium-aluminátos meg-oldást káliumvegyületek alkalmazásávalegészítik ki, vagyis kálium-aluminátot isképeznek a timföld elõállítása érdeké-ben. Ezt kiegészíti lítiumsók alkalmazá-sára is (3�5% mennyiségben). E szaba-dalma nem korlátozódik az alumíniumés/vagy ötvözeteinek elektrolízissel valóelõállítására, hanem kiterjeszti azt azelektrotermikus eljárásokra is, mikorisAl-Ti, Al-B, Al-Zr és Al-Si ötvözeteket ál-lít elõ úgy, hogy az említett alkáliák(hidrát, karbonát) keverékéhez pl. káli-um-titanátot, K-Na-titanátot vagy káli-um-borátot kever a reakciós keverékbe.Végül levédi a termikusan nemesíthetõalumíniumötvözetek elõállítását is azelõzõekben ismertetett lehetõségek al-kalmazásával. E szabadalomból jól lát-ható, hogy Pacz mennyire a jövõbe lá-tott, és hogymily komplexmódon tudottgondolkodni.

Az alábbi kis táblázatban összefogla-lom a részletesen vagy csak címszó sze-

rint ismertetett öt magyar szabadalmá-nak idõbeli át(le)futását:

E táblázatból kitûnik, hogy Pacz öthazai szabadalmát 1920 és 1929 közöttjelentette be, közülük hármat 1923-ban.Mindig igen gyorsan lépett, mert azUSA-beli vagy német elfogadás után ha-zája hivatalos intézménye irányában1�12 hónap alatt lépett, de az elsõ alap-vetõ szabadalmával nem egészen 10 hó-nap alatt. Érdekes az is, hogy az elsõ ha-zai, alapvetõ szabadalmát jó 10 év alattfogadta el (tette közzé) a Magyar KirályiSzabadalmi Bíróság. Úgy vélem, hogy abeadványával, meghökkentõ újdonságamiatt, sokáig nem tudtak mit kezdeni.Ellenben a hazánkban utoljára benyúj-tott találmányát, amely kitaposott útonjárva azt alaposan kitágította, már jó kétév alatt közzé tették. Különben Pacz-nakmindazöt hazai szabadalma1931-benke-rült közlésre, február és június között.Nyilván a négy utolsó hazai szabadalmá-nak elfogadása adott lökést az elsõ elfoga-dásához, jó 10 évig tartó vacillálás után.

Pacz hazánkban oltalmat kapott öttalálmányának fellelése tisztázott né-hány korábbi homályt vagy bizonytalan-ságot: ezek alapján biztossá vált, hogyneve helyesen Pacz, nem pedig Pácz.Végzettségét négy hazai szabadalma�mérnök�-nek adja meg, eszerint � ösz-szehasonlítások alapján � okl. vegyész-

mérnök volt, nem pedig okl. vegyész.Végül ezt az alkalmat ragadommeg arra,

hogy Pacz Aladárról közzétett elsõ dol-gozatomban elõforduló néhány hibátkorrigáljak, mert ezek ott megtévesztõ-ek vagy félreértésre adnak lehetõséget.Téves szabadalomszámok az Öntöde1991. évi 5�6. számában:10. tétel: 1.974.791.,

helyesen: 1.974.971.,13. tétel: 917.733.,

helyesen: 417.773.,27. tétel: 380.977.,

helyesen: 380.588.,49. tétel: 684.151.,

helyesen: 684.158.,61. tétel: 27.956.,

helyesen: 273.956.,73. tétel: 303.943.,

helyesen: 302.943., végül a91. tétel: 598.755.,

helyesen: 598.507.Az akkori irodalomjegyzékem [15]

tétele csonkán jelent meg: �Carzon yAvendano Gábor. Repülõgépépítésanya� (1936) 37-38. old.�, helyesen:Carzon y Avendano Gábor: Repülõgép-építés anyagai. Magyar Mérnök és Épí-tész Egylet Közlönye, LXX. Köt. (1936)37�38. old.�

A [13] irodalom helyesen: ��VEBWilhelm Knapp Verlag�. A [14] iroda-lom helyesen: �...Fachverlag�.�

A magyar Az USA-beli A szabadalom A magyarszabadalom elsõbbség magyarhoni szabadalomszáma idõpontja bejelentésének napja közzétételének napja

87.034. 1920. február 13. 1920. december 4. 1931. május 1.85.997. 1923. március 7. 1923. április 11. 1931. június 15.86.318. 1922. május 8. 1923. április 7. 1931. június 1.86.319. 1922. április 3. 1923. március 28. 1931. június 1.101.837.q 1928. január 7. 1929. január 3. 1931. február 3.

Német elsõbbség

A Miskolci Egyetem rektora a MûszakiAnyagtudományi Kar felterjesztése alap-ján dr. Fegyverneki György okl. kohómér-nök munkatársuknak 2010. szeptember 1-jei hatállyal címzetes egyetemi docens cí-met adományozott a Metallurgiai ésÖntészeti Tanszék oktatási tevékenységé-ben vállalt kiemelkedõ munkájáért. A ki-tüntetõ cím adományozásáról szóló okle-

velet dr. Patkó Gyula rektor a június 26-án megtartott diplomaátadó ünnepi egye-temi szenátusülésen adta át.

A címzetes egyetemi docensi cím ado-mányozása nem jár együtt oktatói foglal-koztatási jogviszonnyal, az üzemi szakmaimunka mellett önként végzett kiemelkedõoktatási tevékenység és együttmûködéselismerése, valamint a vezetõ oktatókkal

szemben támasztott követelményeknekvaló megfelelés kifejezése.

A kitüntetõ cím elnyeréséhez szívbõlgratulálunk, az öntészeti oktatási tevé-kenység végzéséhez nyújtott segítõ köz-remûködésért ezúton is köszönetet mon-dunk.

-- DDúúll JJeennõõ

EEGGYYEETTEEMMII HHÍÍRREEKK

33.. vvaassöönnttéésszzeettii sszzaakkmmaaii nnaapp A Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSZ)2010. szeptember 14-én harmadik alka-lommal rendezte meg a vasöntészeti szak-mai napot aWescast Hungary Autóipari Zrt.oroszlányi öntödéjében.

A szakmai napon 17 fõ vett részt aCSEFÉM Kft., a MIKRO-PULVER Kft., a K+K.-Vas Kft., a CASTING Kft., a Csepel Metall Ön-töde Kft., a TP Technoplus Kft., a SzegediÖntöde Kft., a Mohácsi Vasöntöde Kft. és aWescast Zrt. alkalmazottai közül.

A résztvevõket dr. Sohajda József, aMÖSZ elnöke köszöntötte. Bevezetõjébenelmondta, a rendezvény célja, hogy a hazaivasöntödék és érintett háttéripari cégekvezetõi megismerhessék a Wescast Zrt. te-vékenységét, tájékoztatást kapjanak annakhelyzetérõl, fejlesztési elképzeléseirõl, sa-ját ismereteik segítségével egyeztetõ meg-beszélést folytassanak cégeik és a magyarvasöntészet jelenlegi helyzetérõl, elért si-kereirõl, ismert közös nehézségeirõl, a kül-földi versenytársak helyzetérõl, a jövõ ha-zai vasöntészetének várható alakulásárólés a fejlesztési kényszerekrõl.

Ezt követõen Simó Ferenc vezérigazgatóadott tájékoztatást a Wescast nemzetközicégcsoport tevékenységérõl és a WescastHungary Autóipari Zrt. terveirõl, fejlesztésielképzeléseirõl.

A következõkben dr. Zoltay Ákos, a Ma-gyar Bányászati Szövetség ügyvezetõ fõtit-kára, az Ágazati Párbeszéd Bizottságokmunkaadói ügyvivõje tartott elõadást �ANEPSI (European Network for Silica) rend-szer � A kristályos SiO2 és a kristályos SiO2-tartalmú termékek megfelelõ kezelése,használata, a kitett személyzet kezelése,nyilvántartási és jelentési kötelezettségek�címmel. Elõadását dr. Hatala Pál, a MÖSZügyvezetõ igazgatója egészítette ki a ma-gyar öntödékre vonatkozó adatokkal.

Egyebek között elmondta, hogy 15 eu-rópai ország kormánya, EU-s szakbizott-ságok és Ágazati Párbeszéd Bizottságokkészítettek útmutatókat, kötöttek szerzõ-déseket 2000 és 2008 között, melyek sze-rint a felek kiemelt figyelemmel kezelik amunkahelyeken az esetleges szilícium-dio-xid ártalomnak kitett dolgozók helyzetét ésannak alakulását. Számos iparág vállalko-

zása, így a homokformázást alkalmazó ön-tödék is a bevallási kötelezettek körébetartoznak. Bár a bevallás kitöltési útmuta-tójában megtalálható, mégis fontos ki-hangsúlyozni, hogy a szilícium-dioxid ki-tettségben érintett öntödei munkavállalóka magkészítõ üzem, a formázótér, az ol-vasztómû és az öntvénytisztító részleg dol-gozói, továbbá a technológusok, a terve-zõk, a közvetlen termelésirányítók stb.,akik eltérõ mértékben bár, de munkaidejükegy részét a vizsgált kitettség alatt töltik.

A hierarchikus felépítésnek megfelelõ-en, mint nemzeti öntészeti szövetség, aMÖSZ 2008 októberében kérte, hogy egydemo-verzió kitöltésével segítsék az érin-tett hazai öntödék a bevallási rendszer elõ-készítését. Az önkéntes bevallást egyetlenmagyar öntöde, nevezetesen a LÖFFLER2001. Kft. teljesítette. A bevallási kötele-zettség teljesítésében érintett öntödéketegyébként a NEPSI Bizottság � a MÖSZ-CAEF adatszolgáltatási kötelezettségénekteljesítése alapján � közvetlenülmegkereste.

A vélhetõen az utolsó, a 2010-es évre vo-natkozó test-verzió kitöltése változatlanulnem lesz kötelezõ, de erõsen ajánlott.

Az elõadást követõ kötetlen vita és szá-mos hozzászólás után a szakmai nap részt-vevõi egyetértettek abban, annak érdeké-ben, hogy ne EU-s központi szabályozássalélõ bevallási kötelezettség váljék hatályos-sá 2011-ben, szükséges most már a 2010-es év önkéntes bevallását mindenkinek el-készíteni. Az önkéntes bevallások teljesí-tettsége pl. Németországban 82%-os, mígFranciaországban 71%-os volt. Az egyesöntödei bevallások összesített adatai alap-ján készült, országjelentésnek is nevezettadatszolgáltatás lesz egyébként publikus.

Az elõadás után a résztvevõkmegnéztéka Wescast Zrt. termelõ részlegeit, majd acég vendégeként közös ebéden vettekrészt.

A délutáni program is elõadással kezdõ-dött aWescast Zrt. fejlesztési stratégiájáról,az annak részeként mûködtetett LEAN-öntöde projekt eddigi eredményeirõl, és azelkövetkezendõ évekre tervezett kapacitás-bõvítõ beruházás tervezett lépéseirõl.

A szakmai nap utolsó programpontja-ként a résztvevõk megbeszélést folytattak

a magyar vasöntészet jelenlegi helyzeté-rõl, elért sikereirõl, nehézségeirõl, a kül-földi versenytársak helyzetérõl, a jövõvasöntészetének várható alakulásáról, afejlesztési kényszerekrõl. A jelenlévõ öntö-dei vezetõk röviden ismertették a rendelés-állományuk 2008 óta tapasztalt visszaesé-se következtében kialakult gyártási és érté-kesítési nehézségeiket, valamint gazdálko-dásuk legfontosabb elemeit.

Az egyes cégek adatainak tételes ismer-tetése helyett összefoglalásként rögzíthet-jük azt a tényt, hogy a hazai vasöntödékteljesítménye 2008-hoz, mint bázishoz ké-pest 2009-benmennyiségben és árbevétel-ben is mintegy 65�75%-ra csökkent, míg2010-ben, az elsõ féléves stagnálást köve-tõen, 2009-hez képest 10�20%-os növeke-dés tapasztalható.

Fontos és általános tapasztalatként le-szûrhetõ volt, hogy a hazai vasöntészetbenis a több mint két éven át tartó visszaesésközben bekövetkezett alap- és segédanyagáremelkedések, valamint a megrendelõkszorult helyzete miatt ma katasztrofálisnakis nevezhetõ árszínvonalon kell dolgozniukaz öntödéknek. A piaci helyzet javulásánakjelei 2010második félévébenmár láthatók,egyrészt a rendelésállomány 15�25%-osnövekedésében, másrészt a szállítási üte-mezések elhalasztásának megszûnésében.Ezzel együtt jár az a következmény is, hogya korábbi, kényszerûségbõl bevezetett4x8, 3x10, 4x10 stb. óra/héttel jellemez-hetõ munkaidõ-beosztások normalizálód-tak. A szakmai napon résztvevõ öntödékképviselõi � eltérõ mértékben ugyan, de �valamennyien pozitív eredményû gazdasá-gi évet várnak.

A rendezvényt dr. Sohajda József vezet-te, a szakmai nap házigazdája Simó Ferencvezérigazgató mellett Szekernyés Zoltánöntödeigazgató volt.

A résztvevõk a rendezvényt fontosnak,az elhangzott információkat értékesnektartották. Ezt a tényt aMÖSZ elnöke zársza-vában külön kiemelte, egyben köszönetetmondott aWescast Zrt. vezetõinek a kiváló-an megszervezett szakmai programért, arészletes üzemlátogatásért és a nagyvona-lú vendéglátásért.

-- DDrr.. HHaattaallaa PPááll

2200 ÖNTÉSZET

MMÖÖSSZZ HHÍÍRREEKK

ÕÕsszzii sszzaakkmmaaii nnaappookk

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 2211

�Öntészeti technológia- és gyártmányfej-lesztés napjainkban a hazai öntödékben�címmel tartott szakmai napot 2010. szep-tember 30-án a Magyarmet FinomöntödeBt. bicskei gyárában a Magyar ÖntészetiSzövetség és a Magyarmet Bt.

A konferencia szervezõinek az volt aszándéka, hogy fórumot biztosítsanak ahazai öntödék technológia- és gyárt-mányfejlesztõinek, tervezõinek és a fej-lesztések megvalósítóinak ahhoz, hogy azeltérõ szakterületeken dolgozó szakem-berek megismerjék egymás eredményeit,megvitassanak általános érvényû szakmaikérdéseket, és a szakterületükön végzettmunkájukhoz korszerû tapasztalatokkalgazdagodhassanak.

A szakmai napon 20 cégtõl 29 érdeklõ-dõ szakember jelent meg, akiket dr.Sohajda József, a MÖSZ elnöke köszön-tött. Ezt követõen Gyõri Imre ügyvezetõigazgató adott tájékoztatást a MagyarmetBt. tevékenységérõl, terveirõl.

A szakmai program keretében, mely dr.Sohajda József elnökletével zajlott, ötelõadás hangzott el:

Mezzölné Sinka Tünde (Busch-Hungária Kft.): A metallográfiai kontrollszerepe a gömbgrafitos öntvénygyártástermékfejlesztésében

Szabó Gábor (Csepel Metall Kft.):

Nagyméretû dieselmotor turbófeltöltõöntvény gyártástechnológiájának kidol-gozása végeselem szimuláció segítségével

Lakatos Lóránt (Wescast Zrt.): Anyag-portfolió bõvítése a Wescastnál

Dr. Rick Tamás (Fémalk Zrt.): Költség-hatékony gyártmányfejlesztés a FémalkZrt.-ben

Gyõri Imre�Pataki János (MagyarmetBt.): Jövõ formavilága, már ma � avagyHarry Potter csodái.

Tekintettel arra, hogy több elõadó je-lezte, elõadásaik publikálásához � azokújszerûsége miatt �, a képviselt társasá-guk még nem járult hozzá, ezért azokrészletesebb tárgyalásától vagy bemuta-tásától el kell tekintenünk.

Az elõadásokat követõen jelenlévõkGyõri Imre kalauzolásával megtekintettéka Magyarmet Bt. termelõ részlegeit. Azüzemlátogatás után a cég ebéden láttavendégül a szakmai nap résztvevõit.

Dr. Sohajda József zárszavában el-mondta, a szakmai nap fiatal elõadói kivá-ló felkészültséggel, imponáló magabiz-tossággal és tárgyi tudással, kivétel nél-kül jó elõadói készséggel, kiemelkedõenmagas színvonalú prezentációs hátteretbiztosítva tartották meg a korszerû tech-nikákat, módszereket, eddig nem publi-kált, újszerû megoldásokat, elképzelése-

ket tartalmazó elõadásaikat. Az elõadá-soknak külön erénye volt, hogy valameny-nyi elõadás konkrét esettanulmány jelle-gû volt. Az egyes elõadásokat követõenszámos hozzászólás, kérdés hangzott el,melyre az elõadók kivétel nélkül színvona-las és elfogadható válaszokat adtak.

A szakmai nap szervezõi a rendezvénymegtartásával a XX. Magyar Öntõnapokazon határozatának tettek eleget, melyszerint minden olyan évben, amikor nincsöntõnapi rendezvény, tartson a MÖSZolyan szakmai összejöveteleket, amelyekmegfelelõ színvonalukkal � ha nem is he-lyettesítik az öntõnapokat �, de hozzájá-rulnak az öntödék szakmai színvonalánakemeléséhez, egyben erõsítik a hazai ön-tödék szakértõinek szakmai összetartozá-sát is.

Külön köszönetet mondott Gyõri Imré-nek, a rendezvény házigazdájának, a cégvalamennyi munkaterületének részletesés nyitott bemutatásáért, és gratulált azelmúlt évek során végrehajtott fejleszté-sek sikeres megvalósításához. Végül kö-szönetet mondott a szakmai nap résztve-võinek nevében a kifogástalan felszerelt-ségû helyszínért és a színvonalas vendég-látásért.

-- DDrr.. HHaattaallaa PPááll

TTeecchhnnoollóóggiiaa-- ééss ggyyáárrttmmáánnyyffeejjlleesszzttééssii sszzaakkmmaaii nnaapp

MMÚÚZZEEUUMMII HHÍÍRREEKK

MMeeggnnyyíílltt aazz ÖÖnnttööddeeii MMúúzzeeuumm áállllaannddóó kkiiáállllííttáássáánnaakk úújjaabbbb rréésszzlleetteeAz 1964-ig üzemelõ Ganz-törzsgyári vas-öntöde 19. századi öntõcsarnokában mû-ködõ múzeum állandó kiállításának meg-újulása során újabb, a Vas- és acélön-tészetünk története címû kiállításrészmegnyitására került sor 2010. július 1-jén.

A megnyitón Kócziánné dr. SzentpéteriErzsébet, az MMKM fõigazgatója köszön-tötte a szép számmal megjelent érdeklõ-dõt, majd dr. Sohajda József, a MagyarÖntészeti Szövetség elnöke, a CsepelMetall Vasöntöde Kft. ügyvezetõ igazga-tója nyitotta meg a kiállítást.

Az új kiállításrész (1. kép) ürügyén en-gedjenek meg egy rövid visszatekintést a

vas- és acélöntészet történetére, kitérve abemutatott tárgyakra is.

A ránk maradt tárgyi emlékek � rizsfõ-zõ fazekak, kályhák, díszöntvények � sze-rint a legkorábbi vasöntvények Kínából,az idõszámításunk elõtti második évez-redbõl származnak.

Európában a 12�13. században a vízi-kerékkel mûködtetett fújtatók feltalálásateremtette meg a lehetõségét annak,hogy az így elérhetõ nagyobb hõmérsékletkövetkeztében érceibõl elõ tudták állíta-ni, meg tudták olvasztani a vasat.

Magyarországon a 15. század végéretehetjük a vasöntés kezdetét, és I. RákócziGyörgy fejedelem uralkodása idejébõl,

1632-bõl származó oklevélben történikemlítés elõször vándor öntõmesterekrõl,akik ágyúkba való golyókat öntöttek tar-tós formába.

Az elsõ nagyolvasztónak nevezett ke-mencét, amely megteremtette az iparsze-rû öntvénygyártás lehetõségét, 1651-benZrínyi Péter bán létesítette a horvátor-szág-krajnai határ közelében fekvõCsabaron. Ezt követõen sorra építették anagyolvasztókat a történelmi Magyaror-szág délkeleti, keleti és északi részein agazdag vasérctelepek, a faszenet biztosítóerdõségek és a vízienergiát adó folyók mi-att oda települt vasmûvekben. A vasmû-vekben fõként hadiipari termékeket,

2222 ÖNTÉSZET

ágyút, ágyúgolyót, mozsarat öntöttekközvetlenül a nagyolvasztókból, de gyár-tottak vízvezetékcsöveket, tûzhelylapo-kat, konyhai edényeket, kályhákat, ké-sõbb hidakat, építészeti és díszöntvénye-ket is a kohó mellé telepített láng-és/vagy kupolókemencékben újraolvasz-tott vasból.

A kiállítás bemutatja a legrégebbi, egy-szerû talajformát igénylõ táblaöntészetemlékeit, ágyúgolyókat és a készítésük-höz használt öntõformát, valamint a leg-egyszerûbb öntöttvas edényeket, a �lábaslábast�, fõzõ- és sütõalkalmatosságokat.

A kupolókemencék elterjedésével avasmûvektõl független, önálló árutermelõvagy a gépgyárakhoz tartozó öntödék ma-gyarországi megjelenése a 19. század elsõharmadára, közepére tehetõ. Ez egybe-esik az iparosodás kezdetével, a hajógyá-rak, malmok, a mezõgazdasági és általá-nos gépgyárak megjelenésével, a vasútrohamos terjedésével, a városok és a váro-si közmûvek bõvülésével. A 19. századbanegy évszázad alatt a vasöntvénytermelésszázszorosára nõtt, 1913-ban már 79 vas-öntöde mûködött az országban.

A 19. század közepétõl a háztartások-ban megjelennek az egyszerûbb, többsé-gében vasból öntött alkatrészeket tartal-mazó háztartási eszközök, pl. mérlegek,kávédarálók, faszenes vasalók, csizmahú-zók és darálók, tûzhelyek és kályhák, de azépítészet is szívesen alkalmazza az ön-töttvas tartóelemeket.

A 20. században a modern gép- és jár-mûipar kialakulása és fejlõdése elképzel-hetetlen öntvénybõl készült alkatrészeknélkül. Olyan új öntvényminõségek, alap-

és segédanyagok, gyártástechnológiák je-lentek meg, amelyek képesek kielégíteni alegkülönbözõbb felhasználói igényeket.Számos olyan alkatrész van, amely másfémalakítási technológiával nem, vagycsak nagy költséggel készíthetõ el.

A 20. század elsõ évtizedében a hábo-rús konjunktúra miatt jelentõs új vasöntö-dék létesültek, 1904-ben Diósgyõrben,1906-ban Salgótarjánban, 1908-ban agyõri MÁVAG-ban, 1911-ben a csepeliWeiss Manfréd Mûvekben.

Az I. világháború és a trianoni béke-szerzõdés után a vasöntödék felét elcsa-tolták, a 44 nagykohóból Ózdon maradtmeg három. Mélypontra került az öntvény-gyártás, csak a II. világháború elõtti idõ-szak hozott javulást. 1938-ban összesen60 000 tonna vasöntvényt gyártottak, en-nek 24%-át Csepel és Diósgyõr adta.

A II. világháború után a rohamosan nö-vekvõ piaci igények kielégítésére jelentõstechnológiai fejlesztések történtek. Új áru-termelõ öntödék is épültek, így pl. a RábaMagyar Vagon- és Gépgyár acélöntödéje,vagy a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár ön-tödéje, de fejlesztették a Soroksári Vasön-tödét és a Csepeli Vas- és Acélöntödéket is.

1963-ban az egységes irányítás, a sza-kosodás és a tervszerû mûszaki fejlesztésmegvalósítására létrehozták a 14 öntödé-bõl és két háttéripari vállalatból álló Ön-tödei Vállalatot. A magyar vasöntvényter-melés 1966-ban 293 000 t-val érte el ma-ximumát. A piaci viszonyok megváltozásá-val az Ö. V. 1985-ben megszûnt.

A rendszerváltozás és a privatizáció újhelyzetet teremtett. Csökkent a vasöntö-dék száma, ugyanakkor új üzem épült

Oroszlányban, és új, nagynyomású formá-zósort telepítettek a német tulajdonban le-võ Busch-Hungária Kft. gyõri öntödéjébe.

Az acélöntészet is elõször a vasmûvek-ben honosodott meg. Az acélöntvényeketelsõsorban szélsõséges igénybevételnekkitett helyeken alkalmazzák, ahol fontos ahõ-, a kopás- és a korrózióállóság. Az elsõtégelyacélöntödét Csáky László gróf prak-falvai vasgyárában hozták létre 1880-ban.

Nagyüzemi acélöntöde 1884-ben avasúti szükségletek kielégítésére Diós-gyõrött és Resicán (ma Resita, Románia)indult bázikus bélésû martinkemencével.Jelentõs volt a Ganz Rt. 1891-ben indulókocsigyári, az 1903-ban induló salgótar-jáni, a csepeli WM-gyárban 1911-ben, aMagyar Waggon- és Gépgyárban pedig az1914-ben létesített acélöntöde. Az országelsõ elektrokemencéjét is Diósgyõrbenhelyezték üzembe 1911-ben. A két világ-háború között a diósgyõri volt a legjelen-tõsebb üzem, akár 50 tonnás darabok ön-tésére is vállalkoztak. 1938-ban 18 000 tacélöntvényt gyártott az ország.

A II. világháború után a diósgyõri és acsepeli acélöntöde volt a legjelentõsebbüzem. Az 1970-es évek elején Gyõrben,Jászberényben és Orosházán indult újacélöntöde, az elõbbit néhány év utánkorszerû vasöntödévé alakították át. Ezenfelül kisebb kapacitású üzemek több he-lyen mûködtek az országban. A rendszer-változás után számos acélöntöde leállt,ma a hazai termelés nem éri el a 10 000tonnát.

A nagy méretpontosságú precíziósacélöntvények gyártása 1956-ban elsõ-ként a csepeli Készülék- és Szerszámgyár-

11.. kkéépp.. A kiállítási csarnok déli szegletében látható az új tárlat22.. kkéépp.. Az öntödei munka gépesítésének 20. századi emléke, a fordí-

tómintalapos formázógép

, ,

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 2233

ban indult be. Napjainkban Közép-Európaegyik legkorszerûbb precíziós acélöntö-déje, a Magyarmet Finomöntöde Bt. Bics-kén mûködik.

A kiállításban megtalálható az Al-Dunaszabályozásához használt sziklavésõ,melynek öntését a diósgyõri acélöntödé-ben az 1890-es évek elején kezdték meg.Az acélöntészet feltalálói közül megemlé-kezünk Topitzer János diósgyõri mûveze-tõrõl, aki kiváló tulajdonságú, speciálisöntött gyorsesztergaacélt (Megiston-acél) talált fel. Nemcsak szakemberek szá-mára érdekesek a diósgyõri acélöntvény-gyártás kezdeti idõszakából származó,kézzel rajzolt minta- leltárkönyvek.

Az acél- és vasöntvények öntõformáitváltozatos módon állítják elõ. A legegy-szerûbb, kézzel készített bentonitkötésûhomokformáktól kezdve a mûgyanta köté-sû héjformákon át a viaszveszejtéses,nagypontosságú, ún. precíziós öntéshezhasznált keramikus formákig.

A jármûipari öntvények kínálatán túl akülönleges szövetszerkezetû gömbgrafi-tos öntöttvasból készült darabokat, gép-elemeket, kisebb-nagyobb háztartási esz-közöket, utcabútorokat, mintalapokkaltörténõ formázási példákat és a munkácsi,híres finomöntödében készült nagy orosz-lánszobrot is bemutatjuk a kiállításon.

Az öntödei munka gépesítéséhez hasz-

nált fordítólapos formázógép (2. kép), akorszerûbb, rázó-sajtoló formázóberen-dezések, a homokminõséget ellenõrzõ vizs-gálati mûszerek és az öntvények szilárdságitulajdonságait vizsgáló berendezések is avas- és acélöntvények gyártásának sokféleeszközétmutatják be. A kiállított öntvényekaz ipari öntészet kialakulásának és máigtartó fejlõdésének emlékeit reprezentálják.

A kiállítást Lengyelné Kiss Katalin ren-dezte és mutatta be, az NKA-n kívülöntészeti és kohászati vállalatok és azOMBKE is támogatták. A feliratok németreés angolra való fordítását szakmai segí-tõink végezték el ingyenesen.

-- LLeennggyyeellnnéé KKiissss KKaattaalliinn

IInntteerrnnaattiioonnaall JJoouurrnnaall ooff MMeettaallccaassttiinngg((UUSSAA))44.. kköötteett,, 22001100.. 22.. sszzáámm

Flender, E., � Sturm, J.: AAzz öönnttééssii ffoollyyaammaattsszziimmuulláácciióójjáánnaakk hhaarrmmiinncc éévveeAz utóbbi évtizedekben nem sok fejlesztésváltoztatta meg olyan alapvetõ módon afémöntési folyamat megértését, mint azöntés szimulációja. E cikk fõ szándéka köny-nyen olvasható és vonzó áttekintést nyúj-tani az öntõ szakembereknek az öntészetieljárások fejlõdésérõl, jelenlegi állapotá-ról és jövõjérõl az európai szerzõk szem-szögébõl.

Figyelembe véve az öntészet hosszúidõre nyúló hagyományait, az öntési fo-lyamat szimulációjának a története egy kiskulturális forradalom az iparágban. Az5000 éves, próba-hiba módszerû öntészetátalakult átlátható, reprodukálható eljá-rássá, amelynek a technológiai paraméte-rei nem csak elõre jelezhetõk, de manipu-lálhatók is. Mégsem válaszolható megminden a szimuláción keresztül, de ennekaz eszköznek a jelenlegi elfogadottsága azöntödékben és az öntvények felhasználóiáltal megerõsíti, hogy az öntés szimuláci-ója az utolsó harminc év egyik kulcsfon-tosságú innovációja az öntödék világá-ban. A szimuláció a költségcsökkentés ha-talmas lehetõségét nyitja meg, és ezzel azöntödék fokozott versenyképességéhezvezet.p. 7-23.

Mampaey, F. � Habets, D. � Plessers és tár-sai: AAzz ooxxiiggéénn aakkttiivviittáássáánnaakk oonn--lliinnee mméérréé--sseeii aazz ooppttiimmáálliiss ggrraaffiittaallaakk mmeegghhaattáárroozzáá--ssááhhoozz aa kkoommppaakkttggrraaffiittooss vvaass ggyyáárrttáássáábbaannA szerzõk nemrég tanulmányt tettek közzéaz oxigénaktivitás mérésérõl olyan érzé-kelõvel, amely mostanában került keres-kedelmi forgalomba. Ferrites és perlitesszerkezetû, nagy szilárdságú öntöttvasadagokban optimális tulajdonságok jólmeghatározott oxigénaktivitásnál mutat-koznak.

Az ilyen körülmények között öntöttöntvények maximális grafitgömbszerûsé-get, nyúlást és ferrittartalmat mutatnak,a legkisebb keménységgel kombinálva.Ezenkívül közzé tették a kompaktgrafitosvasöntvényekre vonatkozó elsõ eredmé-nyeket. A jelen közlemény sokkal részle-tesebben vizsgálja a kén és az oxigén ak-tivitásának a hatását néhány jelenségre,amelyek a kompaktgrafitos öntöttvasgyártása során fontosak. Ezek a jelensé-gek a korlátok, amelyekre nézve az ISO16112 szerint meghatározott mechanikaitulajdonságok teljesülnek, az átmenet akompaktgrafittól a lemezes grafithoz és apont, amelynél 20%-os gömbszerûséglép fel.

Figyelembe véve, hogy az oxigénaktivi-tás mérése mintegy 12 másodpercet veszigénybe, az érzékelõ nagyon sokat ígérõ-nek látszik a kompaktgrafitot eredménye-zõ eljárás irányításához.p. 25-43.

Teague, J. � Richards, V.: ÖÖnnttööttttvvaassaakköörreeggííttéésseess sszziilláárrddííttáássaa:: aa kkuuttaattááss ééss aazz iirroo--ddaalloomm áátttteekkiinnttééssee1997 óta az AFS (American FoundrySociety = Amerikai Öntészeti Egyesület)számos tanulmányt támogatott, hogy tö-kéletesítsék a szürke öntöttvas öregítésesszilárdításának a megértését a szakiroda-lom áttekintésével. Következtetés: az öre-gítéses szilárdulás egy nitridkiválásos fo-lyamat, amelyet az Avrami-Johnson-Mehlkinetika ír le.p. 45-57.

Murthy, A. � Lekakh, S. és társai: AA NNbb--mmaall,, VV--mmaall ééss NN--nneell mmóóddoossííttootttt CCBB77CCuu--11((1177--44 PPHH)) aaccééll mmiikkrroosszzeerrkkeezzeettee ééss ttuullaajj--ddoonnssáággaaiiVizsgálták a nióbium, vanádium és nitro-gén adagolásával módosított CB7Cu-1(17-4 PH) acél mikroszerkezetét és tulaj-donságait. 45 kg-os indukciós kemencé-ben, argon atmoszférában négy adagacélt olvasztottak: alapvasat, a karbonnakaz oldatból való eltávolítása céljából nió-biummal módosítottat, vanádiummal mó-dosítottat és vanádiummal + nitrogénnelmódosítottat. Ezeket fenolkötésû no-bakehomokformákba és elõhevített keramikushéjformákba öntötték. A homogenizáló,ausztenitkondicionáló és edzõ kezelésselelõállított mikroszerkezetek meghatáro-zásához termodinamikai számításokat,pásztázó elektronmikroszkópot (SEM),röntgendiffraktométert és optikai mik-

TTeessttvvéérrllaappjjaaiinnkk ttaarrttaallmmáábbóóll

2244 ÖNTÉSZET

roszkópot használtak. Az öregítéses szi-lárdulás kinetikáját 460 °C és 482 °C hõ-mérsékleten tanulmányozták. Csúcsraöregített és túlöregített állapotban mér-ték a szakítási és Charpy ütési tulajdonsá-gokat. SEM használatával megfigyelték atörésfelületeket és törést iniciáló helyek-ként komplex nióbium-vanádium karbo-nitrideket azonosítottak. Szakadásigadott nyúlás mellett nagyobb szakítószi-lárdságot értek el a nióbiummal, vanádi-ummal és nitrogénnel módosított CB7Cu-1 acél túlöregítésével, azonban a Charpyütési energia kisebb volt, mint a csúcsraöregített CB7Cu-1 acél esetében.p. 59-69.

Roucka, J. � Kovác, M. � Jaros, M. és tár-sai: AA kkeerraammiikkuuss hhééjjffoorrmmáákkbbaa ttöörrttéénnõõ öönn--ttééss tteerrmmiikkuuss ffoollyyaammaattaaii ééss nnuummeerriikkuuss sszzii--mmuulláácciióójjuukkA keramikus héjformák termikus rezsimébena legjelentõsebb szerepe a környezetbe irá-nyuló radiációs és a konvekciós hõátadás-nak van. A héjakban a falak egymást kölcsö-nösen besugározzák, és a hõ egyes irányok-ban nem szimmetrikusan áramlik. A kísérle-ti mérések lehetõvé tették a hõtani viszo-nyok megállapítását különbözõ átmérõjû,gyûrûs beömlõrehelyezett, hengeres öntvé-nyekmodellrendszereinek öntése és derme-dése során. N115 jelû, Cr-Ni-Co ötvözésûacélt öntöttek. A hõmérsékletet az öntvé-nyekben és a héjak falaiban hõelemekkelmérték. A kísérleti adatok fontosak voltak atovábbi numerikus szimulációban. A hõát-adási határfeltételeket a FLUENT szoftverrelszámították. A rendszer tényleges ter-mofizikai és határfeltételeit inverz modelle-zéssel, a ProCAST szoftverrel határoztákmeg. A ProCAST program CAFE moduljávalvégezték az ötvözet szerkezetének numeri-kus szimulációját, majd a szimulált szerke-zeteket összehasonlították a metallográfiásmódszerekkel megállapított szerkezettel.p. 71-80.

IInntteerrnnaattiioonnaall JJoouurrnnaall ooff MMeettaallccaassttiinngg((UUSSAA))44.. kköötteett,, 22001100.. 33.. sszzáámm

Gigante, G.: HHooggyyaann ttuudduunnkk ggyyaakkoorrllaattii zzööllddöönnttõõiippaarrrráá vváállnnii??A cikk magyar fordítása megjelent a BKL2010. évi 3. számában.p. 7-15.

Tuttle, R.: AAccééllöönnttvvéénnyyeekk vviizzssggáállaattaa ppootteenn--cciiáálliiss ccssíírraakkééppzzõõddééssii ffáázziissookkrraaAz acélöntvények gyártásának meg kell fe-lelnie a mechanikai tulajdonságok és azárak szigorodó követelményeinek. A me-chanikai tulajdonságok javításának egyiklehetõsége szemcsefinomítók kidolgozása.Míg a szemcsefinomítók elméleti modelle-ken alapuló kidolgozása segítheti a fejlesz-tést, már valószínûleg vannak anyagok,amelyek a jelenlegi öntvényekben auszte-nitdendritek csíráiként mûködnek. Úgy ta-lálták, hogy TiN zárványok közremûködhet-tek a dendritek csíraképzõdésében külön-bözõ ipari öntvények dermedése során.p. 17-25.

Monroe, C. � Huff, R.: VVaassttaagg ffaallúú aaccééllöönntt--vvéénnyyeekk aalluummíínniiuumm--nniittrriiddeess rriiddeeggeeddéésséénneekkeellõõrreejjeellzzéésseeAz alumínium-nitrides (AlN) ridegedés vas-tagabb falú (>4") acélöntvényekbenproblé-ma. Az AlN nagyobb maradó alumínium- ésnitrogénszinteknél és kis hûlési sebességek-nél válik ki. Kritikus terhelésû alkatrészek-ben az AlN képzõdése ridegíti az öntvényt,csökkenti az acél ütési szilárdságát és képlé-kenységét. VizsgáltákHannerz kiválási diag-ramját AlN-re, és a pontosabb egyenletétábrázolták. Ezenkívül ezt az információt ön-tecsek szimulált hûlési görbéivel vetettékegybe, hogy felvegyék a legnagyobb alumí-niumtartalom görbéjét a keresztmetszetiméret függvényében, a ridegedés elkerülésecéljából. Ezek a hüvelykujjszabályok azon-ban félrevezetõk lehetnek a geometriákelemzésében végleges felszerelés vagyolyan termelési információ nélkül, mint ahomoktulajdonságok. Az AlN elõrejelzésé-ben a legfontosabb információ a hûlési se-besség a gyártásban. Ezért az öntvényszi-mulációs szoftverbe foglalták az egyenlete-ket, hogy használják a szimulált hûlési gör-béket az elridegedett térfogatok helymeg-határozásához. Két öntvénypélda szolgáltaz AlN ridegedésjelzõ használatának bemu-tatására. Ez az elõrejelzés segíteni fogja azAlN-es ridegedés elkerülését vastag falúöntvények és felszerelések tervezése során.p. 27-33.

Fras, E. � López, H.: AAzz eeuutteekkttiikkuuss cceelllláákk ééssaa ggöömmbbsszzeemmccsséékk sszzáámmaa aa vvaassoollvvaaddéékk mmiinnõõ--ssééggéénneekk aa mmuuttaattóójjaaA cikk részletesen elemzi az öntöttvas leg-fontosabb minõségi paramétereinek egyi-két, nevezetesen az eutektikus cellák vagy

csírák számát. Az elemzés az öntöttvas der-medésének elméleti alapjain nyugszik. Akifejezéseket úgy vezették le és használták,hogy a cellák vagy csomók számát a tech-nológiailag fontos tényezõkhöz viszonyít-sák. Úgy találták, hogy az ilyen tényezõklényegében a fehéredési hajlammal, a zsu-gorodás elõtti tágulással, a zsugorodásiporozitással és a grafit típusával függenekössze. Kimutatták, hogy az öntöttvas me-chanikai tulajdonságaira erõsen hat az ön-tödei gyakorlat. Megállapították, hogy azeutektikus cellák sûrûsége vagy a csomókszáma olyan minõségi tényezõ, amely tük-rözi a folyékony öntöttvas fizikai-kémiai ál-lapotát adott hûlési sebességmellett. Más-részt ez meghatározza az öntöttvas grafit-nukleációs potenciálját, ami az olvadék ké-szítésével járó összes technológiai tényezõátfogására használható.p. 35-61.

Showman, R. � Nocera, M., � Madigan, J.és társai: AA mmaaggookk mméérreettvváállttoozzáássaaiinnaakk áátt--éérrttéékkeelléésseeA Ford Motor Company clevelandi öntvény-gyára a szürkevas hengertömb-öntvényeknem várt méretváltozásait tapasztalta amotorgyári mérések során. Az öntvénygyárstatisztikai eszköz és taktikai csapatot(Statistical Weapons and Tactics = SWAT)alakított a kérdés vizsgálatára. A csapatháttéradatokat generált, de nem sikerültteljesen megállapítania a fõ okokat. Avízköpenymag mérései azt mutatták, hogya mérések idõben és különbözõ technoló-giai változásokkal csökkentek vagy zsugo-rodtak. Míg a zsugorodás mérete a tömbfõméreteihez mérten nagyon kicsi volt, amechanizmusát nem értették meg kellõen,és nem tudták tükrözni a szerszámmére-tekkel. Kezdeményeztek egy projektet azAshland Casting Solutions nevû kötõ-anyag-szállítójukkal, hogy összehasonlít-sák a különbözõ anyagok és a technológiaiváltozók hatásait a cold-box mag zsugoro-dására. Elemezték a mérési módszereket,és kísérlettervezést végeztek, hogy mérjéka különbözõ anyagokból és különbözõ kö-rülmények között készítettmagok zsugoro-dását. Kiegészítõ vizsgálatokat végeztek amagkészítés utáni mûveletek, így a bevo-nás, a szárítás és a különbözõ körülményekközötti tárolás hatásaira vonatkozóan.Ezek és más kutatások eredményeit fel-használva módosították a magok felszer-számozását.

,

v vv

FÉMKOHÁSZATROVATVEZETÕ: dr. Kóródi István, dr. Török Tamás

143. évfolyam, 5. szám � 2010 25

A világ és benne a MAL Zrt.A világ timföldtermelésének 93�94%-aszolgál primer alumínium fém gyártására.

A maradék 4,5�5,5 millió tonna, melybõla MAL Zrt. 240�300 ezer tonnát termel, azún. nem kohászati igényeket elégíti ki. Ez

a mennyiség az Európában gyártott speci-ális timföldtermékek mintegy 12%-át je-lenti (1. táblázat).

A szerzõk áttekintést adnak a MAL cégcsoport életében az utóbbi idõszakban bekövetkezett változásokról, a speciális timföldter-mékek gyártásával a termékpaletta bõvülésérõl és a jövõ terveirõl.

Dr. Tolnay Lajos 1971-ben végzett a miskol-ci Nehézipari Mûszaki Egyetem Kohómérnö-ki Karán, majd 1974-ben Budapesten aMarx Károly Közgazdaságtudományi Egye-temen szerzett mérnök-közgazdász diplo-mát. A Lenin Kohászati Mûveknél acélgyár-tó gyakornokként kezdett, s elnök-vezér-igazgatóként került el onnan. 1992�93-ban a Dunaferr Kereskedõház Kft. ügyveze-tõ igazgatója. Késõbb magánvállalkozólett. Néhány év kihagyás után visszakerültaz iparba, de már az alumíniumiparba.1997 óta a Magyar Alumínium Zrt. igazga-tóságának elnöke.1990-tõl 1994-ig a Magyar Gazdasági Ka-

mara elnöke, majd 1995-ben az akkor meg-alakuló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

elnökévé választják, a tisztet 2000-ig töltibe. 2000-tõl 2010 õszéig az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület elnöke.Földvári Béla 1951-ben született Debrecen-ben. 1975-ben okleveles vegyész diplomátszerzett a szegedi József Attila Tudomány-egyetem Természettudományi Kar ve-gyész szakán, az Alkalmazott Kémiai Tan-széken. Tizenegy éven keresztül a BorsodiVegyi Kombinátnál dolgozott a vinilkloridgyártás területén, ebbõl négy évet líbiai ki-küldetésben. 1986-tól az Ajkai Timföldgyárés Alumíniumkohó alkalmazottja különbö-zõ beosztásokban: technológus, üzemveze-tõ, értékesítés vezetõ. Közben 1993�94-ben egy évig Iránban dolgozott egy PVC-gyár újjáépítésén. Visszatérve stratégiai-

marketing vezetõ volt, jelenleg minõség-biztosítási fõmérnökként dolgozik.Mihályfi Gábor okleveles vegyészmérnök.Ajkán született 1961-ben. Diplomáját aVeszprémi Vegyipari Egyetem Nehézvegy-ipari szakán szerezte 1985-ben. Tanulmá-nyai befejezése után az Ajkai Timföldgyár-ban kezdett dolgozni, azóta is az ez idõ alatttöbb átalakuláson átesett cég a munkaadó-ja. Kezdetben fejlesztõmérnökként, késõbbértékesítési vezetõként dolgozott, 2002-tõla MAL Zrt. Finom Termék Divíziójának veze-tõje. Szakmai munkássága a divízió termék-csoportjaihoz kapcsolódik, kezdetektõlrésztvevõje volt, majd vezetõként irányítot-ta a szintetikus zeolitok és a precipitált alu-mínium-hidroxidok kifejlesztését.

TOLNAY LAJOS � FÖLDVÁRI BÉLA � MIHÁLYFI GÁBOR

A MAL Zrt. máskként.Fémes és nemfémes termékkekk és tecchhnolóógiákk*

* Az MTA Metallurgiai Bizottság ajkai kihelyezett ülésén, 2010. május 7-én elhangzott elõadás szerkesztett változata.

A Bányászati és Kohászati Lapok 2010/1 számában dr. Sillinger Nándor tollából egy részletes cikk jelent meg a magyar alumínium-ipar történetérõl a kezdetektõl napjainkig. Miközben a cikk tárgyszerûen és színvonalasan mutatja be a közel száz esztendõ változa-tos történetét, különösen az utolsó 40 év eseményeit, végkövetkeztetésével csak részben lehet egyetérteni.

Tény, hogy az ezredfordulóra a korábbi bauxit- és timföldtermelés mintegy 40�45%-a maradt meg, míg a félgyártmány- és kész-árugyártásban a kapacitásokat gyakorlatilag egészben sikerült megõrizni. Ugyanakkor a rendszerváltás utáni viharos és összességé-ben sikeres átalakulás eredményeként � és szerintem ez a döntõ következmény �, függetlenül attól, hogy hazai vagy külföldi befek-tetõk hajtották végre a nagyívû fejlesztéseket, a kialakult struktúra, a termékek minõsége, a technológiák korszerûsége ma eléri vagysokkal jobban megközelíti a világszínvonalat, mint az a korábbi évtizedekben jellemzõ volt. Eközben az idézett cikkben is felemlege-tett alapvertikumi aszimmetria is lényegében megszûnt a feldolgozott termékek javára.

Úgy gondolom, hogy ezek az eredmények még a szakmai közvélemény számára is jórészt ismeretlenek, ezért a BKL Kohászat szer-kesztõségével egyeztetve olyan sorozatot indítunk, amelyben ezeket az eredményeket megkíséreljük bemutatni. A sorozatot a MALZrt. bemutatásával kezdjük, annál is inkább, mivel a speciális timföldek gyártása területén a cég a világtermelés mintegy 5�6%-át ad-ja. Ez az arány jóval meghaladja a Magyar Alumíniumpari Tröszt tagvállalatai 1989. évi kohászati timföld csúcstermelésének 2,1%-osértékét, ráadásul egy jóval igényesebb, nagyobb hozzáadott értéket képviselõ termékszerkezettel.

Dr. Tolnay Lajos

A MAL Zrt. szlovén leányvállalatával, aSilkemmel együtt � összehasonlítva akonkurensek kínálatával � a speciális tim-földipari termékek legszélesebb palettájátkínálja. Köztük a teljes hidrátcsaládot, anedves, a száraz, az õrölt, a viszkozitás-optimált és a finom precipitált hidrátokat.A timföldtermékekbõl a kalcináltakon kí-vül gyártunk õrölt, reaktív és tabulár tim-földet, valamint spinell elõkeverékeket.Ezek mellett zeolitok és szilikátok, ill.nagy tisztaságú gallium teszi teljessé a kí-nálatot (2. táblázat).

Ennek a pozíciónak az elérése és meg-tartása természetesen csak a megfelelõ, akonkurensekével legalább azonos termék-minõség és szolgáltatás biztosításával le-hetséges.

TTeerrmméékkeeiinnkk aa mmiinnddeennnnaappookkbbaannSpeciális timföldtermékekkel nap mintnap találkozhatunk közvetlen és közvetettformában. Közvetlen felhasználási módota csiszoló anyagokként való alkalmazásjelenti, de számos, a mindennapi életbenhasznált termékbe (pl. háztartási kerámi-ák, gépkocsi gyújtógyertyák, üvegedé-nyek, mûanyag és gumitermékek, mosó-szerek stb.) is közvetlenül épülnek beezek a termékeink. A közvetett, áttételes

2266 FÉMKOHÁSZAT

11.. ttáábblláázzaatt.. Timföldtermelési adatok

22.. ttáábblláázzaatt.. Az európai timföldgyártók kínálata

11.. áábbrraa.. A módosított Bayer-eljárás termékei

NNeeddvveesshhiiddrráátt

SSzzáárrííttootttthhiiddrráátt

PPrreecciippiittáálltthhiiddrráátt

ÕÕrröölltt hhiiddrráátt

ÕÕrrööllttttiimmfföölldd

KKaallcciinnáállttttiimmfföölldd

GGaalllliiuumm

ZZeeoolliitt

TTiimmfföölldd--ggyyáárr

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 2277

felhasználás is széles körû, hiszen speciá-lis timföldipari termékek nélkül nincs ko-hászat, nincs üveg- és kerámiagyártás,nincs energiatermelés.

A speciális timföldtermékek elõállításamódosított Bayer-eljárással történik(1. ábra). Ennek a technológiában nem

egy termék, a kohászati timföld a végter-méke, hanem sok-sok, különbözõ kémiaiés fizikai tulajdonságokkal bíró hidrát(nedves, száraz, õrölt, finom precipitált),timföld (alacsony, közepes és magaskalcináltságú, alacsony és extra alacsonynátrontartalmú, valamint ezek õrlemé-

nyei és reaktív timföldõrlemények), zeolités fém gallium. A MAL csoport által gyár-tott termékek jellemzõ felhasználási terü-leteit az 2. ábra mutatja.

HHiiddrrááttookkAz alumíniumhidrát három, kémiailag kö-tött � OH gyököt tartalmazó alumíniumve-gyület. Ebbõl adódik egyik legfontosabbalkalmazási területe, a lánggátló töltõ-anyagként való alkalmazása mûanyag- ésgumiipari termékekben. Az alumínium-hidroxid kb. 200 °C-on kezd el bomlani. Abomlás energiaigénye, a felszabaduló vízés a visszamaradó bomlástermék hõszige-telõ hatása lassítja, megakadályozza amûanyag és gumiipari termékek égését, atûz terjedését (3. ábra). Az alumínium-hidroxid ilyen irányú alkalmazása, amikoregy anyaggal lehet a lánggátló és a töltõfunkciót is biztosítani, felfutó ágban van.

A mûanyagokba történõ megfelelõ be-dolgozhatóság érdekében azonban ezek-nek a hidrátoknak az alábbi fizikai tulaj-donságokkal kell rendelkezniük:� 0,3�12 m2/g fajlagos felület;

22.. áábbrraa.. A MAL csoport termékeinek felhasználása

33.. áábbrraa.. Az alumínium-hidroxid lánggátló hatása

NNeeddvveess hhiiddrrááttookk

GGrraannuulláálltt tteerrmméékkeekk

GGaalllliiuumm

AAll öönnttéésszzeettii ööttvvöözzeett

ÕÕrröölltt ttiimmfföölldd

ÕÕrröölltt hhiiddrrááttookk

FFiinnoomm pprreecciippiittáálltthhiiddrrááttookk

vveeggyyiippaarr

ffeessttéékkeekk,, sszzíínneezzéékkeekk

gguummii--,, mmûûaannyyaaggiippaarriilláánnggggááttllóó ttööllttõõaannyyaagg

hháázzttaarrttáássiikkeerráámmiiaa ggyyáárrttááss aaddsszzoorrbbeennss,,

kkaattaalliizzááttoorr ggyyáárrttáásskkoorruunndd,, ttaabbuulláárrttiimmfföölldd ggyyáárrttááss

mmoossóósszzeerr ggyyáárrttááss

pprriimmeerr ééss sszzeekkuunnddeerraalluummíínniiuumm öönnttéésszzeettii ööttvvöözzeett

aaddsszzoorrbbeennss,,kkaattaalliizzááttoorr ggyyáárrttááss

mmûûaannyyaaggiippaarriittööllttõõaannyyaagg

mmûûsszzaakkii kkeerráámmiiaa ggyyáárrttáássttûûzzáállllóóaannyyaagg ggyyáárrttááss

TTiimmfföölldd

TTaabbuulláárr ttiimmfföölldd

ZZeeoolliittookk

SSzziilliikkááttookk

SSzzáárraazz hhiiddrrááttookk

nem lánggátolt mûanyag alumínium-hidroxiddal lánggátolt mûanyag

ffééllvveezzeettõõkk,, LLEEDD--eekk

2288 FÉMKOHÁSZAT

� 0,8�35 µm közötti átlagos szemcsemé-ret (d50);

� nagy kémiai tisztaság;� nagyon kicsi elektromos vezetõképes-ség (40-200 µS/cm);

� szabályozott olajfelvétel.A legjobb minõséget a hidrátok között

a viszkozitásoptimált és a finom precipitálthidrátok képviselik. Ez utóbbiak különö-sen a kábeliparban, a gépjármûvek mû-anyag alkatrészeiben és különbözõ építõ-ipari alkalmazásokban játszanak nélkülöz-hetetlen szerepet. Európában három cég,a MAL Zrt., a Nabaltec és a Martinswerk ké-pes ilyen hidráttípusok elõállítására. A 2.táblázatban szereplõ Almatis az USA-banrendelkezik gyártóbázissal.

MMii aa ssppeecciiáálliiss ttiimmfföölldd??Az alumínium fém gyártásán kívüli egyébigények, felhasználások számára kifej-lesztett speciális timföldek jellemzõ fel-használási területei:� háztartási kerámiák;� szaniter termékek;� mûszaki kerámiák;� nagyfeszültségû szigetelõk (támszige-telõk, gyújtógyertyák);

� tûzálló termékek (cementek, falazatok,téglák, kövek, betonok);

� polírozó és csiszoló anyagok;� adszorbensek, katalizátorhordozók.

A speciális timföldek fõbb jellemzõi:� 0,3�400 m2/g fajlagos felület;� 0,1�50 µm közötti primer kristályméret;� 1�100% alfa-korund kristálymódosulat;� nagy kémiai tisztaság;� ezen belül alacsony nátrontartalom(0,03�0,3%);

� szabályozott vízfelvétel.

A minõséget meghatározó, befolyásolótényezõk:

� a felhasznált hidrát minõsége (fõleg atisztaság és a homogén szemcseminõ-ség fontos);

� a rekalcinálásos vagy kvarchomokosszódatartalom csökkentés;

� a kalcinálási hõmérséklet (400�1600 °C);� a kalcinálás hõmérsékletén való tartóz-kodás idõtartama;

� a kalcinálás adalékanyagai (mineralizá-torok: bórsav, alumínium-fluorid).A MAL Zrt.-nél a speciális timföldek

gyártására való átállás a meglévõ eszköz-park felhasználásával, azok elõnyös tulaj-donságainak elfogadásával, adott eset-ben hátrányos tulajdonságainak kiküszö-bölésével valósult meg. A nagy fajlagosfelületû termékek gyártására fluidágyaskemence, ritkábban forgó csõkemence, azalacsonyabb fajlagos felületû, nagyobbalfa-korund tartalmú termékekhez forgócsõkemence áll rendelkezésre.

A speciális timföldõrlemények legfon-tosabb felhasználási területein az õrlemé-nyekkel szemben támasztott követelmé-nyeket � az egyenletes, idõben állandóminõségen belül � az alábbiak szerint le-het összefoglalni:� mûszaki kerámiák esetében: kémiai tisz-taság, kalcináltság, szemcseeloszlás,égetett állapotban mért sûrûség, zsugo-rodás, vízfelvétel;

� nagyfeszültségû szigetelõk (támszige-telõk, gyújtógyertyák) esetében: kémiaitisztaság, kalcináltság, szemcseelosz-lás;

� tûzálló termékek (cementek, falazatok,téglák, kövek, betonok) esetében: ké-miai tisztaság, kalcináltság, szemcseel-oszlás, vízfelvétel;

� polírozó- és csiszolóanyagok esetében:kalcináltság, szemcseeloszlás, felülrõlkorlátos szemcseméret-tartomány, olaj-felvétel.A kalcinált timföldek elõállítása során

fontos szempont az õrölhetõség. Az ala-csonyan kalcinált (BET > 3 m2/g) timföl-dek nehezebben õrölhetõk. Szakaszosüzemû malmokkal, gyöngymalmokkal,légsugármalmokkal, szakaszos nedves õr-lést követõ porlasztva szárítással gyártha-tók.

Az alacsonyan kalcinált timföldek álta-lában a mûszaki kerámiák alapanyagáulszolgálnak, égetett sûrûségük megközelítiakorund3,98g/cm3 sûrûségét(>3,85g/cm3).Erõsen kalcinált timföldõrleményekkel,reaktív õrleményekkel keverve pedig amagas mûszaki színvonalat képviselõ tûz-álló anyagok kötõanyagai.

A speciális timföldtermékek másik igenfontos szereplõje az ún. tabulár timföld,valamint az egyéb, fõleg mosószeriparizeolit- és szilikáttermékek. A MAL Zrt., avevõi igények minél teljesebb kielégítéseérdekében, a szlovén Silkem cég akvizíci-ójával ilyen irányban szélesítette termék-palettáját (4. ábra).

TTaabbuulláárr ttiimmffööllddA tabulár timföld a nagy (> 50 µm), ún.tablet-like primer kristályról kapta a ne-vét. Gyártása során a szûk fajlagos felület-tartományú (6�9 m2/g) ALO-Ex325 ésALO-Ex325 VLS jelû timföldet 2�3 µm-esszemcseméretre õrlik, majd az õrlemény-bõl 15�25 mm átmérõjû golyókat formáz-nak. A nyers golyókat 1850�1900 °C-onaknás kemencében kalcinálják.

A késztermék golyó alakjában, ill. tö-rés, õrlés és osztályozás után különbözõszemcseeloszlású frakciókban kerül pi-acra.

A tabulár timföld fõ felhasználási terü-lete a tûzállóanyag-ipar és a kerámiaipar.Kutatások folynak katalizátorhordozókéntpetrolkémiai alkalmazására is. A tabulártimföld jellemzõi:

� nagy kémiai tisztaság;� nagy szilárdság;� magas olvadáspont (2040 °C);� jó hõsokkálló képesség;� nagy elektromos ellenállás;� kicsi zsugorodás.A három európai tabulártimföld-gyártó

közül egyedül a Silkem képes � természe-tesen a megfelelõ ajkai alapanyag birto-kában � nagyon alacsony nátrontartalmú

44.. áábbrraa.. A Silkem termékstruktúrája

ZZeeoolliittookk

SSzziilliikkááttookk GGrraannuullááttuummookk

SSppiinneellll eellõõ--kkeevveerréékkeekk

EEggyyéébb

AAll((OOHH))22

AAll22OO33

TTaabbuulláárrttiimmfföölldd

SSiillkkeemm

KKaallcciinnáálltt ttiimmfföölldd

TTiimmffööllddõõrrlleemméénnyy

terméket elõállítani, amely világviszony-latban is egyedüli. A repülõgépek turbina-lapátjainak gyártásához nélkülözhetetlena szuperalacsony nátrontartalmú tabulártimföld.

RReeaakkttíívv ttiimmffööllddeekkA reaktív timföldek a primer kristálymére-tet megközelítõ vagy annál kisebb szem-csemérettel rendelkezõ õrlemények. Aprimer kristályok csak igen nagy fajlagosenergiafelhasználással õrölhetõk tovább.Õrlés során a szemcseméret már csak kismértékben csökken, míg a fajlagos felü-let, tehát az aktivitás ugrásszerûen nõ(innen származik az anyag elnevezése:õrléssel újra aktív felületeket lehet létre-hozni).

A reaktív timföld a tûzállóanyag- és ke-rámiaipar ideális alapanyaga kalcinált tim-földekkel, õrleményekkel keverten, kötõ-anyagként alkalmazva, különösen kis mé-retû, speciális alakú és nagy igénybevétel-nek kitett termékeknél. Önmagában a re-aktív timföld elõnyösen befolyásolhatja atûzálló alapanyagok bedolgozhatóságát,ill. felületre való felhordhatóságát.

A reaktív timföldek többféle technoló-giával állíthatók elõ. Ajkán a kalcinálttimföld alapanyagot száraz õrléssel (go-lyós-, keverõs és légsugármalmokat alkal-mazva) aprítják majd osztályozzák, a szlo-vén leányvállalatnál pedig a nedves õrléstkövetõen porlasztva szárítják.

Bármilyen minõségû timföldbõl nemlehet reaktív timföldet gyártani. A fejlesz-tés elsõ fázisában a megfelelõ alapanya-gok kiválasztása volt a feladat. A végter-mék felhasználási igényeihez alkalmazko-dóan különbözõ kalcináltsági fokú (az al-fa-korund tartalom 70�98%) és eltérõ faj-lagos felületû (BET = 0,3�12 m2/g) speci-ális timföldet kell használni. A különféleõrlési módok, majd az azt követõ frakciók-ra bontás vagy a változtatható paraméte-rû porlasztva szárítás azt eredményezik,hogy a kapott termék nagyon sokféle le-het, alkalmazkodva a felhasználói köve-telményrendszerekhez.

A megfelelõ alapanyag és gyártásitechnológia kiválasztása lehetõvé teszi,hogy a reaktív timföld nyers és égetett sû-rûségét, zsugorodását, vízfelvételét, szin-teraktivitását, reológiai tulajdonságait,különleges hõállóságát és mechanikai tu-lajdonságait a vevõi igényeknek megfele-lõen alakítsuk.

A Silkemnél a fejlesztések folytatásá-

hoz pályázati segítséggel kiépült egy6�800 t/év kapacitású pilotrendszer,amely elõõrlésre alkalmas golyósmalom-ból, gyöngymalomból és különbözõ por-lasztva szárítókból áll. Ajkán szintén ki-épült a többféle száraz õrlést lehetõvé te-võ pilot õrlõrendszer és a speciális finom-osztályozó rendszer.

Jellemzõ, hogy az 1,2�2,5 µm átlagosszemcseméretû termékcsalád 1000 euró/t-nál jobb áron értékesíthetõ.

NNeemm--mmoossóósszzeerriippaarrii zzeeoolliittookkA 4A típusú (4x10-10 m pórusméretû) szin-tetikus zeolitokat (nátrium-alumínium-hidroszilikátokat) az 1960-as években fej-lesztették ki. Használatuk hamarosan el-terjedt Európa nyugati (késõbb közép-ke-leti) régiójában, mint mosószeripari alap-anyag. A nátrium-tripolifoszfátot (STPP)szorította ki a detergensek piacáról, en-nek következtében 40 éven át évente többmint félmillió tonna környezetbarát zeolitkerült a mosószerekbe.

Ajkán 1995 óta folyik a 4A típusú zeolitgyártása. A mosószeripar óriásai azonbantovábblépnek, olyan mosószerek kifej-lesztésén dolgoznak, amelyekkel alacso-nyabb hõmérsékleten (kisebb energiafel-használással) lehet mosni, valamintvízoldható alapanyagokból állnak.

Ajkán az azóta sikeres mosószeriparizeolittermelés mellett a szakemberekmindig is foglalkoztak az alternatív ter-mékek gyártástechnológiájának kifejlesz-tésével. A MAL Zrt. birtokában van az ion-cserével elõállítható 3A és 5A típusúzeolitok know-how-ja is.

Egy éve, egy vevõi megkeresés kap-csán, beindult a speciális, adszorbenscélú zeolitok fejlesztése. Szerkezeténekköszönhetõen a normál 4A típusú zeolit-kristály képes molekulaszûrõként, akti-vált (kiizzított) formában pedig vízmeg-kötõként viselkedni. Ezen tulajdonságaitkihasználva széleskörûen alkalmazhatóvíz- vagy egyéb molekulák szelektívszorpciójára.

A partner kérésére Ajkán olyan speciá-lis, 4AW jelû modifikált zeolit kifejlesztésefolyik, melynek aktivált formája különle-gesen nagy (>25%) vízfelvételre képes,sok cikluson keresztül regenerálható, na-gyon stabil kristályszerkezetû. Ez a típuskülönlegesen tiszta alapanyagokat kíván.A végtermék nem tartalmazhat idegenfázist, a kristályos por morfológiája iskötött.

A MAL Zrt. a lehetséges konkurensek-kel szemben, mint a mosószeripari zeoli-tok piacán is, jelentõs költségelõnyt él-vez. A zeolit elõállításához szükségesegyik alapanyagot � a nátrium-aluminátoldatot � speciális tisztítás után közvetle-nül a Bayer-körfolyamatból nyeri. A ver-senytársak ugyanezt az oldatot szinteti-kus úton, hidrát marónátronos oldásával,drágábban állítják elõ.

A 4AW zeolittípus alapanyagként szol-gálhat olyan formázott és aktivált végter-mékekhez, amelyekkel gázok és folyadé-kok nedvességtartalmát lehet megkötni.Az ioncserélt változatok szelektíven alkal-mazhatók egyéb szerves és szervetlen mo-lekulák adszorpciójára is. Az egyik fõ fel-használási terület az olajipar.

Ajkán jelenleg már üzemszerûen gyárt-juk az alaptípust, vevõink több száz ton-nát sikerrel teszteltek. A közeljövõ felada-ta a magasabb feldolgozottsági fokú ter-mékek kifejlesztése.

HHooggyyaann ttoovváábbbb??A világszínvonalon is speciális termékköregyenletes, stabil, magas minõségénekgyárthatósága az alaptechnológiai lép-csõk megbízható, gazdaságos mûködésétköveteli meg, ami minõségjavító, költség-csökkentõ fejlesztésekkel, beruházások-kal biztosítható.

A jelenlegi és jövõbeni termék- éstechnológiafejlesztéseinknél figyelembekell venni a piaci trendeket, a vevõi igé-nyeket, a világ azon törekvését, hogy atermékfelhasználás az ipari termelés so-rán a lehetõ legbiztonságosabb legyen,valamint a termékek alkalmazása a végfel-használóknál, az embereknél hosszabbtermékélettartam mellett még nagyobbbiztonságot nyújtson. A jövedelmezõségszem elõtt tartásával olyan irányokat kellválasztani, melyek hosszú távon biztosít-ják a mûködõképességet.

Ezek a területek a felhasználók szá-mára is mind magasabb értéket képvise-lõ termékek, az õrölt és reaktív timföl-dek, az õrölt, a viszkozitásoptimált és afinom precipitált hidrátok, valamintazok a zeolittípusokok, melyek a hagyo-mányos mosószeripari felhasználástólelkülönülnek.

Ezeknek a fejlesztéseknek a sikeresmegvalósításhoz szükséges tudás, infor-máció, know-how nem bolti áru, ezért asaját ismeretek, a szürkeállomány opti-mális mûködtetése elengedhetetlen.

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 2299

TTiisszztteelltt OOllvvaassóó!!

Szerkesztõségünk e lapszám tartalmának összeállításakor még nem értesülhetett a gátszakadás tragikus hírérõl. Úgy gondoljuk, hogyaz elõzõ oldalak tartalma � egy más megvilágításban � feltétlenül a tragédia kapcsán kialakult képhez tartozik csakúgy, mint az aláb-bi két közlemény.

Szerkesztõség

ÁÁttsszzaakkaaddtt aa MMAALL ZZrrtt.. vvöörröössiisszzaapp--ttáárroozzóójjáánnaakk ggááttjjaa AAjjkkáánn

2010. október 4-én 12 óra 10 perckor a MAL Zrt. ajkai timföldgyára X. sz. vörösiszap-tározójának a gátja átszakadt, és a tározóban lé-võ víz és az iszap egy része (becslések szerint együttesen 700 000�1 000 000 m3) hatalmas károkat okozva � és sajnálatosan ember-életeket is követelve � elárasztotta a közeli Kolontár jelentõs részét, majd a Torna-patak mentén továbbhömpölyögve Devecser egyszintén jelentõs részét, sõt érintette még a bõ 10 km-re lévõ Somlóvásárhelyet is. A kiömlõ víz erõsen lúgos volt, ami tovább fokoztaa kárhatásokat, és sok esetben súlyos sérüléseket okozott a balesetet elszenvedõknek és a mentésben résztvevõknek. A katasztrófa-védelemnek és a vízügynek gátépítésekkel és a lúg közömbösítésével sikerült megelõzni, hogy a szennyezés a Marcalon túl a Dunárais hatással legyen.

A MAL Zrt. a kárelhárítást a stratégiai partnereivel közösen, a szakhatóságokkal és az országos hatáskörû szervezetekkel valóegyeztetés után haladéktalanul megkezdte. A legmélyebb sajnálatát és részvétét fejezte ki a károsultaknak és az elhunytak hozzátar-tozóinak, és minden erejével közremûködött, közremûködik a kárelhárításban, kárenyhítésben. Ugyanakkor köszönetét fejezte kimindazon szervezeteknek, akik a katasztrófa elhárításában közvetlenül közremûködtek, közremûködnek. A MAL Zrt. kinyilvánítottaazon szándékát, hogy a katasztrófa okainak kiderítésében közremûködik, azt minden rendelkezésére álló információval és eszközzelsegíti, ugyanakkor kijelentette, hogy a tározó érvényes hatósági engedélyek szerint létesült, és azt az engedélyeknek megfelelõenüzemeltette.

A MAL Zrt. a sérült tározó közelében három védõvonalat épített ki az esetleges további iszapömlések megakadályozására. Szeren-csére ilyen nem történt.

A timföldgyárban a gátszakadás napján leállított termelés 2010. október 17-én indult újra. Valamennyi termelõegység üzemel, ésaz összes termék gyártása megkezdõdött. Ez azért is fontos, mert e nélkül a jelentõs hazai termelési értéket és exportot teljesítõ, többmint ezer fõt foglalkoztató cég léte is veszélybe került volna.

A kormány Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatóját kormánybiztossá kinevezve állami irá-nyítás alá vonta a MAL Zrt.-t. A kormánybiztos és titkársága a MAL egész tevékenységét ellenõrzi és vizsgálja. Büntetõeljárás kereté-ben folyik a katasztrófa okainak kivizsgálása, ami talajmechanikai és egyéb szakértõi vizsgálatokat is magában foglal.

Az interneten és a médiában megjelent fényképeken az látszik, hogy bár a X-es kazetta sarka gyakorlatilag a talajszintig megnyílt,a vörösiszap igen jelentõs mennyisége a tározóban maradt.

A tragédia mértéke óriási, igazán nincs szükség annak eltúlzására, amit a média és sajnos néhány prominens személy is megtett(pl. újabb iszapömlés, sugárzás, nehézfém-szennyezés és egyéb rémhírek). A gátszakadás okáról már eddig is számos találgatás � sõtalaptalan, rosszindulatú feltételezés is � napvilágot látott, ezért úgy véljük, hogy errõl majd csak a vizsgálatok lezárása után érdemesés szabad beszélnünk. Az mindenesetre tény, hogy a térségben az idén rendkívüli mennyiségû csapadék esett.

PPooddáánnyyii TTiibboorra BKL Bányászat felelõs szerkesztõje, a BKL Kiadói Bizottságának tagja

AA VVáállaasszzttmmáánnyy áálllláássffooggllaalláássaa aazz aajjkkaaii vvöörröössiisszzaapp--ttáárroozzóó ggááttsszzaakkaaddáássáávvaall kkaappccssoollaattbbaann

2010. október 4-én Ajka körzetében az ország talán eddigi egyik legnagyobb emberi-természeti katasztrófája következett be. Ember-életek estek áldozatul, sokan megsérültek, házak váltak lakhatatlanná, súlyosan károsodott a természet. Emberek százainak vagyonament tönkre egy pillanat alatt, ezrek megélhetése került veszélybe. A katasztrófa által fenyegetettek lelki sérülése talán fel sem mér-hetõ.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya és tagsága mélyen gyászolja az elhunytakat, együtt érzünk akárosultakkal és mielõbbi gyógyulást kívánunk a sérülteknek.

Reméljük, hogy tárgyilagos, de minden bizonnyal hosszú ideig tartó és kiterjedt szakértõi vizsgálatok fényt fognak majd derítenia tragédia okaira, a felelõsökre és a felelõsség mértékére. Ne ítéljünk elõre! Különösen ne a szigorú tények és körülmények beható is-merete nélkül. Bízzunk a szakértõkben, akikbõl többen tagtársaink közül kerültek vagy kerülnek ki. Bízzunk szakértelmükben, pártat-lanságukban, elhivatottságukban. Legyünk mellettük, segítsük õket döntéseikben, ha segítséget kérnek.

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület választmánya 2010. október 8-i ülésén úgy döntött, hogy ezt az állásfogla-lását honlapján nyilvánosságra hozza. Kéri tagságát, hogy lehetõségeikhez mérten segítsenek a kárelhárításban, és adományaikkaltámogassák a károsultakat egy új élet elkezdésében.

DDrr.. NNaaggyy LLaajjooss DDrr.. LLeennggyyeell KKáárroollyy DDrr.. GGaaggyyii PPáállffffyy AAnnddrráásselnök fõtitkár ügyvezetõ igazgató

3300 FÉMKOHÁSZAT

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 3311

11.. BBeevveezzeettééss

Tûzihorganyzásra napjainkban legelterjed-tebben az alumíniummal mintegy0,1�0,2%-os mértékben ötvözött fürdõkethasználják [2]. Az alumínium mellett cse-kély mennyiségû (legfeljebb 0,0005%) ti-tán fürdõbe adalékolásának a hatását a kö-zelmúltban Culcasi és munkatársai [3]részletesebben is tanulmányozták, és iga-zolták a kis mennyiségû titánnak avas�cink bevonatrétegek kialakulásáragyakorolt erõs hatását, mely elsõdlegesena horganyolvadékkal érintkezésbe kerülõacéldarab határfelületén kezdetben képzõ-dõ Fe2Al5 intermetallikus vegyületfilm ki-épülését befolyásolja. Ilyen típusú, azazalumíniummal alapötvözött horganyfür-dõknek titánnal nagyobb mértékben törté-nõ ötvözése ugyanakkor általában nem ké-pez szépen színezõdött felületet [1]. Kísér-leteinket ezért oldott alumíniumot legfel-jebb csak nyomokban tartalmazó cinkolva-déknak titánadagolás melletti vizsgálatárakorlátoztuk abból a célból, hogy a titán ha-tását a felületi színezõdésben a GD-OESspektrometriát is kipróbálva kimutassuk.

22.. LLaabboorraattóórriiuummii kkíísséérrlleetteekk

A horganyfürdõ összeállításához cinket aSzendrõ�Galva Kft.-tõl kaptunk,míg a titán-ötvözéshez a titánforgácsot a Salgó�MetallKft. bocsátotta rendelkezésünkre. Az üzem-tõl kapott cinktömb < 0,0005% alumíniu-mot és ~ 0,2% antimont is tartalmazott azilyen típusú horganyfürdõk szokásos szeny-nyezõin kívül. A horganyolvadék titánnaltörténõ ötvözése után a laboratóriumi hor-ganyfürdõnk titántartalma ~ 0,36% volt. Azelemzéseket a Prec-Cast Öntödei Kft. anyag-vizsgáló laboratóriumában végezték.

A fürdõk beolvasztását (kb. 6 kg cin-ket) laboratóriumi tégelyes, elektromosellenállásfûtésû kiskemencében végez-tük, amibe kézi fogóval mártottuk be (leg-feljebb egy percig) a megfelelõen elõké-szített DC01 (EN 10130:2006) minõségûacél próbalemezeket. A próbalemezektisztítását (zsírtalanítás és öblítés, savaspácolás és öblítés), majd alkalmas védõsófilmmel (NH4Cl + ZnCl2, ún. fluxolás) valóbevonását a szokásos ipari gyakorlatot kö-vetve igyekeztünk elvégezni a tanszéki la-boratóriumban.

Az elõkészített acél próbalemezeket kü-lönbözõhõmérsékleteken (470,520, 540°C)és merítési idõk (5, 10, 60, 90 s) melletthorganyoztuk, majd a fürdõbõl történõ ki-emelés után levegõn, illetve csapvízbenlehûtöttük. A csapvízbe való mártással hû-tött próbalemezek mintegy 5 másodpercigérintkeztek a laboratórium levegõjével avízbemerítés elõtt. A titánnal nem ötvö-zött �tiszta� cinkfürdõbe mártott próba-lemezek az ipari gyakorlathoz közeli(470 °C-os) hõmérsékleten lettek horga-nyozva, míg az acél próbalemezeket mint-egy 50�70 °C-kal magasabb hõmérsékletûcink�titán ötvözetolvadékba merítettük.Lehûlés után ez utóbbiak felülete vala-mennyi vizsgált esetben halványsárgásszínû lett, míg a hagyományos módon hor-ganyzottaké a szokásos, fényes szürkés.

A kétféle fürdõben horganyzott próba-lemezeket szemrevételezéssel és a tan-széken újonnan rendszerbe állított plaz-magerjesztésû (glow discharge: GD) opti-kai emissziós spektrometriát (GD-OES)(1. kép, 1. táblázat) kipróbálva is igyekez-tünk minõsíteni, a horganyzott próbale-mezek elemi összetételének mélység sze-rinti kvalitatív meghatározása céljából.Ilyen, és sok egyéb, akár multiréteges be-vonatrendszerek vizsgálatára ugyanis ez aGD profilelemzõ spektrométer (HoribaJobin Yvon GD Profiler 2) az alábbi speciá-lis adottságai miatt különösen alkalmas:� gyorsan és egyidejûleg meghatározható46 kémiai elem a polikromátorral;

� a további kémiai elemek vizsgálata is le-hetséges a monokromátorral;

� szilárd vezetõ és nemvezetõ mintákmélységprofil elemzése is lehetséges~ 200 mm mélységig; továbbá a

ÖÖttvvöözzeettlleenn aaccéélltteerrmméékkeekk ((lleemmeezzeekk,, hhoosssszzúútteerrmméékkeekk,, hheeggeesszztteetttt sszzeerrkkeezzeetteekk ssttbb..)) kkoorrrróózziióóvvééddeellmmii ccééllúú ttûûzziihhoorrggaannyyzzáássaa rrééggttõõlliissmmeerrtt ééss sszzéélleesskköörrûûeenn aallkkaallmmaazzootttt tteecchhnnoollóóggiiaa aa fféémmiippaarrii ggyyaakkoorrllaattbbaann.. AA ttûûzziihhoorrggaannyyzzootttt tteerrmméékkeekk ffeellüülleettsszzíínneezzéésséétt lleeggggyyaakk--rraabbbbaann ppiiggmmeennttáálltt sszzeerrvveess bbeevvoonnaattookkkkaall ((úúnn.. dduupplleexx bbeevvoonnaatt)) oollddjjáákk mmeegg.. AA ttûûzziihhoorrggaannyyzzóó ffüürrddõõ rreeaakkcciióókkééppeess fféémmeekkkkeell ((ppééllddáá--uull ttiittáánnnnaall,, mmaannggáánnnnaall [[11]])) vvaallóó ööttvvöözzééssee uuggyyaannaakkkkoorr öönnmmaaggáábbaann iiss eerreeddmméénnyyeezzhheett oollyyaann ffeellüülleettii rreeaakkcciióókkaatt,, mmeellyyeekk aa ttûûzziihhoorr--ggaannyyzzootttt tteerrmméékkeett sszzíínneesssséé tteesszziikk.. AA ttiittáánnnnaall vvaallóó ööttvvöözzééssnneekk iillyyeenn jjeelllleeggûû hhaattáássáátt pprróóbbáállttuukk mmeegg llaabboorraattóórriiuummii kköörrüüllmméénnyyeekk kköö--zzöötttt vviizzssggáállnnii aa MMeettaalllluurrggiiaaii ééss ÖÖnnttéésszzeettii TTaannsszzéékk ffeellüülleetttteecchhnniikkaaii llaabboorraattóórriiuummáábbaann úújjoonnnnaann bbeeüüzzeemmeelltt ppllaazzmmaaggeerrjjeesszzttééssûû ((GGDD))mmééllyyssééggpprrooffiill--eelleemmzzõõ ssppeekkttrroommeettrriiáávvaall..

LLéévvaaii GGáábboorr 2008-ban diplomázott a Miskolci Egyetem Mûszaki Anyagtudományi Karán,öntész-metallurgus szakirányon. Diplomája megszerzése óta a Kerpely Antal Anyagtu-dományok és technológiák Doktori Iskolában végez felülettechnikai kutatásokat a felü-leti bevonatok optimalizálásának céljából. Fõ kutatási területe a horganyzás.GGooddzzssáákk MMeelliinnddaa 2007-ben a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karánszerzett egyetemi diplomát. Jelenleg másoddiplomásként a Mûszaki AnyagtudományiKar öntész-hõkezelõ szakirányos végzõs hallgatója. Kutatási területei a horganyzás,nitridálás, valamint más hõkezelési eljárások.DDrr.. MMáárrkkuuss RRóóbbeerrtt egyetemi adjunktus szakmai életrajzát lapunk 2010/3. számában kö-zöltük.DDrr.. TTöörröökk TTaammááss tanszékvezetõ egyetemi tanár szakmai életrajzát lapunk 2009/5. szá-mában közöltük.

LÉVAI GÁBOR � GODZSÁK MELINDA � MÁRKUS RÓBERT � TÖRÖK TAMÁS

SSzzíínneesshhoorrggaannyyzzootttt aaccééll pprróóbbaalleemmeezzeekk vviizzssggáállaattaa GGDD--OOEESSmmééllyyssééggpprrooffiill--eelleemmzzõõ ssppeekkttrroommeettrriiáávvaall

3322 FÉMKOHÁSZAT

� bevonatos és multiréteges minták vizs-gálati lehetõsége is adott a minták ha-gyományos, ún. �bulk� elemzésén túl-menõen.

33.. AA llaabboorraattóórriiuummii vviizzssggáállaattookk eerreeddmméénnyyee

A színeshorganyzási vizsgálatok elõtt hor-ganyzási elõkísérleteket végeztünk a titántnem tartalmazó horganyfürdõben. A labo-ratóriumi kiskemencében horganyzott acélpróbalemezek felülete elégtelen mértékûtisztításának egyértelmû jelét tapasztaltuka 1. ábrán bemutatott GD-OES mélységpro-fil vizsgálat alapján, ahol a vas�cink belsõhatárfelületnek megfelelõ mélységbõl (aFe�Zn görbék metszéspontja környezeté-ben) az O, H és C elemek megnövekedettmértékû jelenléte is kimutatható volt. En-nek oka a túl rövid idejû savas oxidmente-sítés és/vagy a rosszul kivitelezett vizesöblítés, szárítás, fluxolás (visszarozsdáso-dás) lehetett. A 2. ábrán ugyanennek ahorganyzott próbalemeznek a külsõ felüle-térõl készített GD-OES mélységprofilját lát-hatjuk, ahol szembetûnõ a csapvízben tör-tént hûtés következtében a felületen szor-beáltan visszamaradt sók kationjainak (Ca,K, Na) a jelenléte, valamint a szerves felü-leti szennyezésnek tulajdonítható szén (C)csúcs. A külsõ felülettõl néhányszor tíz nm-rel beljebb indikált kisebb O, H, (C) kon-centráció-maximumok pedig a hosszabbidõ (kb. egy hét) alatt a laboratórium ned-ves levegõjében kialakult átalakulási (kor-róziós) cinkvegyület (cink-oxid-hidroxid-karbonát) termékeknek tulajdoníthatók.

A gondosan tisztított vékony acél pró-balemezeket a tiszta cinkolvadékba márt-va másodpercek alatt megindul a szilárdvas�cink intermetallikus vegyületek kép-zõdése a határfelületen, az erre tapadtcinkolvadék réteggel együtt emeljük ki,azután a lemezeket. A bevonat teljes meg-szilárdulása utáni jellegzetes Fe�Zn arányváltozását valósághûen mutatja a 3. ábra,amelyen a külsõ felület enyhe oxidáltságais megfigyelhetõ. Ez a felületi vékonyoxidfilm tehát gyorsan kialakul a levegõ-vel vagy vízzel érintkezésbe kerülõ, fris-sen horganyzott mintalemezeken.

44.. SSzzíínneesshhoorrggaannyyzzootttt pprróóbbaalleemmeezzeekk vviizzss--ggáállaattaa

A titánnal ötvözött cinkolvadékba már-tott próbalemezeken kiépült bevonatokenyhén rücskös felületûek lettek, mivel

az olvadékból kiemelt darabokról szán-dékosan nem húztuk le az olvadék �fe-leslegét�. Ez a GD spektrométerre törté-nõ felfogásukban is kisebb nehézségetokozott, de az egyértelmûen megállapít-ható volt, hogy a megszilárdult cinköt-vözet bevonatban a titán a külsõ felület-részben kismértékben dúsult, és a felü-leti oxidfilmnek is egyik alkotója lett(4. ábra).

55.. ÖÖsssszzeeggzzõõ éérrttéékkeellééssA tûzihorganyzott acéllemezen a cink a for-ró horganyfürdõbõl való (min. 450 °C-os)kiemelés után és a levegõn való lehûlésközben megszilárdul, s mivel kémiai reak-cióképessége nagy, közben a levegõben je-len lévõ reakcióképes gázokkal (oxigén,víz, széndioxid) is azonnal reagálni fog. Alehetséges reakciótermékek közül a korró-zióvédelmi célra alkalmazott horganyzott

PPOOLLIIKKRROOMMÁÁTTOORROOppttiikkaaii rreennddsszzeerrCCssaattoorrnnáákk,, eelleemmeekk

FFóókkuusszzttáávvoollssáággDDiiffffrraakkcciióóss rrááccssOOppttiikkaaii ffeellbboonnttáássSSppeekkttrruumm ttaarrttoommáánnyyOOppttiikkaaii rreennddsszzeerr aattmmoosszzfféérráájjaaMMOONNOOKKRROOMMÁÁTTOORROOppttiikkaaii rreennddsszzeerrFFóókkuusszzttáávvoollssáággOOppttiikkaaii rreennddsszzeerr aattmmoosszzfféérráájjaaVViizzssggáállhhaattóó kköönnnnyyûû eelleemmeekkPPllaazzmmaaggeerrjjeesszzttééssAAnnóódd ááttmméérrõõjjeeMMééllyysséégg pprrooffiilleelleemmzzééssKKoonncceennttrráácciióó ttaarrttoommáánnyyookkSSzzáámmííttóóggééppeess rreennddsszzeerr

Paschen-Runge típusú polikromátor max. 46 csatornávalH, O, Cl, Fe, Mg, N, OH, C, Nb, Cu, Ag, Zr, Ni, Co, P, Ta, Ti,Fe, Sn, Mo, Ca, Al, V, Ga, Cr, W, CH, Pb, In, Ba, Cd, As, Zn,Au, B, Cu, Mn, Cr, S, Si, Na, Bi, Li, F, K, Fi *0,5 m2400/mm18-25 pm minden elemre110-800 nmNitrogén

Czerny-Turner típusú monokromátor, HR 6400,64 mNitrogénN, O, Cl, H, CRF, 13,56 MHz4 mm (standard)> 0,1 mm100 % - 0,0001 % (elemektõl függõen)Quantum XP, HDD érzékelõk

11.. kkéépp.. A Metallurgiai és Öntészeti Tanszéken újonnan rendszerbe állított GD-OES nagyberen-dezés

11.. ttáábblláázzaatt.. A tanszék GD-OES berendezésének fõbb mûszaki adatai

* Fi: a detektorokra jutó teljes fényintenzitás

AA HHOORRIIBBAA JJoobbiinn YYvvoonn GGDD PPRROOFFIILLEERR 22 ssppeekkttrroomméétteerr ffõõbbbb mmûûsszzaakkii aaddaattaaii

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 3333

acéltermékek esetében hosszabb termé-szetes igénybevétel (atmoszférikus körül-mények) mellett folyamatosan újraképzõ-dõ ún. cinkpatina (Zn5(OH)6(CO3)2) korró-ziós termék termodinamikai szempontbólaz egyik legstabilabb cinkvegyület. Vi-szont a mi kísérleti körülményeink között(esetenként vízzel való hûtést is alkal-mazva) a titánt is tartalmazó cinkbevona-tos acél próbalemezeknek a felületállapo-ta, különösen röviddel a bevonás után, et-tõl jócskán eltérõ kell legyen.

Qui, Persson és Leygraf [4] például aközelmúltban kísérletileg is bizonyította,hogy 20 °C-on és 90%-os relatív nedves-ségtartalmú levegõn a tiszta cink felüle-tén kezdetben � egyenletes felületi nuk-leációt követõen � csak tiszta ZnO film (72

óra alatt mintegy 50 nm-es átlagos vas-tagságban) keletkezik, melynek a növeke-dési sebessége az ún. logaritmikus tör-vény szerinti. Tûzihorganyzott és azzal ro-kon bevonatképzési technikákkal képzettcinkbevonatok oxidációs termékeit maga-sabb hõmérsékleten Vourlias és társai [5]vizsgálták, és 400 °C-os levegõn is zömé-ben csak a ZnO-ot tudták kimutatni a hor-ganyzott minták felületén.

A kis mennyiségben (0,1%) titánt istartalmazó, 500 °C hõmérsékletû cinkol-vadékkal érintkezõ, és a levegõ két fõ al-kotóját, az oxigént és a nitrogént változómennyiségben tartalmazó gázelegyek ha-tására termodinamikai számítások alap-ján is számba vehetõk a legvalószínûbb,felületen képzõdõ oxidok. Ilyen számítá-

sok [6] eredményét foglaltuk össze a 5.ábrán.

A 5. ábrán összegzett egyensúlyi ter-modinamikai számítások eredménye aztmutatja, hogy a kis mértékben titánnal öt-vözött horganyolvadék felületén, a vizs-gált hõmérsékleten és növekvõ mennyisé-gû oxigén jelenlétében, többféle titán-oxid is képzõdhet. Nagyobb oxigénfeles-leg mellett � tehát például levegõn is � ti-tán-dioxid, cink-oxid-titán-dioxidok, va-gyis cink-titanát spinellek, továbbá tisztacink-oxidos fázisok is keletkezhetnek.

A bevonattechnikai, illetve festékiparigyakorlatból is jól ismert, és egyébként alegkiválóbb minõségû fehér pigmentkéntnagyon elterjedten használt TiO2 (rutil)vegyületen kívül a titánnak számos színes

11.. áábbrraa.. Félkvantitatív mélységprofil-elemzés tûzihorganyzott acélle-mezen. A feltüntetett elemi összetevõk (atom-%-ban) a bevonatban:vas (Fe), cink (Zn); továbbá oxigén (O), hidrogén (H), szén (C).(A vízszintes tengelyen µm-ben feltüntetett mélységadatok is csak

közelítõ értékek.)

33.. áábbrraa.. Horganyfürdõbe való mártással tiszta cinkkel bevont acélle-mez kvalitatív mélységprofilja. (Horganyzás hõmérséklete: 470 °C, be-merítési idõ: 5 s, hûtés: levegõn). A vízszintes tengelyen az argonplaz-ma behatolási/porlasztási mélységével arányos vizsgálati/gerjesztésiidõ másodpercben, míg a függõleges tengelyen a kiválasztott elemekdetektorai által mért intenzitások Voltban.

44.. áábbrraa.. Egy titánnal ötvözött horganyfürdõben bevont minta kvalita-tív GD-OES felvételének elsõ 10 másodperce.A horganyzott próbalemez külsõ felületén az oxidos fázisok (Zn-Ti�O)

mellett kisebb mértékû egyéb felületi szennyezés nyomai (Ca, K, Na, C,O) is kimutathatók voltak.(A tengelyeken a jelölések ugyanazok, mint a 3. ábrán.)

22.. áábbrraa.. A 2. ábrán feltüntetett mélységprofil külsõ határfelületénekfélkvantitatív elemi összetevõi atom-%-ban: Zn, O, H, Fe, C bárminemûkorrekció nélkül.

(A vízszintes tengelyen µm-ben feltüntetett mélységadatok is csakközelítõ értékek.)

3344 FÉMKOHÁSZAT

szuboxidja is van [7]. Ez utóbbiak közülpéldául a monoxidja (TiO) aranysárgás, atrioxidja (Ti2O3) lila, míg a pentoxidja(Ti3O5) fekete.

A látható fény hullámhosszával össze-mérhetõ, vagyis nagyon vékony titán-dio-xidos filmek (például a titán felületénanódos oxidációval is kialakítható vé-konyrétegek [8]) viszont jellegzetes in-terferencia színeket adnak, melyek tónusaa megvilágítás körülményeitõl és az érzé-kelõ személy színérzékelésétõl is függ. A�titánoxidos felületek� színe tehát sokfélelehet, de a titánnal néhány tizedszázalé-kos mértékben ötvözött horganyolvadék-kal bevonatolt próbalemezeink, a vizsgáltkörülmények között, azaz a beállított vi-szonylag szûk paraméter tartományokban(hõmérséklet, hûtés módja, Ti ötvözõtar-talom) viszonylag egyöntetûen, csak ahalványsárgás felületi színezõdést mutat-ták. Ezt a sárgás színezõdést kiváltó alap-vetõ ok pedig � a GD-OES vizsgálatokeredményével is összhangban �, egyértel-mûen a felületi összetett vegyületfilm ti-tánban dúsult voltának köszönhetõ.

Mindemellett a fentiekben ismertetet-tekkel � egyébként egy kidolgozás alattlévõ doktori témához is kapcsolódóan �,azt is igyekeztünk bemutatni, hogy a GDmélységprofil-elemzéssel akár a nanomé-teres tartományokba esõ felületi szennye-zések, akár az összetett, sokkomponensûbevonatok vagy tömbi anyagok elemi ösz-szetevõinek mélység szerinti eloszlása isgyorsan, megfelelõen nagy érzékenység-gel és eredményesen vizsgálható a tan-széken újonnan rendszerbe állított kor-szerû GD OES spektrométerrel.

IIrrooddaalloomm[1] Q. C. Le � J. Z. Cui: Investigation on

colourisation regularity of colouring hotdip galvanisation processing. SurfaceEngineering, 24(1) (2008) 57�62.

[2] Csanády Andrásné Dr. � Dr. CserhátiCsaba: Az acéllemez és horganyfürdõközött lejátszódó fázisképzõ folyama-tokról és az intermetallikus réteg tu-lajdonságait befolyásoló paraméte-rekrõl. Tanulmány (2003)http://www.bayzoltan.org/bzaka/bzaka_files/

File/Bayati/Munkatarsakhoz/tanul-many090423.pdf3

[3] J. D. Culcasi � P. R. Sere � C. I. Elsner �A. R. Di Sarli: Control of the growth ofzinc�iron phases in the hot-dip galva-nizing process. Surface and CoatingsTechnology, 122 (1999) 21�23.

[4] P. Qiu � D. Persson � C. Leygraf: InitialOxidation of Zinc by Humidified Air. J.Electrochem. Soc. 156(3) (2009) 81�86.

[5] G. Vourlias � N. Pistofidis � K. Chrissafis� G. Stergioudis: Zinc coatings for oxi-dation protection of ferrous substrates.Journal of Thermal Analysis andCalorimetry 90(3) (2007) 769�775.

[6] Dr. A. Ender számítása a FactSage termo-dinamikai szoftverrel. Szóbeli konzultá-ció, Miskolci Egyetem, 2010. március.

[7] C. Hauf � R. Kniep � G. Pfaff: Preparationof various titanium suboxide powders byreductionof TiO2with silicon. Journal ofMaterials Science 54 (1999) 1287�1292.

[8] Tóth Pál � Török Tamás: Anódos titán-dioxid vékonyrétegek: vizsgálat, mo-dellezés és fejlesztés. BKL Kohászat,142(5) (2009) 23�29.

55.. áábbrraa.. Növekvõ oxigéntartalmú N2�O2 gázelegyben keletkezõ titán-oxidok és cink-oxid egyensúlyi fázisok mennyisége 500 °C-on, a jelöltZn�Ti�N2�O2 anyagmennyiségekbõl kiindulva és egyensúlyi termodinamikai számítások alapján meghatározva

GGáázzeelleeggyy ooxxiiggéénnttaarrttaallmmaa,, gg

OOxxiiddooss

ffáázziissookk,,

gg

((ZZnnOO))22((TTiiOO22)) ((ss))

TTii55OO99))((ss))

TTiiOO((ss))

TTii22OO33((ss))

TTii55OO99((ss))

TTiiOO22((ss))

ZZnnOO((ss))

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 3355

Az Európai Unió 2007. június 1-jén új ve-gyianyag szabályozást léptetett hatálybaREACH néven (Registration, Evaluation,Authorisation of Chemicals), vagyis a ve-gyi anyagok bejegyzésérõl, értékelésérõl,engedélyezésérõl szóló jogszabályt. Az újtörvény hivatott felváltani azt a korábbiközel 40 irányelvet, amelyek a vegyi anya-gokra vonatkoztak, ezáltal egyszerûsítveaz EU területén az anyagokkal való keres-kedelmet. (Az USA-ban és Japánban márkorábban megszülettek a hasonló rendel-kezések).

A törvény elsõdleges célja az emberiegészség és a környezet védelme, a fel-használások szabályozása, az ipar ver-senyképességének növelése. Az anyagok-ról való ismeretek megszerzését, a fel-

használásokért való felelõsségvállalást aziparra helyezi. Minden anyagra egységeseljárásrendet vonatkoztat, és meghatá-rozza a vizsgálati követelményeket, ve-szélyességük szerint csoportosítva azanyagokat.

2008. december 1-je után már csakazok az anyagok gyárthatóak, forgalmaz-hatóak az EU területén, hozhatóak be an-nak területére, amelyeknek elõregisztrá-ciója megtörtént, vagy ennek hiányábanregisztrálva lettek az Európai VegyianyagÜgynökségnél.

Gyártott vagy forgalmazott mennyiség-tõl függõen három szakaszban történik aregisztráció, 2018-ig a törvényalkotó szán-déka szerint minden vegyi anyag a REACH-rendelet alapján kerül dokumentálásra.

A rendeletnek való megfelelés eljárás-rendje hatalmas terhet ró az ipari szerep-lõkre mind adminisztratív, mind anyagioldalról. A vizsgálatok elvégzése, az ered-ményeik dokumentálása, a regisztrációsdossziék összeállítása és a regisztrációsdíj anyagonként és gyártónként akár20�25 E euró is lehet.

A MAL Zrt. határidõre elvégezte min-den általa gyártott anyag elõregisztrá-cióját, szándékában áll a regisztrálás,melynek érdekében konzorciumi tagsá-gokkal rendelkezünk és folyamatos kom-munikációt folytatunk vevõinkkel, hogyteljes körûen biztosítani tudjuk továbbizavartalan ellátásukat.

-- OOrraavveecczz ZZssuuzzssaannnnaaRREEAACCHH mmuunnkkaattáárrss

AA MMAALL ZZrrtt.. tteelljjeessííttii aa RREEAACCHH eellõõíírráássaaiitt

MMÛÛSSZZAAKKII--GGAAZZDDAASSÁÁGGII HHÍÍRREEKK

Az elmúlt évek költségtámogatás hiányá-ban sikertelen kísérletezései után az idén,2010-ben a székesfehérvári önkormányzat,illetve Brájer Éva képviselõ asszony hatha-tós segítségének köszönhetõen megvaló-

sult a Múzeumok éjszakájára tervezettprogramunk. Csatlakozhattunk a városiprogramsorozathoz, így 12-re bõvítve azonvárosi kiállítóhelyek számát, amelyek ezenaz estén, éjszakán nyitva tartottak.

Néhány szót az elõzményekrõl. 2009õszén az Alcoa-Köfém Kft. Hengermû ésÖntöde gyáregysége által szervezett szak-mai továbbképzésnek adott helyet az Alu-míniumipari Múzeum. A képzés során ala-kult ki a kapcsolat a Múzeum és Jakab Já-nos között, akirõl kiderült, hogy �mûvé-szi� vénával rendelkezik. Elõzõ munkahe-lyén és hobbi szinten is foglalkozik fémön-téssel. Ennek eredményeként igen tekin-télyes kisplasztika, plakett és különféledísztárgy gyûjteménye van (1. kép). Akikismerték ezt a gyûjteményt, régóta tervez-ték megmutatni a nyilvánosságnak, hogymások is lássák, milyen nagyszerû dolgo-kat lehet alkotni munkahelyen kívül, aszabadidõ hasznos eltöltésével. Innenegyenes út vezetett a Szent Iván napi éj-szaka (június 19., Múzeumok Éjszakája)programjának kialakításához, idõszaki ki-állítás keretében Jakab János öntvényei-nek, öntõszerszámainak bemutatásához söntéshez a csillagos éjszakában (2�3.kép).

Az ünnepélyes keretet az OMBKE terü-leti szervezetének képviselõi adták,

MMúúzzeeuummookk ééjjsszzaakkáájjaa aazz MMMMKKMM AAlluummíínniiuummiippaarrii MMúúzzeeuummáábbaann

MMÚÚZZEEUUMMII HHÍÍRREEKK

11.. kkéépp.. Részletek Jakab János gyûjteménybõl

egyenruhában énekelve a régi diákéneke-ket. Kellemes színfoltja volt a rendezvény-nek, hogy minden látogató megkóstolhat-ta a krampampulit, a hagyományos diák-italt.

A programok sikeres megvalósításáhozszükség volt egy átfogó, szervezett kam-pányra, amelynek segítségével mozgósí-tani tudtuk azokat a családokat, barátitársaságokat és minden érdeklõdõt, akikeljöttek a rendezvényünkre.

Az udvari, szabadtéri öntéshez azInter-Metalex Kft. biztosította az alap-anyagot, míg az öntõformákat a Nehéz-fémöntöde Kft.-tõl kaptuk. Volt köztükPetõfi Sándor plakett, Székesfehérvár cí-mer, Ökörkör kulcstartó embléma stb.

Fél hat körül kezdtek szállingózni a lá-togatók, rövid idõn belül tele lett az ud-var. Jakab János és kétsegítõje alig gyõzte a for-mák elõkészítését, önté-sét, amibe bevonták a lá-togatókat is, akik közülsokan nagyon ügyesendolgoztak. Aki akarta, leis önthette saját maga akész formát, majd ki isdolgozhatta, s a legvégénpedig bronzhatású festék-kel be is fújhatta � enneka gyerekek örültek a leg-jobban. Éjfél körül mentel az utolsó látogató.

Az OMBKE Fémkohá-szati Szakosztály Székes-fehérvári területi csoport-ja aktív részvételévelörömmel támogatta a

rendezvényt. Az Alcoa-nál dolgozó és avárosban élõ kohászok, a diákhagyomá-nyokat ápoló aktív és nyugdíjas tagjaik,barátaik �vették az adást� a felhívás-ra/felkérésre, és összejöttek egy kellemesesti baráti beszélgetésre, sörözésre,kohász/öntész/bányász nóták éneklésérea múzeum udvarán. (4. kép)

A fellépés sikeres volt, hisz régi dalainkfelcsendülése után nagy tapsot kaptunk.Nagyon jó volt látni a rengeteg érdeklõdõta múzeumban és a kiállításon. Itt isméttalálkoztak azok, akik mûvelõi még ma is aszakmának és õrzik a hagyományokat, il-letve azok, akik szívesen emlékeznek vagyhallottak róla, továbbá azok, akiknek va-lamikor kötõdésük volt ehhez az iparág-hoz, az alumínium gyártáshoz.

Az Alumíniumipari Múzeum új múze-

umpedagógiai gyermekprogramját, azALUGO-t is bemutatta, amely a gyermekekinteraktív nevelését segítõ oktatási mód-szer hulladék alumínium újrahasznosítá-sával. Kreatív felnõtteknek is hasznos idõ-töltés, több apuka-anyuka kipróbálta.

Az egész rendezvényre jellemzõ volt aza szakmai összefogás, amit mindenmûsza-ki rendezvény szívesen fogadna. Az Alumí-niumipari Múzeum programját 530 fõ láto-gatta meg. A délutáni gyermekfoglalkozásés az esti öntészeti bemutató éjfélig ébrentartotta a bemutató �legénységét.�

Bízunk benne, hogy ez a jól sikerültrendezvény nem csak egy egyszeri alkalomvolt, hanem a jövõben is legalább ilyenszéleskörû érdeklõdésre számíthatunk.

-- KKoovvááccss IIssttvváánnnnéé,, SSiimmoonn LLáásszzllóó,, JJaakkaabb JJáánnooss

3366 FÉMKOHÁSZAT

44.. kkéépp.. OMBKE tagok rögtönzött dalárdája

33.. kkéépp.. Éjszakába nyúlt az öntés22.. kkéépp.. Öntõforma készítés

1. Bevezetés

A fémek különbözõ alakítási techno-lógiáinál a nyírási alakváltozás gyakranerõsen lokalizált rétegbe koncentrálódik,amelyet extrém nagy alakváltozás, alakvál-tozási sebesség, gyors és jelentõs mértékûfelhevülés jellemez. Az ilyen technológiaifolyamatok matematikai modellezésénekfõ nehézsége az, hogy a konstitutív egyen-lethez az extrém feltételeknél érvényesanyagjellemzõk szükségesek, amelyekmeghatározásához drága célberendezé-sek, bonyolult mérések szükségesek.A forgácsolástechnológia, amelynek sokévtizedes kutatásokkal megalapozottelmélete, széles körben hozzáférhetõmérési technikája van, a speciális anyag-

jellemzõk viszonylag gyors, a speciálisfeltételeket figyelembe véve egyszerûnektekinthetõ meghatározására kínál mód-szert. A forgácsolásnál nagy az alakválto-zás (g = 2�50) és ennek sebessége(dg/dt»104 s-1), jelentõsen megnõ adeformált anyag hõmérséklete (T» 350-600 °C), amelyet igen gyorsan ér el(dT/dt=106 K/s). Az ilyen technológiaifolyamatokra korábban matematikai mo-dellt dolgoztunk ki, az

Arrhenius-típusú konstitutív egyenlettel[1], ahol a a termikus lágyulásra, b azalakítási sebességérzékenységre, n pedigaz alakítási keményedésre jellemzõ kons-tans, továbbá ef, Tf az egyenletes vastag-ságú forgács (ún. folyóforgács) keletkezé-sénél a nyírási zónában kialakuló defor-máció ill. hõmérséklet.

A matematikai modell rutinszerûforgácsolástechnikai mérésekkel kombi-nálva alkalmas az ilyen extrém körülmé-nyekre vonatkozó anyagjellemzõk relatívgyors, egyszerû meghatározására.

A forgács képzõdésének döntõ moz-zanata egy deformációs zóna kialakulása amunkadarab és a forgács között (1. ábra,1), amelyben az anyag képlékeny nyíródeformációja dominál. Ez a folyamat atechnológia teljes energiaigényénekmintegy 4/5 részét igényli [2], a maradék,fõleg a szerszám és a forgács közötti súr-lódás (1. ábra, 2) leküzdéséhez szüksé-ges. Eddigi modelljeinknél [3, 4, 5, 6] asúrlódást elhanyagoltuk, és a f = a egy-szerûsítõ feltételezést alkalmaztuk.

JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁIROVATVEZETÕK: dr. Buzáné dr. Dénes Margit és dr. Klug Ottó

143. évfolyam, 5. szám � 2010 377

A különbbözõ alakítási technológiák gyakori közös jellemzõje az, hogy a deformációviszonylag keskeny nyírási zónábba koncentrálódik. Ezekbben a zónákbban az anyagviselkedését csak speciális anyagjellemzõkkel lehet leírni, amelyek meghatározásanehéz, költséges. A forgácsolás ismert elméletére és fejlett méréstechnikájáraalapozva új módszert dolgoztunk ki ezeknek a speciális anyagjellemzõknek viszony-lag egyszerû és olcsó meghatározására. Ehhez továbbbbfejlesztettük korábbbbidinamikus technológiai modellünket, amelyet evolúciós és eltolásos differenciál-egyenletek írnak le. Alkalmazási példaként 13% krómtartalmú acélnál T » 520 �555°C, g = e ff , » 2,6 � 2,8 g = eff » 10 --44 s--44 esetén a termikus lágyulás k » 0,98+ 0,016 MPa//K, az alakítási sebbességérzékenység konstansa k » 0,034 + 0,009 ésaz alakítási keményedés exponense n » 0,177 + 0,005.

PÁLMAI ZOLTÁN

MMóóddszerr fémekk sppecciiáliis annyaggjjellemzõõiinnekk kköözelíítõõmegghhatárrozásárra nnaggy, ggyorrs ddeforrmácciióó exxtrrémkköörrüülménnyeii kköözöött

Dr. Pálmai Zoltán okl. gépészmérnök, okl. hegesztõ szakmérnök, amûszaki tudományok kandidátusa és egyetemi doktor. Dolgozott az Óz-di Kohászati Üzemekben technológiai és kutatási fõosztályvezetõként, a Vasipari Kutató Intézetben tudományos igazgatóként, 1987-tõl2004-ig a Budapesti Mûszaki és Közgazdasági Egyetem innovációs parkjának igazgatója volt. 1965/66-ban tanársegéd aMiskolci EgyetemMechanikai Tanszékén, 1973-tól 1983-ig a Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékének, utána a Budapesti Mûszaki és Gazda-ságtudományi Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszékének docense, majd címzetes docens. Kiterjedt mûszaki-tudományos és kutatás-szervezési tevékenységet folytatott. Három elfogadott szabadalom tulajdonosa, hat szakkönyv szerzõje ill. társszerzõje, több mint 80szakcikket publikált magyar, angol, német ill. orosz nyelven.

(1)

. .

Ebben a munkában ezektõl az egyszerû-sítõ feltételektõl eltekintünk.

Kezdetben a d vastagságú nyírási zó-nát egyetlen deformációs sávnak tekin-tettük [3]. Ezt követõen a modellben amunkadarab és a nyírási zóna közöttikétirányú hõenergia-áramlás leírásáhoza 2. ábrán pontozással jelölt, szintén dvastagságú sávot tételeztünk fel, amelyazonban merev, mint a munkadarab és aszerszám, és a deformáció szempontjábólinaktív, csak a hõenergia-folyamatokbanvesz részt. A nyírási zónát két deformációssávra osztottuk [4, 5], majd három, ill. Nsávot alkalmaztunk [6].

A modellek diszkussziója azt mutatta,hogy stabil folyamatok esetén, azazfolyóforgács vagy periodikusan nyírt,lamellás forgács képzõdésénél mindigcsak az egyik deformációs réteg aktív, amásikban vagy a többiben a deformációelhanyagolhatóan kicsi. Ezért ebben az újmodellben visszatérünk az egy deformá-ciós réteghez, viszont az inaktív rétegtermikus visszacsatolásánál figyelembevesszük a tömeg- ill. energiaáramlásokidõbeli eltolódását.

22.. AA tteerrmmooppllaasszzttiikkuuss iinnssttaabbiilliittááss hhaattáássaa

A 2. ábrán látszik, hogy a nyírási zónábana deformáció nagy nyomás alatt követke-zik be. Az ilyen igénybevétel hatását márrégen tanulmányozták [7], egy jellegze-tes t � g karakterisztikát a 3. ábra mutat.Az alakítási keményedés hatására a t elõ-ször nõ, majd a termikuslágyulás miatt gyorsancsökken. A t � g görbé-nek tehát egy maximumavan, amelynek környezetében instabil afolyamat. Ez az ismert termikus instabili-tás, amelynek hatása a forgácsok képzõ-désénél is megfigyelhetõ. Abban az eset-ben, ha ef < gm, folyóforgács keletkezik,ha gm< ef , periodikus a folyamat, kis ésnagy deformáció váltakozik. Ez a lamellásforgács. Közben, ef »» gm környezetébenaperiodikus, kaotikus a forgács. Dinamikustermomechanikus modellünknek ezeket aspecifikumokat kellett leírnia [3, 4, 5, 6].

33.. AA ffoorrggááccss kkééppzzõõddéésséénneekk úújj mmooddeelllljjee

Az 1. ábrán látható, hogy f ¹ a, ezért a

korábban levezetett egyensúlyi egyen-letet [1] módosítani kell. A forgácsoláselméletének ismert képletei szerint folyó-forgács keletkezésénél a nyírási zónábana szögtorzulás tangense ef = cos a/sin fcos(f�a), a deformáció sebessége pedigef = u cos a / cos (f � a) [2].

A 2. ábra erõdiagramja alapján

A homloklapon a p(x) nyomás elosz-lása p@ p0 (1�x / L)1 [8], a rugalmas for-gácsban keletkezõ nyomófeszültség pedigs = p cos(f � a). Ezek felhasználásával �a részleteket mellõzve � a t nyírófeszült-ség idõ szerinti deriváltja (differenciálhá-nyadosa) kiszámítható. A nyírási zóna kör-nyezetében [9] szerint uf = u cosa/cos(f�a)= gpl + gel , ahol gpl = d gel ésgel=hs / E sin f. Behelyettesítések és át-rendezés után

3388 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

11.. áábbrraa.. Deformáció a forgácsképzõdésnél 22.. áábbrraa.. A forgácsképzõdés új egyszerûsített technológiai modellje

(3)

(2)

(3)

.

. .. .

..

aa

cc

bb

� a) s.

Dimenziónélküli alakra áttérve, hat = t / tf, ahol tf a nyírófeszültség folyó-forgács keletkezésénél és t = t /K , ahol Kaz idõlépték, a továbbiakban mellõzve adimenziónélküli jelet, az egyensúlyiegyenlet (1)-et felhasználva változatlanul

Itt a K a korábbi f = a, l = 0feltételezésekkel az [1]-ben kapottK = tfh

2/ELu sin 2 f . cosa alakkal azonos.Az inaktív réteg energiaegyenlete vál-

tozatlan. Az [1, 4]-ben részletezettszámítás szerint, ha itt is dimenziónélkülialakra térünk át, ahol T=(T-Tw)/ Tw, és atovábbiakban itt is elhagyjuk ennek különjelölését,

Ebbõl az inaktív rétegbõl az anyagmozgásával hõ érkezik az aktív rétegbe.Az új modellnél figyelembe vesszük azt,hogy a d rétegvastagságnak megfelelõ útmegtételéhez dt idõ szükséges, ezért azaktív réteg energiaegyenletében ezt a hõ-energiát T0(t - dt) hõmérséklettel, azaz at-hez viszonyítva dt-vel korábbi T0 érték-kel számoljuk. Így a pontosított egyenlet

ahol

Az [1, 4]-ben, f= a esetre közölt for-mulától itt csak h különbözik a cos(f- a)osztóval, a deformációs egyenlet pedigváltozatlanul

Végeredményben a forgács képzõdésé-nek új modellje az (4), (6), (7) és (9)autonóm differenciálegyenlet, valamintaz (1) konstitutív egyenlet. A (4) és (6)evolúciós egyenletnél a kezdeti feltétel

t(0) = 0, illetve T0(0)=0, a (7) és (9)eltolásos differenciálegyenleteknél at=0�dt idõintervallumban T(t) =0 ésg(t) = 0.

44.. AA ssppeecciiáálliiss aannyyaaggjjeelllleemmzzõõkk mmeegghhaattáárroo--zzáássaa

Az (1) konstitutív egyenletben a termikuslágyulásra jellemzõ a konstans [1],

ahol a termikus lágyulás k = (tf- t) / (Tf-T).Az alakváltozási sebesség hatását a

b=ka konstans mutatja, ahol k aMacGregor és Fisher által bevezetett

alakítási sebességgel módosított hõmér-séklet [10] konstansa. Ez az anyag ala-kítási sebesség érzékenységét jellemzi.

Végül az n az alakítási keményedésismert kitevõje. Ebben a munkában aLudwik-formula egyszerûsített alakjátalkalmaztuk, t = tf(1+ g n) / (1+efn).

A forgácsképzõdés matematikai modell-

jének h , z , dt rendszerparamétereit aforgácsok vizsgálatával kapható adatok-ból kiszámíthatjuk. Példaként szolgál a 4.ábrán látható forgács, amely 13% króm-tartalmú acél esztergálásánál keletkezett.A rendszerparaméterek felhasználásávalaztán a matematikai modell megoldható.Az (1) konstitutív egyenlet speciális a, bés n anyagállandóinak kombinálásávalpedig olyan megoldásokat kell keresni,amelyeknél a modell kellõ pontossággalilleszkedik a forgácshoz.

A (8/a, b, c) képletekbõl látható, hogya rendszerparaméterek kiszámításáhozszükséges a K idõlépték. A forgács képzõ-désének tényleges ciklusideje kiszámítha-tó, hiszen tc = Dx /uc (4. ábra), ahol uc = usinf / cos(f-a). Elõzetesen feltételezhe-tõ, hogy a modell periodikus megoldásá-nál a dimenziónélküli ciklusidõ tc0, akkorK = tc / tc0már kiszámítható. A továbbiak-ban azok a periodikus megoldásokilleszkednek a forgácsra, amelyeknél tel-jesül a tc = tc0 feltétel. Az ilyen megoldá-sok iterációval kereshetõk meg. Ezzel amódszerrel a vizsgált anyag speciálisanyagjellemzõire egy viszonylag szûkértéktartományt kapunk.

A 4. ábrán látható forgácsnál a = � 60,f = 27,30, d = d� cos(f � a)= 80 mm és

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 3399

(4)

, (10)

, (11)

, (5)

, (6)

(7)

. (9)

, (8/a,b, c )

,,

33.. áábbrraa.. Termoplasztikus instabilitás (b) az egyenletes (a) és a periodikus (c) folyamat között

dT(t)dt

= h t(t).F�z[T(t)�T0(t)]� [T(t)�T0(t�dt)],dt1

r @ 0,8. Így ef= 2,6, ef = 5,236 .10-4 s-1, éserõméréssel tf= 950 MPa. A fizikaianyagjellemzõk c = 500 J/kg, r = 7900kg/m3, l = 16 W/mK, Tw = 300 K, és Tj@ rtfef /c rTw = 1,67, Tf @ 520 °C. A számítá-sokat tc0 = 0,8 feltételezésével végeztük,így , h = 5,163, z = 0,391 és d t = 0,307.

Az a, b és n variálásával a tc= 0,8 felté-tel több esetben teljesül, a modell egyen-letrendszerének egy tipikus megoldásátaz 5. ábra mutatja. A megoldások b=0,012esetén: a=0,30 és 0,32, ha n=0,145 ill.0,185; és a=0,31 esetén b=0,007�0,013,n=0,181�0,164 és b=0,013, n=0,1643.Mint látható, meglehetõsen szûk az a tar-tomány, amelyben a tc= 0,8 feltétel tel-jesül.

Szûkíthetõ az a, b és n intervalluma,ha más sebességgel is elõállítunk forgá-csot, mint pl. a 6. ábra esetében. Itt ape-riodikus forgácsot kaptunk, amelyre amodell egy kaotikus megoldása illeszt-hetõ (7. ábra). Nyilvánvaló, hogy a mun-kadarab anyagára az a, b és n a kétintervallumának közös adathalmaza jel-lemzõ, amellyel lényegesen szûkíthetjük aszámítás bizonytalanságát.

A lamellás forgácsnál kapott a, b és nmegoldásoknál megvizsgáltuk, hogy a ka-otikus forgácsra vonatkozó rendszerpara-méterekkel valóban aperiodikus megol-dás kapható-e? Amilyen a, b, n értékeknélez bekövetkezett, amint a 7. ábrán látha-tó, azokat tekintettük a vizsgált acélanyagjellemzõinek.

A 6. ábrán látható forgács esetébenv=0,58m/s,a = -60,f=230,Dx= 0,121mm,d = 60 mm, ef = 2,8, Tf@ 1,78, Tf@ 555°C.A számításokat itt is tc= 0,8 és a=0,31,b=0,01, n=0,1681 feltételezésével kezd-tük el, h0= 4,1, z0=2,6 és d t0=0,46rendszerparaméterekkel. Kaotikus meg-oldásnál tc értékei is ingadoznak, ezért 12ciklus átlagos tc értékét számítottuk,amely tc1=0,7875¹ tc0=0,8 értékre adó-dott. Ez módosította a rendszerparaméte-reket is: h1 = 4,14, z1 = 2,64, d t1 = 0,453,amelyekkel meg kellett ismételni a mate-matikai modell egyenleteinek megol-dását. Az eredmény ismét kaotikus lett,tc2 = 0,756¹ 0,8. Az ismételt számítá-sokkal kapott tc sorozat:0,8 ® 0,7875 ® 0,756 ® 0,786 ® 0,7527® 0,7833 ® 0,7417 ® 0,8. Az utolsó cik-lusban h= 4,39, z = 2,804, dt = 0,4265(7. ábra).

Ezzel a módszerrel az a=0,31,b=0,008�0,013 ill. n=0,1750�0,1643

4400 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

44. áábbrraa.. Lamellás forgács 13% Cr-acél esztergálásánál, v=3.52 m/s.

55.. áábbrraa.. Az új modell periodikus megoldása, amikor t c = 0,8 , a=0.31, b=0.01, n=0.1681.

66.. áábbrraa.. Aperiodikus forgács képzõdése v=0.58 m/s sebességnél. 0,1 mm

.

d =0.095 mm Dx =0.235 mm

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 4411

megoldásokat kaptuk. Az iteráció soránkapott tc sorozat tehát konvergens volt.

Végeredményben ezek, felhasználva a(10) és a k = b/a képletet, a vizsgált acél-nál T » 520�555°C hõmérséklet-interval-lumban, ef =2,6�2,8 átlagos deformá-ciónál és g = ef» 10-4 s-4 nagyságrendûalakítási sebesség körülményei között akövetkezõ anyagjellemzõk relatív gyors ésolcsó közelítõ meghatározását tettéklehetõvé: termikus lágyulás k » 0,98 +0,02 MPa/K, az alakítási sebességérzé-kenység konstansa k » 0,034 + 0,009 ésaz alakítási keményedés exponensen » 0,17 + 0,005.

55.. ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

A forgács képzõdésénél a nyírási zónábankialakuló extrém körülmények között azanyag viselkedését új modellel írtuk le. Eza forgácson mérhetõ paraméterek és azanyag fizikai jellemzõinek felhasználásá-val lehetõvé teszi, hogy a deformációspeciális anyagjellemzõit, az alakításikeményedés, a termikus lágyulás és azalakítási sebesség hatását kifejezõ anyag-jellemzõ közelítõ értékét viszonylag gyor-san, kis költséggel meghatározzuk.

Végezetül köszönetemet fejezem kiSzirmay Kalos László professzornak a

numerikus módszerek alkalmazásánálnyújtott értékes segítségéért.

IIrrooddaalloomm

[1] Pálmai, Z.: Mater. Sci. Forum, Vol.537-538 (2007), p. 541-548.

[2] Shaw, M. C., : Metal Cutting Princip-les, Claderon Press, Oxford (1984)

[3] Pálmai, Z.: Mater. Sci. Forum, Vol.473-474 (2005), p. 369--374.

[4] Pálmai, Z.: Trans. of the ASME, J. ofAppl. Mechanics. Vol. 73. (2006)March. p. 240-245.

[5] Csernak, G. � Pálmai, Z.: Int. J. Adv.Manuf. Technol (Springer) Vol 40.(2009) p. 270-276.

[6] Pálmai, Z.: Mater. Sci. Forum, Vol.589 (2008) p. 335-340.

[7] Walker, T. J. � Shaw, M. C.: On de-formation at large strains. In Tobi-as, A., Koenigsberger, S. A.: �Ad-vances in Machine Tool Design andResearch�. p. 241-252. Proc. of the10th Int. MTDR Conference, 1969.

[8] Zorev, N. N.: Razvitie nauki o rezaniimetallov. Masinostroenie, Moskow1967.

[9] Burns, T. J. � Davies, M. A: PhysicalReview Leters Vol. 79. (1997) No.3. p. 447-450.

[10] MacGregor, C. W. � Fisher, J. C.:Journal of Applied Mechanics 1946.March A-11-A-16.

77. áábbrraa.. Az új modell aperiodikus, kaotikus megoldása, amikor a=0.31, b=0.01, n=0.1681

. .

NNaaggyy PPéétteerr a BME Gépészmérnöki Karándiplomázott 2007-ben. Fejlesztõmérnök-ként dolgozott az A-LAP Kft.-nél, majd aBME Anyagtudomány és Technológia Tan-széken. Jelenleg PhD-hallgató, kutatási té-mái: mikrohegesztések, lézersugaras meg-munkálások, bioanyagok.

HHaavvaassii LLaajjooss szakmai pályafutását aTechnocar üzemvezetõ-helyettesekéntkezdte. Az 1990-es évek elején alapította azA-LAP Kft.-t, amely jelentõs hazai gyártó afaipari szalagfûrészlapok terén. Számosmûszaki innováció fûzõdik a nevéhez a sza-lagfûrészlapok élettartam-növelésében.

KKáállaazzii ZZoollttáánn 1991-ben szerzett gépész-mérnöki oklevelet a BME Közlekedésmér-nöki Karán. Egyetemi doktori címet szer-zett ugyanitt, majd a Bay Zoltán Anyagtu-dományi és Technológia Intézetbe mentdolgozni, ahol a Lézertechnológiai Osztálytudományos osztályvezetõje volt.

AA sszzeerrzzõõkk aa cciikkkkbbeenn bbeemmuuttaattjjáákk aa sszzaallaaggffûûrréésszzllaappookknnaakk,, aa ffaaffeellddoollggoozzóó--iippaarr nnaaggyy mmeennnnyyiissééggbbeenn aallkkaallmmaazzootttt sszzeerrsszzáámmaaiinnaakk aa lleegg--jjeelllleemmzzõõbbbb ttuullaajjddoonnssáággaaiitt.. KKiieemmeelliikk,, hhooggyy aa sszzaallaaggffûûrréésszzllaappookk ffooggaazzaattaa,, aannnnaakk kkooppáássii ttuullaajjddoonnssáággaaii aallaappvveettõõeenn mmeegghhaattáárroozzzzáákkaa sszzeerrsszzáámmookk éélleettttaarrttaammáátt ééss aazz eeggyyeess éélleezzééssii cciikklluussookk kköözzttii üüzzeemmiiddõõtt.. MMiivveell ee sszzeerrsszzáámmookk éélleezzééssee ééss aa sszzeerrsszzáámmookk ccsseerrééjjee iissjjeelleennttõõss üüzzeemmeellééssii kkööllttssééggeett rróó aa ffeellhhaasszznnáállóórraa,, aa ffooggaakk kkooppáássii ttuullaajjddoonnssáággaaiinnaakk jjaavvííttáássaa mmiinndd üüzzeemmiiddõõ,, mmiinndd kkööllttsséégg oollddaallrróólllléénnyyeeggeess mmeeggttaakkaarrííttáásstt eerreeddmméénnyyeezz.. AA sszzeerrsszzáámmaaccééllookk eesseettéébbeenn ggyyaakkrraann aallkkaallmmaazzootttt lléézzeerrssuuggaarraass ppoorrsszzóórráássooss ffeellüülleettööttvvöözzééss aasszzaallaaggffûûrréésszzllaappookk eesseettéébbeenn iiss aa vváággóótteelljjeessííttmméénnyy ééss aa kkooppáássii ttuullaajjddoonnssáággookk jjaavvuulláássáátt eerreeddmméénnyyeezzhheettii..

NAGY PÉTER � HAVASI LAJOS � KÁLAZI ZOLTÁN

FFûûrréésszzllaappffooggaazzaatt lléézzeerrssuuggaarraass kkeezzeellééssee

4422 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

11.. AA sszzaallaaggffûûrréésszzllaappookk ffooggaazzaattaa

A szalagfûrészlapok a fafeldolgozó-iparnagy tömegben felhasznált szerszámai.Alapanyaguk általában ötvözetlen, ill. Cr-mal gyengén ötvözött szerszámacél. Azüzemi körülmények közt e szalagfûrészla-pok felé jelentõs mechanikai, fogazatukfelé pedig jelentõs koptató igénybevétellép fel. Mivel a fogazat kopása a vágótel-jesítmény csökkenéséhez és a vágási fo-lyamat stabilitásának elvesztéséhez vezet[1], a fogazatot rendszeres idõközönkéntújraélezik. A szalagfûrészlapok ilyen irá-nyú karbantartása nemcsak jelentõs költ-séggel, de a szerszámcsere miatt jelentõsgépidõ-kieséssel is jár.

A fogazat kopási tulajdonságainak javí-tása érdekében a fogakba keményfém vá-gólapkát ültetnek be. Az ellenállás-he-gesztéssel történõ beültetés geometriaikorlátai miatt a fogak kopásállóságánakilyen irányú növelése csak vastagabb lap-testû fûrészlapok esetén megoldható. Emi-att a keskeny, és egyben vékonyabb lapokvágóteljesítménye jelentõsen elmarad avastagabb lapok teljesítményétõl. A véko-nyabb laptestû fûrészlapok esetén a vágó-rés kialakítása a fogak úgynevezett ter-pesztésével biztosított, ami a fogak lapsík-ból történõ kihajlítását jelenti. Ennél amegoldásnál a teljes vágórés szélességettöbb fogból álló fogcsoport forgácsolja ki afaanyagból. A vastagabb laptestû, stellit-lapkás fogazat esetén a beültetett lapkaszélessége által biztosított vágórésért egy-egy fog felel, ezzelmegsokszorozva a vágó-teljesítményt. Ezért a fogazat kopási tulaj-donságainak javítása és a keményfém foga-zat kialakítása, fõként a keskeny szalagfû-részlapok esetén, a vágás jelentõs teljesít-ménynövekedését eredményezheti.

A fogazat kopásállósága és vágási telje-sítménye a fogak hegyének megolvasztásaés átötvözése a szerszámacélokra jellemzõkarbidstruktúra kialakításával jelentõsennövelhetõ. Mivel a fogcsúcsok megolvasz-tását követõen a megszilárdult fogcsúcsgeometriája a felületi feszültség miattgömbszerû, az átolvasztott fogcsúcs széle-sebb mint a laptest. Így a fogak hegyénekátolvasztása az 1 mm vagy annál véko-nyabb laptestû szalagok esetén is biztosít-hatja, hogy a fogcsúcsokból a teljes, vágó-rés szélességû foggeometria kialakíthatólegyen (1. ábra). A fogcsúcsok átolvasztásaés ötvözése természetesen mind a véko-nyabb, 1 mm alatti mind a vastagabb,

1 mm feletti laptestû fûrészszalagok ese-tén alkalmazható. Amég a vastagabb lapokesetén is jelentõsen kis méretû fogcsúcsokilyen precíziós kezelése lézersugaras átol-vasztással és az ötvözõk por alakban törté-nõ bevitelével kivitelezhetõ. Az így kezeltfogazat vágási teljesítménye pedig � akár agyártási költségek csökkenése mellett is �eléri, illetve meghaladja az eddig alkalma-zott technológiával készült fogazatok vá-gási teljesítményét.

22.. FFeellüülleettööttvvöözzééssii kkíísséérrlleetteekk

A technológia kidolgozásához elsõ lépés-ként fogazat nélküli C75-ös anyagminõsé-gû szalagfûrészlap-alapanyag széle kerültátolvasztásra. Lézerforrásként egy RofinDY 027 típusú, impulzus üzemû Nd:YAGszilárdtest lézer berendezést alkalmaz-tunk, melynek mozgatásáról egy ABB hatszabadságfokú hegesztõrobot gondosko-dott. Az ötvözõanyag ömledékbe való jut-tatását a rendszer vezérléséhez kapcsoltplazmaszóró berendezés poradagolójabiztosította. Az ötvözõpor adagolása a lé-zernyaláb bekapcsolásával egy idõben in-dul, és annak kikapcsolásával is áll le. Azígy összeállított rendszer mûködésétmeghatározó technológiai paraméterekkét csoportba oszthatók: a lézersugár pa-ramétereire, az ötvözõpor és az ötvözõ-por-adagolás paramétereire.

A lézersugár paraméterei alapvetõen akezelendõ acélszalag átolvasztásáért felel-nek. A mozgó sugár energiája, sebességeés a lézernyaláb fókuszeltolása határozzameg az átolvasztott anyag mennyiségét ésa dermedést követõ keresztmetszetet [2].A megfelelõ keresztmetszetet biztosítótechnológiai paraméterek meghatározásaa paraméterek egyesével történõ optimali-zálásával zajlott. Az elérni kívánt átolvasz-tott anyagrész-keresztmetszetet az adottlapvastagsághoz rendelhetõ optimális fog-alak határozta meg. Az átolvasztott ke-

resztmetszetnek ugyanis, a megmunkálásiráhagyásokat is beleértve, biztosítania kella fogcsúcs köszörülését követõen a megfe-lelõ fogalakot.

Az ötvözõ porkeverék összetétele, a fel-használt porok típusa és a hosszegységalatt felhasznált pormennyiség a lézer-pa-raméterekkel együtt határozza meg az át-olvasztott keresztmetszetben kialakuló ké-miai összetételt [3]. Az átolvasztott anyaghosszegységére jutó, az anyagba beötvö-zõdõ pormennyiség az adagolt pormennyi-ségén kívül a lézersugár haladási sebessé-gétõl is jelentõsen függ, mivel az adott he-lyen hosszabb ideig életben lévõ ömledék-fürdõ nagyobb mennyiségû ötvözõanyagbejutását teszi lehetõvé. Emiatt a beötvö-zött por mennyisége az adagolt por meny-nyiségének és a lézersugár mozgási sebes-ségének kényes egyensúlyától függ. Amegfelelõ kémiai összetételt biztosítótechnológiai paraméterek hatását a kiala-kuló összetételre ezért csak a többi techno-lógiai paraméter folyamatos kontrollálásaés állandó szinten tartása mellett lehetvizsgálni.

A kísérletek során ötvözõ porként Ti- ésW-tartalmú porok keverékét alkalmaztuk.Az egyenletes porösszetételt keverõgéppelbiztosítottuk. Az ideális kémiai összetételmeghatározásához az ötvözési minták ke-ménységét, mikroszerkezetét és kémiaiösszetételét ellenõriztük metallográfiaicsiszolatokon végzett mikroszkópi, mikro-keménységmérési, pásztázó elektronmik-roszkópi és EDS vizsgálatokkal. A megfele-lõ kémiai összetételt, a jelentõs számútechnológiai paraméter miatt, csak hosz-szas kísérleti munkát követõen értük el. Azoptimális technológiai paraméterektõl va-ló csekély eltérés is a kialakuló mikro-szerkezetben nemkívánatos zárványokmegjelenését, dendrites szövetszerkezetetés mikrorepedéseket eredményezett [4]. Amegfelelõ kémiai összetétel esetén, a lé-zersugár technológiai paramétereinek

11.. áábbrraa.. A kezelt acélszalag átötvözött éle

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 4433

együttes hangolásával, az ötvözõk eloszlá-sa, illetve karbidszerkezete jelentõs mér-tékben befolyásolható anélkül, hogy a der-medést követõen kialakuló geometriátmegváltoztatnánk. Az egyes minták eseténkialakult mikroszerkezet pásztázó elektron-mikroszkópi felvételei a 2. ábrán láthatók.

A 2. ábrán jól látható, hogy a karbid-szerkezet optimalizálásával elérhetõ egymintegy 0,5-2 mm átlagos szemcseméretû,finom karbideloszlás. Jellegzetes megjele-nési formája ezen karbidoknak a gömbvagy közel gömb forma, mely TiC szerkeze-tû, és a karbid külsõ részein a titánt szubsz-titúciósan W-atomok helyettesítik. Ez jóllátható a 2. ábrán nagy nagyításban, aholis a karbidok közepe sötét foltként láthatóa kis rendszámú Ti miatt, a karbid külsejepedig világos árnyalatban látható a nagyrendszámú W miatt. Az így elért mikroszer-kezet által biztosított keménység megha-ladja a 700 HV0,2-t, ami az alapanyag 425HV0,2 átlagos keménységéhez képest jelen-tõs növekedés [5].

33.. KKíísséérrlleettii sszzeerrsszzáámmookk kkéésszzííttééssee

A fogazat nélküli acélszalagok széléneksikeres átötvözését követõen a technoló-giai paramétereket az egyes fogak egyen-ként történõ átötvözéséhez hangoltukhozzá. Az elsõ kísérletsorozatnál is alkal-mazott módszer szerint elõször a kialakí-tott foggeometriát optimalizáltuk a lézer-sugár technológiai paramétereivel. A leol-vasztott anyagmennyiséget a hõbevitel-lel, a fogalakot pedig az átolvasztottanyagmennyiség fogcsúcson elfoglalt po-zíciójával állítottuk be. Mivel az átolvasz-tott és ötvözött anyagrész alakját elsõsor-ban az ömledék felületi feszültsége hatá-

rozta meg, ezért a kialakult fogcsúcsgömb alakot vett fel (3. ábra). A kialakí-tott fogcsúcsok mérete a gyártói követel-mények szerint meg kellett hogy haladja avégsõ foggeometria méretét és az egy-mást követõ fogcsúcsok közti osztás felétis, az automata élezés miatt szûk tûrés ke-rült elõírásra. A foggeometria sikeres ki-alakítását követõen a fogcsúcs mikroszer-kezetének ellenõrzése következett. Mivela technológiai paraméterek hatása már is-mert volt a kialakuló mikroszerkezetre,ezért csak a megfelelõ foggeometria ésmikroszerkezet együttes kialakítása oko-zott némi nehézséget. A már reprodukál-hatóan elõállítható átötvözött fogazatútesztszalagból mintegy 30 m-t gyártottakle, amit fûrészüzemekben teszteltek.

Mivel a kísérletsorozat 1mm vastagságúszalagfûrészlapokon folyt, a kísérleti mun-ka a további lapvastagságokhoz alkalma-zandó technológiai paraméterek optimali-zálásával folytatódott, a 0,8 és 1,25 mmvastagságú lapokra. Az elkészült tesztla-pokat végtelenítést és élezést követõenüzemi körülmények között tesztelték. Jel-lemzõen azonos vastagságú vagy vasta-gabb, klasszikus gyártástechnológiával ké-szült szalagfûrész-lapokat váltottakki. A kísérletek so-rán a tesztlapokkalkérgezett és azo-nos hosszúságú lé-ceket hasítottak. Avágási teljesítményszemléletes ábrá-zolásához a kopásmértékét, azaz azélezéshez szüksé-ges anyagleválasz-

tás mértékét ábrázoltuk a vágott faanyagmennyiségének, pontosabban az egy éle-zéssel, egy fog által vágott úthossz mérté-kének függvényében. A tesztüzem soránelért vágási teljesítmények eredményei a 4.ábrán láthatók.

A vágási tesztek adatai alapján jól lát-ható, hogy a referencia, klasszikus lap ese-tén közel kétszeres kopás jelentkezik, azo-nos vágott méter esetén. A tesztek alapjánegyértelmûen kijelenthetõ, hogy a keskenyés egyben vékonyabb lapok esetén nagy-ságrendi teljesítménynövekedés realizál-ható a lézersugaras porszórásos ötvözés al-kalmazásával. Természetesen ez a gyártásiköltségek növekedését is magával vonja,de a kiesett karbantartási idõ által megta-karított költség ezt kompenzálja. A szélesés egyben vastagabb lapok esetén a vágó-teljesítmény növekedése nem oly látvá-nyos, mint a keskeny lapok esetén, de így ismeghaladja a klasszikus, stellitlapkás fo-gazattal elérhetõ vágóteljesítményt, mi-közben a gyártási költségek nem haladjákmeg a stellitlapkás fogazat gyártási költsé-geit. A kidolgozott lézersugaras porszórá-sos ötvözési technológia tehát kiválóan al-kalmazható a szalagfûrészlapok fogazatá-

33.. áábbrraa.. A kezelt, átötvözött fogcsúcs az élezés elõtti állapotában

22.. áábbrraa.. A kialakult karbidszerkezet pásztázó elektronmikroszkópos képe

4444 JÖVÕNK ANYAGAI, TECHNOLÓGIÁI

nak teljesítménynövelésére, egyszeri beru-házási költség mellett, további gyártásiköltségek emelkedése nélkül.

ÖÖsssszzeeffooggllaallááss

A kísérleti programban sikerült kifejlesz-teni olyan szalagfûrészlap-fogazatokat,amelyek vágási élettartama igen jelentõ-sen meghosszabbodott. Az új, lézersuga-ras felületötvözésû fogazat az üzemi gyár-tási technológiába zökkenõmentesen il-

leszthetõnek bizonyult, noha jelentõstechnológiai fejlesztéseket kellett végre-hajtani az élezési folyamatban. Ezzel afejlesztési célok mûszaki vonatkozásaitminden tekintetben sikerült teljesíteni.Meg kell azonban jegyezni, hogy a kifej-lesztett technológia költségei jelenlegolyan mértékûek, amelyek gátolják a tö-meggyártásba való bevezetést, ám ez anehézség a volumen növelése és a gyár-tásoptimalizálás révén várhatóan leküzd-hetõ.

A kutatás-fejlesztési program megvaló-sítását az A-LAP Kft. jelentõs saját forrásaimellett az NKTH Kozma László programja istámogatta, valamint a kutatás szervesenkapcsolódott az OTKA K-69122 kutatásiprogramjához.

IIrrooddaalloommjjeeggyyzzéékk

[1] Mote, C. D.: A Study of Band SawVibrations, Journal of Franklin Ins-titute vol. 279. No. 6 (1965) pp.430-444.

[2] Benyounis, K. Y. � Olabi, A. G. �Hashmi, M. S. J.: Effect of laser weld-ing parameters on the heat input andweld-bead profile, Journal of MaterialsProcessing Technology 164-165,(2005), pp. 978-985.

[3] Sun, Z. � Kuo, M.: Bidging the joint gapwith wire feed laser welding, Journal ofMaterials Processing Technology 87,(1999) pp. 213-222.

[4] Borrego, L. P. et al.: Fatigue behaviorof laser repairing welded joints, Engi-neering Failure Analysis 14, (2007) pp.1586-1593.

[5] Magasdi, A � Dobránszky, J. � Tusz, F.� Ginsztler, J.: Fatigue properties ofwelded joints of high-carbon steels,Materials Science Forum Vols. 537-538.(2007) pp. 47-53.

44.. áábbrraa.. A vágási tesztek eredményei

A Város- és Faluvédõk Szövetsége(Hungaria Nostra) 1982 óta minden év-ben elismeri azon személyek és közössé-gek munkásságát, akik foglalkozásuktól,munkahelyi kötelezettségüktõl függetle-nül, vagy azt jelentõsen túlteljesítve alegtöbbet teszik épített és természetikörnyezetünk, kulturális örökségünk ér-tékeinek védelmében.

2010 nyarán 12 magánszemély és 4közösség részesült díjazásban. Köztükvolt Szántai Lajos is, az Öntészettörténetiés múzeumi szakcsoport aktív tagja, akiévtizedeken át elnöke is volt ennek a tes-tületnek. A díjat Ráday Mihály elnök adtaát a jászberényi ünnepi ülésen.

A Podmaniczky-díjjal Szántai Lajostöbb évtizede folytatott értékmentõmunkáját ismerték el. Többek között fel-derítette és helyreállíttatta a Jászságban

elhagyatottan álló többméter magas öntöttvaskereszteket, kutatta a hí-res Schlick-öntöde termé-keit, elindította és aktívansegíti a templomok falárahelyezendõ öntött táblákkészítését, mellyel a ha-rangöntõ mestereknek ál-lítanak emléket. Õ volt akezdeményezõje annak azakciónak, hogy a Millená-ris Park területén álló,egykori Ganz VillamosságiGyár öntödéjének 1910-es indulását meg-örökítõ tábla újra felkerüljön a régi épü-letre (1. kép), de sorolhatnánk a gödöllõikastély kertjének szépítésében, a pester-zsébeti és a budai kerületek emlékeinekmegmentéséért végzett munkáit, melyek

legtöbbször szeretett szakmájával, azöntészettel összefüggésben vannak.

Tagtársunknak szívbõl gratulálunk, ér-tékõrzõ munkájához további erõt és soksikert kívánunk.

SSzzeerrkkeesszzttõõsséégg

SSzzáánnttaaii LLaajjooss PPooddmmaanniicczzkkyy--ddííjjaatt kkaappootttt

11.. kkéépp.. Az újraöntött Ganz-tábla. Az eredetit az ÖntödeiMúzeum õrzi

1. Bevezetés

A cikksorozat elsõ részében [1]megadtuk ahatárfelületi erõk fogalmát és összesennyolc határfelületi erõ típust definiáltunk,melyek mind a természetben, mind a kohá-szatban (azaz a fémesanyaggyártó techno-lógiákban) fellépnek. A cikksorozat máso-dik részében a határfelületi összehúzó erõ-rõl és a fúvókákról leszakadó, illetve folya-dékokban emelkedõ buborékok méretérõlvolt szó [2]. A cikksorozat harmadik részé-ben a görbület indukálta határfelületi erõtés az innen származtatható Laplace-nyo-mást tárgyaltuk, különös tekintettel az in-nen származtatott Kelvin egyenletre és an-nak furcsa kapcsolatára a Gibbs-féle termo-dinamikával [3].

A fémesanyaggyártó technológiák nemegyensúlyi rendszerek (avagy egyensúlyirendszerben nem történik semmi, így ab-ban gyártani sem lehet semmit). Ebbõl kö-vetkezik, hogy a gyártóközeg különbözõpontjain egyazon idõpontban jellemzõenkülönbözik mind a hõmérséklet, mind azösszetétel. Emiatt a gyártóközegben hõ-mérséklet-gradiens és koncentráció-gradi-ens lép fel. Ha ebben a közegben kis mére-tû fázisok vannak (buborékok, diszpergáltcseppek vagy szemcsék � részecskék), ak-kor ezek a fázisok a gradiens térbenmigrál-ni (mozogni) fognak abba az irányba,amely mentén felületi energiájuk (ami hõ-mérséklet- és koncentrációfüggõ) csökken,hiszen ezzel csökken a rendszer teljes

energiája. Azt az erõt, ami a fázisokat erreamozgásra kényszeríti, határfelületi gradi-ens erõnek nevezzük. Ezt az erõt elsõkéntYoung, Goldstein és Block [4] írták le. Ez acikk errõl az erõrõl szól, és arról, hogy ez azerõ milyen szerepet játszik a fémesanyag-gyártásban.

2. A határfelületi gradiens erõ levezetése

A határfelületi gradiens erõ levezetéséhezvizsgáljunk egy A felületû a fázist, amelyaz azt körülvevõ b fázisban x iránybanmozog (1. ábra). Tételezzük fel, hogy a bfázison belül egy fizikai mennyiség értékepontról pontra változik, azaz az adottfizikai mennyiségnek a b fázison belül ér-telmezhetõ a gradiense (ezt az 1. ábrán ab fázison belül változó tónussal jelöltük).Tételezzük fel, hogy ez egy olyan fizikaimennyiség, ami hatással van az a és bfázisok sab határfelületi energiájára.Ilyen tulajdonsággal a fizikai mennyi-ségek közül a hõmérséklet (T, K) és azösszetétel (xc, a b fázisban oldott c kom-ponens móltörtje) bír. Fém/ion rendsze-rekben az elektromos potenciálnak is le-het szerepe, de ezzel ebben a cikkben nemfoglalkozunk.

A levezetéshez elõször írjuk fel egy afázisra, x irányban ható határfelületi erõáltalános egyenletét (lásd (3) egyenlet [1],illetve [5-6]):

ahol Aij (x) az i és j fázisok közötti határ-felület x-függõ alapterülete (m2), míg sij(x) az i és j fázisok közötti határfelület x-

függõ határfelületi energiája (J/m2). Az 1.ábrán csak két fázis van jelen, i = a és j = b,e két fázis között pedig egyetlen határ-felületet látunk, az a/b határfelületet.Ezért az (1) egyenletben lévõ összegzésokafogyottá válik. Ezen túl tételezzük fel,hogy az a fázis mérete és alakja, azazfelülete a b fázisban való mozgása soránnem változik, azaz független x értékétõl(ezért a felületet A-val jelöljük és konstansértékû paraméterként kezeljük). Ekkor az(1) egyenlet második tagja zérus lesz, ésígy az (1) egyenlet a következõ, egysze-rûsített alakot ölti:

ahol a �grad� felsõ index a �gradiens�megkülönböztetést jelöli, míg az alsó�a,x� index arra utal, hogy az erõ az afázisra hat, x irányban. Ha az erõ elõjelenegatívra adódik, akkor az erõ vektora az1. ábrán bemutatotthoz képest ellenkezõirányú lesz.

Most írjuk fel, hogy a hõmérséklet-gradiens (dT/dx, K/m) és a koncentráció-

gradiens (dxc /dx, 1/m)milyen határfelületi ener-giagradienst okoz:

143. évfolyam, 5. szám � 2010 45

1. ábra. A határfelületi gradienserõ leveze-téséhez

A cikksorozat 4. részében Szerzõ levezeti a határfelületi gradiens erõ képletét ésértelmezi azon fizikai mennyiségek gradiensét, melyek ezen erõ felléptét kiváltják,különös tekintettel a hõmérséklet- és koncentráció- gradiensre. A határfelületi gra-diens erõ a nagyobb felületi energiájú térrész felõl a kisebb felületi energiájú tér-rész felé húzza a fázisokat, azaz jellemzõen a nagyobb hõmérséklet és a határ-felület-aktív komponens növekvõ koncentrációjának irányába.

KAPTAY GYÖRGY

Határfelületi jjelenségekk a fémesanyaggyártásban. 4. részA határfelületi gradiens erõ

Dr. Kaptay György életrajzát lapunk 2009.3. számában közöltük. Az azóta bekövet-kezett változások megtalálhatók awww.kaptay.hu honlapon.

, (1)

, (2)

, (3)

ahol dsab /dT (J/m2K) a határfelületi ener-gia hõmérsékleti koefficiense, míg dsab/dxc (J/m2) a határfelületi energia kon-centráció szerinti koefficiense, mindkettõanyagtulajdonság, melyek aza és b fázisokés a c komponens anyagi minõségénekfüggvényei (lásd 1. melléklet). A határ-felületi gradiens erõ legáltalánosabbképlete a (3) egyenletnek a (2) egyenletbevaló behelyettesítésével kapható meg:

ahol a kT és kc koefficiensek olyan korrek-ciós faktorok, amelyek a b fázisban mozgóa fázis zavaró hatását írják le a b fázisbanérvényes hõmérsékleti és koncentrációgradiensre. Mérnökként ugyanis a mak-roszkópikus b fázisban csak makroszkó-pikus hõmérséklet- és koncentráció-gradi-enseket tudunk értelmezni. Ha ezek a gra-diensek az a/b határfelület mentén nemváltoznak meg, akkor kT = 1 és kc = 1. A va-lóságban azonban ez általában nem ilyenegyszerû, és jellemzõen kT ¹ 1 kc¹ 1 .

33.. AA hhõõmméérrsséékklleett--ggrraaddiieennss áállttaall iinndduukkáálltthhaattáárrffeellüülleettii ggrraaddiieennss eerrõõ

A hõmérséklet-gradiens által indukálthatárfelületi gradiens erõ az irodalombanjól ismert [4, 7�14]. Az általános (4) egyen-letbõl koncentráció-gradiens hiányában akövetkezõ egyszerûbb képletet kapjuk erreaz erõre:

A határfelületi energia hõmérsékletikoefficiense az esetek többségében nega-tív (lásd 1.melléklet), ezért az (5) egyenletalapján a határfelületi gradiens erõ irányajellemzõen megegyezik a hõmérsékletigradiens vektor irányával. Más szavakkal, ahõmérséklet-gradiens által indukált határ-felületi gradiens erõ jellemzõen a hidegebbtérrész felõl a melegebb térrész felé húzzaaz a fázist.

A korrekciós tényezõ értékefügg a peremfeltételektõl. Vég-telen nagy b fázisban lévõ egyedi,gömb alakú, kisméretû és lassan

mozgó a fázisra a korrekciós tényezõközelítõ képlete [13, 15]:

ahol l* a dimenziómentes hõvezetésitényezõ: l*= lb / la, ahol la és lb a két fázishõvezetési tényezõje (W/mK). A korrekcióstényezõ függését a dimenziómentes l*

értéktõl a 2. ábrán mutatjuk be. A kö-vetkezõ három esetet érdemes megkülön-böztetni:a. ha relatíve kis hõvezetésû buborékotvizsgálunk relatíve nagy hõvezetésû fo-lyadékban (l* >> 1), akkor mind a kor-rekciós tényezõ, mind az erõ maximálisértékû (kT @ 1,5) lesz � ezért talán nemvéletlen, hogy a legtöbb cikk buboré-kok viselkedésérõl szól folyadékokban[4, 7�12];

b. ha a két fázis hõvezetési tényezõjeközel azonos (l*@ 1), akkor a korrekcióstényezõ szerepe elhanyagolható (kT @1),az erõ azonban szignifikáns értékûmarad. Ez a helyzet a hasonló kémiaikötésû fázisok esetén, például fémol-

vadék csepp vele nem elegyedõ fémol-vadékban, ami fõleg a monotektikus öt-vözetgyártásbanfontoskérdés[13,16�20];

c. ha relatíve nagy hõvezetésû fémcseppetvizsgálunk relatíve kis hõvezetésûfolyadékban, például salakolvadékban(l* << 1), akkor a korrekciós tényezõértéke nagyon kicsi lesz (kT @ 0), ezértebben az esetben a hõmérséklet-gradi-ens által indukált határfelületi gradienserõ értéke elhanyagolható lesz. Talánnem véletlen, hogy nem tudunk hivatko-zást felmutatni erre a kombinációra.

Az r sugarú gömb felülete:

A = 4 . p . r 2 (7)

Behelyettesítve a (6, 7) egyenleteket az (5)egyenletbe, végeredményben gömbre akövetkezõ egyenletet kapjuk a hõmérsékletgradiens által indukált határfelületi gra-diens erõre:

33..11.. GGöömmbb lleebbeeggtteettééssee ggrraavviittáácciióóss ttéérrbbeenn

A fent tárgyalt r sugarú gömbre gravitációserõtérben a gravitációs és felhajtó erõkkombinációja is hat:

ahol Dr º ra � rb a két fázis sûrûségkü-lönbsége (kg/m3), g = 9,81 m/s2 a gravi-tációs állandó. Ha a (8, 9) egyenletekkelleírt erõk egy irányba mutatnak, akkorerõsítik, míg ha különbözõ irányba mutat-nak, akkor gyengítik egymást. Ez aztjelenti, hogy a határfelületi gradienserõvel a gravitáció hatása kompenzál-ható, azaz el lehet érni, hogy az a fázis ab közegben lebegjen, annak ellenére,hogy a két fázis között sûrûségkülönbségvan, és a rendszerre hat a földi gravitáció.A (8, 9) egyenletek összekapcsolásából alebegés feltétele:

Vizsgáljuk egy buborék lebegtetésénekfeltételét alumíniumolvadékban. Az olva-dék hõvezetési tényezõje nagyságrendek-kel nagyobb, mint a buboréké, ezért l*@¥(tehát a (10) egyenlet utolsó tagja 2/9 érté-

4466 KOHÁSZAT

22.. áábbrraa.. A hõmérsékleti korrekciós tényezõ függése a dimenziómentes hõvezetési tényezõtõl,a (6) egyenlettel számítva ( l*º lb / la )

, (4)

(8)

, (9)

(10)

, (6)

(5)

kû), Dr = � 2300 kg/m3 [21], dsab / dT =� 0,15 mJ/m2K (lásd 1. melléklet).Ekkor a (10) egyenletbõl: (dT / dx)lebeg =3,3 . 107.r K/m.Innen az következik, hogy nagyméretûfázisok hõmérséklet-gradiens segítségévelnem lebegtethetõek, hiszen pl. az r = 1 msugarú buborékhoz 3,3 . 107 K/m hõ-mérséklet-gradiensre lenne szükség, amiirreálisan nagy érték. Ha azonban a cél r =10 mm sugarú buborékok lebegtetése, azehhez szükséges 330 K/m hõmérséklet-gradiens könnyedén biztosítható. Mivelesetünkben a gravitációs és felhajtó erõkeredõje felfelé mutat, a hõmérséklet-gra-diens vektorának lefelé kell mutatnia (alulmelegnek, felül hidegnek kell lennie)ahhoz, hogy a határfelületi gradiens erõ afelhajtóerõt kompenzálni tudja (lásd 3.ábra). Ugyaninnen azt látjuk, hogy egy r =10 nm sugarú buborék lebegtetéséhez márelegendõ 0,33 K/m hõmérséklet-gradiens.Ez olyan kis érték, hogy mérnökileg gya-korlatilag kontrollálhatatlan. Ezért a nano-és mikrobuborékok a gyártási közegbenlévõ tudatosan kialakított, vagy akár vélet-lenszerû hõmérséklet-gradiensnek fognakengedelmeskedni, a gravitáció számukraannál inkább elhanyagolható lesz, minélkisebb a méretük.

33..22.. MMoozzggáássii sseebbeesssséégg áállllaannddóóssuulltt áállllaa--ppoottbbaannA határfelületi gradiens erõ hatására az afázis óhatatlanul mozogni kezd a b fázis-ban. Ekkor fellép a súrlódási erõ, ami kisReynolds-számok esetén és r sugarúgömbre a Stokes-egyenlettel írható le:

Fsúrl = �6 .p .r . hb . u, (11)

ahol hb (Pas) a b közeg dinamikai viszkozi-tása, u a két fázis relatív sebessége (m/s),a negatív elõjel azt jelenti, hogy a súr-lódási erõ és a sebességvektorok ellentétesirányúak. Aza fázis akkor kerül állandósultállapotba, ha a rá ható erõk eredõje zérus:

Fa,xgrad + Fgrav + Fsúrl = 0 (12)

Behelyettesítve a (12) egyenletbe a (8,9, 11) egyenleteket, az állandósult álla-potú sebesség képlete kifejezhetõ,amennyiben a hõmérséklet-gradiens füg-gõleges irányú:

ahol a dT/dx vektort pozitív elõjellel kellbeírni, ha a gravitációs vektorral azonosirányba, lefelé mutat (azaz ha T lefelé nõ),és fordítva. A (13) egyenlettel számolt uvektor felfelé mutat, ha pozitív értéket ka-punk, és fordítva. Egy alumíniumolvadék-ban diszpergált buborék állandósult állapo-tú mozgási sebességének méretfüggését a4. ábránmutatombe (dT/dx = 330 K/m, g =9,81 m/s2, l*@ ¥, Dr = -2300 kg/m3 [21],dsab /dT = �0,15mJ/m2K).

Kis sugárméret esetén a gravitáció sze-repe elhanyagolható, ezért a sebesség

iránya megegyezik a hõmérséklet-gradiensirányával és lineárisan változik a mérettel(lásd (13) egyenlet � a linearitás a félloga-ritmikus 4. ábrán nem nyilvánvaló). Ha ahõmérséklet-gradiens lefelé mutat, ésezért a kis méretû buborék is lefelé mozog,akkor a méret növelésével a 4. ábránlátható függvény minimumponton megyát, hiszen a felhajtóerõ (ami nagyobbméreteknél kezd dominálni), felfelé húzzaa buborékot. Amikor a görbe a v = 0 értéketmetszi, a buborék lebeg (lásd lent). Ha ahõmérséklet-gradiens felfelé mutat, a

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 4477

33.. áábbrraa. Alumíniumolvadékban lévõ, 10 mikron sugarú buborékra ható eredõ erõ, ha a rend-szerben a lefelé mutató hõmérséklet-gradiens értéke 0 K/m (a), 330 K/m (b), illetve 660 K/m (c)

44.. áábbrraa. Az állandósult állapotú mozgási sebesség méretfüggése a (13) egyenlettel számítva(buborék alumíniumolvadékban le-, ill. felfelé mutató 330 K/m hõmérséklet-gradienssel, gravitá-ciós térben)

, (13)

ffûûttééss ffûûttééss

mmoozzggááss ffeellffeelléé

mmoozzggááss lleeffeelléé

vv,, mmmm//ss

ddTT//ddxx ffeellffeelléé

lleebbeeggééss

lloogg rr ((mm))

ddTT//ddxx lleeffeelléé

határfelületi gradienserõ és a felhajtóerõerõsítik egymást.

A fentieknél mélyebb áramlástani analí-zis a (13) egyenlet helyett a következõ,korrigált egyenlethez vezet [4, 8�10], agravitáció elhanyagolása mellett:

A (13, 14) egyenletek közötti különbséga (14) egyenlet elsõ tagjában van, amibenfigyelembe vettük az a fázis dinamikaiviszkozitását is (ha, Pas). A (13, 14) egyen-letek összehasonlításával a következõesetek különböztethetõek meg:� ha relatíve kis viszkozitású buborék vanrelatíve nagy viszkozitású folyadékban(ha << hb), akkor a (14) egyenlettel szá-molt érték közel fele a (13) egyenlettelszámolt értéknek;

� ha azonos viszkozitású, egymással nemelegyedõ folyadékfázisok vannak egy-másban diszpergálva (ha = hb), akkor a(14) egyenlettel számolt érték közelötöde a (13) egyenlettel számolt értéknek;

� ha közel végtelen viszkozitású szilárdszemcse mozog véges viszkozitású folya-dékban (ha >> hb), akkor a (14) egyenletáltal számolt sebesség értéke közelzérus, ami azt jelenti, hogy szilárd szem-cséket határfelületi gradienserõvel moz-gatni nem lehet. Ez az áramlástan azon

peremfeltételébõl következik, hogy a szi-lárd/folyadék határfelületen egy mozdu-latlan tapadóréteg alakul ki, amelyneksebessége definíció szerint zérus.

33..33.. MMoonnootteekkttiikkuuss ööttvvöözzeetteekk ggyyáárrttáássaa

Monotektikus típusú fázisdiagrammaljellemzett binér rendszerekben az ele-

gyedéshez tartozó kritikus hõmérsékletfeletti hõmérsékletrõl való gyors hûtés so-rán a nagyobb térfogatú fázisban nagy szá-mú, kis méretû fémolvadékcsepp válik ki akisebb térfogatú fázisból (lásd 5. ábra). Azideális az lenne, ha ezek a cseppek kis mé-retben és homogén eloszlásban megõriz-hetõek lennének a kristályosítás után is,hiszen ezzel a módszerrel in-situ módonkialakuló, fém/fém kompozitokat lehetnelétrehozni [13, 16�20]. A valóságban azon-ban a két fázis közötti sûrûségkülönbségmiatt ezek a fázisok a földi gravitációbangyorsan szétválnak (lásd 6. ábra). Az ilyentípusú kompozitok elõállítása azonbanannyira vonzó volt, hogy több ország (USA,Szovjetunió, Japán) egymástól függetlenülis indított a kérdés megoldására ûranyag-tudományi kísérleteket [17, 23�24]. A mo-tiváció logikusnak tûnt: ha az ûrkörülmé-nyek között sikerül �kikapcsolni� a gravitá-ciót, a cseppek homogén eloszlása meg-õrizhetõ lesz, és ezzel egy új anyagcsaládhozható létre. Sajnos, az eredmény kiáb-

rándító volt (lásd 6. ábra). Ennek oka a 7.ábrán látszik. Ûrkörülmények között felte-hetõleg ugyan kialakult a kisméretû csep-pek homogén eloszlása, de a Földre valóvisszatérés elõtt a rendszert kristályosítanikellett. Mivel a rendszert csak kívülrõl lehe-tett hûteni, benne hõmérséklet-gradiensalakult ki, és emiatt a diszpergált cseppek ahûtés során a legmelegebb középponti részfelé kezdtek migrálni, így végül egy cseppéálltak össze. Ez ugyan sikertelen kísérlet-nek tûnhet, de a tudományban a sikergyakran csak fantázia kérdése: így alakultki a �tojástípusú� kompozit fogalma, amitaz egyik legrangosabb tudományos folyó-irat le is közölt [17].

Mindenesetre a hõmérséklet-gradiensindukálta határfelületi gradienserõ szere-pét figyelembe kell venni a monotektikusötvözetek � in-situ kompozitok � tervezésé-nél [16�20, 23�24]. Ahhoz, hogy a cseppekhomogén eloszlását megõrizzük, a legbiz-tosabb recept a nagysebességû hûtés. Ezsajnos általában csak vékony öntvényekbenvalósítható meg. Relatíve vastag in-situmonotektikus kompozitot sikerült létrehoz-nia egy hazai kutatócsoportnak lézeresmódszerrel, aminek titka a különlegesennagy felületi kristályosodási sebesség[25�26]. A gravitációs erõtérben ülepedõcseppek összeolvadását megfelelõ felületiminõségû (nedvesítésû) szilárd szemcséksegítségével is meg lehet akadályozni[27�28], ehhez azonbanmár egy következõhatárfelületi erõtípus megismerésén és tu-datos használatán keresztül vezet az út(lásd e cikksorozat reménybeli 6. részét).

44.. AA kkoonncceennttrráácciióó--ggrraaddiieennss áállttaall iinndduukkáálltthhaattáárrffeellüülleettii ggrraaddiieennsseerrõõ

Most vizsgáljuk az a fázist egy olyan na-gyobb, b fázisban, ami önmagában is több-komponensû. Az egyszerûség kedvéértcsak egy oldószert (b) és egy oldott kom-ponenst (c) vegyünk figyelembe, utóbbimóltörtje a b fázisban xc. A koncentráció-gradiens által indukált határfelületi gradi-enserõ az irodalomban kevésbé ismertugyan, mint a hõmérséklet-gradiens indu-kálta párja, ennek ellenére a jelenség jóldokumentált [29�33]. Az általános (4)egyenletbõl hõmérséklet-gradiens hiányá-ban a következõ egyszerûbb képletet kap-juk erre az erõre:

4488 KOHÁSZAT

55.. áábbrraa.. Diszpergált cseppek létrehozása monotektikus rendszerben az Al-Bi fázisdiagrampéldáján (a diagram a [22] kézikönyvbõl származik)

(14)

(15)

BBii--ccsseeppppeekk kkiivváálláássaa aazz AAll--oollvvaaddéékkbbaann

HHõõmm

éérrsséékklleett,, °°

CC

BBiizzmmuutt ttöömmeegg--%%

BBiizzmmuutt aattoomm--%%

Ha a c komponensnek valóban szignifi-káns hatása van a határfelületi energiára,akkor a c komponens határfelület-aktívkomponens, és ebben az esetben a határfe-lületi energia koncentráció szerinti koeffi-ciense minden esetben negatív (lásd 1.melléklet). Ezért a (15) egyenlet alapján ahatárfelületi gradienserõ iránya megegye-zik a koncentráció-gradiens vektor irányá-val. Más szavakkal, a koncentráció-gradi-ens által indukált határfelületi gradienserõa kis c-koncentrációjú térrész felõl a na-gyobb c-koncentrációjú térrész felé húzzaaz a fázist (ahol a koncentráció a b fázis-ban oldott c komponensre vonatkozik, amihatárfelület-aktív az a/b határfelületen).

A korrekciós tényezõ értéke ebben azesetben is függ a peremfeltételektõl.Amennyiben aza fázis az erõ hatására nemmozdul el, és ha aza fázis nem zavarjamegmás módon sem a c komponens koncentrá-cióeloszlását a b fázisban, akkor korrek-cióra nincs szükség (kc = 1). Az a fázisazonban a határfelületi erõ hatásáraáltalában mozogni kezd, és ekkor a �hátamögött� olyan örvénylõ turbulens áramlásalakul ki még kis Reynolds-számok eseténis [34], ami összezavarja a c komponenskoncentráció-gradiensét (lásd 8. ábra).Ennek az lesz a következménye, hogy akoncentráció-gradiens csak aza fázis hom-lokfelülete mentén marad változatlan, ésilyenkor relatíve kis Reynolds-számokesetén és gömb alakú a fázisra a korrekcióstényezõ értéke: kc = 1/2 [32�33]. Ezzel azegyszerû korrekciós tényezõvel nagy pon-tossággal reprodukálhatóak Mukai ésmunkatársai mérési eredményei [30�31].Meg kell jegyeznünk, hogy a nagyobbReynolds-számok esetén az örvény a gömb-nek nem a felénél szakad le (mint ahogy azta 8. ábrán mutatjuk), és így általánosság-ban a korrekciós tényezõ bonyolult függ-vénye lesz a Reynolds-számnak.

Mukai és munkatársai kísérleti elveolyan ötletes, hogy azt bemutatjuk a 9. áb-rán. Egy víz/hidrogén buborék határfelüle-tén felületaktív c komponenst tartalmazóvizes oldatot a bal oldalon hûtöttek úgy,hogy bal fal felõl jobb irányba mozogjon asík jég/víz határfelület. A c komponens avizes oldatot preferálja a jégfázissal szem-ben, ezért koncentrációja a jégfázison be-lül alacsony, emiatt a jég/víz határfelüle-ten feldúsul, és ezért a c komponens a víz-fázis belseje felé diffundál, így a jég/víz ha-tárfelülettõl jobbra kialakul egy olyan ol-datréteg, amiben a c komponensnek kon-

centráció-gradiense van (lásd az alsó áb-rán a koncentráció-eloszlást). Az oldatbaalulról elektrokémiai úton (az elektródákatnem látni az ábrán) hidrogénbuborékokateregetnek, melyek az edény jobb oldalánfüggõlegesen szállnak felfelé, mivel azok abuborékok konstans koncentrációjú oldat-

ban emelkednek, és ezért a felhajtóerõn kí-vül csak a súrlódási erõ hat rájuk. Ugyan-ezek a buborékok azonban a kép bal olda-lán a c komponens gradiensterében emel-kednek, ezért pályájuk a határfelületi gra-dienserõ hatására módosul. A buborékok afelhajtóerõ hatására függõlegesen felfelé,

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 4499

66.. áábbrraa.. Kezdetben homogén eloszlású cseppeket tartalmazó két, nem-elegyedõ fémolvadékhelyzete rövid idõ elteltével a hûtés során a gravitáció és a határfelületi gradienserõ hatására, utób-bi mikrogravitációs környezetben

77.. áábbrraa.. Monotektikus ötvözet hûtése mikrogravitációs körülmények között. Mivel a hûtés kívül-rõl történik, a csepp középpontjában van a hõközpont, és a határfelületi gradienserõ minden kiscseppet a nagy csepp közepébe húz

a határfelületi gradiens erõ hatására azon-ban vízszintesen, jobbról balra mozognak.Lefilmezve a buborékok mozgását, a határ-felületi gradienserõ visszaszámítható.

A tisztelt Olvasóban felmerülhet, hogyaz aszimmetrikus hûtés miatt a rendszer-ben hõmérséklet-gradiens is kell hogy le-gyen, ami saját határfelületi gradienserõtkell hogy generáljon. Ez az erõ a vizes oldatmeleg oldala felé kell hogy tolja a buboré-kokat, ráadásul mindegyiket (függetlenülattól, hogy azok a koncentráció-gradienstérben, vagy azon kívül emelkednek-e).Kérdés: vajon miért nem tapasztaljuk ezt ahatást? Válasz: azért nem, mert a felületifeszültség sokkal gyengébb függvénye ahõmérsékletnek, mint a koncentrációnak(lásd 1. melléklet), így ebben a kísérletbenez a hatás nem mérhetõ.

Koncentráció-gradiens természetesen

nem csak a 9. ábrán bemutatott módonhozható létre. Ehhez mindössze az kell,hogy valamely, a b fázisban oldódó kompo-nenst aszimmetrikusan kezdjünk adagolni,és amíg a beadagolt komponens koncent-rációja a diffúziónak köszönhetõen nemegyenlítõdik ki a b fázis térfogatában, a ckomponens koncentráció-gradiense jelenlesz a b fázison belül. Ha a b fázisban jelen-tõs turbulens áramlás van, az részbengyorsan homogenizálja az oldatot, részbenösszezavarja az oldódó komponens kon-centráció-eloszlását, ezért ebben az eset-ben a koncentráció-gradiens által indukálthatárfelületi gradienserõ nem lép fel.Analógiaként meg kell jegyezni, hogy acápák is a tengervízben oldott vér koncent-ráció-gradiense alapján találják meg áldo-zataikat, a növekvõ vérkoncentráció irá-nyába úszva. Ezért viharos tengeren (ahol

a turbulens áramlás összezavarja a vérkoncentrációteret) hajótöröttünk megful-lad, szélcsendben pedig (amikor a vér kon-centrációterét semmi nem zavarja meg),hajótöröttünket megeszik a cápák (meg-oldás: nyaraljunk a Balatonon).

A 3.1. alfejezetben bemutatotthoz ha-sonlóan koncentráció-gradienssel is lehetgömböket lebegtetni, ezért erre itt részlete-sennemtérünk ki. A 3.2 alfejezethezhason-lóan fejezhetõ ki az a fázis állandósult álla-potban érvényes mozgási sebessége is,ezért ezt itt szintén nem ismétlem meg.

44..11.. SSzzuusszzppeennzziióókk kkrriissttáállyyoossooddáássaa

Az itt tárgyalt határfelületi gradienserõszuszpenziók (= folyadék, benne diszper-gált szilárd szemcsékkel) kristályosodásasorán megváltoztatja a folyékony fémbendiszpergált szilárd részecskék kölcsönha-tását a növekvõ/mozgó kristályfronttal. Ezrészben szilárd részecskékkel erõsítettfémmátrixú kompozitok, részben a szeny-nyezõ szilárd részecskéket tartalmazó önt-vények kristályosítása során fontos.

A koncentráció-gradiens által indukálthatárfelületi gradienserõ jellemzõen le-csökkenti a részecskék kristályba való be-épüléséhez szükséges kritikus kristályfrontsebességet [35�40], ezzel megnöveli aszemcsék növekvõ kristályokba való be-épülésének valószínûségét. Fent, a (14)egyenlettel kapcsolatban megállapítottuk,hogy hidrodinamikai okokból a határfelü-leti gradienserõ szilárd részecskéket nemképes elmozdítani. Ez azonban csak a hõ-mérséklet-gradiens indukálta határfelületigradienserõre volt igaz. A koncentráció-gradiens által indukált határfelületi gradi-enserõ úgy is felléphet, hogy annakmechanizmusát a felületaktív komponensfelületi diffúziója valósítja meg a szilárdszemcse/olvadék határfelületen.

Az irodalomban a legtöbbet vizsgálteset a Fe-O és/vagy Fe-S olvadékban disz-pergált Al2O3 részecskék és az acél növekvõkristályosodási frontjának a kölcsönhatása[35�39]. Lévén, hogy az acélban oldottkén és oxigén erõsen felületaktív kompo-nensek az oxidok határfelületén, ráadásulmegoszlási hányadosaiknak köszönhetõenerõsen az olvadékfázist preferálják, ezért akristályosodási front elõtt a 9. ábráhozhasonlóan feldúsul az acélolvadékbanoldott kén és oxigén, ami elõsegíti az oxid-szemcsék beépülését a megszilárduló acél-ba [35�39].

5500 KOHÁSZAT

88.. áábbrraa.. Alacsony Reynolds-számmal mozgó, gömb alakú fázis mögött kialakuló örvény és annakhatása a fázis körül érvényes koncentráció-eloszlásra. Láthatjuk, hogy a fázis mögött a koncentrá-ció kiegyenlítõdik (az oldat összekeveredik) és a koncentráció-gradiens emiatt megszûnik

aa

bb

55.. KKiitteekkiinnttééss

Ebben a cikkben tehát azt láttuk, hogy hõ-mérséklet- és koncentráció-terekkel bubo-rékokat, cseppeket és szemcséket lehetmegfelelõ irányba mozgatni anélkül, hogybármivel hozzájuk érnénk. Ráadásul ez ahatárfelületi gradienserõ egyszerre nagy-számú szemcse irányítására is képes, azaznagyon hatékony a kisméretû, de nagyszá-mú objektummal dolgozó mikro- és nano-technológiában.Most két olyan koncepciótvázolok, ami az élettudományokhoz kap-csolódik ugyan, de kohómérnök fantáziá-mat is megmozgatja. Az egyik azért, mert abetegséggel, a másik azért, mert a szüle-téssel kapcsolatos.

A betegségek jelentõs részében csak atestünket alkotó sejtek egy kis része �be-teg� (bármit jelentsen is ez). Ezért felesle-ges és néha káros is lehet minden sejtün-ket gyógyszermolekulákkal vakon bombáz-ni, ehelyett a gyógyszermolekulákat jó len-ne célra vezetni úgy, hogy csak a beteg sej-tekkel kerüljenek kapcsolatba. Ez ma úgytörténik, hogy a gyógyszermolekulák kishalmazát nanoméretû gyógyszerhordozószemcsékbe/cseppekbe ágyazzák, és azok-ból a gyógyszermolekula elvileg csak a be-teg sejthez kapcsolódva szabadul ki. Na dehogyan találja meg a gyógyszerhordozónanocsepp a beteg sejtet, miközben a vér-áramban kering? Ebbõl a célból a nano-csepp felületét speciális bevonattal kell el-látni, olyannal, ami a beteg sejtet �érzi�.No de hogyan érez egy nanocsepp? Kohó-mérnöki elképzelésem szerint a beteg sejtvagy hõt, vagy valamely speciális kompo-nenst bocsát ki magából, amivel eltér azegészséges sejtek viselkedésétõl. Tehát abeteg sejt körül vagy hõmérséklet-, vagyvalamely c komponens koncentráció-gra-diense alakul ki. Ha tehát a vérárambanmozgó nanocsepp ebbe a gradiens térbekerül, esély nyílik arra, hogy a nanocseppetez a gradiens a beteg sejthez irányítsa. Eh-hez a nanocseppet olyan bevonattal kell el-látni, amelyen a leginkább adszorbeálódika beteg sejt által kiválasztott c komponens,és így lesz a legnegatívabb a fent definiáltdsa b / dxC tulajdonság, ami a maximálishajtóerõt biztosítja majd a nanocsepp cél-ba juttatásához. Ha a beteg sejt nem kom-ponens kibocsátásában, hanem hõkibo-csátásban tér el az egészségestõl, akkor ananocseppet fedõ bevonatot úgy kell ter-vezni, hogy azok dsa b /dT tulajdonságalegyen a lehetõ legnegatívabb. Ezek a gra-

diensek nem csak odavonzzák, hanemhosszú idõn át oda is �ragasztják� agyógyszerhordozót a beteg sejthez, így agyógyszernek van ideje kiszabadulni agyógyszerhordozóból. Feltételezve, hogya különbözõ betegségekkel sújtott sejtekkülönbözõ komponenseket bocsátanak kimagukból, a különbözõ gyógyszerekethordozó nanocseppek felülete szelektívvéis tehetõ, amennyiben az adott betegség-re legjobban reagáló bevonattal látjuk elazokat. Hát ennyit a betegségek gyógyítá-sáról.

Most nézzük a születést, illetve annak el-sõ lépését, a megtermékenyítést. Az iskolá-ban én is tanultam, hogy a hímivarsejt a far-kával evez, így találja meg a petesejtet. Ezszép, dehamindez ilyen egyszerû, akkormi-ért tartja a természet az érett petesejtet 37°C-on, és miért tartja a hímivarsejtet 34 °C-on, miközben testünk átlagos hõmérséklete36°C?Sõt,mindezen célból az evolúciómégarra is képes volt, hogy a férfi biztonságoshasi üregébõl egy sokkal kevésbé biztonsá-

gos helyre számûzze a herét (ami látszólagellentmond annak az elvnek, hogy az evolú-ció során a fajfenntartás biztosítása a köz-ponti cél). Jelen cikk végén nem tudokmás-ra gondolni, minthogy a hímivarsejtek célbajuttatásának egyik mechanizmusa a hõmér-séklet-gradiens által indukált határfelületigradienserõ. Ez legalábbis a nyákon keresz-tül valószínû, aminek nagy viszkozitása nemteszi lehetõvé a spermiumok farokuszonycsapkodásait, de ott is át kell jutni valahogy,ha a hímivarsejt a petesejthez akar jutni (ésközben a nõt sem akarja a természet meg-fosztani a védõfunkciót ellátó nyáktól). Haez igaz, a megtermékenyítés esélye annálnagyobb, minél nagyobb a hõmérséklet-gradiens a petesejt (forró pont) és a hím-ivarsejt (hideg pont) között. Az érett pete-sejtet a nõhasüregébennem lehet a jelenle-ginél jobban túlfûteni, hiszen azzal veszé-lyeztetnénk a környezetében lévõ sejtek ép-ségét. Ezért van szükség a hímivarsejtek hû-tésére, ami azonban a hasüregben egyegész életen át nem megoldható.

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 5511

99.. áábbrraa.. Mukai ésmunkatársai [30, 31] kísérletének elvi vázlata, a koncentráció-gradiens indukál-ta határfelületi gradienserõ demonstrálására és mérésére (részletes magyarázat a cikk szövegesrészében)

5522 KOHÁSZAT

11.. mmeelllléékklleett.. AA hhaattáárrffeellüülleettii eenneerrggiiaahhõõmméérrsséékklleett-- ééss kkoonncceennttrráácciióóffüüggggééssee

A határfelületi gradienserõ két anyagtu-lajdonságtól függ: dsab/dT és dsab/dxc.Ezen túl különbséget kell tennünk azösszes elképzelhetõ a/b fáziskombinációközött. Ebben a mellékletben csak afémolvadék/gáz és fémolvadék/fémolva-dék a/b fázistípus kombinációkra adunkmeg közelítõ képleteket a dsab /dT ésdsab/dxc mennyiségekre [41�44].

Kezdjük a határfelületi energia hõ-mérsékleti koefficiensével. Az a fémolva-dék/gáz rendszerekre a következõközelítõ elméleti képlet érvényes [44]:

ahol Tm,a a fém olvadáspontja (K), Cp,a afémolvadék hõkapacitása (J/molK), Va afémolvadék moláris térfogata (m3/mol),NAv = 6,02 1023 1/mol, az Avogadro-szám, ba a fémolvadék hõtágulási té-nyezõje (1/K). Ha utóbbi nem ismert,értéke a következõ egyenletbõl becsül-hetõ meg [44]:

Mint látjuk, a (16, 17) képletek hasz-nálatához elegendõ a fém olvadáspontját,illetve a fémolvadék olvadásponton érvé-nyes hõkapacitását és moláris térfogatátismerni ahhoz, hogy a fémolvadék felületifeszültségének hõmérsékleti koefficiensétmegbecsüljük. A becslés a szilárd állapot-ban fcc, bcc vagy hcp fémekre mûködikjól, a többi fémre az eredmény jóságaesetleges.

A (16) egyenlet elméleti levezetésénekeredménye a Cs, K, Na, Pb, Sr, Tl, Ca, Al,Ag, Au, Cu, Ni, Co fémekre ismert kísérletiértékeket + 20%-os jósággal képes repro-dukálni [45]. Ezek azok a fémek, ame-lyekre Eustathopoulos és munkatársaiszerint a felületi feszültség hõmérsékletikoefficiense a legnagyobb biztonsággalismert [45]. A jellemzõ érték a -(1�4) 10-4

J/m2K tartományban helyezkedik el.Egymással nem elegyedõ, a és b fémol-

vadékok határfelületi energiájára a hõmér-sékleti koefficiens közelítõ képlete [13,42, 43]:

ahol Tc az a/b fémolvadékok szétele-gyedési kritikus hõmérséklete (K), Vb a bfémolvadék moláris térfogata (m3/mol),bb pedig a b fémolvadék hõtágulási

együtthatója (1/K).Amennyiben min-den fizikai mennyi-séget SI mérték-

egységben írunk a (18) egyenletbe, akkoraz eredmény is SI mértékegységben adódik(J/m2K). Ha a hõtágulási együttható nemismert, az most is a (17) egyenlettel be-csülhetõ. A (18) elméleti egyenlet jól írja lea Ga-Pb [46] és Al-Bi [47] rendszerekbenmért értékeket (ennél több, széles hõmér-séklettartományban mért értéksor sajnosnem ismert az irodalomban). Mivel a (18)egyenlet arányos az 1�(T / Tc) kifejezéssel,a határfelületi energia hõmérsékleti koeffi-ciense T növelésével meredeken a zérus ér-tékre zuhan a T = Tc pontban. Kisebb hõ-mérsékleteken a jellemzõ érték a fentihezhasonló, -(0,5�5) 10-4 J/m2K tartomány-ban van.

Az egymással nem elegyedõ fémolvadé-kok határfelületi energiája a kétfázisúfolyadék/folyadék tartományban adotthõmérsékleten koncentráció-független,azaz rá érvényes a dsab / dxC = 0 egyszerûkifejezés. A fémolvadékok folyadék/gázfelületi feszültsége koncentráció szerintikoefficiensének legegyszerûbb képlete:

ahol a és b félempirikus paraméterek, me-lyek az anyagi minõség és a hõmérsékletfüggvényei. Az Fe-O rendszerre a (19)egyenlet paraméterei T = 1873 K hõmérsék-leten: a = 75 J/m2, b = 6000, xc = a vasol-vadékban oldott oxigén móltörtje [48](az oldhatóság: xc = 0,0056 = 0,16 t%).Mint a (19) egyenletbõl látjuk, dsa b /dxC

értéke erõsen függ xc értékétõl.Esetünkben 10 ppm és 100 ppm oxigén-tartalom (azaz xc = 3,5 10-5 � 3,5 10-4)tartományban: dsa b / dxc értéke a 62 �24 J/m2 sávban változik.

Az 1. táblázatban összevetjük a hõmér-séklet-gradiens és a koncentráció-gradiensáltal okozott, egységnyi felületre vonat-koztatott (N/m2 mértékegységû) határ-felületi gradienserõk értékeit. Láthatjuk,hogy a koncentráció-gradiens kb. kétnagyságrenddel nagyobb hatást képeskifejteni a hõmérséklet-gradienshez ké-pest, feltéve persze, hogy jelen van egy fe-lületaktív komponens az oldatban, ésannak gradiense is van.

KKöösszzöönneettnnyyiillvváánnííttááss

A kutatást a CK 80255 számú célzott alap-kutatási projekt támogatta (OTKA-NKTHközös finanszírozás). Szerzõ köszönetétfejezi ki a BKL Kohászat szerkesztõségé-nek, hogy lehetõvé tették e cikksorozatpublikálását.Ezt a cikksorozatot Édesapám, id. KaptayGyörgy kohómérnök (1933�2008) emléké-nek ajánlom.Az élettudományi szöveget dr. BlazsóGábor lektorálta, amiért külön köszönet.

IIrrooddaalloomm

[1] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségeka fémesanyaggyártásban. 1. rész. Ahatárfelületi erõk osztályozása. BKLKohászat, 2009., 142. évf., 3. szám,39�46. o.

[2] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségeka fémesanyaggyártásban. 2. rész. Ahatárfelületi összehúzó erõ. BKLKohászat, 2009., 142. évf., 6. szám,37�46. o.

[3] Kaptay Gy.: Határfelületi jelenségeka fémesanyaggyártásban. 3. rész. A

, (16)

, (17)

, (19)

y

TxC

dsdy

2 10-4J/m2K40 J/m2

dydx

maximum1000 K/m1 /m-1

dsdx

maximum0,2 N/m2

40 N/m2

11.. ttáábblláázzaatt.. Egységnyi felületre vonatkoztatott határfelületi gradienserõk összevetése

, (18)

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 5533

görbület indukálta határfelületi erõ.BKL Kohászat, 2010., 143. évf., 3.szám, 33�38. o.

[4] Young, N. O. � Goldstein, J. S. �Block, M. J.: The motion of bubblesin a vertical temperature gradient. J.Fluid Mech., 1959, v.6, pp. 350�356

[5] Kaptay, G.: Classification and gene-ral derivation of interfacial forces,acting on phases, situated in thebulk, or at the interface of otherphases. J. Mater. Sci, 40 (2005)2125�2131.

[6] Kaptay, G. � Vermes, G.: Interfacialforces: classification. Encyclopediaof Surface and Colloid Science,Taylor & Francis, 2009, pp. 1�19,DOI: 10.1081/E-ESCS-120044936

[7] Harper, J. F. � Moore, D. W.�Pearson, J. R. A.: The effect of thevariation of surface tension withtemperature on the motion of bubb-les and drops. J. Fluid Mech., 1967,vol. 27, pp. 361�366

[8] Hardy, S. C.: The motion in a verticaltemperature gradient. J. of Colloidand Interface Science, 1979, vol. 69,No 1, pp. 157�162

[9] Merritt, R. M. � Subramanian, R. S.:Themigration of isolated gas bubblesin a vertical temperature gradient. J.of Colloid and Interface Science,1988, vol. 125, No 1, pp. 333�339

[10] Wozniak, G. � Balasubramaniam, R. �Hadland, P. H. � Subramanian, R. S.:Temperature fields in a liquid due tothe thermocapillary motion of bubb-les and drops. Experiments in Fluids,2001, vol. 31, pp. 84�89

[11] Malai, N. V. � Scchukin, E. R. �Yalamov, Yu. I.: The effect of mediumon the thermocapillary force of aheated droplet drifting in a viscousliquid in the field of external tempe-rature gradient. High Temperatures,2002, vol. 40, pp. 105�11

[12] Bassano, E. � Castaglono D.: Maran-goni migration of amethanol drop incyclohexane matrix in a closed cavi-ty. Microgravity Sci. Techn., 2003,vol.14, pp. 20�33

[13] Kaptay, G.: On the temperature gra-dient induced interfacial gradientforce, acting on precipitated liquiddroplets in monotectic liquid alloys.Materials Science Forum, 2006, vol.508, pp. 269�274

[14] Raychenko, O. � Byakova, A. �

Nakamura, T. � Gnyloskurenko, S.:Thermocapillary phoresis of inclu-sions with interphase surfactant.Mater. Sci. Eng. A., 2008, vol. 495,pp. 326�329

[15] Pötschke, J. � Rogge, V.: On the be-haviour of foreign particles at anadvancing solid-liquid interface.Journal of Crystal Growth, 1989, v.94, pp. 726�738

[16] Zhao, J. Z. � Drees, S. � Ratke, L.:Strip casting of Al-Pb alloys � a nu-merical analysis. Mater. Sci. andEng., 2000, vol. A2 82, pp. 262�290

[17] Wang, C. P. � Liu, X. J. � Ohnuma, I.� Kainuma, R. � Ishida, K.: Formati-on of immiscible alloy powders withegg-type microstructure. Science,2002, vol. 297, pp. 990�993

[18] Wu, M. � Ludwig, A. � Ratke, L.: Mo-deling of Marangoni-induced dropletmotion and melt convection duringsolidification of hypermonotecticalloys. Metall. Mater. Trans., 2003,vol. 34A, pp. 3009�3019

[19] Zhao, J. Z. � Ratke, L.: A modeldescribing the microstructure evolu-tion during a cooling of immisciblealloys in the miscibility gap - ScriptaMater., 2004, vol. 50, pp. 543�546

[20] He, J. � Zhao, J. � Wang, X. � Zhang,Q. � Li, H. � Chen, G.: Investigationof rapid directional solidification ofAl-based immiscible alloys. ActaMetall Sinica, 2007, vol. 43, pp.561�566.

[21] Iida, T. � Guthrie, R. I. L.: The Physi-cal Properties of Liquid Metals,Clarendon Press, Oxford, 1993, pp.288

[22] Massalski, T. B. (ed): Binary AlloyPhase Diagrams. Second ed., 3 vol-umes, ASM International, 1990.

[23] Andrews, J. B. � Sandler, A. C. �Curreri, P. A.: Influence of gravitylevel and interfacial energies on dis-persion-forming tendencies inhypermonotectic Cu-Pb-Al alloys.Metall. Trans. A., 1988, vol. 19A, pp.2645�2650

[24] Sandlin, A. C. � Andrews, J. B. � Cur-reri, P. A: The influence of interfacialenergies and gravitational levels onthe directionally solidified structuresin hypermonotectic alloys. Metall.Trans. A., 1988, vol. 19A, pp.2665�2669

[25] Svéda, M. � Roósz, A. � Sólyom, J. �

Kovács, A. � Buza G.: Development ofmonotectic surface layers by CO2laser. Mater. Sci. Forum, 2003, vols.414�415, pp. 147�152

[26] Svéda, M. � Roósz, A. � Buza, G.:Formation of lead bearing surfacelayers on aluminum alloys by laseralloying � Mater. Sci. Forum, 2006,vol. 508, pp. 99�104

[27] Budai, I. � Kaptay, G.: A new class ofengineering materials: particles sta-bilized metallic emulsions andmonotectic alloys. Metall. Mater.Trans. A., 2009, vol. 40A, pp.1524�1528

[28] Budai, I. � Kaptay, G.: Wettability ofSiC and alumina particles by liquid Biunder liquid Al. J. Mater. Sci., 2010,vol. 45, pp. 2090�2098

[29] Anderson, J. L. � Lowell, M. E. �Prieve, D. C.: Motion of a particle bychemical gradients Part 1. Non �electrolytes � J. Fluid Mech., 1982,vol. 117, pp. 107�121

[30] Wang, Z. � Mukai, K. � Lee, I. J.: Be-haviour of fine bubbles on front ofthe solidifying interface. ISIJ Inter-national, 1999, vol. 39, pp. 553�562

[31] Wang, Z. � Mukai, K.: Behaviour ofbubbles in front of a solidifyinginterface. Materials Science Forum,1999, vols. 329�330, pp. 139�144

[32] Kaptay, G. � Kelemen, K. K.: Theforce acting on a sphere movingtowards a solidification front due toan interfacial energy gradient at thesphere/liquid interface. ISIJ Inter-national, 2001, vol. 41, pp. 305�307

[33 Kaptay, G. � Kelemen, K. K.: Aninterfacial force acting on a sphericalparticle in the interfacial energy gra-dient. Trans. JWRI, 2001, vol. 30, pp.305�310

[34] Poirier, D. R. � Geiger, G. H.: Trans-port Phenomena in Materials Pro-cessing. TMS, Wearrendale, 1994,pp. 658

[35] Shibata, H. � Yin, H. � Yoshinaga, S.� Emi, T. � Suzuki, M.: In-situ obser-vation of engulfment and pushing ofnonmetallic inclusions in steel meltby advancing melt/solid interface.ISIJ International, 1998, v. 38, No.2, pp. 149�156

[36] Kimura, S. � Nabeshima, Y. �Nakajima, K. � Mizoguchi, S.: Beha-vior of nonmetallic inclusions infront of the solid-liquid interface in

5544 KOHÁSZAT

NNaannootteecchhnnoollóóggiiaaii kkééppzzééss aa MMiisskkoollccii EEggyyeetteemmeenn

low-carbon steels. Metallurgical andMaterials Transactions B, 2000, v.31B, pp. 1013�1021

[37] Kaptay, G.: Reduced Critical Solidifi-cation Front Velocity of ParticleEngulfment due to an InterfaceActive Solute in the Liquid Metal.Metall. Mater. Trans., 2002, vol. 33A,pp. 1869�1873

[38] Ohta, H. � Suito, H.: Effect of sulfurand oxygen on engulfment andpushing of deoxidation particles ofZrO2 and Al2O3 during solidificationof Fe-10mass%Ni alloy. ISIJ Int.,2006, vol. 46, pp. 472�479

[39] Pfeiler, C. � Thomas, B. G. � Wu, M. �Ludwig, A. � Kharicha, A.: Solidifi-cation and particle entrapment du-ring continuous casting of steel.Steel Res. Int., 2008, vol. 79, pp.599�607

[40] Karantzalis, A. E. � Lekatou, A. �Georgatis, E. � Mavros, H.: Solidi-

fication behaviour of ceramic partic-le reinforced Al-alloy matrices. J.Mater. Sci., 2010, vol. 45, pp.2165�2173.

[41] Kaptay Gy. � Bolyán L.: Kerámiávalerõsített fémmátrixú kompozit-anyagok gyártásának határfelületivonatkozásai. BKL Kohászat, 1998.131. évf., 5�6. szám, pp. 179�185és 9�10. szám, pp. 305�314

[42] Kaptay, G.: Modelling InterfacialEnergies in Metallic Systems �Materials Science Forum, 2005, vols.473�474, pp. 1�10

[43] Kaptay, G.: A CALPHAD-compatiblemethod to calculate liquid/liquidinterfacial energies in immisciblemetallic systems. Calphad, 2008,vol. 32, pp. 338�352

[44] Kaptay, G.: A unified model for thecohesive enthalpy, critical tempera-ture, surface tension and volumethermal expansion coefficient of

liquid metals of bcc, fcc and hcpcrystals. Mater. Sci. Eng. A., 2008,vol. 495, pp. 19�26.

[45] Eustathopoulos, N. � Ricci, E. �Drevet, B.: Tension superficielle.Techn. Ing., 1998, vol. M67, pp.1�13

[46] Chatain, D. � Martin-Garin, L. � Eus-tathopoulos, N.: Etude experimen-tale de la tension interfaciale liq-uide-liquide du systeme Ga-Pb entrele temperatures monotectique et cri-tique. J. Chim. Phys., 1982, vol. 79,pp. 569�577

[47] Kaban, I. � Hoyer, W. � Merkwitz, M.:Experimental study of the liquid/liq-uid interfacial tension in immiscibleAl-Bi system. Z. Metallkunde, 2003,vol. 94, pp. 831�834

[48] Ogino, K. � Nogi, K. � Hosoi, C.:Surface tension of molten Fe-O-Salloy. ISIJ, 1983, vol. 69, pp. 47�52

Miután 2006 nyaránmegalakult a Bay Köz-alapítvány miskolci Bay-Nano Nanotech-nológiai Kutatóintézete, felmerült annak alehetõsége, hogy a Miskolci Egyetem Mû-szaki Anyagtudományi Karának akkreditáltanyagmérnöki és kohómérnöki képzései-nek keretében nanotechnológiai szakirá-nyokat indítsunk. Ebbõl a célból 2007 ta-vaszán a Kari Tanács az AnyagtudományiIntézeten belül megalapította a Kihelye-zett Intézeti Nanotechnológia Tanszéket,ami természetesen a Bay-Nano-ba volt �ki-helyezve�. Ezt erõsítette az is, hogy addig-ra a Bay-Nano �beköltözött� a MiskolciEgyetem campusára, hiszen ott béreltünkirodákat és laboratóriumi területet is. Atudományos és oktatási együttmûködéstaz Egyetem rektora és a Közalapítvány ak-kori fõigazgatója által aláírt Megállapodáskodifikálta. A kihelyezett tanszék és anano szakirányok vezetésével 2007 nyarándr. Gácsi Zoltán dékán a Bay-Nano akkoriigazgatóját, jelenlegi tudományos igazga-tóhelyettesét, dr. Kaptay Györgyöt bíztameg.

A tanterveket a Kari Tanács 2008 tava-szán fogadta el, az elsõ hallgatók 2008szeptemberétõl kezdtek nanotechnológiát

tanulni, s közülük tízen már 2010 júniusá-ban államvizsgáztak is. A képzés nappaliés levelezõ szakon, két szinten is folyik. ABSc (alapképzés) anyagmérnöki szakán�nanotechnológiai szakirány� elnevezés-sel, az MSc (mesterképzés) anyagmérnökiés kohómérnöki szakjain �nanotechnoló-giai kiegészítõ szakirány� elnevezéssel.Ezt egészíti ki a Kerpely Antal Anyagtudo-mányok és Technológiák Doktori Iskolábanfolyó PhD szintû képzés, �nanotechnoló-gia tématerület� elnevezéssel.

A hét féléves anyagmérnök BSc képzés3. félévében �Nanoanyagok� címen egytörzsanyagos tantárgy ismerteti az alapo-kat. A szakirányon négy féléven át össze-sen 29 heti kontaktórában tanulják a hall-gatók a következõket: nanofelbontásúmé-réstechnika, határfelületi nanojelenségek,nanodiszpergálás, nanoporok feldolgozá-sa, intenzív képlékenyalakítás, nano-elektrokémia, karbon nanostruktúrák,nanotechnológiák. Ezen szakirányon kívüla hallgatók egy másik, �megszokott�anyagmérnöki és kohómérnöki szakirá-nyok egyikén is tanulnak.

A négy féléves AnyagmérnökMSc és Ko-hómérnök MSc szakokon egymással össze-

vonva folyik a �nanotechnológiai kiegé-szítõ szakirány� oktatása, összesen 20 he-ti kontaktórában, a következõ tárgyak ke-retein belül: nanometrológia, nanodisz-perz rendszerek, nanokompozitok, nano-elektroszintézis, nanoanyagok egyensú-lya, tömbi nanoanyagok, nanoelektroni-ka. Ezen kiegészítõ szakirány mellett (sõtelsõsorban) a hallgatók a �megszokott�anyagmérnöki és kohómérnöki szakirá-nyok egyikén is tanulnak.

Mint látjuk, a BSc és az MSc szinteken a�nanotechnológiai� szakirány nem azegyedüli, amit a hallgató tanul (ha egyál-talán ezt választja). Ez tudatosan van így.Tisztában vagyunk azzal, hogy �nano-gyár� nem létezik, ezért nanotechnológiátkizárólag valamilyen jól definiált szakmaitudáshoz kapcsolódóan érdemes tanítani,avagy önmagában a nanotechnológia ér-telmetlen valami, azonban összekapcsolvaaz öntészettel, a metallurgiával, a képlé-kenyalakítással vagy a hõkezeléssel, értel-mesen és hasznosan egészíti ki hallgató-ink tudását a fémes anyaggyártás lehetõ-ségeirõl.

--((KKaappttaayy))

EGYESÜLETI HÍRMONDÓÖSSZEÁLLÍTOTTA: dr. Lengyel Károly, Schudich Anna

143. évfolyam, 5. szám � 2010 55

Az OMBKE Fémkohászati Szakosztály Kecs-keméti Helyi Szervezetének felhívására2010. szeptember 23-26-a között azOMBKE, az OEE, valamint a KTE szakembe-reibõl álló, 35 tagú csoport autóbusszal in-dult az erdélyi Sóvidékre, Reisz Péter bá-nyamérnök (1. kép), a parajdi sóbánya,majd a romániai sóbányák néhai igazgató-ja, ill. vezérigazgatója halálának 10 éves év-fordulójáról történõmegemlékezésre. A Só-vidék nevezetes sóbányája szoros szakmaiés üzleti kapcsolatot tartott és tart ma is ahelyi és a magyarországi bányászokkal éserdészekkel, valamint a legnagyobb meg-rendelõ Magyar Közút Rt. szakembereivel.

Szeptember 23-án a kora reggeli órák-ban Budapestrõl indult útnak a társaság,melyhez sokan Kecskeméten és hármanPüspökladányban csatlakoztak. Kitûnõhangulatban, de a rendkívül nagy forga-lomban a tervezettnél lassabban haladtunka Nagyvárad-Torda-Balavásár útvonalon acsoportot vezetõ és az utat megszervezõDánfy László a. Bubu szakmai és történetiáttekintésére is figyelve. Már erõsen szür-kült, amikor Hármasfaluba érkeztünk, aholReisz Erzsébet, Reisz Péter özvegye és acsalád, valamint a helyi rokonság a Mûve-lõdési Ház erre a célra elõkészített termé-ben, baráti módon, frissítõ áfonyalikõrrelés helyi sütésû kaláccsal kedveskedett azutazási fáradtságot feledni igyekvõ megér-kezõknek.

A meleg, baráti üdvözlõ szavak után,már sötétben, de a telihold fényében in-dultunk gyalog a két kilométerre lévõ te-metõbe, ahol elhelyeztük koszorúinkatReisz Péter barátunk halványszürke, só-hegy formájú és bányászkereszttel ékesí-tett márvány síremlékén (2. kép). AzOMBKE részérõl Dánfy László vezetésévelbányász, kohász és olajbányász csoport-tagjaink, az OEE részérõl Major László veze-tésével a SEFAG Rt. és NEFAG Rt., valamintaz FVM MSZGH Erdészeti Igazgatóság kép-viselõi helyezték el a koszorúkat. Az ugyan-csak jelenlévõ, Kolozsvárról érkezett dr.Wanek Ferenc professzor az EMT Bányásza-

ti, Kohászati és Földtani Szakosztálya ré-szérõl helyezte el az emlékezés koszorúját.A sírnál Kiss Dénes helybéli lelkész, aki a 10évvel ezelõtti temetésen is ellátta a szolgá-latot, mondott hálaadó imát. Az OMBKE ré-szérõl Dánfy László méltatta Péter bará-tunk emberi szeretetét és barátságát, majda Reisz család részérõl Reisz Erzsébet, Péterfelesége mondott köszönetet a nemes kez-deményezésért. A család jelenlévõ tagjai,leánya László Ildikó és ifj. Reisz Pétermeg-hatottan erõsítették meg édesanyjuk sza-vait. Az emlékezések után a Bányászhim-nuszt és az Imhol a föld alá megyünk� ak-tuális szakaszait énekeltük el a holdfény-ben fürdõ hármasfalui temetõdombon,majd visszatértünk a Mûvelõdési Ház ter-mébe, ahol folytatódott a meleg, barátiemlékezés az idõközben kiegészített, ven-dégmarasztaló enni- és innivaló mellett.Itt is felcsendültek a jól ismert selmeci da-lok Tímár József a. Csávó és Kindla Norberta. Hosé erdészek vezényletével. Helyi idõszerint késõ este értünk Parajdra, ahol va-csora után elfoglaltuk szállásunkat a fris-sen felújított hotelban.

Reggeli után Szovátára vezetett utunk,ahol a helyi erdészek hívták fel figyelmün-ket a látnivalókra. Továbbutaztunk Ko-rondra, ahol egy éppen folyamatban lévõhídfelújítás miatt gyalog keltünk át a faze-kasok faluján. Közben növekedett a cipel-nivaló is, mert sokan most sem tudtak el-lenállni a gazdag népmûvészeti választék-nak. Józsa Jánoséknál az utolsó bevásár-lást is megejtve indultunk Farkaslakára Ta-mási Áron sírjához, majd Szejkefürdõn alegnagyobb székely, Orbán Balázs székely-kapukon keresztül megközelíthetõ, a Bor-vízoldalban lévõ sírja mellett tisztelegvefutottunk be Székelyudvarhelyre. A rövidbuszos városnézõ körút után irány a Hargi-ta fennsíkján fekvõ Szentegyháza. Itt a Mú-zeum Szállóban a Gyermekfilharmónia Ala-pítvány vezetõje, a Magyar Örökség díjjal iskitüntetett tanár, Haáz Sándor várt ben-nünket finom ebéddel. Tanítványai csíki vi-seletbe öltözve egy rögtönzött, kedves be-

mutató mûsorral leptek meg bennünket.Visszatértünk közbenmár az aznap délutánnégy órára meghirdetett sóbányabeli öku-menikus hálaadásra, és az azt követõ va-csorára is gondolva készültünk az emléke-zõ szakestélyünkre.

Meglepetésünkre, a sóbányában ReiszPéter igazgatósága idején kialakítottNepomuki Szent János kápolnában, többszáz helybeli aktív és már nyugdíjas sóbá-nyász és családtagjaik gyûltek össze a Só-bánya Vállalat igazgatóságának és ReiszPéter leányának, a falusi és gyógyturizmus-ban munkálkodó Transtur Kft. ügyvezetõ-jének a meghívására.

A szentmise után a sóbánya igazgatója,Seprõdi Zoltán bányamérnök, az emlékbe-szédét követõen meghívta a jelenlévõketegy vacsorára, a bánya felsõbb részén lévõsókamrában nemrég kialakított TelegdyKároly borozóba. Telegdy Károly 1970-igvolt a bánya igazgatója. Az õ szívósmunká-jának köszönhetõ a parajdi sóbányászatfennmaradása. A vendégek között a parajdierdészet képviselõi és a sóbánya korábbi,már nyugdíjban lévõ vezetõi is jelen vol-tak. Moldován Emil és Ambrus Zoltán bará-tunkkal felelevenítettük az elmúlt 10 év kö-zös élményeit. Az általunk tervezett emlé-kezõ szakestélyt csak a vacsoravendégektávozása után tudtuk a selmeci hagyomá-

Emléktanulmányút Erdélybe

1. kép. Reisz Péter, a parajdi sóbánya néhaiigazgatója

nyok szerint megtartani Kiss Csaba a. Bal-hés Charly bányamérnök elnöklete, DánfyLászló a. Bubu vegyészmérnök háznagysá-ga, Sáfár László a. Rozmár kohómérnökvisszhangsága, Tímár József a. Csávó ésKindla Norbert a. Hosé erdõmérnökök nó-tabírósága, Péntek Lajos a. Krigli olajmér-nök balekcsõszsége és Búzás Márton a. Bo-degák Királya bányamérnök kozekvenci-asága mellett. Ez alkalommal velünk voltdr. Köllõ Gábor EMT elnök is, a kolozsváriMûegyetem építész professzora. A ReiszPéterre emlékezõ Komoly pohárban DánfyLászló háznagy méltatta az 1995 óta velebarátságban volt Reisz Péter szakmai ésemberi kiválóságát, köszönetet mondva acsalád jelen lévõ tagjainak a megemléke-zési kezdeményezés felkarolásáért. A ba-lekavatás alkalmával Seprõdi Zoltán bá-nyamérnök a keresztségében Fõsóhágó,Sebestyén József bányamérnök Sóhajtó,dr. Koncz István szülészorvos Nyílásmesterés dr. Péntek Izabella szemészorvosnõSzembenézõ vulgo nevet kapták a válasz-tott keresztapák közremûködésével, miu-tán sikeresen megbuktak a balekvizsgán. Aselmeci dalok és a hozzászólások után ahimnuszok és a Gaudeamus Igitur, vala-mint a záróénekek visszhangjával telisókamrában baráti beszélgetéssel fejezõ-dött be az élményekben dús nap.

Szombatra virradva belecseppentünk azimmáron 16. alkalommal megrendezettNemzetközi Töltöttkáposzta Fesztivál for-gatagába. A rendezõk kérésére egyenru-hás, zárt alakzatban mi is részt vettünk afelvonulásonOMBKE tábla alatt. Amenetetvezetõ Sólovagot követõ bányász zenekarután lépkedõ helyi nobilitások mögött me-hettünk végig a településen. Mindenüttnagy tapssal és lelkes integetéssel fogad-ták a helyiek és a máshonnan érkezett ven-dégek amagyar bányászok, kohászok és er-dészek csapatát. Dánfy László, mint a csa-pat vezetõje, meghívást kapott a parkbanfelállított pódiumra, ahonnan a szervezõkkérésére üdvözölhette a Fesztivál résztve-võit az OMBKE, az OEE és a KTE nevében,köszönetet mondva a meghívásért és a me-leg fogadtatásért. Jó szerencsét és NorocBun köszöntéssel zárta rövid beszédét.

A Telegdy Vendéglõben elfogyasztotttöltött káposztás ebéd után a Bucsin-tetõntörtént rövid pihenõvel indultunk Gyer-gyóba. Miközben a Mezõhavas felõl érkezõfenyõillatú friss levegõben a székely kömé-nyes és az azt kísérõ Hargita sör nemesízpompáját élveztük, szovátai idõs magya-

rokból álló csoport telepedett mellénk.Volt velük egy hegedûs székely is, akinekkíséretében együtt énekeltük a szép erdélyidalokat. Nézve a kicsit meggyötört idõsmagyar arcokat, sokunknak könny szökötta szemébe, látva és érezve, hogy ezek amagyar emberek minden nehézség ellené-re magyarok akarnak maradni itt Erdély-ben! Mi ebben kell hogy segítsük õket ott,ahol alkalmunk nyílik rá!

A Békás-szorosbeli séta és uzsonnaután a Gyilkos-tómellett igyekeztünk Gyer-gyószárhegyre, ahol a Lázár-kastély impo-záns, és a kedvünkért cserépkályhák általbefûtött lovagtermében Bethlen Gábor fe-jedelemre emlékeztünk a második szakes-télyünkön, amelynek elnöke Dánfy Lászlóa. Bubu lett, s aki a háznagy tisztére Bog-nár Gábor a. Pagát erdõmérnököt kérte fel.Az elõzõ napi szakestélyen nyújtott kiválóteljesítményeket méltányolva, a továbbinélkülözhetetlen tisztségekre ugyanazonnemes firmákat jelölte ki az elnök. Ezen aszakestélyen a gyergyói erdészek képvise-lõi is jelen voltak.

Az OMBKE általunk ismert története so-rán szakestélyt lovagteremben még nemtartottak. Ezt, és a helyet is figyelembe vé-ve, Dánfy László a. Bubu a Komoly pohár-ban Bethlen Gábor fejedelem életútját is-mertetve kihangsúlyozta a fejedelem elkö-telezettségét az erdélyi nemesfém és sóbá-nyászat felvirágoztatásában, mellyel meg-teremtette Erdély aranykorának kezdetét, smelyet az utódok fényesítettek a 30 évesháború végéig. Dzsida József gondolatait,

a Nincsenek már selmeci diákok�c. versinterpretálásával Bognár Gábor a. Pagáterdõmérnök háznagy osztottameg a jelen-lévõkkel. Reisz Erzsébet, aki rokonságávalezen a szakestélyünkön képviselte a csalá-dot, ezen a helyen is köszönetet mondott avelük együtt történt emlékezésért. A szak-estélyt követõen visszatértünk Parajdra avacsora elköltésére.

Vasárnap, reggeli után, a már kicsit el-romló idõben Marosvásárhelyre mentünk,ahol autóbuszból megtekintettük a neve-zetes épületeket, emlékmûveket. Tovább-menve Kolozsvárra értünk, ahol a Bethlenbástyától indulva gyalogszerrel megnéztüka Kincses város nevezetes épületeit, temp-lomait, és végül a Házsongárdi temetõbenfelkerestük az egyetemes magyar kultúraerdélyi nagyságainak síremlékeit. Szemer-kélõ esõben indultunk Tordaszentlászlóra,ahol a Tamás Bisztró népviseletbe öltözöttháziasszonya és munkatársnõi szolgáltákfel a specialitásukként híressé vált �gulyás-pörköltet� és az áfonyalekváros palacsin-tát. Testiekben megerõsödve vágtunk nekia hazavezetõ hosszú útnak.

Végezetül ki kell emelnünk, hogy ameg-emlékezés általunk történt kezdeményezé-se a határon túli szakemberekben megerõ-sítette az összetartozás érzetét mind aszakmaszeretet, mind a barátság és a haza-szeretet vonatkozásában. Kérésüket itt istolmácsolva, számítanak a rendszeres ta-lálkozókra!

Jó szerencsét! Üdv az Erdésznek!-- DDáánnffyy LLáásszzllóó,, BBooggnnáárr GGáábboorr

5566 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

22.. kkéépp.. Reisz Péter síremléke

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 5577

AA KKoorrrróózziióóss FFiiggyyeellõõ 5500 éévveeA Korróziós Figyelõ mûszaki tudományosszakfolyóirat 2010-ben 50. évfolyamábalépett. A lap fõleg korrózióvédelemmelfoglalkozik, de van benne azért számoskapcsolódó rokon szakma is. E jubileum al-kalmából végeztem egy kis történeti kuta-tást, beszéltem a (fõ)szereplõkkel, így ké-szült el ez a visszaemlékezés.

AA llaapprróóllA folyóiratnak kétféle kiadása van, a ha-gyományos nyomdai kiadás, amely postaiúton éri el az elõfizetõket, valamint egyelektronikus, amelyet az 50. évfolyammalvezetünk be, és a Vekor Kft. honlapján(www.vekor.hu) regisztráció után megta-lálható. A két kiadás között tartalmi kü-lönbség nincsen.

A folyóiratot a Vekor Kft. adja ki, felelõskiadója a cég mindenkori ügyvezetõ igaz-gatója, jelenleg dr. Horvátth Márton. A fe-lelõs szerkesztõ munkáját szerkesztõbi-zottság segíti, akik szakmájuk jeles képvi-selõi. Hasznos tanácsokat adnak a szer-kesztésben, a szakcikkeket lektorálják. Ja-vaslatot tesznek a felelõs szerkesztõnek ar-ra vonatkozóan, hogy egy cikk megjelen-het-e vagy sem. A szerkesztõbizottság el-nöke Zanathy Valéria.

Az újságot elõfizetõi és a reklámbevéte-lek tartják fenn, valamint a kiadóval szer-zõdést kötõ támogatók, akik nagy mérték-ben hozzájárulnak a Korróziós Figyelõ ki-adásához. Nevüket feltüntetjük a lap hátol-dalán.

Az újság egy számának terjedelme 32-44 oldal között változik. Méretei: tükör165×245 mm, teljes 200×285 mm, folya-matos oldalszámozású. Két fõ részbõl áll,cikkek és szemle. A cikkek általában kuta-tási eredmények, ezek gyakorlati megvaló-sulása, új szemléletek, új elméletek, újdon-ságok leírása, valamilyen új termék bemu-tatása. A szemlében írunk készülõ rendez-vényekrõl, itt található a hazai és külföldikorróziós rendezvénynaptár, rendezvényekbeszámolói, a hírek rovat, illetve a folyó-iratok tartalmából rovat, melyben hazai éskülföldi rokon folyóiratokat és a cserelap-jainkat, közöttük a BKL Kohászatot szem-lézzük. A reklámrovatban az olvasók meg-ismerhetik különbözõ cégek tevékenysé-gét, anyagokat, technológiákat és mûsze-reket.

A lap hagyományõrzõ, külleme nem so-kat változott az évek során, a legfontosabbküllemi elemeket meghagytuk (pl. logó,betûtípus, kéthasábos szerkezet stb.). Azújság nyomtatása 19 éve a legmodernebbtechnikával felszerelt veszprémi Prospek-tus Nyomdában történik.

VVeeggyyiippaarrii ttöörrttéénneelleemm,, aa VVEEKKOORR mmeeggaallaakkuu--lláássaa ééss aa kkeezzddeetteekkA Korróziós Figyelõ története egyben aVEKOR története is, és ehhez ismernünkkell a NEVIKI (Nehézvegyipari Kutató Inté-zet) megalapításának történetét.

Hazánkban a különbözõ iparágak fejlõ-dése nem volt arányos és egyenletes. Leg-gyorsabban az építõipar fejlõdött, hiszenlakásra mindenkinek szüksége volt. Azépítkezés nem követelt széleskörû ismere-teket, a szükséges alapanyagok a termé-szetben kõ formájában rendelkezésre áll-tak, vagy elõállításuk (pl. téglavetés, pa-ticsfal stb.) könnyen elsajátítható volt.Nem így a vegyipar, amely nagyobb, kiter-jedtebb tudást igényelt. Magyarországon avegyi nagyipar elsõ terméke a hamuzsírvolt, amelyet fahamu kilúgozásával, anyert oldat bepárlásával készítettek, ésmár Mária Terézia idejében 30-40 ezer má-zsát exportáltak Franciaországba, ahol márakkor igen fejlett textilipar mûködött. Az1800-as években több kisebb vegyipariüzem létesült, amelyek a kohászat számáraállítottak elõ különbözõ ásványi savakat [2].

A Monarchiában hazánk ipari fejlõdésé-re az ország félgyarmati helyzete, a közösvámterület erõsen rányomta a bélyegét. Ahazai nyersanyagok hiánya, ill. a meglévõkgyenge minõsége is gátolta a fejlõdést.Mindezek ellenére az ipar fejlõdése a XX.század elsõ évtizedeiben felgyorsult. Az1900-as évek elején kialakult a hazaigyógyszeripar, amelynek során csak a fõvá-rosban három gyógyszergyár létesült (amai Chinoin, a Richter és az EGIS). Legfej-lettebb iparágunk 1914-ben az élelmezõipar, utána a vas- és fémipar, valamint agépgyártás volt. Ezt követték a vegyipar ésakönnyûipar köréhez tartozó iparágak [1,2].

Az I. világháborút lezáró Trianoni béke-diktátum megfosztotta a magyarországivegyipart a legfontosabb ásványkincsektõl(pl. kõsó). Az új határok miatt országon kí-vül maradt számos fontos vegyipari gyár,

olyanok is, amelyek hadászati és bányásza-ti célokra gyártottak robbanószereket. He-lyettük a kint rekedt gyárak gyors hazame-nekítésével az 1920-as években létesült abalatonfûzfõi Nitrokémia és a peremartoniIpari Robbanóanyaggyár. Az elsõ nitrogén-mûtrágya gyár 1931-ben Péten épült napi20 t ammónia kapacitással, amely a késõb-biek során 1500 t/nap teljesítményre bõ-vült [2].

A II. világháború elõtt önállóan felállí-tott tudományos mûszaki kutatóintézetMagyarországon nem mûködött. Pezsgõfejlõdést hozott az a határozat, amely az1950-es, 60-as években elõírta a vegyiparkiemelt fejlesztését, ennek keretében léte-sültek a BVK, a TVK, az ÉMV és az olajfeldol-gozó ipar vállalatai (DKV, Tiszai KõolajipariVállalat, Komáromi Kõolajipari Vállalat, Za-lai Finomító stb.). Ezekkel a létesítmények-kel a hazai vegyipar pótolni tudta azokat afejlesztési hiányokat, amelyek idõközbenelmaradtak. Többek között a magyar mû-anyagipar is világszínvonalra került [2].

A Szervetlen Vegyipari Kutató Intézetet1949-ben alapították, több rokon ipari ku-tatóintézet mellett. Az iparügyi miniszterfõfelügyelete alatt mûködõ ipari kutatásiszerveknek az lett a feladatuk, hogy aziparág területén összefogják, irányítsák ésellenõrizzék azokat a kutatásokat, amelyekjellege általános, vagy az iparág egészétérintik. Az intézet rövidesen felvette a Ne-hézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) ne-vet, és rövid budapesti mûködés utánVeszprémbe költözött. Veszprém számosvegyipari üzem (Pét, Peremarton, Várpalo-ta, Fûzfõ, Ajka stb.) földrajzi középpontjá-ban helyezkedett el, így helyes döntés voltaz, hogy Veszprémet nehézvegyipari tudo-mányos központtá fejlesszék [1].

Az iparba beruházott nagy értékû léte-sítmények biztonságos üzemeltetésére egysor intézkedést hoztak, így többek közöttazok korrózióval szembeni védelmét is megkellett szervezni. Ezt segítette, hogy 1950-ben dr. Bácskai Gyula és dr. Kovács Kláravezetésével Veszprémbe települt a SzegediTudományegyetem korróziós kutatólabora-tóriuma. Megalakult a NEVIKI korróziósosztálya [2].

Az osztály, megalakulása óta, sokat tetta hazai korróziós problémák feltárása, oka-inak felderítése és számos sikeres védeke-

zési módszer kidolgozása terén. Élen jártabban a nagy felvilágosító munkában,amely szükséges volt a korrózióvédelemfontosságának tudatosításában. Rendsze-resen foglalkoztak a hazai üzemekben fel-merült korrózióvédelmi kérésekkel, ésmegszervezték a Korróziós Figyelõszolgá-latot (1952), amelynek keretében begyûj-tötték az országban észlelt korróziós ese-tek adatait. Szoros kapcsolatot létesítettekaz iparral, mind a korróziótól szenvedõfémárugyárakkal, mind pedig a korrózió el-leni védõfestékeket és bevonatokat elõállí-tó üzemekkel [1].

1961-ben a Nehézipari Minisztérium el-rendelte a Vegyipari Korróziós Szervezet(VEKOR) létrehozását. Ezzel a feladattal aNEVIKI-t bízták meg. A VEKOR-t a korrózi-ós osztályon belül fõfelelõsi minõségbenP. Nagy Sándor szervezte meg. A VEKORlétrehozása nagy segítséget jelentett, mi-vel akkoriban még kevés korróziós szakem-ber tevékenykedett. Ennek során mindenvegy- és rokonipari vállalatnál fõhatóságiutasításra korróziós felelõsöket neveztekki, akik a NEVIKI-vel közvetlen kapcsolatbakerültek. Ezek száma 1963-ban már elértea 173-at. A kapcsolattartás érdekében akorróziós fõfelelõs sajtóengedély hiányá-ban körleveleket adott ki Korróziós Figyelõcímmel, amelyben rendszeresen tájékoz-tatta a munkában részt vevõket az aktuálisfeladatokról, munkatervek készítésérõlstb. Ezek a körlevelek tájékoztatást nyúj-tottak a korróziós felelõsök számára tervbevett továbbképzésekrõl, amelyekre azértvolt szükség, mert a korróziós szakmérnök-képzés csak ezt követõen indult meg. Per-sze ezek a körlevelek lehetõséget adtak, ki-sebb szakmai cikkek segítségével, a szak-mai továbbképzésre is [2].

Az elsõ számok lapjait P. Nagy Sándorszerkesztette karbonszalagos írógépen, ésazokat a NEVIKI házi nyomdájában sokszo-rosították.

VVáállttoozzáássookk aazz éévveekk ssoorráánnA kiadvány igen nagy szolgálatot tett a ha-zai és a külföldi korróziós kutatások ered-ményeinek ismertetésével. A körlevélbõlszakfolyóirat lett. 1962-ben kiadót kapotta lap (NIM Mûszaki Dokumentációs és For-dító Iroda). 1964-ben az addig 500-as pél-dányszámot 800-ra, 1968-tól pedig ezerrenövelték. Rendszeresen áttekintették azelõzõ év kutatási eredményeit, cikksoroza-tot közöltek a korrózió elleni védelem el-méleti és gyakorlati kérdéseirõl. Célszámot

adtak ki a szerves vegyületek okozta korró-zió eddig kevésbé ismert területérõl, a lég-köri korrózió vizsgálatáról és folyamatairólstb. A kiadványban egyaránt referálták akülföldi szakirodalom jelentõsebb közle-ményeit és a védekezésre használhatóújabb hazai gyártmányokat [1].

A Korróziós Figyelõ sikerére tekintettel1965-ben áttértek a kiadvány nyomdai elõ-állítására. Ez tovább emelte a folyóiratszínvonalát, mert lehetõség volt tónusosfényképes ábrák közlésére. Nemzetközi el-ismerését mutatta, hogy egyes számait aszakma nagytekintélyû folyóirata, a Corro-sion Abstracts és a NACE szemléje referálta.A �baráti� országok pedig cserekiadványokfejében kérték megküldését [1].

A lap felelõs szerkesztõje 1963�1969között dr. Kovács Klára volt. 1970-tõl amunkát tõle Bozsó Istvánné vette át. A 70-es években a Hungarokorr kiállításokon aKOFI szerkesztõbizottságát rendszeresenoklevéllel tüntette ki az OMFB elnöke [1].1973-tól szerkesztõbizottság segíti a szer-kesztõ munkáját, elsõ elnöke Kiss Bélavolt. 1987-tõl Dalmay Gábor vette át a he-lyét. A szerzõi közleményt az adott terüle-tek szakértõi lektorálták is. A szerkesztõbi-zottság évente kétszer ülésezett a felada-tokat egyeztetve [3].

Az elsõ jelentõsebb fordulópont 1983-ban érte a Figyelõt. Addig jó 15 éven ke-resztül a NIM finanszírozásával készült alap. Azonban a központi mûszaki fejleszté-si forrásokkal való takarékoskodás a koráb-bi forrásokat megszüntette. Három évig alap súlyos gondokkal küzdve, akadozva je-lent meg, csak egy-egy füzet képviselt egyévfolyamot. Ebben az idõszakban(1984�85) Tóth Andrásné volt a felelõsszerkesztõ. 1986-tól aztán megoldódtak agondok. Vállalatok egész sora vállalta, hogykölcsönös elõnyök alapján hirdetésekkelsegíti a munkát. Ezeket a támogató vállala-tokat és intézményeket ettõl fogva rendsze-resen feltüntették a lap elsõ vagy hátsó bo-rítóján.

AA VVeekkoorr KKfftt.. aallaappííttáássaaA rendszerváltozás elõszeleként a NEVIKI-t,és így a korróziós osztályt is 1988-cal kez-dõdõen felszámolták. Az osztály munkatár-sai feltételezték, hogy a korróziós tevé-kenységre a megváltozott gazdasági körül-mények között is szükség lehet. Ezért amunkatársak a NEVIKI szellemi örököse-ként létrehozott Vekor Kft. keretében foly-tatták a munkát. 1991-ben a lap színvona-

las nyomdai munkáját a veszprémi Pros-pektus Nyomda vállalta, ettõl az évtõl ve-zették be az elõfizetõi díjat is. 1992-tõl pe-dig már a Vekor Kft. volt a lap kiadója is.Bozsó Istvánné szerkesztõ áldozatos mun-kával tartotta életben a lapot. Az anyagialapot az elõfizetõk, támogatók, hirdetõk,és nem utolsósorban a VEKOR Kft. biztosí-totta. Sokszor elõfordult, hogy a munka-társak által nehéz munkával megkeresettpénz egy részét a folyóiratra költötték. Soksegítséget kaptunk szerzõinktõl is, akik alap fenntartása érdekében lemondtak a ho-noráriumukról. 2004-ben ezen sorok szer-zõje vette át a szerkesztõi feladatokat.Ilyen körülmények között érte meg a lap azötvenedik évfolyamát. [6]

66.. SSttaattiisszzttiikkáákk,, éérrddeekkeessssééggeekkA lap 50 évfolyamában 290 szám jelentmeg, terjedelmük 9475 oldal. 2030 cikk,beszámoló, hír volt 1343 szerzõ tollából. AKOFI adatbázis (www.vekor.hu/form.php)tárgymutatójában 2676 kulcsszó van [4-5].

1970-tõl az egyes cikkek végére angolnyelvû összefoglaló került. 1977-tõl ez kie-gészült orosz nyelvû összefoglalóval, és azújság végén, majd 1987-tõl az újság elejénegyszerre közölték. 1991-tõl újra csak an-gol nyelvû összefoglaló volt.

2000-ig csak magyar nyelven jelentekmeg cikkek a Korróziós Figyelõben, majd2000-tõl kezdõdõen az eredeti nyelven le-adott kéziratokat két nyelven közölték (abal oldali hasábon angolul vagy németül, ajobb oldalin pedig magyarul). Eddig össze-sen 8 cikk jelent meg így.

-- MMááttrraavvööllggyyii NNoorrbbeerrtt

IIrrooddaalloomm

[1] Móra László: A Nehézvegyipari KutatóIntézet harmincéves története. Veszp-rém, 1982.

[2] P. Nagy Sándor: Elérkezett az 50. évfo-lyam.Korróziós Figyelõ2010.50. (1)4-5.

[3] Bozsó Istvánné: Elérkezett az 50. évfo-lyam. Korróziós Figyelõ 2010. 50. (1) 4.

[4] Korróziós Figyelõ adatbázis,www.vekor.hu, 2010. április 19.

[5] Bozsó Istvánné: Néhány adat a Korrózi-ós Figyelõ történetébõl. Korróziós Fi-gyelõ 2003. 43. (6) 203.

[6] dr. Horvátth Márton visszaemlékezései,szóbeli közlés

AA BBKKLL KKoohháásszzaatt sszzeerrkkeesszzttõõssééggee ggrraattuulláállllaappttáárrssuunnkk jjuubbiilleeuummááhhoozz!!

5588 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 5599

EEGGYYEETTEEMMII HHÍÍRREEKK

2010. szeptember 16-18-a között immáron17. alkalommal rendezték meg az Interna-tional Studententag der Metallurgie(ISDM) nevû metallurgiai szakmai konfe-renciát és állásbörzét. Ez évben a forgó-színpadszerû helykiválasztásnak megfele-lõen az RWTH Aachen mûszaki egyetemenkerült sor a rendezvényre. A Miskolci Egye-temet nyolcan képviselték, dr. Grega Osz-kár és felesége, Harcsik Béla III. éves, Ri-maszéki Gergõ II. éves doktorandusz hall-gatók a Metallurgiai és Öntészeti Tanszék-rõl, valamint Nagy Renáta Kitti (GTK), Ri-maszéki Korinna (MFK), Szatmári László ésKulcsár Tibor (MAK). A rendezvényre repü-lõvel utaztunk, a szállásunk egy modern if-júsági szállón volt.

A konferencia elsõ estéjén egy díszes fo-gadáson vehettünk részt, ahol a hallgatók, avállalati szakemberek és az oktatók számárakötetlen beszélgetésre nyílt lehetõség.

A konferenciamásodik napján került sora szekciókba osztott szakmai elõadásokmegtartására. A jórészt kelet-európai ésnémet résztvevõk többsége vas-, acél- ésfémmetallurgiai, valamint öntészeti témá-ban tartott elõadást. A miskolci hallgatókközül Rimaszéki Gergõ az elektrolitos ón-raffináláshoz használt sósavas elektrolit-oldatok stabilitásának vizsgálatáról tartottangol nyelvû beszámolót, míg Harcsik Bélaacélmetallurgiai témájú elõadásában a kal-cium-szulfidnak az acél öntésére gyakorolthatásáról beszélt.

A hallgatók elõadásai mellett a külön-bözõ fémipari vállalatok képviseletébenmegjelent ipari szakemberek és vezetõk istartottak beszámolókat a náluk folyó fej-lesztésekrõl, beruházásokról, illetve a fia-talok elõtt álló karrierlehetõségekrõl. En-nek keretén belül meghallgattuk a ThyssenKrupp Steel Europa AG, az SMS Siemag, aVoestalpine AG és az Aurubis AG képviselõ-inek az acél- illetve rézipart érintõ aktuali-tásokról szóló angol és német nyelvû elõ-adásait. A Thyssen Krupp Steel Europa AGképviseletében jelen volt dr. Grega Oszkártanár úr korábbi doktorandusza, dr.Taszner Zoltán, aki a vállalat fõmetallur-gusi posztját tölti be. A vele folytatott kö-tetlen beszélgetés hasznos információkkalés lehetõségekkel szolgált számunkra. Az

elõadások mellett a német és osztrák fém-ipar vezetõ metallurgiai vállalatai tartottakállásbörzét a délelõtt folyamán. A résztve-võk itt a személyes kapcsolatteremtés mel-lett információs anyagokat is gyûjthettek avállalatokról, ill. az általuk kínált karrierle-hetõségekrõl.

A délután folyamán üzemlátogatásokranyílt lehetõség, mi az Aurubis Stolberg AGközelben lévõ üzemeibe látogattunk el,ahol rövid cégismertetõ után megtekintet-tük a gyárat. A vállalatnak két telephelyevan egymás közelében, az egyik üzembenrézhulladék-olvasztással, bugaöntéssel ésmeleghengerléssel foglalkoznak, a másiküzemben hideghengerlés és további feldol-gozás, többek között dróthúzás történik. Agyárlátogatás után a konferencia záróva-csorája következett, ahol a meghívottak kö-

szönetet mondtak a részvételi lehetõségérta szervezõknek, és ki-ki a maga egyetemé-re, ill. országára jellemzõ ajándékkal leptemeg az aacheni kollégákat. Küldöttségünktagjai selmeci korsókkal és daloskönyvek-kel kedveskedtek Conrad Zilkens fõszerve-zõ metallurgus hallgatónak (1. kép).

A konferencia zárónapján még továbbielõadásokon vettünk részt, majd egy ki-adós ebéd után indultunk Düsseldorfba arepülõtérre. A konferencián mindannyiannagyon jól éreztük magunkat. A személyesés egyetemi szintû kapcsolatépítés mellettjó alkalom volt a német és angol nyelv tár-salgási és szakmai szintû gyakorlására is.Reméljük, a következõ Studententagra issikerül eljutnunk.

-- RRiimmaasszzéékkii GGeerrggõõ

1177.. nneemmzzeettkköözzii mmeettaalllluurrggiiaaii ddiiáákknnaappookk AAaacchheennbbeenn

11.. kkéépp.. Ajándék korsók és daloskönyvek átadása a szervezõknek

HHeellyyrreeiiggaazzííttááss

A BKL 2010/4. számában a 21. oldalon kö-szönetünk kifejezésével soroltuk fel párto-ló jogi tagjainkat. Sajnos a listában többhibát is vétettünk:� az ABM Kuprál Kft. � igazgatója Bozó Ká-roly � nem a Bányászati, hanem az Ön-tészeti Szakosztály támogatója;

� a Guardian Üvegipari Kft. � igazgatójaSápi Lajos � nem a Bányászati, hanem aFémkohászati Szakosztály támogatója;

� a Schlumberger Logelco Inc. � fióktelep-vezetõje TimothyMcCammon�nemaKõ-olaj-, Földgáz- és Vízbányászati, hanema Bányászati Szakosztály támogatója;

� a Rotary Mátra Kft. � igazgatója SzalaiLászló � a felsorolásból kimaradt � a Bá-nyászati Szakosztály támogatója.Ezúton kérem nagyra becsült Támoga-

tóink és valamennyi Olvasónk szíves elné-zését!

-- PPooddáánnyyii TTiibboorr ffeelleellõõss sszzeerrkkeesszzttõõ

6600 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

MMáánnddookkii AAnnddoorr vasokleveles kohómérnök,külkereskedelmi közgazdász 1920. február2-án született. 1942-ben két professzorá-nak ajánlásával kerülta Rimamurány-Salgó-tarjáni Vasmû Rt.szolgálatába a Salgó-tarjáni Acélgyárba.1943�45-ben katonaiszolgálatot töltött alégierõnél.

1949-ben egy or-szágos üzemszervezési pályázaton elsõ dí-jat nyer. Az Üzemszervezési TudományosEgyesület alelnöke lesz, s 1950-ben kine-vezik a Salgótarjáni Acélárugyár vezérigaz-gató-helyettesévé. Disszidálási kísérletmiatt 1952�55 között bányamunkás.1956-ban a gyár munkástanácsa igazgató-vá választja. Az 1958�60-as években a hi-deghengermû korszerûsítésének tervezé-sét és beruházását irányítja.

1964-tõl a Kohó- és Gépipari Miniszté-rium Vaskohászati Igazgatóságán dolgo-zik a kutatás-fejlesztési osztály vezetõje-ként, majd fõosztályvezetõként. A KGSTVaskohászati Másodtermék Albizottság el-nöke, a magyar delegáció vezetõje. A ha-zai vaskohászatban az új, nyugati eljárá-sok és berendezések telepítésének, és amásodtermékgyártás fejlesztésének szor-galmazója. 1981-ben a Magyar Vas- ésAcélipari Egyesülés mûszaki igazgatója-ként megy nyugdíjba.

1983-tól nyolc éven át a Vasipari KutatóIntézet Ferinov Külkereskedelmi Irodájátvezeti. 1989-tõl a KereszténydemokrataNéppárt gazdasági szakértõje, az Ipari, Ke-reskedelmi Bizottság elnöke. 1993�95 kö-zött a Dunai Erõmû Rt., 1993�98 között aMagnezitipari Rt. felügyelõbizottságánaktagja. 1993�2003 között a Hazai Termék �Hazai Munkahely Alapítvány ügyvezetõigazgatója volt, jelenleg a kuratórium tagjaamellett, hogy 2010-ben kinevezték a HMZrínyi Kommunikációs Kft. felügyelõbi-zottságának elnökévé. 2010-ben a KDNPKo-vács K. Zoltán-emlékérmével tüntették ki.

Számos szakmai tanulmány írója, kuta-tási és fejlesztési terv, program szerkesz-tõje, makrogazdasági elemzések szerzõjeés elõadója. A vaskohászat fejlesztésérõl

írt doktori értekezését a Marx Károly Köz-gazdaságtudományi Egyetem summa cumlaude minõsítéssel fogadta el. A Kapu c.folyóirat gazdasági rovatvezetõje, a Ma-gyar nemzetstratégia 1., 2. kötetek egyikszerzõje, 2009-ben a KDNP Szegénységfelszámolása c. gazdasági programjánakszerkesztõje, írója.

Több szabadalom feltalálója. Egyik ta-lálmányával 1970-ben Brüsszelben a Fel-találók Kiállításán ezüstérmet nyert. Ezt atalálmányt Svédországban értékesíti, en-nek során kisebb megszakításokkal többmint egy évet tölt ott, a szociális piacgaz-daságot is tanulmányozva. Az 1983-banalapított Patentkó, Találmányok Hasznosí-tását Tervezõ Kft. tulajdonosa.

Egyesületünknek 1949 óta tagja. 1981-ben Wahlner Aladár-, 1989-ben és 1999-ben Sóltz Vilmos-emlékérmet kapott.

CCssiirree IIssttvváánn felsõfokú szaktechnikus 1930.május 30-án született Csepelen. A nyolcelemi elvégzése után1944. július 17-én ki-futónak vették fel acsepeli Weiss ManfrédAcél- és FémmûvekRt.-be. 1945�47 kö-zött ugyanitt lakatos-inasként dolgozott,december 5-én kitû-nõ eredménnyel szakvizsgázott, amiért acsepeli Ipartestület elnöke oklevéllel tün-tette ki.

Technikumi tanulmányait 1949-ben isCsepelen kezdte esti tagozaton. 1951-bensorkatonai szolgálatra vonult be, de ta-nulmányait parancsnoki engedéllyel foly-tathatja. Technikusi oklevelét Székesfe-hérváron veszi át 1953-ban. 1954-ben, le-szerelése után, ismét a Csepel Fémmûvekdolgozója. 1955. január 5-tõl a CsepelVas- és Acélöntödében dolgozott 1990.június 30-i nyugdíjazásáig. 1955�62 kö-zött gyártásprogramozó, 1963-tól üzem-vezetõ-helyettes, 1967-tõl gyártáselõké-szítõ csoportvezetõ, 1968-tól gyáregységmûszaki vezetõ, 1969-tõl üzemvezetõ,1977-tõl nyugdíjazásáig termelési osz-tályvezetõ.

1960�62 között felsõfokú szaktechni-

kusi képzésben vett részt a Bánki DonátGépipari Technikumban, s elvégezte a KGMkeretében szervezett Üzem- és munka-szervezés c. kétéves szakosítót.

Egyesületünknek 1962-tõl tagja. A he-lyi szervezetben 1965-tõl húsz éven ke-resztül elõbb titkárként, majd elnökkéntvezeti a munkát, amelynek eredménye-ként számos szakosztályi nagyrendezvényszervezését segítik a csepeli öntõk. Nyug-díjazása után a budapesti helyi szervezetmegalakításában vállal szerepet, amely-nek 1993�2004-ig elnöke is.

Öntõnapi elõadásait rendre megjelen-tette szaklapunkban. Egyik � társszerzõvelírt � dolgozatát nívódíjjal tüntették ki. Ahelyi szervezet munkájáról, a gyár ered-ményeirõl példamutató szorgalommalszámolt be a BKL Öntödében. Az egyesü-letben kifejtett munkáját z. Zorkóczy Sa-mu-, Sóltz Vilmos- és Debreczeni Márton-emlékéremmel és az OMBKE ÖntészetiSzakosztályért kitüntetéssel ismerték el.

FFaarrkkaass LLaajjooss okl. kohómérnök, munkavé-delmi szakmérnök 2010. augusztus 17-éntöltötte be 80. életévét. Békéscsabán szü-letett és a helyi Evangélikus Gimnázium-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányaitSopronban végezte az utolsó soproni ko-hász évfolyam tagjaként. Aranyoklevelét2002-ben kapta meg.

Diplomája megszerzése után, 1952-ben a Tatabányai Alumíniumkohóba he-lyezték, ahol kezdetben mûvezetõ, majdmûszaki-fejlesztési osztályvezetõ volt. Amunkástanácsbanvállalt tisztsége miattszabadságában kor-látozták.

1958 végén a Vas-kohászati Kemence-építõ Vállalat (a Ko-hászati GyárépítõVállalat, KGYV elõdje)dunaújvárosi fõépítésvezetõségén tudottelhelyezkedni fizikai munkásként. 1964-tõl kerülhetett mûszaki állományba, elõ-ször mûvezetõ, majd építésvezetõ, 1970-tõl a KGYV Dunaújvárosi Fõépítésvezetõ-ség vezetõje. A Dunai Vasmûben megvaló-sított nagyberuházásoknál (FAM, konver-teres acélmû, kohóátépítések) a KGYVhelyszíni megbízottja volt.

9900.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

KKÖÖSSZZÖÖNNTTÉÉSSEEKK

8800.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 6611

1980-ban a KGYV központjába került, atermelési fõmérnök helyettese, majd ko-hászati fõmérnök lett. Ezen beosztásaibanhatáskörébe tartoztak a hazai vasmûvek-ben a KGYV által végzett munkák. 1990-ben ment nyugdíjba.

Szakmai érdeklõdése a kemenceépíté-sekre és a korszerû tûzállóanyagok hasz-nálatára terjedt ki. Egyik úttörõje volt akorszerû tûzállóanyagok magyarországibevezetésének. A kohászati technikum,majd a felsõfokú technikum számára ké-szült Kohászati kemencék c. tankönyvtársszerzõje volt, és részt vett a tárgy gya-korlati oktatásában. Az egyetemen szá-mos diplomamunka bírálója volt. A kor-szerû kemenceépítések témakörben többelõadást tartott itthon és külföldön.

Egyesületünknek kisebb megszakítá-sokkal 1950 óta tagja. A KGYV helyi szer-vezetének megalakulása után megalakí-totta annak dunaújvárosi szakcsoportját.Budapesten a KGYV helyi szervezet titkáravolt nyugdíjazásáig. A Vaskohászati Szak-osztály vezetõségének két cikluson ke-resztül volt tagja, majd az ellenõrzõ bi-zottságban tevékenykedett. Egyesületimunkájáért z. Zorkóczy Samu-emlékérmetkapott.

Számos vállalati kitüntetés mellett Ki-váló Kohász kitüntetést kapott, és birto-kosa a köztársasági elnök által adományo-zott 1956-os Emlékéremnek.

DDrr.. FFuucchhss EErriikk GGyyöörrggyy 1930. június 12-énszületett Gyõrött. Kohómérnöki oklevelét1952-ben Sopronban kapta, 1963-ban amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemenegyetemi doktorá-tust szerez. 1972-ben a mûszaki tudo-mány kandidátusa,majd 1974-ben dok-tora lett. A MiskolciEgyetemen 1985-benc. egyetemi tanári cí-met kapott, 2004-ben tiszteletbeli doktorrá avatták.

1952-tõl 1987-ig az egykori VasipariKutató Intézet, illetve jogutódjának fõ-foglalkozású aspiránsa, tudományosmunkatársa, osztályvezetõje, végül kuta-tásszervezési fõmérnöke. A VASKUT elle-hetetlenülésével � 1987-tõl az 1990. évinyugdíjazásáig � a Miskolci Egyetem Mû-szerközpontjának ügyvezetõ igazgatója.Nyugdíjasként még szervezõje,1990�1993 között ügyvezetõje a Soproni

Egyetem Innovációs Irodájának, ill. anemzetközi együttmûködésben tervezettSoproni Technológiai Centrumnak.

A felsõoktatásban egyetemi hallgatókora óta tevékenykedett: 1949-tõl a sop-roni egyetemi kar Fizikai Tanszékének de-monstrátora. Oktatott a Budapesti Mûsza-ki Egyetemen, a Mérnöki Továbbképzõ In-tézet keretei között, fõként azonban a maiMiskolci Egyetem (ME) Fémtani Tanszé-kén. 1972-ben egy szemeszteren át ven-dégtanára volt a Freibergi BányászatiAkadémiának. 1972/73-ban a CollegiumHungaricum ösztöndíjasaként a Bécsi Mû-szaki Egyetem Alkalmazott Fizikai Tan-székének vendégkutatója.

1970-tõl évtizedeken át tagja, tiszt-ségviselõje volt a Magyar TudományosAkadémia különbözõ bizottságainak(Fémszerkezettani Bizottság, Anyagtudo-mányi és Technológiai Bizottság, Szilárd-testkutatási Komplex Bizottság, Interkoz-mosz Tanács Kozmikus Fizikai Szakbizott-ság stb.). Részt vett a Tudományos Minõ-sítõ Bizottság (TMB) munkájában, egy cik-luson át tagja volt a TMB Fizikai és Csilla-gászati Szakbizottságának. 1980-tól tagjaés koordinátora volt a Nemzetközi Ûrkuta-tási Bizottság (COSPAR) Magyar NemzetiBizottságának. Részt vett az OMFB és azMTESZ különbözõ bizottságainak munká-jában. Alapító tagja, tisztségviselõje volta Magyar Innovációs Kamarának.

Ma is tagja a Gépipari TudományosEgyesületnek (GTE), az Eötvös Loránd Fizi-kai Társulatnak (ELFT). Alapító tagja a Ma-gyar Asztronautikai Társaságnak (MANT).

Az OMBKE-nek 1950 óta tagja. Néhányévig részt vett a BKL Kohászat szerkeszté-sében. Alapító tagja, sok évig elnöke voltaz egykori Anyagvizsgáló Szakcsoportnak.Az annak idején nemzetközi jelentõségû,két-, ill. háromévente rendezett Kohásza-ti Anyagvizsgáló Napok egyik létrehozójaés 1985-ig az egyik fõszervezõje.

Kezdettõl fogva meghatározó szerepevolt az egykori VASKUT fémtani�anyag-szerkezettani kutatólaboratóriumainakmegszervezésében, a kísérleti fizika lehe-tõségeinek elõtérbe helyezésében, azanyagtudományi alapokon nyugvó új kuta-tási-fejlesztési szemlélet ágazati elfogad-tatásában. Napjainkig kiható, iskolaterem-tõ eredményességgel vont be a munkájábakiváló képességû pályakezdõket. Követke-zetesen szorgalmazta az országban megle-võ szellemi kapacitások, különösen a mû-szaki kutatóhelyek és a természettudomá-

nyos mûhelyek interdiszciplináris együtt-mûködését. Fontos szerepe volt több, fo-kozatosan lehetõvé váló nemzetköziegyüttmûködés kialakításában. Kutatásiterülete: anyagtudomány, anyagtechnoló-gia, ûr-anyagtechnika, kutatásszervezés,ipari innovációs menedzsment.

Fõbb, túlnyomórészt munkatársakkalközösen elért tudományos eredményei: újvizsgáló módszerek és eszközök, pl. ron-csolás nélküli metallográfiai vizsgálatok,röntgendiffrakciós eljárások kidolgozása(1954�1962); fémtani folyamatok, pl. kris-tályosodás, homogenizálás, átalakulásma-tematikai szimulációja (1954�1985); iparigyártási folyamatok, pl. ausztenites man-gánacélok, temperöntvények elõállítása,irányításához új minõsítõ módszerek, ill.folyamatkövetõ célprocesszoros megoldáskifejlesztése (1960�1974); számítógéppelsegített technológiai tervezéshez ipariacélismereti adatbázis létrehozása és fej-lesztése; az 1980. évi szovjet-magyar kö-zös ûrrepülés BEALUCA ûr-anyagtechnoló-giai programjának kezdeményezése és kez-deti irányítása (1979�1986).

Rendszeresen tartott elõadásokat hazaiés nemzetközi szakmai rendezvényeken. Ötegyetemi jegyzete és több mint 100 tudo-mányos publikációja jelent meg, nagyrésztkülföldi folyóiratokban. Feltalálótársa szá-mos, köztük két ûr-anyagtechnológiai vo-natkozású szabadalomnak.

Kitüntetései: A Kohászat Kiváló Dolgo-zója (1972), Akadémiai Díj (1974), SóltzVilmos-emlékérem (OMBKE, 1979, 1990,2000, ill. 2010), Munka Érdemrend ezüstfokozat (1980), Kiváló Feltaláló arany fo-kozat (1983), Fonó Albert-díj (MANT,2010).

DDrr.. SSzziikkllaavváárrii KKáárroollyy 1930. július 25-énszületett Lajosmizsén. Középiskolai ta-nulmányait Budapesten és Sopronban vé-gezte. 1950-ben érettségizett és felvételi-zett az NME Kohómér-nöki Karára, ahol1954-ben kitünteté-ses vaskohómérnökioklevelet szerzett.

1954 júliusától adiósgyõri Lenin Ko-hászati Mûvek Acél-mûvében kemenceso-ri acélgyártó, majd a technológiai osztá-lyon gyártás- és öntéstechnológiával, se-lejtelemzéssel foglalkozott. Háromévesacélmûi munkálkodás után a Vasöntödé-

6622 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

ben a metallurgiai részleg vezetésévelbízzák meg, ahol elsõsorban a különleges,nagyszilárdságú szürkevasöntvények, to-vábbá kéreg-, kompaund-, kalander- ésszürkevashenger-anyagok gyártástechno-lógiájával foglalkozott.

Dr. Horváth Zoltán professzor meghí-vására az 1959/60-as tanévben áthelye-zését kérte az NME Fémkohászattani Tan-székére, ahol adjunktusi, majd docensibeosztásban oktatott. Célirányos rend-szerprogramok elkészítésével jelentõsmértékben hozzájárult a számítástechni-ka alkalmazásához az oktatásban és kuta-tásban. Aktívan részt vett a tanszék igenszéles skálájú kutatómunkájában. Doktoridisszertációját 1970-ben védte meg.1991-tõl 1996-ig nyugdíjas óraadókéntoktatott.

1959�87-ig a Fémkohászattani Tan-szék tanszékvezetõ-helyettese, a Kohó-mérnöki Kar Tanácsnak (háromévi meg-szakítással) 1966�1984-ig, a Dékáni Ta-nácsnak (ugyancsak háromévi megszakí-tással) 1970�1984-ig tagja, 1978�84 kö-zött a Kar dékánhelyettese.

Tevékenységét a Munka Érdemrendbronz fokozatával, továbbá háromminisz-teri kitüntetéssel és két egyetemi oklevél-lel ismerték el.

Két egyetemi tankönyv, nyolc egyete-mi jegyzet, nyolc oktatási segédlet, 31szakcikk, 16 szakmai elõadás és 45 kuta-tási jelentés szerzõje, részben társszerzõ-vel. Továbbá két tanulmány, hat opponen-si vélemény és három lektorálás fûzõdik anevéhez.

DDrr.. CCssáákk JJóózzsseeff 1935. augusztus 14-énEgerben született, ott is érettségizett. Ko-hómérnöki diplomáját 1958-ban a miskol-ci Nehézipari MûszakiEgyetemen kapta.

Az egyetem elvég-zése után a Székesfe-hérvári Könnyûfém-mûbe került, ahol1974-ig különbözõbeosztásokban � ön-tödei üzemmérnök,üzemvezetõ-helyettes, termelési osztály-vezetõ, fõosztályvezetõ-helyettes, kutató� dolgozott.

Kandidátusi disszertációját 1968-banvédte meg �A félfolyamatosan öntött tus-

kók és a belõlük gyártott féltermékekszerkezetváltoztatási lehetõségeinekvizsgálata AlMg3 ötvözetnél� témában.Ennek alapján, ill. továbbfejlesztésekéntegyetemi doktori és 1999-ben PhD foko-zatot kapott a Miskolci Egyetemen.

A kutatási munkába kissé belefáradvaengedett a gyorsabban látható eredménytadó, reálisabbnak tûnõ tervezõi területcsábításának, és 1975 februárjától az Alu-míniumipari Tervezõ Vállalathoz (ALU-TERV) ment, ahol a Magyar Alumíniumipa-ri Tröszt félgyártmánygyártó üzemei, el-sõsorban a KÖFÉM és a KÖBAL beruházá-sainak tervezési feladataival foglalkozórészleg kialakításával bízták meg. A rész-leg kiépült, és 1977-benmár az idõközbenösszevont ALUTERV-FKI Félgyártmány Ter-vezési Irodájaként dolgozott 100 fõ körülilétszámmal. 1980�84 között az ALUTERV-FKI mûszaki igazgatóhelyetteseként tevé-kenykedett, a tervezõi, a fõvállalkozási ésa külkereskedelmi terület irányítása tarto-zott hozzá.

A magyar alumíniumipar extenzív fej-lesztése 1983�85-ben befejezõdött. Fej-lesztés nem lévén, a tervezõi-fõvállalko-zási tevékenységre egyre kevesebb szük-ség volt. Éveken keresztül voltak próbál-kozások exportálni a megszerzett ismere-teket a fejlõdõ országokba, de nem sok si-kerrel. Különösen nem ment ez a félgyárt-mánygyártásnál, ahol nem volt hazai gép-gyártó bázis. Az intézet létszáma az 1983.évi 1250 fõrõl 1992-ig 120 fõre csökkent.A zsugorodással együtt lett ismét irodave-zetõ, fõosztályvezetõ, majd tanácsadó1993. évi nyugdíjazásáig. A miskolci almamaterrel mindig szoros kapcsolatban állt,az egyetem befejezése óta mintegy 50diplomatervnél, doktori és kandidátusidisszertációnál volt opponens. Tevékeny-ségét az egyetem 1988-ban címzetesegyetemi docens címmel honorálta. Szak-mai elõadásainak, publikációinak számamintegy ötven.

Az OMBKE-be 1955-ben lépett be, aFémkohászati Szakosztály vezetõségénekhosszú évek óta tagja.

1961-tõl kezdve a világ számos orszá-gában, ill. üzemében járt, hosszabb-rövi-debb idõt eltöltve ott kereskedelmi tár-gyalás, tanulmányút, konferencia vagymunkavégzés céljából.

TTaarrjjáánn BBééllaa okleveles kohómérnök 1935-ben született Tóvároson. Sopronban érett-ségizett, 1958-ban szerezte meg a kohó-

mérnöki okleveletMiskolcon.

Az elsõ munkahe-lye a Láng Gépgyárvasöntödéje volt, aholturbinaházak és for-gattyúházak techno-lógusi feladatai mel-lett elõször végeztekeredményes kísérleteket forrószeles kupo-lóval és gömbgrafitos öntvények elõállítá-sával. 1962-tõl a Csepeli Fémmûben a Pan-nónia motorkerékpárok dugattyúötvözeté-nek szemcsefinomításán, a motorblokk-öntvények kihozatalának javításán dolgo-zott, a diplomatervében kikísérletezett el-járást ipari méretekben megvalósítva.

1967-tõl a Vasipari Kutató Intézetben afémolvadékok gáztartalmának meghatáro-zási módszereivel, a gáztartalom csökken-tésének lehetõségeivel, tisztító- és fedõ-sók elõállításával, a nyomásos öntõszer-számok élettartamának növelésével foglal-kozott. Mind a négy téma kidolgozott mód-szerei az üzemi gyakorlatban is megállták ahelyüket, és fokozatosan elterjedtek.

1972-tõl ismét Csepelen, majd az Ön-tödei Vállalatnál a finomkohászati fejlesz-tés keretében beruházási programok ké-szítésével, berendezések beszerzésével éstelepítésével foglalkozott. A Vasipari Ku-tató Intézetbõl tudományos tanácsadó-ként vonult nyugdíjba. Egy ideig mégszakértõként mûködött, de romló egész-sége ennek gátat vetett.

Egész pályafutása során fontosnak tar-totta az elmélet és a gyakorlat szoros kap-csolatát, tevékenységét mindig e cél vezé-relte. Ezért, és a jó kollegiális kapcsolatokmiatt tartotta nagyon fontosnak az Orszá-gos Magyar Bányászati és Kohászati Egye-sületet, melynek 1955 óta aktív tagja. Je-lenleg két felnõtt gyermeke büszke apjaés hét kis unokája boldog nagyapja.

VViinncczzee SSáánnddoorr okleveles kohómérnök1935. július 28-án született Kispesten.Középiskolai tanul-mányát a pestszent-lõrinci SteinmetzMiklós (ma HunyadiJános) gimnázium-ban végezte. 1953-ban érettségizett.1962-ben a MiskolciNehézipari MûszakiEgyetemen szerzettvas- és fémkohómérnök diplomát.

7755.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

114433.. éévvffoollyyaamm,, 55.. sszzáámm �� 22001100 6633

Mûszaki pályafutását 1960-ban a Cse-pel Mûvek Vas- és Acélöntödékben kezdtegyakorló mérnökként. Késõbb a technoló-giai osztályon acélöntödei technikuskéntdolgozott. A továbbiakban mûvezetõ, fõ-mûvezetõ, üzemmérnök, majd üzemveze-tõ-helyettesi beosztásban végezte mûsza-ki tevékenységét.

1965 augusztusában megpályázta acsepeli Kossuth Lajos Gép- és KohóipariTechnikumban meghirdetett mérnök-ta-nári állást. 1965 augusztusától 1995-ig ittdolgozott, mint az öntõ és kohásztagozatvezetõje. 1968-tól vezetõ tanárként tevé-kenykedett. 1977-ben a Budapesti Mûsza-ki Egyetem mérnök-tanári szakán kohó-mérnök-tanárrá nyilvánították.

Munkáját mindvégig a szakma és a gye-rekek szeretete vezérelte. Több szakmaikönyvet, jegyzetet lektorált, mind szak-mai, mind pedagógiai szempontból. Ered-ményes, jó munkájáért 1978-ban a Minisz-tertanács Kiváló Munkáért kitüntetõ jel-vényt és oklevelet adományozott számára.

Óraadóként dolgozott a Bánki DonátMûszaki Fõiskolán és a Budapesti MûszakiEgyetemen. A mûszaki-tanár képzésbenvett részt. Az öntõ szakma és öntõ-techni-kus képzés megújításában, új tantervekkészítésében, tanulmányi versenyek elõ-készítésében is tevékenykedett.

1995-ben kérte nyugdíjazását, de mégkét évig dolgozott, míg az utolsó nappalitagozatos öntõ-technikus osztály befejez-te tanulmányait. Nyugdíjazása után a cse-peli ADU keretein belül óraadóként dolgo-zott kohó- és öntõipari szakmásító tanfo-lyamokon. Munkássága utolsó szakaszá-ban a Kereskedelmi Ipari Kamara vizsga-bizottságának tagja volt.

2002-tõl gyógyíthatatlan betegségeimiatt családja körében visszavonultan él.

SSoolltt LLáásszzllóó okl. kohómérnök 1940. szep-tember 10-én Sátor-aljaújhelyen szüle-tett Általános és kö-zépiskoláit Szom-bathelyen végezte,majd 1964-ben amiskolci NehézipariMûszaki Egyetemenvas- és fémkohómér-nöki, 1969-ben gazdasági mérnöki okle-velet szerzett.

Szakmai gyakorlat után több mint 20évig dolgozott a Kohászati Alap-anyagelõkészítõ Közös Vállalatnál tech-nológus, fejlesztési és beruházási fõmér-nök, ill. mûszaki igazgató beosztásokban,majd 1986-tól az Ipari Minisztérium fõ-munkatársa lett. Az átalakult Gazdasági ésKözlekedési Minisztériumban vezetõ fõta-nácsosként dolgozott 2003-ban bekövet-kezett nyugdíjazásáig. Utána még évekigmegbízással végezte munkáját ugyanitt,mint nyugdíjas munkatárs.

Szakmai tevékenysége során a vasérc-és hulladék-elõkészítés mûszaki és gazda-sági kérdéseivel foglalkozott, részt vettszámos üzem tervezésében és létesítésé-ben, ill. érc- és vashulladék-feldolgozóüzemek mûködését irányította. A minisz-tériumban iparpolitikai és vaskohászatienergiafelhasználási kérdések elemzésé-vel, fejlesztési javaslatok kidolgozásávalfoglalkozott. Ezekben az években számosesetben mûszaki szakértõként alkalmaz-ták az OMFB, az MTAMetallurgiai Bizottsá-ga és kohászati, ill. gépipari vállalatokmegbízásából. 1986-87-ben a VeszprémiVegyipari Egyetemen meghívott elõadó-ként az �Ipari hulladékok hasznosítása� c.tárgyat oktatta.

Az OMBKE-nek 1964 óta tagja. Többesetben töltött be tisztséget, 1985-tõl aVaskohászati Szakosztály EnergetikaiSzakcsoportjának elnöke, az 1990-es évekelsõ felében egy cikluson át a Vaskohásza-ti Szakosztály alelnöke, az utóbbi húsz év-ben három cikluson keresztül a választ-mány tagja. Egyesületi munkáját és 40éves tagságát 1990-ben és 2004-benSóltz Vilmos-emlékéremmel ismerték el.

Számos vállalati kitüntetésen kívülmegkapta a vaskohászati vállalatok A Vas-kohászatért kitüntetését, szakmai tevé-kenységét a gazdasági és közlekedési mi-niszter Eötvös Loránd-díjjal ismerte el.

VVaajjaaii LLáásszzllóó okl. kohómérnök 1940. szep-tember 28-án született Vörösberényben.Általános iskolai tanulmányait Balatonal-mádiban végezte, majd Dunaújvárosban,a Kerpely Antal Kohóipari Technikumbanszerzett 1958-ban kohásztechnikusi okle-velet. Vas- és fémkohómérnöki diplomá-ját 1964-ben Miskolcon, a Nehézipari Mû-szaki Egyetemen kapta meg.

1964-ben az Inotai Alumíniumkohó-ban kezdett dolgozni, s a különbözõ be-osztásokban végzett munka után 2000-ben innen is ment nyugdíjba.

Elsõ sikere 1967-ben az elsõ hazai dur-vahuzal-öntvehengerlõ (Properzi-beren-dezés) üzembe helyezése volt, ahol tech-nológusként a beruházás mûszaki ellenõrifeladatait is végezte. 1970-ben megbíztákaz Öntöde üzem vezetésével. Az öntödeátállítása ezekben az években zajlott a�hagyományos� tömb- és tuskóöntésrõl aszalag- és durvahuzal-öntvehengerlésre.

A képzett öntõszakmunkások hiányátérzékelve KÖFÉM-eskollégájával, SteinMihállyal Alumíniumolvasztár és tuskó-öntõ szakmai ismere-tek címmel tanköny-vet írt a szakember-képzés elõsegítésére.

16 évnyi öntöde-vezetés után megbíz-ták a Félgyártmány Termelési Osztály ve-zetésével, ezután 1988-ban elõször MEO-vezetõ, majd minõségbiztosítási vezetõlett. A cég neve a privatizáció után �MALRT. Alumínium Üzletág�-ra változott, je-lenleg �INOTAL Kft.� néven mûködik.

Az általa vezetett minõségügyi szerve-zetnél végezték el a bejövõ alap- és se-gédanyagok ellenõrzését, valamint az el-készült inotai termékek minõségének el-lenõrzését. Ezt a bizonylatolást manapságmár számítógépes mérésadatgyûjtõ és mi-nõsítõ rendszer végzi, melynek alapjait õkrakták le.

A cég MSZT-megbízottjaként aktívanrészt vett a szabványosítási munkában,ehhez elõször a DIN-, majd az EN-szab-ványok alapos megismerése volt szüksé-ges. A vállalat ISO-tanúsíttatása 1994-ben történt, indoka a termékek jelentõsrészének nyugati exportja volt.

A Miskolci Egyetemen több éven át tar-tott elõadásokat ötödéves anyagmérnök-hallgatóknak �Terméktanúsítás Inotán�címmel.

Az OMBKE-nak 1964 óta tagja, a '70-esévekben az inotai helyi szervezet titkáravolt. 40 éves tagság után Sóltz Vilmos-emlékérmet kapott.

Három alkalommal vállalati Kiváló Dol-gozó kitüntetésben részesült, egyszer a�Nehézipar Kiváló Dolgozója� címet is el-nyerte.

Az utóbbi idõben az �50 éves az inotaialumíniumkohászat� c. jubileumi kiad-vány lektorálásával és a könyv nyomdaielõkészítésével foglalkozott.

7700.. sszzüülleettééssnnaappjjáátt üünnnneeppeellttee

6644 EGYESÜLETI HÍRMONDÓ

Szomorú a valóság, hogy 2010. június 16-án,45 éves korában elhunyt Rankasz Dezsõ, aliasLecsó, a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyete-men 1989-ben végzett kohász évfolyam valé-taelnöke. Nemrég még terveirõl beszélt, arról,hogy milyen új lehetõségeket lát a maga szá-mára szakmájában, milyen új erõpróbáknakszeretne megfelelni. Szívet szorító most nek-rológot írni Róla, a mindig vidám, lendületet,magabiztosságot sugárzó, másokat évtizedekóta inspiráló barátról, kollégáról.

Rankasz Dezsõ 1983-ban érettségizett adunaújvárosi Bánki Donát Gépészeti és Kohá-szati Szakközépiskolában, kohász szakon.Egyetemi felvételét követõen rögtön elvittékkatonának, ezt követõen kezdte meg tanulmá-nyait. 1989-ben végzett, mint vaskohász.Egyetemi évei alatt Hollandiában is tanult. Avégzõs kohász évfolyam egyhangúlag válasz-totta meg valétaelnökké.

Végzése után az Outokumpu Copper mun-katársaként szerzett szakmai tapasztalatokatSvédországban. Hazajõve 1991-tõl 1993 vé-géig a GE Tungsram HR vezetõképzõ program-jának egyik elsõ résztvevõje lett, majd HR ge-neralista a GE-nél. 1994 januárja és 2005 de-cembere között különbözõ pozíciókat töltöttbe az ALCOA magyarországi szervezetében,1996-tól 2000-ig a Présmû gyáregységet irá-nyította, de munkáját elsõsorban HR területenvégezte. Részt vett a KÖFÉM Alcoa-privatizációutáni átalakításában, új gyáregységek Ma-gyarországra telepítésében és azok egy válla-lattá történõ összevonásában. HR igazgatójavolt az ALCOA európai üzleti szolgáltató szer-vezetének is. 2006 januárja és 2009 júniusaközött HR igazgató volt a Philips Magyaror-szág, a MÁV Zrt. valamint a Sanmina SCI cé-geknél.

Önkéntesként 2002 óta az Aranybulla Alapít-ványi Könyvtár és 2008-tól a NagykarácsonyiMesefalu Alapítvány kuratóriumainak volt tagja.

Feleségét, Erzsébetet még az egyetemi éveialatt ismerte meg. Két gyermekük született:Erzsébet (Zsike) és Dezsõ (Deske), akiket na-gyon szeretett, velük kapcsolata mindvégigigazán példás volt. Ezek voltak Rankasz Dezsõrövid életének tömören összefoglalt, száraztényei.

Rankasz Dezsõtõl 2010. július 2-án Dunaúj-városban vettek végsõ búcsút családtagjai,barátai, kollégái, ismerõsei. A ravatalánál Fa-zekas Csaba a. Öreghalász búcsúzott tõle azévfolyamtársak nevében. Az õ szavaiból idézveelmondhatjuk:

�Mi tudjuk, hogy elhunyt barátunk mindig alegjobbra törekedett, de sosem volt törtetõ,tudott figyelni az emberekre, nem gerjesztet-te, hanem elsimította a konfliktusokat. Segí-tett azoknak, akik hozzá fordultak, a legtöbb-ször kérni sem kellett rá. Úgy emlékszem,hogy ismeretségünk több mint 25 éve alattegyszer sem láttam szomorúnak. Nem azért,mert nem voltak problémái vagy nehéz dönté-sei, hiszen nem volt könnyû azokat az eredmé-nyeket elérni, amiket õ igen fiatalon elért. Ke-ményen megdolgozott minden eredményéért,és biztos, hogy a gondok õt és családját semkímélték.

Amit valamennyien elmondhatunk Dezsõ-rõl az az, hogy a lényébõl fakadó vidámság ésjókedv rendkívül erõs volt benne. Csak úgy le-het Dezsõre gondolni, hogy a szeme moso-lyog. Felsorolni sem lehet azt a sok szép emlé-ket, ami összefûz bennünket a miskolci egye-temen együtt töltött boldog, gondtalan ifjúéveinkben. Az egyetem öt éve alatt egy na-gyon jó közösséggé vált évfolyamunk, melynem kis mértékben volt köszönhetõ személyé-nek. Nem véletlen, hogy az évfolyam neki sza-vazott bizalmat, amikor valétaelnököt kellettválasztania. Õ korán kiemelkedett közülünktehetségével, karizmájával, szervezõképessé-gével. Csodáltuk optimizmusát és humorérzé-két, mely soha nem hagyta el.

Az egyetem elvégzése után szorgalmánakés tehetségének köszönhetõen hamar magas-ra ívelt a pályája. De Õ mindig megmaradt an-nak a szerény nagykarácsonyi srácnak, akit 19évesen megismertünk. Soha nem feledkezettel a barátairól, évfolyamtársairól, valétael-nökhöz méltóan továbbra is sokunk számárapéldakép volt és maradt.

Most arra a barátunkra és kollégánkra em-lékezünk, aki sokat adott nekünk és kivívtamindannyiunk megbecsülését! Közel egy évetalálkoztunk vele utoljára Miskolcon, a 20. éviévfolyam-találkozónkon. Tele volt optimiz-mussal, tervekkel, arcán a jellegzetes mosoly-lyal, ahogy mindig is megszokhattuk tõle.

A szívünk most fájdalommal teli, de emlé-keinkben ez a mosoly fog tovább élni��

A temetést követõen mintegy hatvan társaa Dunaújvárosi Fõiskola Kollégiumában aselmeci hagyományok szerinti gyászszakesté-lyen emlékezett meg Rankasz Dezsõrõl ésmondott elhunyt társának utolsó

Jó szerencsét!-- RRGGYY--HHPP

RANKASZ DEZSÕ(1965�2010)

PPrroossppeecctt ddeerr KKaaÿÿ((sseerrlliicchheenn))--KKöönniigg((lliicchheenn)) EEÿÿßßeenn--HHaannddlluunngg RRhhoonniittzzAA rrhhóónniiccii ccssáásszzáárrii--kkiirráállyyii vvaassmmûû iissmmeerrtteettééssee

A Zólyom vármegyei községet 1357-ben említi elõször írott forrás Hronec néven, 1424-ben pedig mint Kisgaramot (ez utóbbi lett hi-vatalos elnevezése a 19. sz. végén). Mindkettõ a Garam mellékfolyójára (Fekete-Garam) utal, amely mellett a helység fekszik. Néme-tül Rhonitznak hívták. Lakosainak száma 1850 táján 1200 volt, az I. világháború elõtt 2100-ra nõtt, ma 1200 körül van. A Fekete-Ga-ramon leúsztatott farönköket Rhónicnál gerebbel felfogták, és elsõsorban faszenet készítettek belõlük, de speciális géppel 15-20 cm-es darabokra vágva és �aszalva� (kemencében megszárítva) is használták nagyolvasztó tüzelõanyagaként, mert egy mázsa nyersvas-ra vonatkoztatva 22 forinttal olcsóbb volt, mint a faszén. Árvay József 1765-ben készült rajzán még nem látható templom, ez csak1821-26-ban épült fel. Érdekes a hegy oldalán egyforma tiroli házakból álló korabeli �munkáskolónia�.

KK. L.

1. Schaffers Wohnung = sáfár (üzemvezetõ) lakása2. Handlungs Uhr samt Session Zimmer = óra és ülésterem3. Handlungs Geleuth = harangmû4. Blau Feuer = bucakemence5. Rost-Hütten = ércpörkölõ6. Hierrin befindliche Hämmer = itt találhatók a kalapácsok7. Nagel Schmitten = szöghámor8. Das Fluderwerckh = vízcsatorna9. König(liche) Stallungen = királyi istálló10. Allter Hoch Ofen = régi nagyolvasztó11. Obere Kholung = felsõ szénégetõ12. Handlungs Mühl = malom13. Stein Bruch = kõfejtõ14. Hruskova Gruben = Hruskova-bánya15. Gegen Handlers qvartier = kereskedõnegyed

16. S(c)haffers garten = sáfár kertje17. Fleisch-banckh = mészárszék18. S(c)hmi(e)ds wohnung = kovács lakása19. Keeßereÿ oder Heuer Stuben = sajtkészítõ vagy szénapajta20. Das Schwartz Wasser = Fekete-víz (Fekete-Garam)21. Sogenante 18 Tÿroler Haußer = 18 ún. tiroli ház22. Platz wo Ein Ga(�?) gestanden = hely, ahol egy (�?) állt23. Planirte Baad-Stuben = tervezett fürdõház24. Erb(autes) Stollner Mundloch = mûvelt táró szája25. Ord. Prückhen = rendes híd26. St. Johannes Statuen = Szt. János-szobor27. Untere Kohlung = alsó szénégetõ28. Hoch Ofen ¼ St(�?) = nagyolvasztó (�?)29. Hierzue nöthige Hammer = ehhez szükséges hámor30. Der Graan Fluß = Garam folyó

AA rrhhóónniiccii vvaassmmûû llááttkkééppee

RRhhóónniicc ((mmaa KKiissggaarraamm,, sszzlloovváákkuull HHrroonneecc))

A Garam völgyébe a Fekete-Garam torkolatánál fekvõ Rhónicon azólyomlipcsei uradalom három jobbágya, továbbá egy negyedik sze-mély 1565-ben engedélyt kapott vasércbányászatra és hámorépítés-re. 1580-ban a két vállalkozást a Besztercebányai Kamara átvette ésegyesítette. A vasmû, amely négy bucakemencébõl és négy hámor-ból állt, a 17. sz. közepén évente átlagosan 110 t vasat termelt, és akamara bányáit elsõsorban zúzóvassal látta el.

Az elsõ nagyolvasztót 1740-ben helyezték üzembe. Építését az aJ. M. Fritz vezette, aki elõzõleg a morvaországi Bernsteinben másfélévig tanulmányozta az ottani nagyolvasztót. A rhónici vasmû ter-mékprofilja ettõl kezdve a vasöntvényekkel (muníció, kályhalapokstb.) bõvült. Itt öntötték Hell József Károly vízemelõ gépeinek al-katrészeit. 1780-tól Rhónicról látták el vassal Osztrák-Sziléziát, akét lerakat Opaván és Ostraván volt. 1788-ban üzembe lépett a má-sodik nagyolvasztó, ezáltal az évi nyersvastermelés 620 tonnáranõtt, és a � nemcsak rhónici nyersvasból elõállított � kovácsolt ter-mékek mennyisége is közelítõleg ennyit tett ki. Vasöntödét, minta-asztalos- és gépmûhelyt létesítettek. Itt készült az ország elsõ kétöntöttvas hídja: 1810-ben egy 4,5 m, 1813-ban egy 10 m fesztávol-ságú; ezek az európai kontinensen is az elsõk közé számítottak. A ki-sebbik híd � nem eredeti helyén � ipartörténeti emlékként van kiál-lítva, a nagyobbik, mely 1916-ban még állt, ma már nincs meg. A 19.sz. elsõ felében Rhónic volt az egyik központja a hazai mûön-tészetnek (öntöttvas serlegek, kisplasztikák). 1814-ben itt helyez-ték üzembe Magyarország elsõ lemezhengermûvét.

Rhónicon mûködött 1786 óta az alsó-magyarországi kincstárivasgyárak közös igazgatósága. Csak a Rhónichoz közeli helyekre szo-rítkozva: hámorok voltak Pieszokon, Lopejen, Vaiszkován, Jaszenán,Bisztrán, Chvatimechen. Az utóbbi telephely egyik hámorában léte-sült 1839-ben az ország elsõ kavarókemencéje. 1842-ben Zährenbachon (Osrblie) rúdsort, öt év múlva Pieszokon egy még na-gyobb rúdhengermûvet építettek. A szabadságharc alatt, 1849-ben Rhónicon és környékén szuronyt, puskacsövet, puska-vesszõt, ágyúgolyót gyártottak mintegy négy hónapon át, mielõtt a császári csapatok megszállták a Garam völgyét.

A 19. sz. közepén világszerte felgyorsult vasútépítés (az elsõ hazai vonalat Pest és Vác között 1846-ban nyitották meg)Magyarországon is sürgetõ igényt teremtett a vasúti sínek gyártására. Lopejtõl keletre, a Garam jobb partján, zöld mezõn1837-ben kezdték meg egy hengermû építését, és 1853-ban helyezték üzembe. Nagyvasúti sínen kívül kerékabroncsot, ké-sõbb rudat, profilacélt, lemezt is hengereltek, és kovácsolómû is volt. A Brezovának, majd Zólyombrézónak elnevezett ipar-telepre helyezõdött át Rhónicról a vaskohászat súlypontja.

Rhónicon 1861�63-ban a régiek helyett két új nagyolvasztót építettek, az évenkénti nyersvastermelés 4000 t fölé nõtt. Aközeli ércvagyon kimerülése és a kitört gazdasági válság miatt 1876-ban a nagyolvasztók üzemét megszüntették. Az öntödehárom kupolókemencével továbbra is mûködött, gép- és egészségügyi öntvényt, csövet gyártottak, évente mintegy 2700 ton-nát. Kovácsolómû és reszelõgyár is volt. 1884-ben edénygyárat és zománcozót hoztak létre, edényt öntéssel és sajtolással iskészítettek.

1901-ben eladták az öntödét és az edénygyárat a zománcozóval együtt a Vas- és Zománcozógyárak Bartelmus és Társa Rt.-nek, ezáltal a rhónici kincstári vasmû több mint három évszázados története végére ért.

- KK. L.

Források:Péch A.: Alsó-Magyarország bányamívelésének története. Bp., 1967.Heckenast G.: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp., 1991.Remport Z.: A Kárpát-medence vasgyártása a neoabszolutizmus korában. Bp., 2003.

Báánnyáásszzsseerrlleegg.. LLeeoopoolld Förrssteerr mmoodeelllljeeuutáánn önntöttékk aazz 1820-aass évveekkbeenn

Szzeemmeellvvénnyeekk kkoohháásszzaatuunnkk mmúlltjáábóóll